__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

LXIII. ÉVFOLYAM,

23. SZÁM,

2019. JÚNIUS 9.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

Hitvalló minőség TEMPLOMSZENTELÉS ÉS LELKÉSZBEIKTATÁS TAKSONYBAN


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Záloga a megígért mennyei örökségnek, hálákat adok én teneked, hogy te engemet ez ideig mindenféle sanyarú kísértéseim között bátorítottál, erősítettél, gyámolítottál, oktattál, tanítottál, vezéreltél, vigasztaltál, kétségbe esnem, és elvesznem nem hagytál. (…) Az én szívemet tenéked ajánlom lakó templomul, lakozzál benne, és légy abban örök életre forró víznek kútfeje.  ARANYOS ÁBÉCÉ (1701)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

6

12

23

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ

6. Nem vagyunk kicsik | Harmathy András lelkipásztort a szentendrei gyülekezet szíriai testvérgyülekezeti kapcsolatáról kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. A Lélek gyümölcse | Szűcs Endre vezércikke

AKTUÁLIS

8. Misszió, egyház és a Lélek ajándékai | Végh Tamás, Magyarné Balogh Erzsébet és Steinbach József pünkösdi esszéi

INTERJÚ

12. „Ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló” | A Szentlélek munkájáról és a keresztyén ember öröméről kérdeztük Vajs Tibor Dobos Károly-díjas kisbéri lelkipásztort

REFORMÁTUS ÉLET

16. Hitvalló minőség | Valóra vált álmok a taksonyi gyülekezetben

GONDOLATOK

20. Lélek | Köntös László rovata 21. Európáról és a magyar református egységről | Ablonczy Bálint publicisztikája

FELHÍVÁS

23. Összefogás a dél-koreai áldozatokért | Gyűjtés indult a dunai hajóbaleset áldozatainak

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Kovács Zoltán, az Európa Rádió református programigazgatója válaszolt kérdéseinkre 2019. június 9.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VI. 9. VASÁRNAP

Pünkösdvasárnap

VI. 10. HÉTFŐ

Pünkösdhétfő

VI. 11. KEDD

VI. 12. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(55) „…kezdték a betegeket ágyon oda hordani…” (Mk 6,45–56) Jézus – mint egy kiapadhatatlan forrás a szomjazón – isteni hatalmával szótlanul könyörült a betegeken és a nyomorultakon (55–56): meggyógyította őket anélkül, hogy hittanórát tartott volna nekik hitük kezdetlegességéről és elégtelenségéről. Olyan sok a beteg, olyan mély az emberi nyomorúság, és vannak olyan helyzetek is, amikor „csak” segíteni kell és lehet, szó nélkül (1,32–39; 3,7–12). Márk szerint Jézus az igazi tanítást a kereszten adja majd személyéről és megváltó szolgálatáról. Amíg ez a kereszten fel nem tárul, addig nem a tanítás, hanem a cselekvés ideje van. Ez az úgynevezett messiási titok, amellyel maga Jézus is megtiltja, hogy kereszthaláláig és feltámadásáig beszéljenek róla és a csodáiról (3,12). Ugyanakkor Jézus a csodáit ritkán hagyta szó nélkül. Sokkal gyakrabban adta hozzá a tanítást is. Mindkettőt isteni hatalommal tette, mint Isten egyetlen Fia. Kell a segítség, kell az érintés, mert a bajban lévő ember kézzelfogható megoldást, aláhajlást vár, bármilyen önző is a hiedelme, bármennyire nem élő is a hite, vagy bármennyire hitetlen. Adott ponton azonban nélkülözhetetlen a segítség mellett elhangzó bizonyságtétel. Ám minden e világi segítség csak időleges. Megváltás kell, valódi, örök megoldás. Jézus Krisztus ezért jött. Legyen eleven számunkra a Szentlélek által Isten megváltóan segítő, krisztusi szeretete ma is! Áldott pünkösdöt! 5Móz 23  374. dicséret (15) „…az teszi tisztátalanná.” (Mk 7,1–23) Minden vallás központi témája a tisztaság. Az alapkérdések közé tartozik, hogy mi az, ami tisztátalanná tesz, és mi az, ami nem. Mindez azt jelzi, hogy az ember vágyik a tisztaságra, és reméli, hogy egy kis igyekezettel tisztán tudja tartani magát, vagy legalább fenn tudja tartani a tisztaság látszatát. Jézus egészen mást gondol erről. Ő eleve abból indul ki, hogy az ember e világi állapotában, önmagától nem tiszta, hanem eredendően tisztátalan, ezért kívülről nem teheti az embert tisztátalanná sem étel, sem bármi más (18). A szakaszban az étkezés kapcsán hangzik el a tanítás (19). Ami nyomorúságos állapotunkban eleve bennünk van, amilyenek eredendően vagyunk, az határozza meg az állapotunkat, az tesz tisztátalanná. Jézus egész bűnkatalógus felsorolásával késztet bennünket önvizsgálatra (21–23). Ilyen a szívünk, vagyis az egész valónk (21). Ezért ezeket magunkból kifelé sugározva tisztátalanul nyomorúságossá tesszük a világot (23). Jézus diagnózisa megtérésre hív. Isten tisztíthatja meg az embert. Akit Isten megtisztított, az szabaddá lesz minden külső hatástól: étel, ital, szertartás, de akár szellemi hatások sem tehetik őt tisztátalanná (Kol 2,16; 1Kor 6,9–20). Az a nagy gond, hogy nem vagyunk megtértek, csak úgy gondoljuk, hogy azok vagyunk. Valójában ószövetségi módon gondolkozunk Jézus követésében is. Az ószövetségi világos korlátok azonban még mindig jobbak, mint a korlátlanság. A modern ember ugyanis úgy lett szabaddá, hogy nem a megtérés és a Szentlélek által támasztott hit vezérli az életét. Az ilyen szabadság pedig maga a halál. 5Móz 24  189. dicséret (24) „…elment Tírusz vidékére…” (Mk 7,24–30) Jézus mindenkihez jött, nincs megkülönböztetés. Így ment el Jézus a pogány, nagykereskedő Tíruszba is (24). Bizony mindenkinél, minden népnél sok baj van. Ezek a bajok kortól, kultúrától, vallástól függetlenül ugyanazok a nyomorúságok: a gonosz hatalma ural bennünket, és kellene egy a gonosznál nagyobb hatalom, aki megszabadít. Terheltek ezek a kifejezések, de csak így tudjuk pontosan megfogalmazni a lényeget: „megszálltak minket, és szabadító kellene”. Tíruszban és mindenhol vannak megszállottak meg mindenféle bajjal és betegséggel küszködők. A legveszélyesebb baj a „jólét” (25–26). A sziroföníciai as�szony tudta ezt, lánya bajával Jézushoz fordult, mert már hallott őróla, és most élt Jézus közelségével (26). Ezzel a közelséggel mi naponta élhetünk, bárhol, bármiben vagyunk – ha hitben járunk, nem csak látásban (2Kor 5,7). 5Móz 25  375. dicséret (37) „Mindent helyesen cselekedett…” (Mk 7,31–37) Jézus a Galileát körülvevő pogány területen gyógyított. Küldetése, tanítói és gyógyítói munkája által kísért megváltói szolgálata világigényű (36). Jézus azért jött (Jn 12,47), hogy „helyesen cselekedjen”, mert helyes meggyógyítani a beteget, mert helyes, azaz Istennek kedves dolog legyőzni a nyomorúság démonjait. Az akkoriak még nem tudták, amit mi már hit által ismerhetünk: Jézus ezekkel a csodákkal is a világ teremtési rendjét kezdte helyreállítani, hiszen ő ezért jött (37). Az is elgondolkodtató, hogy Jézus a pogányok földjén

Reformátusok Lapja 2019. június 9.


| AZ IGE MELLETT |

a korabeli mágikus mozdulatokat sem hagyja el a gyógyítás során. De a mi Urunk egyértelműen jelzi, hogy nem ezek, hanem az imádság, vagyis az Isten ad gyógyulást. Nem lehet azonnal, minden átmenet nélkül, ajtóstól, tokostól rárontva idegenekre, hirdetni nekik az evangéliumot. Nem lehet azonnal változtatni a külsőségeken, de azonnal tisztán kell szólni az evangéliumot. Jézus magához vonja, félrevonja a süketnémát, de távolról a többiek is látják azt, ami történik (33–34). 5Móz 26  376. dicséret (8) „Ettek és jóllaktak…” (Mk 8,1–10) A két történet – az ötezrek és a négyezrek – közötti különbségek fontos üzeneteket emelnek ki. Itt mindenben Jézus a kezdeményező, és végig a testet tápláló, testi ínségen könyörülő kenyércsodán van a hangsúly (1–2). Itt nincs tanítás, mint az ötezrek megvendégelésénél (6,36). Külön hangsúlyozza az ige, hogy Jézus azokra is gondolt, akik messziről jöttek. Ő nemcsak a közeliek, hanem a távoliak megváltója is (Ef 2,17). Jézus Krisztus nemcsak azokért jött, akik láthatóan közel lehetnek az Úrhoz, akik jelen vannak a látható egyházban, akik szolgálnak, akik a maguk kegyességi köreinek megfelelően tökéletesen tudják a „leckét”, hanem másokért is. Azokért is jött az Úr, akikre mi soha nem gondolnánk (3). Vannak még egyéb különbségek is a két történet között (4–9). Más esemény ez, mint az ötezreké. Sok a testi ínség, sokszor kell a kézzelfogható segítség isteni hatalommal és emberi eszközökkel. Mindegyik történet fő üzenete azonban ugyanaz: Jézus Krisztus a megváltó, aki testi és lelki szabadítója közelieknek és távoliaknak. Fontos a testi ínség enyhítése, de többre van szükség (Lk 12,23), amire a mi Urunk tanítása is mutat, amit az utolsó vacsorán is hangsúlyozott: „miérettünk megtöretett…” (14,22), hogy soha többé meg ne éhezzünk (Jn 6,35). 5Móz 27  171. dicséret (11) „…vitatkozni kezdtek vele…” (Mk 8,11–21) A vita palléroz, az érvek és ellenérvek ütköztetésében kölcsönösen tanulunk egymástól, miközben magasabb szintű tudás jöhet létre. Ezek a megbeszélések fontosak. A vita akkor lesz nyomorúságossá, amikor mögötte valójában öncélú magamutogatás és gyarló, önző érdekek lapulnak meg. Továbbá: vannak olyan igazságok, amelyeket egy határon túl nem bocsátunk vitára. Jézus nem vitatkozott a farizeusokkal. Amikor kellett, akkor vita nélkül megfelelt nekik (12,17), de soha nem vitatkozott velük. A vitában a gyöngyöt disznók elé dobjuk (Mt 7,13). Jézus nem vitatkozott, hanem kijelentett, csodatetteivel nem híressé akart lenni, hanem isteni jeleket adott nemzedékének, hogy Megváltójuk eljött értük. Ahol nem adatott hit, hogy szavait és tetteit befogadhassák, ott nem vitatkozott és nem tett csodát, hanem elment onnan (11–13). Mit vitatkozhatnánk hitünk legdrágább kincseiről, Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról, a bűnbocsánat, az új élet, az örök élet csodájáról? Ezeket hittel elfogadhatjuk, továbbadhatjuk, ezekből élhetünk (14–20). Ahol az alapokat szétbombázzák, összedől az épület (21). 5Móz 28,1–26  193. dicséret (25) „…tisztán látott mindent” (Mk 8,22–26) Jézus érintve gyógyított, noha puszta isteni szavával is gyógyíthatott volna, ahogyan ezt tette a pogány asszony lánya esetében (7,29). Ő mégis sok esetben, így itt is a korabeli hiedelemvilág mozdulatait megtartva cselekedte a mennyei csodát. Tudta, hogy az embernek szüksége van az érintésre, a külső, látható mozdulatokra, hogy megnyugodjon. Ugyanakkor az ő egész küldetése arról szól, hogy a maradandó megoldást, a mindenben tisztán látást mindig csakis az élő Isten hatalma adhatja az embernek. A bétsaidai vak esetében nem azonnal, hanem fokozatosan történt a gyógyulás. Isten akarata dönti el, hol adatik azonnal, hol fokozatosan, hol pedig nem adatik gyógyulás. Csak egy megoldás van: a krisztusi megváltás, a mindenben való „tisztánlátás”. A gyógyult embert hazaküldi az Úr. Jézus Krisztusról te is otthon beszélj először! Olyan buzgón mondod másoknak az evangéliumot – de otthon hallgatsz erről? A testi vakság nagy nyomorúság, de nagyobb baj a lelki vakság. Még a tanítványok is vakok (18). Nem a csoda segít igaz hitre, valódi tisztánlátásra. Ma is Isten kegyelmének csodáit éljük meg a jóléti társadalmakban – és hiszünk-e a megfeszített és feltámadott Úrban? 5Móz 28,27–48  206. dicséret

VI. 13. CSÜTÖRTÖK

VI. 14. PÉNTEK

VI. 15. SZOMBAT

2019. június 9.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

szükség van, mert az sokat jelent, különösen az, ha mi megyünk. Látom a szentendrei gyülekezet tagjain is, hogy vannak, akik azt mondják, tudnak és szeretnének menni.

Nem vagyunk kicsik HEGEDŰS MÁRK

Szíriai testvérgyülekezeti kapcsolat kiépítésébe kezdett a Szentendrei Református Egyházközség. Anyagi támogatást is adnának, és akár el is utaznának a háború sújtotta Szíriába. Harmathy András lelkészt kérdeztük a részletekről.

Hogyan kezdődött a kapcsolatépítés? Tervek, álmok voltak, amikor meglepetésszerűen jött a hír, hogy Magyarországon jár a két szír egyház vezetője. Eljöttek Szentendrére, meglátogattak bennünket. Így találkoztunk először, majd meghívtak a második delegációba, így elutazhattam Szíriába. Ott már az foglalkoztatott, mi mit tudunk adni. Ez nem egyszerűen diplomácia, valamiféle hivatalos megállapodás, hanem valódi testvérgyülekezeti kapcsolat. A hagyományos testvérgyülekezeti kapcsolat egymás meglátogatását is jelenti. Utaznának Szíriába? Ezt a kérdést valóban fel kell tenni. A személyes találkozás felbecsülhetetlen érték. Ez volt az első Szíriába utazó delegáció tapasztalata is: a szírek meghatódtak, örültek, hogy valaki – vállalva a kockázatot – elmegy közéjük, ráadásul a magyar reformátusok voltak az elsők. Ez nagyon fontos volt az ott élő keresztyéneknek: reményt, ünnepet, fényt adott. Megtapasztaltam, milyen szeretettel fogadnak. Úgy tartottak bennünket, ahogy a hétköznapokban ők nem élnek. A látogatásra nagy 6

Reformátusok Lapja 2019. június 9.

Van már gyülekezet, akikkel felvették a kapcsolatot? Igen, az aleppói református gyülekezettel. Válaszlevelükben azt kérték, imádkozzunk értük: például új alkotmányért, a vallásszabadságért, a lelkészeikért és az iskoláikért, hogy úgy tudják hirdetni az örömhírt, hogy „ne sértsék mások hitét”. Az aleppóiak azt is kérik, hogy a gyülekezetüket alkotó hatvankét családot havi ötven dollárral – nagyságrendileg tizenötezer forinttal – támogassuk. Ez számukra a fizetésük megduplázását jelentené, segítené az életben maradásukat. Mindenestre jól mutatja, mennyit érnek Szíriában a forintjaink. Csak egy példa: az aleppói templom felújítása ötvenmillió forintba került. Szentendrén ennyi pénzért csak egy telket lehet vásárolni. Sokat tehetnénk egyszerű református gyülekezetként is, hogy legyenek, maradjanak keresztyén közösségek a Közel-Keleten. A gyülekezeti tagok közül vannak, akik már jelezték: vállalnák az anyagi támogatást. A tizenöt fős ifjúsági közösségünk gondolkodik, hogy fel tudnak-e ajánlani a zsebpénzükből havonta ezer forintot arra, hogy együtt segítsék egy szíriai család megélhetését. Gyönyörű történet ez, de még csak a testvérgyülekezeti kapcsolat elején tartunk. Javasolná más gyülekezeteknek, hogy próbálkozzanak hasonló kapcsolatépítéssel? Mindenképpen: segíteni és adni jó. Hívjuk is a gyülekezeteket, hogy segítsenek, teljesítsük közösen az aleppói gyülekezet kérését, mert valószínűleg mi nem tudjuk vállalni az összes család támogatását. Ideje elengedni azt a szerepet, hogy kicsik és szegények vagyunk. Nem ez a helyzet: igenis tudunk segíteni másoknak. Ami pedig legalább ilyen fontos, hogy ez visszahat ránk. A magyarok sokat panaszkodnak. Mikor lesz elég jó az életünk? Ha találkozunk egy-egy háborús körülmények között élő emberrel, rögtön rádöbbenünk: nekünk valójában semmi bajunk, sőt, mindenért hálásak lehetnénk. Erre az érzésre pedig nagy szükségünk lenne.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA CSAK A HIT KÖT ÖSSZE – Otthon voltam a szíriai gyülekezetekben, de erre a közös hitünkön kívül semmi más alapom nem volt – mondja Harmathy András. Hozzáteszi: nagy élmény volt erre rácsodálkozni. A lelkész a tapasztalatai révén azt is elmondta: nem ugyanaz a migráció megítélése, ha találkozik az ember a háborút átélt emberekkel.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

SZŰCS ENDRE

A Lélek gyümölcse A szerző dédesi és bántapolcsányi lelkipásztor, püspöki főtanácsos

Gyerekkoromban a parókia- és a templomkert ontották a gyümölcsöt: alma, körte, szilva, szőlő, málna, eper. Azóta is hiába keresem az ízüket... Amikor az érés tetőzött, édesanyánk összeválogatott egy-egy szakajtóra valót a legszebbekből, és átküldött vele bennünket a szomszédokhoz, elszalajtott a jó embereinkhez, a kis gyülekezet egyedülálló tagjaihoz vagy éppen sokgyerekes családjaihoz, ahogyan azt az ő számon tartó szeretete diktálta. Alig volt nap, amikor ne kellett volna ilyenfajta küldetést teljesítenünk. Egy kosár gyümölcs, egy kosár jóság, egy kosár szeretet valakinek, aki ott volt a gondolatában, a szívében. A galatákhoz írott levélben említett Lélek gyü-

Ajándékba kapott gyümölcsök ezek, és nincs, ami gazdagabbá tenne, mint amikor az is elmondható róluk, hogy megjelentek az életünkben. Mert ahol jelen vannak, ott élet kezdődik: kiegyenlített, rendezett, rendben levő, Lélek által vezetett élet.

mölcseiről (Gal 5,22–23a) jut eszembe ez a régi életkép, ahol együtt van, egy kosárban – egy szőlőfürtön, mint kilenc szőlőszem – a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Pál apostol onnan érkezik meg ide, hogy előtte sorra veszi azt a terhes készletet, amely, kezdettől fogva a miénk. Egészen pontosan az édenkerti gyümölcsevés óta, amikor elkezdődött a bűntől meghatározott időszámítás. Jézus is a bűn belül levő, a szívet kitöltő negatív tartalmáról beszél (Mk 7,21–23), amelynek tételei nem kívülről kerültek oda, hiszen mindig is ott voltak a gonosz gondolatokkal kezdődően az esztelenségig. Mindebből soha, senkinek nem kell utánpótlás, mert a meglevőkkel is alig bír, hiszen minden vágyuk, hogy elszabadulva, mint vágtázó lovak kiélhessék vadságukat. Egy egész életprogram kevés ahhoz, hogy kötőféken tartsuk őket. Pál ezekkel szemben kínálja azt a bizonyos kosár gyümölcsöt. Elmondja róla, hogy az embert legmélyebben ismerő Jézus Krisztusnak és az embert megmérhetetlen szeretetével újjáteremtő mennyei Atyánknak a Lelke válogatta össze és

hozza azt a tele kosarat. Nála jobban senki nem tudja hiányainkat. Hogy amink van, az takargatnivaló, attól csak szégyenben maradunk, hogy az mennyire árt, mérgez minket és másokat. Amikor ránk világít, nyilvánvalóvá lesz, hogy a megváltás nem látszik meg rajtunk, az isteni oldalról nem került át szinte semmi az emberi oldalra. Az a fal még mindig tartja magát. Egyedül ő tud áthatolni rajta, és amit hoz, annak megtermésére – hiába gyümölcsök – az ember képtelen. Ajándékba kapottak ezek, és nincs, ami gazdagabbá tenne, mint amikor az is elmondható róluk, hogy megjelentek az életünkben. Mert ahol jelen vannak, ott élet kezdődik: kiegyenlített, rendezett, rendben levő, Lélek által vezetett élet. Akik eljutnak idáig, megértik, hogy még a beoltott vesszőknek sincs nagyobb becsületük, mint hordozni és kínálni a szőlőtőkétől kapott fürtöket. Sőt, tapasztalni fogják, hogy többletük, fölöslegük van, és azt fogják érezni, hogy valamiféle belső kényszer mozdítja őket ebből a kapott gyümölcsből vinni, adni másoknak. Végül a bevezető történethez még valami. Nem emlékszem, hogy lett volna valaki, aki – miután megörvendeztettük az átadott ajándékkal – üres kézzel engedett volna el. Mindig ugyanolyan tele szakajtóval érkeztünk haza, mint amilyennel elindultunk. Gyakran még a gyümölcsféle is ugyanaz volt, csak egy másik fajtájából. Ha vérbélű körtét vittünk, árpával érő körte volt a válasz, a duránci szilvára ringló vagy néhány tojás, egy sütetre való dió, ki mivel gondolta azt viszonozni. Vagyis a jóság jóságot ébresztett, az örömszerzésre örömadás volt a válasz, az ajándékozás gesztusa példaadássá lett, válaszhang, visszhang született. Igen, a Lélektől kapott gyümölcs továbbadva is megmarad Lélektől valónak, és a mögötte lévő erő képes azt megtöbbszörözni. Ez nem mást jelent, mint azt, hogy Urunk számít ránk, és Lelke által használni akar minket, mert sokan várják ma is, hogy gyümölcseit hordozó és kínáló szolgálatunk megtalálja őket. Pünkösd van. A teremtő, megújító, bátorító Lélek a miénk, hogy mi – a tőle kapott gyümölcsökkel követségében járva – az övéi lehessünk. 

2019. június 9.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Az egyház és missziója

„A Szentlélek

kiáradásakor Jeruzsálemben Péter semmi másról nem beszélt, csak a názáreti Jézusról, akit Úrrá és Krisztussá tett Isten. Nem a misszió eredményez egyházat, és nem is az egyház mis�sziózik, hanem Krisztus nevére történik meg a csoda.

8

A legtöbb gyülekezet konfirmációra készül pünkösd ünnepén. Templomainkban és imaházainkban életre szóló fogadalmat tesznek fiatal lányok és fiúk, hogy mostantól Jézus Krisztus követői lesznek. Vajon nem az egyház és annak missziója-e az a csoda, amely évről évre megerősíti a legkisebb közösségeket is, hogy mégis van tovább? A fiatalok reményt adnak, hogy tovább épül a gyülekezet. Vagy többről van szó pünkösd ünnepén ennél az ismétlődő, korszakos eseménynél? Mindkettő igaz: egy-két fiatal hitvallástétele is életben tarthatja a reményt a fogyó gyülekezetekben, azonban nem a mi reményünk táplálása, nem a túlélés a cél. Sok éve annak, hogy hetven év feletti, gyengén látó nővérét hozta el konfirmációi felkészítőre hatvanhét éves húga. Többen voltak testvérek, de ennek az egy nővérüknek a háború utáni zűrzavaros években elmaradt a keresztelője. Most tagja szeretne lenni a gyülekezetnek, ezért jelentkezett a konfirmációra. A fiatalabb testvér vállalta, hogy a Káté kérdés-feleleteit felolvassa és megtanítja nővérének, akit el is kísér az alkalmakra. Így is történt. Amikor az idős asszony hitvallást tett a gyülekezet előtt, sokan nem igazán értették, miért fontos ez ennyi idősen. Mások különösnek találták a helyzetet, de voltak néhányan, akik örültek, és befogadták őt. Az egyház, a gyülekezet a saját testvérén keresztül érte el őt szolgálatával, így a misszió célba érkezett. Testvéri szóra, baráti szeretetre van szüksége azoknak, akik kívül vannak a gyülekezeten. Aki nem járt ott, nem értheti, miért lenne fontos az számára. Amikor András Jézushoz hívta a testvérét, Simont, csak egyetlen érve volt: Megtaláltuk a Messiást! (Jn 1,41) Fülöp Nátánaélt vezette Jézushoz, és az igaz izraelita nem kételkedett többé. Vonzóvá, kívánatossá tudjuk-e tenni hitünket, hitvallásunkat személyes életünkön keresztül? Van-e bátorságunk Jézushoz hívni úgy, hogy azt mondjuk: „nézd, Isten ezt tette az én életemben”? Vagy éppen ahhoz kellene több bátorság, hogy megvalljuk, nem tudjuk megmutatni Krisztust az életünkben? A Szentlélek kiáradásakor Jeruzsálemben Péter semmi másról nem beszélt, csak a názáreti Jézusról, akit Úrrá és Krisztussá tett Isten. Nem a misszió eredményez egyházat, és nem is az egyház missziózik, hanem Krisztus nevére történik meg a csoda. Attól leszünk egyház, gyülekezet, hogy az ő nevében együtt vagyunk, őt hívjuk segítségül a Szentlélek által, és az ő nevét magasztaljuk. Isten nem változott meg, ezért a misszió sem változik: Isten kezében van, ahogyan az egyház is, mint a misszió eszköze. Pünkösd után hatalmas erővel növekedett az egyház, mert az Úr növelte a hívők számát (ApCsel 5,14). Hogyan misszióztak? Úgy, hogy a Krisztushoz tartoztak. Az Úr pedig az övéi között volt. A Szentlélek volt és ma is ő az összekötő kapocs. A Lélek bátorít, erősít, józanít és formálja bennünk Krisztus indulatát. Jézus elmondja, hogy az Atya megbízásából tette, amit tett. Szavai az Atya akarata szerint hangzottak el. Végig megmaradt az Atya iránti engedelmességben. Krisztus indulata nélkül nincs misszió, legalábbis bibliai értelemben nincs. Elfordulunk vagy elzárkózunk odafordulás helyett, hallgatás helyett hangoskodunk vagy elhallgattatunk. Magunktól nem tudunk másokért élni, önkéntes áldozatokat hozni. Ubi Christus, ibi ecclesia, azaz ahol Krisztus van, ott van egyház. Akkor válunk a misszió eszközévé, ha Krisztusban tanulunk testvérré válni. Hogyan lehetséges ez? „…nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője, a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon…” (Tit 3,5) Ennek reménysége a Szentlélek által nem üres optimizmus, nem hiábavaló és olcsó vigasztalás, hanem nagyon is valóságos. Maga Krisztus az, aki az eljövendő. Vegyük le a tekintetünket mindarról, amit mi szeretnénk megvalósítani, legyen az bármilyen jó cél, gyülekezeti érdek vagy bármi más! Ne a riasztó statisztikai adatokra vagy nagy ívű ígéretekre, hanem végre Krisztusra nézzünk! Álljunk oda az egyház Ura elé konfirmálni, hogy az ő missziójának eszköze lehessünk!  MAGYARNÉ BALOGH ERZSÉBET

Reformátusok Lapja 2019. június 9.


| AKTUÁLIS |

A Lélek ajándékai A Szentlélek egyenként végzi el újjáteremtő munkáját az emberek szívében, akik így egy nagy család tagjaivá is lesznek. Pál apostol így ír erről: „Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.” (1Kor 12,13) Pünkösdkor megszületett a Krisztus-test valósága a földön. Amikor az ember újjászületik, a Lélek belekereszteli ebbe a testbe. Bár az újszülött gyermek mit sem tud róla, valamely családi közösség tagja lett, és a lelki újszülöttel is ez történik, akár tud már róla, akár nem. Hamarosan felfedezi. Megtudja, mennyi minden rendelkezésére áll, amit Isten – mások munkája által – elkészített számára. Minden új tag feladatot kap ebben a testben és növekedik, miközben végzi feladatát. Erről is nagyon érzékletesen ír Pál apostol: „…a fej, a Krisztus, akiből az egész test egybeilleszkedik és ös�szekapcsolódik a különféle ízületek segítségével úgy, hogy minden egyes tagja erejéhez mérten közösen munkálja a test növekedését, hogy épüljön szeretetben.” (Ef 4,15–16) Ehhez a növekedéshez mindenki hozzájárul, mégpedig úgy, hogy mindenki kap lelki ajándékot. A Róm 12-ben és az 1Kor 12-ben olvassuk a legrészletesebb felsorolást ezekről: az Ige magyarázásától kezdve a vigasztaláson át az adakozás lelki ajándékáig igen gazdag sor áll előttünk. A Biblia más helyein is van szó erről, és igen hosszú listát írhatnánk, ha mindent felsorolnánk. De még így sem érnénk a végére, mert ezek az ajándékok a Szentlélek által olyan gazdagságban jelennek meg, hogy mindenkinél az ő személyére szabva ismerhetők fel. Ahogyan nincs két egyforma falevél vagy hópihe, úgy nincs két ember, akinél ugyanúgy működne a kegyelmi ajándék. Figyeljük meg az áldott igehirdetőket! Mindegyik másként kapta ezt az ajándékot. Egyikük sodró erővel, másikuk szelíd meggyőzéssel, ki vidámabban, ki komorabban hirdeti az Igét. Ahány igehirdető, annyi változata van ugyanannak a kegyelmi ajándéknak. Így van ez a Lélek többi ajándékával is. Az 1Kor 12-ben találjuk a kegyelmi ajándékok használatának legrészletesebb leírását. Kiváló képességei, tulajdonságai lehetnek valakinek, de kegyelmi ajándéka csak az újjászületett embernek van. Ez nem azonos a született képességeinkkel. Természetesen Isten felhasználhatja azokat (nagyon sokszor használja is!), de akkor meg is szenteli azokat. Azaz olyan töltést ad bele, amely mennyei ízt hordoz. Pál apostol életében a megtérése előtti kirobbanó ereje hívő élete elpusztíthatatlan energiájává vált. A külső szemlélő azt látja, hogy ez az ember mindkét esetben megállíthatatlan, mégis ég és föld a kettő. „A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.” (7) Senki sem kap meg mindent, de mindenki kap valamit azért, hogy együtt épüljünk a Krisztus-testben. Senki sem húzhatja ki magát, sem nem egyénieskedhet, mert elrontja vagy akadályozza az építést. Gyakran ez történik a hívő közösségekben. „De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékait, amint akarja”. (11) A Lélek ajándékát nem birtokolhatom, hanem kapom, és az uralmat felettem és az ajándék felett az Úr gyakorolja Lelke által. Végül egy példa az elmondottakhoz. Gyülekezetünkben özvegyen maradt az egyik hatvan év körüli asszony. A temetés után eljött az istentiszteletre, majd a bibliaórára is járni kezdett. Hamarosan átadta életét az Úrnak. Ha váratlanul özvegyen maradt valaki, elküldtük hozzá. Olyan ajándékot kapott a vigasztalásra, amely egyikünknek sem volt. Újjászületésünk után kapunk a Lélek ajándékaiból. Hívő testvéreinkkel együtt ismerjük fel, ki mit kapott, és építsük együtt a Krisztus-testet földi gyülekezetünk keretei között.  VÉGH TAMÁS

2019. június 9.

Újjászületésünk után kapunk a Lélek ajándékaiból. Hívő testvéreinkkel együtt ismerjük fel, ki mit kapott, és építsük együtt a Krisztus-testet földi gyülekezetünk keretei között.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

Az egyházról Mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy ott van jelen Jézus Krisztus egyháza, ahol Isten Igéjét hirdetik, Isten Igéjének hatalmát kézzelfogható módon megtapasztalják, valamint Isten Igéjét cselekszik. Jézus Krisztus egyházának jelenléte kizárólag ezektől függ, nem pedig számoktól, statisztikai adatoktól, nem módszerektől, technikáktól, okos szervezetfejlesztésektől: Jézus Krisztus egyháza nem függ az emberi erőlködéstől.

„Az Ige most,

1

Jézus Krisztus egyháza ott van jelen, ahol Isten Igéjét tisztán hirdetik. Ézsaiás próféta könyvében, ahogy más prófétáknál is, minden prófécia így kezdődik: „Így szól az Úr!” Ha előrébb lapozunk, ott is e szavakat találjuk: „Így szól az Úr!” (Ézs 30,15; 31,9) Isten Igéjének tartalma a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus, valamint az ő evangéliuma. Jézus Krisztus nekünk nemcsak földi életünk kiteljesedését ajándékozta, hanem az örök életet is; a kettő együtt pedig az üdvösség. Isten Igéjének szíve a megváltás örömhíre, miszerint Isten megoldotta azokat a helyzeteket, ahol mi, emberek tehetetlenül állnánk, illetve halálosan elbuknánk. Ezért az egyház minden élettevékenysége csak azt szolgálhatja, hogy Isten Igéje megszólaljon, ezért könyörög, valamint ezért ad hálát. Isten Igéje pedig élő és ható (Zsid 4,12), és a Szentlélek által elvégzi munkáját, Isten akarata szerint (Ézs 55,11). Hadd idézzem fel azt a sokat emlegetett negyven évet, amikor az egyházat a templom falai közé akarták szorítani. Ekkor nyilvánosan nem lehetett sem gyermek-, sem ifjúsági munkát, sem egyéb egyházi tevékenységet folytatni. Mégsem volt hiábavaló ez a „negyvenéves fogság”, mert az egyház kénytelen volt rátalálni igazi küldetésére: az Ige hirdetésére. Egy akkori neves budapesti lelkipásztor visszaemlékezéseiben hangsúlyozta: abban az időben egyetlen fegyverük volt, az igehirdetés, és virágzó gyülekezeti élet bontakozott ki az Ige szolgálata nyomán. Akkor nem lehetett látványosan szolgálni, mégis sok gyülekezet virágzott. Ma ezernyi módszert alkalmazva szolgálhatunk, mégis sorvad az egyház? Nem tévesztettük szem elől a lehetőségek tömegében éppen a lényeget, amiért vagyunk?

pünkösd ünnepén az egyházról ad tanítást: az egyház valóságáról, lényegéről, titkáról.

2

Jézus Krisztus egyháza ott van jelen, ahol Isten Igéjét tisztán hirdetik, és Isten Igéjének hatalmát kézzelfogható módon megtapasztalják. Szemléletesen tárja ezt elénk Ézsaiás próféta könyvének 35. fejezete, ahol végig arról olvasunk, hogy jön az Isten, és kivirágzik az a pusztaság (1–2; 6–7), amelyet sivataggá tett az emberi önzés. Nem kevesebbről, pontosan erről van szó. Isten Igéjének hatalmát valóságosan, kézzel fogható módon megtapasztalja az Úr népe. Teológiai értelemben itt a sákramentumokról van szó, azokról a szentségekről, amelyekben Isten látható, kézzelfogható módon megjeleníti Igéjének üzenetét, és részesít annak üdvözítő gazdagságában. A keresztségben a tiszta víz azt jelenti, hogy amiként a víz lemossa a test szennyét, úgy tisztít meg bennünket Jézus Krisztus vére minden bűntől. Az úrvacsora sákramentumában azt láttatja, hogy amilyen valóságosan megfogjuk a kenyeret, megrágjuk, lenyeljük, amilyen valóságosan megisszuk a bort, ugyanilyen valóságosak Isten üdvözítő ígéretei, amelyeket ő beteljesített a Jézus Krisztusban. Tapasztalati értelemben pedig arról van szó, hogy ez a két sákramentum jelen van mindenütt, ahol kézzelfoghatóvá lesz Isten Igéjének hatalma és láthatóvá lesz Isten megváltó szeretete. Ézsaiás próféta ezt részletezi: kivirágzik a pusztaság, utat találunk a kietlen sivatagban, betegek és bolondok gyógyulnak, azaz testi és lelki betegségből épülnek fel embe-

10 Reformátusok Lapja

2019. június 9.


| AKTUÁLIS |

rek, miközben Isten népe megtisztul, és a sakáltermészetű ember megszelídül, újjászületik. Isten Igéjének hatalma ilyen kézzelfogható módon tapasztalható meg. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ebben a világban mindezeket hitben, hit által tapasztalhatjuk csak meg. Hiszen ha a körülmények nem változnak is azonnal, vagy testi szemekkel nézve minden maradt a régiben, a hívő embernek mindezek ellenére is bizonyossága az, hogy a pusztaság kivirágzása elkezdődött. Hit által mindezeket már megtapasztalhatjuk itt is. Odaát pedig a maga teljességében, zavartalanul részesülhetünk Isten Igéjének hatalmából és áldásaiból.

3

Jézus Krisztus egyháza tehát ott van jelen, ahol Isten Igéjét hirdetik, Isten Igéjének hatalmát megtapasztalják, valamint Isten Igéjét cselekszik. Erre is utal Ézsaiás próféta: „Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a megroskadt térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek!” (Ézs 35,3–4) Itt valójában az egyház szeretetszolgálatáról van szó, amelynek megkülönböztetjük az intézményes, a gyülekezeti és a személyes formáját. Mindezekben Jézus Krisztus parancsának engedünk, aki így szólt: „…én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (Jn 13,34) Egészen egyszerűen szeretnék most szólni erről a nehéz, összetett szolgálatról. Mindennap legyen legalább egy ember a közvetlen közeledben, akiről jót gondolsz, jót szólsz, és akivel krisztusi szeretettel jót teszel. Ha pedig erre nincs erőd, mert elég neked a magad baja, akkor legalább mindennap legyen egy ember a közeledben, akiről nem gondolsz ros�szat, nem szólsz rosszat, és akivel szándékosan nem teszel rosszat. Legyen egy ilyen ember mindennap az életedben; az nem baj, ha több van, de legalább egy legyen. Gyermekkori meghatározó emlékem jut eszembe. A barátaimmal gyakran figyeltünk meg egy bogarat, amelyet a falunkban ganéjtúró bogárnak neveztek. Ez a bogár „a rendelkezésére álló anyagból” ékes gömböt formált, testtömegének többszörösét, és azt roppant erőlködések közepette görgette a távoli ürege felé. Csodálkozva néztük akrobatamutatványait, ahogy megküzdött a gömbbel. Ekkor azonban váratlan dolog történt, mert az egyik barátom egy mozdulattal összetaposta a szorgos bogarat. Nemegyszer fordult elő hasonló. Ez eleven élmény számomra azóta is. Már akkor, gyerekként is feltettem magamnak a kérdést: „Nem lehetne ezt másként?” Egyedül kipróbáltam: amikor is egy papírdarabra segítettem a szorgos bogarat, terhével együtt, és közelebb vittem a fészkéhez. Még ezután is sokat erőlködött, mire hazaért, de hazaért. Valójában ez az evangélium: Isten Jézus Krisztusban lehajolt érettünk, és hazavitt bennünket. Illetve életünk erőlködései közepette az Úr lehajol, és közelebb visz a célhoz. Kell még ugyan erőlködni, de bizonnyal hazaérünk már. Tehát mi a saját ganéjdombunkon, Isten kegyelme által „ékes golyókat” formálunk az alkalmatlannak tűnő anyagból és lehetőségekből, miközben megtapasztaljuk azt, hogy Isten ereje megáldja a mi erőlködésünket, sőt lehajol érettünk, és közelebb visz a célhoz, illetve Jézus Krisztusban már eleve garantálta a célt. Ha ezt a krisztusi kegyelmet megtapasztaltuk, akkor mi sem tehetjük meg azt, hogy bármiféle módon eltapossuk a másikat, hanem inkább segítenünk kell egymást. Isten népéhez mindenképpen ez a méltó: Isten Igéjének cselekvése egymás között, aztán a világban. Ez tesz hitelessé bennünket. Jövel, Szentlélek Úr Isten!  STEINBACH JÓZSEF

2019. június 9.

OLVASANDÓ:

Ézs 35,1–10

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

„Ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló” HEGEDŰS BENCE

Mi a pünkösd szerepe a mai világban, hogyan tudjuk észrevenni a Szentlélek munkáját magunk és mások életében, mit kapunk Istentől, amikor kiterjeszti ránk is Szentlelkét? Az ünnepre készülve Vajs Tiborral, Kisbér Dobos Károly-díjjal kitüntetett lelkipásztorával beszélgettünk.

12 Reformátusok Lapja

2019. június 9.


| INTERJÚ |

Úgy tűnik, mintha a pünkösd nem kapna akkora szerepet ünnepeink között, mint Jézus születése vagy halála. Hogyan gondoljunk a Szentlélek kiáradásának ünnepére? Valóban elhalványul, elsősorban a karácsony mögött, de még a húsvét is nagyobb ünnep, mint a pünkösd. Talán azért, mert nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Abból indulnék ki, amit Jézus mondott: „Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.”(Jn 16,7, Károli-fordítás) Miért jobb nekünk, ha Jézus nincs testben jelen? Ennek több oka is van. Egyrészt az ő jelenléte mindenhol megtapasztalható lesz, nem csak helyhez kötötten. Jézus közbenjár érettünk a mennyben, és elküldte a Vigasztalót, a Pártfogót. Addig, amíg a Földön járt, nem jöhetett el a Pártfogó. A Szentlélek kiáradása után Jézus másféle formában van jelen. Előttem mindig az áll, hogy az Atyát, a Fiút és a Szentlelket nem lehet soha, sem az Ószövetség, sem az Újszövetség idején elkülöníteni, noha Jézus Krisztus szerepe nagyon fontos az újszövetségi korban. Jézus mondja: „Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.” (Jn 14,6) Hogyan kellene ünnepelnie a pünkösdöt a keresztyén embernek? A Szentlélek általi örömről beszélünk. Általában azt vetik a szemünkre, hogy hiányzik az igazi öröm a keresztyén ember életéből. Búskomorak vagyunk, és a magyar emberek mentalitásához is hozzátartozik valamiféle szomorkodás. A Szentlélek segít abban is, hogyan szabad kifejezni az érzelmeinket. Ne fojtsuk el a Lélek munkáját! Ha énekelünk, akkor örömmel énekeljünk! A Szentlélek a józanság lelke is, nem kell attól félnünk, hogy valamilyen szélsőséges formában nyilvánul majd meg az örömünk. Engedjük, hogy Isten Lelke áthasson bennünket, és fejezzük ki Isten előtt örömünket, hálánkat, hogy az ő vigasztalása a miénk. Hogy velünk van az erőnek és a józanságnak a lelke, aki támogat bennünket, aki hozzánk szól, aki erőt ad, hogy legyőzzük gyengeségeinket és kövessük Jézust. Ünnepelnünk azzal a természetesen megélt keresztyén örömmel kellene, amelyet a Lélek munkál. Ez nagy hiányosságunk. Miben látja a pünkösd jelentőségét? Az első pünkösd tulajdonképpen az egyik ószövetségi ünnepen történt: az emberek a sávuót, azaz a hetek ünnepére gyülekeztek össze, amely a hálaadás alkalma is volt az aratásért és a Mózesnek adott tíz parancsolatért. Ott valóra váltak Jeremiás szavai, amikor arról ír, hogy az Úr új szövetséget köt népével, mondván: „Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be…”, ugyanis Isten pünkösdkor beleírta a keresztyén ember szívébe az ő parancsolatait. Ez az ünnep jelentősége, illetve az állandó jelenlét. Az Ószövetség idején Isten kiválasztott prófétákat, egyéneket, akiket felruházott a Lélek erejével, hogy szóljanak. Ők ezáltal erőt és ihletést kaptak valamely

meghatározott feladatra, pünkösdtől kezdve pedig állandó lett a Lélek jelenléte a keresztyén ember életében. Habár a Szentlélek láthatatlan, akkor, Jeruzsálemben mégis láthatóvá és hallhatóvá vált. Szélzúgás támadt, és lángnyelvek jelentek meg az együtt maradt tanítványok előtt, akik különböző nyelveken kezdtek beszélni. Hogyan változott meg a tanítványok élete ezután? Jézus azt mondta a tanítványoknak, hogy „erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” (ApCsel 1,8). Nem valamiféle bioenergiáról vagy kozmikus erőről van szó, hanem valakinek a munkálkodásáról, mivel a Szentlélek személy. A tanítványok erőt kaptak, bátorrá és hitvallókká lettek. Addig nem volt meg bennük ez a bátorság. Péter félelmében megtagadta Jézust a főpap udvarán, a Szentlélek eljövetelével viszont valóban erőt kaptak, bátorságot a hitvalláshoz. Mi hogyan használhatjuk ezt az erőt, és honnan ismerjük fel a Szentlélek munkáját? Észre kell vennünk, hogy amit nem tudunk a saját erőnkből megvalósítani – Krisztus követését, a keresztyén életet –, azt a Lélek erejével sikerül. Nagy jelentőséget tulajdonítok a Szentlélek eljövetelének. A Lélek gyümölcseiről, a Szentlélek munkájának kézzelfogható eredményeiről a galatákhoz írt levélben olvashatunk: ilyen a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság és a hűség. Ezeken kívül a karizmákban, a kegyelmi ajándékokban is tetten érhető a Szentlélek munkája, de szerintem az elsődleges az, miként nyilvánulnak meg egy embernek az életében a Lélek gyümölcsei. Jézus azt mondja, hogy „gyümölcséről lehet megismerni a fát”, ez lényegében ugyanazt jelenti. Mekkora szerepük van a karizmáknak a Szentlélek munkájában? Természetesen a karizmák is fontosak, mert azok arra adatnak, hogy a gyülekezeti tagok szolgáljanak egymásnak, építsék egymást azokkal a lelki ajándékokkal, amelyeket Isten kioszt közöttük az ő tetszése szerint. Ezek nem erőltethetők ki. Nem akarok most vitát folytatni a szélsőséges karizmatikus felfogásról, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok a Szentléleknek, mint ahogyan ez a hagyományos egyházi gondolkodásban jelen van, ugyanakkor szeretném azt a határvonalat is meghúzni, hogy ennek biblikus formában és körülmények között kell történnie. Nyilván Istennek joga van a maga szuverenitásában szabadon munkálkodni, de Isten is önmagához, a maga törvényéhez köti a cselekvését, nem független attól. Mire gondolt, amikor azt mondta, hogy nem erőltethetők ki a Szentlélek ajándékai? Például arra, amikor Simon mágus azt gondolta, hogy rendelkezhet a Szentlélek felett emberi akarattal. Isten személyéről 2019. június 9.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

van szó, aki oszthatatlan, de ő nem értette meg, hogy ez lehetetlen és ez bűn. Pénzt ajánlott Péternek a kegyelmi ajándékokért, hogy aztán ő gyakorolja ezt a hatalmat. Isten személyéről van szó, és ez azt jelentené, hogy Isten fölött mi rendelkezünk, mint ahogy egyes szélsőséges karizmatikusok azt mondják, hogy Jézust odarendelik a pódiumra, ahol meggyógyulnak emberek. A Szentlélek mindig Jézusra és az Atyára mutat, mivel ő az Atyának és a Fiúnak a Lelke. Elválaszthatatlan tőlük. Őket dicsőíti meg, őket jelenti ki és mindig a Szentíráshoz kötődik. Elválaszthatatlan a Szentírástól, mivel a Szentlélek ihlette az Írást. Azt szoktam mondani, hogy a Biblia zsinórmérték, amelynek a segítségével mindent megmérhetünk, a lelki eseményeket, történéseket is. A mérce a Biblia, amelyhez a Szentlélek kapcsolódik. A Szentírás alapján tudjuk megvizsgálni, hogy egy-egy helyzetben valóban Isten Lelke munkálkodik-e.

ségben, a személyességben van nagy jelentősége. Személyes kapcsolatban lehetünk Istennel, párbeszédben lehetünk vele és megélhetjük a vigasztalást. A Szentlélek az imádkozásban is a segítségünkre jön: „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Róm 8,26) Hagyományosan pünkösdhöz kötjük a Krisztust követő egyház megalakulásának időpontját is. Miért alakult ez így? Háromezer férfit tart számon a Biblia, akik hitre jutottak Péter pünkösdi prédikációja alatt, akiknek a Szentlélek megnyitotta a szívüket, mint ahogy Lídiáét is Filippiben. A Lélek készít minket elő arra, hogy befogadjuk az Igét. Természetesen nem erőszakkal, de egyfajta nyitottságot, készséget munkál, lehetőséget ad, hogy higgyenek az emberek. Azért kötjük pünkösdhöz a keresztyén egyház születését, mivel Jeruzsálemben ezután jött létre az első keresztyén gyülekezet, később pedig Antiókhiában és Samáriában, majd Kis-Ázsiában, a mai Törökország területén születtek közösségek. Aztán Európában terjedt tovább a keresztyénség, beleértve Rómát, majd a hispániai és ibériai félszigetet. Kiáradt az Ige, de onnan indult el, Jeruzsálemből.

Hogyan kapjuk a Szentlelket? Csakis a Krisztusba vetett hit által. Két igét szeretnék ezzel kapcsolatban idézni, az egyik az efézusi levél eleje: „Hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk Krisztusban. Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evanVan személyes élménye, tagéliumát, és hívőkké lettetek, „Azt szoktam mondani, pasztalata a Szentlélek kapeljegyzett pecsétjével, a megcsán? ígért Szentlélekkel, örökségünk hogy a Biblia zsinórmérték, Két nagy élményem van a zálogával, hogy megváltsa tuamelynek a segítségével mindent Szentlélek munkájával kaplajdon népét az ő dicsőségének megmérhetünk, a lelki eseményeket, csolatban. Az első, amikor még magasztalására.” (Ef 1,12–14) Horvátországban, SzentlászItt arról beszél Pál, hogy azokat, történéseket is. A mérce a Biblia, lón szolgáltam, és meglátogatakik hívőkké lettek, eljegyezte amelyhez a Szentlélek kapcsolódik. tam az egyik idős asszonyt a Isten a Szentlélekkel. A másik A Szentírás alapján tudjuk gyülekezetből. Beszélgettünk igét pedig maga Péter mondja a Szentlélek munkájáról. Megpünkösdi beszédében: „Térjemegvizsgálni, hogy egy-egy döbbentett, hogy évtizedeken tek meg, és keresztelkedjetek helyzetben valóban Isten Lelke keresztül hallgatta az igehirmeg mindnyájan Jézus Krisztus munkálkodik-e. ” detéseket és olvasta a Bibliát, nevében bűneitek bocsánatára, de nem értette, ki a Szentlélek és megkapjátok a Szentlélek és mi az ő munkája. Akkor eszajándékát.” (ApCsel 2,38) Ezeket mélt rá dolgokra, amikor beszélgettünk. Kicsit úgy volt, mint azért mondom, hogy lássuk, nem szükséges valamilyen beavaaz efézusi gyülekezetben, amikor azt mondták: „Hiszen még tottság vagy kézrátétel ahhoz, hogy valaki vehesse a Szentlélek azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.” (ApCsel 19,2) Akkor ajándékát. Úgy látom, hogy Krisztus elfogadásával megkapjuk értettem meg, hogy a lelkészi munka nem a szószékről szól Isten jelenlétét, vele pedig mindent, amire szükségünk van. csupán. A hallottakat el is kell mélyíteni személyes kapcsolat és beszélgetés során. A másik D. Martyn Lloyd-Jones protesMilyen szerepe van a Szentháromságban a Szentléleknek? táns lelkész munkássága és egyik kijelentése, aki azt mondta, A Szentlélek a pártfogó és a vigasztaló. Egyfajta közelséget jehogy némely keresztyének annyira félnek a Szentlélek munlent, olyan intimitást Istennel, amilyet csak a Szentlélek tud létkájától, hogy elfojtják azt magukban. Én a kiegyensúlyozott rehozni. Ez az a plusz talán, amit a korábbi nemzedék nem tudott teológia híve vagyok: a tanításnak mindig egyensúlyban kell így megélni. Isten úgy vigasztal bennünket, mint anya a gyermelennie, nem szabad szélsőségekbe elmenni, ez a kijelentés két, ennyire közel van hozzánk – csodálatos ajándéka ez Istenviszont elgondolkodtató.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD nek a Szentlélek által. Azt gondolom, hogy ebben a közvetlen14 Reformátusok Lapja

2019. június 9.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Hetven idős embert választott maga mellé Mózes Isten útmutatása szerint, hogy segítsenek neki irányítani a népet a pusztai vándorlás alatt. Nem fiatalokat, hanem öregeket helyezett vezető pozícióba. A koruk a bölcsesség és tapasztaltság biztosítéka volt. Ma megfordult a korosztályok értékelése, az öregeket gyakran félreállítják, és fiatalokat bíznak meg vezető szereppel, döntési és hatalmi pozícióval. De akkoriban vénnek lenni még tekintélyt jelentett. Isten azt mondta Mózesnek: „Elveszek abból a lélekből, amely rajtad nyugszik, és rájuk is kiárasztom, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne hordozd azt egyedül.” (4Móz 11,17) Prófétálni fognak, vezetnek, tanítanak, biztatnak és lecsendesítik a sok panaszt és zúgolódást. Mert az emberek mindig hajlamosak csak a hiányokat és nehézségeket számlálgatni. Isten leszereli Mózes siránkozását, és terhet hordozó társakat ad neki. Vannak terhek, amelyeket egyedül kell vinni, de van, amelyet megoszthatunk. Nem Mózes helyébe kell lépni, csak vele együtt dolgozni. Több „pünkösdi” történet olvasható az Ószövetségben, ez is arról szól, hogy Isten kiárasztotta Lelkét Mózesre és a hetven vénre. A Szentlélek nem az első pünkösdön jelent meg, nem Jézus feltámadása és mennybemenetele után jött el a világra. Jelen volt mindig, kezdettől fogva. Az első mondatok a Bibliában, a teremtés elbeszélésben arról szólnak, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött, és melengette, mint anyamadár a fiókáit, hogy életet adjon a káosz, pusztaság és sötétség helyén a csodának. Isten Lelke értelmet adott a teremtésnek. Azután Isten emberei kapták a Lelket, aki megnyugodott rajtuk és bennük, hogy hirdessék akaratát és igazságát. Amikor Isten Lelke megnyugodott a hetven vénen, akkor prófétáltak. Máskor nem. Tehát nem úgy van, hogy ha valaki egyszer kap Szentlelket, attól kezdve magabiztosan birtokolja, hanem amikor megnyílunk előtte, ő vesz birtokba minket. Csodatörténetek vannak az Újszövetségben is a pünkösdi áradásokról. Egyedül ő tudja, mikor és hogyan történik ez a kiáradás, nem mi működtetjük. Isten Lelke időnként kiárad, olyankor prófétálnak. Nem jövendőmondást jelent ez, hanem az Isten-értés képességét, világosságot kapnak választottai. Értem Istent, sejtem, befogadom és megvigasztalódom. Erőt nyerek belőle. Ez a Lélek áldása. „Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az Úr!” – mondta Mózes. (4Móz 11, 29) Ez történt meg az első pünkösdkor Krisztus követőivel. Isten Lelke mindenkit prófétává tehet. 

IMÁDKOZZUNK!

Pünkösdi fohász Árad, zendül, és lobban minden, mi Lélek szerinti bennem.

Elevenebbül, bátrabban, jobban szeretném, akarlak követni, s vágyom, hogy Lelkeddel betöltsd a lelkem. Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Sógorházasság A sógorházasság (levirátus) szabályozását az 5Móz 25,5–10ben olvashatjuk részletesen. Az isteni parancs lényege, hogy az utód nélkül meghalt testvér feleségét a sógornak magához kell vennie, hogy utódot támasszon saját testvérének. Az intézkedés azt a célt szolgálta, hogy az özvegy ne menjen hozzá más, családon kívüli férfihoz, valamint a „születendő első gyermek viselje az elhunyt testvér nevét, hogy ne töröljék ki annak a nevét Izráelből” (5Móz 25,6). Ezt a gyakorlatot – különböző indoklással és kihatással – több ókori népcsoport is ismerte. A sógorházasság mögött vallási, gazdasági, örökösödési okok egyaránt felfedezhetők, valamint a nők ókori társadalmakban betöltött szerepe és jogi helyzete is magyarázatul szolgálhat a manapság már ismeretlen eljárásra. A Szentírás kevés alkalommal utal a sógorházasságra. Júda apai parancsa ellenére Ónán megtagadta, hogy elhunyt testvérének utódot nemzzen az özveggyel, Támárral (1Móz 38,8–9). A szadduceusok egy végletes esettel provokálták Jézust: hét testvér közül senki sem tud utódot támasztani, bár itt már csak fiúgyermek hátrahagyása nélkül, de nem gyermektelenül elhunyt férfiról van szó (Mt 22,23–33). A mózesi törvény lehetőséget ad arra, ha „a férfinak nincs kedve elvenni a sógornőjét”, akkor az asszony elmehet a kapuban ítélkező vénekhez, akik megpróbálják rávenni a férfit kötelessége teljesítésére. Állhatatos ellenállása után a sógornő lehúzza a férfi lábáról a sarut, szembeköpi (5Móz 25,7–10), és a férfi gyakorlatilag mentesül a sógorházasság teljesítése alól. Ruth a legközelebbi rokon sarulehúzása által lehetett Bóáz felesége (Ruth 4,7–12). Óbéd, az utód születésekor Naominak, Ruth anyósának mondták örvendezve asszonytársai: „Áldott az Úr, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül!” (Ruth 4,14)  PAP FERENC 2019. június 9.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

HÁROMSZÁZ ÉVES ÁLOM Többször elhangzott a templomszentelésen, hogy háromszáz éves álmuk vált valóra a taksonyi reformátusoknak a templom felépülésével. Szathmári Éva presbiter szerint a szám nem pontos, de van valóságalapja. – Sikerült kikutatnunk, hogy a taksonyi gyülekezet első lelkésze Csernátoni Nagy György, az 1674-es pozsonyi gályarabper egyik beidézett lelkipásztora volt. A török hódoltság idején a terület elnéptelenedett, majd katolikus svábok vették birtokba, akiket 1945-ben kitelepítettek Németországba, helyükre pedig a Felvidékről kitelepített magyar családok költöztek. Közöttük már sok volt a református – mondja a presbiter. A formálódó gyülekezet tagjai évtizedekig házaknál gyűltek össze, majd az 1980-as évek végén imaház építésébe kezdtek, amely 1992-re készült el.

16 Reformátusok Lapja

2019. június 9.


| REFORMÁTUS ÉLET |

Hitvalló minőség Közel háromszáz éves álmuk vált valóra a taksonyi reformátusoknak, amikor május utolsó szombatján Bogárdi Szabó IstHEGEDŰS ván püspök felszentelte új templomukat. BENCE A közel kétszázhúsz fős gyülekezet eddig egy apró imaházban gyűlt össze vasárnaponként, de mostantól a Békesség Házában tarthatják meg lelki alkalmaikat. A gyülekezeti komplexumban jut hely a kisgyerekkel érkező szülőknek, a nagyobb gyerekeknek, külön teret kapott az ifjúság, a bibliaórák és a különböző csoportfoglalkozások is. Stefán Attila lelkipásztorral és a presbitérium tagjaival a lelkészi hivatalban beszélgetünk, amelynek szintén jutott hely a Békesség Házában. Az ablakból pazar kilátás nyílik a taksonyi Marestli-tóra, ahol ott jártunkkor éppen egy szürke gém fogyasztotta uzsonnáját, egy méretes keszeget, majd egy nagy kócsag szállt le a tóra, hogy ő is megtöltse a begyét. – Már a kezdet kezdetétől nemcsak templomot, hanem gyülekezeti központot szerettünk volna építeni – mondja Bozsoki Artúr gondnok, aki már második ciklusát tölti a presbitérium élén. Felidézi, hogy a régi imaházukban nem volt elég hely a különböző alkalmaknak, így sokszor a közeli óvodában béreltek helyiségeket, hogy legyen hol gyermek-istentiszteletet vagy éppen játszónapot tartani. – Fokozatosan alakult ki az elképzelés, de a tervezés két évet vett igénybe – teszi hozzá.

ISTEN NEM VICCEL A gondnok megvallja: sokszor viccelődtek azzal, hogy majd nagy templomot fognak építeni, mire az egyik református család egy telket adományozott a gyülekezetnek. – Onnantól már jobban valósággá vált a dolog. Ha az Úristen telket adott, akkor el kell kezdeni tervezni rá valamit – idézi fel Bozsoki Artúr. Stefán Attila, a Taksonyi Református Missziói Egyházközség frissen beiktatott lelkésze hozzáteszi: ekkor még egy forintjuk sem volt a templomépítésre, csak álmodoztak. De úgy tűnik, Isten szándékai komolyak voltak a taksonyi gyülekezet templomát illetően: egy másik család tízezer eurót ajánlott fel a templomépítésre, majd egyre többen támogatták kisebb-nagyobb adományokkal a dédelgetett tervet. Nemcsak a tóparti telket, hanem többek között a gyülekezeti központ terveit is adományba kapták. Az egyik helybeli tervezőiroda felajánlotta, hogy az engedélyezési tervig adományként vállalják a tervezést. A templomépítés akkor kapott igazán nagy lendületet, amikor 2017-ben 290 millió forint állami támogatást kaptak álmuk megvalósítására. A Békesség Háza kevesebb mint egy év

VERES SÁNDOR A BÉKESSÉG HÁZÁRÓL – Láttam a templom terveit, és már akkor is tetszett, de azt nem láttam, hogyan jelenik majd meg a térben, hogyan illeszkedik a környezethez. Nagyonnagyon szép, ahogy elkészült, igazán a magunkénak lehet érezni – mondta lapunknak Veres Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka a templomszentelés után. Szerinte a belső udvar egyfajta biztonságot ad, és az, hogy az utca felé nyitott, azt hirdeti, hogy „nyitva van, gyere be”, mint ahogy a nagy üvegfelületek szintén a nyitottságot jelzik. – Amit létrehozunk, arról tudjuk, hogy mulandó, mégis az Örökkévalót dicsőíti. Itt is ezt lehet érezni: aki ebben a munkában közreműködött, az a legjobb tudása, akarata és sokan szív szerint is odaadták magukat. Persze a szépség mellett a funkcionalitás is lényeges, és itt jól használható terek vannak. Itt mindenre van lehetőség. Rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk aztán tényleg hívogatni – összegzi a főgondnok. NÉVJEGY Stefán Attila Kárpátaljáról származik, 2010-ben, hatodéves teológusként költözött feleségével Taksonyba, majd 2012-ben lett kinevezett lelkipásztora az addig a Dunaharaszti Református Egyházközséghez tartozó Taksonyi Református Missziói Egyházközségnek. Nyolc év missziói lelkészi szolgálat után, a templomszenteléssel egy időben iktatták be a taksonyi egyházközségbe mint önálló lelkipásztort.

2019. június 9.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

alatt felépült, az első istentiszteletet márciusban tartották a kétszáz fős templomban. Többen voltak, akik úgy adományoztak, hogy nem is ismerték őket – emeli ki Stefán Attila. – Százezres tételekről beszélünk. Volt egy meghirdetett adománygyűjtésünk a berendezésekre, amelyen három hónap alatt ötmillió forint gyűlt össze. Ez is hihetetlen dolog volt. Tényleg csodaként éltük meg, és nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy olyan embereket is felhasznált ebben, akik az ország teljesen más részein élnek, és azt sem tudjuk, honnan hallottak rólunk – mondja a lelkipásztor.

BÉKESSÉG NÉKTEK! – Az első istentiszteleten olyasmi történt, amiben hittünk, mégis egészen felemelő volt, amikor kézzelfoghatóvá vált. Ahogy pakoltuk a székeket, és egyszer csak tudatosult bennem, hogy itt tényleg istentisztelet lesz, akkor szokatlanul nagy izgalom lett úrrá rajtam. Az járt a fejemben: vajon milyen lesz itt? Sokan eljöttek, és ez nekem nagy öröm volt. Jó volt sokakkal együtt átélni ezt az első alkalmat – emlékszik vissza a taksonyi lelkipásztor. „Békesség néktek!” – olvasható csupa nagybetűvel a szószék felett, de Jézus szavai még két helyen, a karéjban körbefutó karzat alján is visszaköszönnek. Stefán Attila elárulja, hogy a János evangéliumából származó ige már a kis imaházukban is ott volt – valójában innen van az új épület neve is. A két másik ige a Máté szerinti evangéliumból származik: „Ti vagytok a föld sója” és „Ti vagytok a világ világossága”. – Ez a gyülekezet küldetése. Az a vágyam, hogy vasárnaponként lássuk, mi a küldetésünk, mi a feladatunk, mire hív bennünket Jézus. Mindazoknak, akik jönnek és olvassák, buzdítás, hogy tudjuk, kik vagyunk, hova küldettünk és mi a feladatunk. Mert tényleg sóvá és világossággá kell válnunk – magyarázza a lelkipásztor.

MINDEN A MAGA HELYÉN A templomtérben található százötven széket a taksonyi önkormányzat adományából vásárolták. – Azért is döntöttünk székek mellett a padok ellenében, mert így egy kicsit variálhatóbb a belső tér – jegyzi meg Bozsoki Artúr. Ha szükséges, kétszáz ülőhelyet tudnak biztosítani a templomon belül, de a belső videóhálózatnak köszönhetően még hatvanan követhetik figyelemmel az istentiszteletet a kisteremben. A gyülekezet első lelkipásztoráról, Csernátoni Nagy Györgyről elnevezett kisterem majdnem akkora, mint a régi imaház volt. – A berendezése, a székek és az asztal, ami a korábbi úrasztala volt, onnan származik. Ezzel valamiféle folytonosságot igyekszünk az épületben is kifejezni – mondja Szathmári Éva presbiter. A baba-mama szoba az U-alakú, kétszintes épület földszintjén található, akárcsak a gyülekezeti konyha. A gyerek­ alkalmaknak helyet adó Sámuel terem az emeleten, a karzat egyik kijárata mellett kapott helyet, és szintén az emeleten találhatók a négy evangélistáról elnevezett vendégszobák is. A szobák melletti, napfényben fürdőző teret az ifjúság veszi majd birtokba. 18 Reformátusok Lapja

2019. június 9.


| REFORMÁTUS ÉLET | TEMPLOM- ÉS LELKÉSZSZENTELÉS A május 25-i templomszentelésen Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdetett Igét Márk evangéliuma harmadik fejezetének 7–15. versei alapján. – Nem azért vonult ki Jézus, mert a menekülés opcióját választotta volna, sem azért, mert anakronista lett volna, hanem azért, hogy kihívhassa és felkészíthesse az evangélium hirdetőit, és visszaküldhesse őket abba a világba, amely bűnben vesztegel, abba a világba, amelynek nincsen füle és szíve az igaz dolgokra – fogalmazott az igehirdető. Az ünneplő gyülekezetnek azt kívánta, hogy a Békesség Háza legyen az a hely, ahová Jézus elhívja a gyülekezetet, és ahonnan visszaküldi őket abba a világba, amely bűnben vesztegel. A templomszentelésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki köszöntőjében hangsúlyozta: Európa és benne Magyarország a keresztyénségből nőtt ki. Európa keresztyén gyökereinek jelentőségét a néhai Antall József miniszterelnöktől vett idézettel támasztotta alá, miszerint „Európában még az ateista is keresztény”. – Ha a magyar történelembe tekintünk, láthatjuk, hogy egy nemzet életében milyen fontos a keresztyén hit, amely ha kicsi is, mint egy mustármag, hegyeket képes megmozgatni – fogalmazott a házelnök, majd hozzátette: „Isten nélkül nincs jövő!”

A Békesség Háza modern, jól felszerelt épület. – Nálunk fontos az igényesség – mondja Stefán Attila, aki meg is magyarázza, miért. – Isten, bocsánat a kifejezésért, nem szereti a gagyit. Van, aki azt gondolja, hogy ami neki már nem jó, az Istennek még jó lesz. Isten azonban a legjobbat és a legfontosabbat adta nekünk. Mi az építkezésnél azt mondtuk, hogy a minőséget választjuk, hiszen semmi nincs, amit ne Istentől kaptunk volna. Az igényességre való törekvés nemcsak a templom kivitelezésében, berendezésében érhető tetten, hanem példaértékű a gyülekezet honlapja is – a lelkész szerint ezt a hozzáállást a gyülekezeti alkalmakban is igyekeznek megvalósítani.

SZÍNES ALKALMAK A Békesség Háza felépülése után most már van lehetőség arra, hogy a vasárnapi istentisztelettel párhuzamosan gyermekistentiszteletet tartsanak. Szerencsére a gyülekezetben több pedagógus érez magában elhívást arra, hogy a gyerekek között hirdesse az evangéliumot. Kéthetente kedden bibliacsoport ül össze a kisteremben, ami a gondnok jellemzése szerint a bibliaóra és az imaközösség kombinációja. Azokon a keddeken, amikor nem a bibliacsoport tagjai találkoznak, akkor a harminc év felettiek csoportjáé a Csernátoni terem. A tizennyolc évnél idősebbek kéthetente pénteken találkoznak, a fiatalabbak pedig vasárnap délutánonként. Szathmári Éva megjegyzi, hogy nemrég megalakult a gyülekezeti kórus is, akik minden vasárnap gyakorolnak, és az ünnepeken énekelnek is az istentiszteleten. – Minden hónap harmadik vasárnapján családi istentiszteletet tartunk, ekkor köszöntjük a születésnaposokat is. Ezen a könnyűzenés eseményen a taksonyi református fiatalok alkotta Treff Band zenekar szolgál közöttünk. Ekkor osztunk úrvacsorát is, utána pedig szeretetvendégséget tartunk – részletezi a családi vasárnapokat a lelkipásztor. Stefán Attila elárulja, hogy idén nyáron sokkal kevesebb program lesz, mint általában lenni szokott, főleg azért, hogy a gyülekezet kipihenhesse a templomépítéssel járó többletfeladatokat.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD, MÓNUS MÁRTON / MTI 2019. június 9.

Reformátusok Lapja 19


KÖNTÖS LÁSZLÓ

Lélek Miután a felvilágosodásnak nevezett fordulat következtében az ember saját maga megértésében beszűkült önmagára, értelemszerűen problematikussá vált a Lélek és a lélek, vagyis Isten Lelke és az emberi lélek közti különbségtétel. Természetesen nagyon sokat köszönhetünk a lélektan megszületésének és felfutásának, ám lehetetlenség véka alá rejteni azt a benyomásunkat, hogy a pszichológiai látásmód sokszor elmossa azt az éles és alapvető határvonalat, amely megkülönbözteti a keresztyén üzenetet a felvilágosodás nyomán kibontakozó embertudományoktól. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy az evangélium hirdetéséből könnyen válhat valamiféle életvezetési tréning,

Még ha az istentapasztalat személyes belső történet is, akkor is látni kell, hogy az Istennel való belső közösség megszületésében nem az emberi lélek a főszereplő, hanem az emberi lélektől független Szentháromság Isten, aki úgy döntött, hogy az ember világába küldi az ő Lelkét, ezzel megnyitja az utat az ember számára a vele való végérvényes közösség felé. amolyan vallási ízesítéssel leöntött lelki tanácsadás. Mielőtt a pszichológia hívei megköveznének, igyekszem gyorsan leszögezni, hogy az emberi lélek tudománya, ha a helyén kezelik, azaz nem nyomja el és nem szorítja ki a teológiát, hasznos és fontos segédeszköz lehet a keresztyén szolgálatban is. Nem könnyű teológusul gondolkodni abban a korban, amelyet menthetetlenül meghatároz az emberközpontú világkép: az a gondolkodás, amely az ember felől nézi Istent, nem Isten felől az embert. Olyan gondolkodás ez, amely talán azt még el tudja képzelni, hogy vannak emberek, akiket foglalkoztat az istenkérdés, de azt már kevésbé, hogy létezik olyan Isten, aki bizony nemcsak emberi filozofálgatás tárgya, hanem aki egyenesen cselekszik, mi több, belenyúl az ember életébe. A lelkébe. Mert ez történt Pünkösdkor. A kérdés ez: vajon létezhet-e olyan, az emberben lezajló belső esemény, amelynek az eredete nem az ember világában van, hanem amelynek az oka az emberen kívül található? Hogy tehát nem feltétlenül az emberi lélek minden belső történés alanya, még ha az emberben zajlik is, hanem Isten Lelke az, aki az emberi lélekben tevékenykedik. 20 Reformátusok Lapja

2019. június 9.

E különbségtétel a Lélek és a lélek között alapvető. Nem csak azért, mert a hiánya könnyen elmossa a különbségtételt a teológiai és a pszichológiai látásmód között. Hanem azért is, mert e különbségtétel nélkül elvész az az alapvető igazság, hogy Isten Lelke az emberi lélektől független valóság. Ha ez elvész, akkor az emberi lélek válik a mércévé, még Isten valóságának a megismerésében is: Isten azért „van”, mert ÉN úgy érzem az ÉN szívemben. Mintha bizony az ember belső világa lenne a viszonyítási pont, amelyhez képest Istenről bármi mondható. Isten mint a tetszésindex tárgya. Holott talán pont fordítva: Isten valósága azért válhat belső lelki élménnyé és tapasztalattá, mert ő tőlem függetlenül létezik, és úgy döntött, hogy Lelke által az embert az ő objektív létének a részesévé teszi. Isten nem a szubjektum „terméke”, hanem pont fordítva: az ő objektív léte lehet a szubjektum tapasztalata. Az Isten Lelkének objektivitásáról való meggyőződés azért perdöntő, mert különben a keresztyén vallási tapasztalat megragadásában könnyen válhat a szubjektum a főszereplővé, és többé már nem az a fontos, aki cselekszik az emberben, hanem az, aki átéli ezt a cselekvést. Nem mintha a keresztyén istenélményben a személyesség nem lenne alapvető, mégis, ha a szubjektumban cselekvő Lélek objektív és független valóságáról a szubjektum nem tud számot adni, akkor a Lélek és a lélek közti különbség elsikkad, és Isten valóságából, az Ige és a Lélek által kijelentett igazságból a lélek magánügye lesz. Így születik meg a keresztyén individualizmus, amelyet már nem köt az egyház közösségében a Lélek és az Ige által megértett és megfogalmazott Isten, mert számára a szubjektum élménye válik elsődlegessé. Még ha az istentapasztalat személyes belső történet is, akkor is látni kell, hogy az Istennel való belső közösség megszületésében nem az emberi lélek a főszereplő, hanem az emberi lélektől független Szentháromság Isten, aki úgy döntött, hogy az ember világába küldi az ő Lelkét, ezzel megnyitja az utat az ember számára a vele való végérvényes közösség felé. Ez a közösség az, amelyben részesedve az ember képessé válik arra, hogy meglássa valódi önmagát. Minden más Isten nélküli önismeretre törekvés csak hiábavaló forgolódás önmagunkban. 


| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

Európáról és a magyar református egységről

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: NÉPTÁNCOS GYEREKEK AZ INTÉZMÉNY ÁTADÓJÁN. FOTÓ: KISS GÁBOR

Forró volt 1996 nyara, egy öreg Ikarusban különösen. Órák óta aszalódtunk a határátkelő román oldalán, mire sofőrünk megelégelte a számunkra érthetetlen várakoztatást, és a válltáskájába csúsztatott üveg whiskyvel elballagott a határőrbódé felé. A küldetésből visszaérkezve vidáman a kormány mögé huppant, és végre elindulhattunk – a csapat gimnazista pedig élete első erdélyi utazásának

kezdetén leckét kapott a bonyolult kelet-európai viszonyokból. Igaz, a határon még így is jól jártunk az előző generációhoz képest. Többünkben kavarogtak szüleink nyolcvanas évekbeli tapasztalatai: hogy rendszeresen kipakoltatták a csomagokat, önkényesen visszaküldtek embereket és állandóan fitogtatták hatalmukat a primitív hatósági közegek. Ezen a lassan negyedszázaddal ezelőtti erdélyi úton jártunk először Nagyenyeden, ahol az ősi Kollégium mint valami hullámok csapkodta világítótorony őrizte magyar református örökségét egy szinte tapinthatóan idegen világ tengerében. Még ma is emlékszem a kopott, elhanyagolt épületre és arra a torokszorító érzésre, hogy hiába fordult meg a világ 1989–1990-ben, itt az újjászületés szinte lehetetlen. Túl sok pénz, erő és elszántság kellene ehhez, a szórványmagyarságban azonban már akkor is mindegyik hiánycikk volt. Ezen réges-régi út óta követtem a dél-erdélyi magyarság egyik legfontosabb oktatási intézménye sorsát, és szívből örültem, amikor 2016-ban felavatták a teljesen megújult nagyenyedi Kollégiumot. Hosszú évek előkészülete, tervezgetése, mun-

kája után az Európai Unió másfél milliárd és a magyar kormány kétszázmillió forintos támogatásával nemcsak az igen roskatag 19. századi épületegyüttes újult meg, hanem a korszerű technikai eszközök beszerzésének köszönhetően az intézmény az egész régió legmodernebb iskolája is lett. A munka nem állt meg: május elején tankonyhát avattak a Kollégiumban. Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi előadója az átadón arról beszélt, hogy a szórványban különösen fontos megélhetést, szakmát biztosítani a fiataloknak, és ebből a munkából a református iskolahálózat is kiveszi a részét. Mint korábban, a mostani beruházás is összefogással valósult meg: kellett hozzá a magyar kormány, az erdélyi és a magyarországi református egyház segítsége. Ez a tankonyha és tágabb összefüggésben a nagyenyedi Kollégium évek óta zajló megújítása összefoglalja, átélhetővé teszi, amiről a Debrecenben megtartott magyar református egység napja is szólt. Azt, hogy a magyar reformátusok minden történelmi csapás ellenére összetartoznak, és ezt az egységet leginkább a belső határokat lebontó Európai Unióban élhetik meg. A nagyenyedi iskolát felvirágoztató összefogásra a nyolcvanas években gondolni sem lehetett, de még a kilencvenes években is elképzelhetetlen lett volna. Emlékezhetünk, hogy ebben az időszakban nem csak a határok átlépése volt sokszor a mából vis�szanézve roppant nehézkes. Kolozsváron még a kukákat is román nemzeti színekre mázolták, ráadásul az európai források elérhetetlenek voltak. Sokszor és joggal bíráljuk az Európai Unió őshonos kisebbségekkel kapcsolatos érzéketlenségét, döntéshozatalának lassúságát. Az ősszel felálló új Európai Bizottságra vár például a feladat, hogy az Európa-szerte tavaly összegyűjtött több mint egymillió aláírás nyomán teljesítse kötelezettségét, és az őshonos kisebbségek érdekeit szolgáló jogszabályokat dolgozzon ki. Amikor azonban az utódállami nacionalizmusok újra és újra célkeresztbe állítják a határon túli magyar közösségeket, nem árt arra gondolnunk: a létező uniós jogi szabályozás, illetve az oktatási, kulturális és infrastrukturális célokra megszerezhető támogatások nélkül alighanem még mindig ott tartanánk, ahol a kilencvenes években.  2019. június 9.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra! LXIII. ÉVFOLYAM,

23. SZÁM,

2019. JÚNIUS 9.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Pünkösd üzenete Viszonyunk a Szentlélekhez nyilvánvalóan kifejezi azt, men�nyire vagyunk keresztyének. A keresztyén ember mutatja meg, hogy mennyit vett a Szentlélekből. Vannak emberek, akik nem is hallottak a Szentlélekről. Vannak, akik tudnak róla, ismerik őt, hallottak róla, beszéltek róla, de nem vettek belőle semmit sem. Vannak, akik tudnak a Szentlélekről, akiket már meg is érintett, de ennél tovább nem jutottak. Vannak, akik már a Szentlélek bizonyos mértékét elfogadták, de nem engedték azt, hogy a Lélek betöltse őket. Ismerjük meg Pál apostolt, akit betöltött a Szentlélek, és teljesen az uralma alá került. Mi előzte meg a Szentlélek vételét az ő életében? A határozott megtérés. Amikor megtérésről van szó, az emberek csodálkozással szokták mondani: miből térjek meg? Nekem nincs szükségem rá, én jó ember vagyok, jó nevelésben részesültem. Szeretem a templomot, vallásos vagyok. Miből és miért térjek meg? Pál apostol is elmondhatta, hogy buzgó, vallásos nevelést kapott. Olyan dolgokat tett meg Istenért, amilyeneket kevesen lettek volna hajlandók megtenni. Sokat tudott, hiszen egész ifjúsága a szent tudományok tanulmányozásával telt el. Ha valaki azt mondta volna neki, hogy „Saul, neked meg kell térned”, csodálkozással kérdezte volna: „Miből és miért térjek meg?” És ez a Saul mégis porba hullott Jézus előtt a damaszkuszi úton, és bűneinek súlya alatt összetörve átadta szívét annak a Megváltónak, annak a Jézusnak, akit addig üldözött. Nem sokan ismerik, hogyan és mikor kapta Pál a Szentlelket. Pál apostolt megtérése után a mennyei látástól megvakulva vezették be Damaszkuszba. Itt imádkozva, csendességben várakozott. Ekkor jelent meg nála Isten indíttatásából Anániás, az Isten embere, és kezeit Saulra vetve ezeket mondta: „Saul, atyámfia, az Úr küldött engem. Jézus, aki megjelent néked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak, és beteljesedjél Szentlélekkel.” (ApCsel 9, 17) Ettől kezdve Saul a Szentlélek uralma alá került. Mindenben és mindenütt a Lélek irányította. Hát te, testvérem, mennyire és mire vagy készen az Úr Jézus nevéért? Bizony sokszor meglátszik rajtad, hogy a Lélekből igen kicsiny mértéket nyertél, mert igen kevésre vagy kész Krisztusért. Kész vagy-e érte szolgálni, szeretni, megbocsátani, áldozni, tűrni, fáradni, megkötöztetni, sőt, ha kell, meghalni? Engedjük magunkat teljesen a Szentlélek uralma alá! Megtapasztaljuk, hogy mindenre képesek leszünk: Krisztusért munkálkodni, embertársainkat szeretni, értük áldozatot vállalni. Így lesz igazán boldog, eredményes Isten iránti szolgálatunk. Kívánom, hogy tapasztaljuk meg ezt a boldogságot. Engem már boldoggá tett a Szentlélek szolgálata.  SZENCZI LÁSZLÓ

ÁRA: 320 FT

Hitvalló minőség TEMPLOMSZENTELÉS ÉS LELKÉSZBEIKTATÁS TAKSONYBAN

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... ..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| FELHÍVÁS |

Összefogás a dél-koreai áldozatokért Hét ember meghalt abban a május 29-i balesetben, amelyben egy szállodahajó és egy jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító sétahajó ütközött össze Budapesten. Huszonegy ember, köztük a kétfős magyar személyzet eltűnt. „Osztozunk a hozzátartozók, a családok gyászában és imádkozunk értük” – fogalmazott nyilatkozatában Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. A túlélőknek és az áldozatok családtagjainak gyűjtést indított a Magyarországi Református Egyház (MRE). Három évvel ezelőtt Dél-Koreában járt az MRE küldöttsége, ahol meglátogatták a 2014-ben elsüllyedt Sewol komphajó áldozatainak emlékhelyét is: kétszázkilencvenöt diák halt meg a szörnyű balesetben. „Itt több szülővel, testvérrel és egy túlélővel is találkoztunk, akiket az ansani gyülekezet egyik lelkésze mutatott be nekünk. Sokszor érzi az ember, hogy a mások gyászában talán akkor osztozunk a legjobban, ha nem szólunk egy szót sem. Többen voltunk ott lelkipásztorok, a világ számos országából, akiket a hivatása mégiscsak beszédre kényszerít, ezúttal azonban nagy szótlanságba burkolóztunk. De a szülők keresztyén bizonyságtétele még minket is átsegített a megrendülésen. Azt kérdezgettem magamtól: tényleg, ilyen messzire kell menni, hogy igazán megtanuljam, mit jelent sírni a sírókkal?" – idézte fel Bogárdi Szabó István. „Ma Budapesten gyászolunk. Az akkori megrendülés most mély fájdalommá változott bennem, a mi szép városunk és gyönyörű Dunánk sírhellyé változott. Istennél keresem a vigasztalást, akihez a mennyek dicsőségébe felment Megváltó nevében imádkozom, és hívok mindenkit közbenjáró könyörgésre” – olvasható a püspöki nyilatkozatban.

OSZTOZVA A SZENVEDÉSBEN A dél-koreai református közösségekkel és egyetemekkel évtizedek óta szoros testvéri kapcsolatot ápoló Tiszántúli Református Egyházkerületet is megrendítette a szörnyű baleset híre. „Krisz-

tus teste, az egyház tagjaiként osztozunk testvéreink gyászában és szenvedésében. (…) Hisszük, hogy az egyház feje, Krisztus urunk a Mennyei Atya jobbján ül és közben jár az ő szenvedő népéért. Ebben a hitben kívánjuk testvéregyházunk tagjainak a Szentlélek Isten vigasztalását” – írták közös nyilatkozatukban.

IMAALKALOM AZ ÁLDOZATOKÉRT A hajóbaleset áldozataiért imádkoztak a debreceni református Nagytemplomban június 2-án. Koreai zászló is jelezte, hogy osztoznak a hozzátartozók fájdalmában. A szigetországban élők szerint szeretteik eltűnése nagyobb tragédia a halálnál is. Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora az M1 Híradójának azt mondta: a koreaiak magyarországi tartózkodása és szeretteik felkutatása, illetve hazaszállíttatása olyan költségekkel jár majd, amely nagyon megterhelő. Ezért a nagytemplomi gyülekezet és egyetem is csatlakozott a református egyház elnökségének felhívásához. A tragédia bekövetkeztekor a rektor éppen Szöulban tartózkodott hivatalos látogatáson, így személyesen is kifejezhette egyházunk együttérzését koreai testvéreinknek.  REFORMATUS.HU / TTRE.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

SEGÍTSÜNK EGYÜTT! A Magyarországi Református Egyház gyűjtést indított a túlélők, illetve a gyászoló családok és árvák megsegítésére, és mindenkit arra kérnek, hogy imádkozzanak az érin­ tettekért. A támogatásokat a budapesti koreai református gyülekezeten keresztül juttatják célba. – Szeretnénk ily módon is kifejezni együttérzésünket koreai testvéreinknek, akik mindig segítségünkre siettek, ha bajban voltunk – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök. A Magyarországi Református Egyház számlaszáma: 10702019-1902404855300001. Külföldről utalás esetén az IBAN számlaszám: HU46 1070 2019 1902 4048 5530 0001. SWIFT kód: CIBHHUHB, CIB Bank Zrt., 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Kérjük, hogy az utalás közleményébe írják be: „hajóbaleset”.

2019. június 9.

Reformátusok Lapja 23


| SZEMLE |

Református zene a pesti utcákon Isten dicséretében bővelkedhettek május utolsó hétvégéjén a Budapestre látogatók: a XVI. Református Zenei Fesztiválon nemcsak az embereket elválasztó határok mosódtak el, hanem a profán terek is szakralizálódtak. A hol eleredő, hol abbamaradó eső ellenére május 24-én, pénteken már kora délután sokan összegyűltek a fesztivál megnyitójára a budapesti Bakáts téren. Bácskai János ferencvárosi polgármester köszöntőjében hangsúlyozza, évről évre nagy öröme a rendezvény a kerületnek is, mert hisznek abban, hogy jó együtt lenni Isten erejében. Luther Mártont idézve a polgármester hozzáteszi: – A zene Isten adománya és ajándéka, nem pedig emberi vívmány. A zene elűzi az ördögöt, és felvidítja az embereket. Hallatára feledjük a haragot, a bujaságot, a gőgöt és egyéb bűnöket.

TANULJUNK BŐVELKEDNI A veszprémi MH Légierő Zenekar kíséretével a közös éneklés elűzi az esőt is, így Steinbach József igehirdetését már napsütésben hallgatjuk. – Isten az egyházat a világ kezdetétől annak végéig megőrzi, nem kell mitől félnünk és aggódnunk. A fesztiválon énekelve ezt pedig különösen megtapasztaljuk – fogalmaz a dunántúli református püspök. Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele alapján – „Átvettem mindent, és bővelkedem. Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként. Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban” (Fil 4,18–19) – arról beszél, mennyire fontos mindennapjaink során újra és újra belegondolnunk: bővelkedünk mind az örök életben, mind a testvérek közösségében, mind pedig a kegyességben és reménységben. 24 Reformátusok Lapja

2019. június 9.

Steinbach József azt is hangsúlyozza, milyen fontos megtapasztalás az, amikor egy-egy ige egész nap kísér, erőt ad és vezet bennünket. – Éppen ezért Isten igéjét nem szabad a templomba bezárni, túl kell csordulnia rajtunk keresztül a világ felé, mert ez a keresztyén szolgálat lényege. Ehhez sokszor elég egy kedves szó is, amivel jelezzük, hogy a másik fontos nekünk – mondja a püspök.

SZÍVEKBŐL SZÓL Böszörményi Gergely fesztiváligazgató idén minden fellépőtől kért egy igét, amely meghatározza aznapi produkcióját. Az ő köszöntője után a Fölszállott a páva fiatal tehetségei készülődnek produkciójukra. Az érdeklődők – az egészen piciktől az idősebbekig – közben egyre csak gyülekeznek. Egy, a fesztiválra minden évben ellátogató hölgy arról beszél nekünk, hogy ez a pár nap neki az összetartozást jelenti: – A debreceni egységnapon mondta egyik határon túli testvérünk, hogy ha valaki megkérdezi tőle, kicsoda ő, honnan jött, és ő azt feleli, hogy református, akkor tudják, hogy magyar. A szívemből szólt. Egy fiatal anyuka a kisfiával környékbeli lakosként és reformátusként szintén minden évben kilátogat a Bakáts térre, most főként a néptáncosok miatt, a kisfiú ugyanis a legjobban őket várja. – Most érkeztünk, bölcsőde után. A kilencedik kerületnek nagyon jó közösségszervező esemény, és a reformátusoknak is összetartó erő ez a hétvége – vélekedik az édesanya. A kézműves soron kerámiák, ruhák, könyvek és kóstolnivalók is várják a látogatókat. Kati néni díjnyertes sajtokat tálaló pultja előtt nagy az érdeklődés. Tavaly vett részt először a fesztiválon, de ő is nagyon szereti a hangulatát.


| SZEMLE |

A Fölszállott a páva fiataljainak változatos programjai közül is kitűnik a szekszárdi Bartina gyermektáncegyüttes produkciója, akik válaszúti táncokkal is készültek. – Válaszút nemcsak a Bánffy-kastély, hanem a tavaly elhunyt Kallós Zoltán által létrehívott alapítvány és iskola miatt is fontos helyszín, hiszen a sokféle mezőségi településről érkező, magyar iskola híján biztos asszimilációra ítélt magyar gyerekek itt anyanyelvükön írnak, olvasnak és számolnak. Itt mindenki saját kultúráját élheti meg – tudjuk meg a helyiektől. A Bartina fiatal tagjai, Benji és táncospárja, Panna még csak tizenkét évesek, de a kettejük közötti összhangot a közönség is felfedezte. – Nagyon szeretek párban táncolni – mondja Panna –, főleg Benjivel. Igazából csak vele tudok táncolni. Benji csibészes mosollyal egyetért, majd elmesélik: a táncegyüttesükben már ők a nagyok, akik segítik a kicsiket, és – bár már négy éve volt – az emlékek, a találkozások miatt sosem fogják elfelejteni a Fölszállott a pávát.

A MENNYORSZÁG ÍZE A Kaláka együttes péntek esti koncertje után már egymás mécseseit meggyújtó, vagy éppen csendesen szemlélődő emberek gyülekeznek a zsoltáros fáklyásmenetre a Bakáts téren. A nagy közösség együtt énekelve és világítva sétál végig a Ráday utcán a Kálvin térre. Az arra járók megállnak, fényképeznek, egy külföldi csoport arról beszél mellettünk, hogy biztosan jó célért mennek ilyen sokan egy irányba. Erre ad választ Szenn Péter horvátországi református püspök a Kálvin téri templomban, ahová a fáklyásmenet megérkezik. – Olyan jó volt bevonulni ezen a kapun, pontosan az ige szerint. Bejöttünk a kapun, amely megnyittatik nekünk. A mennyei kapura figyeljünk most, amelyre oly keveset gondolunk! – figyelmeztet a püspök, aki a 100. zsoltár versei – „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok

EGYÜTT ZENGENI AZ ÚRNAK A május 25-i kórustalálkozó záróakkordja az ötszáz fős fesztiválkórus esti műsora volt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Az emelkedett hangulatú éneklésbe a közönség is becsatlakozott. – Nem koncert, nem istentisztelet, ez valami más. Nagyon jó alkalom arra, hogy a nap végén összegyűljünk, együtt legyünk – mondja Balogh Lázár karnagy. – Nagy megtiszteltetés, hogy baptistaként folyamatosan meghívnak a rendezvényre – folytatja a másik karnagy, Oláh Gábor, aki szerint „a tömegben van egyfajta erő és hatalom”. A fesztiválkórusnak rengeteg fiatal tagja van, akik egyetértenek abban, hogy ez kihagyhatatlan élmény. – Bennem most tudatosult, hogy milyen jó érzés azoknak, akiknek éneklünk, és ettől én is sokkal jobban érzem magam – árulja el az egyik középiskolás fiú.

SZAKRÁLIS TÉRRÉ LETT HELYSZÍNEK A fesztivál igazgatója, Böszörményi Gergely éppen a következő programra tart jellegzetes narancssárga biciklijével, amikor találkozunk vele. – Kell az eső, ugye, de nem ide. Ahogy a püspök úr mondta, az Úristen kezében vagyunk – köszönt minket. Kérdésünkre, hogyan látja az Ige kijövetelét a templomból a fesztivál fényében, azt válaszolja, már az első Református Énekek koncertet is világi helyen, a Zeneakadémián tartották, amely végül szakrális térré változott, ahol mindenki énekelt, de a Református Zenei Fesztivál is a Ráday u. 28. sarkán indult. – Épp zuhogott az eső, és tartottam az esernyőt a zenészek fölött – emlékezik vissza az igazgató, aki hozzáteszi: – Ma már hat helyszínen zajlanak a programok, mindenütt jókedvű keresztyénekkel lehet beszélgetni. Öröm látni, hogy az emberek eljönnek, érdeklődnek, itt vannak velünk.

nevét!” – alapján hirdeti az Igét. Megosztja a hallgatókkal, hogy miközben fáklyákkal a kézben végigvonult a tömeg a Ráday utcán, azon gondolkodott, vajon más keresztyének megtehetik-e ezt ilyen szabadon, mint mi, valamint „van-e bennünk elég felelősség arra, amire felszólít az ige”. – Az Istenhez tartozás kötelez minket, hogy a mindennapi döntéseinkben is nyitott szívvel járjunk el. Nem szabad engednünk, hogy elveszítsük a körülöttünk lévő világgal a reális kapcsolatot – hangsúlyozza Szenn Péter, aki a zenés áhítat végén azzal bocsát mindenkit útjára, hogy „az a lelkület, amelyet megénekelünk, adja meg azt a morzsányi ízt a mennyországból, amelyre elhívást kaptunk”. Szolgálata után az Egressy Béni Kamarazenekar műsorát hallgatjuk, amelyre a kicsik is ámulattal figyelnek, habár már későre jár. Az áldás után még sokan maradnak a templom előtt beszélgetni.  DEMETER ANNA / REFORMATUS.HU, FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR

2019. június 9.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

Árral szemben

Református iskolásokat is díjaztak a 8. Ökumenikus Diákfilmszemle május 25-i döntőjében. Pólik Zalán és Greguss Mária, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának diákjai első díjat nyertek Luca című filmjükkel, a halászteleki Bocskai István Református Oktatási Központ tanulói, V. Nagy Szilveszter és V. Nagy Bendegúz második helyezést értek el. Vagyok című videójuk kapta a katolikus öregdiákok Kézfogás Egyesületének különdíját is. Szabadon választott témájú, Játszópajtás című kisfilmjével harmadik helyezést ért el a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája. Ugyanebben a kategóriában különdíjas lett a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola 7. osztályos diákja, Almási György a Roxfort végveszélyben című művével. Kiemelt dicséretben részesült a miskolci Suskó Gréta (Balázs Győző Református Gimnázium) Fényanimációja, továbbá dicséretet kapott a halászteleki Páhi Zsombor és Gábor Dénes munkája, a Mosoly projekt. Katolikus, református és evangélikus intéz­mények diákjainak alkotásait várták a 8. Ökumenikus Diákfilmszemlére. A rendezvény társzervezője a Zsinati Oktatási Iroda volt. A díjazott filmek megtekinthetők az okudiakfilm.hu oldalon.  REFORMATUS.HU

NYÁRI KÁNTORKÉPZŐ DEBRECENBEN

A Tiszántúli Református Egyházkerület idén is megrendezi nyári kántorképző tanfolyamát. Intenzív nyári kántorképző 12 év fölötti résztvevők számára: július 2–20. Kántorelőképző 10–12 éves gyermekek részére: július 11–20. Helyszín: a Debreceni Református Kollégium központi épülete (Kálvin tér 16.). Szállás: Debreceni Református Kollégium Internátusa (Kálvin tér 16.). Részvételi díj: a kántorképzőn 32 000 Ft, az előképzőn 21 000 Ft. Jelentkezni a trekkantor.ucoz.hu weboldalon lehet. Ugyanezen a felületen lehet megtalálni az összes egyéb fontos információt (előzetes meghallgatás időpontja, anyaga; a tanfolyamra elhozandó eszközök megnevezése stb.). Jelentkezési határidő: június 19. Bővebb információ Arany Jánostól kérhető a j.arany@ gmail.com címen. 26 Reformátusok Lapja

2019. június 9.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Az apostolok cselekedeteiről írt könyvből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (T, A, A, L, H). 13. Vonatkozó névmás. 14. Fejér megyei község. 15. Leöblít. 16. Építési törmelékkel teli. 18. Vér súrolja. 20. TeleSport, röviden. 21. Csonka szobor. 23. A szabadba. 24. A közelebbi. 26. Falatot rágás után továbbít. 28. Nagy orosz állóvíz. 31. A lábához. 32. Földre helyező. 34. James Cameron filmje 2009-ből. 36. Móka egynemű betűi. 37. Magatok. 38. Gally. 39. Sör és limonádé elegye. 41. Plasztikdarab! 43. Kormányzás. 46. Exodus kezdete! 47. Folyón, patakon továbbít. 49. Szolmizációs hang. 50. Fordított magánhangzópár. 52. Tórium vegyjele. 53. Hegység 2228 m-es csúccsal Törökország kisázsiai részén. 55. … Gandhi, indiai miniszterelnök. 57. Kerti szerszám. 59. Átható illatú virág. 61. Óír írás. 62. … Maier, német válogatott labdarúgó kapus. 64. Hosszmérték, röviden. 65. Gyöngyház, angolul (NACRE). 67. Türr Lajos. 68. Idegen Izsák. 71. Szlovén és olasz folyó. 73. Orgonaművész bencés szerzetes (Ferenc Lukács). 75. Játékszer. 77. Zenei félhang. 78. Fundamentum. Függőleges: 1. Az idézet második része (O, G, M, Z). 2. Becézett férfinév. 3. Berlini lovag! 4. Korai gyümölcs. 5. Férfinév. 6. Klasszikus kötőszó. 7. Kénkeverék! 8. Ukrajna második legnagyobb városa, oroszosan. 9. Frissítő ital. 10. Összes, németül. 11. Almamag! 12. Autós szálloda. 17. Hátrafelé közlekedik. 19. Mozart borbélya. 22. Nóta egynemű betűi. 25. Francia író (Robert). 27. Ír költő, drámaíró (William Butler). 29. Hízni. 30. Választott kozák vezető. 33. Rejtett értelmet felfog. 35. Juttat. 38. Keresztül. 40. Rendkívüli, latin eredetű szóval. 42. Gyógy- és fűszernövény, árvacsalánféle. 44. Mellvédszerű fal a főpárkány fölött. 45. Háziállat. 48. Tupoljev felségjele. 51. … te devote (Aquinói Tamás himnuszának kezdete). 54. Gyümölcsital. 55. Istennek adott percek. 56. Egyetértését fejezi ki. 58. … Lagerlöf, svéd írónő. 60. Gondolat része! 63. Egykori űrmérték. 66. Hamisan kártyázik. 69. Stabilizálni kezd! 70. Az alaphangsor 1., 6. és 5. hangja. 72. Kettőzve: Gábor művésznő keresztneve. 74. Rövid angol férfinév. 76. A középfok képzője. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Énekeljetek új éneket az Úrnak, – énekelj az Úrnak, te egész föld.


| GYERMEKEKNEK |

Ne felejtsük el, hogy Jézus tetteit és tanításait is a szájhagyomány őrizte meg, hiszen ő nem írt le egyetlen sort sem. jártak szájról szájra a próféták tettei is. Példázatos történeteket maga Jézus is nagyon sokat mondott, gondoljunk csak a tékozló fiúra vagy az elveszett bárányra. „Igazi” mese is található a Bibliában, Jótám példázata a fák királyválasztásáról (Bír 9,8–15). Ne felejtsük el, hogy Jézus tetteit és tanításait is a szájhagyomány őrizte meg, hiszen ő nem írt le egyetlen sort sem. Az apostolok, a szemtanúk mesélték el a gyülekezet tagjainak, amit láttak és hallottak. Később ezeket a történeteket és tanításokat jegyezték le az evangélisták, így keletkeztek az evangéliumok.

A Könyv népe  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Azt már tudom, hogy a zsidó kisfiúk nagyon korán megtanultak olvasni. Akkor biztosan sok könyvük volt otthon, ugye? Nem, a gyerekeknek egyáltalán nem voltak könyveik. Sőt a felnőtteknek sem, csak a nagyon gazdagoknak. Ezek a könyvek sem úgy néztek ki, mint a maiak. Nem volt borítójuk, sem lapjaik, nem is papírból készültek, hanem papiruszból vagy pergamenből, és tekercs formájúak voltak. A papirusz a papirusznád vékony csíkjaiból készül, a pergamen pedig vékony állati bőr, ezek lapjaiból ragasztották vagy varrták össze a könyvtekercset. A biblia szó a görög biblosz, azaz könyv(tekercs) szóból származik. A zsidókat egyébként a Könyv népének is nevezték, utalva arra, hogy folyamatosan tanulmányozzák az írásokat, és a Tóra, Mózes öt könyve határozza meg az életüket. Akkor a gyerekeknek nem is olvastak meséket? Olvasni nem olvastak, de biztosan sokat meséltek nekik. A mesélés, történetmondás egészen a könyvnyomtatásig, de még azután is nagyon fontos volt. A Biblia történetei is először szájról szájra terjedtek. Az apák elmesélték Isten hatalmas tetteit a fiaiknak, ők pedig továbbadták a saját gyermekeiknek. Így maradtak fenn az ősatyák történetei, a szabadulás Egyiptomból vagy éppen a teremtés, az özönvíz története. Csak a babiloni fogság idején kezdték el papírra vetni Isten népének történeteit, de az ő tetteinek elmesélése azután is fontos maradt. Így

Úgy emlékszem, a Bibliában vannak mondókák is. Igen, vannak mondókaszerű, ritmusos szövegek, mint például a számmondások, és Salamon bölcs mondásai, a példabeszédek többsége is ilyen. Próbáld meg például ezt mondogatni: „Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!” (Péld 1,8–9) A „mondókákat” persze nem gyerekeknek szánták elsősorban. Azért mondókaszerűek, mert így kön�nyebb volt megjegyezni egy-egy bölcsességet vagy akár egy hosszabb igeszakaszt is. Versek is vannak a Bibliában? Hogyne volnának! Hiszen már a mondókák is versek. A Zsoltárok könyve pedig valójában versek gyűjteménye. E költeményeknek dallamuk is volt. A görög pszalmosz szó, amelyből a zsoltár szó ered, azt jelenti: húrokat pengetni. Az eredeti dallamokat ugyan nem ismerjük, de a zsoltárokat ma is énekeljük az istentiszteleteken. A zsoltárok valójában imádságok, az Úrhoz szóló könyörgések, dicséretek vagy éppen hálaadások. De nem csak vallásos énekeket olvashatsz a Bibliában. Az Énekek éneke a kutatók egy része szerint lakodalmi énekek, versek gyűjteménye. A szerelmes dalok is évszázadokon keresztül szájról szájra jártak, esküvőkön énekelték, míg végül lejegyezték ezeket, így ma is olvashatók a Bibliában. A versek, az énekek egyébként az egész életutat végigkövették. Énekeltek munka közben, aratáskor, ha ünnepeltek valamit vagy ha szomorúak voltak, pontosan úgy, ahogyan még száz éve a magyar falvak népe is tette.  2019. június 9.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

ÁLLÁS

Június 6. Budapest | Pünkösdre készülő vesperás, énekes-zsoltáros istentiszteletet tartanak csütörtökön 18 órakor a budapesti Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) a Kálvin Kórus és a Soli Deo Gloria Kamarakórus szolgálatával. Igét hirdet Kun András Nándor lelkész. Június 15. Budapest | A Kelenföldi Barokk Esték huszadik évadjának következő hangversenyén, szombaton 17 órakor a kelenföldi református templomban (XI. Október 23. utca 5.) Ella István orgonaművész ad koncertet, műsorában Johann Sebastian Bach Klavierübung-részletek hangzanak el. Igét hirdet Takaró János lelkész. Június 16. Budapest | Sebők Irén hegedűművész és Faragó Ákos orgonaművész ad hangversenyt a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) vasárnap 17 órakor. A koncertet 18 órakor esti istentisztelet követi. Június 29. Budapest | A Református Énekek XVIII. hangversenyére várják az érdeklődőket a Művészetek Palotájába (IX. Komor Marcell u. 1.) szombaton 19.30-ra. Fellép a háromszázötven fős Kárpát-medencei egyesített kórus Arany János, Berkesi Boglárka, Jámbor Zsolt és Süll Kinga vezényletével. Orgonán közreműködik Szotyori Nagy Gábor. Jegyek kaphatók a Stereo Kft. zeneáruházában (XI. Bartók B. út 59.) és a MÜPA pénztárában. Augusztus 12–18. Tahi | Új énekeskönyv és gyülekezeti kórusok címmel hétfőtől vasárnapig tartják az idei egyházzenei hetet. A résztvevők elsőként ismerkedhetnek a megújuló énekeskönyv tartalmával, beosztásával, használatával, de nem maradnak el a zenei hét immár szokásos kórusszolgálatai és más eseményei sem. További információk az egyházzene.reformatus.hu honlapon olvashatók.

A Dadi Református Egyházközség presbitériuma pályázatot ír ki a Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja igazgatói álláshelyére, az alábbiak szerint: a pályázónak meg kell felelnie a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye 58.§-ában foglaltaknak. A pályázat elbírálásakor előny, ha a pályázó rendelkezik a következő szakos diplomák valamelyikével: matematika, informatika, kémia, rendelkezik vezetői tapasztalattal, lelkészi ajánlással. A pályázathoz csatolandó: szakmai önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló dokumentumok, vezetői elképzelés az intézmény működéséről, konfirmációi emléklap/igazolás. A pályázatot a Dadi Református Egyházközség címére: 2854 Dad, Fő u. 28. vagy a dad@reformatus.hu címre kell beküldeni. A pályázat beérkezésének határideje: 2019. június 30. A pályázat eredményének kihirdetése: 2019. július 29. Az álláshely betöltésének kezdő időpontja: 2019. augusztus 1. Bérezés a kjt. és az nkt. törvények szerint. Bővebb tájékoztatás Kovács Tamás lelkésztől kérhető, a 06-30-9679-70-es telefonszámon, vagy az igazgatótanács elnökétől Rokosz Zsigmondtól a 06-30-385-4960-as telefonszámon. KÁNTORKÉPZŐ TANFOLYAM DUNAMELLÉKEN

A Dunamelléki Református Egyházkerület kántorképző és kántortovábbképző tanfolyamot rendez 2019. július 14-től augusztus 3-ig Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetem épületében (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). Jelentkezés 2019. június 17-ig a következő címen: Dunamelléki Református Egyházkerület,1092 Budapest, Ráday u. 28. A borítékra írják rá: Kántorképző tanfolyam. A jelentkezéshez csatolandó: rövid önéletrajz, lelkészi ajánlás, egészségügyi igazolás („közösségbe mehet”), felbélyegzett és megcímzett válaszboríték. Részvételi díj: 29 000 Ft (határon túliaknak kedvezményesen, a kedvezmény mértéke egyéni elbírálás szerint), amelyet a tanfolyam első napján kell befizetni. Az összeg tartalmazza a reggelit, ebédet, vacsorát, a szállást és a tandíjat. Az először jelentkezőknek június 22-én felvételi beszélgetésen kell részt venniük (előzetes telefonos egyeztetés után), amelyre a Református Énekeskönyv következő énekeinek első verseit kell megtanulni kívülről: 42, 65, 90, 134, 165, 225, 299, 390. További információk kérhetők telefonon Hegedüs Nóra tanfolyami titkártól a +36-30-423-9758-as vagy Monostori Fe­renc tanfolyamvezetőtől a +36-30-747-3638-as telefonszámon. E-mail: dre.kantorkepzo@gmail.com. Honlap: www.kantor­kep­zo.zsoltar.hu. A HÉT KÉPE

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. www.reformatuspalast.hu. E-mail: revertgy@index.hu. Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 06-30-368-0907. 28 Reformátusok Lapja

2019. június 9.

A túri alma materben második alkalommal rendezték meg a Csenki Imre országos zsoltár- és népdalzsoltár-éneklő versenyt május 10-én. A megméretésre tizenkilenc intézményből százötven diák érkezett Mezőtúrra énekszóval dicsérni Istent, és továbbadni sok száz éves zsoltáraink örökségét. 


| EGYHÁZI ÉLET |

Pünkösdi körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezetének és intézményének „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat, én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét, akit a világ nem fogadhat be, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz.” (Jn 14,15–17)

SZERETETT TESTVÉREINK A KRISZTUS JÉZUSBAN! Pünkösd ünnepén hálaadással állhatunk meg Teremtő Istenünk előtt, mert Jézus Krisztus hű volt ígéretéhez, és elküldte az ő Szentlelkét, aki azóta is jelen van a világban, az egyházában és azok szívében, akik életüket követésének szentelték. Olyan világban élünk, ahol a mindennapi gondjaink, terheink és feladataink elfordítják a tekintetünket az evangélium igazságairól. Olyan időket élünk, amikor a félelem, az elégedetlenség és az önsajnálat vált az ember természetes magatartásává. Annyi minden kap helyet az emberi szívekben, hogy Krisztus ígéretei immár kiszorultak onnan, templomba zárt ígéretekké lettek. Vajon ez az állapot nem azt jelzi-e, hogy ma is Pártfogóra van szükségünk? Milyen nagy az a szeretet, amelyet Krisztus tanúsított és tanúsít ma is az övéi iránt, amikor látja a gyengeségeinket, erőtlenségeinket, hiányosságainkat, félelmeinket, és úgy dönt, hogy elküldi az ő Lelkét, hogy legyen az embernek Pártfogója, aki előmozdítja, segíti, tanácsolja az életünket. Aki nem a bűneinkben áll mellénk, hanem kivezet azokból. Nem az istentelen életet teszi kényelmessé, hanem istenfélelemre tanít. Nem tehermentesíti az életet, hanem megtanít terheket hordozni. Olyan dolgok ezek, amelyekre egyedül képtelenek vagyunk, de a Lélek képessé tesz rá bennünket. Keresztyén Testvéreink! Jézus Krisztus szeretetének különlegessége abban van, hogy ő azt adja, amire szükségünk van. Milyen jó lenne felismerni, hogy mindnyájunknak szüksége van a Pártfogó Lélekre, aki nélkül képtelenek vagyunk minden olyan cselekedetre, magatartásra, amely azt bizonyítaná, hogy keresztyének vagyunk. A Pártfogó Lélek ajándék, és ennek az ajándéknak akkor lehetünk részesei, ha szeretjük Krisztust és megtartjuk a parancsolatait. Jézus olyan szeretetközösségre hív, amelyben megtapasztalhatjuk azokat a mennyei ajándékokat, amelyek semmilyen más módon nem lehetnek a mieink, csak az ő Lelke által.

Kérjük mindnyájan egy szívvel az Urat, hogy az ő Lelke töltse be az ő népét, egyházát, benne a Magyar Református Egyházat, és minden olyan közösséget a Kárpát-medencében és az egész világon, akik egyek Jézus Krisztusban. Pünkösd ünnepén imádkozzunk együtt azért, hogy gyülekezeteink Isten országa jeleiként legyenek a világban, hiteles Krisztus-követéssel betöltve küldetésünket. Imádkozzunk szolgálatainkért azok között, akik a társadalom perifériájára szorultak, a szenvedőkért, a betegekért, a jövevényekért és azokért, akiket a hitükért üldöznek. Imádkozzunk e világ és benne a Kárpát-medence békességéért és azokért, akik őrállói felelősséget hordoznak az egyházban és a világban. Erősödjünk meg együtt a hitünkben, hogy a Pártfogó velünk van a világ végezetéig! 2019 pünkösdjén Testvéri szeretettel: Szabó István püspök és Veres Sándor főgondnok Dunamelléki Református Egyházkerület Steinbach József püspök és Huszár Pál főgondnok Dunántúli Református Egyházkerület Kató Béla püspök és Dézsi Zoltán főgondnok Erdélyi Református Egyházkerület Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok Kárpátaljai Református Egyház Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok Királyhágómelléki Református Egyházkerület Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok Szerbiai Református Keresztyén Egyház Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Csomós József püspök és Ábrám Tibor főgondnok Tiszáninneni Református Egyházkerület Fekete Károly püspök és Adorján Gusztáv főgondnok Tiszántúli Református Egyházkerület

2019. június 9.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Kovács Zoltánnal, az Európa Rádió református programigazgatójával beszélgettünk.

1

Volt családi példa ön előtt, amikor a lelkészi pályát választotta? Lelkész rokonról nem tudok, de talán fontosabb impulzus, hogy Ceauşescu diktatúrája ellenére is természetes volt gyermekként templomba és hittanórára járni. Ökumenikus család vagyunk, a nagykárolyi apai ág hűségesen ragaszkodott a református hithez, a sváb anyai ág pedig a római

Kovács Zoltán a könyvnyomtatás jelentőségét felismerő reformátorokéhoz hasonlítja azt az úttörő munkát, amelyet az egyházi rádiók a korszerű média eszközeivel végeznek, és hálás azért, hogy missziói lelkészként részt vehet ebben a szolgálatban.

Hogyan került az Európa Rádióhoz, és mi a feladata a református rádióban? Misszióval szerettem volna foglalkozni, már diákként kutattam a keresztyén hit és a posztmodern nyugati kultúra kölcsönhatásait. Hálás vagyok Istennek, hogy a tengerentúlon is volt lehetőségem különböző kontextusokban, gyülekezeti és akadémiai közegben egyaránt tapasztalatokat gyűjteni. A rádiómisszió területe ezért izgalmas megméretés számomra mind a mai napig. Az évente közel kétszáz istentiszteleti és evangélizációi közvetítés szervezésén túl természetesen részt veszek a naponta adódó feladatok intézésében, az arculatformálásban, kapcsolatot tartok a gyülekezetekkel, és a kollégák is hozzám fordulnak a munkájuk során felmerülő teológiai kérdésekkel.

4

katolikus gyökerekhez. Ráadásul Nyíregyházán később evangélikus gimnáziumba jártam, és a sokféle keresztyén hagyomány megismerése segítette saját identitásom elmélyülését. A konfirmációra felkészülés, majd az élő hitű ifjúsági közösség meghatározó élménye végleg megszilárdított elhívásomban. Felvettek hittanár–német szakra is, de a debreceni teológia vonzása volt erősebb.

2

Miért lett intézményi lelkész, nem hiányzik a gyülekezeti szolgálat? A helyemen érzem magam a háttérben, egy munkatársi csapat tagjaként, talán nehezen is viselném a „tiszteletes úrnak” kijáró megkülönböztetett figyelmet. A tanulmányaim során sem kifejezetten a klasszikus gyülekezetvezetés lebegett előttem célként. Kiváltságnak tartom, hogy úttörő munkában vehetek részt missziói lelkészként, hiszen az egyházi rádió a korszerű média eszközeivel igyekszik megszólítani az embereket. A hallgatói visszajelzések pedig megerősítik, hogy vannak eredményei a szolgálatnak. 30 Reformátusok Lapja

3

2019. június 9.

Számít-e a programigazgatói munkájában, hogy ön lelkipásztor is? Azt a látást próbálom szem előtt tartani, hogy a rádió nem cél, hanem eszköz. Eredmény az, ha a huszonnégy órás műsorfolyam egésze nemcsak informál, szórakoztat, hanem inspirál és formálja a gondolkodást. A gyakorlatban az ember néha villámhárító, néha pedig hídépítő. Egyensúlyozni kell szakmaiság és keresztyén elkötelezettség, a templomba járók és a még nem hívők elvárásai, a hallgatottsági mutatók és az értékközvetítés alapelve között. Lelkészként egyszerre lehetőség és felelősség, hogy naponta ezreket tudunk megszólítani célzott üzenetekkel.

5

Van hobbija? Hogyan kapcsolódik ki? Hamarabb jártam vitorlázórepülő-tan­ fo­ lyam­ra, mint autósiskolába, de a sportrepülésről le kellett mondanom, mert a szemüvegem miatt nem kaptam pilótaengedélyt. A vasútmodellezés viszont megmaradt. Talán sikerül egy terepasztalt építenem, mire az egyéves kisfiam tudja majd értékelni. Ha kicsit még nő a három gyermekünk, talán gyakrabban eljutunk majd a Székelyföldre, a feleségem szülőhazájába. A természetben kirándulni, túrázni vagy biciklizni ugyanis mindig szerettem.  HEGEDŰS BENCE , FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/23. szám  

Reformátusok Lapja 2019/23. szám  

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded