Reformátusok Lapja 2019/47. szám

LXIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM, 2019. NOVEMBER 24. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

Ott van a gyülekezet, ahol Isten Igéjét hirdetik 9 771419 856007

BEDEKOVICS PÉTER: „NÁLUNK A KULCS A SZEMÉLYES KAPCSOLÓDÁS”

19047

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Mert itt megtanulom, hogy elég nékem az Isten kegyelme; azt is megtudom, hogy nem aki plántál, nem is aki öntöz, hanem az Úr adja a növekedést. Ne bántsák hát, és ne üldözzék az eklézsiát velem együtt, ha az egy áldott Jézusért ingyen való kegyelemből vallom, várom az üdvösséget.  ECSEDI BÁTHORI ISTVÁN (1555–1605)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó).

Fax: 1-217-8386.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

8

16

24

30

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Papp Tibor igazgató.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x

INTERJÚ

6. Különleges karácsony a szeretetszolgálatnál | Juhász Mártonnal, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk új karácsonyi programjukról

AKTUÁLIS

8. Református ünnep Ausztráliában | Hetvenéves a Melbourne-i Első Magyar Református Egyház

REFORMÁTUS ÉLET

16. „Még sok tennivalónk van” | Bepillantottunk a balmazújvárosi reformátusok mindennapjaiba

RE-KONSTRUKCIÓ

20. Megváltás | Köntös László rovata

GONDOLATOK

21. Olvasni vagy nem olvasni | Váradi Ferenc publicisztikája

SZEMLE

24. A zeneszerzéshez kell Isten közelsége | Parola Csaba zeneszerző, karvezető szerzői estjén jártunk

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Horváth Endréné nyíri gondnokot kérdeztük

Címlapfotó: Sebestyén László

2019. november 24.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

XI. 24.

VASÁRNAP

XI. 25.

HÉTFŐ

XI. 26.

KEDD

XI. 27.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(2) „…mert rútul paráználkodik ez az ország, hátat fordít az Úrnak.” (Hós 1) A hűség manapság minden tekintetben megkérdőjelezett erény. Éljünk magunknak és a jelennek, ezen túl nem kell ragaszkodni senkihez és semmihez. A hűséget mindig az minősíti, hogy kihez, mihez kapcsolódik.

Az a hűség, amely megérdemli ezt a nevet, soha nem lehet terhes, konok, veszélyes, hanem csakis áldott és nélkülözhetetlen. Hűség nélkül nincs élet, mint ahogy kénytelen vagyok hűséges lenni a levegővételhez, egyébként meghalok. A hűség nem erkölcsi kérdés, hanem alapvető életfeltétel. Éppen ezért a hűséget mindig a minket teremtő és megváltó, egyetlen, élő Istennel kapcsolatosan értelmezhetjük: hűtlenek vagytok, mert hátat fordítottatok az Úrnak – mondja a próféta. Őhozzá, az örökké hűséges Istenhez való hűségünkből fakad minden áldott, másokat is megáldó hűség. Aki a fentiek értelmében nem hűséges, azaz hűtlen, az nemet mond Istenre, életre, irgalomra, népre, a rábízott másik emberre. Hóseás gyermekeinek jelképes nevei is ezt hirdetik (6;9). Hóseás a hűtlen északi országrész prófétája volt, egészen az asszírok támadásáig (Kr. e. 750–722). Nyomorúságos idők voltak. A hűtlenség mindig nyomorúsággal jár, és sohasem lehet valami új kibontakozása.

2Thessz 2,1–12  46. zsoltár (1) „De lesznek még…” (Hós 2,1–15) A hűtlenség: a minket örök hűséggel szerető Istenünk elhagyása (15). A hűtlen ember nem Istentől, az élet egyedüli forrásától várja az életet és annak javait, hanem olyanoktól, akik ezt soha nem képesek megadni. „Elmegyek a szeretőim után. Ők adnak nekem…” (7) A hűtlenség minden formája mindig hitetlenségből fakad.

A hűtlenség következményeit az emberlét minden területén tapasztaljuk: „pőrére vetkőztetett” megaláztatások (5), pusztává lett, kiszikkadt, halálosan szomjazó életek (5), vágyakozás, mégis nyugtalanság és állandó hiányérzet: „nem érem el” (8–9), örömkísérletek sora, mégis örömtelenség (13), önmagunk ékesítése, „tálalása”, mégis sorvadása (15). Isten kegyelme az, hogy ő mégis hűséges marad hozzánk: „De lesznek még…”

(1). Istenünk minden élet forrása (Zsolt 36,10). Őnélküle hűtlenségben és halálban vagyunk. Ő azonban nem hagy bennünket a halálban. Nyomorúságos helyzetünkben felragyogtatja előttünk „az egyetlen fejedelem” (2), az Úr Jézus Krisztus által készített jövőt. Lesz még másként, lesz jobb, eljön a „maradéktalanul jó”. Ez a mi reménységünk, amely hűtlen életünkből megtérésre és hűségesen új életre vezet minket.

2Thessz 2,13–17  299. dicséret (25) „Népem vagy…” (Hós 2,16–25) Ez az újjáteremtés, a megváltás csodája, amelyet csakis Isten teremtő és újjáteremtő hatalma végezhet el, amelyet megígért és el is végzett a Jézus Krisztusban. Erre az új kezdetre van szükségünk. Semmi másra, csak erre. Minden más mulandó szemfényvesztés. Életünk tele van halálos, fárasztó, hiábavaló ütközésekkel minden szinten. Ez maga a kárhozat. Micsoda örömhír: Isten nem hagy minket ebben az állapotban! Érdemes ujjhegyre szedni az igeszakasz evangéliumi leírását erről az új kezdetről. A pusztaság nyomorúsága után vis�szakapjuk a „szőlőskertet”, a „pusztulás völgye” (Józs 7), a halál árnyékának völgye (Mt 4,16) a reménység kapujává lesz (16–17). Akkor majd a bálványozó beszéd helyett Isten és egymás dicsérete hagyja el a szívünket és a szánkat (18–19). Az új kezdet Isten megújított szövetségében, megváltó szeretetében megélt élet, az Úr eredeti gondolata szerint: békességben Istennel, egymással, önmagunkkal, a teremtett világgal, íj, kard, hadakozás nélkül, biztonságban, bőségben, igazságban, isteni rendben, szeretetben, irgalomban – vagyis az Úr ismeretében (20–24). Lesz irgalom, ismét az Úr népévé leszünk (25). Kikre vonatkozik ez az új kezdet? Először Isten népére vonatkozik, szerte a világon. Ez az új kezdet azonban Isten kiválasztó kegyelme és cselekvése által mindig túlmutat azokon a korlátokon, amit az ember „üdvegoista” módon erről gondol. Isten hívő népe a világ megtéréséért könyörög, és Isten alázatos eszközeként ebben a szolgálatban áll. A többit pedig az Úr jól intézi, majdan „ő lesz minden mindenekben” (1Kor 15,28).

2Thessz 3,1–5  499. dicséret (5) „…az utolsó napokban.” (Hós 3) Az utolsó időket mindig félelmetes időszakként értelmezzük. Ezzel kapcsolatos dörgedelmeink gyakran hűtlenek Isten kijelentéséhez – nem feltétlenül az idevonatkozó igei idézeteket illetően, hanem a hangsúlyeltolódás miatt. Saját gyarló emberi indulatunk soha nem keveredhetne bele Isten üzenetének hirdetésébe. Lám, itt Hóseás próféta az utolsó napokat biztató, reménnyel teli hangsúllyal tárja elénk. Isten megváltó szeretete

Reformátusok Lapja 2019. november 24.

| AZ IGE MELLETT |

hatja át ezeket a napokat. Az utolsó napokban Isten népe találkozik Urával (5). A végidők ideje a találkozás ideje – Istennel és hitben egymással, majd „odaát” ez a találkozás maradéktalanná lesz. De jó lesz!

Végre egymásra találunk – mi, akik itt annyit kergettük egymást! Lehet így is szólni az utolsó napokról, mégpedig igeszerűen. Aki nem a saját lelkéből, hanem Isten Lelkéből szól, az így szól. Az utolsó napok életünk utolsó napjaira is vonatkoznak. Az Úr szeretete velünk lesz akkor. Nem marad el az üdvözítő találkozás. Akinek ebben bizonyossága van, azt magához ölelte az Úr. Sokáig kell várakoznunk még erre? Folyamatosan adventben élünk e világban. A várakozás a találkozásra kapott felkészülési idő (3).

Az utolsó napokra és erre az üdvözítő találkozásra felkészít bennünket a mi Urunk (2–5).

2Thessz 3,6–18  41. zsoltár (1) „…nincs…” (Hós 4) Ha nincs levegő, megfulladunk. De nem csak a levegő hiánya lehet halálos. Hóseás próféta felsorolja ezeket az életveszélyes, kárhozatos hiányokat. Nincs hit. Nem ismerjük az élő Istent, a megváltó Urat (1). „Papjaink” (4–9) és „híveink” (11–19) többnyire csak maguknak élnek. Nem az Úr ügyére ügyelünk (10), hanem folyton csak ügyezünk. Nincs szeretet (2). Gyötörjük egymást. A próféta diagnózisa ma is az elevenünkbe vág: ölnek, lopnak, paráználkodnak, hazudoznak. Nincs áldás (10). Állandó kielégítetlenség, nyugtalanság kísér bennünket, mert eszünk, és nem lakunk jól. A sort lehetne folytatni. Mi az, ami van? Ebben a nehéz fejezetben is meghirdeti a próféta az evangéliumot.

Isten szeretete örökké a miénk (Róm 8,38–39). Isten szeretetének jele, hogy ő int (Ne tedd!), jogos büntetésével figyelmeztet, és megtérésre hív (3; 15; 19). Ő féltőn korlátoz, hiszen a szilaj tehén sem legelhet szabadon, mint a bárányok (16). Az Úr kegyelmet ad: mégsem büntet meg véglegesen (14).

Ez az, ami van. Csak ez. Az Úr megváltó, megtartó szeretete nélkül csak a nincset tapasztalhatjuk meg. Ővele azonban rácsodálkozhatunk arra, mennyi mindenünk van.

1Tim 1,1–11  151. dicséret (8) „Fújjátok meg a kürtöt…” (Hós 5) Nagy a baj! Riadó! (8) Minden szinten hűtlenség és halálos konfliktusok. Isten népe megcsalta kiválasztó, teremtő, megtartó Urát, és idegen istenekkel, vallási szokásokkal paráználkodott. Mintha a máról, rólunk írt volna Hóseás, hiszen korunkban már az önimádat, a határtalan szabadság szinte vallásos kultuszként váltotta ki az élő hitet és az Isten népéhez tartozás bizonyosságát, tartását, örömét, kultúráját (7). Ahol elhagyják az Urat, ott gazdátlan prédává lesz az élet, kiszolgáltatva „mindenféle szélnek”. A vezetők, a papok, a nép minden tagja egyként hűtlenné lettek, istentiszteletük hiteltelenné, életük pedig tisztátalanná (1–7). Isten népe nemcsak Istenét hagyta el, hanem a népen belül egymást is elhagyták. Isten népe kettészakadt: északra és délre, Izráelre és Júdára. Egymás ellen támadtak, és idegen hatalmakhoz fordultak segítségért, hogy saját testvéreiket legyőzzék. Ez a nyomorúság eleven.

Isten a történelem Ura és saját népe Ura – mindenkor! Isten feldühödött oroszlánként támad hűtlen népére (14). Az Úr dühe az egyetlen, amely ha széttépne is (13), azért teszi, hogy új életre támasszon fel. A miattunk, értünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztusra tekintsünk!

1Tim 1,12–20  108. zsoltár (1) „Jöjjetek, térjünk meg az Úrhoz…” (Hós 6) A megtérés mindig az a kegyelmi állapot, amikor egy ember vagy egy nép az Úrhoz fordulhat. Ahhoz az Úrhoz, aki megsebez, de meg is gyógyít, aki a haláltól is megvált bennünket, akinek üdvözítő eljövetele, áldó velünk léte biztos, mint a hajnalhasadás (1–3). Aki megtért, az egyetlen gyógyító, megváltó, biztosan vele lévő Urához fordult. Olyan fordulat ez, mint amikor az ember egy utazás során hosszú ideig távolodik, és csak távolodik az otthonától, egyszer azonban gyökeresen megváltozik az irány, elindul haza, és hazatér. Sok szépet látott, amíg távol volt, sok élményt megtapasztalt, de hazatérve látja meg igazán, hogy a legjobb, a legszebb, a legbiztonságosabb otthon lenni az Úrnál, az Úrban. Odahaza hálát ad az ember, mert akkor fogja fel igazán, hogy mennyi veszélynek volt kitéve az út ideje alatt, távol az otthontól. A megtért ember boldog, hogy Isten irgalmából újból hazatérhetett biztonságos otthonába, ezért otthon és bármely küldetésben csakis az Isten irgalmát adja tovább (6–11).

1Tim 2  504. dicséret

XI. 28.

CSÜTÖRTÖK

XI. 29.

PÉNTEK

XI. 30.

SZOMBAT

2019. november 24.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

est bevételével az MRSZ Mentő Maci programját, a Kárpát-medence mélyszegénységben élő családjainak megsegítését és a megújult karácsonyi ajándékprogramjainkat támogatják.

Hogyan újították meg a programokat?

A Nyilas Misi Pakkokat, azaz a cipősdobozba csomagolt ajándékokat változatlanul várjuk a gyűjtőpontjainkon. Tavaly több mint tízezer gyermeknek tudtunk így ajándékot adni, ezt a számot idén is szeretnénk elérni. Emellett idén karácsonykor kipróbáljuk, hogy – legfeljebb tíz-tízezer forint értékben – ötszáz gyermek személyes kívánságát is teljesítjük. A szeretetdoboz.jobbadni.hu oldalon bárki választhat kérést, amelyet teljesíthet. Kérjük, hogy az ajándékot juttassák el a címünkre, vagy annak árával támogassák a programot, és mi beszerezzük a kért ajándékot. Mivel szeretnénk a szülői szerepeket is erősíteni, ezért az ajándékokat átadjuk a szülőknek, hogy karácsonykor ők ajándékozhassák meg velük gyermekeiket. Az akció november 30-ig tart. A kívánságlistában találhatunk meleg bakancsot, focilabdát, turmixgépet, hajvasalót, villogó tűzoltóautót, távirányítós autót, körömlakkot, társasjátékot. December 15-ig a tartósélelmiszer-adományok gyűjtése is tart.

Különleges karácsony a szeretetszolgálatnál Személyes kéréseket is teljesíthetünk a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) új karácsonyi programjában. Van, HEGEDŰS aki turmixgépet kér, akad, aki meleg baMÁRK kancsot vagy társasjátékot szeretne. Az MRSZ munkáját két jótékonysági eseményen is támogathatjuk. Juhász Mártonnal, az MRSZ ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Advent első vasárnapja előtt néhány nappal jótékonysági koncerttel készülnek a közelgő ünnepre. Kiket támogatnak a résztvevők?

Karácsonyi történetek címmel ad komolyzenei koncertet Rákász Gergely november 28-án, csütörtökön a Budapesti Operettszínházban. A művész Bach, Händel és Berlioz műveit szólaltatja meg. A négy- és ötezer forintért megvásárolható jegyekből befolyó bevételből a Nyilas Misi Ösztöndíjprogramban részt vevő tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyermekeket támogatjuk: leendő sportolókat, zenészeket, művészeket.

Idén jótékonysági gála is lesz.

Ez új kezdeményezés, amelyet a Budapest Marriott Hotel nagyvonalú felajánlása indított el: díjmentesen rendelkezésünkre bocsátották a báltermüket, hogy ott gálát tarthassunk.

A zenéről Malek Miklós és Malek Andrea gondoskodik, fellép Novák Péter színművész, Sulyok Péter vak humorista, Lackfi János erre az alkalomra írt versét pedig Bakos-Kiss Gábor színész adja elő. A házigazda Gundel Takács Gábor lesz. Aukciót is tartunk, sportrelikviákra, művészeti tárgyakra lehet licitálni.

A részletekről a jobbadnigala.com címen lehet tájékozódni. Az 6

Reformátusok Lapja 2019. november 24.

A határon túliak támogatását is folytatják. Merre jártak, merre mennek?

A közelmúltban Kolozsvárra vittünk adományokat, köztük huszonöt modern számítógépet, amelyeket debreceni református intézmények ajánlottak fel. Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével pedig megegyeztünk, hogy újabb adománypontokat nyitunk: sok rászoruló él itt, gyakrabban viszünk majd támogatást. Kárpátalját sem hagyjuk magára. Egész évben hetente legalább két mikrobusznyi adományt juttatunk el egyházi intézményeknek, gyülekezeteknek, szociális otthonoknak.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR

TÖBB MINT 500 A Több mint 500 elnevezésű októberi gyűjtés keretében nyolcszázötvenezer forint gyűlt össze, amelyet az MRSZ kiegészít. Így gyülekezetenként kétszázötvenezer forint támogatást kap Dunapataj, Istvándi, Kállósemjén, Ózd és a kárpátaljai Kuklya.

A támogatottak infrastrukturális fejlesztésekre vagy különféle programok – például gyülekezeti kirándulás, gyerektábor – szervezésére fordíthatják a pénzt. Van olyan közösség, amely a templomkertet szeretné megszépíteni a pénzből, fűnyírót vásárolnának. A Több mint 500 kezdeményezést jövőre másik öt támogatott gyülekezettel folytatja az MRSZ.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

„Hát ti kinek mondotok engem?”

A szerző nyugalmazott esperes

Életünkhöz hozzátartoznak a kérdések. Ezek igen szerteágazóak lehetnek aszerint, hogy ki kitől mit akar megtudni. Másképp kérdez a tanár a diáktól, mint az orvos a betegtől, vagy a bíró a vádlottól.

Vannak költői és szónoki kérdések, amelyek szinte önmagukban hordozzák a választ, és vannak kérdések, amelyeket magunknak teszünk fel.

Valakitől hálátlanságot tapasztalva önkéntelenül is felvetődik a kérdés: Ezt érdemlem? Érdemes volt?

Van azonban, amikor Isten kérdez a próféta által: „Meddig sántikáltok még kétfelé?” (1Kir 18,21) A címben szereplő kérdést Jézus teszi fel tanítványainak (Mt 16,15), előtte azonban ugyanezt a

„Nem elég a hit önmagában, a hitet hitvallásnak is kell követnie. Fontos ezt is hangsúlyozni, mert itt-ott még ma is fellelhető az a régi téves felfogás, hogy a hit magánügy.” kérdést másképp fogalmazza meg: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13) Jézus tanítványaival Palesztina legészakibb vidékén jár, Cézárea Filippi környékén. Erről a városról azt tudhatjuk, hogy Augusztus császár alapította, majd Fülöp negyedes fejedelem teljesen újjáépíttette.

Jézus korában a császárkultusz fellegvárának számított. Ebben a környezetben Jézus kérdése különösképpen is hangsúlyos. A tanítványok válasza arra utal, hogy ismerik a közvéleményt, és Jézust is némelyek prófétának tartják (14). Ezek után hangzik el Jézus kérdése a tanítványokhoz: ők kinek tartják őt? A választ Péter mondja, mintegy a többi tanítvány meggyőződését is tolmácsolva: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (16) (A Krisztus megnevezés Felkentet, Messiást jelent.) Ez után hangzik el Jézus viszontválasza: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat…” (18) E szavak által Jézus a róla szóló bizonyságtételt tette minden idők egyházának alapjává. Ezt erősítette meg feltámadása után Péter számára.

A történet régi, de nekünk szóló üzenete rendkívül időszerű: Jézus kérdése hozzánk is szól. Fontos ezt meghallani ma is, mert Jézusról sokféle vélemény él az emberek között. Hallani olyat, hogy ő

volt „az első forradalmár”, vallásalapító, reformátor, szupersztár. Amikor nekünk szól Jézus kérdése, Péter szavai visszhangozzanak szívünkből: Krisztusnak, Megváltónak, Békesség Fejedelmének vallva őt, aki elveszi e világ bűneit.

Nem elég a hit önmagában, a hitet hitvallásnak is kell követnie. Fontos ezt is hangsúlyozni, mert itt-ott még ma is fellelhető az a régi téves felfogás, hogy a hit magánügy. Ezt – többek között – a 20. század második felében átélt életformánk rögzítette belénk: azt a sokakat befolyásoló vélekedést, hogy a hit a templomba való, a papok dolga. Jézus ugyanakkor világosan beszélt arról, hogy a hit és a hitvallás összetartoznak. Jól érzékelteti ezt a só és világosság hegyi beszédben olvasható képében (Mt 5,13–16). A hit nem önmagáért van. Az a gyertya is világít, amely a véka alatt van, csak nem tölti be a feladatát. A só a tartójában is jó helyen van, de akkor kerül igazán a helyére, ha az ételben láthatatlanná válva ízesít. A hívő embernek pedig e világban kell hasznára válnia másoknak.

Hitvallásunk nem csak szavakból, cselekedetekből is áll. Az Újszövetség tanítása szerint „a keresztyének mint Jézus Krisztus vére által megváltott szent nép, valamennyien Istennek és Krisztusnak papjai. Nincs tehát külön papi rend” (Bibliai Lexikon).

Valójában őróla szóló hitvallás az egész életünk.

A keresztyén ember lényegében mindennap vizsgázik. Amikor több évtizeddel ezelőtt, tanulmányaimat befejezve utolsó vizsgáimra készültem a teológián, boldogan számoltam a napokat: még két nagy záróvizsga következik, és utána már soha többé nem kell vizsgáznom. Nos, bevallom, talán soha nem tévedtem nagyobbat, mint akkor. Az azóta eltelt évek során megtanultam, hogy ezek után következik igazán a „vizsgaidőszak”. Nemcsak szavaim által vizsgázom, hanem akkor is, amikor nem hirdetem az Igét: magatartásom, viselkedésem, életmódom által, de akkor már nem professzorok előtt, hanem környezetem, munkatársaim, hitvestársam, gyermekeim, sőt unokáim előtt is.

Jézus minden időkre szóló kérdése indítson önvizsgálatra minket, és az arra adott válasz legyen nemcsak szavakban kifejezhető hitvallás, hanem cselekedeteink által hitelesített életünk is.  2019. november 24.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Református ünnep Ausztráliában HEGEDŰS MÁRK

Van mit tanulnunk áldozatkészségből az Ausztráliai Magyar Református Egyház gyülekezeteitől, tagjaitól, akik időt és pénzt sem kímélve élik hitéletüket a tengeren túlon, Magyarországtól több mint tizenötezer kilométerre. Fekete Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnökét, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét kérdeztük, aki a távoli országba utazott a melbourne-i gyülekezet fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából.

Miért látogatott Ausztráliába?

A meghívás elfogadását azért tartottam fontosnak, mert a tengeren túli magyarság erősítése éppolyan kötelességünk, mint a határon túli, a Kárpát-medencei magyar reformátusság erősítése. A meghívást a Melbourne-i Első Magyar Református Egyház presbitériumától kaptam gyülekezetalapításuk évfordulója alkalmából. Tiszántúli püspökként tudom, hogy mit jelent 2009. május 22-e, a Magyar Református Egység napja, és idén május 18-án Debrecenben átélhettem, mit jelentett ennek a tízéves évfordulója.

8

Reformátusok Lapja 2019. november 24.

Történelmileg viszont inkább az erdélyi reformátusok kapcsolódnak Ausztráliához: főleg erdélyi lelkészek szolgáltak, szolgálnak ma is ott. Van a Tiszántúlnak is kötődése az országhoz?

Valóban, négy nagyobb gyülekezeti körzet van Ausztráliában, mindegyikben egy-egy erdélyi származású lelkipásztor szolgál.

A hívek között azonban sok tiszántúlival találkoztam. Sydneyben és Melbourne-ben is többen odajöttek hozzám, hogy megosszák velem: debreceni, kisvárdai, tiszántúli gyökereik vannak. Sokan érdeklődtek, hogy él-e még az őket keresztelő vagy konfirmáló

| AKTUÁLIS |

lelkész, mi a helyzet a régi gyülekezetükkel. Érzem: ők éppúgy nyájunk nekünk, magyarországi lelkészeknek is, függetlenül attól, hogy milyen származásúak szolgálnak közöttük.

Milyen élményei, benyomásai voltak még?

Együtt ünnepeltünk és úrvacsoráztunk a fennállásának hetvenedik évfordulóját ünneplő, háromszáz fős melbourne-i gyülekezettel. Megemlékeztünk az eltelt évtizedekről, meglátogattuk a Bocskai Istvánról elnevezett magyar iskolát, amelyben hétvégente magyar nyelvet és kultúrát, vasárnap pedig bibliaismeretet tanulnak a gyerekek. Sydneyben a magyar alapítású református és római katolikus idősek otthonában szobáról szobára látogattam meg a testvéreket. Volt, aki épp a születésnapját ünnepelte, és nagy örömet szereztünk azzal, hogy magyarul köszöntöttük. Van magyar múzeum is, ahol látható, hogy a családok mit mentettek át magukkal, amikor Magyarországról menekülni kényszerültek. Sydneyben százharmincan jöttek el: sokan épp hazautaztak, így nem tudtak részt venni az istentiszteleten. Épp konfirmáció volt, négy fiú és négy lány tett fogadalmat. Együtt bocsátottuk őket útra, a felnőtt keresztyén életre. A gyülekezeti tagok a fiatalokban látják a jövőt. Sok kisgyermekes család volt jelen. Azt remélik, ők is megérhetik, hogy gyermekeik az úrasztalánál állnak.

Minden konfirmandus ezüstözött kiskelyhet kapott saját nevével, a konfirmáció dátumával és az Ausztráliai Magyar Református Egyház vezérigéjével: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10) Ön is vitt magával ajándékot Magyarországról?

Természetesen, hiszen születésnapra nem illik üres kézzel érkezni. Egy-egy Paszabon készített úrasztali terítőkészletet vittem a gyülekezeteknek. A sydney-i gyülekezetnek hosszú ideig Veres Pál volt a főgondnoka, akinek édesapja egykor paszabi lelkész volt.

Mit tanulhatunk az ausztráliai magyar reformátusoktól?

Az áldozathozataluk példaértékű. Az országban nagy távolságok vannak, már az istentiszteletre való eljutás is költségeket, fáradságot jelent. Ezt a mentalitást eltanulhatnánk tőlük. Mi néha a szomszéd utcából sem sétálunk át a templomba, mert fáradtak vagyunk vagy nincs időnk. Ausztráliában az egyházak semmilyen állami támogatást nem kapnak. Amijük van, azt önerőből érték el: a templombérlést, a lelkészek fizetését és lakhatását, valamint minden más költségüket maguk fedezik. Ez is példaértékű vállalás, hiszen sokkal nagyobb áldozatra van szükség az egyházuk fenntartásához, mert kevesen vannak. Ez tiszteletreméltó.

2019. november 24.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

A közös hit ereje kincs A melbourne-i magyar református templom felújítását a magyar állam támogatta. Mező István Mózes, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának titkárságvezetője személyesen volt ott a hálaadó istentiszteleten. De miért fontos az államnak, hogy a diaszpóra egyházi közösségeire is figyeljen? Erre is kerestük a választ.

Milyen benyomásokat szerzett Ausztráliában?

Három államot és három református közösséget látogattam meg Queensland, Victoria, illetve Új-Dél-Wales államokban. Államtitkárságunk képviseletében vettem részt az Ausztráliai Magyar Református Egyház megalakulásának hetvenedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A központi esemény a november 3-án Melbourne-ben tartott ünnepi istentisztelet volt, amelyre megtelt a magyar református templom. Háromszáz

10 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

hívő egysége tisztán üzente, hogy életünket Krisztus evangéliumának sziklaszilárd sarokkövére alapozva minden körülmény között megmaradhatunk keresztyénnek és magyarnak. A közös hit ereje pedig olyan kincs, amely Magyarországon és Ausztráliában is megtart, megerősít és növekedést eredményez. A megelőző héten Sáregresen – egy nyolcszáz fős dunántúli településen – voltam, ahol a kívül-belül megújult templomért adtunk hálát. Mintegy tizenhatezer kilomé-

| AKTUÁLIS |

terrel távolabb, Ausztráliában pedig egy ötmilliós városban ugyanolyan hálás szívvel énekeltük a magyar Himnuszt, a református énekeket és köszöntöttük egymást testvérként.

Hiteles tanúbizonysága ez annak, hogy az egyházak a közösségeikhez tartozók lelki vezetése és támogatása mellett a magyar identitás megőrzésében és továbbadásában is kulcsfontosságú szolgálatot végeznek.

Miért fontos a magyar kormánynak, hogy tartsa a kapcsolatot a diaszpórával, azon belül például református gyülekezetekkel?

Fájdalmas tény, hogy a szocializmus időszaka alatt a politikai vezetőség idegenként tekintett az emigrációban élő magyarokra, magukra hagyta őket. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között másodrendű, mellőzött szerep jutott a diaszpóra magyarságának. Ezen az elkeserítő helyzeten változtatott a 2010-től hivatalban levő kormány, amely tizenötmillió magyar érdekében végzi munkáját. Ennek a hit- és értékközösségnek, anyanyelvi köteléknek az ereje sarkallja a kormányt arra, hogy ne hagyja magára a diaszpóra magyarságát. Az Ausztráliában megtapasztalt egység is igazolja, hogy az ott élő magyarokat

támogatva nemcsak nemzetünk, hanem a közösségeinket magukban foglaló országok is gazdagodnak. Ehhez az értékteremtő munkához járult hozzá Magyarország Kormánya, amikor államtitkárságunkon keresztül tízmillió forintos támogatást adott a melbourne-i magyar református templom felújításához.

Van emlékezetes személyes története az útról?

Amikor Kovács Lőrinc lelkipásztorral megtekintettük a brisbane-i Magyar Házat és az épülő templomot, éppen akkor méretezte a templomtetőre készülő csillagot két idősebb presbiter. A hetvenhárom éves Pali bácsi éppen felmászni készült a templom tetejére. Jókor érkeztünk, így át tudtam vállalni a feladatot, és inkább én másztam fel a létrán, majd mértem le a szükséges adatokat. Pali bácsi meg is jegyezte: „Látom, rutinos vagy. Gyakran másztok a minisztériumban templomok tetejére?” „Ott nem – mondtam –, de lelkészgyerek vagyok, azok gyakran másznak templomtetőre.” Így kicsit én is segíthettem a gyülekezet építkezésében.  FOTÓ: MARICZKY BALÁZS



Már a tengeren megszerveződött az első gyülekezet

Ausztráliába a második világháború, majd az 1956-os forradalom után kerültek magyarok. Az 1970-es években a Délvidékről, míg a ‘80-as években Erdélyből menekültek sokan a szigetországba. Az első gyülekezet a melbourne-i volt, amelyet 1949-ben alapítottak.

Visszaemlékezések szerint a gyülekezet korábban, tulajdonképpen már a tengeren, a menekülteket szállító hajón létrejött, amikor a kolozsvári Antal Ferenc lelkész vezetésével az Ige körül összehajoltak a magyar menekültek. Antal Ferenc így lett az ausztráliai magyar reformátusok első lelkésze. Az ő szolgálata nyomán alakult ki a reformátusok szervezete a hitélet mellett újsággal és jelentős kulturális élettel. Ma az Ausztráliai Magyar Református Egyháznak négy anyaegyházközsége van, amelyek függetlenek egymástól. Ezt a felosztást a diaszpórahelyzet kényszerítette ki, hiszen több esetben ezer kilométerek választják el egymástól az egyébként maroknyi gyülekezeteket. Jelenleg négy lelkipásztor szolgál Ausztráliában: Dézsi Csaba (Melbourne), Péterffy Kund (Sydney), Szabó Attila (Adelaide) és Kovács Lőrinc (Brisbane, Marsden). A négy lelkész évente legalább egyszer találkozik, hogy megvitassák a közös, úgymond az országos egyházat érintő ügyeiket.

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

Ott van a gyülekezet, ahol Isten Igéjét hirdetik HEGEDŰS BENCE

Három évtizeddel ezelőtt, 1989-ben alakult meg a rendszerváltozás utáni első budapesti református egyetemi gyülekezet. Az elmúlt harminc évről, az ifjúságról és az ifjúsági munkáról az 1RE Budapesti Református Egyetemi Misszió vezető lelkészével, Bedekovics Péterrel beszélgettünk.

Harmincéves fennállását ünnepelte november elején a Budapesti Református Egyetemi Misszió. Honnan indult és hol tart ez a közösség?

Három évtizeddel ezelőtt még az egyházon belül sem nagyon tudták, hogy mi is ez az egész, emiatt az elfogadottsága sem volt az igazi. Nem volt lelkésze, néhány teológiai tanár támogatásával diákok kezdeményezték a missziót és végezték a szolgálatokat is. 1994-ben kinevezték az első egyetemi lelkészt, aki más feladatai mellett, fizetés nélkül végezte a városi egyetemi missziós munkát. A 2000-es évekre stabil lett a lelkészi állás, fizetéssel és szolgálati lakással, sőt, néhány év eltelte után lett második lelkésze is a missziónak – igaz, eleinte félállásban. Most már alapvetően rendezett a működésünk, saját magunk gazdálkodunk az egyházkerület által biztosított költségvetésből, bár vannak még olyan kérdések, hogy egyházjogilag egészen pontosan hová sorolnak be minket, hiszen a jelenlegi törvény szerint nem vagyunk egyházközség, de intézmény sem. Még mindig sokan azt mondják, hogy nem is vagyunk igazi gyülekezet.

új gyülekezetet találniuk, amelyhez tudnak kapcsolódni, ahol otthon érezhetik magukat. Ezért szeretnénk összefogni azokat a református fiatalokat, akik Budapesten tanulnak, emellett otthon gyülekezeti tagok, ifibe, istentiszteletre járnak. Elsősorban nekik szeretnénk adni lehetőséget arra, hogy az egyetemi évek alatt megerősödve térjenek vissza anyagyülekezetükbe, vagy majd felnőttként új református közösségbe. Másrészt szeretnénk megszólítani olyan fiatalokat is, akiknek nincsenek református – vagy egyáltalán vallásos – gyökereik. Ez igazi missziós tevékenység, bár igazából még csak távlati cél, mert először ös�sze kell gyűjteni azokat, akik a mieink, hogy velük együtt tudjunk elindulni a többiekért. A víziónk pedig az, hogy Budapest számos egyetemén és kampuszán legyen hálózata a református közösségeknek. Azt szeretnénk, hogy tíz-tizenöt év múlva itt hat-nyolc helyszínen tartsanak istentiszteleteket, és rendszeresen elérjünk ezer fiatalt. Ennek az első és szerintem teljesíthető mérföldköve az, hogy három éven belül kétszáz fiatallal rendszeresen találkozzunk, és őket felkészítsük a szolgálatra.

Ön szerint sem?

Azt gondolom, ha nem is a hagyományos értelemben, de gyülekezet vagyunk. Mert ott van az egyház, a gyülekezet, ahol Isten Igéjét tisztán hirdetik, ahol a sákramentumokat helyesen kiszolgáltatják, ahol van egyházfegyelem. Úgy vélem, ezek mind megvannak nálunk. Sokak szerint azért nem vagyunk gyülekezet, mert korosztályosan zárt a közösségünk, de ez nem igaz.

Istentiszteleteink és alkalmaink többsége nyitott mindenki előtt, aki elfogadja, hogy az egyetemista korosztály a célcsoportunk, tehát stílusban és nyelvezetben elsődlegesen a fiataloknak szolgálunk. De ez nem zárja ki más korosztályok megjelenését alkalmainkon. Egyszer valakinek eljött a nagymamája, és lelkesen mondta az istentisztelet végén, hogy az énekekből csak kettőt nem ismert, és szívesen járna gyakrabban is, ha nem lakna olyan messze. Én őt azóta is tiszteletbeli 1RÉ-snek hívom.

Mikor került kapcsolatba a budapesti egyetemi misszióval?

2006–2007 körül egy cserkészprogramra jöttem Budapestre.

Akkor már tudtam, hogy szerda esténként itt van valamiféle egyetemi gyülekezeti alkalom, és benéztem. Ennyi fiatalt egy helyen látni csodálatos érzés volt. Néhány évvel később elkísértem az egyik lelkésztársamat, akit meghívtak szolgálni a Pesti Református Egyetemi Misszióba. Amikor mentünk hazafelé az autópályán, arról beszélgettünk, hogy milyen nagy szükség lenne több egyetemi lelkészre a fővárosban. Mondtam is, hogy engem ez egyszer majd érdekelne. Utána más irányt vett a szolgálatom, de eltelt néhány év, és egyszer csak jött a meghívás, hogy legyek egyetemi lelkész Budapesten.

Milyen közeli és távlati céljai vannak a budapesti egyetemi missziónak?

Főleg a vidékről érkező egyetemistákra jellemző, hogy amikor Budapestre jönnek, nincs közösségük, és nagyon nehéz olyan 12 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

Közel másfél éve szolgál vezető egyetemi lelkészként, előtte ifjúsági munkás és ifjúsági lelkész volt. Hogyan segíti jelenlegi munkáját a korábbi szolgálatokban szerzett tapasztalat?

Biztos alapot adott az a két év, amelyet Angliában töltöttem ifjúsági munkásként. Nagyon sokat tanultam és fejlődtem ez idő alatt, és bár voltak korábbi tapasztalataim, ott szerettem meg igazán fiatalokkal foglalkozni. Rengeteget változtatott

| INTERJÚ |

„Szeretnénk megszólítani olyan fiatalokat is akiknek nincsenek református – vagy egyáltalán vallásos – gyökereik.

Ez igazi missziós tevékenység, bár igazából még csak távlati cél, mert először össze kell gyűjteni azokat, akik a mieink, hogy velük együtt tudjunk elindulni a többiekért.”

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

rajtam, mondhatnánk azt is, hogy akkor nőttem fel, hiszen húszéves voltam, amikor Angliába mentem. Miután hazajöttem, valahogy mindenhol az ifjúsági munka talált meg. Van olyan elmélet, amely szerint minden lelkész plusz-mínusz tízéves rádiuszban tud igazán jól együttműködni az emberekkel. Egyetemi lelkészként azt vettem észre, hogy ez rám teljesen igaz.

Nehéz megszólítani a fiatalokat?

Erre igazi teológusválaszt fogok adni: igen is, meg nem is. Nehéz őket megszólítani, mert nagyon sok impulzus éri őket, tele van a fejük mindenfélével, és nagyon nehéz átlépni az ingerküszöbüket. Mégis elképesztően egyszerű megszólítani őket, mert nagyon kevés olyan szervezet, közösség vagy hely van a mi világunkban, amely ma jól tud offline működni. Mi, az egyház ilyenek vagyunk. Nálunk a kulcs a személyes kapcsolódás, amely rendkívül sajátos, és nagyon vonzó tud lenni a fiataloknak. Éppen ezért lett itt, az 1RE közösségben ez a mottónk: „Közösség, ahol van, aki figyel rád, és van kire figyelned.”

alkotni, amelyhez a fiatalok szívesen csatlakoznak. Nem hiszem, hogy a cserkészetet kellene az ifjúsági programmá tenni az egyházban, de a református egyháznak nem szabad elszalasztania a cserkészet adta lehetőséget. Bízom abban, hogy sokkal több gyülekezet indít cserkészcsapatot a közeljövőben.

A napokban érkezett haza Horvátországból, a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Egyeztető Fórum idei rendezvényéről. Mi ez a fórum, és miről volt szó a mostani konferencián?

Generális Konvent Ifjúsági Bizottsága (Gekib) néven indult el a fórum a református egység 2009-es kikiáltása után. Célja, hogy Kárpát-medencei szinten összefogja az egyházban ifjúsági munkával megbízott vezetőket, egyházmegyei, -kerületi referenseket, az egyetemi gyülekezetek vezetőit, egyetemi lelkészeket, a református kötődésű ifjúsági szervezetek vezetőit és a teológiákat, azaz mindenkit, aki valamiféleképpen az egyházzal és az ifjúsággal foglalkozik nemcsak gyülekezeti, hanem gyülekezet feletti szinten is. A mostani Gekiben az idei Csillagpontot értékeltük, és a szervezet eddigi működését vizsgáltuk

„A tapasztalat azonban az, hogy az egyházak küszködnek azzal, hogyan szólítsák meg a fiatalokat. A cserkészet éppen emiatt szerintem nagyon jó missziói lehetőség, és úgy tudja az egyházakat is segíteni, hogy megmutatja: lehet vonzó közösséget alkotni, amelyhez a fiatalok szívesen csatlakoznak.”

Nemrég új neve lett a budapesti egyetemi missziónak. Honnan származik az 1RE Misszió Budapest elnevezés?

Szívesen büszkélkednék ezzel a névvel, de nem mi találtuk ki, hanem a győri egyetemi lelkész. Már eredetileg is az fogalmazódott meg Győrben, hogy remek lenne ebből brandet csinálni, ez lehetne az egyetemi gyülekezetek neve, így amikor megkérdeztük, hogy használhatjuk-e, természetesen igent mondtak. Azóta már három 1RE gyülekezet is van az országban, mert a veszprémi egyetemi gyülekezet is felvette ezt a nevet. Ön nemcsak egyetemi lelkész, hanem már fél éve vezeti a Magyar Cserkészszövetséget is. Hogyan viheti közelebb a cserkészet a fiatalokat Istenhez?

A cserkészet alapvetően vallásos mozgalom, és nincs ez másként Magyarországon sem. Folyamatos a diskurzus arról, hogy a cserkészet mennyire egyházi misszió, mennyire kell a cserkészetnek tanítania a fiatalokat a hit dolgaira. Szerintünk az alapfelállás az, hogy az egyház végzi a katekézist, foglalkozik a gyerekekkel és az ifisekkel, a hitre tanít, a cserkészet pedig betársul ebbe, és erre az alapra építkezik a vezetői példákon keresztül. A tapasztalat azonban az, hogy az egyházak küszködnek azzal, hogyan szólítsák meg a fiatalokat. A cserkészet éppen emiatt szerintem nagyon jó missziói lehetőség, és úgy tudja az egyházakat segíteni, hogy megmutatja: lehet vonzó közösséget 14 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

felül, mert már egy ideje érezzük, hogy változásra van szükség, illetve megterveztük a tízéves jubileumunk jövő tavaszi megünneplését is. Az összmagyar református egységnek egyelőre kevés ennyire beágyazott, működő eleme van, de örömmel mondhatom, hogy az ifjúsági munka ilyen. Remek példa erre a Csillagpont, amely magyarországi református ifjúsági találkozóból Kárpát-medencei találkozóvá fejlődött.

Miért fontos önnek ennyire az ifjúsági munka?

Kiskamasz voltam, amikor megtértem és hitre jutottam. Nem vallásos családból származom, és miután hívő lettem, eljártam a gyülekezetembe, ahol természetesen mindenki idősebb volt nálam. Nagyon szerettek engem, sok pótnagymamám és pótnagypapám lett, a lelkészék lettek a keresztszüleim, miután saját döntésem alapján megkereszteltek. Annyira megragadó volt ez a szeretet, hogy lelkészként mindezt szeretném tudatosabban átadni. A másik ok, hogy fiatalkorban formálhatók a legjobban az emberek, amikor még nem csontosodott meg a világról alkotott felfogásuk. Korunkban nagyon sok az elhagyatott fiatal, a digitális árva, akikkel senki sem tölt együtt minőségi időt, pedig nagy szükségük lenne rá. Engem nagyon vonz, hogy szerepem lehet a formálásukban, még ha nem tudom is egészen érthetően megmagyarázni, hogy miért. Azt hiszem, ezt hívják az Isten elhívásának.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Szentek vagytok, ezért legyetek is szentek – figyelmeztet a Biblia ezzel az ellentmondásosnak látszó ténymegállapítással és felszólítással. „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek.” (1Thessz 4,3) Sok tévedés és zavar van abban, ahogyan értjük és használjuk a szent, szentség és megszentelődés fogalmakat. Ezeknek a szavaknak legalább háromféle téves értelmezése él a köztudatban. 1. Az Isten szent, tehát megközelíthetetlen, elérhetetlen és érinthetetlen. Ne zavarjuk oktalan életünkkel! Ő valahol máshol, a magas mennyekben él, nem a mi hétköznapi világunkban. 2. A szent jelen lehet különleges emberekben és tárgyakban, ezeket meg kell különböztetni és tisztelni kell. Ezeknek a személyeknek és ereklyéknek csodás erejük és hatásuk van, érdemes kérni a közbenjárásukat. 3. A szentség erkölcsi mérce. Tökéletességet, hibátlanságot és ártatlanságot, szinte bűntől mentes életet jelent. Ez tetszik az Istennek.

Az ószövetségi héber és az újszövetségi görög nyelvben egyaránt több szó jelenti azt, hogy szent, az egyik kultuszi, a másik erkölcsi értelemben hordozza ezt a tartalmat. Valójában egyedül Isten a szent minden értelemben, és minden más akkor az, ha Istennek ajánlják.

A szent: Isten számára elkülönített. Ember és tárgy, ha felszentelik, nem lesz minőségileg más és jobb a többinél, csak másra használják. A szentség a célt jelöli meg.

A szentek morális értelemben nem tökéletesek, hanem magukat Istennek odaszánt hívők, Istenhez tartozók. A szentség identitást ad: Jézus Krisztus tulajdona vagyok.

Ezért valljuk és hisszük „a szentek közösségét”, amelybe mi is beletartozunk (Apostoli Hitvallás).

Jézus új értelmet hozott a fogalomba: nála megszűnik a szent és a profán szétválasztása. Az életet egységes térben, időben és dimenzióban kezeli: templom lehet a halászhajó, a mező vagy egy beteg ember háza, és a nyugalom napján is lehet jót tenni, gyógyítani, Isten örömét hirdetni. Minden Isten felségterülete, ahol a leprásokból, vámszedőkből és paráznákból is lehetnek szentek. Jézus személyétől a kivégzés szégyenletes helye a megváltás győzelmévé szentelődik. Általa szent a keresztfa, és a kereszt szent jellé válik, róla beszél.

Nem úgy van tehát, hogy ha Isten akarja, megszentel, és kész, mi semmit nem tehetünk. Félreértés az is, hogy magunkat tisztogatjuk, sanyargatjuk, hogy szentté váljunk. Isten velünk együttműködésben akarja a megszentelődésünket. Ez élethosszig tartó folyamat, amelyben vele együtt jutunk előbbre, míg megérkezünk színe elé. 

IMÁDKOZZUNK!

Szeretettel gondolni arra, aki bánt, imádkozni azért, aki ellenség – szinte lehetetlen, Uram! Te mégis ezt kéred tőlünk. Egészen addig, amíg nem voltak, akik igazán bántottak volna, akik gyűlölködve törtek volna ellenem, azt hittem, mi sem kön�nyebb, mint imádkozni mindenkiért, szeretni mindenkit… Aztán eljöttek azok, akik próbára tették gyermeki hitemet, és megbénult a nyelvem, álmatlanul forgolódtam éjszaka, mert nem jött ki áldás a számon. Uram, köszönöm, hogy adtál és adsz olyan helyzeteket, amelyekben nem elég a sablonos hit – élő hit kell! Hálát adok azokért az emberekért, akik, habár bántottak, imádság közben mégis megszépültek előttem! De valójában nem ők, hanem az én gondolkodásom változott: észre tudtam venni bennük, hogy ők is a te kegyelmedre szorulnak. Most már értem: nekem van szükségem arra, hogy imádkozzak! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Hóseás

A tizenkét könyvből álló kisprófétai gyűjteményt Hóseás, Beérí fiának könyve nyitja meg. Nagyjából Ézsaiás kortársaként, a kettészakadt izráeli királyság északi területén működött, amely a Kr. e. 8. század közepén a II. Jeroboám uralkodása alatt tapasztalható gazdasági fellendülés és fénykor ellenére megállíthatatlanul a pusztulás felé rohant. A könyv egy nagy, magával sodró, szívhez és értelemhez szóló perbeszéd. Az Úrnak pere van az ország népével és annak vezetőivel, hiszen nem ismerik Istent, „esküdöznek, hazudoznak, ölnek, lopnak és paráználkodnak” (Hós 4,2), vérontást rendeznek, bálványokat imádnak, éppen ezért az istenismeret hiánya miatt elpusztulnak, mégis az Úr által, örökkévaló szeretettel eljegyzett nép ők (vö. Hós 2,22).

Isten választott és megszentelt embere, Hóseás próféta testében és életében vállalt sorsközösséget népével, hiszen az Úr parancsára Gómert, a parázna nőt vette feleségül. Őtőle született jelképes és súlyos nevű két fia és egy lánya, hogy a „Nincs irgalom” helyett irgalomban legyen részük, a „Nem népem” pedig az újbóli Isten népévé válást tapasztalhassa meg, és Istent vallják ismételten Uruknak (Hós 3,25; Róm 9,25–26). A Szentírás és a próféták nyelvén a paráznaság az Úr útjáról való letérést, a szövetség megszegését, a bálványimádás hűtlenségét is jelenti.

Hóseás házasságát úgy is lehet érteni, hogy feleségén keresztül az elpártolt, hűtlenné vált, más isteneket követő, tehát paráználkodó néppel vállalt példaadó közösséget, hogy saját életén és családján keresztül bemutathassa és kiábrázolhassa a szeretet gyógyító és megújító hűségét, hiszen Isten is ekként viszonyul ellenszegülő népéhez. „Mondjátok fivéreiteknek: »Népem!« és nővéreiteknek: »Van irgalom!«” (Hós 2,3) Isten ismerete és tisztelete által lesznek újból eggyé.  PAP FERENC

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Még sok tennivalónk van” Sok tekintetben kiemelt helyszín Balmazújváros a Hajdúvidéki Egyházmegye életében, hiszen egyben esperesi székhely is. „Hortobágy mellyéki” látogatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogyan éli mindennapjait a gyülekezet, amely ma már idősotthont, általános iskolát és óvodát is működtet. A gyülekezet, amely papíron egy, valójában mégis kettő.

Balmazújváros főterén valóságos református komplexum áll: templommal, parókiával, általános iskolával és óvodával. Szabadi Árpád esperessel, a gyülekezet vezető lelkipásztorával az irodájában beszélgetünk. 1990 szeptembere óta szolgál a gyülekezetben. – Amikor ideérkeztem, Vad Zsigmond, a Debreceni Egyházmegye jelenlegi esperese volt az elődöm. A nyilvántartás szerint sokkal nagyobb volt a gyülekezet létszáma, de nagyon szegény közösség volt – idézi fel Szabadi Árpád.

NEHÉZ KEZDET Az esperes arról is szól, hogy az akkoriban még Újvárosnak nevezett helységben, amely a Semseyek birtoka volt, rengeteg cseléd, szegény ember élt. Nagyon sokáig a mindennapi gondokkal küzdöttek az itt élők. A kisvárosok a rendszerváltás előtti évtizedekben pártpolitikai érdekek szempontjából nagyon szem előtt voltak, az egyházat, amennyire lehetett, elnyomták. Ma tizenötezren élnek a településen, nagy részüknek semmilyen kapcsolata nincs a református egyházzal. A választói névjegyzékben ezerhatszáznyolcvanan szerepelnek. – Az elődöm jelez16 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

te, hogy a parókia és a gyülekezeti ház építése sok tekintetben nagyot lendített a gyülekezeten – mondja Szabadi Árpád, aki felidézi: nagyon nehéz körülmények között indult a balmazújvárosi szolgálatuk. – Itt minden feladat kétszeres, mert bár hivatalosan egy gyülekezet, de két templom és két parókia van. Egy a főtéren, egy pedig a németfalusi településrészen.

Balmazújvároson régen két gyülekezet volt, egy magyar és egy német. Erre utal a németfalusi elnevezés is. Onnan hatszáz embert deportáltak 1945-ben. Akik visszajöttek, nem tudtak önálló lelkészt fenntartani, így beolvadtak a Kossuth téri magyar gyülekezetbe. – Nézetkülönbségek mindig adódtak, de igyekeztünk ezeket kezelni, ide is és oda is figyelni – mondja Szabadi Árpád, aki a 2000-es évek derekáig – akkor érkezett egy lelkészházaspár beosztott lelkésznek a gyülekezetbe – egyedül végezte a szolgálatot. – Ez a tizenöt év nehéz időszak volt. Balmazújvároson ahhoz is hozzá kellett szokni, hogy másként „nyílik” a hajdú ember, mint a szabolcsi – mondja az esperes, utalva előző szolgálati helyére, Tiszaszentmártonra, és hozzáteszi: – A csaknem harmincéves tapasztalat alapján azonban azt mondhatom, hogy akit az Isten megérint, nyílik itt is, meg ott is. Itt lehet, hogy lassabban, de nyílik.

Szabadi Árpád feleségével és öt gyermekével érkezett a városba, a család később még két gyermekkel bővült. – A nehézségek ellenére nagy szeretettel fogadtak bennünket, és jó körülmények között tudtunk élni a nagycsaláddal. Akkor már majdnem befejeződött a nagytemplom renoválása, de a felújítás második felére nem volt pénz. – Sokat küszködtünk, hogy ki tudjuk fizetni

| REFORMÁTUS ÉLET |

A hatvanöt személyes, bentlakásos intézmény mellett házi segítségnyújtás is működik. Mindezt önerőből, hazai és külföldi pályázatból tudták felépíteni. Tiba István, a gyülekezet egyik presbitere, Balmazújváros későbbi polgármestere „Hálás vagyok azoknak vetette fel újból az egyházi iskola a fiatal szülőknek, akik bizalmat indításának ötletét.

– 2011-ben mérföldkőhöz érkezszavaztak nekünk annak ellenére, tünk. Sok pedagógus és szülő érdekhogy többségüknek nem volt az lődött, így szerveztünk egy alkalmat, amelyen ötszázan gyűltünk össze, egyházzal és Istennel kapcsolatos és a református iskola lehetőségéről tapasztalata – mint ahogy már az beszélgettünk – tekint vissza Szabaő szüleiknek sem.” ÉPÜLŐ INTÉZMÉNYEK di Árpád. Végül abban az évben elindult az iskola – éppen nyolcvan évvel 1993-ban kezdett el azon gondolazután, hogy 1931-ben az egyházközség minden iskoláját átkozni a közösség, hogyan tudna előrébb lépni. – Az ingatadta az akkori falu vezetőségének. lan-visszaigénylési ügyek a kilencvenes évek elejére lezárul– Száztizennégy gyermekkel indult újra az egyházi oktatás. tak. Nekünk szinte semmilyen épületünk nem maradt, egyet Egy ideig ráfizetés volt a gyülekezetnek az alacsony létszám mileszámítva, amely ma az idősek otthona. Gondolkoztunk, att, de volt hátterünk, így elindultunk – mondja a lelkipásztor. A mivel lehetne kicsit a gyülekezetet és a diakóniát is megmozkövetkező tanévben már jelentősen nőtt a létszám, 2013-ban gatni – mondja a lelkipásztor, majd beavat a régebbi tervekpedig lényegében kinőtték az iskola épületét. be: – Először ökumenikus iskolát szerettünk volna indítani, de – Végül támogatásból százmillió forintért megvettük a Kosnem jártunk sikerrel. Beláttuk, hogy nem jött még el az ideje, suth téri ingatlant, Jelenleg háromszáznyolcvanhét gyerek jár elindultunk hát a másik irányba. Így kezdődött el 1996-ban az ide, minden évfolyamon két osztály van. Az iskolával egyszerre idősek otthonának építése.

– emlékezik vissza a lelkipásztor, de felidéz néhány kedves emléket is, amelyek a mai napig nem halványodtak el.

– Csodálatos emlék volt, hogy egy öreg gondnok fogadott itt minket.

Nagy Laci bácsi tipikus parasztember volt: fekete mellényben, fehér ruhában. Ő végezte az irodistamunkát, nagy precízséggel dolgozott. Én ritkán tudtam az irodában lenni, mert évente száztíz-százharminc temetés volt, és akkor indult el a hitoktatás is, amelyet a feleségemmel végeztünk – tekint vissza Szabadi Árpád.

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

A németfalusi templom és az idősek otthona

akik csatlakoztak a gyülekezethez. – Ilyen értelemben is van hozadék. Nyilván nem minden dolgozó az egyházunk tagja, de ez az, amit erőszakkal, kényszerítéssel nem lehet motiválni. Csak úgy, ha megérzik az emberek azt a légkört, amely vonzza őket a gyülekezetbe. Az iskolai dolgozók különösképpen beépültek az eklézsiába, aktív tagjaink. A településen ma már fogalom a „Refi”, az egyházi iskola.

A legtöbb intézményfenntartó egyházközség küzd a gyermekek gyülekezetbe építésével. A lelkipásztor szerint ez általános probléma, azt tapasztalja, hogy a fiatalok később jönnek vissza a gyülekezetbe. A balmazújvárosi ifjúsági munkát segíti a nemrég megépült többfunkciós ifjúsági ház is. – Elindult már valami, a fiatalok kezdik érezni, hogy ez az övék. Az ifinek két vezetője van, akik sokat dolgoznak az ifjúságért, de ez igen lassú folyamat – mondja.

VÁLTOZÓ KÖZÖSSÉG

indult el az egyházközség óvodája is, amely öt csoporttal működik, és nagyon népszerű, évente tizenöttel többen jelentkeznek, mint amennyi férőhelyünk van – avat be a részletekbe Szabadi Árpád, aki azt is elárulja, hogy várakozással néznek a jövő évre, amikor elindul az óvodabővítés. – Hálás vagyok azoknak a fiatal szülőknek, akik bizalmat szavaztak nekünk annak ellenére, hogy többségüknek nem volt az egyházzal és Istennel kapcsolatos tapasztalata – mint ahogy már az ő szüleiknek sem. Nagyon jó csapat alakult ki. Amikor költöztettük az óvodát, nagy öröm volt látni, ahogy a szülők segítettek, amivel csak tudtak. A mai napig tapasztaljuk ezt a viszonyulást.

GYÜLEKEZET ÉS INTÉZMÉNYEK – Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél nagyobb hangsúlyt kapjon a gyülekezetben az, hogy ezek a mi intézményeink. Az idősek otthona olyan céllal is indult, hogy a gyülekezetünk időseinek, a balmazújvárosiaknak, ha életük végére nehéz helyzetbe kerülnek, ne kelljen máshová menniük, hanem itt, a szülőhelyükön maradhassanak. Mi itt korszerű, vonzó ellátást nyújtunk számukra – hangsúlyozza az esperes, nemcsak mint a gyülekezet lelkipásztora, hanem mint az intézmény vezetője is.

Szabadi Árpád arról számol be, soha nem tette kötelezővé egyik intézményben sem az alkalmak látogatását, mégis vannak, 18 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

A gyülekezet többségét ma a középkorúak teszik ki. – Akikkel indultunk harminc évvel ezelőtt, szinte mindannyian elmentek a minden élők útján.

Három évtized rengeteg idő, nagyon sok minden változott, ahogyan a gyülekezet kicserélődött.

Régen az asszonyok tésztát készítettek, óriási mennyiséget. Olyankor tele volt a gyülekezeti terem, nagyon jó közösségi élmény volt. Ma már ilyen nincs. Egyrészt azért, mert nincs már meg az a csapat, másrészt pedig ma inkább pénzt adnak, illetve az elkészített tésztát sem nagyon lehetne felhasználni a szigorú szabályozások miatt. Viszont ha ma adakozásról van szó a közösségünkben, csodálatos, ahogyan megmozdulnak, vállalásokat tesznek a gyülekezeti tagok. Ma már mások az igények is, akár ha a liturgiát nézzük, de az éneklésünk is teljesen megváltozott. A legritmikusabban éneklő gyülekezetek egyike vagyunk, persze ehhez kellett egy kitűnő orgonista is – mutat rá a lelkipásztor, aki arról is szól, hogy a gyülekezetben rendszeresen tanulnak énekeket, és igyekeznek színesíteni a vasárnapi alkalmakat. – A gyülekezetet nálunk a főgondnok köszönti. Fontos, hogy a beszéd ne legyen szokványos, és arra is törekedünk, hogy az alkalom ne tartson tovább egy óránál. Így az igehirdetésnek sem szabad hosszúra nyúlnia – mondja.

Igehirdetés tekintetében mégis a legnagyobb feladat az iskola hétkezdő áhítata: tizenöt perc alatt kell úgy szólni, hogy az elsősöknek, a nyolcadikosoknak és a tanároknak is adjon útmutatást. – Amikor mi intézményekben gondolkoztunk, nem titkolt tervünk volt az, hogy szeretnénk elérni a családokat, a fiatalokat, a középkorosztályt, és úgy vélem, ez működik is. Persze még nagyon sok tennivalónk van – mondja.

Rendszeresen konfirmálnak a gyülekezetben felnőttek.

Egyik fő célkitűzés a konfirmáltak gyülekezetben tartása, hogy

| REFORMÁTUS ÉLET |

ne hagyjon alább az a lelkesedés, amellyel szombatonként az előkészítő alkalmakra jártak. Emellett kedden és szerdán tartanak gyülekezeti bibliaórát, szerdán az idősek otthonában is van alkalom, és járnak az önkormányzati szeretetotthonba is.

A tennivalók mostanában megsokszorozódtak egy, az önkormányzattal közös kezdeményezésnek köszönhetően, amely a gyesről, gyedről segíti visszatérni a szülőket a munka világába. Így most hetente három plusz alkalmat tartanak: van férfiklub, anyaklub és női klub is. – Vasárnap gyermek-istentiszteletet tartunk, vannak családi és iskolai napok, visszük a gyerekeket kirándulni, hittantáborba. Sok gyermekkel dolgozunk, sokszor még négyen is kevesen vagyunk – jelzi a lelkipásztor, aki mellett ma már három beosztott lelkész is szolgál a gyülekezetben.

Esperes, intézményvezető, egyházkerületi főszámvevő – Szabadi Árpáddal arról is beszélgetünk, hogy e feladatok mellett mit jelent számára gyülekezeti lelkipásztornak lenni. – Az én feladatom leginkább a koordinálás. Mindenre oda kell figyelni: a hitoktatásra, az intézményekre, a gazdálkodásra az összes területen, emellett időseket és betegeket látogatok. Én mindig a legnagyobb vágyakozással készülök az igei szolgálatra, nekem ez az egyik olyan legfontosabb terep, ahol a gyülekezettel találkozom.

Az, hogy ennyi feladatom van, azt jelenti, sajnos nem tudok úgy dolgozni a gyülekezetben, ahogyan egy gyülekezeti lelkésznek kellene. Nagyon sok segítséget nyújt nekem a három beosztott lelkipásztor: rengeteget dolgoznak, sok terhet levesznek a vállamról.  KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET, FOTÓ: BARCZA JÁNOS

SZÁMÍTANAK A FIATALOKRA Tizenhárom éve látja el a gyülekezet gondnoki szolgálatát Nagy László. Azt mondja, bár a közösségnek stabil magja van, sok teendő van még a gyülekezetépítésben. – Nagyobb változást azoktól a gyerekektől várok, akik eltöltenek az intézményeinkben tizenkét évet. Ők olyan gyökereket, kötődést kapnak, amelyek később megalapozhatják a gyülekezetünk jövőjét – mondja a gondnok. Nagy László abban látja a közösségépítés nehézségét, hogy ebben a rohanó világban az emberek nem szakítanak időt arra, hogy az Úr dolgaival foglalkozzanak. – Akik nem tapasztalták meg, mit jelent az egyházhoz kötődni, mert már a nagyszüleik sem jártak templomba, azoknak igencsak erőt kell venniük magukon, hogy egyáltalán bejöjjenek az Isten házába – mondja. Hálára ad okot, hogy a gyülekezet tartóoszlopai jó lelkülettel, odaszánással fordulnak a közös ügyek felé. A gondnok befogadó, jó közösségként szól a balmazújvárosi reformátusokról. – Számomra a gyülekezet család – hangsúlyozza.

A jövőről beszélgetve szóba kerül Szabadi Árpád lelkipásztor nyugdíjba vonulása. – Változások előtt állunk, egy éven belül az esperes úr tisztsége lejár. Bízom benne, hogy megnyugtatóan zajlik majd le a választás – mondja Nagy László. Hamarosan meghatározó időszak zárul a gyülekezet életében. Az ilyen változások mindig alkalmat adnak a visszaemlékezésre, a múlt egy szeletének felidézésére. De mindez jó lehetőség a jövőbe tekintésre is, arra, hogy megújult erővel folytathassák a régi tervek megvalósítását – a közösség épülésére, az Úr dicsőségére.

Levéltár és egyházi lakás átadása, háttérben a magyar templom

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 19

| RE-KONSTRUKCIÓ |

Megváltás A megváltás keresztyén teológiai alapfogalmának fundamentuma az a meggyőződés, hogy az emberi sors végső kérdéseire nincs megoldás. Ugyanis ha lenne, nem lenne szükség megváltásra. Ezért tűnik olyan problematikusnak ma a keresztyén üzenet tolmácsolása. A keresztyén kommunikáció problémája tehát összefüggésben van a valóságmagyarázatok problémalátásával. Azt is lehetne mondani, hogy az olyan valóságmagyarázat, amely az emberi lét kihívásában nem lát megoldhatatlan problémát, élesen szemben áll a keresztyén látásmóddal, amely azt állítja ugyanis, hogy az emberi létben eleve adott belső feszültségek meghaladása túl nehéz feladat a mindenkori ember számára.

Nos, egy ilyen tétel, amely egyszer s mindenkorra kimondja az ember elégtelenségét, képességeinek körülhatároltságát, és leszámol mindenféle utópi-

„Ha csak egy futó pillantást vetünk is az ember globális történetére, azt is mondhatjuk, hogy az nem más, mint problémamegoldási kísérletek szakadatlan sorozata.” ával és illúzióval, eléggé próbára teszi az önhittség mindenkori és mai világképét.

A keresztyénséggel nem az a „baj”, hogy „mese”, hanem az, hogy nagyon is reális, mert szembesít.

Jobb tehát hárítani. Az, hogy a keresztyénséget a mai ügyeletes tudatforma besorolta a legendák világába, már hárítás. A keresztyén üzenet mai általános elutasítottsága mögött tehát nem feltétlenül az a meggyőződés áll, hogy az üzenet nem igaz, hanem az, hogy nagyon is igaz, de önvédelemből jobb hárítani, s nem szembenézni az élet keresztyénség által tematizált valódi kérdéseivel. Mert akkor kiderülne, hogy tényleg nincs megoldás, és hova lenne az embert istenné magasztaló „modernitás” mitikus világképe? A keresztyénség veszélyes. Jobb hárítani. Az istenkérdés és az abból fakadó megváltáskérdés azért veszélyes, mert súlyos terhet helyez az emberre, és kikezdi az önfeledtség, az önigazolás illuzórikus világképét.

De mi az, ami megoldhatatlan, s amivel való szembenézés súlyos és alapvető szembesülésre kényszeríti a mindenkori embert? Nos, nagyon egyszerűen az a belső, feloldhatatlan ellentmondás és fel nem számolható feszültség, amely az ember 20 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

előtt álló erkölcsi próbatételek és a folytonosan tapasztalt erkölcsi elégtelenség között mindig is fennáll. Ez bizony hihetetlen teher, óriási nyomás.

Két lehetőség van. Az egyik az a válasz, amely azt állítja, hogy ez a morális feszültség nem az emberi lét állandó adottsága, hanem csak afféle átmeneti jelenség. A probléma megoldható. Ha csak egy futó pillantást vetünk is az ember globális történetére, azt mondhatjuk, hogy az nem más, mint problémamegoldási kísérletek szakadatlan sorozata. S hogy mennyire igaza van a keresztyénségnek, amikor az élet központi problémájaként a moralitást jelöli meg, az is mutatja, hogy a történelem eddigi és mai megoldási kísérletei, vagyis a különböző eszmék és ideológiák egytől egyig morális jelszavakkal vannak megalapozva.

Különös módon arra senki sem figyel fel, hogy miközben az ember története a megoldási kísérletek szakadatlan küzdelme, azonközben mindenki a jót akarja. Sőt, ami igazán szembetűnő, hogy a küzdő felek mindig is morális igényekkel és elvárásokkal bombázzák egymást. Minden hatalmi igény morálisan van megalapozva, és abban a hitben, hogy az ember előtt álló mindenkori erkölcsi próbatétel és az erkölcsi elégtelenség közti feszültség emberi képességgel megoldható és felszámolható. Ebből a meggyőződésből születnek a hamis messianizmusok, amelyeket az az illúzió és az ebből fakadó hiszékenység táplál, hogy az emberi lét alapvető belső feszültsége meghaladható, és az ideális emberi lét még itt, ebben az időben és ebben a történelemben megteremthető.

A másik lehetőség: egyszer s mindenkorra leszámolni a hamis messianizmusokkal, és felismerni a mindenkori ember Istenre utaltságát. Ez a megváltásról szóló üzenet tartalma. Ez bizony súlyos üzenet, mert könyörtelen szembesülést feltételez. A megváltásról szóló keresztyén üzenet nemhogy illúziókban ringatná az embert azáltal, hogy az emberi lét alapproblémájának megoldását Istentől várja, Megváltóról beszél és eszkatológikus távlatokba helyezi, hanem az egyetlen illúziómentes valóságmagyarázat. Nem menti fel az embert, nem hárít, hanem szembesít, de élhetővé és elhordozhatóvá teszi az élet Istentől adott erkölcsi próbatételei és az ember mindenkori erkölcsi elégtelensége közötti feloldhatatlan ellentmondást és feszültséget. Ez az örömhír. 

| GONDOLATOK |

VÁRADI FERENC

Olvasni vagy nem olvasni A szerző irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

Mit olvassunk? – ezzel a címmel jelentette meg idén nyáron a gyermek- és ifjúsági könyvek ajánló katalógusát a Pompor Zoltán gyermekirodalom-kutató által vezetett Református Tananyagfejlesztő Csoport.

Az ingyenes, online is elérhető kiadvány régi, sokak által megfogalmazott igényt elégít ki: az egyvágányos, konzervatív irodalmi eszmény, amely mentén sokan a gyermekeink irodalmi „beavatódását” elképzelik, mára igen megkopott (a „kötelezők” nagy része nem is huszadik, hanem tizenkilencedik századi szöveg). A könyvesboltok, könyvtárak polcai viszont szinte roskadoznak az új kiadványoktól.

De ki segíti a szülőt, a pedagógust, hogy ne csak szépet, de jót is válasszon? Ebben a kérdésben ad eligazítást az életkorok szerint felépített füzet.

Mit olvassunk? Nem ez az egyetlen kérdés, amely felmerülhet korunk fiataljainak szabadidős elfoglaltságait illetően. Sok szülő, pedagógus a „Miért olvassunk?” kérdésre is hasonló hévvel keresi a választ, hiszen a magányos, szabadidős vagy tanulási célú olvasásnak számos versenytársa akad: a tévénézés helyét új technikai formákban közvetített tartalmak vették át. De az olvasás versenytársa a sport, a kirándulás, a barkácsolás, a művészeti tevékenység is. Tényleg annyira egyértelmű, hogy olvasóvá kell nevelnünk fiataljainkat? Hiszen sok szenny is összegyűlt viharos korokat megért könyvtárainkban…

A klasszikus irodalom és a történelem ismerete elkerülhetetlenné válik, ha tájékozott, művelt emberként szeretnénk helyet keresni a közösségben.

De mi a helyzet korunk kulturális „termelésével”?

Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor, majd Arany János életművének ismerete nélkül nemigen érthetjük meg a tizenkilencedik század Magyarországát – de van-e ilyen jelentősége a szépirodalomnak a modern, posztmodern korban is? Vagy ahogyan egyes kutatók szerint a vallás ókorra jellemző központi szerepét a tudomány és a művészet vette át, úgy ma a művészet válik súlytalanná, és a szépirodalomtól idegenkedő fiatal generációk csak a korszellemnek megfelelő arányváltozásokat érzékelik?

Szóval miért olvassunk? Ismerünk-e a napjaink Magyarországát vagy világkultúráját lényegesen befolyásoló irodalmi alkotásokat, festményeket, színdarabokat? Olyanokat, amelyekről az emberek heves vitákat folytatnak. Olyan szerzőket, mint Byron, Hemingway vagy mint az említett Petőfi, akiknek nyelvi stílusát, de még öltözködését is ezrek utánozták. A valóban létező, mindenhol folyton megnyilvánuló és körberajongott celebek ugyan sorra jelentetik meg könyveiket, de a szövegek a legtöbbször csalódást keltők, és hatalmas reklámkampány nélkül olvasatlanul kerülnének a zúzdába.

Az említett kiadványban ajánlott gyermek- és ifjúsági irodalom kortárs sikerei szerencsére jó értelemben formabontó példái az irodalom életerejének. A mesés történetek egyszerre fantasztikus és ősi motívumkincse, a kötetek vizuálisan gazdag megvalósítása nemcsak könnyebben befogadhatóvá teszi ezeket a műveket, de olyan lelki-érzelmi húrokat is megpendít, amelyeken a felnőtteknek szánt kortárs irodalom ritkán fog le akkordokat.

A fő érték pedig olyasmi, amit bár a könyvesboltok nem hirdetnek a kirakatban, de a jó szülők és pedagógusok ösztönösen éreznek: a gyermekkori olvasás nem magányos tevékenység. Mesét olvasnak a totyogónak, az óvodásnak és bizony a kisiskolásnak, kis- és nagykamasznak is. Az élő emberi hang, a mesemondó jelenléte, társuló és védelmező együttérzése olyan többlet, amelyet leginkább a gyermekkori irodalmi „beavatással” lehet megvalósítani. Ez a különleges közösség, „módosult tudat­ állapot”, az írott szöveg közösségi használata nem idegen keresztyén hagyományainktól sem. Ha az olvasóvá nevelés társadalmi hasznosságát illetően egyre több kérdőjel van is, a gyülekezetben, az Isten Igéje köré gyűlő olvasóközösségben érdemes helyet készíteni gyermekeinknek.  2019. november 24.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

LXIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM, 2019. NOVEMBER 24. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Árvaházi éveim legszebb emlékei Féléves koromtól tízéves koromig a Nehézy Károly által létrehozott kiskoszmályi református árvaház volt a testi-lelki otthonom. Szeretettel emlékezem az ott töltött éveimre, Balla Rebeka diakonissza anyai szeretetére, az esténként a Bibliából vagy a Tamás bátya kunyhója című könyvből olvasott történeteire. Ezek még ma is figyelmeztető tanulságok számomra: én is lehetek a bűn rabszolgája. Ahogyan a 467. dicséretünkben énekeljük: „A bűn szolgája gyáva rab, a Krisztusé szabad.”

Szintén kedves emlékként maradtak meg az esti tollfosztások, miközben a nagyobbak színdarabot játszottak. Élethűen adták elő a részeges édesapa álmáról szóló színdarabot, amelynek mondanivalóját nyolcvanöt év óta sem tudom elfelejteni. Még csábítás sem volt életemben a bűn poharához nyúlni. Áldott legyen az én mennyei Atyám, aki vigyázott reám!

Naponta láttuk a falakon elhelyezett nagy képtáblákon a széles út és a keskeny út képeit, rajta a csábító örömöket, a Sátán eszközeit. Ugyanakkor Isten megmentő szeretetét jól ábrázolták azok a keskeny, de őhozzá vezető utak. Ezek a képek tanítottak, neveltek és figyelmeztettek bennünket arra, hogy melyik úton érdemes elindulnunk.

Gyakran meghökkentettek a falra függesztett figyelmeztető táblák: „Jézus mit szól hozzá?” Tényleg: mit szól ahhoz, amit tenni akarok? Megítél vagy örül? Sokszor állítottak meg ezek a táblák rejtett gondolataimban, nemegyszer megakadályoztak egy-egy érlelődő bűn elkövetésében. Kezdtem komolyan venni: Isten mindent lát, figyeli az életünket, velünk van.

Most tudom csak igazán, mit jelentettek nekünk, hat-tíz éveseknek a lelki beszélgetések, a bibliai történetek, az átélt színdarabok, a naponta látható és megfigyelhető képtáblák, a szembetűnő kérdező falitáblák, a lelki légkör. Mindezek maradandó nyomokat hagytak bennem, elindítottak a hívő élet útján, felébresztették bennem a vágyat, hogy olvassam a Bibliát, és olvassak lelki tartalmú könyveket.

A harmincas évek közepén felejthetetlen élményt nyújtott Molnár Mária misszionárius látogatása árvaházunkban – olyan meleg szívvel köszöntöttük, hogy csak úgy zengett a kis kórus: „Testvér az Úrban, üdvözlünk..."

Jutalmul Molnár Mária mindnyájunkat szerető öleléssel és csókkal jutalmazott, mintha valamennyien az ő pitilui gyermekei lettünk volna. Csak úgy sugárzott az arca, amikor Pápua Új-Guineáról és Pitilu szigetéről, a feketék megtéréséről mesélt. Örök nyomot hagyott bennünk ez a találkozás és a beszámoló.

Legyen áldott a mi Urunk, hogy e lelki élmények felelevenítése emlékeztetett elindulásomra az Isten felé vezető úton. Övé legyen a dicsőség e drága emlékekért!  SZENCZI LÁSZLÓ

ÁRA: 320 FT

Ott van a gyülekezet, ahol Isten Igéjét hirdetik 9 771419 856007

BEDEKOVICS PÉTER: „NÁLUNK A KULCS A SZEMÉLYES KAPCSOLÓDÁS”

19047

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6.

Aláírás: ...................................................................................

| EGYHÁZI ÉLET |

Alma mater: a ringató bölcső A Kolozsvári Református Kollégium a harmincadik tanévét kezdte meg 2019-ben, jövőre pedig újraalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepeli. Erre az alkalomra az iskola kórustalálkozóval és a kollégisták családi találkozójával emlékezett.

A Farkas utcai templomban Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkész áhítata után elhangzott: ebben a tanévben számos ünnepi rendezvénnyel adóznak az 1990 októberében történtekre, amikor Csiha Kálmán akkori püspök javaslatára és közbenjárására újraalakult a több száz éves református kollégium.

Székely Árpád igazgató, aki a kezdetektől fogva az iskola vezetője, elmondta: köszönet illeti a magyar kormányt és az Erdélyi Egyházkerületet, hiszen segítségükkel sikerült a több mint kétszáz éves épületet kívül-belül felújítani, modern eszközökkel ellátni, hogy megfeleljen a 21. századi oktatási követelményeknek. – Reméljük, hogy hamarosan megtörténik a református kollégiumhoz tartozó többi ingatlan birtokbavétele is – mondta az igazgató.

A kórustalálkozóra azokat a kórusokat hívták meg, amelyeket volt kollégista diákok vezetnek, többek között Szászrégenből, Mezőbodonból, Marosvásárhelyről és Gegesből, a családi találkozóra pedig gyermekeikkel együtt azokat a házaspárokat, akik mindketten kollégisták voltak.

A kolozsvári kollégium nem mindig várta felújított épülettel, modern felszereléssel a diákjait úgy, ahogy az elmúlt években.

Az iskola első időszakát a megpróbáltatás évei jellemezték, hiszen az intézménynek nem volt épülete. Külvárosi iskolában kapott helyet, a diákokat első tanévkezdéskor hosszabb időre családoknál helyezték el, bentlakást a város másik felében, románok között sikerült szerezni, valamint a tanári kar verbuválása sem volt könnyű.

Fontos lépés volt az iskola történetében a diakóniai központ megépülése: 1996-ban ide költözött be a bentlakás. 2002 decemberében kapta vissza a kollégium a régi, Farkas utcai épületét, ezután indították el az elemi és gimnáziumi osztályokat, később a posztliceális egészségügyi főiskola is az intézmény részévé vált, valamint elindult az óvoda is. Öt évvel ezelőtt a refi a kolozsvári, korábban nem létező magyar nyelvű szakoktatást is szárnyai alá vette a Szász Domokos püspökről elnevezett, néhány évvel korábban visszakapott épületben, amelyet ugyancsak a magyar állam támogatásával újítottak fel.

A szakiskola egyik szervezője Kovács Tibor mezőpaniti lelkipásztor volt, aki kilenc évig volt iskolalelkész a kollégiumban.

– Kötődésem az intézményhez sokkal régebbi, mint az iskolalelkészség, hiszen ide jártam négy évet. Ide visszatérni számomra olyan, mint amikor a felnőtt hosszú idő után meglátja a bölcsőt, amelyben ringatták – mondta.  SOMOGYI BOTOND 2019. november 24.

Reformátusok Lapja 23

| SZEMLE |

A zeneszerzéshez kell Isten közelsége A Musica Pannonica Reformata hangversenysorozat harmadik koncertje volt Parola Csaba szerzői estje október végén a pápai Ótemplomban. Köntös László főjegy­ző, gyűjteményi igazgató így fogalmazott a zenei élményről: „Amikor elfogynak a szavak, a zenén keresztül szól hozzánk az Úr. Ma ezt tette.” A hangverseny után a szerzővel beszélgettünk életéről és munkájáról.

Parola Csaba 2009-ben került Pápára tanítóként. 2015-ben kérték fel a Séllyei István Énekkar vezetésére, 2018-tól lett a gyülekezet kántora. A tizenhét fős kórus csakhamar harminc főre bővült, most pedig ötvenfős együttesként szolgáltak a koncerten. Aki tudja, milyen nehéz ma kórust szervezni és életben tartani, az rögtön felkapja a fejét ezekre a számokra. Még figyelemreméltóbb a kép tudva, hogy a kórus repertoárjának gerincét 20. századi és kortárs szerzők, valamint a karnagy kompozíciói adják. Az énekkar tagjai szeretik őt és a műveit, hálásak azért, hogy Isten Pápára vezette Parola Csabát, és büszkék arra, hogy ők mutathatják be ezeket a darabokat.

A reformáció hónapjára időzített koncert mottójául a genfi zsoltárokat választotta a szerző. Az elhangzó instrumentális

Mikor és hogyan került kapcsolatba a zenével?

Nagyjából tízéves lehettem, amikor megkaptam az első hangszeremet, egy szintetizátort, amelyen teljesen autodidakta módon kezdtem el hallás után tanulni az Ó, Jézus, árva csendben korált.

Látva szorgalmamat és kitartásomat, a szüleim először magántanárnál, majd zeneiskolai keretek között taníttattak. Mivel nagyon fiatalon, már tizenkét évesen az orgonapadon találtam magam, egyenes út vezetett először a nyári kántorképző tanfolyamra, majd a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanító–kántor szakára.

Feltűnik, hogy minden darabjában szól az orgona. Mikor érzett először késztetést a zeneszerzésre?

24 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

Tizennyolc éves koromban kezdtem el először komolyabban érdeklődni a zeneszerzés iránt. Ekkor születettek az első könnyebb kórusműveim, majd főiskolás koromban vált rendszeressé a zeneszerzés, amikor az orgonára intonációkat, illetve korálokat írtam. A műveim jelentős részében szól az orgona. Talán azért is, mert gyerekkorom óta nagyon szoros kapcsolatban vagyok ezzel a hangszerrel. Ahogy magamat sem tudom elképzelni orgona nélkül, úgy a szerzeményeimet sem.

Hogyan született meg a koncert ötlete, és miért a genfi zsoltárokat választotta a szerzői est mottójául? Elhangzott néhány különleges darab is.

Ez évben indult a Musica Pannonia Reformata hangversenysorozat a felújí-

| SZEMLE |

darabokban, az orgonára és szaxofonra írt Jazz-zsoltárokban, a hegedűn és orgonán megszólaló Ótemplomi filmzenékben, valamint az ősbemutatóként felhangzó Zsoltárszonátában is sajátos és különleges módon szólaltak meg ősi zsoltáraink. Ez utóbbi darab négy tételében Parola Csaba négy genfi dallamot dolgozott fel igen ritka hangszerpárosításban: kihasználta a terem adta lehetőséget, hogy az orgonához a zongorát társítsa.

Egyházzenei szempontból talán a szerző Zsoltárkantátái a legfontosabbak, a koncerten három is elhangzott közülük. A 2016-ban a 80. genfi zsoltárra írt kantáta még végig Szenci Molnár Albert szövegét hordozza, és a genfi dallamból építkezik. A 2017-ben komponált 107. zsoltárban és a most bemutatott 38. zsoltárban azonban már megjelenik Károli Gáspár prózája is.

A szólisták szájába adott bibliai szöveg tömören és erőteljesen szólalt meg a hangversenyen. Hallgatva őket Gárdonyi Zoltán Tékozló fiújától Heinrich Schütz Krisztus hét szava a kereszten című művéig számtalan oratorikus mű juthat az eszünkbe, mégis úgy érezhetjük, hogy valami újat hallunk.

Ezekben a kompozíciókban a kórus és az orgona mellett mindig jelen van a hegedű és a szólóénekes hangja is. A kórusnak egyaránt van zsoltárdallam-hordozó és illusztratív szerepe. A kiváló szólisták – Fodor Bernadett és Horvát István operaénekes, valamint Szabó Tamás hegedűművész – mellett az énekkar is bebizonyította, hogy a zenei tartalmukat nézve igen összetett művek kellő motiváltsággal megtanulhatók. Az előadás közben a hallgatók el is feledkeztek arról, hogy „csak” egy gyülekezeti kórus énekel.  HARGITA PÉTER

tott pápai református Ótemplomban.

Még az előszervezés szakaszában született meg a gondolat, hogy a hangversenysorozat egyik állomása legyen egy szerzői est, amelyen a városban élő művészek és művészeti csoportok mutatják be a kortárs zenét. Hogy miért a genfi zsoltárok? Méltatlanul mellőzzük az egyik, ha nem a legnagyobb énekkincsünket. Amikor 2018-ban felkértek, hogy a Pannonia Reformata Múzeum állandó kiállításához írjak zenéket, gondolkodás nélkül a genfi zsoltárokat kezdtem el feldolgozni. Így születtek meg először a Jazz-zsoltárok, amelyek a múzeum látványtárában szólalnak meg háttérzeneként. Izgalmas lehetőséget rejt magában a szaxofon–orgona duó.

Mostanában három genfi zsoltárfeldolgozás készült el (25., 42., 150.), de a

későbbiekben szeretném még bővíteni a sorozatot. Az Ótemplomi filmzenék viszonylag nagy sorozat, ugyanis a dunántúli református templomokról és gyülekezetekről forgatott két-három perces kisfilmekhez készült, benne mint kísérőzenék szólalnak meg a genfi zsoltárdallamok. A Zsoltárszonáta az ös�szes darabom közül a legfrissebb. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pápai Ótemplomban az orgona mellett hangversenyzongora is van. Így jött az ötlet, hogy írjak erre a két hangszerre darabot. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen csak kevés mű íródott korábban erre a két hangszerre.

Lehet ma olyan kortárs zenét írni, amelyet egy gyülekezeti kórus is meg tud tanulni?

Szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis lelkes és szorgalmas kórusom van. Amikor 2016-ban megírtam az első művemet a saját kórusomnak (80. genfi zsoltár), hosszú tanulás után tudtuk megszólaltatni. Az évek során, ahogyan fejlődött és gyarapodott a kórus, úgy mertem egyre bátrabb műveket írni. Olyan zenei stílus kialakítására törekszem, amely minden korosztály számára érthető. Így jelenleg is folyamatos útkeresésben vagyok.

Hogyan szokott komponálni?

Az esetek döntő részében elvonulok a templomba. A zeneszerzéshez kell a nagy templom, a magasztos légkör és Isten közelsége. Nagyon szeretek ebben a légkörben lenni. Leülök, és néhány óra elteltével azon kapom magam, hogy több oldalt is teleírtam.  2019. november 24.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

Értékmentő életpálya Tisztelői, munkatársai és tanítványai köszöntötték november 14-én Barabás László néprajzkutatót, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) marosvásárhelyi tagozatának tanárát, volt igazgatóját a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium nagytermében.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett est résztvevői Balla Péter, a KRE tanszékvezető tanárának rövid áhítata után megismerkedtek Barabás László több évtizedes kutatómunkája gyümölcsének egyegy szeletével, azaz az általa, illetve társszerzői közreműködésével írt tizenhat könyvből hárommal. Az otthonosság gyökerei (2015), az Ünnepeink népi színháza (2017) és a Népismeret, szolgálat, jövendő (2018) című köteteket olyan szaktekintélyek méltatták, mint Szacsvay Éva néprajzkutató, aki ismertette Barabás László életpályáját, kiemelve: a szerző folyóiratokban (a Reformátusok Lapjában is – a szerk.), illetve szakkötetekben kétszázharminchat alkalommal publikált, továbbá tizenhat könyv fűződik a nevéhez.

Deák-Sárosi László filmesztéta a szerző Parajdról elszármazott „földijeként” Az otthonosság gyökerei című kötetet emelte ki, elmondva: mindenkinek, aki a Sóvidékre ellátogat, ezt a művet adná a kezébe. Lázár Imre, a KRE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanára a néprajzkutató pedagógiai munkásságát méltatta, hangsúlyozva, hogy napjaink értékmegőrző törekvéseihez hasonlóan elkötelezett emberekre lenne szükség.

A rendezvényen levetítették a néprajztudós Tüzeskerék című dokumentumfilmjét, amelyet a tüzes szekérkerék gurításának hagyományáról forgatott 1996-ban. Tari János, a KRE kommunikáció tanszékének tanára ismertetőjében a németországi nemzetközi néprajzi és antropológiai filmfesztiválra benevezett és díjat nyert alkotásról, valamint a néprajzi filmek készítésének nehézségeiről beszélt.

Az est aláfestéseként Balaskó Tófalvi Erzsébet, Barabás László egykori tanítványának előadásában székely népdalok hangzottak el.  JEZSOVICZKI NOÉMI

26 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk.

Vízszintes: 1. A sósav kémiai képlete. 4. Az idézet első része (D, E). 10. Növényi szaporítóanyag. 13. Tömeget szétzavaró. 14. Vonuló lúd általános neve.

16. Gáti Oszkár. 17. Kaptafa. 19. Tarvágás után sarjadó növényzet. 20. Nyerít páros betűi. 22. Való egynemű betűi. 23. Laurencium vegyjele. 25. Izraeli légitársaság. 26. Ádámka párja. 28. Vadász- és sporteszköz. 29. Az idézet második része (Á, K). 31. Frigy. 32. Nógrád megyei község. 33. YÓT. 34. Névszó belseje!

35. Mutatószó. 36. Esés szava. 38. Kén-monoxid, röviden. 39. Üres házhely. 42.

Idegen női név. 44. Gálffi László. 46. Iskolai osztályzat. 48. Iljusin felségjele. 49.

Részben kalimpál! 51. Idegen helyeslés. 53. Mellébeszél. 55. Farönk. 57. Szobrászkodik. 58. Magasba tart. 59. Indium vegyjele. 60. Porolni kezd! 61. Berlini részlet! 63. Megegyező. 65. …-tavak, horgászvizek a Hortobágyon. 68. Soha egynemű betűi. 69. Határváros a Mura mentén. 71. Zeusz apja. 73. Női énekhang. 74. Veszprém megyei község a Marcal-medencében (R).

Függőleges: 1. Az idézet harmadik része (A, O). 2. Békés megyei kisváros. 3. Láz szélei! 4. Cilike egynemű betűi. 5. Klasszikus köszöntés. 6. …-alkohol, borszesz.

7. A végén csattanós! 8. Elektronvolt, röviden. 9. SAÚ. 10. Nemes hölgy angolos megszólítása. 11. „A” rossz előérzetű. 12. Gyakorító képző. 15. Lujza és Lajos beceneve. 18. Vivát! 21. Hivatali hatáskör. 24. Kossuth-díjas matematikus (Alfréd). 27. Kodály Zoltán. 28. Zamat. 30. Csíramentes. 32. Magyar származású, olimpiai bronzérmes, világbajnok teniszező (Mónika). 35. Olimpiai- és világbajnok magyar tőrvívónő (keresztnévvel együtt). 37. Kalauz nélküli, röviden. 40.

Indulatszó. 41. Veteményeshez kapcsolódó. 43. Egykori úttörőköszönés. 45.

Félvállról vesz. 47. Stefano Vanzina, olasz filmrendező művészneve. 50. Daidalosz fia. 52. Kemencetégla. 54. Oda-vissza: falatozna. 55. Tantál vegyjele. 56.

Muzsika. 57. A fény elemi részecskéje. 60. Brazil tagállam. 62. Kötetlen. 63. Félig alapos! 64. … Barrett, a Pink Floyd egyik alapítója. 66. HKJ. 67. Olasz, norvég és magyar gépkocsijelzés. 70. … ipso, természetesen. 72. Csecsemőbeszéd.

Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Szolgáljatok az Úrnak örömmel, – vígadozva járuljatok színe elé.

| GYERMEKEKNEK |

Betegség és gyógyítás  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

A múlt héten nagyon meg voltam fázva. Magas lázam volt, és köhögtem is. Elmentünk a doktor nénihez, aki adott gyógyszereket, és mostanra már kutya bajom. A bibliai időkben is voltak orvosok meg rendelőintézetek?

Egyiptomban és Babilonban igen fejlett volt az orvoslás, de Izráelben kevésbé. A Biblia ritkán szól az orvosokról, ha szóba kerülnek, akkor is inkább a tehetetlenségük miatt. Sok kuruzsló is működött, akik elcsalták a szegény emberek pénzét, de nem tudtak igazán gyógyulást hozni. Márk evangéliuma is ír egy asszonyról, aki „sok orvostól sokat szenvedett, és mindenét rájuk költötte ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul lett” (Mk 5,26).

Voltak gyógyító emberek és csontkovácsok is, de ők főleg a sebek megtisztításával és a törött, kificamodott végtagok gyógyításával foglalkoztak. Olyan fehér köpenyes orvosok viszont, mint a te doktor nénid, egyáltalán nem voltak.

Azt is olvastam a Bibliában, hogy a betegeket elküldték a papokhoz. Miért? Ők tudtak gyógyítani?

Nem, a papok sem tudtak gyógyítani. Elsősorban a fertőző betegeket vagy a bőrbetegségben szenvedőket küldték el a papokhoz, hogy ők megállapítsák a betegségüket vagy éppen a gyógyulást.

A zsidók között sok betegség tisztátalanságnak számított, és az ilyen betegségben szenvedőket elkülönítették a többiektől, hogy ne tudják megfertőzni a közösséget. A papok feladata volt

megállapítani, hogy valaki meggyógyult-e és visszatérhet-e a többi ember közé. Így történt ez a tíz leprás esetében is, akiket Jézus meggyógyított (Lk 17,11–19). A Biblia egyébként elég sokféle betegségről tudósít, vakokat, némákat, sántákat, bénákat, értelmi fogyatékosokat is gyakran megemlít. Ezeket a betegségeket sokszor annak tulajdonították, hogy démonok szállták meg az illetőt. Gyakoriak voltak a szembetegségek, mert a közel-keleti száraz időjárás, a sok por könnyen okoz kötőhártya-gyulladást, és akkoriban még nem voltak szemcseppek, antibiotikumok.

Más gyógyszereik sem voltak?

Olyan gyógyszerek, mint manapság, nem.

Ismerték az egyes növények gyógyhatását, készítettek főzeteket. A sebeket borral mosták ki, majd olajos pakolást tettek rá és bekötözték. Erről olvashatsz az irgalmas samaritánus történetében (Lk 10,25–37).

Gyógyfüvek felhasználásával kenőcsöket, fájdalomcsillapítókat is készítettek. Ezékiás király fekélyeinek gyógyítására Ézsaiás próféta fügepakolást rendelt (2Kir 20,7).

Micsoda? A próféta írt fel gyógyszert a királynak?

Ez hogy lehet?

A prófétáknak, a szent embereknek sokszor gyógyító erejük volt, mint ahogyan Jézusnak is. A zsidók egyébként is úgy tartották, hogy minden betegség eredője a bűn. Tehát ha valaki beteg, akkor biztosan elkövetett valamilyen bűnt. Sőt, ha a szülők követnek el bűnt, az a gyermekük számára is betegséget okozhat. Amikor egy vakon született emberrel találkoztak, még a tanítványok is ezt kérdezték Jézustól: „Mester, ki vétkezett? Ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus így válaszolt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” (Jn 9,1–7) Ezután meggyógyította a vakot, ahogyan sok más beteg embert is. 

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

November 24. Budapest | A Duna Szimfonikus Zenekar Kamaraegyüttesei változatos, művekben gazdag koncerttel szolgálnak a pesterzsébeti Klapka téri református gyülekezet templomában (XX. Klapka u. 47.) vasárnap 16 órakor. A belépés ingyenes, a felajánlott perselyes adományokat orgonavásárlásra fordítják.

November 27. Debrecen | A Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom közös szervezésében Önismeret, párkapcsolat, család címmel nyilvános és ingyenes előadássorozatot tartanak szeptember 25. és december 11. között. A következő alkalommal, szerdán 16.15-kor Nagy Tamás Érzelmi karate – Sziszifusz néha sírva röhögne címmel tart előadást az egyetem Kölcsey Ferenc termében (Kálvin tér 16., 239. terem).

November 27. Pápa | A Pápai Református Teológiai Akadémia szerdán 10 órától tartja nyílt napját a Nátus-épület 2. emeleti nagyelőadójában (Március 15. tér 13–14.).

A 2020/2021-es tanévben indított szakok: református teológia osztatlan mesterképzés (MA), katechéta–lelkipásztori munkatárs alapszak (BA), református hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzési szak, szaklelkigondozó szakirányú továbbképzési szak.

November 28. Budapest | Az adventi ünnepkörre előkészítő énekes-zsoltáros istentiszteletet tartanak csütörtökön 18 órakor a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) a Kálvin Kórus és az Ecce Dies énekegyüttes szolgálatával. Az alkalom egyben Tóth-Telek Zita zenei diplomaliturgiája, amelyen igehirdetéssel szolgál a Károli Gáspár Református Egyetem egyik teológiai hallgatója, orgonán közreműködik Vizi Dávid.

December 1. Budapest | A Református Zenés Esték 2019 sorozat következő koncertjét vasárnap 17 órakor rendezik meg a kispest-központi református templomban (XIX. Templom tér 19.). Közreműködik Bódiss Tamás orgonaművész, egyházzenész. A hangversenyre ingyenes a belépés.

28 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

Vértes „csonka” tornya A Tiszántúli Református Egyházkerület Egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztése elnevezésű pályázatával lehetőség nyílt hat református templomnak, közöttük a vértesi gyülekezet 1862-ben épült templomának külső és belső felújítására, valamint megteremteni a református kultúra bemutatásának feltételeit. Debrecen három temploma, valamint Szatmárcseke, Kismarja és Vértes 2020. június 30-tól együttműködésen alapuló, színes, tematikus turisztikai kínálattal szolgál majd az érdeklődőknek – tájékoztatta szerkesztőségünket Létavértesről Turóczi Barnabás. November 12-én gondos előkészítés után leemelték az 1855-ben épült, legutóbb 1925-ben felújított négy fiatornyos, a romantika elemeit viselő létavértesi toronyról a meggyengült tetőszerkezetet a rajta lévő – közelmúltban villámcsapástól elferdült – csonka kakasdísszel, csillaggal együtt. Ezután felnyitották a lefektetett szerkezet gömbjét, és Rozsnyai István lelkész kivette azt a fém időkapszulát, amely 1925-ös újságokat, forgalomban lévő korabeli papír- és fémpénzeket, az utódoknak szánt emlékiratot és egyéb érdekességeket tartalmazott. Az akkori lelkész, Kósa Béla és a presbitérium időkapszulája, valamint annak gondosan összeállított tartalma helyet kap a létesülő egyháztörténeti kiállítóteremben. A készülő toronysüveg gömbjében ott lesz a 2019. évi üzenet, amelyet a létavértesiek reményei szerint az utódok szintén kincsként vesznek majd kézbe. 

| EGYHÁZI ÉLET |

Közös felelősségvállalás A közös külkapcsolatok kérdésével és a jövő évi egységünnep előkészületeivel foglalkozott kiemelten a Generális Konvent elnöksége november 11-i és 12-i ülésén. A tanácskozásnak a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Sződemeter adott otthont.

Az elnökségi ülésen szó volt többek között a 2020. évi tervezett kiemelt programok előkészületeiről – köztük a magyar református egység napjának eseményeiről, amelyet május 23-án Marosvásárhely lát vendégül, a Kárpát-medencei református önkéntes napokról, a Szeretethídról, amelyet egy héttel korábban, május 15-én és 16-án tartanak, valamint a július 3. és 5. között Grazba tervezett tizedik Közép-európai Keresztyén Találkozóról –, a Magyar Református Egyház (MRE) költségvetéséről és a közös külkapcsolatokkal összefüggő kérdésekről.

Az elnökség tavaly döntött tematikus ülések szervezéséről, amelyeken egy-egy témával részletesebben foglalkoznak. Ezúttal a közös külkapcsolatok voltak napirenden, visszatekintve az MRE egységében eltelt évtizedre is.

A Generális Konvent külügyi hálózata révén megvalósuló együttműködésről elhangzott, hogy a külkapcsolatok alakításakor felelősséggel tartoznak a magyar reformátusság egésze iránt, és minden lehetséges alkalommal az egység magától értetődő valóságát képviselik és érvényesítik. Jó példa erre a közös tagdíjfizetés és jelöltállítás a nemzetközi szervezetekben, a közös nyilatkozatok kiadása, a nemzetközi szolidaritás koordinálása, a diaszpóra egyházainak és gyülekezeteinek gondozása, valamint a felelősségvállalás a Közel-Keleten.

Az elnökség döntése nyomán a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2019-ben is adománygyűjtést hirdet a régió református oktatási intézményeiben. Az oktatási alap működésének tizedik adománygyűjtési időszakában a támogatók figyelmét és együttérző szeretetét a Szíriai Örmény Református Egyház háborús körülmények és üldöztetések között végzett oktató-nevelő szolgálata felé szeretné fordítani. Kiemelt célként határozták meg az egyház által működtetett Damaszkuszi Keresztyén Általános Iskola felújítását és működési feltételeinek javítását.

A gyűjtéshez csatlakozva Bara Lajos István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója százezer forintnyi adományt adott át, amelyet november 8-án, az oktatási intézmény új épülete alapkövének ünnepélyes elhelyezésekor gyűjtöttek.  REFORMATUS.HU KÖZÖS DÖNTÉSEK A Generális Konvent a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete. Feladata a közös alkotmány és közös törvények előkészítése, a közös ügyek koordinálása, az egység munkálása. Ennek ügyvivő testülete a Kárpát-medencei református egyházak hivatalban lévő püspökeit és főgondnokait tömörítő elnökség. A testület szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik.

KÖSZÖNET AZ 1%-ÉRT

A Budahegyvidéki Református Templomért Alapítvány kuratóriuma ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik 2018. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával hozzájárultak az alapítvány működéséhez. A felajánlott összeget a templom karbantartási és felújítási munkáira használták fel. 

ÖNKÉNTESSÉGGEL A RÁK ELLEN

A Magyar Rákellenes Liga (1123 Budapest, Ráth György utca 6.) önkéntes segítőtársakat keres. A daganatos betegek lelki támogatásán kívül több más területen van lehetőség önkéntes tevékenység végzésére, például: telefonszolgálat, betegfelvétel, segítés rendezvényeken, munka sulicsapatban, klubfoglalkozások vezetése. Az érdeklődők számára január elejétől kedd délutánonként – körülbelül hat hónapon keresztül – ingyenes képzést tartanak az Országos Onkológiai Intézetben. Jelentkezni december 20-ig lehet a gulyas.viktoria@rakliga.hu címen vagy a +36-1-225-1621-es, illetve a +36-20493-5115-ös telefonszámon. 

2019. november 24.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Horváth Endréné Erzsébet nyíri gondnokkal beszélgettünk.

1

Mikor lett a gyülekezet gondnoka?

2018 óta töltöm be a tisztséget. Akkor csöppentem bele, amikor elkezdődött az építkezés.

Előttem az egyik férfitestvérünk volt a gondnok, őt azonban a munkája Budapestre szólította. A gyülekezeti tagok kértek, hogy vállaljam el ezt a szolgálatot, én pedig szívesen tettem. Jellem-

Horváth Endréné Erzsébet Nyíriben született és azóta is a településen él. A zempléni falu református közösségében az elmúlt évben nagy munkát végeztek el: vendégházat alakítottak ki a régi lelkészlakból. A munkálatok kivitelezésében fontos szerep hárult a gondnokra és a javarészt asszonyokból álló presbitériumra.

3

Ha már pályatévesztés: mi a foglalkozása?

Porcelánfestőnek tanultam, a Hollóházi Por­ celángyárban dolgoztam. A leépítések miatt azonban el kellett hagynom a pályát. Közben szociális gondozói és ápolói végzettséget szereztem. Jelenleg is ebben a szakmában dolgozom: időseket gondozok, ápolok a településen. Én idősek között, a nagyszüleimmel nőttem fel. Hálát adok az Úristennek, mert a nagymamám kilencven évet ért meg. Nagy, hétfős családunk volt. A szüleink dolgoztak, mi pedig a nagyszülőkkel maradtunk otthon, ők neveltek minket. Szeretem az idős embereket, szeretem ezt a munkát végezni. Vannak időszakok, amikor kicsit nehezebb, fárasztóbb – nem fizikailag, hanem lelkileg fáradok el.

4

Van példaképe?

Az idősek. Ők nagyon sokat dolgoztak régen.

Akkor még nagyobb összefogás, szeretet volt az emberek között. Nem éltek ilyen jómódban, mint most mi. Sokat tanulok tőlük. Szeretem meghallgatni őket: tanácsot adnak, régi dolgokról mesélnek. Jó irányba vezetik az embert. Mivel közöttük dolgozom, a legtöbbet tőlük kapom. ző a családunkra, hogy szeretünk az egyházban, közösségben dolgozni. A férjem is volt presbiter két ciklusban, én is. Apósom szintén hosszú ideig volt presbiter és gondnok – így mondhatjuk, hogy mindannyian szolgáltuk az egyházat. Azért imádkoztam, hogy ha az Úristen ezt a feladatot tűzte ki nekem célul, akkor el tudjam végezni. Amikor elvállaltam, már tudtuk, hogy nagy munkába vágunk. A családom véleményét azért kikértem, hogy mit szólnak hozzá, támogatnak-e.

2

Van hobbija?

Nagyon szeretek kertészkedni. Én nyírom otthon a tujákat, gondozom a virágokat. Általában a templomkertet is én ápolom. Gyümölcsfákat is oltok. A férjem mondta is, hogy pályát tévesztettem. Ha van időm, akkor szívesen időzöm kint, a természetben, nem szeretem a bezártságot.

30 Reformátusok Lapja

2019. november 24.

5

Szorgos éven vannak túl. Mit szeretne a közeljövőben megvalósítani a szolgálatban?

Még lenne mit elvégezni. A régi imatermünket is szeretnénk felújítani, hogy ne menjen tönkre, hasznát tudnánk venni – ennek lassan a végére érünk. A templomunkra is ráférne a renoválás: vizesedéssel küzdünk. Nem vagyok megelégedve a templom téglapadlózatával, szeretném, ha azt lecserélhetnénk valami igazán szépre. Pál filippiekhez írott levelében olvashatjuk: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (4,13) Ezt az építkezésben nagyon megtapasztaltuk. Voltak olyan időszakok, amikor elcsüggedtünk – mindannyian, de én főként. De mindig megkaptam a támogatást, az útbaigazítást.

Csak arra tudok gondolni, hogy az Úristen mindig ott volt velem. Bízom benne, hogy ott lesz a további munkálatokban is, hogy ha rám bízta ezt a szolgálatot, akkor el tudjam végezni úgy, ahogyan azt gondolja.  KOCSIS JULIANNA, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD