__MAIN_TEXT__

Page 1

LXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM,

2020. AUGUSZTUS 2.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

Inspiráló közösségben 9 771419 856007

BARÁTH BÉLA LEVENTE REKTOR TERVEKRŐL ÉS A REFORMÁTUS OKTATÁSRÓL

20031


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Mindenható, könyörülő, igazmondó és hűséges Isten, én alázatosan panaszlom és vallom tenéked, hogy az én szívem – természete szerint – a hitetlenséggel, gyanúsággal és kételkedéssel egészen megmérgesíttetett és megvesztegetett úgyannyira, hogy a te igaz Igédet szívembe igazán nem vettem, sem pedig magam szívesen és egészen arra nem bíztam.  PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA (1685–1708)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu) Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Sebestyén László

6

8

23

30

INTERJÚ

6. Búcsúzik a Reposzt | Köntös Lászlóval, a blog egyik alapítójával, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjével beszélgettünk REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Mellé, mellett, mellől | Kovács Mihály vezércikke AKTUÁLIS • 8. 2030-ig szólhat Miskolcon a református Európa Rádió | A rádió megerősödött újraindulásáról Sike Gábor főszerkesztőt, Kojsza Péter főszerkesztő-helyettest és a református programigazgatót, Kovács Zoltánt kérdeztük REFORMÁTUS ÉLET • 16. Süllyedő templom, épülő gyülekezet | A hajdúböszörményi Kálvin téri Református Egyházközségbe látogattunk GONDOLATOK • 21. Ne nézz vissza haraggal! | T. Németh László publicisztikája SZEMLE • 23. És velem ki törődik? | Karsay Eszter könyvét Jezsoviczki Noémi ajánlja PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Kiss Ábel Lukácsot, a debrecen-úrréti református gyülekezet vezetőségi tagját kérdeztük

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VIII. 2. VASÁRNAP

VIII. 3. HÉTFŐ

VIII. 4. KEDD

VIII. 5. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(31) „…megbotránkoztok bennem…” (Mt 26,30–56) Ki botránkozik meg Jézusban? Az, aki gyarló, hamis váradalmakat kapcsol küldetéséhez. Az, aki a győztes, diadalmas vezért várja: „Majd ő segít! Ővele itt, a földön megvalósítjuk az Isten országát. Harcra fel! Aki pedig nem csatlakozik hozzánk, az hitetlen és elveszett!” Az is megbotránkozik, aki nem tudja elfogadni az Úr akaratát saját életének alakulásában (39), és például gyógyulásért imádkozik ott, ahol már nincs földi gyógyulás. Az, aki nem látja benne az Isten Fiát, a Megváltót. Ő az Atya rendelése szerint megváltó halálban és csodás feltámadásban szabadít meg bennünket tényleges, emberileg megoldhatatlan problémákból: bűnből, betegségből, halálból, gonosztól. Jézus sohasem kérdőjelezte meg, soha nem is magyarázta az Atya akaratát, hogy miért így kell megváltania a világot. Megbotránkozunk Jézusban, ha nálunk ez téma. Megbotránkozik Jézusban a modern világ, amelynek nincs szüksége isteni megváltásra, hiszen mindent megold: van önmegváltás, jönnek ügyeletes karizmatikus pásztorok, megváltók, és összerántják majd a nyájat egy-egy sikeres projektre (31). Áldott legyen az Isten, hogy mi vallhatjuk: Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó. Boldog az, aki Jézusban meg nem botránkozik (Mt 11,6). 2Mózes 34,1–9  17. zsoltár (58) „…hogy lássa, mi lesz ennek a vége.” (Mt 26,57–27,2) Amikor Jézust elfogták, a tanítványai mind elhagyták őt, és elfutottak (26,56). Péter félt, mégis ő volt az egyetlen, aki legalább rejtetten Jézus közelében maradt, mert tudni akarta a dolgok végét. Sokan nem mernek szembenézni a végső kérdésekkel, inkább elfutnak azok elől, mint a tanítványok. Az ember retteg a véget illetően. A jóléti társadalmakban felnőtt egy nemzedék, amelyet már meg sem tanítottak arra, hogy legalább az ezzel kapcsolatos kérdést meg merje fogalmazni önmagának. Az e kérdéseket feszegető bölcsészetek, a művészetek társadalmi megbecsültsége csökkent. Ehelyett racionális gőgöt és menekülési technikákat látunk. Noha Péter most csúfos kudarcot vallott tagadásában, a véggel való szembenézés mégsem volt hiábavaló, jó helyen, Jézus közelében kereste a választ a végső kérdésre. Később, pünkösdkor meg is kapta, amikor felragyogott neki Krisztus halálának és feltámadásának az evangéliuma. Jézus feltámadott! Ez lett ügyének vége. Mi is feltámadunk! Ez a mi ügyünk végkifejlete, életünk megoldása. Fontosak a részletkérdések, de minden csakis a feltámadás és az örök élet bizonyosságában nyerheti el értelmét (ApCsel 2,26–28). 2Mózes 34,10–28  9. zsoltár (29) „…gúnyolták…” (Mt 27,3–30) Jézus szenvedése és kínhalála tükröt tart elénk, milyenek vagyunk valójában. Bizony, ha Jézusra tekintünk, akkor bele kell néznünk ebbe a tükörbe! Ennek a tükörképnek egyik állása: Jézus megcsúfolása. Persze ez a gúnyolódás csak a kezdet. Ne szépítsük a tükörképet! Most nézzük csak úgy ezt a jelenetet, hogy mit képes művelni egyik ember a másikkal. Az embert mindig az minősíti, hogyan bánik társaival akkor, amikor ő van „helyzetben”. Ne legyenek illúzióink: lehettünk bárkik ebben a világban, kiszolgáltatottságunkban már nem számítunk senkinek. Mesterei vagyunk a másik bántásának. Észre sem vesszük, amikor „nyeregből” lesajnáljuk a másikat, és irgalmatlanul megalázzuk, lélekben és testben fájdalmat okozva embertársunknak. Jézus isteni hatalma abban mutatkozik meg, hogy nemcsak némán tűri az emberi irgalmatlanságot, hanem egyszer és mindenkorra nemet mond minden kegyetlenségre, az ember bűnére, a gonosz „ganéjának” (Luther) tulajdonítva azt. A mi Urunk rámutat arra, kik vagyunk valójában. De ő megszabadít bennünket ebből az állapotból! Aki irgalmatlan, annak semmi köze az Úrhoz, akkor sem, ha ajkáról csöpög az áhítat. Az irgalmatlanság – részvétlenség, gőg. Az irgalom – részvét, alázat, lehetőség szerinti segítség. 2Mózes 34,29–35  252. dicséret (46) „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,31–50) A keresztre feszítés a legkegyetlenebb kivégzési mód volt a római korban: lassú kínhalál. Az evangélista mégsem az emberi szenvedés irtózatos kínjait akarta itt elénk tárni. De az Isten Fiának kereszten szenvedése hirdeti, hogy Isten ismeri a test szenvedéseit, azt magára vette, isteni erejével győztesen elhordozta. A szenvedő ember Isten kezében van és védelme alatt áll. Jézus a kereszten az emberlét minden nyomorúságát magára vette: a testi-lelki szenvedések mellett az Istentől elszakadt emberlét árvaságát, elhagyatottságát hordozta el: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Zsolt 22,2) Ez az elhagyatottság nyomorúságos – ne szépítsük: kárhozatos állapot (2Kor 5,21; Gal 3,13). Az emberlét minden mozzanata – földi jóban

Reformátusok Lapja 2020. augusztus 2.


| AZ IGE MELLETT |

és rosszban egyaránt – átkozott, nem teljes: a veleje, az értelme hiányzik, amíg újra Istenére nem találhat. Ott fordul az átok áldássá, ahol a keresztre tekintve nemcsak a magunk valós állapotát látjuk be, hanem az értünk csendesen, engedelmesen, imádkozva szenvedő Jézusban meglátjuk a Megváltót. Pontosan így fogalmaz annak a zsoltárnak a záró szakasza, amelyet maga Jézus is imádkozott a kereszten: „…térdet hajt előtte minden halandó, aki nem tudja életét megtartani.” (Zsolt 22,30) 2Mózes 35  225. dicséret (51) „És íme…” (Mt 27,51–66) ’Íme’ – ez a görögben a ’látni’ ige felszólító módja: odanézz, odafigyelj! Akkor használja ezt a kifejezést a Biblia, amikor Isten cselekszik: amikor az emberi vízszintest metszi az isteni függőleges. Ezt a kifejezést olvassuk Jézus születésekor is (Lk 2,10–11). Halálát olyan jelek kísérték, amelyek annak bizonyságai, hogy halála megváltó halál, amely egyikünk halálához sem hasonlítható, bármilyen megrendítő legyen is egy-egy halálesemény. A templom kárpitja, amely a szentek szentjét, Isten jelenlétének helyét eltakarta a bűnös elől, felülről az aljáig kettéhasadt (51): van út az ember számára az Istenig, megtisztulhatunk, megállhatunk színe előtt. Végre hazaértünk, újra a helyünkön vagyunk, ahol jó nekünk: az Úr előtt. A föld megrendült, a sziklák meghasadtak (51). Krisztus halála a világ újjáteremtésének kezdete: Isten új eget és új földet teremt. Jézus halálának pillanatában sírok nyíltak meg, elhunyt szentek támadtak fel (52–53), hirdetve, hogy Jézus megtörte a halál erejét, ezért harmadnapra feltámad majd a benne hívő szentek feltámadásának ígéreteként. Isten nem engedi, hogy szentje elmúlást lásson (Zsolt 16,9–11). 2Mózes 36  270. dicséret (9) „…leborultak előtte.” (Mt 28,1–10) Az asszonyok elindultak húsvét reggelén, hogy megnézzék Jézus sírját (1). A fájdalmas, nosztalgikus, tehetetlenül édeskés emlékezés mozzanata ez. Ahogy telnek az évek, úgy egyre több lesz a múlt emléke bennünk, mint a még ígéretes jövő. Az emlékezés fontos, ha nemcsak megszépíti a múltat, hanem beismeri és megvallja annak bűneit. Ám mit ér az emlékezés jövőbe vetett hit nélkül, amely értelmet adhat a jelennek? A mennyei követ igehirdetése azonban beleszól a szánalmas és céltalan emlékezésbe. Az angyal megjelenése nem félelmetes azok számára, akiket megszólít Isten szava (2–5). Igehirdetése örömhír: Jézus feltámadásának híre. Ez elveszi a félelmeket (5), beteljesíti az isteni ígéreteket (6), az örök jövő távlataiba helyezi a múlton merengő emlékezőt. Ez az örömhír felráz, kimozdít a holtpontról, mozgósít, feladatot ad, értelemmel ruházza fel a jelent: „…menjetek el gyorsan, mondjátok meg…” (7–10) Üres a húsvéti sír! (6) A feltámadott Jézus él, ma is szól, megszólít, előttünk jár (7), mennyei békességet teremtve üdvözöl, és megváltó jelenlétével üdvözít. Ha kell, szembejön velünk (9), de nem enged bennünket elcsüggedni. Kegyelem, hogy a mai napot is úgy kezdhetjük el, hogy leborulhatunk feltámadott Urunk előtt (9). 2Mózes 37  92. zsoltár (13) „Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt…” (Mt 28,11–20) A jeruzsálemi zsidóság vezetői az őrségtől értesültek Jézus feltámadásáról. Ez a hír azonban csak fokozta konokságukat és hitetlenségüket. Manapság mindenki hallja a hírt a feltámadás csodájáról: az evangéliumot az egész világon hirdetik (26,13). Az evangélium szól: van, aki hisz, van, aki nem hisz, sőt még hitetlenebbé lesz. A hit kegyelmi állapot (11). Akik megkeményedtek, az őrség megvesztegetésével azt híresztelték, hogy Jézus holttestét a tanítványok lopták el (12–15). Az őrség tagjai elfogadták a pénzt (15). Meddig méltó valaki, mint tisztességes munkás a maga bérére? Mikortól erkölcstelen a bérem, a bevételem, a hasznom még akkor is, ha jogilag korrekt, támadhatatlan, és minden „le van papírozva”? Hol van az a pont, amikortól megvesztegethető leszek? Ez a híresztelés ugyanakkor tanúsítja, hogy Jézus sírja valóban üres volt. A zsidó gondolkodás számára az egyik igen fontos kérdés, hogy mi történt Jézus holttestével. A holttest ellopásának a hírét a zsidóság nem terjesztette volna, ha az első húsvét napján a sír nem lett volna valóban üres. A húsvéti csoda egyik ténye: az üres sírról szóló tudósítás. A húsvéti csoda másik ténye: a feltámadott Jézus megjelenése övéinek. A húsvéti csoda azonban csakis hitben ragadható meg. A hit pedig hallásból van, Isten Igéjének hirdetése által (Róm 10,17). 2Mózes 38  450. dicséret

VIII. 6. CSÜTÖRTÖK

VIII. 7. PÉNTEK

VIII. 8. SZOMBAT

2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

magára tudta irányítani a figyelmet. Sok bátorító visszajelzést kaptunk, de nem feltétlenül a nyilvánosság előtt. Persze a folyosón megszorították az én kezem is, hogy jó cikket írtam, de nem szóltak hozzá, és konfliktushelyzetben a nyilvános állásfoglalás gyakran elmaradt. Az a tapasztalatom, hogy a református ember tartózkodik a véleménynyilvánítástól rázós politikai-közéleti témákban. Ez volt a Reposzt különlegessége: református lelkészek közéleti, aktuális, napi, akár politikai témákban is megnyilvánultak. Szerzőink között voltak konfliktustűrőbbek, akik bele mertek menni ilyen témákba, elviselték, ha visszaszóltak, és megkaptuk a politikai bélyeget. Mások kevésbé konfliktusos témákat választottak. A Reposzt tematikus irányvonala egyébként soha nem volt megszabva, mindenki maga döntötte el, miről ír. Ez adta a blog sokszínűségét, másrészt ez felvetett műfaji problémákat is. Őszintén elmondtuk a véleményünket nagyon sok kérdésről. Viszont ha valaki olyan témát választott, amellyel a pártok is foglalkoztak, vállalnia kellett annak kockázatát, hogy rögtön beskatulyázzák.

Búcsúzik a Reposzt Megszűnik a közéleti református blog, amelyet dunántúli lelkészek írtak 2011 óta. A díjnyertes médium témáit gyakran a közélet aktuális vitái adták. Köntös LászlóHEGEDŰS MÁRK val, a blog egyik alapítójával, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjével beszélgettünk. Miért szűnik meg a Reposzt? Nem érdemes könnyen azonosítható indokot keresni. Már az is csoda, hogy kilenc évet kibírt a blog. Induláskor ugyanis azt vállaltuk, naponta új bejegyzéssel jelentkezünk. A szerzőgárda gyakran cserélődött, egy ideje nem találtunk hetedik embert. A Reposzt nem menedzselt, spontán, amatőr, önkéntes szolgálat volt. Most eljött a befejezés ideje. 2013-ban a Golden Blog versenyen díjat kaptak. Hont András zsűritag, a HVG újságírója akkor azt írta, hogy a Reposzt tartalmának java részével nem ért egyet, mégis tiszteletreméltó, ahogyan kifejtik a véleményüket egyházukról, hazájukról és a világról. Hogyan emlékszik erre? Ez az időszak volt a blog hőskora. Sikerült kitörni az egyházias keretekből, és a Mandiner internetes portál megosztásának köszönhetően országos nyilvánosságot kaptunk. A blogot eleve nem belső egyházi fórumnak szántuk, hanem olyan felületnek, amelyen reflektálunk a világ eseményeire, és kiállunk a keresztyénséget érő támadásokkal szemben is. A témáink, bizony, sokszor robbantak. A Reposzt egyházon kívül is, belül is 6

Reformátusok Lapja 2020. augusztus 2.

Nem fog hiányozni ez a bátor témaválasztás, kiállás? Dehogynem. Most éleződik a kultúrharc. Folyik a keresztyénség újraértékelése és újrafelfedezése. Ki fog derülni, hogy azzal a szélsőliberális szellemi áramlattal szemben, amely elönteni látszik Amerikát és a Nyugatot, egyetlen fundamentum van, a keresztyénség. Mi más lenne, amikor már azon is vitatkozni kell, hogy a pedofília micsoda? Persze a megszűnés miatt gyász van bennünk. A Reposzt hiányozni fog, és valószínűleg a jövőben is szükség lesz egy kőkemény református közéleti blogra. De ez most kifutott, és ebben egyetértünk Soós Szilárddal, a rajtam kívüli egyetlen alapítóval, aki szintén végigírta a kilenc évet. Én előtte is írtam, ezután is fogok, a többiekről nem tudom, mit terveznek. A Reposzt elvégezte a maga feladatát, márkanév lett, ez most, a megszűnés idején látszik igazán. Talán hagyott valami nyomot a református közéleti újságírás történetében. Reméljük, hogy a református megszólalás egyik fontos dokumentumaként él tovább az emlékezetben. KÖNYV LESZ A BLOGBÓL A kilenc év alatt több mint háromezer írás született, amelyekből válogatáskötetet terveznek kiadni ez év őszén. A kezdeményezést a Dunántúli Református Egyházkerület támogatja. Köntös László azt mondja, szeretnék, ha megmaradna valami kézzelfogható a Reposztból.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Mellé, mellett, mellől A szerző nyugalmazott esperes

Hozzászoktunk a nagy számokhoz. Bekapcsoljuk a rádiót, tévét, kinyitjuk az újságot, és áradnak felénk a gazdasági élettel kapcsolatos adatok: milliókkal, milliárdokkal számolunk. A Bibliában is találkozunk nagy számokkal, amelyek egyik jellegzetes bizonysága a pünkösd utáni eseményekhez fűződik. Péter a többi tanítványokkal együtt veszi a Szentlélek ajándékát, és nagy erejű bizonyságtétele nyomán háromezer ember megtéréséről olvashatunk (Ap Csel 2,41). Istennek azonban gondja van a kicsire is. Számára a kevés is éppoly fontos, mint a sok. További igénk erre a kicsire, egy emberre irányítja a figyelmünket az ApCsel 8,26–40 alapján. Kicsoda ez az ember? Idegen, távoli nép fia, Etiópiából származik, és színes bőrű. Három jellemző

„Az ige megértéséhez azonban nem elég az értelem, felülről jövő világosság is kell hozzá, csak ezután kezd hatni.” vonása van. Először is kereső. Magas beosztású államférfi, aki az etiópok királynőjének kincstárnoka (ma pénzügyminiszternek neveznénk). Ez az ember vette a fáradságot ahhoz, hogy Izráel Istene előtt hódoljon, és miután Jeruzsálemben járva ezt megtette, a pusztaságon át hazafelé tart. Másodjára: művelt. A kor szokása szerint hangosan olvassa az Ószövetséget, abból is az Ézsaiás könyve 53. részét, minden bizonnyal a Septuaginta görög fordítása szerint. Harmadszor: sérült. Az akkori időkben bizalmi és rangos állásokat csak eunuchok tölthettek be. E tulajdonságok a mai emberre is jellemzők: ma is sok a kérdések között vergődő művelt ember, és számtalan sérült is van, akik be nem gyógyult sebeket hordoznak éveken át, sokféle keserűséggel élik mindennapjaikat. Az olvasást egyszer csak váratlan esemény szakítja meg. Ismeretlen férfi közeledik a szekérkaravánhoz, amely a kietlen pusztaságban szokatlan jelenség. Ki ez az ember? Fülöp diakónus, aki korábban Samáriában hirdette az evangéliumot. Afféle vándorprédikátor, aki észreveszi az idegent, és egy belső hang hatására megszólítja, csatlakozik a karavánhoz, majd mellé ül a hintójába. Nem lehetett könnyű feladat járatlan úton idegen emberhez csatlakozni. Általában szeretjük a megszokottat, és

húzódozunk az ismeretlentől. Fülöp számára azonban fontosabb a megbízatás, és különleges módon megtalálja a kulcsot a másikhoz: „Érted is, amit olvasol?” (ApCsel 8,30) A kérdés nyomán kialakuló beszélgetés során kiderül, az etióp férfinak nagy szüksége van arra, hogy valaki megmagyarázza neki azt, amit a Szentírásban olvas. Fülöpben pedig egyre inkább tudatosul a küldetése, mert Isten mindig oda vezet, ahol fel akar használni minket. Minden ilyen jellegű találkozás azt fejezi ki, hogy „rendelkezésedre állok”, melletted vagyok. A beszélgetés során a két különböző ember egyszer csak találkozik lélekben is egymással, úgy, hogy a kincstárnok előtt érthetetlen ige Fülöp szavai által érthetővé válik. Az ige megértéséhez azonban nem elég az értelem, felülről jövő világosság is kell hozzá, csak ezután kezd hatni. Amikor mindezt átéli az etióp férfi, egy vízhez érkeznek, és mindezekre pecsét kerül, amely szívből jövő hitvallással és az ezt követő kereszteléssel válik valósággá. E hitvallás és a keresztség azóta is a keresztyén anyaszentegyházhoz tartozás elengedhetetlen feltétele. E különleges találkozásnak két szereplője van: az etióp kincstárnok és Fülöp, az evangélista, de van egy harmadik, láthatatlan szereplő is, ez pedig az Úr Szentlelke. Ezt tükrözi mindkét ember magatartása. A kincstárnok hosszú utat tesz meg azért, hogy a zsidók Istenét megismerje, és ez a keresés eléri a célját, de nyomon követhetjük a Szentlélek munkáját Fülöp magatartásában is. Az etiópot látva felébred benne a küldetéstudat, hogy a karavánhoz csatlakozzék, és engedelmeskedjék a megbízatásának. A kincstárnok hitre jutása után Isten elragadja Fülöpöt mellőle, az etióp pedig örömmel megy tovább az útján (ApCsel 8,39). Isten különleges ajándéka, hogy aki elindult őfelé, afelé ő is elindul. Szépen fejezi ki a Biblia ezt egy másik helyen: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” (Jak 4,8) E történet bizonysága annak, hogy aki őt keresi, azt Isten gyermekévé fogadja – tekintet nélkül nemre, bőrszínre, rangra. Őelőtte minden ember egyenlő, és gyermekévé válik az, aki erről hitvallást is tesz. Adja Isten, hogy a mi életünk is ennek bizonysága legyen! 

2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

2030-ig szólhat Miskolcon a református Európa Rádió Idén áprilisban Miskolcon és mezőkövesdi vételkörzetében elnémult az Európa Rádió a 90,4 Mhz-es, illetve a 102,1 Mhz-es frekvencián. A július közepéig tartó kényszerszünet okáról és a református értékadó megerősödött újraindulásáról kérdeztük a tartalomért felelős három vezető munkatársat: Sike Gábor főszerkesztőt, Kojsza Péter főszerkesztő-helyettest és a református programigazgatót, Kovács Zoltánt.

HEGEDŰS BENCE

Aki eddig is csak interneten keresztül hallgatta az Európa Rádió miskolci vagy mezőkövesdi adását, annak talán fel sem tűnt, hogy tavasszal – épp a koronavírus-járvány elején – a két érintett frekvencián elnémult a rádió.

NEM SZÓL A RÁDIÓ – Áprilisban lejárt a műsorszolgáltatási engedélyünk, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem hosszabbított meg, ezért újra kellett pályáznunk a

8

Reformátusok Lapja 2020. augusztus 2.

műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésére. Az automatikus hosszabbítás ötévnyi további működést tett volna lehetővé, így viszont a sikeres pályázattal további tíz esztendőre kaptuk meg a miskolci frekvenciát. Miskolcon tehát, ahol a legtöbb munkatársunk dolgozik és ahol a székházunk van, 2030-ig – ha minden jól megy – biztosan szól majd az Európa Rádió – magyarázza Sike Gábor főszerkesztő. – A mezőkövesdi frekvencia évekig a miskolci vételkörzeteként működött. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Mezőkövesden a nap huszonnégy órájában a miskolci adás szólt a 102,1


| AKTUÁLIS |

MHz-en. Ezért érintette az adásszünet ezt a frekvenciát is – teszi hozzá Kojsza Péter főszerkesztő-helyettes, aki azt is elárulja, hogy habár nem örültek a kényszerszünetnek, annak pedig még kevésbé, hogy éppen a karantén idején némult el az Európa Rádió a térségben, a kialakult helyzetet végül előnyükre tudták fordítani. Azt is bevallja, hogy először meglepte őket az automatikus hosszabbítási kérelem elutasítása, amellyel további fél évtizedig használhatták volna a miskolci frekvenciát, de szerinte sikerült a lehető legtöbbet kihozniuk a helyzetből. – Nem szerettük volna a sebeinket nyalogatni, inkább előretekintettünk, tudva, hogy „aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára” – idézi Lukács evangéliumát (9,62) Kojsza Péter, majd folytatja: – Túl azon, hogy új jogosultságunk tíz évre szól, a korábbinál kedvezőbb szervezeti és műsorstruktúrával sikerült visszanyernünk a frekvenciát.

„Sok tervünk van, de minden azon múlik, hogy a Médiahatóság mely területet lefedő frekvenciára ír ki újabb műsorszolgáltatási pályázatot, és milyen feltételekkel. Mi elsősorban továbbra is Csongrádra és Szatmárra figyelünk. ” (Sike Gábor)

„Nem szerettük volna a sebeinket nyalogatni, inkább előretekintettünk, tudva, hogy »aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára« (Lk 9,62). Túl azon, hogy új jogosultságunk tíz évre szól, a korábbinál kedvezőbb szervezetiés műsorstruktúrával sikerült visszanyernünk a frekvenciát.” (Kojsza Péter) Ugyanakkor a mezőkövesdi vételkörzetben egyelőre nem indult újra az adás. – A vételkörzet bővítésének reményében természetesen erre is pályáztunk, ennek elbírálása azonban még folyamatban van – mondja Sike Gábor.

NINCS EGYHÁZI RÁDIÓ KATEGÓRIA Az Európa Rádió két évtizedes fennállása alatt – ahogy ezzel minden rádiónak számolnia kell – korábban is előfordult már, hogy újra meg kellett pályázni egy-egy frekvenciát. Sike Gábor szerint a Médiatanács rendkívül bonyolult szempontrendszer alapján dönt a frekvenciatenderek elbírálásakor, amelynek kibogozása a médiajogászok számára is próbatétel. 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

– Mi most dupla vagy semmi játék elé néztünk, hiszen tudtuk, hogy sikeres pályázás esetén kétszer olyan hosszú műsorszolgáltatási jogosultságot nyerünk, mint automatikus hos�szabbítás esetén. Azt viszont senki sem garantálta, hogy a mi pályázatunk lesz a befutó – osztja meg a főszerkesztő. A nyertes pályázat után végre tiszta lappal indulhat a rádió, mert újra egyértelműek a Médiatanács elvárásai és a rádió vállalásai. – Az előző pályázat beadása óta sok dolog változott. A rádió életében is történtek jelentős átszervezések, de a törvényi szabályozás és a kötelező közszolgálati vállalások ellenőrzésének hatósági gyakorlata is módosult. Csak egyetlen példa: egyházi rádió kategória Magyarországon nem létezik, de a református célközönségnek szóló hitéleti programokat egy ideig beleszámították a közösségi tartalmak kvótájába. Az ehhez hasonló értelmezési különbségek egyértelművé tétele pályázónak és pályáztatónak egyaránt érdeke – mondja Kovács Zoltán.

ADÁSSZÜNET ALATT A több hónapos kényszerszünet alatt a rádió munkatársai arra törekedtek, hogy Debrecen, Nyíregyháza és Sátoraljaújhely vételkörzetében a hallgatók lehetőleg semmit se érzékeljenek küzdelmeikből. – Kissé átalakítottuk a műsorunkat és a munkarendet, de ugyanúgy dolgoztunk tovább mint korábban, annyi különbséggel, hogy miskolci és mezőkövesdi hallgatóink csak az interneten hallgathatták a műsorunkat. Pontos kimutatásunk nincs, de valószínűleg többen hallgatták az interneten a rádiót azok közül, akik az éterben most nem tudtak elérni minket. Csak előrenéztünk, és azért dolgoztunk, hogy zökkenőmentes legyen a visszatérés – emlékezik vissza Sike Gábor. – Arra különösen ügyeltünk, hogy az adásszünet alatt is foglalkozzunk helyi közéleti témákkal. Állandó igei rovatainkat és vallási tematikus műsorainkat a többi frekvencián, valamint online is a megszokott időben sugároztuk csakúgy, mint az istentisztelet-közvetítéseket. Semmi nem indokolta, hogy ezen változtassunk. A hallgatók szeretik ezt a kiszámíthatóságot, mi pedig hálásak vagyunk, ha biztos pont lehetünk az életükben – mondja Kojsza Péter. Apropó hallgatók. A rádió vezetői kicsit szerénykedve, de elárulják, hogy rengeteg visszajelzést kaptak a hallgatóktól az adásszünet alatt. – Szinte minden lehetséges fórumon, e-mailben, telefonon és személyesen is kerestek minket. Volt olyan, hogy a munkatársunkat ébresztőóra helyett egy aggódó hallgató telefonja keltette reggel. És olyan is előfordult, hogy egy miskolci taxis volt csalódott, mert az autójában nem tudta befogni a rádiót – sorolja a reakciókat a főszerkesztő-helyettes. – Egy szó, mint száz: sok biztatást kaptunk, amelyek megerősítettek küldetéstudatunkban – summázza, és hozzáteszi: – Ezúton is köszönjük a hallgatók türelmét, kitartását és hűségét! Kovács Zoltán megjegyzi, hogy a második negyedévben jelentős növekedés figyelhető meg a rádió honlapjának láto10 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

gatottságában, ám szerinte ennek a pontos okát nehéz lenne megfejteni. – A miskolci és a mezőkövesdi adók lekapcsolásával nagyjából egyidőben csúcsosodó járvány is okozhatta, hogy hirtelen többen kerestek egyházi tartalmat a világhálón – vélekedik. Kojsza Péter úgy gondolja, kollégái derekasan helytálltak az elmúlt, vírusveszéllyel is terhelt időszakban: – Munkatársaink nemcsak profizmusukról, de elhivatottságukról is bizonyságot tettek – mutat rá a főszerkesztő-helyettes.

GYORS VISSZATÉRÉS Az Európa Rádió április 22-én volt kénytelen megszüntetni az adás sugárzását a miskolci 90,4 Mhz-es és a mezőkövesdi 102,1-es frekvencián. Másfél hónappal később, június 9-én a Médiatanács már döntött arról, hogy a „Miskolc 90,4 MHz körzeti vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára megindított pályázati eljárás nyertese” az Európa Rádió, az adás mégis csak július 15-én szólalt meg újra. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy már július 15-én megszólalt – javít ki mosolyogva Kojsza Péter, majd meg is magyarázza a megjegyzést. – A pályázati eljárás hosszú, hónapokon át tartó folyamat, akár fél évig is elhúzódhat. Mi szerencsés helyzetben voltunk, ugyanis egyedüli pályázóként indultunk, így viszonylag hamar megszületett a döntés. Az eredmény kihirdetése után sem dőlhettünk azonban hátra. Számos technikai előkészület és jogi lépés következett. Például hatósági szerződést kellett kötnünk és rádióengedélyt kellett igényelnünk. Mi úgy látjuk, hogy a legoptimistább forgatókönyvünk valósult meg. Július 15-én sikerült újraindítanunk a miskolci adót, amelyen tizenöt éve változatlanul a református rádió szól.

A LEGROSSZABB FORGATÓKÖNYV Mint minden pályázatnál, a miskolci frekvenciára kiírt tender esetében is megvolt az esély arra, hogy valaki más lesz a nyertes, és így nem, vagy csak más frekvencián indulhatott volna újra a református műsorszórás. – A frekvenciákért bárki indulhat, aki vállalja, hogy teljesíti a pályázati kiírásban szereplő feltételeket. Hiába gondoljuk azt, hogy nem fog más pályázó feltűnni a színen, az utolsó pillanatban is érhet meglepetés. A spekuláció ilyenkor a legrosszabb taktika. Mi inkább arra törekedtünk, hogy kifogástalan pályázati anyagot tegyünk le a médiahatóság asztalára. Nem árultunk zsákbamacskát, hiszen egy régóta működő médiaszolgáltatónak ítélték oda a frekvenciát – mondja Kojsza Péter. NEM ÖRÖKRE SZÓL Magyarországon a rádiófrekvencia nemzeti vagyon. Tehát az Európa Rádió Kft.-nek – vagy ha úgy tetszik, a fenntartó Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerületeknek – nincsenek saját frekvenciáik. Ezek hasznosítására időről időre az államtól kell elnyerni pályázat útján a műsorszolgáltatási jogosultságot.


| AKTUÁLIS |

Szegeden is, ezért adósságot törlesztenénk, ha vissza tudnánk térni Csongrád-Csanád megyébe – fűzi hozzá Kovács Zoltán.

„A legrosszabb forgatókönyvvel is számolni kell. A többszáz oldalas pályázati anyagba a gondos tervezés és előkészítés ellenére is csúszhat hiba, és akár formai okokból is kizárhatja magát a pályázó. Ez egyáltalán nem ritka eset.” (Kovács Zoltán) – A legrosszabb forgatókönyvvel is számolni kell. A többszáz oldalas pályázati anyagba a gondos tervezés és előkészítés ellenére is csúszhat hiba, és akár formai okokból is kizárhatja magát a pályázó. Ez egyáltalán nem ritka eset. Ráadásul azt sem lehetett előre tudni, hogy mennyi ideig húzódik majd az eljárás. Hatalmas csalódás lett volna, ha a rádió legrégebbi, miskolci frekvenciáját elveszítjük – magyarázza Kovács Zoltán.

TOVÁBBI FREKVENCIÁK Az Európa Rádió újabb frekvenciák igénylésének lehetőségét sem zárja ki. – Sok tervünk van, de minden azon múlik, hogy a Médiahatóság mely területet lefedő frekvenciára ír ki újabb műsorszolgáltatási pályázatot, és milyen feltételekkel. Mi elsősorban továbbra is Csongrádra és Szatmárra figyelünk – hangsúlyozza Sike Gábor. – Korábban – néhány évig – szóltunk már

ARCULATVÁLTÁS UTÁN Már több mint egy éve, hogy új logója és egységes honlapja lett az Európa Rádiónak, amely a jelek szerint jót tett a weboldalak látogatottságának. – A református egység tavalyi tízéves jubileumára elkészült oldalunkra már több mint ötvenezren látogattak el – ötödrészben a határainkon túlról. Közösségi oldalunkon is előfordul, hogy egy-egy bejegyzés akár tízezernél is több embert elér. Különösen is kedveltek a tematikus evangélizációs sorozatok – avat be Kovács Zoltán. A programigazgató szerint a járványhelyzetben a szkeptikusok is meggyőződhettek róla, hogy az internet adta lehetőségeket az élet egyre több területén ki lehet használni. – Mi is tapasztaljuk, hogy sokan már rádiót is mobiltelefonon hallgatnak, akár utólag, az archívumból. Ha ilyen ütemben folytatódik az új technológiák elterjedése, lehet, hogy néhány év múlva már sokkal kisebb jelentősége lesz a földi FM sugárzásnak, hiszen az online adás vételkörzete gyakorlatilag korlátlan – egészíti ki meglátásait Kovács Zoltán. A vezetők azt is elárulják, hogy az újraindulással a műsorstruktúrát is racionalizálták, a következő lépés pedig a szignálok frissítése lesz. – A megújulásra időről időre minden téren szükség van – összegzi Sike Gábor.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Inspiráló közösségben „Egyetemünk egyik utóbbi években választott mottója: közösség, hit, tudás. Ez jól kifejezi a protestantizmus és az oktatás szoros kapcsolatát, a nyitottságot Isten Igéje és a minket körülvevő világ iránt” – fogalmaz Baráth Béla Levente. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) új rektorát a református oktatás helyzetéről és FARKAS ZSUZSANNA a következő évek terveiről kérdeztük. A beszélgetés előtti fotózáson az volt az egyetlen kérése, hogy az egyetem udvarán álló kis harang is legyen rajta az egyiken. Mi a története? Számomra többet jelent egyszerű tárgyi emléknél, az öntéséhez felhasznált érc eredetileg a Rákóczi-harang része volt. Amikor 1802-ben tűzvész pusztított Debrecen belvárosában, a Nagytemplom nagyharangja is megsérült. Újraöntése során több darabot is kivettek belőle: az egyik Rákóczi címeres rész ma a Kollégium múzeumának kiállításán látható, egy másikat iskolai harangként öntöttek újjá. Emellett magának a Rákóczi-harangnak a története is figyelemre méltó, mert azt a harmincéves háború egyik ütközetében zsákmányolt ágyúk ércéből öntette a fejedelem. A 20. század háborúiban sokszor lett ágyú a harangokból, ezért érdemes figyelni erre a történetre, ahol ágyúból lett harang. Így is lehet. Kutatási területe több mint húsz éve az egyháztörténet. Mi vezette erre a pályára? A történelem iránti érdeklődés végigkísérte tanulmányaimat, ezt leginkább igényes gimnáziumi tanáraim alapozták meg. Debrecenben, a teológiai akadémián – akkor még így hívták a mai Debreceni Református Hittudományi Egyetemet – már speciális vallás-, teológia- és egyháztörténeti irányban folytattam történeti tanulmányokat. A teológián az alapvizsga után egy tanévre megszakítottam a tanulást. Az első félévben önkéntesként egy németországi üdülőben voltam gondnok, majd Sárospatakon a tudományos gyűjteményekben dolgoztam. Nagy élmény volt, hogy ott bejuthattam a levéltári raktárakba és a könyvtári repozitóriumokba. Amikor visszatértem Debrecenbe, elhatároztam, hogy néhány egyháztörténeti témával igyekszem alaposabban foglalkozni. Akkor hirdettek meg egy forráskutatási szemináriumot, ez vezetett oda, hogy az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán is felvettem kapcsolódó tárgyakat, majd felvételiztem és beiratkoztam történelem szakra. Így aztán évekig párhuzamosan haladtak a lelkipásztori és a középiskolai tanári pályára készülésem fázisai. Segédlelkészként a DRHE egyháztörténeti tanszékén már óraadói feladatokkal is megbíztak. A Münsteri Egyetemen ösztöndíjasként ugyancsak e tárgykörre koncentráltam. Így mélyültek az ismereteim – a református kollégiumok egyik jellegzetes pedagógiai hagyománya szerint – a tanítva tanulás során. 1997 után az állami felsőoktatásban 12 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

meghatározott rend szerint következtek a tudományos kutatói és az egyetemi oktatói pálya meghatározott elemei, a tanársegédségtől az egyetemi tanárságig. Sárospatak és Debrecen is a református oktatás fontos, évszázados központja. Önnek mit jelentettek ezek az intézmények? Mindkét kollégiumépületnek sajátos lelkülete van. Ezt nem csak akkor lehet megtapasztalni, amikor valaki először jár a falaik között. Diákként és kezdő tanárként is meghatározó élményem volt például a hazautazós hétvégéken szinte egyedül maradni az ősi falak között. Élmény volt különböző napszakokban, évszakokban látni a régi iskolaépületek és a parkosított részeik fényeit-árnyékait. A református kollégiumok eszenciáját mégsem a szép klasszicista iskolaépületek, hanem a kereteik között zajló oktatás, a tanárok és diákok egymásra ható lelki és tanulmányi közössége adja. Én ezt is tágas teret adó, folyamatos megújulásra ösztönző, dinamizáló örökségnek látom. A tanítás és a tanulás a protestantizmus fontos pillérei. Mit jelent ma, a 21. század második évtizedében a református oktatás? A DRHE egyik utóbbi években választott mottója: közösség, hit, tudás. Ez jól kifejezi a protestantizmus és az oktatás szoros kapcsolatát, a nyitottságot Isten Igéje és a minket körülvevő világ iránt. Nem szabad azonban csak a közvetlenül előttünk álló feladatokra és környezetünkre fókuszálni, mindig távolabbról kell nézni a dolgokat. Ebben meghatározó az istentiszteleti és a tanulói közösség, amelyek a református pedagógia szerint nem magányos tevékenységi körök. A Debreceni Református Kollégium ősi jelmondata, az „orando et laborando” a közös imádságra és az együtt munkálkodásra buzdít: fontos, hogy legyen előttünk távlatos cél, és ennek elérése határozza meg a mindennapjainkat. Melyek a Debreceni Református Hittudományi Egyetem távlati céljai? Általánosságban az egyetem színvonalas működésének fenntartása a célunk. Az egyetemi élet két meghatározó eleméhez, az oktatáshoz és a kutatáshoz kapcsolódó feladatkörök, személyi feltételek, infrastruktúra lehetőségek szerinti fejlesztése. Ehhez a 2023-ig szóló egyetemi intézményfejlesztési


| INTERJÚ |

tervünk meghatározott víziókat és célokat rögzít. Az olyan oktatási és kutatási műhelymunkát szeretnénk ösztönözni, amely egyaránt megfelel a Debreceni Református Kollégium négyszáznyolcvankét éves felsőoktatási hagyományainak és az előttünk álló feladatoknak. Egyre többször esik szó egyházunk lelkészhiányáról. Milyen okokat lát amögött, hogy kevesebb fiatal választja ezt a hivatást? Mit lehet ez ellen tenni? A lelkészhiány problémája egész egyházi közösségünket érinti. A gyülekezetekben folyó ifjúsági munka és az iskolákban fo-

lyó hittanoktatás fontos terep a hivatástudat kialakulásához. Ugyanakkor egyháztörténeti tény, hogy Isten a legnehezebb időszakokban is megszólította azokat, akik aztán életüket a hivatás szolgálatába állították. Imádkozzunk ezért ma is! Közös feladatunk, hogy a lelkészi hivatás presztízse ma is hívogató legyen a fiatalok számára: olyan körülményeket kell kialakítanunk, amelyek képesek erősíteni az elhívást. Elengedhetetlennek látom a gyülekezetek és az egyházi szervezetek, intézmények együttműködését, hálózatba szerveződését, szükség van kapcsolatra az egyházhoz került iskolák és a felsőoktatás között, hogy a diákok lássák a következő lépést. 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

ban, ha az alapok nincsenek meg, ha az általános iskolában nincs elegendő képzett tanító, akkor hosszú távon a felsőoktatás is nehéz helyzetbe kerül. Milyennek látja az intézmény hallgatóit? Minden évfolyam más, a már említett családiasság miatt is látjuk, milyen egyéniségek vannak egy-egy tanulócsoportban, ez nemcsak generációs, hanem közösségi kérdés is. A fiatalság mindig érzékenyen reagál a társadalmi, gazdasági változásokra, a mi diákságunk is különleges lakmuszpapír ebből a szempontból. Tanárként engem a mai napig inspirál, hogy fiatalokkal foglalkozhatok, a kíváncsiságuk és nyitottságuk engem is magával ragad. Nálunk még mindig évfolyamalapú rendszer van, így én magam is lehettem évfolyamfelelős, láthattam a diákokat tanórákon kívüli is. A generációs különbségek nálunk is megjelennek, ebben jó tapasztalat volt az előző félév vírushelyzete és a távoktatás, ahol nekünk is állnunk kellett a sarat.

Miben más a DRHE más felsőoktatási intézményekhez képet? Néhány nappal ezelőtt erről én is megkérdeztem néhány hallgatónkat. Egyikőjük határozott válasza az volt, hogy korábbi kis létszámú iskolái után nagyon idegen lett volna számára egy nagy felsőoktatási tömegintézményben továbbtanulni. Erősségünknek érzem, hogy egyetemünk nagyvárosi környezetben, a létszámok miatt mégis családias jelleggel működik, így a hallgatókra külön-külön is oda tudunk figyelni. Általánosságban úgy látom, hogy a DRHE a Magyarországon folyó hittudományi és felsőfokú hitéleti képzést adó intézmények sorában – mind az oktatás minőségét, mind a hallgatói lét­szám­adatokat tekintve – az egyik legstabilabb pont. Ezt igazolja a közelmúltban eredményesen lezárult szak- és doktori iskolai akkreditációnk is. Azt is minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ezen a képzési területen intézményünk nemcsak országos, de nemzetközi szinten is értékes szerepet tölt be. Tanítóképzésünk kapcsán, a hallgatók számát és a képzés versenyeredményekkel igazolt színvonalát tekintve is a kelet-magyarországi régióban betöltött meghatározó szerepet kell kiemelnem. Ezt a képzésünket nemzeti szempontból is fontosnak látom, mivel ma sajnos országszerte egyre kevesebben választják ezt a hivatást. Azon14 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

Milyen változásokat hozott a tavasz az egyetem életébe? A különböző (akár kényszer-) megoldásokból van, ami megmarad a szeptemberben kezdődő akadémiai évben is? A járvánnyal kapcsolatos reakciók folyamatosan új helyzetet teremtettek, meg kellett szerveznünk az órák leadásának, a számonkérésnek és a vizsgáztatásnak is a rendszerét. Ezekből le kell szűrnünk a tapasztalatokat, ami a következő félév feladata – de jelenleg úgy látom, néhány ponton hatással lesz majd a teljes rektori ciklusra is. Már felmerült, hogy a távoktatás bizonyos elemeit érdemes megtartanunk. Mivel a közösség egyetemünk meghatározó pillére, ezért nálunk igazán érezhető volt a változás. Hamar kiderült, hogy több diákunk számára nem állnak rendelkezésre a távoktatáshoz szükséges eszközök, ezért nekik igyekeztünk laptopokat biztosítani. Érdekes volt tapasztalni, hogy az online térben tarthattunk doktori vizsgákat, disputákat és habilitációs előadásokat is, de a mindenkori tananyag mellett a diákjaink személyes élethelyzeteit is megismerhettük. Jó volt látni, hogy a tanulóink ilyen helyzetben is összetartanak, és támogatják egymást akkor is, amikor nem tudnak személyesen találkozni. Mit tart hároméves rektori ciklusa legfontosabb céljainak? Azt hiszem, a koronavírus a teljes rektori ciklusom terveit befolyásolhatja – amikor elkészítettem és benyújtottam a pályázatomat, ezzel még nem számolhattam. Egyik célom, hogy szeretném továbbvinni az utóbbi években elkezdett folyamatokat: kezdeményezéseink között vannak például hallgatói ösztöndíjak, a kutatást elősegítő programok. Fontos, hogy mindezek mellett mindig az aktuális helyzetre reagáljunk, de szeretném tovább erősíteni a kapcsolatunkat a másik három teológiával és a többi felsőoktatási intézménnyel, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy szükségünk van egymásra.  FOTÓK: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Rettenetes a kísértés a hitetlenségre, arra az önhittségre, hogy magunk formáljuk egyedül, Isten nélkül a jövőnket. Mózes, a vezető, akit nem mi választottunk, Istenre hivatkozva indított útnak minket. Eddig elhozott, megoldotta a felmerült szükségeinket, de odalett. Ki tudja, mi történt vele. A szolga nép magára maradt. Senki nem tudta az utat, senki nem tudta a célt, emlékeikben az élt, hogy azért vannak istenek, hogy segítsenek. Legyen egy nekünk is, sőt biztosabb, ha magunk gyártjuk a bálványt, úgy ellen­őrizhető. Jobb híján az arrafelé ismert, erőt és termékenységet jelképező bika formát választják, olyat, amilyen más népeknek is van. Ne különbözzünk másoktól! Megelégszünk mások isteneivel, ha nekik bevált, nekünk is jó lesz. Válasszuk a könnyebb utat, másoljuk mások imádatának tárgyait! Áron magára maradva a megzavarodott és felbolydult indulatú néppel nem mer és nem tud szembeszállni velük, noha ő volt az, aki „jól tud beszélni”, ő az „ékesen szóló” Mózes mellett, mégis tehetetlennek bizonyul. Megfaragja fából a szobrot, arannyal borítja be, és elvégzi első papi áldozatát a bálvány előtt. Nagy megkönnyebbülés, vigasság a nép örömére: van istenünk. Rettenetes a torzulás, amikor rávetítjük saját kívánságainkat és reményünket tárgyakra és emberekre. „Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.” (2Móz 32,4) Ez a most elkészített bálványszobor a szabadító? Ez vezette ki őket a szolgaságból? Hogyan gondolhatta bárki is? Kívülről nézve, így olvasva, milyen nevetséges! De bizony mai történet ez, rólunk szól. A mi mai bálványaink, aranyunk és pénzünk ment meg minket? Rettenetes a szembesülés ezzel a hitvány hiszékenységgel. A Mammon isten menti meg a szabadságunkat és függetlenségünket? A félretett pénzünk és aranyunk? Mózes lejön a hegyről. Igen, elkészült a nagy mű. Kezében hozza az Isten által kőbe vésett parancsolatokat. Tudta már, hogy a nép megromlott, számíthatott rá, mert Isten figyelmeztette előre, mégis rettenetes a szembesülés a ténnyel. Haragjában földhöz vágja a kőtáblákat, amelyek Isten írásba foglalt szövetségét jelentették. Könyörgött népéért, hogy Isten haragja ne érje őket, azért meg kell inni annak levét, amit csináltak: a porrá zúzott, elégetett bálványt megitatja velük, a lázadást leveri. Hallhatták: „Aki isteneknek áldozik, és nem egyedül az Úrnak, azt ki kell irtani.” (2Móz 22,19) Hogyan tovább? Meg kell újítani Istennel a szövetséget. Jó, hogy van, aki rendbe tesz, közbenjár értünk. (Folytatjuk) 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, minden másnál értékesebb nekem az az időt és teret magába sűrítő pillanat ott, a kereszten, amikor az életedet adtad értem. Mindennél nagyobb hálára indít az az egyetlen szó, amelyben az én életem is értelmet kapott: „Elvégeztetett!” Magamról még mit sem tudva már ott álltam a te nagyszerű tervedben megváltva, ajándékaiddal elhalmozva, boldogan és szeretve. Milyen hatalmas, az emberi felfogás határain mes�sze túli az a kegyelem, amellyel neked gondod van ránk! Érzem, hogy csordultig van a szívem veled, elárasztja minden sejtem a hála, és szeretnénk futni hozzád, a nevedet kiáltani, hogy mindenki hallja, szeretnék valami nagy dolgot tenni, amely rólad beszél. Mutasd meg, hol szeretnél látni, milyen feladatot bízol rám! Itt vagyok, engem küldj! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Virrasszatok és imádkozzatok! Ezt mondja Jézus a tanítványainak, majd így folytatja: „hogy kísértésbe ne essetek…” (Mt 26,41) Nagyon fontos, hogy ez a figyelmeztető kérés közvetlenül Jézus elfogatása és szenvedése előtt hangzik el. Az Úr Jézus nem a saját sorsa miatt aggódik, azt már letette a mennyei Atya kezébe. A tanítványok sorsa foglalkoztatja, mert tudja, hogy az ő sorsuk sem lesz egyszerű. A készenlétre szóló felhívás a mindenkori tanítványoknak is szól, tehát nekünk is. A keresztyén élet folyamatos készenlét és odafigyelés, ahogy a 367. dicséretünk mondja: „Lelkünk vigyázni meg ne szűnjön, felséges várástól feszüljön...” Aki autóval jár, gyakran találkozik sebességkorlátozó táblával, ez egyben mindig valamilyen veszélyt jelöl. Az autós alig várja, hogy a táblán a szám át legyen húzva, mert az elvileg a veszélyes szakasz vége, mégsem lankadhat a figyelme, mert bármikor más, előre nem látható, talán még nagyobb veszély jöhet. A keresztyén életben, különösen a keresztyén embernek nincs „riadó lefújva” jelzés, állandó készenlétben kell lenni. Salamon király kérhetett volna Istentől gazdagságot, hatalmat, de ő csak engedelmességet kért, és az Úr csodálatosan megáldotta (1Kir 3,8–10). Salamon tudta ugyanis, hogy a gazdagság és a jómód is veszélyes. A még teljesen el nem múlt koronavírus is ezt mutatja. Hiába a nagy jómód – már a Marsra készültek a bátrabbak –, elbíztuk magunkat, azt gondoljuk, hogy legyőztünk minden betegséget, de a sok emberi eszköz önmagában keveset ér. Ha van is lehetőség, hogy repüljünk, mint a madár, jöhet egy vírus, és leállít mindent. Összecseng Jézus mondata a tíz szűz példázatával: állandóan készen kell lennünk, és várni az Urat. Csak annak van esélye a megmaradásra, aki az ő útjára figyel. Vigyük magunkkal az új hétre útravalóként: „Virrasszatok és imádkozzatok!”  GYŐRI ISTVÁN 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Süllyedő templom, épülő gyülekezet

Hajdúböszörményhez közeledve már messziről mutatja az utat a templom tornya a Kálvin téri Református Egyházközséghez. Nemcsak a tér, hanem a város egyik ékessége is a hatalmas, ezernyolcszáz férőhelyes templom. A gyülekezet nem mindennapi történelméről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a közösség elöljáróival. A legrégebbi írásos adatok szerint 1569-ben már volt református egyházközség Hajdúböszörményben. – Ez negyven évvel előzi meg a hajdúk letelepítését. Kissé a homályba vész ez az időszak, ami viszont tény, hogy már akkor megalakult a református gyülekezet a városban. Ugyan volt közben lakosságcsere, de a jogfolytonosság tagadhatatlan – mondja Somogyi László lelkipásztor, aki 2017 óta szolgál a gyülekezetben. A Kálvin téren 1898-ban épült fel a református templom, miután a Bocskai téren álló kicsinek bizonyult az akkori gyülekezetnek. Így élt két részben, de egy egyházközségként a közösség. – Ezt a helyzetet változtatta meg az 1983-as presbiteri határozat, amely két egyházközségre bontotta a gyülekezetet. Ettől kezdve létezik önálló gyülekezetként a Kálvin téri – ismerteti az egykori eseményeket a lelkipásztor. Mint mondja, azóta sok minden történt az egyházközség életében. A rendszerváltás után beindult az iskolai hitoktatás, óvodát és szociális intézményt alapítottak, valamint a Bocskai téri gyülekezettel közösen temetőt tartanak fent. A református közösség történetében nagy szerepet játszott a második világháború előtti és nagy részben utáni lelki ébredésnek az időszaka, amikor sokan élő hitre jutottak. Ebben az időszakban gyakran megtelt mindkét templom, sokszor álltak is a hívek az istentiszteleten. – Ennek az áldásai mind a mai napig érezhetők, elsősorban az idősebb generációban. Ma is vannak 16 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

olyan nyolcvan-kilencven éves gyülekezeti tagjaink, akik akkor jutottak hitre, és azóta is mély, őszinte Krisztus-hitben élik az életüket – mondja Somogyi László. A lelkipásztor azonban arról is beszél, hogy mára sok minden megváltozott. – Az elmúlt évtizedek hatásaként negatív folyamat rajzolódik ki. Nagyon sok család és egyén fordult el a gyülekezettől. Ennek okát nem szabad csak a külső körülményekben keresni, hanem látni kell, hogy egyházon belüli okai is vannak. Számunkra most a feladat megszólítani és idevonzani az embereket, ezen dolgozunk – részletezi a jelenlegi helyzetet a lelkipásztor.

A FIATALOKBAN LÁTJÁK A JÖVŐT A többségében református Hajdúböszörmény mintegy harmincegyezer lakosának nagyjából a fele tartozik területileg a Kálvin téri gyülekezethez. – Mi ezer-ezerkétszáz emberről tudunk, aki valamilyen módon kötődik a közösséghez. A választói névjegyzékben kétszáznegyvennégyen vagyunk, ennek a kétharmada jár rendszeresen templomba – ismerteti a számokat és az arányokat Somogyi László. A város Középkert elnevezésű településrészén van egy kisebb gyülekezeti egysége a közösségnek. Az ottani imaházban húsz-harminc fő vesz részt rendszeresen az alkalmakon. Somogyi László a jövőt jelentő ifjúságot emeli ki fő irányvonalként a gyülekezeti munkában. – Fiatal lelkésztársaim


| REFORMÁTUS ÉLET |

A gyülekezetben beteglátogató csoport is működik. – Fonszolgálatának köszönhetően élni, lelkileg és lélekszámban tos szolgálatot végez a körük, én ilyet máshol még nem is is növekedni vágyó fiatal kör jött létre. Ennek persze van láttam – mondja Somogyi László. Szervezetten, odafigyelve előzménye. Több hullámban volt itt ifjúsági munka. A mai dolgoznak a tagok, nyilvántartva a segítségre szorulókat. Egy presbiterek többségét is egy régi ifinek köszönhetjük. Az a évben nagyjából kétszáz főt látogatnak meg, emellett telefotapasztalatom, hogy az ifjúsági munkát hullámhegyek és non is tartják a kapcsolatot a betegekkel. – Az ifisekkel minden hullámvölgyek jellemzik, mert bizonyos időnként nyilván félévben van egy hétvégénk, amikor elutazunk valahova, de a felnő, kirepül a csapat. Most újrainduló fázisban vagyunk, presbiteri hétvégék is rendszeresek, és családi nyári tábort is amit jó látni, és jó érzékelni a fiatalok szeretetét, vágyódátartunk minden évben. Mindez nagy áldás, lelkileg sokat adsukat a lelki épülésre – mondja Somogyi László. A vezető nak ezek az alkalmak – sorolja a lelkipásztor, aki azt is elárulja, lelkipásztor munkáját Nemes Vitold exmisszus és Rácz Gáhogy minden évben indul felnőttkonfirmandus-csoport. – Van, bor segédlelkész, valamint Tóth-Serbán Orsolya hitoktató amikor csak négyen, de olyan is van, amikor tizenegyen is jesegíti. A közelmúltban indították el a harmincasok-negyvelentkeznek. Nagyon jó velük dolgozni, az alatt a fél év alatt sok nesek körét a gyülekezetben. – Sok esetben ők a közösség mindent elvégez bennük az Úr. Jó látni az mozgatói, mi csak derékhadnak hívjuk ezt Isten munkáját, amikor a konfirmáció előtt a korosztályt. Rendes, heti bibliaóránk is „Számunkra most a feladat megfogalmazzák, hogy hol tartanak a hitben van, illetve baba-mama körünk, amelyet mindig egy anyuka vezet, de nyilván vég- megszólítani és ide vonzani az – mondja a lelkipásztor, aki arról is beszázünk lelkészi munkát is – magyarázza Soembereket, ezen dolgozunk.” mol, hogy a felnőtt konfirmandusok sokkal nagyobb arányban csatlakoznak a gyülekemogyi László. A gyülekezetben énekkar is (Somogyi László) zethez, mint a gyermekek. működik, amely minden vasárnap szolgál az istentiszteleten. – Bizonyos értelemSÜLLYEDŐ TEMPLOM ben motorja és mozgatója a gyülekezetnek, nagyon jól együttműködünk. Ez vállaltan A lelki építkezés mellett a fizikai építkezés is amatőr kórus, mindamellett, hogy az egya gyülekezet szívügye. – A templomunk harházmegye legjobb énekkaraként tartják minc év alatt húsz centimétert süllyedt, ami számon. Kimondottan értéknek látom, hogy nagyon sok. Rengeteg a repedés, már nanem öncélú a szolgálatuk, hanem tényleg a gyon sürgető volt, hogy a bajt helyrehozzuk missziót tartják szem előtt – emeli ki a lel– mondja Somogyi László. Isten csodájaként kipásztor. tekintenek arra, hogy tavaly rendkívüli állami

2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

A gyereklétszám emelkedik, jelenleg közel támogatást kapott erre a gyülekezet. Jelenszázharmincan járnak hozzánk – mondja leg a kivitelező cég kiválasztásán dolgozDobóné Tanczig Anita intézményvezető. Az nak. – Ezután pedig a teljes renoválás lesz óvodában mindent átjár a keresztyén léga következő nagy feladat, amely nagyjából kör. – Minden héten feldolgozunk egy bibliai hatszázmillió forintba kerül. Ez tényleg imatörténetet, és naponta tartunk áhítatokat. A téma, de hiszem, hogy megadja az Isten ezt lelki munkába az óvodapedagógusok mellett is – mutat rá a lelkipásztor, aki hozzáteszi, „Hiteles pedagógusoktól a a gyülekezet lelkipásztorai is bekapcsolódnak hogy ezzel nem ér véget a felújításra váró gyerekek könnyen elfogadják – sorolja az intézményvezető. – A felnőttekingatlanok sora, hiszen a középkerti imaház nek is van minden hónapban kétszer igei alés a gyülekezeti terem korszerűsítése is naaz Isten létezését és csodakalom, beszélgetéssel. Többen végeztek az gyon időszerű. tételeit, ezáltal pedig mindez induláskor bibliaiskolai felkészítést, kateche­ A hajdúböszörményi Kálvin téri templom hazakerül a családokhoz.” tikai képzést, de szakmai napokon is rendismert és népszerű nemcsak a hazai, ha(Dobóné Tanczig Anita) szeresen részt vesznek az intézmény dolgonem a külföldi orgonaművészek körében is. zói – mondja Dobóné Tanczig Anita. Három – A templom egyik éke az orgona, amelyet évig az oktatási hivatal bázisintézménye volt az óvoda, most a a huszadik század elején épített a híres pécsi Angster cég. Református Pedagógiai Intézetnél pályáztak erre a címre. A pneumatikus vezérlésű, harminchárom regiszteres hangAz igazgató azt mondja, a hit szempontjából könnyű dolguk szert 1914-ben bővítették harmincnyolc regiszteresre – isvan az óvodás korosztállyal. – Hiteles pedagógusoktól a gyemerteti az orgona történetét Somogyi László. A hangszert rekek könnyen elfogadják az Isten létezését és csodatételeit, teljesen felújították 2016-ban, azóta versenyorgona szintű. ezáltal pedig mindez hazakerül a családokhoz. A kisgyermekek – Jól megválasztott ritmussal szervezünk hangversenyeket hite sokkal nagyobb, mint a felnőtteké – osztja meg tapasztaa templomban. A zeneművészeti egyetem végzős hallgatói latait az intézményvezető, aki az óvoda légköréről azt mondja, rendszeresen tartanak itt koncerteket. Valódi zenei élményt meghatározó, hogy keresztyén közösség tagjai. – Mi magunk is ad egy-egy ilyen alkalom – mondja a lelkipásztor. A közösség érezzük ezt az egymáshoz való viszonyunkban, és a kívülről érkönyvtárában igazi kuriózum található: a gyülekezet féltve kezők is gyakran mondják, hogy egészen más ide bejönni. Mi itt őrzi azt a különleges, háromnyelvű Bibliát, amely még a tiszívvel-lélekkel, Isten dicsőségére végezzük a munkánkat minzenhatodik századból maradt fenn, és héber, görög, illetve den egyes részterületen – mondja Dobóné Tanczig Anita, aki latin nyelven íródott. arról is beszámol, hogy nagy tömegeket ugyan nem tudnak felKISGYERMEKEK NAGY HITTEL mutatni a gyülekezetépítés terén, de ma is van olyan presbiter és gyülekezeti tag, aki az óvoda révén kapcsolódott be a közösA gyülekezet fenntartásában működik 2006 óta a Jó Pásztor ség életébe. A hitéleti nevelés mellett sok területen fejlesztik Református Óvoda. – Missziós céllal indult az intézmény háa gyermekeket. – Járnak hozzánk logopédusok, gyógypedagórom csoporttal, a következő évben már ötre nőtt a számuk. 18 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.


is gondolnánk, hogy az idősek ilyen ügyesen kezelik a technikai eszközöket. Pezsgő közösségi életet szerveztek a munkatársaink az internetes csoportokban. Természetesen a gondozók azokat is látogatták, akiknek nem volt erre alkalmas eszközük – emlékezik vissza a közelmúlt karanténos „A legtöbb munkatársunk időszakára Kertész Andrea. Az intézmény hithű keresztyén házi segítségnyújtást is végez, több mint ötven idős emberhez járnak a gondozók, családban él, ami az otthonban pedig húsz idős és tizenkét meglátszik az intézmény fogyatékkal élő lakik. – Hangsúlyos a kélelkiségén.” pességmegőrzés és készségfejlesztés, va(Kertész Andrea) lamint a konfliktuskezeléssel kapcsolatos terápiás foglalkozás. Egyházi intézmény MISSZIÓ SZOCIÁLIS TERÜLETEN lévén a lelki egészség megőrzése és a lelki vezetés nemcsak a hivatalos bibliaórákon, hanem az egyéb alkalmakon is jeA Kálvin János Református Szociális Szolgáltató Központ az len van. A legtöbb munkatársunk hithű keresztyén családban egyházközség középkerti gyülekezeti termével szemben taél, ami meglátszik az intézmény lelkiségén – jellemzi az inlálható. – 2011-ben döntött úgy a gyülekezet, hogy szociális tézmény légkörét Kertész Andrea. A szociális központ több intézményt indítanak – emlékezik vissza a kezdetekre Kerszálon kapcsolódik a gyülekezethez. Minden évben családi tész Andrea intézményvezető. Sok egyeztetés és beszélgenapot tartanak június elején, ahol a gondozottak, a hozzátés után jött létre 2011 júniusában a Bertalan János presbiter tartozók és a gyülekezet közösen ünnepli az intézmény alaáltal megálmodott otthon. – Ez integrált intézmény, alappítását. Idén a járványhelyzet miatt ez elmaradt, de a tervek szolgáltatással és szakosított ellátással, idősekkel és fogyaszerint kisebb körben még ezen a nyáron pótolnák az alkaltékosokkal foglalkozunk. Szociális étkeztetést végzünk, ezt a mat. – Vannak pártfogók a gyülekezetben, akik támogatják a presbitérium döntése alapján elsősorban a gyülekezeten belakókat például azzal, hogy vendégül látnak az otthonukban lüli nyugdíjasok vehetik igénybe, amennyiben igénylik. Idősek vasárnapi ebédre egy-egy fogyatékkal élő fiatalt – mondja az nappali ellátására mintegy nyolcvan fővel van megállapodáintézményvezető. Az intézmény lakói és dolgozói egyaránt sunk, fogyatékkal élők nappali ellátására pedig tizenegy fővel áldásnak tartják mindezt, és személyes életükben is meg– sorolja az intézményvezető, aki kiemeli, hogy színvonalas tapasztalják az Ige üzenetét, amely vezérfonalként van jelen munka folyik ezeken a foglalkozásokon, amelyekre éppen az otthon életében: „…én veletek vagyok minden napon…” ezért szeretnek járni az embereke. A járványidőszakban a (Mt 28,20)  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET személyes kapcsolat helyett online klub működött. – Nem gusok, a gyerekek szenzomotoros tornán is részt vehetnek, amely az idegrendszeri fejletlenséget javítja. Integráló intézmény vagyunk, jelenleg négy sajátos nevelési igényű gyermekünk van – mondja Dobóné Tanczig Anita. Az óvodában van tornaterem és fejlesztőszoba, néptáncoktatás is folyik, illetve zeneóvodai foglalkozásokat is tartanak, de működnek tehetségcsoportok is, mint például a sakkpalota vagy a robotika. – Törekszünk arra, hogy minél többet legyenek szabad levegőn a gyerekek. Ovifocipályája és sok udvari fejlesztő játéka is van az intézménynek – sorolja az igazgató.

2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Bűnbocsánat A bűnbocsánat összetett szó, de két tagja között óriási a feszültség. Az ellentmondás onnan ered, hogy egyrészt elismeri azt a feltétlen erkölcsi igényt, amellyel az emberi élet minőségét mérni kell, másrészt mégis felmentést ad. A bűn fogalma ugyanis csak akkor értelmes, ha létezik olyan végső mérce, amelynek a tükrében az erkölcsi elégtelenség, vagyis a bűn jelenléte kimondható. Az emberről szóló bibliai tanítás azért alapvető, mert egyszer s mindenkorra kimondja, hogy az emberi élet minőségének egyetlen végső mércéje van, és az erkölcsi természetű. Ennek az erkölcsnek a forrása pedig nem az ember, hanem a teremtő Istennek az emberre vonatkozó igénye. Más szóval, az emberi élet végső mércéje az Isten akaratának való megfelelés. Isten akarata minden erkölcsi értékítélet egyetlen, végső és objektív forrása.

„A megoldás tehát nem a bűnös emberi természet valódi mélységének valamiféle átértelmezése, a szembesülés elkerülése, hanem a megbocsátás isteni műve.” Ha viszont az Isten akaratának való megfelelés az emberi életminőség egyetlen mércéje, akkor nagyon könnyen belátható, hogy ez olyan igény, amelyet az ember soha nem tud teljesíteni. Amennyiben Isten akarata az erkölcs végső mércéje, akkor az ember teljes józansággal kénytelen szembesülni mindenkori erkölcsi elégtelenségével. Azzal a szimpla ténnyel, hogy bűnös. Nemcsak olyan értelemben, hogy vannak bűnös tettei, hanem leginkább azzal a belátással, hogy képtelen meghaladni bűnös természetét. A bűn az emberi természetnek nemcsak járulékos, hanem lényegi (konstitutív) eleme. Ez súlyos állítás. Annyira súlyos, hogy amióta ember az ember, rogyadozik a súlya alatt, s egyfolytában arra törekszik, hogy ezt az elhordozhatatlan feszültséget valahogy feloldja. Az egyik „megoldás” az, hogy az Istennek való megfelelés súlyos dilemmájából jogi kérdés lesz. Vagyis megfogható és teljesíthető szabályokat kell felállítani, azokat be kell tartani, és máris eleget lehet tenni Isten akaratának. De ez, mint tudjuk, önámítás. „…ez a nép csak szájával közeledik 20 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat…” (Ézs 29,13) A másik csábító út az az illúzió, hogy az ember mégiscsak képes leküzdeni bűnös természetét. Magyarán nem magával a bűnös emberi természettel kell szembenézni, hanem meg kell változtatni a világot, az életkörülményeket, és már a földön megvalósítható a jó uralma, megteremthető Isten országa. Ismerünk ilyen kísérleteket. Mindig tragédia lett belőle. A bűnbocsánat szóösszetétel azért alapvető jelentőségű, mert egyszerre fenntartja az emberről alkotott egyetlen objektív erkölcsi ítélet végső mércéjének érvényességét, Isten ítéletét, másrészt mégsem semmisíti meg az embert. A megoldás tehát nem a bűnös emberi természet valódi mélységének valamiféle átértelmezése, a szembesülés elkerülése, hanem a megbocsátás isteni műve. Hatalmas dinamika van ebben. Egyszerre fenntartja az Istennek való megfelelés abszolút igényét, ugyanakkor szembenéz e megfelelés lehetetlenségével. „Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy – miközben a jót akarom tenni – csak a rosszra van lehetőségem. Mert gyönyörködöm Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” ( Róm 7,21–24) Innen van a keresztyénség örök belső feszültsége, nyugtalansága és reflexivitása. Innen van az, hogy a keresztyénség mindig befejezetlen, az ember örökös küzdelme önmagával a bűnvallás, bűnbánat, bűnbocsánat feszültségében. Egyszerre leszámolás minden, emberre vonatkozó illúzióval, másrészt mégis meggyőződés az emberi rendeltetés végső, eszkatologikus kiteljesedéséről. Csak a bűnbocsánat ténye oldhatja fel azt az alapvető ellentmondást, amely az ember Istentől kapott rendeltetése és erkölcsi elégtelensége között mindig is fennáll. De ez a bűnbocsánat nem automatikus. Előfeltétele az, hogy az ember képes legyen szembesülni mindenkori önmagával Isten akaratának tükrében. 


| GONDOLATOK |

T. NÉMETH LÁSZLÓ

Ne nézz vissza haraggal! A szerző újságíró, a Reformátusok Lapja főszerkesztője

ILLUSZTRÁCIÓ: ISMERETLEN NÉMET MESTER METSZETE (1670 KÖRÜL) FORRÁS: ARCANUM.HU

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. augusztus 2-án jelent meg a potsdami konferencia zárónyilatkozata. Az amerikai elnök, a brit miniszterelnök és a szovjet diktátor tanácskozásán eldöntötték Európa és a világ sorsát. Ultimátumot adtak Japánnak, amely államot az elutasító válasza után az Amerikai Egyesült Államok vezetése két atombombával büntette. Európa sorsa pedig a végletes megosztás lett. Habár az nem kétséges, hogy a náci vezetőket a háborús bűneik miatt felelősségre kellett vonni, az már kérdéseket vet fel, hogy mi szükség volt nemzetek kollektív büntetésére. A záródokumentum 13. fejezete szerint Magyarországról is ki kellett telepíteni a német nemzetiségűeket. Vagyis olyan magyar állampolgárokat, akik évszázadok óta értéket teremtettek az országban, és hazájuknak tekintették a Kárpát-medencét. Milyen okok váltották ki ezeket az érthetetlen döntéseket? Az egyik biztosan a harag volt. Nem a bűnre tekintettek, hanem a bűnösre, sőt olyanokat is megbélyegeztek, akiknek sem a bűnösökhöz, sem az elkövetett bűnökhöz nem volt közük. A nagyhatalmak haragja után pedig újabbak következtek – a harag haragot szült. Ezt sajnos ma is látjuk. Amikor „a múltat végképp eltörölni” jelszavával próbálnak némelyek maguknak igazságot szerezni, amikor világszerte a keresztyén szimbólumokat támadják, amikor az evidenciákat és a hagyományos értékeket a normalitástól idegen jelenségekre kívánják cserélni. Hogy miért jutott ez eszembe? Előző lapszámunkban egy amerikai lelkész nyilatkozott az országukban kialakult helyzetről. Mint fogalmazott: „Van-e még harag a szívemben? Igen. Igazságot és szabadságot akarok a népemnek.” Elgondolkodtató, hogy a haraggal együtt akar igazságot és szabadságot. Pedig a harag már Kain szívében sem szült helyes döntést (1Móz 4,5–8). Jakab levele is mást üzen nekünk, amikor úgy fogalmaz, hogy „az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát” (Jak 1,20). A harag persze mindannyiunk életében megjelenik, de fontos, hogy ezen túl tudjunk lépni. Pál

apostol is erre figyelmeztet: „Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, helyet ne adjatok az ördögnek.” (Ef 4,26) Amit igazán hiányoltam a lelkész nyilatkozatából, az az igei üzenet, amely a haragra adott válasz lenne. Viszont meglepett, hogy ő nem is szeretné, ha megszűnne a haragja: „[…] félek a naptól, amikor megszűnik a harag a szívemben, mert az azt jelentené, hogy feladtam a népembe és a hazámba vetett reményemet.” Különösen nehéz ezt lelkipásztortól hallani, aki a Szentírás szerinti békesség és szeretet szavának követésére tanít minket. Vagy mára a harag lett az úr? Magyar keresztyénként nekem is lenne miért haragudnom. A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátumért, amelyet – többek közt – a harag szült, és szétszakította a történelmi Magyarországot és benne a magyar református egyház szervezetét. A kuláknak minősített gazdák üldözéséért, amelyért szintén felelős volt a harag, és amely a családomat is meghurcolta. A szovjet katonák rémtetteiért, amelyekről még ma sem merünk beszélni. A legújabb kori keresztyénüldözésekért, amelyet magyarként is megéltünk – nemcsak a kommunista hatalomátvételt követő diktatórikus években, hanem ma is. A sort folytathatnám, de inkább tanulni szeretnék a múltból. Ravasz László püspök 1945 júniusában – amikorra romokban álló hazánk az egyik megszállásból a másikba került – egyik prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy Jézustól „tanuljuk meg a bűnt gyűlölni, a bűnöst szeretni”. Ezt nem lehet a harag elengedése, megbocsátás nélkül megtenni. Ravasz püspököt az 1945-ös évből, a novemberi püspöki jelentéséből érdemes hos�szabban is idézni: „Mi a te mesterséged? Az, hogy jót akarj, jót tégy, a jóság népe és követe légy ebben a világban. Nem jöhet olyan világ, amelyben nincs szükség szeretetre, nincs szükség hitre, nincs szükség reménységre; nem jöhet olyan világ, ahol nem kell küzdeni a bűn és a halál rettentései ellen, s ahol nem kell hirdetni az örökkévalóság erkölcsi és szellemi igényeit e mulandó világ érdekeivel szemben; nem jöhet olyan világ, amelynek ne legyen szüksége a mennyei Atya mindent átölelő örök kegyelmére, az Egyszülött Fiú áldozatának érdemére és a Szentlélek világosságára és melegére.” Hogyan tekintsünk tehát a múltra? Emlékezzünk rá, beszéljünk róla, és tanuljunk belőle.  2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

LXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM,

2020. AUGUSZTUS 2.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Valami jót nem tudna mondani? Az önkormányzati szociális referensnek sorolom kis falunk gondjait. A krónikus betegségeket, a szociális bajokat és mindazt, ami számarányunk felett sújtja a település lakóit. Egy szuszra, a szokásos ügyintézős sietséggel foglalom össze mondandómat. Például az analfabéta fiatalasszony esetét, akit harci eb harapott meg, és nem sokon múlt, hogy életben maradt. Egy ösztönös önvédelmi mozdulat segített. Monológom végeztével köszönök, és indulnék is. Magamban azért érzem, hogy ez így nem korrekt: mintha valakire dézsányi hideg vizet öntöttem volna. Elsoroltam a rossz híreket, gondolatban kipipáltam ezt a napirendi pontot is, és már megyek is tovább. Befejezetlen ez így. Az emberi nyomorúság felsorolása az isteni kegyelem hozzákapcsolása nélkül. A referens hölgy is ijedten, szinte kétségbeesetten néz rám. Fekete ruhája jelzi gyászát. Már megyek is? És itthagyom azzal a sok reá árasztott rosszal? Valami jót nem is tudnék mondani? Még dél sincs, de ő már annyi rosszat hallott, annyi emberi nyomorúságot összegzett! Legalább tőlem, a lelkésztől nem jut valami biztatás is? Összerezzenek. Ezt hiányoltam magam is kurtán-furcsán előadott mondandómból. A jó hírt! A tömérdek, szolgálatunkra rászakadó adminisztrációs intézéseink alatt megszoktuk, hogy minden percünk be van osztva. Sietősen előadjuk mondandónkat, és ugyanolyan sietősen fordulunk is az új helyszín felé. Ma már projektek, ügyintézés, adminisztráció jelzi a munkánk jelentőségét. Ebben a dzsungelben rohanva észrevétlenül megfeledkezünk arról, hogy minőségi időt és jó szót is adjunk a szemben állónak. Arról meg végképp, hogy az ügyintéző is vár pár jó szót, amely táplálékká, igévé válhat a szívében, és erősítheti őt a napi robot során. Megállok, visszalépek, a kérlelő szó nyomán szinte hallhatón csikorognak az agytekervényeim. Jó szót mondani, valami jót... Valami biztatót annak, aki életében, munkájában megszámlálhatatlan rosszal találkozik. Akit szinte elborít az emberi nyomorúság, és szeretne belekapaszkodni valamibe. Mondjuk ki: az Istenbe! Nekem a napi jó hír az, hogy valaki jó hírre is vágyik. Hogy valakinek nem elég a világ szörnyűséges és szenvtelen működése, amelybe sok ember belebetegszik, hanem fölfelé is tekint, és ebben engem szolgálni hív. Fájdalmasan szokatlan és ritka ez a kérés. El is szoktunk tőle. Épp ezért jóleső, hogy egy hivatali asztal túloldalán valaki rám szól, megállít és visszahív, mert igére, biztatásra van szüksége. Életét betöltő, megragadó, átölelő kegyelemre.

ÁRA: 400 FT

Inspiráló közösségben 9 771419 856007

BARÁTH BÉLA LEVENTE REKTOR TERVEKRŐL ÉS A REFORMÁTUS OKTATÁSRÓL

20031

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:.........................................................................................

 FÁBIÁN TIBOR

..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| SZEMLE |

És velem ki törődik? JEZSOVICZKI NOÉMI

Karsay Eszter: És velem ki törődik? Kálvin Kiadó Budapest, 2020

Karsay Eszter lelkipásztor, akinek írásait több mint húsz éve rendszeresen olvashatjuk a Reformátusok Lapja hasábjain, kilenc évvel ezelőtt magánkiadásban jelentette meg És velem ki törődik? című könyvét. A címben feltett kérdés most, 2020-ban is aktuális – talán sokkal jobban, mint valaha. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója is így gondolta, ezért újra kiadta a kötetet. Én olyan sok mindenkivel és sok mindennel törődöm: a családommal, a rám bízottakkal, a gyülekezetemmel, a szomszéd nénivel, a környezetemmel, a teremtett világgal – mondjuk, miközben néha vagy éppen egyre gyakrabban feltör belőlünk: …és velem? Velem ki törődik? Talán nincs is olyan ember, aki ne tette volna már fel ezt a kérdést egy szeretteiért átdolgozott hétvége vagy egy kimerítő beszélgetés után, amelyben valaki más lelki próbáiban igyekezett segítő kezet nyújtani, vagy éppen egy olyan napon, amikor magányosnak és elhagyatottnak érezte magát. Karsay Eszter is ezt kérdezi könyvében, de nem hagy magunkra a válaszkeresésben. A szerző egyik hosszabb előadássorozatának anyagát írta meg könyv formájában, a 2011-es kiadáshoz kapcsolódóan így írt a témaválasztásáról: „Gyülekezeti lelkészként, lelkigondozóként és szupervizorként naponta találkozom az emberi lélek fájdalmas kérdéseivel. Miközben kitágultak a külső világ lehetőségei, a belső elszegényedik. „Nincs emberem” – jajdul fel egyre több ember, amikor veszteség éri, elmagányosodik, vagy csöndes kétségbeesésben tengeti az életét. Nincs kivel megbe-

szélni, nincs kinek föltenni a kérdéseit: Mit kezdjek magammal? Miért élek? Hogyan lehetnék boldog? Nem lehet olcsón megúszni, nekünk kell megtalálni a válaszokat. Ezek az előadások segítséget kínálnak a gondolkodásra, önismeretre és a bizalomra.” Igaza van Karsay Eszternek, nem lehet olcsón megúszni ezt a keresést. Két választásunk van: vagy elgondolkodunk ezekről a kérdésekről, vagy ahogyan az egyik fejezetben használt hasonlattal rámutat: a szőnyeg alá söpörjük őket, és idővel egyre nagyobb lesz a púp. Az elgondolkodás azonban önmagában kevés a megoldáshoz. A könyvet olvasva úgy érezhetjük, hogy a szerzővel szemtől szemben ülünk, és ő végigveszi velünk az életünket. Nehéz témákról van szó, mélyre kell ásnunk a lelkünkben ebben a „beszélgetésben”. Köszönhetően a lelkipásztor lelkigondozói tapasztalatának, tizennyolc fejezeten át fenn tudja tartani az érdeklődésünket. Teszi ezt olyan címek választásával, mint Az egészséges élet – A gyász és az indulatok kezelése, A boldogság, Az érett személyiség, Halálközeli élmények, Mire tanítanak a betegségeink?, Indulataink és az agresszió, Bocsáss meg!, Szeretném, ha szeretnének, Törődik velünk az Isten? Ez utóbbi kérdést sok olyan ember felteszi, aki nem hisz őbenne, de ha szégyelljük bevallani, ha nem, sok hívő keresztyén gondolatait is megkísértette már. Néha nem könnyű meglátni a nehézségek, erőpróbák között az Úr kezét, kegyelmét megmutató, olyankor váratlan megoldásait az életünkben. De akárhogyan érzünk is, ő törődik velünk. Hiszen ha nem így lenne, akkor nem küldene nekünk olyan értő és érző embertársakat, akik az Úrtól kapott tálentumaikat, élettapasztalatukat, lélekgondozó tehetségüket arra használják, hogy segítsenek azoknak, akik egymagukban nem tudnak megbirkózni fájdalmas kérdéseikkel. A kötet mondanivalóját kiemeli az igényes borító, amelyen a ködbe vesző keskeny gyaloghíd mintegy vezeti az olvasó szemét a címtől a túlpart homályába. Mégsem reménytelen vagy ijesztő ez a ködös kép, és ezt Karsay Eszter is megerősíti a könyv lapjain. Lelkipásztorként talán nem is biztathatna minket mással, mint hogy nem kell félnünk a nem láthatótól, bátran lépjünk rá a bizonytalannak tűnő hídra, hiszen a túloldalon az Úr vár bennünket.  2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 23


| SZEMLE |

PETRŐCZI ÉVA

Dalszövegfordítás mint lélekerősítő

Még a karanténidők kezdetén, április elején tette közzé Facebook-oldalán kedves egykori károlis tanítványom, Bellai Veronika, az egyházi zene egyik igazi elkötelezettje, a 2017-es és 2018-as Adj zengő éneket! című, nagy sikerű, a Dunántúli Református Egyházkerület kiadásában megjelent két ifjúsági énekgyűjtemény szerkesztője az alábbi gyönyörű könyörgést. E ritka értékű lelki ének, zenei kincs megosztásához hozzáfűz-

24 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

te: a walesi és angol nyelvű változat meghallgatása után ezt a dalt jó volna magyarul is elénekelni, közkinccsé tenni. Művészeti és lélektani szempontokat egyaránt figyelembe véve igaza volt. A felhívást ugyan nem név szerint hozzám intézte, de mint számos éven át – sok további tantárgy mellett – a walesi kultúra és filmművészet szemináriumok tanára kis hazánkban épp úgy, mint a révkomáromi Selye János Egyetemen, azonnal munkához láttam egykori Kántus-tag férjem és még jól zengő kis pianínónk segítségével. Motivációmat, fordítói buzgalmamat nem csupán a keserves járványhelyzet erősítette, hanem legalább annyira minden idők egyik legszebb walesi regénye és filmje is, a világhírűvé lett Richard Llewellyn Hová lettél, drága völgyünk? című, balladai szépségű családregénye. Amelyet – költőien fogalmazva – úgy beindáz a muzsika, és ezen belül éppen a nagy hagyományra visszatekintő egyházi és világi kóruséneklés, mint a vadrózsa vagy a vadszőlő a kicsiny walesi bányászházak falát. Bármi történt, örömteli vagy gyászos esemény a kis Huw (az író alteregója) családjában, ujjongásukat és bánatukat egyaránt énekszóval fejezték ki. A legszebb az a jelenet, amikor a kisfiú éneklésével díjat nyer bátyja, Ivor és Bronwen esküvőjén: „Estére (…) az egész gyülekezet kiült a fűbe, (…) és zsoltárokat meg himnuszokat énekeltek, s akik a legszebben daloltak, díjakat nyertek. Ki gondolta volna, hogy a kisfiúk közül nekem van a legszebb hangom? Édesapám nagyon megörült. (…) Az ének az volt édesapámnak, ami a fény a szemnek…” Térjünk vissza e kitérő után ennek a ritka szépségű énekelt könyörgésnek a történetére, amelyet a karantén idején egy virtuálisan egyesített walesi kórus is előadott. Szövegét, énekversét részben William Rees (1802–1883), „bárd-


| SZEMLE |

William Rees szövege: Hű szerelmed mint a tenger… (Dyma gariad…)

Hű szerelmed, mint a tenger, Reánk árad jó szavad, Királyunk a megváltásban, Vért ki értünk bőven ad. Ki ne emlékeznék erre? Ki ne zengne róla még? Felednünk őt hogy lehetne, Míg fölöttünk ott az Ég. nevén”, azaz művésznevén Gwilym Hiraethog írta, aki a 19. századi kelta ébredés egyik jeles alakja volt, nonkonformista lelkész, költő, regényíró, ráadásként csillagász és politológus. Ő 1843-ban egy walesi nyelvű folyóirat, az Yr Amserau (The Times) alapító szerkesztője is volt. Külön érdekesség, hogy ősei nyelvén csak az első két versszakot írta meg, a második két strófa pedig William Williams walesi szövege. Az angol fordítás egységesen William Edwards (1848–1929) munkája, először A baptista dicséretek könyvében jelent meg 1900-ban. Az angol és a walesi szöveggel tökéletes harmóniában áradó dallam szerzője pedig Robert Lowry (1826–1899). Bár az utóbbi évtizedekben tolmácsoltam már számos angol, néhány német, sőt, nyersfordítás alapján egy svéd egyházi éneket is különböző kórusok felkérésére, úgy éreztem, feltétlenül szükségem van képzett egyházzenész értő segítségére. Valakire, aki a már eredeti formájában énekelhető szövegváltozatomat a szöveg és a dallam, s főként a könyörgés áradásához teljesen, maradéktalanul méltóvá csiszolja. Ezúton is szívből köszönöm Bódiss Tamásnak, a jelenkori magyar református zenei élet egyik pillérének, hogy magyar szövegemből úgy távolította el a – hála Istennek – nem túl nagy számú érdességet, hogy igényes és odaszánt munkája nyomán a textus és a dallam minden jó íze ki tudott bontakozni. Erről meggyőzött az a kiváló „házi felvétel” is, amely már nyers formájában is jelzi, hogy a dal magyarul is könnyedén előadható. Szívből remélem, hogy ez a minden emberi vészhelyzetben megerősítő és gyógyító ének hamarosan bekerül a hazai és talán a határainkon túli magyar gyülekezeti éneklésbe is. 

A Keresztfa kopár hegyén Források buzogtak fel; Száraz völgyek sötét mélyén Élő víz áradott el. Szeretet, kegyelem, folyók, Föntről, ím, hullnak alá, Égi béke igaz csókja Bűn földjét feloldozá. Szereteted elfogadván, Míg élek, szeresselek. Hadd keressem szent országod, Létem lényege Te légy; Ki engem megkoronázott, Egyedül rajtad szemem, Megtisztítál, megszenteltél, Te vagy teljes kegyelem. Csak kegyelmed, mi vezérel, Lelkeddel és szavaddal, Szükségemben segedelmed, Szívem téged magasztal. Bennem árad Lelked kincse, E hatalmas szeretet, nem tartom már vissza szívem, Átadom az életem.  PETRŐCZI ÉVA fordítása 2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

„Filózik” a szolin… Beszéltünk már e hasábokon arról: a filozófia (magyarul bölcselet) tudomány. Ennélfogva tanácsos meghagyni e szót az eredeti értelmében. Ennek ellenére a társalgási és a médianyelv unos-untalan használja, túlontúl jelentésbővítő módon. Mulatságos, sőt nevetséges közlések születnek így. Például egy „tizenhét éves lány filozófiája: légy mindig mindenben őszinte”; egy úgynevezett celeb „filozófiája: a főiskolásokra ráfér az egészséges étel”. Ugyanez az intelem vonatkozik a szó rövidített változata, a filó használatára. Még elfogadhatónak gondoljuk például a következőket: „filózás az élet apró, de jelentős dolgairól”; „A kisgyerekek folyamatosan filóznak. Később, ha szerencséjük van, meg tudják fogalmazni, és ha még szerencsésebbek, válaszokat is kapnak”; „azon filózik, neki mi is a helye az élet körforgásában”. Ám az alábbi mondatok, mondatrészletek – a nagyigényű szóhasználat okán – mosolykeltően pontatlanok: „sokat filóztam, hogy nem lövetni, hanem szúratni kéne” a fülbevalót; „Nem filózik rajta, mit egyen másnap”; „hazafelé azon filóztam, mit is készítsek” a szép brokkolifejekből; „Egy hónapig filóztam azon, hogy vágjam-e le a hajamat, vagy menjek el fodrászhoz, vagy növesszem meg”; „Most aztán a fél világ azon filózik, hogy szerződése lejárta után hová mehet jövő nyáron az argentin futballista”; „Hű, de sokat filóztam, hogy kirakjam-e ezt a fotót!”; „Nekem már nincs műkörmöm, és szoktam filózni, hogy legyen-e újra, de mindig arra jutok, hogy nem lesz”. Ha ezeket kiváló honi filozófusaink valamelyike, példának okáért Fülep Lajos, Hamvas Béla vagy Karácsony Sándor olvasná, lehet, irigység emésztené őket: ekkora gondolatok hogy nem jutottak eszükbe… De félre a tréfát! Ne „filózzunk”, pontosabban ne habozzunk! Inkább cseréljük ki megfelelő szinonimákkal a filózik igét. Például: rágódik, tétovázik, ötletel, töpreng, tűnődik, eszébe jut, eszébe villan, töri a fejét, hezitál, vívódik és így tovább. És akkor mindjárt pontosan használtuk a szavakat.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

A zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (Z, M, S, E, É). 13. Zámbori … színművész, szinkronszínész. 14. Észak-amerikai síkság. 15. Bőrből kivetkőztet. 16. A választott nép tagja. 18. Winnetou népe. 20. Belül keres! 21. Szintén. 22. ABC betűi keverve. 24. Kalitka része! 25. Ország. 28. Európa-bajnok tőrvívó, edző (Zsolt). 30. Az alaphangtól számított 8. hang. 32. Hullat. 34. Fundamentum. 36. Töltött elemi részecske. 37. Sodó egynemű betűi. 38. Kézzel mutatja. 40. Az egyik legnépszerűbb kártyajáték. 42. Konyhafőnök. 43. Fosztóképző. 44. Pontyot árusító kofa. 45. Az egyik evangélista. 46. Szelén és foszfor vegyjele. 47. A Paradicsomot lángpallossal őrző angyal. 48. Déligyümölcs. 49. Oda-vissza: falatozna. 50. Nagy lakoma. 51. Semmikor. 53. Tölgy páratlan betűi. 54. Mohamedán férj feleségeinek elkülönített lakosztálya. 56. Hanglétra. 58. Szabadkézi rajz. 60. Kínai hosszmérték. 62. Batár belseje! 63. Simon Tibor. 64. ZEÁ. 65. Kis Szabolcs. 68. Cremonai hegedűkészítő család. 71. Kísértet. 73. Konyhai eszköz. 75. Egyenlő a teniszben. Függőleges: 1. Az egyik évszakkal kapcsolatos. 2. Brit tengerésztiszt, sarkkutató (James Clark). 3. Becézett férfinév. 4. Dalmácia fővárosa. 5. Eper fele! 6. Nitrogén és rádium vegyjele. 7. Mechanikus. 8. Babits Mihály kötete 1921-ből. 9. Micsoda kezdet! 10. Indium vegyjele. 11. Kommunikációs eszköz. 12. Kirándulás. 17. Pest megyei város lakója. 19. Kempingkellék. 23. Kórházi osztály. 26. Talány eleme! 27. Az idézet második része (R, L, R, I, É). 28. Vendéglői olvasmány. 29. Körömmel piszkál. 31. Kellemes látványú. 33. A mindenkori most. 35. Sark. 37. Ráérősen megy. 39. Cink vegyjele. 41. Népszerű színész, komikus a 20. század első felében (Gyula). 42. Járáshibás. 44. Dologtalan méh. 45. Napjainkban. 47. Kevert fajú. 48. Latin eredetű női név, jelentése: boldog. 50. Fejér megyei település. 52. A jamaicai zene egyik formája. 54. Deficit. 55. … Boleslav, cseh kisváros. 57. Nóé apja. 59. Jászai-díjas színművész, énekes, humorista (András). 61. A Pireneusi-félszigeten élt egykori nép tagja. 63. Forgatócsoport. 66. Az angol ábécé utolsó betűje. 67. Passau folyója. 69. Magányos részlet! 70. Becézett női név. 72. Nyaralásban van! 74. Azonos betűk. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Örökké emlékezik szövetségére, ezer nem-

zedéken át is az adott szavára.


| GYERMEKEKNEK |

Előttünk a tenger, mögöttünk a fáraó serege  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Amikor felkelt a nap, a fáraó magába roskadva ült a palotájában. Úgy érezte, mindent elvettek tőle. Az országa romokban állt, elsőszülött fia halott volt. A fájdalma mérhetetlen gyűlöletbe csapott át. – Miattuk van minden! A zsidók miatt! A fiú holttestére nézett. – Nem hagyhatom bosszú nélkül, hogy ezt tették velem! Azonnal üzent, befogatott a kocsijába, és maga mellé vett hatszáz válogatott harci kocsit: Egyiptom összes harci kocsiját, mindegyiken csupa kiváló harcost, hogy a zsidók nyomába eredjen. – Merre indultak? – kérdezte parancsnokait. – Hol tudunk lecsapni rájuk? A parancsnokok széles vigyorral szólaltak meg: – Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. Ráadásul letelepedtek, tábort is vertek. Nem lesz nehéz elintézni őket. A fáraó nem akart hinni a fülének. Micsoda? Bolondok ezek a zsidók? Tábort vernek a pusztaság

közepén, szemben a Vörös-tengerrel? Hiszen onnan nincs hová menekülniük! – Csapdába estek! – csapott nagyot a parancsnokai vállára. – Végzünk velük! A fáraónak és vezéreinek igazuk volt. A zsidóknak nem sok esélyük maradt a menekülésre. Maga a nép is megrettent, amikor meghallották a harci kocsik dübörgését. Zokogva könyörögtek az Úrhoz, hogy mentse meg őket. Mózesnek pedig nekitámadtak: – Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket onnan?! Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj minket nyugton? Jó volt nekünk ott, a szolgaságban! Legalább békében élhettünk. De így? Mind itt, a pusztában halunk meg! Mózes nem esett kétségbe, tudta, kire hallgat: – Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg benneteket az Úr! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! A nép hitte is, nem is, amit Mózes mondott. De egyszer csak azt vették észre, hogy elindul előlük a felhőoszlop, és odaáll mögéjük, a zsidók és az egyiptomiak közé. A felhő pedig, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, olyan volt, mint egy áttörhetetlen várfal. Az egyiptomiak egész éjjel meg se tudtak moccanni. Mózes ekkor kinyújtotta kezét a tenger felé, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert, és szárazzá tette a tengerfeneket, úgyhogy a víz kettévált. – Gyertek, induljunk! – szólt Mirjam, Mózes testvére. – Az Úr kettéválasztotta nekünk a Vörös-tengert, hogy száraz lábbal kelhessünk át, és elinduljunk Kánaán felé. 

2020. augusztus 2.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

Vár a RefoRom! Budapesti Református Cigány Szakkollégium (RefoRom) várja azon fiatalok jelentkezését, akiket felvettek bármely fővárosi felsőoktatási intézménybe, vagy ott aktív hallgatói jogviszonyuk van. A jelentkezési határidő 2020. augusztus 12. szerda, a felvételit augusztus 14-én, pénteken a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumban (1107 Budapest, Belényes u. 9.) tartják. A jelentkezés menetéről, a szakkollégium életéről és programjáról a reforom.hu oldalon olvashatnak bővebben. Folyamatosan frissülő információkat a Reforom Facebookés Instagram-oldalán találhatnak.

ÁLLÁS

A Gara–Vaskút–Csátalja Református Mis�sziói Egyházközség református lelkészi, illetve református hittanoktatói végzettségű, vagy ezeken a szakokon levelező tagozaton tanuló személyt keres. Az állás betölthető 2020. szeptember 1-től. Feladatok: iskolai hittanórák megtartása, gyülekezeti gyermek- és ifjúsági szolgálat, bibliaórák vezetése, igeszolgálat a vasárnapi istentiszteleten. A szolgálat ellátásához rendelkezésre áll szolgálati lakás, szolgálati autó, nettó 260 ezer forint fizetés. Je­lent­kezni, érdeklődni a gara-vaskut-csatalja@reformatus. hu címen vagy a 06-30-636-5836-os telefonszámon lehet.  BÁN BÉLA esperes

Küldj egy képet! – fotópályázat A Szólj Be a Papnak! csapata szeptember 23-án és 24-én tartja a K-Pont Fesztet a debreceni Apolló Moziban, ahol a filmvetítések mellett fotókiállítás is nyílik. A fesztiválon a vetítések után az emberi lélek mélységeiről beszélgetnek a résztvevők a hit, a hitetlenség, a fájdalom vagy éppen a múlt terheinek témájában. Annak érdekében, hogy Te is kiállíthasd a képeidet, nincs más dolgod, mint digitális formában elküldeni legalább egy, legfeljebb három darab nagy felbontású fotót (2:3 képarány; rövidebb oldal legalább 2500 pixel) a palyazat@ szoljbeapapnak.hu címre. Beküldési határidő: 2020. szeptember 10. A képeket szakmai zsűri bírálja el, a kiállításra beválogatott legjobb fotók rövid szöveges értékelést is kapnak. A legkiemelkedőbb alkotásokat a helyszínen kiállítják, ezen felül az alkotók a szervezőkkel további együttműködésre is lehetőséget kapnak, hogy a képeiket minél szélesebb körben megismertethessék. A pályázók a beküldéssel vállalják, hogy a kép a saját alkotásuk, sem részben, sem egészben nem sérti más szerzői jogát, továbbá engedélyezik a szervezőnek, hogy az adott képekből nyomatot készítsenek kiállítás vagy egyéb promóciós felhasználás céljából.

A HÉT KÉPE

Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye

50 éve ha­rang­ön­tés Őrbottyánban

GOM­BOS MIK­LÓS

Arany­ko­szo­rús ha­rang­ön­tő mes­ter

Kiváló magyar szakemberek ál­ tal készített, külföldön is elismert magyar termékeket gyártunk a harangokkal kapcsolatos bármely munkában.

Referencia: www.ha­rangontes.hu Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 134. Pf. 10. Telefon: (00-36) 06-28-360-170 Mobil: +36-30-9489-575, +36-30-7288-161 E-mail: gombosmi@harangontes.hu info@harangontode.hu

28 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

Gyermektábort tartottak július 20. és 24. között Tökön, amelyet a szervezők elmondása szerint izgatott készülődés és sok ima előzött meg. – Örömmel tapasztaltuk meg, hogy Isten meghallgatta imádságainkat, és a jókedvünk sem romlott el. Csodákat élhettünk át. Hálásak vagyunk, hogy megáldotta a tábort, és bizonyságot tehettünk a gyermekeknek a mi szerető Istenünkről – írta lapunknak Wollner István, a töki református gyülekezet lelkipásztora.


HOGYAN SEGÍTHET? Elsősorban pénzadományokat várunk, hogy azokat az eszközöket vásárolhassuk meg, amire a leginkább szükség van. Egy csomag összeállítása 5 000 forint, összesen 500 diáknak szeretnénk segíteni. online adományozás:

adomany. jobbadni.hu

utalással:

107020198500889851100005

adományvonal:

1358 minden hívás 500 forint

CIB/ közlemény: tanszer

Az alábbi tárgyi adományok felajánlásával is támogathatja gyűjtésünket: táska, füzet, olló, ragasztó, könyv- és füzetborító, festék, tempera, tolltartó, színes ceruza, toll, ceruza, radír, körző, vonalzó

további információ: www.jobbadni.hu


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Kiss Ábel Lukácsot, a jelenleg alakuló debreceni-úrréti gyülekezet vezetőségének tagját kérdeztük. ahol mi alakítjuk ki a szokásokat. Istennek hála, már sikerült több családot is a közösségünkbe és ezáltal őhozzá is közel vezetnünk.

Kiss Ábel Lukács a Dorkász Szolgálat igazgatója, feleségével négy gyermeket nevelnek. Hosszú éveken keresztül volt a DebrecenCsapókerti Református Egyházközség presbitere, most pedig az alakulóban lévő debrecen-úrréti református gyülekezetben szolgál a vezetőség tagjaként.

3

Mi indította arra, hogy keresztyén fiataloknak segítsen az egymásra találásban? Ez a szolgálati ág valahogy közel került a szívünkhöz a feleségemmel. Sok egyedülálló keresztyén volt körülöttünk, akik nem találták meg a párjukat. Nekik akartunk segíteni a 100 szingli nevű bloggal és a találkozókkal, tréningalkalmakkal, amelyek sikeresek voltak. Az évek alatt kialakult egy végleges anyag, amelyre mai napig nagy igény van.

4

1

Gyerekként volt hitbéli háttere? A szüleim református lelkészek, de világi állásban dolgoztak, így volt otthon egyfajta természetesség a hittel kapcsolatban. A középiskola előtt volt egy lázadó korszakom, amikor mindent megkérdőjeleztem, és ezen a konfirmáció sem segített. Édesanyám azt kérte tőlem és a bátyámtól – aki később lelkipásztor lett –, hogy csak egyszer menjünk el az ifibe. Megtörtént, és ott is maradtunk, annyira jó hatással volt ránk. Később táborokban is részt vettünk, és az egyik előadás, amely a párválasztásról szólt, nagyon megfogott. Az, hogy Isten milyen szinten avatkozik bele az életünkbe, hogy őt érdekli, ki kihez vonzódik. Ez volt az a pont, amikor biztossá vált bennem, hogy Krisztust választom.

2

Fiatalon lett, és hosszú éveken keresztül volt presbiter. Most pedig egy alakuló mis�sziói gyülekezet vezetőségének tagja. Mi volt az oka a váltásnak? Nem vágytam vezetői beosztásra, de a gyülekezeti presbiteri pozíció örömmel töltött el. Fontosnak tartottam azt, hogy az embereket közelebb hozzam Istenhez. A missziói szemlélet indított el bennünket a váltás felé, de nem volt könnyű döntés. Izgalmas, hogy most egy teljesen az alapokról induló és épülő gyülekezet részesei lehetünk, 30 Reformátusok Lapja

2020. augusztus 2.

Hogyan erősödött fel a diakóniai szemlélet az életében? Hálás vagyok azért, hogy a munkahelyem szolgálat, a szolgálatom munkahely. A Dorkásznál végzett munkámban az a legjobb, hogy teljes állásban építhetem Isten országát. A nagypapám diakónus volt a legnehezebb időkben, az ötvenes-hatvanas években. Biciklire pattant itt, Debrecenben, és meglátogatta a szegényeket, karácsonyra pedig a kilenc gyereke mellé kettőt a lakásotthonból hazavitt, hogy családi közegben élhessék meg az ünnep varázsát. Így valahol természetes a világlátásom, mert ezt a szolgálati vonalat a családomból is hozom.

5

Mi a legfontosabb, amit át szeretne adni a gyermekeinek? A gyermekeimnek és másoknak is azt az üzenetet fogalmazom meg, hogy Isten kapcsolatokban gondolkodik, kapcsolatokat teremtett. A gyerekeinknél, amikor például összevesznek, kifejezetten azt emeljük ki, hogy nincs olyan több, mint a testvére. Az egyik legkülönlegesebb kötelék ez az életében, és most lehet, hogy haragszik rá, de Isten egy családdá teremtett minket. Igaz más területen is, hogy a kapcsolatokba kell fektetnünk az energiát: először Istennel, aztán az emberekkel, mert az életünk végén csak az számít majd, hogyan éltük meg a kapcsolatainkat, és hogyan voltunk jelen bennük.  BUZÁS BORBÁLA


A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat

AJÁNLATA „Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! (…) Keressétek az Urat, amíg megtalálható!” (Ézsaiás könyve 55,1.6) A GELEJI-KÁNONOK

A Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat végzései A Ruber-féle egyházi törvények Fordította: Buzogány Dezső A/5 • 120 oldal • kartonált • 1500 Ft

Lackfi János

JÓSÁG NÉNI CSOKIJA

Bertóthy Ágnes rajzaival 140×185 mm • 88 oldal kartonált • 1200 Ft (Kálvin Kiadó – Reftantár)

Mercé Segara – Francesc Rovira

JÁTÉKOSAN A BIBLIÁRÓL

43 bibliai történet 226×268 mm • 96 oldal • kartonált • 3500 Ft Szórakoztató feladatok és bibliai tanulságok gyermekeknek

REVIDEÁLT ÚJ FORDÍTÁSÚ BIBLIA (RÚF 2014)

Karsay Eszter

ÉS VELEM KI TÖRŐDIK?

Nagy méret A/5 • 1360 oldal • kartonált • 3800 Ft A/5 • 1360 oldal • keménytáblás • 5300 Ft

VELE VACSORÁLOK, ÉS Ő ÉNVELEM

Bibliai szövegválogatás Fr/5 • 68 oldal • kartonált • 600 Ft

A/5 • 196 oldal • kartonált • 1500 Ft

ISKOLABÖNGÉSZŐ

Tóth-Máthé Miklós

ÖT KENYÉR ÉS KÉT HAL

Vajda Melinda rajzaival A/4 • 20 oldal • irkafűzött • 900 Ft (Kálvin Kiadó – Reftantár)

Jörg Zink

MAROKNYI REMÉNY

Novellák bibliai témákra Fr/5 • 192 oldal keménytáblás • 1700 Ft

Arról, ami holnap is megtart minket Fr/5 • 206 oldal kartonált • 790 Ft

Győri Katalin – Gellén Sára

BOJTI

Hallgasd! Színezd! Fejtsd meg! 180×180 mm • 16 oldal • irkafűzött • 1750 Ft Foglalkoztató füzet hangoskönyv (CD) melléklettel

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója

1113 Budapest, Bocskai út 35. • Tel.: 06-1-386-8267; 06-30-276-7343 • E-mail: kalvin.kiado@kalvinkiado.hu www.kalvinkiado.hu • www.bibliatarsulat.hu

Vásároljon a megújult weboldalunkon 15% kedvezménnyel!


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2020/31. szám