6 minute read
A nagy átverés 4. - A Hatodik érzék és a Harmadik szem csakra
Búza Judit
A nagy átverés 4. - A Hatodik érzék és a Harmadik szem csakra
Már az elnevezése is eléggé szokatlan számunkra. A szanszkrit neve Ajna, aminek a jelentése egy szem.
Nem, most ne a mesebeli egyszemű óriásra gondolj, hanem sokkal inkább az egy-ségben látásra.
Mint amikor egy magas, szűk alagútszerű vízmosásban haladsz, feletted csak az ég, lábad alatt csak a föld, körötted a falakat látod, de hirtelen kilépsz ebből és kinyílik a tér körben körülötted, minden szépségével és tágasságával, a lenyűgöző látványtól pedig elakad a lélegzeted és gyökeret ver a lábad.
Pedig mindez eddig is ott volt, kezdettől fogva az egész utad alatt is, csak nem láttad a falaidtól, amik körbevettek.
Tudunk ilyet mindannyian, tudunk egységben látni, érzékelni, ha csak rövidke időre is és múlékonyan, de legtöbbször akkor éljük meg, ha veszélybe kerülünk, vagy másokat mentünk veszélyes helyzetekben.
Amikor nem gondolkodunk, mert se időnk, se lehetőségünk rá, szerencsére.
Régen imádtam éjszaka vezetni, egyedül az úton. A barátnőmtől hazafelé tartva a Mátra csendes kapaszkodós, kanyargó hegyi útján kényelmes tempóban haladva, amikor is váratlanul a fékre léptem és alig pár másodpercen belül a fényszóróim előtt egy egész szarvas csapat - lehettek úgy nyolcan, tízen - andalgott, ácsorgott az utat teljes egészében elfoglalva.
Könnyedén megálltam, lehúzódtam, lekapcsoltam a fényszórókat is, de a motort járni hagytam. A szemem hamar hozzászokott a kinti „sötéthez” és nyugodtan megvártam, hogy elvonuljanak.
S amíg ott ültem, csak akkor villant az agyamba, hogyan lehet az, hogy a lábam levettem a gázról és lelassítottam épp a találkozás előtt, ami akár végzetes is lehetett volna, néhányuk számára biztosan, de az én számomra is?
„Veszély esetén a látásunk megváltozik – nem a szemünkkel látunk élesen, hanem inkább az egész testünkkel. Mintha az ember a bőrével látna, különösen éjszaka. Ilyenkor szinte az az érzésünk, mintha a neszeket is látni tudnánk, a hallóérzék szerepét is annyira a bőr veszi át.
Kinyitjuk a szájunkat és figyelünk, s mintha a szájunk is látna és hallana.”
írta Erich Maria Remarque.
Megérzés, intuíció, vagyis a Hatodik érzék. Voltál már úgy, hogy eszedbe jutott valaki és megcsörrent a telefonod azonnal, vagy kicsit később, de ő volt az, akire korábban gondoltál? Vagy megszólalt a telefonod és tudtad ki hív?
Megérzés, vagyis Hatodik érzék.
Mindez akkor van így, amikor összekapcsolódsz a belső, mindent tisztán látó és érző részeddel, mostani kifejezéssel a „felsőbb én”-eddel, mert mindannyiunkban jelen van és számtalan módon és formában mutatja magát nekünk, csak mi tompultunk el észrevenni, meghallani, összekapcsolódni ezzel a részünkkel a külső világ féktelen, folyton rohanó zajában.
No, meg le is neveltek róla még gyerekként és mi el is hittük, hogy a bambulás, ami a befelé figyelés, céltalan és értelmetlen foglalatosság. Pedig, ha kifelé fordítottuk, láttuk az emberek auráját, tudtuk mi igaz, mi hamis, ha akartuk. Láttuk az élővilág energiamezejét is, ami sokkal ragyogóbb és színesebb annál, mint amit csak a fizikai szemünkkel látunk.
Átvertek bennünket? És mert elhittük, mi is átverjük magunkat?
Nem. A felnőttek csak az akkori valóságukat osztották meg, mert a valódit már elfelejtették, ahogy mostanra már majdnem mi is.
És a hosszú évek tapasztalata azt mondatja velem, így kellett, hogy legyen.
A magyarázata rendkívül egyszerű, az utat végig kell járni mindenkinek. Azt az utat, amit megtervezett magának. Hogy eljusson a mindent tudástól a tudatlanságig, ami a felejtés, a tapasztalatlanságból a nehézségeken át a bölcsességig, mindenki a maga útján és a saját ritmusában, mert erről szól.
A Forrástól, majd a Forrásig és vagy közte a felébredésig, mert ez is az opcióink között szerepel.
És a Harmadik szem csakrának is nagyon fontos szerep jutott ebben a küldetésben, hogy segítsük magunkat, ha eltévednénk az életünk sűrűjében.
Ez a hely az érzelmi intelligenciánk központja és az a feladata, hogy az érzést és a gondolkodást összekössük az intuícióval.
Lássuk, csak dióhéjban, mit is tudhatunk a fizikai megjelenéséről.
A Harmadik szem csakra a két szemöldök közt a hipofízis, az agyalapi mirigy vonalában, épp felette helyezkedik el és látja el energiával.
A hipofízis a hormontermelést irányítja, a hormonok pedig az élettani működéseinket. A testrészek közül az alsó agyrészletek és az arc tartozik hozzá.
Néhány kérdés, ami rávezethet a hiányos energiaellátás miatt a jó működés hiányára: Képesek vagyunk-e megnyitni magunkat a transzcendens, a láthatatlan világ felé? Hallgatunk-e az intuíciónkra, vagy túl logikusan, dogmatikusan gondolkodunk? Megtaláljuk-e önmagunkban a válaszokat kérdéseinkre? Halljuk-e belső énünk hangját, vagy nem bízunk belső bölcsességünkben?
És:
Félünk-e megváltoztatni megszokott világunkat? Az értelmünk győzedelmeskedik-e a megérzéseink felett? Fizikai tünetként szokott-e fájni a fejünk, vannak-e szemproblémáink, rövid-vagy távollátás, szürke- vagy zöldhályog, gyakori nátha, arcüregi problémák, vagy idegrendszeri zavaraink?
Ha az első kérdéscsoportra „nem” a válaszod, a másodikra pedig „igen”, vagy akár csak egy részükben is, akkor érdemes figyelmet fordítani és munkát fektetni a helyreállításba. Önmagadért elsősorban.
Amivel ösztönözni, segíteni lehet a működését:
A zenében a zenei A hang, a szolmizációs lá, magánhangzóink közül az í hang.
Illóolajok közül a jázmin, a muskotályzsálya, a pacsuli és ide sorolnám még a tömjént is.
Ásványai a lapislazuli és az ametiszt.
A jóga, a tai chi, a csikung, mint mozgásformák, a meditációs gyakorlatok, vagy valamilyen energetikai módszer ismerete és használata, ezek mind pozitív hatással vannak a teljes energetikai rendszerünkre, így a testünkre és a szervezetünk egészére is.
Minden módszer jó, lehet például a reiki, ami Japánból ered, a prananadi, ami tibeti, a deeksha, ami indiai módszer, mind a Forrás energiája, a különbözőségük pedig abból ered, hogy a tudás szétszóródott a földön és mindhez hozzáadódtak az adott kultúra és a felfogás sajátosságai.
Én jó szívvel a tradicionális Usui Reiki-t ajánlom, 25 évnyi tapasztalattal magam mögött.
Elsajátítottam ezeket a módszereket, mert vitt a kíváncsiságom, de úgy tapasztaltam a Reiki az, ami hétköznapi életünkkel a leginkább összeegyeztethető. Nincsenek tiltásai, korlátozásai, szabálya is kevés és könnyen betartható.
Azonban szeretném felhívni a figyelmet az éberségre, mert vannak, akik a saját ötleteikkel keverve, vagy akként igyekeznek „eladni” a módszert, szóval, hogy mit, hol és kinél szeretnél „megtanulni”.
Ugyanis ez is veled született képességed, tehát senki nem tanítja, csupán az emlékezetedbe idézheti és hűen a tradícióhoz, csak a személyes jelenlétedben és részvételeddel, a saját szabad döntésedből fakadóan, ez is egy a tradíció megőrzésének szabályai közül.
Vagyis, semmiképp nem online és rábeszélni meg a világért se engedd magad.
A lényeg, hogy használd, tedd élővé a filozófiát, a magad és mások javára egyaránt, egyenesen a Forrásból, növelve és szinten tartva az energiáidat. Mert az egész-ségednél, az egyensúlyod megőrzésénél nincs fontosabb, vagy ha megbillent volna, a gyorsabb helyreállításnál és miért ne használnád azt a képességed, amit magaddal hoztál, ami megadatott.
Ha kíváncsivá lettél, itt olvashatsz róla bővebben: https://religio-spiritualis-muhely.webnode. hu/usui-reiki/, ahol elmesélem a saját történetem is.
A jól működő Harmadik szem csakra elengedhetetlen feltétele az intuíciónk megbízhatóságának, a médiumitásnak, a hiteles közvetítésnek, ahogyan azt az előző írásomban a Torok csakránál már említettem, amihez a Fejtető-, vagy Korona csakrának is társulnia kell.
A következő írásomban a Korona csakrával és azzal a bizonyos Nyolcadik csakrával folytatom majd, amiről kevés szó esik. A csakrákhoz tartozó energiatestekről, amelyek egységükben az auramezőnket alkotják és még néhány érdekességgel.
