BGE Budapest LAB 2019. szeptember - 2020. szeptember

TUDÁST ADUNK A VÁLLALKOZÁSHOZ

Éves jelentés

2019. szeptember – 2020. szeptember

Tartalomjegyzék

Kik vagyunk?.............................................................................................................

05

Köszöntő......................................................................................................................

07

Az elmúlt 1 évünk.................................................................................................

08

Kutatás...........................................................................................................................

10

Olvasnivaló................................................................................................................

13

Edukáció.......................................................................................................................

19

Olvasnivaló................................................................................................................

22

Inspiráció.....................................................................................................................

28

Olvasnivaló................................................................................................................

32

Ahogy mások látják a munkánkat.......................................................

41 42

Hibajelentés.............................................................................................................

Amire a legbüszkébbek vagyunk Mostanra megteremtettük hagyományainkat, amelyekre építhetünk, ugyanakkor a folyamatos külső és belső változásokat fejlesztési lehetőségként felfogva folyamatosan fejlődünk és fejlesztünk.

• Az ebben az évben elindított freelancer kutatásunk eredményei iránt akkora az érdeklődés, hogy még sajtóközleményt sem volt időnk írni, mielőtt „szájára vette” a közösség • A járvány kkv-kra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatásunk eredményei minden korábbinál nagyobb sajtóvisszhangot váltottak ki – így rengeteg emberhez eljutottak

Kik vagyunk?

A Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) vállalkozásbarát egyetem stratégiájának részeként jött létre. A stratégiai és innovációs rektorhelyettes alá tartozó szervezeti egységként feladataink és működésünk is átível a Karokon, kis létszámú szervezetként pedig törekszünk arra, hogy sikeres együttműködéseken keresztül érjünk el nagyobb eredményeket és hatást.

A műhelyben a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások tudományos eszközökkel való megismerésén dolgozunk. Kiemelt célunk, hogy a kutatások eredményét és az azok révén feltárt hiányokra és problémákra adott válaszokat használható tudássá, információvá, képzéssé, oktatási anyagokká alakítva eljuttassuk a vállalkozásokhoz, ezzel közvetlenül segítve a szektor működését, fejlődését.

A BGE egyik Kiválósági Központjaként a LAB különösen a potenciális fiatal vállalkozók inspirálására, az induló vállalkozások támogatására, valamint a tragikusan alacsony vállalkozási hajlandóság növelésére fókuszál, emellett évek óta támogatjuk saját eszközeinkkel a hazai családi vállalkozásokat is.

• Létrehoztuk és először átadtuk az Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata Díjat • A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Programja az – egyébként 2021-től szintén nálunk zajló GEM kutatás mellett – az egyetlen, nevesített forrása a Kormány kkv-stratégiájának 05

Köszöntő A most hároméves Budapest LAB életében mostanra elkezdtek kialakulni a legjobb értelemben vett, ápolandó hagyományaink. Ezek között is számunkra nagyon fontos, hogy idén is önként vállaljuk, hogy nemcsak az intézmény vezető testületei és belső érintettjei, de a külvilág számára is láthatóvá tesszük, hogy mit végeztünk és merre tartunk. Azért, hogy könnyebbé tegyük a hozzánk való kapcsolódást, hogy megmutassuk, mit tudunk, és hogy mire vagyunk használhatók az ökoszisztéma más szereplői számára.

A hagyományok mellett azonban a LAB életének jellemzője a folyamatos változás, fejlődés is. Így, ahogy eddig is, mindig kísérletezünk új dolgokkal, és kihívásként tekintünk a nem belülről induló változásokra is. Erre az idei év második fele bőven adott lehetőséget. A mindenkit érintő járvány mellett januárban belül lezajlott a Központ eddigi legkomolyabb változása, egy igazgatóváltás is. A lényeg, a hitünk a tudásteremtés és megosztás fontosságában azonban mit sem változott.

A jelentésben, amit a kezében tart, Kedves Olvasó, beszámolunk tevékenységeinkről, eredményeinkről, és arról is, mit lehetne másképp, még jobban csinálni. De jelentésünket szeretnénk tudásmegosztó missziónk részévé is tenni. Így itt is közzéteszünk néhány kedvencet az általunk készített anyagokból is. Témáinkról még bőven van olvasnivaló a budapestlab.hu-n.

Timár Gigi igazgató Budapest LAB

07

Amin dolgoztunk az elmúlt 1 évben Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás

Freelancerek Magyarországon kutatás

Családi vállalkozás fókuszú szervezetek adatbázisa itthon és a régióban

Indexek a családi vállalkozás kutatásban Utódlásra felkészülni konferencia

A koronavírus járvány hatásának vizsgálata a magyarországi kkv-kra

Magyarországi startup ökoszisztéma leképezése

Longitudinális, esettanulmány alapú családi vállalkozás kutatás megalapozása

Startup életciklus kutatás 08

Kkv-k ökológiai lábnyoma kutatás

StartLAB rendezvénysorozat

„COLLAB – powered

by Budapest LAB& MOME+” kurzus

Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata Díj

CUBCCE konferencia Felajánlások a BGE a közösségért honlapra

IFKA Early Warning System előkészítő szakértői csapat

HÉTFA Kutatóintézet női vállalkozókat támogató ifempower projekt kerekasztal

Matchpoint rendezvénysorozat

Hiventures Portfolió KKV Tőkefinanszírozás konferencia

University Industry Innovation Conference

A jövő egyeteme, hosszútávú egyetem-üzlet együttműködések kialakítása workshop az UIIN szakértőivel

Vállalkozáskutató Hálózat tagság 09

Kutatรกs

Global Entrepreneurship Monitor

Freelancerek Magyarországon

2020 júniusában a BGE csatlakozott az 1999 óta futó, nemzetközi Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatási programhoz, amelynek jelenleg több mint 70 országban van nemzeti teamje.

2021-től a BGE-n, a LAB tudományos vezetőjének irányításával és a Központ projektmenedzsmentjével zajlik a magyar kutatás.

2019-ben kezdtük meg a szabadúszó közösség hazai feltérképezését, a munkavállalásra és életformájukra vonatkozó sajátosságaik megismerését. A Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében megkezdtük a terület elméleti és értelmezési kereteinek áttekintését, feltáró interjúkat folytattunk, és ezzel párhuzamosan kérdőíves kutatást végeztünk egy szélesebb körben. Első eredményeinket egy online is szabadon elérhető kiadványban tettük közzé, amely legnagyobb örömünkre rengeteg megosztást ért el a közösségi médiában is. A kutatást a visszajelzések alapján a hazai szabadúszó közösség nagyon várta, eredményeit hasznosítja.

A kkv-k és a koronavírus járvány A koronavírus járvány miatti karantén ideje alatt reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során kkv-k tulajdonosait, döntéshozóit kérdeztük többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról. A 2020 május második felében felvett adatok alapján készült elemzésünk eredményeit a minél gyorsabb hasznosulás érdekében alig egy hónappal később, június közepén gyorsjelentésben tettük közzé. A kurrens témának, megbízható módszertannak és közérthető, figyelemfelkeltő megfogalmazásnak köszönhetőn ez az eddig legtöbb, egy témához kapcsolódó szakértői médiamegjelenésünket eredményezte.

Családi Vállalkozás Kutatási Program 2017-ben indítottuk el hosszú távú, a magyar családi vállalkozásokat vizsgáló programunkat. Ezzel először állt neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja ennek a csoportnak a jellegzetességeit, jellemző adatait. Ebben az évben többek között a családi vállalkozás index módszertani megalapozásán, valamint a családi vállalkozásokat támogató hazai és régiós feltérképezésén, emellett az esettanulmány alapú longitudinális vizsgálat előkészítésén dolgoztunk. Sajnos ezen a területen a COVID-19

11

jelentősen lelassította a munkánkat, de legalább felkészültebben vágunk bele az őszi kutatási szezonba.

Startup ökoszisztéma leképezése Szakértői interjúkra és egy általunk fejlesztett módszertanra alapozva elkészítettük a hazai startup ökoszisztéma leképezését. Az eredmény, hogy mindenki számára jól látható módon azonosítható, mik a legfontosabb területek, ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és az egyes területek súlya, szilárdsága miképp tér el esetleg a jelenlegi hazai helyzetben az ideálistól. Emellett folytattuk a startupok mélyebb megismerésére leginkább alkalmas módszertanok tesztelését. Longitudinális vizsgálatunk megalapozásához öt startup vállalkozást követtünk egy éven keresztül. Interjúk készültek az alapítókkal, mentoraikkal.

Kkv-k ökológiai lábnyoma Az ökológiai lábnyom kalkulátort úgy fejlesztettük kollégáinkkal, hogy a vállalkozás ökológiai lábnyomát a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozásoknál meglévő vagy könnyen előállítható adatok

12

alapján megfelelő pontossággal számszerűsítse. A kitöltés alapján az azonosított jó gyakorlatok, szakértői tapasztalatok, valamint a korábbi kitöltések adatai alapján tanácsot adhatunk a vállalkozás környezetterhelésének csökkentése érdekében.

Olvasnivalรณ

Így reagált a magyar kkv-szektor a koronavírus járványra A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat.

Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából.

Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.

14

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás.

A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük.

Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások.

Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében. Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal.

Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig 15

Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett. Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.

A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő. Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.

Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében.

16

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható.

Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.

Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%. „Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.

A krízishelyzet se vitte előre az innovációt A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.

A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar 17

kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.

Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés.

18

Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.

Edukรกciรณ

COLLAB – Üzleti terv egy hét alatt 2019 őszén negyedik alkalommal hirdettük meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatóival és hallgatóival közösen fejlesztett kurzust. A különböző szakterületekről érkező (menedzsment, marketing, formatervező, grafikus stb.) hallgatók kis csoportokban dolgoztak együtt. A design thinking és az üzleti modell vászon módszertanokba való bevezetés után facilitált közös munka során fejlődnek a hallgatói projektek. A kurzusra 2020 tavaszán minden korábbinál nagyobb túljelentkezés volt a BGE-s hallgatók részéről – sajnos a koronavírus járvány miatt 2018 tavasza óta első alkalommal végül kimaradt ez a szemeszter.

20

Utódlásra felkészülni – generációváltás a családi cégeknél 2019 novemberében harmadik alkalommal szerveztünk kifejezetten családi vállalkozások vezetőinek szóló teltházas, több több mint száz cégvezetőt vonzó konferenciát, együttműködve a K&K Magazinnal.

A rendezvény lehetőséget adott rá, hogy kutatási eredményeinket közérthető formában eljuttathassuk az érintettekhez, akik hasznosítani tudják azokat cégük sikeresebb működtetése érdekében. Emellett cél volt, hogy lehetőséget teremtsünk a vállalkozóknak arra, hogy egymás tapasztalataiból is tanulva készülhessenek fel a cégátadással kapcsolatos kihívásokra. A tavaszi konferenciát, bár az előkészítés megtörtént, a koronavírus járvány miatt le kellett mondanunk.

Jövő egyeteme workshop 2019. decemberében kezdeményezésünkre ismét Budapestre látogattak a University Industry Innovation Network (UIIN), az egyetem-üzlet együttműködés legkiemelkedőbb nemzetközi szervezetének képviselői, hogy egy egynapos, interaktív workshop keretében hasznos tudást adjanak a magyar felsőoktatási intézmények technológia- és tudástranszferért felelős vezető munkatársainak. A program lehetőséget teremtett az egyetemek jövőbeni lehetséges fejlesztési irányainak, szerepének áttekintésére, jó gyakorlatok megismerésére az egyetemi és az üzleti szféra együttműködésére vonatkozóan, valamint tájékozódásra a kis- és középvállalkozásokkal és multinacionális vállalatokkal kialakított stratégiai partnerségekről.

MatchPoint eseményeken. Időt és energiát fektetünk abba, hogy a média számára is érdekesen és használhatóan prezentáljuk a nálunk lévő tudást, így terjeszthetjük azt számos helyen a Forbes-tól a Kossuth Rádióig. De óriási örömünkre szolgált az is, hogy a tavasszal elindult „BGE a közösségért” kezdeményezéshez csatlakozva nyilvánosan elérhetővé tettük számos szakmai anyagunkat, és szakmai önkéntesség keretében felajánlottuk időnket és tudásunkat azoknak, akik azt hasznosítani tudják.

Tudásmegosztás, minden platformon Missziónk fontos eleme, hogy a nálunk keletkező tudást minél többféle platformon minél több érintetthez, érdeklődőhöz juttassuk el. Ennek érdekében nagy örömmel veszünk részt szakértőként közös gondolkodásban, adunk elő mások rendezvényein – idén többek között a Portfolió és a Hiventures konferenciáján, vagy a diákok által diákoknak szervezett

21

Olvasnivalรณ

Mi köze a vállalkozásodnak ahhoz, hogy Schobert Norbi szerint a nők felelősek a válásokért?

Az elmúlt év egyik sok port kavaró hazai híre volt, hogy Schobert Norbi fitneszguru szerint a nők felelősek a válásokért. Mi köze ehhez a te vállalkozásodnak? Elmondjuk!

Az elmúlt hetekben hangos volt a magyar sajtó Schobert Norbi fitneszguru Facebook videójától, amelyben arról beszél, hogy a nők felelősek a válásokért, mert nem foglalkoznak a testükkel. A videó hatalmas visszhangot és rengeteg reakciót váltott ki.

A fitneszguru a számok szerint párezer követőt veszített a dolgon, vállalkozási szempontból azonban sokkal érdekesebb, hogy sok más márka lehetőségként csapott rá.

A legelső a Coca-Cola magyar kommunikációs csapata volt, aki meglátta a lehetőséget. A témára reagáló Facebook posztjuk azért is futott be nagy karriert, mert az egyértelmű utalás mellett a márkához is kiválóan kapcsolódott.

23

Hogy mennyire jól működött a dolog, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a kóla posztja 1,3 milliós organikus elérést, több mint 27 ezer reakciót és 8600 megosztást produkált – egyetlen nap alatt. De reagált a Dove, az IKEA, a Pöttyös, a Fővárosi Állat- és Növénykert, sőt egy kisállatklinika is.

Az aktualitásokra való reakció nem új ötlet egy márka kommunikációjában. Angolul „newsjackingnek” hívják a módszert, amit nagyjából hírrablásnak, hírcsenésnek – vagy mondjuk hírhalászatnak – fordíthatnánk. Kiváló módszer arra, hogy nagyobb láthatóságot szerezz a bizniszednek, növeld a követőid elkötelezettségét, és persze SEO szempontból is van haszna, ha olyasmihez tudsz kapcsolódni, ami egy adott időszakban a Google keresési listáinak elején szerepel.

24

Bár a gyors és azonnali kommunikáció elsődleges terepe nyilván a közösségi média, de a newsjacking nem kell, hogy kizárólag ide korlátozódjon. Lehet egy jól elhelyezett plakát a boltod kirakatában, de akár szakértői megszólalás is valamilyen nagyobb elérésű médiumban.

Hogyan lehet hatékonyan felülni a hírvonatra?

Lássuk az alapszabályokat!

Az első szabály: a gyorsaság mindent visz A legfontosabb, hogy gyors legyél. Ez a kisebb vállalkozásoknak kedvez, hiszen náluk nincs szükség például több körös vezetői jóváhagyásra. A gyorsaság ugyanakkor kockázat is – hisz tesztelni sincs alkalmad. Elsőre kell tökéletesen betalálnod.

Ehhez a célcsoportod nagyon jó ismeretére és nagyon tiszta márkaüzenetre van szükség. Tudnod kell, milyen stílus jön be az ügyfeleidnek, mennyire lehetsz kemény, sikamlós, vagy épp mennyire cuki. A tiszta márkaüzenet pedig az alapja annak, hogy érezd, melyek azok a hírek, amelyekre reagálnod kell, és reagálni tudsz úgy, hogy az önazonos, a márkád szempontjából pozitív hatást eredményezzen.

Mivel a gyorsaság ez esetben mindent visz, engedd el a perfekcionizmusodat! A nagyon gyors és elég jó ez esetben többet ér, mint a lassan előálló tökéletes megoldás.

Találj egy hírt!

A legnehezebb talán megtalálni, hogy mi az a hír, ami kellő figyelmet generál, és értelmesen (no meg persze a márkánk szempontjából pozitívan) tudsz hozzá kapcsolódni. Van, amikor adja magát a dolog – ilyen a fenti példa is, a Coca-Cola nem először hallatja a hangját elfogadás témában.

25

Ahhoz, hogy esélyed legyen lehetőleg elsőként – de legalábbis az elsők között – reagálni egy hírre, fontos, hogy kövesd, mi történik a világban.

Persze nem tölthetsz mindennap órákat irrelevánsnak tűnő hírek olvasgatásával, de hála a trendfigyelő és hírolvasó szolgáltatásoknak, akár napi pár perc alatt is képbe kerülhetsz. A közösségi médiát figyelő Hootsuite, vagy a híraggregátor Google News például rendkívül hasznos.

Optimalizáld a megjelenést!

Ahhoz, hogy a reakciód minél több emberhez eljusson, fontos, hogy ez esetben is figyelj az alap SEO elvekre. Vagyis azokat a kifejezéseket, kulcsszavakat használd a hírrel kapcsolatban, amit mások, ezeket megfelelő helyen helyezd el a szövegedben/posztodban. Szóval egy mini kulcsszó kutatás nem árt – de ne feledd az első szabályt: a gyorsaság mindent visz, tehát ne tölts ezzel túl sok időt.

26

A kontent, amit létrehozol, legyen könnyen értelmezhető és adjon értéket az olvasónak. Érték lehet a hasznos tartalom éppúgy, mint az, ha hangosan felnevet.

Legyél eredeti!

Hiába vagy nagyon gyors, ha nem eredeti az, amit létrehozol, nem fog akkorát ütni. A most aktuális példában is jól látszik: a Coca-Cola posztja hatalmas visszhangot keltett, az ugyanerre a poénra építő (a csomagolások formájával játszó) Dove már sokkal kisebbet.

Ugyanakkor az állatkert eltérő típusú reakcióját sorra osztották meg az emberek és a hírrel foglalkozó más oldalak is.

Toljad!

Oké, csináltál egy szupervicces posztot, vagy írtál egy mindent vivő blogbejegyzést. A következő lépés, hogy ezt minél több emberhez eljuttasd. Itt az idő, hogy elköltsd a közösségi média hirdetésre szánt keretedet, megoszd a posztodat ne csak a saját csatornáidon, hanem a témához kapcsolódó oldalakon és csoportokban is. Még jobb, ha vannak olyan sajtókapcsolataid, amiket izzítani lehet.

Az idő még mindig fontos, az üzeneted pár óráig, jó esetben pár napig lesz releváns. Ha ez idő alatt nem érsz el vele valamit, akkor felejtsd el – és lesd a következő témát, amire rácsatlakozhatsz.

A hírhalászat sötét oldala Persze, mint mindennek, ennek a módszernek is vannak kockázatai. Nem egyszer történt már meg nagy márkákkal is, hogy rossz lóra tettek, és a nagy média visszhangot kiváltó reakciójuk inkább negatív fényt vetett a márkára.

A kontent, amit létrehozol, legyen könnyen értelmezhető és adjon értéket az olvasónak. Érték lehet a hasznos tartalom éppúgy, mint az, ha hangosan felnevet.

Szóval mielőtt a „közzététel” gombra kattintasz, gondold végig, hogy biztosan nem lehet-e negatív üzenete a mégoly mulatságosnak szánt tartalomnak. Mert – ahogy Schobert Norbinak is sok szakértő mondta nyilvános fórumokon az elmúlt napokban – hiába mondják sokszor, nem igaz, hogy a negatív hír is jó hír egy vállalkozásnak.

27

Inspirรกciรณ

Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata Díj Vállalkozáskutatóként szeretnénk és támogatjuk, hogy a BGE hallgatói is fontosnak és érdekesnek tartsák ezt a témát, és az alkalmazott tudományok egyeteme profilhoz illeszkedő, a tudományos közösség tagjai mellett mások számára is hasznos, magas színvonalú kutatásokat. Ezért létrehoztuk az Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata Díjat, amit mostantól minden évben az a BGE-s végzős kap meg, aki a Budapest LAB szakmai zsűrijének döntése alapján a legkiválóbb dolgozatot adta be vállalkozásfejlesztés témában.

A díj első nyertese Szabó Dávid vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgató, „Hogyan alkalmazkodik a középkelet-magyarországi kkv-szektor HR-gyakorlata a munkaerőhiányhoz?” című dolgozatával.

29

StartLAB Vállalkozói Klub A 2018 szeptemberében indított StartLAB célja, hogy segítse a vállalkozó, vállalkozást tervező, vállalkozás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók tapasztalatszerzését, kapcsolat- és közösségépítését. Az indulás óta folyamatosan jelentkező eseményeken gyakorló vállalkozók osztják meg tapasztalataikat. Emellett a résztvevők választ kaphatnak saját kérdéseikre, olyan „műhelytitkokat”, praktikus megoldásokat, trükköket és megélt tapasztalatokat ismerhetnek meg, amire máshol nincs lehetőség. Bár a tavaszi szezont ez esetben is keresztülhúzta a járvány, ősszel folytatódik a sorozat, és ismét újításokkal is készülünk.

A második évben vendégeink voltak Ifj. Dúzsi Tamás- Dúzsi Tamás és családja (Szegzárdi Borászati Kft.) Susánszky Ádám (Zing Burger) Vágó Réka (rekavago) Kratochvill Dóra, Tüske Tamás (ViddL) Sebő Gyula (Julius-K9) Szatmári Katalin (WhiskyNet)

30

Budapestlab.hu Online magazinunk az egyik legfontosabb inspirációs és tudásmegosztó felületünk. A www.budapestlab.hu ad helyet cikkeinknek, amelyekben érdekes és közérthető formában számolunk be a saját kutatási eredményeink mellett a hozzánk kötődő témákban születő más érdekes kutatásokról.

Bemutatunk inspiráló vállalkozásokat és segítünk naprakésznek maradni vállalkozási trendekben. Belső szakértelemre, valamint egyre növekvő számú szakértő partnerünkre támaszkodva praktikus ön- és cégfejlesztő tudást osztunk meg a cégnévválasztás jogi dilemmáitól a pivotálás alapjain át az etikett szempontból megfelelő üzleti öltözet kiválasztásához nyújtott segítségig.

A rendszeresen frissülő weboldal mellett hírlevélben juttatjuk el a legfrissebb anyagokat követőinknek, valamint Facebook-oldalunkon saját anyagaink mellett érdekes külső hivatkozásokat és inspiráló idézeteket, tényeket osztunk meg.

31

Olvasnivalรณ

„Meg kell szokni, hogy aknamezőn sétálgatsz” Kevés olyan magyar cég van, amely hazai fejlesztésű és gyártású termékkel hozott létre világmárkát- A Julius-K9 ilyen. A cég alapítójával, Sebő Gyulával kiérdemelt véletlenekről, harcról, belső nyugalomról, és persze a mára világszinten ismert, milliárdos forgalmú kutyahám-biznisz történetéről és titkairól beszélgettünk a StartLAB Vállalkozói Klubon. „Zenész akartam lenni, de a vállalkozás érdekében feladtam. Tudtam, hogy megéri, valószínűleg nem is voltam elég tehetséges. Fontos, hogy meg tudjuk ítélni a saját képességeinket. Én a vállalkozás mellett döntöttem, és nem jártam rosszul” – mesélte a ma már világszerte ismert, milliárdos árbevételű Julius-K9 alapítója Sebő Gyula, hozzátéve, a kreatív képességeket a vállalkozásban is ki lehet élni.

Az, hogy éppen kutyákkal kezdett foglalkozni, tulajdonképpen egy véletlennek köszönhető. Egészen pontosan annak, hogy lett egy nem éppen könnyen kezelhető dobermanja, akit kutyaiskolába vitt. „A kiképző az első alkalommal mindennek elhordott – el is döntöttem, hogy nem megyek többet. Aztán felhívott, hogy menjek már vissza, nem voltam azért olyan rossz, a kutyám meg zseniális. Így kerültem a kutyaiskolába, és kezdtem kiképzőnek tanulni. Palló Imre pedig a mai napig jó barátom.”

„A tanulásvágy hajtott” „Mentort kerestem és találtam kiképzők között. Tanulni akartam, és ezért áldozatot is vállaltam. Volt, hogy takarítottam mások után, és vártam a lehetőségeket”.

A kutyaiskolában, ahol mentorra lelt – és ahol két év alatt vezetőhelyettessé lépett elő –, rendszeres vendégek voltak rendőrségi és katonai kutyák. Gyulának pedig feltűnt, hogy lehetne éppen jobb is a felszerelésük. Miután pedig ápolónőként dolgozó felesége Ausztriában kapott munkát, ő is elkezdett „kijárogatni”, látta, hogy az osztrák kutyaiskolákban sem sokkal különb a helyzet.

33

Látta az igényeket, és azt mondta, zsinóros labdát ő is tud csinálni. Bár nem tervezett kifejezetten vállalkozóvá válni, negyedik emeleti lakásukban elkezdett „eszkábálni” dolgokat. Megvett és megfúrt tíz, húsz, aztán kétszáz labdát, megtanulta, miképp lehet azokba illeszteni a kötelet, hogy kiváló kutyajáték legyen belőlük. A termék megtetszett annak a kereskedőnek, aki egyébként a kutyaiskolába szállított, így eljött az ideje a cégalapításnak is, hogy számlát tudjon adni. Ez a kereskedő később javaslatokat is tett, mit lenne még érdemes fejleszteni.

Volt igény, és örömmel kitaláltuk, miképp lehet kielégíteni.

Időközben kitanulta a szíjkészítő mesterséget is, mert úgy látta, a bőr termékek kuriózumnak számítanak. „Hidegben, rossz körülmények között, pincékben dolgoztam éveket, ló- és kutyafelszerelést varrogattam. Ennek volt köszönhető, hogy később Ausztriában azt tudtam mondani, bármit meg tudok csinálni, csak mondják, mire lenne szükség. Nyolc év alatt oda jutottam, hogy egy rendőrségi vezető a kezembe adott valamit, hogy akkor várja az az alapján készült mintát egy hónapon belül. Meg is kapta. Annak, hogy nem csak mondtam, hogy meg tudom csinálni, óriási varázsereje van.”

Mindent menet közben tanult meg az üzleti stratégia építéstől a kereskedelmen át a vámolás szabályaiig – hisz akkoriban még erre is szükség volt az osztrák szállításhoz.

34

„Kell türelem ahhoz, hogy valami kiforrja magát” „Nagyon csórók voltunk. A busszal, bőröndben kiszállított kutyás cuccok először csak egy kis szekrényt kaptak az osztrák albérletben, aztán egy nagyobbat, majd egy ágyneműtartót. Már hivatalosan működött a cég úgy, hogy az ágyneműtartóban rejtegettem a bőreimet, a nappaliban varrtam, az előszobában pakoltunk, a konyhaasztalon írtuk a számlákat. Kaotikus volt, kell türelem ahhoz, hogy valami kiforrja magát.

A nagy dolgokhoz ez nekem meg is van, a napi rutinban viszont hirtelen ember vagyok. Nem bírom a pontatlanságot, szakmaiatlanságot. De a nagy stratégiai döntésekben, abban, hogy elvessünk egy magot, amiből majd kihajt valami, abban türelmes vagyok. Várok mint pók a sarokban, akár évekig.”

Fel kell készülni, hogy a világ változik – ma még gyorsabban, mint néhány évtizede – és amit megtanultál, később már nem biztos, hogy hasznos – hangsúlyozta a StartLAB-on. Hiába volt meg a szíjgyártó tudás, néhány évvel később nem ért már semmit, mert a bőripar csődbe ment, így textilre kellett váltani. Ezt fel kellett ismerni, és „gyorstalpaló módon” megtanulni – nem iskolában, hanem munka közben. A textilt egyébként beszerezni is olcsóbb volt, némi kreativitással. Autóipari beszállító cégek textilmérnökeivel keresett kapcsolatot, így hozzájárulást szerzett, hogy a „gyárak hulladékában

kotorásszon”. Telepakolta az autót maradék textilekkel, volt, hogy még az éjszakai műszak után a kocsiban pihenő felesége feje alatt is volt egy-két tekercs. Szinte ingyen hozhatta el, ezekből tudtak évek alatt elérni valamit. „Észre kell venni, hogy mi az, ami nem kell senkinek, pedig értéket képvisel. Fel kell ismerni a lehetőségeket, azokat is, amik még csak a jövőben lesznek. Látni kell a következő válságokat.

Az autóipar például biztos, hogy a közeli jövőben is változni fog.

Rengeteg anyag marad majd, amiből megint lehet valamilyen várat építeni. A válságok ciklikusan követik egymást, ha valaki képes meglátni, mi az, amit olcsón megszerezhet és valódi értéket állíthat elő belőle, az mindig működni fog. Mint a sasmadár lesni kell, hogy mi történik, hol vannak a lehetőségek.”

„Egyszer csak észrevettük, hogy sikerünk van” A Julius-K9 alapítója hisz abban, ha valaki valami jót csinál, az váratlan segítségeket is kap. A rendőrkutyásokkal való évekig tartó együttműködést például egy elsőre nem épp szerencsésnek tűnő véletlen indította el: feltörték a kocsijukat és ellopták belőle az összes ott lévő mintát, így a rendőségre mentek. Ott pedig véletlenül szembe találkoztak a kutyás kiképzések vezetőjével, aki jó emlékeket őrzött Gyuláról a kutyaiskolából.

Egy nagyon szűk piacra kezdtek nagyon speciális termékeket gyártani, vagyis elindult egy fajta monopolizáció. Ezt a stratégiát egyébként a PayPal alapítója, Peter Thiel is ajánlja, igaz, teljesen más szegmensben.

Bár Gyula azt mondja, nem szeret növekedni – hisz szerinte nem a növekedést kell akarni, hanem teremteni – a cég azért szépen fejlődött, ha eleinte nem is hatalmas ugrásokkal. A civil 35

foglalkozásukkal megkeresett pénzt pedig még sokáig beletették a Julius-K9 fejlesztésébe. A szállításra használt családi kombiból lassan teherautó lett, áru volt bőven, a rendőrségnek pedig korlátozott volt a felvevőképessége. Innen jött az ötlet, hogy új piacok felé nyissanak, hiszen ami jó egy rendőrkutyának, „jó lesz Fifikének is”.

Az áttörést a hobbi kutyatartók felé a 2003-as dortmundi kutya-világkiállítás hozta meg. „Telepakoltuk a teherautót négyszáz kiló gumilabdával, gondolván, ha a kutyaiskolában jól megy, szeretni fogják itt is. Vittünk hámokat és sok minden mást, az egész halom tetején pedig ült a saját kutyám.

Nem értettünk hozzá, hogy kell jól megjelenni egy kiállításon. Rossz helyen volt a stand, a kis sátrunkat teljesen befedtük, így a 35 fokos nyárban majd megfőttünk benne és így tovább. De volt áru és lelkesedés, és egyszer csak észrevettük, hogy sikerünk van. Ketten rohangáltunk folyamatosan négy napig, a végére elfogyott az erőnk, de akkor éreztük először, hogy ebből tényleg meg lehetne élni.”

A vásáron való megjelenés volt az első alkalom arra is, hogy direktben találkozzanak a vásárlók pozitív visszajelzéseivel. „A kereskedők alapvetően nem dicsérik a beszállítóikat, mert a végén még elbíznák magukat és árat emelnének. Így ez volt az első pozitív löket. Minden pénzt, amit ott kerestünk, egyből forgattuk vissza a vállalkozásba. Ez egyébként így volt húsz éven keresztül.”

36

„Meg kell szokni, hogy aknamezőn sétálgatsz” Bár Gyuláról messziről süt a lelkesedés és az elkötelezettség az iránt, amit csinál, nem festett rózsaszín képet a vállalkozói világról. Mint mondta, meg kell szokni, hogy aknamezőn sétálgatsz.

Bármi is történik egy vállalkozásban, ki kell alakítani magunkban azt a központi magot, ami semmire nem reagál, nyugodt marad, kívülről látja önmagunkat és a helyzetet.

„Ez beletelt vagy húsz évbe. Ez nem azt jelenti, hogy az ember néha nem ragadtatja el magát, de el kell jutni arra a pontra, hogy a lényünk egy része nyugalomban marad, és képes objektíven figyelni a helyzeteket.”

Az állandó bizonytalanság ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nem szabad vállalkozni – hangsúlyozta. Csak tudatosabban kell eljárni. A legtöbb dologgal egyszer kell hosszan foglalkozni, hogy nagyobb biztonságban legyen a cég – magyarázta a hallgatóságnak. Egy jó alapszerződést például több partner esetében is biztonságosan használhatsz.

„Sok partnerünk tette meg velünk a lehető legrosszabbat. Ellopták a márkanevet, az innovációt és az ügyfeleket. Túl kell lendülni és elfogadni, hogy nem bízhatunk túlságosan senkiben. Ha pedig van, aki segít átvállalni a kockázatokat, azt ki kell használni.”

A Julius-K9 kutyahám a Rubik-kocka óta az egyik legtöbbet másolt magyar találmány. Bár Gyula azt mondja, komoly hagyományai vannak az utánzásnak, így nem veszi a lelkére, ez nem jelenti azt, hogy nem harcol ellene. Figyeli, miképp működnek, hisz, mint mondja „a zsiványoktól is érdemes tanulni”. Tapasztalatai szerint a jogérvényesítés a dizájn levédetése, vagyis a formatervezési mintaoltalom esetén a leghatékonyabb. Azt ugyanis, hogy két dolog ránézésre ugyanolyan, „a hülye is látja”. A műszaki tartalom túlzott hasonlósága sokkal nehezebben bizonyítható, főleg rövid távon.

A másik dolog, ami a Julius-K9 esetében fontos lépés volt a biztonság felé, hogy tudatosan kezdtek foglalkozni kintlévőségeik kezelésével.

Az első nagy pofonok, a piaci kockázatok valós megismerése után döntöttek úgy, hogy megéri a pár százalék, amit a biztosító cégek kérnek. Azóta is használják ezt a szisztémát.

A piac is egyre dinamikusabban változik. A Julius-K9 vezetője saját bevallása szerint tíz éve el tudott menni két hét szabadságra, ma

viszont ennyi idő alatt teljesen megváltozhat a világ – többek között az online kereskedelemnek és az ezen a piacon működő óriáscégeknek köszönhetően. „Mindig van valami átalakulás, plusz feladat, amiért ott kell lennem. A tulajdonosi szemléletet úgy is szinte lehetetlen átadni az alkalmazottaknak, hogy tényleg jók a kollégák. Plusz nem mindenkinek vannak olyan megérzései, mint nekem. Koránkelő ember vagyok. Fizikai értelemben is, de úgy is, hogy hamar felismerem a lehetőségeket.”

Harc a százkarú óriással Az, hogy az online kereskedelemben néhány nagy szereplő tett szert óriási hatalomra, komoly hatással van a piacra és a gyártókra. „Ezek a cégek ragadozó természetűek, és olykor még a piacot figyelő robotjaik is hibáznak, aminek köszönhetően az árak zuhanni kezdtek” – mesélte Sebő Gyula. Ez elsőre persze jó a fogyasztónak, hosszabb távon viszont oda vezetett, hogy a fizikai boltok – hogy tartani tudják magukat az árversenyben – a jól bevált márkákat a polcok aljára száműzve olcsó, sajátmárkás termékekkel álltak elő. Amik viszont rosszabb minőségűek voltak, ráadásul mindenhol épp ugyanolyanok.

37

„Nem volt kellemes a verseny, amit kialakítottak maguknak, ráadásul a kínai gyártók, ahonnan ezek a termékek érkeztek, maguk is értékesítettek online, harmadáron. Kellett néhány év, de rájöttek, hogy valahogy vissza kéne ezt csinálni. Csak ki kellett várnunk. A harcnak és a változásnak még nincs vége, az eddigieket is túl kellett élni.”

Ezek a nagy online szereplők ugyanakkor Sebő Gyula szerint megkerülhetetlenek. Saját webshopot építeni és fenntartani egy kisebb cégnek végképp drága, ráadásul az átlag fogyasztó elvész a hatalmas termékkínálatban. Így érdemesebb lehet ismert platformot választani. Az Alibaba vagy az Amazon lehetőséget jelent, persze számos nem legális versenytársnak is. Itt jelennek meg a másolatok is. Ezekkel szemben fellépni leginkább akkor lehet, ha maga a kereskedőcég is érdekelt a visszaszorításukban. mert az eredeti termék is kapható a kínálatukban, és azon adott esetben jobban keresnek.

Az óriásvállalatok, amelyek a nagyobb cégek számára sok gondot okoznak, Sebő Gyula véleménye szerint kiindulási lehetőségnek, egy kezdő vállalkozás számára nagyon is hasznosak. A szolgáltatásaikat használva nem kell saját rendszert fejlesztened és fenntartanod, és kiváló terepet kínálnak a márka- és közösségépítésre. Fontos viszont bekalkulálni, hogy ez sincs ingyen, és szem előtt kell tartani, hogy mindig kell a saját brand építésével, a valódi közösség létrehozásával is foglalkozni, hogy ne szolgáltasd ki magad nekik. „A partnerekkel szembeni legjobb biztosíték, ha jó vagy, és a fogyasztók szeretnek. A nagy cégek sem akarnak elveszíteni, ha a fogyasztók keresik a termékedet. Ha a fogyasztók igénye húzza fel a cégedet, akkor biztonságban vagy.”

38

Egy kutyaéleten át Gyártó cégtől szokatlan módon a Julius-K9 azt hangsúlyozza, hogy termékeik egy kutyaéleten át kitartanak. Sebő Gyula személyesen hisz abban, hogy kiváló minőségű és tartós dolgokat érdemes készíteni, és fontos számára az is, hogy a termékeket itthon fejlesztik és minden részletét Európán belül, sok mindent Magyarországon gyártanak.

Mostanra pedig a világ utolérte ezt a gondolkodást, egyre többen vannak, akik számára fontos, hogy a cég, amitől vásárolnak, mit üzen.

A márka körül létrejövő közösség ragaszkodása pedig komoly versenyelőny, amivel a kisebb cégek is élhetnek – hangsúlyozza a vállalkozó. „Mi slow fashion termékeket árulunk, és nem szeretnénk változtatni.

Arról kell meggyőzni a vásárlókat, hogy nem az olcsó a jó. Hogy a mi kreatív termékünk, amit itt gyártatunk, megéri az árát.”

A közel tartott gyártás mögött gazdasági racionalitás is van, ennek köszönhető többek között, hogy dinamikusan tudnak reagálni a gyorsan változó körülményekre. Az pedig épp az elmúlt hetekben, a koronavírus járvány kapcsán jól látható, hogy milyen váratlan nehézségeket is jelenthet egy messzire nyúló beszállítói lánc.

A Julius-K9 ahelyett, hogy arra sarkallná fogyasztóit, hogy minden évben új hámot vegyenek, inkább a piac növelésében gondolkozik.

39

(Persze azért az új modellek, látványos dizájnok, kiegészítők arra visznek, hogy a funkcionális egynél több hámot is beszerezzen valaki a kedvencének.) A világmárka építés gondolata 5-6 éve fogalmazódott meg, ezalatt eljutottak a világ szinte minden pontjára, elsősorban az online értékesítésnek köszönhetően.

Hogy merre nyitnak, az több dolgon is múlik. Van, ahol azért jelentek meg, mert nagyon komoly piaca volt a termékeik másolatainak, de előfordult, hogy egy nagyon jó, török származású alkalmazottnak köszönhetően gondolkodtak el azon, hogy nyissanak Törökország felé.

Persze figyelik a magas minőségű termék számára fontos, nyugat-európai piacokat is, illetve emiatt merült fel az amerikai terjeszkedés ötlete is. „Az első kávé után tudtuk, hogy nem vagyunk felkészülve ekkora kulturális különbségre. Újra egy garázsból kellett elindulni, újra én osztogattam a szórólapokat a kiállításokon. Most már amerikai alkalmazottakkal, nagy raktárból nagy ügyfeleket szolgálunk ki.”

Munka tehát van bőven, és az alapító ma is hajnalban kel, ha szükség van rá. „Ha ezt követeli az új kor, akkor megteszem, még egy darabig. Persze hosszú távon az a cél, hogy a második generáció átvehesse a vállalkozást. Én meg tudom, hogy az első generáció sosem a tejfölt kapja, hanem a savót.”

30+

350+

KUTATÓ, KÜLSŐ SZAKÉRTŐ, AKIKKEL EGYÜTTMŰKÖDTÜNK

ÚJ FACEBOOK KÖVETŐ

Hatások (Impact)

50+

SZAKÉRTŐI SAJTÓMEGJELENÉS

40

30+

PUBLIKÁCIÓ ÉS KONFERENCIA MEGJELENÉS

Ahogy mások látják a munkánkat: „Újra és újra elolvasom a kiadványt, az eredményeket, a felsorolásokat, az interjúkat… El sem tudod képzelni, mennyire boldog vagyok, hogy ezt megcsináltátok, ha nem lenne folytatása, akkor is óriási segítség minden fronton.” – visszajelzés a Freelancerek Magyarországon kiadványunkra a freelancer közösség „Köszönet a BGE-nek, a Budapest Lab-nek és a kutatói csapat minden tagjának, hogy végre, és talán Magyarországon elsőként, értő és érző módon közelítették meg a freelancinget mint társadalmi réteget. Ez minden fontos szereplő számára jelentős hasznokat hajthat.” Freelancer Blog „... elragadóan boldoggá tesz, hogy ennyire értékelik a munkámat” – az Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata díj egyik shortlist-ese „Nagyon köszönöm a díjat és rendkívül hálás vagyok oktatóimnak, Dr. Hidegh Anna Laura konzulensemnek, valamint a Vállalkozásfejlesztés szak vezetőinek. Az elkészült munkámhoz a tudást az egyetemi éveim alatt szereztem meg, így az elismerés őket is megilleti!” – az Év Vállalkozásfejlesztési Szakdolgozata Díj 2020-as nyertese, Szabó Dávid „Sokkolóan hasznos volt” – Collab kurzusunk résztvevője „Az agyam két darabját fércelte össze. Nem csak tudásban, személyiségben is fejlődtem.” – Collab kurzusunk résztvevője „Korábban nem gondoltam, hogy vállalkozni akarok, azt hittem, nem az én világom. Most viszont szinte biztos, hogy vállalkozni szeretnék!” - Collab kurzusunk résztvevője

41

HIBAJELENTÉS Mi ez?

A számunkra példaként szolgáló szervezetek a sikerek mellett egy ún. „failure report” keretében beszámolnak azokról a hibákról is, amelyekkel szembenézni a maguk további működése szempontjából, és mások számára is hasznos lehet. Ezt a számunkra nagyon szimpatikus gyakorlatot követve alább a mi elmúlt évünk tanulságai.

42

A koronavírus járvány – ahogy mindenkit – minket is felkészületlenül ért, és sajnos kiderült, hogy nem mindenben vagyunk annyira rugalmasak, ahogy gondoljuk magunkról. Bár minden kötelezettségünket teljesíteni tudtuk a járvány miatt felborult időszakban is – többek között eredményesen vittük végig kutatási projektjeinket –, nem tudtuk elég gyorsan ahhoz illeszkedő formába önteni tervezett és várt aktivitásaink egy részét. Így számos rendezvényt és kurzust le kellett mondanunk.

A LAB maga által vállalt és az Egyetem által is elvárt törekvése, hogy külső anyagi forrásokkal támogassa meg működését, az általa vitt programokat. Bár eddig minden évben – így az ideiben is – sikerült valamennyi anyagi bevételt is jelentő együttműködést tető alá hozni, ennek mértéke elmarad attól, amit elvárunk magunktól.

Továbbra is kihívást jelent számunkra, hogy nagy számban felkeltsük a hallgatóink érdeklődését témáink iránt, és megtaláljuk azokat a formátumokat és lehetőségeket, amelyek révén közelebb hozhatjuk hozzájuk a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos tudást azokhoz, is, akik esetleg még sohasem gondoltak rá, hogy szükségük lenne erre.