Reformátusok Lapja 2019/7. szám

LAPJA

REFORMÁTUSOK

LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, 2019. FEBRUÁR 17. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA ÁRA: 320 FT

Nagy tervek a Mérnökmisszióban NÉMETH BALÁZS MÉRNÖK–LELKÉSSZEL BESZÉLGETTÜNK

2

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Lakozzék a te Szentlelked bennem, tartsa tisztán szívemet a bűnös indulatoktól és gondolatoktól, és amikor romlottságom bűnt akar gondolni, szólni vagy cselekedni, Lelked intsen, feddjen és tartóztasson engem.  SZIKSZAI GYÖRGY: KERESZTYÉNI TANÍTÁSOK ÉS IMÁDSÁGOK, 1786

12

8 A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: 1-217-6809 (szerkesztőség), 1-217-6259 (kiadó).

Fax: 1-217-8386.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

16

24

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó (felszerk@reflap.hu): T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Bagdán Zsuzsanna (bagdan.zsuzsi@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kun András Nándor, Petrőczi Éva.

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Köves Béla igazgató.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x

INTERJÚ

6. Személyre szabott oktatás – távolról | Lutár Balázst kérdeztük a Magyar Református Szeretetszolgálat új programjáról

REFORMÁTUS SZEMMEL

7. A bot, amelyre támaszkodunk | Kovács Mihály vezércikke

AKTUÁLIS

8. Ahol a gyerekek röpképesek lesznek | Beszélgetés a Bárka-tábor szervezőivel

INTERJÚ

12. „A kapcsolatot ápolni kell”| Novák Katalin államtitkár és férje, Veres István vallomása a házasságról

REFORMÁTUS ÉLET

16. Ezüstérmes a református iskola vendéglátócsapata | Ízelítő a Dobos C. József Emlékverseny hangulatából

GONDOLATOK

20. Üdvösség | Köntös László rovata 21. „Isteni ember”: az új globális utópia? | Ablonczy Bálint publicisztikája

REFORMÁTUS ÉLET

24. Kegyelmi lakodalom | Hetven éve házasságban

PORTRÉ

30. Öt kérdés – öt válasz | Komor Csaba nyíracsádi lelkész válaszol kérdéseinkre

REFORMÁTUS ÉLET

Címlapfotó: Kalocsai Richárd

31. Nagy tervek a Mérnökmisszióban | Németh Balázs mérnök-lelkésszel beszélgettünk 2019. február 17.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

II. 17.

VASÁRNAP

II. 18.

HÉTFŐ

II. 19.

KEDD

II. 20.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

„Velük voltak Isten prófétái, akik támogatták őket.” (Ezsd 5) Hívő bölcsesség adatott Isten népe akkori vezetőinek és véneinek, akik a templom újjáépítését vezették. A perzsa helytartó kérdésére bölcsen feleltek: nem védekeztek, nem magyarázkodtak, végképp nem háborodtak fel, hanem tömören elmondták népük és templomuk egész történetét mint Isten cselekvését, nem tagadva a saját bűneiket sem (3–5; 11–16). Ez a hívő bölcsesség adatott a perzsa helytartónak is. Mert ez adatik azoknak is, akik hivatalosan nem hozzánk tartoznak. Tattenaj helytartó e bölcs hitből fakadóan írja meg Dárius királynak levelét, amelyben szó szerint idézi a zsidó vének válaszát. A helytartóban nincsen rosszindulat, hanem inkább segítő szándék, amely nem ügyet akar, hanem megoldást, a tartományában élők javára (6–10). Urunk, köszönjük, hogy te adsz nekünk hitből fakadó bölcsességet a legnehezebb helyzetekben is. Ez nem okos diplomácia, mert nem kötünk olcsó, hazug kompromisszumokat, hanem a te áldott cselekvésed ebben a világban, általunk.

Jn 7,40–53  91. zsoltár (1) „…nézzenek utána ennek…” (Ezsd 6,1–12) Mindent „rögzíteni” kell. Gyakran több idő és energia a folyamatok rögzítése, mint maga az érdemi munka. Mégis fontos, ha ellenőriznek minket, mert levédi a papír az ügyet (1–2), valamint megőrzi azt a jövő számára is. Círus rendeletének megtalált jegyzőkönyve megmentette a templom építését, hiszen a dokumentumból kiderült, hogy a zsidók a korábbi alapokra tényleg felépíthetik templomukat (3–5). Ez nem hitbéli, hanem politikai döntés volt. Mégis megfontolandó annak eredménye, miszerint minden kultúrát a maga zavartalan szépségében őrizzünk meg (6–12). Csak az élő Istenbe vetett hit lát ennél többet. Csak ez a hit látja, hogy minden dokumentálás fontos és ugyanakkor kérdéses, mert egyre inkább csak dokumentálunk, láttatunk, és nem cselekszünk. Csak ez a hit látja be, hogy ebben a hasadt világban azonban lehetetlen csak cselekedni, mert először és mindenekelőtt láttatni kell. Csak ez az élő Istenbe vetett hit látja a rögzített isteni szó mögött is az üzenetet, valamint a megváltás evangéliumát.

Jn 8,1–11  223. dicséret (18) „…Isten szolgálatába állították…” (Ezsd 6,13–22) Isten szolgálatában állunk. Ebben a szolgálatban megőriz és megvéd bennünket a mi Urunk. Ehhez még a világi felsőbbséget is felhasználhatja. Így ígéretünk van arra, hogy hűséggel elvégezhetjük azt, amit ő ránk bízott, ahogy Isten népe akkor és ott elkezdhette és befejezhette a templom újjáépítését. A magunk helyén mi is elkezdhetjük és befejezhetjük a magunk részét az Isten országának építésében. Isten épít, mi csak az eszközei vagyunk (13–15). Ebben a szolgálatban fontos a szentség és a tisztaság. Ennek kifejezése a templom felszentelése, a papok szolgálatba állítása, az előírt páskaünnep megtartása (Kr. e. 515).

A szentségünk a szabadító Istenben van, aki a maga számára elkülönített bennünket. Az elkülönülés nem jelenti a másik lenézését, végképp nem jelenti az ellenséges szembenállást a másikkal. De fontos a határok meghúzása, az út kijelölése, annak engedelmes követése. Ahol minden összekeveredik, ott halálos káosz nyeli el az életet (16–22). Bátorít ez az igeszakasz, Urunk hitvalló szolgálatára hív, abban megtart. Így életünknek üdvösséges iránya és békessége van.

Jn 8,12–20  500. dicséret (6) „…ez az Ezsdrás eljött Babilóniából…” (Ezsd 7,1–10) Az építkezés mindig zavaró, látványos, szemet szúr. Kiemeli a másik jelenlétét. Az ellenséges samá­ riaiak ezért jelentették fel a templomépítést. Dárius ugyan megengedte a templom felépítését, de utódai a békesség miatt inkább a zsidók belső, vallási életének megerősítésére helyezték a hangsúlyt.

Hiszen egy nagy birodalomban mindenki élhet a saját vallása szerint, és abból kevesebb baj lesz, mint az önmagukat megjelenítő építkezésekből. Higgy, amit akarsz, mondj, amit akarsz, szabad vagy, elégedj meg ezzel – de érdemi beleszólásod nem lesz a dolgok menetébe. A kutatók szerint ezért küldték Ezsdrás papot és írástudót Jeruzsálembe Kr. e. 458-ban: foglalkozzanak a zsidók a saját vallásukkal, írásukkal, törvényükkel, hitükkel! Ez kevésbé demonstratív. A világ alkuk, érdekek féktelen, halálos meccse, ahol életveszélyes lehet, ha illetéktelenül és látványosan jelenünk meg ott, ahol nem kellene.

Ezen a világon csak az a Megváltó segíthet, akit az Írások meghirdettek. Mi ezt a Krisztust hisszük,

Reformátusok Lapja 2019. február 17.

| AZ IGE MELLETT |

amikor ebben a világban élve az Írásokat kutatjuk és tanítjuk, akárcsak Ezsdrás (10), és bízunk az Isten megváltó erejében (6).

Jn 8,21–29  298. dicséret (27) „Áldott az Úr, őseink Istene, aki arra indította a király szívét…” (Ezsd 7,11–28) Dárius utódai, fia és unokája, Xerxész, más néven Ahasvérós Kr. e. 485–465 között uralkodott, ez Eszter könyvének időszaka, majd Artaxerxész, más néven Artahsasztá Kr. e. 464–424 között ült a perzsa trónon. Artaxerxész hivatalos rendelkezésben küldte haza Ezsdrás papot más papokkal és lévitákkal, valamint azokkal együtt, akik Isten népe közül haza akartak menni (11–13). Feladatuk a zsidó istentisztelet és lelki élet helyreállítása volt (14–17). Ezt a király támogatta (18–26), anyagilag (21–22) és szigorú határozatokkal (26) egyaránt. Ezsdrás pedig nem Artaxerxészt magasztalta ezért a lehetőségért, hanem az Urat, aki felindította a király szívét mentő szeretetre.

Felépült az Úr háza, de fel kellett azt ékesíteni Isten hívő népével, akik Lélekben és igazságban imádják az Urat (Jn 4,23–24). Az Úr megváltó hatalma népével van, összegyűjti őket mindenünnen, és megerősíti őket ebben a hatalomban (27). Csak erre van szükség. Mi soha nem önmagunkat, hanem csakis ezt a krisztusi, megváltó hatalmat láttathatjuk, építhetjük, képviselhetjük és hirdethetjük ebben a világban.

Jn 8,30–36  467. dicséret (23) „…könyörögtünk ezért Istenünkhöz…” (Ezsd 8,1–23) Ezsdrás böjtöt hirdetve imádkozott a vele hazatérőkkel, a családokkal, papokkal, lévitákkal és templomszolgákkal. Az imádságban megalázzuk magunkat az Úr előtt, mert életutunkon és földi életünkön túl is mindenben őrá hagyatkozunk, hogy „jó utunk” lehessen: nekünk, szeretteinknek, a ránk bízott „jószágoknak” (21). Az imádságban megalázzuk az ellenséget, annak „seregét és lovasságát”, minden általa támasztott gondot és terhet, mert Urunk nagyobb minden itteni seregnél. Az imádságban nem menekülünk illúziókba, továbbra is számolunk az ellenséggel, de nem rettenünk meg tőle, mert hatalmasabb Urunk van annál. Az imádságban megvalljuk, hogy szégyelljük félelemmel teli hitetlenségünket (22). Az imádságban hitvallást teszünk arról, hogy Istenünk mindazoknak javára van, akik őt keresik. Az Úr oltalmaz (22). Ő valódi, örök, maradandó javakkal ajándékozott meg bennünket Jézus Krisztusban. Erre van szükségünk. Jézus Krisztusban minden kérésünket meghallgatta az Isten (23).

Jn 8,37–47  483. dicséret (29) „Vigyázzatok rá, és őrizzétek meg, amíg meg nem méritek…” (Ezsd 8,24–36) Ezsdrás, hogy kifejezze Istenébe vetett bizalmát, nem kér katonai védelmet az útra. Nehémiás elfogadja a katonai védelmet (Neh 2,9). Üdvözítő Istenünk emberi eszközökön keresztül is védelmez. Egy dologhoz viszont Isten szigorú előírása szerint is mindig kell a „katonai rend” és védelem.

Ezek az anyagi természetű ügyek. Ezsdrás a vezetők jelenlétében mérte meg a babiloni király által a templomnak ajándékozott kincseket (27). Minden anyagi természetű ügyet szigorúan kell kezelni, de különösképpen az Isten számára elkülönített szent dolgokat (28). Az Istennek elkülönített, „szent emberek” élete ezért sokféleképpen nehéz, terhelt, kegyelemre szorult élet. Nem azért, mert ezek rosszabbak bárkinél is, sőt, a világ ügyleteihez képest Isten népén tényleg látszik a szentség.

Ugyanakkor, a világ tökéletlensége és a szent ügy érzékenysége miatt, itt a legkisebb tévedés is üvölt. Ezért terhelt és kegyelemre szoruló Isten népének szolgálata (28). Jó azonban tudni, hogy ezek a kincsek csak rövid ideig vannak ránk bízva. Az a feladatunk, hogy hiánytalanul továbbadjuk és hűségesen gyarapítsuk azokat. Egyre nehezebb ez a szolgálat, mert gyarló és gyanakvó itt mindenki. Nem véletlen, hogy még ezek a kirakatosan hű sáfárok is alig győzik bemutatni szolgálatuk után az engesztelő áldozatokat (35–36). Jó volt felvenni, megőrizni, gyarapítani a drága, szent kincset, de még jobb lesz átadni másoknak, Uram (29–34).

Jn 8,48–59  425. dicséret

II. 21.

CSÜTÖRTÖK

II. 22.

PÉNTEK

II. 23.

SZOMBAT

2019. február 17.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

azt tapasztaljuk, hogy még többen is szeretnének a programban részt venni, de egyelőre csak kétszer hatvan helyünk van.

Miből érzik, hogy igény van az internetes tanításra?

Tapasztaljuk, hogy sokan nyitottak, megvan a jó szándék ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élőket támogassák, de például az utazási költség vagy az időigény akkora, hogy a segítség végül elmarad. A virtuális tér kitűnő helyszín, belevágunk a technológia jószolgálati alkalmazásába. Minden programba bevont fiatal tabletet kap, így tudja tartani a kapcsolatot a mentorával.

A szolgálatunkat mostantól földrajzi távolságtól függetlenül tudjuk végezni.

Milyen tárgyakról, tudományterületekről van szó?

Hetedik osztályos fiataloknak szól a program, rájuk szabják a tananyagot – nekik keresünk mentortársat. Meglátjuk, milyen tantárgyra lesz igény: történelem, matematika vagy éppen földrajz, nyelv, irodalom.

Az ózdi központunkban kialakítottunk egy digitális tantermet, amelyet felszereltünk a 21. század legmodernebb technológiájával. Van interaktív tábla, számítógép robotika szakkörhöz és kódoláshoz. Ebben a teremben nem csak a mentoráltjainkat tanítják majd, az ózdi iskoláknak felajánljuk, hogy hozzák el diákjaikat, és tartsanak nekik órákat ezekkel a modern eszközökkel. Az MRSZ a tanároknak külön képzést is tart, hogy ki tudják használni a tanterem adottságait.

Személyre szabott oktatás – távolról Tanulásukhoz kapnak plusz információt, lehetőséget és tabletet a hátrányos helyzetű fiatalok a Magyar Református Szeretetszolgálattól (MRSZ). Márciusban indul HEGEDŰS MÁRK a Válaszút a sikeres életpályáért program, ennek része az internetes mentorálás, amelyhez fiatalok jelentkezését várják, akik valamelyik tantárgyból szívesen lennének internetes segítői hetedikes diáktársuknak. Lutár Balázst, az MRSZ szociális fejlesztési vezetőjét kérdeztük a részletekről.

Hogyan zajlik az e-mentorálás?

Interneten és Skype-on, illetve egy új, pedagógusok által fejlesztett tanulástámogató rendszeren keresztül, amelynek a lényege, hogy személyre szabott feladatokat kapnak a diákok.

Kik kerülhetnek a programba? Ózdi fiatalok, akiket nemcsak pedagógus segít, hanem szociális tanácsadó és mentálhigiénés mentor is. E segítői körhöz csatlakoznak majd a fiatal mentorok szerte az országból, akik személyesen is találkozhatnak egy kiválasztó táborban. Szerintem nagyon fontos, hogy a virtuális találkozást lehetőleg megelőzze a személyes ismeretség. Az embernek alapvető igénye a társas lét és a személyes kapcsolódás. Féltünk, hogy be tudjuk-e vonni az ózdi fiatalokat, jönnek-e majd önként, örömmel. Most 6

Reformátusok Lapja 2019. február 17.

Milyen eredményre számítanak?

A cél, hogy amit mutatunk, felkeltse a fiatalok figyelmét, új fókuszpontként szolgáljon. Mindez talán jobban leköti az új generáció figyelmét. Szeretnénk játékossá formálni a tudás­ anyag átadását. Ez különösen hasznos azoknál a fiataloknál, akik valamilyen okból a hagyományos eszközrendszerrel nem vonhatók be.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

HATVAN MENTOR JELENTKEZÉSÉT VÁRJÁK Folyamatosan lehet jelentkezni e-mentornak a Magyar Református Szeretetszolgálatnál. Olyan gimnazista fiatalok jelentkezését várják, akik legalább fél éven át, heti egy órában szívesen lennének támaszai egy ózdi hetedikes diáknak a tanulásban. A jelentkezéskor megadható, hogy melyik tantárgyakban tudna segíteni a jelentkező. „Elsősorban a szándék a fontos, aki szeretne segíteni, mindenképpen jelentkezzen” – mondja Tamáskó Tünde, az MRSZ ifjúsági programvezetője.

Egyébként a mentorok is kérhetnek tanácsokat egy pedagógiai mentortól. A programban való részvétel elszámolható az érettségihez szükséges ötvenórás közösségi szolgálathoz.

Jelentkezni a tamasko.tunde@jobbadni.hu címen lehet.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

A bot, amelyre támaszkodunk A szerző nyugalmazott esperes

Valamelyik nap eszembe jutott egyik, a kereskedelemben dolgozó ismerősöm megállapítása, aki szerint kétfajta karácsonyi ajándék van. Vannak az úgynevezett sablonos ajándékok, és vannak olyanok, amelyek nem kerülnek sokba, mégis örömöt szereznek annak, aki kapja. Utóbbiakhoz elsősorban fantázia kell.

Korábbi szolgálati helyemen az egyik idős as�szony is kapott ilyen „fantáziaajándékot”: egy botot. Ugyanis az történt vele, hogy a hozzátartozói elvitték egy bevásárlóközpontba a karácsony előtti napokban. Autóval mentek, és miután kiszálltak, szerettei karonfogva vitték őt egyik helyről a másikra. Vele volt nélkülözhetetlen kísérője, a botja is,

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!”

(Péld 3,5) amelyet azonban nézelődés közben az egyik pultnál felejtett, és csak otthon vette észre, hogy hiányzik.

Nagyon szomorú volt, mert e nélkül el sem tudta képzelni további életét. Ezt a szomorúságát a család is tudta – az idős asszony legnagyobb meglepetésére néhány nap múlva hasonló botot talált a karácsonyfa alatt. Olyan örömmel vette a kezébe, mintha a régi lett volna. – Nagy örömömre szolgál azóta is – és milyen jó a fogása! – mondta többször is.

A bot a Bibliában is előfordul valóságos és szimbolikus értelemben egyaránt. Általában a pásztorral kapcsolatos, aki ezzel terelte nyáját, és amely védőeszközül is szolgált. Használták mérésre, fegyelmezésre, királyok hatalmi jelvényeként is (jogar), és ismert volt a kenyér botjaként is, amely falba erősített cövek volt, erre szúrták rá a lepény alakú kenyereket. Az Újszövetségben Jézus a jó pásztor, aki védi, tereli és számontartja a nyáját.

A bot mindezek mellett az öregek és betegek számára támaszként is szolgált. Átvitt értelemben valamennyiünknek szüksége van rá mint biztonságérzetre, amely a keresztyén ember számára a hit. Ebben az évben is szükségünk lesz rá. Persze lehetne mondani más dolgot is, ami fontos lehet:

ilyen a pénz, a jó egészség, az, hogy együtt maradjon a család, és említhetnénk még sok más egyebet. Ezek valóban erősíthetik a jó közérzetünket, azonban a hit olyan támasz, olyan kapaszkodó, amely az olyannyira szükséges félelemmentes életre, biztonságérzetre akar elvezetni minket.

Tudjuk, hogy többféle hit is van. Általános értelmezés szerint vannak, akik bizonyos dogmák, vallásos tan(rendszer) elfogadását értik rajta, némelyek pedig valamely tudományos tantétellel való azonosulásként értelmezik. Bármelyik meghatározást vesszük is figyelembe, mindegyik valamilyen tanítás, hitelv(ek) elfogadását, igaznak tartását jelenti – személytelenül. A hit igazi mélysége: hinni valakiben, ráhagyatkozni. Bízni valakiben, aki felől nincsenek kétségeim, hogy a javamat akarja.

Akire rá merem bízni az értékeimet, a vagyonomat.

Ennek a bizalomnak kell összekötnie a házastársakat egymással, és ez a hit köt össze azzal az orvossal is, akire ráhagyatkozom a műtőasztalon, a pedagógussal, akire otthagyom a gyermekemet reggel a bölcsődében, az óvodában, az iskolában, vagy amikor a saját életemet bízom rá arra az ismeretlen emberre, amikor felszállok a villamosra vagy autóbuszra. Ebben az évben is nagy szükségünk lesz arra a támaszra, amelyet Isten közelsége jelent nekünk. Ez a hit megóv a kétségbeeséstől, az Istentől elszakadástól, a szenvedéstől, a haláltól és betegségtől való félelemtől, a hétköznapok hiábavalóság-érzetétől, az értelmetlenség felé sodródástól, a lelki-szellemi ingadozástól, amely oly sokakat megkísért.

Ez a hit személyre szabott. Ezt a fajta támaszt nem lehet örökségképpen kapni, tanulással megszerezni vagy megdolgozni érte – ez a hit Isten ajándéka. Nagy kincs annak, aki kapja, és fontos, hogy vigyázzunk erre a fajta hitre. Ne veszítsük el akkor sem, amikor a mindennapok forgatagában járunk, és akkor se hagyjuk el, amikor azt gondoljuk, hogy nincs szükségünk rá, mert ahhoz, hogy ez hasznos útitársunk legyen, felülről kapjuk az erőt.

Ezzel a lelki támasszal járjuk életünk további útjait, és maradjunk is meg ebben, hogy Pál apostol egyik hitvallása a miénk is legyen: „tudom, kiben hiszek…” (2Tim 1,12)  2019. február 17.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

Ahol a gyerekek röpképesek lesznek Újra önkénteseket toboroznak a Bárka-tábor fedélzetére: idén is folytatódnak egyházunk tavaly elindult, nagyszabású esélyteremtő nyári táborai. Miért van szükség a FEKE GYÖRGY gyerekek ilyen megközelítésű táboroztatására, milyen eredményeket lehet elérni ilyen rövid idő alatt, mivel gazdagodnak a résztvevők? Az első év tapasztalatairól Becze Orsolya szakmai vezetőt és Gőbel Gergely projektmenedzsert kérdeztük.

se szenvedjenek hiányt. Körülbelül kétszáz ember összehangolt munkája kellett ehhez. A helyszínen dolgozó szakmai stábot Becze Orsolya vezette, erről beszéljen ő.

BECZE ORSOLYA: Nagy mérföldkövet teljesítettünk, azt mondhatom, sikeresen. Megszerveztük a tábort, megtöltöttük a kilenc turnust foglalkozásokkal, épségben hazatért mindenki.

Persze nem ezek a legnagyobb sikerek, hanem a kísérőktől, stábtagoktól folyamatosan érkező pozitív visszajelzések és az, ahogyan ezek a gyerekek a tábor végén távoznak.

Milyen volt önöknek a Bárka-tábor első éve?

GŐBEL GERGELY: A nyár intenzív időszak volt, végig turnusokkal. A legelső különösen is pörgős volt, hiszen először találkoztunk a gyerekekkel és a kísérőikkel, először láttuk munka közben az élménypedagógiai szakembereket és az önkénteseket, akkor volt a projektnyitó rendezvényünk is. Összességében azonban kialakult valamiféle rend, amelyben mindenkinek megvolt a feladata. Az enyém a háttérmunka volt: sokszor az íróasztal mögül segítettem a program megvalósulását. Azokkal álltam kapcsolatban, akik orvosként, vízimentőként, szállásadóként, beszállítóként hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek semmiben

Mi történt a gyerekekkel? Mi számít sikernek?

BECZE ORSOLYA: Nagyon sok kudarcot, bántást, traumát elszenvedett fiatallal találkoztunk a táborban. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy bármenyire hátrányos helyzetű vagy nehéz sorsú legyen is, mindegyikük nyitott a játékra, van bennük kíváncsiság, érdeklődés, igény a tapasztalati tanulásra. Sokszor a kudarcos iskolai körülmények nem teszik lehetővé, hogy játékosan, élményeken keresztül tanuljanak, az élménypedagógiára épülő táborunk viszont olyan közeg, ahol a gyerekek megélhetik ezt. Azt tapasztaltuk, ha folyamatosan szeretetteljes légkör veszi őket körül, és támogatást, elismerést kapnak, akkor a tábor végére a kudarcok ellenére is pozitív önképet alakítanak ki magukról, úgy mennek haza, hogy tudják: ők értékes, szerethető emberek. Ez az igazi siker.

Mit értsünk kudarcos iskolai körülményeken?

BECZE ORSOLYA: Sok esetben súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények, veszélyeztetettség áll egy-egy gyerek problémáinak hátterében. Sajnos ezeket az iskolarendszer felerősíti: a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek sok esetben nincsenek önálló tanulási képességeik, motivációjuk, pozitív követendő mintáik, amelyek elsajátítása a szocializáció lényeges része, ennélfogva nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy a többiek. Az egyik legnagyobb hátránya ezeknek a gyerekeknek például a verbalitás alacsony szintje.

A formális oktatás kevéssé képes személyre szabott módon alkalmazkodni az egyéni adottságokhoz. A tábor elfogadó és támogató közege a tapasztalati tanuláson keresztül kiváló terep arra, hogy új életre keljenek a kihunyóban levő

„A Bárkában tetszett az, hogy itt közvetlenül tehetünk azért, hogy a gyerekeknek jó legyen.”

8

Reformátusok Lapja 2019. február 17.

| AKTUÁLIS |

motivációk és érdeklődések. Az élménypedagógiai foglalkozásokon játszott játékok sokféle képességet megmozgatnak. Az egyik fejleszti a másikat. Mindemellett a játék szociáliskompetencia-fejlesztő hatása is lényeges. A gyerekek lépésről lépésre haladva kapnak instrukciókat arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék a társas helyzeteket, ami által fejlődnek a konstruktív, proszociális viselkedéshez szükséges készségeik.

GŐBEL GERGELY: A gyerekek egy része a nevelőszülői hálózatból, a másik része vér szerinti csa„Egész más volt testközelből látni ládjából, de nem feltétlenül minden szempontból önzetlen és befogadó szocializációs közösségből ezeket a nehéz sorsokat, és megtapasztalni érkezik. Az élménypedagógiai műhelyeken túl is azt, ahogy a szakmai felügyelet mellett foglalkozunk velük – szabadidő-szervezőink változatos programokról gondoskodnak a tábor idekialakult bizalmi légkörben szeretettel és je alatt. Volt, hogy a foglalkozásokon meg kellett odafigyeléssel ilyen rövid idő alatt is szakítani a pedagógiai fonalat, mert olyan trauma változást indíthatunk el.” merült fel, amely azonnali kibeszélést kívánt. Ekkor leállt minden, körbeültek, és megbeszélték, amit lehetett. azt is, hogy a világ lehet akár kiszámítható is, vannak emberek, BECZE ORSOLYA: Persze a beépüléshez időre van szükség, az akikben meg lehet bízni. A kísérőként részt vevő pedagógusok nem egyik napról a másikra valósul meg, de pozitív megerősípedig saját élményként élhetik meg, hogy az élménypedagógia tést kapnak azáltal, hogy megtapasztalják: a negatív cselekenem az öncélú játékot jelenti. detek büntetése helyett konstruktív konfliktuskezelés is alkalmazható, valamint mintát látnak arra, hogy lehet tévedni, lehet Milyen visszajelzések jöttek a kísérőktől? hibázni, de az arra adott környezeti válasz nem kizárólagosan BECZE ORSOLYA: Az egyik igazgató nemcsak a gyerekeket hozés nem minden esetben a büntetés, a kirekesztés, a címkézés. ta, hanem teljes tantestülettel vett részt a táborban. Szakmai Ez a megerősítés pozitív, szerethető énképet épít fel a fiatalban megvalósítónk, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely jóvola tábor végére. tából a pedagógusok is résztvevőként lehettek ott az élménypedagógiai foglalkozáson. Az elsődleges célunk az volt, hogy Mire elég a hat nap? megismerjék a módszert, és kialakuljon bennük egyfajta bizaGŐBEL GERGELY: Ezek a szeretetéhes gyermekek olyan befolom a módszer iránt. A visszajelzések alapján ez a néhány nap gadó közeget tapasztalhattak meg, amely talán nem volt jelnagyon pozitív hatással volt a gyerekekre és a pedagógusokra lemző az életükben. Kialakult velük a kapcsolat, amelyet tovább egyaránt. Szakmailag ők is sokat fejlődtek, és azt látták, hogy a kell vinni. Szeretnénk az összes fájdalmat magunkhoz ölelni, közös munka jelentős változásokat indított el a gyerekek szede csoportvezetőként lehetetlen egy-egy turnus után kétszáz mélyiségfejlődésében is. Elfogadóbbak lettek, jobban ki tudják gyerekkel tartani a kapcsolatot. Viszont idén lesznek visszatémagukat fejezni csoportban is. Ahogy az igazgató fogalmazott: rők, a pályázat ezt, hála Istennek, nem tiltja. Oktatóinknak és ezek a foglalkozások szárnyat adtak gyerekeiknek, mondhatni önkénteseinknek is többféle képzést szeretnénk adni, hogy jobröpképessé tették őket a tábor végére. ban meg tudják érteni a gyerekek helyzetét, és kisebb létszámú csoportokban is gondolkodunk.

Korábban ön is azt nyilatkozta: más ember lett a kilencedik turBECZE ORSOLYA: Leginkább arra elég, hogy kiépüljön bennük nus végére. egyfajta bizalom. Például az élménypedagógiai foglalkozásokat BECZE ORSOLYA: Bár eddig is esélyegyenlőségi projektekben a pedagógus facilitátorként segíti. Ha elakadnak, vagy teljesítdolgoztam, de a tábor adta közös élettérben számos közös szehetetlen kihívást jelent a feladat, a gyerekek megtapasztalhatmélyes élményt élhettem meg, és ez nagyon más, mint az irodai ják, hogy kérhetnek segítséget egy felnőttől, pedagógustól. Ez a munka. Egész más volt testközelből látni ezeket a nehéz sortanulási élmény fontos a bizalom helyreállításában, abban, hogy sokat, és megtapasztalni azt, ahogy a szakmai felügyelet mellett a gyerekek a tábor után is képesek legyenek bizalmi kapcsolakialakult bizalmi légkörben szeretettel és odafigyeléssel ilyen rötokat kialakítani a környezetükben élőkkel, a felnőttekkel. Kísérő vid idő alatt is változást indíthatunk el. Fontos felismerés volt szátanáraikkal pedig egy sokkal mélyebb bizalmi, támogatói kapmomra az is, hogy ebben a táborban csak gyerekek vannak: nem csolat alakul ki a közös élménynek köszönhetően. Így nemcsak számít, milyen szociális háttérből érkeztek, milyen képességeik azt viszik magukkal, hogy ők szerethetők és értékesek, hanem 2019. február 17.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

FOLYTATÓDIK A KALAND A Bárka nemcsak egyszerű nyári táboroztatási lehetőség, hanem a felzárkózást segítő, esélyteremtő, képességeket kibontakoztató integrációs tábor. A Magyarországi Református Egyház szakemberei évek óta végzik ezt a munkát tanodáinkban és tehetséggondozási programjainkon keresztül – a Bárka-táborokat azért szervezték meg, hogy ez a tanév folyamán elkezdődött fejlesztés ne szakadjon meg a nyári szünetben. Egyházunk egy sikeres nyolcszázmillió forintos európai uniós pályázatnak köszönhetően hatezer-ötszáz, zömében hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű 1–11. osztályos tanuló táboroztatását vállalta 2018 és 2021 között. Csak tavaly több mint ezerötszáz, főleg református oktatási intézményekből, tanodákból, nevelőszülői hálózatból érkező gyerekkel foglalkoztak. A táborok kerettörténetét – a Balaton-parti helyszínek és a bibliai üzenet miatt – a bárka motívuma adja, a készségfejlesztés mellett a lelki tartalom is fontos része a szakmai programnak. A nyári táborok idén is folytatódnak, már lehet segítőnek jelentkezni, 18 és 35 év közötti fiatalokat várnak. Részletek a barkatabor.reformatus.hu, illetve a reformatus.hu oldalon.

10 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

| AKTUÁLIS |

vannak. Hogy a különleges bánásmódot igénylő gyerek az őt körülvevő környezet hatására képes kilépni komfortzónájából, hogy a siket és nagyothalló gyerekek nem hátrányként élik meg fogyatékosságukat. Csak az számított, hogy kapcsolódhassanak egymáshoz.

Hogyan kerültek a Bárka fedélzetére?

BECZE ORSOLYA: Ez a szívügyem. 2005 óta dolgozom hazai és nemzetközi esélyegyenlőségi projektekben, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai és óvodai integrációját, iskolai sikerességét hivatottak támogatni. Ott találkoztam először más, alternatív pedagógiai módszerekkel, és láttam, hogy azok nemcsak az ő esetükben sikeresek, hanem a gyerekközpontú pedagógiával úgy általában milyen sikereket lehet elérni. Az elfogadó, integráló, együtt nevelő pedagógiai kultúra kiépítésén, valamint a szegregáció és a különböző, oktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítésén, befogadó iskolai és óvodai környezet kialakításán dolgoztunk.

Ezek a módszertani és kompetenciaalapú fejlesztések nagymértékben hozzájárultak a hazai felzárkózási politika intézményesüléséhez, az integrált pedagógiai rendszer kiépítéséhez, egyben megteremtették tanodaprogramunk és a Bárka-tábor közvetlen kormányzati előzményét. Ezáltal a Bárka-tábor szinergikusan, egymást erősítő lehetőségként kapcsolódik ahhoz az intézményi integrációhoz, ahonnan a gyermekek érkeztek.

GŐBEL GERGELY: Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és jogelődjében dolgoztam: európai uniós pályázatokkal foglalkoztam. Környezetvédelmi és fenntarthatósági kampányokat menedzseltünk, amelyekkel óvodásokat és iskolásokat céloztunk meg, de csak nagyon távolról láttam, hogy ezek mennyire hasznosak, a gyerekek bevonódnak-e. A Bárkában tetszett az, hogy itt közvetlenül tehetünk azért, hogy a gyerekeknek jó legyen. Sok turnusra el tudtam jutni, ha csak rövid időre is, de láttam, milyen remekül végzi a dolgát a szakmai stáb, és a táborozó „matrózok” milyen jól érzik magukat velük, bizalommal fordulnak vezetőikhez, ahogy gyerekként én is tettem.

Ezért érdemes dolgozni.

Gyerekként ön is táborozott?

GŐBEL GERGELY: A Fokoláre mozgalom tagjaként évekig táboroztam, majd kamaszként, fiatalként táboroztattam is. Gyerekként nagyon boldog voltam, hogy mindig tudtam kihez fordulni az apró-cseprő problémáimmal. Négyévesen rácsimpaszkodtam a tizenhét évesekre, és örültem, hogy szeretnek, vágytam hát vis�sza. Akkor még nem láttam, mekkora munka ez. Sok pozitív tapasztalatot kaptam attól a közösségtől, és ahogy idősebb lettem, örömmel adtam vissza ebből valamit. Azért táboroztattam, hogy másoknak is legyen olyan jó, amilyen nekem volt gyerekként. Ekkor már tudatosan figyeltem arra, hogy a gyerekek számára én vagyok a kapaszkodó, a mentőöv, amely révén a tábor nekik is életre szóló élmény lehet.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR 2019. február 17.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

„A kapcsolatot ápolni kell” Tizenkettedszer rendezték meg február 10. és 17. között Magyarországon a házasság hetét, hogy ezzel a kezdeményeJEZSOVICZKI zéssel irányítsák a figyelmet a házasság és NOÉMI a család fontosságára. Ebből az alkalomból Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és férje, Veres István kivételt tettek, és interjút adtak arról, miként élik meg ezt az életre szóló szövetséget, hogyan adják tovább a család és a házasság értékeit a gyermekeiknek, és hogyan őrzik meg a napjainkban egyre többféle kihívásnak kitett családi harmóniát.

12 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

A házasság hetének mottója idén a Randevú egy életen át.

Emlékeznek az első randevújukra?

VERES ISTVÁN: Valamikor 1999 nyarán történt. Már két éve tanultam az egyetemen, amikor Kati 1996 szeptemberében odakerült. Akkor ismertük meg egymást. De eltelt három év, mire eljutottunk a randevúig. 2001 nyarán kértem meg a kezét, majd a következő évben összeházasodtunk.

Van lehetőségük, idejük ma is randevúzni?

NOVÁK KATALIN: Arra, hogy kettesben legyünk, nagyon kevés lehetőségünk van, de ez elsősorban a három gyerekünk miatt van így. Reggelente és esténként általában mindannyian együtt vagyunk. Ők már viszonylag nagyok, tíz-, tizenkettő és tizenöt évesek, vannak különóráik, este tanulnak, készülőd-

| INTERJÚ |

nek másnapra, hétköznap ezért nem tudunk programot szervezni, a hétvégéket jellemzően ötösben töltjük. Ha a randevú nem szükségszerűen jelenti azt, hogy el is kell menni valahová, akkor mondhatjuk, hogy hétköznap esténként otthon randevúzunk. Sokat beszélgetünk.

bennünket. Hat évet voltam otthon a gyerekekkel, és aki már ismét dolgozó nőként ismert meg, talán el sem hinné, hogy volt olyan szakasz az életemben, amikor csak a gyereknevelés foglalkoztatott. Felejthetetlen időszak volt, a családunkról való gondoskodás teljes mértékben kitöltötte az életemet.

A házasság hete egyik célja, hogy segítsenek azoknak, akik még nem döntöttek a házasság mellett, vagy benne élnek, de problémákkal küszködnek. Önök hogyan vélekednek erről a kezdeményezésről?

Megvalósult az, amit fiatal házasokNOVÁK KATALIN: Nagyon szeretem a házasság hetét, örülök ként elképzeltek arról, hogyan élnek neki, hogy évről évre gazdagabb a program és egyre többen majd? kapcsolódnak hozzá. Azok a fiatalok, akik még nem léptek rá NOVÁK KATALIN: Abban mindketten erre az útra, vagy az elején járnak, találkozhatnak valós, igaz biztosak voltunk, hogy nagycsaládot történetekkel, amelyek a legritkább esetben olyan ideálisak, szeretnénk. mint amilyet a mesékben lehet látni és hallani, viszont kideVERES ISTVÁN: Én három gyereket rül belőlük, hogy azok az emberek miért maradtak együtt, mi sze­ rettem volna, Kati négyet. Egy köti őket össze, miért hisznek abban, hogy a házasság fontos pél­­dát említenék arra, hogyan váltak erőforrás. Ez segítség lehet egy-egy olyan fiatalnak, aki éppen valóra az elképzeléseink: tavaly kaazon gondolkodik, hogy elköteleződjön-e. Manapság nehéz rácsony előtt leültettük a gyerekeket, belátni vagy kimondani, hogy igen, ez az én választottam, egy megkérdeztük, hogyan szeretnék töléleten át kitartok mellette. Ma már minden arról szól, hogy ne teni az ünnepet. Azt mondták, idén azt kösd le magad, ne ragaszkodj, változtathatsz, ha már kicsit is rossz, dobd ki, „Ha a saját nézőpontunkból legalább egy pillanatra képesek vegyél másikat. De a házasság nem áru, vagyunk kilépni, akár áthelyezni magunkat a másikéba, amit visszaviszek a boltba, ha nem tetszik. Ha pedig jönnek a gyerekek, sokszoelképzelni, ő hogyan láthatja a helyzetet, magunkat pedig rosan igaz, hogy életre szóló döntéseket kívülről látni, végiggondolni, mi mit hibáztunk, hozunk, és ez sokszor rémisztő a fiataabból már el lehet indulni a megoldás felé.” loknak. A másik probléma, hogy mindenki a tökéletes párt keresi. Pedig azt kell megtalálni, aki számomra tökéletes, vagy bibliai értelemben szeretnék, hogy szenteste csak öten legyünk együtt. Utána tökéletes társ. Gyakran nagyon nehéz abbahagyni a keresést, mehetünk bármerre, nem baj, ha több száz kilométert ülünk de lehet erőt meríteni abból, ha valaki jó mintákat lát maga előtt. a kocsiban és elutazunk a vidéken élő nagyszülőkhöz, de a Említhetem akár a saját szüleimet, akik negyvenöt éve házasok. huszonnegyedike legyen a miénk. Én mindig erre vágytam, Számomra ők jelentik a hiteles példát. Az ő házasságuk is muúgyhogy nagyon örültem a gyerekeink kérésének. Ami szintén tatja, mekkora ereje van az együtt megélt évtizedeknek. A háösszehozott bennünket, az a két év volt, amikor külföldön dolzasság olyan döntés, amelyet nem egyszer hoz meg az ember, goztam. Akkor nagyon magunkra és egymásra voltunk utalva, hanem ezerszer, az elköteleződés nem egyszer történik meg, kevés külső kapcsolatunk volt, ritkán láttuk a szülőket, a baráhanem folyamatosan meg kell erősíteni. Az, ha valaki egy teljes tainkat, inkább csak a nyári időszakban. Akkor a gyerekek és életet leél együtt a házastársával, azt bizonyítja, hogy nem adta mi is mindnyájan egymásba kapaszkodtunk, és ez ma is így fel útközben. Azok, akik esetleg nem így tesznek, soha nem fogvan. Az csak az egyik oldal, hogy házasságkötéskor mit tervez ják megtudni, milyen lehet ilyen hosszú ideig kitartani egymás el az ember arról, hogy tizenöt vagy húsz év múlva mi lesz. mellett. Hálás lehet az, akinek ez megadatik.

Ez nem úgy működik, hogy elindulunk, aztán minden megy tovább magától különösebb energiaráfordítás nélkül. A kapcsoHogyan tudják ezeket az értékeket a saját gyerekeiknek átlatot ápolni kell, tudatosan vinni előre. adni?

NOVÁK KATALIN: A mi életünkben is vannak olyan dolgok, neNOVÁK KATALIN: Jó azt látni, hogy – bár nem tudni, mi lesz tíz hézségek, amelyekkel együtt kell élnünk, de ezeknek a közös év múlva – most nagyon helyén van az értékrendjük. Ösztöleküzdése egy-egy újabb, a családunkat megerősítő kihívás. nösen jól látják a világot, az emberi kapcsolatokat. A jelenlegi Van három csodálatos gyerekünk: szerintem ennél nincs jobb jövőképük mindhármuknak egyértelműen az, hogy a fiúknak dolog a világon. A külföldön töltött évek valóban összehoztak 2019. február 17.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

lesz feleségük, a lányunknak lesz férje, és több gyereket is szeretnének. De nemcsak ebből derül ki, hogy egészségesen gondolkodnak, hanem az apróságokból is. Amikor arról mesélnek, mit fognak csinálni a jövőben, mindig beleszövik, hogy közösen a férjemmel, feleségemmel, a gyerekeimmel teszem ezt vagy azt. Látszik, hogy elképzelhetetlen, hogy nekik ne így épüljön fel az életük. Úgy gondolják, a házasság és a gyermekvállalás teljesen természetes, és ez az élet rendje. Nem tudhatjuk, az életünk még milyen fordulatot vesz, de bízom benne, hogy azzal, hogy ez a család együtt van és harmóniában működik, sokat tudunk adni a gyerekeinknek. A szülők szeressék egymást, a családban harmónia és béke legyen. Számukra így kerek a világ.

Minden harmóniát megzavarhatnak nézeteltérések. Önök ilyenkor mit tesznek a béke helyreállításáért?

NOVÁK KATALIN: Azt tanultam meg a saját példánkon, hogy minden konfliktushelyzetben – főleg a párkapcsolati konfliktusoknál – hajlamos az ember beleragadni a saját nézőpontjába, on„A házasság olyan döntés, amelyet nem egyszer hoz meg az ember, nan néz mindent. Azt nézi csak, hogy az ő érdekei hanem ezerszer, az elköteleződés nem egyszer történik meg, hogyan sérültek, vagy neki hanem folyamatosan meg kell erősíteni. Az, ha valaki egy teljes életet miben van igaza. Ha a saját leél együtt a házastársával, azt bizonyítja, hogy nem adta fel útközben.” nézőpontunkból legalább egy pillanatra képesek vaHa egy ismerős vagy barát megállítaná önöket az utcán, gyunk kilépni, akár áthelyezni magunkat a másikéba, elképzelhogy bajban van a házassága, és tanácsot kér, mit mondani, ő hogyan láthatja a helyzetet, magunkat pedig kívülről látni, nának neki? végiggondolni, mi mit hibáztunk, abból már el lehet indulni a VERES ISTVÁN: Az a Simone Weil-idézet jut az eszembe, megoldás felé. amely az esküvői meghívónkon is szerepelt: „Meg kell taVERES ISTVÁN: Itt jutunk vissza ahhoz, hogy el kell kezdeni nulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.” Nem szeretném energiát fektetni a kapcsolatba. a házasságot egy szoba berendezéséhez hasonlítani, de az NOVÁK KATALIN: Nem kell sok ahhoz, hogy meglássuk a máember a kanapéját néha azért cseréli le, mert már megunta. sikban a rosszat, vagy megütközzünk azon, ahogy bizonyos Nem annyira jó a hasonlat, mert a kanapé csak egy tárgy, az helyzetben viselkedik. Ilyenkor könnyű belelovalni magunkat után nem kell mindig vágyakozni, a házasság pedig élő kapabba, hogy rossz döntést hoztunk. Megoldásként újra vécsolat, egészen más minőség, de a gondolat alapja ugyanaz. gig kellene gondolnunk, mi is volt az, ami miatt őt választotAz ember kicsit unja azt, amihez hozzászokik. Mindenben az tuk annak idején. A gyerekek születése vagy egy betegség a újdonságot keresi, új helyekre vágyik. Az emberi kapcsolatcsaládban mindig új helyzetet teremthet, bármilyen nehézban nem változik senki sem olyan sokat, főleg nem olyan röség adódhat, amikor felborul az aktuális rend, vagy új típusú vid idő alatt, hogy ne lehetne megismerni. Mégis mindig fel harmóniára van szükség, amelyet meg kell találni. Utólag úgy lehet fedezni valami újat benne, és lehet vágyakozni, vagy látom, mi eddig elég jól megbirkóztunk ezekkel a feladatokfeltenni a kérdést: most miért szeretném, hogy ő itt legyen? kal. Ma talán nehezebb, de semmiképpen nem könnyebb háHa erre választ tudunk adni – és szerintem tudunk, csak el zasságot kötni, a gyerekvállalás mellett elköteleződni, hiszen kell rajta gondolkodni –, akkor lehet, hogy mire a másik hanem mindenki képes a saját kényelmét, a saját szükségleteit a zaérkezik, igazán tudunk örülni neki. háttérbe szorítani. Márpedig egy házasságban vagy a gyereknevelésben erre mindenképpen szükség van.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 14 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Gyermekkori játékainkhoz tartozott, hogy ha volt egy kis tükrünk, játszottunk a nap fényével. Tükröztünk. A fiúk néha úgy, hogy elfogva a fényt a lányok szemébe világítottak. Az egyik internetes oldalon olvastuk a történetet, amelynek egy részletét érdemes továbbadni, megfogadni.

Egy kis görög faluban Papaderosz professzornak tették fel az örökzöld kérdést egy előadás végén: mi az élet értelme? A legtöbb ember erre általánosságokat mond, vagy legyint a naiv kérdésre. Ő azonban a zsebéből elővette a bőr pénztárcáját, kihalászott belőle egy apró, kerek tükröt, nagyjából akkorát, mint egy pénzdarab, aztán a következőket mondta. „Kisgyermekkoromban, a háború alatt nagyon szegények voltunk, egy eldugott faluban éltünk. Egyszer az úton találtam egy darabokra tört tükröt. Egy motorbiciklit lőttek ki azon a helyen. Megpróbáltam összeszedni a tükör összes darabját, hogy összerakjam, de lehetetlen volt, így csak a legnagyobbat tartottam meg, ezt. Aztán egy kövön kör alakúra csiszoltam, játszani kezdtem vele. Elbűvölt, hogy olyan sötét helyekre tükrözhetem vele a fényt, ahová a nap sohasem süt be – mély lyukakba, repedésekbe és sötét beugrókba. Sportot űztem abból, hogy fényt bocsássak a legeldugottabb helyekre is. Megtartottam a tükröcskét, és ifjúkorom üres pillanataiban is elővettem, újra és újra játszva vele a régi játékot. Amikor férfivá értem, rájöttem, hogy ez nem egyszerűen gyerekjáték, hanem annak a metaforája, hogy mit is kezdhetek az életemmel. Rájöttem, hogy nem én magam vagyok a fény, még csak nem is a fényforrás. De a fény – az igazság, a megértés, a szeretet, a tudás – létezik, és sok sötét helyen csak akkor fog ragyogni, ha én odatükrözöm. Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem.

Ennek ellenére azzal, ami a rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba – az emberek szívében lévő szomorú foltokra –, és az emberekben bizonyos dolgokat megváltoztathatok, segíthetek. Ez az, amire én törekszem. Ez az én életem értelme.”

Aztán fogta a tükröcskéjét, óvatosan tartva befogta az ablakon beáramló nappali fény sugarait, majd a kérdező arcára meg a padon összekulcsolt kezére irányította.

A gyermeki játékot és szórakozást keresztyén életprogrammá lehet alakítani. „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) Hogyan? Úgy, hogy Jézus Krisztus fényét tükrözzük tovább az arcokra, a kezekre és a szívekbe. 

IMÁDKOZZUNK!

KEGYELMEDRE BÍZVA B. Ferenc testvéremért imádkozva Uram, te számára kijelentetted, hogy nehéz lesz az út, amely előtte áll. Ő mégis elindult ezen az úton, feléd.

Ha lépni már egyedül nem tudna tovább, hadd bízza akkor megmentő kegyelmedre az élete útját és az egész életét! Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

A fény

János evangéliumában Jézus arról beszél, hogy ő a „világ világossága”, és aki követi őt, az kiléphet a sötétségből az élet világosságára (8,12). A fény különleges szerepet játszik a vallásokban és a keresztyén teológiában egyaránt. A kezdet kezdetén, a Biblia legelső lapján arról olvasunk, hogy a mélységet sötétség borítja, de Isten első teremtő szava megtöri ezt a hatalmat: „Legyen világosság!” Ugyanitt hangzik első alkalommal a megállapítás valamiről, hogy az jó – mert a világosság jó. Ezt éppígy vallották, vallják más vallások követői is. A muszlimoknak az idő legfontosabb keretét az imádság rendje adja meg: az első leborulásra minden reggel a hajnal első fényét közvetlenül megelőző pillanatokban kerül sor, az utolsóra pedig este, amikor teljesen eluralkodott a sötétség.

A fény már az ókorban erkölcsi keretbe került, Jézus korában az egyik zsidó közösség, a qumrániak például feltételeztek egy nagy összecsapást a jövőben, amelyet a világosság fiai és a sötétség gyermekei vívnak majd meg. Amikor Isten közvetlenül belép a világba, megjelenését, üzenetének közvetítését esetenként ragyogó fény kíséri. Ez történt Pál apostol megtérésekor (ApCsel 22,6–7). Amikor Isten leszállt a Sínai-hegyre, megjelenésekor villámok ragyogtak (2Móz 19,16), Ezékiel próféta pedig Isten leírhatatlan dicsőségének elbeszélésekor a trónt övező fényözönről szól (1,28).

Jézus minden bizonnyal ismerte a zsidó gondolkodásnak azt a részét, amely a sötétséghez a titkolózást, a bűnök rejtegetését társította (Jób 12,22; 34,22), és azt is tudta, hogy a halál felfogható a fény kialvásaként is (Jób 10,21). Ő azért jött, hogy felragyogtassa Isten világosságát. Az övéi ezt megértették, és Pál apostol érthetően fogalmazta meg intését: „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már közel van. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.” (Róm 13,12)  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2019. február 17.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

Ezüstérmes a református iskola vendéglátócsapata Tízből csak két vendéglátós tanulóból lesz szakács, cukrász vagy pincér a hazai munkahelyeken. Ezen is szeretne változtatni a HEGEDŰS váci református fenntartású gimnázium, MÁRK ahol csaknem nyolcszáz diákot tanítanak.

Elkísértük ötfős csapatukat a Dobos C. József Emlékversenyre, ahol az elődöntőben dobogóra kerültek és számos különdíjat nyertek.

a verseny miatt, pedig nem idegen neki a felszolgálás, időnként már dolgozik pincérként, van rutinja. Eredetileg cukrásznak küldte az édesanyja, de nem bánja, hogy pincérnek tanul, megszerette a szakmát. Gődény Tamara érzi a nyomást, hogy rajtuk is múlik az egész csapat teljesítménye. Ő eleve felszolgálónak készült, már gyerekkorában besegített, terített, ráadásul nagyon szeret emberekkel beszélgetni, így adott volt, hogy pincérnek tanuljon.

Négy órájuk van sütni-főzni a diákoknak a február 1-jei budapesti versenyen, így csak egyetlen percre megyünk be fél­ időben Korsós László szakácstanulóhoz a konyhába. Épp jérceroládot készít, azt mondja, már nem izgul: jól áll az idővel, mindent be tud majd fejezni. Pár szót váltunk, és ő már újra sürög-forog, úgy dolgozik, mintha négy keze lenne. A cukrászok konyhájában Tar Nóra épp a dísztortáját készíti. Olyan elmélyülten fest, hogy nem merjük zavarni.

KITARTÁS ÉS AKARATERŐ

LETISZTULT ASZTAL Közben a református iskola pincérversenyzői elkészítették a díszasztalt: a terítéken a fehér és az arany szín dominál, Zsolnay-étkészlet és arany evőeszközök kerültek rá, a virágok halványrózsaszínek. Ezután az úgynevezett élő felszolgáláshoz készülnek, terítik a másik az asztalt, itt valódi vendégeket kell majd kiszolgálniuk. Czapák Viktória azt mondja, nagyon izgul 16 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

A versenyre egy országimázsfilmből kellett tematikát választani a csapatoknak. – A váci református gimnázium diákjai a Széchenyi Gyógyfürdőt választották. Ez a díszasztalon köszön vissza – magyarázza Korenika Attila, a Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola vendéglátó szakoktatója. Például a gyógyvíz megjelenik a dekorációban, az asztalra pedig a fürdő megnyitásának idején már kapható fogásokat, italokat tettek.

A szakoktató fontosnak tartja a versenyt, mert itt a diákok más iskolákból jövő társaikkal is találkozhatnak, és megtanulják felmérni saját hiányosságaikat, erősségeiket. Iskolánként ötfős csapatoknak – két szakácsnak, két pincérnek és egy cukrásznak – kell együtt dolgozniuk. Viktória és Tamara a szürke szőnyeggel fedett tornaterem egyik felében élő felszolgáláson tálalja majd a szakácstanulók, vagyis Lászlóék ételeit. A terem

| REFORMÁTUS ÉLET |

A SZÍNVONALON JAVÍTANÁNAK A budapesti forduló mellett hat másik elődöntőt tartottak az országban. A versenyt kétévente szervezi meg a Schnitta Sámuel Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület. A szervezet titkára Korenika Attila, aki egyben tanít is. Kettős szerepéről azt mondja, nagyon élvezi a feladatait.

Az egyesület fő célja a szakma jobbá tétele. Az általuk szervezett csapatverseny egyedülálló az országban. Hosszú távon azt remélik, ez a verseny is hozzájárulhat a magyar gasztronómia és éttermi kultúra színvonalának javításához. Az országos döntőt márciusban tartják majd Szolnokon.

2019. február 17.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

másik részében minden csapat előkészít egy-egy díszasztalt.

Van közöttük lampionos és hungarikumos stílusú is, a református iskola asztala pedig messziről feltűnik: képernyőn vetítenek különböző, az arany evőeszközökkel harmonizáló fotókat. A zsűri külön-külön fogja értékelni a terítést, a dekorációt és az ételek tálalását is.

KEVESEN MARADNAK IDEHAZA Korenika Attila már a tanév elején tudta, kiket akar elhozni. – Láttam rajtuk a kitartást, az akaratot. Nagy munka van mögöttük – mondja a szakoktató, aki rengeteg pluszmunkát követelt meg a csapat tagjaitól. Szakterülete a pincérek munkájához kötődik, így főleg ő tanította meg a versenyzőket a felszolgálás elméletére és gyakorlatára. A felkészítést még két kollégája segítette. A verseny alatt szóba kerül, hogy országos munkaerőhiány van a vendéglátásban is. – Ma a vendéglátóipari képzésben végző diákok ötven százaléka pályaelhagyó, harminc százalékuk külföldre megy dolgozni, és alig húsz százalék, tehát tíz gyerekből kettő lesz az, aki itthon dolgozik majd cukrászként, szakácsként vagy felszolgálóként – osztja meg velünk a drámai adatokat Korenika Attila.

„OTTHON IS ÉN FŐZÖK” Időközben lejár a négy óra, a szakácsoknak tálalniuk kell az ételt. A szakmai zsűri kilenc csapat teljesítményét értékeli.

A szakemberek a váci református iskola csapatának főztjét kóstolva kiemelik: a legjobb húst ők készítették, ez messze a legszaftosabb, és általánosságban is megdicsérik a szakácsok munkáját.

Korsós László szakácstanuló elégedett, azt mondja, jól érezte magát a konyhában, és majdnem minden úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Örül, hogy a zsűritagokkal hosszabb ideig konzultálhattak, akiktől nemcsak értékelést, hanem tanácsokat is kaptak. Hozzáteszi: nagyon szeret főzni, otthon is ő készíti az ételt. Lászlónak egyébként az édesapja is szakács, ezért is vágyott arra, hogy versenyen is kipróbálja magát. Csapattársa, Homonnay Gergely vendéglátás-szervező szakos, kevesebb óraszámban tanul főzni, de jól tudtak együtt dolgozni. Nyolc adag ételt kellett kitálalniuk, de még mindig maradt annyi, hogy megkóstolják a menüjüket: összességében ízlik nekik a saját főztjük.

NEM CSAK A PAPÍR MIATT – Szerintem jól sikerültek, de a külsejükkel nem voltam megelégedve – jegyzi meg Tar Nóra cukrásztanuló az általa készített ételekről. Desszertként tejcsokis mousse készült étcsokis keksszel, angolkrémmel, amelyhez Nóra lime-ot és mentát használt, illetve körteraguval, amelyet alkohollal dúsított. A dísztorta oldalát a magyar népmesék piros motívumával díszítette, a tetejére pedig arannyal rajzolta meg a Széchenyi-fürdőt. Utóbbi a laikusnak elképzelhetetlenül nehéz feladatnak 18 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

| REFORMÁTUS ÉLET |

tűnik, de Nóra szerint csak „gyakorolni kell.” Látszik, hogy nagyon szeret festeni és sütni, azt mondja, e kettőből kristályosodott ki számára, hogy cukrásznak tanuljon. Nemcsak papírt szeretne, hanem ezzel szeretne később is foglalkozni.

„ISTEN-CSILLAGOS” Elérkezik az ebédidő, ezért helyet foglalunk a tornaterem zsúfoltabb oldalán a négyes csapat, vagyis a váci református iskola csapatának asztalánál. Az asztalunknál dolgozó pincér-

NEMCSAK SZAKMÁT, EMBERSÉGET IS TANÍTANAK

A váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskolában hétszáznyolcvan diák tanul.

Két éve indították el a gimnáziumi képzést.

Aki négy plusz egy évig az iskolában tanul, az általános érettségi mellett OKJ-s szakmát is szerezhet. Az iskolában kereskedelmi, turisztikai és vendéglátóipari területen tanulhatnak a diákok. Legtöbben a vendéglátásban tanulnak: itt tovább szakosodhatnak a kereskedő, a felszolgáló, a szakács és a cukrász szakmák valamelyikére. Az iskolának jelentős szerepe van, hiszen erősíti a diákokban, hogy az általuk választott szakma fontos és jó, így érdemes azt hivatásként űzni. – Törekszünk arra, hogy lelki töltetet is adjunk. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak szakmát tanuljanak nálunk, hanem emberséget is – mondja Korenika Attila (képünkön). Az iskolában heti kétszer hittanórákon vesznek részt a diákok, és mindennap van áhítat, amelyen két-három osztály vesz részt. Intézeti lelkészük Csikai Attila.

tanulók élő felszolgálását pontozza most a zsűri. Itt a következő menüt tálalják: dióval ízesített fűszervaj friss házi kaláccsal mint vendégváró falat, hideg előételnek füstölt pisztrángfilé Waldorf-salátával, aztán szárnyas erőleves húsos batyuval.

Később a főtétel jércerolád langyos bulgursalátával, sárgaborsópürével, céklával és pagodakarfiollal. Végül a desszert triplacsokis álom, benne a már említett tejcsokis mousse, amely megkoronázza az egész menüt.

Az ételeket ízlelgetve az a kislány jut eszünkbe, aki, mivel nem értette a főzőműsorból a Michelin-csillag kifejezést, Isten-csillagosnak mondta azt. Mindenféle avatatlan ételkritika helyett azt mondhatjuk, hogy ez a szó illik a váci református gimnázium csapatának főztjéhez is. A zsűri is elismerően értékelte a csapat munkáját: összesítésben ezüstérmet szereztek, továbbá három – hivatalos – különdíjat is kaptak: a pincérek a legszebb díszasztalért, a szakácsok a legjobb főételért, míg a cukrász a legrendezettebb munkáért.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA

2019. február 17.

Reformátusok Lapja 19

KÖNTÖS LÁSZLÓ

Üdvösség „Üdvözítő született ma nektek” – szól a keresztyén üzenet. A ma kérdése erre a kijelentésre nem az, hogy ki ez az üdvözítő, hanem az, hogy mit jelent maga a szó.

Az üdvösség, az üdvözítő, avagy a megváltás, a megváltó, a megtartó fogalma olyan valóságlátásra utal, amely szerint az emberi lét egésze megoldhatatlanul problematikus. Valami alapjában véve hiányzik belőle, nem teljes. Üdvözítőre van szükség.

Valóban, aki nem látja a saját földi ittlétét problematikusnak, magyarázatra szorulónak, annak a világon semmit sem jelent az üdvösség. Pedig ha

A Jézus Krisztusról mint üdvözítőről szóló bizonyságtétel azt jelenti, hogy őbenne teljesedik be az ember, és válik az Istennel való végső közösség részesévé. valaki kicsit is őszinte önmagához, akkor felfedezheti magában azt a valóságos tartalmat, amely az üdvösség szóban lüktet: az örök és csillapíthatatlan vágyakozást Isten után. Ebben a szóban az az alapvető élmény és tapasztalat fejeződik ki, hogy az emberi lét önmagában mindig elégtelen, töredékes, esetleges, átmeneti, időbe zárt, és nincs benne semmi sem, amely végérvényesen képes lenne meghaladni az e világi lét mardosó elégtelenségét.

Az üdvösség fogalma azt a meggyőződést fejezi ki, hogy az ember önmagában soha nem is lesz képes arra, hogy megoldja életének alapjában problematikus jellegét, és véglegesen megszüntesse ezt a mardosó hiányérzetet, avagy az Isten utáni olthatatlan vágyat. Istenre van szükség ahhoz, hogy az ember a legbensőbb igénye szerint ember legyen.

Az üdvösség szava mögötti meghatározó emberi igény ugyanis a teljes közösség Istennel. Honnan van ez az igény? Erre aligha lehetséges más magyarázat, mint az, hogy az ember eleve Istentől származik. Az ember mindig szeretne az lenni, aki mindig is volt az Istennel való eredetközösségben.

Az, hogy az üdvösség szó ma problematikus és nehezen feldolgozható, avagy éppen érthetetlen tartalomként jelenik meg, onnan van, hogy új, de alapjában véve hamis világkép jelent meg és vált uralkodó eszmévé. Ez a valóságlátás ugyan érzékeli az emberi lét problematikus jellegét, tud a mindig jelen lévő hiányról, ám azt üzeni, hogy az ember 20 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

elégséges önmagának, hogy megoldja önmaga létének egyetemes és időtlen gondjait.

Az új világkép hisz az ember megjavíthatósága, a fejlődés és a haladás eszméjében. Eszerint szó sincs arról, hogy az embernek messiásra, vagyis Isten közreműködésére van szüksége ahhoz, hogy megoldja létének alapkérdéseit. Mert az ember fejlődik, egyre inkább alkalmassá válik arra, hogy önmaga morális küldetését beteljesítse. Így a történelemben is progresszió látható: nemcsak a technológia, a tudomány, az emberi képességek kibontakozása terén, hanem magában az emberi erkölcsben is. Jelen van ugyan a rossz, de fokozatosan leküzdhető.

A történelem voltaképpen az ember önjavító folyamata, amelynek eredményeként fokozatosan kialakul az az ember, akinek mindig is lennie kell.

E szépnek mutatkozó, humanista eszmét bízvást nevezhetjük világias messianizmusnak. Ez sokszor még a keresztyéneket is megtéveszti, és így lesz sokak szemében a keresztyénség is valamiféle eszme, mozgalom, amely arra hivatott, hogy a maga vallásos eszközeivel úgymond hozzájáruljon az állítólagos történelmi haladáshoz az emberré válás folyamatában. Így lesz magából Jézusból is nagy humanista, jó ember, példa, akinek a követése valami olyasmi, mint bármiféle történelmi modellnek az utánzása. Sajnálatos módon azt kell mondanom: ez semmi más, mint a keresztyénség megváltásról és üdvösségről szóló üzenetének a kiüresítése.

Jézus Krisztus ugyanis nem a humanista példa, hanem a megváltó, az üdvözítő, ami pont azt jelenti, hogy az ember mindig is elégtelen marad önmaga létének megoldására. Ha ugyanis elégséges volna, akkor ugyan minek megváltó, minek üdvözítő, és mi értelme lenne az üdvösség fogalmának? Az üdvözítő az üdvösség szerzője. Isten az, aki az embernek üdvösséget ad, és nem az ember az, aki megváltja önmagát. Ha ez a két látásmód felcserélődik, akkor az üdvösségből nem lesz más, mint vallásos mázzal leöntött, de valójában világias utópia.

Mert az üdvösség: az Istennel való végső és teljes közösség, amely túlmutat történelmen és időn, és az Isten által adott végérvényes jövőbe emeli az embert. A Jézus Krisztusról mint üdvözítőről szóló bizonyságtétel azt jelenti, hogy őbenne teljesedik be az ember, és válik az Istennel való végső közösség részesévé. Túl történelmen, időn és mindenen, amit átélünk az életnek nevezett átmenetiségben. 

| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

„Isteni ember”: az új globális utópia?

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

ILLUSZTRÁCIÓ: REFLAP-ARCHÍVUM

Világosan emlékszem a pillanatra, amikor belém hasított: világunk gyökeres átalakulása alighanem közelebb van az általam korábban gondoltnál. Sok európaihoz és amerikaihoz hasonlóan tavaly én is elolvastam Yuval Harari gondolatébresztő és vitára ingerlő könyvét, amely a roppant kifejező Homo Deus – A holnap rövid története címet viseli. Az izraeli történész tézise szerint az emberi faj átalakulását eredményező forradalmi változások zajlanak

az orvostudományban, a genetikában, az informatikában. Kialakulhat a Homo sapiens mellett egy, a saját egészsége és jóléte érdekében a legradikálisabb beavatkozásokat is elfogadó globális réteg.

A változtatások következtében pedig félig ember, félig gép kreálmányok, Homo Deusok, azaz „isteni emberek” jönnek létre. Úgy hangzik-e mindez, mint valami közepes sci-fi, amelynek főgonosza pusztán szórakozásból gyurmázik az emberi testtel, lélekkel?

Kétségtelenül. Harari hétköznapi életből vett példái azonban azt sugallják, hogy mindez nem csupán (rém)álom. Életünk meghosszabbításáért beleegyeznénk-e abba, hogy vérünkbe ezernyi mikroszkopikus érzékelőt jutassanak, amelyek egy számítógéppel kommunikálva azonnal jelzik az esetleges negatív elváltozásokat? Vajon az emberiség meddig tartja vissza magát utódai genetikai állományának megválasztásától? Vagy az emberi klónozástól, amely azt jelenti, hogy élő szervezetről ivartalan módon, beavatkozás útján azonos másolatot készítenek? Csupa olyan kérdés, amelyre magabiztosan elutasító választ, attól félek, ma már nem lehet adni.

Harari könyvének téziseit azt követően idéztem fel, hogy elolvastam a Parókia Portál beszámolóját a Magyar Bioetikai Társaság minapi üléséről.

A tanácskozáson Frivaldszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója az ember „tökéletesítésére” törekvő transzhumanista mozgalommal kapcsolatos etikai kérdésekről és az ezekről adható keresztyén válaszokról beszélt. A világszerte terjedő felfogás nemkívánatosnak tartja a fogyatékosságokat, a betegségeket, az öregedést és a halandóságot, ezeket a tudomány és a technika eszközeivel iktatná ki az életünkből. Frivaldszky János professzor szerint természetesen nehéz elfogadnunk természetes korlátainkat, pedig azok emberi mivoltunk lényegére is felhívhatják a figyelmet. Méghozzá arra a lényegre, amely teremtettségünkből fakad: Istentől kapott lelkünkre.

Az „isteni embert” létrehozni akaró filozófiában talán éppen ez a lélektelenség a legnyomasztóbb, ezért keresztyén részről a transzhumanizmussal nincs és nem is lehet kompromisszum. Amint a Romániai Református Egyház Zsinatának királyhágómelléki és erdélyi egyházkerületi vezetői által jegyzett 2009-es tanítás leszögezi: „Isten a teremtés folytán az élet adományozója, a megváltás folytán az élet megváltója, így annak egyedüli tulajdonosa és korlátlan ura.

Ezért az emberi élet művi úton történő létrehozása (például klónozás) vagy megszüntetése (például aktív eutanázia) Isten akarata és az élet szentsége ellen irányuló cselekedet.” A tanítás ehhez hozzáteszi, hogy a különböző korok embere általában mindent meg akar valósítani, amire lehetősége van – miközben a tudományos felfedezések és a műszaki fejlődés üteméhez képest az erkölcs gyakran lemarad, így nem mindig tudja betölteni a maga ellenőrző szerepét.

Mi lehet a keresztyén válasz arra, ha erről az erkölcsi ellenőrző szerepről a világ nem is akar tudni, és rohamosan terjednek majd az ember átalakítását szolgáló módszerek? Erről kellene gondolkodnia teológusoknak, értelmiségieknek, egyházi vezetőknek és egyháztagoknak egyaránt. Különben az „isteni ember” létrehozásának programja lesz a következő nagy globális utópia, ma még beláthatatlan következményeket vonva maga után.  2019. február 17.

Reformátusok Lapja 21

| GYÜLEKEZETEINK |

Fizessen elő megújult hetilapunkra!

Egyre jobban tudnak angolul a református diákok

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

Február első hétfőjén tartották a Jane Haining Angol Nyelvi Emlékverseny döntőjét Budapesten a Skót Misszió kápolnájában.

HEGEDŰS A Református Pedagógiai Intézet és a VI. BENCE kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola díjátadóján jelen volt Iain Lindsay, Nagy-Britannia budapesti nagykövete és Sümeghy Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi igazgatója is.



MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Közel húsz éve már, hogy emlékversennyel tiszteleg a magyar zsidó gyerekeket mentő, Auschwitzban mártírhalált halt skót tanítónő, Jane Haining nemes emberi magatartása előtt a Református Pedagógiai Intézet (RPI) a VI. kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskolával és a budapesti Skót Misszióval közösen. A versenyen református iskolák és Budapest világi intézményeinek diákjai mérik össze angoltudásukat, a győztesek pedig egyhetes skóciai utazást nyernek.

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................



22 Reformátusok Lapja 2019. január 6.

Aláírás: ...................................................................................

| REFORMÁTUS ÉLET |

AZ ÉLETÉT ADTA A DIÁKJAIÉRT Jane Haining, az 1897-ben született, skóciai származású tanítónő 1932-ben kezdett el dolgozni a Skót Presbiteriánus Egyház budapesti missziójában, amely négyszáz zsidó és keresztyén gyermek számára működtetett iskolát a Vörösmarty utcában. A világháború kitörésekor Haining épp szabadságon volt Nagy-Britanniában, mégis visszatért Magyarországra. Akkor sem tért haza, amikor erre utasítást adtak neki1944-ben. Ha békeidőben szükség van rá – írta nővérének –, akkor a háború idején még inkább, és további életében nem lenne egyetlen boldog pillanata sem, ha hazamenne, és magára hagyná a veszélyben lévő, védtelen gyermekeket. 1944 májusában egy feljelentés miatt a német SS átkutatta a misszió épületét, Haininget pedig letartóztatták, a vád a briteknek való kémkedés volt. Hónapokat töltött börtönben, még Ravasz László püspök sem tudta kijárni a szabadon bocsátását. Nyáron Auschwitzba deportálták, ahol egyes feljegyzések szerint 1944. augusztus 16-án vitték gázkamrába. A Duna pesti rakpartjának a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakasza 2010-től viseli a misszionárius vértanú nevét.

írt név. A résztvevők tényleg ismerkednek a múlttal, emlékeznek arra, ami történt, talán a tanulságot is megértik, és tovább is adják. Ez a cél – foglalta össze a lelkipásztor.

IRÁNY SKÓCIA!

AZ IGAZNAK EMLÉKEZETE ÁLDOTT

– A verseny összehoz olyan, céljaikat, küldetésüket tekintve rokon, de a mindennapokban lazább kapcsolatban lévő intézményeket, mint a Vörösmarty-iskola, a Református Pedagógiai Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Skót Misszió, nem is szólva a részt vevő diákok intézményeiről főváros- és országszerte – emelte ki beszédében Szontagh Pál, az RPI igazgatója. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy korunkban kevés a valódi példakép: szerinte „ritka kincs a Jane Hainingéhez fogható tiszta és egyértelmű élet, a mély hitből fakadó egy-ügyűség, egyértelműség”. – Ha saját gyarlóságunk miatt nem tudunk is hozzá hasonlatossá válni, élete, minden megnyilvánulása, hite, elkötelezettsége, áldozatvállalása, megalkuvást nem tűrő embersége zsinórmérték lehet mindannyiunk számára, amelyhez időről időre hozzámérhetjük a mi helytállásunkat – zárta beszédét Szontagh Pál.

EGYRE JOBBAK Aaron Stevens, a budapesti Skót Misszió lelkipásztora már tizenkét éve tagja az emlékverseny zsűrijének, tapasztalatai szerint évről évre jobb a versenyen induló diákok angoltudása. Mint mondta, figyelemreméltó, hogy Jane Haining emlékét emléktábla őrzi a misszió kápolnájában, és rakpartot is elneveztek a skót vértanúról Budapesten, de „ezek csak helyek”. – Az, hogy a gyerekek tanulnak Jane Haining életéről, segít, hogy többet jelentsen nekik, mint egy-egy kőbe vésett vagy táblára

Az idei Jane Haining Angol Nyelvi Emlékverseny budapesti iskolák kategóriáját az Óbudai Árpád Gimnázium 8. a osztályába járó Pávó Anna Zsófia nyerte, akit Széllné Hajdú Indira készített fel a versenyre. A református iskolák kategóriájában a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 8. osztályos tanulója, Orosz Tímea lett az első, az ő felkészítő tanára Durda Szilvia volt. Tímea, mint mondta, egyáltalán nem számított a győzelemre, mert úgy érezte, elrontotta a memoritert, éppen ezért meglepte az első helyezés. Izgatott a skóciai utazás miatt is, mert még keveset tud az országról, de ez nyáron megváltozik.

FONTOS AZ EMLÉKEZÉS – Egyetemünk ötödik éve támogatja a Jane Haining Angol Nyelvi Emlékversenyt repülőjegyek felajánlásával a református kategória győztese és tanára számára – mondta el Sümeghy Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi igazgatója. – Az egyetemnek szimbolikus jelentőségű, hogy így adózhat a skót református tanítónő emlékének, aki életét adta a magyar zsidó gyermekekért – tette hozzá.

Iain Lindsay brit nagykövet lapunknak elmondta, hogy csupán néhány évvel ezelőtt ismerte meg Jane Haining történetét, miközben családjával a róla elnevezett rakparton sétált.

– Fontos megemlékeznünk az ő önfeláldozásáról. Megtehette volna, hogy hátrahagyja a gyerekeket, ő mégis azt választotta, hogy Magyarországon marad. Jane Haining skót református tanítóként érkezett egy zömmel katolikus országba, ahol végül zsidó gyerekeket mentett. Lenyűgöző és tragikus történet az övé, ezért is fontos, hogy életben tartsuk emlékét. Ezt a célt szolgálja ez az emlékverseny is, külön öröm számomra, hogy itt lehetek – jelentette ki a nagykövet.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2019. február 17.

Reformátusok Lapja 23

| REFORMÁTUS ÉLET |

Kegyelmi lakodalom Mitől működik jól egy házasság hetven év után is?

Mire érdemes odafigyelniük a harmonikus, kiegyensúlyozott párkapcsolatra vágyóknak? Milyen tanulságok fogalmazhatók meg visszatekintve a közösen megtett útra? Erről beszélgettünk idősebb Püski Lajossal és feleségével, Anna nénivel.

Idősebb Püski Lajos – korábban a gyomai evangélikus, majd a dévaványai, köröstarcsai, utóbb a püspökladányi református gyülekezet kántora, évtizedek óta a debrecen-nagyerdei református gyülekezet tagja – és felesége, Szabó Anna decemberben ünnepelték három gyermekük, tizenhárom unokájuk és tizennégy dédunokájuk körében kilencvenötödik, illetve kilencvenedik születésnapjukat és a hetvenedik házassági évfordulójukat.

Kegyelmi lakodalomnak is nevezik a hetvenedik házassági évfordulót. Nem annyira ismert ez az elnevezés, mint az ezüst-, vagy aranylakodalom, de ez az évforduló nem is olyan gyakori. A Püski házaspár esetében különösen találó ez a név, hiszen egész életüket, házasságukat, kis és nagy döntéseiket átjárta Isten kegyelme. Azokban az évtizedekben is így volt ez, amikor sokféle hátrányt kellett elszenvedniük a hívő embereknek Magyarországon. Minderről magától értetődő természetességgel beszélnek, és a nehézségekre hitüket erősítő próbaként emlékeznek vissza.

Mindketten tisztes földműves család gyermekeként nőttek fel. Amikor 1948. december 30-án összeházasodtak, Lajos huszonöt, Anna húszéves volt. Házasságuk első hat évét a Püski házban töltötték. Azért nem okozott nekik nehézséget ez a helyzet, mert a két felnevelő család hasonló értékrendet követett, így 24 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

a fiatalok is hasonlóan gondolkodtak a házasságról, családról. A legfontosabb kapocs kettőjük között mindig az elkötelezett keresztyén hit volt. Mindketten az engedelmességet tartják társuk legfontosabb tulajdonságának: engedtek az Ige vezetésének, ezért nem ragaszkodtak saját igazságukhoz, igyekeztek a másik javát keresni. Tapasztalataik szerint a szeretet, elkötelezettség, szerénység hármas egysége teszi időtállóvá a kapcsolatokat, ez a kiegyensúlyozott, boldog házasság alapja. A szeretet forrása nem a változó emberi érzelmekben, hanem Istenben van, hangsúlyozza Lajos bácsi. Csak az így felfogott szeretet tesz képessé a másik melletti feltétlen elköteleződésre. A társunk iránti „szeretet nem függ annak korától, egészségi állapotától, hiszen mindenestül elfogadtam, és mindenestül szeretem” – mondja Anna néni. Sok kapcsolatot keserít meg vagy tesz tönkre az elégedetlenség, a nagyravágyás. A világ többet, jobbat, szebbet kínál, és ha nem feltétel nélküli a társunk melletti elköteleződés, akkor veszélybe kerülhet a házasság. Anna néni mosolyogva idézi fel, hogy sohasem volt féltékeny, de oka sem volt rá. Az alázat, a megelégedettség egyaránt vonatkozik az anyagiakra, a körülményekre és a társunkra is.

Mitől működik jól egy házasság? Többféle válasz adható a kérdésre. Boldogságra, biztos hátteret nyújtó, védelmező családra azok is vágynak, akiknek ez nem adatott meg. Akik nem láthattak maguk körül vonzó, hiteles mintákat családjukban, azoknak még fontosabb, hogy lássanak ilyeneket a gyülekezetben. A jól működő család alapja a jól működő házasság – ezért érdemes figyelni azok szavára, akik mögött hetven együtt eltöltött év aranyfedezete áll.  HODOSSI SÁNDOR

| SZEMLE |

PETRŐCZI ÉVA

Hit és házasság – walesi módra A házasság hetében a távoli Walesből, a nemzetükhöz és hitükhöz a gyötrelmes tűzhalálig hű, Arany Jánosunk megénekelte bárdok hazájából hozott tárgyi és irodalmi emlékkel igyekszem hozzájárulni az ünnepléshez. Az első egy, az észak-walesi Bangorból férjemnek hazahozott „love spoon”, azaz „szerelemkanál”, amelyek őseit a 17. század második felétől egészen a 19. századig készítették el otthon maradt mátkájuknak a nem ritkán hónapokig távol lévő walesi hajóslegények. Olyan fiatal és szerelmes férfiak, akik nagy szegénységükben jegygyűrű vásárlásáról még csak nem is álmodhattak. Ráadásul, amikor csöndes vizeken hajóztak, jól is esett ez a – sokszor művészi rangú – munka, a szikomor-, tölgy-, vagy éppen bükkfából faragott vallomás és hűségnyilatkozat, amelynek híres mestere volt többek között Allan Fleming és Edwin Williams.

Az antik walesi szerelemkanalak leggazdagabb gyűjteménye Breconban, a Brecknock County Museumban található, és legalább olyan nevezetes, mint a híres hárfakollekciók. A mai változatok természetesen már nem igazán művészi munkák, legfeljebb igényes-ízléses turistacsalogatók, amelyek azonban híven igyekeznek követni az eredeti szerelemkanalak üzenetét, amely voltaképpen a mi virágnyelvünk walesi változata.

Az otthonunkban függő, itt bemutatott kis kanál viszonylag egyszerű: a rajta látható kelta kereszt hit és házasság szoros kapcsolatának jelképe, míg az ugyancsak rajta látható szív ezt üzeni: „tiéd a szívem”, tehát a szerelem jelképe. Néhány további szimbólum: a fából kifaragott horgony azt jelzi, hogy készítője egész életét a megajándékozottal szeretné tölteni, a lánc az életek összekapcsolásának jelképe, a lánc-

RONALD STUART THOMAS

Házasság Madártrillák heves záporában láttuk meg egymást. Ötven elröppent év, a szerelem pillanata egy világban, az idő szolgálatába fogva. Ó, milyen ifjú volt; lehúnyt szemmel csókoltam őt, és ámuló szemem sokráncú arcára nyílt.

Jöjj velem, mondta a halál, egy végső táncban hogy társa legyen. És hitvesem, ki élethosszig egy madár tökéletes kecsességével tett-vett a földi létben, a távozásra szólító parancsot tollpihénél aligha súlyosabb sóhajjal nyitotta fel.

(Petrőczi Éva fordítása)

szemek a vágyott gyermekek számát hivatottak jelenteni, a faragott sárkány pedig egyszerre utal a walesi lobogó címerállatára, a vörös sárkányra és az érzelmi állandóság nyújtotta biztonságra és erőre. A harang pedig az esküvőre és az egybekelőket köszöntő harangszóra emlékeztet bennünket. A példák és változatok a végtelenségig folytathatók.

A másik, ugyancsak Walesből származó, házasoknak szóló ajándék az a vers, amelyet a költők és dalosok földjének legnagyobb huszadik századi poétája, az egy életen át falusi lelkipásztorként szolgáló R. S. Thomas írt, akit éppen bangori találkozásunk és hosszú beszélgetésünk idején, 1995 nyarán költészeti Nobel-díjra jelöltek. Ő 2000-ben hunyt el, emléke előtt 2007-ben egy műfordításkötettel, az Egy pap, népéhez című kis könyvvel tisztelegtem, a magyar versváltozatokat Békési Sándor akkori teológiai dékán és neves képzőművész illusztrációival gazdagítva. Ebben a válogatásban még nem szerepelt az itt közölt, jóval későbbi Thomas-átültetésem, amelyben a szűkszavú, tartózkodó poéta a világirodalom egyik legszebb szerelmes versével búcsúzott el feleségétől, az általa Elsie-nek becézett neves posztimpresszionista festőművésztől, Mildred E. Eldridge-től ötven együtt töltött esztendő után, a nálánál négy évvel idősebb asszony 1991-ben bekövetkezett halálakor.

2014 óta kettejük szerelmének, há­ zasságának és művészetének állít em­lé­ ket Aberdaron városában minden nyá­ron az R. S. Thomas és M. E. Eldridge Irodalmi és Képzőművészeti Fesztivál. Jellegzetes, nagyon szeretni való és modellértékű walesi gesztus ez – hasonlókkal nálunk is érdemes volna gazdagítani a házasság hetét!  2019. február 17.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

ESEMÉNYEK

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Február 16. Budapest | Melegételt és tartósélelmiszer-csomagokat oszt a rászorulóknak a Magyar Református Szeretetszolgálat a Szilágyi Dezső téri református templom udvarában (I. Szilágyi Dezső tér. 3.) szombaton 12 órakor. A programhoz csatlakozott a budai református gyülekezet is, amelynek tagjai gyümölccsel, süteménnyel és teával kínálják a megjelenőket. A kezdeményezést támogatni lehet a 1358-as adományvonal hívásával vagy banki átutalással a 10702019-85008898-51100005ös számlaszámra. A közlemény rovatban kérik feltüntetni: „Melegételosztás”.

Február 21. Budapest | Énekes-zsoltáros istentiszteletet tartanak csütörtökön 18 órai kezdettel a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.). Közreműködik és a közös éneklést vezeti a Kálvin Kórus.

Február 22. Budapest | A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvánnyal közösen jótékonysági koncertre várja az érdeklődőket pénteken 19 órakor a Kálvin téri református templomban (IX. Kálvin tér 7.). A koncert bevételéből a leégett Ráday Kollégium diákjait és a tűzben elhunyt áldozat családját támogatják. Fellép Ábrahám Márta és az Ábrahám Consort, orgonán közreműködik Alföldy-Boruss Csilla. A rendezvény fővédnöke Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Támogatójegyek 2500, 5000 és 10000 forintos áron vásárolhatók a Magyar Református Szeretetszolgálat irodájában, va­ lamint a koncert előtt a helyszínen. További információk: www.jobbadni.hu Március 17–20. Berekfürdő | Az Országos Református Cigánymisszió várja a cigánymisszióban szolgáló vagy az iránt érdeklődő lelkészeket és munkatársakat idei továbbképzésére a berekfürdői Megbékélés Házába (Berek tér 19.). Bővebb információ a ciganymis�szio@reformatus.hu címen kérhető.

ÁLLÁS

A váci Bernáth Kálmán Református Gimnázium teljes munkaidős református vallástanárt keres. Önéletrajzot, a végzettséget igazoló dokumentumok másolatát a keri.vac@ reformatus.hu címre várják.

26 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

A fősorokban A példabeszédek könyvéből idézünk.

Vízszintes: 1. Az idézet első része (G, K, R, D, A). 13. Világbajnok osztrák autóversenyző (Niki). 14. Elenged. 15. Gallium vegyjele. 16. Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, angol rövidítéssel. 18. A Fonográf együttes „A búcsú” nagylemezén megjelenő ritka női név. 19. Némán pároló! 20. A középfok jele.

22. Dönt a bíró. 24. Hitchcock 1963-as filmje. 26. Indiából származó épülettípus: kis ház nagy verandával, angol helyesírással. 29. Zenei kifejezés: nyújtva adandó elő. 30. Pontosan jön hozzám. 31. Hebegni kezd! 33. Félig szeret! 34.

Lombszőnyeg. 35. Fenolból és formaldehidből előállított műanyag. 37. Antonov felségjele. 38. Kerti házikó. 39. A hitelező biztosítása az adós részéről. 40.

Bór, vanádium és jód vegyjele. 41. Fura, de csak belül! 42. Mással szemben támasztott követelmény. 43. A héber ábécé első betűje. 44. Regényét Gárdonyi írta meg. 45. SLR. 46. Orosz gépkocsitípus. 47. Cselgáncsszőnyeg. 50. Fejlődő, kialakuló, angolul. 52. Sziget és kisváros San Franciscótól keletre. 53. Japán híradástechnikai márka. 54. Indium vegyjele. 55. Londoni gödör! 56. Fejlődni.

58. Jézus nagyanyja. 60. Házőrző. 61. Kisebb fiútestvér. 63. … Perlman, izraeli hegedűvirtuóz.

Függőleges: 1. Következő. 2. Súlyarány, röviden. 3. Svájci kanton az ország középső részén. 4. Kilátásba helyez. 5. Skót falu az Északnyugati-felföld északkeleti végén (RATTAR). 6. Klasszikus diftongus. 7. Lerázó egynemű betűi. 8. Dixi et salvavi animam …, elmondtam és megmentettem a lelkemet. 9. Szúrós gyomnövény. 10. 48%-os vastartalmú karbonátásvány. 11. Felirat befejezése! 12. Élcelődik. 17. Hideg évszak. 19. A Duna mellékfolyója, amely Ukrajnában ered.

21. A Budweiser cseh neve. 23. Duzzanat apadása. 25. Svájci születésű francia író és teniszező (Claude). 27. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, röviden 28. Az első polgári származású miniszterelnök (Sándor). 32. Lakat alatt tartva.

34. Az idézet második sora (S, D, G, L, G). 35. Félig bevall! 36. Vadászrejtek.

37. Tojásdad alakú kenyér, névelővel. 39. Andalúziai eredetű ének és tánc. 40.

Berlini ólom! 42. Holland sajtváros. 43. Vinţu de Jos romániai falu magyar lakója. 44. Állatot ellát. 46. Fehérjében lévő aminosav. 48. Máshollét igazolása. 49. Öregebb, régies szóval. 51. Kaluga folyója. 52. A Tiberisz bal oldali mellékfolyója (ANIO). 57. Piktor része! 59. A zenei alaphangsor 6., 7. és 4. hangja. 61. Körszelet! 62. … ipso, magától értetődően. 64. Áron egynemű betűi.

Múlt heti lapszám megfejtése: Az igazak gondolatai helyesek, – a bűnösök szándékai csalárdak.

| GYERMEKEKNEK |

Jézus úgy viselkedik velünk, mint a jó pásztor a nyájával: megvéd minket az ellenségtől, vigyázz ránk, hogy bajunk ne essen. amíg meg nem találja? Jézus is így szeret, „utánunk jön”, keres bennünket. Ha bajban vagyunk, elég csak kiáltanunk, ő meghallja a hangunkat, és segít.

A jó pásztor  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT  DAMÓ ISTVÁN RAJZA

A gyülekezetben van egy kép, amely Jézust ábrázolja a nyakában egy kis birkával. Akkor most Jézus ács volt vagy pásztor?

Mindkettő. Jézus az ácsmesterséget tanulta meg a nevelőapjától, Józseftől. Magáról viszont azt mondta, hogy ő a jó pásztor, aki vigyáz a nyájára. De ezt nem úgy kell érteni, hogy birkákat legeltetett a mezőn, hanem hogy Jézus vezet és őriz minket, vigyáz ránk egész életünkben.

De miért jó pásztor? Vannak rossz pásztorok is?

Igen, vannak. Jézus azt mondta, hogy ő nem olyan, mint a béresek, akik elszaladnak, ha veszedelem támad, hanem ő az életét is feláldozza a juhaiért. Mert bizony a pásztorok munkája nem volt veszélytelen.

Akkoriban nem ismerték a puskát, csak parittyával és bottal tudták megvédeni a nyájat a támadóktól, a portyázó farkasoktól, oroszlánoktól vagy akár a rablóktól is. Annyira veszélyes foglalkozás volt a pásztorkodás, hogy a gazdag Nábál pásztorait és nyájait Dávid és szabadcsapata védelmezte jó ideig, átvállalva a pásztorok hadi feladatait. Jézus úgy viselkedik velünk, mint a jó pásztor a nyájával: megvéd minket az ellenségtől, vigyázz ránk, hogy bajunk ne essen. Amikor földi életében eljött az ideje, életét adta azért, hogy kibékülhessünk Istennel.

Jézus ugyanúgy szeret minket, mint a jó pásztor a juhait. Emlékszel arra a példázatra, amelyben elkóborol az egyik bárány, és a pásztor addig megy,

Jó. Ezt értem. De annak a pásztornak száz juha volt. Mit csinált a többivel, amíg azt az egyet kereste? Hagyta, hadd egyék meg őket a farkasok?

Dehogy hagyta! A példázatban nincs szó róla, de valószínűleg akolba terelte a juhokat. Az akol elkerített hely a mezőn, istállóféle, ahol éjszaka biztonságban lehetnek az állatok. Ezért is mondja Jézus: „Én vagyok a juhok ajtaja.” Ez nem azt jelenti, hogy Jézus időnként „szekrényajtó” volna, hanem hogy úgy vigyáz ránk, mint az akol ajtaja a juhokra éjszaka: nem engedi, hogy bántsanak minket. Egyébként is ritka volt, hogy egy pásztor egyedül ügyeljen a nyáj­ ra. Általában csapatban dolgoztak, így valószínűleg volt, aki a többi kilencvenkilenc juhra ügyeljen.

Jézusnak is voltak munkatársai?

Hogyne lettek volna! Először is ott van a tizenkét tanítvány. Ők voltak a legfőbb segítői: az első Simon, akit Péternek hívnak, és a testvére, András. Meg Jakab és a testvére, János, ők mind a négyen halászok voltak. Aztán Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő. Jakab, Alfeus fia és Taddeus, meg a másik Simon, aki kánaáni volt, és végül Júdás Iskáriótes, aki aztán elárulta Jézust. Őket nevezték később apostoloknak. Az apostol azt jelenti: küldött. De bővebb tanítványi kör is volt Jézus körül, amelybe nők is tartoztak. Jézus halála és feltámadása után Pál apostol is a munkatársa lett, ő hozta el Európába Jézus örömhírét. Jézus munkatársa azóta mindenki, aki azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék őt. A lelkészek a templomban, a gyülekezet elöljárói, presbiterei, a harangozó vagy a könyvárusító néni, bácsi is. Jézus munkatársai a hitoktatók, a tanító és a tanár az egyházi iskolában, és az udvaros bácsi is, aki a füvet nyírja. Jézus munkatársa a nagymamád, aki sokat imádkozik érted, de az lehetsz te is. Az ő munkáját végzik a bibliafordítók, nyomdászok és könyvkiadók, a misszionáriusok, orvosok, és még sorolhatnánk. Jézus munkatársa mindenki, aki szereti őt, követi és hirdeti a tanításait.  2019. február 17.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

FELHÍVÁS

ESEMÉNYEK

Várják a jelöléseket a Makkai Sándor- és az Imre Sándor-díjra A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata Zs-14/1997. számú határozatával alapította meg azt a két református pedagóguskitüntetést, amellyel 2019-ben immár huszonkettedik alkalommal ismerhetik el a pedagógusok teljesítményét. Azok kaphatják, akik sokat tettek a református nevelési eszmények átültetéséért a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A díj adományozásának feltétele a többéves óvónői, tanítónői vagy tanári tevékenység magyar református köznevelési intézményben, kiemelkedő szakmai munka, példamutató emberi-hitbeli magatartás. A Makkai Sándor-díj évente három pedagógusnak adományozható, akik közül egynek mindig határon túli pedagógusnak kell lennie. Az elismerést augusztus 31-én, a 2019/20. tanév országos református tanévnyitó istentiszteletén adják át Pécsett. Az Imre Sándor-díjjal a református iskolaügyért végzett áldozatos munkát ismerik el. A díj adományozásának feltétele a többéves iskolavezetési vagy a református oktatásügyért más területen folytatott kiemelkedő tevékenység, példamutató emberi-hitbeli magatartás. Az elismerés évente egy pedagógusnak adományozható.

Az Imre Sándor-díjat a Zsinat november 21-i ülésén adják át. A kitüntetésre a felterjesztéseket március 18-ig az MRE Zsinati Oktatási Iroda címére (1427 Budapest, Pf. 643.) kérik eljuttatni. A jelölésekhez csatolni kell az intézmény fenntartói igazgatótanácsa által adott támogató véleményt is (ha működik igazgatótanács az intézmény mellett). A pedagóguskitüntetések odaítéléséről a Zsinat április 10-i ülésén határoz.  MRE ZSINATI OKTATÁSI IRODA ÁLLÁS

A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának Ráckeresztúri Drogterápiás Otthona programvezető munkakörre keres munkatársat felsőfokú végzettséggel. A programvezető fő feladata a teljes terápiás program szervezése és figyelemmel kísérése, a misszió értékeinek, érdekeinek képviselete, kapcsolattartás a külső szakmai és társadalmi szereplőkkel. Jelentkezés fényképes önéletrajzzal és motivációs levéllel az eszter@kimm.hu címen.

28 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

Február 20. Budapest | A Magyar Táncművészeti Egyetem színei címmel jótékonysági előadást tartanak a Károli Gáspár Református Egyetem tűzesetének károsultjai javára szerdán 18 órai kezdettel az egyetem színháztermében (XIV. Columbus utca 87–89.). A Magyar Táncművészeti Egyetem az előadás teljes bevételét a Károli-egyetemnek ajánlja fel. Jegyek 2000 forintos áron válthatók az mtf.jegy.hu oldalon, a Magyar Táncművészeti Egyetemen hétköznap 9 és 15 óra között, valamint az előadás előtt a helyszínen.

A szervezők minden további adományt köszönettel fogadnak az áldozat árván maradt négy gyermeke és édesanyjuk megsegítésére a Magyarországi Református Egyház 11100104-19024048-40000004 számlaszámára (a közlemény rovatban „tűz” megjelöléssel), valamint a tűzkárosult hallgatók megsegítésére a Károli Gáspár Református Egyetem 11705008-20492223 számlaszámára (a közlemény rovatban „tűzeset” megjelöléssel).

Február 23. Budapest | Az Albinoni Kamarazenekar a Magyar Örökség-Díjas Budapesti Kórussal közösen jótékonysági hangversenyt ad a Ráday-kollégium leégésekor elhunyt Farkas Zoltán családjának javára szombaton este 19 órakor a budapest-fasori református templomban (VII. Városligeti fasor 5.). A műsorban Albinoni, Vivaldi, J. S. Bach és Alessandro Marcello művei hangzanak fel. Közreműködik Hadady László (oboa), Adorján Ferenc (fuvola), Berényi Zsuzsa és Bajmóci Katalin (hegedű), Srajber Zsolt (csembaló), valamint Kaposvári Tamás (gordonka), szólót énekel Szilágyi Szilvia. A belépés díjtalan, az adományokat a koncert után várják a szervezők.

A HÉT KÉPE

Februárban könnyű elkámpicsorodni arra gondolva, hogy milyen messze van még a nyár. Aggodalomra semmi ok: pár röpke hónap, és újra Bárka-táborozókkal népesül majd be a szárszói konferenciatelep.  FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR

| EGYHÁZI ÉLET |

Támogatás indiai gyermekotthonoknak Gyűjtést szervez a Dél-Indiai Egyház által fenntartott gyermekotthonok és árvaházak támogatására és a jövőben rendszeres adományokkal segíti annak gyermekek között végzett diakóniai-szociális szolgálatát a Tiszántúli Református Egyházkerület. Ezt Fekete Károly tiszántúli püspök jelentette be február 8-án – tájékoztatott a ttre.hu. Fekete Károly, Vad Zsigmond esperes, Iszlai Endre debrecen-nagysándor telepi lelkipásztor és Gonda László ökumenikus referens január 29-én érkeztek az indiai Dharwadba. A tiszántúli küldöttség a Dél-Indiai Egyház Észak-Karnatakai Egyházkerülete meghívására tett hivatalos látogatást az ázsiai országban. 

Átadták a Jószolgálat-díjat Egyházunk Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának (KIMM) ráckeresztúri drogterápiás otthona is elnyerte az idei Jószolgálat-díjat. A segítő munka egyik legfontosabb elismerésének számító kitüntetést február 10-én este adták át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében.

A múlt vasárnap este az MTA dísztermében kiosztott Jószolgálat-díjjal tizenegy szociális munkát végző személyt és intézményt – többek között a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának Drogterápiás Otthonát – ismerték el.

Egyházunk drogmissziós szolgálatának intézményét a hivatásszerű szociális munkát végző szervezetek kategóriájában tüntették ki, a díj mellett az otthon munkatársai kétmillió forintot is átvehettek.

Egyházunk 1984 óta végez drogErdős Eszter kezdeményezésére missziós szolgálatot Magyarországon. indult el a munka Ráckeresztúron A drogterápiás otthon Ráckeresztúron 1986-ban indult Erdős Eszter lelkipásztor kezdeményezésére egy parasztházban. 2015 óta az otthon hálózatban működik a Fiatalkorúak Drogterápiás Otthonával, a Válaszút Mis�szióval, az Újváros Drogambulanciával és a Tisztás Közösségi Hellyel. A KIMM terápiájának lényege, hogy a testet és a lelket egyszerre gyógyítják amellett, hogy nem „egyszerűen” leszoktatják a függőket a drogokról, hanem új életvitelre is tanítják őket. Mindezek mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a motivációt támogató, önsegítő elemekre.

A Jószolgálat-díj a családokért, a kisebbségekért, a fogyatékkal élőkért, az idősekért vagy a hajléktalanokért végzett áldozatos és példaértékű munkát végzőket kívánja évről évre elismerni. Idén a díjazottakat nyolcszáz jelöltből választotta ki a tízfős szakmai zsűri.  REFORMATUS.HU

FELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2019/2020-as tanévre református teológia osztatlan és katekéta– lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2019. február 28. Az akadémia felvételt hirdet továbbá a református hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzési szakjára, önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 16. További információ: www.prta. hu, +36- 89-312-331, +36-30-748-1620. ÁLLÁS

A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma és a Kiskunhalasi Református Egyházközség főállású vallástanárt keres. A pedagógus-bértábla szerinti juttatáson felül lakhatási támogatást és kedvezményes ebédet biztosítanak. A munkába állás 2019 februárjától folyamatosan bármikor lehetséges, de legkésőbb augusztus közepén esedékes. További információért a gimnázium igazgatóságát (+3677-421-215) vagy a lelkipásztori hivatalt (+36-77-421-123) kereshetik.

HALOTTUNK

Sík Imréné, született Csertő-Csámer Kamilla, a csillaghegyi gyülekezet tagja, majd a leányfalui Idősek Református Szeretetotthonának lakója életének 101. évében hazatért teremtő Urához. Temetése az Óbudai temetőben lesz február 14-én 13 órakor Battyányi Géza csillaghegyi lelkipásztor szolgálatával. „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.” (Zsolt 23,1) APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

SZOLGÁLTATÁS | Református palást, Bocskai-öltöny készítését rövid határidőre vállalom. Honlap: www.reformatuspalast.hu, e-mail: revertgy@index.hu, cím: Gyál, Rákóczi út 3/2. Tel.: +36-30-368-0907.

ADÁS-VÉTEL | Gyűjtő venne bélyeggyűjteményt, régi postai levelezőlapot. Tel.: +3620-522-5690, +36-1-3228-439.

2019. február 17.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Komor Csabával, a nyíracsádi gyülekezet lelkipásztorával beszélgettünk.

1

1. Miért választotta ezt a hivatást, életformát?

Alapvetően három pillére van. Az anyagyülekezetem, a Debrecen-Kossuth utcai egyházközség, az iskolám, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája és a családom. Eleinte nem volt egyértelmű, hogy ezt a hivatást választom, mert bár az édesanyám és nagymamám erre a pályára szánt, nem éreztem magamban a képességet arra, hogy tömegek előtt beszéljek. Az agrár­ egyetemet céloztam meg, mert lótenyésztő szerettem volna lenni, de végül a teológiára jelentkeztem. Ehhez a döntéshez az segített hozzá, amikor a nagymamám rákos Modern eszközökkel, de Isten örök beteg lett. Akkor megfogadigazságát megtartva küzd a gyülekezet elfogyatkozása ellen Komor Csaba, tam magamnak, hogy ha aki feleségével két gyermeket nevel. nem terjed tovább a betegSzabadidejében lovakkal foglalkozik, ség, a teológiára megyek. és hagyományőrző íjászversenyeket is Kértem az Istent, hogy mama szervez a faluban. gyógyuljon meg, és amikor kiderült, hogy nincsen áttét, minden rendben, különbözeti vizsgát tettem, és felvételiztem a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, ahol végül megtaláltam a helyem.

2

2. Melyik volt a tanulmányi évek alatt a legmeghatározóbb időszak?

Mindig is gyülekezeti lelkész akartam lenni, a legnagyobb élményt így mindig a legációk jelentették, amikor is élő gyülekezettel találkozhattam. Az iskolák közül a Kisrefi hagyta bennem a legmélyebb nyomot, mert ott olyan sokszínű és sokrétű világgal találkoztunk, amely meghatározó maradt. Itt szerettem bele például a zenélésbe is. A lelkészi hivatás pedig hasonlóan sokrétű. Segédlelkészi éveimet Hajdúhadházon töltöttem, majd három évig voltam beosztott lelkész Hajdúböszörményben. Ott láttam bele abba, hogy mit jelentenek a lelkészi teendők, amikor a gyülekezeti életet sokrétűen szeretném irányítani, valamint itt tanultam meg azt, hogyan 30 Reformátusok Lapja

2019. február 17.

lehet Isten üzenetét 21. századi módon közvetíteni. 2013. augusztus elseje óta vagyok Nyíracsád lelkipásztora, valamint a fülöpi és nyírábrányi gyülekezetek helyettes lelkésze.

3

3. Nagy álma volt, hogy Árpád-kori templomban szolgáljon.

Hajdú-Bihar megyében nincs sok lehetőség erre, Debrecentől pedig nem szerettem volna nagyon messze kerülni. Így külön öröm, hogy Nyíracsád meghívott lelkipásztorának, és teljesült a vágyam, Árpád-kori templomban szolgálhatok.

4

4. Milyen ma faluban lelkipásztornak lenni?

Napi kapcsolatban vagyok az emberekkel a különböző alkalmakon túl is. Elérhetőnek kell lennem, mert nálunk nincs hivatali idő, mint egy városi gyülekezetben. A helyiek élnek is a lehetőséggel. Mindenkiről mindent tudok, ha kell, azonnal a segítségükre tudok sietni. Azonban negatívuma is van ennek az életnek. Látom, ahogyan zsugorodik a közösség. A gyerekekkel csak általános iskola végéig van kapcsolatunk, aztán ők a nagyobb városokba mennek. Az elnéptelenedéssel kell szembenéznünk, ez nagyon fájó és nehéz.

Az egyetlen lehetőségünk, hogyha a népegyházi keretekből a hitvalló egyház felé mozdulunk el.

Bátornak kell lennünk, vállalnunk kell az újításokat, hogy a mai modern világban a mai emberek mai kérdéseire, közérthető mai válaszokat adjunk, megmaradva az Isten örök igazsága mellett.

5

5. A falusi élet milyen lehetőséget nyújt a hobbijaihoz?

A parókia udvara lehetővé teszi, hogy legyenek lovaink, így az irántuk érzett szeretetemről nem kellett lemondanom. Az is örömteli, hogy erdő vesz körül bennünket, és hogy a hagyományőrző íjazást is tudjuk gyakorolni a településen. Már több íjászversenynek is otthont adtunk, sokan vannak a faluban, akik ezzel a sporttal foglalkoznak. Ezek mellett a zenélés, a gitározás az, ami feltölt az Istennel való napi kapcsolat mellett.  BUZÁS BORBÁLA, FOTÓ: KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET

| EGYHÁZI ÉLET |

REGISZTRÁCIÓ A KONFERENCIÁRA A február 23-i mérnöktalálkozón a részvétel ingyenes, de előregisztrációhoz kötött.

A jelentkezéseket a mernokmisszio.hu/ mernoktalalkozo oldalon várják.

Nagy tervek a Mérnökmisszióban A szakmaiság mellett nagy hangsúlyt fektetnek a hit és a keresztyén gondolkodásmód fontosságára is a hiánypótlónak számító III. Budapesti Református Mérnöktalálkozón, amelyet február 23-án, a hónap utolsó szombatján tartanak Budapesten. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva a szervezők közel százötven fő részvételére számítanak. A közelmúltban történt sajnálatos tűzeset miatt nem a Ráday utcai egyházkerületi székház, hanem a Zsinat Abonyi utcai épülete ad otthont az összejövetelnek.

Harmadik alkalommal rendezi meg a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó Mérnökmisszió Alapítvány a Budapesti Református Mérnöktalálkozót. – Egyes becslések szerint a presbiterek negyede műszaki vagy mérnök végzettségű, akik ugyanolyan komolyan és hivatásszerűen igyekeznek gyakorolni a szakmájukat, mint az egyházi tevékenységhez legtöbbször kapcsolódó humán végzettségű testvéreik – mondja Németh Balázs, a találkozó főszervezője.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktató és az egyetemen missziói szolgálatot végző mérnök-lelkész elárulja, hogy a korábbi két találkozó résztvevői szerint is hiánypótló és fontos esemény a mérnöktalálkozó, ahol nem kizárólag a szakmaiságra kerül a hangsúly, hanem szeretnék a hitbeli oldalt is megvilágítani: azt, hogyan befolyásolhatja a szakmai döntéseket a hitbeli meggyőződés. Idén pont ezért választották az idei találkozó vezérgondolatának a Máté evangéliumában olvasható igét: „Ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Mt 6,21)

KÖZÖS NEVEZŐ

A III. Budapesti Református Mérnöktalálkozó fő témája a beruházás lesz, ehhez kapcsolódik a teológiai tanítás, és e téma köré szerveződnek a fórumbeszélgetések is. A mérnöktalálkozó Beruházási szemlélet a Bibliában című előadásán bibliai támpontokat kapnak a résztvevők, amelyek segítenek jó válaszokat találni a beruházásaikkal kapcsolatos kérdéseikre. A fórumbeszélgetéseken három téma: az egyházi, a gazdasági célú és a gyülekezeti beruházások kérdése kerül majd a középpontba.

A téma különösen aktuális, és fontos a tapasztalatok cseréje, hiszen csak a Dunamelléki Egyházkerületben jelenleg több mint száz egyházi beruházás (templom- vagy parókiaépítés, energetikai felújítás) zajlik, mégis a Beruházások a gyülekezetbe című fórumbeszélgetés lesz az egyik legfontosabb programpont – emeli ki Németh Balázs. – Ha arra gondolunk, hogy valójában nem az épületekben élünk, hanem a gyülekezetekben, akkor rájövünk, hogy az egyház életében a legfontosabb, hogy jól tudjunk beruházni a közösségeinkbe – hangsúlyozza.

HÁRMAS CÉL A mérnöktalálkozó mint fórum létrehozásával a szervezők hármas célt fogalmaztak meg. Egyfelől szeretnék megerősíteni a budapesti és a főváros környéki református gyülekezetekben élő mérnökök közötti kapcsolati hálót – bár „református szaknévsor” összeállítását nem tervezik. Céljuk továbbá a református identitás erősítése a mérnöki hivatást végző gyülekezeti tagokban. Ehhez kapcsolódva olyan szakmai műhely alapjait tennék le, amely részévé lehet a mérnökhallgatók református szellemiségű, szemléletformáló képzésének. – Távlatilag gondolkodva szeretnénk, ha az egyházunknak lenne mérnök szakkollégiuma Budapesten. Ezt az egész folyamatot itt szeretnénk elkezdeni – mondja Németh Balázs.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD

2019. február 17.

Reformátusok Lapja 31