__MAIN_TEXT__

Page 1

LXIV. ÉVFOLYAM,

4. SZÁM,

2020. JANUÁR 26.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

9 771419 856007

Az értékrend vonzereje MINŐSÉG – KÖZÖSSÉG – KÁROLI

20004


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Te vagy, Uram, békességnek fejedelme, ki a mi meghűlt lelkiismeretünket Szentlelkednek olajával kenegeted, és kötözgeted a te szent vérednek tisztító vérével a mi szívünket, lelkünket minden kétségbeejtő bűnöknek ellene, nem hagysz rajtunk és én rajtam bántalmat venni az elrontó kísértetnek, ki jöttél az ördögnek cselekedetét elrontani e világban.  ECSEDI BÁTHORI ISTVÁN (1555–1605)

6

8

12

24

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu) Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ

6. Ne kelljen megbánnunk döntéseinket! | Németh Balázst, a budapesti mérnökmis�szió lelkészét a IV. Budapesti Református Mérnöktalálkozóról kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Állhatatossággal futni | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Muzeális értékek áztak el Kecskeméten | Csőtörés volt a kecskeméti Ráday Múzeumban

INTERJÚ

12. Isten országának tanúi | Dani Eszter lelkipásztorral, a Zsinati Missziói Iroda vezetőjével az iroda feladatairól és céljairól beszélgettünk

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Szeretet | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. A holland gyermekvonatok | Ablonczy Bálint publicisztikája

REFORMÁTUS ÉLET

24. Nemi szerepekről felnőtteknek | Tizenkettedik téli táborára készül a felvidéki Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz) Duna Mente csoportja

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Pétery-Schmidt Zsoltot, a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium lelkészét kérdeztük 2020. január 26.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

I. 26. VASÁRNAP

I. 27. HÉTFŐ

I. 28. KEDD

I. 29. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(2) „Ezékiás (…) arcát a fal felé fordítva imádkozott…” (Ézs 38) A fal felé fordult a király: ez nemcsak a kedvetlenség, a szomorúság, a kimerültség jele, hanem annak kifejezése is, hogy senki ne nézzen már bele az arcába, a bajába, senki ne vájkáljon benne, mert ez most csakis Isten és az ő ügye (2). Ezékiás király keservesen sírva imádkozott (3). Ebben az imádságban nincsenek kegyes sablonok. A király megvallja félelmeit, testi-lelki gyötrelmeit, keserűségét (13–15), és kimondja ragaszkodását a földi élethez (16), hiszen ő még fiatal (10–11). Ezékiás őszintén szól a halál titkáról, rettenetéről (18–20), amelyet a szép költői képek sem enyhítenek (12–13), és csak fokozzák a ragaszkodást a földi élethez. Mi, mai hívők – az örök élet krisztusi reménységének bizonyosságában – már nem merünk beszélni arról, amit itt Ezékiás megfogalmazott. Pedig kellene! A király imádsága, mint minden hitben elmondott imádság, az Isten színe előtt hangzik el, ezért szent, áldott, Istennek kedves. Ezékiás kiönti a szívét az Úr előtt, és tudja, hogy javára válik a keserűség (17), még akkor is, ha meg kell halnia. Ezt az isteni kijelentés akkori szintjén tudta megfogalmazni: itt és odaát is az Úrban leszünk, pengetjük majd a lantot az Úr házában életünk minden napján (20). Jel 22,8–21  27. zsoltár (2) „Ezékiás megörült a követeknek…” (Ézs 39) Meródak-Baladán az Asszíriát majdan felváltó Babiloni Birodalom megalapítójának tekinthető: Kr. e. 721-ben jutott hatalomra, és Kr. e. 712-ben látogatta meg Ezékiást, Júda királyát, akiben szövetségest keresett maga mellé Asszíria ellen. Ezékiás király személye mutatja azt a tényt, hogy mindig az Isten kegyelme tartja meg a hit emberét. Lám: a hitünk gyarló és hullámzó (Barth Károly). Ezékiás király a hit embere volt, mégis magasságokon és mélységeken keresztül hordozta őt az Úr. Az előző fejezet hitbéli magassága után ismét a mélységek következnek. Ezékiás király most hibát hibára halmoz. E világi szövetségektől remél segítséget a sok prófétai intés ellenére is. A király hiúságát legyezgeti a babiloni uralkodó levele, ajándéka, figyelme, ezért nemcsak fogadja a babiloni követeket, hanem teljesen kitárulkozik, dicsekszik, mindenét megmutatja (1–2). Amikor pedig Ezékiás prófétai figyelmeztetést kap, hogy Babilónia valóban legyőzi majd Asszíriát, de azok nem segíteni fogják őket, hanem fogságba hurcolják népét, fellélegzik: én és a velem lévők akkor még megússzák (3–8). Mai napig így gondolkodunk mi is. Uram, irgalmazz, Krisztus, kegyelmezz! Lk 1,1–25  301. dicséret (31) „…szárnyra kelnek, mint a sasok…” (Ézs 40) Isten népe gyönyörűen szárnyal, mint a sas, mások számára is láthatóan. Egy sas szárnyalása, vitorlázása tényleg gyönyörű látvány. Nem lehet nem észrevenni. Az ember ilyenkor megáll, csodálja a madár röptét. Isten népének hite mások számára is látható – nem hivalkodóan látványos kirakathit, de látható, mások számára is áldott hit ez. Hitünk minden körülmény között, minden nyomorúságunk ellenére is tetten érhető, látható, gyönyörű, hiteles valóság. Isten népe magasan szárnyal, mint a sasmadár. Ez a magasan szárnyalás azt jelenti, hogy hit által mindent a krisztusi, örökkévaló összefüggésekből láthatunk. Isten népe úgy van benne a dolgokban, hogy hitben mégis fölülről látja, értékeli azokat. Ez mégsem pökhendi hit. Hitben a dolgok fölött vagyunk, hogy krisztusi lelkülettel, erővel és szeretettel lehessünk jelen azokban. Isten népe biztosan szárnyal, mint a sas, mert az Úr hordozza népét. A levegő láthatatlan, de erős. Kiterjesztett szárnyunk az Úrba vetett hitünk. Nem a mi erőnk, az Úr ereje hordoz. Ez a feltámadott Jézus Krisztus isteni ereje, amellyel legyőzte még a halált is. Megváltó, megtartó erő. Nincs szebb és bátorítóbb látvány a sas kiterjesztett szárnyú repülésénél. Szárnyalj az Úrban! Aki az Úrban bízik, szárnyal, és nem fárad. Lk 1,26–38  310. dicséret (14) „Ne félj, férgecske…” (Ézs 41) Isten – aki minden esemény fölött ugyanaz (4) – „hatékonyan” megsegíti, mert megváltja övéit. Joggal félünk és csüggedünk (8–16). Az élet, a halál, a szenvedés, az emberi konfliktusok soksága mind-mind félelmetes, rettenetes, miközben az ember minden tekintetben „férgecske” (14). Isten megmagyarázhatatlan kegyelme, hogy kiválasztott minket, feltámadott, győzelmes jobbjával megsegített minket, azaz megváltotta életünket. Ez a tény enyhíti a félelmeket, és ujjongóvá tehet. Persze ez az ujjongás akkor is hiteles, ha nem kicsattanó. Láttam már olyan testi szenvedést, amelynek során az illető alázattal beismerte, hogy sokat prédikált már a

Reformátusok Lapja 2020. január 26.


| AZ IGE MELLETT |

szenvedésről, sok szép és kegyes dolgot mondott arról, de valójában fogalma sem volt, hogy miről beszél. Ennek beismerése is ujjongás, noha külsőleg nem az: mert az ember férgecske voltát beismerve, magát megalázva már csakis az Urat várja. Lk 1,39–56  145. zsoltár (1) „Ez az én szolgám…” (Ézs 42) A világban mindent az erő dönt el: ember és állat, minden élőlény, valahány hatalom, kultúra és vallás az erejét érvényesítve tartja fenn magát. A nyers erő mellett vannak rafinált manipulációs és zsarolási technikák is, amelyek „felzabálják” a gyengébb erejét és életét. Az Úr szolgája nem harsány, nem önérvényesítő, nem kiált és nem lármáz (2). Az Úr szolgája nem emel kezet senkire, nem bántja a másikat – sem technikás módszerekkel, sem más módon nem tesz ilyet. Ez teljesen új hang, eddig ismeretlen szólam. Valóban Isten Lelkének hangja, amely átüt Ézsaiás szaván (9). Isten törvényének, igazságának érvényesülése valóban ez (4): a megváltó szeretet, amely nem odacsap, hanem gyengéden átölel. Tudom, olyan szép szavak ezek, de azonnal érted, ha mondjuk belegondolsz abba, hogy csúnyán eltörött a lábad, így annak minden porcikája minden mozdulatra és érintésre kínokkal telve érzékeny. Nem mindegy, hogy akkor valaki odacsap az amúgy is törött és lüktető lábadra, vagy finoman megérint, bekötöz, segít. Jézus Krisztusban valóban eljött az Úr szelíd, segítő, megváltó szolgája közénk (Mt 3,17; Mt 12,19–21; Lk 4,18). Azóta sem tudta ezt a szelídséget befogadni a világ. Pedig nincs más út, egyébként a gonosz darálójában vagyunk. Lk 1,57–80  264. dicséret (2) „Ha vízen kelsz át, én veled vagyok…” (Ézs 43) Ézsaiás könyve az ószövetségi, Jézus Krisztusban beteljesedett evangélium kincsestára. Most csak egy igeverset ragadok ki, de nem önkényesen, hanem azért, mert a Szentlélek különösen élővé és – egy újszövetségi történettel összefüggésben – hangsúlyossá tette számomra. A vízen átkelés csodájával az Egyiptomból való szabadításra utal az Úr, aki soha nem feledkezik el népéről (2–7), aki az egyetlen Isten minden nép számára (8–13), és aki végső, üdvözítő, megváltó szabadítását Jézus Krisztusban mutatta meg (1). Nem kell félnünk, az Úréi vagyunk (1; 13; Róm 14,8; Róm 8,38–39). Életünk értelme pedig a tanúskodás az Úr megváltó szabadításáról (12). A vízen átkelés kapcsán felragyogott előttem az evangéliumi történet, amikor Jézus a vízen járva közeledett a tanítványokhoz (Mt 14,22–33; Mk 6,43–52; Jn 6,19). Nem a szó szerinti csoda itt az igazi csoda – az jel, amely igazolja, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. A vízen járás csodája a hívő élet (16), amely még a hit hullámzásakor sem enged süllyedni, mint Péter esetében. Egyre inkább tapasztalom: minden nap kegyelem, „vízen járás”, az Úr irgalma tart fent. Nélküle beleveszünk a mélységbe, a viharok zúgásába. Ha mégis süllyednénk, akkor sem veszünk el. Lk 2,1–20  316. dicséret (20) „Aki hamuban gyönyörködik…” (Ézs 44) Gürcölünk szünet nélkül, és csak ez ad tartalmat és értelmet az életünknek. Az elfoglalt, gondterhelt ember a mai ideál, aki nem adja fel, kitart, helytáll, még többre és többre törekszik. Mi több: ezt a helyzetet még élvezi is. Aztán olvasom az illető halálhírét, és belém hasít a kérdés: biztosan így volt ez jó? Persze a probléma nem ilyen egyszerű, mert manapság vagy van munkánk, és megszakadunk, vagy nincs munkánk, és nem tudunk megélni. A nagy dilemmában halljuk meg Isten biztatását: ne féljünk, ő nem fog elhagyni bennünket a túlterhelt időszakokban sem. Kiárasztja ránk Lelkét, az erő és a józanság lelkét (2Tim 1,7), mint a bővizű patakot (1–5). Ő ad erőt és ad józanságot is, hogy egy bizonyos ponton túl nemet mondjunk a halálos gürcölésre. Ezt nem egyszerű megvalósítani, mert embereket kell megsérteni, sok bennünket szipolyozóval kell összeveszni. De ez is része a lecsendesedésnek, a haladásnak az élet útján. Az Isten velünk van ebben a harcban (6–8). Ezen nyugszik népének bizonyossága és békessége. Tehetetlenek vagyunk az Úr nélkül, mulandó kincsekért gürcölünk. Modern bálványaink sokasága elképesztő, de ez nem azt jelenti, hogy minden földi kincs bálvány. Amit az Úr kezéből kaptunk áldásként, annak örülhetünk e földi létben. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy mindent itt kell hagynunk. Apám mondogatta: „Majd a nyugdíj idején pótlom, ami a hajtásban elmaradt.” De csak maroknyi nyugdíjas idő jutott neki. Lk 2,21–40  447. dicséret

I. 30. CSÜTÖRTÖK

I. 31. PÉNTEK

II. 1. SZOMBAT

2020. január 26.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Mi az, amihez mindenképp ragaszkodnunk kell? A mérnöktalálkozó vezérigéje pont ezt fejezi ki: „Boldog, akinek nem kell elítélnie önmagát abban, amit helyesel.” (Róm 14,22b) Hiszen az, hogy mit tekintünk – például egy építkezésnél – fontosnak és kevésbé fontosnak, illetve milyen kompromis�szumokat kötünk, az helyzet- és egyénfüggő, nincs általános szabály. Hitünk segít a konkrét esetekben. Fontos, hogy napokkal, évekkel később se bánjuk meg a döntésünket. Döntsünk mindig úgy, hogy keressük, mi Isten akarata a kérdésben, hiszen egyszer előtte is számot kell adni.

Ne kelljen megbánnunk döntéseinket! Dolgozhat-e számla nélkül, aki református? A IV. Budapesti Református Mérnöktalálkozón a mérnöki kompromisszumokat HEGEDŰS tekintik át református szemmel. A progMÁRK ramra informatikusokat, programozókat és mérnököket, mérnökhallgatókat várnak. A részletekről a találkozó főszervezőjét, Németh Balázst, a budapesti mérnökmisszió lelkészét kérdeztük. Milyen kompromisszumok vannak egy mérnök munkájában? Gondoljunk egy ház építésére: a megrendelő általában szeretné, ha tartós anyagokból készülne a ház, egyre többen kérik, hogy legyen fenntartható, környezettudatos, elég nagy a családnak, és persze legyen mindez olcsó. Ilyenkor előkerül számos jogi, pénzügyi és etikai kérdés, amelyekben a megrendelőnek, a mérnöknek és a kivitelezőnek is kompromisszumokat kell kötnie. Mi a fontosabb, a méret vagy a fenntarthatóság? Az ár vagy az idő? De mondok gyakorlati kérdéseket is: számla nélkül olcsóbb az építkezés – elfogadjuk-e ezt mint lehetőséget? Ha kicsi a beépíthetőség, pár százalékkal túlléphetjük, úgysem jönnek ellenőrizni – duruzsolják a fülünkbe. Ezek kis döntések, de formálják a jellemünket, és ezekben is meg kell mutatni, hogy Krisztushoz kötött az életünk. Az idei mérnöktalálkozó kérdése az, hogy létezik-e jó kompromisszum. Mitől lesz jó? Mi az, amihez református keresztyén mérnökként ragaszkodnunk kell? A Biblia útmutatást ad. 6

Reformátusok Lapja 2020. január 26.

Milyen programokra számíthatnak a találkozó résztvevői? Az első előadást Csak azt az egy dolgot engedje meg az Úr – kompromisszumkeresés bibliai mércével címmel Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora tartja. Ezt követően Diviánszky Ákos programozó beszél a nemzetközi piacra számítógépes és okostelefonos játékokat készítő vállalatának tapasztalatairól Keresztyén mérnöki vállalkozások (nem) mindennapi kompromisszumai címmel. Üzleti modelljük része, hogy a munkavállalók együtt imádkoznak a cégért. Szól majd a külső és belső kompromisszumokról, amelyeket együtt éltek meg. Ezután fórumbeszélgetések lesznek, például a gyülekezetépítési konfliktusok és kompromisszumok címmel. REFORMula Challenge néven is lesz programjuk. Ez az októberi Református Középiskolások és Egyetemisták Innovációs Versenyének bemutatója. Minden csapatnak lesz virtuális és távirányítós kisautója, verseny közben optimalizálni kell a fogyasztást és a köridőt, emellett bibliai kvízkérdésekre válaszolni, a jó válaszok bónuszokat jelentenek, például időt vagy kanyarlevágási lehetőséget. A kezdeményezésünket bemutatjuk a mérnöktalálkozón, de a célunk a középiskolások megszólítása, hiszen küldetésünk része, hogy erősítsük a hívő fiatalokat, akik természettudományos pályára készülnek. Tudniuk kell: a tudomány és a hit nem zárja ki egymást, a kettő együtt megélhető valóság. A középiskolások jelentkezését február 1-től várjuk.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ SZÜKSÉGES A IV. Budapesti Református Mérnöktalálkozóra református gyülekezetekhez tartozó mérnököket, informatikusokat, programozókat és mérnökhallgatókat várnak. A találkozó február 22-én szombaton lesz Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében (IX. Ráday u. 28.). A találkozó ingyenes, de regisztrálni kell a mernokmisszio.hu/ mernoktalalkozo oldalon.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Állhatatossággal futni A szerző nyugalmazott esperes

Életünk nagy részét utazással töltjük. Ha műszerrel mérnénk, hogy naponta hány kilométert teszünk meg a munkahelyünkhöz, iskolánkhoz és más fontos helyekre vezető utakon, bizonyára nagyon meglepődnénk a magas számon. Ez is utalás arra a szóbeszédre, miszerint „utasok vagyunk e világban”. Jó lenne ezen az úton néha megpihenni, lazítani, de a sok feladat ezt ritkán teszi lehetővé, s egy szó mindig a fülünkbe cseng: tovább! Vannak terveink, halaszthatatlan feladataink, sürget az idő. Az új esztendő első heteiben a Zsidókhoz írott levélben is erre a továbbmenetelre biztat minket Isten Igéje: fussuk meg az előttünk lévő pályát (12,1).

„A futásnál fontos, hogy lássa a futó a célt, küzdelmének értelmét és azt is, mi kell ahhoz, hogy az akadályokat leküzdve eljusson a célhoz, ezzel teljesítve a rá kirótt feladatot.” Minden versenyre, küzdelemre az jellemző, hogy annak körülményeit nem mi választjuk. Az akadályfutók versenytávja előre kimért, nem síkfutás, hanem gátakkal van tele. A hívő embernek is ad Isten pályát, amelyen voltak-vannak kön�nyebben és nehezebben leküzdhető szakaszok, kerülőutak. Minden új év egy-egy szakasz az életünkben. Feladatok, szolgálatok várnak ránk, néha határidőhöz kötötten. Ez a feladat szembesít önmagunkkal, ezért vessük fel a kérdést: kiknek kell megfutni ezt a pályát? Nekünk is. Minden korban más-más generációt jelent ez a „nekünk”. Nem csupán egy gyülekezet lelkipásztorát, gondnokát vagy a presbitereket jelenti, hanem Isten látható gyermekeit, a gyülekezetet és mindenkit, aki Jézus hívó szavát meghallja. Akik az idők folyamán előttünk jártak, akik a jelenben élnek és majd a jövendőt alkotják. A futásnál fontos, hogy lássa a futó a célt, küzdelmének értelmét és azt is, mi kell ahhoz, hogy az akadályokat leküzdve eljusson a célhoz, ezzel teljesítve a rá kirótt feladatot. Levetni mindent, ami akadályoz a futásban. Tegyünk félre minden akadályt és bennünket megkörnyékező bűnt. Sok ilyen akadály fordulhat elő az életünkben. Nézeteltérések, viták, amelyeket nem rendeztünk el, csalódások, megdöbbentő események és még sok más, amit legszívesebben törölnénk az életünkből. Mindent levetni, ami

nyomaszt, terheli a tudatunkat, bántja a lelkiismeretünket, mert minden akadály csak nehezíti a futást. A futó is a megfelelő ruházatot veszi fel a versenyre készülve, és igyekszik minden terhétől megszabadulni. Kitartással fussuk meg az előttünk lévő pályát! A győzelemre vezető futás másik fontos feltétele az állhatatosság. Ez azt a magatartást jelenti, amikor egy személy vagy közösség meggyőződése mellett szilárdan és hűségesen kitart. „Az Újszövetség szerint állhatatos az, aki a Krisztus mellett mindvégig megmarad. A vele való életközösséget állandó jellegű, maradandó életformának tekinti, amely nem lehet a külső körülmények alakulásának a függvénye.” (Bibliai Lexikon) Ebben erősíti meg Jézus tanítványait, amikor hűségük jutalmára utal: „De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 24,13) Mindez arra kötelezi a hívő embert, hogy megkeresse és megtalálja azt a gyülekezetet, ahol ebben segítik, mert egy gyülekezet nem bizonytalan úton halad, hanem a végső célhoz, Jézus Krisztushoz közelít. Nem elég a hit útjára lépni, azon tovább is kell haladni. Ebben a futásban nagy erőforrás, hogy a mi Urunk nem hagy magunkra. Segítségünkre sietnek az időben előttünk járók, hitünk hősei, akik ezt a pályát már megfutották: ők, „a bizonyságtevőknek ekkora fellege”, akik arra mutatnak rá, hogy futásuk nem volt hiábavaló, a hit harcában lehet győzni. A legfőbb segítséget Jézustól kaphatjuk. Ezért olvassuk idézett igénkben ezeket a szavakat: „Nézzünk fel Jézusra…” (Zsid 12,2) Ő az, aki mindvégig kitartott, engedelmesen végigjárta az utat a kereszthalálig, ismeri gyengeségeinket, és átsegít az akadályokon, holtpontokon. Ő az, akit láthatunk megalázott állapotában a Golgotán, és aki eljön ítélni élőket és holtakat. Mindezek mellett ő a mi hitünk fejedelme, és ha őrá nézünk, nem tévedünk el. Példáján keresztül erőt meríthetünk a számunkra kijelölt úton. Ez új évben Isten mindnyájunk számára kijelölte azt a pályát, amelyet kinek-kinek meg kell futnia. Ennek eseményeit egyedül ő ismeri, a mi feladatunk, hogy ezt az utat minden akadálytól és megkörnyékező bűntől megtisztítsuk, és Jézusra nézve, kitartó hűséggel megfussuk. Ez a Jézusra tekintés a mi hitünk.  2020. január 26.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Muzeális értékek áztak el Kecskeméten HEGEDŰS MÁRK

8

Csőtörés miatt elázott Ravasz László néhai dunamelléki püspök néhány bútora, és több mint kétszáz úrasztali terítő is átnedvesedett a kecskeméti Ráday Múzeumban. Az intézmény most nagy szárítóként üzemel, a szakemberek azon fáradoznak, hogy a terítők alaposan kiszáradjanak, és ne legyenek penészesek. A múzeum még zárva tart, de februártól újra várják a látogatókat.

Reformátusok Lapja 2020. január 26.


| AKTUÁLIS |

– Itt tört be a víz – mutatja a kecskeméti Ráday Múzeum pincéjében az egyik félretolt tárló mögötti fűtéscsövet Fogarasi Zsuzsa igazgató. A cső és a fal közötti szigetelésnél áradt be január 8-án hajnalban a víz. A meghibásodott távhővezeték a Kálvin tér alatt található, az is lehet, hogy napokkal korábban elrepedt, mire a víz utat talált magának a múzeum pincéjébe.

A VÍZJELZŐ TŰZJELZŐ

– A tűzoltók azzal ébresztettek, hogy ég a Ráday Múzeum – emlékezik vissza az igazgató. A hívás hajnali öt után érkezett. Fogarasi Zsuzsa sietve az épülethez ment, már a tűzoltók is ott voltak. Amikor lementek a pincébe, világos lett, hogy tűz nincs, a tűzjelzőt az épületbe betörő forró víz gőze hozta működésbe. – Hála érte Istennek – teszi hozzá az igazgató. Rögtön eszébe jutott a budapesti Ráday Kollégiumban tavaly január 23-án pusztító tűz és az is, hogy az alatta lévő Ráday Könyvtár és Levéltár főleg az oltáshoz használt víztől szenvedett károkat. Végül kiderült, hogy Kecskeméten nincs akkora baj, mint egy éve a fővárosban. A pincében a legmélyebb helyen is legfeljebb tizenöt centiméteres volt a víz. – A tűzoltók mondták, ez olyan kis mennyiség, hogy sajnos nem tudnak segíteni a szivattyúzásban – idézi fel Fogarasi Zsuzsa. A jól záró tűzgátló ajtók megakadályozták, hogy a víz és a gőz a többi terembe is betörjön, ezzel megvédték a további helyiségekben tárolt értékeket. Lapátokkal, vödrökkel és a Református Gimnázium Tanuszodájának vízporszívójával távolították el a vizet. A múzeum saját készülékei mellé ipari teljesítményű páramentesítőt béreltek, amely ottjártunkkor is üzemelt. Ez néhány óránként egy vödörnyi vizet von ki a levegőből, így a pincében lassan helyreáll a páraszint. Ez az ott tartott muzeális értékek megvédése mellett azért is fontos, hogy a pince ne penészedjen be.

MOST AZ EGÉSZ MÚZEUM EGYETLEN NAGY SZÁRÍTÓ Már az első órákban elkezdték a kármentesítést – magyarázza Fogarasi Zsuzsa. A legnagyobb tétel az a több mint kétszáz úrasztali terítő, amelyeket állványokon, tárolóhengerekre felcsavarva tartottak. A víz ugyan nem érte el, de a gőz átnedvesítette őket. Ezek a terítők, illetve más textilek most a múzeum minden szegletét elfoglalják: ki vannak teregetve az egyházművészeti tárlat szabad részein, az ásványgyűjtemény tárlóinak tetején, de még a folyosókon és az igazgatói irodában is. A múzeum több száz, a Dunamelléki Egyházkerület területéről származó úrasztali terítőt őriz. A legrégebbi még a 16. században készült. Mindegyik darab pótolhatatlan, hiszen valamelyik gyülekezet történetét, emlékét őrzi. A reformátusokra jellemző, hogy a legszebbet adják az úrasztalára. Akad köztük ipartörténeti ritkaság is: itt található az első textilnyomtatással készített úrasztali terítő. Vannak úri hímzéses, arany- és ezüstszálakkal hímzett textíliák is, és bársonyból 2020. január 26.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

készült darab is akad. Színeik is különlegesek: a mai református templomokban aligha látunk lila színű terítőt. Itt őrzik a Tiszakécskei Református Egyházközség 17. században készült patyolatvászon abroszát is, amelyet színes selyemfonalakból készítettek török alapanyagokból és motívumokkal. Megtalálhatók itt olyan gyülekezetek terítői is, amelyek már nem is léteznek – fontos emlékei ezek a reformátusságnak. Őriznek adományból származó, erdélyi textilgyűjteményt is. Az anyagokat naponta forgatják, hogy jól megszáradjanak. – Néhány darabot restaurátor segítségével kell majd kitisztíttatnunk – magyarázza az igazgató. Fogarasi Zsuzsa szerint egyik darab sem sérült meg úgy, hogy ne lehetne helyrehozni, és a penészedést is sikerült elkerülni.

RAVASZ PÜSPÖK BÚTORAI IS ELÁZTAK

A pincében lévő tárlók, bútorok lábai mind eláztak. Muzeális értékű ugyan nem volt köztük, de a 19–20. századból származók igen. Itt őrzik Ravasz László néhai dunamelléki püspök bútorainak egy részét. Az egykori fővárosi Bimbó utcai lakás dolgozószobájából származó két karosszék és a püspök nyaralójába készített garnitúra lábai is eláztak. – Ezek restaurálással helyrehozhatók – hangsúlyozza az igazgató. Mivel a múzeum egyik termét felújítják, az ott tárolt könyveket kényszerűségből a pincébe tették, ahol már csak a földön volt hely. Ezek is eláztak, de az izgató szerint a legtöbb menthető. Az 1980-as évektől napjainkig kiadott szakkönyvekről van szó. A történelmi Magyarország bányászati térképe is elázott, ezt is az egyik teremben kiterítve szárítják. Korábban a Ráday Gyűjtemény költözése miatt Budapestről Kecskemétre hoztak tíz doboznyi, letétbe átadott kerámiát – étkészleteket, dísztárgyakat, köztük dán királyi porcelánokat. Az itt tárolt, átázott dobozok mozgatásakor a tárgyak közül néhány eltört. A vitrinekben tárolt több száz klenódium – például úrasztali kelyhek, keresztelőkancsók – nem sérültek meg, de a gőz miatt meg kell őket tisztítani. A becsült kár félmillió és egymillió forint közé tehető. A kialakult helyzet miatt a múzeumot januárban zárva tartják. A tervek szerint februártól ismét várják a látogatókat Kecskeméten.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

10 Reformátusok Lapja

2020. január 26.


| AKTUÁLIS |

A MÚZEUMRÓL

A Dunamelléki Református Egyházkerület egyházművészeti gyűjteményét – ahogy az honlapjukon is olvasható – 1967-ben alapították. Múzeumként 1983 óta működik Kecskeméten. Anyaintézménye a Budapesten található Ráday Gyűjtemény. Kiállítóhelyként a fővárosi Ráday utcában működő Bibliamúzeum is az intézményhez tartozik. A Dunamelléki Egyházkerület a legnagyobb magyarországi református egyházigazgatási egység. A múzeum gyűjtőterülete a kerület egészére kiterjed. Gyűjtőkörébe a kebelbeli gyülekezetek életét, történetét reprezentáló – elsősorban tárgyi – anyag (történeti források, képző-, ipar- és népművészet) tartozik. A múzeum anyaga napjainkban jó részt adományok révén gyarapodik. Az intézmény célja, hogy látogatóikat megismertessék a kálvinista gyülekezetek életével. Bemutatják templomaink tipikus berendezési tárgyait, az istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Habár speciális igénnyel készültek, ezek hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak.

ÁLLANDÓ TÁRLATOK, PROGRAMOK

A múzeumban látható a Dunamellék református egyházművészete című állandó kiállítás, illetve A kulcsra zárt szoba titkai – Muraközy János élete és festészete című állandó tárlat. Utóbbihoz az úgynevezett szabadulószobákhoz hasonló, a múzeumra adaptált játék is kapcsolódik. Izgalmas a 2017-ben nyitott RE-formáció, RE-konstrukció című, egy 1785-ben készült, ám elveszett keresztelői készlet rekonstrukcióját, történeti, egyháztörténeti, művészettörténeti vonatkozásait bemutató kiállításuk is. Megtekinthetők a Természet harmadik országa, az Ásványok a Bibliában és a Magyarország hegységeinek ásványait bemutató állandó kiállítások is. A múzeum saját ötvösműhelyében a klenódiumok készítésének rejtelmeibe, az ötvösök titkaiba is betekinthetnek a látogatók, sőt ki is próbálhatják a mesterséget. Februártól pedig ismét megtekinthető lesz az a több mint kétszáz úrasztali terítő, amelyet a gőz eláztatott. A múzeum csoportos és egyéni látogatókat is szívesen fogad, tárlatvezetés is igényelhető. Az intézményben rendhagyó tanórákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak. Néhány éve Ládafia néven utazó múzeumos élménypedagógiai programot is indítottak. A múzeum februártól ismét várja a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőket.

 Kapcsolat: 6000 Kecskemét, Kálvin tér 1.; telefonszám: +36-76-486-226; honlap: radaymuzeum.hu; Facebook: fb. com/radaymuzeum 2020. január 26.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJรš |

12 Reformรกtusok Lapja

2020. januรกr 26.


| INTERJÚ |

Isten országának tanúi HEGEDŰS BENCE

Ha a gyülekezet missziói módon gondolkodik és él, akkor a misszió nem címkézett projekt, nem egy a sok szolgálat közül, hanem a gyülekezet elhívásának lényege, létének értelme, amely mindent meghatároz – véli Dani Eszter lelkipásztor. A Zsinati Missziói Iroda vezetőjével az iroda feladatairól és céljairól beszélgettünk.

Lassan nyolc éve ön a Zsinati Missziói Iroda vezetője. Melyek azok a mozzanatok, amelyeket mérföldkőnek tart a munkájukban? A cigánymissziós stratégia – amelyet a Zsinat 2013-ban fogadott el – összeállítása volt az első olyan mérföldkő, amely azóta is meghatározza a munkánk irányát. A következő nagy feladat az (előző zsinati ciklusban működő – a szerk.) Egyházi Jövőkép Bizottsággal (EJB) végzett közös munka volt. Ekkor az iroda szervezte meg azokat a missziói napokat, amelyeken létrejött az a nyolc műhelycsoport, amelyek később együttműködtek az EJB-vel. Ezeken az időszakos nagy munkákon túl folyamatos feladatunknak tekintem a gyülekezetek missziói identitásának erősítését, a közös gondolkodást a gyülekezetépítésről. Ezt szolgálják a missziós témájú konferenciák, képzések, egyházmegyei és -kerületi rendezvények, lelkésztovábbképzések. Örülök, hogy sikerült meghívni Michael W. Goheen kanadai református missziológus professzort, aki immár hatodik éve jár vissza hozzánk, hogy intenzív lelkésztovábbképzést tartson. Ennek hatására kezdtük el 2017-ben a Tanúim lesztek missziói munkatárs- és vezetőképzést. A gyülekezet aktív, hitüket a szolgálatban és a hétköznapokban, a családban és a hivatásukban is megélő tagok által válik missziói gyülekezetté. Ehhez elengedhetetlen a tanítványképzés, a gyülekezeti tagok felkészítése a tudatos és felelős keresztyén jelenlétre.

temen romológai tanszék indult, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 2015 tavasza óta két munkatárs dolgozik az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Romológiai Kutatóműhelyében. Ugyancsak Debrecenben és Budapesten egy-egy cigány szakkollégium nyitotta meg kapuját. 2018-ban elkezdtük az Együtt egymásért nevű közösségfejlesztő képzésünket is, amelynek köszönhetően újabb két munkatársunk állhatott szolgálatba. A reformatus.hu honlapon külön aloldalt kapott a cigánymisszió. Itt folyamatosan követhetők a programjaink, és jó példák, gyakorlatok is megtalálhatók.

Mi valósult meg a 2013-ban elfogadott cigánymissziós stratégiából? Sok dolgot sikerült elérnünk a kitűzött célok közül. A cigánymis�szióba bekapcsolódó gyülekezetek hálózata folyamatosan bővül, ez nagy öröm. A romák világnapjához kapcsolódóan minden év áprilisában imanapot szervezünk, és a stratégia elfogadása óta évente tartunk őszi cigánymissziós konferenciát is. A Svájci Protestáns Segélyszervezet (HEKS) támogatásával tizenhárom gyülekezetben folyik cigánymissziós tevékenység. Emellett – ugyancsak a HEKS pártfogásával – két éve inkluzív iskolaprogram is indult. Ez kutatással kezdődött, amellyel felmértük a református iskolákat. Az intézmények, amelyek bekapcsolódtak a programba, mentorok vezetésével választják ki azokat az inklúziós értékeket, amelyek segítik őket, hogy iskolájuk befogadóbbá váljon a más háttérből érkező – köztük cigány – gyerekek felé. Ezenkívül sikerült bevezetni a romológiát a felsőoktatási intézményeinkben: a Debreceni Református Hittudományi Egye-

Mit tanulhatnak a lelkészek ezen a képzésen? Most a keresztyén közösségfejlesztés lesz a fő témánk. Lényege, hogy a gyülekezet – más szervezetekkel és közösségekkel is együttműködve – hogyan tud az adott településen Isten országának jelévé válni. Szeretnénk, ha a lelkészek a cigány munkatársakban is megtalálnák azokat a partnereket, akikkel együtt tudják végezni a szolgálatot.

2020-ra is több cigánymissziós programot terveznek. Melyeket emelné ki? Van olyan terület, amely ebben az évben nagyobb hangsúlyt kap? Idén is célunk a gyülekezetek segítése, hogy a cigányoknak is hirdessék az evangéliumot, hogy minél több roma megismerhesse Jézust, megváltozzon az élete, és új identitásra lelve megtalálja a helyét a közösségben és a társadalomban. Ennek támogatására vannak állandó programjaink. Most épp a február 8-i Protestáns Cigánymissziós Találkozóra készülünk, ahová öt felekezetből ezerötszáz-ezerhatszáz cigány testvért várunk. Izgalmas esemény lesz, teljesen meg fogjuk tölteni a debreceni Nagytemplomot. Ezután a cigánymissziós lelkésztovábbképzésre koncentrálunk, ahová az ez iránt érdeklődő lelkipásztorokat várjuk.

Az együtt azt jelenti, hogy a cigányság aktív tagjaival közösen? Igen, ezt a célt szolgálja például az Együtt egymásért nevű képzésünk is: a cigány és nem cigány gyülekezeti tagokat együtt készítjük fel és bátorítjuk arra, hogy a gyülekezetükben is így végezzék a szolgálatukat. Célunk, hogy ne csak mi szolgáljunk a cigányok felé, hanem ők maguk is megtalálják azokat az ajándékaikat, adottságaikat, amelyekkel aktívan rész tudnak vállalni a gyülekezet szolgálataiból, azok tervezéséből és lebonyolításából. Ez a képzés pontosan erre készíti fel őket. 2020. január 26.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Mennyire nyitottak a gyülekezetek a cigány testvérekkel való együttműködésre? Az egyházban és a gyülekezetekben a cigányok közti szolgálatnak a megítélése nem teljesen egyértelmű. Az mindenképpen nagy és pozitív lépés volt, amikor a Zsinat 2013-ban elfogadta az említett stratégiát. Ez zöld utat biztosít a munkánknak. Vannak közösségek, amelyek örülnek, hogy van kihez fordulni, amikor elindulnak a cigányok közti szolgálatba. Több olyan példa is akad, amikor több-kevesebb intenzitással természetes módon van jelen a cigány közösség a gyülekezet életében, és habár nem nevesítik, de végzik a szolgálatot. Tulajdonképpen pont ez a cél: az, hogy a gyülekezeteinkben integrált módon a cigány emberek is meghallják és befogadják az evangéliumot, és egy közösséggé legyünk. Ugyanakkor sajnos sok gyülekezetre jellemző, hogy habár nagy számban élnek cigányok a településen, a presbitérium vagy a lelkész ezt az elhívást nem érzi a magáénak. Feladatunk, hogy ennek az elhívásnak a tudatosítását végezzük egyházunkban.

addig működik, amíg nem jön valami feszültség a rendszerbe. Mivel más a kultúránk, másként fejezzük ki magunkat és élünk meg dolgokat, előbb-utóbb lesznek félreértéseink, és rögtön felszínre törnek a mélyről fakadó előítéletek. A kiengesztelődési szeminárium abban segít, hogy feloldódjanak ezek a magunkkal hozott fájdalmak, feszültségek, hogy úgy tudjunk együtt szolgálni, hogy a másikat Krisztus szeretetén keresztül lássuk, és elengedjük azt a nagy csomagot, amellyel érkeztünk. Mekkora az önkéntesek szerepe a missziós programok megvalósulásában? Egy aktív gyülekezet élete nem lehetséges önkéntes szolgálatok nélkül, a missziói gyülekezeti létforma pedig e nélkül egyáltalán nem képzelhető el. A missziói irodának is vannak önkéntesei, és az országos rendezvényeinket is önkéntesek segítségével szervezzük. Ők nagyobb részt cigány munkatársak, de a cigánymisszióban helyi, gyülekezeti szinten is mindenütt vannak önkéntesek, akik szolgálnak. Nem is ön-

„Egy aktív gyülekezet élete nem lehetséges önkéntes szolgálatok nélkül, a missziói gyülekezeti létforma pedig e nélkül egyáltalán nem képzelhető el.” Hogyan tudják ezt megtenni? Igyekszünk felmutatni, megláttatni Isten munkáját, amelyet a cigány közösségekben tapasztalunk. Többek között megjelentettünk egy interjúkötetet, amelyben tizenhat cigány származású keresztyén ember vall az életéről. A honlapunkon megjelenő cikkekkel szeretnénk széles körben elérhetővé tenni azokat a szolgálatokat, eseményeket, szép példákat, amelyek bátoríthatnak. Emellett meghívhatók vagyunk egyházmegyei és -kerületi rendezvényekre, bemutatjuk a szolgálatunkat, a kapcsolódási lehetőségeket. Kiengesztelődési szolgálatot is kezdtünk: cigány és nem cigány résztvevők Isten szeretetét felismerve és gyógyulást kapva indulhatnak el egy közös úton. Miből áll az említett kiengesztelődési szeminárium? Ez többnapos, eredetileg Ruandából származó program. Az első napokban a személyes élettörténeteink, sérüléseink, valamint Isten szeretetének gyógyító kegyelme az, ami megérint bennünket, majd haladunk tovább az előítéletek és az etnikai hovatartozás miatti feszültségek felé. Így jutunk el oda, hogy jelképesen rászegezzük a bűneinket, fájdalmainkat Jézus keresztjére, majd bocsánatot kérünk egymástól azért, amit a másik csoportnak okoztunk. Ebben a kiengesztelődési folyamatban mély gyógyulások, felszabadulások történnek. A szeminárium is része a közösségfejlesztésnek, mert ez szükséges ahhoz, hogy őszintén, testvéri szeretetben tudjunk együtt szolgálni. Generációról generációra rakódtak le a feszültségek, és hiába értettük meg, hogy Istennek egyformán fontosak vagyunk, hiába határoztuk el, hogy most együtt fogunk csinálni valamit – ez csak 14 Reformátusok Lapja

2020. január 26.

kénteseknek hívjuk ezeket az embereket, hanem aktív keresztyéneknek, akik megélik a missziói identitásukat. Velük, általuk válhat a közösség missziós szemléletű gyülekezetté. Nem csak a lelkésztől – tőlük lesz élő a közösség, ahol mindenki megtalálja az ajándékainak megfelelő szolgálatokat a gyülekezeten belül és ezen kívül is: a személyes életben, a családban, a társadalomban, a munkahelyen. Van olyan epizód az eddigi – közel három évtizedes – lelkészi szolgálatában, amely megerősítette abban, hogy jó úton jár? Én Kárpátalján kezdtem a szolgálatomat, ahol kis kihagyásokkal kilenc évet töltöttem. Az egyik legmeghatározóbb élményem az volt, amikor egy nagy, háromezer fős cigánytelepre érkeztem temetni, ahol számomra addig ismeretlen nyomor tárult a szemem elé. Az igehirdetés alatt megdöbbentett az a mély szomjúság, amellyel a cigány emberek Isten Igéjét hallgatták. Később más cigány közösségekben is szolgáltam, ahol átéltem, hogy ami az embernek lehetetlen, Istennek nem az. Mert racionálisan nézve abszolút esélytelen volt, hogy huszonéves fiatal lelkészként a nyomor ilyen mély állapotán bármilyen módon változtatni tudjak. Az Isten Szentlelke által azonban emberek hitre jutottak, alkoholizmusból és más nyomorúságokból szabadultak meg, családok élete változott meg, és egész közösségek formálódtak át. Ez a meghatározó élmény a mai napig kísér, hitet és reménységet adva a reménytelennek látszó helyzetekben. A gyülekezetek missziói munkáját és az ilyen helyzetekbe való belépését szeretném látni és munkálni innen, a missziói irodából is.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Nincsenek véletlenek Isten világában. Zakariás és felesége, Erzsébet az ároni, papi dinasztiából származtak. A papokat huszonnégy csoportra osztották, Zakariás az Abija csoportjához tartozott (1Krón 24,1–19). Évente kétszer, egy-egy hétre mentek fel Jeruzsálembe, hogy a szolgálatot ellássák. Azon a héten minden reggel sorsvetéssel jelölték ki, hogy melyik pap menjen be a templomba, hogy az aranyoltáron elvégezze az illatáldozatot, felszítsa a füstölőhöz a tüzet. Így egy papra egész életében ritkán juthatott ilyen szolgálat. Zakariás tehát nagy kiváltságnak érezhette az alkalmat. Feleségével együtt igaz és feddhetetlen életet éltek, régóta imádkoztak utódért, mégsem született nekik. Mivel már idősek voltak, talán bele is törődtek abba, hogy nem lesz gyermekük. Szolgálata idején azonban Zakariásnak egyszer megjelent Isten teljhatalmú küldötte az oltár jobb oldalán, és gyermeket ígért nekik. Az ígéret szerint fiuk megszületése azonban nemcsak az ő családi örömük lesz, hanem Isten népének történelmét is formálja. „Örömöd lesz ő és vigasságod, és sokan örülnek majd az ő születésének, mert nagy lesz ő az Úr előtt… sokakat visszatérít majd az Úrhoz.” (Lk 1,14–16) Isten határozta meg gyermekük nevét, küldetését és sorsát. Nem magánügy, hogyan nevelik. Zakariás reakciója a rémület és a félelem volt, alig hitte el, hogy valóság az, ami vele történt, amit Isten hírnöke ígért, hogy álmaik beteljesülnek, élete Isten népének életével így összefonódik. Ő Isten szolgája volt, de ilyen egyértelműen még nem szólt hozzá az Úr. Kételkedett. Elnémult. Nem volt több esélye visszakérdezni, hogy jól értette-e az Urat. Nem volt esélye elfecsegni a csodaélményt sem a kint imádkozó és várakozó sokaságnak, sem otthon Erzsébetnek. Csöndben távozott a templomból, csak jelbeszéddel érintkezhetett az emberekkel. Büntetés vagy próba volt a némaság? Akaratának edzése, befelé koncentrálás, még több imádság, beszélgetés Istennel, vagy kín, hogy nem oszthatta meg érzéseit másokkal? Isten szolgája jól tudta népe történelméből, hogy Uránál nincs lehetetlen és nincs véletlen sem. Ábrahám és Sára, Elkána és Anna ugyancsak öregek voltak, amikor Izsák, illetve Sámuel született. De más az Írás ismerete, és más az élet. Vagy mégsem? Zakariás néma résztvevőként csöndben, felesége is elrejtve, háttérbe vonulva élt ezután. Bizonyára mások gúnyolódásának és hitetlenkedésének is ki voltak téve. Nem baj. Ők készültek Isten csodájának beteljesülésére, szent feladatuk ellátására. Mi mindenre lehetett jó ez a némaság, csak ők tudták. 

IMÁDKOZZUNK!

Honnan jön erő az induláshoz? Kitartás a megérkezéshez? Te vagy, Urunk, útjaink ismerője! Honnan jön bánat a vétkek felett? Megszomorodás a mulasztásokat látva? Te vagy, Urunk, bűneink elfedezője! Honnan jön vigasztalás a fájdalomba? Öröm a könnyeken túl? Te vagy, Urunk, szívünk könnyebbítője! Honnan jön reménység a kilátástalanságba? Biztatás a csüggedésbe? Te vagy, Urunk, gyengeségeink hordozója! Honnan jön élet a halál után? Megújulás a pusztulás romjain? Benned bízunk, Urunk, tudjuk, hogy te vagy a Feltámadás és az Élet! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Lukács bevezetése Az általa írt evangéliumot és az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvet egyaránt mesterien szerkesztett, tömör bevezetéssel látta el Lukács. Az ajánló, bevezető sorok előrevetítik a könyvek tartalmát, a szerző munkamódszerét, összekapcsolják a műveket, és mindkettő Teofiloszt szólítja meg, akiről azt gondoljuk, hogy Lukács, és általa az evangélium támogatója, pártfogója lehetett. A beszédes név „istenszerető”, „Isten barátja” értelmet hordoz, és a szakirodalomban olykor felvetik, hogy a római császári családdal rokon Titus Flavius Clemens rejtőzhet a megszólítás mögött. A rangos származásra utal a „nagyra becsült” megszólítás. A Szentírásban négy számozott versből álló evangéliumi bevezetés (Lk 1,1–4) valójában egy hosszú, hat egységre bontható körmondat: „Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy írásba foglalják a közöttünk beteljesedett eseményeket úgy, amint ránk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének:

magam is jónak láttam, hogy miután elejétől kezdve mindennek pontosan utánajártam, szép rendben megírjam neked, nagyra becsült Teofilosz, hogy meggyőződhess annak a megbízhatóságáról, amire tanítottak.”

Lukács igényes görögsége és az ókori nyelv tömörsége ezt a háromszor kettes szerkesztést és párhuzamosságot még szebben mutatja. Az első három és a második három tagmondat egymás mellé helyezhető. A „sokan vállalkoztak” párja a „magam is jónak láttam”, a második tagmondatokban az „írásba foglalják” és a „megírjam”, a harmadikban a „ránk hagyták” és a „meg�győződhess” kifejezések nyelvtanilag és mondattanilag is ös�szefüggnek. Lukács csatlakozott a tanúságtévők nagy láncolatához, pontosan, nagy műgonddal utánajárt mindennek. Teofiloszt pedig arra a szilárd Igére tanították, amelynek kezdettől fogva voltak szemtanúi és szolgái.  PAP FERENC 2020. január 26.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Az értékrend vonze

Selmeczi Anna Lilla

Vizy Gedeon Czikó Györgyi 16 Reformátusok Lapja

2020. január 26.


| REFORMÁTUS ÉLET |

ereje

FEKETE ZSUZSA

Minőség. Közösség. Károli. A hallgatók szerint nem üres szlogen a Károli Gáspár Református Egyetem mottója – megnéztük, mi van mögötte.

Összetartó csapat, barátságos légkör, segítőkész tanárok – ez az alap, és mindehhez több karon olyan gyakorlatorientált képzés társul, amelyet a hivatásukban jól tudnak majd hasznosítani a hallgatók. A munkaerőpiacon kelendők a károlis diplomák. A munkaadók tisztában vannak vele, hogy a református egyetemről kikerülő hallgatók többsége a jó szakmai színvonal mellett magas etikai minőséget is képvisel. Selmeczi Anna Lilla olyan pályáról álmodott, amely az ég felé mutat, mint lelkész szülei hivatása – csak egészen másképpen. Vadászpilótaként akarta szelni az égboltot, az álma azonban – egyelőre – meghiúsult, mert szemüveget visel, így ez nehezített pálya. A másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató az egyik rokona ajánlására jelentkezett a Károlira. – Lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, amit mondok, de a választásomban tényleg sokat számított, hogy családias hangulatról, jó baráti kapcsolatokról számoltak be az itt tanulók. Nem akartam olyan egyetemen kikötni, ahol hidegek a falak és ridegek a tanárok. Számomra fontos, hogy oda tudjak fordulni a tanáraimhoz, és nem csalódtam, mert a többségük valóban segítőkész. Igaz, vannak olyan tanárok, akiknél fel kell kötni a nadrágot, de az rendben van, hogy valaki egyszerre szigorú és szerethető. Nagyon népszerűek az egyetemek kommunikáció szakjai, nálunk három specializáció közül lehet választani: az egyik a sajtó, amelyben benne van a tévé, a rádió és az újságírás, a másik a nemzetközi kommunikáció, a harmadik pedig a PR és marketing. Sokan nem tudják, hogy a Károli Egyetemnek van saját rádiója, a Kultix, amelyet diákok működtetnek teljesen önkéntes alapon. Nagyon élvezem itt a munkát, a könyvajánló rovatot szerkesztem hétfőtől péntekig. Van rádió- és tévéstúdiója is az egyetemnek. A nyári gyakorlaton is egy rádiónál dolgoztam, jól megy a hangvágás, sőt a videóvágás is, de most válaszúthoz érkeztem, és inkább a PR felé kacsintgatok. Látom az ismerőseimen, hogy ez intenzív, kemény szakma, sok szervezéssel, nyüzsgéssel jár. Talán ezért is lett volna jó az elmélet mellett több gyakorlat az első években. Most azonban már ez jön, és alig várom, hogy belevessük magunkat a szakma gyakorlati oldalába is.

MINTA AZ APA NÉLKÜL FELNÖVŐKNEK

Király Krisztián

Vizy Gedeon a férfiak között ma már ritkaságnak számító tanítói pályára készül. A tanítóképző kar elsőéves hallgatója úgy indokolja választását, hogy szeretne példakép lenni az apa(kép) nélkül felnövő gyerekeknek. – Nagyon motivált vagyok abban, hogy ha otthon nem, akkor legalább az iskolában kaphassanak férfimintát azok a gyerekek, akik kénytelenek apa nélkül élni. A mások segítése mindig bennem volt, korábban mentőtisztnek 2020. január 26.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

nyleg ban té m o s á t sz „A vála mított, hogy zá s t a k o s ulatról, s hang tokról ia d csalá sola ti kapc nulók. jó bará k be az itt ta a lt számo rtam olyan ol ka Nem a en kikötni, ah k a ge m e e t id és r egye a falak ra fontos, k e g e hid om k. Szám fordulni tanáro k ja d u da t m hogy o , és ne z k o h im a r bbségü á ö n t a at mert a , m a t csalód őkész.” n segít valóba Anna Lilla) czi (Selme

„A Károli kiválasztásánál az motivált, hogy református egyetemre járok majd, ahol fontos az embereknek a hit és az, hogy olyan tanítókat képezzenek, akik tovább tudják adni a keresztyén szellemiséget a következő generációnak. Egyszóval a választásomnál a legfontosabb szempont az volt, hogy a Károli keresztyén egyetem.” (Vizy Gedeon)

tanultam, de rájöttem, hogy nem az az utam. Lehet, hogy ugyanolyan slamasztikában leszek az oktatásügyben, mint az egészségügyben lettem volna, mégis azt érzem, hogy ez az utam, és szeretnék majd színt vinni az iskolába, ahol tanítok. Református általános iskolába jártam, ami jó emlékem. Nagyon szerettem a tanítóimat, mert azt éreztem, hogy hittek bennünk, és nem engedték, hogy elkallódjunk. Az motiválta őket, hogy felelősségteljes, keresztyén emberekké váljunk. Nem vagyok református, de a gyökereim azok. A Károli kiválasztásánál az motivált, hogy református egyetemre járok majd, ahol fontos az embereknek a hit és az, hogy olyan tanítókat képezzenek, akik tovább tudják adni a keresztyén szellemiséget a következő generációnak. Egyszóval a választásomnál a legfontosabb szempont az volt, hogy a Károli keresztyén egyetem. Többedmagammal vezetem itt a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség diákkörét, amely nagyon jó dolog, és sok támogatást is kapunk hozzá. Nagy pozitívumként élem meg, hogy a tanárok nem nyomják le a hallgatók torkán a hitüket, hanem úgy oktatják a tárgyakat, úgy viszonyulnak az embertársaikhoz, hogy abban nyilvánul meg a keresztyénségük. A tanítóképző kar kis közösség, olyan, mintha egy családban lennék. Itt tényleg közvetlen mindenki: ha éppen beülök a büfébe, gond nélkül odaül mellém egy tanár, és beszélgetni kezdünk. Természetesen nem bizalmaskodó módon, egyszerűen csak megengedik, hogy a diákok normális emberi kapcsolatot építsenek ki velük. Szeretem az új épületünket is, amely Újpesten található, és egy általános iskolából választották le a mi részünket. Jó dolog, hogy tanítók leszünk, és kisiskolások közelében vagyunk.

A KAPUBÓL A SZÓSZÉKRE A Károlira járó fiatalok sokszínűségét mutatja az is, hogy amikor beszélgetésbe elegyedünk egy ötödéves lelkész szakos hallgatóval, kiderül: korábban a Diósgyőr női focicsapatának kapusa volt. A keresztyén embert is érik kemény lövések az 18 Reformátusok Lapja

2020. január 26.

„Lehetőségünk van arra, hogy megmutassuk a saját életünkön keresztül: ma is jó dolog keresztyénnek lenni. Nem vagyunk begyepesedettek, megélhetjük úgy is a keresztyénségünket, hogy közben teljesen átlagos 21. századi fiatalok vagyunk.” (Czikó Györgyi)

„A Károliban az is értékes számomra, hogy azt érzem, befogadtak. A szakmai képzés mellett olyan etikus gondolkodásmódot sajátítottam el, amelyet nem kaphattam volna meg bármelyik egyetemen.” (Király Krisztián)

életben, de Czikó Györgyi nem tart ettől. A sport önfegyelemre, kitartásra és csapatmunkára is nevelte. – A miskolci Lévay József Református Gimnáziumból jöttem a Károlira. A gimiben erősödött meg bennem, hogy lelkész szeretnék lenni. Isten az Ige útján is megerősítette az elhatározásomat. Nemrégiben az Educatio kiállításon kérdezte tőlem valaki, hogy jelentkezzen-e teológiára, ha nincs elhívása, de érdekli a téma. Öt év tapasztalatai alapján azt mondhatom, csak az válassza a lelkészi hivatást, akit Isten indított erre, különben hamar beletörhet a bicskája. Nekem is voltak nehéz pillanataim a teológiai tanulmányaim alatt, és sokat számított, hogy erőt meríthettem az elhívásomból. És ha már a nehézségekről esett szó: a budapesti teológusoknak egyébként is nehéz volt az elmúlt év. Leégett a Ráday Kollégium, és egy pillanat alatt hontalanok lettünk, le kell bontani az épületet. A babiloni fogsághoz szoktuk hasonlítani ezt az időszakot. Most az óbudai diákotthonban vagyunk elszállásolva. Ez egyszerre próbatétel és esély, mert velünk együtt laknak más karok hallgatói is, így lehetőségünk van arra, hogy megmutassuk a saját életünkön keresztül: ma is jó dolog keresztyénnek lenni. Nem vagyunk begyepesedettek, megélhetjük úgy is a keresztyénségünket, hogy közben teljesen átlagos 21. századi fiatalok vagyunk. A teológusok közössége nagyon erős, és a négy világi karral is próbálunk minél szorosabb kapcsolatot kialakítani. A kapcsolati tőke mindan�nyiunk számára fontos, és kinek ne lenne szüksége közülünk jó jogászra, tanárra vagy pszichológusra? És a többieknek egy jó lelkipásztorra?

A KÖZÖSSÉGTŐL A ROBOTOKIG Király Krisztián negyedéves jogász szakos hallgató azt mondja, jól döntött, amikor barátja ajánlására a Károlit választotta, mert nagyon erős a közösségi szellem, és jó az oktatás. – A képzést tekintve leginkább a gyakorlatorientált órákat szeretem. A tanárok a szemináriumi órákon valódi eseteken keresztül mutatják be a különböző jogterületeket, ez sokat segít a megértésben. A törvény száraz értelmezése nehézséget okozhat, de a valódi jogesetek megmaradnak az emlékezetünkben. Lehetőségünk van bírósági tárgyalásokat látogatni, így a gya-


| REFORMÁTUS ÉLET |

gimnáziumokból érkező hallgatótársaim is nagyon sokat finomodtak, formálódtak az itt töltött évek alatt. Zsengellér József, az egyetem rektora úgy véli, hogy intézményük egyik legnagyobb vonz­ereje éppen az, ami néhányakat riaszthat: az egyetem megkérdőjelezhetetlenül református. – Ez ritkaság az Európai Unión belül is, hiszen nemcsak a nevünkben szerepel a református szó, hanem a fenntartónk a Magyarországi Református Egyház. Ez meghatározza a működésünket is, mert bibliai értékrendet jelent a közösségi életben és az oktatásban egyaránt. Egyetemünk nemcsak teológusokat képez, hanem jogászokat, bölcsészeket, ápolókat, szociális munkásokat, tanárokat is, hiszen szükségünk van arra, hogy az itt végzettek ugyanazt a hitvallást és üzenetet fogalmazzák meg majd a saját helyükön, mint az egyházunk közössége. A Károli nem csak szakmát ad: lelkiséget és szellemi hátteret is nyújt a hallgatóinak. Természetesen bárki tanulhat nálunk, nem csak reformátusok, és hála Istennek, jönnek is szép „Egyet emünk nemcs teológ számmal a diákok, hiszen jó hírünk ak usokat ké jogász van. A hallgatóinkat követjük a végzés okat, b pez, hanem ölc ápolók at, szo sészeket, után is, és azt tapasztaljuk, hogy a legciális m tanáro unkáso kat is, különbözőbb területekre csábítják őket k hiszen van arr szüksé at, a, günk ugyana hogy az itt v az egyetem után, akár az állami vagy ég zt üzenet a hitvallást é zettek a magánszektorban. Mindent elköveet s majd a fogalmazzák sa tünk azért, hogy a lehető legjobb oktatást m egyház ját helyükön eg , mint a unk kö nyújtsuk a hallgatóinknak. Képzéseinket a z z ö (Zsenge llér Józs ssége.” ef) legújabb technikai lehetőségekhez igazítjuk. Most induló nagy informatikai reformunk célja, hogy a hallgatók által használt okoseszközöket az oktatásban is alkalmazzuk. Mondok néhány példát: készítünk telefonokra korlatban is láthatjuk, hogyan alkalletölthető tankönyveket, a táblára felírt jegymazza a törvényszék a jogszabályokat, és ez zetek megjelenhetnek a hallgatók okoseszkönagyon sokat hozzátesz a fejlődésünkhöz – sorolja Krisztián. zein, de akár az órák feldolgozásában is vannak olyan szoftAz ügyvédi pályára készülő hallgató felhívja a figyelmünket verek, amelyeknek az alkalmazásával egymás között, illetve a a jognak egy különösen aktuális területére is. – Nagyon fontanárral is lehet interaktívan kommunikálni akár az órán kívül tosnak tartom a nálunk kötelező, máshol még csak szabadon is. Lesznek olyan képzéseink, amelyeken az e-learning dominál választható tantárgyat, az infokommunikációs jogot. A Káromajd – mondja a rektor. lin saját tanszéket is kapott ez a terület. Hihetetlenül érdekes A Károli név kötelez, hiszen az egyetem névadója a Biblia kérdéseket vetnek fel például a robotok jogairól, az internefordításával olyan művelődéstörténeti hatást ért el, amelynek tes szerződésekről, a GDPR-ról, az információ szabadságáról, köszönhetően a magyar nyelv stabilizálódott. Zsengellér Jóés még folytathatnám a sort. A Károliban az is értékes százsef szerint a Károli-egyetem egyik küldetése, hogy napjainkmomra, hogy azt érzem, befogadtak. A szakmai képzés melban olyan értékrendet, kultúrtörténeti álláspontot és jelenlélett olyan etikus gondolkodásmódot sajátítottam el, amelyet tet képviseljen a magyar társadalomban, amely egyre kevésbé nem kaphattam volna meg bármelyik egyetemen. Úgy vettem van jelen.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ észre, hogy a Károli szellemiségének köszönhetően a világi 2020. január 26.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Szeretet Vannak fogalmak, amelyek úgy maradnak fenn akár évezredeken keresztül, hogy jelentésváltozáson mennek át, és magukon hordozzák egyegy kor lenyomatát. A fogalom formailag marad ugyanaz, ám a tartalma alapvetően megváltozhat. Ugyanakkor a közgondolkodás nem feltétlenül veszi észre egy adott fogalom tartalmának megváltozását, amiből az a hamis következtetés is adódhat, hogy amit ma gondolunk egy fogalomról, ugyanazt gondolták a régmúltban is. Ilyen a szeretet fogalma. Noha nehéz meghatározni, hogy mi is a szeretet fogalmának a tényleges tartalma, az vélhetően igaz, hogy a szeretet tapasztalata időtlen és egyetemes emberi tapasztalat. Történetileg nézve a szeretet tapasztalata összekapcsolódik valamiféle közösségi mi-tudattal: vagyunk „mi”, akik összetartozunk, és akiket valamiféle szeretetkapcsolat köt egybe. Azokat szeretjük, akiket ismerünk, akik az életünknek a ré-

„Nem nehéz átlátni, hogy a korunkban egyre erőteljesebben nyomuló emberiség-eszme, amely a határtalan és korlátlan szeretet jelszavával alapozza meg magát, keresztyén gyökerekre nyúlik vissza.” szei, és akikkel valamiféle sorsközösség köt egybe. Így lehetséges az, hogy mindenféle közösség, még azok is, amelyeket a saját közösségünk ellenségének vélünk, vagy valóságosan azok is, valamiféle szeretetközösséget alkot. Ez a korlátozott, tehát egy adott közösséghez kötődő szeretet egyetemes emberi tapasztalat, és innen van az, hogy a szeretet fogalma univerzális. A nem meghatározott közösséghez kötött, egyetemes szeretet fogalmát a keresztyénség ismertette meg a világgal. A keresztyén üzenetben jelent meg a közösségi határokat átívelő emberiség mint a szeretet tárgya és fogalmának új dimenziójú tartalma. Az evangélium ugyanis Istennek a bűnös világ üdvösségére vonatkozó akaratát szeretetként határozta meg. Az a mondat, hogy „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta…” egyúttal új tartalmat adott a szeretet amúgy korábban is tapasztalt valóságának, és egyúttal azt az üzenetet is hordozta, hogy az egyetemes szeretet fogalmának tényleges tartalmát az Isten ha20 Reformátusok Lapja

2020. január 26.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

tározza meg, aki egyszülött Fiát adta a bűnös világ üdvösségéért. Az egész teremtett emberiségre kiterjedő szeretete Jézus Krisztusban vált nyilvánvalóvá, és az őbelé vetett hit által valósul meg. Nem nehéz átlátni, hogy a korunkban egyre erőteljesebben nyomuló emberiségeszme, amely a határtalan és korlátlan szeretet jelszavával alapozza meg magát, keresztyén gyökerekre nyúlik vissza. Ám valójában mégis az történt, hogy a keresztyén üzenetben tényleges tartalommal bíró szeretetfogalom elvesztette eredeti jelentését. Maradt az egész világra kiterjedő szeretet homályos fogalma, azzal a benne foglalt tartalommal, hogy ez a szeretet feloldja a különböző világnézeti, kulturális-civilizációs különbségeket olyan módon, hogy mindenkit elfogadóvá és befogadóvá tesz. Az univerzális szeretetnek a keresztyén gyökereiről leválasztott értelmezése tökéletesen és zavarba ejtően alkalmas olyan ideológia megalkotására, ahonnan nézve minden hit, világnézet, meggyőződés viszonylagossá válik. Ez az ideológia a szereteteszme jegyében a mindenféle hitekkel, meggyőződésekkel, erkölcsi hagyományokkal szembeni határtalan toleranciát és befogadást hirdeti. Miután a határok nélküli szeretet fogalmára apellál, s a szeretet erkölcsi parancsával ki ne értene egyet, „csak” az marad rejtve, hogy a keresztyén gyökereitől megfosztott szeretetfogalom valójában már politikai hívószóvá vált, amellyel egyfolytában zsarolni lehet a keresztyénséget. Könnyen átlátható, hogy az egyetemes szeretetnek a keresztyén eredetétől megfosztott ideológiája a keresztyénség önfelszámolásához vezet. Ha ugyanis Isten szeretete nem kizárólag Jézus Krisztusban vált nyilvánvalóvá, s nem kizárólag benne teljesedik be, hanem az egyetemes szeretet mindenféle hitek kritikátlan elfogadásával valósul meg, akkor mi értelme hinni az evangélium kizárólagos igazságában? Nem megalapozatlan az a gyanú, hogy a szeretet fogalmára épített emberiségeszme mögött valójában globális hatalmi szándék áll, amelynek útjában állnak a különféle hiteken nyugvó identitásközösségek. Egyebek között a keresztyénség is. Pedig tudni való, Istennek a Krisztusban kijelentett egyetemes szeretete eszkatologikus ígéret, amely a Lélek munkája nyomán a Krisztusba vetett hit által valósul meg. 


| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

A holland gyermekvonatok

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: KALOCSAI RICHÁRD

A vérzivataros, bukásokkal és újrakezdésekkel teli huszadik század sok magyar történetét nem meséltük még el. A szenvedéssel teli történeteket éppúgy nem, mint a felemelőket. Száz évvel ezelőtt az iszonytató áldozatok ellenére elveszített világháború után a veszteségek miatt még mindig tántorgó magyar társadalomnak az ország feldarabolásával kellett szembenéznie. Sokan érezték akkor úgy, hogy minden elveszett, és Magyarország jövője kilátástalan. Akárcsak egy mélyponton lévő ember, egy ország életében is különös jelentősége van a kilátástalan helyzetben érkező

segítségnek. Ilyen volt a hollandiai gyermekvonatok máig el nem beszélt története, amelynek alapja a magyar és holland reformátusok közötti történelmi kapcsolat. Éppen száz évvel ezelőtt, 1920 februárjában indult az első, magyar gyermekeket szállító vonat Hollandiába – hogy aztán az elkövetkező években még sok kövesse ezt a nevezetes szerelvényt. Michiel de Ruyter holland admirális 1676-ban az ellenreformációs elvakultság okozta fizikai szenvedéstől mentette meg gályarab prédikátorainkat, míg a jóakaratú németalföldi polgárok az éhezés fogságából szabadítottak meg sok ezer magyar kisgyermeket. Többek között a magyar református egyház segített a szervezésben Clinge J. Fledderus budapesti holland főkonzulnak, hogy a nélkülözések miatt legyengült kicsik eljuthassanak Hollandiába, ahol helyi nevelőszülőknek köszönhetően három-hat hónap alatt testileg-lelkileg megerősödhettek. A

nagycsaládból származó vagy éppen árva gyerekek érdekében összefogott a holland társadalom: az akció Vilma királynő fővédnöksége alatt, Julianna trónörökös aktív részvételével folyt, s az uralkodói ház saját vagyonából is támogatta az ügyet. E nemeslelkűségért hálából a Városligeti fasort Vilma királynőről nevezték el, a fasori reformátusok 1926-ban holland segítséggel megnyílt iskolája pedig Julianna nevét kapta – és viseli mindmáig. A praktikus hollandok idővel belátták, még hatékonyabb, ha nem a gyerekeket viszik Hollandiába, inkább a segítséget hozzák el Magyarországra. Így jött létre Bodolay István lelkipásztor vezetésével a legelesettebbeket segítő ingyenkonyha-hálózat, amelyet teljes egészében holland adományokból finanszíroztak. Úgy illő, hogy az elődök megsegítésére az utódok is emlékezzenek, ezért a Károli Gáspár Református Egyetem májusban emléküléssel idézi fel a holland gyermekvonatok emlékét, megkoszorúzzák majd Clinge J. Fledderus emléktábláját, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban pedig dokumentumkiállítás nyílik. A száz évvel ezelőtti történet felidézése alkalmat ad a töprengésre is – a történelem azért is fontos, mert a tegnap tanulságait a ma megértésére használhatjuk. A nemzetközi és a magyar sajtó mostanában sokat emlegetett témája az Európai Unió „keleti” és „nyugati” részének megosztottsága. A cikkeket olvasva az a benyomásunk alakulhat ki, hogy a két világ elbeszél egymás mellett, már a fogalmakon is mást értenek. Mielőtt azonban újra belelovaljuk magunkat a „dekadens” Nyugat és az „antidemokratikus” Kelet háborújába, gondoljunk a holland gyermekvonatokra. Arra, hogy mi minden köt össze minket egymással. Ez a viszony nem pusztán az egyoldalú segélyezésről szól: a magyar és holland reformátusok majd félezer éves közös múltja emberek, eszmék és könyvek folyamatos áramlásáról, illetve hitelvi közösségen és rokonszenven alapuló kapcsolatok kialakulásáról tanúskodik. E folyamat a kényszerű megszakítottságok – mint amilyen a negyvenéves kommunista diktatúra is volt – után mindig szinte magától értetődően indult újra. Azaz a száz évvel ezelőtti gyermekvonatok nemcsak egy nagylelkű gesztusra, hanem az aktuális politikai csörték által felülírhatatlan civilizációs összetartozásra is emlékeztetnek.  2020. január 26.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

LXIV. ÉVFOLYAM,

4. SZÁM,

2020. JANUÁR 26.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Gyógyító kegyelem „Ezért hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki el akarta számoltatni a szolgáit. Amikor hozzákezdett, egy olyan embert vittek elé, aki tízezer talentummal volt adósa.” A király először követelte volna az adósságot, majd „megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát” (Mt 18,23–27). Ily módon Isten, illetve Jézus békességének titka az irgalom és a nagylelkűség, muníciója pedig a szeretet. A szeretet ugyanis nem képes ítélkezni mások fölött, de képes szenvedni másokért, ezért könnyen sebezhető. Mi magunk is sok sebet hordozunk testünkön-lelkünkön egyaránt. Ezek a sebek csak akkor gyógyulnak, ha kenegetjük, és a leghatékonyabb gyógyír az ír-galom, a bocsánat. Ha nem így cselekszünk, fájdalmas és kudarcos lesz az életünk. A megbocsátás életünk neuralgikus pontja, mert megbocsátani, illetve bocsánatot kérni is nagyon nehezen tudunk. Ahol nincs megbocsátás, ott nincs békesség, és ahol nincs békesség, ott nincs megbocsátás. Békétlen, töredezett világunkban lassan széthullik minden. Az irgalom, a bocsánat sokak számára ismeretlen fogalom, ezért a sebeik nem gyógyulnak, elevenek maradnak. Ha átéljük, hogy van bocsánat, Isten békessége minden értelmet felülmúlva csordultig betölti a szívünket. Ez a békesség a lélek békéje – nem mások határozzák meg, hanem önmaga gondoskodik önnön nyugalmáról, ha kell, az irgalmasság eszközével élve. A békesség olyan a léleknek, mint teknősnek a páncél: sok mindentől megvéd. Ha nincs békességünk, könnyen sebezhetővé válunk, a sebzettek pedig sebeznek. A sebesült lélek nehezen bocsát meg, és még nehezebben kér bocsánatot. A zsúfolt villamoson vagy metrón hamar kiderül, hogy kinek mennyi békesség van a tarsolyában. Aki könnyen kikel magából a legkisebb lökdösődés miatt, annak igen szerény a muníciója, ellenben aki mosolyogva tűri a „gyűrődést”, az jól felszerelkezett türelemmel. A békesség életünk dolgaiban egyensúlyt teremt a lélek patikamérlegén. Jézus lelke az irgalmasság lelke, a békesség lehelete és a megbocsátás záloga. Aki találkozott már a kereszten halálra sebzett Jézussal, aki harmadnapon föltámadott és nekünk békességet hozott, az tudja, hogy van bocsánat, és ezt a bocsánatot tovább is kell adnia. Hallatlanul nagy felelősség ez a kegyelemmel való sáfárkodás, a megbocsátás, amely minduntalan hajótörést szenved az életünk viharaiban. Ha tudod, hogy van bocsánat, akkor add tovább, bocsáss meg, ha vétenek ellened, mert így lesz békességed neked és másoknak is, és így lesz békésebb ez a békétlen világ.  SIMON ISTVÁN

ÁRA: 400 FT

9 771419 856007

Az értékrend vonzereje MINŐSÉG – KÖZÖSSÉG – KÁROLI

20004

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| SZEMLE |

Egy film két pápáról Karácsony előtt került a magyar mozikba Fernando Meirelles filmje. A történet fikció, éppen ezért nem központi kérdés annak megítélése, hogy men�nyi valóságalapja van. Ami sokkal érdekesebb, az a két filmbéli karakter egymáshoz való viszonya, formálódása, illetve a beszélgetéseikben megjelenő gondolatok. Mielőtt azonban ezekről szólnánk, mindenképpen idekívánkozik két észrevétel. Az első a két pápát megszemélyesítő Anthony Hopkins és Jonathan Pryce kiváló alakítása. Minden túlzás nélkül állítható, hogy a színészek teljes hitelességgel adják vissza a rájuk bízott karaktert. A második inkább egy kérdésként fogalmazódhat meg bennünk, amikor leülünk nézni a filmet: vajon látták-e az érintettek, és rábólintottak-e annak bemutatására? Nem tudom a választ, de abban biztos vagyok, hogy a filmen átsugárzó derűben, finom öniróniában és könnyedségben benne van Ferenc pápa képe, amely még azokhoz az emberekhez is eljut, akik csak alkalmanként olvassák el a róla szóló híreket. Talán nem túlzás azt mondani: ez a film nem jöhetett volna létre, ha a jelenlegi pápának nem ilyen lenne az imázsa. A film középpontjában az előző és az ő lemondása után megválasztott pápa beszélgetései állnak, amelyekből megismerjük gondolkodásukat egy-egy kérdésben, betekintést nyerünk Ferenc múltjába, és tanúi lehetünk annak, ahogyan egyre közelebb kerül-

nek egymáshoz. A film egyik nagy erénye, hogy rámutat a beszélgetés fontosságára: legyenek még oly eltérőek is a nézeteink, beszélni kell ezekről, és ami legalább ennyire fontos, meghallgatni és komolyan venni, megfontolni a másik álláspontját. Ugyancsak izgalmasak a teológiai problémák, amelyek köré ezek a párbeszédek fonódnak: bűnbocsánat – bűnbánat, múltunk feldolgozása, az egyház feladata a világban és így tovább. Ezek mindegyikével találkozunk hívő életünkben, és ha nem feltétlenül értünk is egyet az elhangzott véleményekkel, érdekes támpontokat adnak saját véleményünk megalkotásához. A film dinamikáját XVI. Benedek konzervatív gondolkodásának szembekerülése adja Ferenc progresszivitásával. Azon persze lehet vitatkozni, melyik gondolkodás tesz jobbat a római katolikus egyháznak, mint ahogyan az is vitákra adhat okot, hogy Ferenc gondolkodása valóban ennyire progresszív-e. Az azonban biztos, hogy a leggyümölcsözőbb gondolatok soha nem az azonos véleményen állók beszélgetéseiből fakadnak. Ehhez kapcsolódva eszembe jutott egy érdekes történet, amelyet Eberhard Busch, Karl Barth személyi titkára osztott meg velünk Debrecenben. Barth mesélt neki az egyik hallgatójáról, aki éles eszével, merész, progresszív gondolataival hívta fel magára a professzor figyelmét. A fiatalembert Joseph Ratzingernek hívták.  KÓKAI-NAGY VIKTOR, FOTÓ: LIBRARIUS.HU 2020. január 26.

„A film egyik nagy erénye, hogy rámutat a beszélgetés fontosságára: legyenek még oly eltérőek is a nézeteink, beszélni kell ezekről, és ami legalább ennyire fontos, meghallgatni és komolyan venni, megfontolni a másik álláspontját.”

Reformátusok Lapja 23


| REFORMÁTUS ÉLET |

Nemi szerepekről felnőtteknek Tizenkettedik téli táborára készül a felvidéki Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz) Duna Mente csoportja. A háromnapos, fiatal felnőtteknek szóló alkalom témája a férfi és a női identitás, az előadó pedig Bolyki László, a Bolyki Brothers tagja lesz. Februárban ismét megrendezi a már hagyománnyá vált téli táborát a Firesz, a helyszín idén is a felvidéki Cseszte lesz. Acsay Balázs főszervező kérdésünkre elmondta, hogy a téli táborokban komolyabb témákkal foglalkoznak, ugyanis ez az esemény a tizennyolc évesnél idősebb korosztálynak szól. – Igény volt arra, hogy a nyári táborok mellett, ahová gyermekeikkel együtt érkeztek a családok, legyen olyan lehetőség is, ahol a felnőttek töltekezhetnek fel. Ez lett a téli tábor, ahová a családosok úgy jönnek, hogy ha tehetik, gyermekeiket a nagyszülőkre bízzák.

FÉRFIVÁ ÉS NŐVÉ – A tavalyi téli tábor alatt a karizmatikusság, reformátusság, a Szentlélek ajándékai, lélek és szellem kérdése volt a témánk, idén a férfi és a női identitás lesz a fókuszban – árulta el Acsay Balázs. Erre utal az idei esemény címe is, amelyet a Mózes első könyvéből választottak a szervezők: „Férfivá és nővé”. A témaválasztással kapcsolatban a főszervező elmondta, azért választották a nemi identitást az idei téli tábor központi kérdésének, mert saját környezetükben is tapasztalják a hagyományos nemi szerepek összemosódását. – Azt látjuk, hogy nincsenek megfelelő példák a mai fiatalok előtt sem a férfi, sem a női szerepeket illetően, sem a közöttük lévő kapcsolatban. Kezd összemosódni a nemek közötti határ, a fiatalok pe24 Reformátusok Lapja

2020. január 26.

dig nem tudják, hogy mihez igazodjanak – magyarázta Acsay Balázs. Hozzátette: a felnőttek között is nagy a káosz, és nagy a szabadosság ebben a témában, sokan nem tudják, mi a szerepük egy kapcsolatban. Szerinte ma nagyon kevés gyermek előtt van példaként a hagyományos családmodell, és keveseknek adatik meg, hogy ilyen családban nőhetnek fel, nem pedig elvált szülők gyermekeként, vagy egy második, esetleg harmadik házasságban. A háromnapos téli tábor előadója Bolyki László lesz, akit a legtöbben a Bolyki Brothers a cappella együttes tagjaként ismernek, de az éneklés mellett rendszeresen tart előadásokat hasonló témákban is.

NEM CSAK FELVIDÉKIEKNEK A felnőtteknek szóló tábor február 7-én, péntek délután kezdődik, regisztráció után esti előadás várja a résztvevőket. Szombaton délelőtt szintén előadással készülnek a szervezők, míg délután közös beszélgetésen vehetnek részt a téma iránt érdeklődők. Vasárnap délelőtt lesz az utolsó előadás, ebéd után pedig választható programként a közeli Vöröskő várához kirándulnak. Acsay Balázs elmondta, hogy a táborban kilencven főnek tudnak helyet adni, jelentkezni február 2-áig lehet a Firesz honlapján vagy Facebook-oldalán. A tábor igen népszerű a felvidéki fiatalok között, de az idősebb korosztályból is többen jelezték már részvételi szándékukat, ezért nem is szabtak felső korhatárt a szervezők. A főszervező tapasztalata szerint a téli táborok résztvevőinek hetven-nyolcvan százaléka visszatérő fiatal, de örömmel látnak mindenkit, akit érdekel az idei téma.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: FIRESZ.SK


| REFORMÁTUS ÉLET |

Különbségek ellenére is közel egymáshoz HEGEDŰS BENCE

Egy év után ismét koreai diákok érkeztek vendégségbe a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégiumba. A testvériskola küldöttei remekül érezték magukat Magyarországon, a magyar gim­ na­zisták májusban látogatnak el a távol-keleti országba.

Egy hetet töltöttek Magyarországon a dél-koreai Gimcheonban lévő Hanil leányiskola növendékei és kísérőik, akik január első hétfőjén érkeztek az országba, és péntekig maradtak. – A küldöttség ebben az évben huszonkilenc diákból és nyolc nevelőtanárból állt, a koreai diákokat a református gimnázium tanulóinak családjai szállásolták el – tudtuk meg Tóth Csaba Csongor iskolaigazgatótól.

FIATAL KAPCSOLAT A testvérkapcsolat kialakulásáról a Lónyay igazgatója azt mondta, a két intézmény két évvel ezelőtt, püspöki közvetítéssel talált egymásra, ami tavaly januárban a koreai iskola küldöttségének látogatásával folytatódott. Akkor még csak huszonöt fős diákcsoport érkezett Magyarországra, az igazgató szerint a mostani delegáció nagyobb létszáma a hazatérő diákok pozitív élménybeszámolóinak köszönhető. A Hanil leányiskola tanulóinak látogatása idén nem marad viszonzatlan. Tóth Csaba Csongor elárulta: abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy idén májusban az iskola tizennyolc diákja és négy pedagógusa utazhat el az ázsiai országba, ahol kilenc napot töltenek majd el.

VÁLTOZATOS PROGRAMOK, LELKI EGYÜTTLÉT A házigazdák a dél-koreai diákoknak és kísérőiknek változatos programokat szerveztek: a főbb budapesti látványosságok megtekintése mellett lelki alkalmakon is részt vettek a vendégek. A látogatás második napján közös testnevelésórán vettek részt a koreai és a magyar diákok, ahol sor- és ügyességi versenyszámokban mérhették össze tudásukat a vegyes csapatok. A napot közös háromnyelvű istentisztelet zárta, amelyet Pétery-Schmidt Zsolt iskolalelkész tartott. A lelkész szerint a kapcsolat protestáns szellemiségét jelzi, hogy szeretettel és őszinteséggel vannak egymás iránt a diákok. – Arra nem volt alkalmunk, hogy mélyebben betekinthessünk az ő protestáns szokásaikba, de erre májusban valószínűleg lesz lehetőség. Kiderül majd, hogy az iskola és a családok életében milyen szerepet tölt be a hit és a vallás – mondta Pétery-Schmidt Zsolt.

A koreai iskola tanárai a Lónyayban

ÚJABB DÉL-KOREAI ADOMÁNY A RÁDAY KOLLÉGIUM JAVÁRA Dél-koreai küldöttséget fogadott a dunamelléki püspöki székházban Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök. A delegáció tagjai a Lónyay Utcai Református Gimnázium testvériskolája, a gimcheoni Hanil iskola tanárai, valamint az egyházkerülettel jó kapcsolatot ápoló Kyingbuk egyházkerület missziói lelkésze volt. A koreai protestáns egyház már korábban is adományozott a Ráday Kollégium újjáépítésére, mostani látogatásukkor újabb kétszáznegyvenezer forintot ajándékoztak erre a célra az egyházkerületnek. A kollégium tavaly januárban megsérült épületének bontása várhatóan ebben a hónapban megkezdődik. PAROKIA.HU

KOREAI TAPASZTALÁSOK A koreai diákok budapesti tartózkodásuk alatt ellátogattak a Parlamentbe és a Szent István-bazilikába, de jártak az állatkertben, utaztak a gyermekvasúton, és gokartozásban is ös�szemérhették ügyességüket a magyar tanulókkal. – Mindkét iskola protestáns, így a nyelvi akadályok és kulturális különbségek ellenére is lelkileg közel érezzük magunkat egymáshoz – mondta a programokat szervező tanár, Asztalos Gáborné Ágnes. Elárulta, hogy a küldöttség pénteken nem egyből Koreába repül, hanem még egy kis közép-európai körutat tesznek Ausztria, Lengyelország és Csehország érintésével. Song Sae Lim, a csoporttal érkező egyik angoltanár kérdésünkre elmondta: azért érzi fontosnak a magyarországi testvérkapcsolatot, mert így kitágíthatja diákjai látókörét, és valódi világpolgár válhat majd belőlük. – Az utazás előtt nagyon izgatott voltam a távolság és az idegen kultúra miatt, de miután megérkeztem, a házigazdák szeretete és kedvessége teljesen megnyugtatott, remekül éreztem magam – mondta a leányiskola egyik tanulója, Jean Hwa Jin.  2020. január 26.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

Betöltheti az életünket „Magasztalja lelkem az Urat…” (Lk 1,46) Lukács evangéliumának eleje visszavisz minket a Jézus születése előtti időbe, azt is mondhatnánk, az első adventbe. Ez a szakasz tele van örömmel és hálaadással. Több hálaadó imádságot találunk benne: Zakariás, Erzsébet, Mária, valamint az öreg Simeon a régóta ismert ígéretek közeledő beteljesedéséért magasztalja Istent. Máriát Isten arra méltatta, hogy testéből szülessen meg a várt Szabadító. Zakariás és Erzsébet gyermeke, az általunk már Keresztelő Jánosként ismert próféta pedig Jézus Krisztus útkészítője lesz. Magnificat – ez Mária hálaénekének kezdőszava latinul, a klasszikus egyházi zenében a hálaadó imádság megnevezése. Mária nemcsak szolgálónak nevezi magát, de az akkori szokás szerint önmagáról csak harmadik személyben beszél, ez a legnagyobb alázat jele: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” (Lk 1,38) Mária olyan dolgokért ad hálát, amelyek részleteit még nem is ismeri. Csak annyit tud, hogy a születendő gyermeket Jézusnak kell nevezni, hatalmas lesz, és övé lesz Dávid trónja. Hiszi, hogy Isten ígérete csak jót hozhat. Mi már tudjuk, hogy Jézus ennél jóval több lett: nemcsak Dávid örököse, hanem engesztelő halála és feltámadása által az emberiség Megváltója. Minden nap az Isten megbocsátó kegyelmét hirdeti. A karácsonyt megelőző időszakhoz hozzátartozik a várakozás és az öröm. Ne engedjük azonban, hogy az advent elmúltával mindez kikopjon az életünkből! Ha megismertük a mi mennyei Atyánk Jézus Krisztusban hozzánk az első adventkor eljött jótéteményét, akkor a hálaadás és az öröm az év minden egyes napján betöltheti az életünket. Így élhetünk örök adventben. Nézzünk tehát fel, és Máriával együtt mondjuk: magasztalja lelkem az Urat! Ámen.  GYŐRI ISTVÁN

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A fősorokban az Énekek énekéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (J, E, E, A, J). 13. Előforduló. 14. Király, latinul. 15. A Procter & Gamble egyik márkaneve (GLEEM). 16. Kettőzve: a menyhal tudományos neve. 17. Kórházi kezelésre szorul. 19. Bátorság. 20. Pusztító árvíz. 22. Gondozná. 24. Római 501. 25. Optikailag átlátszatlan. 27. Fejlődés. 28. Erős János. 29. Szén, bór és oxigén vegyjele. 30. Ihlet kezdete! 32. Csónak páratlan betűi. 34. Erdélyi polihisztor (Károly). 36. Olyan törés, amikor a részek még együtt vannak. 39. Könnyed szépség. 42. Derűs lelkiállapot. 43. Hibázik. 44. Adósságot megfizet. 45. Ritmikus dalszövegmondás. 46. Az egyházi zene pártfogója. 48. Kerti építmény. 50. Fohász. 52. Rétestöltelék! 53. Riksa vége! 55. Zichy Géza. 57. Csónakot hajt. 59. Ünnepi műsor. 61. Jelenleg. 62. Füstkarikákat fúj. 65. Hordja. 67. Ritka, az olasz, a spanyol és a portugál nyelvben. 68. Gyümölcsöt szárít. 71. Több norvég király neve. 72. Francia férfinév. 74. Szélhárfa. 75. … Kahlo, mexikói festőművésznő. Függőleges: 1. Arany János híres verse (két szó). 2. Az egyik történelmi érához kapcsolódik. 3. Rövid női név. 4. Kutyának vet. 5. Háziállat. 6. Porkeverék! 7. Nemesgáz. 8. Mixelő egynemű betűi. 9. Gárdonyi Géza. 10. Edényt tisztává tevő. 11. … Jani, sváci autóversenyző (NEEL). 12. Szívesen, Berlinben! 17. Baranya megyei település. 18. Kaput nyit. 21. Vértanú győri katolikus püspök (Vilmos). 23. Dunántúli nagyváros. 26. Hátrányos feladatra személyt választ. 27. Örömét leli benne, régies szóval. 29. Ötvös …, Bujtor István egyik nagy sikerű filmalakítása. 31. Izzásig melegít. 33. A farkasfalka vezére Kiplingnél. 35. Időmérő szerkezet. 37. Czuczor Gergely álneve. 38. Tschöll papa egyik lánya. 40. Becézett női név. 46. … canem, óvakodj a kutyától! 47. Mikszáth Kálmán Miklósa. 49. Az idézet második része (S, L, O, B). 51. Matematikai levezetést végigvisz. 54. Jellegzetes arcrész. 56. Tömegmérték. 58. Baszk szeparatista szervezet. 60. Távlati részlet! 61. … Boleslav, cseh iparváros. 63. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 64. Duna menti határváros. 66. … Pelin, bolgár író (tulajdonképpen Dimitar Sztojanov). 69. Sérülés. 70. Talajrög! 73. Indulatszó. 75. Fényi Ottó. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, – Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.

26 Reformátusok Lapja

2020. január 26.


| GYERMEKEKNEK |

Az álomfejtő  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

A börtön sötét volt és nyirkos, József mégis örült, hogy itt lehetett. Tudta, hogy egyedül atyái Istene mentette meg a haláltól, amikor a testőrparancsnok felesége hamisan megvádolta. Hálás volt hát, hogy a börtönbe került, hálát adott atyái Istenének mindennap, minden lélegzetvételnél, minden korty víznél, minden falat kenyérnél, amelyet lenyelt. Pedig a levegő dohos volt, a víz poshadt, a kenyér pedig savanyú. De József ennek is örült. Örült, hogy élt. Örvendezett a munkának is, amelyet a börtönparancsnok rábízott. Elvégzett mindent becsülettel, akármilyen nehéz vagy mocskos volt is az, mert amikor megemelte a gabonás zsákokat vagy a köveket, amelyekből börtönfalat építettek, érezte, hogy megfeszülnek az izmai, kalapál a szíve, dolgozik a tüdeje – érezte, hogy él. A börtönparancsnok csodálkozva nézte a héber fiút. Úgy tűnt, bármibe kezd is, áldás van azon. Magához vette hát, és hamarosan nem sok dolga adódott a börtönben, mert József minden munkát elvégzett helyette. Az egyik napon ismét magához intette Józsefet. Látszott rajta, hogy nagyon izgatott: – Én nem tudom, mi történt a palotában… Igazán nem tudom – szólt a fiúhoz a kezét tördelve.

– Lehet, hogy összeesküvés. De az is lehet, hogy nem. – Pontosan miről is van szó? – kérdezte József, mert semmit sem értett a parancsnok aggodalmas dadogásából. Nagy nehezen végül megértette, hogy a fáraó börtönbe vetette a fősütőmesterét és a főpohárnokát is. A börtönparancsnok Józsefet rendelte ki a két új rab mellé felügyelőnek. Amennyire a börtönben lehetséges, ő a gondjukat viselte. Az egyik napon épp a reggelit vitte be nekik, amikor észrevette, hogy mindketten igen-igen elgondolkodtak valamin. Meg is kérdezte azonnal: – Mi a baj? Miért vagytok olyan szomorúak? A főemberek csak legyintettek: – Álmot láttunk, de nincs, aki megfejtse. – Istennél van a megfejtés – válaszolta József. – Mondjátok el nekem! Hátha megadja az Úr, hogy megértsem, mit jelentenek. A főemberek nekibátorodtak, és elmondták az álmaikat. A főpohárnok három szőlővesszőről álmodott, amelyek kihajtottak, kivirágzottak, és már termettek is. A szőlőszemeket a fáraó poharába facsarta, és a poharat a fáraó kezébe adta. – A három vessző három nap – mondta József. – Három nap múlva fölemel téged a fáraó, visszahelyez a hivatalodba, és te adod a poharat a kezébe, akárcsak régen. De kérlek, ne feledkezz meg rólam! Említs meg a fáraónak, és vitess ki ebből a börtönből! Végig se tudta mondani, amit akart, mert már oda is furakodott hozzá a fősütőmester: – Én is álmodtam – mondta ragyogó képpel, mert azt remélte, az övé is hasonló jót jelent. – Három kosár kalács volt a fejemen. A felsőben mindenféle sütemény volt, amelyek a fáraónak készültek, de a madarak megették azokat. Ez az álom azonban azt jelentette, hogy a fáraó három nap múlva felakasztatja a fősütőmestert. Harmadnap születésnapja volt a fáraónak, és minden úgy történt, ahogyan József megmondta: a főpohárnokot visszahelyezte hivatalába, a fősütőmestert viszont kivégeztette. De hiába kérte József, a főpohárnok megfeledkezett róla.  2020. január 26.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

Lelkészértekezlet Dunamelléken Utoljára találkozott ebben a formában a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetősége és lelkipásztori közössége. A Ráday Kollégium újjáépítéséről és a székház felújításáról, a keresztyénség helyzetéről és felelősségéről, a lelkipásztori méltóságról és az idei tisztújító választásokról is szó esett az újévi lelkészértekezleten január 13-án. Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a lelkészértekezleten elmondott beszédében az elmúlt év eseményeit felidézve szólt a tavaly januári tűzesetről, amelyben egy ember életét vesztette, a Ráday Kollégium pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Mint mondta, még ebben a hónapban megkezdődnek a bontási munkálatok, majd elindul az újjáépítés, amely várhatóan bő másfél évet vesz majd igénybe. Az egyházvezető ismét köszönetet mondott mindenkinek, aki anyagi segítséget és imatámogatást nyújtott a trauma túlélőinek. Az elmúlt évben az élet jelei is megmutatkoztak az egyházkerületben: templom- és harangszentelések, alapkőletételek, orgonaavatók és felújításokért mondott hálaadások sorát tartották a gyülekezetekben. A 2018-ban és 2019-ben kapott kormányzati támogatásból összesen kétszáztizennégy projektet indított el az egyházkerület, az óvodaprogramban a bővítések és felújítások mellett huszonöt kerületi óvoda indult el. A harmadik – egyben utolsó – püspöki ciklusa utolsó szolgálati évét megkezdő Bogárdi Szabó István elmondta: szeretné, ha az őszi tisztújítás békességben, jó megfontolásokkal menne végbe. Figyelmességre, pontosságra és alaposságra intette a gyülekezeti elöljárókat a választás mene-

tét illetően. A hivatali helytállás mellett a püspök óva intette a lelkipásztorokat, hogy ne hanyagolják el a családi életüket. Figyelmeztette lelkésztársait, hogy idejében kérjenek segítséget, ha szükséges, mindenekelőtt pedig ápoljanak szoros kapcsolatot Istennel. Veres Sándor főgondnok megköszönte Bogárdi Szabó István püspök kiállását és erőfeszítéseit a református egyházért és az egyházkerületért, valamint visszaemlékezett az elmúlt ciklus két meghatározó szereplőjére, a 2016-ban elhunyt Hegedűs Béla egyházkerületi főjegyzőre és a 2018-ban elhunyt Tőkéczki László egyházkerületi főgondnokra, és hálát adott a dunamelléki lelkipásztorok hűséges szolgálatáért.  PAROKIA.HU

A HÉT KÉPE

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök érkezik az ökumenikus imahét megnyitójára Budapesten, a Kálvin téri református templomban január 19-én  FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN/MTI

28 Reformátusok Lapja

2020. január 26.


| EGYHÁZI ÉLET |

„A lepra nem az, aminek gondolod!” Ez a mottója az ebben az esztendőben január 26-ra eső leprások világnapjának. Földünkön napjainkban minden második percben újabb megbetegedést diagnosztizálnak, közülük minden ötödik gyermek. A lepramentes világ eléréséig tehát még nagyon sok feladatunk van. „A lepra nem az, aminek gondolod!” Naponta tapasztaljuk ennek a mondatnak a szomorú valóságát. Noha a lepra évtizedek óta gyógyítható, sok embertársunk ma is halálosnak és gyógyíthatatlannak gondolja. Mások azon csodálkoznak, hogy van még lepra a Földön. A betegek világában pedig tévesen azt hiszik, az egyetlen  védekezés a kirekesztés, noha erre semmilyen ok nincsen. Van, aki szerint a lepra átok következménye, holott ez csak egy betegség a többi között, és az ebben szenvedőknek orvosra, gyógyszerre, segítségre, ÜNNEPSÉGET TARTANAK A leprások világnapjának gondoskodásra van szükségük. magyarországi központi A leprabetegek ügye Jézustól kaünnepségét január 26-án, pott feladatunk (Mt 10,7–8). Minvasárnap 16 órakor tartják az den forint adomány előbbre visz Újpesti Baptista Gyülekezet ahhoz, hogy megszűnjék ez a nyotemplomában (Kassai u. 26.). A résztvevők képes összeállítást morúság, az ezt előidéző vízhiány, tekinthetnek meg a Lepramisszió alultápláltság és szenny. A Leprakongói, indiai és etiópiai misszió nyújtotta minden segítmunkájáról. Közreműködik ség egészen más életminőséghez Somoss Johanna zongoraművész. További információ az eseményről vezet. Minden újabb kisgyermek és a misszió tevékenységéről beiskolázása a jövőt építi, hogy ne a lepramisszio.hu honlapon megbélyegzett kivetettként, hatalálható. nem méltóságteljes emberként élhessen. Minden simogatás, az evangélium vigasztalásának terjesztése gyógyír a sebzett lelkeknek, felemeli a megalázottakat és értelmet ad a kilátástalanoknak. Sok dolgunk van még. Kongóban idén is szűrővizsgálatokkal, műtétekkel, felvilágosító és jogvédő tevékenységgel szeretnénk segíteni. Emellett úttörő kezdeményezés támogatását vállaltuk: kongói egyházakat – papokat, lelkészeket és híveket – is bevonunk a munkába, és képezzük őket, hogy tekintélyükkel és szavukkal segítsenek átformálni a hamis gondolkodást, a kirekesztést, a megbélyegzést. Programunk a világosság és Krisztus szeretetének terjedését segíti, hogy a gyülekezetekből áradjon a lakosság felé: „A lepra nem az, aminek gondolod!” Indiában gyógyítással, műtéti beavatkozásokkal, komoly kórházi eszközök beszerzésével folytatjuk munkánkat. Etiópiában egészségügyi dolgozókat képzünk, hogy képesek legyenek felismerni és kezelni ezt a betegséget. Várnak ránk, hogy segítsünk! „Ha fájlalod, hogy nem tudsz segíteni az egész világ nyomorúságán, segíts egyetlen emberen!” (Teréz anya)  RISKÓNÉ FAZEKAS MÁRTA, A MAGYAR LEPRAMISSZIÓ IGAZGATÓJA

ESEMÉNYEK

Február 9. Budapest | Borbély Zoltán zentai orgonaművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára ad koncertet Scheidemann, Buxtehude és Bach műveiből a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) vasárnap 17 órakor. A hangversenyt 18 órakor istentisztelet követi.

FÓKUSZBAN AZ IFJÚSÁGI VEZETŐK

Ismét megszervezik Magyarország legnagyobb ökumenikus ifjúsági vezetőképző konferenciáját március 20–21. között, amelynek a budapesti Podmaniczky-Vigyázó-kastély ad otthont. A konferencia idei mottója: „Kész vagy az örömre?” A kétnapos, intenzív tréninget a református lelkészek vezette Ifjúságépítők és több keresztény felekezet fiataljai szervezik az ifjúsági munka minden résztvevője számára. A konferencia célja, hogy minden olyan főállású vagy önkéntes szolgáló, aki fiatalokkal foglalkozik, elméleti és gyakorlati információkkal gazdagodjon, megtapasztalja, hogy nincs egyedül sem nehézségeiben, sem örömeiben. A rendezvényen kiscsoportos műhelyek, fórumbeszélgetések, interjúk és szituációs gyakorlatok segítik az ifjúsági munkával kapcsolatos szakmai ismeretek elsajátítását. A szervezők célja, hogy a résztvevők az őket leginkább érdeklő és érintő témákban kapjanak útmutatást tapasztalt ifjúsági vezetőktől, ezért 17 workshop és 17 rövid előadás közül választhatnak majd. A konferencián a szakmai fejlődés mellett hagyományosan hangsúlyt kap a lelki épülés is: a főelőadások és a közös éneklés a lelki megújulásban és felfrissülésben segítik a résztvevőket. A főelődások a Biblia tanítása alapján az öröm témakörét járják körül, a főelőadók Édes Árpád református, valamint Andy Oatridge anglikán és Varga György baptista lelkipásztorok lesznek. Jelentkezési határidő: 2020. január 31. Bővebb információ a www.ifivezetokepzes.hu oldalon olvasható.  2020. január 26.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Pétery-Schmidt Zsolttal, a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium lelkészével beszélgettünk.

1

Hogyan lett a Lónyay iskolalelkésze? Régóta kerestek valakit erre a szolgálatra, még jóval azelőtt, hogy befejeztem volna a teológiát. Számomra hiteles és általam sokra tartott hívő pedagógusok többször bátorítottak arra, hogy vegyem fel a Lónyayval a kapcsolatot, mert szükség lenne itt rám. Ebben a bátorításban Isten hívá-

Pétery-Schmidt Zsolt lelkipásztor harminchárom éves, 2010-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2018-ban pedig a a Hittudományi Karon.

3

Mi az, ami a legnagyobb örömöt szerzi önnek a szolgálatában? Az első az, amikor sikerül valamilyen kérdésre olyan választ adnom, amely a hitvallásaink és a Szentírás mérlegén igaznak, a kérdezőnek pedig találónak bizonyul. Ehhez kapcsolódik, és legalább ekkora öröm, amikor sikerül egy-egy jó kérdést feltenni. Igazából minden jó válasz jó kérdéssel kezdődik, ezért a kettő öröme kéz a kézben jár. A második legnagyobb öröm, amikor sikerül egy-egy nehézséget krisztusi lelkülettel elhordozni. Sok konfliktus adódhat egy iskolában, és fontos, hogy ezekben megnyilvánuljon Jézus Krisztushoz tartozásunk és az, hogy bennünk az ő Lelke munkálkodik. Ez fontos része az iskolai bizonyságtételnek, és ezért örömöt szerez, ha siker van benne.

4

sát véltem felfedezni. Bár második éve vagyok itt, a maradásom még részben nyitott kérdés. Az első két év az általam nyújtott iskolalelkészi szolgálat szükségességének mérlegeléséről is szól.

2

Milyen feladatai vannak az intézményen belül és azon kívül? A Lónyayn belül a napi áhítatok megírása, az iskolai istentisztelet és a technikai dolgozók áhítatának megtartása, illetve én szolgálok a versenyeken, az ünnepeken és más kiemelt eseményeken. Amikor szükséges, lelkigondozást nyújtok az iskola bármely tagjának, vagy akár a diákok szüleinek is. Hittanórákat is tartok, de ezt idővel szeretném meghagyni a tehetségesebb és képzettebb vallástanár kollégáknak. Az iskola épületén kívül képviselem az iskolát gyülekezetlátogatásokon, konferenciákon, de vannak az intézménytől független, személyesebb feladataim is, például más missziói ágakban vagy gyülekezetekben végzett szolgálat. 30 Reformátusok Lapja

2020. január 26.

Van olyan bibliai ige, amely leginkább jellemzi önt, vagy segít, ha szüksége van Isten támogatására? Az iskolai szolgálat során a legfontosabb igének az aranyszabály bizonyult: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták.” (Mt 7,12) Sajnos nem mondhatom el, hogy mindig ez jellemez, de erre törekszem. Nincs olyan igém, amelyhez mindig visszatérek, ha támogatásra van szükségem, általában abban az igében szoktam megtalálni a segítséget, amelyből az istentiszteletre is készülök. E segítség megtalálása fontos lépés az igehirdetésre készülésemben.

5

Mi a hobbija, hogyan kapcsol ki? Szeretek olvasni. Az olvasmányaim legnagyobb része most a doktori képzésemhez kapcsolódik, így sajnos a szépirodalomra kevés időm van. Sokat foglalkozom viszont a közélettel, mivel a dolgozatom a politikai teológiáról szól, és ez bizonyos értelemben kikapcsolódás. Ezen kívül, ha van rá mód, a feleségemmel szeretünk koncertekre, színházba járni és túrázni.  HEGEDŰS BENCE


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2020/4. szám  

Hogyan áztak el muzeális értékek Kecskeméten? Mire emlékeztetnek bennünket a holland gyermekvonatok? Miért érdemes jelentkezni a IV. Budapes...

Reformátusok Lapja 2020/4. szám  

Hogyan áztak el muzeális értékek Kecskeméten? Mire emlékeztetnek bennünket a holland gyermekvonatok? Miért érdemes jelentkezni a IV. Budapes...