7 minute read

Zöldítsd a Földet!

Gürtler Szilvia

Zöldítsd a Földet!

Napjaink kikerülhetetlen témája a környezetvédelem. Szinte minden fórum figyelmeztetésektől harsog, mégis, kevesen tudják, és még kevesebben mutatják, hogy merre lehet a kivezető út. Ennél is kevesebben lépnek a cselekvés ösvényére, annak okán, mert nem érzik a probléma valódi súlyát.

Ezért is töltött el nagy örömmel, amikor egy különleges kezdeményezésre bukkantam, a Ne bántsd az erdőt! erdő és klímavédelmi egyesületnél. Az alapítók, amellett, hogy komplex megoldást kínálnak az üvegház-hatás csökkentésére, még jócskán évekkel előre is gondolkodnak. A Ne bántsd az erdőt! Egyesület (https://www.nebantsdazerdot.hu/) fő céljáról faggattam Pallang Zsuzsannát, az egyesület alapító tagját.

Mi a fő célotok?

P. Zs.: Jelenleg elsődlegesen a cégeket segítjük karbonsemlegesítési törekvéseikben. Kidolgoztunk egy olyan programot, ahol a teljes folyamatot egy kézből lehet menedzselni. Ezt a folyamatot 4 lépésre bontottuk:

1. Lépés: karbonaudit

A Soproni Egyetemmel dolgoztunk ki egy hármas mélységű audit rendszert. Ebben a folyamatban feltérképezzük, hogy adott szervezetnek, vállalatnak, cégnek mekkora a szénlábnyoma. (szénlábnyom= a szén-dioxid-, egyszerűbben karbon-, illetve szénlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásának egyik mércéje. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy például egy ember életmódja, egy termék életciklusa, egy vállalat tevékenysége mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátással jár. Mértékegysége a szén-dioxid-egyenérték (CO2e), ami az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok stb.) kibocsátását magában foglalja.)

Megvizsgáljuk tételesen, hogy adott vállalkozás károsanyag-kibocsátása milyen területekből tevődik össze. Tehát komplexitásában nézzük és kezeljük. Az auditálás eredményeként megkapjuk az adott vállalat Co2 kibocsájtási értékét, és azt is, hogy ez mely területekről, milyen arányban áll össze.

2. Lépés: karboncsökkentési és kompenzációs terv készítése

Ezután ajánlatot teszünk, amely elfogadását követően tervet készítünk. Ebben leírjuk, hogy mely területek kibocsátását, milyen eszközökkel, milyen technológiákkal csökkentjük és amit nem tudunk tovább csökkenteni, azt hogyan kompenzáljuk.

3. Lépés: kompenzációt szolgáló karbon ültetvények létrehozása

A kompenzációs terv részeként karbon ültetvényeket hozunk létre a céggel együtt, közösen. Ez azt jelenti, hogy például adott cég megfelelő mértékű károsanyag kibocsátásának kompenzációjához szüksége van nagyjából 50 hektárnyi fásított területre. Ennek az 50 hektárnak a komplett logisztikai hátterét, terület, facsemete és embermenedzsmentjének terhét vesszük le a cégről. Tehát az ültetvény létrehozása, menedzselése, gondozása is a mi feladatunk, így a cég mentesül a többlet feladatok alól.

4. Lépés: transzparens kommunikáció

Nemcsak a csökkentési és kompenzációs terv valósul meg általunk, hanem mindezeken felül még ennek kommunikációját is vállaljuk. Ezzel segítünk a cégnek abban, hogy meg is tudja mutatni, milyen intézkedéseket tesz a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Így tudjuk elkötelezettségét, és erőfeszítéseit példaértékűvé tenni.

Ez a megoldás főként cégek számára érdekes?

P. Zs.: Igen. Ez a konkrét program cégeknek szól. A cégek zöldítési törekvéseit transzparensen, hazai területen, látogatható, és nyomon követhető módon valósítjuk meg. Fontos, hogy a velünk való együttműködéskor nem kell választani a gazdaságosság és a zöldítés között. Partnereink nemcsak papírforma szerint lesznek zöldebbek, hanem tényleges tettek, kompenzációk által. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy mind a jövőben, mind akár már most értéket termeljünk, tehát a gazdaságosságot is szem előtt tartjuk.

Hogyan néz ki a gyakorlatban a transzparens, átlátható működés?

P. Zs.: Minden ültetvény látható, látogatható és a technológiai háttérnek köszönhetően folyamatosan nyomonkövethető. Éves szinten jelentést készítünk arról, hogy a vállalkozás által működtetett terület mekkora kibocsátást köt meg. A megkötött szén-dioxid mennyiségét utólag mérjük, átváltjuk karbonkreditre, és a nettó megkötött szén-dioxid mennyiség karbon kredit értékét írjuk jóvá a cégnek. (A karbon kredit az egy tonna megkötött, vagy ki nem bocsátott szén-dioxid egyenértéke.)

Mit kezdhet ezekkel a kreditekkel a cég?

P. Zs.: Az EU által is aláírt klímatörvény alapján egyre közelebb kerülünk a karbonadó bevezetéséhez.

Nézzük azt az esetet, hogy egy cégnek például 100 tonnányi szén-dioxid kibocsátást kell adó formában kiegyenlítenie, kompenzálnia. Ha most, amíg még nem kötelező, elkezdenek egy kicsit előre gondolkodni, és gyűjtögetni, akkor könnyedén elérik azt a karbon kredit mennyiséget, amit majd akkor fognak felhasználni, amikor kötelezővé válik a karbonsemlegesség.

Ha jól értem, akkor ez egy megtakarítási jellegű gyűjtőszámla, ahol a cégek már most gyűjthetik a kreditjeiket. Meddig érvényesek ezek a kreditek?

P. Zs.: Minden egyes karbon kreditnek van egy száma, ami a cég tulajdonába kerül. Ez a kredit csak akkor kerül ki a rendszerből, amikor felhasználják. Egészen odáig, amíg nem kerül felhasználásra, addig a cég tulajdonában marad.

Ez azt jelenti, hogy akár 2027-ben is felhasználhatnak olyan karbonkrediteket, amit még 2023-ban hoztak létre?

P. Zs.: Igen, pontosan.

Hogyan járulhatnak hozzá a zöldítéshez a magánszemélyek?

P. Zs.: Úgy építettük fel a teljes szisztémánkat, hogy az emberek könnyedén tudjanak hozzánk kapcsolódni. Létrehoztunk egy webshopot, a zöld termék mellett olyan mindennapi használati cikkeket kínálunk, amit amúgy is megvásárolnál. A különbség az, hogy ha a mi webshopunkban költöd el a pénzedet, akkor faültetésekkel járulsz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Nálunk nem pontokat, meg szmájlikat gyűjtesz a webshopban, hanem minden egyes vásárlásodnál megmutatjuk, hogy mennyi szén-dioxid megkötéshez járultál hozzá.

Arra is van lehetőség, ha valaki nem kíván terméket vásárolni, hogy akár már 1000 forinttal, vagy bármely, számára elfogadható összeggel hozzájáruljon a faültetésekhez, vagy akár egy fát örökbe is fogadjon. Ezzel akár évi 25 kiló széndioxid megkötéshez járulhat hozzá egy-egy vásárló.

Webshop elérhetősége: https://www.holnapshop.hu/webshop/

Hol ültetitek el a fákat?

P. Zs.: A klímavédelem mellett kiemelten fontos számunkra a hazai őshonos fafajták védelme. Ezért az ültetvényeket nem erdőművelési ágban hozzuk létre, szabadon hagyva azokat a területeket, ahova őshonos fafajtákat lehet ültetni.

Másrészről minden ültetvény mellé igyekszünk örökerdő programokat csatolni, ami azt jelenti, hogy olyan - már vágásérett - hazai őshonos fafajtákból álló vegyes erdőséget vonunk a projektjeink mellé, akik szerződött módon garantálják, hogy az az erdőterület nem kerül letermelésre. Ezáltal egy komplett ökoszisztémát és biodiverzitást óvunk meg.

Célunk amellett, hogy minél rövidebb időn belül, minél nagyobb mennyiségű szén-dioxid megkötésére alkalmas biodiverzitást hozzunk létre, az is, hogy megmentsük, óvjuk a saját őshonos fafajtáinkat.

Főként olyan egybefüggő, nagy területeket keresünk a faültetésre, amelyek degenerált, tehát művelés alól kivont vagy klasszikus mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Így a mezőgazdaságtól sem vonjuk el a területeket, és éppen az ültetvényeknek köszönhetően tudjuk feljavítani a gyengébb talajminőséget. Ezáltal amikor ennek az ültetvénynek úgymond lejár az ideje, akkor sokkal jobb minőségű pihentetett talajt kapunk viszont.

Mi történik az általatok elültetett erdőségekkel?

P. Zs.: Kilenc évente kivágjuk az ültetvényeket. Kilenc év után az ipar számára biztosítunk az ott megtermelt fából faanyagot, amiből használati cikkek készülnek. Tartósan és tömegesen kötünk meg széndioxidot, mivel ebből a faanyagból 80 százalék mindennapi használati cikkek előállítására, vagy épületek alapanyagaként kerül hasznosításra. Ezek évtizedekre ott tartják a fában megkötött szén-dioxidot.

A letermelés évében már év végére újra ott vannak a 6-7 méter magas, hatalmas zöld levelekkel rendelkező fák, tehát a szén-dioxid megkötés szinte folyamatos. Kivágás után ugyanaz a gyökércsonk fog újra hajtani, így semmilyen talajművelésre, vagy újra telepítésre nincsen szükség.

Ezek speciális fafajták?

P. Zs.: Pillanatnyilag egy Paulownia típusú fát használunk a karbonültetvényekhez. Ez a típus képes erre az intenzív növekedésre, és ekkora szén-dioxid megkötésre. További előnye, hogy nem invazív, azaz nem jelent veszélyt az őshonos fajtáinkra, és faanyagként alkalmas arra, hogy tartós használati cikk készüljön belőle.

Mennyi erdőt telepítettetek eddig? És mi a szándékotok 2023-ra, illetve 2030-ig?

P. Zs.: Tavaly év végén került piacra az egyesületnek ez a programja. Az idei évre körülbelül 30 hektár telepítését tervezzük. Célunk 2030-ig, tehát az elkövetkezendő 7 évre, hogy évi 500 ezer tonna szén-dioxid megkötésére alkalmas karbon ültetvényt hozzunk létre, ami nagyságrendileg kb. 8 ezer hektárnyi területet jelent.

Sok sikert kívánok hozzá és kívánom, hogy minél több emberhez eljusson ennek a csodás kezdeményezésnek a híre. Hiszem, hogy nagyon sokunk számára fontos, hogy egészségesebb, zöldebb világban éljünk. Ennek valóra váltásában ideális partner a Ne bántsd az erdőt! Egyesület