__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

LXIII. ÉVFOLYAM,

24. SZÁM,

LAPJA

REFORMÁTUSOK

2019. JÚNIUS 16. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Reményteljes építkezés Baranyában


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

A belső kötéllel, Lelkeddel vonj, taníts a belső oskolában, világosíts meg, hogy tehozzád térhessek és idvezülhessek. (…) Vezess jó életre, szerezz minden jót énbennem, hogy új életben élhessek. A te fegyvereidbe öltöztess, a te lelked minden jót szerezzen bennünk, vívtasson minket a test, ördög és ez világ ellen, igaz hitben.  MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER (1536–1572)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

10

12

19

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Baranyai Református Egyházmegye

INTERJÚ

6. Túraútvonal, felújítás, határmenti együttműködés | Major Istvánné Edit hódmezővásárhely-újtemplomi lelkészt kérdeztük a gyülekezet és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködéséről

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Gloria | Barta Zsolt vezércikke

AKTUÁLIS

8. Keresztyén misszió ma | Konferenciával egybekötött kettős könyvbemutatót tartott a Kálvin Kiadó és a Missziói Iroda 10. A szeretet nem válogat | Beszámoló az ökumenikus pünkösdváró piknikről

INTERJÚ

12. Elkötelezetten a gyerekekért | A református iskolák világáról kérdeztük Pompor Zoltánt, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetőjét

REFORMÁTUS ÉLET

16. Reményteljes építkezés Baranyában | Látogatóban a déli végeken

GONDOLATOK

20. Öröm | Köntös László rovata 21. Sűrített világ, sűrített élet | Váradi Ferenc publicisztikája

EGYHÁZI ÉLET

24. Gyógyító találkozások Szatmárban | Teli templomok az evangélizációs esteken

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Szabó Eszter kolozsvár-belvárosi presbiter válaszolt kérdéseinkre 2019. június 16.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VI. 16. VASÁRNAP

VI. 17. HÉTFŐ

VI. 18. KEDD

VI. 19. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(37) „Mert mit adhat az ember váltságdíjul lelkéért?” (Mk 8,27–9,1) Péter hitvallása Isten Lelkének ajándéka (Mt 16,17). Jézus több mint nagy próféta: Jézus a Krisztus, a Megváltó (27–30). Lám, mennyire Isten ajándéka volt Péter vallástétele a Krisztusról! Hiszen a következő pillanatban már emberi módon gondolkozik ez a Péter, és nem az Isten szerint (Ézs 55,8). Pedig Jézus éppen Péter felismerését részletezi, amely szerint ő szenved, megölik, meghal, de feltámad – Isten akarata szerint. A zsidók nem szenvedő Emberfiát, hanem dicső Messiást vártak, egy diadalmas embert, vezért, földi, e világi, politikai „messiást” (31–33). Isten ajándéka azonban sokkal több annál, minthogy mulandó földi életünk idejét átmenetileg, valakiknek igazsága, érdeke és meglátása szerint rendezze. Isten ajándéka a megváltás, amely túlmutat a földi életen, de újjászüli a földi életet is. Ez mindenestől ajándék. Mi nem adhatunk semmit saját lelkünkért, életünkért, hiszen a magunk erejéből még a legkisebb önmegtagadás és kereszthordozás ellen is tiltakozunk. A magunk erejéből nem tudunk dönteni Isten mellett. Megváltás kell! Megváltottak vagyunk! (34–38) 5Móz 28,49–69  8. zsoltár (8) „…már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.” (Mk 9,2–13) Hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). A tanítványok közül hárman abba a kivételes helyzetbe kerültek, hogy saját testi szemeikkel láthatták Jézust mennyei dicsőségében (2–3), miközben az Atya igehirdetéséből is bizonyságát kapták annak, ki is ő valójában (4). Ők hárman láthatták azt is, hogy van mennyei világ, van örök élet, és ez sokkal jobb mindennél (5). De nem ez a testi látás győz meg. Márk hangsúlyozza, hogy a tanítványok a mennyei látás után is tele voltak félelemmel (6), kérdésekkel a feltámadást, az örök életet, a mindenek helyreállítását illetően (9–13). Ez a testi látás csak egy ideig tartott (8), és a többi tanítványnak ebben a formában nem is adatott meg, csupán hármuknak. A hitlátás az, amely folyamatos, minden tanítványnak adatik, és minden körülmények között „csak Jézust látja egyedül”. A hit látása Isten ajándéka, a feltámadott Jézus Krisztus látásán keresztül reménységgel értékel és hordoz mindent (8), és tudja, hogy Jézus Krisztus mellettünk van mindenkor. 5Móz 29  241. dicséret (29) „…csak imádsággal.” (Mk 9,14–29) A tanítványok vitába bocsátkoznak az írástudókkal. Nem tudjuk, mi a vita témája, de kapcsolatos lehet a megszállott fiú betegségével is. Vitatkozni tudnak a témáról, de meggyógyítani nem tudják a beteget (14–18). Soha ne elemezzem mások nyomorúságát bölcs „elméleti szakemberként”. Ha hittel nem kértem, és ezért nem kaptam az Úr Jézus Krisztus erejét, hogy szavaimmal erősítsek, tetteimmel gyámolítsak és gyógyítsak, akkor inkább hallgassak (19). Pedig ezt a gyereket nagy nyomorúság gyötri, amely az „idegroham” során összevissza rángatja, dobálja őt, veszélyeztetve maga és mások testi épségét is, kétségbe ejtve szeretteit (20–21). Jézus isteni hatalma segít az apán, és meggyógyítja a gyerekét, mert bizony a hozzátartozó ugyanúgy áldozata a betegségnek, mint maga a szenvedő (26–27). Jézus isteni hatalma nemcsak mondja, hanem láttatja is: „Minden lehetséges annak, aki hisz.” (23) A mi hitünk azonban olyan hullámzó, mint ebben a történetben az apáé: Hiszek, hinni akarok, Uram, segíts a hitetlenségemen! (24) Jézus Krisztus hitére mutatunk, őhozzá menekülünk, még a hitért könyörögve is. Vegyük komolyan az ő intését: vannak nyomorúságok, amelyek csak imádsággal (29), a növekvő hit által, kegyelemből gyógyulnak. 5Móz 30  403. dicséret (31) „…a harmadik napon feltámad.” (Mk 9,30–41) Jézus a tanítványaival haladt át Galileán, közben tanította őket. Nincs nagyobb ajándék annál, mint amikor az Úrra figyelhetünk, amikor tanít bennünket, mert az ő tudománya örök. Jézus a legfontosabbra tanítja azokat, akiket megszólított: szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására. Egy alkalommal már szólt erről nekik az Úr. Jézus most másodszor is szól a lényegről. Isten Fia – aki nem más, mint a zsidó váradalmak szerinti Emberfia, azaz Messiás – az emberek kezére kerül. Kiderül ebből, milyen az ember, mi a bűn, milyen rettenetes dolog az emberek kezébe esni: szenvedés, gyalázat és halál. Jézus vállalja ezt, még a kínhalált is. Saját halála rendkívüliségét itt feltámadásával magyarázza. Olyan halál az övé, amely legyőzte az emberi bűnt, a halált, a gonoszt. Erre van szükségünk. Sokan mégsem értjük ma sem, mint

Reformátusok Lapja 2019. június 16.


| AZ IGE MELLETT |

ahogy a tanítványok is értetlenül álltak Jézus szavai előtt. Nekünk dicsőség kell, dicső győzelem, szemfényvesztés. Pedig az élet bűn, szenvedés, halál. Hiába kozmetikázzuk. Megoldást pedig csak a feltámadott Úr adhat. 5Móz 31,1–13  238. dicséret (43) „Ha megbotránkoztat téged a kezed, vágd le…” (Mk 9,42–50) Ez a fenyegető mondássorozat a tanítványoknak szól (35), akik már követhetik az Urat. Bizony, a tanítványok figyeljenek oda arra, hogy hiteltelenségük és gőgös önteltségük másokat ne akadályozzon meg abban, hogy Jézust kövessék (38), vagyis ne botránkoztassanak meg másokat (42). Tehát nekünk, tanítványoknak, Isten hívő népének, Krisztus követőinek szól ez a kemény figyelmeztetés. Tartsunk önvizsgálatot, hogy milyenek vagyunk! Melyikünk az, akit szíve indíttatásából nem vitt még bűnre a keze, a lába, a szeme? Melyikünk az, aki ne lenne a gyehennára való, arra a rettenetes helyre, ahol örök a féreg és a tűz? Melyikünk nem vághatná le a kezét és a lábát, melyikünk nem vájhatná ki a szemét (47–48)? Jézus radikalizmusa a bűnnel kötött bármiféle kompromisszum lehetetlenségének radikalizmusa. Áldott legyen az Isten, hogy Jézus Krisztusban elhatárolta az életünket, miszerint a bűnnel, a gonosszal nincs kompromisszum, de Isten bűnös gyermeke számára van kegyelem, bocsánat, üdvösség, ahonnan senki és semmi nem ragadhat ki bennünket (Róm 8,38). 5Móz 31,14–30  408. dicséret (9) „Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!” (Mk 10,1–16) Folytathatjuk a tegnapi gondolatmenetet, ahol Jézus a tanítványaihoz szólt. A tizedik fejezetben már nemcsak a tanítványoknak szól a tanítás a házassági elválásról, hanem sokaknak, de a tanítványok is hallották ezt. Tehát mi maradjunk még mindig a magunk háza táján. Jézus nem enged semmiféle bűnt a követői körében, mégis tele vagyunk látható, tetten érhető, másokat megbotránkoztató bűnökkel, a rejtettekről most nem is beszélek. Határozottan nemet mond a válásra. Mózes megengedte a válólevél írását, ha a férfi elbocsátotta feleségét (5Móz 24,1), de az Úr eredeti gondolata nem ez a házasságról. Isten törvénye ezzel a válólevéllel csak a bűn okozta nyomorúságot akarta kordában tartani. Az ő eredeti gondolata az, hogy a férfi és a nő egy testté lesznek. Ez a földi világban egyszer és mindenkorra összetartó kötelék (6–9). Jézus tanítása itt is egyértelmű: nincs válás! Mégis – még Isten népének tagjai között is – rengeteg a válás, a megromlott házasságokról, az illemből együtt maradókról, az egymást megkeserítőkről most nem is beszélve. Jézusi mérce ez, világos beszéd, és ebből az is világossá lesz, hogy nem az erkölcsi életünk, a makulátlan tetteink alapján nyerhetünk üdvösséget. Ám aki üdvösséget nyert, annak életén dolgozik a kegyelem, mint a kovász a tésztában (Mt 13,33). 5Móz 32,1–25  107. zsoltár (27) „Az embereknél lehetetlen, de Istennek nem…” (Mk 10,17–31) A gazdag ifjú nem tudta elhagyni sokféle földi kincsét, nagy vagyonát, gazdagságát Jézus Krisztusért (17–21), ezért szomorúan, elkomorult arccal távozott Jézus közeléből (22). Ekkor Jézus a tanítványaihoz fordult, és kijelentette a tényt: nehéz bejutni az Isten országába (24–25) – emberi erővel lehetetlen (27). Ezt az emberileg lehetetlent tovább fokozza, amikor a tanítványokhoz fordulva azt hangsúlyozza, hogy házat, testvért, szülőt, gyermeket, földet, vagyont, mindent el kell hagyni őérte és az evangéliumért (28–29). Mi is kérdezhetjük, én is, aki nem tudok a családom nélkül létezni, aki vágyik a saját háza után, akinek fontosak a személyes cuccai: „Akkor ki üdvözülhet?” (26) Embereknél ez lehetetlen. Isten cselekszik mindent. Ő képes változtatni a földi sorrendeken. (31) A halálban pedig minden e világi gyarló ragaszkodásunk semmivé lesz. Ám az Úrban elengedve mindent, százannyit kapunk vissza, a ránk bízottakat különösen, de más minőségben, az üdvösség bizonyosságában (30). 5Móz 32,26–52  264. dicséret

VI. 20. CSÜTÖRTÖK

VI. 21. PÉNTEK

VI. 22. SZOMBAT

2019. június 16.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

volt a református egyháznak, így több olyan téglát is lehet találni a pódiumban, amely az itteni gyárban készült, és az R. E. monogram, azaz a református egyház jelzése szerepel rajta.

Túraútvonal, felújítás, határmenti együttműködés Templomfelújítás, akadálymentesítés, turisztikai útvonal kialakítása, iparművészeti kutatások mellett bibliai mesterséHEGEDŰS gek kipróbálása is része annak az uniós MÁRK program­nak, amelyet közösen valósít meg a Hód­mezővásárhely-Újtemplomi Református Egyházközség és a Szabadkai Városi Múzeum. Major Istvánné Editet, a hódmezővásárhely-újtemplomi gyülekezet lelkészét kérdeztük a részletekről. Az együttműködés sarokköve, hogy elkezdődhet az Újtemplom felújítása. Mit tudnak megvalósítani? Az Újtemplom felvizesedett falának utólagos szigetelését tudjuk elvégezni. Ez azt jelenti, hogy két és fél méter magasságban kívül-belül le kell verni a vakolatot, majd a speciális befecskendezett szer kiszorítja a vizet. Emellett a csapadékvíz-elvezető csatornát be tudjuk kötni a városi elvezetőbe. Megújulhat a téglapódium is. Mi az a téglapódium? A templomot félkörívben körbevevő kétlépcsős emelvény, amelyet 1850-ben készítettek. A pódiumról a templomajtóban állva az egész nagy teret be lehet látni. Itt a törött téglákat ki kell cserélni, pótolni, a templomnak ez a része teljesen újjáépül. Érdekessége, hogy Hódmezővásárhelyen egykor saját téglagyára 6

Reformátusok Lapja 2019. június 16.

Miért van rossz állapotban a templom? Mert 1799-es elkészülte óta nem esett át teljes körű felújításon. Így a templom ma használhatatlan, életveszélyes állapotban van, 2012-ben bezáratta a katasztrófavédelem. Az elektromos hálózat veszélyes. Az egyik ólomüveg ablaktábla elmozdult a helyéről, félő, hogy előbb-utóbb leszakad. A templom aljzata púposodik, felázott, mállik a járólap. A teljes felújítás több százmillió forintba kerülne. Van kiknek felújítani a templomot? Gyülekezetünk folyamatosan gyarapodik és fiatalodik. Csak idén három kisgyermekes család csatlakozott hozzánk eddig. Az egyik anyuka kezdeményezésére most indul el az édesanyák bibliaköre, ahol kifejezetten a gyermekekért imádkoznak majd együtt.

Nemcsak a felújítás, hanem gyermekprogramok is tartoznak a pályázathoz. Mivel készülnek? Olyan mesterségeket mutatunk be a gyerekeknek, amelyek megtalálhatók a Bibliában, és városunkban is emlékezetesek, értékesek. Ebben a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum segít majd nekünk. Lesz agyagos foglalkozás, amikor a fazekasságról szerezhetnek tapasztalatot, és megismertetjük őket a halászattal, a juhászok életével és a földművesek mindennapjaival is. Szeretnénk, hogy a gyerekek – köztük autisták és fogyatékkal élők – mind együtt vegyenek részt a programokon. Bevonjuk például az Aranyossy Ágoston Református Óvoda és Általános Iskola diákjait. Szeretnénk az elfogadást segíteni, ezzel lelki tanítást adni a krisztusi szeretetről. A pályázat határon átívelő kezdeményezés, így szabadkai gyerekek is érkeznek közénk összesen hét foglalkozásra, nyáron és ősszel. A résztvevők alkotásait kiállítjuk a gyülekezeti teremben. A tárlat digitálisan is látható lesz: Szegeden, Makón és Szentesen QR-kódokat helyezünk majd el, amelyek segítségével interneten is meg lehet nézni a gyermekek munkáit.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA SZABADKA A MÁSIK PARTNER Az uniós pályázat két határmenti települést köt össze, Hódmezővásárhely mellett Szabadka a másik partner. A Szabadkai Városi Múzeumban liftet telepítenek a pályázat keretében, ezzel megvalósulhat az akadálymentesítés. Emellett gyermekprogramokat szerveznek a múzeumban, és kutatják, mi köti össze az iparművészet szemszögéből a két várost. A pályázat végére egy turisztikai útvonaltervjavaslatot is kialakítanak a környék látnivalóiból, a túratervben benne lesz például a délvidéki Bácskossuthfalva református temploma is.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

BARTA ZSOLT

Gloria A szerző rédei lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Intézetének vezetője

Enyhe szorongás szokott elfogni, amikor a konfirmációs órákon a mysterium Trinitatist, a Szentháromság titkát vesszük sorra. A káté teológiai terminusait csekély érdeklődés övezi – botladoznak a nyelvek és elmék a „lényegében… létformájában, magaközlése” fogalmakon. Sem a háromlevelű lóhere képe, sem a nap metaforájának felemlegetése nem hoz áttörést. A legtöbb gondunk nem ott keletkezik, ahol szembesülünk velük. Közel két évtized múltával is élénken él az emlékezetemben, ahogy egykori teológiai tanárunk elképedve tett említést egyik-másik református istentiszteletről, amelyen sem az imádságban, sem az énekben, sem az áldásban, sem a köszöntésben, sem a prédikációban nem esett szó a Szentháromságról.

„…a Szentháromság Istenről csakis igaz és tiszta szavakkal beszélhetünk. Olyan szavakkal, amelyeket a Lélek tanított meg az Egyháznak. Istentiszteletünk és emberi életünk legfőbb tétje, hogy bátran megvalljuk: »Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, valamint volt kezdetben, azonképpen most és mindörökké. Ámen.«” Felvethető, hogy egyházunkban senki sem kérdőjelezi meg a Szentháromság tanát. Hitvallásos iratok és dogmatikakönyvek bizonyos fejezetei pontosan őrzik, mit kell tartanunk az egységről és a hármasságról. A könyveket azonban bezárjuk, és a tan csupán tan marad. Istentiszteleteinket leginkább egyéb, az embert közvetlenül érintő témák uralják. A Szentháromság Istennel való közösség ünnepélyes megélése azonban csorbát szenved, elmarad a liturgika és a dogmatika párbeszéde. Senki sem tagadja a Szentháromságot, legfeljebb hallgatásba burkolózunk. Azonban számos bibliai ige mutat rá arra a régi megfigyelésre, hogy alig van különbség valaminek az elhallgatása és tagadása között. Istentiszteletünk elgondolásához nem kereshetünk más forrást és igazodási pontot, mint az üdvösség lendületét és rendjét. Az üdvrend a Szentírás alapján röviden összefoglalható: az üdvösség tökéletes ajándéka az Atya Istentől van Jézus közvetítése révén a Szentlélek által. Az üdvösség útja

tehát ez: „Ő (Jézus) általa van menetelünk (...) egy Lélekben az Atyához.” (Ef 2,18, Károli-fordítás) A Szentháromság Isten dicsőítése és segítségül hívása istentiszteleteinken nem ráadás és semmiképpen sem üres forma. Az Atyával, Fiúval és Szentlélekkel való közösségünk istentiszteletünk és életünk mély valósága. Ez a megkeresztelésünk pillanatában kiviláglik: mindnyájan az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében kereszteltetünk meg (Mt 28,19). Sorsunk a Szentháromság belső életéből és gazdagságából bontakozik ki. Jézus Krisztus Atyának szólította Istent: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura…” (Mt 11,25) Jézus buzdításának engedve első követői is gyermeki bizalommal fordultak a mennyei Atyához, amikor imádságra gyűltek egybe (Kol 1,3). Az „Abbá, Atya” (Róm 8,15) kiáltás nem pusztán az imádságunk első szava, hanem bizalmunk és reménységünk alapja is. Az Atya felmagasztalta szent Fiát azzal, hogy feltámasztotta őt (Fil 2,9). A világtól is azt várja, hogy „minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Fil 2,11). Jézus Krisztus Szentlélekkel telve böjtölt és imádkozott, gyógyított és tanított (Lk 4,1.14). Imádságunk éltető lendületét a Szentlélek adja, könyörgésünk belső rendjét a Lélek szabja meg: „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Róm 8,26) Kéréseink és hálaadásunk csakis a Lélek erejében, Jézus által juthatnak a mennyei Atya elé. Amikor a kenyér és a bor felett imát mondunk, akkor hálát adunk a teremtő és megváltó Istennek, megemlékezünk Jézus haláláról, feltámadásáról és dicsőséges felemelkedéséről, és esedezünk a Lélekért, hogy a kenyér, amelyet megtörünk, a Krisztus testével való közösségünk legyen (1Kor 10,16). Valóban régi szavakat éneklünk, ősi hitvallásokat mondunk, amikor hitünknek eme mély titkát ünnepeljük. Az ok nem fantáziátlanság, hanem az a tapasztalat, hogy a Szentháromság Istenről csakis igaz és tiszta szavakkal beszélhetünk. Olyan szavakkal, amelyeket a Lélek tanított meg az Egyháznak. Istentiszteletünk és emberi életünk legfőbb tétje, hogy bátran megvalljuk: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, valamint volt kezdetben, azonképpen most és mindörökké. Ámen.”  2019. június 16.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Keresztyén misszió ma Mindig öröm, ha egy-egy rendezvény kinövi tervezett helyszínét – különösen, ha az éppen egy, a keresztyén misszió kérdéseit fejtegető összejövetel. Így történt ez azon a BAGDÁN ZSUZSANNA kettős könyvbemutatón és konferencián is, amelyen a kötetek (társ)szerzője, Michael W. Goheen kanadai református missziológus is előadást tartott. A lelkipásztor neve nem ismeretlen a Kárpát-medencében: évek óta vezet tanítványképző kurzusokat lelkészeknek. Ennek a munkának a tapasztalatairól is volt szó a budapesti Salétrom utcai református templomban május 25-én. Eredetileg a hat éve működő Te+Én Református Közösség adott volna helyet a könyvbemutatóval egybekötött missziológiai konferenciának, amelyet az érdeklődők nagy száma miatt végül a budapest-józsefvárosi gyülekezetben tartottak meg. A Salétrom utcából kisarjadt kezdeményezés a Magdolna negyedre fókuszálva épít református gyülekezetet cigány és nem cigány emberek között – derült ki Lakó István misszióvezető lelkipásztor beszámolójából.

ROMANTIKA ÉS KÁLVINISTA ORTODOXIA Az elmúlt években – megismerve a hírhedt nyolcadik kerületben élő emberek élettörténeteiből a negyed történelmét is – alapvetően változott meg a missziót végzők kezdetben romantikus hozzáállása saját munkájukhoz. A missziói terep tükröt tart a templomfalak között hirdetett evangéliumnak: ha hisszük, hogy Krisztus uralkodik, az átformálja személyes életünket, társadalmunkat, és másképp tekintünk a környezetünkben élőkre is. Többé már nem úgy, mint akik fölött állunk, hanem partnerként, akiktől tanulhatunk. Ugyanis a misszió nem kolonializáció, hanem gyümölcstermés, amelyből természetes módon fakad új élet. Isten arra hív, hogy az emberi életekben látsszon meg a teremtés helyreállítása: a megtért emberek pedig átformálják a környék gondolkodását. – Krisztus uralkodik, innen indul minden – hangsúlyozta Lakó István.

MEGELEVENÍTENI A NAGY TÖRTÉNETET Craig G. Bartholomew és Michael W. Goheen A nagy történet című, magyarul 2018-ban megjelent könyvének célkitűzése megismertetni az olvasóval a Szentírás valódi természetét: a Biblia Isten története, a világ igaz története, amelyben Isten Jézus Krisztusban helyreállítja teremtett világát a bűnből. Akkor formál minket, ha megértjük: Isten minket is bekapcsol ebbe a teremtéstől az újjáteremtésig ívelő, nagy történetbe. Az Úr helyreállító munkája az ő népének tettein, szavain keresztül lesz nyilvánvalóvá. Isten népe útkereszteződésben élő nép: egyszerre vagyunk 8

Reformátusok Lapja 2019. június 16.

a bennünket felnevelő kultúra és Isten országa feszültségében. A keresztyén közösségek feladata a nagy történet ismeretében élni és cselekedni – hangzott el Dani Eszter missziói irodavezető könyvismertetőjében. Tom Wright megfogalmazásával élve kicsit úgy, mint azok a színészek, akiknek a Shakespeare-drámák kiváló ismerőiként olyan művet kell megeleveníteniük, amelynek egy része hiányzik – fűzte hozzá Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó vezetője a szerző Keresztyén misszió ma című könyve kapcsán.

MISSZIOLÓGIA ÉS TEOLÓGIA KÉRDÉSEI Michael W. Goheen 2019-ben a Kálvin Kiadónál megjelent kötetében „vállaltan elkötelezett evangelikál hozzáállással, ökumenikus távlatban gondolkodik, határozott, előremutató, útkereső, bátor szöveg” áll előttünk. A jól strukturált szakkönyvben azt hangsúlyozza: új missziói megközelítésre van szüksége a globális egyháznak a globális világban. A misszió attól új és mai, amitől új és mai a világunk. A misszió mindig kontextuális: az Igében gyökerezik, de a világot is figyelembe veszi. A kiadvány a teológia missziológiai és a missziológia teológiai kérdéseit elemzi.

ELKERÜLNI A SZINKRETIZMUST Vajon miért szükséges a missziológia fogalmáról gondolkodnunk? – vetődhet fel a kérdés. A könyv szerint többek között azért, mert el kell kerülnünk a szinkretizmus és az irrelevancia csapdáit, és világszerte foglalkozni kell a nyugati kultúrával, hiszen annak hatása mindenhová elér. A könyvbemutató után alkalom volt a missziológiáról is gondolkodni: a könyvismertetők után a Keresztyén misszió ma fordítója, Czövek Tamás kérdezte Michael W. Goheent, aki előadást is tartott „a nagy történetről”. Hangsúlyozta: a keresztyén hit nem hittételek összessége, hanem összefüggő történet. John Carroll ausztrál szociológus meglátása szerint a keresztyénség azért erőtlenedik a globális Északon, mert nem adja tovább ezt a történetet – ellentétben a globális Déllel, ahol – a kultúrájukba mélyen belegyökerezett történetmondó hagyományból táplálkozva – virágzanak a keresztyén közösségek.

KERESZTYÉN MOZIELŐZETES Amit továbbadhatunk másoknak ebből a nagy történetből, az nem több, de nem is kevesebb, mint egy mozielőzetes, amely bepillantást kínál a hamarosan érkező filmbe: Isten országának, a helyreállított teremtésnek a színességét, jóságát vetítjük előre. Ezt tette Izráel népe is, akiknek a törvényei – ellentétben más népekéivel – a kiszolgáltatottakat, a sebzetteket védték. Ha megtartották volna azokat, a népek világossága lettek volna – ezért jött a Római Birodalom hatalmasaival megalkudott zsidók társadalmába Jézus Krisztus, aki szembefordult a bűnnel, és arra hív minket, hogy éljük a népek elé, amire annak idején Izráelt el-


| AKTUÁLIS |

TANÚSÁG FORRÓ HELYZETEKBEN A phoenixi keresztyén közösségek vezetői arra törekednek, hogy tagjaik végezzék azt a helyreállító munkát a világban, amelyre Isten egyen-egyenként elhívta őket. Az egyik legszélsőségesebb példa az volt erre a szolgálatra, amikor a város keresztyén hívei, tizenöt-húsz gyülekezetből mintegy háromszázan élő pajzsként álltak oda felfegyverzett motorosok és a mecsetbe igyekvő muszlim menekültek közé egy minden értelemben forró péntek délutánon. Imádkoztak a békéért, hűvös vizet kínáltak a fegyvereseknek és a muszlimoknak egyaránt. – Féltünk, de éreztük Isten közelségét – idézte fel Jim Delano Mullins. Azon az estén több agresszor is bocsánatot kért, és a muszlimoknak is másképp nyílt meg a fülük annak a Jézusnak a történetére, aki sebei árán váltotta meg az életünket.

„Az egyház nem magáért, hanem Isten dicsőségének hirdetéséért él. Ezt újra fel kell fedezni.” hívta. A bűn a világban és az egyházban is egyre inkább jelen van, azonban az egyház hivatása az, hogy másképpen éljen. Legyünk azzal tisztában, mit gondolt el Isten az ember életéről, és éljünk úgy, igazságot és irgalmasságot cselekedve, hogy ezzel megmutassuk környezetünknek Isten országát. – Az egyház nem magáért, hanem Isten dicsőségének hirdetéséért él. Ezt újra fel kell fedezni – hangsúlyozta Goheen.

ISTEN MUNKATÁRSAI Ilyen igazság és irgalmasság például a Te+Én munkája, vagy az a magyar füllel hallgatva egészen megrendítő szolgálat, amelyről Jim Delano Mullins phoenixi lelkipásztor, a Surge Hálózat vezetőségi tagja számolt be a konferencián. A város különféle felekezeteinek lelkészei együtt olvasták A nagy történet című könyvet, a meggyógyult bibliaértelmezésük pedig arra indította őket, hogy cselekedjenek az egész város javáért, így kapcsolódva be Isten helyreállító munkájába, egymásért küzdve, nem egymással versengve. Közösen létrehozott szervezetük, amely a városban élő árvák örökbeadását segíti, mára több mint ötezer gyermek szeméről törölte le a könnyet. Azt is megértették, hogy ki-ki megélheti az Úr rendteremtő munkáját a saját hivatásában, ha fegyelmezett pontossággal, Isten dicsőségére végzi az adminisztrációt. Az ember a gondoskodásban és a gyönyörködtetésben is lehet a Teremtő munkatársa, például, ha séfként egy-egy ízletes, tápláló és egészséges étel receptjét sikerül kidolgoznia.

„EGY MISSZIONÁRIUS LEGYEN VESZÉLYBEN!” A Kárpát-medencében 2015 óta zajlik a Phoenixben is működő Tanúim lesztek képzéssorozat, amelynek megélt eredményeiről is beszéltek lelkipásztorok a konferencián – jelesül arról, hogyan fogadta gyülekezetük annak gondolatát, hogy a Biblia egyetlen nagy történet, amelyet ők maguk is alakítanak, illetve hogyan változatta meg a megszerzett tudás az igehirdetéseiket. Mint mondták, volt, ahol furcsállták a hívek, hogy a Szentírás róluk is szól, és mi is alakítjuk a nagy történetet az életünkkel. Az igehirdetés nem ér véget az ámennel, hanem a templomfalakon kívüli, látható tettekre indít: ezek azok a gyümölcsök, amelyekből továbbáradhat az élet. Ahogy egyikük, Horváth Levente kolozsvári lelkipásztor fogalmazott: az igehirdetés talán pont a szószék biztonságot nyújtó erődítményét elhagyva kezdődik el. – A legtöbb igehirdetés beszélgetésből fakad. A pulpituson nem vagyunk veszélyben – márpedig egy misszionárius legyen veszélyben! – jelentette ki. A résztvevők úgy vélték, a prédikáció akkor valósul meg, amikor az igehirdető maga is bevonódik a nagy történetbe, kilépve a világ narratívájából. A teremtéstől az újrateremtésig tartó történetben másképp kezdenek látszani szorongató életkérdéseink is: mind Isten nagyságára mutatnak, aki az egész életünk ura. Az ő történetébe minden beleillik. Ahogy az egyik megszólaló megjegyezte: „hálásak lehetünk a posztmodern szekuláris világnak, hogy visszakényszerít minket a gyökereinkhez.”  FOTÓ: FÜLE TAMÁS/PAROKIA.HU 2019. június 16.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

A szeretet nem válogat Estébe nyúló piknikre várták a fiatalokat a keresztyén egyházak ifjúsági vezetői a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) székházának udvarán június 6-án, csütörtökön. A különböző felekezetű fiatalok azért gyűltek össze, hogy ki-ki a saját stílusában, mégis együtt dicsőítsék Istent. Hosszú évek óta hagyomány, hogy pünkösd előtt közös imára, éneklésre és áhítatra gyűlhetnek össze a vizsgákra is készülő keresztyén fiatalok a lágymányosi ökumenikus központban. – A zenében abszolút megmutatkozik sokszínűségünk és az egységünk is, hiszen a dalok ugyanarról a Krisztusról szólnak – mondta Bacsó Benjámin, a baptista ifjúsági misszió és a MEÖT Ifjúsági Bizottságának vezetője. – Olyan pikniket szerveztünk, amelyhez mindenki hozzátette a maga színfoltját – fogalmazott Szeli Noémi Szélrózsa-koordinátor, aki szerint az ökumené tapinthatóvá válik azáltal, hogy létrejön egy-egy ilyen délután. A szervezők nem titkolt célja, hogy a közös tevékenységek által érzékenyítsék a keresztyén fiatalokat egymás felekezete iránt. – Szeretnénk megmutatni, hogy mindannyian ugyanazt az Istent imádjuk, Krisztushoz tartozunk. Ez a találkozó erre nagyon jó – vélte Gurzó János, a Magyar Pünkösdi Egyház ifjúsági missziójának vezetője. – Emellett valódi találkozásokat akarunk generálni, segíteni, hogy a különböző közösségek kapcsolatba kerüljenek egymással, mert ez saját hitük megértésében is sokat segít, megerősítést adhat – tette hozzá Bedekovics Péter, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Ifjúsági Irodájának vezetője. – Ugyanakkor ezt olyan eseménynek szántuk, ahová elhívhatjuk a nem hívő fiatalokat is, hogy lássák, mi az a plusz, ami a keresztyénségben van – egészítette ki Vadászi Dániel másodéves teológus, a Magyarországi Metodista Egyház ifjúsági bizottságának tagja.

KÖZÖSEN VAGYUNK HITELESEK Minderre nem is lehet jelképesebb alkalmat találni, mint a pünkösdöt, az egyház születésnapját. Ahogyan a Jeruzsálemben tartózkodó, sokféle nyelven beszélő ünneplő sokaság megértette a pünkösdi üzenetet, úgy az öt szervező, a MEÖT Ifjúsági Bizottságának tagjai is szót értenek egymással, bár más-más egyházi valóságból és teológiai háttérből jönnek. – Az ökumenikus mozgalom száz évvel ezelőtt abból a tapasztalatból nőtt ki, hogy nem lehetett Isten szeretetéről, elfogadásról és megváltásról hitelesen beszélni úgy, hogy közben a különböző felekezetek passzív-agresszív módon viszonyultak egymáshoz – mondta Bedekovics Péter. A budapesti református egyetemi lelkész szerint nagy ereje van annak, ha az egyházak közösen is fel tudják mutatni Krisztust, mert a fiatalokra hatványozottan igaz, hogy csak azt fogadják el, amit hitelesnek tartanak. 10 Reformátusok Lapja

2019. június 16.


| AKTUÁLIS |

PIKNIKKEL DICSÉRNI Az olykor szemerkélő eső sem zavarta meg az udvaron ös�szegyűlt fiatalokat, este hatra már valódi piknikhangulat kerekedett: ki énekelt, ki társasjátékozott, ki beszélgetett. Arról pedig, hogy frissítő is kerüljön a résztvevők kezébe, a református Adna Café kitelepült munkatársai és önkéntesei gondoskodtak. – Az egész délután arról szól, hogy a közösség épülésével, az énekléssel és a sportszerű játékkal is dicsőíthetjük Istent – foglalta össze a PIKNIK jelentőségét Bedekovics Péter, a Ma„Nagy ereje van annak, gyarországi Református Egyház Zsinati ha az egyházak közösen is Ifjúsági Irodájának vezetője. A PIKNIK ökumenikus focikupával fel tudják mutatni Krisztust, kezdődött, amelynek a Műegyetemi mert a fiatalokra Katolikus Közösség (MKK) adott otthatványozottan igaz, hont. Kimerítő és elszánt játék után a katolikus–protestáns örökrangadó első hogy csak azt fogadják el, győztese az evangélikusok Erős vár FC amit hitelesnek tartanak.” csapata lett. A MEÖT-székház kimondottan erre az alkalomra felállított színpadán a baptisták Budapestifi dicsőítő csapata, az MKK zenekara, a MIX metodista ifjúsági zenekar, a református egyetemi gyülekezet 1RE dicsőítő csapata, az OIM pünkösdi zenekar és az evangélikus M.Is.K.A vezette az estébe nyúló éneklést.

EGYETÉRTÉSÜNK ALAPJA A SZERETET – A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját – a Róm 15,5–6 alapján tartott esti áhítatot Kondor Péter. Az evangélikus püspök arról beszélt, hogy egyetértésünk valódi alapja a szeretet, amely nem válogat. Mint mondta, Isten nem egy darabot kér az életünkből, hanem egész szeretetünket. – Istent pedig csak az szereti, aki felebarátját szereti – hangsúlyozta. Erről a felebaráti szeretetről adott nekünk példát Jézus egész földi élete és minden megnyilatkozása. – Az egyetértésnek és a szeretetnek semmi köze a szimpátiához. Ez a szeretet a betegeket, az igazságtalanságot szenvedőket és a kicsiket keresi, mert csupa szolidaritás és vigasztalás. Ez az, amire az Úr Jézus gondolt, amikor azt mondta: szeresd felebarátodat! – emlékeztetett az evangélikus püspök. Mire sötétedni kezdett, színpadra lépett a budapesti református egyetemi gyülekezet 1RE dicsőítő csapata, hogy énekszóval is elmondjanak valamit arról a szeretetről, amely nem válogat. – Jöjj, uralkodj köztünk, járd újra át szívünk, és növekedj bennünk, fedd fel, miért élünk! Jöjj, reménységed terjedjen, mint futótűz a földeken, Lelked törjön át, árasszon el! A te néped már új erőt vár, jöjj hát! – szólt az ének, egyszerre pünkösd jelentőségéről és a mindennapjainkról is.  FARKAS ZSUZSANNA – FEKE GYÖRGY, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

2019. június 16.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Elkötelezetten a gyerekekért Tankönyveket és kor­­ sze­­rű, személyre szab­ ható digitá­lis tantár­gyi FEKE segéd­anya­­gokat ké­ GYÖRGY szít, előremutató kez­ de­­ményezése­ket hangosít ki a Re­formátus Tan­anyagfejlesztő Csoport. A tanév végéhez közeledve arról kérdeztük Pompor Zoltán szakmai vezetőt, miben látja a református oktatás erősségét.

Mivel tölti a munkaidejét egy tananyagfejlesztő? Alapot vet. Bármilyen furcsán hangzik is, az a legkevésbé fontos, hogy tankönyveket gyártsunk Budapesten, amit aztán kötelezővé teszünk, hogy abból tanuljanak Csurgón, Papkeszin vagy az ország bármelyik református intézményében. Az iskolák nem így működnek: el kell nyernünk a pedagógusok bizalmát. Csak úgy tud jól működni a tananyagfejlesztés, ha ők érdekeltek abban, és a magukénak érzik azt. Hogyan fogtak hozzá a bizalom kiépítéséhez? Kutatásokat rendeltünk, hogy felmérjük a helyzetet és az igényeket, emellett az első pillanattól kezdve fontosnak tartottuk, hogy bevonjuk a pedagógusokat – nemcsak a fejlesztésbe, hanem már a közös gondolkodásba is. Rendszeresen jelen vagyunk az országos intézményvezetői és -fenntartói értekezleteken, sok igazgatóval közvetlen kapcsolatban vagyunk a tantárgyi fejlesztések miatt. Azt remélem, alig van olyan református köznevelési intézmény Magyarországon, ahol még nem hallottak rólunk. Két év alatt több százan dolgoztak velünk fejlesztőként, kipróbálóként, rendezvényeink résztvevőiként. Mostanra látjuk pontosabban, milyen is a református iskolák belső világa, mire lenne szükség tananyagszinten. Milyen világ ez? A ‘45 utáni államosítást követő állapothoz képest a ‘90-es évektől kezdve több ütemben, ugrásszerűen megnőtt a refor12 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

KERETTANTERV IS KÉSZÜL Két évvel ezelőtt azért hozták létre a Református Tananyagfejlesztő Csoportot, hogy „szakmailag magas színvonalú, a keresztyén nevelést támogató tananyagok szülessenek” a református iskolák számára. Tantárgyi munkacsoportok határozták meg a fejlesztendő tartalmak körét, a javaslataik alapján papíralapú és digitális tananyagelemek készülnek. Ezzel párhuzamosan terveik között szerepel az új Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő református kerettanterv meg­ írása is, amelyhez tankönyveket és segédanyagokat is fejlesztenek. A négy­ éves projekt egymilliárd forint kormánytámogatásból valósul meg.

mátus oktatási intézmények száma – van is egy erről szóló statisztikai elemzés a matematika témacsomagjaink között. Talán emiatt is sokfélék. A hagyomány szempontjából a két véglet a nagy múlttal rendelkező, újraindított kollégium és a szükségből, táblacserével átvett intézmény. Azt látjuk, hogy fontos lenne megerősíteni a pedagógusokat abban: nem attól református az iskola, hogy „Áldás, békesség!”-gel köszönnek, vagy bibliai igék vannak kiragasztva a falra, hanem attól, ha a mindennapi munkában is megjelenik református keresztyén hitük. Ha például a pedagógus nem munkaként, hanem hivatásként tekint a tanításra, nevelésre, ha elkötelezetten dolgozik a gyerekekkel, a gyerekekért. Az elmúlt két tanévben nagyon sok ilyen szakemberrel találkoztunk: látszik az intézményeiken


| INTERJÚ |

és az ő életükön, hogy nemcsak tanítanak, hanem keresztyén szellemben nevelnek is. Mitől lesz református a tananyag? A tananyagfejlesztést a törvény szabályozza: ma úgy lehet valami tankönyv Magyarországon, ha valamilyen kerettantervhez kapcsolódik. Ahhoz, hogy akkreditált református tankönyveket használjunk, református kerettanterv kell, ahhoz pedig tiszta látásra van szükség arról, mit gondol a református iskola a nevelésről, milyen a gyerekképe. Mindezzel a készülő református köznevelési stratégia is foglalkozik. Számunkra inkább az a kérdés, hogyan lehet ezeket az értékeket tananyagszinten megvalósítani. Alapelveket határoztunk meg, amelyek alapján tantárgyi fejlesztések indultak el, már több mint százötven témacsomagot lektoráltattunk készülő webes tananyagtárunkra – ezek adnak igazán képet arról, mit gondolunk a magas szintű református pedagógiai tartalomról. Emellett szemléletformálásra is törekszünk. Miben van szükség szemléletformálásra? Meglepődnénk, mennyi olyan pedagógiai tévképzet, berögződés van, amelyről nem is gondoljuk, hogy ártalmas. A témacsomagok fejlesztésénél például azt kellett hangsúlyozni, hogy azok ne arról szóljanak, mit akar a tanár átadni, megtanítani, mert a diákok számára az interneten sokkal több információ érhető el, mint ami negyvenöt percbe belefér. A pedagógus többé már nem a tudás egyetlen forrása. Inkább a

tanulók kritikai gondolkodását kell fejlesztenie, hogy azok jól tudjanak válogatni az információk között. Ugyanez igaz a tanárokra is: nem hiszem, hogy mindent ki kell találnunk helyettük, mert ha a tanév minden percét előre beosztjuk, elveszítik kreativitásukat. Inkább ösztönözni kell őket, hogy alakítsák a saját elképzeléseikhez a felkínált eszközöket. Azért sem tankönyvvel, hanem kisebb tantárgyi segédanyagokkal kezdtük a tananyagfejlesztést, mert nem azt szeretnénk, hogy egyszerűen csak megkapják a kész csomagot, hanem közös gondolkodásra, műhelyekbe hívjuk őket tárgyanként, velük együtt próbáljuk feltárni a fejlesztésre szoruló területeket. Egyelőre még csak tesztverzióban működik, de már elérhető az interneten a református tananyagtár. Mit kell tudni róla?

VÉGÉHEZ ÉRT AZ OLVASÓPÁLYÁZAT Olvasópályázatot hirdetett a Református Tananyagfejlesztő Csoport 5–6. osztályos református iskolások számára Koli és foci címmel a tanév elején. Az ajánlott könyveket csapatverseny formájában, havonta újabb, a szövegértést, a szövegalkotást és a kreativitást is fejlesztő feladatsor kitöltésével dolgozták fel a gyerekek. A négyszáz versenyző az első félévben Tóth-Máthé Miklós Pecúrok, a második félévben pedig Kármán Tibor Egy focista naplójából című művét olvasta. A verseny lapzártánk után június 8-án, szombaton a Duna Palotában tartott díjátadó gálával zárul, nyáron pedig négynapos olvasótábort szerveznek a legjobb harminc diáknak. Az ifjúsági könyvekhez munkafüzet és tanári segédanyag is készül, ezzel is segítve a diákok anyanyelvi kompetenciájának fejlesztését.

2019. június 16.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

A műhelyeinkben összeállított anyagokat teszteljük, majd a visszajelzéseket beépítjük a témacsomagokba. Ennek a tanévnek az elején elmentünk négy iskolába, és kipróbáltuk, hogy a segédanyagok működőképesek-e a gyakorlatban. Utána átbeszéltük a pedagógusokkal, hogyan tudják beépíteni ezeket a munkájukba. E folyamat miatt egyértelmű volt, hogy nem papíralapú, hanem digitális anyagokat készítünk. Ezek felkerülnek a teszt.reftantar.hu weboldalra, amelyről szintén jó visszajelzéseket kaptunk. Az a célunk vele, hogy a református intézmények pedagógusai vegyék birtokba, közösen töltsék meg anyagokkal, válogassanak egymás vázlataiból. Az arra érdemeseket lektoráltatjuk és regisztráció nélkül is elérhetővé tesszük. Lesz az oldalnak fórum és tartalomtár része is – mindez abba az irányba mutat, hogy a pedagógus ne érezze magát egyedül, legyen hová nyúlnia ötletekért. Azért tankönyvek is készülnek? Természetesen hosszú távon igen, a fejlesztés második szakaszában. Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi nevelést. Lackfi János írt nekünk mesekönyvet a Lélek gyümölcseiről, nemrég jelent meg egy ötven címből álló válogatás ajánlott olvasmányokból, de dolgozunk 3–4. osztályosoknak szóló szöveggyűjteményen is, amely egy későbbi olvasókönyv alapja lehet, benne a keresztyén nevelést segítő friss, izgalmas, színvonalas szövegekkel. Nem akarjuk elvenni a pedagógusok mozgásterét és döntési lehetőségét, ugyanakkor orientálni szeretnénk őket az értékes tartalmak felé.

14 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

Korábban elhangzott, hogy a kormány a támogatásért cserébe olyan tananyagot vár a reformátusoktól, amely mérce lehet az állami oktatási intézmények számára is. Ön szerint mit meríthetnek más iskolák a reformátusoktól? Ebben a tanévben már a második „jó gyakorlat börzénket” szerveztük meg Miskolcon: öt szekcióban majdnem harminc intézmény, pedagógus mutatkozott be. Nagyon sok innovatív kezdeményezés van iskoláinkban, amelyekből érdemes tanulni: munkánkkal ezeket szeretnénk kihangosítani. A kiskunhalasi református gimnázium és a Baár–Madas például bekapcsolódott az MTA kutatói által fejlesztett játékos, tapasztalati, problémaközpontú matematikaoktatásba. A miskolci Lévayés a budapesti Lónyay-gimnázium digitális osztályokat indított. Ugyanígy szeretnénk megmutatni a göncruszkai és a nagyharsányi inkluzív nevelés eredményeit, a tatai református művészeti iskola alsó tagozatos művészeti nevelésre kidolgozott programját, vagy a nagyszerű erdei iskolai képzési anyagokat. Korszerű, a komplex gondolkodást segítő tananyagaink és digitális felületeink mindenki számára nyitottak lesznek. Bárki meríthet belőlük.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR

A REFORMÁTUS TANANYAGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Fontos, hogy a tananyag a teremtett világot annak teljességében mutassa be, rámutasson a jelenségek közötti összefüggésekre, segítse a diákokat abban, hogy felfedezzék a teremtett világ csodáit. A tanulói aktivitásnak kiemelt szerepe van a megismerés folyamatában, ezért arra törekszenek, hogy a tananyag ne csak ismeretátadásra fókuszáljon, hanem formálja a tanulók személyiségét is, helyezze előtérbe a kritikai gondolkodás fejlesztését. További alapelve, hogy az alkalmazott módszerek és eszközök kapcsolódjanak a gyermek életkori sajátosságaihoz, a tananyag adjon lehetőséget a differenciálásra, támogassa a kooperációt, adjon lehetőséget a tanulók közös munkájára, a közös tanulási tevékenységekre. Az is hangsúlyozandó, hogy az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden tantárgy és minden pedagógus feladata.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Titok minden egyes ember, ahogyan Ady Endre írja magáról: „Vagyok, mint minden ember: fenség, / Észak-fok, titok, idegenség, / Lidérces, messze fény, / Lidérces, mes�sze fény.” Így folytatja: „De, jaj, nem tudok így maradni, / Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak. // Ezért minden: önkínzás, ének: / Szeretném, hogyha szeretnének / S lennék valakié, / Lennék valakié.” Az nyilatkozik így, aki megismerni és érteni akarja önmagát, másokat, az embert, de rá kell jönnie, hogy nem tudja. Ismerjük-e magunkat, a családtagjainkat, a házastársunkat, akit magunk választottunk? Egy pszichológiai felmérés meglepő eredményt mutat: azok, akik néhány éve házasodtak össze, jobban ismerik társuk kedvenc dolgait, ízlését, szokásait, mint azok, akik már több évtizede házasok. Miért? Idő kell ahhoz, hogy megismerjük egymást, de pár év után már nem figyelünk olyan nagyon, mint kezdetben. Lanyhul az érdeklődés, megszokások, előfeltevések és ítéletek akadályozzák a mélyebb megismerést. Pedig tudunk egymásnak meglepetéseket okozni. Szinte minden, ami igazán fontos az életben, titok. A szerelem ébredése, folyamata, lelki fejlődésünk, érésünk, a tehetségünk. Titok a születés, a megöregedés és a halál. Csak sejtünk valamit ezekből, kutatják tudósok és művészek, mégis felfoghatatlanok. A legnagyobb titok Isten: az ő szeretete, testet öltése, Jézus halála és feltámadása. Megfejthetetlen az is, hogyan ébred bennünk a hit, amellyel mégis foghatóvá válnak mindezek, ha nem is megfoghatóvá. Titok a Szentlélek, aki kijelent és világosságot ad azoknak, akik nyitott szívvel és bizalommal kérdezik. A Szentírásban Isten kijelentette magát. Vajon lezárult-e a kinyilatkoztatás? Isten azóta elnémult, és csak az egykor leírt bibliai szövegeket eleveníti meg nekünk Szentlelke által? Vagy szól ma is, csak kérni kell, és mindent megismerhetünk, újabb kijelentéseket is kaphatunk? Isten nem némult el: minden áhítatunkban, imádságunkban és igemagyarázatban őt kérdezzük, és ő válaszol. Úgy és akkor, ahogyan és amikor akar. Mi pedig korunk kérdéseire és egyéni élethelyzetünkre értelmezhetjük az egykor adott isteni kijelentést. Csak legyünk óvatosak, hogy helyesen értsük! „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.” (5Móz 29,28) Azt és annyit leplez le Isten nekünk a titkaiból, amennyire szükségünk van, amennyit képesek vagyunk átvenni ahhoz, hogy igazán az övéi legyünk. 

IMÁDKOZZUNK!

Könnyen hibáztatunk másokat mindazért, ami velünk történik. A körülmények, a gyerekkorunk, a munkatársaink, a főnökünk, a házastársunk – minden és mindenki hibás, ha nekünk rossz. De itt az idő, hogy megálljunk, térdre rogyjunk, és megvalljuk, hogy minden nyomorúságunknak mi magunk vagyunk az okai. Mert elhagytunk téged, Istenem! Önteltségünk (hogy nekünk nélküled is megy), hitetlenségünk (hogyan is létezhetnél?), kételkedéseink (miért pont mi lennénk fontosak neked?) mind eltávolítanak a te jelenlétedtől. Szüntelen vádolással és aggodalmaskodással vonunk falat közéd és közénk. De könyörgünk, ne legyen előtted akadály még a mi konokságunk se! Világosítsd meg szívünket és értelmünket, és add Szentlelked által a bűnbánat könnyeit az életünkbe! Ámen.  HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Jézus a hegyen Jézus maga mellé vette néhány tanítványát, és felment velük a hegyre. Péter, Jakab és János talán úgy érezték, a Mester végre felismerte, hogy ők kicsit mégis különbek a többieknél, de arra, amit végül átéltek, nem voltak felkészülve. Jézus nem telepedett a földre, mint máskor, nem kezdte tanítani őket, csak ezt a hármat avatta be a mélyebb titokba. Márk evangéliumának kilencedik fejezete szerint elváltozott, ruhája tündöklő fehérré lett, és a megjelenő Mózessel és Illéssel kezdett beszélgetni. A hegy, ahol ég a földdel összeér, ősidők óta a találkozás helye. Mózes a Sínai-hegy felhőbe burkolózó csúcsán vette át az „Isten ujjával írt kőtáblákat” (2Móz 31,18), és Jerikóval szemben, a Jordán keleti oldalán ment fel Nébó hegyére, ahonnan az Úr maga mutatta meg neki az ígéret földjét (5Móz 34,1–4). Amikor Illés helyzete ellehetetlenült, negyven nap és negyven éjjel ment, amíg elért az Isten hegyének nevezett Hórebig (1Kir 19,8), ott kapta meg új küldetését. Jézus leghosszabb, összefüggő törvénymagyarázó beszédét „a hegyen” (Mt 5,1) mondta el, és „a hegyről” küldte szolgálatra tanítványait (Mk 3,13–15). Az e heti történet látszólag gyönyörűen illeszkedik a többi hasonló jelenet közé, mégis különleges és megismételhetetlen, hiszen ez az elbeszélés átlép a történelmi kereteken. Ez alkalommal nemzedékek, századok találkoztak: Mózes és Illés között a bibliai kronológia bő háromszáz évet számol, Illéstől Jézusig pedig mintegy kilenc évszázad telt el. Érthető a zavar, a tanítványok félelme és az is, hogy Péter felvetette, maradjanak ott. Számára ebben a pillanatban a történelem véget ért. Péter szemében Isten minden ígérete eljutott végső céljához, Jézus útja azonban, ahogyan azt neki is meg kellett értenie, nem ekkor ért véget, hanem szenvedésen és halálon át vezetett a dicsőség felé.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2019. június 16.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Reményteljes építkezés Baranyában Jelenleg is több mint egy tucat építkezés, felújítás zajlik a Baranyai Református Egyházmegyében – ezek közül kiemelkedik a HEGEDŰS Pécs-Hirden épülő idősek otthona, amely az BENCE első ilyen református fenntartású intézmény lesz a megyében. Az építkezésekről és a baranyai lelkészhiányról Győrfi Bálint esperessel beszélgettünk. – Baranyában már szinte mindegyik felekezet működtet idős­ otthont: van a katolikusoknak, az evangélikusoknak és más felekezetnek is, de a reformátusoknak nincs – mondja Győrfi Bálint esperes, akit 2017 novemberében iktattak be hivatalába. Szerinte ez azért is érdekes, mert a történelmi Magyarországon Baranya volt a reformáció egyik bölcsője: például a híres reformátor, Sztárai Mihály is a megyéhez kötődik. A Baranyai Református Egyházmegye területén harminckét egyházközség és társegyházközség működik. – Teljesen indokolt az, hogy itt, Baranyában, ahol különösen is elöregedő a népesség, gondoskodjunk azokról, akik megadták nekünk azt, hogy álljanak még a templomaink, hogy legyenek olyan szakrális

tereink, ahol méltóképpen tudjuk tartani az istentiszteleteket – indokolja az építkezéseket az esperes.

HUSZONÖT ÉVE KÉSZÜLNEK RÁ Az intézmény létrehozását már negyed évszázaddal ezelőtt elhatározta a Pécs-Belvárosi és a Pécs-Kertvárosi Egyházközség tagjai által alapított Pécsi Református Szeretetszolgálat Alapítvány, amely alapító okiratában is rögzítette célját: idősotthont létesíteni az egyházmegye területén. Az alapítványnak az elmúlt években csak arra volt tőkéje, hogy megvásároljon egy gyümölcsfákkal teleültetett telket Pécs-Hirden, amely a Pécs-Belvárosi Református Egyházközséghez tartozó, apró templom tőszomszédságában fekszik. – Szempont volt, hogy istentiszteleti helyhez egész közel legyen. Volt annak idején egy álmunk, hogy a hirdi részegyházközség oly mértékben megerősödik, hogy missziói lelkipásztort tudunk majd odahelyezni, aki szolgálna az intézményben is, hozzá tartoznának a lelki alkalmak. Nem tudjuk, hogy az álom megvalósul-e vagy sem, de úgy gondoljuk, ez jó kiindulási pont – magyarázza Győrfi Bálint.

„A Szigetvár környéki falvak és így a református közösségek is elerőtlenedtek: nagyon kevés az olyan település, ahol van még iskola, állandó jelleggel üzemelő bolt vagy postahivatal. Ma pedig, ha egy lelkipásztor vidéken vállal szolgálatot, már elvárja, hogy legyenek helyben ezek az intézmények.”

16 Reformátusok Lapja

2019. június 16.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Arra a kérdésre, miért az egyházmegye építi fel az idősotthont, az esperes elmondja, hogy egyik egyházközség sem lépett fel ilyen igénnyel, az egyházmegye pedig felkarolta az alapítvány törekvését, amelyet 2017 végén – pont akkor, amikor a magyar állam a történelni egyházak támogatásáról döntött – továbbított a Dunamelléki Református Egyházkerületnek. Az összeg felosztásánál minden egyházmegye bejelentette az igényeit, amelyeket az egyházkerület figyelembe is vett.

MÁR ÉPÜL A hirdi idősotthonra az egyházmegye végül nyolcszázötven millió forint állami támogatást kapott, amely nem fedezi teljes mértékben a hatvan férőhelyesre tervezett intézmény építési költségeit. – Ebből a pénzösszegből három évvel ezelőtt fel tudtuk volna építeni az épületet, de az építőiparban oly mértékben elszabadultak a költségek és nőttek az árak, hogy annak is örülünk, ha a tervezett szakasz elkészül – vallja meg az esperes. Ez azt az emelt szintű szerkezetkész állapotot jelenti, amelyben még nincsenek benne a nyílászárók, a festés és a tereprendezés, nem beszélve az egy- és kétfős apartmanok és a kiszolgálóhelyiségek berendezéséről. Az építkezést 2018 decemberében kezdték el, a löszös talaj miatt a síkalap stabilitását százkilencvenhat földbe levert cölöppel biztosították. Az épület alapja ezerkétszáz négyzetméter, azaz a hasznos alapterület két szinten ennek kétszerese. A telek nagyobb mint egy hektár. Az alap április közepére készült el, az időkapszulát is tartalmazó alapkövet május 4-én tették le.

A MÁSODIK SZAKASZ Hogy a lakók mikor költözhetnek majd be a hirdi idősotthonba, az attól függ, hogyan találnak forrást az építkezés második szakaszára. Győrfi Bálint szerint az egyházmegye célja, hogy 2020 nyarán megnyithassák az intézmény kapuit, ehhez viszont lehet, hogy hitelt kell majd felvenniük. – Ha hitelt kell felvenni, akkor azt minél hamarabb vissza is kell fizetni, itt pedig már szempont, hogy minél hamarabb olyan felhasználható tőkéhez jussunk hozzá, amelyből azonnal tudnánk törleszteni – osztja meg az esperes. Emiatt még az sem dőlt el, milyen típusú ellátási formában működtessék majd az intézményt.

IDŐSEK OTTHONA VAGY NYUGDÍJASHÁZ? – A jelenleg fennálló forráshiány miatt meg kell fontolnunk a nyugdíjasház-koncepciót is, ahol a bentlakók után nem jár állami normatív támogatás, viszont mi határozhatjuk meg a beköltözés előtti foglaló összegét. Ha idősek otthonát hozunk létre, ott az első egy-két évben visszaléphetnek a lakók, és visszajár nekik a befizetett összeg időarányos része – magyarázza Győrfi Bálint. Hozzáteszi: bármelyik ellátási forma mellett döntsenek is, a felvételnél – a jogszabályban biztosított keretek között – előnyt jelent majd az egyházi kötődés. – Célunk az, hogy meghatározóan református egyháztagokat vegyünk fel ebbe az otthonba. Mivel ez a Baranyai Egyházmegye projektje, éppen ezért nem kizárólag a pécsiekkel és az agglomerációból érkezőkkel, hanem az egész egyházmegye területén élő idősekkel számolunk – mutat rá az esperes.

ÜZENET AZ UTÓKORNAK – Az időkapszulában többek között az alapítvány alapító okirata található, mert az alapítvány ajándékozta a telket az egyházmegyének. Az acélhengerbe bekerült néhány fotó is a kuratórium tagjairól, illetve az egyházmegyében lévő gyülekezetek listája, rajta a lelkipásztoruk és gondnokuk nevével. Jutott hely még annak az egyházmegyei határozatnak is, amelyben kijelentjük, hogy megépítjük az idősotthont. Pénzérmét, újságot nem tettünk bele, csak egy pendriveot néhány olyan dokumentummal, amelyet fontosnak tartottunk – sorolja Győrfi Bálint.

2019. június 16.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

ÚJ ÉPÜLETSZÁRNY, KÖLTÖZŐ HIVATAL Az egyházmegyében zajló többi építkezés közül elsőként a Pécsi Református Kollégium általános iskolájának nemrég elkészült épületszárnya kerül szóba. – Augusztus 31-én, a Kárpát-medencei református tanévnyitón adjuk át ünnepélyes keretek között, ahol majd Bogárdi Szabó István püspök hirdet Igét – árulja el Győrfi Bálint. A háromszintes, új épületszárny megépítésére azért is volt nagy szükség, mert eddig a kollégium bizonyos részeit közösen használták a gimnazisták és az általános iskolások, illetve közterületen kellett megközelíteni-

IMAHÁZÉPÍTÉS, PARÓKIAFELÚJÍTÁS MEGYESZERTE – Ha belevesszük a hirdi idősotthon építését is, akkor nagyjából egy tucat felújítás folyik egyházmegyénk területén – tájékoztat Győrfi Bálint. Mohácson új gyülekezeti ház épül, Siklóson a templomot újítják fel. Pécsváradon, Magyarbólyban, Csányoszrón, Nagyharsányban és Túronyban parókiafelújítás zajlik, Zengővárkonyban a parókia mellett a közösségi ház is megújul. Komlón a parókia felújítása mellett a templomot is renoválják, Újpetrén és a Pécs-Belvárosi Egyházközségben szintén megújul a gyülekezeti ház.

LELKÉSZHIÁNY Az egyházmegye támogatást kapott arra is, hogy szór­ványközpontot alakítson ki Szigetváron. – A Szi­ getvár környéki falvak és így a református közös­ ségek is elerőtlenedtek: nagyon kevés az olyan település, ahol van még iskola, állandó jelleggel üzemelő bolt vagy postahivatal. Ma pedig, ha egy lelkipásztor vidéken vállal szolgálatot, már elvárja, hogy legyenek helyben ezek az intézmények. Ezért szeretnénk ezt a programot megvalósítani. Szigetváron biztosítunk szolgálati lakást, szolgálati autót és tisztességes fizetést a leendő lelkésznek vagy lelkészházaspárnak – a városból kellene kijárni a falvakba, missziói szolgálatot végezni. Lelkészt találni pedig nehéz, ugyanis tetszik, nem tetszik, a mai Magyarorszá„Volt annak idején egy álmunk, hogy a hirdi részegyházközség oly gon már lelkészhiány van a református egyházban is – számol be mértékben megerősödik, hogy missziói lelkipásztort tudunk majd keserű tapasztalatáról az esperes. odahelyezni, aki szolgálna az intézményben is, hozzá tartoznának Szerinte most már kevesebben a lelki alkalmak. Nem tudjuk, hogy az álom megvalósul-e vagy végeznek az ország teológiáin, mint ahányan nyugdíjba mennek sem, de úgy gondoljuk, ez jó kiindulási pont.” a szolgatársak közül. – Itt tartunk, arról nem is beszélve, hogy a fiatal végzősök többsége úgy gondolja, őket az Úr kizárólag Budapest ük azt az egyházmegyei tulajdonban álló, iskolának átalakított közigazgatási területén belül hívja el, és ami azon túl van, az irodaházat, amelyet az egyházmegye eddig a kollégium szánem az Úristentől való – jegyzi meg Győrfi Bálint. Példaként a mára biztosított. – A Pécsi Református Kollégium 1996-ban Sellyei Társegyházközséget hozza fel, ahol lassan másfél éve áll gimnáziumként indult, később lett általános iskolája is, így ezt üresen a felújított, jól felszerelt parókia, pedig a fizetés teljesen a megoldást találtuk ki, hogy elférjenek az iskolások. Örökös versenyképes a városi lelkészi fizetésekkel is, és még a rezsiprobléma volt, hogy a gyerekek mellé mindig kellett kísérőtare sem kell költeni. A huszonötezer fős Komlón már két éve áll nár, amíg átsétáltak az egyik épületből a másikba. Az új épüüresen a parókia. A buzgó imádság meghallgatásra talált, most letszárny felépítésével ez a logisztikai és felelősségi probléma nyáron érkezik lelkész ebbe a gyülekezetbe. megszűnt – mondja Győrfi Bálint. – Nagyon várjuk a szolgálni kész lelkipásztorokat Baranyába. Az új általános iskolai szárny felépítése után a háromszinNagy szükségünk van missziói szemléletű, fiatal lelkészekre, tes irodaháznak az egyházmegye új funkciót talált: ide költözik akikben él a lelkesedés, a tettre készség, akikben lángol a Lélek majd hamarosan az esperesi hivatal és a Baranyai Reformátüze, akiknek van hite arra, hogy az Úr csodásan működik az ő tus Egyházmegye Levéltára is. Előbbi ezidáig közös ingatlanon életükön keresztül Baranyában is – összegzi az esperes.  FOTÓ: osztozott a Pécs-Belvárosi Egyházközség lelkészi hivatalával, a levéltár pedig egy belvároshoz közeli épületben működött. KALOCSAI RICHÁRD, BARANYAI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE 18 Reformátusok Lapja

2019. június 16.


| KERESZTÉNYÜLDÖZÉS |

Református templomot foglaltak el Iránban Körülbelül ötven fős kormányzati csoport támadta meg május 9-én az iráni Tabriz asszír presbiteriánus gyülekezetének ingatlanát. A híradások szerint lecserélték a zárakat, kamerákat szereltek fel, és arról tájékoztatták a gondnokot, hogy a keresztyéneknek el kell hagyniuk az épületet. A tetőről eltávolították, majd összetörték a templom keresztjét. „A kereszt hitünk szent jelképe. Azt látni, hogy lerombolják, sok idős egyháztagunknak a reménység elvesztését jelentette” – számolnak be az őket ért legutóbbi atrocitásokról az Iráni Református Diaszpóra Egyház Zsinatának lelkészei. Azt mondják, az Irán területén már kétezer éve jelen lévő békés keresztyén közösséget sújtó fenyegetés súlyosabbá vált, mint valaha. Az iráni presbiteriánus egyházat érő folyamatos elnyomás és diszkrimináció nem új jelenség, az 1979-es forradalom óta iszlám köztársaságként működő állam évek óta az elsők között szerepel a keresztyéneket üldöző országok listáján. Az Open Doors szervezet idei jelentése szerint Iránban üldözik az áttérőket, a keresztyének nem oszthatják meg hitüket a muszlimokkal, nem tarthatnak istentiszteleteket perzsa nyelven, folyamatosak a letartóztatások. Akit letartóztatnak, ha kiszabadul is, nem térhet vissza a gyülekezetbe, mert azzal az egész közösséget veszélyeztetné. Sokuknak azonban barátaik elvesztése sem túl nagy ár azért, hogy személyes és élő kapcsolatban legyenek a Megváltóval. „A négy évtizede tartó igazságtalanságot csak azért tudtuk elviselni, mert voltak istentiszteleti helyeink, ahol ös�szegyűlhettünk, megoszthattuk egymással fájdalmunkat, és közösen tapasztalhattuk meg Isten gyógyító jelenlétét. Most ezeket az istentiszteleti helyeinket, a találkozás és kölcsönös

bátorítás helyszíneit veszik el tőlünk” – hangsúlyozzák a levélben segítséget kérő református lelkészek. „Minden eddiginél elhagyatottabbnak érezzük magunkat” – írják az Iráni Református Diaszpóra Egyház Zsinata alapító bizottságának tagjai, akik attól félnek, hogy támadóik teljes megsemmisítésükre törekednek, és a következő célpontjuk a Szent Péter presbiteriánus gyülekezet, valamint a teheráni zsinati központ lesz. „Alázattal, mély fájdalommal és könnyek között fordulunk hozzátok. Bárcsak mélyen megérintené szíveteket kérésünk, imádságra és cselekvésre indítana titeket!” – szólítják meg nemzetközi partnereiket, így egyházunkat is. A Magyarországi Református Egyház vezetői együttérzésüket fejezték ki az iráni református közösség iránt, és támogatásukról biztosították képviselőiket. – Nemzetközi kapcsolatainkon keresztül és a Református Egyházak Világközösségében már keressük a módját, hogyan segíthetjük üldözött testvéreinket, és másokat is erre buzdítunk – tájékoztatott Ódor Balázs külügyi irodavezető.  REFORMATUS.HU , FOTÓ: SECID, OPEN DOORS A REV IS FELSZÓLALT AZ IRÁNI ESEMÉNYEK KAPCSÁN A keresztyének üldözése kapcsán is felemelte a hangját a Református Egyházak Világközössége, és egyeztetett az Egyházak Világtanácsával is. Chris Ferguson főtitkár levélben szólította fel Irán németországi nagykövetségét az iráni keresztyének biztonságának garantálására, az eset sürgős kivizsgálására és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatására. „Mély fájdalommal hívjuk fel figyelmét az iráni keresztyén testvéreinket ért támadásokra. Iránban a keresztyénség hosszú és dicsőséges múltra tekint vissza, és mindig békés kapcsolatban élt mindenkivel. Napjainkban mégis azzal kell szembenéznünk, hogy a keresztyénüldözés kritikusan felerősödött az országban” – áll a főtitkár levelében.

2019. június 16.

Reformátusok Lapja 19


KÖNTÖS LÁSZLÓ

Öröm Mondják, hogy a keresztyénség pesszimista. Azért beszél megváltásról, túlvilágról, örök életről, mert elidegenedett a világtól, és nem talál benne örömöt. Központi üzenete mégis örömüzenet, mert nagyon is szeretne örülni. Valamely rejtélyes oknál fogva azonban képtelen fölfedezni az öröm forrását életének helyszínében, a világban. A keresztyénséggel az a baj, hogy mindenben csak a rosszat látja, és ahelyett, hogy megtalálná a világban a szépet, a jót, az előremutatót és a felemelőt, folyton csak siránkozik. Ráadásul becsapja önmagát, hiszen ahelyett, hogy rácsodálkozna az élet szépségére, a túlvilágról, az örök élettől várja azt az örömöt, amelyet itt, ebben a földi létben képtelen volt megtalálni.

„...a menny felől látott világ már igenis lehet az öröm helyszíne is.” Nos, én nem állítom, hogy nem létezik a keresztyén hátterű depressziónak olyan formája, amelyből már-már kiveszett az örömre való képesség. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nincs a keresztyénség körein belül olyan jelenség, amelyik szinte árasztja magából a rosszkedvet, a mindent átható pesszimizmust, az örülni tudás teljes hiányát. Ez a keresztyén önsajnálat ismert formája, amikor az egyén úgy bele van süppedve saját vélt vagy valós szenvedésébe, hogy ki sem lát belőle. Vannak keresztyének, akik borzasztóan el vannak foglalva önmagukkal. Viszont az a vád, hogy a keresztyénség alapvetően pesszimista, ezért nem tud örülni a világban és a világnak, eléggé felszínes, és nincs semmilyen valós alapja. Vagy ha a keresztyénség pesszimista, és a keresztyén ember nem igazán érzi jól magát ebben a világban, az nem azért van, mert a keresztyének egytől egyig búvalbélelt emberek lennének, hanem a világ miatt. Ha van vita, elvi ellentét a keresztyén világkép és a világot önmagában szemlélő nézet között, akkor az nem az öröm szükségességének elismerésében van. Az öröm, akármi legyen is az, valami olyasmi, ami az emberlét alapszükséglete. (Azt, hogy mi az öröm, nem nagyon tudjuk megfogalmazni, mint annyi minden mást sem. Majd elmondják a biokémikusok, 20 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

csakhogy azzal nem sokra jutunk.) A vita abban van, hogy mi az öröm forrása, minek lehet örülni. A kérdés ez: vajon a világ elégséges-e az ember örök, egyetemes és csillapíthatatlan örömigényének a kielégítésére? Nos, a keresztyénség kritikusai szerint igen. A világ úgy, ahogy van, elégséges. Ha van is vele baj, az csak abból fakad, hogy az örömforrások nincsenek egyenlően elosztva. S ha van is boldogtalanság, az abból ered, hogy van, akinek elegendő jut az örömforrásból, és van, akinek nem. De igyekezni kell, haladni kell, majd holnap szebb lesz a világ. Mert az ember megjavítható, a világ átalakítható. Nem kell tehát semmiféle világon túli örömforrás után nézni, csak meg kell látni, hogy ez a világ potenciálisan elégséges helyszín és eszköz az emberi örömigény beteljesítésére. Ezzel a nézettel az a probléma, hogy nem vesz tudomást a világ objektív átmenetiségéről, végességéről, bezártságáról, mulandóságáról és önmagában vett hiábavalóságáról. Az a nézet, amely szerint a világ elégséges önmagában az ember örömigényének kielégítésére, valójában azt várja, hogy az ember mintegy öntudatlanul feledkezzen bele az e világi ittlétbe, ne lásson túl az ittlét horizontján, ne viszonyítsa a világot a mindenséghez, ne nézze a világot mint létének helyszínét a végtelen felől. Egy ilyen belefeledkező viszonyulás a világhoz mint örömforráshoz nem más, mint szimpla öntudatvesztés. Reflektálatlanság. Ettől még az ember megmarad ösztönlénynek. Jól mondja az Apostoli Hitvallás: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.” Ebben a mondatban az „és” a legfontosabb. Menny és föld. A kettő együtt. A világ önmagában csonka, kiegészítésre szoruló, végső értelmét tekintve hiábavaló és értelmetlen. Ha létezik keresztyén pesszimizmus, akkor az nem – úgymond – a keresztyének alkatából következik, hanem igenis abból az objektív realizmusból, ahogy az önmagában vett világot látjuk. A világ önmagában: a menny nélkül látott világ. Eléggé szűkös és korlátolt hely. Viszont a menny felől látott világ már igenis lehet az öröm helyszíne is. De ez nem a világba vetettség és bezártság reflektálatlan, öntudatlan öröme, hanem öröm az átmenetiségben, Isten valósága a végességben: emlékezés a Paradicsomra és előretekintés a végső és teljes örömre. Öröm az Úrban. 


| GONDOLATOK |

VÁRADI FERENC

Sűrített világ, sűrített élet A szerző irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓJA

Alfred Hitchcocknak tulajdonítják a szellemes és mély értelmű meghatározást: „a dráma nem más, mint az élet – az unalmas részek nélkül”. A huszadik század közepén a francia világ­sztárfilozófus, Michel Foucault az iskola, hadsereg, kórház, börtön és elmegyógyintézet intézményeiben ismerte fel a világi hatalom közgondolkodást irányító törekvéseinek főbb eszközeit. Nagyjából ugyanebben az időben születtek meg az első, valóban népszerű televíziós sorozatok. Mi is emlékezhetünk a nyolcvanas-kilencvenes évek hazai

sikereire: Nők a pult mögött, Kórház a város szélén, Klinika, Vészhelyzet, Angyalbőrben, Kisváros, Bangkok Hilton, Szívtipró gimi… A sok-sok részen keresztül valódi izgalmakat keltő televíziós produkciók sikerének egyik titka talán éppen az, hogy a nagy és nehezen megérthető világ történései helyett kicsi, de nagyon sűrű emberi szövedékű közösségekben, intézményekben játszódtak. A börtön, a kórház, a hadsereg, az iskola: sűrített világ, sűrített élet. Ahol minden apróságnak jelentése, jelentősége van, ahol az emberek végtelenül egymásra utaltak, egyúttal kiszolgáltatottak is. A történetírói igény: az unalmas részek nélküli élet egy lépéssel közelebbinek látszik ezen nagyon is hétköznapi, egyúttal rejtélyes, titokzatos intézmények falai között. Gyermekeim mindennap történetekkel és izgalmas, mélyre ható emberi tapasztalatokkal megrakodva érkeznek haza az iskolából (a „mi volt a suliban? – semmi!” kötelező kérdés-feleletén túl). Őrületesen fontos padtársi vállalkozások, szünetben folytatott fantáziajátékok és titkos megbeszélések, határokat feszegető, szabadságkereső

kezdeményezések. Pedagógusok nem várt, legendás megnyilatkozásai, zavarba ejtő, vicces vagy érthetetlen fejlemények a tanár-diák viszonyban – ki merné tagadni e világ ámulatba ejtő életerejét, gazdagságát? Micsoda kontraszt a felnőtt élet eseménytelenül elröppenő évtizedeivel szembeállítva! Mégis, az iskolára sok a panasz. Az iskola: élet unalmas részek nélkül? Haha, nevetnünk kell! – mondanák lányaim. Hiszen unatkozni igazán az iskolában kezd el az ember. Már sorolhatjuk is: a múlt században ragadt tantervek, az információval megrakott, de azt érdekessé tenni nem képes tankönyvek, mozgáshiány, levegőhiány, élethiány… Igen, ez is az iskola. Talán a Foucault-nál megismert intézményi felsorolásról sem az élet drámaivá sűrűsödése jut először az eszünkbe, hanem a szabadság intézményes megvonásának, az emberi mivoltunk korlátozásának lehetősége. Ottlik Géza világirodalmi rangú regénye, az Iskola a határon ezt a kettősséget képes megjeleníteni felejthetetlen művészi erővel. Mi pedig most, a szünidő kitörésének napjaiban feltehetjük a kérdést: van-e bátorságunk szót ejteni az iskola dolgainak tanév végi szemlére bocsátásakor a talán legforróbb közügyünkről, a szabadságról? Szomorú tapasztalatom, hogy a „liberális nevelés” szalmabábuját ostorozók valójában nem merik őszintén végiggondolni a nevelés és a szabadság kapcsolatát. Pedig Luther és Erasmus híres vitája óta tudjuk: a keresztyén élet egyik legfontosabb kérdése a szabadság ügye. A Krisztust követő nevelő és szülő a drága áron megvett szabadság jegyében él, és azt közvetíti. Mert – ha már iskola – semmilyen tanulás, tudásszerzés, semmilyen készség kialakulása nem valósulhat meg ott, ahol az embereket gúzsba kötik, megalázzák, önállótlanná teszik. Ezek a dolgok megtörténnek ugyan, mégpedig szükségszerűen ott, ahol reménytelenül lemondtak arról, hogy a másik emberben ott tudott és felismert jóra építsék a közös tevékenységet. De ez a börtön fegyelme, és semmiképp nem valamiféle „konzervatív pedagógia” – üresség, bizalmatlanság és a másik embertől való félelem áll az ilyen berendezkedés mögött. A keresztyén nevelő a megváltás szabadságából részesült. Ez olyan gazdagságot jelent, amelyből bőven jut a tanítványoknak is – a többi: szakma, a tudás és ismeretek közvetítésének művészete.  2019. június 16.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM,

24. SZÁM,

LAPJA

REFORMÁTUSOK

A pásztorok királya A pásztorság ősi mesterség, egyidős az emberiséggel, hiszen már Ábel is pásztorkodott. Dávid lelkes pásztorként kezdte, mielőtt király lett volna belőle, még az oroszlánokkal is szembeszállt a nyájáért. A Zsoltárok könyvének egyik gyöngyszeme a 23. zsoltár, amely így kezdődik: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm…” Mózes is éppen nyájat őriz, amikor a Hóreb hegyénél az Úrral találkozik, aki az égő csipkebokorban jelenik meg előtte. Ily módon a pásztorság Istenre és emberre egyaránt jellemző. A pusztai vándorlás során is pásztorolja népét az Úr; nappal füstoszlop, éjjel tűzoszlop segítségével vezeti őket. Azonban lassan ez a mesterség is kimegy a divatból, egyre ritkább látvány a pásztor és nyája, amint legelőről legelőre ballagnak. Mégis, a pásztor és a nyáj mintája életünk minden területén jelen van: a családban, a gyülekezetben, a kisebb-nagyobb közösségekben. A családban a szülők, az iskolában a tanítók és a tanárok, a munkahelyeken és a közösségekben a vezetők a pásztorok. Igazából a pásztor és a nyáj képlete minden olyan emberi kapcsolatra kiterjeszthető, amelyben valaki a másik testi jólétéről igyekszik gondoskodni, vagy törődik a rábízottakkal: anya a gyermekének, testvér a testvérének, férj a feleségének, feleség a férjének is lehet pásztora. Hogyan lehetünk jó pásztorok? Mindenekelőtt meg kell találnunk az ajtót, amelyen beléphetünk egymás életébe. „Aki nem az ajtón át megy be (…), az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora” – mondja Jézus a Jn 10,1–2-ben. Vannak nyitott és vannak zárkózott emberek, de mindenkihez meg kell találni a szeretet ajtaját, amelyen a másik beenged, ha jónak látja, mert nem ronthatunk be a házba. Kell ajtó, hogy bemehessünk, hogy pásztorok lehessünk, mert „aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora”. Ha Jézus lelkületével fordulunk egymás felé, akkor senki sem fog elzárkózni előlünk, vagy elutasítani minket. Jézusnak is volt pásztora, mert jól tudta, hogy az Isten pásztor, nem bíró. Akinek az Úr a pásztora, az nem szűkölködik, annak a szíve csordultig megtelik bizalommal és szeretettel. Isten gyermekének lenni nem csupán a szabályokról, az isteni rend betartásáról, hanem pásztor és nyáj összetartozásáról szól. „Én és az Atya egy vagyunk”– mondta Jézus. Pásztor és nyáj egysége, a szeretet köteléke formálhat minket élő közösséggé: barátságban, szerelemben, házasságban, családban és minden más emberi kapcsolatban. Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bővölködjünk, kiváltképpen abban a reménységben, hogy pásztor és nyáj egy vagyunk, egymással és vele mindörökre összetartozunk. 

2019. JÚNIUS 16. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Reményteljes építkezés Baranyában

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:.........................................................................................

SIMON ISTVÁN

..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| SZEMLE |

A ködsapkától a Károlyi-bibliáig PETRŐCZI ÉVA

(Mörk Leonóra: Ködkirálynő. Jaffa Kiadó, 2019.)

Mörk Leonóra író, újságíró, szerkesztő és műfordító tartalmas írásai nem csupán az Elle és a Nők Lapja olvasóinak körében ismertek, hanem mindazokéban, akik érdeklődnek a magyar–német egyházi és kultúrkapcsolatok iránt. Ebben a témában eddigi legismertebb műve a reformáció ötszázadik születésnapjára megjelent A papagájos ablak, amely Martin Luther nem könnyű életútját követi térben és időben. De többi, „világibb” témájú könyvét is finoman átszövi a szakralitás, elsősorban a gyakran idézett Bach-korálszövegek révén, például a jelentős sikert aratott A Hellinger-Madonnában. Az írónő első regénye éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben látott napvilágot – az e műfajban immáron hetedikként megjelent Ködkirálynő minden sorában méltó egy patinás lelkészcsaládból származó, ugyan érettebb korú, de eminens teológiai hallgató feleségéhez. Igaz, a kötet címéről először nem a Biblia jutott eszembe, hanem a német mitológia és néprajz egyik titokzatos tárgya, a Tarnkappe, vagyis a ködsapka, amely az ebben a könyvben is kulcsfontosságú szerepet játszó Grimm-meséktől egészen a Nibelung-énekig ível, hiszen Siegfried is ilyen, viselőjét láthatatlanná tévő csodasipkát, ófelnémet nyelven „Tarni”-t kap Alberichtől, a törpétől. A történet főszereplőjének, az ötvenedik évét lassan betöltő tolmácsnak és műfordítónak ugyan nincs ilyen kézbe fogható, fejre rakható csodasipkája, mégis – jelképesen – egy Tarnkappe oltalmát élvezheti, amikor a türingiai erdő egyik kolostorának fizető vendégeként (az egykori NDK szakralitáshoz visszataláló kisvilágában!) igyekszik gyógyulást találni szerelmi bánatából, illetve az anyjával és egyetlen lányával vívott, kisebb-nagyobb belháborúkból. Ennek az öngyógyításnak

az első számú eszközeként a tizennyolcadik századi német lelkészlány, Charlotte meséinek fordításába merül, aki a nőknek akkoriban adatott, szűkös játéktérben is a Grimm-fivérekéhez méltó szépségű meséket írt. Charlotte és vőlegénye, a nemesi származású, alig huszonöt esztendősen, tüdőbajban meghalt Friedrich képzeletbeli figurák ugyan, környezetük, hívő életük azonban alkalmat ad arra, hogy a szerző világossá tegye: nincs az a csöndes, virágokkal, madárdallal övezett hotel-kolostor, amely bárkinek elhozhatja az áhított belső békét és megnyugvást Isten segítő jelenléte nélkül. Így tehát a következő bibliai idézetek alkotják a tizennyolcadik és a huszonegyedik században játszódó történések gerincét: A prédikátor könyve 4,3; Énekek éneke 1,2; 103. zsoltár; Máté evangéliuma 6,26; Mózes első könyve 3,19; 4. zsoltár; János evangéliuma 11,25. Gyönyörű ráadásként olvashatunk Kriszta németországi születésnapjáról, amelyen visszavonultsága heteiben megtalált társa, Paul, a hozzá hasonlóan Bach muzsikájáért rajongó orvos nagyon méltón, akár a Lotte–Friedrich pár életének távoli korához illőn ünnepli meg az addig magánytól szenvedő magyar asszony ötvenedik születésnapját: „Hazaérve, ahogy beléptem a szobámba, az íróasztalon magas nyakú üvegpalackot találtam, benne egy szál sárga rózsával. Az alkalmi vázához kis igés lap támaszkodott. »Megáldjon téged az Isten / A Sionról kegyelmesen« – olvastam el a 134. genfi zsoltár szavait. Ha ilyen az ötvenedik születésnap, akkor nem is olyan rossz ötvenévesnek lenni.” Erről az epizódról, a régi „stáb” utolsó mohikánjaként a Reformátusok Lapja szerkesztőségében megünnepelt egykori születésnapok jutnak az eszembe, amikor szűk kollegiális körben ezt a zsoltárt énekeltük el együtt, mindig az éppen aktuális ünnepelt tiszteletére! Végül szólnom kellene még arról is, milyen szép ritmusban követi a cselekmény az egyházi év vasárnapjainak lassan feledésbe merülő, régi latin neveit, amelyekről azért néhány református közösségben, például a Hold utcai német ajkú református gyülekezetben (ahol egy ízben Mörk Leonórát is köszönthettük a Protestáns Tavasz alkalmával!) mindmáig megemlékezünk. De beszéljen maga a szöveg, a Jaffa Kiadónál megjelent hetedik, hol mesés, hol realista regény.  2019. június 16.

Reformátusok Lapja 23


| EGYHÁZI ÉLET |

Gyógyító találkozások Szatmárban Hetvennégy gyülekezet tartozik a Szatmári Református Egyházmegyéhez. Öt közülük városi, többségük azonban apró település még apróbb közössége. Ám éppen KOCSIS JULIANNA kicsiny­ségükben rejlik nagyságuk és erejük: a gyülekezetek összefognak, valódi családként viselkednek. Alkalmakról pedig az egyházmegye gondoskodik: ötödik esztendeje szerveznek rendszeresen tavaszi és őszi evangélizációs esteket. Ez évben május 26. és 29. között találkoztak a szatmáriak. A kömörői templomban május 27-én mi is csatlakoztunk hozzájuk. Az evangélizációk különlegessége, hogy az alkalmakat nem azonos helyszínen rendezik. Minden este más helyre – tavasszal egyházmegyeszerte a nagyobb, ősszel pedig regionális jelleggel a kisebb templomokba – várják az igehallgatókat, ezúttal Nagygécre, Kömörőre, Csaholcra és Zsarolyánra. – Azt szeretnénk, ha a kis templomok sem maradnának ki a megtapasztalásból, hogy zsúfolásig megtelnek, hogy az egyházmegye közösségének részei. Úgy gondolom, ez nagy erőt ad, hiszen a térség sajátos, aprófalvas településszerkezete azt eredményezi, hogy sok helyen egy átlagos vasárnapi istentiszteleten húsz és harminc fő között mozog a résztvevők száma. Az a célunk, hogy ők se érezzék magukat egyedül – magyarázza Szalay Kont, az egyházmegye esperese. Az elgondolás működik: a 2018-ban felújított kömörői templomban egyre csak gyűlnek az emberek. Az egyébként ritkán megtelő hajlékba most székeket hoznak a presbiterek, 24 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

„HALOTT FALU” 1970. május 13-án éjjel a medréből kilépő Szamos folyó elöntötte Nagygécet. A lakosságot evakuálták, és az ár elvonulása után sem engedték őket vissza otthonukba. A hatóságok döntése alapján húsz évig tilos volt építkezni a területen.

hogy elférjen a négyszáz fős alkalmi gyülekezet. Végül mindenkinek jut hely, elkezdődhet a Gyógyító találkozások címet viselő sorozat következő igehirdetése.

HÚSZ MÁSODPERC SZERETET Korda Zoltán, a szatmárnémeti szatmár-láncosi gyülekezet lelkipásztora Lukács evangéliumából idézi fel a jerikói vak meggyógyításának történetét. – Még tanulnunk kell attól a koldustól. Ne hagyjuk abba az imádkozást, ahogyan ő sem tette, hiába akarták elhallgattatni. Torkaszakadtából kiáltott: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam! Ki kell mondanunk: Uram, az a koldus én vagyok. Az a sötétségben ülő, tájékozódni nem tudó én vagyok. Az a némi szeretetre vágyó ember én vagyok – fogalmaz Korda Zoltán. A lelkész ez utóbbi gondolathoz kapcsolódóan arra mutat rá, hogy napjainkban sokan alig élik át ezt az érzést. – Pedig kutatások bizonyítják, hogy már napi húsz másodperc szeretet, egy gyors ölelés búcsúzáskor az előszobában mindent megfordíthat – hangsúlyozza az igehirdető. Sokan voltak kíváncsiak Isten szavára az előző estén is, amikor Nagygécen elkezdődött az evangélizáció. Ott a szabad ég alatt, a Megmaradás temploma előtt gyűltek össze az emberek.


| EGYHÁZI ÉLET |

„CSAK AZÉRT IS” ÉLNI AKARÁS 1970. május 13-án éjjel a medréből kilépő Szamos folyó elöntötte Nagygécet. A lakosságot evakuálták, és az ár elvonulása után sem engedték őket vissza otthonukba. A hatóságok döntése alapján húsz évig tilos volt építkezni a területen. Nagygécet a történtek miatt „halott faluként” emlegetik, de Bélbász-Szűcs Andrea helyi lelkipásztor szerint azért van élet a településen. – Nagygéc a „csak azért is” helye. Visszatérnek az elszármazottak, unokáik, dédunokáik is ragaszkodnak a községhez. Nem csupán az évente megtartott emléknapra jönnek el: a felújított templomban már kereszteltünk, sőt volt két úrvacsorás istentisztelet is – mondja a lelkész, aki szerint a lelki kötődés egyik oka, hogy a környékbeli falvakban letelepedett családok közül többen megtapasztalták: mindig „géciek” maradnak. Ők a tavaszi evangélizációt sem hagyták ki: velük együtt Nagygécen közel ötszázan hallgatták az Igét. SZALAY KONT: „Azt szeretnénk, ha a kis templomok sem maradnának ki a megtapasztalásból, hogy zsúfolásig megtelnek. Úgy gondolom, ez nagy erőt tud adni, hiszen a térség sajátos, aprófalvas településszerkezete azt eredményezi, hogy sok helyen egy átlagos vasárnapi istentiszteleten húsz és harminc fő között mozog a résztvevők száma. Az a célunk, hogy ők se érezzék egyedül magukat.”

ÖSSZETARTOZUNK A vezetők szavait a gyülekezeti tagok is alátámasztják. Kemenyiczkiné Bőjtös Nikoletta és Soós Judit a Kömörőtől körülbelül ötven kilométerre található Ópályiból érkeztek. Azt mondják, igyekeznek minden alkalmat megragadni, hogy lelkileg feltöltődjenek. Becsei Sándorné pedig harminc kilométerrel távolabb, Tisztabereken lakik. Az asszony két éve költözött haza szülőfalujába Hódmezővásárhelyről. Hiába került el messzire, mindig hazavágyott oda, ahonnan indult, ahol keresztelték. – Annyira jó érzés látni, hogy telve vannak ezek a templomok – mondja. Ezt az érzést pedig a környékbeli lelkipásztorokból szerveződött férfikar is erősíti: az erős, tiszta hangok bátran zengik be a templomot, a kintről beszűrődő kézi fűnyíró hangját is túlharsogják a szép zsoltárok. – Folytatjuk a Magyar Református Egység Napját a határon túlról érkezett szolgálattevőnkkel – fejezi ki örömét Fekete Károly püspök, aki a gyülekezetet megörvendeztetve kilenc esperestársával együtt az épp folyó kétnapos esperes-gondnoki értekezletről érkezett az evangelizációra. Fekete Károly szerint a vezetőknek is szükségük van arra, hogy lelkileg feltöltődjenek, és a Partiumból érkezett Korda Zoltán igehirdetése nyomán a sokszor hallott igeversek ezeken az estéken valóban gyógyítanak.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD, BODNÁR-ENYEDI ZSOLT

2019. június 16.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

ANYANYELVI KAPUŐR

Elbocsátják vagy kirúgják? Napjaink agresszív tartalmú szavai között emlegettük már e hasábokon a 'brutális' melléknév és határozóragos változata, a 'brutálisan' mértéktelen terjedését, és szóltunk róla: egyre sűrűbben él a mindennapi nyelvhasználat, illetve a média is a horrorisztikus melléknévvel. E sorba tartozik a magát régóta szívósan tartó 'kirúg' ige is. „Csalódás, harag, megkönnyebbülés – az adott helyzettől és alkattól függ, ki mit érez olyankor, amikor kirúgják” – indít egy netes írás. „Kirúgták az ütőst” a zenekarból; „Kirúgták a vezetőedzőt” – harsogja a média. A színésznőt „kirúgták Indiából” – olvasom a világhálón. Utóbbi esetben nemcsak erőszakos, hanem félrevezető is a szóhasználat: a hölgy ugyanis egy mec�csen énekelt volna, ám sokallták a kéréseit. Bármi keserűség, kellemetlenség éri (majd esetleg) az említett illetőt, valamint érte a szóban forgó zenészt, sportembert és színészt, a következő kifejezések a pontosak, egyszersmind őrzik az alanyok méltóságát: elbocsátják, felmentik állásából, megszüntetik a munkaviszonyát; menesztették, megváltak tőle, nem foglalkoztatták tovább a zenekarban, a csapat kötelékében, illetve nem tartottak igényt a fellépésére. Ekképp mi is elengedhetjük – minden szívfájdalom nélkül – az idézett túlzó, egyúttal hamuszürke kifejezést. Mert igaz, hogy az említett esetekben a szomorúságot a szépítő kifejezések sem csökkentenék, ám a legkevésbé sem mérsékli az elbocsátás, létszámleépítés fájdalmas tényét, ha agres�szív tartalmú kifejezésekkel illetjük, illetve effélékkel reflektálunk rá. Olykor pedig már mulatságos is ez a régi divatszó: „Kirúgták a két velociraptort formázó dinórobotot is, amelyek a bejelentkezésnél teljesítettek szolgálatot, mivel kisült, hogy a recepciós munkakörei közül egy csomót nem tudnak ellátni.” Eszközt, gépet, köztük a robotot lehet leállítani, kikapcsolni, a működését megszüntetni. De kirúgni?  ARANY LAJOS

26 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (N, K, I, E). 13. Hamisan kártyázik. 14. Üzemanyag-befecskendező szerkezet. 15. Rangjelző szócska. 16. Régi iskolatípus. 18. Ismert norvég könnyűzenei együttes. 19. Mellékégtáj, röviden. 20. Himfy névjele. 22. Egy csipet hamu! 23. Berlini utca, röviden! 24. Csavar. 25. … hatalmas harmadik (Gárdonyi). 27. Vándor. 29. A magyar televízió névbetűi. 30. István király neve a keresztség előtt. 32. Kettőzve: Fülöp-szigeteki nagyváros. 33. Karosszéket elfoglal. 35. Héber eredetű férfinév, jelentése: Isten oroszlánja. 37. Kellemes szag. 39. Lehoczky Zsuzsa. 40. Kén és urán vegyjele. 41. Dühödten. 44. Folyadék. 45. A zenei alaphangsor hatodik, negyedik és ötödik hangja. 47. Mózes menedéke a Nílus-parti sás között. 48. Levitál. 50. Egyik megformálója Johnny Weissmüller. 52. … Angeles, amerikai nagyváros. 54. Londoni galéria. 55. Kézzel jelez. 56. Bécsi cica! 58. Vadászrejtek. 59. Szükséglet, angolul. 61. Tibeti részlet! 62. Tolkien egyik népe a Gyűrűk urában, faforma óriás. 64. Lezsák Sándor. 66. A munka mértékegysége a CGS-rendszerben. 67. Magot szór. 68. Önző haszon. 70. Lányunk férje. 71. Kézben fogná. 73. Kiömlő kőzetolvadék. Függőleges: 1. Egyfajta fémhulladék. 2. Belső tusa! 3. Norma …, Oscar-díjas film 1979-ből. 4. Női név, amely német nyelvű területen az Ursulából, skandináv területen pedig az Ulrikából származik. 5. Világbajnok tőrvívó (Jenő). 6. Római 1501. 7. Első osztályú, röviden. 8. Csaholó. 9. Amerikai író, ferences szerzetes (Richard). 10. Tulajdonrész! 11. Japán drámai műfaj. 12. Mesebeli lény. 17. Ausztrália címerállata. 19. Indokol. 21. Tetőszerkezet eleme. 23. Isten iránti hálánk kifejezése és a szeretet megélése. 24. Némán sétáló! 26. Olajipari szereplő! 28. Más néven, latinul. 29. Heavy …, rockzenei irányzat. 31. Lóbetegség. 33. Bór és arzén vegyjele. 34. Kereskedik. 36. Függőzár. 38. Francia közgazdász és geopolitikus (Pascal LOROT). 42. Rövid skót név. 43. Világháló. 45. Az idézet második része (E, E, A, Ö). 46. Norvég zeneszerző és zongoraművész (Edvard). 49. Az egyik oldal. 51. Zenede egynemű betűi. 53. Hatszárnyú angyal. 56. Igekötő. 57. New York-i vég! 60. Vár. 61. Osztrák zeneszerző (Alban Maria Johannes). 63. Svájci mondahős (Vilmos). 65. Pan társa a némafilm korszakában. 67. … victis! Jaj a legyőzötteknek! 68. Össze-vissza néz! 69. Fürdőalkalmatosság. 71. Tildy Zoltán. 72. Csekély értékű római rézpénz. 74. Vissza: nadrágszíj. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Ó Urunk, mi Urunk! Mily felséges – a te neved az egész földön.


| GYERMEKEKNEK |

A reformációnak köszönhetjük, hogy most már mindenki a saját nyelvén olvashatja a Szentírást. és összegyűjtötte a szemtanúk történeteit, így írta meg Az apostolok cselekedeteit. A Bibliában az apostoloktól több levelet is olvashatsz, amelyeket különböző gyülekezeteknek és személyeknek írtak. Ezek tanító jellegű szövegek, míg a Jelenések könyve, amelyet János apostol nevéhez kötünk, az utolsó időkről és Jézus visszajöveteléről szól.

A Könyvek könyve  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Mindig is érdekelt, hogy vajon kik írták a Bibliát? Azoknak a történeteknek nagy része, amelyeket ma a Bibliában olvasol, sokáig szájról szájra terjedt, majd később rögzítették írásban. Isten legszentebb törvényét, a Tízparancsolatot a szentek szentjében, a szövetség ládájában őrizték. Ám a jeruzsálemi templom pusztulásakor a szent iratok is megsemmisültek. A hagyomány szerint a babiloni fogság után Ezsdrás pap Isten ihletésére tollba mondta mindazt, amire emlékezett a szent iratokból. Sok mindenre emlékezett, hiszen a törvényben jártas írástudó volt. Mózes öt könyvét, a Tórát valóban Ezsdrás idején, a Kr. e. 5. században rögzítették, ekkor vált Szentírássá. Ugyanabban az időben kezdték el összegyűjteni és lejegyezni az Ószövetség egyéb történeteit is. Ám évszázadokig tartott, míg minden könyv a helyére került. Az újszövetségi tanúságtételeket, amelyek Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról szólnak, szintén szóban adták tovább a gyülekezetek. Ezeket jegyezték le később az evangélisták. Máté és János a tizenkét tanítvány közé tartozott, Márk is a tanítványi körhöz kapcsolódott, és valószínűleg jelen volt Jézus elfogatásánál, Lukács pedig Pál apostol munkatársa volt. Ő gondosan utánajárt,

Miért áll a Biblia két részből? Mit jelent az Óés az Újszövetség? A Biblia Isten tetteit és az ő népének cselekedeteit írja le. Isten többször kötött szövetséget, azaz egyfajta szerződést az emberrel. Az Ószövetség azt jelenti, hogy „régi szövetség”. Ez Ábrahám, az ősatyák, majd Mózes szövetségkötésére, Izráel népére vonatkozik. Mert Isten Jézus Krisztus által új szövetséget kötött az emberiséggel, amely a világon mindenkinek szól függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű, milyen nyelvet beszél vagy éppen milyen a bőre színe. Nagypapám Bibliájában viszont nem az van, hogy Ószövetség meg Újszövetség, hanem hogy Ótesta­ mentom meg Újtestamentom. Miért? Mert az egy régebbi fordítás. A testamentum (vagy testamentom) szó eredeti jelentése „végakarat”, de a bibliai szóhasználatban ugyanazt jelenti, mint a szövetség. Miért kellett lefordítani a Bibliát? Mert eredetileg héberül, arámul és görögül írták. Emiatt évszázadokon át csak a papok tudták olvasni. A reformációnak köszönhetjük, hogy most már mindenki a saját nyelvén olvashatja a Szentírást. A világ minden nyelvére lefordították már a Bibliát? Ha nem is mindre, de nagyon sokra. A világon csaknem hétezer nyelv létezik, de ennek fele olyan népcsoportoké, amelyek csak pár száz emberből állnak. Ezekre még nem fordították le. Azonban majdnem hétszáz nyelven elérhető a teljes Szentírás, csaknem ezerötszáz nyelven a teljes Újszövetség, valamint ezerötszázon a Biblia néhány fejezete.  2019. június 16.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

Június 16. Budapest | Sebők Irén hegedűművész és Faragó Ákos orgonaművész ad hangversenyt a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) vasárnap 17 órakor. A koncertet 18 órakor esti istentisztelet követi. Június 23. Gyömrő | 10 órakor az istentisztelet keretében, a gyömrői református templomban (Gróf Teleki utca 1.) emlékeznek meg a száz éve született, Magyar Örökség-díjas Hegyi-Füstös István lelkipásztorról. Az istentisztelet után a gyülekezeti házban nyitják meg az életét bemutató kiállítást, amely a rákövetkező héten napközben látogatható. Érdemes előzetesen bejelentkezni a lelkészi hivatalban a gyomro. ref@gmail.com címen vagy a +36-30-3416655-ös telefonszámon. Június 29. Budapest | A Református Énekek XVIII. hangversenyére várják az érdeklődőket a Művészetek Palotájába (IX. Komor Marcell u. 1.) szombaton 19.30-ra. Fellép a háromszázötven fős Kárpát-medencei egyesített kórus Arany János, Berkesi Boglárka, Jámbor Zsolt és Süll Kinga vezényletével. Orgonán közreműködik Szotyori Nagy Gábor. Jegyek kaphatók a Stereo Kft. zeneáruházában (XI. Bartók B. út 59.) és a MÜPA pénztárában. HALOTTUNK

Döbrössyné Hubay Margit nyugalmazott református lelkipásztor június 4-én hazament örök hazájába. Életéért istentiszteleten adnak hálát június 14-én, pénteken 11 órakor a miskolci Deszkatemplomban. „…mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,7–8) APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu. E-mail: kapcsolat@quasi-modo.hu. Tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György). 28 Reformátusok Lapja

2019. június 16.

Református debreceni a Svábhegyről Negyvennyolc éves korában június 3-án elhunyt Térey János. A debreceni származású író, költő, drámaíró a svábhegyi református gyülekezet tagja volt. „Nemzedékének legnagyobb költője”, „a kortárs magyar dráma megújítója”, „a mai Magyarország egyik legpontosabban látó és legihletettebben író krónikása” – olvasható a halálhírre reagáló, az elmúlt napokban megjelent első megemlékezésekben.

Térey János 1970-ben született, 1989-től 1991-ig a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán tanult, 1996-ban az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar szakos oklevelet. 1998 óta szabadfoglalkozású író volt. Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek meg. Munkásságát több jelentős díjjal jutalmazták: 2001-ben József Attila-díjban részesült, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat 2010-ben vette át. 2012-ben Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője adta át neki a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért Alapítvány tehetséges fiatal művészek munkáját elismerő díját Debrecenben. Térey János köszönőbeszédében ekkor kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy reformátusként és debreceniként éppen a Debreceni Református Kollégiumban vehette át a díjat. A református közösséghez kapcsolódó otthonosságérzés Vári Györgynek a Magyar Narancsban megjelent 2013-as interjújában is szóba kerül, amikor az a kérdés hangzik el, meg szokott-e fordulni a fejében, hogy hosszabb időre elmegy innen. „Öthónapos a kisfiunk, egyelőre Pomáz vagy Gödöllő sem jön szóba. De amúgy is, elmenni? Még belegondolni sem szeretnék. Igen, az ember természete mégiscsak jobban érdekel, mint a tájé. Itt tudom, miből mi lett és mi lesz. Itt számon tart minket néhány barát és olvasó, a svábhegyi református gyülekezet, és itt szólítanak sporttársnak az uszodában” – válaszol Térey János. „Felfoghatatlan a veszteség, de arra végképp nincsenek szavak, hogy ma két kisgyermek apa nélkül maradt” – olvasható a Jelenkor Kiadó közleményében. Térey János tisztelőit ezért arra kérik, hogy virág helyett a családja támogatásával tisztelegjenek a költő előtt, az adományokat a következő számlaszámra eljuttatva: Harmath Artemisz – OTP 11773078-07641639.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: BACH MÁTÉ


| EGYHÁZI ÉLET |

Új rektor vezeti a Károlit szeptembertől

Zsengellér József református lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) stratégiai rektorhelyettese lesz szeptembertől az intézmény rektora. Megbízatása 2024. augusztus 31-ig szól, a kinevezést Áder János köztársasági elnök adta át a Sándor-palotában május utolsó napján. Zsengellér József 1966-ban született Budapesten, 1991-ben szerzett lelkészi oklevelet a Budapesti Református Teológiai Akadémián. A következő években segédlelkész volt a Pozsonyi úti Református Egyházközségben, majd 1993–97 között tanársegéd a KRE Hittudományi Kar Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékén. Tíz éven keresztül tanszékvezetőként tevékenykedett a Pápai Református Teológiai Akadémia Ószövetségi Tanszékén, ezt követően pedig visszatért a KRE Hittudományi Kar Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékére. Jelenleg ugyanitt tanszékvezető egyetemi tanár és az intézmény stratégiai rektorhelyettese. A váltásra azért volt szükség, mert az egyetem jelenlegi rektora, Balla Péter szolgálati ideje lejárt. A Dunamelléki Református Egyházkerület májusi közgyűlésén Bogárdi Szabó István püspök úgy fogalmazott, hogy Balla Péter vezetése idején a Károli-egyetem helyzete stabilizálódott, az intézmény egyes karai pedig az ország legjobbjai közé tartoznak. Balla Péter két cikluson keresztül töltötte be a KRE rektori tisztségét.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI/MTI

Erdélyben kirándultak a vésztői gyerekek

A vésztői Kis Bálint Református Általános Iskola hetedik osztályos tanulói május 22. és 25. között a Határtalanul! pályázat keretein belül meglátogatták a „kincses várost”, Kolozsvárt és annak környékét. A programban való részvétel célja, hogy a diákok megismerjék a trianoni békediktátum következtében elcsatolt magyarlakta vidékeket, és kapcsolatot ápoljanak a külhoni fiatalokkal. Ezért történelmi emlékhelyeket kerestek fel Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Körösfőn, Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Vajdahunyadon és Aradon. Jártak a Tordai-hasadéknál és az ottani sóbányában, valamint Torockón. Kolozsváron meglátogatták Mátyás király szülőházát, a Farkas utcai református templomot, valamint a Házsongárdi temetőt. Találkoztak a bánffyhunyadi és magyarfenesi konfirmandusokkal.  HOLLÓSI MÁRTA

A Dadi Református Egyházközség presbitériuma pályázatot ír ki a Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja igazgatói álláshelyére az alábbiak szerint: a pályázónak meg kell felelnie a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye 58. §-ban foglaltaknak. A pályázat elbírálásakor előny, ha a pályázó rendelkezik a következő szakos diplomák valamelyikével: matematika, informatika, kémia, rendelkezik vezetői tapasztalattal, lelkészi ajánlással. A pályázathoz csatolandó: szakmai önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló dokumentumok, vezetői elképzelés az intézmény működéséről, konfirmációi emléklap vagy igazolás. A pályázatot a Dadi Református Egyházközség címére: 2854 Dad, Fő u. 28. vagy a dad@reformatus. hu címre kell beküldeni. A pályázat beérkezésének határideje: 2019. június 30. A pályázat eredményének kihirdetése: 2019. július 29. Az álláshely betöltésének kezdő időpontja: 2019. augusztus 1. Bérezés a kjt. és az nkt. szerint. Bővebb tájékoztatás Kovács Tamás lelkésztől kérhető a 06-30-9679-70-es telefonszámon, vagy az igazgatótanács elnökétől, Rokosz Zsigmondtól a 06-30385-4960-as telefonszámon.  A Debreceni Református Hittudományi Egyetem jubileumi diplomát ajánl fel a Tisza István Egyetemen, illetve a Debreceni Református Theologiai Akadémián 50, 60, 65, 70, 75 éve végzetteknek (első lelkészképesítő vizsga). Kérjük, aki elfogadja az Egyetem felajánlását, a honlapon megtalálható formanyomtatvány (www.drhe.hu/hu/jubileumi-diplomak) kitöltésével, írás­ban jelezze 2019. július 31-ig a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.). A vis�szajelzésnek tartalmaznia kell a jelentkezési lapot és az ott megjelölt mellékleteket. A jubileumi diplomák átadására 2019. szeptember 28-án, szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában kerül sor.  2019. június 16.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Szabó Esztert, a kolozsvár-belvárosi gyülekezet presbiterét kérdeztük.

1

28 évig a Fekete-tenger partján, Konstancában élt. Hogyan folyt ott az egyházi élet? Ökumenikus egyházi élet volt, Nagy Endre galaci lelkipásztor havonta tartott református istentiszteletet. Ott az ment templomba, aki magyar szolgálatot akart hallani, utána mindig volt szeretetvendégség, egy-egy népdal is elhangzott. Körülbelül kétezren voltunk, templomot is szerettünk

A kolozsvári Farkas utcai templom felügyelője, őrzője, a hetvenhat éves Szabó Eszter húsz éve él a kincses városban. A belvárosi gyülekezet lelkes presbitere, nőszövetségi elnöke a templom csendjében nyugalomra, békére talál, és emberszeretete egyértelművé teszi: közösségben a helye.

4

volna. Elkészült a terv, de csak 1990 után vett az egyházközség egy házat, azt alakítottuk át. Egyetemisták is segítettek a munkában, főztem nekik, amikor hívtak, segítettem. A tiszteletes is velem tárgyalt, nekem telefonált, ha gond volt.

2

Milyen volt a múlt rendszerben reformátusnak lenni? Nem volt könnyű. Templomba menet először körbesétáltunk, szétnéztünk, majd beosontunk. Ez így működött. A férjem a tengerészeti akadémiánál volt műszaki helyettes. Ezért amikor meghalt, egyenruhában kellett eltemetnünk, de megengedték, hogy papot hívjunk. A lányom pedig nem is konfirmálhatott ott, végül Tordán tett fogadalmat. Én tanítottam meg neki a kátét. Nagyon büszke volt rá a lelkész, hogy román környezetben, román iskolában nevelkedett gyerekként ilyen szépen megtanulta mindezt.

3 30 Reformátusok Lapja

A férjem halála után nem voltak hozzátartozóim ott, ahol laktunk. Aranyosgyéresen nőttem fel, a szüleim meghaltak, a testvéreim Kolozsváron élnek. Már a költözés előtt tudtam, hogy ehhez a gyülekezethez fogok tartozni. Lelkészünk, Nagy Endre megemlítette az itteni lelkipásztornak, hogy Kolozsvárra költözöm, ő pedig azonnal meglátogatott. 1996-ban jelentkeztem be, a következő évben már pénzbeszedő voltam, majd presbiter lettem. A gyülekezeti nőszövetségbe is bekapcsolódtam, tavaly megválasztottak elnöknek.

Hogyan kapcsolódott be a kolozsvári egyházi életbe?

2019. június 16.

Milyen feladatai vannak még a gyülekezetben? A nőszövetséggel hetente találkozunk, hogy a rászorulóknak alapélelmiszereket tartalmazó segélycsomagokat állítsunk össze – több mint negyven személynek segítünk. Intézem az árubeszerzést, reggel részt veszünk az áhítaton, és délig dolgozunk. Ezenkívül a nőszövetségi és a családi bibliaórán is találkozunk. Néha kirándulással egybekötött, kihelyezett bibliaórát tartunk, én pedig igyekszem részt venni minden alkalmon. Az egyetemes gyermekimahét szervezésében is részt vettem, nagyon jól szórakoztunk a kicsikkel. Az istentiszteleten pedig mindig jelen vagyok, ez lelki táplálék. Vasárnap megkapjuk a következő hétre való felkérést, üzenetet, és áldással megyünk haza minden alkalommal.

5

Miért vállalja a szolgálatot? Beleszülettem ebbe. Egyedül élek, a lányom és egyetemista unokám már nincs rám utalva, szabad vagyok, mint a madár. A presbiterség adta magát, a templomi szolgálatot pedig nagyon szeretem, érdekes emberekkel találkozom. Amikor ide belépek, minden bajt elfelejtek: nem fáj a lábam, a szemem is mintha jobb lenne. Ha kérik, bemutatom a templomot, felelek a kérdésekre, fogadom a csoportokat. A mindennapi imámban benne van a köszönet, de főleg a kérés. Erőt kapok belőle, meghallgat Isten. Hála neki, el tudom végezni a feladataimat. Voltak nehéz időszakok a családunkban, de mindenen átmentünk a jó Isten segítségével.  BEREKMÉRI GABRIELLA


| EGYHÁZI ÉLET |

Szárszó és a keresztyéndemokrácia Harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a Reformátusok Szárszói Konferenciája a balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központban augusztus 22. és 25. között. A téma: Keresztyéndemokrácia?! Összeegyeztethetők-e a modern világgal a demokratikus és keresztyén értékek? A TÉMA Szárszó öröksége a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. A szervezők célja, hogy idén is megmaradjon az a pezsgő, vitázó szellem, amelynek célja egyházunk és nemzetünk helyzetének előmozdítása. Idén az eddig megszokottól eltérően alakul majd a program: a konferencia napjai közös áhítattal kezdődnek, majd egy nyitóelőadással/beszélgetéssel folytatódnak. Utána három különböző, de egy időben zajló kerekasztal-beszélgetés közül választhatnak a résztvevők. Délutánonként szintén három kerekasztal-beszélgetés közül lehet majd választani. Ez évben sem maradnak el a már megszokott fakultatív programok, és a rendezvény utolsó napján, a hagyományoknak megfelelően a résztvevők közös, záró istentiszteleten lehetnek lelki közösségben. A program a Magyarországi Református Egyház (MRE) és az MRE Zsinati Hivatala Szeretetszolgálati Irodájának támogatásával, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezésében valósul meg.

A lexikonok meghatározása szerint a kereszténydemokrácia olyan politikai irányzat, amely a bibliai elvek alapján, a demokrácia eszközeivel szeretné szolgálni a nemzetek fejlődését. Mára azonban a szó eredeti jelentése mintha kezdene megkopni, sőt, némelyek szerint üres frázissá vált. A valóság és a közösség is mást jelent ma, mint egykor. A 21. században tényleg eltűnik a lényeg: Isten és az ő képmására teremtett ember? Mit tegyünk, hogy ezeket a folyamatokat a nemzet és az egyház javára fordítsa? Mit tehet egy keresztyén, demokrata politikus, hogy az általa fontosnak tartott értékek továbbra is a közélet részét képezzék? Merre haladjon tovább az ország, hogy tíz év múlva is az evangéliumi üzenet legyen a legfontosabb? Mi különbözteti meg a keresztyén tudóst, művészt, újságírót a hitetlentől? Mi lehet a nők szerepe a folyamatosan változó társadalmi környezetben? Tényleg nem érdekli a fiatalokat az egyház? Hogyan vállalhatjuk hitünket a közösségi médiában? Minden demokratikus vagy annak mondott érték összefér a keresztyén értékrenddel?

REGISZTRÁCIÓ A konferenciára július 31-ig lehet jelentkezni a jelentkezes.reformatus.hu oldalon. Egy e-mail címmel és egy regisztrációval csak egy személy jelezheti részvételi szándékát, minden résztvevőnek külön felhasználói fiókot kell létrehoznia. A Reformátusok Szárszói Konferenciáján tizenhat éven felüliek vehetnek részt. A rendezvény nyitott, azonban minden résztvevő számára előzetes regisztrációhoz kötött. A konferencián szállást és a napi háromszori étkezést – a helyszín korlátai miatt – háromszázötven fő számára tudnak nyújtani. Az elhelyezés többágyas szobákban történik; valamint a szállások egy része a konferencia-központon kívül, Balatonszárszó területén helyezkedik el (legfeljebb tizenöt percnyi sétára). A szállások megközelítését minden résztvevőnek egyénileg kell megoldania.

ÁRAK Kérik a konferencia résztvevőit, hogy a konferencia létrejöttét jelképes, személyenként 15 000 Ft-os adománnyal támogassák, amelyért szállást és napi háromszori étkezést kapnak. A diákok (tizenhat év felett, érvényes diákigazolvánnyal) fél áron vehetnek részt a rendezvényen. Egynapos részvételre is van lehetőség, ennek költsége 4000 Ft (ez esetben szállást nem tudnak adni). Az összeget az MRE számlájára (1110010419024048-36000001; IBAN: HU19 1110 0104 1902 4048 3600 0001) kell átutalni legkésőbb augusztus 11-ig. A közlemény rovatban kérik feltüntetni: Szárszó 2019 és a résztvevő neve. A gyorsabb ügyintézés érdekében a konferenciára hozzák magukkal az átutalásról szóló banki bizonylatot. A programra jelentkezéssel minden résztvevő elfogadja, hogy a határidő utáni módosítási kérést a szervezőknek nem áll módjában figyelembe venni, és ilyen esetben az adományt sem lehetséges visszatéríteni. További információk a szarszo.reformatus.hu oldalon olvashatók, illetve a szarszo@reformatus.hu címen és a +36-30-576-36-92-es telefonszámon kérhetők (munkanapokon 9–16 óráig). 2019. június 16.

Reformátusok Lapja 31


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/24. szám  

Reformátusok Lapja 2019/24. szám  

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded