Reformátusok Lapja 2020/5. szám

LXIV. ÉVFOLYAM,

5. SZÁM,

2020. FEBRUÁR 2.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

9 771419 856007

Képtelenek elhagyni Jézust MILLIÓK SZENVEDNEK KRISZTUSÉRT, MÉGIS TERJED AZ EVANGÉLIUM

20005

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Oh, kegyes Isten, oh, édességes Jézusom, maradj velem, mert beesteledik, és a nap is immár lehanyatlott. Mert jól tudom, Uram, valameddig a te jelenléteddel tápláltatunk, addig a te szeretetedben és irgalmasságodban vagyunk: de ha mitőlünk eltávozol, minden nyomorúság reánk száll, mint a harmatnak esése.  DEBRECZENI SZŰR GÁSPÁR (XVI. SZÁZAD VÉGE)

6

12

16

30

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Papp Tibor igazgató.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: opendoorsusa.org

INTERJÚ

6. Épül Budapest legújabb református temploma | Sarkadi Zsoltot, a rákoscsabai gyülekezet főgondnokát kérdeztük a részletekről

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Készítsük fel magunkat a vasárnapra! | Siba Balázs vezércikke

AKTUÁLIS

8. Képtelenek elhagyni Jézust | Pillanatképek a keresztyénüldözés által leginkább sújtott országokból

INTERJÚ

12. „Kérdezzék meg, hogy mit jelent!” | Beszterczey Andrással, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgettünk

REFORMÁTUS ÉLET

16. Ősi falak, modern oktatás | Bepillantottunk a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hétköznapjaiba

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Modernitás | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. Csanádi temploma | Faggyas Sándor publicisztikája

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Faluvégi Magdolnát, a fülöpi református egyházközség presbiterét kérdeztük 2020. február 2.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

II. 2.

VASÁRNAP

II. 3.

HÉTFŐ

II. 4.

KEDD

II. 5.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(1) „Ezt mondja az Úr fölkentjének, Círusnak…” (Ézs 45) Istennek úgy tetszett, hogy Círus perzsa királyon keresztül ad népének szabadulást a fogságból. Isten népe azonban nem érti meg a szabadításnak ezt a módját (9–13): nem képes felfogni, hogy egy pogány király is lehet Isten választottja, a szent nép szabadítására fölkent király (1). Ők nem így képzelték el ezt. Nem érik fel ésszel. Vitába szállnak ezért Istenükkel, miközben nem tudják átélni a szabadulás örömét. Isten azonban nem engedi a vitát: dönt, kijelent, cselekszik még engedetlen népéért is. Isten elküldte értünk örök terve szerint egyszülött Fiát, Jézus Krisztust. Az ő halála és feltámadása örök szabadulást ajándékozott nekünk: bűnbocsánatot, új életet, örök életet, üdvösséget, amely beragyogja ezt a földi létet. Mit kezd a mai ember Jézus Krisztus megváltó halálával és feltámadásával? Mit kezd ezzel az egyház? Már szinte kimondjuk, hogy nem értjük, vitatkozunk, magyarázkodunk, perbe szállunk Istennel, és elemészt bennünket a hitetlenség.

A hit: feltétlen, engedelmes ráhagyatkozás az élő Istenre – bizonyossággal és reménységgel. Az agyag ne vitatkozzon a fazekassal, ne adjon parancsokat neki (9–11)! Urunk, vizesen ragadós, majd kőkeményen száraz, formátlan agyag-életünket te vedd a kezedbe! Köszönjük, hogy a kezedben vagyunk.

Lk 2,41–52  16. zsoltár (9) „Emlékezzetek…” (Ézs 46) Amikor Círus perzsa király legyőzte Babilont (11), az ottani bálványistenek olyan súlyosak és tehetetlenek voltak, hogy a hordozóállatok összeroskadtak a teher alatt. Nem lehetett sem az isteneket, sem a babiloni népet megmenteni, fogságba kerültek (1–2). Az élő Isten megalkotta, hordozza, megmenti népét.

Istenünk szabadító Úr. Ő mindig ugyanaz marad (3–4). Isten megmentette népét Jézus Krisztusban. Ő feltámadott a halálból. Ő nem tehetetlen. Ez tény. Mi erre a tényre emlékezünk. Ez az emlékezés nem tűnődés és merengés a múlton (43,18). A nosztalgia nem emlékezés. Olyankor a jövő reménysége nélkül beleveszünk a múltba. Az emlékezés a mindenkor értünk cselekvő Isten szabadító tetteibe kapaszkodva ragadja meg a reményteli jövőt a legnehezebb helyzetben is. Nagy kísértések fenyegetnek bennünket.

Annyi tehetetlen bálványunk van! Semmivé lesznek a kedves cuccaink, értékeink, eredményeink. Fontosak ezek, de nagyon hamar átcsempészhetik magukat az életünkben az élő Isten helyére. Mennyire kísért bennünket kudarcos helyzetekben a csüggedés és a nosztalgia! Urunk, idősen, betegen, reménytelennek tűnő helyzetben ébressz bennünket (2Pt 1,12), hogy krisztusi hittel emlékezzünk, cselekedjünk, éljünk életünk utolsó percéig (1Kor 11,24; 2Tim 2,8) !

Lk 3,1–20  312. dicséret (1) „Szállj le…” (Ézs 47) Akkor a legyőzött Babilonnak szólt ez a felszólítás, ma a mostani „Babilonnak”. Nekünk szól. Akkor és most: ez Isten Igéjének csodája. Az Úr szólt és szól, cselekedett és cselekszik. Isten Igéje élő és ható (Zsid 4,12). Most „csak” összeszedjük a fejezet legfontosabb gondolatait, és a Lélek majd elevenné teszi azoknál, akiknél akarja. Jólétből, hitetlen, pogány, varázsló elkényeztetettségből (9–15) került Babilon bajba (11), nyomorúságba, gyalázatba, pusztító veszedelembe (2–3). Babilon gőgje, pogány hitetlensége nemcsak a sokféle hiedelem, „varázslás”, hanem ennek modern formái is. Ugyanis Babilon csak magában bízott az egyetlen, élő Isten helyett (8): bölcsességében, tudományában, önmagát agyonfárasztó tervezgetésében, irigy gonoszságában (12–13). Semmit nem változott azóta a hitetlenség testet öltése. Ifjúkora óta nem változott semmit Babilon, mind a mai napig nem tért meg (13). Szállj le onnan, ahol most vagy! Ülj le, állj meg (1)! Ne vitatkozz! Fontold meg azt, amit mond az Úr! Ha már mélyen vagy, végképpen ez segít.

Jöjj, Szentlélek Úr Isten! Ragyogtasd fel előttünk, hogy legyőzetett a nagy Babilon (Jel 18,2) a Jézus Krisztusban. Legyőzetett bennünk, legyőzetik körülöttünk. Végérvényes ez a győzelem, és hamarosan egyértelművé lesz mindenki előtt (Fil 2,10–11).

Lk 3,21–38  431. dicséret (20) „Menjetek ki Babilonból…” (Ézs 48) Babilon egyszerre történelmi valóság és szimbólum (20). A mindenkori istentelen hatalmat jelenti, amelynek mindig adott az éppen aktuális megjelenési formája kicsiben és világméretekben egyaránt. Babilon legnagyobb bűne: önmaga istenítése, és ebből következik büszkesége és önzése. Isten könyörül népén, kivezeti őket Babilonból Jeruzsálembe. Micsoda kegyelem ez, hiszen Isten népe folyton engedetlen, minden

Reformátusok Lapja 2020. február 2.

| AZ IGE MELLETT |

intés és megtartó szeretet ellenére is (1–11). Az Úr azonban saját dicsősége védelmében könyörül népén (12–15), mert nem engedheti fenntartani azt a látszatot, mintha végérvényesen a mindenkori „Babilon” irányítaná ezt a világot (11). Ezért Isten elküldi népéért – és népén keresztül a világért (20) – az ő szolgáját, akit Lelkével ruházott fel (16), aki által megváltja javíthatatlanul pocsék életünket. – Mi itt örökké „Babilonban” raboskodunk, onnan soha ki nem jutunk. A megváltás az a totális isteni cselekvés, mint amikor az eszméletlenné összevert és tehetetlen embert irgalommal összeszedik a pocsolyából, és megtisztító, gyógyító kezek életre segítik. Aki üdvösségesen újjászületett, az nem érzi jól magát itt, mert ebben a világban soha nincsenek tiszta helyzetek. Képmutatóan hazug, aki mást állít. Menjünk ki Babilonból (20)?! Hogyan? Ezért inkább könyörögjünk: Jöjj, Urunk, Jézus Krisztus (Jel 22,20)!

Lk 4,1–13  338. dicséret (6) „…eljusson szabadításom a föld határáig.” (Ézs 49) Újabb éneket hallunk az Úr szolgájáról. Az első éneket a 42. fejezetben olvashattuk. Isten elhívott szolgájának fegyvere, nyila az Isten szava, Igéje. Jézus Krisztus még a kísértőt is Isten Igéjével győzte le (Mt 4,1–11). Ma is az Ige az egyetlen fegyverünk – nincs más, nem is lehet más, nem is kell más (2). Az Úr elhívott szolgáján felragyog az Isten dicsősége, miközben az Úr megváltó, szabadító irgalmát hirdeti és éli. A szolga neve most Izráel (3), mint azoknak neve, akikhez a küldetése szól (5). Isten tökéletes szolgájának küldetése azonban túlmutat Izráel határain minden népekhez (6), el egészen a távoli szigetekig (1). Isten elhívott szolgája is elfáradt (4). Még Jézus Krisztus is elfáradt, leült, könyörgött. Az Úr azonban megáldja szolgája ügyét, mert ez az ügy az Úré. Aki az Úr ügyét képviseli, az soha ne érezze, hogy hasztalan pazarolja erejét, még ha az eredmény nem látható is mindig a testi szemekkel. Aki az Úr ügyét képviseli, annak megáldja az Isten a saját ügyét is. Isten szolgájának ügye és ereje az Úrnál van. Örüljünk, milyen nagyra becsülte szolgáját, és őrá nézve bennünket is a mi Urunk (4–5)!

Lk 4,14–30  286. dicséret (4) „…hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak.” (Ézs 50) Ez az Úr szolgájának harmadik éneke (42., 49. és 50. fejezet). Az Úr szolgája az Úr tanítványa, aki figyelmesen és rendszeresen hallgat Isten szavára, majd mindenben engedelmesen ahhoz igazodik (4).

– Az Úr szolgája nem saját erejéből, hanem az Isten ereje által lesz engedelmessé (8). Ez a mennyei erő azonban szenvedést is vállaló hűség, amely rezzenéstelen arccal hordozza a terheket az Isten ügyének szolgálatában. Olyan a szolga élete és arca, mint a kovakő – arcát nem takarja el, hanem szeretettel szembenéz minden emberrel és eseménnyel, mert Urában bízik (5–7). Az Úr szolgája azonban nem rideg engedelmesség, és nem szenvtelen szenvedés elérhetetlen és életidegen példája számunkra.

Az Úr szolgája úgy hirdeti Isten Igéjét, hogy azzal erősítse az elfáradtakat, a megfáradtakat (4). Vannak olyan helyzetek, amelyektől rettegünk – amikor pedig benne vagyunk azokban, akkor kapjuk az erőt.

Ez csoda. Ahol nem bátorít és erősít az Ige, ott nem Jézus Krisztus szól.

Lk 4,31–44  226. dicséret (1) „Tekintsetek a kősziklára…” (Ézsaiás 51) Mindenre elégséges biztatás ez. Az Úr megvigasztal, csak bízzunk őbenne, keressük őt mindennap!

Jézus Krisztusban végképp megvigasztalt minket az Isten, mert ő örökre megszabadította népét (4–6), romhalmaz életünket újjáépítette: a puszta édenné lett (1–3). Az Úr megerősít. Őbenne bízunk. Nem félünk az emberek gyalázkodásától, szitkozódásától. Mint a moly megrágta ruha, úgy esik szét végül minden kicsinyes és gyalázatos emberi harc. Csak az Úr igazsága marad meg. Ez az igazság számunkra kegyelem és erőforrás. Nem rendülünk meg (7–8; 12–13). Az Úr megvált. Sokkal többről van itt szó, mint amit a fogságból való hazatérés adott Isten népének. Ez csak halvány előképe annak, amit az Úr készített nekünk: örök öröm, minden gyötrelmes sóhaj vége (9–11; 14).

Lk 5,1–16  299. dicséret

II. 6.

CSÜTÖRTÖK

II. 7.

PÉNTEK

II. 8.

SZOMBAT

2020. február 2.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

A rákoskertiek most a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközséghez tartoznak, a gyülekezeten belül tizenöt-húsz százalékra tehető az arányuk. Csak a statisztika növelése miatt nem akarjuk őket itt tartani. Igen, hosszú távon abban bízunk, hogy önálló egyházközséggé növekednek.

Amikor még csak álmodtak az építkezésről, ökumenikus templomterv is szóba került.

Rendszeres ima- és böjtlánc előzte meg a templom­ építést – ez most is tart. A többi felekezet az évek alatt kihátrált az építkezésből, kizárólag a rákoscsabai református gyülekezet maradt meg, így a templom református lesz, de ökumenikus nyitottsággal fogadjuk az érdeklődőket. Ráadásul az altemplomban ökumenikus – kétezer ur­ nát befogadni ké­pes – urna­te­metőt is kialakítunk. Itt bár­ melyik keresztyén felekezet szertartása szerint tudnak majd temetni.

Épül Budapest legújabb református temploma Akár már egy év múlva elkészülhet Budapest legújabb református temploma. A rákoskerti lelki hajlékot a Rákoscsabai ReforHEGEDŰS mátus Egyházközség építi, remélve, hogy MÁRK előbb-utóbb önálló gyülekezet formálódhat köré. A templom Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján készül. A részletekről Sarkadi Zsoltot, a rákoscsabai gyülekezet főgondnokát kérdeztük.

Hogy áll most az építkezés, mikorra készül el a templom?

Az altemplom és a templom is szerkezetkész állapotban van.

A torony egyharmada elkészült, az időjáráson múlik, hogyan folyhatnak a munkálatok. A jellegzetes, fából készülő Makovecz-kupola szerkezete szintén készen van. Az épület kétszáz férőhelyes lesz. Egyedi, fából készült padokkal és berendezésekkel töltik majd meg. A telek hátsó részében szolgálati lakás és irodák lesznek, ezek alapjait a napokban kezdik el ásni. A templom minőségi alapanyagokból épül, egy-másfél éven belül elkészülhet. A kivitelezők munkájával meg vagyunk elégedve – ez fontos, mert nem húsz-harminc, hanem több száz évre tervezünk Rákoskerten. Bízunk benne, hogy fejlődő, növekvő gyülekezetnek ad majd otthont a hajlék.

Cél a jogi értelemben vett függetlenedés, tehát egy új anyaegyházközség létrehozása?

6

Reformátusok Lapja 2020. február 2.

A templomban emlékhelyet szeretnének kialakítani a légi katasztrófák áldozatainak. Miért?

A templom dombtetőn áll, ahonnan közvetlen rálátás van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Tiszta időben szabad szemmel is láthatók a kifutók, a váróterem, a repülőgépek.

Ez adta az ötletet, hogy emléktáblát avassunk az alagsorban azok emlékére, akik légikatasztrófában veszítették el életüket, és szeretteik nem tudták eltemetni földi maradványaikat. Nekik szeretnénk helyet biztosítani, ahol emlékezhetnek, leróhatják kegyeletüket.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

A TEMPLOMÉPÍTÉS KRÓNIKÁJA A rákoskerti építkezés ötlete már 1933-ban felmerült. Akkor a területet eredeti tulajdonosa felparcellázta és értékesítette.

A dombtetőn jelöltek ki és ajánlottak fel templomépítésre helyet. A telket később államosították, majd az önkormányzaté lett, végül ők is felajánlották. Először a rendszerváltás után, 1994-ben vetődött fel az ökumenikus templom lehetősége, az első lépések mégis csak 2004-ben indultak, ekkor jött létre a Rákoskerti Templom Alapítvány. Ezt követően kezdődött a tervezési folyamat. Makovecz Imre megrajzolta a terveket.

2009-ben tették le az alapkövet, az ünnepélyen még a tervező is ott lehetett. Az építkezést forráshiány miatt csak 2019 nyarán tudták elkezdeni. Végül a Makovecz Alapítvány segítségével, helyi és egyházi forrásból, valamint a 2019 végén kapott, egymilliárd forintos központi költségvetési támogatásból épülhet fel a templom.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

SIBA BALÁZS

Készítsük fel magunkat a vasárnapra!

A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánhelyettese

Az ókori Közel-Keleten egyedülálló volt, hogy a zsidók tartottak heti egy olyan napot, amikor nem a munka határozta meg a napi cselekvésüket.

Ezt a heti ritmust a keresztyénség is átvette, és a gyülekezeti élet pulzáló ritmusát évszázadokig a vasárnapi istentiszteletek határozták meg. Hagyományosan ehhez az alkalomhoz mérjük a hét többi közösségi alkalmát és egyéni lelki életünk ritmusát is. Generációk nőttek fel úgy, hogy meghatározó volt számukra az istentisztelet, majd a vasárnapi ebéd, az asztal körül együtt töltött idő.

„...a vasárnap pedig annak a megszentelt ideje lehet, amikor egyszerre van jelen életünkben a hálaadás, az emlékezés, a megpihenés és az előretekintés – a következő hétköznapokra és Jézus visszajövetelére egyaránt.”

Mára azonban a fogyasztói társadalom mintha elfelejtette volna a pihenőnap szakrális és fiziológiai jelentőségét is. Christopher Ringwald találóan értékeli a kialakult helyzetet: „A keresztyének és sokan mások manapság hétvégénként már két szombatot tartanak.” A befejezetlen munkák elvégzése a hetedik napot nem ünnepnappá, hanem olyan idővé változtatta, amelyben utolérjük magunkat a hétköznapi elmaradások terén.

A keresztyénség számára azonban nem a befejezetlen munkáink pótlása a lényeg, hanem, ahogy Nagy Gergely írta a VI. században: „Számunkra az igazi szombat a mi Megváltónk, a mi Urunk, Jézus Krisztus.” A legfontosabb sajátossága a békesség megélésének és a nyugodalom napjának egyaránt az, hogy Krisztusra kell mutatnia.

Isten számos ajándékot ad nekünk a hétköznapokban, a vasárnap pedig annak a megszentelt ideje lehet, amikor egyszerre van jelen életünkben a hálaadás, az emlékezés, a megpihenés és az előretekintés – a következő hétköznapokra és Jézus visszajövetelére egyaránt. Ideje lehet ez a hétköznapi tervek készítésének is az örök élet reménységének fényében. A hetedik nap ebből a szempontból nem kizökkenés a hétköznapok világából, hanem éppen a rendes kerékvágásba állás ideje, hogy tudjunk újra kapcsolódni Istenhez, szeretteinkhez és önmagunkhoz. Ajándék ez az idő, de nem

kaphatjuk meg, ha nem állunk meg – viszont ha megtartjuk a nyugodalom napját, akkor az megtart minket. Ehhez azonban szükségünk van egyfajta „bemosakodára,” hogy friss szemmel lássuk ismerős voltában is a nyugodalom napját, vasárnap pedig szükségünk van egyfajta „kimosakodásra” a hétköznapok ismerősségéből. Ennek előkészületeit már szombat este el kellene kezdenünk, hiszen a megfelelő pihenés, a lelki, szellemi, fizikai felkészülés már része a vasárnapi istentiszteletnek.

Az ógörög nyelvben, így az Újszövetségben is találunk két kifejezést az időre: az egyik a kronosz, a másik a kairosz. A kronosz az az idő, amelyet órával, naptárral mérni tudunk, a kairos pedig az Istentől rendelt idő, a kiemelt idők az életünkben. Ilyen minősített alkalom bármikor előfordulhat hétköznapjainkban, de hétről hétre részesei lehetünk az előre elrendelt minőségi időnek is. A keleti ortodox egyházban a diakónus az isteni liturgia kezdetén a következőképpen szólítja meg a papot: „Itt az idő (kairos), hogy az Úr cselekedjék.” Ez a rendelt idő, lehetőség arra, hogy Isten jelenlétében tudjunk megpihenni. Számos ígérettel találkozunk a Bibliában arra nézve, hogy Isten gondoskodik, és a megszentelt idő megélésével nem lesz kevesebb az életünk.

Készítsük a lelkünket arra, hogy valóban merjünk Istentől függeni, rábízni életünket, és vágyjunk arra, hogy ő cselekedjen, tanítson bennünket!

A megszentelt idő sokféle formát ölthet, és nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve abban, hogy Istenhez imádkozzunk és rácsodálkozhassunk szüntelen jelenlétére. Mégis vannak olyan dedikált idők és terek, amikor és ahol azért jövünk össze, hogy ezt a csodát közösségben is átéljük. Valójában Isten cselekszik, és nem a mi munkánk az, ami az istentiszteleten megvalósul.

A nyugodalom napja nem verseny, nem teljesítmény kérdése, hanem ünnep, hiszen Jézus maga is mondta, hogy „a szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2, 27). Ez a rendelt idő lehetőség arra, hogy Isten jelenlétében megpihenjünk. Ahogy református énekeskönyvünk 395. dicséretében is énekeljük: „Isten szívén megpihenve / Forrjon szívünk egybe hát, / Hitünk karja úgy ölelje / Édes Megváltónkat át!”  2020. február 2.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Képtelenek elhagyni Jézust

A képek illusztrációk, a cikkben szereplők nevét pedig megváltoztattuk a megszólalók védelme érdekében

FEKE GYÖRGY

– Olyan űr van az életben, amelyet soha nem tudok kitölteni nélküle – mondja Krisztusról a tizenöt éves indiai lány, akit vállalt keresztyénsége miatt kiközösített a családja. Ő egyike annak a kétszázhatvanmillió testvérünknek, akiket hitükért üldöznek vagy elnyomnak világszerte. Az Open Doors szervezet szokásos év eleji jelentéséből kiderül, épp melyik ötven országban a legveszélyesebb Jézust követni, de az is, hogy az erőszak mégsem állítja meg Isten országának növekedését.

– Hányan szeretnétek Krisztus tanúi lenni? – A Sion-templom vasárnapi iskolásai épp közös reggelivel ünnepelték Jézus feltámadását. A fenti kérdésre válaszul – a beszámolók szerint – öt-hat gyermekkéz is a levegőbe emelkedett, majd imádságra kulcsolódott össze. Néhány perccel később bomba robbant az épületben, huszonkilenc ember, közöttük tizennégy gyermek halálát okozva. A Srí Lanka-i protestáns templomban több mint százan tartózkodtak, sokan megsérültek, elveszítették szeretteiket. A szigetországban aznap még két katolikus templomot és több hotelt is megtámadtak, több mint kétszázan haltak meg, közel ötszázan pedig megsérültek.

A húsvétvasárnapi tragédiát is beleszámítva tavaly ös�szesen 9488 keresztyén templomot és egyházi épületet támadtak meg világszerte. 3711 embert vettek őrizetbe, tartóztattak le, börtönöztek be vagy ítéltek el, 2983 embert pedig megöltek Krisztusba vetett hitéért vagy azzal összefüggésben – derül ki az Open Doors legújabb jelentéséből. Habár a személyek elleni erőszak száma csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a keresztyénüldözést vizsgáló világszerve8

Reformátusok Lapja 2020. február 2.

zet arra figyelmeztet, hogy az elnyomásban élő hittestvéreink száma hat százalékkal nőtt: jelenleg kétszázhatvanmillió keresztyén él a Krisztus-hívőket leginkább üldöző és elnyomó ötven országban. Jelentésükből az is kiderült, hogy az elnyomásnak sokféle arca van.

NEM ÚJ KELETŰ KONFLIKTUSOK A lista eleje – az a tizenegy ország, ahol extrém üldöztetésnek vannak kitéve a keresztyének – szinte nem változott tavalyhoz képest, csak Szudán előzte meg Eritreát (a hatodik és hetedik helyen). További harmincnégy országban nagyon magas, a maradék öt országban pedig magas a szorongattatás szintje. Jelentősen erősödött az erőszakos cselekmények száma Marokkóban, Katarban, Bangladesben és a már említett Srí Lankán. Csökkent viszont Indonéziában, Törökországban, Etiópiában és Bhutánban. 2019-hez képest új szereplő a listán Kamerun (a negyvennyolcadik helyen), Niger (a sereghajtó) és Burkina Faso. Utóbbi – sokáig vallási toleranciájáról ismert – országban katolikus papokat és protestáns

| AKTUÁLIS |

alacsony színvonala, valamint a munkalehetőségek hiánya. lelkészeket, valamint családtagjaikat gyilkolták meg vagy raA tavalyi tizenegyedik helyét megőrző Szíriában a 2011-ben bolták el, ezért végzett a huszonnyolcadik helyen, egy év alatt kirobbant polgárháború előtt 2,2 millió keresztyén élt, most harminchárom helyet előreugorva. Tavaly még igen, de idén csak hétszáznegyvennégyezer. A kormány ellenőrzése alá már nem jutott hely a jelentésben Mexikónak, Palesztinának vont területeken ugyan visszatért az élet a megszokott keés Azerbajdzsánnak sem. rékvágásba, de a romok eltakarítása még sokáig fog tartani, a Nemcsak a veszélyes országok listája mutatja, hogy a kelakosság alapvető szükségcikkekből is hiányt szenved, gyenresztyéneket leginkább sújtó konfliktusok nem éppen új kelege az egészségügyi ellátás, kevés munkalehetőség van. Az év tűek, hanem a jelentés által felvázolt tendenciák is ismerősek végi török beavatkozás pedig további negyvenezer kereszlehetnek az elmúlt évekből. Legutóbb novemberben írtunk a tyént érintett negatívan a kurdok lakta régiókban. közel-keleti keresztyén közösségeknek az évek óta húzódó Miközben a Közel-Keleten katonai konfliktusok miatti dráévek óta igyekeznek visszamai fogyásáról. Az Open Doors MI AZ AZ OPEN DOORS, ÉS HOGYAN KÉSZÜL szorítani az erőszakos iszlám jelentése szerint a 2003-as A WORLD WATCH LIST? extrémizmust, az a világ más amerikai bevonulás óta, azaz tájain – Afrika Szaharától délegy generáció alatt másfél milAz Open Doors világszerte több mint hatvan országban re eső részén, valamint Déllióról kétszázkétezerre csökkent támogatja az üldözött keresztyéneket bibliákkal, elsősegéllyel, szakmai tréningekkel, traumatanácsadással és Délkelet-Ázsiában – hódít a Krisztus-hívők száma Irakban. és jogi eszközökkel. Története hat évtizedre nyúlik magának teret. Ahol gyenge a A lista tizenötödik országában vissza, nevét onnan kapta, hogy alapítójának, központi hatalom, vagy ahová a hazatérésnek és az újjáépíAndrew van der Bijl-nek Isten „ajtókat nyitott”, hogy egyszerűen nem ér el az állam tésnek pedig még mindig gátbibliákat csempészhessen át a vasfüggönyön. A szervezet 1992 óta minden évben jelentést készít a keze, ott felfegyverzett csoporja az alacsony közbiztonság, globális keresztyénüldözésről, összeállítja az ötven tok ölnek, rabolnak büntetlenül, az egészségügy és az oktatás legveszélyesebb ország listáját (World Watch List). Terepen dolgozó munkatársai tapasztalatait külsős szakértők számszerűsítik és elemzik: az erőszakos cselekmények (rongálás, jogtalan letartóztatás, emberrablás, szexuális visszaélések, bántalmazás, gyilkosság) számára és az élet különböző területein (magánélet, család, közösség, nemzet, egyház) tapasztalt nyomás mértékére alapozva rangsorolják a világ országait, rávilágítanak a folyamatokra és imádságra hívnak bennünket.

2020. február 2.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

A TIZENEGY ORSZÁG, AHOL A LEGVESZÉLYESEBB KRISZTUST KÖVETNI (zárójelben az extrém üldöztetés fő oka) 1. Észak-Korea (kommunizmus) 2. Afganisztán (etnikai ellentétek) 3. Szomália (iszlám elnyomás) 4. Líbia (iszlám elnyomás) 5. Pakisztán (iszlám elnyomás) 6. Eritrea (keresztyén felekezeti protekcionizmus) 7. Szudán (iszlám elnyomás) 8. Jemen (iszlám elnyomás) 9. Irán (iszlám elnyomás) 10. India (vallási nacionalizmus) 11. Szíria (iszlám elnyomás)

pusztulást és káoszt hagyva maguk után. A helyszíni beszámolók szerint békés falvakra támadnak, a nyílt utcán lövik agyon a férfiakat, nőket erőszakolnak és csonkítanak meg.

A túlélők menekülnek. Afrikában Burkina Faso mellett Mali, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kamerun és Nigéria is szenved a Boko Haram, az Iszlám Állam nyugat-afrikai provinciája és hasonló radikális csoportok garázdálkodásaitól. Afganisztánban a tálibokkal nem bír leszámolni a kormányzat, Pakisztánban pedig a radikális csoportok egyenesen szabad kezet kaptak az államtól.

NÖVEKEDÉST SZÜL A világ több országában tilos áttérni a keresztyénségre, vagy legalábbis nem nézik jó szemmel, ha valaki nem a törzse, családja hitéhez vagy az állami ideológiához hűséges. Annak ellenére, hogy ezeken a helyeken nem lehet nyíltan hirdetni az evangéliumot, csodás és kreatív módokon a szenvedések ellenére is terjed a Krisztusba vetett hit – erről is bizonyságot tesz az idei jelentés. Eszter például Kenyában született. Allergiás tünetei sok szenvedést okoztak a muszlim lánynak, mígnem egy lelkipásztor érte mondott imádsága után elmúltak. Csodás gyógyulása után megtért, de amikor a férje erről tudomást szerzett, elköltözött tőle, tudni sem akart róla többé. Azóta két 10 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

fiát egyedül neveli, apjától örökölt kis földjét műveli, időszakos munkákat vállal. Amiért az egyik fia játék közben megütött egy muszlim gyereket, a falubeliek felelősségre vonták, bántalmazták és le is tartóztatták. Több napig volt börtönben, megalázták, a gyermekei sorsával fenyegették. Az Open Doors munkatársai segítettek neki feldolgozni a traumát és jobb életkörülményeket teremteni a családjának. – Nem adjuk fel. Én és a fiaim továbbra is Jézusban bízunk – mondta szabadulása után.

Iránban egyre szűkebb a keresztyénség mozgástere, az állam nyelvén már nem tarthatnak istentiszteleteket, tavaly egy református templomot szabályosan elfoglaltak a fegyveresek.

– Még ha sok nehézséget és nyomást tapasztalunk is, motiváltak vagyunk mindennap, mert látunk kamaszokat, fiatal felnőtteket és idősebb embereket Krisztushoz térni. Csodálatos látni, hogy szívből szeretik Istent, hogy milyen elkötelezettek és mennyire szomjazzák az Urat! – Darya, az egyik házi gyülekezet vezetője meg is osztotta egyik ilyen élményét: egyszer meglátogatta egy keresztyén ismerősét, aki nem érezte jól magát. Épp ott volt az illető unokahúga is, aki akkor még nem volt hívő. Amíg beszélgettek, a lány festegetett. Egyszer csak azt mondta, szeretné lefesteni Krisztus arcát. Aznap még egy vendég érkezett a házhoz, Mohamed próféta leszármazottja, de ő is odaadta a szívét Jézusnak.

| AKTUÁLIS |

vagy házasságra kényszerítik őket. Az Open Doors ezért védett Tara tizenöt éves indiai lány, aki ugyan egy házban él a csaházakat működtet számukra. A koreaihoz hasonlóan a kínai okládjával, de ők elutasították, mert hisz Jézusban. Senki nem betatási rendszer is azt neveli a fiatalokba, hogy a keresztyénség szél vele, dolgoznia kell, külön szobában alszik, nem engedik be tőlük idegen vallás, és azon keresztül a nyugati hatalmak akarnak a konyhába sem, nehogy beszennyezze az ételüket és a vizüket beférkőzni hazájukba. Ráadásul a világ legnépesebb országában „tisztátalan hitével”. Ő is azután lett keresztyén, hogy meggyóa keresztyének nem tudnak szabadulni az állam figyelő tekintegyították egy betegségből. Habár az élete felfordult, olyan békététől. Közel félmillió térfigyelő kamera és a mobiltelefonokba épíre talált, amilyet nem ismert azelőtt. – A szüleim azt mondták, a tett arcfelismerő szoftver segíti, hogy Jézus követése ne mondcsalád szégyene vagyok. – A közösségünk figyel minket, mert te hasson ellent az állam érdekeinek. A legújabb szabályok tiltják templomba jársz. Vagy elhagyod Jézust, vagy elfelejthetsz mina tizennyolc éven aluliaknak, hogy egyházi épületbe lépjenek, ket! – mondták, és a lány kétségbeesésében egyszer tényleg el egyházi rendezvényen részt vegyenek. A tanáraik azzal riogatják akarta hagyni az Urat, de akkor üresnek érezte magát. – Olyan őket, hogy ha követik Jézust, nem érettségizhetnek. Ez mégsem űr van az életben, amelyet soha nem tudok kitölteni nélküle. Kétöri meg a fiatalok hitét – inkább növekedni segíti azt. Szemberem, imádkozzanak a családomért, hogy ők is minél hamarabb sülnek az üldöztetéssel, megtanulnak együtt megállni a hitben, megismerjék az Urat, és elfogadjanak engem is! kreatív módszereket találnak az A legveszélyesebb ország már együttlétre. Lelkipásztoraik pedig tizenkilenc éve mégis a kommuIMÁVAL SEGÍTHETÜNK gyakran emlékeztetik őket, hogy nista Észak-Korea, ahol csak telnincsenek egyedül, mindennap jes titokban találkozhatnak Jézus – Imáink megerősítik azokat a keresztyéneket, akik olyan helyeken élnek, ahol veszélyes Krisztust követni. keresztyének láthatatlan serege követői. A jobb élet reményében Ezért gondoljunk 2020-ban a listán szereplő országokra. imádkozik értük világszerte, hogy sokan Kínába próbálnak meneImádkozzunk minden héten egy-egy azon szereplő Isten működjön az életükben.  külni, de gyakran kerülnek emberország gyülekezeteiért és lelkipásztoraiért, mindazokért, kereskedők kezébe, prostitúcióra FOTÓ: OPENDOORSUSA.ORG akik nem tudják nyilvánosan dicsőíteni Istent, szükséget szenvednek vagy erőszak áldozatai lettek – kérik a készítők. A rendszeres imádságot mobilalkalmazás is segíti, amely a teljes jelentéssel együtt letölthető az opendoorsusa.org weboldalról.

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 11

Fontos, hogy egyházunkban emberileg, szakmailag és spirituálisan is felkészült munkatársak foglalkozzanak a rászorulókkal, véli Beszterczey András. Erről beszélgettünk a Magyarországi Református Egyház (MRE) az ettől az esztendőtől kezdve régi-új megnevezéssel működő Diakóniai Irodájának vezetőjével, akitől azt is megtudtuk, hogy nem csak a nevük változott meg.

hogy mit jelent!”

„Kérdezzék meg,

| INTERJÚ |

KOCSIS JULIANNA

12 Reformátusok Lapja

Ha laikusként a „szeretetszolgálat” szót halljuk, legtöbbünk lelki szemei előtt a Nyilas Misi Pakk, az Otthon Melege tűzifaprogram és társaik, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) közismert kampányai jelennek meg. Ez azonban így nem teljesen helytálló, hiszen ön a – mindeddig – Szeretetszolgálati Iroda néven működő egység vezetője, amely nem azonos az MRSZ-szel.

A református egyházban évtizedek óta működő Diakóniai Osztály idővel Szeretetszolgálati Iroda, 2020. január 1-től pedig újra Diakóniai Iroda lett. Az első névváltozás azért is történt, mert az akkori vezetők úgy gondolták, hogy a diakónia szó kevésbé érthető a közvélemény számára. Egyszerűbb, befogadhatóbb, kedvesebb nevet akartak kitalálni, amely egyben hívószó is, és jobban tükrözi az irodán keresztül végzett szolgálatot. Ezért cserélték le akkoriban a Diakóniai Osztály nevet. Idővel viszont megfogalmazódott az igény arra is, hogy legyen az egyháznak egy olyan alapítványa, amely célzott karitatív tevékenységet folytat: krízisintervenciót, a szegények elérését, a katasztrófák idején a gyors segítségnyújtást. Erre azért volt szükség, hogy az egyház még egyértelműbben kiléphessen az intézményes keretekből, és legyen olyan rugalmasabb szervezet, amely gyorsan tud reagálni. Így jött létre a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, amelyet ma röviden MRSZ-nek hívunk. Ekkor kezdődtek a félreértések is.

Egyházunkban tehát mindeddig két „szeretetszolgálat” nevű egység működött, az MRSZ Alapítvány és az MRE Szeretetszolgálati Iroda. Nem okozott ez többletmunkát a mindennapi feladatokban, illetve zavart a támogatókban?

Számunkra ez mindig egyértelmű volt, mert míg a Szeretetszolgálati Iroda az intézményes diakóniában tevékenykedik, és a fő profilja az intézményfenntartás, addig az alapítvány a maga szociális és karitatív kereteiben egészen más oldalról próbálja elérni a rászorulókat. Az is motivált minket a névváltoztatásban, hogy az esetleges támogatóknak is legyen egyértelmű, melyik szervezetet keresik fel. A többletmunka inkább a titkárságunkon csapódott le: a napi telefonhívásaink több mint felét az tette ki, hogy az Irodát hívták fel olyan felajánlással vagy kéréssel, amelyben az alapítvány volt az illetékes. Hála Istennek, egy épületben van a székhelyünk, így a kolléga azonnal a megfelelő helyre tudta kapcsolni a hívót. Viszont az nem igaz, hogy két szeretetszolgálata van az egyháznak. Én abban hiszek, hogy egy szeretetszolgálata van, amelynek a korábban említett logika szerint van két megjelenési formája. Egészen más szervezeti felépítést igényel a jelenleg ötvenegy intézményt fenntartó iroda vezetése. A mi működésünk anyagi forrása elsősorban nem adományokból, hanem állami támogatásokból származik: minden intézményünk célzott állami támogatásokat kap, a gondozottainktól pedig térítési díjakat kérünk. Ez rengeteg pénz mozgatását is jelenti: a támogatásokat nemcsak elfogadni kell, hanem el is kell velük számolni. Az irodánkban olyan munkatársak dolgoznak, akik jogi, szakmai, személyügyi, könyvelői segítséget tudnak nyújtani a teljes hálózat számára. Egy közel hétezer ellátottal és mintegy ezernyolcszáz munkavállalóval működő intézmény esetében ehhez komoly apparátusra van szükség.

Az iroda azt a célt szolgálja, hogy „minden illendően és rendben történjék” (1Kor 14,40).

Január 1-től Diakóniai Iroda megnevezéssel működnek tovább. Ez már kifejezőbb név, de ha az interneten keresgélünk, kevés különbséget fedezünk fel az iroda és az alapítvány arculata között.

Kezdetben az irodának is az volt az irányelve, hogy az alapítvány az iroda egyik kinyújtott karja, amellyel a jobban szem előtt lévő helyzetekre, eseményekre reagál, és amelyen keresztül meg tudjuk mutatni a társadalomnak, hogy az MRE törődik a rászorulókkal. Az alapítvány jelent meg a logóval a sajtóban, és így az arculatunk összemosódott. Mostanra fogalmazódott meg a vágy, hogy mindkét szolgálati ág hatékonyabban mutassa meg a saját tevékenységét. Szeretnénk, hogy ha például a fogyatékossággal élők vagy az idősek között végzett intézményes szolgálatra gondol valaki, akkor a Diakóniai Iroda jutna eszébe. Ezért tervezzük saját arculat, új logó megalkotását is.

Szerintem ez a lépés nem gyengíti, inkább erősíti a két szolgálatot.

2020. február 2.

| INTERJÚ |

„A diakónia a szekuláris, modern világban sok ember számára nem érthető fogalom. De pont ezért a szándékosság: kérdezzék meg, hogy mit jelent!

Akkor elmondhatjuk, és máris létrejött a párbeszéd: bizonyságot tehetünk.”

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

Változott a megnevezésen kívül más is?

A Zsinat úgy döntött, hogy az eddig a református egyház központi fenntartásában lévő intézmények fenntartója mostantól az iroda lesz. Ez óriási felelősség mindkét oldalon. Nagy bizalom ez a zsinati atyák részéről. Hálás vagyok érte, mert úgy hiszem, hogy ez az iroda többéves szolgálatának az elismerése és eredménye. Jó sáfárként próbáltuk hűen őrizni és gyarapítani azokat a tálentumokat, amelyeket kaptunk, így most továbbléphetünk.

Ezzel a lépéssel együtt adta magát a névváltozás, amelyben van némi szándékosság. A diakónia a szekuláris, modern világban sok ember számára nem érthető fogalom. De pont ezért a szándékosság: kérdezzék meg, hogy mit jelent! Akkor elmondhatjuk, és máris létrejött a párbeszéd: bizonyságot tehetünk. A diakóniának szélesebb jelentéstartalma is van, mint a szeretetszolgálatnak.

Szótári jelentése szerint ugyan a diakónia épp szolgálatot, szeretetszolgálatot jelent, de jelenti a támogatást, a segítséget is.

A görög diakonos szó jelentése szolga. De van a szolgára másik kifejezés is, a doúlos. Ő társadalmi meghatározottsága szerint szolga. A diakonos viszont elhívást kapott, tudja, kinek és mi célból szolgál. Ezért vélem úgy, hogy a diakónia többletjelentéssel bír, mert olyan tudatos professziót feltételez, amelyben megvan az elhívás, a felkészültség, a tudatosság és a hozzákapcsolt szolgálati irány. A diakónus ehhez teljes mértékben tartja magát, emberileg, szakmailag és spirituálisan is felkészült.

Milyen intézmények és szolgálati területek tartoznak önökhöz?

A legtöbb ellátottunk idős ember. Fogyatékossággal élőket is gondozunk, kisebb létszámban hajléktalanokat, pszichiátriai betegeket segítünk, és a sikert spirituális értelemben tekintve eredményesen próbálunk szenvedélybetegekkel, fiatalokkal, tinédzserekkel törődni. Új ágazatunk a felzárkózás, amely a leghátrányosabb országrészekben a leszakadó, lemaradó gyermekeknek, szülőknek akar segíteni tanodákkal, biztos kezdet gyermekházakkal. Kiemelten több odafigyelést igénylő területünk a gyermekvédelem: nevelőszülői hálózatot tartunk fent, amelyen belül közel ezernyolcszáz gyermeket nevelünk, emellett pedig családok átmeneti otthonában is foglalkozunk a segítségre szorulókkal. Valószínűnek tartom, hogy a jövőben mindegyik terület tovább fog növekedni.

Melyik területen érzi a legnagyobb szükségét a munkájuknak?

Az előbbi sorrend jelzi a társadalmi igényt is. Az idősödés – ha megadatik – az élet természetes része. A mindennapjaink része az is, hogy a fogyatékossággal élő emberek velünk élnek, habár ők nincsenek és nem is lesznek annyian, mint az idősek. Ezért az idősgondozás mindig nagyobb feladatunk lesz, de őket követik a fogyatékossággal élők. Amiben úgy érzem, hogy – nemcsak mi, hanem az egész ország ellátórendszere – le vagyunk maradva, az a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek segítése.

Ahol viszont jelen vagyunk, ott sikereink vannak: a Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Központ, a Válaszút Misszió Drogkonzultáci14 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

ós Iroda, a dunaújvárosi drogambulancia és nappali ellátásunk mind-mind olyan ikonjai ennek a missziónak, amelyekre büszkék lehetünk, és hálát adhatunk azért, hogy jól működnek.

Hogyan kerül be valaki a rendszerükbe? Az egyháztagok mellett mások is kaphatnak segítséget?

A samaritánus lelkületnek ott kell lennie a szolgálatokban. Ez azt jelenti, hogy ha egy rászoruló embernek akkor és ott az én segítségemre van szüksége, akkor és ott teszem a dolgom. Nem minősítem aszerint, hogy melyik valláshoz, népcsoporthoz tartozik, vagy milyen nyelven beszél. Nem teszek és nem is tehetek különbséget. Akkor és ott neki az én segítségemre van szüksége.

Erre fűzöm fel a diakóniai munkát. Az egyházba való beágyazottságunk miatt a legtöbb jelentkező a gyülekezetekből jön, de a diakóniánk minden segítséget kérő számára nyitott. De míg egy karitatív szervezetnek elemi kötelessége, hogy ha megtörténik a baj, azonnal menjen és segítsen, addig hozzánk leginkább jönnek az emberek: szóban vagy írásban kérik a gondoskodást, így segítjük tovább utána az életüket. Az állami támogatás miatt viszont van kötelező kiválasztási szempontunk: az állam megmondhatja, hogy rászorultság alapján kiket vehetünk föl arra a helyre, amelyet ő fizet. Idősellátás esetén például olyanok jöhetnek be az otthonokba, akiknek négy óránál több gondozásra van szükségük. Minden területnél vannak feltételek. Szomorú, hogy egyáltalán lennie kell intézményes formában kiépült szociális, diakóniai rendszernek – én annak örülnék igazán, ha az idősotthonainkat be kellene zárni, mert mindenki saját családjával maradhatna, és életük végéig gondoznák őket. Erre viszont senki sincs felkészülve, ez már a bibliai időkben is probléma volt. Ezért is lettek a diakónusok, hogy törődjenek az özvegyekkel, az árvákkal, a betegekkel. Ezt szent kötelességnek tartom – így segítjük őket.

Vannak időszakos programjaik, akcióik is?

Előfordulnak ilyenek, habár nálunk a tényleges akció a folyamatos, mindennapi szolgálat, munka. De például, hogy a társadalmat érzékenyítsük, a sajósenyei szolgáló közösség Kövér Imre intézményvezető irányításával több évig Együtt – Egymásért elnevezéssel kétévente fesztivált szervezett, amellyel a fogyatékossággal élőkre hívtuk fel a figyelmet. Mára már ez a fesztivál átkerült Őrbottyánba, ahol már meg is tartottuk az első sikeres rendezvényünket. Világossá szeretnénk tenni, hogy az ő életük ugyanolyan szép és teljes, és semmivel sem hátrébbvaló, kevesebb, mint a miénk – csak ők másként élik meg a hétköznapjaikat.

Milyen terveik vannak ebben az esztendőben?

A további tervek a szervezeti változás miatt még alakulnak. Hála Istennek, az állami ágazatirányítás számon tart minket: a módszertani csoportunkat minden egyeztetésbe bevonják. Ez is a munkánk elismerése, és azt bizonyítja, hogy amit teszünk, az jó és példaértékű. Habár véleményem szerint nem elég a példamutatás: vonzóvá is kell lennünk.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Az emberségről gondolkoztunk az idei ökumenikus imahéten Pál és társainak hajótörése, valamint a máltai keresztyének befogadó szeretetének története alapján. Az egész hetünk központi címét a szigetre kivetődő hajótöröttek felszabadító élménye adta, az a „nem mindennapi emberség”, amelyben részesültek (ApCsel 28,2). Ez a jelzős szerkezetű kifejezés azt hangsúlyozza, arra utal, hogy van mindennapi és van nem mindennapi, rendkívüli emberség.

A jóérzésű és jóakaratú emberek, a humanisták emberségesek: nem löknek félre másokat, nem akadályozzák őket útjukon, általában nem tesznek tudatosan rosszat másokkal. Magatartásuk emberszerető és barátságos.

Már ez is figyelemre méltó jelenség, mert együttérzést igényel, mert sokszor gondatlanul, másokon átgázolva száguldunk saját céljaink felé. Elembertelenedő világunkban farkastörvények uralkodnak közöttünk, mindenki csak a saját önző érdekeit tartja szem előtt, észre sem vesszük mások gondját–baját. Embertelen hajszában élünk, dolgozunk, gyakran embertelen kapcsolatokban vegetálunk. Kínozzuk és kizsákmányoljuk magunkat, az erőnket, az időnket is, együtt rohanunk az egyre sebesebben pörgő és változó világgal, amelyben gyakran hagyjuk, hogy mások diktálják az iramot, határozzák meg a programjainkat, és mások is kizsákmányolnak minket. Az ószövetségi próféták éppen arra figyelmeztettek, hogy legyünk emberségesek egymással.

Ne tegyük másokkal azt, amit mi sem szeretnénk, hogy velünk tegyenek.

De Jézus ennél tovább vezet. Legfőbb tanítása nem csupán az emberség, hanem a nem mindennapi emberség, sőt az emberfeletti szeretet. Ebben még több problémánk adódik, mert mi, keresztyének zsarolhatók vagyunk. Többen vissza is élnek ezzel a sokat használt hívószóval, amelyre nehéz nemet mondani. Szeretetben mindenkinek deficitje van. Mindenki vágyik rá, mindenkinek jól jön(ne) belőle bármennyi. De igaz úgy is ez a hiány, hogy egy rendes, lelkiismeretes keresztyénben mindig bűntudatot lehet kelteni amiatt, hogy nem szeret eléggé, többet, jobban. Hiszen hol lenne vége a szeretetnek? Mikor volna elég belőle? Mikor mehetünk szabadságra ezen a téren? Soha. Ezért ha nem vigyázunk és nem tudatosítjuk magunkban, hogy hol tartunk, hogyan élünk, könnyen manipulálhatnak minket. Elvárás, hogy a Krisztus követői legyenek mindennap készek a nem mindennapi emberségre és szeretetre.

Arany János másként fogalmaz: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben.” (Domokos napra)  (Folytatjuk)

IMÁDKOZZUNK!

Miért a szeretet a legnagyobb, Uram? Talán a hit, a remény kevésbé fontos? A három közül sokaknak egy is elérhetetlennek tűnik. Mégis elemi erővel járt át a felismerés, Uram, hogy a szeretet mindenek feletti léte valójában értünk, emberekért van. Hiszen a te szereteted teremtette a mindenséget, adott életet a világban minden élőnek. A te szereteted váltott meg minket bűneinkből azzal, hogy életedet adtad értünk. Uram, a szeretet ad – számolatlanul, kritériumok nélkül. Te mindent odaadtál nekünk, mert szeretsz. Azért a szeretet a legnagyobb, mert nélküle nincs élet! Sem fizikai, sem lelki. Uram, hálából szeretetedért meg akarjuk becsülni az életünket! Kérünk, add hozzá ehhez, ami nem áll hatalmunkban, a többit megtesszük mi! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Zarándokok tömegében Lukács evangéliumának kezdetén párhuzam nélküli történeteket találunk. Jézus születésének és nyilvánosság elé lépésének elbeszélése között áll egy beszámoló, az egyetlen, amelyet feljegyeztek Jézus gyermekkorából az Újszövetségben.

A történet a páskaünnephez kapcsolódó zarándoklatról szól, amelyen Jézus tizenkét évesen, családjával vett részt. Mai szemmel nézve érthetetlen módon Jézus nem az anyja kezét fogva vagy valamelyik férfi rokon óvó karjai közt töltötte ezeket a napokat, hanem kószált erre is, arra is. Ennek az lett a vége, hogy hazafelé menet családtagjai már nem találták. Visszafordultak, három napig keresték őt. Végül a templomban, bölcs tanítók körében találtak rá. Jézus nem egészen értette, mi a felnőttek problémája – mai édesapák és édesanyák is jól ismerik a gyerekek hasonló helyzetben előforduló értetlen tekintetét –, de engedelmeskedett, és hazatért velük.

Ez a néhány vers megmutatja nekünk, hogy Jézus már ekkor értette küldetését. Itt olvassuk első feljegyzett szavait: „… az én Atyám házában kell lennem.” (Lk 2,49) Az eredeti görög szövegben ugyan nem a ház szó szerepel, az új magyar fordítás szóhasználata mégis tükrözi a jelenet lényegét: a gyermek világosan, de nem túl élesen adta tudtul, hogy ő jó fiú, engedelmes, és épp ezért ott van, ahol lennie kell. Ha szó szerint fordítanánk: azzal foglalkozik, amivel törődnie kell. Ezt persze az aggódó rokonság nem érthette meg, Jézus pedig engedelmesen követte őket haza, a családi otthon biztonságába.

Gondatlan, felelőtlen szülők? Nem. Ez a történet határtalan biztonságérzetet és rendezett családot állít elénk. A zarándoklat a férfiaknak kötelesség, az asszonyoknak lehetőség volt, a gyermekekkel szemben pedig egyáltalán nem volt elvárás. Ez a család azonban együtt közeledett Isten felé. Gyermekükkel együtt beálltak a tömegbe, ezzel is kifejezve, hogy ők Isten úton lévő, vándorló népének tagjai.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2020. február 2.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

Ősi falak, modern oktatás FEKETE ZSUZSA

A lelkészi és tanítói hivatásban mindig csak adni kell, az igazi elismerés pedig mások sikerében rejlik. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem az ország egyik legrégebbi felsőoktatási intézménye, 1538 óta tanítanak egy olyan intézmény falai között, amelynek padjait Ady, Móricz, Csokonai és Szabó Magda is koptatta. Az egyetem egyszerre próbálja egyesíteni a hagyományt és a modern módszereket. Megnéztük, hogyan élnek a hallgatók és oktatók a „Közösség, hit, tudás” jelmondat szellemében.

Tóth-Gyóllai Dániel ötödéves teológia–lelkész szakos hallgató hiába járt matematika–fizika tagozatos középiskolába, a teológia felé fordult. – Lelkész szüleim csodálkoztak, hogy nem leszek „műszaki arc”, és én is a lelkészi hivatást választom.

A rövid indokom: Isten és az emberek érdekelnek legjobban. Az első év leginkább a tanulmányokról szólt, akkor azt élveztem, hogy mindent beleadok, és a lehető legtöbbet kihozok a nyelvekből, a bibliaismeretből. Később persze alábbhagyott a lendületem. Az egyetemen még jobban felértékelődött számomra a közösség – úgy érzem, sokat teszek érte, és sokat is kapok vissza. Egy kedves barátom az orvosi egyetemre járt, és azt gondolta, hogy ott hasonlóan meghitt hangulat lesz, mint amihez korábban a debreceni refiben hozzászokott. De nem így történt, ezért nagyon nehéz volt át16 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

kapcsolnia egy személytelenebb, vallásilag semleges közegbe.

A barátom esetéből is látszik, hogy a hitnek, az Istennel való közösségnek milyen hatalmas összetartó ereje van. Nálunk, a hittudományi egyetemen egységben vannak a dolgok.

NEM TANÍTANAK FELESLEGES TÁRGYAKAT Az édesanyja is ide járt, és fontos számára a családias légkör, ezért választotta a hittudományi egyetemet Cserni Krisztina negyedéves tanító szakos hallgató. – Sokkal jobb úgy bejönni mindennap a suliba, hogy nem idegenek lépkednek egymás mellett, hanem ismerjük egymást a hallgatókkal és tanárokkal. Úgy elrepült ez a négy év, hogy szinte észre sem vettük. Hálás vagyok, hogy több egyetemmel ellentétben nálunk nem tanítanak felesleges tantárgyakat, amelyekről el

| REFORMÁTUS ÉLET |

MINDENT MEGKAPTUNK, AMIT KÉRTÜNK Gombos Ádám negyedéves tanító szakos hallgató egy kis szatmári falucskából, Rozsályból érkezett. A hely azért is fontos, mert a természet közelsége meghatározta, hogy természet­ismeretet szeretne majd tanítani.

– Otthon szinte mindenkinek van egy kis földje, erdeje, gyümölcsöse, állatai, talán ezért is fogott meg a természetismeret képzés izgalmas promója. Eredetileg a nyíregyházi főiskolát céloztam meg, de elbuktam a „Madárka, madárkán”, amelyet nem tudtam meggyőzően elénekelni a felvételin. Debrecenben azonban értékelték az igyekezetemet, és felvettek. A „Madárka madár„Egy modern egyházi felsőoktatási kánál” fontosabbnak tartom, hogy jó példát mutassak majd intézménynek úgy kell a tudást közvetíteni a rám bízott gyerekeknek, és és használható diplomát adni, hogy türelmes legyek velük – mondközben a hit alapjairól hiteles képet rajzol fel ja mosolyogva Ádám, aki ezután az elfogadásról is beszél: a hallgatók előtt.” (Kustár Zoltán) – Szeretem ezt az egyetemet, pedig eleinte meg voltam rémülve amiatt, hogy katolikusként érkeztem református közegbe.

A diákság és a tanárok azonban befogadtak. Sőt, a hallgatói önkormányzat évfolyamképviselője lettem. Közös főzéseket, kirándulásokat szerveztem a hallgatótársaimnak, jártunk Prágában, Temesváron, Nagyváradon. Igazán hasznosak a csapatépítő ös�szetartások, amikor kötetlenül együtt lehetünk. Egy idő elteltével sem tudjuk képzelni, hogy mire valók. Minden ismeretről, ameúgynevezett világi esküdtfelügyelő lettem, képviselem a diáksályet átadnak, pontosan tudjuk, hogy miért van rá szükségünk. got. Sok ügyet viszünk az egyetem szenátusa elé, és bárkitől meg Nagyon hasznosak a terepgyakorlatok, amikor különböző iskolehet kérdezni, hogy mindent megkaptunk, amit kértünk. Mindig lákban taníthatunk, szegény településeken és cigány gyerekek azt érezzük, hogy fontosak vagyunk, és figyelnek ránk a tanárok. között is. Elsőre ijesztő volt, amikor az osztályfőnök felsorolta, hogy hány magatartási zavarral küzdő és hányféle szocializáKREATIVITÁS ÉS KIÁLLÁS ciójú gyerek között kell helytállni, de megtapasztaltam, hogy minden egyes gyerekben hatalmas szeretet van, és örülök, Az egyetem legkreatívabb diákjának tartják Tóth Lillát. A nehogy taníthatom őket. Olyan tanár szeretnék lenni, aki minden gyedéves tanító szakos hallgató elárulja, hogy nagyon sok válgyereknek egyformán tud adni. Nemcsak a tananyaggal akarok tozást hozott az életébe az elmúlt négy év. Azt meséli, sosem foglalkozni, hanem a kis lelkekkel is – mondja Krisztina. felejti el az első alkalmat, amikor kiállt harminc gyerek elé, és 2020. február 2.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

taníthatott. – Az elején aggódtam, hogy mi lesz, ha nem a bemagolt óraterv szerint haladok. Azóta már van bennem némi rutin és olyan tudásalap, amely szabadságot ad a tanításban. Szeretem úgy megtervezni az órákat, hogy mindig legyen valami új és színes bennük. Eléggé időigényes munka, úgyhogy ebben még meg kell találnom az arany középutat. A gyerekek azonban nagyon hálásak a kreatív dolgokért, a „kis vendégekért”, akiket beviszek az órákra, mondjuk egy bábot vagy egy rajzolt karaktert – mondja Lilla.

– Az egyetemen a tanítás és a rajz révén kibontakozhattam.

Azt érzem, hogy szinte minden feladat a kreativitásom fejlesztését és a személyiségem felépülését szolgálhatta. Amikor idejöttem, félénk és visszafogott voltam, ma már sokkal magabiztosabb, bátrabb vagyok.

KIVÉTELESET NYÚJTANI Szalay Kont református lelkészszülők gyereke. A harmadéves teológus, lelkész szakos hallgató azt meséli, elsőként a világi középiskolájában szembesült azzal, hogy sokak számára egyáltalán nem természetes, ha valaki hisz Istenben és templomba is jár. – A középiskola teljesen kimozdított a komfortzónámból, meghatározó időszak volt az életemben, hiszen az osztálytársaimmal folytatott beszélgetésekben akarva-akaratlanul is előjött a hit kérdése. Úgy érzem, megtaláltam a helyem a debreceni teológián. Megkapjuk azt az ismeretanyagot, amelyre szükségünk lesz a hivatásunkban.

Most éppen a tudományos diákköri konzultációban szeretném kipróbálni magam, ami sok kutatással, olvasással jár.

18 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

Elsősorban a biblikus tárgyak felé húzok. Azt hiszem, hogyha megtaláljuk, amit szívesen tanulunk, abban kivételeset tudunk nyújtani. Az oktatók pedig segítenek abban, hogy maradandót alkothassunk – fejtegeti Kont. Az egyetemi életről szólva a családias közösséget hangsúlyozza, hiszen számára fontos, hogy senki nem megy el a másik mellett köszönés nélkül. – A másik hatalmas pozitívum a sportolási lehetőség. A foci különleges színfoltja az egyetemnek. A refi és az egyetem épülete között van egy kis focipálya és tornaterem is. Tehetséges sportolók vannak közöttünk, egyikünk focizott a Loki, azaz a DVSC utánpótlásában is. Egy nemzetközi focitornán osztrák, német és szerb hallgatókkal is összemértük a tudásunkat – sorolja Kont, és hozzáteszi: – Idén már a dobogós helyezés megszerzése a cél.

A CSENDBEN MEGISMERNI Az egyetem hatodéves lelkész szakos hallgatója, a mosolygós Birinyi Lilla a középiskolai vallásfakultáció hatására fordult a teológia felé. – Sosem felejtem el Horsai Ede tanár úr első kérdését a vallásfakultáció órán. Így hangzott: „…akkor a nő volt a hibás?” Attól kezdve lehetett érezni, hogy itt izgalmas dolgok következnek, és így is történt. A jó élmények folytatódtak az egyetemen is, pedig korábban volt bennem félsz amiatt, hogy mint mosolygós városi lány, első pillantásra nem vagyok tipikus lelkész. Azonban soha nem közösítettek ki, sőt, itt mindenkinek a pozitív oldalát próbálják erősíteni. Nagyon gyakorlatias vagyok, és számomra fontosak voltak a kórházgyakorlatok, a lelkigondozás. Természetesen itt is ugyanúgy kell ülni és tanulni, mint bárhol máshol, viszont mindegyik óra ad valamilyen maradandó élményt. A tanárok nemcsak leadják az anyagot, hanem az egész személyiségüket beleviszik az

| REFORMÁTUS ÉLET |

órába. Ha összefutunk az utcán, nincs az a tanár, aki ne állna meg egy-két percet beszélgetni. Már hatodéves vagyok, de mindig érdeklődnek, hogy vagyok, és ha látják, hogy nem vagyok a topon, akkor biztatnak, és ez nagyon jólesik. Meghatározóak voltak a teológus közösséggel eltöltött csendességek, amikor úgy ismertük meg egymást harmincan, hogy mindenki csendben volt, és nem szóltunk a másikhoz. Ez rendkívüli köteléket alakított ki közöttünk.

KÉPZÉS 21. SZÁZADI MÓDSZEREKKEL Számos diák szerint Hodossy-Takács Előd tartja a legélvezetesebb órákat. A bibliaismeret, kortörténet és vallástörténet nem éppen a legkönnyebb tárgyak, így kíváncsiak lettünk, hogy miben rejlik a tanár úr titka. – Nagyon megtisztelő, hogy így gondolnak rám a diákok, de nagy titok nincs: szeretek tanítani és a hallgatók között lenni. A tantárgyaim elég nehezek, azonban nagyon fontosak, mert ez alapozhatja meg a szolgálatukat. Elsőben az a feladat, hogy szintre kell hozni mindenkit, mert csak így tudnak a későbbiekben mélyrehatóbban foglalkozni a teológiával. Ez nem könnyű, mert nem unatkozhatnak, akik előbbre vannak, és azok sem veszhetnek el, akik kevesebb tudással érkeznek. A bibliaismeretre inkább a frontális oktatás jellemző, más kurzusaimnál pedig éppen fordítva van. Sok múlik azon, hogy folyamatosan figyelem a diákok reakcióit. Nem lehet jegyzetekbe temetkezve végigülni egy órámat. Próbálom szerethetővé tenni a tantárgyaimat, és nem telik el úgy óra, hogy néhányszor ne nevetnénk közben. Ez feltölti a diákokat és engem is. Huszonkét éve tanítok, közben rengeteget változott a világ és a diákok is. Nem értek egyet azokkal, akik szidják a digitális generációt. Ők nem rosszabbak és nem jobbak, mint a korábbiak, egyszerűen csak mások. Azt gondolom, hogy a 21. század egyháza számára a 21. század lelkipásztorait kell képezni, és ezt nem lehet 19. századi módszerekkel és információkkal tenni.

CSALÁDBARÁT EGYETEM Közösség, hit, tudás – ez egyetemünk hármas jelszava, eköré szervezzük az életünket – kezdi a beszélgetést Kustár Zoltán rektor. – Egy modern egyházi felsőoktatási intézménynek úgy kell a tudást közvetíteni és használható diplomát adni, hogy közben a hit alapjairól hiteles képet rajzol fel a hallgatók előtt, valamint megerősíti a hitbeli döntéseiket. Mindezt olyan közösségi élménnyel érdemes összekapcsolni, amelyben jól érzik magukat a diákok és a tanárok egyaránt. Mintegy hatszáz hallgató tanul nálunk. A közösségépítést segíti az is, hogy a hitéleti szakos hallgatók egy internátusban laknak. Minden pénzügyi és szellemi erőforrást megmozgatunk annak érdekében, hogy ne csak tudást szerezzenek a hallgatók, hanem valódi közösségre is leljenek nálunk. Tavaly a munkatársakkal és a diákok egy csoportjával Izraelbe utaztunk, közösen jártuk be a bibliai helyszíneket Jézus nyomdokain – idézi fel a rektor az utazást, amely szintén erősebbé tette közösségüket.

– Intézményünk megkapta a családbarát egyetem címet is, így azok az édesanyák, akiknek eddig gondot okozott a karrier és a családi szerep összehangolása, most gördülékenyebben tudják szervezni az életüket. Ezt segíti a rugalmas munkaidő, a gyermekfelügyelet és gyermektábor is. Számos felemelő pillanatot éltünk át együtt – folytatja Kustár Zoltán. – A hallgatói önkormányzat ünnepségeket rendez, megindító pillanatokat szerezve a közösségnek. Szeretnénk a család intézményét is népszerűsíteni, hogy ne csak álom maradjon minden tervezett gyermek megszületése. Meggyőződésem, hogy azok a diákjaink is nyitottá válnak a református egyházra, akik a hallgatói önkormányzaton keresztül kerülnek kapcsolatba a lelkész szakos hallgatókkal. Személyes barátságok szövődnek, és ha nem lesz is valaki egyháztag, az biztos, hogy kikerülve a munkahelyére, sosem az ellenséget, hanem az együttműködő partnert látja majd az egyházban. FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN, VÍGH TAMÁS

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Modernitás Van ma egy általánosan bevett hiedelem, amely szerint az a mód, ahogyan a mai ember a modernitást érti: igaz és helyes. Eszerint a modernitásnak létezik egy magától értetődő, normatív tartalma. A modern ember az, aki halad a korral. A magától értetődőség pedig abban a vélekedésben van, amely azt is meghatározza, mi is a haladás tartalma. A haladás az, ha az ember lépést tart a tárgyi világ változásaival és az életkörülményekben bekövetkező gyorsulással.

Van egy rossz hírem. Sajnos az európai szellemtörténet úgy alakult, hogy a modernitás fogalmát nemcsak az emberi történelem külső adottságainak a folytonos változásaira terjesztette ki, hanem azonosította azzal a tétellel, hogy a modernitás felszámolja az emberi lét állandó adottságait. Magyarán azt a hitet, hogy vannak az emberi léthelyzetre vonatkozó örök igazságok, amelyeknek az az alapja, hogy az ember teremtmény. A modernitás

„Az európai modernitásfogalomnak az a legnagyobb hazugsága, hogy az elfordulást az emberről és világáról szóló keresztyén üzenettől, vagyis a hitetlenséget a modernitás szükségszerű következményeként állította be.” fogalmának a kiterjesztése az embernek önmagáról és a világról alkotott felfogására azzal a súlyos következménnyel járt, hogy megrendült az a hit, miszerint az emberi léthelyzet állandó, és amely léthelyzetet örök igazságokban lehet megfogalmazni. Ekként jött létre a modernitás új hiedelemvilága, amely képes volt elhitetni, hogy az ember nem teremtmény, hanem ura önmagának és a világnak. Amiből az következik, hogy ember külső életkörülményeinek változásai magát az emberi lényeget változtatják meg. Ekként jött létre a modernitásnak az a képzete, hogy aki modern, az szükségképpen feladja az emberi létről a Kijelentésen keresztül kapott végérvényes tudást.

Az európai modernitásfogalomnak az a legnagyobb hazugsága, hogy az elfordulást az emberről és világáról szóló keresztyén üzenettől, vagyis a hitetlenséget a modernitás szükségszerű következményeként állította be, mintha bizony a tudomány felfedezései nyomán bekövetkezett és bekövetkezendő hatalmas változások az életmódban, a 20 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

munka megszervezésében, a kommunikációban – és még sorolhatnánk – szükségszerűen ateista világképhez vezetnének. A rossz hír tehát az, hogy az így értelmezett modernitás és a keresztyénség szétvált egymástól, mi több, a keresztyén világkép úgy tűnt fel, mint amelyik immár nem tud mit mondani az emberi lét nagy kérdéseiről. Sajnálatos módon létrejött, és ma is uralkodik olyan történelemkép, miszerint a szekularizáció „történelmi szükségszerűség”. Különös módon ez a mese ma nem szorul magyarázatra.

Látni kell, hogy a modernitás fogalmának ez a kisajátítása az egész nyugati keresztyén civilizációt nyomás alá helyezte, aminek az lett a következménye, hogy a keresztyén üzenet által megfogalmazott örök igazság az emberről és a világról riasztóan széles körben az érvényét vesztette, vagy megengedő módon a szubjektum belső világába rendeltetett. Mintha bizony az evangélium igazságtartalmának az egyén hite lenne a kritériuma.

A modernitás mai, „modern” értelmezése teljességgel hamis, mert azon az illúzión alapul, hogy az ember dologi világának a változásai magát az embert változtatják meg. A modernitás mai értelmezésének legnagyobb tévedése, hogy a részt összetéveszti az egésszel.

Természetesen nem vagyunk modernitásellenesek. Semmi kedvem ma is lovaskocsin közlekedni.

De látni kell, hogy a mai modernitáseszme utópisztikus, alapvetően hamis világmagyarázattá növelte önmagát, mert félreértette az embert.

Azért értette félre, mert elhitte, hogy az ember elmenekülhet létének végső kérdései elől, és megválthatja önmagát.

De az a helyzet, hogy a végső kérdések, amelyek egytől egyig az emberi lét végességével való szembesülésből fakadnak, ugyanazok, amelyek mindig is voltak. Így állhat elő az a fura helyzet, hogy miközben minden változik, úgymond haladunk a korral, semmi sem változik.

A keresztyénség létjogosultságát az adja, hogy csak és kizárólag az emberi lét végső, lényegi kérdéseivel foglalkozik. Ezért mindig csodálkozom azokon, akik látva a modernitás „csodáit”, a keresztyénséget temetik. Talán pont fordítva: eljön még a modernitás utópiáiból való kijózanodás ideje és a rádöbbenés arra, hogy a keresztyén kérdésfelvetés ma is érvényes. 

| GONDOLATOK |

FAGGYAS SÁNDOR

Csanádi temploma A szerző újságíró, a Magyar Hírlap Táncsics Mihálydíjas szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségi tagja

ILLUSZTRÁCIÓ: SZARVAS LÁSZLÓ

Ahogyan távolodunk a huszadik századtól, egyre kevesebben emlékeznek és emlékeztetnek az akkor élt és alkotott magyar költőkre, írókra – kivált azokra, akik saját korukban sem voltak nagyon ismertek, illetve akiket a létező szocializmus évtizedeiben elhallgattak, aztán meg elfelejtettek. Mint a magát „dolgaértő kismester”-nek nevező Csanádi Imrét, akinek január 10-én volt születése századik évfordulója. Hiába volt József Attila- és Kossuth-díjas, tizennégy kötetes költő, író, műfordító, publicista, szerkesztő, hiába írta róla földije, a szintén a Fejér megyei Zámolyon született Csoóri Sándor,

hogy Csanádi ugyanazt az eltéveszthetetlen hangot találta meg a magyar irodalomban, mint Kodály a Psalmus Hungaricusban vagy a Berzsenyi-versekre írt kórusműveiben. S hiába ő – több irodalomtörténész szerint – az egyik legmagyarabb költőnk, aki a régi, a népi és a modern költői nyelv zseniális ötvözésével a magyar nyelvet Arany János óta talán a leggazdagabb megzenésítésben szólaltatta meg, ma már alig hangzik el a neve vagy valamelyik verse.

A ma élő reformátusoknak azért illik tudni, hogy az Egy hajdani templomra című költeménye (amelyet a református Csanádi a legtöbbre tartott) az egyik legszebb, legfontosabb magyar hitvalló vers.

Prófétai, prédikátori nyelven idézi meg azt a régi templomot, amely csak nádfödeles pajta, „sár-alkotmány” volt, mégis szentegyháznak neveztetett, ahol a „két vad pogány”, azaz a törökök és a németek szorításában a puszta létért küzdő magyarok szomjúhozva hallgatták az Igét, és zúgták a zsoltárokat. Szerény, szegény, törékeny hajlék volt a

tipikus református templom; „Mégis megtartódat benne becsüld, magyarság, / ország lappangott itt, mikor nem vala ország; (…) lett Bástya és Bátorság.”

Mintha Ady keserű vádjára – „…még a Templomot se építettük föl” – válaszolna Csanádi, megerősítve azt a történészi felfogást, hogy elsősorban a sok-sok templom és iskola (a hit és a tudás) tartotta össze és tartotta meg a darabokra szakított, szétszórt magyarságot a romlás évszázadaiban, majd a trianoni diktátum óta eltelt száz évben is.

A reformátorok felismerték, hogy „a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által”, ezért az istentisztelet legfontosabb része az igehirdetés.

Maga Jézus a testet öltött és közöttünk lakozó Ige, s a hívő ember azért jár templomba, hogy találkozzon Istennel, hallja az Igét, az örömhírt. Istennel nemcsak a kőtemplomban találkozhatunk, hanem szívünk templomában is. Igehirdetésében kérdezte egy idős lelkipásztor, hogy a karácsonyban benne van a szívünk – hiszen ez a szeretet ünnepe, amikor együtt vagyunk és örülünk szeretteinkkel –, de vajon a szívünkben benne van a karácsony? A szívünkben megszületett Jézus, aki a legnagyobb, legdrágább, ingyenes isteni ajándék? Hányan vallják Pál apostollal: „Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem”?

Az ember, ahogy öregszik, úgy szaporodik szívében a halál, gyűlik benne a csalódás, a keserűség, mert látja, hogy a burjánzó gazság elfedi és megfojtja az igazságot. Mégis örülhetünk, hogy nálunk – Európa sok országával szemben – állnak még a régi, szent templomok, és nem üresek. Még inkább örüljünk, és adjunk Istennek hálát azért, hogy a szívünk ajtaján ő zörget, lép be és szól hozzánk – bátorít, vigasztal, válaszol imáinkra –, megtanít az igazságra, meggyógyít betegségünkből, és szeretete kiűzi a félelmet szívünkből. Isten mindnyájunkat szeret, mert ő a szeretet.

Mi volt Csanádi nádfödeles templomának a titka?

Nyilván ismerte Dobó István egri várkapitány híres mondását: a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. A versében megörökített templom azért lett megtartó Bástya, mert élő hitű, bátor szívű emberek építették, akik maguk élő kövekként épültek fel Isten templomává. Isten lelke lakozott a templomban és az emberszívben is – a szegletkő pedig Jézus Krisztus volt. Ő hív és vár ma is mindenkit, aki szomjazik az igazságra és az élet vizére.  2020. február 2.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

LXIV. ÉVFOLYAM,

5. SZÁM,

2020. FEBRUÁR 2.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

A könyv már a címlapjával is hívogat. Pont azért, mert nem az áldásra emelt kezű Jézus képe, sem nem az őrá áhítattal tekintető tanítványok kis csapata látható rajta – hanem egy szamár. Csak egy szamár. Miközben a cím – Közöttetek ne így legyen! – Jézus tanítványokhoz intézett szavait idézi (Mt 20,26). És hogy miért is a szamár? A könyvet olvasva nem lesz nehéz rájönni a válaszra.

Craig C. Hill nem sokat kertel a könyv témájával, mondandója kulcskérdésével kapcsolatban: „A státusz nem lelki ajándék, és az ambíció nem szerepel a Lélek gyümölcsét bemutató listán. A Szentírás a legjobb esetben sem egyértelmű kategóriaként mutatja be a tekintélyt, a méltóságot és a rangot. Mégis, sok ambiciózus keresztyénnel találkozunk, akik valamilyen státuszra vágyakoznak, és magas pozícióra törnek. Vajon rosszul teszik?” (13. oldal) Néhány sorral később még élesít: „Sosem találkoztam olyan kérdéskörrel, amely ennyire fontos lenne, és mégis alig kerül szóba. A lelkészek még a szexuális életükről vagy a mentális állapotukról is szívesebben beszélnek, mint az elismerés és megerősítés utáni vágyukról.”

Tehát lelkészi szakkönyvről lenne szó? Közel sem. A  szerző úgy járja körül Krisztus Craig C. Hill: Közöttetek ne így legyen! mai egyházának a státuszra – Státusz és ambíció és az ambícióra vonatkoJézus követésében. zó nézeteit és tévképzeteit, Fordította: hogy azok nemcsak a lelSzabadi István, készek, de a gyülekezeti és Kálvin Kiadó, 2019 közegyházi tisztségviselők, illetve a gyülekezeti tagok számára is egészen világossá válnak. Helyesbítek: bár világossá válnának!

Ami számomra igazán szimpatikussá tette a könyvet, az a szerző személyessége. Nem (csupán) abban a vonatkozásban, hogy számomra, az olvasó számára akarja a legkülönbözőbb megközelítésekkel személyessé tenni a témát, hanem ahogyan önmagáról, a saját megélt útjairól és tévútjairól is vall – mély, elemző, mégis sok esetben könnyed, sőt humoros hangvétellel.

Elmélyültség, önreflexió, ugyanakkor könnyedség, sőt humor. Micsoda lehetőségek ezek Krisztus mai népe, nem kevésbé annak különféle rendű és rangú vezetői előtt! 

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Na, ki a szamár?

ÁRA: 400 FT

9 771419 856007

Képtelenek elhagyni Jézust MILLIÓK SZENVEDNEK KRISZTUSÉRT, MÉGIS TERJED AZ EVANGÉLIUM

20005

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: .........................................................................................

HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6.

Aláírás: ...................................................................................

| SZEMLE |

PETRŐCZI ÉVA

Ige-Idők – örök időkre

Igaz, hozzávetőleg két esztendővel minden idők egyik legrangosabb és legnagyobb tömegeket vonzó, összprotestáns keresztyén csapatmunkával létrejött magyar kiállításától, a reformáció ötszázadik születésnapja alkalmából megrendezett Ige-Idők-től való végső búcsúvétel után készült csak el ez a hatalmas kötet. A szerkesztők és a szerzők érdeme, hogy ezek után az „érdemes volt várni rá” biztos tudatában, jóformán olvasópultot igénylő, gazdagon illusztrált anyagot vehetünk kézbe. És hátravan még a folytatás a kiállítás teljes tárgyfotóanyagának, vizuális világának megjelenítésével. A mostani, nagyon értékes és beszédes képanyag még csak sejteti ezt a folytatást.

Most a szövegeké, a tanulmányoké a főszerep.

Harminchét tudományos dolgozaté, amelynek szerzői között találkozhatunk a magyar és európai reformáció történetének elkötelezett egyházés irodalomtörténészekkel, történettudósokkal, művészettörténészekkel, történeti politológusokkal, az iskolatörténet kutatóival, s még folytathatnám a sort. Idézzünk itt néhány szót Varga Benedek történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója előszavából: „A kötet, amelyet az olvasó kezében tart, számos szerző műve. Szerzőink tudományos alapossággal vizsgálják és értelmezik ezeket a jelenségeket. A kötet így mintegy betetőzi kiállításunk megtekintését… Kiállításunk a tárgyak gazdagságának felvonultatásával és a tárlat térben történő megformálásával – a kiállítás műfajának különlegessége révén – egyszeri és megismételhetetlen látványt nyújtott látogatóinknak. Reményeink szerint kiállításunk és katalógusa nemcsak hosszú és sokrétű folyamatok eredményeinek összegzését végezte el, hanem a továbbgondolás újdonságának kezdetét is jelentik. Reméljük, egyben az örök megújulás ígéretét is szolgálják.” Örömteli és megható véletlen, hogy a kötet bemutatására nem csupán a magyar kultúra napján, de egyszersmind az ökumenikus imahét kellős közepén került sor. Nagyon illik ez egy olyan kiadványhoz, amelynek nagy ívű nyitó tanulmányát, a Miért világtörténelmi jelenség a magyar reformáció?-t egy Rómát méltán „lelki otthonának” tartó katolikus történettudós, Molnár Antal írta.

Dolgozatának egy különösen is rokonszenves végkövetkeztetését idézem. „A felekezetek egy-

más mellett élésével az évszázadok során olyan kifinomult érzékre tettünk szert, amellyel az egyfelekezetűségre szocializálódott társadalmak tagjai szükségszerűen nem rendelkeznek. A 20. század kataklizmái ezt a képességünket jelentősen roncsolták, de hogy egy nyugodtabb és sok szempontból kedvezőbb történeti időszakban mit tudunk ebből a tapasztalatból értékesíteni, az már csak rajtunk múlik.”

Ige-Idők. A reformáció 500 éve, Magyar Nemzeti Múzeum 2017. április 26.–november 5., I. kötet, Tanulmányok.

Szerkesztők: Kiss Erika, Zászkaliczky Márton, Zászkaliczky Zsuzsa, Budapest, 2019

Protestáns egyháztörténeti kiállítás katalógusáról lévén szó, illő megszólaltatnunk egy jeles teológust is, Fekete Károly tiszántúli püspököt, aki korábban a debreceni hittudományi kar rektora, a teológiai doktoriskola vezetője volt. Igeközpontúság a református istentiszteletben című áttekintésében ezt olvashatjuk: „Miben nyilvánul meg a bibliai lelkület? Abban, hogy Isten találkozást szerzett az ég és a föld, a lent és a fent, a tiszta és a tisztátalan, a bűn és a kegyelem, az emberléptékű és az isteni, a gyengeség és az erő, az elveszett és a Megváltó, a teremtmény és a Teremtő között, vagyis a legellentétesebb és legvégletesebb dolgok között.”

Talán már ez a miniatűr tallózás is sejteti: a magyar reformáció egyházainak, iskoláinak, szervezeteinek életébe nagyon sok színt, gazdagságot fog hozni ez az értékes kiadvány!  FOTÓ: EVANGELIKUS.HU

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 23

| REFORMÁTUS ÉLET |

Elhunyt Makkai Ádám Életének 85. évében január 18-án elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító. A chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora – a Károli Gáspár Református Egyetem díszpolgára – emigráns íróként sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért.

Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten. Édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító. Családjában több református lelkész is volt: nagyapja, Ignácz László Kovásznán szolgált, nagybátyja és keresztapja, Makkai Sándor – akit erdélyi magyar íróként és pedagógusként is számon tartunk – 1926-tól 1936-ig az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Középiskolai tanulmányait részben a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban végezte, és először ő is a református teológiára felvételizett. Végül francia–magyar szakon bölcsészeti tanulmányokat kezdett az ELTE-n, majd 1956 után az Egyesült Államokban, a Harvardon szerzett diplomát és a Yale-en doktori fokozatot. A világ számos részén oktatott és kutatott, Kuala Lumpurtól Hongkongon át Chicagóig. 1969-től 2004-ig az Illinois-i Egyetem rendkívüli professzora volt.

1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget (Linguistic Association of Canada and United States), amelynek sokáig ügyvezető elnöke is volt. Több nyelvészeti folyóirat létrehozásában is közreműködött, kultúrtörténeti jelentőségű műve a magyar költészetet bemutató In Quest of the Miracle Stag című kétkötetes angol nyelvű antológia, amely 2002-ben magyarul is megjelent A csodaszarvas nyomában – A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel. 1965-ben írt doktori disszertációja, az Idiom Structure in English (Az angol nyelv idiómáinak struktúrája) az angol nyelvészet egyik alapkönyve lett.

1966-tól jelentek meg verseskötetei. 1952 és 2005 között született költeményei a Jézus és a démonok imája című gyűjteményes kötetben olvashatók. „A költő az isteni terv munkatársa. Makkai Ádám hisz a költészet, az alkotás erejében” – írta róla Jókai Anna a hetvenötödik születésnapján.

2011-ben Kossuth-díjat kapott „a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként”. 2016-ban a Kossuth Nagydíjjal tüntették ki „világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként”. Ugyanabban az évben a Magyar Szent István Rend kitüntetést is megkapta. „Úgy lett világpolgár, hogy közben féltőn óvta hűségét az anyanyelvhez” – méltatta akkor Áder János köztársasági elnök.  REFORMATUS.HU 24 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

Átadták a Bach Mindenkinek Fesztivál adományait

Idén a Kárpát-medence több mint száz településén szólal meg Bach muzsikája hangversenytermekben, templomokban, iskolákban, kórházakban, aluljárókban és tereken március 16. és 22. között a Bach Mindenkinek Fesztiválon.

Idén a Magyar Gyermekmentő Alapítvány munkáját segítik a zenével.

– A fesztiválon a művészek önkéntesen vesznek részt, az események ingyenesek a közönségnek, de adományaikkal hozzájárulhatnak a Magyar Gyermekmentő Alapítvány munkájához – mondta el Kovács Zalán László tubaművész, fesztiváligazgató a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón január 21-én Budapesten. A fesztiválon fellép majd mások mellett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Honvéd Férfikar, a Magyar Állami Operaház zenekara, a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus.

Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai vezetője hozzátette: olyan lélegeztetőgépet szeretnének vásárolni, amely alkalmas csecsemők, kis- és nagyobb gyermekek, valamint felnőttek ellátására is betegszállítás közben.

A sajtótájékoztatón átadták a 2019-es fesztiválon ös�szegyűjtött három és fél millió forintnyi adomány segítségével beszerzett új lélegeztető-altató gépet a Bethedsa Gyermekkórházban. Velkey György főigazgató kiemelte: a tavalyi jótékonysági program kedvezményezettjei azok a súlyosan beteg gyermekek, akik légzésükben szorulnak támogatásra. Ezeknek a gyerekeknek magas szakmai tudásra és magas technológiájú környezetre van szükségük, ehhez járul hozzá az újonnan beszerzett gép, amely az intenzív aneszteziológiai ellátás műszere.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI/MTI

| REFORMÁTUS ÉLET |

Mérföldkő élet és halál mezsgyéjén Felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok síremlékét a Fiumei Úti Sírkertben január 23-án. – Mérföldkő élet és halál mezsgyéjén. Jelez születést, munkát, erényt, eltávozást, de a halálon túl mutat az Örökkévalóra is – mondta a síremlékről Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök.

Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke azt kívánta, hirdesse ez az alkotás Tőkéczki László és mindannyiunk boldog várakozását, hogy a feltámadás és az örök élet reménységében élünk.

A két éve elhunyt művelődéstörténésznek, egyházi vezetőnek a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával állítottak emléket a nemzeti emlékhelyen. Az alkotást Juha Richárd szobrászművész készítette.

Tőkéczki Lászlót hatvanhat éves korában, 2018. január 8-án hívta magához Teremtője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődéstörténeti tanszékének vezetője aktív szereplője volt a rendszerváltás utáni közéletnek: a Hitel, majd a Valóság és a Protestáns Szemle című folyóiratot szerkesztette, alapító tagja volt a Duna Tv kuratóriumának, részt vett a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület megalapításában és a balatonszárszói református értelmiségi konferenci-

ák újraindításában. Egyebek mellett elnöke volt a Református Tehetséggondozó Alapítványnak, valamint tagja volt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának. A budahegyvidéki református gyülekezet tagja volt. 2002-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzőjévé, 2009-ben főgondnokává választották, amely pozíciót egészen haláláig betöltötte.

– Ez a mementó méltóképpen fejezi ki emberi és szellemi nagyságát, ugyanakkor szerénységét. Sohasem volt korszerű, épp ezért lehet mindig időszerű – hangsúlyozta a megemlékezésen Békés Márton történész. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója méltatta egykori tanára bátorságát, türelmét, fáradhatatlan munkabírását, keresztyén derűjét, világos stílusát és küldetéses hitét. – Legyen síremléke zarándokhely! – zárta ünnepi beszédét a történész.

A megemlékezésen részt vett Tőkéczki Ilona, az elhunyt testvére, Boross Péter korábbi miniszterelnök, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének vezetője, Kapronczay Károly, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója is. A felavatott emlékmű előtt lerótták kegyeletüket Tőkéczki László egykori munkatársai és diákjai, közöttük a református egyház képviselői is.  FEKE GYÖRGY, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Túl sokan „könyvelnek” A kereskedelmi nyelvben természetes „elkönyvel” ige (jelentése: ’könyvelési tételt bejegyez’) átvitt értelemben is használatos. Így ’eredményt, sikert valakinek betud, valakinek a javára ír’ („neki könyvelték el a győzelmet”), illetve ’elkönyvel valamit, valakit valaminek, valamilyennek’, ’valamilyennek jellemez valakit’, azaz ’valakiről, valamiről véleményt alkotva, ezentúl valaminek, valamilyennek tekint’ jelentésben. Az utóbbi értelemben alkalmazza a szót Kosztolányi Dezső a Rákosi Jenőről írott portréjában: „annak idején őt is mint békétlent és garaboncásat könyvelték el, mint irodalmi rendetlenkedőt, aki nem ismeri a hűvös ész szabályát”. Ám az egyébként szemléletes „elkönyvel” divatszó lett ’valaminek tekint, valamiként számon tart valamit, valakit’, illetve ’valaki valaminek megél, valaminek, valamilyennek érez’ értelemben. Ilyenkor már gyakran el is homályosul az eredeti jelentés. Íme: „csalódásként könyvelték el az új lemezt”; „nem úgy élte meg, hogy vigyáznak rá, hanem büntetésként könyvelte el”; „ezeket a híreket megmosolyogtató érdekességként könyvelik el”; „a pletykákat a laikusok már tényként könyvelik el”. Vannak a szövegkörnyezetbe jobban illő szinonimák. Szabatosan: csalódtak az új lemezben, büntetésként élte át, érdekességként olvasták, tényként beszélnek róla.

A jelentéstaszításhoz hasonló suta szófűzés, ha kedvező jelentésű tartalmat „könyvelnek el”: „már biztos győztesként könyvelték el a mérkőzést, de az ellenfélnek az utolsó percben sikerült kiegyenlítenie”; „filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el a kritikus közeg”; „a sajtó is a világ legszebb párjának könyvelte el a szerelmeseket”. Világosan: győztesnek érezték, visszatérésnek minősítette, a világ legszebb párjának kiáltotta ki.

Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk. Úgy könnyebben kiválaszhatnák a közlendőjük tartalmának leginkább megfelelő szinonimát.  ARANY LAJOS 26 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A fősorokban az Énekek énekéből idézünk.

Vízszintes: 1. Az idézet első része (É, M, A, L, N). 13. Női név. 14. Világtenger, angolul. 15. Vértanúk városa. 16. Az angol ábécé utolsó betűje. 17. Doromboló házi kedvenc. 18. Kossuth-díjas geofizikus (László). 19. Köszméte. 21. Félelem!

22. Némán haladó! 23. Lantán vegyjele. 24. Történelmi éra. 26. Dalszövegíró, költő, előadóművész (Anna). 29. Finnország egykori gépkocsijelzése. 31. Ókori állam a Közel-Keleten. 33. Párizsi utca! 34. A zenei alaphangsor 3., 6. és 4. hangja. 36. Annál lejjebb. 38. Szemfényvesztés. 40. Pakisztán és India hivatalos nyelve. 41. Tu … Dominus (Te vagy az egyetlen Úr, latinul). 43. Egyesületi egyed. 44.

Fémpénz előlapja. 45. Muzsika. 46. Pincemester. 48. Szegő Gizi grafikus, karikaturista szignója. 49. Belül boxol! 50. Ausztrália sportjele. 51. … Bloodgood, amerikai modell és színésznő. 53. Arany vegyjele. 54. Pénztár. 57. Londoni térd! 59.

Pára egynemű betűi. 61. Középen mutat! 62. Személyes névmás. 64. Összedől.

66. Gdansk egyik festői utcája (DLUGA). 68. Zsemlegombóccal készült húsétel.

70. Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, röviden. 72. Az Arany Horda vezére.

73. Radioaktív nemesgáz. 74. Műsort sugároz. 75. Riga nyugati városrésze.

Függőleges: 1. Az idézet második része (S, B, A, Á). 2. Érzősejt. 3. Jászai-díjas színésznő (Katalin). 4. Fordított kettős betű. 5. A Loire folyó kezdete! 6. … homo! Íme, az ember! (Pilátus). 7. Az énekhangok lejtését leíró grafikus jel. 8. Idegen gáz! 9. Oda-vissza: falatozna. 10. Becézett női név. 11. Beri …, színész, zenész, festő. 12. Etnikai csoport tagja Írországban, Skóciában és a Man-szigeten. 17.

Meseszép. 18. Szürkeállomány. 20. Talajművelő eszköz. 22. Ház, németül. 25.

Omladék. 27. Kedveskedő megszólítás. 28. Had. 30. Tomáš Dvořák, cseh klarinétművész és zeneszerző művészneve (FLOEX). 32. Legenda. 35. A Földközi-tenger melléktengere. 37. Hitszegő. 39. Kopasz. 40. Ultraviola, röviden. 42.

Távirati ü. 44. Egyenértékű. 46. Növényevő hal. 47. Rengeteg. 50. … Nielsen, dán némafilmcsillag. 52. Genus. 55. Madárjós az antik római vallásban. 56. Jorge …, brazil író, újságíró, politikai aktivista. 58. Összetételekben szembenállást jelöl. 60. Figura. 63. Formadarab. 65. Akta része. 67. Rutinos részlet! 68. Kuruc szenátor, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya (Ádám). 69. Női becenév. 71. Regényét Gárdonyi írta meg. 73. Libanoni autójel. 74. Los Angeles.

Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Csókoljon meg engem szája csókjaival. – Szerelmed jobb a bornál.

| GYERMEKEKNEK |

A fáraó jobbkeze  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Gyorsan telnek a napok a fáraó palotájában, hiszen az embernek nincs gondja semmire. A főpohárnoknak sem volt. A nagy vidámságban úgy elröppent két esztendő, hogy a fáraó észre sem vette. Ám egy napon igen borús kedvvel ébredt. Mert különös álmot látott: ott állt a Nílus mellett, és a folyóból hét szép, kövér tehén jött elő, majd a sás között legelészni kezdett. De hamarosan hét másik tehén is kijött a folyóból, amelyek csúnyák és soványak voltak. És ezek elnyelték a kövér teheneket. Felriadt erre a fáraó, de elaludt újra, és hasonlót álmodott: hét kövér, magokkal telt kalász nőtt egy száron, majd hét sovány, aszott kalász is sarjadt. De a sovány kalászok elnyelték a telt kalászokat.

Hívatta a bölcseit és álomfejtőit a fáraó, ám azoknak fogalmuk sem volt, mit jelenthet a két álom. A fáraó nem akart hinni a fülének. Dúlt-fúlt mérgében. És akkor a főpohárnoknak eszébe jutott József.

Amikor József megérkezett, a fáraó azonnal nekiszegezte a kérdést: – Te tényleg meg tudod fejteni az álmokat?

– Én nem, uram – hajtotta meg magát József a trón felé –, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak.

– Jól van – válaszolta a fáraó –, lássuk, milyen választ ad az Istened – és elmesélte mindkét álmát.

A megfejtés nem volt vidám, mivel a két álomban azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni.

A hét szép tehén és a hét szép kalász is hét esztendő. Hét éven át bő lesz a termés Egyiptomban. De azután jön a hét sovány kalász, hét sovány tehén.

Hét szűk esztendő következik, amikor éhínség lesz Egyiptomban. Az éhínség hét éve alatt azt is elfelejtik, hogy egykor bőség volt az országban, olyan súlyos lesz az éhség.

– Azért ismétlődött meg kétszer is az álom, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi – fejezte be az álomfejtést József. De látva a fáraó elkomorult arcát, még hozzátette: – Ha szabad tanácsot adnom, akkor rendeljen az ország fölé felügyelőket a fáraó, és szedesse be a termés ötödrészét a bőség hét esztendejében. Gyűjtsenek össze minden élelmet, halmozzák föl a gabonát, és őrizzék a városokban!

Ez az élelem lesz az ország tartaléka, és így nem pusztulnak el az éhínség idején. Most pedig szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa Egyiptom élére, hogy irányíthassa a munkálatokat.

A fáraó odafordult a szolgáihoz: – Mondjátok csak, találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben isteni lélek van?

De nem várta meg a választ, visszafordult Józsefhez: – Te vagy az egyetlen Egyiptom földjén, akinek tudtul adta Isten a közelgő veszedelmet, és azt is, hogyan menekülhetünk meg. Nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember. Nincs jobb, akit megbízhatnék a feladattal. Te felügyelsz majd a házamra, és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik.

Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad. Én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek – mondta a fáraó, és levette a pecsétgyűrűt az ujjáról, majd József ujjára húzta.

A palota tróntermében leborult mindenki a földre, mert tudták, most törvényt hirdetett a király.

Csak két ember állt a teremben: a fáraó és József, az uralkodó jobbkeze. 

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

ÁLLÁS

A Menedék Mamásotthon családgondozó, illetve szakgondozó munkakör betöltésére munkatársat keres. Téged keresünk, ha elkötelezett vagy a keresztény értékrend mellett, szereted a gyerekeket, jól kommunikálsz, nem ijedsz meg az adminisztrációtól sem, csapatjátékos vagy.

Amire számíthatsz: nagyon jó csapat tagja lehetsz, változatos feladatok, több mint munkahely, igazi hivatás, keresztény lelkületű támogató vezetés. A munkakört teljes állásban lehet betölteni. Munkavégzés helye Budapest. Jelentkezni részletes motivációs levéllel és önéletrajzzal a mamasotthon@gmail.com címen lehet. További információk a 06-20-516-5876-os telefonszámon kérhetők.

FELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2020/2021-es tanévre református teológia osztatlan, és katechéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2020. február 28.

Felvételt hirdet továbbá református hit- és erkölcstanoktatói, szaklelkigondozó, homil­ etikai szakirányú továbbképzési szakjaira, önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2020. augusztus 14. További információ a prta.hu oldalon található, illetve a +36-89312-331-es és a +36-30-748-1620-as telefonszámon kérhető.

Kiállítás három évszázadról Ahol templom, ahol iskola – 300 éves keresztyén értékeink címmel nyílt tárlat január 22-én, a magyar kultúra napján a háromszáz éves törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola diákjainak munkáiból – tájékoztatta szerkesztőségünket az intézmény. A törökszentmiklósi Ipolyi Közművelődési Központban nyílt kiállítás a Bethlen Gábor Református Általános Iskola háromszázadik tanévét és a keresztény értékeket jeleníti meg a gyerekek alkotta makettek és rajzok segítségével. Emellett a falakon fotók adják vissza a jelenkori diákok közösségi életének egy-egy pillanatát.

A megnyitón Virágné Katona Zsuzsanna igazgató köszöntötte a résztvevőket, és hálát adott Istennek azért, hogy 1720-ban az elődök megalapították a református egyházközséget és az iskolát. Az ünnepségen közreműködtek az iskola tanulói, műsorukban a templom és iskola erős kapcsolatát, annak jelentőségét, a keresztyén értékek fontosságát emelték ki. A kiállítást Szabó József elnöklelkész nyitotta meg. – Az itt élő református vallásúaknak a templom és az iskola egysége mindig is természetes volt – mondta beszédében, majd Isten gazdag áldását kérte a városra. A lelkipásztor hálát adott Istennek megtartó kegyelméért és segítségéért, valamint azért, hogy a jubileumi évben a kétszázharminc éves templom és az iskola épületei megújulhattak, megszépülhettek. A kiállítás február 21-ig tekinthető meg az Ipolyi Közművelődési Központban.  A HÉT KÉPE

50 éve ha­rang­ön­tés Őrbottyánban

GOM­BOS MIK­LÓS

Arany­ko­szo­rús ha­rang­ön­tő mes­ter

Kiváló magyar szakemberek ál­ tal készített, külföldön is elismert magyar termékeket gyártunk a harangokkal kapcsolatos bármely munkában.

Referencia: www.ha­rangontes.hu Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 134. Pf. 10.

Telefon: (00-36) 06-28-360-170 Mobil: +36-30-9489-575, +36-30-7288-161 E-mail: gombosmi@harangontes.hu info@harangontode.hu

28 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

Egy éve annak, hogy tűz ütött ki a budapesti Ráday Kollégium épületében.

Az egykori bentlakók gyertyagyújtással, csendes imádsággal, zsoltárénekléssel emlékeztek a történtekre és az elhunytra.  FORRÁS: PAROKIA.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

| EGYHÁZI ÉLET |

Nemzedékek munkája Megújult és kibővült a gyülekezeti ház az alig négyszázhúsz lakosú zempléni Nyíriben. Az épületet a Magyar Falu Program támogatásával korszerűsítették. Az egyházközség udvarán évekig üresen álló épület régen csűr volt, amelyet a reformátusok alakítottak át közösségi térré.

A magyar állam csaknem huszonhárommillió forinttal támogatta a rossz állapota miatt nem használható ház felújítását. A pénzből nemcsak helyreállították, hanem ki is bővítették az épületet: vizesblokkot és ifjúsági szobát alakítottak ki, ahol a tervek szerint baba-mama kört és bibliaórákat fognak tartani.

Eszközöket is vásároltak, és közösségépítő programokat is szerveznek majd.

– Az egyházmegyétől további négyszázezer forintot kaptunk, amiből a fűtést korszerűsítettük – mondta Orbánné Verók Zsuzsanna lelkipásztor, aki az ünnepségen úgy fogalmazott: a megújult épületben Isten nemzedékről nemzedékre való kegyelme, szeretete és hűsége mutatkozik meg. A gyülekezeti

FŐTITKÁRT KERES A DRHE

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) rektora nyilvános pályázatot hirdet az egyetem főtitkári tisztségének betöltésére. A megbízás 2020. augusztus 1. napjától 2023. július 31. napjáig szól. Külső pályázó esetén a pályázat – megállapodás szerinti időtartamra szólóan – a rektori hivatal állományában teljes munkaidős ügyvivő-szakértő álláshelyre is vonatkozik. A pályázat benyújtásának határideje: 2020. március 13., az elbírálás határideje: 2020. április 30. A pályázatot négy nyomtatott példányban és digitális formában kell az egyetem rektorához benyújtani (4026 Debrecen, Kálvin tér 16., Rektori Hivatal). A részletes pályázati felhívás 2020. január 23-i közzététellel megtalálható a drhe.hu honlapon. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást Kustár Zoltán rektor ad a rektori@drhe. hu címen, illetve a 06-52-518-591-es telefonszámon. 

APRÓHIRDETÉSEK

ház legnagyobb termét – amely jelenleg gyülekezettörténeti kiállításnak ad helyet – Darányi Lajos református püspökről nevezték el.

A felújításért tartott január 17-i hálaadó istentiszteleten Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese hirdetett Igét. – Istent kell képviselnünk a világban, és ő a nehéz helyzetekben is mellettünk áll. Meg kell nyitnunk szívünket a másik ember előtt. Ez a záloga annak a bizalomnak, amelyet építeni kötelességünk, közösségeinkben és személyes életünkben egyaránt – hangsúlyozta. Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese kifejtette: a felújítással nem csupán állagmegóvást végeztek el, hanem funkciót is adtak az épületnek, amelyben „lelki élet” folyhat.

– Kötelességünk, hogy az ősök által épített, lakott és megvédett környezetet ne csak szeressük és tiszteljük, hanem megóvjuk, és továbbadjuk – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatáson. Soltész Miklós hangsúlyozta: a kormány az egyházakkal együttműködve arra törekszik, hogy segítse a falvak megmaradását.

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő kiemelte: a gyülekezeti ház felújítása „megerősít abban, hogy van értelme a küzdelemnek, amelyet a vidék és az eklézsiák megerősítéséért végzünk”. A politikus emlékeztetett: hasonló célokra összesen százharmincmillió forint támogatást utaltak ki.  TIREK.HU

SZOLGÁLTATÁS Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó.

Tel.: 06-70-630-9502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu.

LAKÁS Nagycsaládosok! Külföldről hazaköltözők! Budapest VI. kerületében 133 nm-es polgári lakás eladó. 4 szoba+ hall+mellékhelyiségek. Irányár: 900 eFt/nm. E-mail:palosidetta@gmail. com. Tel.: 06-20-333-1742.

2020. február 2.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Faluvégi Magdolna fülöpi presbitert kérdeztük.

1

Milyen emlékei vannak gyermekkorából a hitről, Istenről?

Havadtőn, a Maros menti kis faluban nevelkedtem. A tiltás ellenére is templomba járó emberek voltunk. Emlékszem, hogy mi, gyerekek a hátsó karzaton ültünk, és nekünk tényleg ott volt az Isten. A szüleink nem jöhettek el a konfirmációnkra. Az édesanyánkat végül a hátsó bejáraton

Faluvégi Magdolna a Fülöpi Református Missziói Egyházközség presbitere.

Erdélyből jött férjével és két gyermekével Magyarországra a rendszerváltás után.

Családjával együtt azt vallja: az életben a hit a legfontosabb.

nem tudtam elhelyezkedni, az óvodában kezdtem dolgozni, beiratkoztam az óvónőképzőre, majd elvégeztem a vezetőit is, így óvodavezetőként mentem nyugdíjba.

3

Mozgalmas életet élnek. Mi ennek az oka?

Fülöp, Havadtő és Budapest között ingázunk. Édesanyám kilencvennégy, édesapám kilencvenhat éves, havonta járunk haza egy-egy hétre segíteni nekik. A gyerekeink Budapesten élnek, már unokáink is vannak, ott is megfordulunk havonta. Emellett mindig is sokat túráztunk, kirándultunk. Szovátán, ahol régen laktunk, még mindig van egy kis házunk, nyaranta oda is gyakran megyünk.

4

Hol vannak igazán otthon?

A templomban. Mindenhol. Ahol kisepregettem, meglocsoltam a virágokat, ott otthon vagyok.

Ugyanúgy otthon vagyok a szüleimnél, itt, Fülöpön, de Szovátán, a nyaralóban is. A gyerekeknél az a mosoly és báj, amellyel a fiatalság körbevesz, jelenti az otthont. Magyarország különösen is otthon számunkra, ő nekünk az anyánk. beengedték a karzat alá. Ott sírt, hogy nem lehet részese az első padból ennek a fontos eseménynek. Édesapám tsz-elnök volt, így ő sem jöhetett, nem is tudott róla. Csak azt vette észre, hogy szép ruhában megyünk haza. Erdélyben az a szokás, hogy ilyenkor kakast vágnak annak a tiszteletére, hogy felnőtt a gyerek. Mama mondta: „Vágd le a kakast, mert megnőtt a lányod.” Innen tudta meg, hogy konfirmáltam. A mai napig, ha hazalátogatok, a szüleimmel a templomba megyek. Az nekem az otthon.

2

Mikor jöttek át Magyarországra?

Hivatalosan már 1987-ben kértük a kitelepedést – a fiaink taníttatása miatt –, de nem engedtek el. Végül 1990-ben, Sütő András megveretése után azt mondtuk, hogy itt már nincs maradásunk. Debrecenbe költöztünk. Egy év múlva Fülöpön megüresedett az állatorvosi körzet, akkor költöztünk ide. Villamosmérnökként 30 Reformátusok Lapja

2020. február 2.

5

Ebbe a mozgalmas életbe hogyan fér bele a gyülekezethez kapcsolódás?

Parányi gyülekezet a fülöpi, kéthetente van istentisztelet. Fontosnak tartjuk, hogy az alkalmakon és a presbiteri üléseken részt tudjunk venni. Emellett ahol éppen vagyunk és az istentisztelet órája ér minket, ott részesei leszünk a szeretet kiáradásának. A szüleim már rosszul látnak, nem tudnak maguk elmenni a templomba. Amikor hazamegyek hozzájuk, mindig elviszem őket. De a havadtői kis házban is együtt imádkozunk, Bibliát olvasunk, és az igéről beszélgetünk. A hit számomra Isten ajándéka. Érezzük, hogy a tenyerén hordoz minket.

Ennyi helyen megfordulni, helytállni, alkalmazkodni, megfelelni nem könnyű, de szép feladat. Hálát adok Istennek az egészségünkért, a családunkért. A férjem korán és hirtelen veszítette el a szüleit, értük pedig az égre nézünk. Nem tudnánk hit nélkül élni.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET