Egy elpusztult marosszentkirályi-náznánfalvi műemlékről A mostanában digitalizált és világhálóra fellőtt újságok közül végre valaki (intézmény, alapítvány) sor kerített a Kolozsvárott egykor megjelent Új kelet zsidó politikai napilapra. Az nevezett újság a Keleti Újság és az Ellenzék mellett a legfontosabb erdélyi magyar napilap volt, profi újságírók napi teljesítménye, melynek olvasottsága messze meghaladta a célbavett alapközönséget. A zsidó (cionista) témákon kívül a lapszerkesztők kül- és belpolitikai, közgazdasági, színházi, közművelődési, irodalmi-művészeti rovatot is vezettek. A kizárólag magyar nyelven kiadott lap 1918 és 1940 szeptembere között jelent meg, aztán betiltották a faji törvények rendelkezéseinek eleget téve az országos cenzurális hatóságok. Ebben látott napvilágot 1924-ben az alábbi érdekes cikk, melyet minden változatás nélkül adunk közre. A szöveghez és szerzőjéhez fűzött kommentárjainkat, történeti kiegészítéseinket e cikk végén, egy következő folytatásban fogjuk közölni. Sebestyén Mihály
Haldoklik Erdély legrégibb zsidó temploma Írta dr. Löwy Ferenc (Marosvásárhely, november 14.) Nemrégiben meglátogatott Avi-Saul jeruzsálemi hírlapíró és felkért, hogy kísérjem el szomszédos Marosszentkirályra, hogy az ottani régi zsidó templomot és temetőt megnézze. Úgy informálták, hogy ezekről én adhatok neki leginkább felvilágosítást és adatokat. Elkísértem. Bár ne tettem volna. Több mint egy évtizede nem láttam a templomot, melyről tizenhárom év előtt én álllapítottam meg, hogy Erdély legrégibb zsidó temploma. A vallási unió földjén Akkor még lakott egy pár zsidó család Marosszentkirályon és a vele egybeépült Náznánfalván, ahol tulajdonképpen, de a két község határán épült ez az ódon fatemplom, közvetlen szomszédságában a róm. kat. templomnak, mostanáig egész szabadon, kerítés és melléképületek nélkül. Ma egyetlen zsidó család sem lakik ottan. A háború és a forradalom őket is másfelé sodorta. Még két év előtt a nagy ünnepekre a közeli falvakból kegyeletből és megszokásból került egy kis közönség, de azóta nem tartottak ottan istentiszteletet. Mindkét ajtaja le van szegezve. Azelőtt többször jártam ott, az ajtók vagy nyitva voltak, vagy az ablakban ott volt a kulcs. Nem bántotta ezt a templomot soha senki. Mikor ezen csodálkoztam, a szomszédok kik hamarosan összeverődtek, mint faluhelyen szokás, szinte megütköztek rajta „Az Isten megverne!”, mondták szent borzalommal a jóravaló székelyek, kikről már Orbán Balázs megállapította a Székelyföld leírása című munkájában, hogy itt (Náznánfalván) valóságos vallási unió van. Hat különféle felekezet él békességben egymás mellett a kis faluban.