Kávészünet az elmének

„A „Miért?” kérdés nem jó kérdés, a tudatlanságból ered, s ezzel csak a tudatlanságból tudunk válaszolni és a tudatlanságot erősítjük. Aki Vagy, az eredendően nem tudatlan. A jó kérdés lehet a „Hogyan?”, mert ez előre visz, és nem hiányt képvisel, a magyarázat hiányát, hanem a megoldás és az élet jobbá tételét szolgálja. Kérdezz jól. A „Miért?” rombol, a „Hogyan?” épít. A „Miért?” nem ért, a „Hogyan?” tud. Tudja, hogy előre visz.”

„A hitté váló tapasztalat visz el a kapuhoz. A kapu felismerése oszlatja el a hit korlátait.”

„Ami a belőled áradó kreativitást adja, abból született az univerzum, a galaxisok. Hagyd átáramolni magadon, mert a kreativitás határtalan. Ami rajtad keresztül alkot, az alkotta az egész látható és láthatatlan világot. Ne félj használni.”

„Amikor minden úgy jó, ahogy van, mindent úgy fogadsz el, ahogy van, akkor boldog vagy, elégedett, mégha nem is érzed teljesen át ezt érzésekkel. Ez nem jelenti, hogy céljaid elvesztek és boldogtalanná válsz. Céljaid megmaradnak, igényelheted a szebbet, jobbat, komfortosabbat. Ám elégedettséged a türelemből fakad, az elfogadás türelmet hoz. Mikor türelmes vagy, meg tudod várni, míg valami elérkezik az életedben. Addig is boldog és elégedett vagy az élet ilyenségében. A türelemben létezve eléred biztosan céljaid, mert nem a vágyból, hiány kitöltéséből fakad igényed a jobbra. Csak pusztán tudod, hogy az is Te vagy, és tudod, hogy a jobb nem lehetetlen vagy épp nem érdemelnéd meg. Ez nem érdem kérdése. Tudod, hogy a jobb szükséges az életedbe azon a területen, bizonyosságod van róla. Célod a bizonyosság támogatja, érzed, hogy helye van az életedben.

Ám mégis a legmisztikusabb cél, ami nem is lehet cél, mert sosem voltál más, hogy semmit sem érintve felismerd, ki vagy.”

Bibe és Zizi