Az endodonciai ellátás a trepanációs nyílás kialakításával kezdődik. Ez a lépés biztosítja a gyökércsatorna bemeneti nyílások könnyű lokalizálhatóságát, a csatornák kézi tűkkel való szondázhatóságához szükséges megfelelő hozzáférést...
Cukorbetegség és a szájüregi, valamint a maxillofaciális patológiák magasabb kockázata között
Egy friss tanulmány szerint a cukorbetegeknél jelentősen megnő a szájüregi és maxillofaciális patológiák kockázata, ami aláhúzza a fogászati és orvosi ellátás szorosabb integrációjának szükségességét. (Fotó: Gecko Studio/Adobe Stock)
A cukorbetegség egyre növekvő globális közegészségügyi probléma, és szorosan összefügg a szájüregi betegségekkel. Egy nemrégiben Romániában végzett tanulmány a szájüregi és maxillofaciális patológiák prevalenciáját és eloszlását vizsgálta cukorbeteg betegeknél, valamint a kettő közötti összefüggést. Megállapították, hogy a cukorbetegség jelentősen növeli a szájüregi és maxillofaciális betegségek kockázatát, kiemelve a korai szűrés és a megelőző ellátás fontosságát. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a cukorbetegség globális terhe az elmúlt három évtizedben több mint négyszeresére nőtt – az 1990-es 200 millióról 2022-re 830 millióra –, amit nemcsak a népességnövekedés és az öregedés, hanem az alacsony és közepes jövedelmű országokban növekvő előfordulás is magyaráz. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a cukorbetegség hozzájárulhat a szájüregi betegségekhez, például a fogágybetegséghez és a fogvesztés fokozott kockázatához. Sokan továbbra sem diagnosztizálják a betegséget, és a kutatások arra utalnak, hogy a fogászati csapatok fontos szerepet játszanak a betegség korai felismerésében, ami segíthet a kezelési eredmények javításában. Ennek fényében a retrospektív vizsgálat 6868 beteget elemzett, akiket 2018 és 2024 között vettek fel egy
jászvásári kórház száj- és állkapocs-sebészeti osztályára. A cukorbeteg betegek körében (a vizsgálati kohorsz 13%-a) a cukorbetegség és a rosszindulatú szájüregi daganatok közötti összefüggés erőssége – relatív kockázatként kifejezve – több mint ötszörösére nőtt. A fogágybetegség hasonlóan erős összefüggést mutatott. A periapikális periodontitis relatív kockázata több mint háromszor magasabb volt a cukorbeteg betegeknél, a gyökérmaradványoké pedig körülbelül 1,4-szer magasabb. Ezek a relatív kockázatok adják a legtisztább képet arról, hogy a cukorbetegség mennyire szorosan összefüggött az egyes szájüregi vagy maxillofaciális állapotokkal ebben a kórházi kohorszban. Az eredmények rávilágítanak a korai szűrés, a megelőző ellátás és a célzott kezelési stratégiák fontosságára a cukorbetegek esetében. A szerzők továbbá hangsúlyozták, hogy a rendszeres fogászati ellenőrzések és az időben történő kezelés elengedhetetlen a súlyos szájüregi és maxillofacialis szövődmények kockázatának csökkentéséhez ebben a populációban.
A „A cukorbetegség és az oro-maxillofacialis rendellenességek közötti összefüggések: Statisztikai perspektíva” („The correlations between diabetes mellitus and oro-maxillofacial disorders: A statistical perspective”) című tanulmány 2025. augusztus 18-án jelent meg online a Dentistry Journal-ban. DT
SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
A King’s College London úttörő tanulmánya kimutatta, hogy a keratin –amely emberi hajból vagy gyapjúból nyerhető – kristályos vázszerkezetet képezhet a fogzománcon, amely védelmet és regeneráló hatást is biztosít.
Az alfa-gal szindróma egy késleltetett allergiás reakció, amely egy bizonyos szénhidrát-molekulára jelentkezik, amely emlősök húsában és bizonyos gyógyászati termékekben található, és amelynek fontos...
70 éves fennállását ünnepelte a Fogorvostudományi Kar
Keresztes Eszter
A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kara (FOK) 70 évvel ezelőtt, 1955-ben kezdte meg működését önálló karként, ahol 1983-tól elindult a német, 1989től pedig az angol nyelvű képzés is. A jubileum alkalmából a kar kétnapos rendezvénysorozatot szervezett több száz résztvevővel a jelenlegi magyar és nemzetközi hallgatók, valamint az alumni közösség számára. A szeptember 26-27-én a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben (NET) tartott, akkreditált tudományos ülés nemzetközi szekcióján a szakma külföldi szaktekintélyei tartottak előadást, a szombati napon pedig a FOK történetét foglalta össze a kar vezetése. A program keretében bemutatták a megújult és kibővített Oktatási Centrumot is. A kétnapos jubileumi ünnepség megnyitóján dr. Merkely Béla rektor megemlékezett a FOK alapítóiról, vezetőiről és meghatározó egyéniségeiről, akiknek köszönhető, hogy több mint 150 évvel ezelőtt – akkor még az orvosi kar keretei között –
elindult Magyarországon a fogászat egyetemi oktatása, és az is, hogy az éppen 70 éve megszületett önálló Fogorvostudományi Kar révén ez a diszciplína megkapta az őt megillető helyet. „A nagy elődök iskolateremtő munkája alapozta meg, hogy mára nálunk van Európa egyik legnagyobb és legmodernebb fogorvosképző és betegellátó centruma” – fogalmazott a rektor, kiemelve, hogy a karon 300 ezer pácienst látnak el évente, 1955-től máig pedig közel 8000 fogorvosdoktori diplomát adtak át, amiből 1500-at nemzetközi hallgató vehetett kézbe. A közelmúlt fejlesztései között kitért a Propedeutikai Tanszék bővítésére a FOK Oktatási Centrumban, valamint a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet felújítására. „Az infrastruktúra mellett az épületekben folyó oktatás is tartja a lépést korunkkal, hiszen a FOK az első pillanattól élen járt a gyakorlatorientált kurrikulumreformban” – mondta. Az egyetemi
” 3. oldal
SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
Budapest, 2025. decemBer
i évfolyam, 4. szám
Dental Tribune International
oktatás színvonaláról szólva dr. Merkely Béla emlékeztetett, hogy a 2024. évi Shanghai Ranking a fogorvostudomány szakterületen a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye között jegyzi a Semmelweis Egyetemet.
A pénteki szakmai program felvezetéseként dr. Gerber Gábor dékán is röviden köszöntötte a hallgatóságot. Mint elmondta, az ünnepségsorozat átfogó képet nyújt a kar elhivatott oktatóinak és a világ minden táján praktizáló hallgatóinak munkájáról, nekik köszönhető ugyanis a kar oktatási rangsorokban elért sikeres szereplése. A jövőről szólva hangsúlyozta, hogy a fejlődés csak az egyetemek egymás közötti, illetve piaci szereplőkkel folytatott együttműködése révén biztosítható, és ezt a célt szolgálja az ünnepség részét képező tudományos szimpózium is.
A tudományos program részeként a 21. századi fogászati innovációkat bemutató nemzetközi szekcióban Brian O’Connell, a Trinity College Dublin dékánja az időskori orális egészségről és fogvesztésről, Igor Blum, a King’s College Kórház osztályvezető főorvosa a fogászati restaurációk dilemmájáról adott elő. Kenneth W. Aschheim igazságügyi fogorvostani szakértő a mesterséges intelligencia és a törvényszéki
fogászat jövőjét, míg Ulrich Joos, a Münsteri Egyetem tanszékvezető professzora az orofaciális rehabilitáció elmúlt 70 évét mutatta be. Oliver Blume száj- és állcsontsebész a csontpótlás új lehetőségeit, míg Kaan Orhan, az Ankarai Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja a fogászati implantátumok modern képalkotó eljárásainak kérdését járta körbe.
A tudományos ülés után bemutatták a kar volt dékánjáról, dr. Gera Istvánról készült „Arcképek, Semmelweis-örökösök” c. könyvet. A jubileumi programok keretében bejárást tartottak a megújult és kibővített Oktatási Centrumban (OC) is.
A szombati emlékülésen elsőként dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy bár az önálló
fogorvosi kar 70 évvel ezelőtt jött létre, a fogászat egyetemi oktatása több mint 180 éves hagyományokkal rendelkezik, amikor is az általános orvoslás részeként tanítottak fogorvosi ismereteket. A Semmelweis Egyetemen végzett fogorvosok doctor medicinae dentarie, azaz dr. med. dent. fokozatot kapnak, ami azt mutatja, hogy az orvosi tudás, az orvosi előképzettség jelenti a legfontosabb támaszt – tette hozzá a rektorhelyettes kitérve rá, hogy ugyanakkor már az első két évben szerepelnek a tantervben fogorvosi tárgyak. A kar hagyományosan gyakorlatorientált oktatása szinte változatlan formában zajlik évtizedek óta, aminek sikerét az is mutatja, hogy az itt bevált jó gyakorlatokat a kurrikulumreform során az egyetem egészét tekintve alapul vette a vezetőség. A FOK 70 éves történetéből néhány adatot is ismertetett dr. Hermann Péter, például, hogy míg az 1900-as évek elején egyetlen fogászattal foglalkozó klinika volt, ma már 11 klinikai intézet, tanszék vesz részt a hallgatók oktatásában, illetve a betegellátásban. 1955-ben tíz fogorvost avattak, addig idén júliusban, a legutóbbi fogorvosavatón több mint 170 hallgatót avattak fogorvos doktorokká, és ebből közel 70 fő nemzetközi hallgató volt.
„Magyarországon a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kara az a pillér, amelyik a magyar fogor-
vosképzést tartja, a társadalommal együttműködve építi, és a nemzetközi világban a fogorvos társadalmunkat ismertté tette és teszi” – fogalmazott dr. Gerber Gábor dékán. Köszönetet mondott a kar korábbi vezetőinek, a professzoroknak, tanároknak, de kiemelte valamennyi itt dolgozó rezidens, szakorvos, aszszisztens, hivatali és gazdasági munkakörben dolgozó kolléga szerepét, akiknek mindennapi tevékenysége nélkülözhetetlen a sikeres működéshez. Külön köszöntötte azokat a volt hallgatókat, akik 1955-ben elsőként már az önálló fogorvosi karon kezdték meg tanulmányaikat. Mint mondta, a jubileumi ünnepség pénteki napján megjelent nemzetközi előadók is jelzik, hogy a kar világszerte elismertségnek örvend, amit a felsőoktatási rangsorokban elért eredmények is alátámasztanak. Dr. Hegedüs Tamás, a Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság igazgatója köszöntőjében összefoglalta, milyen sok évfordulót ünnepelhet az egyetem 2025-ben. A Fogorvostudományi Kar mellett szintén 70. születésnapját ünnepli a Gyógyszerésztudományi Kar, az Egészségtudományi Kar 50. évvel ezelőtt jött létre, a Pető András Karon pedig éppen 55 évvel ezelőtt indult el a konduktorképzés. Elmondta, hogy a jubileumi rendezvény szervezési munkái egy éve tartanak, és kiemel-
Új MI platform a gyermekek fogszuvasodásának forradalmi korai felismeréséhez
Fraser Macdonald, Dental Tribune International
A Globális Betegségteher Tanulmány (Global Burden of Disease) szerint a korai gyermekkori fogszuvasodás világszerte körülbelül 530 millió gyermeket érint, így ez a világ egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegsége. Ennek a jelentős közegészségügyi fenyegetésnek a kezelése érdekében egy kínai intézmények tudósaiból álló kutatócsoport kifejlesztett egy forradalmian új mesterséges intelligencia (MI) modellt, amely képes kimutatni a fogszuvasodás kialakulását jelző finom mikrobiális változásokat bizonyos fogakban, jóval azelőtt, hogy azok klinikailag láthatóvá válnának. A betegek szájhigiéniájára és a terápiás megközelítésekre gyakorolt hatások ezért nagyon jelentősek. A kínai csapat 11 hónapon keresztül 89 óvodáskorú gyermek fogplakk mikrobiomjának változásait figyelte meg, és létrehozta a tejfogak mikrobiális térképét – ez egyedülálló hozzájárulás a terület kutatásához. A tanulmányban leírtak szerint egy adott gyermeken belül általában stabil mikroorganizmus-eloszlási minta marad fenn az elülső és hátsó maxilláris fogak között, és minden régióban specifikus mikrobiális közösségek találhatók. Nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a
A Hongkongi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia alapú modellt, amely képes pontosan kimutatni a fogszuvasodást már kora gyermekkorban, mielőtt az klinikailag láthatóvá válna. (Fotó: galitskaya / Adobe Stock)
mikrobáknak ez a strukturált eloszlása megváltozik abban a pillanatban, amikor a fogszuvasodás megkezdődik. Az elülső (incizális) területhez kapcsolódó baktériumok a zápfogak felé vándorolnak, és fordítva.
A fogszuvasodás ezen térbeli mikrobiális indikátorai alapján a kutatók egy rendkívül hasznos mesterséges intelligencia platformot fejlesztettek ki, amellyel sikeresen kimutatták az egyes fogakon bekövetkező specifikus bakteriális változásokat, jóval azelőtt, hogy a fogszuvasodás klinikailag láthatóvá válna. A végeredmény a szájüregben lévő minden egyes fog mikrobiális kockázatának korai indikátora.
A modell rendkívül pontosnak bizonyult. Azáltal, hogy az egyes fogak egyedi mikrobiális profiljára vonatkozó adatokat integrálták a szomszédos fogak adataival, a platform 98%-os pontosságot ért el a meglévő fogszuvasodás kimutatásában, valamint 93%-os pontosságot a fogszuvasodás előrejelzésében két hónappal a klinikai manifesztáció előtt. A Hongkongi Egyetem úttörő felfedezéséről szóló sajtóközleményben Dr. Shi Huang, a tanulmány társszerzője, az egyetem Fogorvostudományi Karának Alkalmazott Szájgyógyászati és Fogászati Tanszékének adjunktusa elmondta: „Ezek az eredmények alap-
te, hogy fontosnak tartották, hogy az ünnepségen ne csak a nemzetköziséget és a tudományos eredményeket prezentálják, hanem azt a befogadó közösséget és azt a családias hangulatot is bemutassák vendégeik számára, ami a kart jellemzi. Az emlékülésen ezt követően dr. Hermann Péter és dr. Gerber Gábor prezentációikban részletesen bemutatták a kar 70 éves történetét, annak számos aspektusára és eredményeire kitérve. Dr. Gera István korábbi dékán a nemzetközi képzés történetét ismertette, aminek elindításában ő is aktív szereplő és kezdeményező volt. Végül „Művészet, zene, sport, fogorvoslás” címmel zajlott kerekasztal-beszélgetés dr. Herendi Gábor filmrendezővel, aki maga is a FOK-on végzett, majd pár évig a Fogpótlástani Klinikán dolgozott. Dr. Gerber Gábor dékán vele készített beszélgetése alább megtekinthető.
Az ünnepség részeként adták át idén a jubileumi díszokleveleket is: az önálló fogorvostudományi kar létrejöttének 70. évfordulóján 92 jubiláns vehette át díszoklevelét. Forrás: semmelweis.hu Fotók: Barta Bálint – Semmelweis E.
vetően megváltoztatják a fogszuvasodásról alkotott képünket.” Dr. Huang így magyarázta: „A fogszuvasodás elkerülhetetlen folyamatként való felfogásától eljutottunk a mikrobiális szintű – fogról fogra történő – előrejelzésének és megelőzésének lehetőségéhez.” A kutatás klinikai jelentősége kétségtelenül nagy, és ha a modellt széles körben elfogadják, forradalmasíthatja a gyermekek fogszuvasodásának kezelését. Ebben az összefüggésben a mesterséges intelligencia platform egyfajta kifinomult korai figyelmeztető rendszert képvisel, amely a mikrobiális változásokat a jövőbeni fogszuvasodás, fertőzések, fájdalom és általános szájhigiénia pontos indikátoraként használja. Alkalmazása jelentősen javíthatja a gyermekek szájhigiéniáját és általános jólétét, így nagyon értékes eszközzé válhat a megelőző fogászatban.
Az „Egyetlen fogra kiterjedő, teljes szájra kiterjedő korai gyermekkori fogszuvasodás-előrejelzés a plakk-mikrobiota térbeli és időbeli variációi alapján” („Single-tooth resolved, whole-mouth prediction of early childhood caries via spatiotemporal variations of plaque microbiota” ) című tanulmány 2025. június 11-én jelent meg a Cell Host & Microbe online kiadásában.
A Dental Tribune International mindent megtesz annak érdekében, hogy a klinikai információkat és a gyártók termékeiről szóló híreket pontosan adja közre, nem vállal azonban felelősséget a termékekről szóló állítások helytállóságáért vagy a nyomdahibákért. A kiadó nem vállal továbbá felelősséget sem a terméknevekért vagy -leírásokért, sem a hirdetők közleményeiért. A szerzők által kifejtett véleményt a sajátjuknak kell tekinteni, és azok semmi módon nem tükrözik a Dental Tribune International véleményét.
KIADJA: DP HUNGARY KFT. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9.
FELELŐS KIADÓ: Laczkó Tamás
FORDÍTÓ: Laczkó Leonard
NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: DP Hungary Kft.
NYOMDAI KIVITELEZÉS: Copy & Consulting Kft.
ADATEGYEZTETÉS, INFORMÁCIÓ: Kiss Éden Aliz, 06-30-472-0030
HIRDETÉSFELVÉTEL: Laczkó Tamás, 06-30-472-0030
A posterior fogak direkt kompozit
restaurációinak
Vizuális klinikai esetismertetés
Dr. Jason Smithson
A posterior fogak direkt kompozit restaurációja az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás a fogá-
szatban. Az elmúlt években kiemelt figyelem irányult az elérhető eredmények optimalizálására, különös tekintettel a II. osztályú kavitás dobozának (Class II box) kialakítására,
finírozása és polírozása
és a polimerizációs zsugorodásból eredő feszültség kezelésére. A téma körüli széles körű szakmai diskurzus ellenére van egy olyan lépés, amely gyakran nem kapja meg a kellő fi-
gyelmet: a mechanikai formázás protokollja. A mechanikai formázás alatt a restauráció kontúrjának kialakítását, a felesleges kompozit eltávolítását értjük a marginális szélekről, illetve ide tartozik a végső polírozás is. Ez a folyamat három fő lépésre bontható: a felszín oxigén által gátolt, nem polimerizált rétegének eltávolítása, a durva finírozás és a végső polírozás. Jelen publikációban részletesen bemutatjuk ezeket a lépéseket, valamint egy klinikailag hatékony megközelítést vázolunk fel a direkt posterior kompozit restaurációk befejezésére.
Az oxigén hatására polimerizálatlan réteg eltávolítása
Az oxigén által gátolt, nem polimerizált réteg (oxygen-inhibited layer, OIL; (https://www.jcd.org.in/article. asp?issn=0972-0707;year=2007;volume=10;issue=1;spage=1;epage=4;aulast=Merwade) minden kompozittal végzett eljárás után problémát jelenthet, legyen szó direkt vagy indirekt restaurációról (az indirekt restaurációk is érintettek, mivel ezek hagyományosan kompozitalapú ragasztócementekkel kerülnek beragasztásra).
Az OIL egy polimerizálatlan, ragacsos, rezinben gazdag réteg, amely a kompozit felszínén alakul ki, ha a polimerizáció levegő jelenlétében történik [1]. Az OIL úgy képződik, hogy a levegőben lévő oxigén beavatkozik a polimerizációs reakcióba. Röviden összefoglalva: az oxigén inkább a kompozit szabad gyök iniciátoraival reagál, mint a monomerekkel. Az oxigén „befogóként” viselkedik, megköti a nagy reakcióképességű szabad gyököket, továbbá stabilabb hidroperoxidokká alakítja azokat. Ennek következményeként a kompozitban lévő monomerek polimerizálatlanul maradnak [2].
Az OIL vastagsága 4 és 40 mikron között változhat [3]. A réteg vastagságát több tényező is befolyásolja, például a monomer típusa, az iniciátor-aktivátor rendszerek, a részecskemorfológia, a szabadgyök-koncentráció, valamint az oxigénfogyasztás üteme. [4] Problémafelvetés
Az oxigén által gátolt, polimerizálatlan felszíni réteg jelenlétének következményei:
• Lassabb és kevésbé precíz finírozás, mivel a polimerizálatlan rezin eltömíti a rotációs finírozó eszközök vágófelületét.
• Idővel elszíneződés és kopás figyelhető meg a tömés felületén, különösen az olyan nehezen hozzáférhető területeken, mint az interproximális régió, ahol az OIL
eltávolítása finírozó eszközökkel igen nagy kihívást jelent.
A szakirodalomban ajánlott lehetséges megoldások:
1. Matrica alkalmazása, amely fizikai gátként működik a fotopolimerizáció során, megakadályozva az oxigén bejutását.
2. Fotopolimerizáció argonban gazdag atmoszférában. Bár laboratóriumi körülmények között a polimerizáció fokozott mértékét (degree of conversion, DC) írták le, ez a módszer jelenleg korlátozott gyakorlati alkalmazhatósággal bír; mindazonáltal érdemes a jövőben további kutatásokat folytatni ezen a területen.
3. Glicerinréteg felvitele a kompozit felszínére az első fotopolimerizációt követően (https://www. speareducation.com/spear-review/2015/09/why-you-shouldbe-using-glycerin-on-your-composite-restorations), majd további 20–40 másodperces polimerizáció (a fény intenzitásától függően) kb. 1 mm távolságból. Ezt a módszert ajánlja a szerző.
A durva finírozás 5 fázisa
A durva finírozás célja a széleken fellelhető felesleges kompozit és peremhiba eltávolítása, hogy a restaurátum széle derékszögű, vállszerű záródásban (90°-os butt joint) végződjön. Emellett feladata az anatómiai széli perem5 kialakítása, amely elősegíti az interproximális területek tisztíthatóságát és a megfelelő okkluzális felszín helyreállítását, valamint annak korrekcióját és optimalizálását.
A durva finírozás menete az alábbi 5 fázisban történik:
1. fázis
Egy durva szemcsés, közepes méretű (1/2 inch) alumínium-oxid finírozó koronggal (pl. FlexiDisc®, Cosmedent (https://www.cosmedent. com/product-category/finishingand-polishing/flexidisc/) a mesiális és distális marginális gerincek, valamint a csücsöklejtők kerülnek megmunkálásra, kb. 45°-os szögben a fog hosszanti tengelyéhez képest (lásd 1. ábra).
A korongot 5000–15 000 fordulat/ perc fordulatszámon kell használni, vízhűtéssel vagy anélkül. A szerző a vízpermet nélküli alacsonyabb fordulatszámot részesíti előnyben, mivel így kedvezőbb a rálátás és precízebb munka végezhető. A formázás rövid, szakaszos mozdulatokban történik, hogy elkerülhető legyen a zománc-kompozit határ túlmelegedése. Az asszisztens minden egyes szakasz után bőséges levegő-víz spray-vel (puszter) leöblíti a munkaterületet,
1. ábra: A restauráció peremének polírozása.
2. ábra: A páciens egy nem megfelelő I. osztályú ezüst-amalgám töméssel és II. osztályú szuvasodással jelentkezett. A fog izolálása kofferdám alkalmazásával történt.
3. ábra: A preparálás, a bondozás és a kompozit felvitele után. (Megjegyzés: némi kompozit túlfolyás látható a mesiális doboz axiális falain).
4. ábra: A durva finírozás után a restauráció pereme sima és anatómiailag is megfelelő.
A finírozásnak mindig a kompozittól a fogszövet felé kell irányulnia, így csökkenthető a marginális rések és hibák kialakulásának kockázata [6].
Ennek a fázisnak kettős célja van:
1. A mesiális és distális marginális gerincek lekerekítése, ami esztétikailag kedvezőbb, elősegíti az interdentális tisztítást (a fogselyem beakadásának veszélye nélkül), valamint lehetővé teszi az ideálisabb okklúziós felszín kialakítását (mivel így helyet biztosít az antagonista fog csücskének).
2. A marginális kompozitfelesleg eltávolításával 90°-os záródás alakítható ki a fogszövet és a kompozit között. Ennek kialakítása azért javasolt, mert mechanikailag ez a legkedvezőbb találkozási forma. Amennyiben a felesleges anyag ottmarad, és a páciens ráharap, az rövid időn belül letörik, marginális hibát hagyva maga után.
Még abban az esetben is hajlamos törésre a felesleges anyag, ha nem az okklúziós terhelési zónában helyezkedik el. Miért? Mert az okklúzió során a restaurációra ható erők a dentinen és a parodontális ligamentumon keresztül átadódnak a csontnak. Nagyobb tömegű kompozit képes hatékonyan eloszlatni ezeket az erőket, míg a vékonyabb részekben feszültségkoncentráció jön létre, ami töréshez vezet.
Ez a jelenség jól ismert az építőmérnöki szakirodalomban és az ortopédiában is. Amikor az ekvivalens feszültség (a kompozitban ébredő belső feszültség) meghaladja a folyáshatárt (azt a feszültséget, amelynél az anyag már nem képes rugalmasan viselkedni), a kompozit törik, marginális hibát hagyva maga után. Ez a magyarázat arra, hogy a középtávú kontrollvizsgálatok során gyakran megjelenik marginális rés olyan területeken is, amelyek nem részei az okklúziós terhelési zónának. A szerző saját klinikai tapasztalatai alapján ez leggyakrabban premolárisokban fordul elő. Ennek oka valószínűleg az, hogy a premolárisokban kevesebb fogszövet áll rendelkezésre a feszültség elvezetéséhez, mint a molárisokban, így a kompozit arányosan nagyobb mértékben van feszültségnek kitéve.
Ezt követően a folyamatot közepes szemcseméretű koronggal kell megismételni, a marginális átmenet egységesebbé tételére. A korongot hátrafelé vezetve, enyhén meghajlítva alkalmazzuk. Ez a módszer – szemben az előrefelé történő vezetés technikájával – lágyabb, kerekebb, természetesebb profilt eredményez, míg az előrefelé történő használat inkább mesterséges hatású, lapos felületeket hoz létre.
Klinikai példa az 2–4. képeken látható.
2. fázis
Ezt követően a II. osztályú doboz gingivális szélét (ha megfelelő) gyémántbevonatú fém polírcsíkkal szükséges elsimítani. Még a hibátlanul alkalmazott matrica és ék használata mellett is maradhat minimális mennyiségű túlfolyás/bond anyag. Ha ezt nem távolítjuk el,
az szájhigiénés problémákhoz, parodontális elváltozásokhoz vagy szekunder caries kialakulásához vezethet.
Ezt a területet egyszerűen el lehet simítani durva, majd közepes szemcseméretű fém polírcsíkkal. Fontos, hogy a polírcsík a kontaktpont alatt (apikálisan) haladjon át, mielőtt
aktívan elcsiszoljuk a felesleges kompozitot, így elkerülhető a kontaktpont véletlen eltávolítása.
3. fázis
A harmadik fázisban a II. osztályú üreg axiális (vertikális) szélei kerülnek elsimításra 12es számú (görbített) szikepengével vagy egy masszívabb, kürett típusú depurátorral. A műszerrel kürettáló mozdulatot kell végezni, stabil ujjmegtámasztással. Ügyelni kell arra, hogy a simítás a széllel párhuzamos irányában történjen, ne 90 fokban, mert az negatív perem kialakulásához vezethet.
hirdetés
6. ábra: I. osztályú restaurációk az első moláris és a második premoláris fogakban. A széleken felesleges kompozit figyelhető meg (piros nyilak jelölik).
7. ábra: A széleket durva szilikon polírozófejekkel finírozzuk.
Ezeket a fázisokat mindig kofferdam izolálás mellett célszerű végezni, a hatékonyság és a páciens lágyrészeit érintő iatrogén sérülésének elkerülése érdekében. A harmadik fázist követően a kofferdamot el lehet távolítani.
4. fázis
Az okklúziós beállítást IKP-ban (maximális interkuszpidációban) és minden irányban vezetett állkapocsmozgásban szükséges elvégezni, a kezelőorvos által preferált fúró és artikulációs papír használatával. A szerző kis, kerek gyémánt fúrófej használatát preferálja, 1:5 áttételes turbina kézidarabban, vízhűtéssel, 5000–10 000 fordulat/perc fordulatszámon.
Az alábbi sorrend betartásával a durva finírozási fázis foganként körülbelül két-három perc alatt elvégezhető.
A felesleges kompozit eltávolítását és a derékszögű záródási vonal kialakítását a 6–9. képek szemléltetik.
Posterior fogak direkt kompozit restaurációjának végső polírozása
A végső polírozás célja egy sima, „zománcszerű” felszín kialakítása, amely a páciens lágyrészei számára komfortos, esztétikailag kedvező, valamint ellenáll a lerakódá -
5. fázis
Ezt követően a szélek és a csücsök-lejtők elsimítása durva, gyémánttal impregnált szilikon polírozófejjel (pl. Venus Supra, Kulzer) történik. A cél a felesleges túlfolyások eltávolítása és a gyémántfúró által az okklúziós beállítás során okozott karcok eltüntetése. A polírfejet 8000–10 000 fordulat/perc fordulaton, vízhűtéssel kell használni, ami javítja a rálátást, csökkenti a marginális hőkárosodást, továbbá növeli a polírozó élettartamát. Enyhe nyomást célszerű gyakorolni a polírozás során (lásd 5. ábra).
soknak és az elszíneződésnek. Ez a folyamat négy fázisból áll.
1. fázis
Finom és szuperfinom, közepes méretű polírozó korongok alkalmazásával 10 000–15 000 fordulat/perc sebességen történik a restauráció peremének polírozása. A korongokat hátrafelé irányuló mozdulatokkal, 45°-os szögben kell vezetni a fog hossztengelyéhez képest. (Fontos: ne váltsunk szuperfinom korongra addig, amíg a finom koronggal el nem távolítottunk minden látható karcolást a tömés felszínéről!)
Amennyiben korlátozott a hozzáférés (pl. a második moláris distális
céljából. Célszerű azonban közepes méretű korongot választani, amenynyiben biztonságosan alkalmazható, mert ez hatékonyabban dolgozik, és kisebb a valószínűsége, hogy árkokat hoz létre a restaurációban.
2. fázis
Finom, gyémánttal impregnált szilikon polírozófejet használunk vízhűtéssel a restaurátum széleinek és a csücsök-lejtők polírozására. Ez a lépés fokozza a restauráció fényét, a karcolások már a durva finírozási szakaszban el lettek távolítva.
3. fázis
szélénél), érdemes kisebb átmérőjű korongot használni (3/8 inch) a szomszédos lágyrészek védelmének
Kecskeszőr kefét (pl. Shiny S, https://optident.co.uk/product/shinys-goat-hair-brushes/) célszerű alkalmazni stabil nyomással, vízhűtés nélkül, a restaurátum barázdarendszerének polírozására. A polírkefe pumisz pasztával (pl. Vertex® Pumice Plus, https://www.dentaltotal.es/images/marcas-dentaltotal/ VERTEX/CATALOGO_VERTEX.pdf) használandó. Ez a lépés kiküszöböli a barázdákban maradó karcolásokat, amelyek középtávon hajlamosak elszíneződni.
4. fázis A végső fényesség az 1 mikron szemcseméretű, alumínium-oxid alapú, vízbázisú polírozópasztával (pl. Enamelize®, Cosmedent; https:// www.cosmedent.com/product-category/finishing-and-polishing/) érhető el, valamint filc polírozófejek és korongok segítségével. A polírozás fokozatosan növekvő fordulatszámmal (3000–20 000 fordulat/perc) és csökkenő nyomással történik. A pasztát mindig a fogra/restaurációra kell felvinni, nem pedig a korongra, így elkerülhető a paszta szétszóródása a kezelőben. (Lásd a 10. és 11. ábrát.)
Ezt követően a fogat puszter használatával letisztítjuk, majd a pácienst elbocsátjuk. Amint látható, ez a protokoll egyszerű és kiszámítható módszert kínál az I. és II. osztályú direkt posterior kompozit restaurátumok tartós, esztétikus felszínének kialakítására (/spear-review/2013/08/evaluating-facial-esthetics-facial-profile).
Forrás: speareducation.com A hivatkozott irodalomjegyzék listája szerkesztőségünkben elérhető.
8. ábra: A durva finírozás után kialakult szélek.
9. ábra: Hat hónapos kontroll.
10. ábra: Polírozópaszta felvitele.
11. ábra: A végső polírozás.
12. ábra: A premoláris fogak preoperatív állapota.
13. ábra: A premoláris fogak postoperatív fotója.
14. ábra: Egy moláris fog preoperatív állapota.
15. ábra: Egy moláris fog postoperatív fotója.
Új, fehérjealapú gél ígéretes megoldást kínál a fogzománc természetes
Egy új kutatási projekt keretében kifejlesztettek egy fogászati gélt, amely a korai fejlődés során a zománc képződéséért felelős természetes fehérjéket utánozza. (Kép: king/Adobe Stock)
Dental Tribune International
A fejlett biológiai anyagok használata a fogászatban egyre nagyobb teret nyer, új lehetőségeket kínálva a fogak helyreállítására és védelmére anélkül, hogy kizárólag szintetikus vagy invazív kezelésekre kellene támaszkodni. A zománcregeneráló gél legújabb fejlesztése jól pél-
dázza, hogy a biológiai ihletésű anyagok hogyan változtathatják meg jelentősen a fogszuvasodás megelőzését és kezelését.
Az újonnan kifejlesztett gél úgy működik, hogy utánozza a korai fejlődés során a zománc képződéséért felelős természetes fehérjéket. A fogakra felvitt gél védő és szerkezetileg támogató réteget képez, amely integrálódik a meglévő zo -
regenerációjára
mánc felületével. Ez a réteg aztán felszívja a nyálból a kalcium- és foszfátionokat, és irányítja őket, hogy szervezett mintázatban új hidroxiapatit kristályokat képezzenek. Az eredmény a zománc fokozatos újjáépítése, amely mind megjelenésében, mind funkcionális szilárdságában tükrözi az eredeti szövetet. A hagyományos fluoridkezelésekkel ellentétben, amelyek elsősorban a megmaradt zománc megerősítését vagy a fogszuvasodás lassítását célozzák, ez a gél mikroszkopikus szinten elősegíti a kontrollált újranövekedést. A korai tesztek kimutatták, hogy a helyreállított területek a mindennapi körülmények között, például rágás, fogmosás és savas ételek fogyasztása során hasonlóan viselkednek, mint a természetes zománc. Ezenkívül a gél potenciális előnyökkel jár a kitett dentin esetében. A gél a dentin felületén zománcszerű réteget képez, amely csökkentheti a kellemetlen érzést és javíthatja a helyreállítások tartósságát.
Az egyetem sajtóközleményében a vezető szerző, dr. Alvaro Mata, az egyetem biomérnöki és biomateriális professzora elmondta: „Nagyon izgatottak vagyunk, mert a technológiát a klinikusok és a betegek igényeinek figyelembevételével tervezték. Biztonságos, könnyen és gyorsan alkalmazható, valamint méretezhető. Emellett sokoldalúan alkalmazható, ami lehetőséget nyújt arra, hogy többféle termékben is felhasználható legyen, és így minden korosztályban segítsen azoknak a betegeknek, akik a zománcvesztéssel és a dentin kitettségével kapcsolatos különböző fogászati problémákkal küzdenek.”
A technológia klinikai alkalmazás felé történő előmozdítása érdekében a kutatócsoport egy startup céget
alapított, amelynek célja egy sor felhasználóbarát fogászati termék kifejlesztése. A remény az, hogy az első verziók a közeljövőben kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Ha ez sikerrel jár, ez a biológiai anyagokon alapuló megközelítés jelentősen csökkentheti az invazív fogelőkészítés, a szintetikus helyreállító anyagok és az ismételt helyreállítások szükségességét, ami jelentős előrelépést jelentene a regeneratív fogászat területén. A „Biomimetikus szupramolekuláris fehérje mátrix helyreállítja az emberi fogzománc szerkezetét és tulajdonságait” című tanulmány 2025. november 4-én jelent meg online a Nature Communications folyóiratban.
Elektronmikroszkópos felvételek egy demineralizált zománccal rendelkező fogról, amelyen erodált apatitkristályok láthatók (balra), és egy hasonló demineralizált fogról, amelyen egy kéthetes kezelés után epitaksiálisan regenerálódott zománckristályok láthatók (jobbra). (Kép: University of Nottingham)
*Klinikai és farmakokinetikai vizsgálatok bizonyítják, hogy Spedifen Rapid Forte (ibuprofén-arginin) beadása esetén az ibuprofén már a beadás után 15-30 perccel eléri a plazma csúcskoncentrációt – szemben más ibuprofén készítményekkel, amelyeknél ez az idő 60-90 perc.
Forrás: Spedifen Rapid Forte 600 mg granulátum alkalmazási előirat: www.ogyei.gov.hu
Richter Gedeon Nyrt., székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., www.gedeonrichter.com. Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását! Mellékhatás / Nemkívánatos esemény bejelentése és orvosszakmai kérdés
A betört műszerek eltávolításának művészete
Dr. Juan Carlos Ortiz Hugues
Kudarcként éljük meg, amikor egy gyökérkezelő eszköz a kezelés közben betörik a gyökércsatornába. Azonban megfelelő tapasztalattal, egy jó stratégiával és modern eszközök segítségével ez a rettegett szövődmény is klinikai sikerré alakítható.
Célkitűzések
A cikk megírásával az volt a célom, hogy bemutassam a gyökérkezelés során bekövetkező endodonciai műszertörések kockázati tényezőit, okait, megelőzési stratégiáit, valamint a törött eszközök eltávolításához alkalmazott klinikai protokollokat, segédeszközöket, beleértve az ultrahangos, tubusos és huroktechnikákat. Kitérek a nagyítás, a csatorna anatómiájának és az irrigálás szerepére is.
a
a
Egy endodonciai kezelés során bekövetkező műszertörés minden fogorvos rémálma. A törött eszköz eltávolítása komoly kihívást és kockázatot jelent, ám a kezelőorvos nincs egyedül ezzel a problémával [1]. A rozsdamentes acélból készült eszközök törési aránya 0,25% és 6% között mozog, míg a nikkel-titán (NiTi) műszerek esetében ez az arány magasabb, 1,3% és 10% között lehet [2]. A forgó mozgással működő gyökértűk – mivel hajlamosak megszorulni a csatornába – nehezebben távolíthatók el, mint a kézi műszerek [3]. Azért, hogy minimálisra csökkenthessük az ilyen típusú szövődmények kialakulását, elengedhetetlen a gyökércsatorna anatómiájának alapos ismerete, valamint a jól megtervezett és megfelelően kivitelezett instrumentációs sorrend [4].
Amikor NiTi reszelőkkel dolgozunk a gyökércsatornákban, a következő hibákat érdemes elkerülni [5]: 1. Az eszköz hirtelen kihúzása preparálás közben;
2. Hosszan tartó forgó mozgás a csatornán belül; 3. Széles konocitású eszközök használata görbült gyökércsatornákban.
3a 3b
A NiTi eszközök használata ciklikus fáradáshoz vezethet. Ez a jelenség – főleg komplex anatómiájú gyökércsatornák esetén – fokozott törési hajlamhoz vezethet. A gyökértűk rutinszerű vizsgálata – az ún. „flute kontroll” – elengedhetetlen: a felületi sérülések vagy a tű nyúlása esetén az eszközt azonnal ki kell selejtezni. A gyártói ajánlások követése és a kiindulási felvételek szakszerű elemzése alapvető fontosságú a műszertörés megelőzésében [6].
Az újra-gyökérkezelés során gyakran alkalmaznak Gates Glidden-fúrókat és NiTi eszközöket a guttapercha eltávolítására. Ha túl nagy erőhatás éri ezeket az eszközöket, az tovább fokozza a ciklikus fáradást és ezzel együtt a törés kockázatát is [7]. A műszertörés még a leggyakorlottabb endodontusokkal is előfordulhat.
A biomechanikai megmunkálás és a csatorna átjárhatóságának biztosítása ideális esetben még a műszertörés bekövetkezése előtt megtörténik. Ebben az esetben, a törött eszköz mellett könnyebben el lehet haladni (bypass) vagy az eltávolításának sikeressége jelentősen nő, mivel a preparált csatornafal több hozzáférést biztosít a beavatkozáshoz [8]. Fontos szempont, amelyet szem előtt kell tartanunk, hogy a gyökércsatornák anatómiája jellemzően ellipszis alakú, nem pedig kör keresztmetszetű. Amikor egy törött műszer a csatorna falához szorul, a korábban elvégzett csatornaformázás lehetővé teszi a fragmentum pontos helyének meghatározását, valamint megfelelő munkaterület kialakítását az eltávolításhoz vagy a bypass-hez [9]. Ilyen esetekben a fogászati mikroszkóp alkalmazása kulcsfontosságú. A különböző nagyítás és a koaxiális megvilágítás jelentős előnyt jelent a sikeres műszerkiszedéshez. Nagy nagyítás mellett az orvos meggyőződhet arról, hogy a fragmentum a gyökércsatorna görbülete felett helyezkedik el, és elegendő teret tud-e kialakítani az eltávolításhoz. Ha a műszer vizuálisan láthatóvá válik, az eltávolítás esélye jelentősen megnő [10-11].
A pácienst minden esetben tájékoztatni kell. Ez megkönnyíti a kezelés további menetét.
A műszerkiszedés sikerét az alábbi tényezők befolyásolják [12-13]: 1. A csatornában jelen lévő fertőzés; 2. A törött eszköz a gyökércsatorna görbülete alatt helyezkedik el; 3. Vékony gyökérfalak; 4. A törés a kezelés kezdetén következett be, a fertőtlenítés előtt; 5. Annak a gyökérrésznek az állapota, ahol az eszköz elhelyezkedik.
Miután a fragmentumhoz való hozzáférés biztosított, elengedhetetlen a közvetlen, egyenes irányú és jó vizuális rálátás [14]. A beavatkozás során nátrium-hipokloritot kell alkalmazni, váltakozva etilén-diamin-tetraecetsavval (EDTA), paszszív vagy aktív ultrahangos aktiválással kombinálva. A nagy nagyítás lehetővé teszi a fragmentum pontos lokalizálását és folyamatos vizualizálását. A sikeres eltávolítás első lépése a koronális hozzáférés biztosítása. Az axiális falat a törött műszert tartalmazó csatorna mentén meg kell tágítani, és úgynevezett staging platformot kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy az ultrahangos műszer csúcsa a törött gyökértű koronális vége mellett, oldalirányban helyezkedjen el. Ez lehetőséget biztosít a legmegfelelőbb stratégia kiválasztására [15-16].
Elhaladás az eszköz mellett (bypass) az első és olykor az egyetlen biztonságos technika, amellyel minimalizálható a csatornafal túlzott gyengítése, a perforáció vagy a lépcső készítése, amely meggátolhatja a csatorna apikális harmadához való hozzáférést. Ez a módszer kevésbé invazív, mint az eltávolítás [17]. A biztonságos előrehaladás és a munkahossz elérésének érdekében K-FILE reszelőt (08, 10, 15) kell alkalmazni, folyamatos rekapituláció és öblítés mellett [17]. Napjainkban számos eszköz és technika áll rendelkezésre, beleértve a tubusos technikát, a huroktechnikát, a közvetlen ultrahangos módszert és a közvetett ultrahangos technikát. Ezek az eljárások külön-külön is alkalmazhatók, de kombinálhatók is más rendszerekkel. A legmegfelelőbb technika kiválasztásához szakmai jártasság, türelem és eset specifikus elemzése szükséges [18-21].
Tubusos technika
A tubusos technikát a műszerek vagy „Silver point” ezüstcsúcsok eltávolítására fejlesztettek ki. A legtöbb eljáráshoz hasonlóan ennél a technikánál is alapfeltétel, hogy a törött eszköz fragmentumának koronális része szabaddá váljon, hogy a tubus (kanül) elérhesse és stabilan megfogja azt. A láthatóvá tett fragmentum hossza, valamint a fog anatómiai adottságai jelentik a két legfontosabb tényezőt a tubusos technika alkalmazásakor [22].
A tubusos technikához használatos készletek előfúrókat és eltávolító eszközöket (extractorokat) tartalmaznak, amelyek különböző átmérőkkel érhetők el: 0,15 mm-től 0,6 mm-en át egészen 0,9 mm-ig.
3. a–3. d ábrák: Műszereltávolítás a mesiolingvális csatornából és újra-gyökérkezelés: a: 16×-os mikroszkópos nagyítással történt műszerlokalizáció, b: 10×-es mikroszkópos nagyítással történt műszerlokalizáció, c: K15-ös reszelővel végzett csatornafeltárás a mesiolingvális csatornában, d: A törött műszer koronális részének feltárása.
a–c ábra: Röntgenfelvételek: a: Kezelés előtti felvétel, b.: Munkahossz meghatározása, c: Gyökércsatorna-revízió utáni tömés.
A legtöbb rendszer jellegzetessége egy oldalsó ablak („window”), amely fontos szerepet játszik a törött fragmentum rögzítésében, a tubus belsejében, valamint cserélhető csavarékekkel (screw wedges) van ellátva, amelyek mechanikusan rögzítik és eltávolítják a betört eszközöket. A tubusos rendszerek minden komponense jellemzően merev és viszonylag nagy átmérőjű, ezért alkalmazásukat körültekintően, megfelelő klinikai feltételek mellett kell megfontolni. Használatuk gyakran elsősorban a frontfogakra korlátozódik, ahol széles és egyenes csatornák találhatók, vagy a molárisok széles csatornáinak koronális harmadára [23]. A mikrotubusos módszer a tubusos technika továbbfejlesztett változata, amely módosított sebészeti hypodermiás tűk vagy injekciós tűk alkalmazását vezeti be. E technika előnye, hogy a viszonylag vékony tűk révén nemcsak a koronális harmadban, hanem szűkebb csatornákban vagy a gyökércsatorna mélyebb szakaszain is alkalmazható [24]. A tubusos technika egy másik módosítása során ragasztóanyagot, például pillanatragasztót juttatnak a kanülbe, amellyel a fragmentumot rögzítik, vagy folyékony kompozitgyantát használnak annak megragadására és eltávolítására [25-26].
Hurok technika (lasso technique)
Mint a többi eljárásnál, a csatorna előkészítése forgó vagy ultrahangos eszközökkel történik, hogy a törött fragmentum fellazuljon, és a koronális része szabaddá váljon [27]. Számos különböző hurkos eszköz létezik, amelyek eltérő protokollokkal, útmutatókkal és technológiákkal működnek. Bizonyos hurkos módszerek módosíthatók, így költséghatékonyabbá tehetők. A hurkos technika a legbiztonságosabb és egyben az egyik legkevésbé invazív módszer a törött eszközök eltávolítására [27]. A technika lényege, hogy egy tűből kinyúló, dróthurok helyezkedik el a törött műszer koronális végén, majd a hurok megfeszítésével rögzíti és eltávolítja a fragmentumot. Ez az eljárás akkor működik a legjobban, ha közvetlen hozzáférés van a törött műszerhez. Javasolt egy ISO 70-es méretű reszelő vagy egy 2-es méretű Gates Glidden-fúró használata. Az eszköz fejét egy ultrahangos vég
segítségével legalább 1 mm átmérőjű körkörös tér kialakításával kell szabaddá tenni, hogy a hurok biztonságosan a törött műszer köré helyezhető legyen [28].
Direkt ultrahangos technika
Az ultrahangos végek alkalmazhatók törött eszközök eltávolítására a gyökércsatornából. Ezek szinte minden eljárás során használatosak, a sikerességi arányuk pedig 33% és 100% között mozog [29]. Az ultrahangos eszköz kiválasztásánál fontos, hogy a végződés átmérője elég kicsi legyen, hogy a törött reszelő fejének közvetlen rálátását biztosítsa [30]. Az ultrahangos végződést az óramutató járásával ellenkező irányú (balra forgó) mozdulattal kell a törött eszköz feje köré helyezni, miközben ultrahangos rezgéseket generál, amelyek a fragmentumra hatva fellazítják azt a csatornafali tapadástól, így elősegítve a fragmentum koronális irányba történő kimozdítását [31]. Természetesen a fogászati mikroszkóp, a megfelelő irrigálás és szárítási protokoll használata elengedhetetlen a fragmentum fejének a tiszta rálátásához a csatornán belül.
Indirekt ultrahangos technika
Az indirekt technika során az ultrahangos energia nem közvetlenül az eszközre, hanem egy másodlagos műszerre kerül továbbításra, amely biztonságos mozgást végez a gyökércsatornán belül. Ezt egy speciális, ultrahangos acélkészlettel végzik, amely négy különböző szögű és hosszúságú eszközt tartalmaz, amelyeket piezoelektromos ultrahangos végződések aktiválnak közvetetten. A sonic probe-ok továbbított oszcillációs technológiája teljes mértékben kiküszöböli a hőfelhalmozódást, és jelentősen tompítja az ultrahangos hullámokat a csatornafali érintkezési pontokon (lásd 1. ábra). A végződések rugalmasak, aktív részeik gyémántport tartalmaznak, amelyekkel mélyedést alakítanak ki és csiszolják a reszelő éles széleit. Az eszköz rugalmassága és változatos szögállása követi a csatorna formáit és görbületeit, így minimalizálva a belső falakon kialakuló repedéseket (zippeket) és lépcsőket.
1. ábra: Az ultrahangos végződés és
sonic steel műszer aktiválása
csatornán belül, a közvetett ultrahangos technika alkalmazása során.
2.
4. a–e ábrák: a: A csatornából eltávolított törött műszer, b: Előkészített csatorna az instrumentálásra, c: K10-es reszelő a mesiolingvális csatorna feltárásához, d: A mesiobuccalis csatorna tisztítása és formázása, e: A csatornák tömése guttaperchával.
Esetbemutatás
Egy 64 éves férfi jelentkezett rendelőnkbe enyhe fájdalom miatt a 19-es fogánál. A fogon egy 10 éves kerámiakorona volt, és gyökérkezelt. Az elöregedett korona a vizsgálatot megelőzően két nappal darabokra tört, így a guttapercha nyállal érintkezett. Bár a páciens tünetmentes volt, és a lágy szövetek egészségesnek tűntek, a részletes vizsgálat során rossz minőségű gyökérkezelést állapítottunk meg, valamint periapikális elváltozásokat mindkét gyökérnél. A röntgenfelvételeken az egyik mesialis gyökércsatornában egy világos, fehér sáv volt látható, amely törött műszerfragmentumra utalt (2. a–c ábrák). A mikroszkópos képek és a röntgenfelvételek elemzése után a páciens részletes tájékoztatást kapott, és teljes mértékben megértette a javasolt újra-gyökérkezelés szükségességét. A páciens értő együttműködése kulcsfontosságú. A beavatkozás alatt a mikroszkópot különböző nagyítással (alacsony, közepes és magas) alkalmaztuk. A pulpakamra falait és az alját gyémántszemcsés ultrahangos végződéssel tisztítottuk, és az egész újrakezelés alatt 5,25%-os nátrium-hipoklorit ol-
datot alkalmaztunk irrigálásra. Amikor a gyökértömés koronális harmadának guttaperchája szabaddá vált, E5-ös ultrahangos végződést használtunk a diszto-lingvális, korábban nem lokalizált csatorna feltárására, a guttapercha eltávolítására, valamint a mesiolingvális csatornában lévő törött műszerfragmentum feltárására (3–4. ábrák). Miután a kezeletlen mesiolingvális gyökércsatornában feltárult a törött műszer, az E5 ultrahangos vég aktiválása történt a fragmentum koronális része körül, teret képezve a közvetett ultrahangos rendszer számára, amelyet az ultrahangos vég aktivált.
A gyémántszemcsés bevonattal rendelkező sonic steel eszköz közvetett ultrahangos aktiválása finom, kontrollált mozgást hozott létre a törött műszer és a csatorna fala között.
Az aktiválást víz nélkül végeztük, ugyanakkor váltakozva nátrium-hipoklorit és EDTA oldattal történt öblítés a smear layer eltávolítása érdekében. Az alkohol alkalmazása segítette a szárítási idő lerövidítését, a papírcsúcsokkal történő szárítás pedig tiszta, jól látható munkaterületet biztosított. Amikor a fragmentum egyik oldalán enyhe elmozdulás volt észlelhető, más szögállású szondát alkalmaztunk az ellentétes oldal elérésére, és a folyamatot ismételtük.
A törött műszer koronális pozíciója és a gyökércsatorna átmérője lehetővé tette a fragmentum kíméletes mobilizálását és kezelését. A műszer eltávolítási folyamata mintegy 30 percig tartott, végül Stieglitz-fogóval sikerült megragadni és kiszedni a fragmentumot a csatornából. Miután a törött műszer eltávolítása megtörtént a mesiolingvális csatornából, az összes gyökércsatorna bypass kezelése és biomechanikai előkészítése két alkalom alatt befejeződött.
Következtetések
Mivel az újra-gyökérkezelések eleve komoly kihívást jelentenek, a legjobb műszerkivétel az, amelyet sikerül megelőzni. A megfelelő protokollok betartása és a célzott, korszerű eszközök alkalmazása utat nyithat a sikeres kezelés felé. A törött műszerek eltávolítását a legnagyobb biztonsággal gyakorlott endodontusok végzik, akik mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a gyökércsatorna belső anatómiájáról, valamint az elérhető eszközök és technikák kezeléséről, amelyek segítségével ezek a váratlan szövődmények eredményesen kezelhetők. A műszerkivétel arany standardja továbbra is az ultrahangos technika, de más, kifejezetten erre a célra kifejlesztett módszerek szintén hatékony megoldást jelenthetnek. A nagy nagyítással, ergonomikus munkakörnyezettel és sonic steel technológiával ellátott eszközök alkalmazása jelentős segítséget nyújt mind a rutinszerű, mind a komplex esetek sikeres kivitelezésében.
Forrás: Decisions in dentistry, 2025. május/június
A hivatkozott irodalomjegyzék listája szerkesztőségünkben elérhető.
VÉGTELEN LEHETŐSÉGEK SZÍN A FÉNYBŐL
Smart Chromatic Technology –A fehér 1000 árnyalata
Strukturális szín mesterséges színpigmentek nélkül: fokozatmentesen illeszkedik minden fogszínhez A1-től D4-ig
BisGMA-mentes összetétel: a jobb biokompatibilitás érdekében
Egyszerű készletezés: csupán 1 szín elegendő a gazdasági fenntarthatósághoz
Samples & More
Egyértelműen felismerhető a SEM-felvételen: az OMNICHROMA gyöngyszerkezete a hagyományos módon zúzott részecskékhez képest.
tokuyama-dental.eu
A fogászat jövője: a fiatalabb női fogorvosok a változás mozgatórugói
Dental Tribune International
A fogászat generációs és nemi változásokon megy keresztül. Amint azt az Amerikai Fogorvosi Szövetség (ADA) Egészségpolitikai Intézetének „Az amerikai fogászati munkaerő” című új jelentése is kiemeli, a fogászati munkaerő a fiatalabb demográfiai csoportok felé tolódik el, a nők egyre nagyobb arányban alkotják a fogorvosok között. Ez az átalakulás mélyreható következményekkel jár a munkaerő-tervezésre, a betegellátásra és a szakma kultúrájára világszerte.
A fogászat arca változik. A fogorvosok új generációja, akik közül sokan nők, folyamatosan változtatja a szakmát, és felváltja a hagyományos, férfiak által uralt modellt. Több mint egy évtizede az észak-amerikai és európai fogorvosi egyetemek arról számolnak be, hogy a végzettek többségét nők teszik ki. Ahogy ezek a végzettek elkezdenek dolgozni, a munkaerőpiac természetes módon tükrözi ezt az egyensúlyt. Az Amerikai Fogorvosi Szövetség (ADA) jelentése szerint ennek a változásnak az egyik legszembetűnőbb aspektusa a 40 év alatti női fogorvosok számának növekedése. Ez a tendencia a szélesebb körű társadalmi és oktatási fejleményeket tükrözi, amelyekben a korábban férfiak számára fenntartott szakmák most már teljes mértékben nyitottak a nők számára. Ez a generációs átalakulás nemcsak a számok, hanem az értékek kérdése is. A fiatalabb fogorvosok eltérő elvárásokat hoznak magukkal a karrier rugalmasságával, a szakmai kultúrával és a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatban. A részmunkaidős gyakornoki programok, a karrierszünetek és az együttműködésen alapuló munkamodellek egyre inkább normalizálódnak. Ezek a minták megkérdőjelezik a fogászatról mint egész életen át tartó, teljes munkaidős karrierről alkotott hagyományos feltételezéseket, amelyek középpontjában az egyedüli praxistulajdonlás áll. A munkaadóknak és a politikai döntéshozóknak rugalmas karrierutak biztosításával és a különböző karrierstruktúrák támogatásával kell alkalmazkodniuk. A betegek számára a sokszínűbb munkaerő erősítheti a bizalmat és javíthatja az ellátáshoz való hozzáférést. A jelentés szerint, amikor a fogászati szakma tükrözi az általa szolgált közösségeket, a betegek elégedettsége és elkötelezettsége nő. A fiatalabb fogorvosok hajlamosabbak a technikai és klinikai innovációkat is alkalmazni, mint például a digitális fogászat és a megelőző ellátási stratégiák, amelyek javíthatják az eredményeket és növelhetik a hatékonyságot.
Ez nem csak amerikai történet. A Kanadai Fogorvosi Szövetség egyik kiadványa a női szakemberek számának hosszú távú növekedésére mutat rá, és megjegyzi, hogy 2010-től a nők alkotják a fogorvostanhallgatók többségét. Nemzetközi kutatások, mint például a
fogorvostanban dolgozó nők globális felmérése, megerősítik, hogy a nemek közötti különbségek sok országban csökkennek, bár a vezető pozíciókban és a szakterületeken való képviselet továbbra is egyenetlenül oszlik meg. Egy 81 országban, 3232 női fogorvossal –akik mind a Fogászati Világszövetség FDI tagjai – végzett felmérés azonban rámutat, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a szakmai fogászati szervezetekben, kevesen töltenek be tisztségviselőket, igazgatósági tagokat vagy elnököket. A családi felelősségek, különösen a gyermekgondozás, továbbra is alakítják a felfogást és akadályokat teremtenek a vezetői szerepek betöltésében, különösen az akadémiai szférában és a szakmai szövetségekben. A haladás ellenére továbbra is fennállnak kihívások. A fogászatban a vezetői pozíciókat és a speciális területeket továbbra is aránytalanul férfiak töltik be, ami arra utal, hogy a valódi nemek közötti egyenlőséghez vezető út még korántsem ért véget. A vezető pozíciókban lévő nők támogatása létfontosságú lesz ahhoz, hogy a szakma teljes mértékben kiaknázza a változó demográfiai összetételében rejlő lehetőségeket. Hasonlóképpen, a sokszínűség minden dimenziójában az inkluzivitás kiépítése ugyanolyan fontos lesz a jövőre felkészült munkaerő megteremtéséhez.
A fogászat egy új korszakba lép, amelyet a fiatalok, a nemek közötti sokszínűség és az innováció határoz meg. Ami egykor férfi szakma volt, azt most a nők találják fel újra, akiknek jelenléte és vezető szerepe az elkövetkező években tovább fog növekedni. A fogorvosi egyetemek, a szakmai szövetségek és a politikai testületek számára a kihívás az lesz, hogy ezt az evolúciót olyan struktúrákkal támogassák, amelyek a rugalmasságot, a befogadást és a hosszú távú fenntarthatóságot értékelik.
Irodalomjegyzék
1. ADA Health Policy Institute. The U.S. dentist workforce. Chicago: ADA Health Policy Institute; 2025 Aug [cited 2025 Sep 24]. Available from: https://www.ada.org/-/media/project/ada-organization/ada/ada-org/ files/resources/research/hpi/US_ dentist_workforce_2025.pdf.
2. Velázquez-Cayón RT, Martín Balbuena P. Women in dentistry: from historical milestones to leadership in the sustainable development goals of the 2030 agenda. Adm Sci. 2025 May;15(5):182. doi: 10.3390/admsci15050182.
3. Campus G, Maclennan A, von Hoyningen-Huene J, Wolf TG; FDI Section Women Dentists Worldwide Collaboration Group; Aerden M, Benyahya I, Bonaventura J, Brolese ELK, Linton JL, Gogilashvili K, Marron-Tarrazi I, Ilhan D, Iwasaki M, Grzech-Lesniak K, Perlea P, Thabet N. The presence of women in the dental profession: a global survey. Int Dent J. 2024 Feb;74(1):110–18. doi: 10.1016/j. identj.2023.07.010.
NYOMTATOTT MAGAZINOK
hirdetés
Az Amerikai Fogorvosi Szövetség új jelentése szerint a fiatalabb, nők által vezetett fogászati praxisok egyre hangsúlyosabbak a fogászati iparágban. (Fotó: BalanceFormCreative/Adobe Stock).
A fogászati képzés adaptálása a „Z” generáció igényeihez: miért kulcsfontosságú az aktív tanulás?
Fraser Macdonald, Dental Tribune International
A fogászati képzés válaszút előtt áll, mióta a Z generáció megjelent az iskolákban. Ezek a fiatalok 1997 és 2012 között születtek, okostelefonokkal, közösségi médiával és az információkhoz való azonnali hozzáféréssel nőttek fel. Tanulási elvárásaik megváltoztatják a hagyományos oktatást, kihívásokat és lehetőségeket is teremtve az oktatók számára. Egy argentin kutatók által nemrégiben végzett szisztematikus áttekintés szerint az aktív tanulási stratégiák különösen hatékonyak a Z generációs fogorvostan-hallgatók bevonásában.
ONLINE MAGAZINOK
Ahogy a kutatások is mutatják [1], ezek a módszerek – mint például a fordított osztálytermek (flipped classrooms), a probléma-alapú tanulás és az esettanulmány-alapú tanulás – az együttműködést, a kritikai gondolkodást és az alkalmazott tudást hangsúlyozzák, ami jól illeszkedik egy olyan generáció preferenciáihoz, amely nagyra értékeli az autonómiát, a digitális kapcsolatot és a kortársak közötti interakciót. A játékosítás és a komoly játékok beépítése a motivációt is javítja, dinamikusabbá teszi a tanulást és csökkenti a stresszt. A kutatások megerősítik, hogy ezek a megközelítések javítják a tanulmányi teljesítményt, növelik a klinikai készségekbe vetett bizalmat, és növelik a hallgatók általános elégedettségét. Ezért kulcsfontosságú, hogy ezt a generációt „a saját területén” találkozzunk az oktatási kezdeményezések javítása érdekében, amint azt az összehasonlító vizsgálatok is bizonyítják [2]. A fogászati tantervekbe való integrációjuk azonban többet igényel, mint egyszerű kiigazításokat. A pedagógusokat digitális eszközökkel és modern pedagógiával kapcsolatos képzésekkel kell támogatni, biztosítva, hogy értelmes, diákközpontú élményeket tudjanak tervezni és nyújtani.
A Dental Tribune Internationalnak nyilatkozva a tanulmány társszerzője, Dr. Sofia Piglionico, a mendozai Cuyo Nemzeti Egyetem gyermekfogászatának adjunktusa a megközelítés megvalósításának legnagyobb akadályairól beszélt. „Véleményem szerint a legnagyobb akadály az idő” – mondta. „A diákközpontú módszerek alkalmazása nemcsak a teljes pedagógiai terv átdolgozását igényli, hanem a tartalom átadásának újragondolását is, ami jelentős időbefektetést igényel. Ezen megközelítések kidolgozása és korszerűsítése folyamatos képzést és szakmai fejlődést igényel. Ezt gyakran nehéz prioritásként kezelni az egészségnevelésben, mivel az orvosprofeszszorok gyakran nemcsak az oktatással és a kutatással, hanem a klinikai felelősséggel is túlterheltek.”
Az intézményi elkötelezettség is szükséges, például a strukturált szakmai fejlődés biztosítása, a tanítási idő védelme és az oktatási technológiába való befektetés. Enélkül még a leginnovatívabb stratégiák is kudarcot vallanak.
Dr. Sofia Piglionico, a Mendozai Cuyo Nemzeti Egyetem gyermekfogászatának adjunktusa. (Fotó: Dr. Sofia Piglionico).
Dr. Piglionico hangsúlyozta, hogy ezeknek az új oktatási stratégiáknak az elfogadását nem végpontnak, hanem a pedagógiai evolúció folyamatában lévő fordulópontnak kell tekinteni. „Nem hiszem, hogy ezek a generációs tanulási preferenciák állandó átalakulást jelentenek, hanem a technológiai és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás folyamatának részét képezik” – mondta. „Az oktatás mindig is a kultúra, a technológia és a diákok igényeinek változásaira reagálva fejlődött. Még most is, a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével kénytelenek vagyunk újragondolni az oktatási stratégiákat. Tehát az oktatók számára a kihívás az, hogy rugalmasak és nyitottak maradjanak, és készen álljanak arra, hogy szükség esetén továbbra is alkalmazkodjanak az oktatáshoz” – magyarázta.
Végső soron a Z generáció számára történő fogászati oktatás átalakítása rendszerszintű változást igényel, ami az oktatásban általában is megfigyelhető [3]. Az aktív tanulás befogadásával és az oktatók szükséges készségekkel és erőforrásokkal való felvértezésével a fogorvosi egyetemek olyan környezetet teremthetnek, amely tükrözi azt az interaktív, technológiavezérelt világot, amelyet diákjaik a legjobban ismernek. Ez nemcsak a tanulási eredményeket javíthatja, hanem felkészítheti a jövőbeli fogorvosokat arra is, hogy boldoguljanak az egyre összetettebb egészségügyi környezetben.
Irodalomjegyzék
1. Piglionico SS, Presti AC. Adapting dental education for the Gen Z: an overview of active learning strategies. J Dent Educ. 2025 Jul 29. doi: 10.1002/jdd.13997. Epub ahead of print.
2. Galang-Boquiren MT, Katebi N, Hong C, Lipp M. Predoctoral orthodontic education in the United States: challenges and opportunities for Generation Z learners. Semin Orthod. 2024 Sep;30(4):409–12. doi: 10.1053/j. sodo.2024.04.008.
3. Shorey S, Chan V, Rajendran P, Ang E. Learning styles, preferences and needs of generation Z healthcare students: scoping review. Nurse Educ Pract. 2021 Nov;57:103247. doi: 10.1016/j. nepr.2021.103247.
hirdetés
Új kutatás kimutatta, hogy a Z generációs fogorvostanhallgatók digitális hajlama hogyan alakítja át a fogászati képzés tájképét. (Fotó: Sheraz/Adobe Stock).
Fogatlan maxilla: a szakértők
Dental Tribune International
Mintegy 120 résztvevő 27 ország ból gyűlt össze Bostonban június 16. és 18. között az implantációs fogászat egy mérföldkőnek szá mító eseményén, az első Globális Konszenzus a Klinikai Irányelve kért (GCCG) találkozón. A GCCG célja, hogy túllépjen a regionális iránymutatásokon, és világos, gyakorlatias, globálisan releváns klinikai irányelveket dolgozzon ki. A munka az implantációs fo gászat egyik legnagyobb kihívá sával kezdődött: a fogatlan ma xilla kezelésével. A hagyományos konszenzusos konferenciáktól el térően a találkozó szisztematikus áttekintéseket és a Delphi-fel mérés eredményeit ötvözte, és a betegek, valamint a klinikusok visszajelzései alapján olyan tudo mányosan megalapozott irány elveket kívánt megfogalmazni, amelyek a valós klinikai gyakor latban is alkalmazhatók.
A mérföldkőhöz fűzött kommen tárban Hom-Lay Wang és Frank Schwarz professzorok, a GCCG (Glo bal Consensus for Clinical Guidel ines – GCCG) tudományos társve zetői és társalapítói hangsúlyozták a tudományos bizonyítékok és a klinikai valóság összekapcsolásának fontosságát. Schwarz professzor így fogalmazott: „Azzal kezdtük, hogy megkérdeztük a klinikusokat saját, gyakorlati tapasztalataikról –amelyek nem mindig esnek egybe a tudományos bizonyítékokkal, ám tükrözik a bevett klinikai gyakor latot. Ezután a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján értékeltük ezeket az eljárásokat, és olyan ajánlásokat dolgoztunk ki, amelyek bármilyen környezetben alkalmazhatók.”
Wang professzor hozzátette: „Ez egy valóra vált álom. Az elmúlt három napban valóban történelmet írtunk. Régóta dédelgetett álmom volt ez, és a csapatunk figyelemre méltó támogatásának és rendíthetetlen elkötelezettségének köszönhető en valóra is vált. Az itt kidolgozott meglátások és ajánlások kétségtele nül tartós hatással lesznek az imp lantációs fogászat területére.”
A fogatlan maxilla kezelése
A javaslatokat négy munkacsoport dolgozta ki a Delphi-felmérés ered ményei és a tudományos bizonyíté kok alapján. A négy munkacsoport a fogatlan maxilla kezelésének alábbi kulcskérdéseivel foglalkozott:
• hány implantátumot használjunk;
• mikor helyezzük be és mikor ter heljük őket;
• mikor válasszunk rövid, standard vagy járomcsonti implantátumokat;
Delphi-felmérés szakértői, Dr. Giulia Brunello és Dr. Franz Strauss ismertették a résztvevőkkel a módosított
munkacsoportok munkáját a helyszínen.
Új megközelítés a klinikai kidolgozásábanirányelvek
Delphi-eljárást, amelyet az alapvető eredménykészlet kidolgozásához alkalmaztak. Dr. Guo-Hao (Alex) Lin és Dr. Todd Schoenbaum közreműködésével klinikusoktól, betegektől és interdiszciplináris szakértőktől gyűjtöttek és elemeztek adatokat, támogatva ezzel a strukturált konszenzusfolyamatot és az egyes
A klinikai irányelvek kidolgozásához strukturált nominális csoporttechnikát alkalmaztak. A javaslatokat ezután minden résztvevő elé tárták,
plenáris ülésen megvitatták és szükség szerint módosították. Az utolsó napon a plenáris ülés hivatalosan is szavazott az összes ajánlásról. Konszenzusnak azt tekintették, ha a szavazó résztvevők legalább 75%-a támogatta az adott javaslatot. Dr. Ina B. Kopp, a Német Tudományos Orvosi Társaságok Szövetsége Orvosi Tudásmenedzsment Intézetének igazgatója módszertani tanácsadóként, moderátorként és
A résztvevők júniusban gyűltek össze Bostonban, az Egyesült Államokban az első Globális Konszenzus a Klinikai Irányelvekért rendezvényen. (Fotó: Globális Konszenzus a Klinikai Irányelvekért)
facilitátorként vett részt a találkozón. Elmondta: „Nagy megtiszteltetés és öröm volt számomra, hogy meghívtak, és lehetőséget kaptam arra, hogy együtt dolgozhassak egy olyan szakértői csoporttal, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeztek. Mély benyomást tett rám az a figyelemre méltó elkötelezettség, amellyel tudásukat globálisan megosztják – ez segít elkerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, valamint az ajánlások közötti esetleges ellentmondásokat, és így hozzájárul a jobb betegellátáshoz.”
„[Amit] személy szerint szeretnék látni, az az, hogy ezeket az irányelveket közösen a beteg érdekében alkalmazzuk.” – Frank Schwarz professzor, Johann Wolfgang Goethe Egyetem
Az utolsó szavazatok leadása után taps és álló ováció tette igazán emlékezetessé a pillanatot. Az egyik résztvevő így fogalmazott: „Ez egy olyan élmény volt, amely újra és újra visszatér bennem. Inspiráltan távoztam – egy új globális családdal, egy új panorámás szemlélettel, és egy olyan hanggal, amelyről nem is tudtam, hogy bennem rejlik.”
A GCCG célja, hogy a kidolgozott irányelveket a mindennapi klinikai gyakorlatban alkalmazzák. Schwarz professzor kijelentette: „Szeretnénk valamit visszaadni a szakmai közösségnek, és amit én személy szerint látni szeretnék, az az, hogy ezeket az irányelveket közösen alkalmazzuk – a betegek érdekében.” Az eseményt az Európai Oszteointegrációs Társaság, a Nemzetközi Implantológiai Csapat és az Osteológiai Alapítvány közösen szervezte. Partnerintézmények a világ minden tájáról segítettek abban, hogy a saját szakmai közösségeik nézőpontjai is érvényesüljenek. Ilyen volt például a Kínai Fogászati Társaság, a Japán Szájüregi Implantológiai Társaság, a Koreai Száj- és Állcsont-Implantológiai Akadémia, a Szájrekonstrukciós Alapítvány, az Indiai Oszteointegrációs Társaság és a Brazil Parodontológiai Társaság – mindannyian segítenek majd az irányelvek terjesztésében országos és regionális hálózatokon keresztül. A fogatlan maxilla kezelésére vonatkozó végleges irányelvek várhatóan még az év folyamán elkészülnek. További információk a szervezők honlapján találhatók https://gccg.online/.
Biológiai fogászat: alapelvek és jelentőség
az általános egészség szempontjából
Dr. Dragica Đerić
A biológiai fogászat, más néven holisztikus fogászat, a fogászati orvoslás egy modern irányzatát képviseli, amely a szájüreg egészségét a szervezet általános egészségi állapotával köti össze. A klasszikus fogászattal ellentétben, amely elsősorban a lokális problémák rehabilitációjára ös zszpontosít, a biológiai fogászat integratív megközelítést alkalmaz, és figyelembe veszi a szájban és a test többi részében zajló kóros folyamatok okait, következményeit és összefüggéseit.
A biológiai fogászat alapelvei
1. Holisztikus megközelítés
A fogat nem elszigetelten, hanem egy komplex rendszer részeként tekintjük. A szájüreg számos szerves és funkcionális egységhez kapcsolódik. Minden fog bizonyos szervekhez és meridiánokhoz kapcsolódik, így a fog kóros elváltozásai a szisztémás szinten jelentkező rendellenességeket tükrözhetik. Ezenkívül a fogat egy komplex organizmus részének tekintjük, amely minden szervhez, érzelemhez és életmódbeli szokáshoz kapcsolódik.
2. Az anyagok biokompatibilitása
Az egyik alapelv az olyan anyagok használata, amelyek nem okoznak toxikus, immunológiai vagy elektrofiziológiai reakciókat. Kerüljük a higanyt, nikkelt és más potenciálisan káros anyagokat tartalmazó amalgámtöméseket, és olyan anyagokkal helyettesítsük őket, amelyek biokompatibilisek és biztonságosak a szervezet számára. Az amalgámtöméseket szigorúan ellenőrzött körülmények között cseréljük ki, hogy elkerüljük a beteg, a fogorvos és az asszisztens további szennyeződését.
3. Krónikus gócok megszüntetése
Különös figyelmet fordítunk az úgynevezett csendes gócok azonosítására és eltávolítására: krónikus fertőzések, nekrotikus folyamatok és gyulladások a szájüregben, amelyek a szisztémás betegségek kiváltó vagy fenntartó tényezői lehetnek.
4. Megelőzés és szisztémás kapcsolat
A biológiai fogászat a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A szájüregi egészség változásait az immun-, endokrin vagy idegrendszeri szintű rendellenességek potenciális indikátoraként tekintik. Ebben az érte -
a szájüreg egészségét a szervezet általános egészségével (Fotó: macrovector by Freepik)
lemben diagnosztikai és prognosztikai értékkel bír.
5. Integráció az orvostudomány más ágaival
A toxikológia, az immunológia, a táplálkozástan és a hagyományos kínai orvoslás területéről származó ismereteket alkalmazzák. Például a kutatások azt mutatják, hogy az állkapocsban zajló gyulladásos folyamatok összefüggésben állhatnak szív- és érrendszeri betegségekkel, endokrin rendellenességekkel és autoimmun állapotokkal, daganatokkal.
A biológiai fogászat jelentősége
A biológiai elvek alkalmazása a fogászatban lehetővé teszi a lokális és szisztémás kóros folyamatok közötti kapcsolat mélyebb megértését.
Ez teret nyit egy átfogóbb terápiás megközelítésnek, amely nemcsak a fogászati problémát oldja meg, hanem a beteg általános egészségi állapotának javulására is hatással van. Ami továbbá hozzájárul az egészség WHO szerinti definíciójának támogatásához: „Az egészség a teljes
fizikai, mentális és társadalmi jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya."
Konklúzió
A biológiai fogászat jelentős előrelépést jelent a modern orvoslásban, mivel integrálja a különböző tudományágak tudását, és a szervezetet egyedülálló egésznek tekinti. Alkalmazása a jövőben kulcsszerepet játszhat a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében a szájüregi gócok korai felismerése és rehabilitációja révén.
A COP6 megerősíti az amalgám 2034-es kivezetését, néhány fontos klinikai kivétellel
A környezetbarát fogászat iránti növekvő érdeklődés részeként a COP6 határozata 2034-et tűzte ki azon határidőként, ameddig a fogászati amalgám globális gyártását és használatát teljesen be kell szüntetni. (Kép: Tanapat Lek,jew/Adobe Stock)
Dental Tribune International
A fogászati amalgám globális szabályozása új szakaszba lépett, miután a Minamata-i higanyegyezmény részes felei a hatodik részes felek konferenciáján (COP6) elfogadták azt a határozatot, amely 2034-et tűzi ki a higanyalapú fogpótló anyagok világszintű kivezetésének határidejeként. Az eredmény jelentős győzelmet jelent a szervezett fogászat számá-
ra, különösen az FDI World Dental Federation és az International Association for Dental, Oral, and Craniofacial Research (IADR) számára, amelyek összehangolt érdekképviselete biztosította mind a hosszabb átmeneti időszakot, mind a betegellátás védelmét szolgáló fontos mentességet. A környezetvédelem iránti egyre növekvő igényre alapozva, ez a mérföldkőnek számító döntés akkor született, amikor több régió, köztük
az EU, már szigorúbb higanyellenőrzési intézkedéseket vezetett be, ami erős politikai lendületet és kontextust adott a tárgyalásoknak. Az FDI és az IADR egységes állásponttal lépett be a COP6-ba: minden globális kivezetésnek méltányosnak, bizonyítékokon alapulónak és klinikailag megvalósíthatónak kell lennie, különösen azoknak az országoknak az esetében, amelyek korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek alternatív anyagokhoz. Erőfeszítéseik eredményeként született meg az a döntés, amely az eredetileg javasolt 2030-as határidőt 2034-re hosszabbítja meg, így az egészségügyi rendszereknek kilenc év áll rendelkezésükre az új szolgáltatási modellek kidolgozására, a frissített klinikai protokollok elsajátítására és az új kezelési módszerekbe való befektetésre. A döntés szempontjából kritikus jelentőségű az a kivétel, amely lehetővé teszi az amalgám további használatát, ha azt a fogorvos klinikailag szükségesnek ítéli. A szervezetek szerint ez a rendelkezés elengedhetetlen a betegellátás biztosításához és a kezeletlen betegségek számának növekedésének elkerüléséhez.
A meghosszabbított határidő és a mentesség célja az, hogy megakadályozzák a szájápolási egyenlőtlenségek mélyülését. Sok alacsony és közepes jövedelmű ország még mindig az amalgámra támaszkodik a költségek, a tartósság és az alternatívák korlátozott elérhetősége miatt. A COP6 határozat, figyelembe véve ezeket a realitásokat, egy fokozatosabb és fenntarthatóbb átmenetet tesz lehetővé, összhangban az egyezmény tágabb környezetvédelmi céljaival.
Az eredmény más országok szabályozási lépéseit is tükrözi. Az EU, amely a felülvizsgált higanyrendelet keretében szigorította a higanyra vonatkozó szabályokat, már 2025től betiltotta a fogászati amalgám használatát és exportját, ugyanakkor ideiglenes eltéréseket is biztosított annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszerek az ellátás színvonalának romlása nélkül tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz.
Ez a fejlemény politikai támogatást nyújtott egy pragmatikus kompromisszumhoz globális szinten. Enzo Bondioni, az FDI ügyvezető igazgatója az FDI sajtóközleményé-
ben a döntésről így nyilatkozott: „Ahogy haladunk a fogászati amalgám végleges kivezetése felé, elengedhetetlen, hogy minden döntés középpontjában tagjaink és az általuk ellátott betegek igényei álljanak. Ez az eredmény a tagjaink számára a szükséges időt és egyértelműséget biztosítja a szükséges nemzeti politikák megtervezéséhez, előkészítéséhez és végrehajtásához. Megerősíti az FDI elkötelezettségét amellett, hogy támogatja a globális fogászati közösséget az ellátás folytonosságának fenntartásában és a szájápolási egyenlőség előmozdításában ebben a fontos átmeneti időszakban.” A fogorvosi szakma számára a COP6 döntő változást jelent: a higanymentes fogpótlásokra való átállás visszaszámlálása már megkezdődött, de a tágabb keretek között a klinikai rugalmasság továbbra is korlátozott. Miközben a kutatások felgyorsulnak az olcsó, tartós, higanymentes anyagok kifejlesztése érdekében, az FDI és az IADR hangsúlyozza, hogy a megelőzés, az innováció és a méltányos végrehajtás fogja meghatározni ennek a globális átállásnak a sikerét.
A holisztikus fogászat a fogászati orvoslás modern irányzata, amely összekapcsolja
