FÉNYSZENNYEZÉS – A TÚLVILÁGÍTÁS KÖVETKEZMÉNYEI

Veres Mónika

A megfelelő döntést kell hoznunk a környezetünket érintő kérdésekben, amikor erre lehetőségünk lesz. A saját – és családunk életében csökkentenünk kell a károsító hatásokat és megtanítani a következő generációnak azt, hogy cselekedni és elindulni ezen az úton lemondásokkal fog járni, amelyet tudatosan kell elfogadnunk és választanunk.

A csillagos égbolt látványa kulturális örökségünk része. A természet, tájak, falvak és városok legszebb éjszakai megvilágítását a tiszta égbolton látható égitestek adják.

Ma már gyakran el kell utaznunk távolabbi helyekre, ha látni akarjuk a Tejútrendszert, megmutatni gyermekeinknek a csillagképeket és a Perseidák meteorraj játékát. A mesterséges megvilágítások rohamos növekedése miatt lassan elveszítjük a természetes sötét égboltot. A mai generáció főként a nagyvárosokban már ennek látványa nélkül nőhet fel.

Szívesen sétálunk és gyönyörködünk a látványban, amely miközben lelkünket feltölti, idegrendszerünket csendesen terheli. A mindennapi élethez és biztonsághoz szükséges világításon túl valóban igényünk van a harsány, tolakodó fényekre?

Agyunk annyira hozzászokott a minden érzékünket túlterhelő impulzusokhoz, hogy valószínűleg ingerszegénynek, unalmasnak, hanyatlónak éreznénk a várost a díszkivilágítások nélkül. A világítás biztonságérzetet ad az embereknek. Hiányának közvetett hatásai is megmutatkoznának például a turizmus, vagy gazdaság területén.

A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik típusa, rendkívül összetett jelenség, több tényező kombinációjából, egymásra hatásából áll.

A mesterséges fény a megvilágítani kívánt területtől kiterjedtebb, a horizont fölé jut, nem a legmegfelelőbb időszakban, időtartalommal és intenzitással világít, nem megfelelő minőségű fényt alkalmazva. A fényszennyezés egy összetett jelenség, mert ezeknek a tényezőknek számtalan kombinációja jön létre. Az égbolt mára jelentősen kifényesedett. A mesterséges fények nem csak a mi idegeinkre és pszichénkre vannak hatással, a probléma ennél sokkal súlyosabb. A teljes élővilág és környezet szenved a negatív élettani következmények miatt.

A nappal és éjszaka váltakozása hatással van az élőlények szervezetének bonyolult, de harmonikus működésére: az alvás és ébrenlét ritmusára, a hormonális működésekre, szaporodásra, vegetatív és lélektani területekre.

Fény hatására kevesebb melatonin termelődik az ember és az emlősállatok szervezetében, mely egy alvási ciklust irányító hormon. Mennyisége sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben. Segíti a nyugodt, pihentető alvást, erős antioxidáns, hiánya kialvatlanságot okoz, kizökkenti a bioritmust, betegségek gyakoriságát növeli és mentális problémákat okozhat.

A fényszennyezés állatok esetében zavart okoz a tájékozódásban. A költözőmadarak, rovarok eltévedhetnek, fénycsapdába eshetnek, nem találnak vissza élőhelyükre. A szentjánosbogarak hímjei a világító fények miatt nem találják meg a nőstényeket. Az éjszakai életmódot folytató állatok táplálékszerzésre jutó ideje lerövidül. A baglyok kerülik a megvilágított területeket éjjel, így életterük lecsökken. A denevérek rendkívül érzékenyek a fényintenzitás változásra. Számukra nincs kompromisszum, csakis a teljes sötétség.

A tojásból kibújó tengeri teknősök irányát a tenger felé az éjszaka sötét védelmében a vízen tükröződő csillagok és a hold fénye adják. Ha mesterséges fények zavarnak, rossz irányba indulhatnak. A fényszennyezés alapvetően veszélyezteti a fajok élőhelyét, megzavarja természetes biológiai ritmusukat.

A látható fénytartományban a kék fény 380 és 440 nm közötti spektruma különösen ártó hatású.

A képernyőkből érkező kék fény károsítja a szemet és alattomosan felborítja az élőlények napi ritmusát (cirkadián ritmus), mely a 24 órás ciklus szabályozását látja el. Ez kihat a hormonháztartásra is.

Az éjszakai égbolt megfelelő érzékeléséhez szemünknek el kell érnie bizonyos érzékenységét.

A teljes sötét adaptációhoz órák kellenek, de minimálisan 15-20 percre van szükségünk.

Ha a szem megfelelően felkészül, a sötétben, lámpák nélkül is igen jól tudunk tájékozódni, de ha ezt az állapotot megzavarja 1-2 távolabbi lámpa, akkor már sokkal sötétebbnek érzékelünk mindent.

A fényforrások és az égbolt mesterséges fénylésének meghatározásához vannak használható értékek, mérőeszköz (Sky Quality Meter, fénysűrűség, megvilágítás, ULOR) de a komplex fényszennyezés nem mérhető oly módon, ahogyan más anyagok által történő szennyezés. A fény minősége, távolságuk, a tárgyak fényelnyelő és fényszóró képessége, a vizek tükröző hatásai mind befolyásoló tényezők. A fotonokat nem tudjuk szétválasztani természetes és embertől származó eredetűekre, mert a fényszórás miatt egy távoli helyről jövő fény érkezhet az égbolt irányából is. Nem lehetséges olyan határértékeket megállapítani és jogszabályban rögzíteni, amelyeket meghaladva beszélhetünk szennyezésről. Így leginkább fényterhelés lenne a legtalálóbb kifejezés.

A civilizált társadalomban szükségünk van a megfelelő éjszakai tájékozódásra, biztonságra a közutakon és városokban. A mesterséges megvilágítás kiterjedt az életünk minden területére, az iparra, a szórakoztatásra, turizmusra, sőt, már hirdetéseket is kivilágított táblákon találunk. Ezek jó része nem szolgálja az emberek valódi, elvárt igényeit. A túlvilágítás probléma, ahogyan a megvilágítás idejének és időtartamának túlzott mértéke is a reális igényekkel szemben. Mindez a természeti erőforrások pazarlásával jár.

Ha a fényt kibocsátó berendezés nem megfelelő irányba van állítva, a horizont felé jut, szóródik és nagy része vissza jut a felszínre. A nagy arányban kék színtartományban sugárzó lámpák alkalmazása a világítás minőségi problémáit veti fel.

A fényszennyezés megfelelő tudatossággal és ismeretek alkalmazásával elkerülhető lenne, melyhez ma már megfelelő szakmai ajánlások is léteznek.

Az Agrárminisztérium által, a Világítástechnikai Társaság szakmai támogatásával közzétett „A fényszennyezésről – világosan!” című szakmai útmutató egy rendkívül átfogó és hasznos dokumentum, mely természetvédelmi hatóságok, nemzeti park igazgatóságok munkatársainak, beruházóknak, önkormányzatoknak, világítási rendszerek tervezőinek lehet hasznos a felelős kivitelezések érdekében.

Az amatőr csillagászok észleléseit különösen megnehezíti a megfelelő helyszín kiválasztása. Szívesen keresik fel az egyre több helyen létrehozott csillagoségbolt-parkokat. Ezeknek a parkoknak informáló feladatuk is van. A Zselici Tájvédelmi Körzet a Földön az ötödik csillagoségbolt-park címet kapott hely. A Hortobágyi Csillagoségbolt-park égboltja a horizont területén is zavartalan, a Bükki Csillagoségbolt-park rendkívül népszerű a látogatók körében.

A már megjelenő problémákat a világban sok helyen igyekeznek intézkedésekkel megszüntetni, pl. a floridai partvidéken szabályozzák a közvilágítást a teknősök védelmében.

Új-Zéland komoly erőfeszítéseket tett a fényszennyezés elleni küzdelemben, eltökélt szándéka, hogy lakói tiszta égboltot láthassanak. Lakosai betartják a korlátozásokat és alacsony fogyasztású sárga fényre álltak át.

Egy visszafogott, tudatos alkalmazás gyors tempóban képes lenne a már kialakult helyzetet egyensúlyba hozni, mert az energia általi szennyezés megszüntetése – szemben az anyagi jellegűekkel - szinte azonnali életminőség javulást eredményez az élőlények életében.