Reformátusok Lapja 2020/11. szám

LXIV. ÉVFOLYAM,

11. SZÁM,

2020. MÁRCIUS 15.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

„Fontos pillanat a nemzeti ünnep” 9 771419 856007

MAGYAR SZÓ, PETŐFI-SZOBOR, KOKÁRDA – MÁRCIUS 15. HORVÁTORSZÁGBAN

20011

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Idvezítő kegyelmes Úr Isten, ki mindenféle mesterségnek, tudománynak vagy szerzője: téged szent Fiadért kérlek, áldj meg az én művemben és mesterségemben, hogy munkálkodhassam a te nevedben igazán és hasznosan, a te neved dícséreteire, és az én életemnek táplálására. Észt és elmét, adj bölcsességet, adj erőt tagjaimnak és testemnek az én hivatalomban való műre.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536–1572)

6

8

12

30

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Papp Tibor igazgató.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ

6. A lelkigondozás nem bűncselekmény | Tóth Jánost, a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat vezető lelkészét a kuruzslás elleni törvényről kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. „Ami a szívben van” | Esztergály Előd Gábor vezércikke

AKTUÁLIS

8. Isten jelen van a belvárosban is | A Budapest-Fasori Református Egyházközségbe látogattunk

INTERJÚ

12. „Ha egészségesebbé alakítjuk az étkezésünket, az kihat a lelkünkre” | Polonkai Zsófiát, a Bethesda Gyermekkórház csoportvezető dietetikusát kórházi menüről, böjtről, az étkezés és a lélek kapcsolatáról kérdeztük

REFORMÁTUS ÉLET

16. A morcos Petőfi | A horvátországi Harasztiban jártunk, ahol az ország első Petőfi-szobra református kezdeményezés nyomán született

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Nemzet | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. Apró gesztus | Kocsis Julianna publicisztikája

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Bíró Botond cinkota-mátyásföldi lelkipásztort kérdeztük 2020. március 15.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

III. 15.

VASÁRNAP

III. 16.

HÉTFŐ

III. 17.

KEDD

III. 18.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(4) „Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr…” (Péld 16) Az ember Isten előre elrendelt világában él. Ez a rendelés tökéletes, megfelelő, üdvösséges (4). Éppen ez a hívő nép bizonyossága: bár sok minden érthetetlennek tűnik, hitben látjuk, hogy nem az. Isten elrendelte a bűnöst is a veszedelem napjára (4), hacsak a bűnös meg nem tér, mert szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt, istenfélelemmel (6). Ez a jóvátétel: Jézus Krisztus. Van kegyelem. De a kegyelmet megragadni is kegyelem. Isten rendelése nem fogható fel, de ez az egyetlen megtartó rend. Az ember tervezgethet, de Isten rendeli ki, hogy végül is mi szólaljon meg, mi kapjon hangsúlyt, mi történjen. Az ember az értelmével tervez, mindent ésszel akar felérni, mindent értelmesen ki akar számolni, stratégiákat gyárt, hogy honnan hová, milyen eszközökkel akar eljutni. Az ember tervezi a jövőjét. De sok minden másként lesz.

Az ember tervez, de Isten rendel, dönt: örök rendje szerint (1). Az ember helyesnek tarthatja a maga útját, minden lépését megmagyarázhatja, igazát bizonygathatja, jogi kreativitással alátámaszthatja, de az Úr megvizsgál, ismer, lát, tud mindenedről (2). Értelemmel is beláthatjuk: jaj nekünk! Egyedül Isten tökéletes.

Egyedül Isten rendje helyes. Boldog az az ember – március 15-én így mondjuk: boldog az a nép –, amelyik felfedezhette Isten rendelésének szépségét és igazságát.

Lk 16,19–31  95. zsoltár (25) „Az ostoba…” (Péld 17) A Példabeszédek egész könyve, így ez a fejezet is pontosan meghatározza az ostobaságot. Az ostobaság az istenfélelemből fakadó bölcsesség ellentéte (1,7). Az ostobaság: szűklátókörűség – az e világ és az öröklét tekintetében egyaránt –, amely akármilyen zseniális tehetséggel rendelkezzen is, nem képes saját ügyén és az itteni világ terén túllátni. Ezzel azonban az itteni világot, szeretteit, kollégáit, embertársait nyomorítja meg. Nézzük csak, mit mond az ostobaságról a mai igeszakasz! Az ostobát még „száz botütéssel” sem lehet jobb belátásra bírni, azaz az ostoba semmiféle emberi ráhatásra sem változik meg (10).

Az ostoba életveszélyesebb a tomboló medvénél, ha megzavarodik. Ilyenkor jobb kikerülni, és megvárni, amíg megnyugszik (12). Az ostoba ember pénzzel a kezében maga a rettenet (16). Az ostoba ember álmodozik, a föld végén, távoli tájakon kalandozik, szabadon akarja élvezni az életet, a jelent, mindig mindenben többet és újabbat akar, de soha nem nyer megelégülést. Az ostobaságtól nem az iskolázottság és nem is az „egyháziasság” ment meg. Élő hit kell, Krisztus, megtérés: ebből fakad az ostobaságot legyőző, üdvösséges bölcsesség.

Lk 17,1–10  478. dicséret (23) „Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.” (Péld 18) Sokkal többről van itt szó, mint csupán társadalmi kérdésről: a szegények kiszolgáltatottságáról és a gazdagok embertelenségéről. Persze ez a probléma is ott feszül az igeversben. Mégis annak a mindenkor tapasztalható élethelyzetnek a leírása ez, amikor az egyik valamiért nyomorult, ezért megalázott és segítségért könyörgő, a másik pedig éppen akkor, ebben a viszonyulásban domináns helyzetben van, és ezt keménysége által ki is nyilvánítja. Ilyen a beteg és egészséges ember viszonya, a beteg és orvosa kapcsolata.

Ilyen a munkavállaló és munkáltató, az inas és mester, a kevésbé talentumos és a tehetséges, a járatlan és járatos ember közötti mindenkori viszony. Persze az ilyesféle ellenétes helyzeteket fokozni lehetne: elítélt és bíró, fogoly és fogvatartó, vesztes és győztes, idős és fiatal… Az emberi habitusok között is nagy a különbség erre nézve: valakinek természeténél fogva eleve az alárendelt szerep jut, másoknak az irányító.

Vigyázzunk: ma még mi vagyunk helyzetben, holnap pedig már a másik! Érvényes a krisztusi aranyszabály: amit akarod, hogy veled tegyenek, te is azt tedd a másikkal, és amit nem akarod, hogy veled tegyenek, azt te se tedd a másikkal (Mt 7,12; Lk 6,31).

Lk 17,11–19  464. dicséret (6) „…az ajándékozónak mindenki barátja.” (Péld 19) Ma is elevenen igazak ezek az üzenetek: minden kétsoros megérint, telitalálat, és a megváltó Úr után kiált. Ezek a több évezredes üzenetek rámutatnak arra, hogy az ember minden korban ugyanolyan gyarló, változni csakis az Isten hatalma által képes. Hát nem így van ma is mindaz, amiről itt olvasunk (4; 6–7)?

Szeretnek az emberek, amíg van mit adnod, de nem szeretnek, ha már nem tudsz adni. Szeretnek, amíg igent mondasz nekik – bár minél többet adsz, annál inkább követelnek –, és meggyűlölnek az első nem

Reformátusok Lapja 2020. március 15.

| AZ IGE MELLETT |

után, bármennyit adtál is azelőtt nekik. Fordítsuk csak meg bátran az üzenetet: addig szeretem a másikat, amíg hasznom van belőle, és elfelejtem a barátot, ha már nem tud segíteni. Istenfélelmes bölcsességből fakad az a nagy ajándék, amikor az ember ezeken az emberi gyarlóságokon átlát, számít rájuk, és mégsem fagy meg szívében a szeretet. Az ilyen ember a feltámadott Jézus Krisztussal „beszélgetve” jár az élete útján (Lk 24,15–34).

Lk 17,20–37  484. dicséret (29) „Az ifjak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj.” (Péld 20) Az ifjak ékessége az erő. Nézem a tízéves unokaöcsémet és a nyolcéves kishúgát: gyerekek, szépek, egészségesek, értelmesek, egy másodpercre nem állnak le, minden fontos, érdekes, izgalmas, tele vannak erővel, élettel, bizalommal, várakozással, huncutsággal. Isten ajándéka ez az élettől duzzadó, hamisítatlan reménység, amely valamit megsejtet abból is, amit Isten készített nekünk.

Az időskor ékessége az ősz haj. Az ősz haj csak szimbóluma annak, ahogy a hit embere megérik az idő múlásával, és nemcsak beleőszül az életbe, hanem hittel őszül bele abba, vagyis úgy tud benne lenni, hogy már tud elengedni, tud nem mindenben benne lenni, tudja a dolgokat „kívülről” és az Úr optikáján át is szemlélni. Az ifjúkor és az időskor között a híd a múló idő. A gyerekkori emlékek egyre elevenebben mocorognak bennünk. Mondták az egykori öregek: hamar letelik az itt kiszabott idő.

Akkor nem értettem. Most már értem. A múló idő zúzódásai pedig (30) az Úr gondoskodó, megváltó kegyelme által (1Móz 22,14) az üdvösséges haza felé terelnek bennünket, mint az Úr népének tagjait. Az Úr adott nekünk örök királyt, akinek szeretet és hűség támogatja trónját, akinek királysága igaz és örök (28).

Lk 18,1–8  475. dicséret (3) „Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az Úr, mint az áldozatot.” (Péld 21) Az Úr törvénye szerinti élet, annak cselekvése fontosabb, mint az istentiszteleti, kultuszi áldozat.

Másik értelme is van ennek az igeversnek. A gazdagok látványos áldozata, azaz valakiken való segítése csak kirakat. Ha hitben és isteni, igaz, törvényes rendben élnének, akkor eleve nem birtokolhatnák a világ összes javainak túlnyomó százalékát, elvéve azokat másoktól, így megfosztva őket a méltó élet lehetőségétől. A világi törvények lehetővé teszik a „törvényes” rablást is. Isten igazságos törvényről beszél. Nem jótékonykodhatok látványosan annak töredékéből, ami nem is az enyém, hanem csak „rám szállt”, vagy éppen „elvehettem” azt. Istené minden javunk. Ha Isten törvénye szerint élnénk, nem lenne szükség ilyenféle áldozatra. A hitben engedelmes élet tisztes jólétet biztosítana mindenkinek; nem valamiféle mesés egyenlőséget, hanem tisztességes életet, amelyben Istent dicsőítjük.

Lk 18,9–17  474. dicséret (3) „Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.”

(Péld 22,1–16) Ez az elrejtőzés nem kivonulás a világból, de mindenképpen egy ideig tartó elvonulás. Inkább az elrejtettség fogalmát kell használnunk. Életünket hitben, azaz folyamatos, „szent elrejtettségben” élhetjük meg. Ez az elrejtettség kegyelmi állapot. Azt jelenti, hogy mielőtt nekimennénk a problémának, elvonulunk. Ez tehát nem az önmagamban, hanem az Isten színe előtti elrejtőzés, beszélgetés ővele. Ez az elrejtettség kiáltás az Úr előtt, az Úrért. „Miért csüggedsz el, lelkem…? Bízzál Istenben…!

(Zsolt 42,6) „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.” (Zsolt 50,15) Tehát: nem nekimenni a dolgoknak, nem belekeveredni azokba, hanem először elrejtőzni az Úr előtt! Szent elrejtettség az Úrban: az áldott házasság és családi élet, a gyülekezet, bizonyos helyzetekben az egyedüllét is. Nincs annál nagyobb gazdagság, mint amikor az ember Jézus Krisztusban megtapasztalja ezt az elrejtettséget: „…a ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt Istenben.” (Kol 3,3) Lk 18,18–27  267. dicséret

III. 19.

CSÜTÖRTÖK

III. 20.

PÉNTEK

III. 21.

SZOMBAT

2020. március 15.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

Mi a különbség a pszichoterápia és a lelkigondozás között?

A pszichoterápia egészségügyi végzettséggel gyakorolható módszer, amely az ember pszichés működésével foglalkozik, biológiai és lélektani ismereteket igényel, a terápiát esetenként gyógyszeres kezeléssel kiegészítve alkalmazzák. A lelkigondozás teológiai alapon nyugvó, testvéri, professzionális beszélgetés, empátiát, önismeretet, lélektani ismereteket igényel. Jelen van benne a hit és annak megélése, túlmutat az emberen: „Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét.” (Péld 20,27) Van olyan munkatársa a szolgálatnak, aki rendelkezik pszichoterápiás végzettséggel?

Nálunk lelkészek dolgoznak. A lelkész pedig az új törvény szerint sem folytathat pszichoterápiás gya­ korlatot, kivéve, ha teológiai végzettsége mellett van erre vonatkozó orvosi vagy klinikai szakpszichológusi végzettsége, szakképesítése. Nálunk ilyen kolléga nincs.

A lelkigondozás nem bűncselekmény A kuruzslók elleni harc jegyében a közelmúltban módosították a Büntető törvénykönyvet (Btk.). A változtatást sokan sokféleképpen értelmezik, ezért a menHEGEDŰS MÁRK tálhigiénés segítő szakemberekben is felmerülhetett, vajon rájuk is vonatkoztatható-e a szabályozás. Utánajártunk, hogyan érinti a törvény a református segítőket. A részletekről Tóth Jánost, a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat vezető lelkészét, lelkigondozót kérdeztük. Érinti-e a Gyökössy Intézetet a kuruzslók elleni törvényként ismertté vált jogszabálymódosítás?

A törvényt és annak megjelent értelmezéseit is átolvasva meg tudom nyugtatni a lelkészeket, vallástanárokat, hitoktatókat, lelkigondozói képzésen végzetteket, hogy ez a módosítás rájuk semmilyen módon nem vonatkozik. A rendelet alapvetően a pszichoterapeutákat és a természetgyógyászokat érinti.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a „nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások” is büntetendők. A lelkigondozásra nem vonatkoztatható a „nem-konvencionális gyógyító eljárás” jellemzés?

A lelkigondozás találkozás, beszélgetés, amelynek lehet gyógyító hatása, de nem minősül gyógyító eljárásnak. A törvény meghatározása – az én értelmezésemben – inkább a természetgyógyászatra vonatkozik. Az új jogszabály azt is kimondja, hogy a tiltott tevékenységeket rendszeresen, ellenszolgáltatásért nem lehet végezni. Az egyházi lelkigondozói szolgálatoknál a segítségnyújtás díjmentes.

6

Reformátusok Lapja 2020. március 15.

Milyen témái lehetnek a lelkigondozásnak?

Gyász, veszteség, párkapcsolat, válás feldolgozása, egyéni életút, hitkrízis. Ha valakinél érzékeljük, hogy mélyebb, hosszú távú terápiás vagy akár gyógyszeres kezelésre lenne szükség – például depresszió, pszichoszomatikus betegség, pánikbetegség esetén –, akkor továbbküldjük az illetőt szakemberhez, orvoshoz. Előfordulhat, hogy az egészségügyi kezelést kiegészíti a lelkigondozás, de semmiképpen sem válthatja ki azt.

Kiből lehet lelkigondozó?

Itthon a lelkigondozást a felsőoktatásban lehet tanulni. A Károli Gáspár Református Egyetem például szaklelkigondozói szakirányú továbbképzést kínál a lelkészeknek, a Sárospataki Református Teológiai Akadémián pasztorálpszichológiai, bibliai alapú lelkigondozó és keresztyén hospice lelkigondozó, a Semmelweis Egyetemen pedig ökumenikus megközelítésű mentálhigiénés lelkigondozó szakirányú továbbképzés választható.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD A BTK. 187. SZAKASZÁNAK 1. BEKEZDÉSE: „Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen a) az orvosi gyakorlat, b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

ESZTERGÁLY ELŐD GÁBOR

„Ami a szívben van” A szerző csömör-nagytarcsai lelkipásztor

Petőfi Sándor az egyik vezéralakja volt a reformokat támogató, a megújulást szorgalmazó értelmiségi köröknek. Magatartásával, megjelenésével, őszinte és leplezetlen, néha bántó kijelentéseivel és persze verseivel is egy új korszak példaképe lett sokak számára. 1848 tavaszától elsöprő lelkesedéssel vetette bele magát a szabadság eszméiért vívott szellemi és fegyveres harcba, amelyet még az sem tudott megfékezni, hogy katonai feletteseivel nem egyszer összetűzésbe keveredett.

Az egyik ilyen emlé­kezetes „csatája” az inggallérja miatt történt. Az ingét nem gombolta be katonásan végig, és a gallérját, a „nyakravalót” a felöltőn kívülre hajtotta. Persze felet­te­sei nem

„Nemcsak magyarságunkra nézve, hanem keresztyénségünk tekintetében is fontos helyére tenni a külső és a belső értékek arányát.” nézték jó szemmel ezt a fajta rend­bontást, és megrovásban ré­szesítették. Ennek hatására írta a következő versét: „Nyakravaló nélkül akarod megvédni hazádat? / Oh, te szamár te, minő osto­ba képzelet ez! / Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő / A kato­nában, hogy nyakravalója legyen. / Mészáros Lázár, akitől én ezt tanulám, s ő / Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló, / Mert hisz az ő hada, mely hősleg megfutamúlt volt, / Egytül-egyig mind, mind nyakravalóba’ vala. / Nyakra­való­talanok, takarodjatok a csatatérrül... / Éljen Mészáros s éljen a nyakravaló!” (Nyakravaló, 1849) Gunyo­ros hangvételű versével rámutat arra, hogy nem a külsőség és a formalitás adja a szabadságharc lényegét. Nem az számít, hogy ő kívül vagy belül hordja-e a gallérját. A lényeg belül van, a hazafi, a katona szívében. Ott, ahol megfogalmazódik a hazaszeretet és az önzetlen áldozatvállalás a hazáért.

Százhetvenkét év távlatából különös aktualitást ad Petőfi szavainak a nemzeti összetartozásunk éve, a trianoni békediktátum századik évfordulója.

Az ember élhet határon innen vagy túl, felmenői között lehetnek tótok, svábok, zsidók vagy szkíták, magyar az, aki a szívében magyar. Az évszázadok során ezek a szívek tették nemzetünket – nem katonai szempontból, hanem lélekben – „legyőzhe-

tetlenné”, és ezek a szívek adják nemzetünk megmaradásának egyik zálogát ma is.

Nemcsak magyarságunkra nézve, hanem keresztyénségünk tekin­ te­ tében is fontos helyére tenni a külső és a belső értékek arányát. Örök érvényű az ige tanítása: „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sám 16,7) Most, amikor nagyböjt időszakában a lelki elcsendesedés és felkészülés idejét éljük, aktuális a kérdés: mi uralja a szívünket, mit lát a Teremtő, ha beletekint?

Böjtölni sokféleképpen lehet, megannyi módszer, tanítás és elv létezik, amelyek még a keresztyéneket is megzavarhatják. A közösségi médiában és a különböző fórumokon egymást követik a „Hogyan böjtöljek?” kérdések, amelyek nagy része a gyakorlatra kérdez rá, és ezzel mintegy háttérbe szorítja a böjt lényegét. Hasonlóan a karácsonyhoz, amikor az ajándékozás gyakorlata kerül a középpontba, nem pedig a földre születő Istenfiú csodája. Nem az a böjt lényege, hogy amire év közben nem vagyok képes, például letenni a cigarettát, vagy alkohol- és internetmentes napokat élni, vagy kevesebb édességet enni, azt majd ebben a negyven napban megteszem. Nem is az, hogy amit Krisz­­ tus tanítványaként mindennap gyakorolnom kellene (!), mint például az imádkozás másokért, a napi igeolvasás, jócselekedetek, megbocsátás, azt majd most bepótlom.

Nagyböjt a húsvétra, a feltámadás ünnepére készít fel bennünket, ezért a lényegét Krisztussal való kapcsolatunkban kell keresnünk. Nem a „hogyan”, hanem a „miért böjtöljünk” kérdésre kell legelőször választ adnunk, amely a szív mélyére vezet bennünket. A böjtünk Krisztusról szól, és ezért minden lemondásunknak, imánknak, jócselekedetünknek az ő jobb megismerését, a vele való kapcsolatunk elmélyítését kell szolgálnia. A nagyböjt – és egyébként minden böjt – a szívben kezdődik el, ott, ahol a Szentlélek Isten munkálja a megváltó Isten és a feltámadott Istenfiú iránti olthatatlan szeretetünket. Ahogyan az ige tanít: „Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az Úrhoz!” (Jóel 2,13) 

2020. március 15.

Reformátusok Lapja

7

| REFORMÁTUS ÉLET |

Isten jelen van a belvárosban is HEGEDŰS BENCE

A főváros egyik népszerű gyülekezetébe, a Budapest-Fasori Református Egyházközségbe látogattunk, ahonnan március 15én ünnepi istentiszteletet sugároz a Duna Televízió.

Szuszogva állok meg a Budapest-Fasori Református Egyházközség temploma előtt. Késésben vagyok, mert a szombat délelőtt ellenére alig sikerült parkolóhelyet találnom a Városligeti fasorban. El sem tudom képzelni, mi lehet itt hétközben, amikor nagyobb forgalom van a városban, és több száz diák érkezik a Fasori Református Kollégium intézményeibe. A több mint száz éve felszentelt templomra is csak sietve pillantok fel. Valakitől egyszer azt hallottam, hogy ez a város egyik legszebb temploma, és most igazat kell adnom neki. A tervező, Árkay Aladár görögkereszt alaprajzú, késő szecessziós épülete üde színfoltja a protestáns templomépítészetnek, gazdagon díszített belső tere pedig már-már szembemegy a református puritánsággal.

8

Reformátusok Lapja 2020. március 15.

CSENDESNAP Azért sietek, hogy odaérjek az egyházközség férfiaknak szóló csendesnapjára, amelyet Férfiközömbösség, avagy a passzivitás veszélyei címmel tartanak. Habár most járok először itt, meglepően gyorsan megtalálom a programnak helyet adó termet. A helyiség előtt összefutunk valakivel, aki ismeretlenül is barátságosan invitál. A teremben közel hatvan férfi figyel feszülten Somogyi Péter előadására. A gyülekezet elnök-lelkésze a bűn­ be­esés története alapján arról beszél, milyen veszélyeket rejt ma­gában az erősebbik nem passzivitása.

ÁDÁM, HOL VAGY? „De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?”

(1Móz 3,9) – olvasható az esemény meghívóján. Somogyi Péter szerint a bűnbeesés története egyben a férfipasszivitás őseredete is. Ez „átkos nyomorúság, hiszen láthatjuk, hová vezet”, utal a vezető arra, ahogyan Ádám passzívan tűri a Sátán kísértését, és még el is fogadja a tiltott gyümölcsöt Évától, holott Isten már teremtése után tudomására hozta, hogy arról a fáról

| REFORMÁTUS ÉLET |

 SZÁMOK ÉS IFJÚSÁG

2019-ben tizenöt esküvőt tartottak, huszonegy gyermeket és egy felnőttet kereszteltek meg, valamint harminchárom – köztük három felnőtt – konfirmandusuk volt. Nekik évente tábort is szerveznek. – Egy hét alatt összerázódik a társaság. Egy napra az ifisek is meglátogatják őket, hogy kapcsolat alakuljon a két korosztály között – avat be Édes Gábor ifjúsági lelkész.

Szerinte nem megszólítani nehéz a mai fiatalokat, hanem megtartani. – Nyitottak, meg is hallgatnak.

Az a kérdés, hogy közösségre találnak-e nálunk.

Ha nem, akkor nehezebben köteleződnek el. A fiatalosságnál és a jó hangulatnál több kell – állítja Édes Gábor. Azért, hogy a fiatalok családként tekinthessenek a gyülekezetre, mentorprogramot indítottak. – Ha egy ifis úgy érzi, hogy kísérőre lenne szüksége az adott élethelyzetében, akkor mentort kaphat egy idősebb gyülekezeti tag személyében.



Pataki András Dávid 2004-óta szolgál a Fasorban, akkor még hatodéves teológusként hirdette az igét, ma már mint megválasztott gyülekezeti lelkipásztor teszi ugyanezt

 Somogyi Péter elnök-lelkész1996-ban kezdte szolgálatát az egyházközségben, lelkészi hivatását a gyülekezet és a Fasori Református Kollégium egészére nézve végzi

nem ehet. A lelkész úgy véli, nincs jó passzban az a férfi, aki nem vállalja a küzdelmet, a védekezést. – Ez a nemtörődömség a lagymatag hozzáállás jele. Nem lehetünk és nem is vagyunk semlegesek – mondja a hallgatóságnak, és a Jakab leveléből vett idézettel világítja meg a passzivitás álságos mivoltát: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” (Jakab 4,17) – Mi az oka a közömbösségünknek? – teszi fel a csendesnap kulcskérdését Somogyi Péter, majd egyből meg is válaszolja azt: a hitetlenségünk. Szerinte a közömbösség egyfajta menekülés, passzív rejtőzködés. Majd Ézsaiást idézi, aki azt írja: „Aki hisz, az nem menekül el!” (Ézs 28,16) – Tagadjuk meg hitetlenségünket, félelmeinket és ezáltal közömbösségünket, passzivitásunkat, hogy ne hozzunk veszélyt önmagunkra, szeretteinkre, gyülekezetünkre! – tanácsolja a lelkész, aki szerint ma ellenkultúrát jelent a hitvalló keresztyénség, a valódi Krisztus-követés, amiért nem lelkesedik a tétlen és engedékeny világ, amelyik elnézi a bűnt, sőt zászlójára tűzi. Somogyi Péter

reménységét fejezi ki arra nézve, hogy Jézus minket is fel tud támasztani a tehetetlen közömbösségből, hiszen neki semmi sem lehetetlen. – „Ne félj, csak higgy!” (Mk 5,36) – zárja előadását a gyülekezet elöljárója.

LELKI OTTHON A szünetben Tunyogi Károly pótpresbiter lép oda hozzám, igés kártyát nyújt át. – Eddig mindig betalált – mondja mosolyogva, miközben felfedezem benne azt a férfit, aki az előadás elején behívott. Már hat éve tagja a közösségnek, amelyet valódi lelki otthonának tart.

– 2014 óta járunk a fasori gyülekezetbe a családommal – magyarázza az Erdélyből származó féri. Elárulja azt is, hogy korábban több budapesti gyülekezetet is felkerestek, de egyikben sem érezték magukat igazán a helyükön. – Aztán a nejemet egy barátnője elhívta a Fasorba egy női csendesnapra, és azzal minden megváltozott – emlékezik vissza Tunyogi Károly, aki néhány hónappal később szintén elkezdett járni az 2020. március 15.

Reformátusok Lapja

9

| REFORMÁTUS ÉLET |

alkalmakra. Szerinte a keresztyén ember életében nincsenek véletlenek. – Az Úr egyértelművé tette, hogy nekem és a családomnak itt a helyünk – fogalmaz. A presbiter jól emlékszik még arra a 2014-es balatonszárszói családi hétvégére, amelyen több évnyi „se veled, se nélküled” állapot után végül átadta magát Istennek.

CSODÁK A KÖZÖSSÉGBEN – Az Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy lelki és fizikai növekedést szeretne a gyülekezetünkben – osztja meg tapasztalatait Tunyogi Károly. Szerinte erre azok a csodák a bizonyítékok, amelyek az elmúlt esztendőkben történtek a Fasorban. – Három évvel ezelőtt megvásároltuk azt az iskolaépületet, amelyben ma a Julianna Református Általános Iskola működik. 2019-ben az intézmény régi helyszínén 21. századi, modern óvodaépület született. 2016-ban közel másfél évtizednyi tervezés után megújulhatott az orgona, most pedig a templom renoválása következik. Aki picit is nyitott szemmel és lélekkel jár, az láthatja, hogy Isten cselekszik a gyülekezet életében. Ez lelki és hitbéli növekedéssel is társul – sorolja az elmúlt évek jelentős eseményeit Tunyogi Károly.

A presbiter úgy tapasztalja, a gyülekezet vonzza a fiatalokat és a fiatal házasokat. – A presbitérium el is döntötte, hogy mindan�nyian elkezdjük megszólítani az újonnan jötteket. Én is így teszek – mondja Tunyogi Károly, és elárulja, hogy engem is ezért szólított meg néhány órája a terem előtt. – Az új arcok egyből feltűnnek. Azért teszünk így, hogy az újonnan jöttek otthonosabban érezzék magukat közöttünk.

Közben Pálúr János orgona­ művész, a gyülekezet kántora tart rövid bemutatót a templom régi-új hangszerén, az immár negyvenhét regiszteres, öt sípműből álló Angster orgonán. A művész nagy átéléssel próbálja a laikusoknak is érthetővé tenni az országban is egyedülálló orgona képességeit. A bemutató után plenáris beszélgetések következnek.

GYŰJTŐGYÜLEKEZET – Arányaiban nézve, illetve ahhoz képest, hogy hol vagyunk és mennyien lehetnénk, meglepő, hogy inkább a külső kerületekből és a fővárosi agglomerációból jönnek hozzánk – mondja Somogyi Péter a gyülekezet összetételéről. Úgy véli, a 10 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

közösség jól leképezi a társadalmat is. – Nagyrészt idősek és középkorúak vannak jelen, de egyre több fiatal felnőtt is eljön.

Szerintem egészséges az arány, próbálunk minden réteget megszólítani.

A választói névjegyzékben tavaly decemberben hétszáztizennégy név szerepelt, egy átlagos istentiszteleten pedig – beleszámolva az öt gyermekcsoportot is – négyszázötven-ötszáz fő vesz részt – sorolja a számokat az elöljáró. A gyülekezet életét hét lelkipásztor egyengeti, igaz, az 1995-től

| REFORMÁTUS ÉLET |

2014-ig szolgáló Végh Tamás már nyugdíjba vonult, de néha azért még vállal szolgálatot.

KÖZVETÍTI A TÉVÉ Annak kapcsán, hogy március 15-én a Duna Televízió a fasori templomból közvetít istentiszteletet, Somogyi Péter elmosolyodik. – Szinte már hazajárnak hozzánk – utal tréfálkozva arra, hogy az elmúlt tíz évben többször is volt tévés közvetítés a százhat éves templom falai közül. Azt is elárulja, hogy aznap Pataki András Dávid hirdet Igét, ő pedig keresztelni fog. Mivel a közvetítés a hónap harmadik vasárnapjára esik, nemcsak Pálúr János orgonajátéka, hanem kamarazenekar is kíséri a gyülekezetet.

MEGÚJULÓ HAJLÉK Hamarosan elkezdődnek a fasori református templom felújítási munkálatai. – Most a templom diagnózisa után vagyunk. Látszatra jó állapotban van, de egy korábban alkalmazott rossz technológia miatt több helyen vészesen lehullott a külső vakolat.

A toronnyal statikai problémák vannak, a tető több helyen beázik, akad javítanivaló a faszerkezetben is, és az egész héjazatot ki kell cserélni – sorolja a feladatokat Somogyi Péter. A rózsaablakok restaurálása már elkezdődött, de felújítás vár a főbejárat feletti Zsolnay majolikalapokra is.

– Felkészült komolyzenei csapat jár a gyülekezetbe, amiért nagyon hálás a szívünk. Izgalmas dolog ez, mert olyan zeneszerzők vannak közöttük, akik az adott zenekarra komponálnak. Így nálunk minden hónap harmadik vasárnapja egyfajta ősbemutató is – osztja meg Somogyi Péter.

„NAGYOBB VAN ITT A TEMPLOMNÁL” A Máté evangéliumából (12,6) származó idézet 2013 óta, a templom felszentelésének centenáriuma óta olvasható a főbejárat fölött. – Ez volt a megemlékezésünk alapigéje. Tényleg gyönyörű a templom, de ennél sokkal nagyobb dolog, hogy itt jelen van Jézus Krisztus, és ő tölti meg Lelkével a helyet. Ez a titok, semmi más – hiszi Somogyi Péter. 2013 volt az az év is, amikor a templomban élő gyülekezet hitmegtartó ereje és lelkisége Magyar Örökség Díjban részesült.

A lelkész megtiszteltetésnek érzi, hogy a fasori gyülekezet pásztora lehet. – Megrendülten vagyok itt: Isten valamiért jónak, kedvesnek látta, hogy ide elhívjon. Hálás a szívem érte, szeretem a múltját és egészében is a gyülekezetet – vallja meg Somogyi Péter, aki már tizennyolc éve szolgál az egyházközségben. Szerinte a Fasorban olyan lelki közösség él és működik, amely hitét és reménységét egyedül Istentől nyeri.

– Azt próbálom munkálni, hogy ezt a közvetlen és a távolabbi környezetünkben élők is megízlelhessék. Ez folyamatos, évről évre megfogalmazott programunk. Azt tapasztalom, hogy Isten különös vonzással hoz ide embereket, akiken keresztül megszólít és megérint bennünket.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2020. március 15.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„Ha egészségesebbé alakítjuk az étkezésünket, az kihat a lelkünkre” KOCSIS JULIANNA

Miként böjtöljünk úgy, hogy ne ártsunk magunknak? Hogyan hat a táplálkozás a lélekre? Miért terjed az interneten egyre több böjtként tálalt diéta? Hogyan írta felül a Bethesda Gyermekkórház a kórházi kosztról szóló elképzeléseinket? Többek között ezekről beszélgettünk Polonkai Zsófiával, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza csoportvezető dietetikusával.

A kórházi koszt kifejezést többnyire nem dicséretnek szánjuk, épp ellenkezőleg. De úgy tudjuk, hogy ez a Bethesda Gyermekkórház szakácsainak főztjére nem igaz. Mitől más az itteni étkeztetés?

Magam is több kórház menüjét kóstoltam. Egy-két helyen finomakat ettem, de sajnos többnyire tényleg nem jó a menü.

Az itteni jó koszt egyik oka szerintem az, hogy mindenkire hatással van, hogy gyermekeknek készül az étel. Persze a felnőtteknek is járna a jó, de szerintem ez még motiválóbb.

Nekünk, dietetikusoknak az osztályon és a konyhában is sokat kell tevékenykednünk. A konyhai dolgozók nem látják, hogy a kórtermekben mi történik. Sokszor tapasztalom, hogy ha átjövök hozzájuk, és elmagyarázom, hogy egy-egy gyerkőcnek milyen diétára van szüksége, mi az a különleges étel, amelyet el kell készíteni neki – például azért, mert aznap pont olyat főznek, amit nem szeret, viszont fontos lenne, hogy étkezzen, vagy mert olyan súlyos betegsége van, hogy csak bizonyos ételeket tud bevinni a szervezetébe, vagy például csak pépes eledelt tud elfogyasztani –, akkor ők is jobban átérzik a helyzetet, és még jobban odafigyelnek arra, hogy finomakat tálaljanak.

Arra is figyelnek, hogy kifejezetten egészséges ételeket tegyenek az asztalra. Ez egy kórházban talán nem annyira meglepő, de az azért nem általános, hogy kuszkuszt vagy bulgurt ajánljanak köretnek.

A közétkeztetési rendelet a rizs, a tészta és a burgonya fogyasztásának mennyiségét határozza meg. A bulgur és a kuszkusz szabadon beilleszthető az étrendbe. Mivel sok előnyös tulajdonságuk van, és azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok család nem használja ezeket otthon, ezért mi igyekszünk ezeket is megismertetni az itt tartózkodó gyerekekkel és felnőttekkel. De salátabárunk is van, amelyet az életmódprogramunknak köszönhetően alakítottunk ki.

12 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

Pontosan miből áll ez a program?

Tavaly év elején indítottuk el. Úgy kezdődött, hogy a dolgozók új munkaruhát kaptak. Amikor a vezetőség összeírta, hogy kinek milyen méretű ruhára van szüksége, az ápolási igazgatónk észrevette, hogy szinte minden munkatárs egy számmal kisebb méretet adott meg annál, mint amekkorát valójában visel. Kiderült: ennek az az oka, hogy újévkor megfogadták, életmódot váltanak, fogyókúrázni fognak. Innen jött az ötlet, hogy segítsük őket. Engem arra kértek, hogy dietetikus szempontból támogassam a kezdeményezést, legyen a dolgozóknak lehetőségük segítséget kérni a táplálkozásuk kialakításában.

Elgondolkodtunk, hogy mivel tudnánk kiegészíteni a munkatársaknak készülő A és B ebédmenüt, így ötlött fel a salátabár lehetősége. Erre van igény, hiszen a pörkölt–nokedli kombinációhoz is szívesen fogyasztunk salátát. Emellett a B menüt megpróbáltuk kicsit egészségesebbé alakítani. Mindezek mellett masszázsra és heti négy alkalommal edzésre is van lehetőség a kórház falai között: hétfőn és szerdán zumbaoktató tart foglalkozást, kedden és csütörtökön – a másik végzettségemből adódóan – erősítő edzést tartok az érdeklődő kollégáknak. A program viszonylag rövid, három hónapos időtartamú kísérletként indult. Ötfős csapatokban jelentkezhettek résztvevőnek, és körülbelül nyolcvanan éltek a lehetőséggel.

Az a csapat, amely a három hónap alatt a legtöbb kilót leadta, pénzjutalomban részesült. Június elején családi sportnapot tartottunk, ekkor hirdettünk eredményt. A tizenhat csapat összesen százhatvan kilogrammtól szabadult meg. A programnak olyan sikere volt, hogy októberben újra elindítottuk.

Ezúttal már százkilencvenen jelentkeztek, hat hónap elteltével hirdetünk eredményt. A nevezők okosórát is kaptak, hogy az elégetett kalóriák és a lefutott, lesétált, leúszott kilométerek nyomon követése is motiválja őket. Ezeket az adatokat havonta kell leadniuk. Tehát igyekszünk motiválni a munkatársainkat az egészséges életre, és úgy látjuk, lelkesek.

| INTERJÚ |

„Többször találkoztam azzal a helyzettel, hogy épp nálam derült ki valamilyen lelki gond, nálam sírta el magát a szülő vagy a gyerek.

Emiatt néha úgy érzem, jó lett volna pszichológusdiplomát is szerezni a dietetikusi végzettség mellé.”

A gyerekek étrendjében is megjelennek az egészséges ételek?

Igyekszünk figyelni arra, hogy – a tápláltsági állapotának és a felállított diagnózisnak megfelelően – mindenki egészségesen étkezzen. A reggelihez és a vacsorához például mindig van zöldség, az ebédhez pedig gyümölcsöt adunk. Próbálunk – a közétkeztetési rendeletnek megfelelő – változatos étrendet összerakni, belecsempészni olyan apróságokat, amelyekkel még egészségesebbé tehetjük.

Hogyan viszonyulnak a gyerekek az itt kapott ennivalóhoz?

Ha azt tapasztaljuk, hogy valaki sok ételt elutasít, és csak a gyors­éttermi harapnivalók jöhetnek szóba, akkor bemegyünk hozzá, és megérdeklődjük, hogy mi ennek az oka – még akkor is, ha nincs dietetikai szempontból segítségre szoruló betegsége.

Előfordult, hogy kiderült, vallási megfontolásból nem esznek ezt vagy azt. Sajnos a gyerekek gyakran nagyon válogatósak.

Ez életkori sajátosság is.

Igen, de persze vannak kivételek. Amikor viszont nem ez a helyzet, akkor rá szoktunk kérdezni a szülőknél: önök esznek zöldséget, gyümölcsöt? Sokszor kiderül, hogy ők sem fogyasztanak ilyesmit. Ahogy az otthon hallott csúnya beszédet magával viszi a gyermek, úgy ez az étkezésre is érvényes – a tőlünk, felnőttektől látott mintákat másolja. Az egészséges táplálkozásban is fontos szerepe van a szülői példamutatásnak. Ugyanez érvényes a böjti időszakra is: ha ezt a szülők a vallás vagy a hagyományok miatt tartják, akkor példát mutatnak a gyermeknek – és ez nem csak az ételekre vonatkozik. Azt gondolom, ha a böjtölésről beszélünk, 2020. március 15.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

akkor azt is tovább lehetne adni a gyerekeknek, hogy nem feltétlenül valamilyen ételnek a bevitelétől kell tartózkodni, hanem lelki oldalról is meg lehet közelíteni ezt a dolgot. Például megbocsájthatunk valakinek, akire régóta haragszunk, esetleg nyomkodhatjuk kevesebbet a telefonunkat ebben az időszakban.

Hogyan reagálnak a szülők az otthoni étkezési szokásaikat érintő kérdésekre? Elfogadják a javaslatokat?

Vegyes tapasztalataink vannak. Vannak olyan családok, amelyek abszolút nyitottak, és szeretnének változtatni, mert látják, hogy gond van. Van, ahol ez nem lehet vita tárgya, mert ha akarják, ha nem, a gyermeknek szigorú diétát kell tartania. Olyanok is akadnak, akik sajnos nem érzik a helyzet súlyosságát, és szinte biztos, hogy nem fognak változtatni a szokásaikon a tanácsadás után sem. A különböző életkörülmények és szociális helyzetek miatt nem tudunk mindenkivel nagyon szigorúak lenni. De van, amikor muszáj keményebben beszélni a családokkal, és a kezelőorvossal együtt többször hangsúlyozzuk, mit kell betartaniuk ahhoz, hogy a gyermek egészségügyi állapota rendeződjön, és ne kerüljön ismét kórházba.

Mit gondol, miért van egyre több ételintoleranciára panaszkodó egyén?

Azt gondolom, hogy sajnos sokan – szülők és gyerekek is – divatból vágnak bele a különböző, például glutén- vagy laktózmentes diétákba.

Tehát észrevesznek valamilyen egészségügyi gondot, és arra következtetnek, hogy diétázniuk kell?

Pontosan. Az interneten sok félrevezető oldal van, amelyek arra késztetik a szülőket, hogy ha például meglátnak a gyereken egy piros pöttyöt, azonnal tejmentes diétára fogják – úgy, hogy nem vizsgálta meg őt orvos. Hogy valóban egyre több ételintoleranciával küszködő személy van, az annak is betudható, hogy most már egyre többjüket diagnosztizálják.

Nagyszüleink, szüleink idejében ez még nem volt általános. Kipattogtak vagy ment a hasuk? Majd elmúlik – vélték. Ma már mindenre van diagnózis, ami egyrészt jó, másrészt – a számokat nézve – ijesztő. Azt is tudni kell, hogy a szakmánk gyors tempóban változik, folyamatosan új kutatások, eredmények jönnek – nehéz velük lépést tartani. Ami például most terítékre került, engem foglalkoztat és kérdéseket vet fel bennem, az a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek ajánlása. Ezek vélt negatív hatásairól még nem olvastam kielégítő szakirodalmat, de már sajnos megjelentek olyan cikkek, amelyek teljesen károsnak kiáltják ki az ilyen ételeket – vele együtt pedig minket, dietetikusokat is elmarasztalnak.

Hasonlóan megkérdőjelezhető cikkekből, kezdeményezésekből rengeteget találunk a neten. Például a harmincnapos kihívásokat, kúrákat. Hogyan lehet ezekből okosan kiválasztani a jót?

14 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

Azt szoktam mondani a gyerekeknek és a szülőknek, hogy a szervezetünknek mindenféle tápanyagra szüksége van. Ha olyan betegségünk van, amelynek következtében minimalizálni kell a zsír-, szénhidrát- vagy fehérjebevitelt, csökkentjük ezeket a tápanyagokat. De más esetben nem vonhatjuk meg őket a szervezetünktől, mert hiánybetegségek léphetnek föl. Ha valaki a harmincnapos kihívással meg kilencvennapos fogyókúrával és társaikkal jön, akkor én rá szoktam kérdezni például arra, hogy nem fájt-e az illető feje bizonyos idő elteltével; nem érezte-e magát fáradékonynak. A válasz általában az, hogy igen, fájt a feje, szédült. A harminc nap önsanyargatás helyett azt javaslom, próbáljon meg mindenből mértékkel fogyasztani, folyamatosan egészséges életet élni. Mindent lehet enni, csak oda kell figyelni az adagok nagyságára és arra, hogy mikor visszük be az adott tápanyagot a szervezetünkbe. Ha ezeket betartjuk, és mellette még sportolunk is, akkor nem kell harminc meg kilencven napig kínlódni azért, hogy lemenjen tíz kiló – amit pár hét elteltével rendre vissza is szedünk.

Igaznak tartja „az ép testben ép lélek” elvet?

Teljes mértékben. A kórházban látott betegek nagy hányadánál a betegség hátterében – részben vagy teljesen – valamilyen lelki vagy pszichés eredetű probléma fedezhető fel. Amikor egy gyermek kórházban van, sokféle szakemberrel találkozik. Többször találkoztam azzal a helyzettel, hogy épp nálam derült ki valamilyen lelki gond, nálam sírta el magát a szülő vagy a gyerek. Emiatt néha úgy érzem, jó lett volna pszichológusdiplomát is szerezni a dietetikusi végzettség mellé.

Egészségügyi szempontból alátámasztható a Bibliában említett böjt létjogosultsága? Hat az étkezés – vagy annak megváltoztatása – a lelkünkre?

Ha valaki annyira egészségtelenül él, hogy böjtre van szüksége ahhoz, hogy elvegyen abból a nagyon sok rosszból, az valószínűleg ki fog hatni a lelkére. Ha csak a táplálkozási betegségekre – például az anorexiára – gondolunk, tudnunk kell, hogy ezek mögött lelki okok húzódnak. Ilyenkor a lélek és a táplálkozás oldaláról is segíteni kell. Ha egészségesebbé alakítjuk az étkezésünket, az kihat a lelkünkre. Ez a sportra is igaz: jobban tudunk teljesíteni, ha például futunk, esetleg beiktatunk egy intenzívebb sétát a napunkba, vagy legalább átmozgatjuk magunkat munka közben. Ezek mind segítenek kikapcsolódni, és kevésbé stres�szesen élni ebben a nagyon stresszes világban.

Mit tanácsol, mire figyeljenek azok, akik szakrális megfontolásból határozzák el magukat a böjtölés, például a negyvennapos húsmentes étrend mellett?

Fontos, hogy valamilyen más forrásból, például növényi fehérjék által igyekezzünk pótolni a fehérjét, a vasat és egyéb – a szervezet számára nélkülözhetetlen – tápanyagokat, amelyeket nem biztosítunk a húsmentes táplálkozással.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Ne aggódjatok… …hanem bízzatok Istenben, legyetek gond nélküliek, mint a gyermekek, akik ráhagyatkoznak szüleikre. Máté szerint Jézus háromszor is megismétli a biztatást követőinek: „…ne aggódjatok életetekért…” (Mt 6,25) Az aggodalom szó a görög merosz szóból származik, amely azt jelenti, hogy az egésznek egy része. Részekre szabdal, megosztja energiáinkat a gond, a félelem és aggodalmaskodás. Isten gondviselő jó Atyánk, aki tudja, mire van szükségünk, folytatja Jézus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk nincs is semmi dolgunk, csak tétlenül élvezni Isten gondoskodását.

Keskeny az út a hanyag gondatlanság és a fölösleges öngyötrés között. Hogyan találjuk meg a kettő között a bizalom és a felelősség útját? Nem a gyermeteg kiskorúságot tanítja Jézus a felnőtt tanítványoknak: te csak imádkozz, nem kell semmit tenned. De nem is a világ megváltását terhelte ránk, hogy minden kizárólag rajtunk múlik, nekünk kell mindent megtennünk az életünkért. Jézus itt a pogány materializmussal szemben a mennyei kincsek gyűjtésére irányítja a figyelmet.

A sorrendet állítsuk föl helyesen: először Isten országát keressük, és minden szükséges megadatik nekünk. Azt azonban nem ígérte, hogy minden kívánságunkat betölti, azt sem, hogy a keresztyéneket nem éri baj, betegség, halál, mert Isten megóv minket azoktól. Nem jelenti azt, hogy élj a mának, ne törődj a holnappal. Minden napnak föl kell venni a gondját, el kell végezni a feladatát, megtenni a magunkét. Istenbe vetett bizalom és felelős teherviselés, önkorlátozás és önfegyelem együttesen ad nyugalmat a hívőknek.

A koronavírus globális terjedése most sokakat megrémít, pánikba ejt, mások hanyagul és gondatlanul folytatják megszokott életvitelüket, utaznak, szórakoznak elővigyázatosság nélkül. A szabadságukra, a jogaikra hivatkozva terjesztik a betegséget. Van azonban vallásos formája is a felelőtlenségnek: „Isten megóvja híveit, ha közös kehelyből úrvacsoráznak.” „Eddig is így tettük, atyáink is így éltek vele.” „Az úrvacsorában Isten kegyelmének jegyeit vesszük magunkhoz, azok nem fertőzhetnek.” „Hitben gyenge, aki nem mer a közös kehelyből inni.” Persze bibliai igehelyeket lehet idézni a fenti kijelentésekhez. Az úrvacsora azonban nem varázseledel és -ital. Az ilyen gondolkodás nem Istenbe vetett bizalom, hanem egyszerre gondatlanság és istenkísértés, keveredve az átlényegülés nem református tanításával. Ami rajtunk áll, tegyük meg, ne játsszuk ki a fokozott egészségügyi előírásokat! A vakhit méltatlan Jézushoz és református eleinkhez. 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, vannak emberi megoldásaink, próbáltuk már sokszor visszanyerni a szabadságot fegyverrel, harccal, csellel, összefogással, de egyik sem működött. Azt hiszem, nekünk, magyaroknak el kellene gondolkoznunk, hogy miért veszítettük el újra és újra a szabadságunkat. Uram, a te Igéd tanít minket ebben a témában is, azt mondod, ha megismerjük az igazságot, az tesz szabaddá. Olyan nehéz ezt ide értelmezni. Vajon mi köze a szabadságnak az igazsághoz? Nem sok, ha emberi síkon keressük azt. Te nem földi igazságot kínálsz, mert az sohasem lehet jó mindenkinek. Te a szeretet rendezőelvét akarod adni nekünk, amely néptől, kortól, tanultságtól függetlenül működik. Uram, vezess el minket a te igazságodra! A te ismeretedre, amelyből majd megismerhetjük magunkat, embertársunkat. Amely által a másikban nem legyőzendő ellenséget látunk, hanem felfedezzük benne a te képmásod. Ugyan mi hozhat tartós békét ezen kívül? Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

A gazdag és Lázár Lukács evangélista különös hangsúlyt helyez azokra a társadalmi csoportokra, amelyek az evangélium megírásának korában a perifériára szorultak. Pozitív és követendő példaként mutatja be az olvasóknak például a Jézust követő asszonyokat (Lk 8,1–3), a kisgyermek hitét (Lk 18,17), az irgalmas samaritánust (Lk 10,25–37), a szegény Lázárt (Lk 16,19–31). Ez utóbbi történet heti bibliai szakaszaink sorában is megtalálható, szinte az egész fejezet (Lk 16) a gazdagsággal és a gazdagok kérdésével foglalkozik, amit a gazdag és Lázár példázata zár le.

Ez az egyetlen példázat az evangéliumokban, amelyben személynév szerepel. Lázár jelentése magyarul: Isten megsegít. Egy gazdag és egy szegény ember élettörténete a tanítás kiindulópontja. A gazdag „bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett” (Lk 16,19), a szegény pedig csak „azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal” (Lk 16,21). A végtelen, részvéttelen gazdagság és az embertelen szegénység párhuzamos világa égbekiáltó igazságtalanság. Mindketten meghalnak, csakhogy amíg Lázár az angyalok által felvitetik Ábrahám kebelére, addig a gazdag a pokolba, a gyötrelmek helyére kerül. A példázat szerint Lázár egyetlen szót sem szól, csak Ábrahám és a gazdag beszélget egymással. A gazdag tisztelettudóan atyjának nevezi Ábrahámot, de rá kell döbbennie, hogy számára nincs remény, mert a földi életben nem vette észre az irgalomra szoruló Lázárt. Nem hallgatott sem Mózesre, sem a prófétákra, pedig az ő tanításukat, Isten igéjét szombatról szombatra hallotta a zsinagógában. A gazdag életében még változtathatott volna a tettein, de a nagy átmenet után ez már nem lehetséges. „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

(Zsid 4,7)  SZETEY SZABOLCS 2020. március 15.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

A morcos Petőfi HEGEDŰS MÁRK

Március 15-én azért is hálát adnak a horvátországi magyar reformátusok, hogy még élnek magyarok a Drávaszögben és Szlavóniában. Az utolsó népszámlálás szerint tizennégyezer magyar él Horvátországban. Az egyik magyar falu Haraszti, ahol a helyi református gyülekezet kezdeményezésére néhány éve Petőfi-szobrot állítottak – akkor ez volt az első a vidéken. Megnéztük, mit jelent ez a szobor a helyi magyarságnak, és milyen szerepe van a gyülekezetnek a falu életében.

Hiába írjuk a navigációs programba, hogy Haraszti, nem találja a címet. Végül a járási központ, Lacháza magyar nevének beírása segít, hogy megtaláljuk a magyar falut. Némi tétovázás után a település fölé emelkedő kecses torony és persze a csillag jelzi: megérkeztünk. Utazásunk apropóját a morcos, szigorú arcú Petőfi-szobor adta, most mégis csak elsuhanunk mellette a magyar költő, forradalmár nevét viselő utcában.

Végül is sietünk, a böjt első vasárnapi istentiszteleten is szeretnénk részt venni, ahová már hívogat a budapesti Kálvin téri református templom harangja. A haraszti három harang most nem szólalhat meg, mert ott vannak ugyan a helyükön, de a tartógerendák instabilak. A tornyot ugyanis 1991-ben gránát16 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

találat érte. A templomot felújították, de a gerendák a régiek maradtak. Így a budapesti harangok hívogatják a harasztiakat, felvételről, amelyet a toronyból hangosítanak ki.

HORVÁTOK IS TÁMOGATTÁK A böjti istentisztelet után beszélgetünk a gyülekezet tagjaival a közelgő nemzeti ünnep és a Petőfi-szobor kapcsán. – Ez a szobor a megmaradást jelenti nekünk. Erősíti a magyarságunkat, ösztönöz bennünket, hogy őrizzük az anyanyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat – mondja Bajcsi Pál, a haraszti gyülekezet tagja, aki 2014-ben, a mű átadásának évében a Lacházi járás magyar kisebbségi képviselője volt.

| REFORMÁTUS ÉLET |

– Az emlékművet elfogadták a horvátok is, és ahhoz, hogy ezt pontosan értsük, ismernünk kell a horvát néplelket. Petőfi Sándor szobrára ráírták, hogy költő, hazafi, és ezeket az ő nyelvükön is rávésték a talapzatra. Ennek az a jelentősége – magyarázza Bajcsi Pál –, hogy a horvátoknak az 1991 és 1995 közötti háború miatt is nagyon sokat jelent a hazafiság.

A szobrot magyarok készíttették, de Eszék-Baranya megye állta a márványtalapzat költségét – itt él a horvátországi magyarság kétharmada –, míg a Lacházi járás, amelyhez Haraszti mellett még két falu tartozik, finanszírozta az alap kialakítását.

REFORMÁTUSOK NÉLKÜL NINCS PETŐFI-SZOBOR A szobor azonban nem jöhetett volna létre a helyi reformátusok nélkül. Ők kezdeményezték a felállítását, és a szervezésben is aktív szerepet vállaltak. Pedig harminc évig nem volt helyben lakó lelkész Harasztiban, a 2000-es évek elején érkezett meg a parókiára – az akkor még segédlelkész – Szenn Péter, aki ma már püspökként vezeti az egyházat.

Bajcsi Pál szerint „a végóra előtt öt perccel” jött a lelkész.

Sikerült felráznia a református gyülekezetet, amely motorja lett a falu magyar kulturális és közösségi életének. Fellendült az egyházi élet, elindult a magyar kulturális egyesület, néprajzi gyűjteményt állítottak össze, amely ma már az egyházközség tulajdonában van.

Turulszobrot állítottak a tájház udvarán, sikerült elérni, hogy kétnyelvű táblák jelezzék az utcák nevét, és kikerült a magyar helységnévtábla is a falu határába. – Ma már minden jel arra utal, hogy itt élnek magyarok – mondja az egykori képviselő. – Harasztiban ma valamivel kevesebb, mint kétszáz magyar él, a magyarok kilencven százaléka református – teszi hozzá. A településen összesen háromszázhuszonheten éltek a 2011es népszámlálás szerint. Várják már a következő évben esedékes népszámlálást, hogy friss adataik legyenek. Bajcsi Pál hozzáteszi: – Minden törekvés ellenére lassan kisebbségbe szorulunk a saját falunkban.

Pozsár Lászlóék is magyarul beszélnek a családban. – Nemzetet nem választ magának az ember, hanem beleszületik. A szüleim magyarok voltak, én magyarok vagyok, a feleségem is az. Természetes, hogy a gyermekeim is magyarok legyenek – mondja, majd hozzáteszi: elvárta és elvárja a családjától, hogy otthon csak az anyanyelvükön beszéljenek. Épp eleget beszélnek máshol horvátul, és úgy tapasztalta, hogy ahol mindkét nyelvet használták, előbb-utóbb a magyar maradt el. Ezen túl azonban semmit sem erőltetett az édesapa. Büszkén meséli, hogy fia a traktorjukban kitette a magyar zászlót és a címert, mert ez neki fontos.

KOKÁRDA HORVÁTORSZÁGBAN Március 15-ét is mindig együtt ünnepelik a családdal – mondja Pozsár László, aki egyébként a Dózsa György Magyar Kultúregyesület elnöke is Harasztiban. Otthon kitűzik a kokárdát, együtt sétálnak a Petőfi-szoborig, hiszen amióta öt éve felállították a hazafi szobrát, itt tartják a megemlékezéseket. A kérdésre, hogy a kokárda természetes kelléke-e az ünnepnek, a családapa azt feleli: – Ha az össznemzetnek természetes, nekem is az.

Kubicza József presbiter is mindig ott van március 15-én a szobornál. – Sosem tagadtam meg a magyarságomat, ha elmegyek Zágrábba, ott sem tagadom le, hogy magyar vagyok – hangsúlyozza.

MAGYAR SZÓ A CSALÁDBAN A közösségi és köztéri törekvések mellett fontos a család, az otthoni nyelvhasználat is. Bajcsiék otthon magyarul beszélnek, de ezzel ők vannak kisebbségben. A magyar családok többségében ugyanis alapvetően a horvát a hétköznapi nyelv.

„Fellendült az egyházi élet, elindult a magyar kulturális egyesület, néprajzi gyűjteményt állítottak össze, amely ma már az egyházközség tulajdonában van.

Turulszobrot állítottak a tájház udvarán, sikerült elérni, hogy kétnyelvű táblák jelezzék az utcák nevét, és kikerült a magyar helységnévtábla is a falu határába.”

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

'48-AS EMLÉKHELYEK HORVÁTORSZÁGBAN A haraszti Petőfi-szobron kívül több 1848–49-es emlékhely van Horvátországban.

Csúzán Kossuth-dombormű látható, és itt nyugszik Ács Gedeon tábori lelkész a református temetőben. Petőfi Sándornak 1996-ban állítottak emléktáblát Zágrábban, rajta kétnyelvű felirat: „1840 és 1841 között katonaként itt tartózkodott a nagy magyar forradalmár költő”. A bronzból készült haraszti után három évvel Szentlászlón fa Petőfi-szobrot állítottak. Sztázán, Damjanich János szülőházán emléktábla van az aradi vértanúnak. A legtöbb településen, ahol magyarok élnek vagy éltek Horvátországban, a mai napig van Petőfi Sándor utca.

– A szobornál a megemlékezé­ seken mindig együtt imádkoznak a magyarok – mondja Pozsár János, a gyülekezet gondnoka. Kerekesszék­ ben ül, szabadkozik egészségi álla­ pota miatt, de jelzi: amit csak tud, így is szívesen megteszi a közössé­ gért, a falu magyarságáért. – Ami­ kor elmegyek a Petőfi-szobor mellett, mindig eszembe jut a Talpra magyar – mondja, és átéléssel bele is kezd az első stró­ fa elszavalásába. Petőfi utcájuk volt már a jugoszláviai idők alatt is – teszi hozzá.

AZ ELSŐ PETŐFI-SZOBOR AZ ORSZÁGBAN A Horvátországi Magyar Naplónak a 2014-es szoboravatásról szóló cikke úgy fogalmazott: a szobor állítását Szenn Péter re­ formátus lelkész kezdeményezte. A kérdésre, mi kellett ahhoz, hogy felállíthassák Horvátország első köztéri Petőfi-szobrát, az azóta püspökké választott lelkipásztor így felel: elsősorban Isten gondviselése.

Tarjányi Józsefnek, a Petőfi Emlékbizottság elnökének szívügye Petőfi-emlékhelyek kialakítása szerte a Kárpát-me­ dencében, vele beszélt akkoriban a lelkész, és az ő segítsége indította el a haraszti Petőfi-szobrot, amely a háromszáz­ nyolcvanötödik lett a világban. Gyűjtés indult, amelyhez bécsi magyarok, harasztiak, testvértelepülések lakói és a magyar nagykövetség is csatlakozott. Tíz nap elég volt, hogy össze­ jöjjön a szükséges pénz, így Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász elkészítette a morcos Petőfit – idézi fel az alkotás történetét a püspök.

18 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

Miért az egyház állt a szoborállí­ tás mögé? – Nem csak Harasztiban, nem csak Horvátországban, de az egész Kárpát-medencében igaz, hogy a református egyház mindig mozgatórugója, oszlopa a magyar közösségeknek. Itt, Horvátország­ ban az egyházunk állandósága biz­ tos kapaszkodó a magyarság számára – mutat rá a püspök.

Számára a Petőfi-szobor jelentősége az, hogy emlékeztet és szimbolizálja a magyar megmaradást, valamint – ahogy Szenn Péter fogalmaz – „a mi morcos Petőfink elgondolkodtatja azo­ kat, akik rátekintenek”. A Nemzeti dalból ő is idéz: „Hol sírjaink domborulnak, / Unokáink leborulnak, / És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket.”

MÉG LÉTEZÜNK A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspö­ ke szerint a nemzeti ünnep arra is lehetőség, hogy az előttünk járókra, az áldozatot hozókra emlékezzünk. Azokra is, akik kö­ tődnek Horvátországhoz, például a mai Horvátország területén született Knézich Károlyra, aki Nagygordonyán, és Damjanich Jánosra, aki Sztázán látta meg a napvilágot. Hasonlóképp Ács Gedeon református lelkészre, aki Kossuth papja volt, tábori lel­ készként szolgált az 1848–49-es forradalom és szabadság­ harcban. Ő Bellyén született, Csúzán halt meg. Persze nemcsak a múltba lehet nézni, hanem hálát is adhatunk a jelenért. Szenn Péter ezt így összegzi: – Fontos pillanat a nemzeti ünnep, ami­ kor mi, magyarok egymás mellett állunk és hálát adunk Isten­ nek azért, hogy még vagyunk, létezünk.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

| REFORMÁTUS ÉLET |

Zászló a templomtoronyban Jószerivel még ki sem csomagoltunk a kicsi gyülekezet parókiáján, máris azon kaptuk magunkat – három évvel ezelőtt –, hogy nagyszabású március tizenötödikére készülődünk. Huszárokkal, vitézekkel, közéleti személyiségekkel, terített asztallal, ünneplőbe öltözött szívvel. És ’48–49-es kopjafa avatásával, amely emlékműre október 6-i mementóként – az alkotó jóvoltából – az aradi tizenhármak névsora is rákerült.

Az ünnepi koreográfiában lassan minden és mindenki a helyére került. Nemzeti színű szalaggal átkötött fehér lepel fedte a méltóságteljes, még festékillatú kopjafát.

Olyan izgalommal vártuk a leleplezést, mintha nem tudnánk, mi kerül ki alóla. Esetleg reménységünk egy kicsi, nem várt darabkája, amely megtartó segítségül szolgálhat a kis létszámú közösségnek a jövőre nézve?

Kezdés előtt nem sokkal egyik idős hívünkkel arról tanakodtunk, hova kerüljön az egy szem, kölcsönkért nemzeti zászló. Talán éppen a szentjobbi huszárok vagy a vitézek segítettek ki vele minket, már nem tudom pontosan. Végül a kölcsönzászlóval egy helyi „márciusi ifjú” strázsált az ünnepség időtartama alatt. A tavaszi szél fújta piruló orcánkat, de még inkább a díszőrséget álló vendégek lobogóit. Talán még az ünnepi beszédektől is elkalandozott a figyelmünk egy kis időre, a dagadó, jókedvűen csattogó zászlók láttán.

Az ünnepség végén már javában készülődtünk a terített asztal mellé, amikor megint csak azon kezdtük el törni a fejünket, mi legyen a zászlóval. Közben minduntalan a templomra és a toronyra vetődött a tekintetünk. Egymásra néztünk, és tudtuk a választ. Kiderült, hogy hetvenkét éve nem lengetett nemzeti lobogót a nagyszántói szél a református templom tornyában.

Tudtuk persze, és a híradások is sűrűn közölték, hogy a magyar és a székely zászló vörös posztó ebben a trianoni bölcsőben ringatott országban. Jöttek a hírek büntetésekről, különféle meghurcoltatásokról, de úgy okoskodtunk: legalább egy napra, legalább a márciusi nemzeti ünnepünkön hadd kerüljön fel a szívünknek oly kedves piros-fehér-zöld a toronyba. És felkerült. Volt, aki megkönnyezte: végre ezt is megérte, mintha egykori gyermekkora tért volna vissza. Másvalaki meghatottan úgy értékelt: megélt hatvanhét évet, de még ilyen csudát nem látott.

Azóta minden március idusán kint van a zászló a toronyban. Valamiféle csendes jeladásnak szánva: itt vagyunk, létezünk, és holnap is élni akarunk e tájon. Ezek vagyunk, e színek hozzánk tartoznak, minket hirdetnek. Egyszerű, békés, szabadságszerető szándékkal. Soha sem mások ellenében.  FÁBIÁN TIBOR

A Magyarországi Református Egyház felhívása

KORONAVÍRUS

ÁLDÁS, BÉKESSÉG! KEDVES TESTVÉREK! A koronavírus terjedése miatt számos országban, így hazánkban is óvintézkedéseket vezettek be. Kérjük, figyeljék a koronavirus.gov.hu oldalt, amelyet Magyarország Kormánya hozott létre, hogy hiteles és naprakész információkkal szolgáljon a lakosságnak.

Kérjük, hogy a hivatalos oldalon olvasottaknak megfelelően járjanak el!

Kérjük, hogy tegyenek meg mindent az egyházi intézményekben, templomokban is azért, hogy megakadályozzuk a vírus terjedését.

Kérjük, hogy az istentiszteleteken külön-külön úrvacsorai kelyhekben osszák az úrvacsorai bort. Ne igyanak nagy, közös kehelyből! Sok gyülekezetben szokás, hogy a lelkipásztor istentisztelet végén kézfogással búcsúzik a hívektől. Kérjük, hogy járvány idején tekintsenek el ettől.

Kérjük, hogy figyeljék a hatóságok intézkedéseit; adott esetben a hatóság elrendelheti a tömegrendezvények betiltását. Ezek az istentiszteleteket és egyéb egyházi rendezvényeket is érinthetik. Kérjük, hogy mindig a hatóságok kérésének megfelelően járjanak el!

Kérjük, hogy a gyülekezeti házakban, az intézményekben – óvodákban, iskolákban, idősek otthonában – rendszeresen szellőztessenek!

Kérjük, hogy gyakran mossanak kezet!

Kérjük, hogy minden mosdóban helyezzenek el folyékony fertőtlenítő szappant.

Kérjük, hogy betegen, náthásan, lázasan, influenzásan ne menjenek közösségbe!

Kérjük, amennyiben lehetséges, vírusfertőzött országba tervezett külföldi útjukat halasszák el!

Kérjük közösségeinket, hogy tartsanak egyéni és közböjtöt, imádkozva a betegek gyógyulásáért és a járvány megszűnéséért.

Kérjük, hogy imádkozzanak a járvány megfékezéséért fáradozó döntéshozókért, orvosokért, egészségügyi dolgozókért.

Kérjük, imádkozzanak a betegek gyógyulásáért!

Köszönettel: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ELNÖKSÉGE

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Nemzet Furcsa korban élünk. Mintha minden, amiben korábban hittünk, megkérdőjeleződne. Egészen rémisztő nézetek terjednek arról, hogy régi fogalmaink – például férfi és nő, család, nemzet – mára értelmüket vesztették. Az érvelés az, hogy ezek a kategóriák voltaképpen az emberbe nevelt előítéletek csupán. Történeti képződmények, nem szabad semmiféle állandóságot látni bennük. Az válik igazán szabaddá a rárakódott „előítéletektől”, aki ezt átlátja. Így születik meg a tulajdonságok nélküli ember, aki majd eldönti, hogy miként határozza meg önmagát. A nemzet kategóriája mint a hagyományos önmeghatározás egyik legfontosabb eleme is értelmét veszti. Amikor valaki önmagáról

„Nemzet, szabadság és keresztyénség igenis összekapcsolódhat. Mi több, ha úgy tetszik, Isten »alkalmazkodik« az embervilág etnikai, nyelvi, nemzeti sokszínűségéhez, és ezeken keresztül is kijelentheti gondviselését, szabadítását, egyetemes szeretetét.” beszél, nem azt mondja, hogy német, francia vagy éppen magyar, hiszen belátja, hogy a nemzet csak idejétmúlt, átmeneti azonosulási pont. Érteni véljük ezt a logikát, amelynek a mozgatórugója az egyén korlátlan szabadságának megvalósítása azáltal, hogy lebont mindenféle, az emberre a hagyomány által rárakódott magatartásmintát, hitet, moralitást, mentalitást. Ez a nézet azt feltételezi, hogy a szabad egyén úgy teremthető meg, ha megszabadul egy történeti közösségbe való beleszületettség és beágyazottság állapotától, vagyis ha rádöbben arra, hogy az a közösség, amelyben emberré lett, egyúttal meg is kötözte, gondolkodását, mentalitását, magatartását, egyszóval identitását gúzsba kötötte. Ekként a nemzet eszméje, a nemzeti közösség és a nemzeti tudat káros a szabad egyén kibontakozására és önmegvalósítására nézve. Látnivaló, hogy ez a gondolkodás már nem a közösségből eredezteti az egyént, hanem azt feltételezi, hogy az egyén megelőz minden egyéb, az identitása kialakulását befolyásoló körülményt. Mindez a sajátosan értelmezett szabadságeszményből van levezetve.

Ma, március 15-én olyan eseményre emlékezünk, amikor még a szabadság és a nemzet fogal20 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

ma nem állt szemben egymással, sőt a kettő egymást feltételezte. Olyan történést elevenítünk fel, amikor a nemzet fogalmába még belefért a szabadság, a függetlenség, a haladás, az emberi méltóság, az egyenlőség eszménye – szemben a mai uralkodó világképpel, amely a nemzet eszményét úgy igyekszik beállítani, mintha az egyenesen a szabadság kiteljesedésének az útjában állna. Mi több, még az a vád is megszületett, hogy a keresztyénség és a nemzeti eszme összekapcsolódása egyenesen veszélyt jelent a szabad világban élő szabad egyének kibontakozására nézve. Különben is, az „igazi” keresztyénségnek semmi köze sincs a nemzethez.

Ez hazugság.

Az valóban igaz, hogy a keresztyén üzenetben a valamely nemzethez, népcsoporthoz való tartozás nem feltétele az üdvösségnek. Istennek a Jézus Krisztusban kijelentett egyetemes szeretete nélkülöz minden etnikai alapú vonatkozást. Bárki üdvözülhet, tartozzék bármilyen etnikai-kulturális közösséghez, legyen bármilyen nemzet tagja – amennyiben Jézus Krisztust hit által elfogadja megváltójának. Ám ez a Krisztusban adott egyetemes közösség még nem számolja fel az Isten által teremtett ember nemzeti, nyelvi, etnikai, kulturális sokszínűségét. Sőt, a keresztyén üzenet egyenesen azt állítja, hogy Istennek a Jézus Krisztusban kijelentett egyetemes szeretete megélhető, átélhető és elnyerhető azokban a földi sajátosságokban, amelyekbe Isten az embereket teremtette.

Nemzet, szabadság és keresztyénség igenis összekapcsolódhat. Mi több, ha úgy tetszik, Isten „alkalmazkodik” az embervilág etnikai, nyelvi, nemzeti sokszínűségéhez, és ezeken keresztül is kijelentheti gondviselését, szabadítását, egyetemes szeretetét. Adjunk hálát azért, hogy Isten magyarul is megszólalt, és magyarként ismerhettük meg az ő szabadítását, gondviselését, megtartó és megváltó szeretetét. Semmi okunk arra, hogy református keresztyénként lemondjunk magyarságunkról, és a nemzet fogalmát kiüresítsük valamilyen zavaros szabadságeszmény kedvéért. 

| GONDOLATOK |

KOCSIS JULIANNA

Apró gesztus A szerző újságíró, a Reformátusok Lapja munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: KALOCSAI RICHÁRD

A napokban egy iskolaigazgatóval váltottam néhány szót egy lehetséges, március 15-éhez kapcsolódó interjúról. A beszélgetés ugyan elmaradt, de a rövid egyeztetés nyomán sok emlék és még több kérdés elevenedett meg bennem. Azon tűnődtem el, vajon ünnepeink, emléknapjaink mit jelentenek azoknak, akik ma az iskolapadban ülve tanulnak róluk. Mit jelentenek nekünk, felnőtteknek, akik már túl vagyunk a történelemórákon, és nem a jó jegyek elérése motivál elsősorban múltunk behatóbb megismerésében. És vajon mit tehetünk mi a pedagógusokkal együtt vagy mellettük, hogy az

1848–49-es események ne csak emlékünnepség, hanem identitásformáló kapaszkodók képében is jelen legyenek a tinik életében.

Egyházi középiskolába jártam Kárpátalján. Kamaszként sokszor lázadtam a szigorú szabályok ellen, ám – anélkül, hogy idealizálnám azokat az éveket – vitathatatlanul sokat köszönhetek református alma materemnek. A tudás megszerzése mellett több kedves elfoglaltságom kibontakoztatásának is színhelyévé vált. Például annak, hogy az órák után három diáktársammal és egy fiatal oktatónkkal közösen muzsikálni, énekelni kezdtünk.

A kezdeti örömzene hamarosan már nemcsak az osztálytermekben zengett, hanem megszólalt az intézmény ünnepségein is, rövidesen pedig már külső rendezvényeken is képviselhettük iskolánkat. Külhoni iskoláról lévén szó többször tettünk eleget Kárpát-medencei szintű meghívásoknak is. Egy alkalommal Debrecenben, a Kárpát-medencei Református Középiskolák Találkozóján

vendégeskedtünk. Nyár volt, semmilyen megemlékezés nem játszott szerepet az összejövetelben.

Mi, diákok főként ismerkedtünk, kirándultunk, a pedagógusok tanácskoztak, megvitatták iskoláik ügyes-bajos dolgait, tapasztalatot cseréltek. De a találkozó fő célja az volt, hogy érezzük jól magunkat, és ismerjük meg a magyar reformátusság központját, illetve a régiót.

A program részeként az egyik napon minden delegáció bemutatkozott néhány percben, ki szóban, ki versben, ki fotóvetítéssel. Mi gitár- és hegedűszóval kísért dalokkal adtuk át gimnáziumunk üdvözletét a résztvevőknek. Tanárunk, Laci pengette az előző karácsonykor kapott, szép, fényes fekete gitáromat, amelyet két nappal azelőtt alig akartak átengedni a már akkoriban is szigorú ukrán vámon.

Miután elhalkultak a hangok, visszaültünk a helyünkre. A mögöttünk ülő néni lelkesen kocogtatta meg a vállunkat, és nagy szeretettel köszönte meg, hogy eljöttünk, hogy énekeltünk. – Fogadjuk el! – nyújtotta felénk a tenyerét, rajta apró, szépen kidolgozott gyöngykokárdával. Elfogadtuk. A pici kitűzőt azonnal a gitár húrjaira csíptettem. Sok évig volt ott biztos helyen. Voltak közben is szalagrózsáim, nemzeti szín brossaim – idővel mind elvesztek. Csak ez az egy, kamaszkoromban kapott kicsi jelkép maradt meg esztendőkön át.

Máig nem tudom, ki volt az idős hölgy, hogyan került oda az előadásra. Ránézésre nem tartozott a rendezvénynek helyet adó iskolához, egyedül ült, nem valószínű, hogy valamelyik csoport kísérője lett volna. Persze lehet, hogy tévedek. Voltaképpen nem számít, ki volt ő. Az viszont számít, hogy azon a nyári napon egyetlen apró gesztussal többet tett azért, hogy szeressem, tiszteljem magyarságomat, történelmemet, mint az azóta eltelt idő alatt sok ünnepélyes megemlékezés együttesen.

Minden ilyen ünnepségen, amikor kezembe került a gyöngykokárda, eszembe jutott a néni is, és az a szeretet, amelyet ismeretlenül adott nekünk, mert az anyanyelvünkön hallott énekelni Istenről.

Március 15. és a népünknek fontos múltbéli események nem csak az osztálytermek falai között érhetnek el fiataljaink lelkének mélyére. Néha egy apró gesztus is elég, hogy ez megtörténjen. 

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

REFORMÁTUSOK LXIV. ÉVFOLYAM,

11. SZÁM,

2020. MÁRCIUS 15.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

ÁRA: 400 FT

„…lángoló hazafi

„Fontos pillanat a nemzeti ünnep” 9 771419 856007

Gróf Batthyány Lajos utolsó óráiról már általános iskolás éveimben jóval több részletet ismerhettem kortársaimnál, egyszerűen azért, mert ezek a szomorú és mégis magaszPETRŐCZI ÉVA tos történések apai ágú családom, a Ludwigok igaz legendáriumának fontos részét képezték. Ez a família 1825-ben Németországból vándorolt akkor, a reformkorban és még azt követően is sokáig kétnyelvű szülővárosomba, Pécsre, német nevén Fünfkirchenbe. 1848–1849-re a család nem csupán gyökeret vert Pannónia szelíd ege alatt, a Mecsek völgyében, hanem – sok, különböző népből való és felekezetű bevándorlóhoz hasonlóan – magyarrá is vált.

Régi pécsi „városkrónikáktól” Nádor Tamás cikkeiig és a nekem mondott esti mesékig sok forrásból hallhattam szépapámról, Johann Ludwig pécsi orvosról, akit gyógyító pályája csúcsán már mindenki csakis magyarul, Jánosként, János bácsiként emlegetett. Egy – Heckenast Gusztáv történelmi nevezetességű nyomdájában, 1870-ben, tehát már a kiegyezés után megjelent – kiadványban, a Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála című könyvben többek között ezt olvashatjuk szépapámról, az értékes és beszédes dokumentumgyűjteményben megnyilatkozó kortársak, a „hiteles kútfők” egyikéről: „Batthyány Lajos életének utolsó napjáról, végperczei s kivégeztetése katasztrófájáról legközelebbről egy közvetlen szemtanu leirása is nyilvánosságra jött. E szemtanu Dr. J. Ludwigh (helyesen: Ludwig!) cs. kir. katonaorvos, ki a gróf mellé volt rendelve s ki neki mind öngyilkossági kisérletekor, mind a vesztőhelyre kisértetésekor orvosi segélyt nyujtott, s kivégeztetésekor is jelen volt. (…) 1849. okt. 6-án – irja Dr. Ludwigh – reggel fél 6 órakor szobám ajtaján, Pesten, az Uj-Épületben heves kopogtatás ébresztett föl (…), s a belépő ordonáncz felszólitott,

MAGYAR SZÓ, PETŐFI-SZOBOR, KOKÁRDA – MÁRCIUS 15. HORVÁTORSZÁGBAN

20011

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6.

Aláírás: ...................................................................................

| SZEMLE |

tort: „A lépcsőig ketten vezettük; balról én, jobbról pedig a lelkész, egy franczia pap, ki gróf Károlyi Istvánnál volt. A lépcsőn tér hiányában hátra maradtam, az udvaron ismét felajánlám neki karomat, ő azonban visszautasítá az ajánlatot, azt mondva: »Köszönöm, barátom, most elég erőt érzek magamban.« A lelkésznek azonban azt mondá: »Vezessen tisztelendő úr, mert nem szeretném önnek azon látványt nyújtani, hogy összeroskadjak, pedig lábaim (a tetemes vérveszteségtől!) alig bírnak…« Menet közben még azt mondá a lelkésznek: »Ne higgye ön, hogy lelkem gyengül; csak testemet érzem kimerültnek, de szeretnék már a czélnál lenni, hogy állhassak, vagy térdelhessek.«” Szépapám, aki hivatásához illően nyugodt és eredendően realista férfiú volt, a miniszterelnök életének utolsó pillanatát nemcsak pontosan, de költői erővel idézte fel: „Szemeit fekete kendővel köték be, s a mennyire gyengesége engedé, hangosan kiálta: »Éljen a haza – Allez Jäger!« Alig hangzottak el e szavak, a parancsnok leereszté kardját; a lövések eldördültek, s egy goBatthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán. Forrás: wikipedia.org lyó a fejébe, a másik a szívébe fúródva, kiolták Batthyány Lajos nemes lelkét a nélkül, hogy legkisebb izma is megránhogy azonnal a pavillonba menjek (…), „Bármennyire megkedvelte is a dult volna. Feltűnő látványt nyujtott hogy Batthyány Lajos grófnak, ki önhalálra ítélt gróf a német szármaszép, nagy szakálla, melyet a lövések gyilkos szándékkal emelte kezét önmaáltal okozott légrezgés ugyszólván műzású, de magyar érzelmű, hajnaltól ga ellen, orvosi segélyt nyújtsak. (…) A vésziesen szétszórt. Fehér mellényét grófot ágyában egy véres szarvasbőrön pontosan tizenkét órán keresztül őt a puskaporfüst egészen megfeketíté a fekve találtam, s vértől csepegő inge, ápoló, testét-lelkét erősíteni igyekvő szive táján.” valamint az ágy alatt látható vértócsa fiatal orvost, akit többször a „baráAmi ebben az aprólékos leírásban tais eléggé elárulták, hogy a nemes gróf tom” névvel illetett, a végső perceknulságos lehet egy egyházi hetilap olvaöngyilkosság utján akart menekülni a ben mégis egy papot, Isten emberét sói számára: bármennyire megkedvelte kötél általi gyalázatos kivégeztetés alól. kérte meg arra, hogy a vesztőhelyig is a halálra ítélt gróf a német származá(…) Minő eszmék, minő szomorú érzelkísérje őt. ” sú, de magyar érzelmű, hajnaltól ponmek ragadták meg lelkemet e nemes tosan tizenkét órán keresztül őt ápoló, férfi ágya mellett, kit azelőtt magas áltestét-lelkét erősíteni igyekvő fiatal orvost, akit többször a „balása fényében láttam, s ki most lángoló hazafisága jutalmául a rátom” névvel illetett, a végső percekben mégis egy papot, Isten társadalmi helyzet legfelsőbb magaslatáról a bitófa lépcsőjéig emberét kérte meg arra, hogy a vesztőhelyig kísérje őt. bukott alá, mely véleménye szerint nem csak ősrégi és tiszteÉrdekes és megható véletlen, hogy e könyvrészlet felidézéletreméltó családjára, hanem az egész nemzetre a gyalázat bésével egy időben ajándékozott meg egy barátunk, Fenyvesi Félix lyegét fogja sütni.”

Lajos evangélikus költő és publicista Halálpróba című legújabb Johann/János doktor tehát, aki az osztrák főtörzsorvos, a vele verseskötetével. A könyv számomra legszebb verse ugyanezt egyáltalán nem rokonszenvező dr. Bée beosztottjaként is ember a témát, Batthyány Lajos kivégzését dolgozza fel, a központba és magyar tudott maradni ebben a szörnyű helyzetben, azonnal nem egy áldozatot helyezve, hanem egy élete utolsó perceiben felismerte, hogy Batthyány öngyilkossági kísérletének hátteréis hitben élő, ugyanakkor magyarságában megrendíthetetben nem a halálfélelem, hanem egyéni és közösségi méltósága len hőst: „Mielőtt elzuhant / volna, szerettei arcát látta még, / megőrzésének szándéka volt. Ez még nyilvánvalóbb, ha felidézvégleg elveszítve/ szülőföldet, elsodort társakat, hazát – / fázó zük a halálra ítélt miniszterelnök Ludwig doktorhoz intézett búmécsláng idézi március idusán.” csúszavait: „Kedves barátom! Ön még fiatal s a világ csalfaságait és cselszövényeit nem ismeri, mondja meg nyiltan és őszintén, Hálás vagyok a történelem Urának, hogy egy szeretve tisztelt mit hallott ön? Mit beszélnek felőlem? Csakugyan akasztófán ősöm és egy baráti tollforgató társam jóvoltából hiteles képet kellend meghalnom? Oh, Istenem, csak ne az akasztófán!” kaphattam az 1848–49-es szabadságharc egyik mártírjáról, A fiatal orvos – természetesen – a végzetes sortűz színheakit vállalásai mellett Isten közelében töltött életéért is tiszlyére is elkísérte Batthyány Lajost, és fel is ajánlotta neki, hogy telhetünk és szerethetünk. karján vezeti a kijelölt helyre. Idézzük ismét Ludwig János dok-

isága jutalmául”

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 23

| AKTUÁLIS |

Iskola – háborúban Márciusban ismét adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat a szíriai keresztyének megsegítésére, vasárnapi iskoláik támogatására.

Lassan tizedik éve tart a fokozatosan nemzetközi konfliktusba torkolló polgárháború Szíriában. A harcok már túlnőtték a közel-keleti ország határait: az Aszad-kormányzat, az ellenzék és az olyan radikális csoportok, mint az Iszlám Állam küzdelmébe bekapcsolódott Oroszország, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok hadserege is. A háborúnak már több százezer halálos áldozata van, több millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, külföldre menekülni.

A harcok a helyi keresztyéneket sem kímélik. 2019 végén több tudósítással is találkozhattunk, amelyek arról szóltak, hogy keresztyén templomokat dúlnak fel és szentségtelenítenek meg. Pedig a Szíriában élő, kisebbségnek számító keresztyének – köztük több protestáns felekezet tagjai is – komoly szolgálatot végeznek azért, hogy elősegítsék a különböző vallások békés együttélését. Iskoláikban nemcsak protestáns, hanem muszlim gyermekek is tanulhatnak, és a fenyegetett környezet ellenére is biztonságban érezhetik magukat.

A VASÁRNAPI ISKOLÁK MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATJUK A Magyarországi Református Egyház képviselői az elmúlt években kétszer is ellátogattak Szíriába, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, mely területeken van leginkább szükség segítségre. Beszámolóikból kiderült, hogy az oktatás támogatása az egyik legfontosabb feladatunk. A keresztyén gyülekezet által működtetett iskolákban ugyanis a gyerme24 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

keket nemcsak írni és olvasni tanítják, hanem Isten Igéjét is megismertetik velük. Szintén óriási feladat, hogy az oktatási intézményekben a muszlim és keresztyén gyerekek már kicsiként elsajátítsák a békés együttélés feltételeit, esélyt és reményt teremtve arra.

A Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinat, valamint a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniója gyülekezeteiben működő vasárnapi iskolák alkalmait három és tizennégy év közötti gyermekek látogatják heti rendszerességgel.

A program indulásától kezdve közel kétezer különböző felekezetű gyermek vett részt a foglalkozásokon, köztük országon belüli áttelepítettek, illetve közvetlenül a háború sújtotta területekről elmenekült, traumatizált fiatalok. Sokan közülük hosszú utat tesznek meg, hogy részt vehessenek ezeken a foglalkozásokon, amelyek több mint százötven, többségében fiatal önkéntes támogatásával valósulnak meg. A programban részt vevő tanárok szakértő segítség bevonásával külön figyelmet szentelnek a traumafeldolgozásnak. Emellett évente három alkalommal tábort is szerveznek a gyermekeknek.  FORRÁS: REFORMATUS.HU

ÖN ÍGY SEGÍTHET A Magyar Református Szeretetszolgálat 2020 márciusában a szíriai vasárnapi iskolák támogatására hirdet adománygyűjtést.

A 1358-as adományvonal hívásával ötszáz forinttal lehet hozzájárulni a szíriai keresztyének megsegítéséhez, az adomany. jobbadni.hu oldalon keresztül pedig tetszőleges összeg ajánlható fel.

| REFORMÁTUS ÉLET |

Hármas egységben Templomukat részlegesen felújították, iskolát tartanak fenn, és húsz éve működtetnek idősek otthonát. A püspökladányi református gyülekezetbe látogattunk, megnézni, hogyan alkotnak összetartozó egészet az intézményeikkel.

A püspökladányi gyülekezet 2011-ben indította újra a református iskolát a településen. Jelenleg kettőszáznyolcvan tanuló jár az intézménybe. – Fontosnak tartjuk a készségfejlesztést, de törekszünk arra is, hogy olyan alkalmakat, lehetőségeket teremtsünk, amelyekkel össze tudjuk kapcsolni a családokat és a gyülekezeti életet – mondja Bíróné Szabó Brigitta, az Erőss Lajos Református Általános Iskola intézményvezető-helyettese.

A hitbeli nevelés több szinten zajlik az iskolában. – Jó útravaló a hétre a hétkezdő áhítat, a többi napot csendespercekkel kezdjük, a pedagógusoknak minden héten tartunk bibliaórákat. Úgy gondolom, a hitbeli nevelés nem kifejezetten hittanórához köthető, át kell járnia az órákat, a szüneteket, a szabadidős foglalkozásokat is – mondja Pelláné Ábrám Anikó. A lelkipásztor a felsősöknek tanít hittant, valamint az iskola lelki életét vezeti.

Pella Pál szerint a lelkipásztor munkája is sokat változott az intézmények megjelenésével. – Míg korábban a lelki feladatok voltak túlsúlyban, ma már az idő nagy részét a pályázatok és az intézményi teendők veszik el. A körülöttünk lévő világ változása kényszerít bennünket, hogy a gyülekezeti életet is átalakítsuk. Ebben még nincs kitaposott út, de keressük a megoldást – mondja a lelkész.

SZEMÉLYES BESZÉLGETÉSEK Pella Pál és felesége tizenhat éve megválasztott lelkipásztorai a püspökladányi gyülekezetnek, de már a lelkésznő édesapja mellett is itt szolgáltak, 1993 óta. Így összesen huszonhat éve dolgoznak a közösségért. A lelkésznő tapasztalata szerint a személyes beszélgetések segítik leginkább a gyülekezetépítést. – Jó alkalom erre a családlátogatás, illetve a lelkigondozói beszélgetés. De egy-egy családi esemény – esküvő, gyász vagy keresztelés – is közelebb hozhatja az embereket – mondja Pelláné Ábrám Anikó.

STABIL REFORMÁTUS IDENTITÁS A gyülekezet választói névjegyzékében ezer fő szerepel, vasárnaponként átlagosan kilencvenen vesznek részt az istentiszteleteken. Pella Pál lelkipásztor ennek okát a mai életritmusban látja.

– Felgyorsult világban élünk, nem tudunk mindenhol jelen lenni. Régen az istentisztelethez igazították az emberek az időbeosztásukat. Ma pedig épp fordítva van – mondja a lelkipásztor, aki hozzáteszi: – Vasárnaponként az idősebb korosztály van többségben, de a fiatalok is jelen vannak a gyülekezet életében. Harmincegy konfirmandusunk van, a keresztelések száma pedig ötven volt tavaly.

INTÉZMÉNY ÉS GYÜLEKEZET – Hálásak vagyunk az idősotthonért. Az intézmény hivatkozási alapot ad, amikor az egyház munkájáról, emberek között végzett szolgálatáról beszélünk. Ez segít abban, hogy mindenki számára látható legyen: az egyház minőségi, jó munkát végez – emeli ki a lelkipásztor, aki az idősotthon intézményvezetője is. A Püspökladányi Református Idősek Otthona tizennyolc fővel indult 1999ben, jelenleg negyven lakója van az intézménynek. – Szoros a kapcsolatunk az egyházi iskolával. Sokszor jönnek hozzánk a gyerekek énekkel, verssel, mesével szolgálni – mondja a lelkipásztor. Az egyházközségben fontosnak tartják, hogy igazi egységet alkosson a két intézmény és a gyülekezet. Utóbbi imában, szeretetben hordozza intézményeit, az iskola diákjai szolgálatukkal kapcsolódnak be a gyülekezeti életbe. Az otthon lakói pedig az imádsággal végeznek fontos szolgálatot a közösségért.

Ez a hármas egység a tervek szerint bővülni fog, hiszen ez év tavaszára háromcsoportos óvoda építését is tervezi a gyülekezet.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Minek a margójára?

Lapszél. Ezt jelenti a „margó” főnév. Illyés Gyula írja: „Megfordult-e Kosztolányi fejében, hogy a nyelvről s a nyelvtisztító mozgalom érdekében írt műveit könyvben kiadja? A nyomtatásban megjelent cikkeken ejtett kisebb-nagyobb javításokból, a margóra írt kérdő- és felkiáltójelekből erre lehet következtetni.”

Kifogástalan a ragozott változat, az átvitt értelmű „margójára” is, ha írással, írott al­ ko­ tással kapcsolatban alkalmazzák. Krúdy Gyula például e címmel közölt publikációt a Nyugatban: „Tizenhárom magyar nő mennybeszállása – Jegyzetek egy történelmi könyv margójára”. „Stilisztikai széljegyzetek egy regény margójára”, „A magyar helységnév-azonosító szótár margójára...” – olvashatjuk másutt. Pilinszky János egyik versének címeleme is ez: „Egy szenvedély margójára”. Nagyszerű cím, hiszen a versben foglalt szenvedély legelsősorban maga az írás. A költői képet erősítő, a szemléletességet szolgáló szerepe is lehet a szónak: a kínai Tu Fu egyik versének részlete Faludy György fordításában: „Az áprilisi eső / diszkréten lopódzik be / a fák közé – széljegyzet / a természet margóján.”

Napjaink nyelvhasználatában a képtelenségig elharpódzott a „margójára”. A szerzők modoros, mesterséges, sőt olykor mulatságos kifejezéseket gyártanak ennek a – jellel és raggal is toldalékolt – főnévnek a felhasználásával, efféle jelentésben: ’vélemény, álláspont; kommentár, reflexió, észrevétel, megjegyzés’ a szóban forgó témáról, illetve témára. Például: „A tegnapi nagy vihar margójára”; „A road show margójára”, „Egy árvíz margójára”; „A PIN-kód-lopás margójára”, „A buli margójára”; „A takarékos fűtés margójára”; „A kalciumhiány margójára”; „Egy kirándulás margójára” stb. Ez utóbbi, címszerű közlések a képzavar gyanúját keltik.

Ennek elkerülésére – és a további felesleges jelentésbővülés megállítására – a kifejezés helyettesíthető például ezekkel: ürügyén, tekintetében, vonatkozásában, apropójából, illetően, összefüggésében.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Juhász Gyula A hegyi beszéd című szonettjéből idézünk két sort.

Vízszintes: 1. Az idézet első sora (A, T, N, T, L). 13. Mesebeli gonosz nő. 14.

Elme. 15. Kommunikációs eszköz. 16. Női énekhang. 17. Éltető elem. 20. Angol világos sör. 21. Kicsinyítő képző. 22. Dél-koreai sportszergyártó cég. 23. Retten.

25. Továbbá. 26. Kerektemplomáról híres Veszprém megyei község. 28. Londoni acél! 30. Az UNO magyar megfelelője. 32. Brigg hátsó része! 34. Kan betűi keverve. 35. Német ifjúsági író (Karl). 36. Páka híres szülötte (József). 39. Japán harcművészet, „üres kéz”. 41. A madarak királya. 42. Az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja, amikor a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. 43.

Foggal őröl. 44. Szanatórium lakója. 46. Hányaveti. 48. Terembelső! 49. Az egyik nem. 51. Jézusé jó Máté evangéliumában. 52. Autós csillagtúra. 54. … Tshering, Bhután miniszterelnöke (LOTAY). 56. Növényi zsiradék. 59. Trónol. 60. Alkatrész.

62. Alant. 64. Tiltószó. 65. Részben felkiált! 67. Ézsau leszármazottja. 69. Loch …, tó Skócia nyugati részén. 70. …kert, Debrecen patakja melletti városrész. 72.

Vissza: mulatóhely. 73. Amerikai színész (Nick).

Függőleges: 1. … Sámuel, az első választott magyar király. 2. Csipkéjéről nevezetes alföldi város. 3. Bőven áraszt. 4. Fél súly! 5. Férfi becenév. 6. Mexikói forradalmár (Emiliano). 7. Vendégfogadó középső szintje! 8. Ritkásan. 9. Világhírű ír énekesnő, dalszerző. 10. Kettős betű. 11. Tőkehal egynemű betűi. 12.

Próféta Tisbéből. 18. Bécsi hasonlító szó! 19. A Nílus német neve. 21. Az idézet második sora (R, Ö, A, I, L). 22. Lóg. 24. Angol nyelvű levél kezdete! 27. Kigondol. 29. Éles fény teszi. 31. Lovon vágtat. 33. Vadgalamb. 35. A Kossuth- és Jászai-díjas Kiss színművésznő keresztneve. 37. … victis! Jaj a legyőzötteknek! 38.

Satírozni kezd! 39. Mongol uralkodói cím. 40. Nagyobb tányér. 45. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 47. Ritka férfinév. 49. Konkáv. 50. Hosszú, part menti sáv Los Angelestől északra. 53. Ablaktalan hálóhelyiség. 54. Világító dióda, angol betűszóval. 55. Még, angolul. 57. Női név. 58. A mostani pillanat. 61. A jövőben majd előfordul. 63. Még jó! 66. Női becenév. 68. Belső szerv. 69. Princípium. 71.

Félig adós! 74. Csont, latinul.

Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Nekem az olyan böjt tetszik, amikor – leoldod a jogtalanul fölrakott – bilincseket.

| GYERMEKEKNEK |

A próbatétel  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Jákób fiai döbbenten néztek egymásra. Nem, erre tényleg nem számítottak, hogy amikor visszaérkeznek Egyiptomba, a kormányzó saját házába hívatja őket ebédre.

– Biztosan a pénz miatt – súgtak össze –, amit a zsákunkban találtunk. Ránk rontanak majd, és meg akarnak ölni…

Remegő térdekkel léptek hát be József házának a kapuján. Meg kell adni, gyönyörű ház volt, de a testvérek nem sokat törődtek a faragott oszlopfőkkel, a márvány ámbitusokkal és a majolikával rakott lépcsőkkel. Amint megérkeztek, József házának felügyelőjéhez fordultak, hogy tisztázzák a dolgot. De a felügyelő kedélyesen legyintett: – A dolog el van intézve. Istenetek, atyátok Istene tette azt a kincset a zsákjaitokba. A ti pénzetek pedig eljutott hozzám.

A testvérek csak meresztették a szemüket, de nem volt idejük visszakérdezni, mert kivezették hozzájuk Simeont épen és egészségesen. A fogadás hamarosan elkezdődött, de a furcsaságoknak nem akart vége szakadni.

Már az is érthetetlen volt, hogy Egyiptom második legnagyobb embere ebédre hívja meg Jákób fiait, az viszont már teljeséggel megmagyarázhatatlan, hogy honnan tudta az életkorukat.

Benjámin vette észre először, hogy a születésük sorrendjében ültették őket asztalhoz, ahogyan azt illik.

– Nem tudhatja, mikor születtünk – súgtak össze a fiúk, de a hangjukat nem halkították le nagyon, hiszen azt gondolták, úgysem érti őket József.

– Ugyan, csak véletlen – intett Júda, aki kicsit feszengett a főhelyen, József mellett.

Benjámin megvonta a vállát: lehetséges, hogy így van. Az viszont nehezen volt magyarázható, hogy neki, a legkisebbnek minden fogásból ötször annyit hoztak, mint a többieknek. Az a furcsa eset az ezüstkehellyel pedig még érthetetlenebb volt.

Véget ért a fogadás, a zsákjaikat megrakták élelemmel, és elindultak haza.

Már éppen kiértek a városból, amikor utolérte őket József házfelügyelője, és megvádolta őket azzal, hogy ellopták József ezüstkelyhét.

Rúben csodálkozva nézett rá: – Miért tennénk ilyet? Hiszen a pénzt is visszahoztuk, amit a zsákunkban találtunk.

Júda hevesen odaugrott a háznagy elé: – Tessék! Kutasd át a zsákunkat! Akinél megtalálják a kelyhet, haljon meg itt, azon nyomban.

– Legyen hát így. De nem kell meghalnia, csak legyen az uram rabszolgája.

A zsákokat a testvérek nagy sebesen leszedték a szamarakról. Biztosak voltak benne, hogy tévedés történt. De a kehely Benjámin zsákjában lapult. Döbbenten néztek a többiek a legkisebb fiúra, de az megmukkanni sem tudott, már vonszolták is vissza József elé. A testvérei utána. Térdre estek József előtt, úgy könyörögtek az öccsük életéért.

Júda volt a szószóló: – Ne bántsd, uram, a mi testvérünket! Nem ő a bűnös, hanem mi. A mi bűnünk miatt jön ez a sok baj a fejünkre. Mert mi orvul meggyilkoltuk az öcsénket, és az ő vére száll most vissza ránk.

Apánknak kedvenc fia volt József, akit elpusztítottunk. Az ő halála után Benjámin maradt az egyetlen öröme. Ha őt is elveszti, tán meg is hal. Engedd hát el, uram, Benjámint, és hadd maradjak én itt helyette rabszolgának! Mert hogyan mehetnék el apámhoz, ha ez a fiú nincs velem? Nem akarom látni azt a bajt, ami apámat érné.

Ekkor József már nem tudott tovább uralkodni magán. Úgy érezte, elég a próbákból. A testvérei valóban megbánták a bűnüket. Itt az ideje a megbocsátásnak.  2020. március 15.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

Reformátusok a gáton

A Budapest Mentőszervezet tagja lett a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) Mentőcsoportja. A csoport önkéntesei március 2-án tettek hivatalos esküt a polgári védelem világnapja alkalmából rendezett ünnepségen. A mentőcsoportnak Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese csapatzászlót adományozott A Budapest Mentőszervezet 2015-ben alakult meg, fő célkitűzése a budapestiek biztonságának növelése a főváros területén működő mentőszervezetek összefogásával, de szükség esetén az ország bármely területén bevethető. Az ünnepségen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének hallgatóiból létrehozott Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat tagjai is esküt tettek. Az MRSZ az első olyan szervezet, amely önként csatlakozott a Budapest Mentőszervezethez. A százharminc fős csapat a Budapest Mentőszervezet koordinációja alatt részt vesz az árvízi védekezésben, a lakosság ki- és visszatelepítésében és ellátásában, ideiglenes befogadóhelyek üzemeltetésében, segélyezési és műszaki mentési feladatokban esetleges veszélyhelyzet esetén.  REFORMATUS.HU

Vers és próza Törökszentmiklóson Kilencedik alkalommal rendezték a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolában a Wass Albert országos vers- és prózamondó versenyt február 21-én – tájékoztatta szerkesztőségünket az iskola.

A megnyitó istentiszteleten Szabó József elnök-lelkész beszélt a krisztusi szeretet és a hazaszeretet fontosságáról, valamint közreműködött az iskola pedagógusainak női kara és Szemerédi Bernadett színművész. A versenyt Virágné Katona Zsuzsanna igazgató nyitotta meg, aki ünnepi gondolataiban hálát adott az iskola háromszázadik, jubileumi tanévéért. A megnyitón megkoszorúzták Wass Albert szobrát, majd a versenyzők egyegy szál nemzeti színű rózsajelképpel adóztak az író emlékének. A verseny első három helyezettje és a különdíjas – nem budapesti vagy Pest megyei tanuló – nyertesek, akiknek neve a teljes eredménylistával együtt az iskola honlapján olvasható, a Magyar Tehetséggondozó Társaság meghívásos ösztöndíjpályázatán való részvétel lehetőségét is elnyerték. 

A HÉT KÉPE

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS

Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu.

Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu, e-mail: kapcsolat@quasi-modo. hu, tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György).

Budapest IX. kerületi könyvelőiroda keres könyvelőt, részmunkaidő is lehetséges. Jelentkezés önéletrajz megküldésével a Reformátusok Lapja Kiadóhivatalában.

28 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

Révész Imre tiszántúli, Ravasz László dunamelléki, Enyedy Andor tiszán­ inneni, Medgyasszay Vince dunántúli és Vásárhelyi János erdélyi püspök találkozója a Miskolc melletti Görömböly-Tapolcán 1942-ben. Zsumbera Árpád Medgyasszay-kutató a beküldött fotót a volt dunántúli püspök unokájától kapta a kutatásaihoz. 

| EGYHÁZI ÉLET |

Új korszak kezdődött a bánki gyülekezetben Beiktatták Buzás Dénes lelkipásztort a Debrecen-Bánki Református Egyházközség lelkipásztori tisztségébe február 15-én – tájékoztatta szerkesztőségünket a gyülekezet.

A zsúfolásig megtelt templomban a Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Derencsényi István főjegyző köszöntötte a gyülekezetet. A Fil 4,13 alapján a helyes önismeret fontosságáról szólt. A főjegyző rámutatott: ahogyan az apostol Krisztus szolgája, úgy a lelkipásztor is szolga, és fontos, hogy ismerje önmaga adottságait, lehetőségeit, és azokat a gyülekezet javára fordítsa.

A megválasztott lelkipásztort Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese mutatta be. Igaz, bemutatásra csak jelképesen volt szükség: Buzás Dénes immár tizenöt éve a közösség vezetője. Az egyházközség 2019-ben lett önállóvá, addig a lelkipásztor kerekestelepi szolgálata mellett missziói lelkészként vezette a gyülekezetet.

Beiktatása után Buzás Dénes a Préd 3,1–8 alapján arról szólt, hogy minden ember életében jelen van három folyamat: az építés, a megtartás és az elengedés. Hangsúlyozta: így van ez a lelkészekkel is. Ő is másfél évtizede építette mindkét gyülekezetet: bölcsődét, óvodát és iskolát, szociális intézményeket indítottak, templomot bővítettek. De a közösségeket nap mint nap meg is kellett tartani családlátogatásokkal, igei alkalmakkal, gyülekezeti-intézményi elcsendesedéssekkel, kirándulásokkal, családi hetekkel. Az elengedésről szólva Buzás Dénes elárulta, hogy élete egyik nehéz döntése volt, amikor az immár anyaegyházközség bánki gyülekezet is meghívta lelkipásztorának, és választania kellett a két közösség között. Ő Bánkot választotta azért, hogy az addig is önálló Kerekestelep immár másként fejlődjön tovább.

A frissen beiktatott lelkipásztort a jelenlévők áldáskéréssel bocsátották a szolgálatba. 

HALOTTUNK

Kása Ferenc, a Hódmezővásárhely-Újtemplomi Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora ötvenkét évnyi lelkészi szolgálat után, életének 82. évében, március 5-én hazatért Teremtőjéhez. Temetése az érdi Ercsi úti köztemetőben volt március 12-én 15 órakor. „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”

(2Kor 12,9)

RANGOS ELISMERÉS AZ EURÓPA RÁDIÓNAK

Az Európa Rádió kapta ez évben a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának sajtódíját. Az erről szóló oklevelet Roósz András akadémikus, a bizottság elnöke adta át a rádió főszerkesztőjének, Sike Gábornak az ünnepi közgyűlésen. A díjat a kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő tevékenység elismeréseként alapította a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága.

Az Európa Rádiót a Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerület működteti, miskolci székhelyű szerkesztőséggel.  REFORMATUS.HU

ESEMÉNYEK

Március 26. Budapest | Nagyböjti vesperás – énekes-zsoltáros istentisztelet – lesz a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) csütörtökön 18 órakor a Zeneakadémia egyházzenei tanszékének közreműködésével.

Igehirdetéssel szolgál a Károli-egyetem hittudományi karának tanára. Április 4. Kecskemét | A Magyar Re­ formátus Presbiteri Szövetség szom­ baton 10 órai kezdettel tartja negy­ venedik Dunamelléki Egyházkerületi Presbiteri Konferenciáját Kecskeméten, a református gimnáziumban (Szabadság tér 7.) Az úrvacsora sákramentuma címmel. A szövetség minden érdeklődőt hív és vár az alkalomra. Jelentkezni március 27-én, pénteken 12 óráig lehet Szabó Tündénél a 06-30-7477177-es telefonszámon vagy az mrpsz.ugyvitel@gmail.com címen.

ÁLLÁS

Dinamikus, nagy munkabírású, teljes állású hitoktató-ifjúsági munkást keresnek Budapest-Káposztásmegyerre 2020. szeptember 1-jei munkakezdéssel. Szolgálati garzonlakást és jó hangulatú munkatársi közösséget biztosítanak. További részletek a www.refkap. hu honlapon olvashatók, vagy a refkap. info@gmail.com címen kérhetők.

2020. március 15.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Bíró Botonddal, a Cinkota-Mátyásföldi Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgettünk.

1

Többgenerációs lelkészcsaládból származik. Miért döntött úgy, hogy folytatja a családi hagyományt, és ön is lelkipásztor lesz?

Nagyapáim lelkészi szolgálatából nagyon keveset láttam, éppen csak gyerekfejjel fogtam fel valamit. Az igehirdetéseikre nem is emlékszem, egykét magnófelvételt hallottam, jegyzetet olvastam

Bíró Botond negyvennégy éves lelkipásztor, 2000-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. Tizennyolc éve él boldog házasságban, három lánygyermek édesapja.

utólag. A parókián élés minden szépsége és terhe azonban nap mint nap körülvett. Nem készültem lelkipásztornak, a teológia első éveit is próbaidőnek szántam. Mivel azt tapasztaltam, hogy olyan örökséget kaptam, amilyet kevesek – azaz megismerhettem a lelkészi hivatás valóságos hátterét –, már csak az a kérdés maradt, hogy vállalom-e.

Magamnak így fogalmaztam meg: elhivatásomat a szükség erősítette meg.

2

Édesapja, Bíró Ferenc csaknem harminc évig látta el a lelkészi feladatokat a cinkota-mátyásföldi református gyülekezetben. Nehéz volt folytatni a szolgálatát? Érdekes helyzet ott szolgálni, ahol gyermekkoromtól fogva sokan ismernek. Édesapám és édesanyám három évtizedes gyülekezetépítő munkája után én már erős, élő közösségben szolgálhatok.

Láttam ennek a folyamatnak a kibontakozását, a küzdelmeit, és időközben sok személyes kapcsolat született meg. A volt ifitársak között ma már presbiterek vannak, az ő gyermekeiket tanítom, 30 Reformátusok Lapja

2020. március 15.

az első keresztelteket esketem, és több kedves régi tagunkat eltemettem már. A gyülekezet egyben a nagyobb családom is. Jó értelemben vett megfelelési kényszer van rajtam, mert szeretném, ha mindez maradhatna, bővülhetne.

3

Mi a legnehezebb és mi a legkönnyebb feladata ön szerint egy református lelkipásztornak 2020-ban?

Elsődleges feladatomnak az igehirdetést tekintem. Nemcsak vasárnap, hanem minden gyülekezeti alkalmon vagy szolgálatban, beszélgetésben is. A mai embert megszólító üzenetet nem kell keresni, ez minden időben örök, ezért „könnyű”.

Nem kell kitalálnom új gyógymódokat, feleleteket, életvezetési tanácsokat, hiszen ez adott az Isten Igéjében. A nehézség ennek a szükségére ráébreszteni az embereket, folyamatos kapcsolatban maradni, terheiket és örömeiket velük együtt hordozni. Még megemlítendő nehézség: egy időszűkében lévő embernek bebizonyítani, hogy az Istennel töltött és a gyülekezetre szánt idő nem hiábavaló.

4

Van a Bibliában olyan ige, amely leginkább jellemzi önt, vagy mottójának tekinti? Édesapámtól kaptam a konfirmációs igémet, a 32. zsoltár 8. versét: „Bölccsé teszlek, és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.” (Károli-fordítás) Ezzel az ígérettel végzem minden szolgálatomat.

5

Van hobbija? Amikor szeretne kikapcsolódni, hogyan teszi ezt?

Lehet, hogy nem tűnik egészségesnek, de nem sok szabadidőm marad, nincs állandó szabadnapom. Noha nagyon el tudok fáradni, szeretem a hivatásomat, ez az életem. Családom van, nyilván legszívesebben velük töltöm a szabadidőmet, de semmilyen „magányos” hobbira nem futja. A rövid nyári pihenésekben a kempingezés szabadságát szeretem a legjobban.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD