Szabadság… a COVID árnyékában

Szabadság…

a COVID árnyékában

„Szabadság, szerelem… e kettő kell nekem”… mennyire romantikus és egyszerű kívánság egy XIX. századi influenszertől, Petőfi Sándortól.

Vajon ma is - 2021-ben – ez az általános kívánság az ifjak és régebb óta fiatalok körében? Vagy e tekintetben is teljes átváltozáson ment keresztül a világunk, a társadalmunk? Már nem annyira fontos a szabadság, vagy az, hogy szeressünk, és szeretve legyünk? Átformált minket a digitális világ, a teljes szabályozottság, vagy az a tény, hogy úgy is lehet élményt szerezni, hogy ki sem tesszük a lábunkat a szobából, lakásunkból?

Azt gondolom, hogy az elmúlt bő egy évben a pandémia az átlagember számára egyet jelent a veszteséggel, a korlátozásokkal. Biztosan vannak olyan szerencsések, akiket egészségügyi, kapcsolati és egzisztenciális szempontból nem érintett meg a koronavírus-járvány, de ez sajnos nagyon keveseknek adatik meg.

A hivatalos, kormányzati intézkedésekkel azonban mindenki szembesült, azt az érzést mindanynyian megtapasztalhattuk, hogy nem élhetünk úgy, mint régen: hiszen szabadságunkban korlátoztak minket.

„Olyan szürke lett minden, elvesztek a színek” – hallottam a minap egy keserű hangulatú beszélgetés során. Többen az utazás, az élményszerzés lehetőségének hiányát említették, amikor a megváltozott helyzetről beszéltek.

„A mit nem és hogyan nem lehet” párbeszédek negatív energiájával szemben egy számomra teljesen egyedülálló történetet szeretnék megírni. Reményt adó, hogy mindig vannak, akik megtalálják a pozitív lehetőségeket.

Egy ismerősöm a pandémia időszaka alatt, lecserélte régi, nyekergős ellipszis trénerét újra, és elhatározta, hogy minden nap tesz az egészségéért. Az első napok után kicsit unalmasnak találta a „kötelező tekerést”, így próbált olyan alternatívákat keresni, amelyek a számára monoton mozgást kicsit élményszerűbbé teszik.

Ekkor talált rá egy applikációs programra, amely program készítői felkértek híres sportolókat, akik különböző helyszíneken futnak, közben tanácsot adnak a helyes légzés, pulzusszám és a többi kapcsán, illetve a helyi érdekességekről is beszámolnak. Ezek a felvételek tetszőleges időpontban bármikor elindíthatóak, és egy táblagép/ telefon segítségével pontosan követhető az, hogy a sportoló a portugál tengerparton, vagy éppen a marokkói Fez egyik óriási piacán fut keresztül.

Kedves ismerősöm arról mesélt, hogy már szinte pár nap elteltével egyfajta addikciót okozott a mozgás és a képi világ együttes megjelenése, minden este hatalmas várakozással lépett rá a trénerre, és merült bele messzi tájak szépségébe, szívott magába sok - sok új információt. Persze, nem mellesleg mozgott, és ez a mozgás sokkal nagyobb élményt okozott, mint egy egyszerű edzés. Elmondása sze-

rint az élmény annyira valóságos volt, hogy később, amikor rákeresett egy-egy látványosságra a neten, akkor a megjelenő kép olyan hatást keltett benne, mint amikor az ember visszanézi a nyaralás képeit.

A fentiekben említett program használata természetesen nem váltja ki és helyettesíti az „igazi” valódi élményt, az utazás izgalmát. Az applikációval nem lehet megtapasztalni a puha homok tapintását, a virágok illatát, a tengerparti sós levegő harapását… azonban napról napra kicsit elviselhetőbbé tette a COVID helyzet kapcsán bevezetett korlátozásokat, segítette a fizikai és mentális egészség fenntartását.

Minden este, amikor rálépett az ellipszis trénerre kicsit elszabadult a 2021. év rémisztő valóságától és megtapasztalhatta a szabadság érzését újra, becsaphatta az elméjét, és aznap este jóleső érzéssel, fizikailag elfáradva, szellemileg feltöltődve pihent le.