Page 1

LXIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM,

2019. MÁJUS 12.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 320 FT

Aprócska csodák Csákvárról GERE GÁBOR JÓZSEF: „MINDEN KEDDEN ÉNEKLÜNK A GYEREKEKKEL”


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Óh, Isten! A te akaratodból van rajtam ez a nyomorúság. Elismerem, hogy méltán dorgálsz és ostorozol engem. Mert ha megnézem életemet: tele voltam és vagyok most is fogyatkozásokkal, a kedvem szerinti állapottal sokképpen visszaéltem, sokszor áthágtam parancsaidat, sokszor elmulasztottam keresztyén kötelességeimet.  SZIKSZAI GYÖRGY: KERESZTYÉNI TANÍTÁSOK ÉS IMÁDSÁGOK, 1786

12

8 A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó). Fax: 1-217-8386.

25

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (szerk@reflap.hu) Kun András Nándor (szerk@reflap.hu) Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Köves Béla igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x Címlapfotó: Kalocsai Richárd

23 INTERJÚ

6. Elkezdődött a Csillagpont-regisztráció | A részletekről Prikryl Edinát, a református ifjúsági találkozó koordinátorát kérdeztük

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. Legyőzni vagy meggyőzni? | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Református keresztyén misszió a 21. században | Konferenciát tartottak a Hold utcában

INTERJÚ

12. „A lelkészek sem képeznek nélkülözhetetlen termelési erőt” | A Tanácsköztársaság és a református egyház kapcsolatát vizsgáltuk meg Csűrös András Jakab lelkipásztor-történésszel

REFORMÁTUS ÉLET

16. Aprócska csodák Csákvárról | Ahol minden kedd a gyermekeké

GONDOLATOK

20. Igazság | Köntös László rovata 21. Farkasszemet nézve | Bagdán Zsuzsanna publicisztikája

EGYHÁZI ÉLET

23. Félreérzések elkerülése végett | Beszámoló a második Tarts szorosan! kurzusról 25. Megmaradni és továbbmenni az úton | Tisztújító közgyűlést tartott a Magyarországi Református Nőszövetség

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Tóth Dorottya Tünde, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség beosztott lelkipásztora válaszolt kérdéseinkre 2019. május 12.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

V. 12. VASÁRNAP

V. 13. HÉTFŐ

V. 14. KEDD

V. 15. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(1) „Jézus Krisztus… evangéliumának kezdete” (Mk 1,1–8) Az evangélium történeti kezdeteit megtaláljuk az ószövetségi ígéretekben, a prófétai igehirdetésben (Ézs 40,3), és közvetlenül Jézus fellépése előtt, Keresztelő János működésében (2–8). Az evangélium isteni kezdete a názáreti Jézus eljövetele, akinek egész földi élete a kereszt felé haladt. A feltámadott Urat az ismeri, aki megismerte a földi Jézust, aki meghalt. Az látja az Istent, aki látja az embert, ennek nyomán az látja az embert, aki látja az Istent. Mindkettő Jézus Krisztusban lesz valósággá. Ezt hangsúlyozza Márk (1). Az evangélium isteni kezdetei még ennél is előbbre mutatnak, a világ teremtése előttre (Ef 1,3). Nem rajtunk múlnak a dolgok. Az evangélium személyes kezdeteit akkor tapasztaljuk meg, amikor bennünk is kiáltó szóvá lesz a pusztaság (3), a megtisztulás és a megújulás utáni vágy (4–5), mert böjtölve fájni kezd az „egyenetlen világ” minden nyomorúsága (6), kezdve a magunk bűneivel és méltatlanságával (7); és mert kínozni kezd, hogy nem áll még irányba az életünk, hanem rohanva is értelmetlenül tévelygünk. Megtérést! (4) Szentlelket! (8) Márk névtelenül írt, mert amit ír, annak a szerzője nem ő, hanem az Isten, tanúja pedig az egyház. Az ő névtelensége azt hirdeti, hogy Jézus története egyetemes igényű, mindenkire vonatkozik, és akik megértették, azokat tanúskodásra kötelezi az örömhír. Ez a névtelenség jelzi, hogy Márk nem a saját dicsőségére írt. Ő a kereszt teológusa volt, aki hangsúlyozta, hogy a megdicsőült Krisztusról csak Jézus történeti valóságát ismerve lehet helyesen szólni. 5Móz 1,1–33  97. zsoltár (9) „…eljött Jézus…” (Mk 1,9–11) Miért jött Jézus? Jézus eljött és megkeresztelkedett. Itt hiányzik a bűnvallás. Márk így is utal személyének titkára: felvette a keresztséget, de őneki nem volt szüksége bűnbánatra. Jézus megkeresztelkedése jelzi, hogy eljött az, aki a gonosznál, a bűnnél is erősebb, miközben megkeresztelkedésével vállalta a bűnösöket, beállt velük egy sorba, hogy az erőtlent üdvösségesen erősítse (9). Jézus megerősít. Mivel Jézus a pogányokkal határos Galileából jött, ez Márknál hangsúlyos, eljött az, aki minden népnek elhozta az Isten megváltó hatalmát (9). Jézus megvált. Eljött, hogy megnyissa a bezárt eget az ember számára (10), és minden nyomorult zártságunkból megszabadítva, újból a menny tágasságában és reménységében élhessünk (Zsolt 18,20). Jézus megnyit. Jézus eljött, hogy Isten Lelke őáltala minket is betöltsön (10), és hig�gyünk Istenben, higgyünk őbenne (Jn 14,1). Üres életünk őáltala a mennyei világ gazdagságának és nem mulandó lomoknak edénye lesz. Jézus betölt. Jézus eljött. Ennek mennyei szózatát Márk szerint egyelőre csak Jézus hallja, de nagypéntek és húsvét után számunkra is hallhatóvá lesz. Jézus megszólít (11). 5Móz 1,34–46  6. zsoltár (13) „…kísértette a Sátán…” (Mk 1,12–15) Márk szemléletében Jézus megkísértése nem csupán egy adott esemény, hanem jellemzése Jézus egész földi útjának, amelynek betetőzése és gonosz feletti győzelme: a kereszt. Ez Márk témája, a kereszt teológiája, amelyben kiderül a földi Jézus személyének igazi titka, istenfiúsága, megváltó hatalma. Jézust Isten Lelke a pusztába „űzte”, „kidobta” oda. Jézus küldetése ez: ember létében isteni hatalommal jelen lenni a világ Istentől elszakadt pusztaságában, „vadállatok” és démonok között. A puszta száraz, kietlen, vad és veszedelmes hely. Mire feleszmélünk, már megtépáztak bennünket itt néhányszor a vadak, meg mi is leterítettünk közülük párat, aztán megfáradva az a keserű meglátásunk, hogy kidobtak ide minket meghalni. Jézus azért jött, halt meg, támadott fel, hogy visszahozza ide Isten jelenlétét, és a puszta kivirágozzon, ahogyan a próféták ígérték (Ézs 11,1–10; 35,1). Jézus Isten Lelke által betöltekezve azért jött, hogy legyőzze a Sátán hatalmát. Ezt a győzelmet azonban Márk nem itt jelenti be, mert ez a győzelem a kereszten és az üres sírnál lesz nyilvánvalóvá. 5Móz 2,1–25  114. zsoltár (17) „…emberhalászokká teszlek…” (Mk 1,16–20) Jézus elhívása nem emberi előzményekre támaszkodik, mert a tanítványság nem emberi elhatározás, képzettség, lelki alkat, társadalmi helyzet kérdése, hanem Jézus hatalmának bizonysága. Jézus elhívása egészen más, isteni elhívás. A zsidóság esetében a tanítványok választották a mesterüket, majd megtanulva az „anyagot”, otthagyták a mestert, és ők maguk is rabbikká lettek. Itt Jézus választ, és mindvégig Mester marad, a tanítvány pedig örökre „csak” tanítvány, miközben Jézus itt a törvény mint megtanulandó anyag helyébe lép. Megdöbbentő, hogy a zsidóságban az „emberhalászat” kifejezést akkor használták,

Reformátusok Lapja 2019. május 12.


| AZ IGE MELLETT |

ha valaki rászedte, becsapta a másikat. Megrettentem, ugyanakkor éppen ebben fedeztem fel az üzenetet. Ez a szakasz mindjárt Jézus működésének kezdetén az ő istenfiúságát hangsúlyozza, hiszen csak akkor „misszionálhatjuk” a másikat (a keresztyénség misszionáló vallás), ha a földi Jézus a Krisztus, ha ő valóban Isten Fia, Megváltó (17). 5Móz 2,26–37  31. zsoltár (27) „Hatalommal…” (Mk 1,21–28) Jézus szava hatalommal szól. Ő nem úgy szólt, mint az írástudók, hanem mint akinek mennyei hatalma van. Sokan vannak hivatalosan az Úr körül, akiket nem biztos, hogy ő hívott el. Őnélküle tudunk ugyan „tökéletesen” szólni, de krisztusi hatalom nélkül, akárcsak az írástudók. Jézus szava hatalommal cselekszik, hiszen szombaton, a nyugalom napján gyógyít. Jézus hatalmára utal, hogy a törvény előírását megszegve könyörül a beteg emberen, így cselekvő hatalma hitelesíti szavát, igazolja istenfiúságát. Mennyi testi és lelki betegség gyötör bennünket, sokféle tisztátalanság alatt nyögünk. Ne nézzük le a korabeli betegségértelmezést, mert bizony a betegség eredete ma is titok. A tudomány – minden tiszteletünk ellenére – csak a felszínen kaparász. Megkötözöttek vagyunk, és szabadulás kell. Jézus hatalommal szól, és szava hatalmasan cselekszik is. Ezek a bizonyítékok itt még kellenek. De az élő hit akkor is tudja, hogy üdvössége van a feltámadott Úrban, ha Igéjének hatalma nem ad kézzelfogható megoldást, hiszen az már a miénk. 5Móz 3  54. zsoltár (30) „Simon anyósa lázasan feküdt…” (Mk 1,29–31) Versről versre haladva fogalmazok meg üzeneteket, kifejteni nem tudom, gondoljuk tovább! 29. vers: az istentisztelet folytatódik a családban. Simont nem tépte ki a család szerető köréből az, hogy Jézust követte. 30. vers: a tanítványok Simon anyósának betegsége miatt Jézushoz fordulnak. Ki nem beteg, vagy ki nem lehet az? 31. vers: Jézus kézen fogja és felállítja a beteget, akit elhagy a láz, de nem az érintés, a rituális mozdulat gyógyít, hanem Jézus Krisztus isteni hatalma. Ő gyógyító Úr mindenfajta betegség felett: meggyógyít, vagy ad erőt hitben hordozni a bajt, mert az igazi gyógyulás a megváltás. Köszönjük azonban, Urunk, a testi gyógyulást is, mert fáj a testi kín. A gyógyulás tényét az jelzi, hogy a gyógyult asszony azonnal szolgál nekik. A szolgálat hálaadás Jézus Krisztus szabadító és megváltó szeretetének ajándékáért. Jézus tisztelte a nőket, az asszonyokat és a gyerekeket is, akiket abban a társadalomban lenéztek. Jézus azonban sokkal több mint diakónus vagy hatalommal megszólaló igehirdető és gyógyító orvos. Mérhetetlenül több. 5Móz 4,1–24  78. zsoltár (34) „Sokakat meggyógyított, akik különféle betegségben sínylődtek…” (Mk 1,32–39) A szomszédunkban parkol egy mentőautó, amely napjában többször is elindul szirénázva egy-egy betegért – nyaranta igen sűrűn kell mozdulnia. De nincs sziréna, ha nem üvöltő a baj. John Williams találó regénye a Stoner. Ebben olvassuk: „…ő is megértette, mennyire hiábavaló és pusztító, ha az ember átadja magát azoknak az irracionális és sötét erőknek, amelyek a világot az irracionális vég felé hajszolják…” Az evangélium betegségképe a kettő együtt: vannak testi betegek, akiknek azonnal kell a segítség, de Jézus tudja, hogy nagyobb a baj ennél (34). Márk Jézus egy teljes napjának összegzésével, sűrítve, summázva mutatja be az Úr jövetelének célját (32). Jézus azért jött, hogy betegeket és megszállottakat gyógyítson (38), azokat is, akik máshol, a „pogányok Galileájában” élnek, szerte a világ nyomorúságában (39). Az egész város beteg, mindenki összegyűlt (33), mindenki az Urat kereste (34). Kegyelmi állapot, amikor valaki tudja, hogy beteg, és azt is belátja, hogy egyedül Isten hatalma tud valóságos gyógyulást ajándékozni neki – Jézus által (33–34). Jézus azért jött, hogy Isten Igéjét szólja, nem pedig hogy csodákat tegyen (38). A gyógyulás csak ráadás, ajándék, mennyei jel, amely Jézust igazolja. Aki hisz, hálával fogadja a gyógyulást, de betegen is tudja, hogy a teljes gyógyulás a megváltás, amely hitben már a miénk, de teljes valóságában a mennyben lesz a miénk (38–39). Jézus imádkozott (35), utána szólt és gyógyított: Isten munkált őbenne, ő az Isten Fia. Őrá van szükségünk. Csakis őrá. 5Móz 4,25–49  18. zsoltár

V. 16. CSÜTÖRTÖK

V. 17. PÉNTEK

V. 18. SZOMBAT

2019. május 12.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

napi háromszori étkezésre is, ez a Csillagpont teljes idejére összesen tízezer-ötszázhúsz forint. A hagyományos menün kívül lehet választani glutén- és laktózmentes, illetve vegetáriánus menüt is.

Elkezdődött a Csillagpontregisztráció Kedvezményesen, csaknem fél áron lehet bérletet vásárolni a Csillagpontra elővételben, május 23-ig. Azoknak, akik KárpátaljáHEGEDŰS ról vagy a Vajdaságból érkeznek, automatiMÁRK kusan jár kedvezmény. Idén a közösség lesz a fő téma. A részletekről Prikryl Edinát, a református ifjúsági találkozó koordinátorát kérdeztük. Elindult a regisztráció a Csillagpontra. Meddig vásárolhatók meg kedvezményes áron a jegyek és bérletek? Május 23-ig lehet a legkedvezőbb árú bérleteket és jegyeket megváltani a találkozóra, amely július 23. és 27. között lesz Debrecenben. Regisztrálni a csillagreg.reformatus.hu oldalon lehet. A hetijegy most nyolcezer-kilencszáz forintba kerül, a napijegy háromezer-négyszáz forint. Minden délvidéki és kárpátaljai résztvevőnek automatikus kedvezményt adunk a belépőkből: a hetijegy nekik május 23-án éjfélig háromezer, míg a napijegy kétezer forint. Ha valaki elmulasztja ezt az időpontot, később már csak ennél drágábban tud bérletet vagy jegyet váltani. Mi történik, ha valaki nem váltja meg előre az interneten a belépőjét? Ha valaki nem regisztrál előre, a helyszínen válthat majd napijegyet, ennek az ára négyezer-kilencszáz forint, a kárpátaljai és vajdasági résztvevők ekkor is kedvezményes, kétezer-nyolcszáz forintos napijegyet vehetnek. Június 23-ig lehet regisztrálni a 6

Reformátusok Lapja 2019. május 12.

Miért kapnak automatikusan kedvezményt a vajdasági és a kárpátaljai résztvevők? A köztük dolgozó lelkészek, ifjúsági munkatársak kérték, hogy figyeljünk erre, mivel a Kárpát-medence ezen két régiójában nagyon más az átlagos szociális helyzet, mint az anyaországban. Ezzel szeretnénk segíteni, hogy a kárpátaljai és a vajdasági református fiatalok is gond nélkül részt tudjanak venni a Csillagponton. Az előző találkozón a négyezer résztvevő egynegyede érkezett a határon túlról, Kárpátaljáról például több mint százan. Nem a számok bűvöletében élünk, de reméljük, hogy ennyien az idei találkozóra is el fognak jönni. Szeretnénk segíteni azoknak, akik jönnének, de anyagi nehézségekkel küzdenek. Ezért vezettük be a kedvezményeket. Ha valaki máshonnan érkezik, de úgy érzi, neki is szüksége lenne támogatásra, van erre lehetőség? Aki ilyen helyzetben van, fordulhat hozzánk, és a regisztrációs felületen jelezheti az igényét a kedvezményre. Például azt, aki nagyon messziről jönne, és a gyülekezete nem tudja támogatni, a nagy útiköltség eltántoríthatja a jelentkezéstől. Ez esetben nyugodtan kérjen támogatást. A beérkező kéréseket az anyagi lehetőségeinkhez mérten elbíráljuk, és értesítjük a jelentkezőket. Milyen programokkal várják az érdeklődőket? Idei témánk a közösség, ehhez kapcsolódnak majd a programok, de mindent még nem szeretnék elárulni. Május folyamán a teljes listát feltesszük a honlapunkra és Facebook-oldalunkra. A korábbi évekhez hasonlóan az idei Csillagponton is rengeteg programból lehet majd választani: a találkozó alapját képező lelki programok és a kiscsoportos beszélgetések mellett lesznek könnyű- és komolyzenei koncertek, fellép például az Üstökös zenei tehetségkutató győztese és a Lóci játszik. Készülünk kulturális és sportprogramokkal, szabadulósátorral, láthatatlan színházzal, vitaestekkel, filmklubokkal, kávézókkal, bizonyságtételekkel. Annyit elárulhatok, hogy Pál Feri atya és Kádár Annamária biztosan előad majd a Csillagponton.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR A FELKEREKÍTÉS IS SEGÍTSÉG Ha a regisztráció során a belépőjegyek és az esetleges étkezés együttes összegét felfelé kerekítve fizetjük ki, ezzel a többlettel – akár néhány száz forinttal is – olyan fiatal Csillagpontra jutását segíthetjük, aki e nélkül talán el sem tudna jönni a találkozóra. A szervezők kérik, hogy aki teheti, segítsen ilyen módon.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Legyőzni vagy meggyőzni? A szerző nyugalmazott esperes

Egy beszélgetés során valaki azt a megjegyzést tette valami kapcsán: „Könnyebb valakit legyőzni, mint meggyőzni.” Ma a híradásokban minden a győzelemről szól, és az a képzet alakult ki a mai emberben, hogy ha valamiben igaza van, vagy éppen ártottak neki, mindenáron érvényesítenie kell érdekeit a másikkal szemben, mert aki nem ezt teszi, az a gyengeség látszatát kelti, és az ilyet eltiporják. A mindennapi élet eme küzdelmes mivoltát ismerte az ószövetségi ember is, aki győzelmek és vereségek közepette érkezett el az ígéret földjére. Ezek az ember és ember közötti harcokat jelentették – Jézus volt az, aki tanításaiban nem a test test elleni küzdelmére helyezte a hangsúlyt, hanem a küzdelemre a gonosszal, a lélek harcára a testtel.

A meggyőzésnek mindezek mellett nagy áldása is van, amely az előbbiekből következik: a meggyőződés. Ez az embernek olyan iránytű, vezérelv, amely fokozatosan kibontakozva áthatja és vezeti az életét. Az ezek feletti győzelmet Jézus aratta (Jn 16,33), és e győzelem ajándéka, hogy követői is részesülhetnek az áldásaiból. Van azonban a győzelemnek másik formája is, amely nem erőfölénnyel akarja a maga igazát érvényesíteni a másik emberrel vagy embercsoporttal szemben, hanem a gondolatok, szavak igazságának hatóerejével. Ennek módszere nem az erőszak, hanem a higgadt és okos érvek bizonyságtétele. Ezt a fajta győzelmet meggyőzésnek nevezzük. A meggyőzés nem leigázni akarja a másik embert, hanem a hasznosabb életcél belső felismerésére elvezetni. Az ide vezető út sokszor több időt és nagyobb türelmet igényel, mint az erő és taktika fölényével kiharcolt győzelem. Más megfogalmazás szerint a meggyőzés: „Megszilárdít valakit véleménye helyességében, vagy ezzel szemben más igazság elfogadására, jobb belátásra bír…” (Keresztyén bibliai lexikon) A meggyőzni akaró ember módszere a bizonyítás, a láttatás. A meggyőzéshez vezető út tulajdonsága még, hogy kockázatos. Harc közben kiderülhet valakinek a gyengesége vagy a tévedése – az ember

ennek lett áldozata a bűneset alkalmával (1Móz 3,1–6), Jézus pedig szavaival és tetteivel győzte meg hallgatóit arról, hogy ő Isten Fia (Jn 10,38). Azóta vívja harcát a világban e kétfajta győzelem, amely egyrészt az ember ellehetetlenítésére törekszik, másrészt a megnyerésére. A meggyőzésnek mindezek mellett nagy áldása is van, amely az előbbiekből következik: a meggyőződés. Ez az embernek iránytű és vezérelv. Ha ez nincs, sodródni kezdhet, eluralkodhat rajta a bizonytalanság, a kételkedés, az ingadozás vagy a kétszínűség. A meggyőződés legjellegzetesebb formája a hitbeli meggyőződés, amely Isten kijelentéseit, ígéreteit feltétel nélkül elfogadja, és teljes bizalommal van iránta (Zsid 11,1). Ez a meggyőződés vezette Nóét, amikor bárkaépítésbe kezdett (1Móz 6,22), Ábrahámot, amikor elindult az ismeretlen felé (1Móz 12,4), Mózest és Isten valamennyi kiválasztottját. Ez érződik Jób szavaiból (Jób 19,25–26), ez adott erőt Péternek a bizonyságtételre (ApCsel 4,10–12), Pál apostolnak egyik „hűségnyilatkozatához” (Róm 8,38–39) és mindazoknak, aki azóta Jézus Krisztusban találták meg életük értelmét. A meggyőződés drága kincs, vigyázni kell rá, mert egyszer el kell számolni vele. Nem függ korszakok változásaitól, nem alku tárgya, nem eladó és nem cserélhető el. A meggyőződés hitvallás is, amelynek egyik példája Luther Mártoné, aki a korabeli feljegyzések szerint, amikor tételeinek visszavonására akarták kényszeríteni, így szólt: „Itt állok, másként nem tehetek.” A győzelem küzdelem árán következik be, és ez a küzdelem szüntelenül folyik. A keresztyén ember azonban ezek mellett tud egy harmadik vonásáról is: ez a küzdelem egyéni. Ezt a harcot senki nem vívja meg helyettünk, de volt valaki, aki értünk megvívta: Jézus. Az ő élete és kereszthalála Isten szeretetének a jele (Róm 8,37). Minél többet veszünk ebből a szeretetből, annál több erőt kapunk napi küzdelmeinkhez. Többet tehetünk a másik emberért, több megbocsátásra lehetünk képesek, és még sok minden másra. Adja Isten, hogy a meggyőzésnek és a meggyőződésnek e naponkénti harcaiban mi is elmondhassuk Pál apostol szavaival: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,13)  2019. május 12.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Református keresztyén misszió a 21. században FARKAS ZSUZSANNA

8

– Ez a nap azért van, hogy az egyház igazi céljáról, a misszióról beszéljünk – foglalta össze Nagy Péter budafoki lelkész a budapesti Hold utcai református templomban május 3-án megszervezett missziói konferencia lényegét. A Protestáns tavasz programsorozat részeként megrendezett eseményen Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Balog Zoltán, a németajkú gyülekezet lelkipásztora, korábbi miniszter és Harmathy András szentendrei lelkipásztor, az előző zsinati ciklusban működött Egyházi Jövőkép Bizottság vezetője is előadást tartott.

Reformátusok Lapja 2019. május 12.


| AKTUÁLIS |

Nyitó áhítatában Nagy Péter a Zsidókhoz írt levél 12. fejezetének első két verse alapján elmondta: az evangélium tőlünk független objektivitás, feladatunk elmondani, mit tett értünk Isten. A konferencia szervezője hangsúlyozta: a keresztyén ember bibliai reménysége „az előttünk járó Isten, aki letette névjegyét a múltban”, ezért az egyház „ma is üdvtörténeti távlatban él”.

ISTENI DIMENZIÓBAN – Gondolataim gerince a hála az elmúlt másfél évtized sok fejleményéért, megszületett terveiért és sikereiért, de azért is, hogy Isten kegyelmesen átsegített a kudarcokon, hibákon, személyes alkalmatlanságokon és vétkeken – fogalmazott előadásában

Bogárdi Szabó István

Harmathy András

Bogárdi Szabó István. Mint mondta, hálával tartozunk azért, hogy utóbbiak ellenére is itt lehetünk, és van szabadságunk a misszióról beszélni. – Ha horizontálisan nézném a misszió vagy az egyház helyzetét, teljes lenne a kétségbeesés. De amíg a történelem síkján teljes a reménytelenség, az isteni dimenzióban ez maga a remény – tette hozzá. – Az egyház a misszió gyümölcse, ugyanakkor a misszióban él. A misszió az Ige, az evangélium hirdetése, Isten országa feltétlenségének bemutatása. Áldást viszünk, hogy áldássá legyünk, elmegyünk a világ végső határáig – de a szomszédba is. A misszió az új teremtés reményének hirdetése – emlékeztetett a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint ebben az értelemben lehet bátorságunk Isten előtt szabadon szólni, odavinni elé örömeinket, bánatainkat, de hallgatni arra is, hogy megmondja, miben van reményünk.

SZEKULARIZÁCIÓ ÉS SPIRITUALITÁS KÖZÖTT Bogárdi Szabó István arra is figyelmeztetett: nem magától értetődő a külső szabadság, mégsem értékeljük azt eléggé, miközben a világban valós és ideológiai keresztyénüldözés folyik. Nagy érték, hogy Magyarországon három évtizede szabadság van az evangélium hirdetésében és a misszió végzésében.

– A belső szabadság azonban döntéseket igényel, az elmúlt években pedig különböző szervezetekben, bizottságokban is döntéseket kellett hozni. Ezek között vannak, amelyek nem voltak jók, de vannak olyanok is, amelyek túlmutatnak önmagunkon és életünkön – magyarázta. Például az elmúlt időszakban tudatosult egyházunkban, hogy vannak vidéki szórványgyülekezetek, települések, amelyek pár éven belül eltűnhetnek, de vannak diaszpóragyülekezeteink is szerte a világban, „ennek felismerése pedig a misszió szempontjából fontos adósságunk”. Sokszor az elevenebb közösségek nem találják meg a gondozásra szoruló egyházközségeket, és a püspök azt is kudarcnak nevezte, hogy sok olyan feladat került át az intézmény-

Balog Zoltán

rendszerhez, amelyeket korábban a gyülekezetek láttak el. Mint mondta, érdemes látni, hogy ma a református egyháznak több gimnáziuma van, mint a két világháború között, ugyanakkor lassan szakiskolákra és óvodaprogramra is szükség van. Bár nagy lemaradást próbál behozni az egyház, amikor új gyülekezetek jönnek létre a budapesti agglomerációban, szerinte arra is figyelni kellene, hogy a gyülekezeti diakónia se szun�nyadjon. Bogárdi Szabó István arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába jelentkeznek szép számmal a teológiákra, „ambivalens a kép”, mert a „lelkipásztorok a szekularizáció és a spiritualitás között őrlődnek. Megvékonyodott a református kegyesség, amelyhez pedig vissza kell találni.” – Nem nyertük vissza a nagy ünnepeinket: a keresztelőt, az úrvacsorát és az igehirdetést, pedig ez a három a legnagyobb ünnepünk, minden más esetleges – hangsúlyozta. Mint mondta, 1987-ben Alasdair MacIntyre Az erény nyomában című könyvét olvasva értette meg: ha van külső szabadság, akkor is kulcskérdés a belső szabadság. – Ha valamit tehet egy püspök a hivatali feladatokon túl, akkor az az, hogy emlékeztet ezekre a harminc évvel ezelőtt olvasott sorokra: „a barbárok nem a határokon túl várakoznak, hanem már itt vannak, és belülről irányítanak”. Az igazi tragédiánk, ha ezt nem vesszük észre – hangzott el. 2019. május 12.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

PÁRBESZÉDBEN A JÖVŐVEL Harmathy András szentendrei lelkipásztor az előző zsinati ciklusban működött Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról számolt be, amelynek célja a problémák kimondása és a közös megoldáskeresés volt. – Keressük a helyünket Isten tervében, mert a jövőről nem gondolkozhatunk máshogy, mint Isten jövőjéről. Mi nem látjuk ezt a jövőt, csak építőkövei vagyunk, és abban bízunk, hogy Isten tudja, mit alkot velünk – kezdte a lelkipásztor. János evangéliumának 20. fejezetében arról olvasunk, hogy a húsvétvasárnapi történetben is volt, aki gyásszal, tagadással és csalódottsággal küzdött, de a feltámadott Jézus helyreállította érzéseiket. – Ez a jövőkép: ahogy ő állítja helyre a teremtett világot. Az egyház pedig arra hívatott, hogy elmenjen megbocsátani a bűnöket – magyarázta Harmathy András, és emlékeztetett: a feltámadás felől nézve a misszió nem valamiféle plusz feladat, hanem az a szolgálat, amelyre Isten elhívott. Működése alatt a bizottság rámutatott: nagy próbatétel a református egyház tagjainak fogyása, hogy húsz év alatt felére csökkent a 15 és 29 év közötti korosztály heti templomlátogatásainak száma. Erre válaszul szerkesztették meg az Érintés füzeteket, amely a mai napig hasznos segédanyag a missziói küldetés tisztázásához. – Két irányban indultunk el, az imádság és a missziói napok felé. A cél a missziói identitás erősítése, az egyházszervezet és a gazdaság megújítása, a missziót támogató kommunikáció és az intézmények missziói identitásának erősítése volt, mert az egyház Isten missziójának részese és eszköze: ezt hirdeti a világnak szóban és tettben – szögezte le az előadó. – Nem választottuk szét a víziót és a jövőképet: a víziónk az evangélium, de szembe kell néznünk azokkal a problémákkal is, amelyek körülvesznek – tette hozzá Harmathy András. A bizottság ugyanazokra a megállapításokra jutott, mint elődje a '90-es években, ezért fel kell tenni a kérdést: akarunk és tudunk-e változtatni? A lelkipásztor szerint a húsvét üzenetéhez kell visszatérnünk, a cél, hogy hirdessük: Jézus Krisztus feltámadásával megkezdődött a helyreállítás. – Álmodjunk a jövőről, és Isten szeretete lesz az, ami motivál majd minket. Ezen áll vagy bukik, hogyan éljük meg hitünket – de ez lesz eszközünk is. Az egyházi jövőkép: kezdjünk el szeretni úgy, ahogy Jézus Krisztus! – hangsúlyozta.

NEM AZ IDŐBEN – Szeretnénk feléleszteni és újjáteremteni egy protestáns, református hagyományt: a colloquium fratrest, vagyis a testvérek beszélgetését – fogalmazott a konferenciáról annak egyik szervezője, Balog Zoltán. Az alkalomnak otthont adó németajkú gyülekezet lelkipásztora fontosnak tartja, hogy a politikában töltött tizenkét év után számot adjon az őt kiküldő egyházának. Balog Zoltán korán találkozott a politika világával: amikor a szocializmus évei alatt lelkipásztor édesapja nehéz helyzetekbe kényszerült, attól fogva érezte, hogy a közéletbe is be kell vinni és meg kell valósítani keresztyén örökségünket. A volt miniszter szerint beszélhetünk harminc-, negyvenöt, hetven- vagy 10 Reformátusok Lapja

2019. május 12.

A jövő útja a közösség építése – Nagy kihívása egyházunknak, hogy tudjunk párbeszédben lenni. A nagyvárosi misszióban szolgáló lelkipásztor, a szórványlelkész és az egyházi vezető is azt élheti meg a maga helyén, hogy ő harcol az Isten ügyéért az első vonalban, és sokszor mindegyikük úgy érzi, magára van hagyva – ezért nagyon fontos megismerni a más környezetben szolgálókat és szolidaritást vállalni egymással – mondta Bereczky Ildikó baranyai lelkipásztor a konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A harkányi és márfai gyülekezet lelkésznője felidézte: egyik elődje, Kákicsi Kiss Géza már a '20-as, '30as években is azért kritizálta az egyház vezetését, mert „a szórványt zárójelbe tették”, a peremvidékek gyülekezeteire nem jutott elég figyelem. – Pedig akkor még minden falura jutott lelkész, azóta a zárójelek megtriplázódtak – fogalmazott a lelkipásztor, hangsúlyozva: nem az egyház fogyott el a végeken, hanem a települések. A misszió ebben a helyzetben szerinte nem valamiféle akció, hanem részvétel, sáfárság és szolidaritás. – Ahol nehézség van, onnan az ember legszívesebben menekülne, a panelből éppúgy, ahogy a kiürülő faluból. A misszió, az evangélium megélése ebben a helyzetben az, hogy jelen vagyok, részesedem a helyiek életformájában, és hűségesen sáfárkodom azzal, amim van – jelentette ki. Mint mondta, olyan gazdag örökségünk van, amelyet nem szabad elherdálni. Szerinte a baranyai falvak maroknyi gyülekezetei sincsenek egyedül: templomaikban elődeik bizonysága veszi őket körül, angyalok és üdvözült lelkek társaságában dicsérik Istent. Bereczky Ildikó szerint paradigmaváltásra lenne szükség az egyházi élet több területén is, hogy a szervezet ne akadályozza a küldetés betöltését: csökkenteni kellene a gyülekezeteket terhelő bürokráciát, státuszok helyett feladatokat kellene finanszírozni, és a határokon átívelő református egységet is ki kellene mindenkire terjeszteni. A lelkésznő ugyanakkor hangsúlyozta, a változáshoz arra van szükség, hogy Isten kitöltse lelkét mindenkire – fiatalra és idősre egyaránt –, ahogy azt Jóel könyvének 3. fejezetében olvashatjuk. Takaró András esperes több mint húsz éve zsinati tag, mint mondta, minden tisztújításkor, minden generációváltáskor azon aggódik, „nehogy széttépjük az


| AKTUÁLIS |

egyházat” az ellentétek miatt, amelyeket tudatosan is szítanak. Fájlalta, hogy a négy egyházkerület képviselői sokszor nehezen értik meg egymást, „mintha mindegyik külön világ lenne, amelyet más gondolkodás jellemez”. Részben az ő kezdeményezésére egy ideje már rendszeresen találkozik a huszonhét magyarországi egyházmegye esperese, és ennek a közeledésnek már most vannak látható eredményei. A délpesti esperes munkája során közelről találkozik a lelkipásztorokat veszélyeztető problémákkal: a kiégéssel, magánéleti krízisekkel, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányával, és úgy véli, hogy a lelkipásztorokat föl kellene szabadítani arra, hogy a valódi feladatukat végezhessék: az Igét hirdessék. Ehhez szerinte nem elég megtanítani jól prédikálni a teológushallgatókat, de egyházi törvényeink többségét is meg kellene változtatni. Emellett a munkaidőnek nem ritkán hetven százalékát kitevő hitoktatás terén is tehermentesítené a lelkészeket: szerinte egyszerűsíteni kell annak adminisztrációját, és növelni kell a hitoktatói pálya megbecsültségét. A legfontosabbnak mégis a közösség építését tartja Takaró András – a lelkészek és a gyülekezetek között is. Egyensúlyvesztés, alkalmanként pedig céltévesztés is nehezítette a református egyház életét az elmúlt évtizedekben Lovas András szerint. A '90-es évektől a budapesti panelmisszióban szolgáló lelkész felidézte: abban az időszakban az oktatási intézmények újraindítása élvezett prioritást az egyházkormányzat számára, később pedig a kötelezően választható hittanoktatástól várták sokan, hogy jobb lesz az egyháznak. – Mindig másban bíztunk, nem az evangélium erejében. Pedig az evangélium megújít, közösséget teremt, arra indítja az embereket, hogy azt képviseljék a társadalomban, és helyi szinten még a közösség anyagi kérdéseit is megoldja – hangzott el. A dunamelléki egyházkerület missziói referense szerint nem elég, ha tudjuk és hirdetjük az evangéliumot, meg is kell élnünk annak dinamikáját, ezért van szükség spiritualitásra – alapvető lelki megújulásra – is az egyházban. – A strukturális változások sok problémát megoldanak, de az idők során a struktúrákba ivódott nyomorúság nem megy ki könnyen, spirituális értelemben is kell a változás – jelentette ki a lelkipásztor, aki a kerekasztal-beszélgetésben azt szorgalmazta, hogy ne csak eszmecserét folytassunk a jövőről, hanem teremtsük meg a közösségként Isten elé állás, a közös imádság alkalmait.  FEKE GYÖRGY

százéves távlatokban, de Vályi Nagy Ervin nyomán azt kell szem előtt tartani, hogy ne a történelmi fordulópontokon orientálódjunk, mert az csak azt jelzi, hogy külső tényezők határozzák meg életünket. – Nagypéntek, feltámadás, pünkösd: ezek nem időbeli kategóriák, hanem mérce és lehetőség számunkra. Az a kérdés, kik is vagyunk mi, akik így gondolkozunk a múltról, a jelenről és a jövőről. Amikor azt mondjuk, mi vagyunk az egyház, amely gyülekezeteiben él, akkor egyszerre határoz meg az univerzalitás és a lokalitás – folytatta az előadó. A lelkipásztor szerint a legfontosabb feladat, hogy megújuljanak a lelkipásztori közösségek, ami természetesen nem megy presbiteri és szolgáló közösségek nélkül, de a lelkészi egzisztencia megújítását elengedhetetlennek tartja. Ebben – mint mondta – sok szempontból úttörő volt már a magyar reformátusság, amely elsőként állította helyre a Trianon előtti egyházi állapotokat, de figyel az európai és a tengeren túli közösségeire is. – Küldetésünk, hogy a református gyülekezetek kulturális csomópontok is legyenek. Példamutató az az összetartás, amely megjelenik a Generális Konvent munkájában, ami nemzetstratégiai és népességmegtartó szempontból is nélkülözhetetlen – emlékeztetett Balog Zoltán.

A MEGFELELŐ TÁVOLSÁG Mint mondta, az evangélium hirdetése szavak nélkül, tetteinkben és jelenlétünkben is megnyilvánul. Egyszerre és érzékenyen kell reagálnunk a változó időkre és bízni Isten Igéjében. – E kettő együtt a keskeny út, ezt kell keresni. Olyan ez, mint a multifokális szemüveg, amellyel egyszerre látjuk a textust és a kontextust – hangsúlyozta. Ebben legyőzendő akadályokkal is szembenéz az egyház – a generációs szakadékok miatt nehéz a kommunikáció, ezért a szakmai tolmácsolás is égető feladat: elmagyarázni, mit jelentenek olyan fogalmak, mint a megbékélés, a kegyelem, a bűn és a szeretet – tette hozzá. Ennek nyomán volt fontos társadalmi szerepvállalás számára a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása, hogy ennek segítségével is magyarázható legyen az ünnep fogalma. – Ez nem a felhőtlen boldogságról, hanem a szenvedésről és az áldozat értékéről szól. Mindnyájan a másik áldozatából élünk, ahogy mindenki Krisztus áldozatából él. Tudnunk kell vereséget is szenvedni, ezért a nagypénteken megélt legyőzöttség az első állomás a győzelem útján. A velünk maradó nagypéntek a vesztesek iránti figyelemre kötelez – jelentette ki Balog Zoltán. Rámutatott: így tartja szem előtt az egyház a romakérdést és a diaszpóralelkészek helyzetét is. Nagypéntektől nem választható el húsvét ünnepe – azé a győzelemé, amely „ellentéte alatt van elrejtve”. Ez a győzelem más, mint amit a világ sikernek lát, a keresztyénséghez mégis az a méltó, ha életünk nagy fordulatainak megértését Krisztus kezébe tesszük. Balog Zoltán úgy fogalmazott, „az egyház képes távolságot tartani, de úgy, hogy nem tűnik el: hátrébb lép, hogy ne nyelje el a tömeg, de csak annyira, hogy szava még elérjen hozzájuk”.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

„A lelkészek sem képeznek nélkülözhetetlen termelési erőt” Trauma volt a magyar társadalom és a református egyház számára is a száz évvel ezelőtti TanácsközABLONCZY társaság, kezdetben mégis voltak BÁLINT papszimpatizánsai a kommünnek – ennek okairól kérdezzük a korszakot kutató Csűrös Andrást. A lelkipásztor-történész arról is beszél, hogyan növekedett meg az adakozási kedv a gyülekezetek állami kifosztása után, és Ravasz László miért beszélt 1921-ben a csepeli munkásoknak az „evangéliumi szocializmusról”.

CSŰRÖS ANDRÁS a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán szerezte lelkészi, az ELTE BTK-n történészi diplomáját. Kutatási területe a 20. századi egyháztörténet, több tanulmánya jelent meg Pap Béla mártírsorsú lelkészről. 2018-ban védte meg doktori értekezését, amelyet a Tanácsköztársaság alatti egyházi életről írt. Lelkészként szolgál Gyömrőn, nős, két fiúgyermek édesapja.

12 Reformátusok Lapja

2019. május 12.


| INTERJÚ |

Miért érdekes a református egyház számára a Tanácsköztársaság, és miért nem beszéltünk róla eddig? Azért fontos ez az időszak, mert az ország és a református egyház is először találkozott totálisdiktatúra-kísérlettel. A rendszerváltás után azért nem foglalkoztunk 1919-cel, mert aki a kommunizmust akarta kutatni, az bőven talált magának témát az 1945 és 1990 közötti időszakból. A szocializmus idején pedig azért nem beszéltek az egyházak és a proletárdiktatúra viszonyáról, mert abból bajosan lehetett volna magyarázni a Tanácsköztársaság pozitív tevékenységét. Ráadásul csak a negyvenedik évfordulón, 1959-ben indult be igazán a kommün kutatása – Apor Péter történész megfogalmazása szerint egyfajta ellenötvenhat szerepet szántak 1919-nek. Rákosiék kevesebbet beszéltek a Tanácsköztársaságról, mert kellemetlennek tartották, hogy a nagyvezér csak népbiztoshelyettes volt. A totális diktatúra kiépítéséhez rövid volt az idő 1919-ben, de ezen időszak alatt vagyonelkobzást, illetve számos vallásellenes intézkedést vezettek be. Mi e százharminchárom nap mérlege református szempontból? Az egyház intézményesen nem hódolt be a Tanácsköztársaságnak, pedig egy terrorista diktatúrával került szembe – ezt a tényt hangsúlyoznunk kell. Fontos elhelyezni, milyen kontextusban érte az egyházat a kommunista hatalomátvétel. Elveszítettük a világháborút, a reformátusságnak kiemelten fontos Erdély már román ellenőrzés alatt állt, sőt április végére a Tiszántúlt is megszállták – azaz Debrecent és Kolozsvárt, a két fő egyházi központot elvágták az ország többi részétől. Meghatározó tényező volt még az intenzív államosítás is, amelyet a korszakban likvidálásnak, azaz pénzügyi felszámolásnak hívtak. A mérleg tehát erősen negatív. Működött egy Vallásügyi Likvidáló Hivatal is az országos munka összefogására.

tunk például Benkő Istvánra, aki a két háború között elismert lelkész, pestkörnyéki esperes volt. Említhetjük az akkor Somogyban szolgáló Tildy Zoltánt is, aki másokkal együtt még lelkészszakszervezetet is létrehozott. A magyar társadalom akkoriban igen keveset tudott a marxizmusról. Lukács György írja naplójában, hogy ő csak 1922-ben, Bécsben vált marxistává. Ha 1919-ben a kulturális népbiztosnak sem sok fogalma volt mondjuk A tőkéről, mit várunk egy falusi paptól? A magyar társadalom nagyjából két dolgot tudott a lenini Oroszországról: hogy következetesen pacifista, és valamifajta társadalmi igazságosságot akar. Nem kellett ahhoz bolseviknak lenni, hogy egy kivérzett országban a hívei nyomorát látó református pap kezdetben szimpatizáljon a Tanácsköztársasággal. A reménykedésben ott volt a liberális teológia messiásvárása, a belmisszió kegyessége, amely a társadalmi és egyházon belüli igazságtalanságok miatt valamilyen megújulást várt. A márciusban ha nem is tömeges, de azért fiatal lelkészi, egyházi körökben létező rokonszenv fokozatosan gyengült, az államosítások és a kötelező begyűjtés miatt májusra-júniusra már alig maradt belőle valami. Más megítélés alá esik, ha valaki márciusban támogatta az új rendszert, mintha júniusban tette azt. Tudunk olyan egyházi személyről, aki sokáig kitartott a Tanácsköztársaság mellett? Rohoska József sárospataki teológiai tanár, a liberális teológia egyik korábbi élharcosa például ebbe a kategóriába tartozott. Úgy gondolta, végre nem olyan „idejétmúlt dolgokkal” kellene foglalkozni, mint a feltámadás, hanem a társadalmi igazságosságot kell megvalósítani. Hozzá kell tenni, hogy egzisztenciát is kapott, tanított egy agitátorképzőben.

Le akartak számolni az egyházakkal a kommün vezetői? Hivatalosan sokszor elmondták, hogy „nem a vallás, hanem az egyház ellen vagyunk”, „csak a gazdagságot akarjuk megszüntetni” – de ha valaki olvasott Marxot, tudja, hogy szerinte a vallás elsorvad az anyagi alap megszüntetésével. Lenin később abban újított, hogy elindította az egyházellenes állami erőszakot. A Tanácsköztársaság idején gyakorlatilag mindent elkoboztak a templomok és a kegytárgyak kivételével. A történettudomány sokáig úgy gondolta, hogy a parókiákat sem, de találtam bizonyítékokat arra, hogy bizony azokat is államosították. Előfordult, hogy elvettek kegytárgyakat és a templomokat, még az is megesett, hogy Isten házát pártgyűlésekre használták. Megjelentek a lelkészi hivatalban a likvidáló bizottságok, és kifosztották az egyházközség pénztárát. Volt motiváció is, mert e bizottságok tagjai húsz százalékos „sikerdíjjal” dolgoztak.

Lett bajuk azoknak, akik egy ideig rokonszenveztek a Tanácsköztársasággal? Igen, zajlottak fegyelmi tárgyalások, de a szankciók általában enyhék voltak. Nagyon nehéz volt megítélni az egyes személyeknél, hogy valóban politikai rokonszenvről van-e szó, vagy csak az államhatalomnak tett gesztusokkal próbálta menteni, ami menthető. Például nagy megrökönyödést keltett, amikor a Kálvin téri templomra kiírták: „A direktórium ellenőrzése alatt” – az emberek azt hitték, államosították az épületet. Az egészet azonban fiatal lelkészek találták ki: létrehoztak egy direktóriumot éppen azért, hogy megakadályozzák a templom államosítását. Engedélyt kértek a forradalmi kormányzótanácstól arra is, hogy úrvacsorát oszthassanak – ugyanis szesztilalom volt. Ez nyilván jobban hangzott az állami vezetésnek, mintha egy volt főrendi házi tag folyamodott volna ugyanazért az egyház nevében.

Mivel magyarázható, hogy kezdetben több református lelkész rokonszenvvel tekintett a Tanácsköztársaságra? Gondolha-

Tildy Zoltán szakszervezetének lényege az egyházvédelem vagy a politikai helyezkedés volt? 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Az ő 1919-es szerepét negatívan ítélem meg, de ebben nyilván szerepet játszik, hogy az 1945 utáni tevékenysége fényében is látom őt. A lelkészszakszervezet létrehozásának van egyházvédő szerepe, ugyanakkor tagadhatatlan a generációs váltás igénye is. A fiatal papok úgy érezhették, hogy most jött el az ő idejük – ezt egyébként Tildy maga írta egy levélben. Másik leveléből pedig kiderül, hogy egyeztetett, együttműködött a párttal a szakszervezet kapcsán.

Értette a korabeli egyházi felsővezetés az eseményeket? Képes volt iránymutatást adni a lelkészeknek, gyülekezeteknek? Az öt püspök a következő helyzetben volt: Révész Kálmán püspök Kassán székelt, nem tudta megközelíteni miskolci székhelyét. A dunántúli Németh István Komáromból hónapokig nem jutott át a Dunán, ugyanis a csehszlovákok egyszerűen nem engedték át. Petri Elek beteg volt már ekkor, a debreceniek és a kolozsváriak román uralom alatt éltek. Sokan kérték, hogy a püspökök adjanak ki orientáló nyilatkozatokat és támpontokat. Baltazár Dezső mint a Konvent elnöke próbált tájékozódni: először üdvözölte a Tanácsköztársaságot, de aztán arra kérte a gyülekezeteket, hogy a jogsértésekről azonnal tájékoztassák őt, és megpróbál eljárni. Ugyanakkor neki is vannak érthetetlen

A református egyház mennyire állt a célkeresztben a katolikusokhoz képest? A Tanácsköztársaság a lenini kommunizmust próbálta megvalósítani. Ahogy Oroszországban az államegyháznak számító ortodoxia volt a fő ellenség, nálunk a katolikusok lettek a Tanácsköztársa„A magyar társadalom nagyjából két dolgot tudott ság első számú célpontja. Ez érthető, nemcsak a társadalmi súly, hanem az a lenini Oroszországról: hogy következetesen pacifista, és ingatlanok, a földvagyon okán is. Amit valamifajta társadalmi igazságosságot akar. Nem kellett a király odaadott a katolikusoknak, azt ahhoz bolseviknak lenni, hogy egy kivérzett országban a hívei a „nép”, azaz a kommunista párt vis�szaveszi. Adódott persze a kérdés: a nyomorát látó református pap kezdetben szimpatizáljon reformátusoktól miért kell elvenni bára Tanácsköztársasággal.” mit is, ha ők soha nem kaptak királyi adományt? Erre az volt a válasz, hogy nyilatkozatai. Arról beszélt például, ha megszállják a temploa „protestáns lelkészek sem képeznek nélkülözhetetlen termot, azt „szelíd félreállással” kell fogadni… Az egyházi vezetés melési erőt”. A református egyház tehát nélkülözhető volt a nem tudta, mit kezdjen a Tanácsköztársasággal, ezért a lelkéTanácsköztársaság szemében. A különbséget mutatja, hogy szek is bizonytalanok voltak a helyes cselekvést illetően. míg katolikus papmártírja van ennek az időszaknak, református vagy más felekezetű lelkészáldozata nincs. Hogyan reagáltak a hívek az egyházi ingatlanok államosítására, egyes helyeken az istentiszteletek betiltására? Azt gondolnánk, hogy a kommün minden baloldali gondolatot A zaklatásokra adott válaszként azt jegyezték fel, hogy tele diszkreditált. Ehhez képest Ravasz László egyik első dolga volt voltak a templomok, az adakozási kedv is megnőtt. Óbudán püspökként 1921-ben elmenni a csepeli munkásokhoz, akikés Pécelen például a kötelező egyházi adót önkéntessé alanek az „evangéliumi szocializmusról” beszélt. kították, és a korábbinál több jövedelem folyt be. Forrásaink A háború elveszítése, a Monarchia szétesése, Trianon és a Taalapján a hívek egyértelműen rablásnak tartották a pénzügyi nácsköztársaság érthetően sokkolta a magyar társadalmat. A likvidálásokat. két háború között a legtöbbet az országcsonkításra emlékeztek, ehhez képest a Tanácsköztársaság kevésbé volt fontos. Református nézőpontból mennyire tekinthető az 1945 utáni Ráadásul már korábban elindult a gondolkodás, hogyan lehetne diktatúra előzményének 1919? a munkások között az evangéliumot terjeszteni, és ez a tevéVannak párhuzamok, de az igazán érdekes kérdés, hogy mikenység nem szakadt meg a kommün után sem. Ravasz 1921lyen egyházat talál a kommunizmus az első, majd a másoes előadása egészen zseniálisan próbálja megfogni a mundik világháború után. Nagy volt ugyanis a különbség a kettő kásréteget. Átütő sikert azonban egyik egyház sem ért el, de a között: huszonöt év intenzív egyesületi, ifjúsági munka után gondolat, hogy ezzel a társadalmi réteggel kezdeni kell valamit, sokkal elevenebb volt a magyar reformátusság 1945 után. mindig jelen volt. Mutatja ezt Nádházi Bertalan lelkész példája Jól jelképezi ezt a folyamatot Budapest: az első világháború is, aki Battonyán volt tanácselnök a kommün idején. Internálták, környékén átlagban háromezer lélek jutott egy lelkipásztorra, helyben nem maradhatott, de nem bocsátották el az egyházi hiányoztak a templomok is; 1945-ben teljesen más a helyzet. szolgálatból. Átkerült Diósgyőrbe, ott templomot épített, a meAz ébredés hatására sokan jutottak hitre, tehát mentálisan lósok kifejezetten kedvelték. Nem tudjuk, mennyire volt ez tusokkal jobb állapotban lévő egyházat talál a „második komdatos, de az egyházban gondolhatták úgy, hogy a múltja miatt ő munizmus” az elsőhöz képest.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ könnyebben szót ért a munkássággal. 14 Reformátusok Lapja

2019. május 12.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A szülők feladata, hogy a gyerekeket szabályokhoz szoktassák egészen kicsi koruktól kezdve. Ez vezeti őket arra, hogy később megtanulják önmagukat szabályozni, amikor nincs jelen a szülő vagy a nevelő, és már önállóan dönthetnek. Ha azt látják otthon, hogy néha le kell mondani pillanatnyi vágyaikról egy cél érdekében, akkor az beépül a lelkükbe, természetes lesz, még ha nehéz is megtenni. A szabályok megtanulása segít alkalmazkodnunk másokhoz és a körülményekhez mindenféle közösségben, a munkahelyünkön vagy idegenek között, hogy magától értetődő legyen tekintetbe vennünk mások szükségleteit és érdekeit is, éppen úgy, ahogyan a sajátunkét. Azt, hogy mi vagy ki legyen az első – a másik ember vagy mi –, a helyzet, az ügy és a kapcsolat milyensége határozza meg. Jó, ha korán felismerjük az önkorlátozás és önfegyelem értékét, hogy ne mások korlátozzanak és fegyelmezzenek minket. Mert az önként vállalt kötöttségeket szabadságként éljük meg, de amíg hadakozunk a korlátaink, a természet törvényei, a társadalmi normák ellen, addig rabszolgának érezzük magunkat. Ha elfogadjuk és vállaljuk azokat, akkor föléjük emelkedhetünk. Ma a szabadság jelszava alatt sokan önző és felelőtlen életmódot folytatnak. Nagyszerű eredmény, hogy eljutottunk már arra az általános emberi igazságra, hogy az emberi szabadság alapvető jog, amelyet tiszteletben kell tartanunk. Sokszor azonban ennek a végletekig menő hangoztatásával csak ürügyet keresünk és találunk arra, hogy elzárkózzunk egymás elől, hogy senki ne szólhasson bele abba, hogyan élünk, mit teszünk. Szélsőséges esetben el kell szenvednünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a másik önpusztító módon él, vagy zavaros eszméket vall. Nem törvénytelen, csak szabálytalan, rendezetlen az élete, és ezzel tönkreteszi magát és környezetét. Ki tudna kedvet csinálni az ilyeneknek a szabadság és a kötöttség harmonikus rendjéhez? A keresztyének adhatnának erre hiteles példát. Pál apostol levelet írt a galatáknak, akiket ennek a fordítottja kísértett. Határozottan beleszólt az életükbe, mert féltette őket, hogy Krisztus szabadságából visszatérnek a különböző vallási törvényekhez és rítusokhoz. Eszteleneknek nevezi, bírálja őket, mert szeretné megmenteni őket a törvény rabságától. Ugyanakkor egy félmondattal helyére teszi a túlméretezett, hamis szabadságtörekvéseket is: „csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5,13) Krisztus szabadságában a törvény nem érvényét veszti, hanem igazi spirituális értelmet kap. 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, a tanítványok mindent megtettek, hogy kizárjanak az életükből a feltámadásod után. Bezárkózva ültek, rettegve a holnaptól, hogy ők lesznek a következők, akiket elvisz a hatalom. Az ajtót be-, a megoldást kizárták… Mert ebben a helyzetben csak kívülről jöhet a megoldás. Uram, hálát adok neked, hogy még ezután sem mondtál le róluk, megjelentél közöttük, és legszebb szavaiddal törted át a félelem bénítóan zárt ajtaját: békesség nektek! Mert ez hiányzott akkor is a szívekből, és ez hiányzik ma is. Kérlek, ne hátrálj meg életünk, egyházunk, országunk, civilizációnk bezárt ajtói előtt sem! Tudod, hogy azoknak, akik bent vannak, ezekre a szavakra van szükségük ma is! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Negyven nap, negyven év Egyszerre két könyvbe, Márk evangéliumába és Mózes ötödik könyvébe kezdünk bele a héten. Az Ó- és Újszövetség párhuzamos olvasása olykor meglepő és váratlan felismerésekre, gazdag összefüggésekre nyitja fel a bibliaolvasó közösség szemét, és megerősíti bennünk a tanítást, hogy a Szentírás saját magát magyarázza. Márk evangéliuma szerint Jézus „negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán” (Mk 1,13). A negyvennapos sivatagi tartózkodás és kísértés mintájára alakult ki az egyház húsvét előtti böjtölésének gyakorlata. Több eseményre is emlékeztet minket ez az időszak: a negyven napig tartó özönvízre (1Móz 7,17), Mózes negyven napon és negyven éjjelen át tartózkodására és böjtölésére az Úr hegyén (2Móz 24,18; 5Móz 9,9), Kánaán földjének negyven napig tartó kémlelésére (4Móz 13,25), Illés negyven napi és negyven éjjeli étlen-szomjan menekülésére (1Kir 19,8), és arra is, amikor Ezékiel próféta Isten parancsának megfelelően negyven napig feküdt a jobb oldalán Júda házának bűnei miatt (Ez 4,6). Az egyiptomi szolgaságból való megszabadítás után negyven esztendeig tartott a pusztai vándorlás is. Mózes testvére, Áron főpap „meghalt a negyvenedik évben azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból…” (4Móz 33,38) „A negyvenedik évben, a tizenegyedik hónap elsején történt, hogy Mózes elbeszélte Izráel fiainak mindazt, amit megparancsolt neki az Úr…” (5Móz 1,3) A pusztai vándorlás nem a pusztulás, hanem a megtartatás ideje lett, mivel Isten népe csodamód kapott enni és inni: mannát, fürjeket, vizet. A szabadító Úr terve szerint a negyven év a célhoz érés ideje, hiszen „vezettelek a pusztában negyven esztendeig” (Ám 2,10). Jézus pedig a pusztában „vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki” (Mk 1,13).  PAP FERENC

2019. május 12.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Aprócska csodák Csákvárról HEGEDŰS BENCE

A Gere lelkészházaspár minden napja vasárnap. Nem abban az értelemben, hogy bővelkednek szabad­ időben, hanem éppen ellenkezőleg. A nap huszonnégy órájában szolgálatban vannak, mert ha nem az egyház ügyeivel foglalkoznak, akkor a gyülekezeti fenntartású óvodában vagy az idősek otthonában akad valami teendő, néha éjjel kettőkor is.

16 Reformátusok Lapja

2019. május 12.


| REFORMÁTUS ÉLET |

latokkal segíti majd a munkát. – Úgy tűnik, hogy ahány templom Felállványozva találjuk a csákvári református templomot, amevan az országban, annyi alkalommal a presbitérium vagy a lellyet vaskos, évszázados kőfalak és kovácsoltvas kerítés együtkész agilitásán múlik, mi valósulhat meg a felújítások kapcsán. tese vesz körül. Az állványzaton munkások serénykednek, épEzzel nem az értékeinket védjük, hanem felesleges erőpróba elé pen a torony tetőzetét javítják. Gere Gábor József és Geréné állítjuk a lelkészt és a presbitériumot – véli a gondok. Kossa Izabella 2016 áprilisa óta szolgál az ötezer fős Fejér meMindezek ellenére úgy tűnik, valahogy mégis sikerült megtagyei kisvárosban, ahol a legutolsó népszámláláskor a lakosság lálni a közös hangot a hivatallal, mert engedélyezték az ereszközel tizennyolc százaléka vallotta magát reformátusnak. Kocsatornát, és a gondok szerint sikerül tartaniuk a december 31-i rábban a Borsod megyei Varbón építettek gyülekezetet, onnan határidőt is. A klasszicista jegyeket hordozó épületen nemcsak hívták el őket a csákváriak, miután korábbi lelkipásztoruk, Kis tetőt cserélnek, hanem új nyílászárókat is beépítenek, kicserélik Boáz nyugdíjba vonult. – Amikor megérkeztünk Varbóra, és kiaz elektromos hálózat közel százéves vezetékeit, illetve fűtheszálltunk az autóból, már a parókia láttán azt mondtuk: ez kell tővé teszik a templomot. – Negyven évre előre tervezünk, nem nekünk. Akkor még egy szót sem váltottunk a lelkészekkel, nem hirtelen megoldásokat keresünk – teszi hozzá Baross Botond. A is ismertük őket. Miután egy kicsit beszélgettünk, belém hasítemplomfelújítás után a parókia udvarát szeretnék rendbe tentott a lelkiismeret-furdalás: hogyan jövök én ahhoz, hogy ezt a ni: elbontanák a két telket elválasztó, lelkészházaspárt, akik már kialakíMINDENKI A MAGA HELYÉN vaskos kőfalat és az utcafronti kerították itt a világukat, elhívjam hoztést is. – Láttunk erre példákat más zánk? – tekint vissza Baross Botond, Nem biztos, hogy van még egy település gyülekezeteknél, hogy milyen jó egya gyülekezet gondnoka. az országban, ahol ennyire a helyükön lennének a különböző felekezetek templomai. egy ilyen helyre megérkezni. A nyiA lelkész emlékszik arra az elA reformátusoké a Kálvin utcában áll, az tott udvar a közösség nyitottságát is beszélgetésre is, amely közte és a evangélikusoké a Luther utcában, míg a hirdeti – magyarázza a gondnok. Dunamelléki Református Egyházkekatolikus testvéreké a Szent Mihály téren rület néhai főjegyzője, Hegedűs Béla található. ÓVODA, BÖLCSŐDE között zajlott. – Főjegyző úr megkérdezte tőlem, mi lesz az első dolA templomkertből a szomszédos utgom csákvári lelkipásztorként. Azt mondtam, hogy felveszem a cában lévő Lorántffy Református Óvoda és Bölcsőde felé ves�gitáromat, átmegyek az oviba, és éneklek egyet a gyerekekkel szük az irányt. Az egyházközség fenntartásában működő óvodá– idézi fel Gere Gábor József, aki azóta minden kedden így tesz: ban jelenleg két huszonnégy fős csoport működik, a bölcsődébe gitárjával beül a gyerekek közé, és együtt énekelnek. közel harminc kisgyerek jár. Az intézmény előtt találkozunk össze Vidermann Lászlónéval: a nyugdíjas óvónő a gyülekezet egyik soFELÚJÍTÁSOK ÉS A MŰEMLÉKVÉDELEM kat vállaló presbitere. – Ildi néni végzi a hitoktatást az óvodában és az iskolában is az elsősöknél – mutatja be az asszonyt Gere A Csákvári Református Egyházközség a rendszerváltás után Gábor József. Ildi néni szerint ez azért fontos, mert így megvan kapta vissza a parókia szomszédságában, a református tempaz átmenet az óvodából iskolába kerülő gyerekeknek. – Amikor lom tövében álló volt iskolaépületet, ahol ma a Kálvin Idősek bekerülnek szeptemberben az iskolába, se írni, se olvasni nem Otthona működik. A presbitérium és a lelkészek folyamatosan tudnak. Gyakorlatilag nagycsoportban az iskolára készítünk fel, azon gondolkodnak, hogyan tudnák bővíteni a jelenleg harminc és így megy tovább a folyamat. Ez azért jobb, mert még a jeleiket férőhelyes intézményt, mert lenne rá igény. – Két-három évet használják, játékosabb a tanulás is, és lassan a bibliai igéket is el kell várniuk az új lakóknak a beköltözésre, a jelentkezések eltudják olvasni. Mindemellett persze az alapvető erkölcsi szabábírálásánál előnyt jelent, ha van egyházi, gyülekezeti kötődélyokat is megtanulják – fejtegeti a presbiter. – Protestáns nevelés se a jelentkezőknek, de ez egyáltalán nem feltétel – mondja a az állami iskolában – summázza mosolyogva Gere Gábor József. tiszteletes. Az idősotthon szépen gondozott, tornácos épülete Az óvoda udvarán frissen nyírt a fű, egymás mellett sorakozműemlék, így a legkisebb átalakítást is engedélyeztetniük kell a nak a jobbnál jobb játékok. Az épületbe belépve a gyerekek szinte műemlékvédelemmel. ujjongásban törnek ki, ahogy meglátják Gábor bácsit. Az éneklés Nemcsak az idősotthon, hanem az 1750-től épített és azóta előtt még bekukkantunk a Maci csoport termébe, ahol a gyerekek többször átalakított református templom is védelem alatt áll, és a nevelők nagy munkában vannak: ajándékok készülnek anyák ami a lelkész szerint megtisztelő, de a hivatal hozzáállása nem napjára, amelyeket a vasárnapi istentisztelet alatt adnak majd át segíti az épület felújítását. Példaként az ereszcsatorna kialakíszüleiknek a gyerekek. – Mi a családot ünnepeljük, nem csak az tását hozza fel, amelyet csak nagy harcok árán hagyott jóvá a anyákat. Most az apukák ajándékát készítjük – osztja meg Harműemlékvédelem, mondván: sosem volt a templomon ereszgitai Tiborné, mindenki Teca nénije, az intézmény vezetője. A fiúk csatorna. Ez igaz, de a csurgalékvíz miatt folyamatosan áztak a lelkesen ütögetik a szögeket szív alakban egy kerek fametszetbe, falak. Baross Botond azt mondja, naivan arra számított, hogy a míg a lányok hímeznek. – Az anyukák ajándékát már délelőtt műemlékvédelem majd pontos leírással, esetleg konkrét javas2019. május 12.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

elkészítettük, ők festett kerámiaszíveket kapnak majd gyermekeiktől – magyarázza az intézményvezető. Teca néni 2016 óta dolgozik a Lorántffyban, előtte egy évig Csákvár állami fenntartású óvodájában gondozta a gyerekeket, azt megelőzően pedig hat évig volt a tabajdi református óvoda nevelője. – Jó érzés református óvodában dolgozni, mert így segíthetek a gyerekeknek átadni az örömhírt, hogy van, aki „Mindig vannak olyan apró dolgok, meghalt a bűneinkért, és gondoskodik rólunk – fogalmaz a amelyekben felfedezzük, hogy vezető. Elmondása szerint az Úristen munkálkodik. nemcsak a heti két hittanórán Ezek a felismerések igen fontosak.” beszélnek a gyerekeknek Jézusról, hanem a mindennapokban is. – Például olyankor, amikor játszunk, és valamilyen konfliktus miatt a gyerekek egymásnak esnek, meg szoktam kérdezni tőlük: „Mire tanít Jézus?” Hát arra, hogy úgy bánj a társaiddal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Gábor bácsi eközben felhangolja a gitárt, a gyerekek pedig körésereglenek, majd a lelkész a húrok közé csap. Szívmelengető hallgatni, ahogy a gyerekek együtt énekelnek, az énekeket az óvónők és a dadusok is kívülről fújják, például a kis bárányról, aki elég nagynak gondolta magát és otthagyta a nyájat, elveszik, de a jó pásztor felkutatja és megmenti. Az óvodásoktól fél óra éneklés után veszünk búcsút, és átmegyünk a bölcsődébe, majd Gere Gábor József megmutatja azt a családi házat, amelyet nemrég vásárolt meg az egyházközség a református egyház óvodafelújítási programjában, hogy újabb csoportszobát alakíthassanak ki benne. – Ha elkészül, akkor már több mint száz gyermekkel foglalkozhatunk – mondja a lelkipásztor.

KÁLVIN TEREM Nem túlzás azt állítani, hogy a csákvári gyülekezet ott építkezik, ahol csak lehet. Nemrég fejeződött be a parókia teljes körű felújítása, zajlik a templom renoválása, az óvoda bővítése is sínen van, és előrehaladott állapotban van már az úgynevezett Kálvin terem megszépítése is. Ez utóbbi a templommal szemben található gyülekezeti ház, amely új funkciót is kap a munkálatok végén. – Multifunkciós épület lesz – mutat körbe az épület nagytermében a lelkész, ahol a festők épp a falakat csiszolják. Egyrészt a gyülekezet mindennapjait szolgálja majd ki, de mivel kell tornaterem az ovinak, így ezt a feladatot is ellátja majd. Az új nyílászárók már a helyükön vannak, néhol már a hidegburkolat is a helyére került. A tornaszoba-közösségi tér mellett egy kisebb termet, konyhát és vizes helyiségeket alakítanak ki, ami jól jön majd a nyári táborok idején és egyéb alkalmakkor.

A GYÜLEKEZET – Kicsit intézményfejű a gyülekezet a programok és alkalmak területén is – jegyzi meg Gere Gábor József, aki azt is felidézi, hogy csákvári szolgálatuk kezdetén kevesebben voltak vasárna18 Reformátusok Lapja

2019. május 12.


| REFORMÁTUS ÉLET |

ponként a templomban. Mára ez megváltozott: szépen növekszik a rendszeresen istentiszteletre járók száma. Korábban előfordult, hogy egy-egy bibliaórán csak ő volt egyedül, vagy éppen kettesben a feleségével, de mostanság már ott is gyarapodnak. – A korábbi szolgálati helyemen mindig volt tavasszal és ős�szel evangélizáció, ezt a hagyományt itt is folytattuk. A tavaszi

már megvolt, most az őszi vendéglelkészek személyén gondolkodunk – avat be a lelkipásztor. Három éve minden nyáron napközis tábort szerveznek a gyerekeknek, a gyülekezet felnőtt tagjai között pedig méltán népszerűek a közös kirándulások. Az elmúlt években Erdélyben jártak a csákváriak, idén Észak-Magyarországra látogatnak el, és felkeresik a Gere lelkészházaspár legutóbbi szolgálati helyét, Varbót is. A lelkész szerint a gyülekezet összetétele folyamatosan változik, a közösséget egyre inkább fiatal, gyermekes családok alkotják. Gere Gábor József és felesége, Izabella odaadó munkáját apró csodák, személyes megtérések igazolják vissza, mint például korábban a parókia és most a templom felújításán is dolgozó mester és családja története, akiket egyre gyakrabban lehet vasárnaponként is a templomban látni. Annak is örülnek, hogy több, a templom körül dolgozó mesterember is eljár az istentiszteletekre, az egyik fiatal házaspár tagjai pedig a karjukra tetováltatták annak az igehirdetésnek a textusát, amely a megtérésükhöz vezetett. – Mindig vannak olyan apró dolgok, amelyekben felfedezzük, hogy az Úristen munkálkodik. Ezek a felismerések igen fontosak – hangsúlyozza Gere Gábor József.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 19


KÖNTÖS LÁSZLÓ

Igazság A kérdés ma már nem az, hogy mi az igazság. A helyzet ennél súlyosabb. A kérdés az, hogy egyáltalán létezik-e még igazság. Lehet-e még hinni abban, hogy van igazság? A kultúrák, hagyományok, identitások ös�szeérésének, találkozásának a korában, vagyis a globalizáció korában az a legveszélyesebb, hogy könnyen megroppanhat az igazságba vetett hit. Mert az igazság a természeténél fogva egyetlen, kizárólagos és állandó. Az igazság örök. Az igazság kizárólagosságába vetett hit, pontosabban az a hit, hogy az én hitem birtokolja az igazságot, ellentmond korunk ama általánosan

A keresztyénség nagyon is nyitott minden ember irányában, nemre, fajra, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Ám nagyon is zárt az igazság tekintetében, és messze nem osztja a kulturális és vallási relativizmus hitét. Létezik örök igazság, amelyet Isten jelentett ki az ő Igéjén és Szentlelkén keresztül.

terjedő nézetének, amelynek az alapértéke a nyitottság, a befogadás és a viszonylagosság. Az általános nyitottság eszméjének hirdetői valahogy úgy gondolják, hogy vége van már annak a kornak, amikor az emberek a saját kulturális hagyományaikban megfogalmazott igazságot az egyetlen és kizárólagos igazságként élhették meg. Azért van vége úgymond, mert az igazságnak ez a szemlélete valójában elválaszt és kirekeszt. Ha ugyanis azt vallom, hogy az én hitem az igazság kizárólagos birtokosa, akkor ezzel egyúttal azt is mondom, hogy az enyémtől eltérő hit nem igaz. Hamis. Ez viszont már kirekesztés, sőt gyűlölködés, hiszen hiányzik belőle a más hitek befogadásának a készsége. Így születik meg a vallási és kulturális relativizmus világképe, amely mögött valójában az a meggyőződés áll, hogy a régi, hagyományos világmagyarázatok, ideértve a keresztyénséget is, mind elvesztették azt a jogukat, hogy igényt tarthatnának az igazság kizárólagos birtoklására. Ez a szemlélet nem kis kihívást jelent a keresztyén hit számára, és nem kis bizonytalanságot képes előidézni, mint ezt jól látjuk, a mai 20 Reformátusok Lapja

2019. május 12.

Európában is. Ha ugyanis a keresztyén hit által vallott igazság nem az egyetlen és nem kizárólagos, akkor felvetődik a kérdés: mi alapozza meg a keresztyénség létjogosultságát? Továbbá, ha a keresztyén hit nem az igazság egyetlen birtokosa, akkor ugyan miért is lennék keresztyén? A mindenféle hitek, hagyományok, identitások, igazságigények iránti nyitottság hirdetői abban tévednek, hogy ez a határtalan nyitottság valójában csak akkor lehetséges, ha megszűnik a saját hit kizárólagos igazságába vetett hit. A globalizmusnak a vallási és kulturális relativizmuson alapuló eszméje, miszerint a keresztyénségnek (is) fel kell adnia azt a hitét, hogy az igazság birtokosa, és ez az igazság egyetlen, kizárólagos és örök, valójában a keresztyénség teljes önfelszámolásához vezet. Ettől természetesen globalizáció még létezik. A kapcsolatok szinte átláthatatlan hálója formálja a világot, és nincs egyetlen ország, hagyomány, avagy kulturális és vallási identitáscsoport sem, amely hermetikusan el tudná szigetelni magát a hozzá képest más, vagy ha úgy tetszik, idegen befolyásoktól. És ezzel együtt természetesen megjelennek a legkülönbözőbb igazságigények is, mindegyik a maga hitét tekinti a kizárólagos igazságnak. Ez valódi veszélyt jelent a keresztyénségre nézve, hiszen ilyen körülmények között könnyen megszülethet az a nézet, mint ahogyan meg is született, hogy a keresztyénség csak egy a kizárólagos igazságba vetett hitek közül. De valójában az egyetemes nyitottság, a vallási relativizmus hite is csak egy a sok közül, amely nem léphet fel az igazság kizárólagos birtoklásának az igényével, és nem hiheti nagyképűen azt, hogy ő maga a hitek fölött álló hit. A keresztyénség nagyon is nyitott minden ember irányában, nemre, bőrszínre, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Ám nagyon is zárt az igazság tekintetében, és messze nem osztja a kulturális és vallási relativizmus hitét. Létezik örök igazság, amelyet Isten jelentett ki az ő Igéjén és Szentlelkén keresztül. Semmiféle okom nincs arra, hogy ezt a hitet feladjam valamiféle félreértelmezett, viszonylagossá tett igazságeszme kedvéért. 


| GONDOLATOK |

BAGDÁN ZSUZSANNA

Farkasszemet nézve

A szerző Rát Mátyás-díjas újságíró, a Reformátusok Lapja munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: KAPÁS CSILLA

Szép kezdeményezéssel állt elő a közelmúltban a Gyulafehérvári Főegyházmegye: arra kérik híveiket, hogy egy éven át hordozzanak imádságban egy-egy felszentelt papot vagy szerzetest. A jelentkezőknek a főegyházmegye küldi el annak a nevét, akit imáikkal kísérhetnek – az illető csak arról fog tudni, hogy valaki mindennap könyörögést mond személy szerint őérte. A legnagyobb online közösségi oldalon közzétett hír alatt azonnal megjelentek a magyar református lelkipásztorok hozzászólásai is, amelyekben jelezték: ők is örülnének egy ilyen lehetőségnek,

imatámogatásnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a reformátusok között példa nélküli az ilyesfajta közösségvállalás: például a közelgő debreceni egységünnepen egész napos imahátteret szerveznek a szervezők a közös ünnepléshez, és tudok olyan gyülekezetről is, ahol hívők egy csoportja böjtölt és imádkozott lelkészük egyik nagy életkérdéséért. „A papok olyanok, mint a repülők: csak akkor van hírértékük, ha lezuhannak, pedig olyan sokan vannak, akik repülnek. Sokan bírálják őket, és kevesen imádkoznak értük” – írta egyik szövegében Ferenc pápa. Elsőre furcsának tűnhet a hasonlat, mindaddig, amíg saját magunk meg nem tapasztaljuk, mennyire hétköznapi jelenség a polgári repülés, ezzel együtt mégis mennyire vízválasztó pillanat egyegy felszállás vagy landolás, amelyek alkalmával még a gyakorlott utazók agyán is átfut saját életük végességének gondolata. Persze nem kell ehhez repülő sem: a betegágyon, a ravatalnál vagy éppen egy-egy házasságkötés, keresztelő, konfirmáció alkalmával is vízválasztó pillanatokat élünk meg, nem is beszélve arról, amikor valamilyen művészeti alkotással szembekerülve szakad bennünk a szó.

A nagy vasmadarakat legtöbbször a levegőben látjuk, és minden hétköznapiságuk ellenére van bennük valami kihívó: kódolva van bennük a lezuhanás lehetősége. Hivatásos hívőnek lenni a mai világban provokáció: gondoljunk csak bele, men�nyire tudunk fesztelenül viselkedni egy palástos, reverendát hordó, fejkendős, pajeszos vagy más különös ismertetőjegyeket viselő személy társaságában! Ők képviselik azt a szférát, amelytől idegenkedünk, vagy ahová vágyakozunk, és igen, azonnal témává válnak, ha baj éri őket: mintha így akarnánk magunkat is megnyugtatni, hogy Istenre semmi szükség, hiszen az övéit is sújthatják csapások. Mert igen, sújthatják, és sújtják is: mert vannak közöttük, akik elhagyják józanságukat, becsületességüket, pályájukat, házastársukat, e földi világot – a világot pedig kárörömmel vegyes sajnálkozás tölti el ilyenkor. Mintha Isten ügye szenvedne kárt: pedig Isten ügye szolgái esendőségének ellenére is győzedelmes. A hívő ember rendkívül kihívó jelenség. Tartozik valahová, odatartozása látszik rajta, de ugyanabból a romlandó anyagból van, ugyanúgy kegyelemre szoruló, esendő, tévelygő, mint a többiek. Nekünk, hívőknek emlékeznünk kell arra, hogy a végességet képviseljük – áldás, végesség –, hogy a hajunk megritkul, a szemünk elhomályosodik, az erőnk elfogy, megfakul bennünk a szeretet, hogy nem tudjuk átlátni a nagy egészet, amelyben élünk, hogy egyszer nekünk magunknak is végünk lesz, de állunk elébe, hiszen nincs mitől félnünk. A hívő ember feladata, hogy farkasszemet nézzen a mulandóság realitásával. Farkasszemet nézni szintén provokáció. Az amerikai rabbi és író, Chaim Potok szerint Isten másképp lát, mint mi, hiszen ő nem pislog: az ember pedig csak két pislogás között tudja látni a világot. Vegyük úgy, hogy a művészet, a másokért kiállás és az imádság is a farkasszemet nézés megerőltető cselekedete. A fő kihívó maga Isten, aki arra hívja népét, hogy viselkedjen maga is kihívóan. A választott nép kihívatott Egyiptomból, Jézus Krisztus pedig a halálból, hogy általa mi is farkasszemet tudjunk nézni saját, véges emberi létünkkel, félelem nélkül. Hogy tudjunk felemelkedni és landolni azokban a pillanatokban, amikor annak ideje van – és ne csak akkor tudjunk imádkozni azokért, akik nap mint nap Isten közelébe emelkednek, ha már lezuhantak.  2019. május 12.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

A Magyar Református Egység Napja 2019. 05.18. – Debrecen, Kossuth tér 2019. május 18-án ünnepeljük a Magyar Református Egység Napját Debrecenben, abból az alkalomból, hogy tíz éve egyesült újra a Magyar Református Egyház a Kárpát-medencében. E napon találkozásra hívjuk a Kárpátmedencei, a nyugat-európai és a tengeren túl élő magyar reformátusokat, hogy együtt ünnepelhessünk. A nap középpontjában a Debrecen főterén 15 órakor kezdődő úrvacsorás istentisztelet áll.

PROGRAM

Nagyszínpad – Főtér 9.30–10.00 Gyülekező – zenei felvezetés 10.00–10.40 Ünnepélyes megnyitó 10.40 – Párhuzamos programok több helyszínen Nagyszínpad – Főtér 10.40–14.30 Kárpát-medencei körkép – zene, tánc, bizonyságtétel, missziók, iskoladráma, diakónia 14.30–15.00 Bevonulás az istentiszteletre – flashmob 15.00–17.00 Istentisztelet úrvacsorai közösséggel 17.00–22.00 Tánc, zene, BORUM, táncház Kisszínpad – Déri tér 10.40–14.30 Üstökös: csillagpontos zenekarok döntője Áhítatok, beszélgetések három témában: ízlésformálás, kapcsolatformálás, lélekformálás Népzenei színpad – Kollégium első udvar 10.40–14.30 Néptánccsoportok, népzenei csoportok fellépése Kórustalálkozó – Kistemplom 10.40–14.30 Kárpát-medencei kórustalálkozó Lehetőségek piaca – Főtér 10.00–22.00 Kiállítások, bemutatók, kóstolók öt szekcióban; missziók, szolgálatok; Jézust keresem! – Milyenek a reformátusok? – Testvért keresek!; egyházi turizmus; református ízek, BORUM; könyvek, kiadványok Baltazár Dezső téri színpad 10.40–14.30 Zenélni jöttünk Emlékkert 10.00–17.00 Diakóniai bemutató, kézműves foglalkozás gyerekeknek Játszóház – Péterfia utcai udvar 10.00–17.00 Gyerekmegőrzés, játszóház, ugrálóvár Oratórium – Kollégium 10.40–13.30 Nőszövetségi és presbiteri szövetségi találkozó Kálvin Terem – Kollégium 10.40–13.30 A Kollégiumi Baráti Kör találkozója Kölcsey Terem – Kollégium 10.40–14.00 Bábszínház Zsibongó – Kollégium 10.40–14.30 Pódiumbeszélgetés – Egyház és kommunikáció – A házasságról – Egyház és közélet Kápolna – Kollégium 10.40–14.30 Kárpát-medencei imalánc Levéltári Udvar 10.40–14.30 Az MRSZ mentőkutyás bemutatója

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:.........................................................................................

További információk, hasznos tudnivalók a ttre.hu honlapon, illetve az esemény Facebook-oldalán olvashatók.

..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| EGYHÁZI ÉLET |

Félreérzések elkerülése végett – Az egyházi vezetést általában szidni szoktuk, de olyan jólesett, hogy most valós támogatást és pozitív üzenetet kaptunk az egyház közösségétől – vallotta meg egy lelkipásztor az április 30. és május 2. között Balatonszárszón lezajlott Tarts szorosan! című kurzus végén. A lelkészek házastársi kapcsolatának szakítószilárdságát folyamatosan próbára teszi a gyülekezeti szolgálat, ezért szervezték meg másodszorra is a Gyökössy Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat munkatársai – Tóth János, Szőke Etelka és Szőke Attila – ezt a kifejezetten lelkészeket támogató házasságmegerősítő képzést. A házastárssal való lelki szövetség természetesnek tűnhet, mégis tudatosan ápolni kell. Ehhez nyújt segítséget a kurzus alapjául szolgáló érzelmi fókuszú terápia (ÉFT). Ez a szemlélet azt tükrözi, hogy emberi kapcsolataink, ezen belül a házasságunk legalapvetőbb szükséglete az érzelmi biztonság és közelség. A szerelmi kapcsolat kulcskérdése: „Itt vagy-e számomra? Fontos vagyok neked? Ha hívlak, elérhető vagy-e?” Az ÉFT paradigmaváltást hozott az emberrel való foglalkozásban, hiszen ebben az esetben a fókusz nem az emberben magában lejátszódó érzelmi és pszichológiai folyamatokon van, hanem az emberi kapcsolatainkban kialakult kommunikációs tér törvényszerűségeit tárjuk fel. A Tarts szorosan! kurzus alaptematikájának kidolgozója, Sue Johnson módszertana eredetileg nem keresztyén világszemléletből indult, de a szakember kutatásai és munkája során felfedezte, hogy a mély kötődésen alapuló és azt kereső kommunikáció a keresztyén alapokhoz vezet el. A kötődés az életünk alapját jelenti, idegrendszerileg belénk van huzalozva. Felnőttként az életünk legmélyebb kötődését a házasságban éljük meg. Ha közel érezzük magunkat a társunkhoz érzelmileg, úgy érezzük, el tudjuk őt érni, érti és érzi, ami bennünk zajlik, akkor erősebbé, ellenállóbbá, autonómabbá válunk, egyszóval megerősödünk. Amikor pedig a házasságunkban eltávolodást élünk meg, és azt éljük át, hogy a társunk távol van,

nem elérhető számunkra érzelmileg, akkor félelem, pánik, bizonytalanság, elkeseredés uralkodik el rajtunk. A cél tehát a közelség, a biztonságos kötődés megtartása, ápolása. De hogyan lehet ezt megtanulni? Ennek eléréséhez, a házasság érzelmi stabilitásának ápolásához a kurzus nyolc blokkon keresztül ad támogatást a résztvevőknek. Megvizsgálja, mit jelent a szerelem és a kötődés, rávilágít az életünk során kialakuló ördögi, azaz romboló párbeszédekre, amelyek nem közelebb visznek minket egymáshoz, hanem közeledési szándékunk ellenére oly sokszor eltávolítanak bennünket egymástól. Előadások és videófelvételek kínálnak mintát arra, hogyan tárhatjuk fel biz-

Az előadók szerint a közvetlen családon túl az egész gyülekezet életére is hatással lehet, ha a lelkész házaspár kapcsolata megerősödik és épül. Ily módon a képzés tágabb értelemben az egészséges társadalom kiépítésén fáradozik. tonságban a kapcsolataink fájó pontjait, amelyekben úgy érezzük, nem vagyunk fontosak, nem vagyunk elég jók. A kurzus egy-egy nehéz élethelyzet felidézésével és a „tartsd szorosan”-beszélgetés módszerével segített fejlődni abban, hogy szeretetben, mély kötődésben tartsuk egymást, megbocsássuk a sérelmeket, és rávilágított, hogy a testi intimitás feltétele szintén a biztonságos érzelmi kötődés. Az egyes blokkok témáit a házaspárok külön, személyes beszélgetésekben, saját térben dolgozták fel, és térképet kaptak a gyógyulás, a megújulás útjához. A kurzus rávilágított: nem az fontos, hogy mindent megoldjunk, hanem az, hogy minden dolgunk közepette jelen legyünk egymás számára. Az előadók szerint a közvetlen családon túl az egész gyülekezet életére is hatással lehet, ha a lelkész házaspár kapcsolata megerősödik és épül. Ily módon a képzés tágabb értelemben az egészséges társadalom kiépítésén fáradozik.  SIBA-ROHN HILDA, SIBA BALÁZS 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 23


| SZEMLE |

PETRŐCZI ÉVA

Az Istenhez fordulás pillanata amikor maradéktalanul feloldóAzokban az években, évtizedekdik az áhítatban. Nem penzumben, amikor magyar és angolként, nem kötelezően rárótt, tőle szász puritán kultúrát tanítotelvárt feladatként, hanem teljes, tam, gyakran nekem szegezte spontán odaadással. Látszólag egy-egy diák a kérdést: „Tanárnő, egyszereplős kép tárul elénk, de milyenek voltak azok a puritánok, az imádságba merült nőalak nem hogy néztek ki? Látszott rajtuk, monologizál, hanem dialógust, hogy mélyen hívő emberek?” Így párbeszédet folytat Istennel, és azután a puritán irodalom tanulez a szent beszélgetés ad végtemányozásába igyekeztem gyaklen harmóniát az arcának, egész rabban belevonni a vizuális kulegyéniségének. Másként fogaltúrát is. Azzal a szándékkal, hogy mazva: ez a fiatalasszony, vagy ez az angolszász világban már a fiatal lány, valósággal e világi tizenhatodik században, I. Erzsészentté változik az áhítat perbet korában jelentkező, az Újviceiben. Akár olyanná, mint azok lágban a tizenhetedik századra a mély hitű hölgyek – közöttük kiteljesedő, és Magyarországra, maga I. Erzsébet királynő vagy a Partiumba (például NagyváradMary Sidney, Pembroke grófnője ra) és Erdélybe ugyancsak erre az –, akiknek neve és alakja zsoltáridőszakra eljutó protestáns megfordításaik révén is fennmaradt. újulás legalább valamelyest életAz utóbbi három évtizedben szerűvé váljék. Közvetítésemmel ILLUSZTRÁCIÓ: DÁVID NORBERT – HIT gyakran ejtettem szót – egyháelsősorban az egyház- és irodazi és világi sajtóműhelyekben egyaránt – arról, hogy hitünket lomtörténet iránt érdeklődő fiatalok – köztük a bölcsészek megerősítő alkotásokkal gyakran találkozhatunk látszólag telmellett teológiai hallgatók – számára. jesen világi közegben is, hiszen Isten a legváratlanabb helyeEzért is szerzett különösen nagy örömet, amikor a napokban ken és élethelyzetekben „jelenti magát” nekünk. a budapesti Dávid Galéria online anyagában megpillantottam Közismert, hogy a puritánok nem a kizárólag vasárnapra kora Hit címet viselő festményt, a galériát alapító Dávid Norbert látozott, hanem a mindennapi keresztyénség emberei voltak. A festőművész alkotását. Ez a festmény voltaképpen szuprahuszonegyedik század ugyan nemigen kedvez ennek a felfogáskonfesszionális, azaz felekezet feletti mű, főszereplőjébe, az nak, de felidézése, életünkbe építése sok fogódzót, erőtartalékot imádkozó fiatal nőbe éppúgy beleláthatunk egy puritán „goodkínálhat mindnyájunknak. „Csak” egy véletlenül megpillantott, wife”-ot, „jóasszonyt”, mint egy fiatal apácát. A lényeg mindmég nem igazán jelentőségéhez méltón közismert festmény, és két esetben ugyanaz: olyan pillanatot örökít meg a művész, mégis, milyen életet gyógyító, hitmélyítő tartalom!  amelyben a főszereplő valósággal eggyé válik az imádsággal,

Én és az én házam népe – Bibliai szövegválogatás a családi élethez Mindannyiunkban ott van a vágy a kiegyensúlyozott, boldog családi életre, de érezzük, hogy napjainkban a társadalomnak és az egyháznak ez az alapsejtje minden korábbinál nagyobb veszélynek van kitéve. A házassággal együtt a család is „veszélyeztetett faj” lett, és ennek a válsághelyzetnek a hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük szűkebb és tágabb családi kapcsolatainkban. A Bibliának van üzenete a család számára is. Isten ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel a családban szembe kell néznünk, és irányt mutat, bátorít ezekben is. Az Én és az én házam népe című könyvben olvasható bibliai idézetek, történetek megmutatják, hogy az, amit mi olykor szorongató egyéni és családi válságként élünk át, „a világ kezdete óta” jelen van Isten népe életében, és sohasem történik Isten tudta és gondviselő irgalmának jelei nélkül.  KALVINKIADO.HU 24 Reformátusok Lapja

2019. május 12.


| EGYHÁZI ÉLET |

„A legfontosabb, hogy minden nőszövetségben az Ige mellett gyűljenek össze, mert ha Isten kikerül a középpontból, akkor alkalmaink nem lesznek mások, mint hímzőszakkörök vagy kirándulóklubok.”

Megmaradni és továbbmenni az úton – Azt szeretném, hogy a Nőszövetség tagjai ne csak gyűjtögetők legyenek, hanem adjuk tovább a tudásunkat, és tudjunk bizonyságot tenni, amikor arra kerül a sor FARKAS ZSUZSANNA – mondja a Magyarországi Református Nőszövetség újraválasztott elnöke. Az április 27-én Budapesten megtartott tisztújító küldöttgyűlésen a következő öt évre is P. Tóthné Szakács Zitát bízták meg a szervezet vezetésével, akivel az eddigi évek tapasztalatairól és terveiről beszélgettünk.

P. Tóthné Szakács Zita számára életforma a Nőszövetség tagjának lenni: amellett, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének és az országos szervezetnek is elnöke, otthonában, a móri gyülekezetben nőszövetségi tagként segíti a munkát. – Nagyon sokat kaptam ettől a közösségtől: itt megtapasztaltam a megértést, a különböző döntések mögötti motivációt, és azt, hogy sokan sokat imádkoztak értem – osztja meg. Mint mondja, teljesen más egy kerületi és egy országos szervezetet vezetni, de minden feladatát igyekszik a kapott talentumok alapján elvégezni. – Sokat számít, hogy kiváló munkatársaim vannak, akik segítenek és inspirálnak, hála nekik, szélesebb körben is meg lehet hallani és érteni, mire van – Nagyon nehezen vállaltam a jelölést. Mindig arról beszélek, szükség területi nőszövetségeinkben – teszi hozzá. hogy fiatalítani kellene, és ezért szerettem volna félreállni. De A szervezet a következő öt évre a választott úton maradást és végül többen kértek a folytatásra, és sem előttük, sem pedig Isa fejlődést tűzi ki célul. – A legfontosabb, hogy minden nőszöten előtt nem tehettem meg, hogy azt mondom, nem érdekel a vetségben az Ige mellett gyűljenek össze, mert ha Isten kikeNőszövetség sorsa – idézi fel P. Tóthné Szakács Zita. Az elnök rül a középpontból, akkor alkalmaink nem lesznek mások, mint asszonyt az elmúlt évek megerősítették abban, hogy az igei vehímzőszakkörök vagy kirándulóklubok – véli P. Tóthné Szakács zetés a legfontosabb, ennek mentén fejlődhet a szervezet. Mint Zita. A Nőszövetség belmissziói kismondja, felelősséget érez, hogy csoportként határozza meg magát, azon az úton maradjanak, amelyen TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS amely csak addig maradhat fent, jelenleg is járnak, és ne mozduljaameddig „Isten akaratát képviseli, nak el valamiféle világi vagy ros�Az április 27-i tisztújítás eredményeképp nem pedig sajátját”. Az elnök as�szul értelmezett feminista irányba. a Magyarországi Református Nőszövetség elnöke P. Tóthné Szakács Zita nyugalmazott szony szerint ezért fontos, hogy – Fél­reértés ne essék, a feminizmus lelkipásztor, alelnökei Svébisné Juhász Márta, a a helyi szövetségek szervezzenek kezdeti eszméi jók voltak, de makecskeméti református SION-házak igazgatója bibliaórákat, ahol lehetőség van kérnapság már abba az irányba tart, és Földesiné Kántor Mária hernádnémeti dezni és beszélgetni, de ugyanígy hogy néhányan egy férfiak nélküli lelkész, titkára pedig Gilicze Andrásné szenteselengedhetetlennek tartja a vezevilágot látnának jónak. Mi azt vallfelsőpárti lelkész. A felügyelőbizottság elnöke Maruczánné Ragány Julianna, tagjai Lambert tőképzést is, amelynek májusi alkaljuk, hogy Isten az embert férfinak Győzőné, a Pozsonyi úti egyházközség mán például Isten pénzügyei címmel és nőnek teremtette, ezért ketten nőszövetségének vezetője, valamint Takács tart majd szakmai előadást egy háegyütt, egymást segítve szolgálhaTamásné nyugdíjas lelkész lettek. zaspár.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR tunk – hangsúlyozza a lelkipásztor. 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

Hálaadás Csomakőrösön

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Szorgosan, szeretettel ápolta, újította templomát a csomakőrösi gyülekezet az elmúlt tíz évben. A legutóbbi munkálatok – a tetőszerkezet rendbetétele és a csatornahálózat szakszerű kiépítése – elkészültével tízéves folyamatot zárhattak le a helyiek. A gyülekezet a megújult hajlékért, Isten segítségéért május 5-én, anyák napján adott hálát. Az ünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, hogy a mai emberre az elégedetlenség jellemző: túlzásokba esik, énközpontú, és a legfontosabb célja vágyai elérése. Hallani sem akar áldozathozatalról, lemondásról, rohanó, túlhajszolt életformájának azonban csak a kiégés az eredménye. A 127. zsoltár erre a hajszára ad választ: Isten áldása nélkül minden hiábavaló, ez az áldás pedig meggazdagít bennünket. – Az emberi munka még nem

elég, a megáldott szorgalom lesz sikeres. Az áldás pedig Isten ránk szabott ajándéka. Úgy van jól, abban a formában, ahogy ő adja – hangzott el. Ilyen áldás a gyermek is, hiszen a leggazdagabb ember ma az, aki szülővé válhat. – Aki Isten áldását vállalja, boldog ember lehet – zárta igehirdetését Kató Béla. Bende Tamás lelkipásztor elmondta, hogy a falu alakulásakor, az 1400-as években őseik első dolga a templomépítés volt: az elvégzett ásatások során Árpád-kori templom alapjait találták meg.  REFORMATUS.RO 26 Reformátusok Lapja

2019. május 12.

A fősorokban a Példabeszédek könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Az idézet első része (I, O, Ú, J). 13. Katonai kiképzés jelzője. 14. Az Omega együttes énekese (János). 15. Kézzel jelez. 16. Medence része! 17. Angol tagadás. 19. Germán eredetű női név, jelentése: nagyra becsült. 21. Jogtalanul magához vesz. 23. Bolondos részlet! 24. Bőven árasztá. 26. San…, olasz nagyváros a francia határ közelében. 27. Afrikai patás. 30. Orosz folyam. 31. Toldi Miklós. 32. Hidrogén és kálium vegyjele. 34. …-en-Provence, nagyváros Marseille-től északra. 35. Sportmez. 37. Nagy eszem-iszom. 39. Győzelem. 40. Részben bebüdösödik! 42. … Paolo, brazil nagyváros. 43. Hajórész. 44. Majdnem sejk! 46. Legendás frígiai király. 48. A próféta utóda az araboknál. 50. Divatos hajszín. 51. Élet. 52. Süketülni kezd! 53. Hegedűs Géza. 54. Zene fele! 55. Lazán fekszik az ágyon. 58. Szürke Londonban! 60. Becenévből önállósult női név. 62. Klasszikus köszöntés. 63. Irodalmi Nobel-díjas indiai polihisztor (Rabindranáth). 65. A sertés nyaki húsa. 67. Holló belseje! 68. A pogányok apostola. 69. A buddhizmus Japánban elterjedt ága. 71. Pálmaborból erjesztett kelet-indiai pálinka. 73. Zsíros bőrápoló krém. Függőleges: 1. Kettőzve: vizek városa. 2. Étel. 3. Lengyel város a Mleczna folyó partján. 4. Egymást követő betűk az ábécében. 5. Idegen filmszínház. 6. Művészi meztelenség. 7. Vissza: nagy varázsló. 8. Francia képregény-, majd filmalak. 9. Egymás után mond. 10. Három, oroszul. 11. Indonéz folyó Új-Guinea szigetén (BIAN). 12. Antonov felségjele. 16. Az idézet második része (N, R, E, J, T). 18. Voznyeszenszkij műve. 20. A kókuszdió megszárított, olajos húsa. 22. Amerikai ferences pap, író német gyökerekkel (Richard). 23. … dant vitia, tétlenség a bűnök forrása (latin). 25. Az aszú hazája. 28. Észak-atlanti katonai szövetség, angol betűszóval. 29. Fülgyulladás, orvosok között. 33. Német nagyváros a Fulda folyó partján. 36. Fogalom, eszme. 37. Légzőszerv. 38. Kazahsztán sportjele. 39. Nóta. 41. Francia zeneszerző (Georges). 43. Híres londoni képtár. 45. Elhunyt személy iránt érzett részvéttel áthatott megbecsülés. 47. A farkascsapat vezére Kiplingnél. 48. Gabonaköteg. 49. Lóg. 51. Tűvel, cérnával lerögzít. 53. A győztesek által rabolt holmi. 56. Biztató szó. 57. Némán rotáló! 59. Járná a táncot. 61. Európai vulkán. 64. Árvita. 66. Helyez. 67. Okleveles, röv. 70. Tova. 72. Bakó egynemű betűi. 74. Rövid angol férfinév. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Aki kíméli botját, gyűlöli fiát – de aki szereti, idejében megfenyíti.


| GYERMEKEKNEK |

A vendégszeretet szokása szerint illett nemcsak befogadni, hanem vendégül is látni a vándort. A szíves házigazda vagy egy szolgája először megmosta a vendég lábát, azután étellel, majd szállással kínálták a megfáradt utazókat. Így látta vendégül Ábrahám az Úr angyalait, akik meghozták neki Izsák születésének a hírét (1Móz 18,1–15).

Vendégszeretet  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

Még elég messze a nyár, de anya már az internetet bújja, hogy a nyaralásunkhoz megfelelő szállást találjon. Jézus is sokat utazott a barátaival. Ők hol szálltak meg ilyenkor? Voltak akkor is hotelek meg apartmanházak? Nem, azok nem voltak. Egyébként is, a mai értelemben vett pihentető nyaralást csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. De ők sem hotelszobát béreltek, hanem a saját villáikban nyaraltak, esetleg a rokonaiknál, barátaiknál vendégeskedtek. Izráelben különösen is fontos volt a vendégszeretet törvényének megtartása, hiszen az utazókat rengeteg veszély fenyegette, és a szélsőséges körülmények között egy tál étel vagy egy pohár víz életet mentő lehetett. Jézus és tanítványai is így járták be Galilea és Júdea vidékét. Jobbára barátoknál, ismerősöknél szálltak meg. Mivel Jézust sokan ismerték és tisztelték, valószínűleg könnyen tudott éjszakára szállást szerezni. De ha teljesen ismeretlen ember lett volna, a vendégszeretet szokása miatt akkor is adtak volna neki és tanítványainak szállást egy-egy éjszakára. Ezek szerint teljesen idegen embereket is beengedtek a házukba? Nem féltek, hogy kirabolják őket? A gazdagok biztosan féltek, de valószínűleg hozzájuk nem is gyakran kopogtattak be ismeretlenek. A hétköznapi emberek, akár a kézművesek, kereskedők is, sokkal egyszerűbben éltek, mint mi, nem voltak autóik, elektronikus cikkeik, drága ruháik. Szóval nem nagyon volt mit ellopni tőlük.

Emlékszem, Jézus is megmosta a tanítványai lábát. Lábmosásra miért volt szükség? Palesztina vidékén általában nagy a hőség, és mezítláb, saruban gyalogoltak a vándorok a poros úton. Egyrészt nagyon elfáradt a lábuk, másrészt be is piszkolódott, és egy lábmosás akkor is felpezsdít, ha nincs lehetőséged fürdőt venni. A régi időkben nem fürödtek an�-

A szíves házigazda vagy egy szolgája először megmosta a vendég lábát, azután étellel, majd szállással kínálták a megfáradt utazókat. nyit az emberek, mint manapság. Fürdőszobájuk csak a nagyon gazdagoknak volt. Ráadásul a víz nagy kincsnek számított Izráelben, így az is megtiszteltetést jelentett, ha valakinek megmosták a lábát. Ha elmaradt a lábmosás, az viszont sértésszámba ment. Akkor nem is voltak vendégfogadók? De voltak, csak nem olyanok, mint a mai hotelek. Csillagokban pedig semmiképpen sem lehet mérni a minőségüket, mert sok esetben a „szállás” csak egy elkerített udvar volt. Az udvar közepén állt a kút, és bizony ez szolgáltatta a legnagyobb komfortot: a kút vizéből ihatott a vándor, megitathatta a jószágát, és meg is mosakodhatott. Ha volt pénze, egyszerű ételt is vehetett a fogadóstól. Az udvarból egyszerű kis hálófülkék nyíltak. A berendezéssel azonban nem sokat törődtek, ugyanis az utasok a földön, felső ruháikba burkolózva aludtak. De nem is nagyon volt többre szükségük, mert hajnalban már indultak is tovább.  2019. május 12.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

XVI. Református Zenei Fesztivál 2019. május 24. péntek – 26. vasárnap Budapest, Bakáts tér – Ráday utca

Fellépnek: a Servet, a Muzsikás, a Vujicsics, a Sebő- és a Makám együttes, valamint Pál István Szalonna, a Tekerős Barátok, a BorzsaVári, a Credo, a BlackBirds, a Szent Efrém Férfikar, a Fassang– Szokolay Duó, a Misztrál, a Szélkiáltó, a Központi Református Kórus, a Kaláka, a Tabulatúra és az ötszáz fős Fesztiválkórus. A programban szerepel még Dinyés Soma barokk estje, az Excanto együttes, a Fölszállott a páva ifjú művészei, Kátai Zoltán, az Egressy Jazz Combo, az Invocatio Musicalis, Bágyi Balázs, a New Quartet, a Big Mouflon, Tímár Sára, Vedres Csaba, az MH Légierő Zenekar és a Cantores Ecclesiae. Lesz kórustalálkozó, csángó táncház, kerekasztal-beszélgetés Bogár Lászlóval és Bagdy Emőkével, Márai Szalon borkóstolóval és az immáron hagyománnyá vált fáklyás menet. A fesztivál védnökei: Bogárdi Szabó István, Fekete Károly és Steinbach József református püspökök, valamint Bácskai János, Budapest IX. kerületének polgármestere. További információ az rzf.reformatus.hu oldalon található. ÁLLÁS

A Tatai Református Gimnázium matematika–fizika szakos középiskolai tanárt keres. Információ és jelentkezés: Illés Dániel igazgató, igazgato@refi-tata.hu. FELVÉTELI

A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány felvételt hirdet Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiumába (1121 Budapest, Eötvös út 35.) református és evangélikus hallgatók számára. A felvételi időpontja 2019. június 29–30. Információk a szakkollégiumról és a felvételi feltételeiről a www.profesz.hu honlapon vagy a (36-1) 391-90-50 telefonszámon kérhetők h–cs 9–13 óráig. A jelentkezés beérkezési határideje: 2019. június 14. APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Szolgáltatás | Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. Honlap: www.reformatuspalast.hu, e-mail: revertgy@index.hu, cím: Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: 06-30-368-0907. 28 Reformátusok Lapja

2019. május 12.

A HÉT KÉPE

Több százan nézték meg a Debreceni Református Kollégium Múzeumának az 1848–49-es szabadságharc és forradalom százhetvenedik évfordulójára rendezett Diákok, tanárok, lelkészek 1848-ban a szabadság őrvárosában című kiállítását. A tárlathoz kapcsolódó foglalkozáson közel ötszáz gyermek vett részt, múzeumpedagógusok tartottak kihelyezett foglalkozásokat a Szoboszlói úti általános iskolában a második osztályosoktól a nyolcadikosokig terjedő korosztálynak. Három hét alatt összesen nyolcszázhatvanegyen látogatták meg a kiállítást, amely a Debreceni Református Kollégium Oratóriuma előtt volt látható. Az itt kiállított tárgyak végül visszakerültek eredeti helyükre, így az a súlyos ágyú is, amelyet az 5. Bocskai István Lövészdandár csapatmúzeuma bocsátott a Kollégium Múzeumának rendelkezésére.  MUNKATÁRSUNKTÓL


| EGYHÁZI ÉLET |

ESEMÉNYEK

Május 9. Budapest | Párizs–Paris! „Ha a hajnal szárnyaira kelnék” (Zsolt 139,9) címmel kiállítás nyílik a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeumában (IX. Ráday u. 28.) a Párizsban élt magyar házaspár, Szöllősi-Nagy András és Nemes Judith műgyűjteményének kiemelkedő festményeiből, grafikáiból és szobraiból. Megtekinthető május 9-től szeptember 21-ig, hétfőtől péntekig 10 óra és 18 óra között, szombaton 17 óráig a Bibliamúzeum időszaki kiállítóterében. A kiállítás kurátorai: Timár Gabriella és Horváth Gyula. További tájékoztatás a www. bibliamuzeum.com honlapon olvasható. Május 11. Budapest | Az országos megrendezésű Emlékhelyek napján a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.) szombaton 17 órakor az Ábrahám Consort ad koncertet, amelynek programjában többek között Händel-orgonaverseny, Buxtehude-kantáta és Bach-hegedűverseny is szerepel. A templom és kripta ez alkalommal 14, 15 és 16 órakor vezetéssel látogatható, amely során az érdeklődők megismerkedhetnek a pesti reformátusság 19. századi történetével és a reformkor jeles református személyiségeivel. Belépési díj nincs, előzetes regisztráció nem szükséges. Május 14. Budapest | Nyugdíjas lelkipásztorok bibliaórája lesz kedden 11 órakor a Kálvin téri gyülekezet udvaráról nyíló szokásos első emeleti teremben. Téma: Az iszlám a keresztyén szakértő szemével. Az áhítatot Szabó Mihály nyugalmazott lelkipásztor, az előadást Németh Pál lelkipásztor tartja. Május 18. Budapest | A Kelenföldi Barokk Esték 20. évadjának következő hangversenyén, szombaton 17 órakor a kelenföldi református templomban (XI. Október 23. utca 5.) Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész, a sorozat művészeti vezetője jubileumi hangversenyét tartja Istennek való hálaadás – Negyven éve a pályán címmel. Műsorán Johann Sebastian Bach orgonaműveiből hallhatnak az érdeklődők. Igét hirdet Takaró János lelkész. Május 26–30. Mátraháza | Nyugdíjas lelkészek konferenciáját tartják a mátraházi konferenciaközpontban vasárnap 17 órától csütörtök délig. Elhelyezés: többnyire két-háromágyas szobákban. A részvételi díj (50%-os támogatással) 3250 Ft/fő/nap. Érdeklődni és jelentkezni Nagy Károly nyugalmazott lelkésznél lehet a +36-1-261-4585 vagy a +36-30-835-4480 telefonszámon május 19-én vasárnap 20 óráig. Augusztus 12–18. Tahi | Új énekeskönyv és gyülekezeti kórusok címmel hétfőtől vasárnapig rendezik meg az idei egyházzenei hetet. A résztvevők elsőként ismerkedhetnek a megújuló énekeskönyv tartalmával, beosztásával, használatával, de nem maradnak el a zenei hét immár szokásos kórusszolgálatai és más eseményei sem. További információk az egyházzene. reformatus.hu honlapon olvashatók.

SZABADKÁN INDÍT ÚJ KÉPZÉST A KÁROLI

Illyefalva, Léva és Beregszász után Szabadkán is elindítja kihelyezett mentálhigiénésszakember-képzését a Károli Gáspár Református Egyetem. A szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutatóés Kulturális Központ a 2019/2020-as tanévtől több kihelyezett képzéssel is bővíti kínálatát, az erről szóló együttműködési megállapodást április 10-én írták alá a Szekeres László Alapítvány és a képzéseket megvalósító magyarországi felsőoktatási intézmények képviselői, köztük Sepsi Enikő, a Károli-egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja. A református egyetem vezetősége nagy várakozással tekint a szabadkai képzés indulására: „Nem sok szak mondhatja el magáról, hogy minden jelentős határon túli területen indult képzése.” Az önismereti csoportok várhatóan ősszel indulnak, a többi tárgyat pedig februártól kezdődően hirdetik meg.  REFORMATUS.HU

MEGMARADÁSBÓL ÉS KIÁLLÁSBÓL JELES

A délszláv háborúra emlékeztek a magyar reformátusok április 27-én Kórógyon és Kopácson. – Közel harminc év távlatából már kellő józansággal tudunk visszatekinteni, nem ítélkezünk, hanem Isten áldásait helyezzük előtérbe. Bárhová kerültek is a híveink, mindig megtalálták a helyi közösségekbe csatlakozás lehetőségét. A magyarországi reformátusok mindent megtettek azért, hogy az otthonaikat elhagyni kényszerülő magyar közösségek ne szóródjanak szét, hanem ha rendeződik a helyzet, hazatérhessenek – mondott köszönetet Szenn Péter horvátországi püspök. Az ünnepi alkalmon, amelyen Balog Zoltán Budapest-Hold utcai lelkipásztor prédikált, bemutatták Nagy Margit Pislogó mécses című, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház és a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház múltját és jelenét ismertető kiadványát is.  REFORMATUS.HU 2019. május 12.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Tóth Dorottya Tündét, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség beosztott lelkipásztorát kérdeztük.

1

Istenhívő családból indult el az élete? Hitben élő, szerető családba születtem Nagykárolyban. Szüleimmel én is jártam a templomba. Tizenkét éves voltam, amikor először éreztem meg Isten közelségét. A szüleim nem voltak otthon, és éppen bűnbánati istentiszteletre harangoztak. Elmentem, hallgattam, ahogyan a lelkész

A megfelelő segítségnyújtás és az emberek Istenhez vezetése – többek között ezeket tartja élete fő feladatának Tóth Dorottya Tünde, aki a debrecen-nagytemplomi beosztott lelkipásztori teendők mellett az Immánuel Otthon és Iskola intézményi lelkésze is.

Léteznek olyan általánosító vélemények, hogy a női lelkészek csak gyermekekkel vagy a betegekkel foglalkoznak. Bennem nem élt ez a gondolat, de a szolgálatom alatt találkoztam ezekkel a sztereotípiákkal. Azt érzem, hogy az Istenhez vezetés, a nem hívők megszólítása, a hitmélyítés a legfontosabb feladat jelenleg az életemben. A gyülekezetben új tagoknak szóló bibliakört, hitmélyítő alkalmakat, felnőtteknek szóló konfirmációi előkészítőt tartok, sokat beszélgetek a gyülekezet tagjaival. Másik fontos területem az Immánuel Otthon és Iskola, ahol naponta tanulok Isten gondoskodó szeretetéről.

4

Isten szeretetéről beszél. Amikor hazamentem, és elhaladtam az egyik tükör előtt, belenéztem, és belém hasított, hogy amiről a lelkész beszélt, az rám is érvényes: Isten engem is szeret, és a Szentlélek által engem is megszólíthat. Ekkor kezdtem el Bibliát olvasni és rendszeresen imádkozni. Arra gondoltam, hogy lelkész szeretnék lenni, ezért a nagyváradi Lorántffy-gimnáziumba mentem tanulni, onnan pedig Debrecenbe vezetett az utam.

2

A szülei hogyan fogadták a pályaválasztását? Ők mindenben támogattak. A Refiben az osztályfőnöknőm azonban nem javasolta, hogy a teológiára menjek, mert az szerinte nem nőnek való, és ezzel elbizonytalanított. Aztán anyukám megtalálta az egyik leírt imádságomat, felhívott, és azt mondta, ne hagyjam, hogy bármi letérítsen az utamról. Így jelentkeztem végül a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre. Ebben a férjem is támogatott, akivel gimnáziumi osztálytársak voltunk. 30 Reformátusok Lapja

3

2019. május 12.

Vágya volt, hogy a Nagytemplom szószékéről hirdesse Isten Igéjét? Amikor felvételiztem a teológiára, megkérdezték, hogy hol szeretnék szolgálni. Azt válaszoltam, hogy ahol helyem lesz. A teológia elvégzése utáni időszakra sem voltak határozott elképzeléseim, én „csak” lelkész szerettem volna lenni. Arra vágytam, hogy sokat tudjak tanulni a szolgálati helyemen, hogy gyülekezetben szolgálhassak és minél több embert vezethessek Istenhez. Nagyon hálás vagyok, hogy a nagytemplomi gyülekezetben lehetek, ez egyben megtisztelő feladat is. Olyan közösség ez, ahol a különféle hitéleti alkalmak által kapcsolódhatunk Istenhez és egymáshoz.

5

Mit gondol, mi vezetheti az Úrhoz közelebb az embereket? Az, ha nemcsak elfogadnak valamit, hanem merik feltenni Istennel kapcsolatos kérdéseiket. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyéni hitéleti kérdéseket az emberek „vitassák meg” Istennel. Keresni kell személyesen őt, és akkor a nehézségeken is kön�nyebben keresztüljut az ember. Aktív életet élek, azonban a hitéletemben nagyon fontos az Isten előtti csendben megállás. Amikor tehetem, elmegyek az erdőbe imádkozni, ami mindig különleges élmény. Azt tapasztalom, hogy Isten minden helyzetben tud újat mondani, valamit, amire igazán szükségünk van, csak figyelni kell őrá.  BUZÁS BORBÁLA


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2019/19. szám  

Reformátusok Lapja 2019/19. szám