Page 1

LXIV. ÉVFOLYAM,

10. SZÁM,

2020. MÁRCIUS 8.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

Nincs esélyem, de van reményem 9 771419 856007

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN TRIANONRÓL ÉS A KÖZELGŐ EGYHÁZI VÁLASZTÁSOKRÓL

20010


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Serkents engem és segíts kegyelmed által, hogy ezen a napon életadó beszédedet figyelmesen olvashassam és hallgathassam, hogy neved dicséretét örömmel énekelhessem, neked buzgón imádkozhassak, és szívemet neked ajándékozhassam. Add, hogy ne feledékeny hallgatója és olvasója, hanem cselekvője legyek beszédednek.  SZIKSZAI GYÖRGY: KERESZTYÉNI TANÍTÁSOK ÉS IMÁDSÁGOK (1786)

6

8

16

25

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ

6. Új-Zélandról jöttem, Sárospatakon érettségizem | Nagy-Baló Csabát, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Általános Iskolájának és Diákotthonának igazgatóját a hamarosan induló diaszpóraosztályukról kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. „Mindenért hálát adjatok…” | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Várják az egyházi ösztöndíjasokat a diaszpórába | Ratkovics Petra és Nyakas Gergő ösztöndíjasokkal a Kőrösi Csoma Sándor Programról beszélgettünk

INTERJÚ

12. Nincs esélyem, de van reményem | Bogárdi Szabó Istvánt, a Zsinat lelkészi elnökét Trianonról és a közelgő egyházi választásokról kérdeztük

REFORMÁTUS ÉLET

16. Vetni a magot | Meglátogattuk a Kazincbarcika-alsói Református Egyházközséget

GONDOLATOK

21. Ünnep-e a nőnap? | Jezsoviczki Noémi publicisztikája

AKTUÁLIS

25. Verseny leendő bibliatudósoknak és vállalkozóknak | Huszonhatodik alkalommal szervezett bibliaismereti vetélkedőt a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Tóth Anna kálnoki lelkipásztort kérdeztük 2020. március 8.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

III. 8. VASÁRNAP

III. 9. HÉTFŐ

III. 10. KEDD

III. 11. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(29) „Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl…” (Péld 11,17–31) A valóságos szeretet – így az élet – forrása mindig az igazság Urához való ragaszkodás, vagyis az istenfélelem (20–21). A valóságos szeretet testet öltése mindig a saját házunk népénél kezdődik. Az lehetetlen, hogy bármire, bárkire hivatkozva eláruljuk a sajátjainkat, szeretteinket, hitünket, kincseinket, kultúránkat. A krisztusi szeretet mindenkire vonatkozik, valóban egyetemes: a sajátjainkat megbecsülve, közös és kölcsönös felelősségünk van mindenkiért. De csakis ebben a sorrendben valóságos és hiteles az egyetemes szeretetünk, egyébként „szelet öröklünk” (29). A valóságos szeretet bővelkedik, bőven osztogat, mégis gyarapszik, miközben maga is felüdül. Ez a valóságos, bővelkedő szeretet a Krisztus szeretetéből táplálkozik. Ebben a bővelkedésben sokkal többről van szó, mint a sokszor szajkózott mondásról: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.” Rettenetes az állandó panaszkodás is, amikor az ember nem tud bővelkedni. De ugyanilyen rettenetes ennek az ellenkezője is, amikor nem tudunk egymással egy őszinte, emberi szót váltani, mert a „kötelező boldogság” mindent felülír. Alig létezik biblikus érzelmi intelligencia. Ennek a „kötelező bővelkedésnek” kialakult a szekularizált és az egyházi, azon belül a kegyes változata is. A krisztusi szeretetben bővelkedők krisztusi reménységgel néznek szembe az „itteni” valósággal (24–25). Lk 13,22–35  121. dicséret (10) „…a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen.” (Péld 12) Ez az igevers most talált. A bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. Ez azt jelenti, hogy mindenért benyújtjuk egymásnak a számlát. „Csak úgy” nem létezik segítség, azt valahol „leverik rajtunk”, miközben az, aki segített, nem hagyja „irgalmát” szó nélkül. Ez pontosan nyomon követhető a nagy csatározásokban, a brancsokban ugyanúgy, mint a legapróbb rezdülésekben is: ki, mikor, mire, hogyan reagál, miként tekint ránk, hogyan szól a telefonba, felveszi, kinyomja, visszahív, válaszol, vagy nem, illetve mikor és mit válaszol. Nem akarom jobban egyértelműsíteni. Aki nem ért, azt sajnálom. Egy hozzám közel álló ember mondta: „Már kisgyerekkorom óta átlátok ezeken a játszmákon, mind a mai napig érzékeny vagyok rájuk, miközben minden ezzel kapcsolatos sejtésem beigazolódik. Most, öregedve, már igen fáj a világ. Csak remélni tudom – folytatta –, és imádságom mindenkori tárgya, hogy létezik újjászületett ember, létezik e világban is krisztusi irgalom: az Isten örök igazságának rendjéből fakadó, valóságos szeretet, amely képes túlemelkedni önmagán, legalább a saját köreiben.” Lk 14,1–14  251. dicséret (14) „A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.” (Péld 13,1–14) Az élet itt mindig a földi életet jelenti. Isten azt akarja, hogy életünk teljes legyen és bővelkedjünk, kikerülve a halálos csapdákat, amelyekkel tele van az életutunk. A halált azonban nem tudjuk kikerülni. Nincs az az emberi bölcsesség, amely előbb-utóbb bele ne futna a halálos csapdák valamelyikébe. Áldott legyen az Isten, hogy ő nemcsak földi életünk, hanem örök életünk Ura is, akinek bölcsessége a megváltó Jézus Krisztusban üdvösséget ajándékozott nekünk. Csak az örök élet bizonyosságában van „veleje” minden bölcs tanításnak, egyébként szép filozófia, agytorna, és aztán „együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk” (1Kor 15,32). Az örök élet reménysége nélkül – és ma itt tartunk – valójában semmibe vesszük a bölcseletet, valamint mindazt, ami az emberi életet megnemesíti: így a pillanatnyi örömök, az ezt biztosító vagyon, erő, szépség, tehetség, valamint a nyers tényekkel dolgozó természettudomány lehet elismert, semmi más. Nekünk ennél több adatott. Lk 14,15–35  438. dicséret (15) „A jóindulat kedvessé tesz…” (Péld 13,15–25) A jóindulatú embert sokféleképpen leírhatjuk, de leginkább abban áll a jóindulatúsága, hogy megbízható és okos (16), így soha nem ártja magát olyan ügyekbe, amelyekhez semmi köze. A jóindulatú ember eleve távol tartja magát a kétes ügyektől, amelyek bajt sejtetnek (17). Nem szaglászik a másik után, nem beszéli ki a másikat, elégedett, és nem akar egy határon túl többet magának: ezért nincs szüksége értelmetlen konfliktusokra, hátsó szándékkal megrakott játszmákra. A jóindulatú ember kedves. Őszintén kedves, nem érdekből. Mert sokan kedvesek hozzánk, amíg valamiért kellünk nekik; és ha ez elmúlt, akkor szóba sem állnak velünk utána. Pontosan tudni kell, hogy melyik fajta kedvesség szól a helyzetnek, a pozíciónak, célzott érdeknek; és melyik kedvesség szól nekünk magunknak. Igen elkeserítő az arány az előbbi javára. Pedig nagy ajándék a jóindulatú kedvesség egy durva és érdekvezérelt világban (15). A jóindulatú ember

Reformátusok Lapja 2020. március 8.


| AZ IGE MELLETT |

éppen attól lesz küldött, küldetéses életű, hogy „csak” csendben teszi a dolgát, megbízhatóan a maga helyén, és nincs meg benne sem a küldetéses karrieristák kíméletlensége, sem a küldetéses hitbuzgók minden lében kanál természete. A jóindulatú ember közelsége gyógyulás (17). Lk 15,1–10  215. dicséret (10) „A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.” (Péld 14) Az ember igazából egyedül van fájdalmaival és örömeivel is. Az én fájdalmamat és örömömet nem érezheti át soha senki más, csakis én. Fordítva is így van ez: én sem tudok egy határon túl a másik keserűségében és örömében részt venni. A másik fájdalma nekem nem fáj. A másik öröme engem iriggyé tehet. Beteges dolog is lenne egy határon túl részt venni egymás személyes életében. Tehát bizonyos értelemben idegenek vagyunk egymás számára. Bármilyen ódákat zengünk is a közösség fontosságáról és csodájáról, a lényeget illetően magányosak vagyunk. Babits Mihály írta meg ezt A lírikus epilógja című versében. Aki az Urat féli, annak viszont erős oltalma van (26). Ez az oltalom Jézus Krisztusban megváltó oltalommá lett, ami azt jelenti, hogy saját örömünket és bánatunkat nemcsak elismerte, hanem le is vette rólunk az Úr. Ez a megváltás azt jelenti, hogy nem maradhatunk többé saját magunk börtönében. A mai igeszakasz úgy beszél az Úr megváltó oltalmáról, mint ami a halál csapdáinak kikerülésére vezet (26). Nincs halálosabb csapda annál, mint amikor beleragadunk önmagunkba. A nagy és sztárolt hívő emberek többsége sem jut tovább önmagánál: önmaga hite, kegyessége, igaza, buzgósága, öröme és baja az állandó téma – sokszor ügyes takarásban. Az Úr hatalma törheti fel önmagunk bűvkörének dióját, mint ahogy feltörte a húsvéti sírt is. Lk 15,11–32  168. dicséret (1) „A higgadt válasz elhárítja az indulatot…” (Péld 15,1–19) Nemrég olyan sok apró esemény történt, amelyek egyenként is megrendítettek, együtt szinte összetörtek, miközben óemberi indulatom gyötört. Ezért azonnal megérintett a kiemelt igevers, amelynek témája a higgadtság. Erre a témára minden erőltetés nélkül felfűzhető az egész igeszakasz. A higgadt válasz, maga a higgadtság sok megoldhatatlan helyzeten nyit kaput. A higgadtság Isten ajándéka. A higgadtság abból a hitből fakad, hogy az Úr szeme rajtunk van (3), és ez a tekintet nemcsak számon kér, hanem megtartó, krisztusi szeretettel számon is tart. A higgadtság a húsvéti, örök életbe vetett hit e világi testet öltése: miszerint a halálban az Úr előtt vagyunk (11), csakis ő nyit nekünk kaput, ő ad nekünk végső megoldást, amelyből minden egyéb megoldás következik. A higgadtság vallja, hogy az élet nem birtokolható és nem oldható meg racionálisan, csakis hitben élve és cselekedve. Minden indulatunk abból fakad, hogy racionálisan akarjuk birtokolni, irányítani, megszervezni, élvezni, túlélni az életet; és nem megy. A higgadt ember életet munkál és nem halált. Ez a higgadtság áldása. A higgadt ember soha nem szól és cselekszik indulatból, mert az indulat haragot támaszt, a harag pedig öl (1). A haragban kárt vall az élet. Uram, irgalmazz! Adj megtérést és higgadtságot! Lk 16,1–12  200. dicséret (28) „Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon…” (Péld 15,20–33) A beszéd témája, az ezzel kapcsolatos tanítás és intés folyamatosan megjelenik a Példabeszédek könyvében. Az igaz, kegyelem alatt élő hívő ember megfontolt a beszédében is. A megfontoltság tehát itt nem „robbanásveszélyes” önuralmat jelent, hanem újjászületett szívből fakad: hiszen a szív teljességéből szól a száj (Lk 6,45), és a hit hiteles cselekedetekben ölt testet (Jak 3,1–12). Az igaz, kegyelem alatt élő hívő ember úgy fontolja meg mondanivalóját, hogy Isten Igéjére imádságos szívvel figyelve, minden napra elkéri az üzenetet az Úrtól. A megfontolt beszéd a Szentlélek által vezetett, az Ige üzenetét, a Jézus Krisztus evangéliumát hordozó és továbbadó beszéd. Egyébként csak magunkat képviseljük, a magunkét szajkózzuk. A Példabeszédek könyve kimeríthetetlen tárháza az Isten üzenetének, mert ezekben a bölcs mondásokban megragadhatóan van jelen a krisztusi evangélium. Régóta magyarázom ezt a könyvet, vagy tizenöt éve folyamatosan. Ezért erre a bibliai könyvre nézve hosszú évek alatt imádsággal megfontoltam, hogy mit és hogyan mondhatok. A Példabeszédek könyvének magyarázati lehetőségeit érvényesítem most. Lk 16,13–18  220. dicséret

III. 12. CSÜTÖRTÖK

III. 13. PÉNTEK

III. 14. SZOMBAT

2020. március 8.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Kell magyarul tudnia a jelentkezőknek? Mindenképpen előny, ha valaki beszél magyarul, de ez nem feltétele a jelentkezésnek. Kezdetben az angol lesz a közvetítő nyelv, az első év a magyar nyelv elsajátításáról fog szólni. Van tanárunk, aki a magyart mint idegen nyelvet oktatja, ő fog segíteni nekik a felzárkózásban. A következő két évben minden tantárgyból a magyar oktatási rendszer elvárásaihoz igazítva tanítjuk majd a diákokat, segítve nekik az esetleges elmaradásaikban. Az utolsó két évben pedig – már az érettségire készülve – mindenki fakultációt választ magának. A képzés végén a magyar mellett nemzetközi érettségi bizonyítvány megszerzésére is lehetőségük lesz. Nem tartanak attól, hogy a diaszpóraosztályban tanulók elszigetelődnek a többiektől? Szó sincs erről! Habár külön osztályt indítunk nekik, de az iskolában a többi diákkal együtt lesznek, nem különítjük el őket. Együtt étkeznek, együtt lesznek a testnevelésórákon, együtt vesznek részt a közös istentiszteleteken, és a kollégiumban is együtt laknak majd. Abban reménykedünk, hogy kapcsolatok épülnek majd közöttük. Úgy tervezzük, hogy minden kollégiumi szobában lakik majd egy anyaországi, egy határon túli és egy diaszpórából érkező tanulónk. Sőt, a szülői munkaközösségünk kidolgozta a peregrinusokat patronáló programot: az iskolánkba járó diákok szülei vállalhatják, hogy egy-egy diaszpórából érkező diákot a gimnáziumi évekre a családjukba fogadnak. Ez jelentheti például azt, hogy hétvégente együtt lehetnek a családdal, és azt is, hogy ők látják el a gyermek érdekképviseletét.

Új-Zélandról jöttem, Sárospatakon érettségizem Fordított peregrinációt hirdetett a Sárospataki Református Kollégium. Míg évszázadokkal ezelőtt Magyarországról HEGEDŰS mentek külföldre tanulni a diákok, most a MÁRK pataki kollégium hívja haza a diaszpórába szakadt magyarok érettségi előtt álló generációját. A különleges programtól a diákok magyar identitásának megerősödése mellett a kapcsolatépítést is remélik. A részletekről Nagy-Baló Csabát, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Általános Iskolájának és Diákotthonának igazgatóját kérdeztük. Vannak már érdeklődők? Több interjút adtam a programról, például az osztrák rádió magyar nyelvű műsorában is megszólaltam. Megkeresett egy öregdiákunk, aki most Kanadában lelkész, és saját unokái, illetve gyülekezeti tagjai érdeklődése miatt kért információkat. Hívott egy apuka Németországból, hogy az ő gyermekeire is érvényes-e a felhívásunk – természetesen igen. Új-Zélandról is hívtak szülők, hogy szeretnék hozni a gyermekeiket Sárospatakra. Ez a család amúgy is tervezte a hazaköltözését Magyarországra, de az iskolaválasztás eddig nehézséget okozott nekik. Ebben a helyzetben is segítség a diaszpóraosztályunk. Március 15-ig lehet jelentkezni, de úgy tervezzük, minden szeptemberben indítunk majd ilyen osztályt. 6

Reformátusok Lapja 2020. március 8.

Mit remélnek, mi lesz érettségi után a diákokkal? Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek jelentős része a magyar felsőoktatásban folytatja majd a tanulmányait. Ha ezután családot alapítanak, és Magyarországon maradnak, az is pozitív eredmény. Az is fontos, ha úgy döntenek, hogy visszatérnek a diaszpórába, hiszen az ottani magyar közösséget szolgálhatják, erősíthetik az anyaországban megszerzett tudásukkal. Abban is bízunk, hogy a diákjaink közötti ismeretségek később jó kapcsolati tőkét jelentenek majd nekik.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA A HITÉLETBEN IS RÉSZT VESZNEK A diaszpóraosztályban heti két hittanóra lesz. Az iskola többi diákjához hasonlóan ők is részt vesznek majd a hétfői templomi istentiszteleten, és a hét többi napján az ő osztályukban is szólni fog a rádiós áhítat – sorolja Nagy-Baló Csaba igazgató. Remélik, a kórusba és a cserkészetbe is bekapcsolódnak majd a diákok.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

„Mindenért hálát adjatok…” A szerző nyugalmazott esperes

Egy régi anekdota szerint az erények egyszer találkozót tartottak. Elsőnek a bátorság érkezett meg a helyszínre, majd a hősiesség követte, és régi ismerősként üdvözölték egymást. Ezek után sorban jöttek: a szelídség üdvözölve a türelmet, majd az erő a gyengédséget, a szeretet a megértést, a hit a bizalmat, a hűség a kitartást. Majd utánuk jött a jó cselekedet. Ezután érkezett meg az utolsó vendég is, és üdvözölni akarta a jó cselekedetet, de az értetlenül fogadta a számára idegen vendég közeledését. „Nem ismerjük egymást” – mondta ridegen és elfordult. Ez az utolsó vendég a hála volt.

„Akinek életformájává vált a hála, az nyomorúság idején is megtalálja az Istenhez vezető utat. Az ilyen ember a legjelentéktelenebb dolgokért is hálás, Istenbe vetett bizalma megmarad a nehéz napokban is.” E régi anekdota fellelhető napjainkban is: a jó cselekedet és a hála nem ismerik egymást. Modern világunkban szinte kiveszőben van a hála. Egyre jobban kiszorítja az üzleti világ, a kölcsönösség mértékének aprólékos méricskélése, az érdekek könyörtelen harca, amely néha kegyességi életünket is áthatja. A mai ember sok mindent természetesnek tart, és ami jó történik az életében, azt könnyen elfelejti. Így volt ez már a Biblia világában is, a tíz leprás újszövetségi történetében. Jézus meggyógyítja mind a tíz gyógyulni vágyó embert, de csak egy megy vissza, hogy hálát adjon, megköszönje neki (Lk 17,11–19). A mai ember hozzáállása főleg ebben a kérdésben mutatkozik meg: Miért adjunk hálát? Mindenekelőtt azért, mert keresztyén hitünk szerint az életünk nem gazdátlan, nem a véletlen műve. Fogantatásunk, születésünk Isten akaratának megvalósulása. Növekedésünk, kibontakozásunk az ő teremtő erejét mutatja, semmi sincs az ő tudta nélkül. „Ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.” (Lk 6,35b) Életük hibáit és vétkeit nem hányja szemére azoknak, akik bűnbánó szívvel keresik az utat őhozzá, aki Jézus Krisztus által megbocsátotta bűneinket, és gyermekévé fogadott minket. Az Istent megtaláló ember számára minden nap ajándék, az

alkalmak mérhetetlen lehetősége még akkor is, ha nem minden a mi elgondolásaink szerint történik. Ha valakitől kapunk valamit, annak következménye az elkötelezettség iránta. A hála nem más, mint válasz valakinek, Istennek életünket meggazdagító ajándékáért, segítségéért. „Aki hálát ad, az feltekint az ajándékokról az ajándékozóra. (...) Annak maga Isten lesz fontossá, nem csak az ajándékai, és felismeri, hogy az ajándékozó több, mint ajándékainak összessége.” (Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja) Aki számontartja Isten szeretetét, annak kettős kötelezettsége van iránta. Egyrészt az iránta érzett hálának kell kísérnie egész életén át. Ezáltal a hála életformává válik, és képessé teszi az embert arra, hogy ezt a kapott ajándékot másoknak is továbbadja. Korunk nagy betegsége, hogy az emberek legtöbbször azt emlegetik, ami nincs, és ami van, abból legyen még több. Ezért sok az elégedetlen ember. Ennek elkerülésére figyelmeztet az ige: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsolt 103,2) A hála másik fontos kötelezettsége: legyünk képesek mindenért hálát adni (1Thessz 5,18). Akinek életformájává vált a hála, az nyomorúság idején is megtalálja az Istenhez vezető utat. Az ilyen ember a legjelentéktelenebb dolgokért is hálás, Istenbe vetett bizalma megmarad a nehéz napokban is. Hálás azért, hogy az életében Isten újabb lehetőséget ad, amelyet kegyelmi időnek nevezünk. Ha pedig nem ad, az is az ő akaratából történik. Egyik kedves ismerősöm, aki a munkája miatt sokat utazott repülőgépen, egyszer elmondta: „Amikor hazaérkezem, és kiszállok a gépből, mindig hálát adok Istennek azért, hogy újra földet értem, mert ez nem természetes, lehetett volna másképp is.” A hálás ember észreveszi a maga korlátait, és azon az úton jár, amelynek egyik állomásán ez az imádság is elhangozhat: „Hálát adok neked, Uram, mindenért, amit megadtál, mindenért, amit elvettél, mindenért, amit megbocsátottál, mindenért, amit megakadályoztál, mindenért, amit megengedtél, mindenért, amit megelőztél, mindenért, amit ajándékul adtál, a miattam, helyettem, érettem hordozott keresztedért, a hajlékért, amelyet a mennyben nekem elkészítettél.” Járjuk végig ezt az utat mi is!  2020. március 8.

Reformátusok Lapja

7


| REFORMÁTUS ÉLET | A reformációi ünnepi istentisztelet résztvevői Brüsszelben

Várják az egyházi ösztöndíjasokat a diaszpórába HEGEDŰS MÁRK

Európába, de akár Ázsiába, Észak- és Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandra – összesen huszonkilenc célországba – várják a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak jelentkezését. Az állami program célja, hogy a diaszpóramagyarság életét kilenc hónapon keresztül támogassák, szervezzék. Három éve már egyházi ösztöndíjasok is utazhatnak – azaz lelkészek, teológusok, hitoktatók, vallástanárok is csatlakozhatnak a diaszpórában élő gyülekezetekhez. Jelenleg öt egyházi ösztöndíjas vesz részt a programban, a Brüsszelben szolgáló Ratkovics Petra lelkésszel és az ausztráliai Adelaide-ban ösztöndíjas Nyakas Gergő teológussal beszélgettünk tapasztalataikról.

Ratkovics Petra júniusban szerzett teológiai oklevelet a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen. Most a doktori fokozat megszerzését tervezi, de arra is vágyott, hogy aktív lelkészi tapasztalata legyen. Teológusévei alatt járt már külföldön, a genfi magyar gyülekezetben, ahol tetszett neki a különleges hangulat. Jelentkezett a programra, amely által Brüsszelbe került, és egyáltalán nem bánta. Az ottani állandó lelkész épp új szolgálati helyre ment, ezért segítségként érkezett a Kőrösi Csoma Sándor Program. Ratkovics Petra szeptember elején érkezett a Brüsszeli Magyar Protestáns Gyülekezetbe, ahogyan ő mondja, mindenféle elvárás nélkül. Ösztöndíjasként sokat tanult a lelkészi munkáról, és igazán örül, hogy a közösségnek szinte minden tagját megismerhette.

MAGYARUL SZÓL AZ IMÁDSÁG BRÜSSZELBEN A brüsszeli gyülekezetet többségében diplomaták, az Európai Parlamentben dolgozók, hivatalnokok alkotják, akik azért 8

Reformátusok Lapja 2020. március 8.

jöttek a városba, mert az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz köti őket a munkájuk. Többségük Magyarországról érkezett, de sokan vannak a Kárpát-medence más részéről is, például Kárpátaljáról, Felvidékről. – A gyülekezet éppúgy színes kavalkádja az embereknek, ahogy maga Brüsszel is – fogalmaz a lelkipásztor. A közösség fő alkalma a vasárnapi istentisztelet, amelyet eddig kéthetente tartottak, márciustól pedig átállnak heti rendszerességre – ettől kiszámíthatóságot is vár a lelkész. Ugyanis a gyülekezeti tagok istentisztelet-látogatása eléggé hektikus. Sokan úgy élnek Brüsszelben, hogy a hétvégéken hazarepülnek Magyarországra. Mások az iskolai nyári szünet idején utaznak haza, vagy éppen ünnepekkor. Karácsonyi istentiszteletüket ezért nem is december 25-én vagy 26-án tartották, hanem advent negyedik vasárnapján. – Nehéz itt folyamatosságot biztosítani, de a heti istentisztelettel mégiscsak ebbe az irányba teszünk lépést – mondja az ösztöndíjas


| REFORMÁTUS ÉLET |

A gyülekezet fő alkalma a vasárnapi istentisztelet, amelyet eddig kéthetente tartottak, márciustól pedig átállnak heti rendszerességre – ettől kiszámíthatóságot vár a lelkész. A gyermekek előadása a karácsonyi istentiszteleten

Kirándulás a borglooni „átlátszó templomnál”

lelkész. Emellett tartanak gyülekezeti tagok otthonában bibliaórákat, és havonta vannak előadással egybekötött találkozásaik, ahol például az imádságról, a családról, a házasságról, a Bibliáról beszélgetnek. A brüsszeli gyülekezet már szervezi a tavaszi kirándulását, amelyet az Ardennekben tartanak majd. (Az Ardennek hegyes, erdős régió Belgium, Luxemburg és Franciaország határán.) Itt három napig lesznek együtt – az áhítatokkal, kirándulásokkal tarkított program lényege a közösségépítés. A gyülekezetet körülbelül hatvan ember alkotja. Az istentiszteleteket egy tradicionális belvárosi protestáns templomban, az Église Protestant de Bruxelles Musée Chapelle Royale-ban tartják vasárnap délután. Amikor koncert vagy más program miatt mégsem kapják meg a templomot, a Brüsszeli Magyar Házban gyűlnek össze. Az istentiszteleteken átlagosan húszan vannak, de mindig más-más húsz ember. A gyülekezet hivatalos elnevezése nem református, hanem protestáns, az előző lelkészük például evangélikus volt. Most a református liturgiát használják, a közösség fő támogatója a Magyarországi Református Egyház, de Ratkovics Petra – mint mondja – el tudja képzelni, hogy jövőre akár evangélikus ösztöndíjas vigye tovább a közösséget. Hozzáteszi: a gyülekezeti életet egyáltalán nem határozzák meg a felekezeti különbségek. – Én örülök ennek a sokszínűségnek, mert sok mindent tanulhatunk egymástól – hangsúlyozza. 2020. március 8.

Reformátusok Lapja

9


| REFORMÁTUS ÉLET |

Hagyományőrző tábor Sydney-ben

MAGYAR REFORMÁTUSOK KÖZÖTT AUSZTRÁLIÁBAN 2017-ben már volt ösztöndíjas az ausztráliai Adelaide-ben Nyakas Gergő teológus. Így tavaly ősszel ismerősként tért vissza az ottani magyar református gyülekezetbe, amely 1949 óta létezik. Egy-egy vasárnapi istentiszteleten harminc-negyven fő vesz részt, de a nagyobb ünnepeken, főleg karácsonykor és a magyar nemzeti ünnepeken akár százötvenen is együtt vannak. A teológus szerint ez jól mutatja, hogy a gyülekezet fontos bástyája a magyarság életének. – Vágytam vissza abba a közösségbe, amelyet már megismertem. Kíváncsi voltam, milyen visszatérőnek lenni, és szerettem volna folytatni a munkát – magyarázza Nyakas Gergő, akinek korábbi feladatait – igehirdetés, bibliaórák tartása – kiegészítette a konfirmációs felkészítés és a helyi magyar nyelvű rádióadás időnkénti szerkesztése. Utóbbiról azt mondja, „nemcsak információközlésre szolgál, hanem sokkal nagyobb célja az anyanyelv megőrzése és ápolása”. Nyakas Gergőnek emellett vannak „civil” feladatai is – Adelaide-ben több magyar klub működik, mindegyikben besegít. Programot szervez, vagy épp a megvalósításban segít. Szombatonként magyar iskolának is helyet ad a templom. Itt rövid áhítat után a fiatalok csoportbontással különböző foglalkozásokon vehetnek részt – a magyar nyelv tanulása mellett van például néptánc, cserkészet és énektanulás. 10 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

Emellett előadásokat szerveznek a gyerekeknek. – Mindez hozzájárul a fiatalok gondolkodásának fejlesztéséhez és világlátásának tágításához is – mondja Gergő, és kiemeli: – Ha a fiatalok látják, hogy a gyülekezetben szeretettel fordulunk egymáshoz, és minden nehézség ellenére is együttműködünk, akkor erős fiatal magyar generáció nőhet fel.


| REFORMÁTUS ÉLET |

HAMAROSAN LEHET JELENTKEZNI A Kőrösi Csoma Sándor Programot március elején szokták meghirdetni, lapzártánkig ez még nem történt meg. A friss pályázati felhívás várhatóan a korosiprogram.hu oldalon lesz elérhető. A programhoz három éve csatlakozhatnak egyházi ösztöndíjasok, az eddigi gyakorlat szerint számukra harminc helyet tartanak fenn. A korábbi gyakorlat szerint magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, huszadik életévüket betöltött pályázók jelentkezését várják, akik rendezvényés közösségszervező tevékenységükkel hozzájárulnak a nyugat-európai és tengerentúli magyarság identitásának megőrzéséhez. A pályázathoz szükség van a jelentkező által végzett egyházi tevékenység helye szerint illetékes püspök írásbeli ajánlására, amely igazolja, hogy az egyházi pályázó a magyar diaszpóra közösségi és hitéleti tevékenységének megszervezésére alkalmas. A pályázóknak ehhez vállalniuk kell, hogy az ösztöndíj idejével megegyező időt a kibocsátó egyházkerületben szolgálnak, miután hazatértek. A szerződéskötés feltétele továbbá a fogadó egyházi szervezet részéről kiállított szándéknyilatkozat és vázlatos munkaterv, amely igazolja, hogy a megpályázott időszakban a pályázót fogadni tudják meghatározott feladatra. A résztvevők eddig bruttó hatszázezer forintos havi ösztöndíjat kaptak, amely kiegészül a hazai felkészítő és lezáró szakaszban további háromszázezerháromszázezer forinttal.

Egy-egy vasárnapi istentiszteleten harminc-negyven fő vesz részt, de a nagyobb ünnepeken, főleg karácsonykor és a magyar nemzeti ünnepeken akár százötvenen is együtt vannak. AZ ÖSZTÖNDÍJAS HONVÁGYA Persze – feleli Gergő – ha magyaros ízekkel találkozik valahol, rögtön hazagondol. Ennél még nehezebb, hogy két kisöccse várja otthon, a fiatalabbik most kétéves. Ő akkor született, amikor Gergő először volt Ausztráliában. Magyarországon azonban nemcsak a család, hanem a vizsgaidőszak is várja: Gergő ugyanis a Sárospataki Teológiai Akadémia hallgatója. Az órák látogatása alól felmentést kapott, vizsgáznia kell a tárgyaiból. – A professzorok nagyon megértően állnak ahhoz, hogy itt vagyok. Két évvel ezelőtt sikerült teljesíteni a vizsgáimat, most is ezen leszek – mondja a teológus.

TŰZ, VÍZ „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!” (Jn 7,37) – Ezt az igét az emberek itt nagyon átélik, mert tudják, milyen, amikor nagy szárazság van, és az ember kitikkad – mutat rá Gergő, és hozzáteszi: – A hétköznapok gyakran kiszárítanak minket, de ha lélekben odamegyünk Jézushoz, meríthetünk az élő vízből. A világ az elmúlt hónapokban sokat figyelt Ausztráliára a hatalmas erdőtüzek miatt. Mit tapasztalt mindebből Nyakas

Gergő? Azt mondja, a tüzet nem látta, de a füstöt érezte. – A gyülekezetben pedig együtt imádkoztunk a lángok megfékezéséért, a tűzoltókért és azokért, akik otthon nélkül maradtak – mondja a teológus. – Isten teremtett világa csodálatos, a pusztítás után elkezdtek kihajtani a növények.

ADNI, KAPNI Mindkét általunk megkérdezett egyházi ösztöndíjas ajánlja a Kőrösi Csoma Sándor Programot a teológustársaknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, vallástanároknak. Nyakas Gergő a teológusoknak mindenképp javasolja a programot, mert az itt szerzett tapasztalat semmivel sem pótolható. – Ráadásul aki ösztöndíjas, nemcsak sokat kap, hanem sokat is adhat – teszi hozzá. Ratkovics Petra nem csak javasolja az ösztöndíjprogramot, már kifejezetten fel is hívta rá a budapesti teológusok figyelmét. A jó tapasztalati lehetőség mellett a legfontosabb az – magyarázza –, hogy Isten gyülekezetére a diaszpórában is gondolt viseljenek a magyar református lelkészek, különösen, hogy most adatott erre ez a jól támogatott lehetőség.  FOTÓ: KOROSIPROGRAM.HU

2020. március 8.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Nincs esélyem, de van reményem Aki szeret vesztes lenni, az soha nem fog élni a felemelkedés, a gyógyulás lehetőségével. Hogyan tekinthetünk száz év elFEKETE ZSUZSA teltével Trianonra? Bogárdi Szabó István püspök azt mondja, legyünk hálásak, hogy Isten megtartotta a magyarokat, de vannak olyan hangok is, amelyek határrevíziót követelnek. Trianonról, valamint a közelgő egyházi választásokról is beszélgettünk a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével. Az első világháború győztes hatalmai 1920. június 4-én íratták alá a trianoni békeszerződést. A Kárpát-medence bármely pontjáról nézzük, nekünk, magyaroknak ez tragédia. Szomorú évforduló ez, hiszen az országvesztés nagy terhét hordozzuk. A trianoni békediktátum az elveszített első világháború bepecsételése volt, tehát nem szabad úgy beállítani, mintha 12 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

derült égből villámcsapásként sújtott volna le ránk. Tisza István, az egyik legnagyobb formátumú magyar miniszterelnök az első világháború kezdetekor figyelmeztetett, hogy ha veszítünk, nagyon nagy baj lesz, de ha győzünk, akkor is nagy baj lesz. Az Osztrák–Magyar Monarchia súlyos gondokkal küszködve kezdett bele a háborúba. A trianoni békediktátum nem csak Magyarország földarabolását célozta, a győztesek egy közép-európai nagyhatalmat akartak megsemmisíteni. A történelemben számos példát látunk arra, hogy országok emelkedtek föl, majd tűntek el nyomtalanul, és ezzel együtt feloldódott a nemzeti identitásuk is. Jékely Zoltán még az 1970-es években írt egy drámai verset a nemzetpusztulásról, ebben áll egy kérdés: „Kurdul ki tud?” A kurdok ugyanis ötször annyian vannak, mint mi, magyarok, és nincs országuk, szétszórva élnek. Hívőként tudjuk, hogy Isten a rosszat is a javunkra tudja fordítani. Keresni kell a jót.


| INTERJÚ |

Eléggé súlyos, amit mond. Ugyan mi lehet számunkra jó a trianoni sorscsapásban? Talán arra tanít Isten, hogy figyeljünk egymásra. És figyelünk? Akik figyelnek, és valóban testvérnek tekintik a magyart, nem csak statisztikai számnak, adófizetőnek, cselédnek vagy becsapható kuncsaftnak, azok sok áldást kaphatnak. Nekünk, keresztyéneknek Trianon századik évfordulóján sem lehet más üzenetünk, mint a megtérésre hívás. Mi történik, ha sokan hitre jutnak? A megtérés az, amikor az ember Krisztus mellett dönt. Éppenséggel minden emberi számítás, jó tanács, megfontolás ellenére. A megtéréssel gyökeresen megváltozik a gondolkodásom: rádöbbenek, hogy nincs esélyem, de van reményem. Az pedig Istennél van. Ő azonban egyetlen népnek sem ígért csupa jóval

az ország rengeteg energiát és pénzt Szicília felzárkóztatásába, ők csak sajnálják magukat. Aki szeret vesztes lenni, az soha nem fog élni a felemelkedés, a gyógyulás lehetőségével. De sepregessünk a saját portánkon! Tegyük fel a kérdést önmagunknak: tényleg olyan rosszul él Magyarország? Valóban a magyar nemzet áll leghátul a tornasorban? Nálunk nincs háború, nincs napi terrorfenyegetettség, nem viszik a fiainkat háborúba, nem kell ismeretlen, ellenséges erőktől szoronganunk, nem fékez a nagy fekete autó éjszaka a ház előtt. Tudom, hogy nehéz a mindennapokban egyről a kettőre jutni, de béke van. Sőt, ami Trianonban történt, abból mindez nem is következne, és lám, mi, magyarok még mindig itt vagyunk. Legyünk hálásak Istennek, hogy megtartott minket! De attól még fájhat Trianon száz év elteltével is? Trianon mindannyiunknak fáj. A nagyszüleim egyike sem a mai Magyarország területén született, a családunk, mint oly sok más

„Nálunk nincs háború, nincs napi terrorfenyegetettség, nem viszik a fiainkat háborúba, nem kell ismeretlen, ellenséges erőktől szoronganunk, nem fékez a nagy fekete autó éjszaka a ház előtt. Tudom, hogy nehéz a mindennapokban egyről a kettőre jutni, de béke van.” kecsegtető politikai forgatókönyvet, de azt igen, hogy akik őt keresik, azokat megáldja, munkájukat megszenteli, életüket megsegíti, és üdvösségre elvezeti.

család is, megtapasztalta a szétszakítottságot. Hasonló ez, mint amikor egy baleset után visszavarrták az ujjaimat, a sebek behegedtek, de néha még ma is fájnak.

A 21. század mintha nem kedvezne a keresztyén gondolkodásnak… Én amúgy sem tudok olyan időszakot, amely kedvezett volna, hiszen roppant nehéz, ha üldözik, és nem jó, ha mellőzik. Európában mostanában az utóbbit tapasztaljuk. De az sem vezetett feltétlen jóra, amikor pajzsra emelték a keresztyénséget, és mindenek döntőbírájának kiáltották ki.

A sebgyógyításban a reformátusok elöl jártak, hiszen 2009-ben kimondták a magyar reformátusok egységét. Szép gyakorlati példái is vannak az egységnek, segítik, támogatják, látogatják egymást az anyaországi és határon túli gyülekezetek. Valóban szép példa, de az éremnek van másik oldala is. Az egységünk kimondásával olyan kereteket teremtettünk, amelyek nagyon sok munkát hoztak magukkal. Szeretjük egymást, és ez olykor mindennél nehezebb.

Mi lehet Trianon üzenete a mai döntéshozók számára? Mit lehetne bölcsebben tenni, hogy ne legyenek hasonló sorstragédiák az életünkben? Napjainkban a politikai elit egyik fontos feladata azon fáradozni, hogy ne legyen rosszabb magyarnak lenni, mint németnek, osztráknak, dánnak, románnak vagy éppen olasznak. A másik a történelmi tisztesség szolgálata. Ugyanis a bűnös nemzet szindrómához káros képzelgések kapcsolódhatnak. Sokszor hallani, hogy mi örökké üldözöttek, kitaszítottak vagyunk. Mintha mindenki azzal foglalatoskodna, hogy ártson a magyaroknak. Ez a gondolkodás önfelmentés felé terelheti a politikai elitet. Mit jelent pontosan az önfelmentés? Hadd hozzak példát az olasz történelemből. A szicíliaiak egy része a mai napig viktimizációban, vagyis áldozatiságban szenved. Úgy érzik, hogy rászedik, kifosztják őket. Hiába fektetett

Olyan ez, mint a család? Azokkal a legnehezebb együttműködni, akiket a legjobban szeretünk? Minél messzebb van valaki, annál könnyebb idealizálni. Mondhatom, hogy nagyon szeretem az eszkimókat, de egyet sem ismerek közülük. A Felvidéktől a Délvidékig, Kárpátaljától az Őrségig szolgálunk, sőt a diaszpórában is vannak itt-ott tornácaink. Ha mi ezen nem tudunk hűségesek lenni, akkor milyen alapon prédikálunk másoknak? Hogyan akarunk a testvéregyházaknak bármit mondani helytállásról, hűségről, igazságról, szeretetről, törődésről, ha a magunkét elhanyagoljuk? Könnyű egy nemzetközi ökumenikus konferencián nagyot villantani valami szép szöveggel. Egyszerű dolog hangzatos deklarációkat aláírni, meg táblás tüntetésekre járni. És mennyire nehéz egy vergődő közösséget vagy nehéz helyzetbe került magyar reformátusokat megsegíteni anyagilag, tanáccsal, bölcsességgel, imádkozni értük. 2020. március 8.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Ez év novemberében választásokra készülnek a református egyházban. Ez az utolsó éve püspökként. Számomra két oldala van ennek a közelgő időszaknak: az egyik az, hogy a mandátumom lejár, tehát leltárat kell készítenem. A másik az, hogy lelkipásztorként én is részt veszek majd az egyházmegyei jelölőgyűlésen. Imádkozom azért, hogy békességben menjenek végbe a tisztújítások, és a közösségeink kapják meg Istentől a bölcsességet, hogy alkalmas vezetőket válasszanak. Püspökként sokszor láttam, hogy az igazán alkalmas emberek elhúzódtak a vezetői szolgálat elől. Mit gondol, mi az oka? Talán nehéznek tartották ezt a szolgálatot, vagy fontosabbnak azt, amivel éppen foglalatoskodtak. Megfordítva: tény, hogy nem mindenki alkalmas egy-egy közösség terheinek elhordozására. Saját egyházkormányzói tapasztalataim alapján alázattal megvallom, hogy bizony hoztam rossz döntéseket hiányos emberismeretem miatt. Sajnos nem adatott meg nekem a lelkek megítélésének a kegyelmi ajándéka. Tehát lehetséges melléfogni, és ez nem derül ki rögtön, csak közép- és hosszú távon, és még jobban kell a bölcsesség, mert az egyházi választások semmiben sem hasonlítanak a politikában folyó választásokhoz. A református egyházban nincsenek pártok. Pártok nincsenek, de az egyházban is zajlanak háttéralkuk, háttérmegbeszélések. A pártoskodás nem egyezik egyházunk valóságával, de abban nincs semmi rossz, hogy a testvérek beszélnek egymással, hiszen így lehet feltérképezni a vezetői szolgálatra alkalmas embereket. Remélem, a II. Helvét Hitvallás szerint járunk el, vagyis bölcs emberek megkeresik a betöltendő szolgálatra alkalmas jelölteket, és a nép elé állítják őket. Néhány évvel ezelőtt Tőkéczki László azt mondta, hogy a világi demokráciákban mennyiségi alapon dőlnek el a szavazatok, az egyházban pedig minőségi elven, hiszen itt a presbiterek már eleve valamilyen minőséget képviselnek. Mit gondol erről? Tőkéczki László ezzel a gondolatával azt akarta belecsepegtetni a fejekbe, hogy formailag a református egyház demokratikusan választja meg a tisztségviselőit, hiszen a jelöltekről szavazattöbbség dönt. Viszont a jelölésnek sajátos kritériumai vannak. Kálvinnal szólva, az egyházban szent arisztokrácia van, vagyis azok a lelkészek, presbiterek vezetik a gyülekezeteket, akiket Isten Szentlelke elhívott és minősített is erre. Milyen a jó egyházvezető? Hajnalig sorolhatnám. Például olvas Bibliát. Itt él köztünk, de nem rabja a modern kor sikerigézetének, hanem nyilvánvalóan Jézus Krisztus alá rendelte magát. Nem uralkodik a szolgatársain, az Isten háza népén. Hűséges a reábízottakhoz. Többre tartja a feladatai végzését, mint azt, hogy hány plecsni lóg a mellén. Isme14 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

ri és gyakorolja a régi középkori elvet, a stabilitas locit, tehát ott és azon a helyen szolgál, ahová az Úristen állította, és nem akar feltétlen világutazó lenni. Nem tekinti melléktevékenységnek a gyülekezeti lelkészi szolgálatát. A lelkipásztorok esetében tisztában van azzal, hogy nincs „magánügy”. A presbiterek pedig nem hobbiegyháztagok, vagyis nem azért vállalnak tisztséget, hogy beírhassák az életrajzukba. Meghatározott személyiségjegyeket is érdemes említeni? Az eredendő személyiségjegyeinket Isten csodálatosan föl tudja használni az egyháza javára. Hans Conzelmann bibliatudóstól tanultam: amikor Pál apostol Krisztus és az Anyaszentegyház ellensége volt, akkor fanatikus volt, de a megtérése után frenetikus lett. Nyílt titok, hogy Balog Zoltán református lelkipásztor, volt emberierőforrás-miniszter is indul a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségéért. Néhányan rosszallásuknak adnak hangot, mondván, micsoda dolog, hogy egy volt politikus püspöki tisztséget vállalna. Megbélyegezhető bárki is azért, mert szolgált a közéletben vagy a politikában? A Dunamelléki Református Egyházkerületben, ha jól számolom, százhúsz lelkész jelölhető püspöki tisztségre. A választásokat tekintve csak egyféle módon vethető föl, hogy Balog Zoltán korábban magas rangú állami vezetői posztot töltött be: ártott-e a miniszteri szolgálata a református egyháznak vagy sem? Balog Zoltán mély önismerettel és erkölcsiséggel bíró lelkipásztor, ha ártott volna, már bizonyára bocsánatot kért volna érte. Ha pedig javára volt az egyházának, akkor nem értem a felvetést. Hiteles lelkész, jó prédikátor, aki élő, növekedő gyülekezetet pásztorol, miért ne jelölhetnék püspöki tisztre? Püspök úr egyszer azt mondta, hogy a keresztyénség nem politikai eszközökkel politizál. Akkor hogyan? A Zsidókhoz írt levél azt mondja, hogy nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Tehát semmilyen földi politikai szerveződésben, államformában, programban nem tudjuk megtalálni azt a végső valóságot, amelynek a képviseletére elhívattunk. Ez szabadságot jelent arra, hogy hűséges állampolgárai legyünk hazánknak, és arra, hogy jelezzük: végső lojalitással Istennek tartozunk. Ez a keresztyénség sajátos politizálási módja. A politikai lojalitásunkat úgy is kifejezhetjük, hogy a választásokon odahúzzuk valaki neve mellé az ikszet, de ettől még nem válunk pártkatonákká vagy politikai segédhaddá. Ezt a bélyeget mégis rásütötték a református egyházra. Jaj, meg lennék döbbenve, ha nem tennék! A politikai kommunikáció ugyanis nem tudja értelmezni az örök érvényűt. Viszont mi, keresztyének azt valljuk, hogy ez a világ el fog múlni minden dicsőségével együtt. Amúgy pedig mondtak már ros�szabbakat is a keresztyénségre, úgyhogy ezt is kibírjuk.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Vannak-e még olyan orvosok, akiknek fontos, hogy gyógyítás közben kapcsolatot is kialakítsanak a betegükkel? A beszélgetésnek fontos szerepe van, de a verbális és nonverbális információáramlás feltétele a bizalomra épülő, őszinte kapcsolat, amelyben az emberek félelem nélkül megfogalmazhatják az érzéseiket és a kérdéseiket. Sok felesleges fájdalomtól szabadulhatnak meg így. A háziorvosok nagy előnye, hogy ismerik a családokat, a körülményeiket, az életük fontosabb eseményeit. Ebben a kontextusban értelmezik a beteg tüneteit. Így másként vizsgálják meg őt, és talán hamarabb felismerik egy megbetegedés korai stádiumát, mintha idegenek lennének egymásnak. A páciens is nagyobb bizalommal van az iránt, akivel évek alatt kialakult ismeretsége van. Gyermekorvost búcsúztattunk a gyülekezetben. Ezúttal is beigazolódott: ahhoz, hogy valakiről megtudjuk, milyen csodálatos ember volt, meg kellett halnia. Életében nem mesélte el könnyes és humoros kalandjait, amelyeket halála után hallottunk róla. A doktornő házhoz ment, ha hívták. Este, vasárnap, bármikor. Busszal és gyalog járta hegyvidéki körzetét – ha kellett, síkos, jeges úton is. Táskájában a gyógyító eszközök, fejében a tudomány, szívében a szeretet voltak. Életet mentett, többször is. Egyszer lázas gyermekhez hívták sürgősen. Odaért a zuhogó esőben, de a csengő nem működött. Mit tegyen? Mobiltelefon akkor még nem volt. Hát bedobta a táskáját az udvarba, és átmászott a kerítésen. Szakvizsgája előtt egy vidéki kórházban dolgozott, és az első nap a nagyviziten az európai hírű tanár ismertette a féléves Erzsike történetét. Néhány hónapos kora óta volt a kórházban, mert nem fejlődött megfelelően. A hossznövekedése normálisnak volt mondható, de a súlya nem gyarapodott, annyi maradt, amennyivel született: három és fél kiló. Szánalmas látvány, csupa csont és bőr volt. A gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult. A főorvos lemondóan legyintett, és az újonc doktornőre bízta: gyógyítsa meg. Óriási megbízatás. Áttanulmányozta az előzményeket: a gyermek valami jelentéktelen aprósággal került a kórházba. Közben az édesanyja megbetegedett, ezért nem küldhették haza. Lefogyott. Gagyogás, rugdalódzás nélkül, mereven feküdt a kiságyban. Akkoriban is nővérhiány volt. A doktornő ezért ölébe vette, és úgy etette a kicsit. Külön főzött neki. Nem mintha jobbat tudott volna, mint amit a tejkonyhán készítettek, de valahogy a szeretetét is belefőzte az ételbe. Ha volt szabad­ ideje, ölbe vette, beszélt hozzá. Különleges élmény volt, amikor a gyermek aszott arcocskáján megjelent az első mosoly. Napról napra gyarapodott, szépen kikerekedett. Vajon mi vagy ki gyógyította meg? 

IMÁDKOZZUNK!

Drága Istenünk! Olyan jó lenne, ha nemcsak a bajban, nehézségben jutnál eszünkbe, hanem akkor is gondolnánk rád, mikor a világ ezernyi szépségével vesz körül bennünket! Szeretnénk, ha hálával töltene el minket a természet megújulása, az apró rügyek és virágok éledezése. Hiszen te vagy az élet Ura, akinek gondja van a mező liliomaira és az ég madaraira is. És tudjuk, hogy gondod van ránk is. Mégis sokszor csak a panasz jön a szánkból. Jajveszékelünk, morgunk, károgunk, félelmeinkkel mérgezzük a környezetünket. Mindenen aggódunk, és sötétre festjük a világot. Bocsásd meg ezt nekünk, Urunk, és ne engedd, hogy hangos jajveszékelésünk árnyai eltakarják a rólad bizonyságot tevő ibolyákat és nárciszokat! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Elveszett és megtaláltatott A Lukács evangéliuma 15. részében Jézus három példázatát találjuk. Azért vannak egymás mellett, mert közös bennük, hogy mindegyikben elvész valami, és ezt követi a megtalálás öröme. Az elveszett drachma és az elveszett juh példázata után jön a tékozló fiú példázata. Ebben nem az a lényeges, hogy miként tékozolta el a vagyont, hanem a visszatérés. Az apa mondja ki a példázat fő üzenetét: „Együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,23–24) Luther bibliafordítását követve a német szóhasználatban a tékozló fiú „elveszett fiú”, ugyanígy az angol bibliafordításokban is, például a modern New International Versionban „the lost Son”. Jézus a saját küldetését így foglalta össze: „…az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10) Ezekben a példázatokban a szenvedésére készülve, földi munkálkodása vége felé annak lényegét foglalja össze. Elveszettnek lenni rossz állapot, de a megtalálás esélyt ad a sebek begyógyítására, az eredeti állapot visszaállítására. Böjt idején nagypéntekre, Jézus szenvedésére figyelve ad eligazítást az ige: ezért kellett Jézusnak szenvedni, hogy a megtaláltatás és a mennyei Atyához való visszatérés legnagyobb akadályát, az örökölt bűnt eltörölje, és utat nyisson mennyei Atyánk közelségébe, ahonnan kiestünk, elvesztünk. Önmagát önállósító, magát és gyermekeit pusztító, és ezzel a veszedelembe rohanó világunknak ez az egyetlen reménysége: Jézus érdeméért vissza lehet fordulni, lehet örülni, ha mennyei gazdánk megtalál minket. A golgotai kereszt fényében nyer értelmet a Jn 3,16-ból ismert ige: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!”  GYŐRI ISTVÁN 2020. március 8.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Vetni a magot HEGEDŰS BENCE

Március második vasárnapján rádiós istentiszteletet közvetítenek az egykori sajókazinci, ma már kazincbarcika-alsói református templomból. Ennek apropóján látogattunk el az észak-magyarországi városba és kerestük fel a gyülekezetet egy vasárnap délelőttön.

Régi ismerősként üdvözlik egymást a Kazincbarcika-alsói Református Egyházközség tagjai, ahogy a dombon álló, évszázados templomuk felé sétálnak. Vasárnap van, a februári napsütésben csak úgy szikrázik a sárga falú templom, miközben hagymakupolával fedett tornyából istentiszteletre hívogat három harangja. Egy kisebb csoport után mi is belépünk a hajlékba, majd meg is állunk egy pillanatra, hogy körbenézzünk. Ekkor mellénk lép egy asszony, és bátorít: üljünk le bárhová, mert náluk mindenki oda ül, ahová szeretne.

AZ ÉV ELSŐ KERESZTELŐJE A mai istentiszteletre közel százan jöttek el, köztük sok idősebb, nyugdíjas gyülekezeti tagot találni, de szép számban vannak itt 16 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

az aktív korúak, a gyermekes családok mellett pedig jelen van néhány tucat fiatal is. Különleges alkalom ez, mert mint később Bundzik Attila lelkipásztor szavaiból kiderül, ez az első olyan vasárnap ebben az esztendőben, amikor kiszolgáltatják a keresztség szent sákramentumát. – Életünkben mindig fontos szerepet töltenek be azok az események, amelyekre azt mondjuk, hogy első, vagy azok az életek, akikről azt mondjuk, hogy ő az első az én számomra – fogalmaz a lelkész. Miközben beszél, a gyülekezet alig bírja levenni a szemét legifjabb tagjáról, a kis Dominikről, aki egészen jól viseli édesanyja kezében a nagy rajongást, ám amikor a keresztvíz alá tartják, eltörik a mécses.

MÁST VÁRJUNK? A sákramentum kiszolgáltatása után a másik lelkipásztor, Bundzik Attiláné prédikál, aki Keresztelő Jánosról és az ő Jézusnak feltett kérdéséről beszél az egybegyűlteknek: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” (Lk 7,19) A lelkésznő igehirdetésében kifejti, hogy Keresztelő János rövid kérdése mintha azt sugallaná, hogy ő másként képzelte el a Megvál-


| REFORMÁTUS ÉLET |

szokásos adminisztrációt, a lelkésznő körbekalauzol bennünket az aprócska parcellán. Elmondja, hogy a kertszomszédban található iskola, bár önkormányzati fenntartásban van, mégis remek partner a nyári gyermektáborok megtartásában és más gyülekezeti alkalmakon is. Megtudjuk azt is, hogy a telek azért ilyen kicsi, mert amikor az iskola 1985-ben megnyitott, az egyházközség kertjének nagy részét hozzácsatolták az iskola telkéhez, amiért a gyülekezet később kárpótlást kapott. Az egykori parókiakert helyén ma focipálya van, így az udvar nem túl nagy, mégis minden gyülekezeti eseménynek megfelelő helyet ad.

FIATALODÓ GYÜLEKEZET Közben a lelkész és a presbiterek végeznek az adminisztrációval, így a gyülekezeti teremben ülünk le beszélgetni. Megtudjuk, hogy a vasárnapi istentiszteleteken rendre száz-százötven körül van a gyülekezet lélekszáma, a választói névjegyzékben háromszázhuszonnégy egyházfenntartót tartanak számon. Bundzik Attiláné megerősíti a felvetésünket, miszerint a gyülekezet összetétele nagyjából egyezik azzal, amit a délelőtti istentiszteleten láttunk. – A gyülekezetben valóban sok a nyugdíjas. Nagy ajándékai ők az Úristennek, hiszen ha nem lennének, igencsak foghíjasak volnának a templompadok. Áldott BARCIKA HÍRES SZÜLÖTTE idők azok, amíg egy családban is magunk mellett tudhatjuk a nagyszülőket, A Kazincbarcika-alsói Református Egyházközség büszke arra, hogy ha több generáció él együtt, egymást templomában keresztelték meg számontartva. Egy gyülekezet is olyan, Egressy Bénit, a Szózat zeneszerzőjét. mint egy nagy család, ezért törekszünk Az anyakönyvet azóta is féltve őrzik. arra, hogy minden korosztályt elérjünk. Megtudjuk, hogy a gyülekezet szeretne majd Egressy-emlékszobát kialakítani, Az iskolai hitoktatás alkalmat ad arra, ahol nemcsak a zeneszerző emlékét hogy a gyerekekhez elvigyük az evantót, mint ahogy mi is sokszor mást ápolnák, hanem bemutatnák a géliumot. Öt állami iskolában tartunk várunk különböző élethelyzetekben gyülekezet történetét is. Előtte viszont a hittanórákat, több mint háromszázhúsz ismerőseinktől, családtagjainktól, templom felújítására gyűjtenek. gyermek vesz részt ezeken. Őket igyekvagy sokszor mást várunk az Istenszünk egy-egy alkalommal az istentisznel való kapcsolatunktól is. – Lehetteletekre is elhívni. Két egyházi fenntartású középiskola is van nek olykor kérdéseink, lehetnek csalódásaink, lehetnek az élea városban, ahonnan – ma még talán kötelességből – fiatalok tünknek olyan eseményei, amelyekre azt mondjuk szomorúan, érkeznek hozzánk vasárnaponként – árulja el Bundzik Attiláné. hogy „én nem ezt vártam”. Isten még ezeket is elnézi nekünk, Megtudjuk azt is, hogy 2019-ben negyvennégy keresztelőt tarcsak a benne való hitünk meg ne szakadjon és el ne gyengüljön tottak a kazincbarcika-alsói gyülekezetben, és kiemelkedően – fogalmaz a lelkipásztor. magas, huszonkilenc volt a konfirmandusok száma is.

APRÓ TELEK

Az istentisztelet végén a templom oldalsó és főbejáratánál a két lelkipásztor egyenként kezet fog a gyülekezet távozó tagjaival. Közülük senki sem rohan, és amíg sorra kerülnek, csendben beszélgetnek egymással. Kezet fogunk mi is, majd a lelkészekkel együtt megyünk át a templommal szemben található parókia udvarára, amely közös, szépen gondozott telken fekszik a gyülekezeti teremmel és a lelkészi hivatallal. Amíg a presbiterek a lelkipásztorral elvégzik az istentisztelet után

EGYHANGÚLAG A lelkészházaspár 2017 augusztusában érkezett a kazincbarcika-alsói gyülekezetbe, miután az előttük huszonkét éven át itt szolgáló Tóth Sándor lelkipásztor és lelkészfelesége, Tóthné Magyar Ágota nyugdíjba vonult. – Hálát kell adni Istennek, hogy vezetett minket, és nem hagyott magunkra, útmutatást adott, hogy gyorsan tudtunk reagálni a lelkészváltáskor – fogalmaz Fekete Gyula presbiter. – Boldogok vagyunk, mert új, fiatal 2020. március 8.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

lelkészházaspárt kaptunk, és velük együtt fiatalos lendületet, amely az egész presbitériumot és a gyülekezetet felrázta. Ennek látható jele az, hogy többen vannak a templomban, jönnek a fiatalabbak és jönnek a családok is. Ez nagy örömünk. Gecse József gondnok arra is emlékezik, hogy a presbiteri gyűlésen egyhangúlag a Bundzik házaspár mellett tették le a voksukat, amikor arról kellett dönteniük, kit hívjanak meg a Tóth házaspár helyett.

ENGEDJÉTEK HOZZÁM A KISGYERMEKEKET A lelkészházaspár még csak három éve szolgál a gyülekezetben, ám hamar felismerte, hogy a gyermekeken keresztül érheti el legkönnyebben a családokat, a felnőtteket. – Néhány évtizeddel ezelőtt még az édesanyák és édesapák fogták kézen a gyermekeiket, és indultak vasárnaponként a templomba. Mára mintha megfordult volna a helyzet. A hittanos gyermekek kérik meg szüleiket, hogy kísérjék el őket egy-egy istentiszteletre. Így nagy lehetőséget kapunk arra, hogy Isten az ő Szentlelke által őket is megszólítsa – foglalja össze tapasztalatát a lelkésznő. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy ma már minden hónapban családi istentiszteleteket tartanak a templomban, amelyre névre szóló meghívóval invitálják az istentiszteleten szolgáló gyermekek szüleit és családját. Ezeken az alkalmakon mindig egy-egy évfolyam szolgál énekekkel, imádságokkal, amelyeket éppen tanulnak az iskolai hittanórákon. – Nagyon érdekes volt a családi alkalmak indulása. Az első ilyen istentiszteletre az első évfolyamos gyermekeket hívtuk szüleikkel együtt. Nagy reménységgel tekintettünk erre a vasárnapra, de csak három gyermek jött el a negyven meghívottból. Három halk szavú kislány, akiknek a szerettei azonban két padot megtöltöttek a templomban, és azóta is vissza-vis�szajönnek. Imádságra, türelemre, kitartásra tanított az első családi istentisztelet. Kis kezdetekből lehetnek még nagy dolgok. S ahogy múltak a hónapok, és egyre jobban megismertük a gyermekeket, úgy érezzük, hogy nagyobb lett a ragaszkodásuk is. Ma egy-egy családi istentiszteleten szinte teljesen megtelik a templom, a legutóbbin több mint kétszázan voltunk – mondja a lelkésznő. A szót itt átveszi Bundzik Attila, és elmondja, hogy karácsonykor már sok szervezésre van szükség ahhoz, hogy a szolgálni akaró gyerekek mindegyikének jusson egy-egy vers vagy ének. – Amikor megkérdezzük őket az ünnep előtt, hogy ki szeretne verset mondani vagy énekelni, ötvenen választják a verset, és ötvenen az éneklést. Azt látjuk, hogy van kikből meríteni. El tudunk érni lelkeket, meg tudjuk szólítani őket, és egyre többen vannak, akik elfogadják a hívásunkat. Ez nagyszerű dolog, és mi igyekszünk megtenni azt, ami rajtunk áll. Hisszük, hogy a Szentlélek munkájának eredménye, hogy ilyen sokan eljönnek. Bundzik Attiláné szerint a gyülekezet nyitott volt erre. – Ez nem jelenti azt, hogy eddig nem járt egy gyermek sem a templomba, de a gyülekezet tagjai igazi partnerek voltak abban, hogy 18 Reformátusok Lapja

2020. március 8.


| REFORMÁTUS ÉLET |

a családi istentiszteletek liturgiája kicsit eltérjen a megszokottól. A középpontban akkor is az igehirdetés áll, de helyet kap a gitárral tanított ének, egy-egy tanulságos történet, vagy az igéhez kapcsolódó vers. Olykor egy-egy szemléltetőeszközt is beviszünk az istentiszteletre – ezekre a gyerekek és felnőttek egyaránt sokáig emlékeznek – osztja meg tapasztalatát a lelkésznő.

NYÁRI TÁBOR Nemcsak családi vasárnapokon és hittanórákon találkoznak a hitoktatókkal és a lelkipásztorokkal a kazincbarcikai gyerekek, hanem nyáron is, amikor egyhetes napközis tábort tartanak a parókia udvarán, a gyülekezeti teremben és a templomban. Bundzik Attila elmondja, hogy egy-egy ilyen nyári táborban száz-száztíz gyerek vesz részt, legtöbbjük református hittanos. – A vakáció ideje alatt sok szülőnek gondot okoz a gyermekeik felügyelete az idő alatt, amíg ők dolgoznak. Napközis táborunkban a gyerekek közösségben vannak, felügyelik őket, és ami a legfontosabb: vethetjük közöttük a magot, Isten Igéjét, bizonyságot tehetünk előttük Isten szeretetéről. A templomi alkalmak mellett szeretnénk sokféle programot kínálni nekik, hogy szép élményekkel gazdagodhassanak. Maga az épület, a terület en�nyi gyermek számára kicsit szűkös, éppen ezért nagy segítsé-

günkre van az iskola, ahová átmehetünk és ahol tudunk együtt ebédelni és foglalkozásokat tartani – árulja el a lelkész, aki szerint felemelő, amikor száz gyermek ül le a templomban együtt imádkozni és énekelni.

RÁDIÓS ISTENTISZTELET Kicsit később a március 8-i vasárnapra terelődik a beszélgetés, ugyanis ekkor a kazincbarcika-alsói református templomból sugározza istentiszteletét a Kossuth rádió. A gyülekezet és a lelkipásztorok február eleje óta tudják, hogy rájuk esett a választás azon a vasárnapon. – Megtisztelő lehetőség számunkra, hogy ilyen módon is bizonyságot tegyünk, és nagyon sokakhoz eljusson az Ige és a gyülekezet hangja, Isten üzenete. Az ember nem sokszor prédikál ilyen hallgatóság előtt. A lelkészházaspár, mint minden vasárnap, március 8-án is megosztja majd egymás között a szolgálat feladatait, és már azt is tudják, hogy ki olvassa fel a lekciót és ki hirdeti majd az Igét. – Minden szolgálatra együtt készülünk, így már a megkeresés napján elkezdtünk együtt gondolkodni, hogy miről is szóljon az istentisztelet. Valószínűleg a napi igéből fogunk választani, és annak az üzenetét átadni a gyülekezetnek és a rádió hallgatóinak – árulja el Bundzik Attila.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

„El tudunk érni lelkeket, meg tudjuk szólítani őket, és egyre többen vannak, akik elfogadják a hívásunkat. Ez nagyszerű dolog, és mi igyekszünk megtenni azt, ami rajtunk áll. Hisszük, a Szentlélek munkájának eredménye, hogy ilyen sokan eljönnek.” (Bundzik Attila)

2020. március 8.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Racionalitás Nincs pusztítóbb nézet annál, amelyik a hitet és az észt szembeállítja egymással. Az benne az ijesztő, hogy ettől kezdve az válik a megismerés mércéjévé, hogy az ember mit tekint racionálisnak és mit nem. Holott tudvalevő, hogy az észszerűségről alkotott képzetek koronként változhatnak. Ami ma észszerűnek tűnik, holnap már nem lesz az. Az észszerűségről alkotott elgondolásoknak azért van perdöntő jelentősége, mert összekapcsolódnak az igazságról alkotott képzetekkel. Ami igaz, annak szükségszerűen racionálisnak is kell lennie. Senki nem szeret olyan állítást elfogadni a valóságról, amely ellentmond az észnek. Ezért

„…bármennyire csodálatos adománya is Istennek, az ész mégiscsak behatárolt és véges eszköze a megismerésnek, és alkalmatlan arra, hogy Isten titkait megmagyarázza.”

mindig alapvető jelentőségű, hogy egy adott kor mit gondol a racionalitásról. Már elég régóta bevett hiedelem a nyugati kultúrában, hogy racionális valóságmagyarázat az, amelyet a természettudományok a maguk módszertani eszközeivel, „objektív” adatokkal igazolni tudnak. Egy, a valóságról közölt állítás akkor racionális, ha azt a matematika, a fizika, a kémia, a biológia kutatási eredményei alátámasztják. Viszont minden olyan állítás, amelyet tudományos módszerrel nem lehet igazolni, szükségszerűen irracionálisként tűnik fel, és automatikusan besorolódik a legendák, mítoszok világába. Így alakult ki egy teljesen hamis képzet az emberi gondolkodás történetéről. Eszerint régen a hit, vagyis a nem igazolható állítások uralták a különböző valóságmagyarázatokat, ezzel szemben mióta beköszöntött az ész korszaka, amióta az ember tudja, hogy mi racionális és mi nem az, az igazságról szóló örök vitában az „irracionális” magyarázatoknak nincs helye. Ez azért súlyos helyzet, mert ez a hamis képzet kisajátította és egyúttal be is szűkítette a racionalitás fogalmát. Teljesen indokolatlanul azt feltételezte, hogy az ész ereje még arra is képes, 20 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

hogy egyszer s mindenkorra eldöntse, mi észszerű és mi nem az, és ennek alapján jogot formált arra, hogy megmondja, a valóságról közölt állítások közül melyik igaz és melyik nem az. A nyugati kultúra már régóta annak a hamis elképzelésnek a foglya, hogy a teljes racionalitás birtokában van, amelynek következtében az olyan állítás, amely ennek a nagyképű és minden alapot nélkülöző racionalitásértelmezésnek nem tud megfelelni, szükségképpen irracionális, vagyis nem igaz. Hinni úgymond abban kell, ami nem észszerű. Így került szembe egymással a hit és az ész, amely tétel azon a hamis feltételezésen nyugszik, hogy az ész immár képes arra, hogy a valóság egészét megragadja, a hit pedig valójában csak irracionális tartalmakat fogalmaz meg. Látni kell, hogy a racionalitás fogalmának ez a megengedhetetlen beszűkítése végzetes hatással volt és van a keresztyén valóságmagyarázat fogadtatására nézve, hiszen ez alapot szolgáltatott azon gondolat általános elterjedéséhez, hogy a keresztyén hitben megfogalmazott állítás az Istenről, az emberről, a világról nem észszerű. Így született meg az az eszme, hogy hinni az ész ellenében kell. A hit nem racionális. A hit az irracionalitás világának tartozéka. Nos, ami engem illet, semmi kedvem hinni az ész ellenére. Sokkal inkább arról a belátásról lenne szó, hogy bármennyire csodálatos adománya is Istennek, az ész mégiscsak behatárolt és véges eszköze a megismerésnek, és alkalmatlan arra, hogy Isten titkait megmagyarázza. Nincs más, csak a hit. De ebből nem az következik, hogy a hit észszerűtlen. Csak azoknak tűnik annak, akik valamiféle korlátolt nézettől hajtva kisajátították a racionalitás fogalmát, és az általuk értelmezett észszerűséget a világ magyarázatának végső elvévé akarták megtenni. Sokkal inkább igaz az, amit Pál apostol mondott a minden emberi értelmet meghaladó Isten valóságáról. Sőt, az Isten felfoghatatlan végtelensége, ugyanakkor Jézus Krisztusban adott közelsége előtti leborulás az egyetlen racionális magatartásforma, amely megfelel az ember valóságos léthelyzetének. 


| GONDOLATOK |

JEZSOVICZKI NOÉMI

Ünnep-e a nőnap?

A szerző újságíró, a Reformátusok Lapja munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: KAPÁS CSILLA

Március nyolcadikáról azoknak, akiket nem Zoltánnak hívnak, vagy nincsen ilyen nevű rokonuk, ismerősük, akit ekkor felköszönthetnének, leginkább a nemzetközi nőnap juthat eszébe. „Kommunista ünnep” – hangoztatta mindig egyik református rokonom a hetvenes-nyolcvanas években, majd még később is, ezáltal felmentve magát a szürkésbarna papírba csomagolt virágok „kötelező” vásárlása alól. Mi, a család nőtagjai elfogadtuk ezt az indoklást – a felnőttek amúgy is kaptak a munkahelyükön egy-egy szál szegfűt vagy gerberát, amelyet aztán otthon vázába tet-

tek, és kornyadozásig tologattak ide-oda. Édesanyám elmagyarázta nekem, hogy ez valójában régi nemzetközi ünnep, nyugaton is számontartják, és nem volt mindig felsőbb utasításra megtartandó, ezért kicsit sántít a kedves családtag kijelentése, de gyerekként nem is nagyon izgatott az egész, hiszen csokoládét kapni sokkal kellemesebb, és ahhoz nem kell még a nőnap sem. A kilencvenes évek vége felé olyan helyen dolgoztam, ahol az osztályon nyolcvan nőre egy férfi munkatárs jutott. Az ő feladata volt, hogy a szakszervezet által „kiutalt” virágot szétossza a kolleginák között. Többnyire cserepes növényt kaptunk, ezért nem mindig bírt a feladattal, így néhányan segítettünk neki: kuncogva vittük szobáról szobára a virágokat, boldog nőnapot kívánva egymásnak. Nagyjából ennyi emlékem volt erről az ünnepről. Aztán sok évvel később, valamelyik választás idején, egy szélesen mosolygó aktivista kerületünk főterén kezembe nyomott,

pontosabban csak akart nyomni egy szál bizonyos színű és fajtájú virágot. „Fogadja el nőnapra” – mondta, én pedig megköszöntem, és nem kértem, mert nem akartam végigmenni a városon a jellegzetes növénnyel. A rokon jutott eszembe és a vázatologatás. Nem szeretném átvenni az enciklopédiák feladatát, sem pedig fejtegetni a nők múltbeli és jelenlegi szerepét, helyzetét a világban, hiszen erről nagyon sokan írtak és írnak az év minden szakában mindenféle szemszögből. Ezért inkább elkezdtem az interneten keresgélni, hogy hatvan-hetven évvel ezelőtt hogyan ünnepelték a nőnapot Magyarországon. Akkor, amikor még valóban „olyan” ünnep volt. Így találtam rá a Heves megyei Népújság 1960. március 8-i lapszámára, amelyből többek között megtudtam, hogy szerte a megyében hogyan köszöntötték a dolgos as�szonyokat és leányokat, akiknek a felszabadulás hozta el az áhított egyenjogúságot, és akiknek a békéért való harc szent kötelességük volt. Tovább olvasva a virtuális napilapot, a március 12-i számban református szemmel nézve sokkal érdekesebb írást fedeztem fel. A címe: Az ünnepek és a kereszténység. Írója szerint a kereszténység ünnepei sokkal korábban keletkeztek, és lemoshatatlanul viselik ősi eredetük bélyegét. A vallások nem kinyilatkoztatás, hanem történelmi fejlődés útján alakultak ki, és csak a papok szeretnék saját, „egyedül üdvözítő” vallásaikat olyan színben feltüntetni, mintha természetfeletti módon jöttek volna létre. A vasárnap, a húsvét és a karácsony pogány eredetének fejtegetése után az alábbi következtetést vonja le: „A vallás addig marad fenn, amíg éltető gyökere, a természettől, illetve a társadalmi nyomorúságtól való rettegés tart az emberekben. Ezért hal el a vallás, midőn a kommunizmus felépítése végez a létbizonytalanság utolsó nyomaival is. (…) A kereszténység ünnepei és szertartásai olyan korok emlékét idézik fel, melyeken már rég túl vagyunk, mégis sok ember áll még ma is ezeknek az ünnepeknek és szertartásoknak a hatása alatt.” Nem hiszem, hogy a fent említett újság szerkesztői észrevették: a március 8-i lapszámban az egyik folytatásos novella címe Júdáspénz volt. 

2020. március 8.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

LXIV. ÉVFOLYAM,

10. SZÁM,

2020. MÁRCIUS 8.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

A legfontosabb választás

LAPJA

REFORMÁTUSOK

MAI ÉLETHELYZETEK

ÁRA: 400 FT

Párosával járták az Evangéliumot Minden Otthonba szolgálattevői a nagyközség utcáit. Házról házra becsengettek, néhány mondatot váltottak a lakókkal, átadták vagy a postaládába dobták a szórólapot, és hívogatták az embereket a hétvégi evangélizációs összejövetelre a templomba. Egyik párosuk különös fiatalemberre bukkant. A csengetésre kijött a kapuba, majd amikor megtudta, miről van szó, megfordult, hogy megmutassa a dzsekije hátulján hordozott sátáni arcot, ezzel jelezve, hogy ő kihez tartozik. Hozzátette, hogy mondják meg a papnak, ha el mer jönni hozzá, szívesen várja. Így jutott el a lelkipásztor ebbe az „otthonba”. Azért írom idézőjelben, mert egy kunyhó fogadta őket, ahol a bilincsektől az akasztófáig mindenféle várta őket egymás hegyén-hátán. A beszélgetés elején a fiatalember a falra mutatott, ahol egy Jézus-kép és egy sátánfej volt látható egymás mellett: – Nem tudom, melyiket válasszam – mondta őszinte szóval a fiú. A lelkipásztor így válaszolt: – Ember! Ez kérdés lehet? Az egyik elveszi magától az életet, odáig, hogy már csak lidércfény mellett tud aludni, a másik odaadta mindenét, az életét is magáért, hogy kiszabadítsa a rabtartó kezéből. A beszélgetés odáig jutott, hogy a fiatalember döntés elé került, és ki tudta mondani: – Jézus! Szabadíts meg a Sátán markából! Elsápadt, izzadt, úgy nyögte ki: – Nem merem kimondani… Előtte mondta az imát a lelkész, mire nagy erőfeszítéssel elhangzott a fiú ajkáról: – Könyörülj rajtam, Jézus! Ennek már csaknem harminc éve. A lelkipásztor elkerült abból a gyülekezetből, sőt csaknem húsz év után nyugdíjba ment az új helyéről, és visszaköltözött a nagyközségben épített házukba. Örömmel fedezte fel, hogy az egykori fiatalember – ma már túl az ötvenen – ott él abban a szegényes házikóban, leszázalékolva, betegségek között, de megerősödött hittel követi Jézust. Rendszeresen jár a gyülekezetbe, és tehetségét arra használja, hogy fa alapra égetett technikával igéket ír és mintákat készít. Ezeket a munkáit az idős lelkész evangélizációs útjaira magával viszi. Kettős haszna van ennek az akciónak: minden ige – az igényesen elkészített táblákon – szolgálatot végez otthonokban, ahová kerül, és a táblákért kapott adományok kiegészítik a férfi alacsony, nyugdíjnak is alig nevezhető havi segélyét. Lelkipásztorával időnként visszatekintenek az indulásra, a megtett útra, együtt adnak hálát Istennek, hogy mindkettőjük életére igaz: „Azért jött az embernek fia, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19,10) Együtt szolgálnak az Igével – ki-ki a neki adatott kegyelmi ajándékkal –, és imádkoznak azért, hogy az „égetett” igék és a hirdetett ige mások életében is végezze el áldott munkáját.  VÉGH TAMÁS

Nincs esélyem, de van reményem 9 771419 856007

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN TRIANONRÓL ÉS A KÖZELGŐ EGYHÁZI VÁLASZTÁSOKRÓL

20010

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| SZEMLE |

Egy kivételes barát

EGY KIVÉTELES BARÁT (A Beautiful Day in the Neighborhood / You Are My Friend) amerikai életrajzi dráma, 108 perc, 2019 Rendező: Marielle Heller Főszereplők: Tom Hanks, Matthew Rhys Forgatókönyvíró: Micah Fitzerman-Blue, Noah Harpster

találkozását színezi ki többnyire kitalált elemekkel. A Matthew Magyar nézők előtt kevésbé ismert Fred Rogers (1928-2003) Rhys által megformált filmbeli újságírót Lloyd Vogelnek hívészak-amerikai televíziós személyiség, zenész, bábjátékos, ják, aki gyermekkora óta csillapíthatatlan dühöt érez haldokló író, producer és nem utolsósorban presbiteriánus teológus, anyjukat elhagyó apja iránt. A most szintén gyógyíthatatlanul lelkész. Életéről 2018-ban készült dokumentumfilm Won’t You beteg apa felnőtt fia bocsánatát keresi. Ekkor találkozik az újBe My Neighbor címmel, gyermekműsorai a misterrogers.org ságíró Rogersszel, aki segítségére lesz ebben a megbékélési oldalon érhetők el. Ezekből megtudhatjuk, mennyire fontos folyamatban – amelynek mozgóképes kibontása sajnos itt-ott szerepet játszott hivatásában keresztyén meggyőződése – nem mentes a közhelyektől sem. nemcsak igehirdető lelkészként, hanem gyermekekkel foglalA film nem annyira életrajz, mint inkább tiszteletadás Rogers kozó pedagógusként és televíziós szakemberként is. Küldetészemélyének egy konkrét találkozásból születő barátságsét az tette sajátossá, hogy a hitéből fakadó értékeket teljes ról szóló példázaton keresztül. Ha belenézünk a dokumennyíltsággal képviselte a televíziózást kezdetektől fogva uraló tumfilmbe vagy Rogers gyermekműsoraiba, minden bizonnyal konzumerizmussal szemben. Az 1968-tól az Egyesült Állaegyetértünk majd azzal, hogy Tom Hanks meggyőzően formok-szerte sugárzott Mister Rogers’ Neighborhood (Rogers málja meg Rogers alakját. Jól jeleníti meg határozott, kedves, úr szomszédai) című televíziós gyermekműsora nyolcszázkitürelmes személyiségét. lencvenöt epizódot élt meg. Három évtizeden keresztül nemNéha szükségünk van arra, hogy inspirácicsak szórakozást, kikapcsolódást nyújtott és ót kapjunk másoktól. Fred Rogers ilyen insismereteket adott át fiatal nézőinek, de belső  INSPIRÁLÓ ÚJSÁGCIKK piráló személyiség lehetett. Gyermekműsoviláguk jó ismerőjeként képes volt őket félelA filmötlet alapjául rának fantáziavilága sokak számára bírt ilyen meikben bátorítani, szomorúságukban vigaszszolgáló újságcikket ösztönző erővel, jóllehet mindenki tudta, talni, konfliktusaikban tanácsolni. elolvashatják az Esquire hogy az csak kitalált világ, amelyben ugyanMarielle Heller tavaly készített családi filmet magazin honlapján, ha akkor a való élet kérdéseivel lehet szemFred Rogersről, Tom Hanks főszereplésével, beolvassák telefonjukkal ezt a kódot: benézni. Az Egy kivételes barát című film is amelyet reménység szerint hamarosan Mabetöltheti ezt a szerepet a nézők számágyarországon is bemutatnak. A film ötletét egy ra, hiszen kitalált elemeivel együtt is képes 1998-as, az Esquire magazinban Fred Rogersemlékeztetni arra, mennyire fontos egymás ről megjelent cikk adta. Az újságíró, Tom Junod elfogadása, szeretete és a megbocsátani tuszámára életre szóló élményt jelentett a bedás.  RÁCSOK GABRIELLA szélgetés Rogersszel. A filmes verzió kettejük 2020. március 8.

Reformátusok Lapja 23


| AKTUÁLIS |

A nemzeti régiók védelmében A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatására buzdít közleményében a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége: Kedves Testvérünk! A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége felhívja valamennyi Kárpát-medencei református keresztyént, hogy támogassa a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. A nemzeti összetartozás évében indított akció célja, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Annak érdekében, hogy a fent említett régiók gazdasági lemaradását így megelőzni kívánó kezdeményezést az Európai Unió napirendre tűzze, legkevesebb egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni 2020. május 7-ig legalább hét európai uniós országból. A polgári kezdeményezést a nemzetiregiok.eu internetes oldalon a „Támogatom” gombra kattintva az interneten keresztül lehet aláírni. A határidő közeledtével, valamint az aláírások jelenlegi mennyiségét figyelembe véve hívunk és buzdítunk minden Kárpát-medencei református keresztyént a kezdeményezés támogatására. „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.” (Préd 4,9) Budapest, 2020. február 27. Testvéri köszöntéssel:

Törekedni az összefogásra A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából, keresztyén egyházak és szervezetek idei felhívását megerősítve, a következő nyilatkozatot teszi: A Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék tanácskozó testülete, a Generális Konvent 2012. június 19–20-i ülésének zárónyilatkozatában a testület úgy határozott, hogy június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A Konvent a nyilatkozatban kérte a gyülekezeteket, hogy a presbitériumok döntése alapján harangozzanak mind május 22-én, a magyar református egység napján, mind június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnöksége a fenti nyilatkozatot megerősítve arra kéri a magyarországi református gyülekezetek presbitériumait, hogy lehetőségeikhez mérten idén is szólaltassák meg harangjaikat – május 22-én Kárpát-medencei egységünkre, június 4-én pedig a trianoni évfordulóra emlékezve. Krisztus a jövő, együtt követjük őt! Budapest, 2020. február 28. Testvéri köszöntéssel:

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

HUSZÁR PÁL főgondnok, a Zsinat világi elnöke

HUSZÁR PÁL főgondnok, a Zsinat világi elnöke

24 Reformátusok Lapja

2020. március 8.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Verseny leendő bibliatudósoknak és vállalkozóknak BAGDÁN ZSUZSANNA

Csak szökőévente fordul elő, hogy ugyanaz a csapat nyeri a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom (SDG) hagyományosan a bibliavasárnap előtti hétvégén megszervezett, kaland- és tesztversenyből álló bibliaismereti versenyét. Szó szerint ez történt február 28–29-én Kaposváron, ahol a házigazda Lorántffy Zsuzsanna református iskola diákjai hozták el az abszolút első helyet a gödöllői és a hódmezővásárhelyi református gimnáziumok versenyzői elől a huszonhatodik alkalommal megrendezett eseményen.

Szerte a Kárpát-medencében különböző szinteken – iskoláktól az egyházkerületekig – szerveződnek bibliaismereti megméretések. Mindegyik célja, hogy a felnövekvő generációt odasegítse az Igéhez, annak olvasásához és megszeretéséhez. Jogos a kérdés: mitől különleges mégis az SDG bibliaismereti versenye a többi hasonló rendezvény között?

GENERÁCIÓRÓL GENERÁCIÓRA

BÁTOR KÜZDELEMBEN Az influenza némiképp megtizedelte a jelentkezőket, így végül tizenhét iskola huszonöt csapata indult küzdelembe Józsué és a Bírák könyve alapján a Magyar Bibliatársulat, a Kálvin Kiadó, a Harmat Kiadó, a Kérügma Kiadó, a Parakletos Könyvesház, a Keresztyén Iskolások Tájékozódási Túrája, a Reformátusok Lapja és a Károli Gáspár Református Egyetem

Egyfelől attól, hogy a szervezők nemcsak a jövő bibliatudósaira, hanem bibliaolvasó start-uposaira is gondolnak a kalandfeladatok kidolgozásakor, amelyek megoldásában a kijelölt bibliai szakasz alapos ismerete mellett a gyorsaság, a kreativitás, az innovatív gondolkodás és az együttműködés is hangsúlyos szerepet kap. A másik különlegessége, hogy az önkéntes szervezőcsapatban évről évre megjelennek olyan új tagok, akik az előző években még feszülten rágták a tollat a százkérdéses teszt fölé hajolva, és annyira megszerették a verseny hangulatát, hogy akár teológus-, akár közgazdász- vagy kisgyermekgondozó szakos hallgatóként is visszatérnek immár a regisztrációs asztal túloldalára, vagy állomásokat vezetni, tesztet javítani.

IMÁDSÁGBAN HORDOZVA A versenyhez az utóbbi években mindig tartozik tanári fórum is – idén Katona Viktor SDG-elnök és Csőri-Czinkos Gergő, a Református Pedagógiai Intézet munkatársa az iskolai hitélet kérdéseiről beszélgettek a felkészítő pedagógusokkal a kalandverseny ideje alatt. Volt persze, aki ez idő alatt inkább odamerészkedett a kalandversenyes folyosóra, hogy ott imádkozzon az övéiért, és egy-egy pillantással bátorítsa őket két feladat között. Olyan is akadt, aki a regisztrációkor lelkendezve mesélte, milyen sokat jelent neki, hogy a hittanosok teológiai kérdésekről faggatták őt a versenyre készülve.

A kaposvári diákok nemcsak az egyik társukat, hanem az első helyet is elhozták a versenyen.

által felajánlott, értékes nyereményekért. No meg persze az élményért – volt olyan háromfős csapat, akiket egyik tagjuk megbetegedése sem rettentett el a megméretéstől, és ketten futottak neki a feladatoknak. A nyertes diákok kedvezményes áron vehetnek részt az SDG hagyományos tavaszi találkozóján, amelyet idén április 17. és 19. között tartanak meg Balatonszárszón Hol a helyem? címmel, de a többieket is (vissza) várja az idén kilencvenkilenc éves szervezet – akár versenyzőként, akár később szervező szolgatársként.  FOTÓ: KÓSA EMESE 2020. március 8.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

Pénzadomány a gázrobbanás károsultjainak

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház negyvenötezer eurót gyűjtött össze a december 6-i eperjesi gázrobbanás károsultjai részére. A segítségnyújtás céljára létrehozott számlára a már korábban átutalt összeget február végén szimbolikusan is átadta Fazekas László püspök és Ibos Demeter Henrietta, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központ­jának igazgatója. Az egyház a Diakóniai Központot bízta meg a gyűjtés megszervezésével 2019 adventi időszakában. Elsősorban a gyülekezetek, de egyének is bekapcsolódtak a jótékonysági adományozásba, amelyhez január végéig járulhattak hozzá. A Diakóniai Központ február 6-án utalta át a gyűjtés eredményét, negyvenötezer eurót (mintegy tizenötmillió forintot) Eperjes város számlájára. Február 25-én Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke Demeter Ibos Henriettával együtt adta át a szimbolikus csekket Eperjes polgármester-helyettesének Pavol Neupauernak. A találkozón elhangzottak a köszönet szavai és a károsultak részére érkezett pénzösszegek felhasználásával kapcsolatos információk. A robbanásban érintett családok az azonnali segítségnyújtáson kívül az első napokban összesen százötvenezer euró készpénzt kaptak az erre a célra létrehozott számláról. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja köszönetet mond mindazoknak, akik bekapcsolódtak a gyűjtésbe, és kérik, hogy imádságaikban továbbra is hordozzák a gyásszal és a bizonytalan jövővel terhelt, nehéz helyzetbe került családokat.  REFORMATA.SK

A fősorokban Ézsaiás próféta könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (N, O, J, Z, R). 14. Spanyol falu Badajoz tartományban (LLERENA). 15. Műhelyben elkészít. 16. Angol főúri cím. 17. Svéd popegyüttes. 19. Számlát egyenlít. 20. Szibériai folyam. 21. Hivatalos megszólítás. 23. Római 2. 24. Isme. 25. Germánium vegyjele. 26. Öntöz. 29. Alakor egynemű betűi. 31. Francia író (Claude). 33. Drágít, de csak félig! 34. Hozzákezd. 37. Ozmium és kén vegyjele. 38. Csecsemőhangon bömbölő. 40. Létezne. 41. Londoni fül! 43. Dluhopolszky László. 44. A boldogság istenasszonya a rómaiak­ nál. 47. Magunk. 48. Bankjegykiadó automata, angol betűszóval. 49. Hullani. 50. Forma. 52. Becézett angol férfinév. 54. Több pápa neve. 57. Kis Enikő. 58. Országjáró Diákok Országos Találkozója, röviden. 60. Némán átesik! 61. Önkény­ uralom. 63. Gazdag Erzsi. 64. Durva posztó. 66. EEEE! 68. Nyomatékosító szó. 69. Rókakölyök. 70. Torony, spanyol földrajzi nevekben. 72. Mértani fogalom. 74. Holland falucska Észak-Brabant tartományban (REEK). 76. Kitöltendő nyomtatvány. 78. Zenében: érzelmesen adandó elő. Függőleges: 2. Kidolgoz, elkészít latin eredetű szóval. 3. Kerület, röviden. 4. Berlini haszon! (ERLÖS) 5. Kiss … Kate! (musical) 6. Anna, spanyol nyelvterületen. 7. Törvénytelen gyermek jelzője. 8. Pillanat része! 9. Nyeregben van! 10. Analóg és digitális termékek gyártásával foglalkozó belgiumi székhelyű cég. 11. Orosz női név. 12. Bázikus az elején! 13. Idősekre emlékeztető. 14. Az idézet második része (A, L, L). 18. Az idézet harmadik része. 22. Klasszikus tagadás. 24. Trombitahang. 27. Részben pecázik! 28. Életet eltölt. 30. Expedíciós hegymászó, a kereszt­neve kezdőbetűjével. 32. Norvégia sportjele. 35. Ügyfél. 36. Frissítő ital. 39. Fót betűi keverve. 42. USA-beli szabványjelzés. 45. Editio Musica Budapest, röviden. 46. Állat, németül. 47. Amerikai filmsorozat 2018-ból. 48. Szappanmárka. 51. Vadászrejtek. 53. Erre is, arra is. 55. Női becenév. 56. Vajaz. 59. Észt nagyváros. 62. A fekete lovas. 65. A telefon feltalálója (Graham). 67. Tiszta, világos, Bécsben! 71. Rádium és nitrogén vegyjele. 72. Részben rápöcköl! 73. Nyírségi gyümölcs, népiesen. 75. Eloltó páratlan betűi. 77. Albert Flórián. 79. Indíték. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Te pedig, ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat.

26 Reformátusok Lapja

2020. március 8.


| GYERMEKEKNEK |

Pénz a zsákban  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

A trónus magas volt, három lépcső vezetett fel rá, a testvérek nem láthatták hát a kormányzót, aki előtt most leborultak. Csak az aranyozott lépcsőt látták, meg a színes mozaikpadlót az arcuk előtt. A füstölők illatát meg a finom olajjal megkent parókákból áradó kellemes illatot érezték. A kormányzót csak egy pillanatra látták, mert szinte azonnal földre vetették magukat, ahogy beléptek a terembe, és a szemüket alázatosan a padlóra szögezték, ahogyan az illik. A kormányzó kérdése a fejük fölött dördült: – Honnan jöttetek? – Kánaán földjéről jöttünk élelmet vásárolni – válaszolták a testvérek dadogva. De szinte végig sem tudták mondani, újra rájuk förmedt a kormányzó: – Kémek vagytok! Azért jöttetek, hogy kifürkésszétek az ország védtelen részeit. – Dehogy, uram! Élelmet vásárolni jöttek a te szolgáid. Mi mindnyájan egyetlen ember fiai vagyunk. Becsületesek vagyunk, sohasem voltak kémek a te szolgáid. József átható tekintettel nézett a testvéreire. Amikor meglátta őket, szíve szerint a nyakukba

borult volna, de aztán eszébe jutott az a sok szenvedés, amin keresztülment miattuk. Elhatározta, hogy megleckézteti őket. Felállt a székéből, és dörgő hangon kiáltotta: – Nem úgy van! Bizony, azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit kifürkésszétek. A testvérek reszkettek a félelemtől, hebegtek-habogtak, előadtak mindent, amit tudtak, de József nem kegyelmezett: fogságba vetette őket három napra, majd megparancsolta, hogy hozzák el a legkisebb testvérüket magukkal, bizonyítva, hogy igazat mondtak, és nem kémek. A testvérek ijedten néztek össze: – Ez József miatt van – súgták egymás között –, azért bűnhődünk, mert elvesztettük őt. – Én mondtam – bólogatott bánatosan Rúben –, én mondtam nektek, hogy ne bántsuk. Hiába suttogtak, József értette minden szavukat. Torkát ismét csak a sírás szorongatta. De erőt vett magán, előállíttatta Simeont, és megkötöztette. – Gabonát vehettek, de ha nem jöttök vissza az öcsétekkel, akkor ez az ember örökre rab marad. A szolgák megrakták a testvérek zsákjait gabonával, de József megparancsolta nekik, hogy mindegyikük pénzét tegyék vissza a zsákjába, és adjanak nekik útravalót is. Útnak is indultak, ám éjszakára megálltak pihenni egy fogadónál. Zebulonon volt a sor, hogy megetesse az állatokat, és amikor kinyitotta a gabonás zsákot, csörögve hullott ki belőle az aranyakkal megrakott erszény. Zebulon akkorát ugrott, mintha kísértetet látott volna. Ijedten szaladt a többi zsákhoz: mindben benne volt az erszény sértetlenül. Zebulon lélekszakadva futott a testvéreihez: – Visszakerült a pénzem! Itt van a zsákomban! És a tietek is mind! A testvérek ijedten néztek össze: – Mit akarhat tőlünk ez az ember? – kérdezte a tekintetük. Rúben azonban másra volt kíváncsi: – Mit cselekedett velünk az Isten? – kérdezte, és öccsére, Józsefre gondolt. 

2020. március 8.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

Március 7. Ócsa – március 8. Budapest | Christian-Markus Raiser, a karlsruhei Stadtkirche orgonistája ad koncertet március 7-én szombaton 17 órakor az ócsai műemléktemplomban, majd másnap, március 8-án vasárnap szintén 17 órakor Budapesten a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.). Műsorán barokk szerzők mellett Mozart, Mendelssohn, Grieg orgonaművei is szerepelnek. A belépés díjtalan. Március 10. Debrecen | A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (Kálvin tér 16.) és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom közös szervezésében Család és karrier címmel nyilvános és ingyenes előadássorozatot tartanak február 25. és május 12. között. A következő alkalommal, kedden 16.30-kor Balogh Klára Motiváló vagy romboló versengés a családban címmel tart előadást az egyetem Kölcsey Ferenc termében (239.) Március 10. Budapest | A nyugdíjas lelkipásztorok és lelkészözvegyek bibliaórájára várják az érdeklődőket a Kálvin téri gyülekezet udvarában lévő épület 1. emeleti termébe (IX. Kálvin tér 7.) kedden 11 órára. Áhítatot, majd Ifjúsági munka és cserkészet címmel előadást tart Bedekovics Péter egyetemi lelkész, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke. Március 14. Budapest | A Kelenföldi Barokk Esték sorozat következő hangversenyét szombaton 17 órakor tartják a kelenföldi református templomban (XI. Október 23. u. 5.). Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész műsorában válogatás hangzik H. Scheidemann, D. Buxtehude, J. Walther, Felix Mendelssohn-Bartholdy és J. S. Bach műveiből. Igét hirdet Takaró János lelkész. A hangversenyre a belépés díjtalan.

A tűfilctől a linómetszetig Kárpát-medencei fiatalok rajzai töltik meg a budapesti Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola falait: tehetséges diákok ismét a képzőművészet eszközeivel keltették életre Jézus földi életének fontos mozzanatait. Ötödik alkalommal rendezte meg a Jézus élete című rajzpályázatot a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola és a Református Pedagógiai Intézet. A választható témák között szerepelt ezúttal az Angyali üdvözlet, Jézus megkeresztelkedése, A kánai menyegző, A hal szájában talált érme, A vihar lecsendesítése és A csodálatos kenyérszaporítás. A Kárpát-medencei református általános iskolások számára meghirdetett versenyre hatvankilenc intézmény küldött be pályaművet, köztük tizenegy erdélyi és öt felvidéki iskola. A Szenczi galériájában február 21-én több mint száz bibliai témájú rajzot állítottak ki, valamint jutalmazták a legjobb harminc diákot és négy felkészítő pedagógust. Moncz Anikó, a Református Pedagógiai Intézet köznevelési igazgatóhelyettese köszönetet mondott Magyar József festőművésznek, művésztanárnak, hogy önmagán túlmutató versenyt hívott életre öt évvel ezelőtt. „A művek fiatal alkotói az Isten tenyerén hordoztatnak, mert a képeik által a nézők is megélhetik a Biblia erejét és csodáját” – fogalmazott. A Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolából érkezett Sorosánczki Martin különdíjat kapott A hal szájában talált érme témáját feldolgozó alkotásáért. Mint mondta, szívesen dolgozik tűfilccel, szereti a fekete-fehér szín kontrasztját. Hobbiként tekint a rajzolásra, és azt is elárulta, hogy egy, a legutóbbi versenyen látott kép ihlette saját rajzának kompozícióját. Azt, hogy a gyerekek egymás képeiből, technikai megoldásaiból is tanulhatnak, felkészítő tanára, Derda Péterné is megerősítette. Már több ízben pályáztak az iskolájukból, és mindig helyezésekkel tértek haza. A zsűri idén az ő munkáját is értékelte. A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum szoros kapcsolatot ápol – többek között – a szerencsi iskolával, tehetséggondozás területén sok segítséget kap a magyarországi intézménytől. A felkészítésért szintén díjjal jutalmazott Székely Géza diákjai színes linómetszetekkel vettek részt a pályázaton. Bár a technika igényességet, a koncepció előzetes megtervezését kívánja az alkotóktól, a gyerekek még ebben is ki tudják fejezni spontaneitásukat – tudtuk meg. A kolozsvári tanár szerint az iskolai nevelésben azért fontos a bibliai témák feldolgozása, mert „a képi megjelenítés révén újra közel vihető a Biblia világa a mai emberekhez”.  TELEPÓCZKI MÁRTA Sorosánczki Martin 5. osztály

28 Reformátusok Lapja

2020. március 8.


| EGYHÁZI ÉLET |

Megújult a szenvedélybetegek átmeneti otthona Dömösön Családias hangulatban vágták át a nemzeti színű szalagot a Magyar Kékkereszt Egyesület szenvedélybetegeket segítő dömösi átmeneti otthona előtt. A február 29-én megtartott projekt­ záró rendezvényen Némethné Balogh Katalin, az egyesület elnöke, a Református Iszákosmentő Misszió vezetője adott hálát Istennek a befejezett munkálatokért, de köszöntőt mondott Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ vezetője, valamint Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos is. – Hálát adhatunk Istennek azért, hogy a lelki építkezés mindennapjai között az épületünk is bővülhetett, megújulhatott, hogy segítse gyógyító munkánkat – mondta Némethné Balogh Katalin, miután felolvasta a 127. zsoltár első versét, valamint Sámuel második könyvének 22. fejezetéből a 30. verset. A Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonának Korszerűsítése Dömösön elnevezésű projektre 96 333 673 forintot nyertek el az Európai Unió Fejlesztési Alapjából. A közel két évig tartó építkezés eredményeként új gépkocsibejárót, akadálymentesített parkolót és járdát alakítottak ki a másfél hektáros területen, ahol egy tűzivíz-tározót is építettek. A korábbi SZOT-üdülő háromemeletes épületrésszel gazdagodott, amely nemcsak a recepciónak és tágas előcsarnoknak ad helyet, de magában foglalja az új, három szintet átfogó, hordágyszállító felvonót, valamint egy új belső lépcsőt is. Balog Zoltán köszöntőjében kiemelte, hogy a projekt valójában nem két évvel ezelőtt, hanem inkább kétezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor a názáreti tanító azt mondta: „Kelj fel, és járj!” – Mi mind mellékszereplők vagyunk abban a történetben, amelyben a főszereplő Jézus Krisztus gyógyító ereje és a gyógyulásra vágyó ember – fogalmazott a lelkipásztor.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

ÁLLÁS

Dinamikus, nagy munkabírású, teljes állású hitoktató–ifjúsági munkást keresünk Budapest-Káposztásmegyerre 2020. szeptember 1-i munkakezdéssel. Szolgálati garzonlakást és jó hangulatú munkatársi közösséget biztosítunk. További részletek a www.refkap.hu honlapon olvashatók, vagy a refkap.info@gmail.com címen kérhetők.

HÁZASSÁGGONDOZÓ KURZUS LELKIPÁSZTOROKNAK

Református lelkészeknek és házastársaiknak szervez kapcsolatépítő kurzust a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat április 30. és május 2. között a balatonszárszói SDG-hotelben. Az idei Ölelj át! (Hold Me Tight) kapcsolat­ építő házaspárkurzus­ra ez alkalommal is református lelkészek és lelkésznők jelentkezését várják. Jelentkezési határidő: március 20. Információ és jelentkezési lap a gyokossylelkigondozas.hu oldalon található, illetve az info@gyokossy­ lelkigondozas.hu címen kérhető. 

PÁLYÁZAT

A Budapest- Fasori Református Egyházközség pályázatot hirdet az általa fenntartott kollégium intézményvezetői pozíciójának betöltésére. A többcélú intézmény vezetője feladatkörében ellátja a kollégium Julianna Általános Iskolájának igazgató teendőit, valamint irányítja a kollégium Csipkebokor Óvodája tagintézménye vezetőjének munkáját. A pályázat benyújtásának határideje: 2020. március 31. A pályázat teljes szövege letölthető a www. fasor.hu honlapról.

APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

EGYÉB

Az Egerszalóki Református Szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-4699773-as telefonszámon. ADÁS-VÉTEL

Gyűjtő venne bélyeggyűjteményt, régi postai levelezőlapot. Tel.: 06-20-5225690, 06-1-3228-439. Budapest IX. kerületi könyvelőiroda keres könyvelőt, részmunkaidő is lehetséges. Jelentkezés önéletrajz megküldésével a Reformátusok Lapja Kiadóhivatalában.

2020. március 8.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Tóth Anna kálnoki lelkipásztort kérdeztük.

1

Milyen volt nyárádmentiként belecsöppenni a székely tengerbe? Amikor a Székelyföldre jöttem, és elkezdtem diakóniával foglalkozni, nem ismertem a vidéket. A kerületi vezetőség nem biztatott gyülekezeti szolgálattal, hiszen a térség kissé zárkózott a női lelkészekkel szemben. Elfogadtam ezt, és teljesen azonosulni tudtam a diakóniai feladataimmal. Tóth Anna hat éve szolgál lelkészként a Kovászna megyei Kálnokon, és tizenhét éve, az indulásától foglalkozik a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókjának idősgondozó ágazatával. Mindkét szolgálatát szívvel-lélekkel, odaadással végzi, miközben feleségként és két kamasz gyerek édesanyjaként is helytáll.

3

Hogyan sikerült nőként beilleszkedni ebbe a környezetbe? Egy pillanatig sem tapasztaltam azt, hogy a tradicionálisnak mondott székelyföldi hitközösségben – vagy legalábbis Kálnokon – ez probléma lett volna. Elfogadóak, nyitottak voltak. A presbitérium egyként állt mellém, éreztem a befogadást. A gyülekezet érdekessége, hogy mindig is voltak női presbiterei, ami ma sem jellemző a környéken. Talán ez a hagyomány is hozzájárult ahhoz, hogy könnyebben elfogadjanak lelkipásztoruknak. A falu másik különlegessége, hogy az unitárius gyülekezet is női lelkipásztort választott. Nem tudok még egy olyan településről Erdélyben, ahol mindkét történelmi egyháznak női lelkésze lenne.

4

Emellett megismertem az egyházmegyét, minden faluban jártam, hiszen megyei és székelyföldi régiós nőszövetségi elnök is voltam – ez nagyon közel vitt a gyülekezetekhez.

2

Mesélne a gyülekezetéről, szolgálatáról? Hat évvel ezelőtt kerestek meg a kálnokiak, akkor ízleltem meg a gyülekezeti munkát. Ekkor csupán a kolozsvári Farkas utcai templomban eltöltött segédlelkészi évem volt mögöttem. Kálnokon tapasztaltam meg a valódi gyülekezeti szolgálatot, és ez magával ragadott. A családom is észrevette, hogy a sok munka, rohanás ellenére is mosolyogva megyek haza, látszik, hogy élvezem. Egy helyettesként eltöltött év után meg is választott a gyülekezet. Beköltöztünk a kálnoki parókiára, a gyerekek és a férjem is megismerkedtek a helyiekkel, az új tereppel, sokkal nyilvánosabb lett a szerepük. Meg kellett keresnünk a helyünket, de úgy értékeljük, hogy sokat adott nekünk a közösség. Nekem pedig ajándék volt, hogy a kamaszodó gyermekeimet én konfirmáltathattam. 30 Reformátusok Lapja

2020. március 8.

Miből áll az idősgondozói munkájuk? Hatvan faluban és három városban vagyunk jelen a megyében. A házi idős- és beteggondozó szolgálat mellett megrendezzük a Nyugdíjasok iskolája című tájékoztató körutakat, gyászfeldolgozó csoportot, szociális mosodát működtetünk, két nyugdíjasklub is indult az elmúlt években, adventkor pedig a gondozottak karácsonyán találkozunk. Mindez sok örömöt ad, talán ezért sem tudtam választani a diakónia és a gyülekezet között. Elsősorban az emberek mindennapi életében való jelenlétet jelenti mindkét szolgálat, feladatot és elégedettséget ad. Személyes szinten tapasztaljuk meg a sikereket és veszteségeket. Nem könnyű, de érzem, hogy érdemes ezt végezni.

5

Mi inspirálja a szolgálatban? Úgy érzem, hogy a helyemen vagyok mindkét munkámban, és hiszem, hogy ezt a lelkesedést fentről kaptam. Lendületes, lelkes és lelkesítő természetem van, amelyet használhatok a gyülekezetben és a diakóniánál is. Vallom, hogy addig tudok lelkész lenni, amíg lelkesedni tudok. Ahogyan az 1Kor 4,20 írja: „…nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.” Hiszem, hogy az egyház nem csak a beszédben, hanem a tettekben nyilvánul meg. Ez hitvallásommá lett, és igyekszem megélni.  BEREKMÉRI GABRIELLA


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2020/10. szám  

„Aki szeret vesztes lenni, az soha nem fog élni a felemelkedés, a gyógyulás lehetőségével" – Trianonról és a közelgő egyházi választásokról...

Reformátusok Lapja 2020/10. szám  

„Aki szeret vesztes lenni, az soha nem fog élni a felemelkedés, a gyógyulás lehetőségével" – Trianonról és a közelgő egyházi választásokról...