Page 1

LXIII. ÉVFOLYAM,

44. SZÁM,

2019. NOVEMBER 3.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

„Mi csak eszközök vagyunk” 9 771419 856007

BÓDVASZILASON AZ ÉPÍTKEZÉS MELLETT NEM MARADHAT EL A LELKI ÉPÜLÉS SEM

19044


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Könyörgünk te szent Felségednek buzgó lelki állhatatossággal szent Fiadnak, az Úr Jézus Krisztusnak nevében, hogy eddigi atyai gondviselésedet ezután is tartsd meg mirajtunk mindvégig, és a te méltó haragodnak s abból származó büntettetésünknek okait, a mi sok titkos és nyilván való bűneinket bocsásd meg minekünk.  MELOTAI NYILAS ISTVÁN (1571–1623)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

8

12

23

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Szarvas László

INTERJÚ

6. Károlis ösztöndíj üldözött keresztyéneknek | Sümeghy Gyulát, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi igazgatóját kérdeztük az új stratégiai célkitűzésekről

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Boldogok, akik sírnak… | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Újváros az óvárosban | Látogatás egyházunk egyetlen vidéki drogkonzultációs irodájában

INTERJÚ

12. Komolyan venni a missziói parancsot | Magyarné Balogh Erzsébettel, a Református Missziói Központ vezetőjével beszélgettünk a társadalmi misszió vasárnapja kapcsán

REFORMÁTUS ÉLET

16. A hívők felett nyitva van a menny | Bepillantottunk a bódvaszilasi gyülekezet mindennapjaiba

EGYHÁZI ÉLET

23. Az új fejezetet nyitó reformáció | Reformációi gálaest az Uránia Nemzeti Filmszínházban

IN MEMORIAM

24. "Művek, amelyekben benne vagyok"| Tóth-Máthé Miklósra emlékezünk

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Fábián Tibor, a nagyszántói gyülekezet lelkipásztora válaszolt kérdéseinkre 2019. november 3.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

XI. 3. VASÁRNAP

XI. 4. HÉTFŐ

XI. 5. KEDD

XI. 6. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(23) „…tudtul adtad, amit kértünk…” (Dán 2,1–23) Felelősen él az az ember, aki éjszaka is nyugtalan. Kihez fordulunk ilyenkor? A babiloni király nem bízott már mágusaiban, igézőiben. Valóságos válaszra, megoldásra, nyugalomra vágyott, nem hitetésre, áltatásra és hazugságra (1–13). Dániel hallott a király helyzetéről. Társaival együtt irgalomért és megoldásért könyörögtek a menny Istenéhez, aki bölcsen kormányoz, elrendel időket és hatalmakat, kijelenti akaratát az őhozzá fordulóknak (17–23). Mi a megoldás? Csak ez: együtt leborulni a menny Ura előtt, rendszeresen belevetni magunkat az ő megtartó irgalmába. Közben hűséggel tenni a dolgunkat. Ő kijelenti az utat (23), és nemcsak rámutat gyarló álmaink és álmatlanságaink okára, jelentésére, hanem valódi megoldást, irgalmából megtartatást, Jézus Krisztusban megváltást ad. Többször megtapasztaltam már ezt a csodát. Előttem van egy megoldhatatlannak tűnő probléma, teszem a dolgom, az Igére figyelve rendszeresen imádkozom, és egyszerre megadatik a megoldás. Elül az ügy. Aztán képződik másik ezer. Mert az igazi megoldás az irgalmas, krisztusi megváltás. Ennek bizonyosságában van erő, bölcsesség, hit, hogy itt is helytálljunk, amíg tart az időnk. Kolossé 1,24–29  73. zsoltár (30) „…és megtudd, amin magadban töprengsz.” (Dán 2,24–49) Isten kijelentette azt a választ, amely az emberi élet alapvető töprengését okozza (30). Valójában minden kínzó, szűnni nem akaró töprengés oka egyetlen „nagy töprengés”. Minden rossz közérzet, nyugtalanság, vita és harc oka csak az: mi fog történni végül (28)? A király helyzete és látomása okot ad a töprengésre. Az álom a többféle anyagból formált szoborról a korabeli birodalmak egymást váltó uralmát jelenti: Babilon, a Méd és a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor hellén birodalma, majd annak kétfelé szakadása Egyiptomban és Szíriában. Ezek egymással soha össze nem férnek. Az istentelen emberlét érdekeken alapuló összeférhetetlenségek feszültsége, míg életünk szobra porba nem hullik. Legyen az cserép, vas vagy arany, legyen törékeny vagy erős, esetleg e világban csillogó és értékes – mégis egyként mulandó (31–43). A történelem menete ez, benne az egyes ember története ugyancsak. – Nem Dániel tárta fel a titkot (29–30), hanem az élő Isten ajándékozott meg bennünket a válasszal a feltámadott Jézus Krisztusban, mert őáltala olyan országot ajándékozott nekünk, amely fennáll mindörökké (44). Mi fog történni? Mi lesz velünk? Ne félj, ne töprengj! Isten országa már itt van. A mai ige ígérete beteljesedett, „odaát” pedig maradéktalanul kiteljesedik. Kolossé 2,1–15  184. dicséret (17) „…ki tud minket szabadítani…” (Dán 3,1–25) Sokféle „tüzes kemence” van ebben a világban. Isten megmutatja szabadítását az ő népén és az egyes hívő ember életében. Ő képes kiszabadítani bennünket a mindennapok és az élet ezer küzdelmének kohójából. Isten minket hitvalló hűségre szabadít meg. Mi csak az Úr előtt borulunk le, és nem hajtunk fejet magukat istennek gondoló gonosz hatalmasságok előtt. Fontos üzenet ez, de árnyalni kell. A babiloni király szobra előtti leborulás parancsa azt fejezi ki, hogy a világi hatalom a sokszínű érdekek halálos káoszában csak ezzel az engedelmességet követelő szigorral tud rendet tartani (1–7). Mi tiszteljük a „császárt” (Mt 22,21), de Istennek engedünk és nem embereknek (ApCsel 5,29), ha azok hűtlenségre kényszerítenének. Valóban hitvallók, hűek vagyunk (13–16)? Kinek hódolunk? Mit jelent krisztusi emberként ez a hitvallás? Vigyázzunk, nem akkor vagyunk hűségesek az Úrhoz, amikor folyton ellene szegülünk mindenkinek és mindennek (18)! A mi Urunk megszabadított bennünket a tüzes kemencéből, még akkor is, ha nem hoz ki onnan. Jézus Krisztus szabadítása mindenre kiterjedően egyszer és mindenkorra a miénk. Urunk, kérünk, tarts meg bennünket a hűségben, bármi történne is (17–18)! Köszönjük, szabadító Istenünk, hogy te „közöttünk vagy” (Mt 1,23), amint a tüzes kemencébe vetett három férfi között is ott voltál (24–25). Kolossé 2,16–23  5. zsoltár (29) „Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani.” (Dán 3,26–33) A hit felismerése jogos emberi félelmekből fakadó alázattal mindig könyörög, és az Úr kezébe helyezi életét. A hit felismerése hálát ad azért, hogy minden nap kegyelem, és látja, hogy mennyi mindentől megkímélt bennünket, mennyi bajtól megmentett, mennyi veszélyből kihozott már megtartó Urunk. Amikor egy hosszú út után leszállunk itthon a repülőgépről, ugye megcsillan valami bennünk ebből a felismerésből? A hit felismerése bizonyos abban, hogy Isten az, aki úgy tud megszabadítani, hogy nemcsak alkalmilag, hanem örökre cselekszik, maradandó megoldást ajándékoz népének. A feltámadott Jézus Krisztusban örökre megoldotta

Reformátusok Lapja 2019. november 3.


| AZ IGE MELLETT |

életünket. Ha itt már nem adna is megoldást, szabadulást – hiszen már eddig is sokat adott –, akkor is ő a szabadító Isten, aki már megszabadított (3,18). Csak ő képes így megszabadítani. Ez a felismerés olyan, mint Lisszabonban feljutni a város egy-egy csúcsára, és letekinteni a városra, az óceánra, átlátni a részleteket az összefüggő egészben, miközben minden a helyére kerül. Utána jöhet a mélypont, le kell jönni a hegyről (Mt 17,1–9), de jön újabb csúcs, miközben a völgyben is a csúcs, a hit látásával haladunk. Épp úgy, mint Lisszabonban, ahol pont ez a szép, mint az életben: hol fent, hol lent, de aztán újra fent, és lent sem hagy el bennünket a fenti látás bizonyossága. Már láttuk, már a miénk. Kolossé 3,1–4  421. dicséret (14) „…az emberek királyságán a Felséges uralkodik…” (Dán 4,1–14) Mivel a felséges Isten mindeneknek Ura, azért ő a történelem Ura is, aki uralkodik az emberek királysága felett, és nem engedi azt soha egy határon túl növekedni. Minden emberi „növekedés”, bármilyen pazarnak tűnik is, egy idő után az „égig ér” (8), elbízza magát. Aki „növekszik” hatalomban, sikerben, az úgy gondolja, hogy ő megszenvedett ezért, és az másoknak is gyümölcsöző, áldott. A babiloni király látomásában az égig növekedő fa sokakat táplál gyümölcsével, sokan pihennek meg szép lombjai alatt. Sokaknak ad biztonságot és reményt ez a fa, irányt adó nagyságával a föld széléről is látható (8–9). Mégis, Isten azt mondja angyalának, hogy ezt a fát ki kell vágni, és akik onnan táplálkoztak, azok meneküljenek. Lám, amit az ember áldottnak gondolt, az az Isten látása szerint kivágandó. Amit mi teszünk, az még a legjobb szándékkal sem tökéletes, még akkor sem, ha Isten megbízásából tesszük azt. Milyen lehet a növekedésünk, ha a magunk dicsőségére pompázunk? A felséges Isten mindeneknek Ura. Ez az egyetlen örömhír, amely képes megnyugtatni az embert, és minden más igazi öröm is csak ebből fakadhat. Isten országának növekedése töretlen (Mt 13,31–32). Viszont a mi életünk, még a szolgálatunk felett is ott emelkedik az ítélet fejszéje (Mt 3,10), hogy csakis az Úr kegyelmébe kapaszkodhassunk. Kolossé 3,5–11  377. dicséret

XI. 7. CSÜTÖRTÖK

(23) „…mihelyt elismered, hogy a menny uralkodik.” (Dán 4,15–34) Dániel valódi lelkigondozói tapintattal közli az Úr feddő üzenetét a királlyal – hűség Isten ránk bízott Igéjéhez, ugyanakkor tapintat és szeretet az emberek felé (16). Az Úr feddő üzenete azonban megtérésre hív, ahogy itt a babiloni királyt is erre hívja az Úr. Isten ítélete addig tart, amíg el nem ismerjük, hogy ő az Úr (23). Ez a megtérés. Ez minden megújulás, békesség és öröm forrása, egyéni, családi, egyházi, közösségi, társadalmi méretekben egyaránt. Aki az Istent Uraként magasztalja, az ő kegyelmében van. Isten ugyanis kegyelmes, megváltó Úr (17–23). Az Úr nélkül viszont mi uralkodunk, és önhitten mindent tönkreteszünk, beleértve saját magunkat is. A babiloni király büszkén járkált palotája teraszán, eltelve birodalmának nagyságával, saját hatalmától és sikereitől megigézve (23–29). Isten éppen azzal könyörült a királyon, hogy kivágta hatalmának óriásivá növekedett fáját. A király ekkor nyomorúságában megtért: magasztalta az Urat. Vannak, akik a nyomorúságban még megátalkodottabbak lesznek. A megtérés kegyelem (30–34). Kolossé 3,12–17  462. dicséret

XI. 8. PÉNTEK

(6) „Közben a király arca elsápadt…” (Dán 5,1–7) Nebukadneccár babilóniai király fia, Bélsaccar nagy mulatozásra hívja birodalma főembereit. A jókedv hevében előhozzák a jeruzsálemi templom szent edényeit, hogy abból igyák a bort, és közben istentelenül, nagyképűen hőzöngve, e világi bálványokat istenítve beszéljenek (1–4). Amikor sem az élő Isten, sem a templom, semmi szent nem számít, amikor mindent megkérdőjelezünk, amikor minden vita tárgya lehet, akkor már ebben a nyomorúságos állapotban az Isten ítélete van rajtunk (5–6). De ahogy itt Isten Igéjében egyértelműen, olvashatóan és láthatóan kimondják az isteni ítéletet, úgy a mi életünkben is ezer történés, esemény, jel hirdeti: Isten megmért és könnyűnek talált bennünket. A közérzetünk, a türelmetlen, nyugtalan, ideges, vibráló életünk eleve Isten ítéletet felíró keze rajtunk (6). Van-e, aki legalább belesápad ebbe az állapotba? Van-e, akinek legalább elkezd remegni a lába, és elernyedni az élete? Hiszen jaj nekünk, az Isten ítélete alatt vagyunk! Jó jel, ha érzed, megy ki belőled az életerőd: mert akkor talán Isten kegyelme után nyúlhatsz majd! (6) Kolossé 3,18–4,1  466. dicséret

XI. 9. SZOMBAT

2019. november 3.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Károlis ösztöndíj üldözött keresztyéneknek Nehéz sorsú, keresztyénüldözés által érintett országokból érkező hívő fiataloknak segít diplomát szerezni a Károli HEGEDŰS Gáspár Református Egyetem (KRE). A cél, MÁRK hogy ezek a fiatalok később saját hazájuk keresztyén közösségeit segítsék a hazánkban megszerzett tudással. Az idén alapított Károli Keresztyén Ösztöndíjról Sümeghy Gyulát, a KRE nemzetközi igazgatóját kérdeztük. Miért alapítottak ösztöndíjat külföldi keresztyén diákoknak? Ez elvi-erkölcsi kérdés a Károli-egyetemnek, hogy támogassa a világban a nehéz sorsú, esetenként ténylegesen üldözésnek kitett keresztyén fiatalokat, még ha egyelőre csak jelképes mértékben is. Fenntartónk, a Magyarországi Református Egyház nemzetközi prioritása is az üldözött keresztyén közösségek felkarolása – elsősorban a Közel-Keleten. Az ösztöndíjban olyanok részesülhetnek, akik saját hazájukban tevékeny tagjai egyházi közösségüknek, és erről igazolást is kapnak. Az ösztöndíjjal célunk, hogy a diplomát megszerző fiatalok hazájukba visszatérve az ottani keresztyén közösségeket segíteni tudják a Magyarországon szerzett tudásukkal. Hogyan választották ki a most felvett hallgatókat? Négy fiatalt – három pakisztáni és egy kenyai hallgatót – vettünk fel, akik már átmentek a magyar állam hasonló ösztöndíjának előszűrőjén, ám forráshiány miatt nem kerültek be abba a programba, viszont sikeresen felvételiztek nálunk. 6

Reformátusok Lapja 2019. november 3.

Mit tartalmaz az ösztöndíj: tandíjmentességet vagy ennél többet? Ez olyan csomag, amelynek része, hogy a hallgatók önköltségmentesen tanulhatnak egyetemünkön, jelen esetben három évig, ezalatt a pszichológia alapképzésünket el lehet végezni. Díjmentes szállást kapnak valamelyik kollégiumunkban, támogatjuk a megélhetésüket és gondoskodunk az egészségügyi biztosításukról az itt tartózkodásuk idején. Évente egyszer a hazautazásukat is segítjük, hogy meglátogathassák családtagjaikat. A Károli Keresztyén Ösztöndíj mindenre kiterjedő segítség annak érdekében, hogy az ösztöndíjas hallgatók megszerezhessék a kívánt diplomát.

Hogyan segítik az ösztöndíjasok beilleszkedését? A tanárok és oktatásszervező munkatársak figyelnek rájuk, illetve minden ösztöndíjas hallgató mellé egy önkéntes magyar hallgatótársat rendelünk, aki megkönnyíti a beilleszkedését az országunkba és az egyetemi életbe: segít például bankszámlát nyitni, tantárgyakat felvenni és megismerkedni a budapesti tömegközlekedéssel. Szeretnénk segíteni az ösztöndíjasoknak, hogy – ha van rá igényük – gyülekezeti közösséget találjanak maguknak Budapesten. Éppen felmérjük az igényeiket, mert ugyan minden hallgató keresztyén, de nem mindegyikük protestáns, református. A későbbiekben szeretnék bővíteni az ösztöndíjat? Egyedülálló a vállalásunk, hiszen Magyarországon – tudtommal – mi vagyunk az egyetlen egyetem, amely saját forrásból, saját kezdeményezésre indított ilyen ösztöndíjprogramot. Mindenképpen szeretnénk fenntarthatóvá tenni és reális keretek mentén bővíteni. Felmenő rendszerben évente öt újabb hallgatót veszünk majd fel. Gondolkodunk a további bővítés lehetőségén, felmérve azt is, hogy milyen külső támogatásokat tudnánk bevonni a kezdeményezésbe.  STRATÉGIAI CÉLOK Az egyetem stratégiai célkitűzése a nemzetköziesítés, az idegen nyelvű képzések bővítése és az ott tanuló külföldi hallgatók számának növelése is. Jelenleg nyolc, diplomát adó idegen nyelvű képzés van a Károli-egyetemen. A pszichológia mellett anglisztika alap- és mesterképzés, német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzés, teológia mester- és doktori képzés, valamint egy európai és nemzetközi üzleti jog mesterképzés választható angol és/vagy német nyelven. A keresztyén ösztöndíjasokkal együtt jelenleg huszonegy hallgató tanul ezeken a képzéseken, emellett mintegy százharminc cserediák van a Károlin – ők főleg európaiak, de vannak köztük Japánból, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból is.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Boldogok, akik sírnak… A szerző nyugalmazott esperes

Az egyik kedves ismerősömmel találkoztam nemrég, aki szomorúan osztotta meg velem fájdalmát: alig néhány hete vesztette el az édesanyját. – A temetésen furcsa dolog történt velem – mesélte. – Ott álltam az édesanyám koporsója mellett, és nem tudtam sírni. Folyt a szertartás, hallottuk a rögök hullását a hantolásnál, és én ott álltam rezzenéstelenül, mintha nem is az édesanyám lett volna. Aztán egy-két nap múlva, amikor a tennivalók miatt beléptem édesanyám otthonába, ahol egyedül élt, az árván maradt lakás látványa áramütésként ért. Feltörtek a régi emlékek – amikor megözvegyülve, nagy erőfeszítéssel nevelt egyetlen lányaként –, és elfogott a hosszú perceken át tartó zokogás. Ami

Sokan úgy gondolják, hogy a felnőttkor arra való, hogy megvalósítsuk céljainkat, érvényesítsük akaratunkat, kemények legyünk, és ez sírással nem megy, csak könyörtelen logikával, megkeményített izmokkal, könyökkel, sőt néha fegyverrel. elmaradt a temetésen, az egyedül, az üres lakásban utolért. Egyszerre boldog és boldogtalan is voltam, mert végre kisírtam magam. Igaz, hogy nem ott és akkor, amikor annak a rendelt ideje lett volna – fejezte be szavait az ismerősöm. Igen, a könnyek, a sírás nagy hatalom. Akkor tör fel erővel, amikor talán nem is számítunk rá. A sírás jele annak, hogy már ember és még ember vagyok. A csecsemő felsírása születésekor életjel: „már élek”. Aztán jön a gyermekkor, az ifjúság, a felnőttkor, amikor már nem illik sírni. Ha valaki elérzékenyül, a gyengeséget vélik felfedezni benne. Sokan úgy gondolják, hogy a felnőttkor arra való, hogy megvalósítsuk céljainkat, érvényesítsük akaratunkat, kemények legyünk, és ez sírással nem megy, csak könyörtelen logikával, megkeményített izmokkal, könyökkel, sőt néha fegyverrel. Ilyenkor „nem illik”, de nem is tud igazán sírni az ember, mert az önző érdek kiöli az együttérzést, az emlékeket. A felnőtt ember amikor sír, arról vall, hogy még megmaradt embernek. Jézus is sírt Jeruzsálem felett és Lázár sírjánál az együttérzés és a megelevenedő emlékek miatt. Nem a bűnei miatt, mint Dávid király, vagy mint Péter tagadása után. Sírhat egy

nép is vesztes háború, levert szabadságharc után, történelmi úttévesztés vagy eredménytelen munka következtében. Mindezek jelzések arról, hogy képesek vagyunk ellenállni a korunk emberére leselkedő kettős veszélynek: a közömbössé válásnak és az elgépiesedésnek. Az embernek szíve is van. Jézus egyértelműen mondja boldogoknak azokat, akik sírnak. Talán dicsőíti a szomorúságot? Igaz lenne, hogy a keresztyénség a lemondás, a félrevonulás, az aszkézis vallása lenne? Nem. Azért boldogok, mert ők megvigasztaltatnak. Régen az együttérzésnek elengedhetetlen része volt a látogatás, és néha már az is vigasztalás volt, ha a látogatók figyelmesen meghallgatták a gyászolók szavait. Ma mindezek helyébe lépett a részvétnyilvánító levél, a koszorú vagy az egy szál virág, elengedhetetlen esetekben a részvétel a temetésen. Sok esetben azonban az őszinte szavakat elnyomja a formalitás, pedig néha a konvencionális mondatok helyett többet érne az odafigyelés, a segítőkészség. Az igazi vigasztalást mind az egyes embernek, mind pedig a közösségnek Isten adja. Ebben eszközei voltak az Ószövetség világában a próféták, vigasztalt a Szentírás is. Mindezek után Isten leküldte a világra egyszülött Fiát, aki azóta is Szentlelke által vigasztal bennünket (Jn 14,26). Az ő vigasztalása támasz a bizonytalanságban. Mennybemenetele után a tanítványok kilátástalannak látszó jövőjét fordította helyes irányba. Nem tévedtek el a mindennapi élet útvesztőiben, hanem továbbadták a tőle kapott evangéliumot. Ugyanakkor ő az állandó kapcsolat lehetősége is. Nem hagy magunkra (Mt 28,18–20), és eljön hozzánk (Jn 14,18). Valaki egyszer a keresztyén ember kapcsolatát Jézussal a mobiltelefonhoz hasonlította. Ahogyan az mindig nálunk lehet, és bármikor használhatjuk, úgy lehetünk állandó kapcsolatban Jézussal, ha árvának és elhagyottnak érezzük magunkat. Ezt a kapcsolatot élhetjük át imádságainkban és az Ige hallgatásakor. A megvigasztalt ember ajándéka, hogy képes másokat is megvigasztalni (2Kor 1,3–5). Ezekben a napokban sokan keresik fel a temetőket, hogy szeretteikre emlékezzenek. Ilyenkor óhatatlanul felidéződnek az elhunyttal kapcsolatos emlékek. Tekintsük e perceket Isten ajándékának, amikor újra megtapasztalhatjuk az ő vigasztaló szeretetét, amely képessé tehet arra, hogy mi is megvigasztalhassuk a rászorulókat!  2019. november 3.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Újváros az óvárosban Kezeslábasba öltözött fiatalok csoportjai mellett kocog el a helyi járat Dunaújváros határában. A vasműről, mostanában inkább gumigyáráról (és kortárs művészeti galériBAGDÁN ZSUZSANNA ájáról) ismert megyei jogú város pentelei, úgynevezett óvárosában nyitott kaput hét éve a város felkérésére a Magyarországi Református Egyház (MRE) egyetlen vidéki drogkonzultációs irodája, az Újváros Drogambulancia. Budapest három kerülete és Miskolc mellett ugyanis a Fejér megyei iparvárosban a legnagyobb a lakosság drogérintettsége.

római kori katonaváros ókeresztény templomának maradványait. Utóbbit elég nehéz megtalálni a lakótelepek árnyékában, az Újváros Drogambulancia szürke épülete viszont eléggé feltűnő a Magyar út és a Petőfi Sándor utca sarkán, mindös�sze pár perc sétára a helyi református templomtól. Az ellátóhelyen szociális és egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a betérőknek az intézmény munkatársai. Bár mentálhigiénés szakember végzettségű lelkésznő is dolgozik a csapatban, a reformátusság nem a rítusokban, hanem a levegőben érezhető – véli Centgraf Károly, az ambulancia vezetője.

Jelképesnek is mondható, hogy a pentelei volt orvosi rendelőben nyitott ajtót a szenvedélybetegeknek a református egyház: nem messze a drogambulanciától tárták fel Intercisa

Az Erdős Eszter vezette Kallódó Ifjúságot Mentő Misszióhoz tartozó intézményben a szenvedély­bete­gek közösségi, nappali és alacsonyküszö­bű ellátása mellett eltereléssel, szociális fog-

8

Reformátusok Lapja 2019. november 3.

KAPU AZ ÚJ ÉLETRE


| AKTUÁLIS |

PSZICHIÁTERT KERESNEK Az Újváros Drogambulancia életében különösen izgalmas év az idei: megújult a stáb, új intézményvezető érkezett, és jelenleg is építkezés folyik a három épületből – az orvosi rendelőből, az irodának és a közösségi térnek helyet adó úgynevezett fehér házból és a támogatott lakhatásból – álló területen. Ráadásul munkatárskeresésben is vannak: gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásuk szakember híján jelenleg szünetel. Az ambulancia egészségügyi szolgáltatásai BNO-kód alapján vehetők igénybe, fontos, hogy megalapozott diagnózis támassza alá az ott kapott pszichoszociális-mentálhigiénés ellátást. Sokszor kell előbb orvosi kérdéseket rendezni, csak utána lehet a kliens függőségével foglalkozni. – Most elsősorban gyermekpszichiáterre lenne szükségünk, mert a létező kapacitásunk felét orvoshiány miatt szüneteltetnünk kell, ez pedig pazarlás – osztja meg Centgraf Károly. Szakemberből azonban nagyon kevés van Magyarországon, tavaly tizennégyen tettek gyermekpszichiátriai szakvizsgát. Az országban elvétve működik csak gyermekpszichiátriai osztály vagy szakrendelés, ezért sokan magánpraxisban foglalkoznak a betegeikkel, ez azonban az újvárosi ambulancia legtöbb kliensének nem elérhető.

SENKI SINCS ITT VÉLETLENÜL

„Ahogy megláttam az álláshirdetést, nem volt bennem félelem, sem kérdés.” (Tringer Andrea)

lalkoztatással és támogatott lakhatással is segítenek a betérőknek, egészségügyi szolgáltatásaik között felnőtt, gyermek- és ifjúságaddiktológiai segítségnyújtás és családterápia is szerepel. Az intézményvezető úgy fogalmaz: ők be- és kifelé is nyitott ajtóként működnek. Az alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéhez ugyanis a betérőnek semmilyen adatát nem kell megadnia: ha akar, jön, telefonál, kimossa a ruháit. A kialakuló, bizalmi viszonnyá mélyülő kapcsolatban lehet mód a segítségkérésre, a továbbirányításra a zsibriki vagy a ráckeresztúri drogrehabilitációs otthonba. A terápia közel másfél éves folyamatában új készségeket, képességeket sajátítanak el a kliensek, amelyek józan, önálló életük működtetéséhez szükségesek. Kikerülve sokuknak mindent a nulláról kell kezdeni. A terápia végeztével Budapesten vagy Dunaújvárosban kérhetnek támogatott lakhatást, utóbbiban két épületben tizenhat férőhely áll rendelkezésre.

Nemcsak gyermekpszichiáterre, hanem konzultációs helyiségre is lenne még szükség, ezért is fogtak bele a fehér ház mellett álló volt raktárépület felújításába. A tervek szerint oda vinnék az összes szociális szolgáltatást, a rendelő pedig maradhat a járóbeteg-ellátás és az alacsonyküszöbű szolgáltatás helye. Most szinte minden a szürke épületben van – a beérkező kliensek létszámától függően ez lehet a nyugalom szigete vagy bolondokháza is. Évente közel kétszáz emberrel kerülnek kapcsolatba, bár erről nem készül statisztika. A szakmai munkát több pszichológus, tapasztalati szakértő, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, pedagógus, pszichopedagógus, ápolónő és családterapeuta is segíti. Mindegyiküknek megvan a maga története, hogyan is került a munkatársi közösségbe.

KÜZDELEM AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN – Volt egy traumám, és kellett valamiféle váltás – sommázza Tringer Andrea odakerülése történetét. A dunaújvárosi mentálhigiénés szakembert mindig is érdekelte a kábítószeresek világa, de mint mondja, ő maga „nem tapasztalati szakemberként” van itt. – Sokat olvastam a drogokról, sok filmet láttam, érdekelt ez a világ, érdekeltek a szertartásai. Ahogy megláttam az álláshirdetést, nem volt bennem sem kérdés, sem félelem. Voltak negatív érzéseim, de azokkal hamar megküzdöttem, egymásra tudtunk hangolódni a kliensekkel – idézi fel a kezdeteket Tringer Andrea. A háromgyermekes, eredetileg katolikus édesanya hét éve csatlakozott szeretteivel a református gyülekezethez, pedagógus férjével jó kapcsolatot ápoltak Böttger Antal korábbi dunaújvárosi lelkésszel. A lelkipásztor részt vett például az ambulancia 2019. november 3.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

szabadtéri edzőtermének átadásán is, amely széles körű összefogásból valósult meg. A megnyitón nemcsak a kallódó misszió kliensei, hanem kommandósok is jelen voltak – az ambulancia munkatársai fontosnak tartják, hogy megváltoztassák a kölcsönösen kialakult előítéleteket. Erre szolgál majd többek között a novemberi jótékonysági edzés is, amelynek bevételét egy beteg kislány gyógykezelésére fordítják – avat be a részletekbe Ijjas Bernadett pszichológus. A lehetőséget az egyik ismerős rendőr ajánlotta fel, aki korábban profi bokszoló volt. Az eseményre közel háromszáz résztvevőt várnak a nagyvenyimi általános iskola tornatermébe november 16-án, tizennyolc órakor.

Józsi és Balázs, a támogatott lakhatás derűs házigazdái

BIZTONSÁGOS OTTHON Az intézmény tevékenységének alapvető része a támogatott lakhatás. A rehabilitációról kikerült kliensek jó gazdái a nyaralót idéző, hét férőhelyes háznak az orvosi rendelő szomszédságában: ha kell, új komposztálót építenek a hulló faleveleknek, és rutinos házigazdaként vezetik körbe a hozzájuk betérő érdeklődőt, nem teszik szóvá, ha az végigtrappol a konyha frissen felmosott kövén. Ez is az elsajátított kompetenciák egyike. Józsi budapes„Kell, hogy a legreménytelenebbnek is legyen remény, ti, az egyik dunaújvárosi nagyáruházlegfeljebb mi itt most nem tudunk segíteni, ban dolgozik, fél éve él a támogatott lakhatásban – mint mondja, nem is de ez a mi korlátunk, nem az övé. Igenis mindenkinek van akar visszamenni a fővárosba, amely segítség, mindvégig ott van az Isten az egész történetben, számára tele van nyomasztó emőt nem szabad kihagyni, akkor sem, ha a kliens nem érzékeli.” lékkel. – Nagyon boldog vagyok, jól érzem itt magam. Megéri józannak lenni, az az igazság – foglalja össze. A másik fiú, Balázs hét hete lakik Dunaújvárosban. – Falusi kihagyni, akkor sem, ha a kliens nem érzékeli. Mi tudjuk, hogy ő gyerek vagyok, szeretem a természetet, a nyüzsit, a tömeget igenis ott van – jelenti ki a szakember. viszont nem. Először a mentoraim mondták, hogy jöjjek ide. A LÉNYEGRŐL BESZÉLNI Otthon már nincs helyem, mert biztosan ugyanoda kerülnék, ahonnan a rehabra mentem. Megnéztem az ambulanciát, jobAz MRE kebelében működő ambulancia elsősorban nem hit­ ban tetszett, mint a budapesti. Eleinte voltak nehézségek, de életi intézmény, a lelkiség mégis az ott zajló szakmai munka most elég otthonosan vagyok – teszi hozzá. gerince. A stábalkalmak mindig áhítattal kezdődnek, és elindult a pénteki dicsőítő áhítatok sorozata is, ugyanis a támoMÁSKÉPP LÁTNI A FÜGGŐSÉGET gatott lakhatásban élő volt rehabos fiúk igénylik, hogy újra hallják és énekeljék a gyógyulásuk alatt megtanult énekeket. Centgraf Károly tizenöt évig dolgozott a ráckeresztúri drogre– Fontos, hogy a lelkigondozói beszélgetésbe – hívjuk most habilitációs otthonban, amelynek korábban kliense is volt. Akígy a konzultációkat – is behozható az Isten. A szemléletünkkoriban még nem léteztek olyan helyek, mint az újvárosi amben és bennünk, hívő munkatársakban jelenik meg az, hogy bulancia. – Van mögöttem szerhasználó múlt, de már nem ez ez keresztyén intézmény, nem szertartásokban. Az egyházi határoz meg, az viszont alapvető tapasztalat, ahogyan magát a ünnepeket megtartjuk, próbálunk a lényegről beszélni, nem a függőséget látom. Vallom, hogy van szabadulás, és a találkozás szavakban, hanem a levegőben érződik, hogy keresztyén hely Istennel mindent felülír – ez a mostani életem és gondolkodávagyunk – összegzi az intézményvezető. Hozzáteszi: aki idesom alapja. De ebből nem a drogosság a lényeg, hanem az, hogy jön, azt reméli, hogy itt kap valamit. – Nem biztos, hogy azt, ez a találkozás mindent meg tud változtatni, ezért csak így tuamit remél, de nem is az a dolgunk, hogy azt adjuk, amit ő akar. dom látni a klienseket is. Kell, hogy a legreménytelenebbnek is Én sem azt kaptam, amit kerestem – de érzik, hogy tudunk legyen remény, legfeljebb mi itt most nem tudunk segíteni, de és akarunk segíteni a magunk keretein belül – foglalja össze ez a mi korlátunk, nem az övé. Igenis mindenkinek van segítség, Centgraf Károly.  FOTÓ: ZELLEI BOGLÁRKA ÉVA mindvégig ott van az Isten az egész történetben, őt nem szabad 10 Reformátusok Lapja

2019. november 3.


| AKTUÁLIS |

Ünnepelt a KIMM

Fennállásának és működésének harmincötödik évfordulója alkalmából rendezett konferenciát október 16-án a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója (KIMM) Budapesten, amelynek a Németajkú Református Egyházközség Hold utcai temploma adott otthont. A meghívottak között volt a KIMM számos régi kliense is. Az esemény Balog Zoltán lelkipásztor áhítatával kezdődött, aki Zákeus történetén keresztül mutatott rá arra, Jézusnak van ereje ahhoz, hogy megváltoztassa az emberek életét, még akkor is, ha mások szemében csupán bűnösök. – A rehabilitáció nagyon összetett, szövevényes probléma, ami holisztikus, komplex megközelítést igényel, és az elmúlt évtizedek alatt a KIMM munkatársai rengeteget tanultak és fejlődtek ebben – foglalta ös�sze az elmúlt harmincöt év tanulságait Erdős Eszter a Reformátusok Lapja kérdésére. – A másik tanulság: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” (Zsolt 127,1). Megtapasztaltuk, hogy Isten nélkül tényleg nagyon nehéz, de a legnagyobb kegyelmet akkor tudjuk átélni, ha mi magunk is nyitottá válunk – fogalmazott a lelkipásztor.  HEGEDŰS BENCE

SZÓMAGYARÁZAT Alacsonyküszöbű ellátás: könnyen és bárki számára elérhető, akit valamilyen függőség, szenvedélybetegség érint. Teljesen anonim. Pihenni, józanodni, telefonálni vagy internetet használni van lehetőség. A szolgáltatás része az ártalomcsökkentés, amely az intravénás szerhasználóknak biztosít steril eszközöket: tűt, fecskendőt, alkoholos törlőkendőt, szűrőt, vénaápoló krémet. A cél a HIV- és a Hepatitis C-fertőzések megelőzése. Elterelés: amennyiben droghasználat miatt eljárás indult valaki ellen, az választhatja a megelőző felvilágosító szolgáltatást. Az elterelés hossza minimum hat hónap és összesen tizenkét alkalom. Közösségi ellátás: megértő szakmai stáb segít a függőség kezelésében és elfogadásában a szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak különféle és változatos szabadidős programok, önismereti csoportok, egyéni és családkonzultációk szervezésével. Nappali ellátás: tisztálkodási és mosási lehetőség, pszichoszociális támogatás vehető igénybe. Támogatott lakhatás: biztonságos életkörülmény azok számára, akik függőségük miatt eltévedtek az életben. Előzetes állapotfelmérés és tartós absztinencia után a lakhatás legfeljebb egy évig vehető igénybe. Járóbeteg-szakellátás: a rendelési időben a szakorvosi ellátást pszichiáter, addiktológus szakember, a nem szakorvosi ellátást pszichológus, szociális munkás, addiktológiai konzultáns biztosítja. Felvétel rehabilitációs otthonba: elsősorban a ráckeresztúri felnőttek és fiatalkorúak Drogterápiás Otthonába végeznek előgondozást, de bármelyik rehabilitációs intézetbe segítenek bekerülni.

Ijjas Bernadett, Centgraf Károly és Tringer Andrea az egykori orvosi rendelő ajtajában 2019. november 3.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Komolyan venni a missziói parancsot Idén november 3. a társadalmi misszió vasárnapja. Ezen a napon az JEZSOVICZKI elesettekért, a társadaNOÉMI lom perifériájára került embertársainkért imádkozunk. Magyarné Balogh Erzsébettel, a Református Missziói Központ (RMK) lelkész-igazgatójával arról beszélgettünk, mit foglal magában ez a kifejezés, és hogyan tudunk személyesen, az imádságon kívül más módon is részt venni ebben a szolgálatban.

12 Reformátusok Lapja

2019. november 3.


| INTERJÚ |

A Bibliaolvasó Kalauz erre a vasárnapra kijelölt szakaszában szerepel ez az ige: „Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek.” (Kol 1,27) Hogyan kapcsolódik össze a reménység a misszióval? Amikor az Isten elhívására igent mondok, igent mondok arra az útra is, amelyre ráléptem, és amelyen le kell mondanom a saját elképzeléseimről. Az elhívó Úrra, Krisztusra kell figyelnem, különben nem valósul meg a misszió. Mondhatjuk szavakban, hogy küldetésben járunk, de ez csak akkor igaz, ha valóban Jézus indított el az úton, és ő jár előttünk. Ha ezzel a reménységgel a szívünkben tudunk felébredni és imádkozni mindennap, hogy „ebben az engedelmességben tarts meg engem, Uram”, akkor a misszió munkásai vagyunk. Apró porszemként, de azok vagyunk.

sziói területekről, amelyek egyébként nem feltétlenül vannak jelen egy-egy gyülekezetben. Ebben az esztendőben például nincs ilyen meghívásunk, de mindig nyitottak vagyunk erre. Melyik missziói szolgálatokat öleli fel az RMK? Hozzánk tartozik a börtönlelkészi szolgálat, a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat – régebbi nevén Házasság- és Családsegítő Szolgálat –, az iszákosmentő misszió, a kórházlelkészi szolgálat, a repülőtéri lelkészség és a siketmis�szió. Nem utolsósorban pedig a református telefonos és internetes lelkigondozás, amely negyvenkét önkéntessel dolgozik, és november 15-én lesz a fennállásának harmincöt éves jubileuma. Folyamatos képzéseket tartunk nekik, hiszen fontos a

A misszió alapja tehát az egyének elhívása, vagy „Sok jeles nap van a Bibliaolvasó Kalauzban és inkább az egyházé? Meg vagyok győződve arról, hogy az egyének az egyházi év naptáraiban, de a társadalmi misszióról elhívása. Ha az egyházban elkötelezett embekeveset beszélünk. Nagyon hasznos lenne, rek elhívás alapján végzik a küldetésüket, akkor a misszió az egyház elhívásává is fog válni. Van ha figyelnénk arra, hogy van olyan vasárnap, az egyháznak is küldetése, hiszen az eklézsia amikor kiemelten gondolkodhatunk, beszélhetünk minden korban a kihívottak közössége ebben a a társadalmi missziós szolgálatokról, világban, amelynek minden helyen és időben az a feladata, hogy bizonyságot tegyen a feltámadott, és imádkozhatunk azokért.” élő Jézusról. Elsődleges eszköze az Ige hiteles hirdetése, aztán a szeretetszolgálat gyakorlása lelki karbantartás és az új munkatársak felkészítése is. Nehéz és az, hogy a tagjai mindenféle élethelyzetben és emberi kapszolgálat ez, hiszen éjjel-nappal rendelkezésre kell állni, ennek csolatban a Krisztus képviselőiként nyilvánuljanak meg. Nem ellenére sokan vállalják, nagy lelkesedéssel. Nálunk működik a biztos, hogy ezt szavakban mindig ki kell mondani, de legyen ez vakmisszió is, amelynek egy éve új lelkipásztora lett Nógrádiné az indíttatásunk, tetteink, vállalásaink, döntéseink motivációja. Kovács Alexandra személyében. A lepramisszió pedig a nemzetközi szervezet része, és az RMK-ban van a székhelye, ahoMiért fontos, hogy kinevezzünk az évben egy vasárnapot a tárgyan a Magyar Kékkereszt Egyesületnek is. sadalmi misszió számára? Sok jeles nap van a Bibliaolvasó Kalauzban és az egyházi év napA lepramisszióról sokaknak a nagymamáink által a betegeknek táraiban, de a társadalmi misszióról keveset beszélünk. Nagyon kötögetett fehér fáslik jutnak eszébe. hasznos lenne, ha figyelnénk arra, hogy van olyan vasárnap, Sok önkéntese volt annak idején lepramissziónak. Amikor amikor kiemelten gondolkodhatunk, beszélhetünk a társadalmi Dobos Károly elindította ezt a gyönyörű szolgálatot, az volt a missziós szolgálatokról, és imádkozhatunk azokért. Például a célja, hogy szerte az országban, a gyülekezetekben minél töblelkipásztorok ez alapján készülhetnek az igehirdetésre, vagy a ben imádkozzanak a misszióért, és készítsenek kötözőfáslit a gyülekezetek missziói munkatársai, a missziói bizottság tagjai leprásoknak. Még mindig rendszeresen összegyűlnek azok a beszámolhatnak az előző évről, és előretekinthetnek a társahetven-nyolcvan év feletti idős asszonyok, akik közül többen a dalmi missziós szolgálatok tekintetében. lepramisszióban szolgáltak egykor. Ma már nem fáslit készítenek, hanem tízszer tíz centiméteres négyzeteket kötnek maraHogyan ünnepelik meg ezt a napot az RMK-ban? dék fonalakból. Ezekből takarókat horgolnak össze, amelyek a A munkatársaim, az egyes társadalmi missziók lelkipásztorai és cigány- és a hajléktalanmisszióba, tanodákba, gyerekházakba én magam is szoktunk gyülekezetekben szolgálni ezen a vasárkerülnek. A 2010-es nagy árvizek idején hetven takarót tudtunk napon. Több éven keresztül levélben kerestem meg a gyülekeígy átadni a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek. Az zetek lelkipásztorait, illetve sokfelé próbáltuk felhívni a figyelasszonyoknak ez a csoportja, a DorKász megközelítőleg hárommet arra, hogy meghívhatók a misszióvezetők. Ez néha jobban, száz gyülekezettel van kapcsolatban. Összefogják azokat, akik néha kevésbé működik, pedig nagyon hasznosnak tartom ezt a ezekben a közösségekben a négyzeteket kötik, és imádkoznak szolgálati lehetőséget, mert így tudunk beszélni azokról a mis�2019. november 3.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

értük. Példaként említem a nyolcvan év felett járó Erzsike nénit, aki minden hétfőn idevonatozik Kiskunhalasról azért, hogy elhozza a kis négyzeteket, amelyeket ott, a környéken összegyűjtött, és velünk töltsön négy-öt órát, majd visszautazik. Csodálatra méltó, ahogyan komolyan veszi a missziói parancsot és a reménységet. A missziók lelkipásztorain kívül kikkel dolgoznak még együtt az RMK-ban? A lelkészi vezetőkön kívül vannak nem lelkészi munkatársaink is, hiszen a missziói szolgálatoknak adminisztratív, gazdasági és koordinációs feladatai is vannak. Mint minden más intézményben, nálunk is dolgoznak adminisztrátorok, pénzügyi munkatársak, és vannak technikai munkatársaink is. Összesen huszonnyolcan vagyunk, és negyvenöt szerződéses önkéntesünk van. Fontos megemlíteni, hogy az RMK-ban rehabilitációs foglalkoztatás is folyik: 2008 óta megváltozott munkaképességű munkatársakkal dolgozunk együtt. A karbantartónk, az informatikusunk, aki az udvart rendben tartja, aki a postát intézi, aki a recepciós szolgálatokat látja el, vagy a két takarítónk egyaránt megváltozott munkaképességű. Ez alatt a több mint tíz év alatt az úgynevezett egészséges munkatársakat odafigyelésre, együttműködésre tanította meg az ő mindennapi jelenlétük. Van, aki kerekes székkel jön, van siket, vak és egyéb mozgáskoordinációs problémával küzdő is közöttük. Ilyen kiterjedt missziói hálózathoz nem tűnik túlságosan nagynak ez a létszám. Hogyan tudnak megbirkózni a feladatokkal? Nagy hangsúlyt fektetünk az önkéntességre. Például amikor a siketmisszió játszóházat szervez valamelyik iskolában, akkor a lelkipásztor és a gyülekezeti tagok eljönnek a helyi gyülekezetből, és beállnak a szolgálatba. Ez tulajdonképpen mindegyik missziói területre igaz, mert például egy-egy börtönlátogatásba, karácsonyi vagy családi börtön-istentiszteletbe is be tudnak kapcsolódni önkéntesek, vagy betegeket is látogathatnak a kórházlelkészek irányításával. Ezek lehetnek eseti vagy rendszeres szolgálatok, de mindenképpen nagyon fontos számunkra az önkéntesek jelenléte. Bárki felkeresheti önöket azzal, hogy szeretne így segíteni? Igen, és bízom abban, hogy valamelyik területen tudunk neki feladatot adni. Hadd említsem meg a Dömösön működő szenvedélybeteg-szolgálatot is, ahol az alkalmazottak mellett szintén vannak önkéntesek is. Utóbbi nem csak azt jelenti, hogy a konyhán kell dolgozni, vagy össze kell söpörni a lehullott faleveleket, bár az is óriási segítség. Sok önkéntesre van szükség a csoportok mozgatásában, a napi operatív feladatok megoldásában, akár az együtt imádkozásban, lelkigondozói beszélgetésekben is. Természetesen az imaháttér sem hagyható figyelmen kívül. Aki nem tud tevőlegesen részt venni a szolgálatban, így ís segítheti a munkánkat. 14 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

A missziói gyakorlat része-e a teológiai hallgatók tanulmányainak? A kolozsvári és a pápai teológiáról már több éve jönnek hozzánk missziói gyakorlatra hallgatók az Erasmus-program keretében, vagy egyszerűen csak segíteni. Sokan itt látják először élőben a betegágy melletti, a börtönben végzett vagy a szenvedélybetegek közötti szolgálatot, mert mindaddig nem találkoztak azzal, hogy ez is része lehet a lelkipásztori hivatásnak. Ez a fajta missziói gyakorlat nem része a lelkészképzésnek, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy kötelezővé kellene tenni, de a lehetőségeket mindenképpen jó lenne megmutatni, mert a társadalmi szolgálatok jelenlegi vezetői keresik az utánpótlást, a munkatársakat. Jelen pillanatban a legnagyobb hiány a börtönlelkészi szolgálat területén van. Ez lelkileg és fizikailag is megterhelő, speciális helyen zajló munka. Nemrég találkoztam az egyik börtönlelkésszel, akinek a hét minden napján öt istentiszteletet, illetve bibliaórát kell tartania. Ezen kívül egyéni és csoportos lelkigondozói beszélgetéseket is vezet. Az a büntetés-végrehajtási intézmény, ahol ő szolgál, közel ezer fővel működik, azaz gyakorlatilag ezerfős gyülekezete van. Azért imádkozunk, hogy Isten szólítson meg és hívjon el, küldjön fiatalokat erre a missziói területre. Hogyan tudnak együttműködni a Kárpát-medencei missziói szolgálatokkal? 2007-től folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kilenc Kárpát-medencei egyházkerület társadalmi misszióival. Évről évre összegyűltünk Berekfürdőn, és most néhány esztendős kihagyás után, 2020 tavaszán ismét tartunk majd missziói konferenciát. Kárpátalján, Erdélyben, a Partiumban, a Felvidéken és a Délvidéken is vannak olyan társadalmi szolgálatok, amelyekkel jól együtt tudunk működni. Nekik ugyan nincs olyan sokrétű társadalmi szolgálatuk, mint Magyarországon, de ugyanúgy el kell látniuk ezeket a missziói területeket, mint ahogy nálunk. Ezért szeretnénk az együttműködést megerősíteni és kiterjeszteni például a képzőintézetekre is, hogy a teológus és a lelkész szakos hallgatókat mind jobban bevonjuk, ezáltal legyen rálátásuk a misszióra. Milyen a kapcsolatuk a civil szervezetekkel? A XV. kerületi önkormányzattal jó a kapcsolatunk, ők tulajdonképpen úgy tekintenek az RMK-ra, mintha a területükön lévő egyházi közösség vagy gyülekezet lenne. Érzékenyítő napjainkon többször is részt vett a most megválasztott polgármester, és nagyon jó a kapcsolatunk a helyi lokálpatrióta egyesülettel, a kerületi középiskolákkal, néhánnyal van együttműködési megállapodásunk a kötelező közösségi szolgálat tekintetében. Most éppen nyílt egészségnapot szervezünk, november 22-én a defibrillátor kezelését és az elsősegélynyújtás alapjait is meg fogjuk tanulni. Ami nagyon fontos, hogy a program a meghívott doktornő és a résztvevők köszöntése mellett mindenképpen evangéliumi üzenettel fog indulni, és természetesen áldást kérünk a gyógyító szolgálat munkájára is.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Búcsúzások és elválások sorozataként is felfogható az életünk. Valamitől mindig búcsúzunk, és persze mindig találkozunk és szembesülünk valami újjal is. Elisabeth Kübler-Ross, a neves amerikai pszichológus szerint nemcsak a haldoklásnak vannak jól felismerhető szakaszai, hanem a gyász folyamatának is ugyanaz az öt fázisa lehet: elutasítás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. Nem vagyunk egyformák, nem mindenkinél tart azonos ideig egy-egy időszak, de mindannyian küzdünk az érzelmeinkkel. A félelemmel, haraggal és bűntudattal mindnyájan kényszerülünk szembenézni. Gyötör az önvád, hogy nem tudtuk úgy szeretni azt, aki elment, ahogy kellett volna. Nem tudtuk kimutatni, hogy milyen fontos nekünk. Előfordulhat, hogy veszekedtünk, talán össze is vesztünk a halála előtt. Hogyan lehet kibírni akkor a jóvátehetetlent, hogy soha többé nem kérhetünk, adhatunk bocsánatot egymásnak? Minden érzelem érthető: harag, düh, tehetetlenség, önvád és a nem múló fájdalom. Nem érdemes menekülni előlük, letagadni vagy elfojtani, mert később indulatkitöréssel és megmagyarázhatatlan agresszióval törnek fel a mélyből. Át kell élni ezeket, vállalni és elviselni, hogy nem mindig sikerül szépen elválni, idillikusan, kedvesen búcsúzni, szép szavakat mondani, mint egy romantikus regényben. Két testvér élt együtt régóta, és nagyon különbözött a természetük. Állandóan folyt a vita, a fiatalabb nem tudta elfogadni, hogy öregszik, és nehezen mozog. Mindig menni akart, tevékenykedni, de már nem tudott. Nővérének bűntudata lett, hogy mentőt hívott hozzá, amikor elesett, mert a kórházba kerülve rövidesen meg is halt. Az ő hibája? Rosszul tette? Mit kellett volna tenni? Hosszas betegség után is nehéz elengedni azt, akit szerettünk, mert hajlamosak vagyunk áltatni magunkat és betegünket, és reménykedni, hogy mégis meggyógyul. Talán ezt akarja hallani ő is, és a kedvéért színlelünk? Vagy nincs bátorságunk szembenézni a végleges búcsúval. A váratlanul jövő gyors halál viszont úgy szakítja le rólunk a szülőt, társat, gyermeket, barátot, hogy kitép belőlünk is egy darabot. Viharos érzelmeinkkel Isten ellen lázadunk. Hitünk megbicsaklik, érteni és tudni szeretnénk, hogy mi értelme ennek a halálnak, és nincs válasz. A gyászt viselni kell és dolgozni vele, mert munka. Gyászmunka. Felismerni és elviselni az érzelmeket, átadni Istennek, és kérni a megbocsátást. Mert a bűntudat torzít, és ezt a díszes sírkő, sűrű temetőlátogatás és drága virágok sem tudják föloldani. Csak Istennél van a békesség. 

IMÁDKOZZUNK!

Emlékezni csak arra lehet, ami mögöttünk van, de reménykedni visszamenőleg nem szoktunk. A remény az eljövendőre vonatkozik, megszabadíthatja a jövőt a félelemtől és az aggodalomtól. Ezekben a napokban elment szeretteinkre, reformáló őseinkre emlékeztünk, Urunk, de nem akarunk a múltban ragadni, hanem a reménység követei szeretnénk lenni ezen a földön! Köszönjük, hogy a keresztyén ember számára nem a múlt és nem is a jövő az igazán fontos, mert az egyik elmúlt, a másik pedig még nem jött el. Mi itt és most szeretnénk követőidként megmutatni a világnak, hogy a reménység gyermekei vagyunk, akik méltók az ősök örökségére, és bátran néznek a jövő felé! Valljuk: nem a félelem lelkét kaptuk, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Álomfejtők, jósok, mágusok Dániel könyvének fontos szereplői a rejtélyes mesterkedéssel jövőt megfejteni igyekvő csillagjósok, igézők és más titokzatos tevékenységeket folytató specialisták. Úgy tűnik, az efféle mesterséget űzők végigkísérték az ókori királyságok életét, szolgálataikra mindig igényt tartottak az udvarban. Bibliaolvasó embernek a varázslókra kimondott szigorú ítélet jut eszébe róluk (2Móz 22,17; 5Móz 18,9–14), de épp emiatt kell kérdeznünk: miben állt az ókori vajákosok mestersége? Mezopotámiában, Babilóniában és Asszíriában senki nem kételkedett abban, hogy az istenek közlik akaratukat. A kérdés az volt, hogy képesek lesznek-e észlelni és helyesen értelmezni a jeleket, épp ezért rendkívüli vagy csak szokatlan eseményeknek, esetleg a csillagok állásának éppúgy különös jelentőséget tulajdonítottak, mint a király álmainak. Jelet lehetett kiolvasni egy áldozati állat májából, az ég felé gomolygó füstből, de akár abból is, ha az ünnepi körmenet alkalmával megbotlott egy pap. Igazi tudományos igénnyel közelítettek ezekhez, megvizsgálták, kiemelték a tartalmat hordozó részleteket, ezeket hasonló jelek alapján magyarázták, majd az egészet összefüggésbe helyezték, és közölték a már alkalmazható értelmezést. Bonyolult eljárás volt, amelynek komolyságát az adta, hogy az egyes részek nem voltak szabadon magyarázhatók: tudták, mit jelent, ha az álomban egy ember leül, feláll vagy eszik. A részletek változhattak (lakomán vagy magányosan és így tovább), de ezek az elemek nem terelhették el a jól képzett szakember figyelmét. Sarlatánság, mondja erre a mai kor embere – tudomány, szólt ugyanerről ókori elődeink ítélete. Dániel könyvének 2. fejezetében ezért érthető a mágusok riadalma: a király ugyanis nem árulta el nekik a magyarázandó álmot, amelyet részekre bonthattak és értelmezhettek volna. Ebben a helyzetben egyedül a zsidó Dániel talált megoldást: könyörgött, és Isten feltárt neki mindent.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2019. november 3.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

A hívők felett nyitva van a menny FARKAS ZSUZSANNA

– Bármi történik is a gyülekezetben, nem felejthetjük el, hogy mi csak eszközök vagyunk, a valódi munkát a Szentlélek végzi el – vallja Meleg Attila. A bódvaszilasi lelkipásztor hétköznapjai felújítási munkálatokkal, gyermekfoglalkozásokkal és folyamatos telefoncsörgéssel telnek – azonban a közösségben legalább annyira fontosnak tartják a lelki épülést, mint a fizikait.

Bódvaszilas – vagy, ahogy a helyiek hívják, Szilas – fent északon, a tornai Alsó-hegy tövében fekszik, ahol a Szilas-patak nekifut a Bódvának. A Miskolctól mintegy ötven kilométerre található településen a templom és a temető alatt álló, egykor tanári laknak épült, kétszáz éves parókia udvarán fogad bennünket Meleg Attila. A lelkipásztor Bódvaszilason, Hidvégardón és Tornaszentjakabon szolgál. Szilas korábban leányegyházközség volt, 2006-ban sikerült saját lelkészt hívniuk.

A TEMPLOM, A JÖVŐ ÉS A TRÓJAI FALÓ – Sokan, akik látták, mennyire messze van a falu a nagyvárosoktól, nem vállalták az itteni szolgálatot. Engem a teológia után helyeztek ide, korábban nem is hallottam erről a településről, de azt kértem Istentől: mindegy, hová vezet, csak az ő orcája jöjjön velem – idézi fel a lelkész. A reformáció kora óta jegyzett gyülekezet létszáma mindig is kétszázötven-háromszázötven fő körül volt. Az 1700-as években a helyi földesúr rekatolizált, a megmaradt református közösség pedig 1804ben templomot, később általános iskolát épített. – Kezdetben voltak nehézségek, a presbitériumban is mindenki idősebb volt nálam, de végig azt éreztem, hogy Isten mellettem van. Egy közösséget mindig az ő kegyelme tart meg. Isten múlt, jelen és jövő ura, ameddig pedig ez a közösség ragaszkodik hozzá, lesz jelene és jövője is – teszi hozzá a lelkész. Az irodában több nemzet zászlaja árulkodik arról, hogy az első időszakban egy nemzetközi helytörténeti és angol nyelvi tábor nyújtott segítséget a közösségépítésben. A nyári hétre a Felvidékről, Erdélyből, Skóciából és az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek résztvevők, amelyen – bár nem kifejezetten vallási alkalomként hirdették meg – természetesen bibliai témákat dolgoztak fel. – Ez volt a mi trójai falovunk: kulturális és nyelvi ismeretek mellett hoztuk közelebb az Igét, idén pedig már a tizenharmadik ilyen táborunkat szerveztük meg. Ma már azok jönnek ilyenkor szolgálni, akik egykor gyermekként táboroztak velünk – magyarázza a lelkipásztor.

16 Reformátusok Lapja

2019. november 3.


| REFORMÁTUS ÉLET |

AZ IGAZI VÁLTOZÁS A munka eredményeképpen mára az istentiszteletek mellett gyülekezeti és presbiteri bibliaórák, ifjúsági táborok, családi napok, közös utazások, kóruspróbák és konfirmációi előkészítő alkalmak építik a közösséget. Emellett az elmúlt bő egy évtizedben felújították templomukat, a parókia és a gyülekezeti ház épületét, gyümölcsöst telepítettek, és jelenleg is épül Biztos Kezdet Gyermekházuk. Meleg Attila tizenhárom éves kora óta lelkipásztornak készült, iskolai tanulmányai alatt is ezzel az elhívással figyelte lelkésze szolgálatát Zilahon. – A legfőbb célom, hogy mindig legyen lelki épülés is közösségünkben, és jöjjön ébredés a gyülekezetünkbe – hangsúlyozza a lelkipásztor. – Néhány évvel ezelőtt azt láttam, hogy épületeink szépülnek, de hiába voltam már közel tíz éve lelkész, nem tértek meg körülöttem az emberek. Amikor imádkozni kezdtem, Isten arra mutatott rá, hogy a megújulásnak velem kell elkezdődnie – emlékszik vissza.

„Meg vagyok róla győződve, hogy Isten azért tartja meg a roma népet, mert terve van velük, ezt pedig nekik is el kell mondanunk.” (Meleg Attila) Az igazi változás 2014 táján kezdődött, ekkor ismerte fel a lelkipásztor, amit az Ószövetség így fogalmaz meg: „először a papoknak kell megtisztulniuk.” – Minket a teológián megtanítottak arra, hogyan írjunk prédikációt, hogyan vezessünk gyülekezetet és hogyan legyünk lelkipásztorok, de menet közben az ember változik, belepi a por – ha pedig ilyenkor nincs meg benne a megújulás szándéka, a kiégés következik. Hálás vagyok, hogy Isten rámutatott a hibáimra, és Szentlelke lesöpörte rólam a port – vallja meg a lelkipásztor. Ennek nyomán Bódvaszilason virágzik a gyülekezet és a cigánymisszió: vannak, akik azért költöztek a településre, mert hallották a gyülekezet hírét, és olyan helyre vágytak, ahol lelki közösségre találhatnak. – A hívő ember felett nyitva van a menny, mi ezért azt valljuk, hogy Bódvaszilas felett is nyitva van a menny. Akik ide jönnek, érzik ezt. De bármi történik is a gyülekezetben, nem felejthetjük el, hogy mi csak eszközök vagyunk, a valódi munkát a Lélek végzi el – emlékeztet Meleg Attila.

VEZETÉS ÉS MENTORPROGRAM – Úgy nőttem fel, hogy két roma család is bejárt hozzánk. Nyáron a szőlőben dolgoztak a szüleimmel, télen pedig segítettük őket, ha szükség volt rá – meséli Meleg Attila. Mint mondja, a 2019. november 3.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

teológián is tanultak börtön-, kórház- és cigánymissziót, tudta, hogy amint gyülekezetbe kerül, az utóbbiban érintett lesz. – Az elmélet kevés, el kell menni hozzájuk, és elmondani, hogy Isten országa elközelített, az ő népükből is be kell teljen az üdvözültek száma – hívja fel a figyelmet. A lelkész szerint a misszió legjobb útja az lenne, ha vis�szatérnénk dédszüleink módszeréhez, és aki tud, maga mellé venne egy-egy roma családot, hogy mentorálja őket. – A példamutatás a leghatékonyabb, és az, ha hitre segítjük őket, mert onnantól már Isten az, aki vezet – magyarázza Meleg Attila. Ezt a módszert szeretnék meghonosítani a gyülekezetben, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Európa-szerte véget érnek programok, ha lezárul egy-egy pályázat, miközben az igényesség és a vezetés nem lehet pénzkérdés. Erre jó példa az a roma kislány, aki a nyári angoltáborban tapasztalta meg először, milyen mindennap fürdeni. Hazatérve arra kérte szüleit, próbáljanak meg fürdőszobát építeni, a szülők pedig a lelkipásztorhoz fordultak segítségért. A valóság ugyanis sokszor ilyen: egy-egy parasztházban akár húszan is élnek egyszerre víz, fürdőszoba és olykor villany nélkül. – A cigánymisszió érdekes terület, amelynek hatása csak hosszú távon mérhető. Igyekszünk az elképzeléseinkhez keresni támogatást, nem pedig fordítva, ugyanis ha nem megfelelően végezzük a missziót, akkor kiéleződnek a konfliktusok a magyar és a roma lakosság között – hangsúlyozza a lelkipásztor. – Meg vagyok róla győződve, hogy Isten azért tartja meg a roma népet, mert terve van velük, ezt pedig nekik is el kell mondanunk – teszi hozzá.

BIZTOS KEZDET, BIZTOSABB FOLYTATÁS A bódvaszilasi gyülekezetben azt mondják, a cigánymisszió a bölcsőtől a szemfedőig tart: a kisgyermekek a Biztos Kezdet Gyermekházba, majd a tanodába járhatnak, a felnőtteknek közmunkaprogrammal segítenek, miközben várják őket a gyülekezetbe is. A tavaly augusztusban megnyitott gyermekház jelenleg a gyülekezeti teremben működik, később költözik majd át a felújítás alatt álló, végső helyszínére. A létszám változó: öt-tíz fő látogat el a foglalkozásokra, de ez különleges lehetőség a hátrányos helyzetű családoknak: a gyermekek hároméves korukig a készségfejlesztő alkalmakon vehetnek részt, a szülők pedig azt tanulják, hogyan is legyenek szülők. – A kicsiknek mindig megünnepeljük a születésnapját. Egyszer egy anyuka megkérdezte, lehetne-e neki is valami hasonló, mert korábban sosem volt része ilyesmiben – idézi fel a szívszorító élményt az intézmény szakmai vezetője, Melegné Feldmár Margitka, a lelkipásztor felesége. Természetesen felköszöntötték az édesanyát is. Ez az eset jól példázza, milyen körülmények közül érkeznek ide a szülők: az mindig csak a ráadás, hogy a foglalkozások alatt használhatják a mosógépet, kimoshatják a ruháikat. – Nekünk is fel kell ám nőnünk: azt csak az együtt töltött idővel látjuk, hogy nem ismerjük eléggé a roma közösséget 18 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

„Isten múlt, jelen és jövő ura, ameddig pedig ez a közösség ragaszkodik hozzá, lesz jelene és jövője is” – teszi hozzá a lelkész.


| REFORMÁTUS ÉLET |

– összegzi tapasztalataikat a pedagógus. – Nem szabad olyan magasra tennünk a lécet, hogy ne tudják megugrani, türelemre és sok magyarázatra van szükségük – teszi hozzá. A gyermekek közül többen már óvodába kerültek, de idén tavasszal és nyáron is születtek kisbabák, akiket az anyukák vagy nagymamák már elhoznak a „biztos kezdetbe”. Az édesapák is elkísérik őket, ha éppen nincs munkájuk. A játék, a foglalkozások és a közös főzés segítségükre van abban, hogy jobban megismerjék egymást. – A nagyobb testvérek már részt vesznek a hittanoktatásban, mindenkit hívogatunk a gyülekezetbe, hiszen a legfőbb célunk, hogy Istenhez vezessük őket – hangsúlyozza Melegné Feldmár Margitka.

ÜZENET JELENNEK ÉS JÖVŐNEK Meleg Attila a tapasztalatok alapján úgy látja, a roma közösség integrálódik, de még hosszú út áll előttük, amelyen külön istentiszteleti alkalmakkal és rétegfoglalkozásokkal segítik őket. Ugyanakkor – mint mondja – nem áll fent annak a veszélye, hogy párhuzamos gyülekezet jöjjön létre, mert a helyi reformátusok befogadók, támogatják a romák ügyét. – Ez a közösség kitartó és élni akar: ez már akkor kiderült, amikor ideérkezésem után először a templomot újítottuk fel. A gyülekezet tagjai maguk adták össze a pénzt, aztán négy hónap alatt kalákában hozták rendbe az épületet: a férfiak dolgoztak, az asszonyok pedig ebédet főztek – emlékszik vissza a lelkész. A felújítás nem volt egyszerű: meg kellett harcolni a besüllyedt padlóval, a szú rágta bútorzattal és a kön�nyező gombával is. A háromszáz férőhelyes épületet a reformáció emlékévében tudták teljesen rendbe hozni, a munkálatok közben megtalálták a torony eredeti faszerkezetét, és végül azt állították helyre. – Különlegességünk, hogy a tornyon a csillag alatt van egy félhold is – mutat fel a lelkipásztor. – A hagyomány szerint azok a gyülekezetek, amelyek a török hódoltság után építették templomukat, ezzel üzenték, hogy Krisztus győzött az iszlám felett – ez ma is aktuális – teszi hozzá. Bódvaszilas mai reformátusai pedig hasonló módon, az ajtó mellett elhelyezett emléktáblára írt hitvallásukkal üzennek: „Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: újonnan kell születnetek.” (Jn 3,6–7) Nem a félhold az egyetlen elgondolkodtató jelkép: a parókián, a gyülekezeti házban és a templomban is több, református szemnek szokatlan kereszttel találkozhat a betérő. – A kereszt fontos jelképünk, amely a rajta lévő lepellel emlékeztet Krisztus értünk hozott áldozatára és feltámadására. Erre szeretném felhívni a figyelmet, erre mindennap emlékeznünk kell, hiszen erre tekintve láthatjuk meg életünk valódi célját – vallja Meleg Attila.  FOTÓ: SZARVAS LÁSZLÓ 2019. november 3.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Történelem A Bibliában az a különös, hogy az ember történetét mondja el. Az elejétől a végéig. Erre sokan azt mondják, hogy ez nonszensz, hiszen az ember történetét nem lehet összefoglalni. Nincs egységes történet, csak történetek vannak, amelyek nem állnak össze egységes egésszé. A Biblia már csak azért is téved, mert hamis feltételezésen alapul. A történelemmel a történettudomány foglalkozik, amelynek dolga, hogy feltárja, rögzítse azon tények összességét, amelyek megtörténtek. A különböző történeteket azonban nem feltétlenül lehet összekapcsolni, egységes egésszé kovácsolni. De vajon tényleg így van-e? A történelemben az a különös, hogy időben kiterjedő folyamat, és mondhatni, hogy egyetlen jellemzője a változás, másrészt a változásban mindig marad valamiféle állandóság. Maga az ember. Az

A történelem egésze önmagában, tehát Isten nélkül, érthetetlen és értelmetlen. A lényege csak akkor érthető meg, ha összefüggésbe hozzuk a testté lett Igével, az élő és uralkodó Jézus Krisztussal. állandóságban az a különös, hogy látszólag gátat szab neki az egyes ember halála, ám az elmúlt dolgok összességéből megmarad valami, ami ellenáll az idők folytonos változásának. Szóval, akárhogyan is, a történelemnek minden, az időben szétterülő jellegzetessége ellenére lényege, központi tartalma van, ami megfogalmazható, összefoglalható. De ha így van, akkor innen már csak egy lépés arra gondolni, hogy a történelem nemcsak az, ami az időben elmúlt, hanem az is, ami még az időben hátravan. Innen nézve a történelem egész és teljes folyamatként áll előttünk. A történelem nem más, mint az emberi jelenség időben kiterjedő létformája. Indokolt tehát feltenni azt a kérdést: van-e értelme a történelemnek mint a jövőt is magában foglaló egységes egésznek, és ha igen, akkor mi? Itt vagyunk természetesen az örök kérdésnél: feltételezhetjük-e az emberi jelenség történetéről, hogy egységes egészet alkot, és vajon van-e megfogalmazható lényege ennek az egésznek? Tévedés lenne azt gondolni, hogy ez csak afféle magasröptű filozófiai kérdés. Ha ugyanis a történelemben nem marad semmiféle állandóság, ha a 20 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

múlt, jelen, jövő nem kapcsolódik össze, és mindig csak elkülönült és önmagukba zárt jelenek vannak, akkor még a saját életünket sem lehetne összefoglalni. Pillanatfelvételek maradnának, amelyeknek semmi közük nem lenne egymáshoz. Az a különös, hogy a pillanatképek mégis egységes történetté állnak össze. Az ember attól ember, hogy képes összefoglalni saját történetét. Mégpedig azért, mert az idő szétdaraboló hatalma ellenére mégis marad benne valami állandóság. Minden egyén életének ezernyi története van, de ki tagadhatná, hogy ezek a történetek ugyanazon egyén történetének a részei? Hasonlóképpen lehet, hogy az ember története látszólag végtelen mennyiségű történetre esik szét, ám nagyon is észszerű az emberi jelenség történetének egységéről beszélni, amelynek az alapja, hogy van benne állandóság. Van valami tehát, ami ellentmond annak a hiedelemnek, hogy az idő végeláthatatlan folyamatában a történelem egysége és folytonossága megroppan, és megszűnik a különböző korok egymás közti kapcsolata. Erről tesz bizonyságot az egyház. Az egyház titka éppen abban van, hogy cáfolja azt a hiedelmet, miszerint nem lehet és nem szabad a történelemben egységes folyamot látni, valamiféle központi tartalmat és lényeget keresni, mert a történelemnek nincs üzenete. Ezzel szemben ott áll az egyház azzal a kijelentett bibliai üzenettel, hogy az emberi jelenség története egységet alkot, a korok ugyan jönnek-mennek, de van a beláthatatlan időben megvalósuló és kiteljesedő lényeg, jelentés, tartalom, amely túlmegy emberi döntéseken és akaratokon. A látható egyház ugyan a történelem szereplője, de az üzenet, amelyet hordoz, túlmutat rajta, éppen a lényegre: arra, mi történik az emberrel a történelemnek nevezett folyamatban. Az a kikutathatatlan titok, ami az emberi sors történetének végső tartalmát illeti, abban a felismerésben körvonalazható, hogy a történelem egésze önmagában, tehát Isten nélkül érthetetlen és értelmetlen. A lényege csak akkor érthető meg, ha összefüggésbe hozzuk a testté lett Igével, az élő és uralkodó Jézus Krisztussal, az Anyaszentegyház fundamentumával, aki az Alfa és az Omega, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Jézus Krisztus állandóságában van megalapozva az emberi jelenség történetének végső egysége és tartalma. 


| GONDOLATOK |

BAGDÁN ZSUZSANNA

Pamflet és igehirdetés

A szerző Rát Mátyás-díjas újságíró, a Reformátusok Lapja munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: KALOCSAI RICHÁRD

A pamflet Michelangelója – ez a címe A magyar Káosz című, 1990-ben megjelent, Szabó Péter szerkesztette Szabó Dezső-pamfletgyűjtemény bevezető tanulmányának. A szerző éppen száz éve publikálta szélsőséges megítélésű, Az elsodort falu című regényét, amely alapvetően határozta meg a harmincas évek gondolkodását, és országos sikert hozott alkotójának. Móricz és Ady mellett Szabó Dezső írásaihoz is szorosan társítják a református karaktert, gondolkodást, ami – különösen az alább idézett sorok tekintetében – arra hív

minket, hogy mai református közbeszédünkről is gondolkozzunk. Ugyanis úgy tűnik, politikum és reformátusság nem csak a reformáció korában vagy napjainkban ért össze – hátha van tanulság. „Mint ahogy a reformáció és az ellenreformáció idején a vallás volt a politika és a filozófia korhoz illő öltözete, úgy a pamflet is születése óta (…) politikai fegyver irodalmi formában. Gúnyirat: de sosem csak a gúnyolódásért, hanem mindig valami ezen túlmutató célért; általában a politikai ellenfél lejáratása, kigúnyolása, hangulati-erkölcsi megsemmisítése érdekében; s ennek szolgálatában valóban semmitől sem riad vissza. (...) A pamflet – kegyetlen műfaj. Ez a lényege, ez a lételeme. A pamflet nem a latolgatás, az érvelés, a mindenszempontúság irodalmi megnyilatkozása, hanem az (akár elvakult) meggyőződésé, a minden mást lehengerlő egyszempontúságé, a vita álruháját felöltő igehirdetésé.”

Az emberek éhezik az igehirdetést. Igénylik a reményt, a biztonságot, a szent egyszempontúságot, a dolgok bizonyossággá egyszerűsödését. Nem véltetlen, hogy református egyházunk könyvkiadójának is az igehirdetéskötetek, imádságoskönyvek a legkeresettebb kiadványai. „Hogy az emberek éheznék az igehirdetést? Akkor mégis miért nincsenek tele a templomaink?” – vonhatjuk fel a szemöldökünket. A válasz az igehirdetés meghatározásában keresendő, amely nemcsak tartalom, hanem forma is. Intézményesült beszédmód, sajátos nyelvezet, amellyel hol harcolunk, hol nem, de léte tagadhatatlan. Kilépni belőle pedig legalább olyan félelmetes, mint amikor megindul a talaj az ember lába alatt. Hegedűs Gyöngyi költő, fotóművész pár héttel ezelőtti interjújának gondolatára visszautalva: a flow, a vitetés igenis félelmetes dolog. Úgy beszélni Istenről, hogy teljesen átadjuk neki önmagunkat. A pamfletben is van elragadtatás, fékevesztettség, de a cél, a másik elpusztításának vágya mindvégig metszően tiszta. És mint a tiltott gyümölcs, mégis gyönyörködtető ez a szenvedélyes felhevülés. Szabó Dezsőt (aki a szárszói konferenciák vis�szatérő vendége is volt) olvasni éppen ezért élvezet: az ember rácsodálkozik nyelvi leleményére, stiláris gazdagságára és kegyetlenségére is. A pamfletíró célja végig világos: legyőzni, eltaposni a másikat. Ez pedig sosem lehet a prófétai szó, az igehirdetés eszköze. Igehirdetőként és igehallgatóként is csak önmagunk legyőzésére törekedhetünk – ugyanis az ellenség, az az igazi, már legyőzetett. Emlékszem, gyermekkorom egyik nyári református gyermekhetén az idős lelkész néni össze­ trombitált minket, gyerekeket, hogy készítsünk haditervet a Sátán ellen. Mi magunkra is öltöttük lelki öltözetünket, felmarkoltuk hitünk kis fakardjait, és becsődültünk a hűvös templomba a haditanácsra. Máig előttem van a csalódottságom, amikor kiderült, hogy nem valaki ellen fogunk harcolni, hanem Jézusra bízzuk magunkat, hogy ő harcoljon meg értünk és szeretteinkért. A kampányidőszak elmúlt, a heve azonban velünk maradt. Van-e ma józan hang, aki letéteti velünk a kardot? Képesek vagyunk-e meghallani, mi a pamflet és mi az igehirdetés? Meg tud-e szólalni a szent egyszempontúság, hogy a rosszat jóval győzzük meg, hogy nem test és vér ellen tusakodunk? Hogy Krisztus Úr még a magyar káosz felett is?  2019. november 3.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM,

44. SZÁM,

2019. NOVEMBER 3. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Szinonimák Egyik könnyelmű pillanatomban nézni kezdtem egy török televíziós sorozatot. Az elején szegény, külvárosi nyomornegyed lakói voltak a főszereplők, ezért is érdekelt a téma. Aztán a történet bonyolódott, egyre csak bonyolódott, aztán felbukkant az obligát milliárdos család. Később persze gyilkosságok következtek: temető, kórház, megint temető, megint kórház, holttestek elrejtése, nyomozók és nyomozások, a jó és a gonosz harcának ezer arca. Ma már az a rémkép gyötör, hogy a sorozatnak sosem lesz vége. Tudom, persze, tudom: nem muszáj nézni, ott a távirányító, átkapcsolhatok másik csatornára, szép tájakra, a kék bolygó csodáira, szurikátákra és így tovább. Igen, megteheti az ember (meg is teszem). De ami miatt most idehozom ezt a sorozatot, az azzal függ össze, hogy „ahol a te kincsed, ott lesz a te szíved is” (Mt 6,21). Nyilván értelmeznünk kell a szót: mi is az a kincs? Az inkri­ minált sorozatban az egymást holtig szerető pár nagyon sokszor elmondja, elsuttogja, elsírja egymásnak, hogy te vagy az életem, te vagy minden kincsem. De, valljuk be, mi is ezerszer elmondjuk egymásnak, a gyerekeinknek, az unokáinknak, hogy „édes kincsem, édes kicsi életem”! Rokon értelmű szóként használjuk az életet és a kincset. Manapság az emberek óriási többségének nincs gyűjtött kincse a szó szoros értelmében. Az európai, a magyar, szűkebb értelemben a magyar keresztyén embernek sincsenek jellemzően kincsesládái tele arannyal meg mindenféle egyébbel, de vannak az életében fontos, fontosabb és legfontosabb értékek. Itt rejlik Jézus mondásának nagy igazsága, ugyanakkor mintha figyelmeztetés, sőt halvány rosszallás is megbújna benne. Hogy is van ez? Te vagy az életem? És ha már nem vagy? Akkor meghalok? (Van ilyen, tudom, de az esetek többségében Isten rendelését elfogadva, belenyugodva élünk tovább.) A szívem, ha nem olyan hévvel is, inkább megtörten, zökkenőkkel, de dobog. A gyermekem, az unokám a kincsem? És ha felnő, akkor ott állok kifosztva? Hiszen már nem vagyunk egymás kiegészítői, mint voltunk éveken át, az élet természetes rendje szerint önállósodott az édes kicsi életem, a drága kincsem. És én tovább élek, a szívem is tovább dobog, kincstelenül is. És hány ilyen idős emberrel találkozom! De vajon törvényszerű-e a kiüresedés, a külső magány mellett a belső magány? Még a keresztyének között is van olyan, akinek nem annyira a kor, mint inkább a kincstelenség vette el a tekintete fényét. A költőzseni Ady fogalmaz nagyon szépen: „Nézz, Drágám, kincseimre, / Lázáros, szomorú nincseimre…” Igen, az időskor – ki nem állhatom a farizeus „szépkorúság” szót! – egyik, talán legnagyobb veszélye a kincstelenség. Jó volna, ha tudatosulna bennünk, keresztyénekben, hogy a mi kincsünk nem tárgy, nem ember, hanem a nem e világból való, örök élet. Akkor a szívünk ezzel lesz csordultig tele.  FARKAS MÁRTA

ÁRA: 320 FT

„Mi csak eszközök vagyunk” 9 771419 856007

BÓDVASZILASON AZ ÉPÍTKEZÉS MELLETT NEM MARADHAT EL A LELKI ÉPÜLÉS SEM

19044

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| EGYHÁZI ÉLET |

Az új fejezetet nyitó reformáció A keresztyén üzenetből gyönyörűséges kultúra fakad – hangsúlyozta az október 20-i reformációi gálaesten Steinbach József dunántúli püspök, az eseményt szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott eseményen Vitéz Ferenc író-publicista vette át a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) Rát Mátyás-díját. A gálaest kezdetén Steinbach József köszöntötte az egybegyűltetek, és háláját fejezte ki, amiért ismét megtelt az Uránia Nemzeti Filmszínház díszterme. Áhítata alapját a reformáció hónapjának a rómaiakhoz írt levélből erre az évre választott igeszakasza adta: „...egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint…” (Róm 15,5) Ebben a polarizált világban nagy szükség van az egyetértésre, valamint az élő Istenre, aki a türelem és a vigasztalás Istene is – hangsúlyozta a dunántúli református püspök. Az élet Isten nélkül a halál felé való lét – idézte Steinbach József Heideggert. Az egyház feladata, hogy a türelmes és vigasztaló Isten Krisztusban közölt ajándékát továbbadja – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a keresztyén üzenetből gyönyörűséges kultúra fakad, ebből ad ízelítőt többek között a reformációi gálaest is. – Ez a kultúra adta a világnak azt a szabadságot, amely mindig csak az örökkévaló értékek medrében érthető meg – jelentette ki az igehirdető. A reformáció népeként a hit, az értelem és a kultúra egységében címmel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott előadást a gálaesten. A volt lónyays diák hangsúlyoz-

ta, hogy fontos a bizonyságtétel, de közéleti személyiségként talán még fontosabb, hogy a cselekedeteken keresztül mutatkozzon meg az ember hite. Beszélt továbbá a reformáció hatásairól: a mozgalom nemcsak az egyházat újította meg, hanem új fejezetet nyitott a társadalmi berendezkedésben is. Az ünnepi alkalmon adták át a Prúsz Rát Mátyás-díját. Az elismerést Nagy Katalin, a szövetség elnöke adta át Vitéz Ferenc irodalmárnak, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docensének. Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárdán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar–francia szakon. Eddig ötven önálló kötete jelent meg: verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Ma is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD AZ EST FELLÉPŐI Steinbach József köszöntője után a VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar előadását hallhatták a résztvevők, műsoruk a Solas Rézfúvós Együttes, valamint Lakner-Bognár András játékával egészült ki. Felcsendült a többi között Szokolay Sándor Örvendjetek az Úrnak és Gárdonyi Zoltán Szívemnek kősziklája című műve is. Gulyás Gergely előadását a Magyar Pünkösdi Egyház Zenei Missziójához tartozó Égi Szólamok Kórusa szolgálata, valamint a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Művészeti Alapiskola diákjainak műsora követte. Az esten többször nyílt alkalom a közös éneklésre is: a 90. zsoltárt, valamint az evangélikusok himnuszaként is ismert 390. dicséretet énekelték együtt az egybegyűltek. A gála házigazdája Bényi Ildikó volt.

2019. november 3.

Reformátusok Lapja 23


| IN MEMORIAM |

Elhunyt Tóth-Máthé Miklós Életének 84. esztendejében, október 20-án Debrecenben elhunyt Tóth-Máthé Miklós József Attila-díjas író, színművész – tudatta a gyászoló család. Az alábbiakban az ő emlékezésüket közöljük. Tóth-Máthé Miklós Tiszalúcon született 1936. július 7-én Tóth Albert református lelkész és Máthé Izabella első gyermekeként. 1946-ban, a négy elemi elvégzése után kezdte meg középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Kollégiumban az angol internátus növendékeként. Évtizedekkel később erről az időszakról írta meg Pecúrok című regényét, amely ma már kötelező vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. Öt évet töltött Sárospatakon, majd a Debreceni Református Kollégiumban tanult tovább. Előszeretettel látogatta a Csokonai Színház előadásait, itt kezdte vonzani a színi pálya. Végül Miskolcon, a Kilián-gimnázium esti tagozatán fejezte be középiskolai tanulmányait. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként tevékenykedett, és mellette a miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt. Részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben: saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál. 1957-ben legalább háromezer jelentkező közül felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára, ahol 1961-ben diplomázott. Kilenc esztendeig vidéki és fővárosi színházakban játszott, filmekben is feltűnt, majd pályát módosítva az írásra tért át. Tóth Miklós színművészből – édesanyja vezetéknevét is fölvéve – Tóth-Máthé Miklós író lett. Novelláit országszerte közölték a korabeli lapok, de színészi mivoltát sem feledte: előadóművészként Ady Endre és Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből ös�szeállított verslemezeket is megjelentetett. A reformáció nagyjainak alakjait több művében is megörökítette. Utolsó megjelent regénye – a Számadással Istennek tartozom – Kálvin Jánosról szól. Ez az első magyar Kálvin-regény. Színpadi művei, regényei közül többről televíziós felvétel, illetve tévéfilm készült. Magánéletében második felesége, Kováts Enikő – akivel Debrecenben teremtettek otthont – nemcsak társa, hanem múzsája is volt, a művész több későbbi művében is gyönyörű emléket állított házastársának. Életének utolsó pillanatáig dolgozott: Az Ady-arcú színész címmel írta énregényét, életének azon történeteit összegyűjtve, amelyek a költővel való hasonlatosságához kapcsolódtak.  24 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

„Művek, amelyek vagyok” Habár minden őse református lelkész volt, a szószékre sosem vágyott. Színészként kezdte a pályát, de a harmincas évei közepén tollra cserélte a színpadot. Több sikeres regényt, drámát és novellát írt, elsősorban a nagy reformátorok élete ihlette meg – talán azért, mert önmagáról is úgy vallott, hogy megkérdőjelezhetetlenül magyar és református. A múlt héten elhunyt Tóth Máthé Miklóssal készült, korábban még nem publikált interjú részleteivel emlékezünk. Tanárai szerint fényes karrier várhatott volna rá a színészi pályán, a Színművészeti Főiskolán Sulyok Mária a legtehetségesebb diákjai között tartotta számon, édesanyjának a diplomaosztáskor azt mondta, büszke lehet rá, mert jelentős színész válik belőle – mégis másként történt. – Évtizedek távlatából ma már pontosan látom, Isten nem akarta, hogy színész legyek. Kilenc évet töltöttem a színpadon, de egyszer így szólt hozzám az Úr: „Fiam, elég volt a komédiázásból, komolyabb dolgot szánok neked!” – fogalmazott az író. A pályamódosítással kapcsolatban úgy érezte, jól döntött: – Színészként csupán egyetlen figuráért vagyok felelős. Eljátszom a színpadon a szerepemet a legjobb tudásom, tehetségem szerint, de amint vége a darabnak, kilépek a színház ajtaján és hazamegyek, ezzel véget ér a folyamat. Azonban íróként, drámaíróként az összes szereplőért és az egész drámáért felelős vagyok. Tóth-Máthé Miklós egész életében úgy érezte, a humor és az írás gyógyító, nem is tudott volna anélkül leélni közel nyolcvannégy évet. – Hálás vagyok, hogy színészből váltam íróvá, mert színészként nem tudtam volna „kijátszani” magamból drága feleségem elvesztését. Az írás nagyon sokat segített a gyász feldolgozásában. Addig nem írtam verseket, de távozása valósággal kényszerített erre. Hiányod hűsége címmel jelent meg verseskönyvem, benne – életkorát szimbolizálva – ötvenhat költeménnyel. Azóta már háromszor adták ki a kötetet, mert másokat is emlékeztetett elhunyt szeretteik hiányára – idézte fel. A drámaíró arra is pontosan emlékezett, mikor változott meg az élete, és vált hívővé: azt vallotta, az 1956-os forradalomban négyszer mentette meg életét Isten. – Ezeket a meghatározó eseményeket novellákban is megírtam. Igazából 1956-ban ismertem fel, hogy Istennek terve van velem – hangsúlyozta. – Nem csupán a kommunista diktatúrában, hanem napjainkban is támadják a keresztyénséget. Nekünk, magyaroknak az a feladatunk, hogy a magyarságunk mellett a hitünket is védjük.


| IN MEMORIAM |

kben benne

Tóth-Máthé Miklós írót, színművészt november 8-án 14 órakor búcsúztatják a tiszalúci református templomból (Alkotmány utca 46.). Az istentiszteleten Derencsényi István tiszántúli lelkészi főjegyző és Szakács György, a debreceni Kistemplom lelkésze szolgál, beszédet mond Siri Norbert tiszalúci polgármester.

Mindig is úgy látta, Isten nagy felelősséget bízott rá azzal, hogy az írói pályára terelte. Mint mondta, már színészként is bibliaolvasó ember volt, később is mindennap kézbe vette a Szentírást, ezért amikor a kritikusok regényei szép nyelvezetét dicsérték, úgy érezte, tulajdonképpen a Bibliát dicsérik – főként a Károli-fordítást. A szabadságról és a függetlenségről azt tartotta, ha elmegy egyszer, csak azt hagyja hátra, amivel egyetért – ezért számára elképzelhetetlen lett volna, hogy valami „divatosat” írjon csupán azért, mert a korszellem ezt diktálja. – Ezután nem tudnék többet a tükörbe nézni. Szeretném, ha csak olyan művek maradnának utánam, amelyekkel teljes mértékben azonosulni tudok, amelyekben benne vagyok – magyarázta. Azt pedig, hogy önmagát milyennek tartja, röviden foglalta össze: „Megkérdőjelezhetetlenül magyarnak és keresztyénnek.”  A CSALÁDRÓL, HIVATÁSRÓL ÉS ÍRÁSRÓL SZÓLÓ, TELJES INTERJÚ A REFORMATUS.HU OLDALON

Munkásságát a humoros, szatirikus novellák, a történelmi regények és a drámák egyaránt jellemezték, első kötete, A csokornyakkendős 1980-ban jelent meg, amelyet a mai napig több mint harminc könyv követett. TÓTH-MÁTHÉ MIKLÓS MŰVEI A csokornyakkendős (novellák) – 1980 Isten trombitája, „Megszámlálta futásodat” (kisregények) – 1981 Nábót szőlője (novellák) – 1985 A szabadság nótáriusa (történelmi regény) – 1987 Tapshoz kérem a szereplőket (novellafüzér) – 1988 Világszám (novellák) – 1988 Pecúrok (regény) – 1989 Az igazságtevő (novellák) – 1989 A fekete ember (három dráma) – 1989 Élet zsoltárhangra (történelmi regény) – 1990 Szekérsirató (novellák Vencsellei István fotóival) – 1991 Hamu a sörben (novellák) – 1991 Dobszóló a naprendszerben (szatirikus írások) – 1992 Méliusz (történelmi dráma) – 1994 Figuránsok (regény) – 1994 A csalódott Lebvnyegi (humoreszkek, jelenetek) – 1994 Krisztus-kereszt (novellák, egyfelvonásosok) – 1995 Romrázók (regény) – 1997 Trans la sego (A széken túl – novellák eszperantóul Papp Tibor fordításában) – 1997 Anyám könyve (visszaemlékezés) – 1997 Hamlet építkezik (novellák, karcolatok) – 1998 Lomtalanítás (válogatott novellák) – 1998 Édenkeresők (novellák Katona Bálint fotóival) – 1999 Miként a csillagok (négy történelmi regény) – 2001 Megírod, apa? (gyermekeim könyve) – 2001 Múlt időben (emlékkönyv Tiszalúcról) – 2003 Életnek világossága (novellák bibliai témákra) – 2005 Hiányod hűsége (versek) – 2006 Az angyalokat hajnalban visszahívják – életünk könyve (visszaemlékezés) – 2008 Tűz és kereszt (hét történelmi dráma egy kötetben) – 2010 A nagyrahivatott (történelmi dráma) – 2010 Öt kenyér és két hal (novellák bibliai témákra) – 2012 A rögöcsei csoda (hat komédia egy kötetben) – 2013 Kossuth papja (történelmi regény) – 2013 A pap fia (versek és válogatott novellák) – 2015 Számadással Istennek tartozom (regény Kálvin Jánosról) – 2017

ELISMERÉSEK Tóth-Máthé Miklós számos elismerés – így Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díja (1996), a Holló László-díj (2004), a Károli Gáspár-díj (2006), a Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (2009), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015), a Rát Mátyás-díj (2016), a József Attila-díj (2018) – birtokosa volt, szülőfaluja, Tiszalúc díszpolgára (1999), valamint kiérdemelte a Tiszalúcért Hűség Díjat (2011) is.

OLVASHATÓ, FOTÓ: BARCZA JÁNOS

2019. november 3.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Fordulat? A „fordulat” szavunk szótári jelentése: „folyamatban, állapotban hirtelen bekövetkezett jelentős változás”. A média több munkatársa azonban mindennemű új fejleményt fordulatnak nevez, a változások, történések (ös�szefüggő) sorának, bármely folyamatnak a természetes következményét fordulatként közvetíti. Ekképpen új divatszót terjeszt el. „Fordulat a munkaerőpiacon: ezek az új hiányszakmák” – írják egy tematikus tudósítás címében. Ám már a bevezető sem fordulatról, hanem folyamatról számol be: „Újabb szakmák estek vissza és váltak hiányterületté az idei első fél évben 2018 hasonló időszakához képest.” S vajon mi a fordulat például abban, hogy a Balaton-parton elszaporodtak az apartmanok? Ez újabb fejlemény, nem fordulat. Hiszen maga a tudósítás írja: „A balatoni ingatlanpiacon újdonságként megjelenő apartmanok jó alternatívát kínálnak a part menti ingatlanbefektetésekhez.” „A nagy időjárási fordulat még várat magára” – írja a sajtó október közepén. Miféle fordulat következhet ősszel az atmoszféra ilyenkor jellemző és természetes fizikai paramétereihez képest? Mínusz húsz fok jön? Plusz harmincöt? Nyilván egyik sem. Hiszen az ősz három hónapja is folyamat, még ha szeszélyes is az időjárás napjainkban. S vajon miért nevezi a sajtó fordulatnak, ha bármely idős (és esetleg betegségeken átesett) művész immár nem tud vagy nem is szeretne többé hivatása, szakmája dinamikus, nyüzsgő, eseménydús életében aktívan részt venni, hanem nyugalomra vágyik? Ez inkább következmény. Fordulatot emleget a sajtó akkor is, ha valamely közismert, betegségben szenvedő személynek javul az egészségi állapota. Ám erre szintén nem a fordulat a megfelelő kifejezés, hanem pl. az „örvendetes fejlemény”: aki javul, „a gyógyulás útján van”. Miért e sok „fordulat” a nyelvhasználatban? Arról lehet szó, hogy a média szenzációhajhászása, mesterséges olvasótoborzása hézagos szókinccsel társul. Pontos meghatározás, magyarázat helyett megelégszik egy-egy divatszóval, például a „fordulat”-tal.  ARANY LAJOS

26 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (A, D, E, E). 13. Orosz hosszmérték. 14. Angol pokróc! 15. Klasszikus diftongus. 17. Tartó. 18. Tiszta, németül. 19. Réz és kén vegyjele. 20. Kés betűi keverve. 22. Jó kiállású. 24. Szaprofita gomba. 26. Lakás része. 28. Kis Enikő. 30. Tagadószó. 31. Páros szerv. 32. Művelődési központ a főváros XX. kerületében. 34. Khon …, thaiföldi nagyváros. 36. A Föld egyik pólusának jelzője. 38. Olimpiai bajnok finn csodafutó (Paavo). 40. Inga egynemű betűi. 41. A végén segít! 42. Belül nyápic! 44. Régi tömegmérték. 45. Isten szava. 46. Ver. 47. Olasz karmester (Alberto). 49. Vonzalmat ébresztő kedvesség, régies szóval. 51. … Neeson, északír színész. 53. Az ember belső világára vonatkozó. 55. Háziállat kicsinye. 57. Némán átmosó! 59. Gallium és jód vegyjele. 60. Tanácskozás. 61. Ügyiratot sorszámmal ellátó. 64. Válogatott német labdarúgó, edző (Thomas). 66. Ellenőrzés, röviden 67. Kuba és Ukrajna gépkocsijelzése. 68. … István, biológus. 70. … Gardner, amerikai színésznő. 72. Megszűnt madridi napilap. 73. A japán mitológia viharistene. 75. Teljes. Függőleges: 1. Frissítő ital. 2. Biztató szó. 3. Káros hatású. 4. Isteni beavatkozás. 5. Olimpiai bajnok birkózó, edző (András). 6. Magában mond! 7. Hangtalanul doboló! 8. Fundamentum. 9. Az elhunytak lelkének neve a régi rómaiaknál. 10. Vanádium és nitrogén vegyjele. 11. Krónikus bőrbetegség. 12. Az ezerjó és a bouvier keresztezéséből való fehérborszőlő-fajta (ZEUS). 16. Okossá tesz. 18. A malária keserű ellenszere. 20. Az idézet második része (D, Ő, E, S). 21. Ellátás. 23. Titkon figyel. 25. Számára. 27. Boldog jelentésű nevünk rövid alakja. 29. Lent. 32. Hordoz. 33. Ázsiai ország lakója. 35. Egyetértő hozzájárulás valamely cselekedet végzéséhez. 37. Veszteség. 39. Magyar Táncművészeti Egyetem, röviden. 43. Érzősejt. 45. Női becenév. 47. Egykori angol tévésorozat. 48. Bolti kiszolgáló. 50. Legény páratlan betűi. 52. Diplomáciai rang. 54. Orosz illuzionista (Igor Emiljevics). 56. Térképgyűjtemény. 58. Skót kő! 60. Falu egyik része. 62. Észt közgazdász és fényképész (Anti KUUS). 63. Trónfosztó országgyűlés színhelye. 65. Tó, olasz földrajzi nevekben. 69. Ütőhangszer. 71. A fényérzékenység mértéke az USA-ban. 74. Agárdy Gábor. 75. A zenei alaphangsor 3. és 4. hangja. 76. Fordított kettős betű. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember.


| GYERMEKEKNEK |

fejét. Olyasmi volt ez, mint az aláírás, és pont olyan, mint a mai hivatalos pecsétek. Ha valakinek odaadta az uralkodó a pecsétgyűrűjét, akkor felhatalmazta arra, hogy a nevében cselekedjen. Így tett a fáraó is, amikor pecsétgyűrűjét átadva megbízta Józsefet Egyiptom kormányzásával (1Móz 41,42).

Ékszerek  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Anyu nem hord sok ékszert, de a barátom, Boti anyukájának szinte minden ujján van egy gyűrű. Ha készülnek valahova, akkor meg tényleg úgy néz ki, mint egy királynő. Mondjuk, azt nem tudom, milyen ékszereket hordtak a királynők a Biblia korában. Vagy a királyok. Volt koronájuk is, meg minden? A zsidó királyoknak nem volt olyan koronájuk, mint amilyet Szent István királyunk hordott, és amelyet meg is csodálhatsz a Parlamentben. Királyi diadémot hordtak a királyok és a királynék is. Ez aranyból vagy más nemesfémből készített fejpánt volt, és drágakövekkel rakták ki. Fejpántot egyébként a szegényebbek is hordtak, de nem aranyból, hanem közönségesebb anyagból. Ünnepnapokon azonban az asszonyok érmékkel díszített fejpántot vettek fel, és ilyen volt a menyasszonyok diadémja is. A királyok és a királynők a bibliai időkben is rengeteg ékszert hordtak. Különböző nemesfémből készült láncokat, kar- és lábpereceket, gyűrűket. A legfontosabb a király pecsétgyűrűje volt, amely nemcsak ékszerként szolgált, hanem hatalmi jelvény is volt. Csak a királynak volt pecsétgyűrűje? Nem, hanem minden hivatalnoknak, gazdagabb embernek, „vállalkozónak”. A pecsétgyűrűvel ugyanis valóban pecsételtek. Mintája különleges volt, utalt a tulajdonosára. Ha megkötöttek egy szerződést, vagy megírtak egy levelet, akkor a pecséttel hitelesítették: néhány csepp felolvasztott viaszt csepegtettek az okiratra, és a még lágy viaszba a gyűrű tulajdonosa belenyomta a pecsétgyűrűje

Másfajta gyűrűket is használtak, nem csak pecsétgyűrűt? Persze, sokfélét. A gyűrűket férfiak és nők is szívesen viselték. A pecsétgyűrűk mellett a drágakővel díszített gyűrűk voltak a kedveltek. Sőt! Arról is tudunk, hogy a hölgyek nemegyszer a lábujjukon is hordtak gyűrűt. Nyakláncot is hordtak mind a férfiak, mind a nők. Ám amíg a férfiak inkább hatalmi jelvényként viselték, addig az asszonyok azért, hogy minél szebbek legyenek. A hölgyek is kedvelték az arany, ezüst ékszereket, de készültek láncok igazgyöngyből és elefántcsontból is. Sokan hordtak a nyakukban amuletteket: férfiak, nők és gyerekek is viselték, sőt a tevék nyakára, homlokára is erősítettek ilyen ékszert. Amulett lehetett egy kődarab, egy talált vagy szentnek vélt tárgy, vagy éppen egy apró csengő, amely elűzi a démonokat. De készültek olyan medálok is, amelyeknek óvó, védő erőt tulajdonítottak. Milyen ékszereik voltak még? Közkedveltek voltak a kar- és bokaperecek. Karperecet a férfiak is hordtak, például Salamon király, de boka- vagy lábperecet csak a nők. Igen közkedveltek voltak a fülbevalók is a hölgyek körében. A zsidó férfiak ugyanis nemigen hordtak fülbevalót, pedig a kánaáni népeknél ez elég gyakran előfordult. Piercinget nem is hordtak? Olyanféle testékszert, amit manapság hordanak, nem nagyon. Egyedül az orrkarika volt ismert, de az elképzelhetetlen volt, hogy valaki a köldökébe ékszert tegyen. Az Újszövetség egyébként ritkán szól az ékszerekről, mert ahogyan Pál apostol írja, a nők igazi szépségét nem az ékszerek adják, hanem az, hogy mennyire szeretik Istent (1Tim 2,9–10). Régi bölcsesség ez, és nem csak a nőknek szól. Salamon király példabeszédei között olvassuk: „Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!” (Péld 1,8–9)  2019. november 3.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

Újabb Hanaui Biblia ajándékba

A Hanaui Biblia a Vizsolyi Biblia második, Szenczi Molnár Albert által javított kiadása, és eddig mindössze ötvennyolc példányt tartottak számon belőle. Az ötvenkilencediket a közelmúltban ajándékozta egy magánszemély a budapesti Ráday Gyűjteménynek. A hatvanadik példány a nyírvasvári Belényessy Sándor felajánlása révén jutott a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárába. A kötet a Nagykönyvtár Bibliagyűjteményében talált új otthonra, ahol az első magyar nyelvű bibliafordításoktól kezdve számos nép nyelvére fordított Szentírást őriznek.  TTRE.HU ESEMÉNYEK

November 16. Kecskemét | Abigél titkai – Szabó Magda 100 címmel, az író halálának évfordulójára emlékezve szólalnak meg töredékek az életműből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész előadásában és szerkesztésében a Ráday Múzeumban (Kálvin tér 1., 1. emeleti koncertterem) szombaton, 17 órai kezdettel. A jegy ára: 2000 Ft, az elővételi jegy ára november 10-ig 1500 Ft. A jegyek megvásárolhatók a múzeum pénztárában, nyitvatartási időben, keddtől vasárnapig 10 és18 óra között. További információ a +36-76-486226-os telefonszámon vagy a radaymuzeum.info@gmail.com címen kérhető.

Megújult a mezőméhesi templom

Önállóságának, illetve temploma építésének száztizedik évfordulóját ünnepelte az erdélyi Mezőméhes református gyülekezete október 20-án – adta hírül a reformatus.ro. Az alkalmon hálát adtak az elmúlt évek során kívül-belül megújult templomukért is. Mezőméhesnek 1936-ban még több mint ötszáz reformátusa volt, ma pedig alig több mint száz lelket számlál. A felújítások sora már 2007-ben elkezdődött, a munka nagy része azonban 2013-tól folyt, és végül 2019-re szépült meg teljesen a templom. A támogatók között szerepelt a helyi és a megyei tanács, a marosvásárhely-alsóvárosi testvérgyülekezet, valamint a mezőméhesi reformátusok, akik az anyagi segítség mellett tevékenyen részt vettek a munkálatokban is. Az ünnepi istentiszteleten Szegedi László generális direktor hirdette az Igét a Mk 10,46 alapján. A lelkipásztor egykor a közeli Uzdiszentpéteren szolgált, így ismerős vidékre tért vissza éppúgy, mint Ferenczi Csaba pókai lelkipásztor, aki tizenöt éven át szolgált Mezőméhesen, és az igehirdetés után felidézte a gyülekezettel kapcsolatos emlékeit. Jakab István maros-mezőségi esperes, Emil Casoni polgármester, Kovács Szabadi Tünde mezőörményesi lelkipásztor és Vasile Rus helyi plébános is köszöntötte a jelenlévőket, Kali Tünde mezőméhesi lelkipásztor pedig az 1Thessz 5,16–18 verseket választotta az ünnepre: „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”  KÜLDJÖN KÉPET!

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 06-70-6309502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu. ADÁS-VÉTEL Gyűjtő venne bélyeggyűjteményt, régi postai levelezőlapot. Tel.: 06-20-522-5690, 06-1-3228-439.

28 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

Néhai Szántó Gusztáv fülpösdaróci, majd jármi lelkipásztor és felesége, Júlia néni dédunokái közül ebben a tanévben minden évfolyamba jár egy gyerek a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolába. A legkisebb dédunoka pedig nagycsoportos óvodásként „várólistás”, reménység szerint jövőre ő is itt kezdi az iskolát – tájékoztatta szerkesztőségünket Szántó Antónia. 


| EGYHÁZI ÉLET |

SDG ADVENT 2019

Huszonöt éve élő szolgálatban Hálaadó istentiszteletre és ünnepi konferenciára hívta össze tagjait és vendégeit október 19-én, szombaton a Dunántúli Nőszövetség, fennállásának huszonötödik évfordulóján Pápán, a református Ótemplomban. Igehirdetésében Steinbach József, a Dunántúli Egyházkerület püspöke a 2Kor 8,7 alapján arról beszélt, hogy „bővölködünk az élő hitben, a Krisztus-hitben”, ez pedig csakis rendszeres kegyességgel valósulhat meg. – Hálásak vagyunk értetek – szólt a jelen lévő nőkhöz a püspök –, hogy hűséges jelenlétetekkel, rendszeres kegyességetekkel erre mindig figyelmeztettek bennünket. P. Tóthné Szakács Zita, a dunántúli és egyben az országos Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd külön is bemutatta a Kárpát-medence más egyházkerületeiből érkezett küldöttségeket. Az ünnepi megemlékezés előadója Bogya-Kis Mária, a Királyhágómelléki Nőszövetség elnöke volt. Előadásában ismertette saját kerületi szervezetük történetét az 1990-es indulástól kezdődően. A Királyhágómelléki Nőszövetség minden gyülekezetben számon tart csoportokat, és közös találkozóikat akkora érdeklődés kíséri, hogy már „kinőtték a templomaikat”. Bogya-Kis Mária egy hagyományos csigatészta-készítő csoportban készített interjúk alapján bemutatta, hogy az ott működő szeretetközösség belső erőt ad, de óriási külső munkát is tud végezni. A Dunántúli Nőszövetség elmúlt öt évének munkájáról szóló beszámolójában P. Tóhné Szakács Zita elnök hangsúlyozta: a nőszövetségi munka célja az, hogy azokat, akik nem ismerik Istent, „beleszeressék” a gyülekezetbe. – A nőszövetséget nevezhetjük a gyülekezet előszobájának – fogalmazott. Két fontos ismérve e csoportok jó munkájának a cselekvés és az elköteleződés. A keresztyén tanítás alapján élő és cselekvő, elkötelezett hívő nők közösségéről van szó, akik bekapcsolódnak az országos vérkeringésbe, s így segíthetik egyházukat. Köntös László, a Dunántúli Egyházkerület főjegyzője, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója bemutatta a hálaadó istentisztelet helyszínét, a pápai református Ótemplomot, amely egyszerre működő templom és múzeum. Halászné Kapcsándi Szilvia, a múzeum igazgatója révén lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők benyomásokat szerezhessenek a Magyarországon egyedülálló Pannonia Reformata Múzeum atmoszférájáról, különleges múzeumi megoldásairól, izgalmas kérdésfelvetéseiről. A délutáni záróistentiszteleten Némethné Schédl Tímea hirdette az Igét az áldásról, amely meghatározza a nőszövetség jelenét is. A több mint száznyolcvan résztvevő nyolc lelkésznő szolgálatával úrvacsorai közösségben adott hálát Urának a szolgálat lehetőségéért. A kerületi nőszövetség fennállásának huszonötödik évfordulójára színes, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványt jelentetett meg, amelynek fókuszában a jelen szolgálatának öröme és elkötelezettsége áll.  JAKAB-KÖVES GYOPÁRKA

„De eljön Sionhoz a Megváltó…” (Ézs 59,20) Advent – a nehéz várakozás, advent – az áldott várakozás. És eljön a Megváltó! Szeretettel hívjuk és várjuk testvéreinket Balatonszárszóra, az SDG Konferenciaközpont adventi programjára, amelynek idei központi gondolata a várakozás. A három nap alatt áhítatok, előadások, beszélgetések, istentiszteletek, éneklés és imádság keretében együtt várakozunk és vágyakozunk Isten eljövetelére. Szolgálattevők: Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Hajdú Szabolcs Koppány, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese, Pallagi Andrea lelkipásztor-lelkigondozó, Szabó Ferenc tábori lelkész, Hajdú Zoltán Levente lelkipásztor és az IDM zenekar. Időtartam: 2019. december 6–8. Elhelyezés: kétágyas fürdőszobás szobákban, napi háromszori étkezéssel. Kedvezményes részvételi díj: 2350 Ft/ fő/éj+IFA (szállás); reggeli: 1250 Ft/fő/ nap, ebéd: 2250 Ft/fő/nap, vacsora: 1750 Ft/fő/nap (a teljes időszakra 16 000 Ft). Jelentkezni lehet és további információ kérhető Vass Pál ügyvezetőtől a vass.pal@sdghotel.hu címen vagy a +36-30-811-4557 telefonszámon. 

50 éve ha­rang­ön­tés Őrbottyánban

GOM­BOS MIK­LÓS

Arany­ko­szo­rús ha­rang­ön­tő mes­ter

Kiváló magyar szakemberek ál­ tal készített, külföldön is elismert magyar termékeket gyártunk a harangokkal kapcsolatos bármely munkában.

Referencia: www.ha­rangontes.hu Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 134. Pf. 10. Telefon: (00-36) 06-28-360-170 Mobil: +36-30-9489-575, +36-30-7288-161 E-mail: gombosmi@harangontes.hu info@harangontode.hu

2019. november 3.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Fábián Tiborral, a Bihar megyei Nagyszántó lelkipásztorával beszélgettünk.

1

Újságíróként, íróként is ismert, rendszeresen publikál novellákat, történeteket a gyermekkoráról is. Családi öröksége a lelkészi hivatás? Nem, kicsit sem az: a felmenőim egyszerű földműves emberek voltak. Ez okozhat nehézségeket az első generációs értelmiségi mindennapjaiban, hiszen nincs, aki felkészítse annak buktatóira. Másfelől azonban drága örökségemként tartom számon nagyszüleim és szüleim életét, amely

Fábián Tibor szerint nagy szükség van a másik ember meghallgatására, a biztató szóra és az őszinte beszélgetésekre, amikor a fiatalok olyan témákban is megnyílhatnak lelkipásztoruknak, amelyekről otthon vagy a barátaik között nem tudnak, nem mernek beszélni.

egybekapcsolódott az enyémmel és a testvéreimével. Talán akkor voltam a leggondtalanabb, amikor anyai nagytatámmal a magyarcsaholyi szőlőhegyre mentünk dolgozni. Mai rohanásaink közepette hihetetlen belegondolni, milyen nyugalmas volt az az életmód.

2

Az írás önnek kikapcsolódás, vagy inkább második munkakörként tekint rá? Az újságírás gyerekkoromtól fogva vonzott. Az első, kétoldalas újságomat még elemistaként „szerkesztettem”. Grafitceruzával írtam a cikkeket, rajzoltam a fejlécet, a képeket. Később válaszúthoz érkeztem: sajtó vagy teológia? Az előbbi jobban vonzott. Újságírónak tanultam, kipróbáltam magam a világi írott sajtóban és rádióban, majd Isten összevonta számomra e kettőt: egyházi rádióhoz, majd laphoz kerültem, és a teológiát is elvégeztem. Parókus lelkészként is sok lehetőség megtalál. Nagyon szerettem a Magyar Nemzetben és a Magyar Időkben publikálni. A Karc FM-en romániai politikai hírhát30 Reformátusok Lapja

2019. november 3.

térrel voltam jelen. Mindig is érdekelt a világi sajtó nyitottsága, pezsgése. Szerettem az olyan feladatokat is, mint amelyek a Sláger Rádiótól vagy a Klubrádiótól érkeztek. A gyülekezetemnek két és fél évig készítettem hetilapot. A Nagyszántói Újság tudomásom szerint az első lap a nyolcszáz éves falucska történetében.

3

A gyülekezetében nagy hangsúlyt kap a gyermekmunka. Emellett mit tart még fontos missziói területnek? Az őszinte beszélgetésekben hiszek. A gyermekeknek erre nem minden esetben van lehetőségük, sem otthon, sem a kortársaikkal. Otthon azért nem, mert rohanás van, a haverokkal meg azért, mert ciki komoly dolgokról beszélni. Ezért a filmnézős, kivetítős, zenélős és mindenféle kütyüs szolgálat helyett mi csak beszélgetünk. Vagy kirándulunk, ahol megint csak beszélgetünk – a magunk és az Úr dolgairól. Hátha folytatják otthon, és később a saját gyermekeikkel. Fontos a folyamatos családlátogatás, az idősek közötti szolgálat, a meghallgatás és a biztató szó.

4

A lelkészi szolgálatban ön szerint hogyan kerülhető el a megfáradás, kiégés? Papíron könnyen. Nagyon jó hatással tud lenni, ha a lelkészi szolgálat mókuskereke mellett van valamiféle kifutópálya, amely szellemi, lelki, testi kikapcsolódást nyújt. Én vagy írok, vagy fát ültetek. Meg is kaptuk idén az ökogyülekezeti címet. Talán furcsa, de a vasárnap délutáni idősek otthonában végzett szolgálat is felüdít. Az ilyen helyeken az ember megtanulja értékelni az életet, és hálát adni érte. De persze, ma már az élet minden területét, így a pihenést is meg kell tervezni. E nélkül nem megy.

5

Melyik igeverssel foglalná össze a hivatását és hitvallását? Minden évben megtalál egy vagy több ige, amelyet aztán bejegyzek a határidőnaplómba. Idén ez a biztatás kísér: „Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsolt 36,10)  JEZSOVICZKI NOÉMI


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/44. szám  

Reformátusok Lapja 2019/44. szám