Page 1


Kedves Olvasó! Szeretettel köszöntjük régi és új előfizetőinket! Különös örömmel, mert első ízben üdvözölhetlek Titeket főszerkesztőként. Vadonatúj félév kezdődött, annak minden pozitív és negatív vonzataival. Mire kézhez kapjátok szeptemberi számunkat már magunk mögött hagytuk ezt a szép nyarat. De nem kell csüggedni; még előttünk vannak az Egyetemi Napok, mint fesztiválszezon záró. Ismét izgalmas tartalmakkal készültünk, legyen szó HR interjúról, izlandi kirándulásról, repülőnapról. Jó szórakozást és sikeres félévet kívánunk mindenkinek!

Peidl Tamás KÁTÉ Főszerkesztő

Tartalom GHK hírek.........................................................4 Önkéntes Nap....................................................7 Gépész Sport Szakosztály....................................9 Hegesztési Szakosztály.......................................9 B-terv.............................................................10 Bassment........................................................10 VII. BME Egyetemi Napok..................................13 Kármán Tódor Fotókör......................................13 Világítástechnika.............................................14 Milyen egy jó pályakezdő mérnök?....................20 Repülőnap 2013...............................................22 A tűz és jég földjén...........................................24 Élet a fesztiválkempingben................................27 Sudoku...........................................................28 közepes - nehéz - nagyon nehéz.........................28 Bináris sudoku.................................................29 R-hely.............................................................30

A hirdetések tartalmáért és minőségéért felelősséget nem vállalalunk. Az újságodat

Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes: Tördelőszerkesztő: Tördelők: Olvasószerkesztők: Cikkírók:

Vendég cikkírók:

Vígh Miklós Engert Attila Peidl Tamás Takács Borbála Faragó Dénes Hergovits Dávid Katona Márk Miklós Mucska Brigitta Sándor Krisztián Bálint Kötöny Hliva Viktor Káldi Tamás Mucska Brigitta Nagy Dávid Márk Szabó Klára Takács Borbála Kiss Ágnes Kozma Bálint

Címlap:

Kruppa Gergely

Layout:

Földesi Bernát Podolyák Éva

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviseletének Lapja http://www.kate.hu Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával. KÁTÉ-szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u. 1-17. HÖK-tömb A33 E-mail: katepress@gmail.com Honlap: www.kate.hu Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt.


GHK hírek Tanév eleji köszöntő

egyetemi élet

Reméljük jól, hasznosan telt mindenki számára a nyár és új erővel vághatunk bele a következő tanév kihívásaiba. Biztosat még nem tudunk, de a zh-k, vizsgák, házik, leadandók, beugrók és jegyzőkönyvek feltehetően idén sem maradnak el. Azt viszont ígérhetjük, hogy továbbra is fordulhattok hozzánk ügyes-bajos dolgaitokkal minden egyetemmel kapcsolatos kérdésben. Igyekszünk mihamarabb segíteni, vagy a megfelelő személyhez/ helyre irányítani Titeket. Most a félév elején számos teendőtök akad, ne feledjétek ezeket a határidőig elintézni. Kérjük, olvassátok el a következő cikkeket is figyelmesen, ahol szociális támogatásról, kollégiumi ügyekről, elkövetkező rendezvényekről olvashattok. Illetve, ha szeretnétek jobban megismerni a munkánkat, akkor újra lehet csatlakozni a Gólyatanácsba, természetesen nem csak elsőévesek számára. Valamint ezúton hívjuk fel a figyelmeteket, hogy hamarosan elérkezik az éves GHK tisztújítás ideje is. Kísérjétek figyelemmel a honlapunkat, plakátokat, illetve más csatornáinkat a jelöltállításról, valamint a szavazásról is, illetve hamarosan kezetekbe vehetitek a választási kiadványt is. Sikeres, kreditekben gazdag félévet kíván a Gépészkari Hallgatói Képviselet!

Felvételi adatok

4

Kedves Gépész Karos Hallgatók! Újabb tanév vette kezdetét szeptember elsején, ami egyben azt is jelenti, hogy újabb hallgatókat köszönthetünk Magyarország legjobb egyetemén. Míg a legtöbb magyar egyetemen egyre kevesebb hallgató nyer felvételt, addig karunkon évek óta szinte változatlan számú hallgatót köszönthetünk ősszel. Szintén kiemelendő, hogy az országban a karon működő szakok saját területein a legmagasabb ponthatárral büszkélkedhetnek. A jövőre nézve további megnyugtató eredmény, hogy minden szak ponthatára az elérhető összpontszám 70%-a fölött van. Néhány érdekes adat tájékoztatásul a mellékelt diagramban. Kívánunk új hallgatóinknak kitartást és szép egyetemi éveket! 2011/4 2012/7szeptember december

Szociális pályázat leadása az őszi félévben Az elektronikus pályázat leadása szeptember 4-én lezárult. Akik adtak le pályázatot, azok számára továbbra is szükséges az igazolások bemutatása és leadása a korábbi félévekhez hasonlóan. Az igazolások leadására 2013. szeptember 20-ig lesz lehetőség, hogy mely időpontokban, azt a http://szoc.sc.bme.hu oldalon bejelentkezés után megtaláljátok. Ne feledjétek az időpontra jelentkezést! Aki nem jelentkezik időpontra, az csak akkor kerülhet sorra, ha előtte nincs várakozó ember. Ezzel elkerülhetjük a torlódásokat. Illetve figyeljetek arra, miből kell eredeti és miből másolat. A személyi igazolvány mindkét, valamint a lakcímkártya lakcímet igazoló oldalát

szintén le kell fénymásolni. Aki hamarabb jön bemutatásra, annak az esetleges hiánypótlással könnyebb dolga lesz, ne hagyjátok az utolsó pillanatra, mert hiányos pályázattal lemaradhattok a támogatásról. Gólyák számára kiegészítés, hogy aki szociális alapon került felvételre a kollégiumba, a papírjait szeptember 1-jén rendben leadta és hiánytalan volt a pályázata, annak már nem kell még egyszer bemutatni az igazolásokat. (Viszont aki a várólistára fel akar kerülni, azok számára hiánytalan pályázat kell!)

Kollégiumi felvétel A 2013/14. tanév őszi félévére vonatkozó kollégiumi felvételhez minimum 3,25-ös KKI (terméktervező, mechatronika és energetika BSc esetén a kollégiumi kiírásban szereplő képlet alapján át kell számolni a saját KKI-t)


Gólyatanács, avagy érdekel a GHK munkája? (Nem csak elsőéveseknek) Egyetemi éveid alatt a tanuláson kívül szeretnél más hasznos dolgokkal is foglalkozni? A kari közéletnek aktív részesévé válnál? Szeretnél beleszólni a gépészkari ügyekbe? Szeretnéd részletesen megtudni, hogyan működik a hallgatói mozgalom a gépészkaron? Beleszólnál a kollégiumi ügyintézésbe? Javítani tudnál a szociális rendszeren? Esetleg az ösztöndíjak vagy a tanulmányi ügyek iránt érdeklődsz? Vagy szívesen szerveznél rendezvényeket? Meg szeretnéd ismerni alaposabban a HK munkáját? Ha ezek közül csak az egyikre igennel válaszoltál, akkor a GÓLYA-

egyetemi élet

vagy minimum 20 közösségi pont kellett. Szociális alapon való bekerüléshez pedig kollégiumi jelentkezéshez is érvényes szociális pályázat, legalább 45 szociális pont, illetve minimum 2,7es KKI (terméktervező, mechatronika és energetika BSc esetén a kollégiumi kiírásban szereplő képlet alapján át kell számolni a saját KKI-t) kellett.

TANÁCSBAN a helyed! A gólyatanács remek lehetőség arra, hogy alaposan megismerkedj a GHK munkájával, működésével és az Egyetemünkön működő hallgatói rendszerrel. A tapasztalatok alapján a gólyatanácsban eltöltött egy év után sokkal előbb és magasabb szinten tudsz bekapcsolódni a GHK munkájába. Jelentkezni természetesen évfolyamtól függetlenül lehet, és jelentkezőket sosem utasítunk el. A félév közben a programok fakultatívak, így ha mégsem nyeri meg tetszésed a programsorozat, akkor bármikor következmények nélkül kiléphetsz.

JELENTKEZÉS MENETE: A jelentkezéshez nem kell mást tenned, mint egy pár mondatos bemutatkozó e-mailt írni a hk@ktk.bme.hu címre. Az e-mail tárgya legyen: gólyatanács2013. Határidő: 2013. Szeptember 06. 23:59. (Péntek) Amennyiben a határidőről lemaradtál, ne búslakodj. Keress meg minket a megadott elérhetőségeken, később is csatlakozhatsz a programhoz. A Gólyatanács első félévének tervezett programja: Ha további információkra van szükségetek a programmal kapcsolatban, írjatok Kovalovszki Máténak (kmate17@gmail.com) vagy Szabó Balázsnak (szabobale@gmail.com) a megadott címeken, vagy böngésszétek a ghk.ktk.bme.hu/golya oldalon található Gólyatanács menüpontot.

Gólyahajó! Kedves Hallgatók! Idén is megrendezésre kerül a Gólyahajó az Európa rendezvényhajón, melyre mindenkit sok szeretettel várunk. Bővebb tájékoztatás a https:// www.facebook.com/ghk.bme oldalon található.

GHK

5 2012/7 december


egyetemi ĂŠlet


Önkéntes Nap

K

ét éve indult el a BME gondozásában az Önkéntes Nap, amiről azóta rengeteg cikk és videó jelent meg a médiában. De miről is szól ez az egész? Miért érdemes eltölteni önkénteskedéssel egy egész, vagy akár csak egy fél napot, tanulás, alvás vagy bulizás helyett? Amikor először hallottam róla, én is kétkedve álltam hozzá. Tegyük jobbá a kerületet, szerettessük meg az itt élőkkel magunkat, mutassuk meg, hogy mi is hozzáadunk a szebb környezetért és a többi... Az első évben végül mégis belecsöppentem és egyáltalán nem bánom, hogy így történt. Egy kórház gyermekosztályának kifestésében vettem részt. Már odafelé is elkezdett átjárni az érzés, hogy ez egy különleges nap. Mindenhol angyalszárnyas pólóban mászkáló fiatalokba (és idősebbekbe!) futottam, járták a kerületet, és szedték a szemetet. Onnantól már én is büszkén viseltem a pólómat. Aztán megérkeztem a helyszínre, ahol már rengetegen voltak. Volt, aki csak felrajzolta a mesefigurákat, mások kiszínezték. Egy óriási csapatként dolgoztunk. Egészen éjfélig maradtunk páran, akik kitakarítottuk a helyet. Már csak pakolásztunk, amikor kijött egy fejkendős kislány a folyosóra. A kislány megszeppenve sétált egy kicsit, az egyik nővér megmutatta neki, miért kellett átköltözniük egy napra egy másik kórterembe. Abban a pillanatban úgy éreztem, nem is vagyok fáradt, sokkal inkább iszonyatosan boldog. Teljesen meghatódtam, úgy éreztem, érdemes volt az egész napomat erre áldozni, és tényleg jobb lett egy kicsit a világ. A második Önkéntes Napra már egyértelmű volt, hogy megyek. Még

többen voltunk, gyorsabban és többet tudtunk tenni. A hangulat remek volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban. Itt már sokkal több helyszín és feladat várt az önkéntes kezekre, nem is hiába. Rengeteg park tisztult meg egy nap alatt, sok óvoda újult meg az odajáró kisgyerekek legnagyobb örömére. És mi a válasz a feltett kérdésekre? Mert egyszerűen jó önkénteskedni. Azt látni, hogy tényleg hasznos része vagy a társadalomnak, megmutatni, milyen is egy igazi műegyetemista diák, valamint csapatban dolgozni és új embereket megismerni mindig remek érzés. Addig segítesz, amíg kedved és időd van, nem fog számon kérni senki sem, ha elmész. A monoton egyetemi napok között pedig kifejezetten frissítő mással foglalkozni. Most persze felmerül a kérdés, hogy cserébe mit is kapsz. Elmondhatod magadról, hogy segítettél a kerületnek, egy óvodának, egy kórháznak, vagy akár csak egy embernek, boldogabbá tetted a napját. Az idei dátum szeptember 17., így még a zárthelyik és különböző számonkérések előtt van lehetőség bebizonyítani egy még sokkal nyugalmasabb időszakban, hogy van jó oldala is annak, ha több ezer egyetemista éli itt egyetemi éveinek nagy részét. Idén is lehetőség lesz rossz állapotú kerületi parkokban takarítani, szemetet szedni, folytatódik a kerületi óvo-

egyetemi élet

2013 szeptember 17.

dák és iskolák felújítása, ahol újravarázsolhatjuk az elöregedett kerítést, padokat, játszótereket. Újdonság lesz a graffitik eltávolítása házakról, buszokról, illetve a „vadplakátok” leszedése. A szervezők idén is törekednek arra, hogy minél változatosabb lehetőségek közül tudjatok választani, így mindenki meg tudja találni számára a megfelelő programot, ahova egy-két baráttal vagy akár nagyobb csoportban is elmehettek közösen önkénteskedni. Az Angyalok természetesen kapnak most is szendvicset és üdítőt, valamint közös angyalpólót, amiben dolgozhatnak. A nap végeztével pedig az Egyetemi Napokon lesz lehetőség, hogy egy ajándék sör mellett lehessen jókat sztorizni az aznap történéseiről. Remélem idén Ti is részt veszel az eseményen, gyere el szeptember 17én, kedd reggel a Goldmann térre és Legyél Angyal Te is!

Kiss Ágnes

7 2012/7 december


egyetemi ĂŠlet


K

edves Gépészek! Egy újonnan alakult kör vagyunk, azonban tevékenységünk, általunk nyújtott szolgáltatásaink már korábbra nyúlnak vissza. A Szakosztály üzemelteti a HK tömbben található szertárat, ahol mindig gyorsan, zökkenőmentesen juthatsz hozzá az igényeidnek megfelelő sporteszközökhöz. Kínálatunk rendkívül sokrétű, mindenképpen érdemes betérni, ha szeretnél egy jót játszani, vagy éppen túráznál, de ezért az alkalomért nem kívánsz komolyabb összeget befektetni. Itt csupán letéti díjat kell adnod, amit vissza is kapsz, miután visszaszolgáltattad az elvitt

terméket. A másik fontos prioritásunk a kondi-, illetve kardiotermek üzemeltetése, a termek tisztántartása, új gépek beszerzése, a régiek karbantartása. Természetesen mi készítjük a bérleteket is. Mindemellett folyamatosan szervezünk és bonyolítunk le különféle sportversenyeket, előadásokat, amikkel élményt szerezhettek, tapasztalatot növelhettek. Minden félévben hirdetünk tagtoborzást, ha kedvet kaptál, ne habozz, csatlakozz hozzánk és Te is legyél a Szakosztály hasznos tagja. Ha bármi kérdésetek van, keressetek bátran minket, készséggel állunk a rendelkezésetekre. Hivatalos oldalunk

megtalálható a Facebookon! E-mail címünk: gepesz.sport.szakosztaly@ gmail.com. Honlapunk: http://sport. ktk.bme.hu A 2013/2014 őszi félévre vonatkozó tagtoborzásunk menete a következő: Legyetek szívesek szeptember 8. 23:59-ig elküldeni e-mail címünkre pályázataitokat. A mintákat letölthetitek a facebookos oldalunkról, illetve a http://www.body.ktk.bme.hu –ról is! Kiválasztjuk azokat, akikkel személyesen is szeretnénk beszélni. Erről e-mailben fogunk értesíteni Titeket. Majd a legmegfelelőbb jelentkezőket bevesszük a Szakosztályba!

egyetemi élet

Gépész Sport Szakosztály

Hegesztési Szakosztály Félévnyitó és tagtoborzó rendezvény

A

Műszaki Egyetem Hegesztési Szakosztálya, mely a Kármán Tódor Kollégium egyik szakmai öntevékeny köre, immár 34 éves, ezáltal a Gépészmérnöki kar egyik leghos�szabb múltra visszatekintő szervezete. A Szakosztály célja, hogy a hegesztéssel és annak rokontechnológiáival, berendezéseivel, korszerű eszközeivel és gyártástechnológiáival megismertesse az érdeklődő hallgatókat, valamint az Anyagtechnológia szakirány Hegesztés tárgyának keretein belül elhangzottakat kiegészítse, többlet információval lássa el. A Hegesztési Szakosztály a félév során heti két alkalommal, összesen mint-

2012/7 december

egy hat órában biztosít lehetőséget gyakorlásra az Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hegesztőlaboratóriumában, valamint ezen alkalmakkor kerül sor meghívott előadóink előadásaira a hegesztés tudományáról és annak alkalmazásáról az iparban. A körön belül lehetőséged nyílik számos gyakorlati projektmunkában való részvételre, tudományos dolgozat írására és persze ezek mellett a pihenésre egy-egy közös paprikás krumpli vagy halászlé elkészítésekor. A Szakosztály félévnyitó és tagtoborzó rendezvénye szeptember 19én, csütörtökön kerül megrendezésre a G épület nagycsarnokában.

További infó: web: hegesztes.ktk.bme.hu e-mail: bmeheginfo@gmail.com

Kozma Bálint HSZO alelnök

9


egyetemi élet

B-terv

R

eméljük a ti nyaratok is legalább úgy sikerült, mint a miénk. Az előző sikeres félévet követően nyáron két külső projektre kaptunk meghívást. Júliusban a S.U.N. (Tribal gathering) nemzetközi zenei fesztiválra építettünk saját installációt, ezáltal járulva hozzá annak sikeréhez. A S.U.N. ideje alatt Csobánkapusztán mintegy tizenkétezer ember élvezhette a fesztivál adta lehetőségeket alkotásaink mellett. Küldetésünk célba ért, hiszen az általunk kialakított helyre többen beköltöztek arra a pár napra, s emberek tucatjai járták be nap mint nap a B-terv által abszolvált zegzugos részt. A nyár végéhez közeledve - meghívásos alapon - a Nemzetközi Cserkész Nagytáborban, Ócsán vezettünk

képeink előhívását. A következő félévünket a design határterületei közötti mozgolódás fogja jellemezni. Lesz itt minden: műgyantaöntés a Polimer Szakosztály közreműködésével, Design Hét, Placcc Fesztivál és persze csapatépítés kellő mennyiségben. Tagtoborzónkat szeptember 16.án, hétfőn tartjuk 20:00 órától, még keressük a tökéletes helyszínt, részletek Facebookon, addig is csekkoljátok az oldalainkat! Üdvözletét küldi a B-terv csapata! www.facebook.com/btervcsoport; b-tervcsoport.blogspot.hu; flavors.me/b_terv; www.flickr.com/photos/b-terv

Bassment

B

10

művészeti szekciót. Feladatunk a 1820 éves korosztály LandArt világába való bevezetése volt. A végeredmény kézzelfogható volt, ennek sikerességét a három nap alatt két megvalósított terv reprezentálja. Folytattuk az előző félévben megkezdett együttműködést az orosz divattervező által létrehozott, BitsLabo névre hallgató formációval. Nekik a következő ruhakollekciójuk - ősszel megrendezésre kerülő - divatbemutatójára kezdett el csapatunk további fejdíszeket készíteni és installációkat tervezni. Szintén tavalyi félévünkhöz volt köthető a lyukkamera-készítő workshop, s azok képeinek előhívása, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel a nyáron megismételtük a fotókörösök segítségével lyukkamerás

udapest első egyetemi bass music partysorozata vagyunk. 2010 elején alakultunk egy kisebb baráti társaságból. A közös az volt bennünk, hogy mindannyian szerettük volna bővíteni a zenei kínálatot az egyetemi bulikat illetően, teret akartunk adni az elektronikus irányzatok kedvelőinek egy olyan helyen, ahol a legfrissebb zenék hallhatóak a legizgalmasabb aktuális stílusokból. Electro, dubstep, drumstep, glitch, trap, hip-hop, drumnbass, moombah. Csak néhány műfaj a rendszeresen feltett muzsikákból, ezek mellett sok minden mással is kísérleteztünk már. Rengeteg fiatal

2011/4 2012/7szeptember december

feltörekvő lemezlovasnak adtunk már lehetőséget a bemutatkozásra, de nemzetközi hírnévvel bíró DJ-ket is láttunk már bőven vendégül. Palotai, Wondawulf, Ludmilla, Cadik, Firedog, JumoDaddy, de a Dublic ikerfivérek is megfordultak már nálunk. A bulik általában két teremben zajlanak: a populárisabb műfajok kedvelőit és a földalattibb beatek hódolóit is igyekszünk kiszolgálni. Ha szeptember, akkor szezonnyitás! Idén is várjuk a lelkes és elszánt leendő Bassment tagok jelentkezését. Ha szeretnél többet tudni a partyszervezés világáról, pultozni egy

egyetemi buliban, képben lenni az underground zenékkel, egy összeszokott csapat és egy kiváló baráti társaság tagja lenni, akkor tedd magad próbára nálunk! Keress minket és kérdezz bátran! Figyeld a hirdetéseinket vagy a Facebook oldalunkat és gyere el valamelyik tagtoborzó gyűlésünkre!

Web: bassment.hu Facebook: facebook.com/ bassmentklub E-mail: bassmentklub@gmail. com YouTube: http://www.youtube. com/user/bassmentklub


egyetemi ĂŠlet


egyetemi ĂŠlet


VII. BME Egyetemi Napok

A

2013. szeptember 17. és 19. között immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a BME Egyetemi Napok. Több zenei helyszínen a legnevesebb magyar előadók mellett külföldi fellépők is érkeznek ismét hozzánk. Az elmúlt évekhez hasonlóan az Infoparkban kerül megrendezésre a hagyományőrző rendezvény. A magyar fellépők egész sorát felvonultató eseményen második alkalommal lép fel napjaink egyik legjobb

zenekara, a Brains, a Tankcsapda és a nagy népszerűségnek örvendő Kaukázus is és még sok más együttes. A koncertek mellett a legismertebb hazai DJ-kkel, valamint a BME-s szórakozóhelyek rezidenseivel is találkozhatsz. A tavalyi fesztivál után újabb német fellépő ad nagykoncertet a rendezvényen (aki egyébként már járt nálunk), a 90-es évek és napjaink egyik meghatározó alakja. A szervezők augusztus elejére ígérik a világsztár be-

jelentését, de ígérik, hogy nem fognak csalódni a BME-s hallgatók! A napijegyek ára minden diáknak 2000 Ft, a három napos diák bérleté pedig 3500 Ft lesz. További információkért és részletes programokért látogasd meg a: www.egyeteminapok.bme.hu weboldalt és csatlakozz a www.facebook.com/ egyeteminapok klubhoz is! BME Egyetemi Napok – az egyetemi és a fesztiválérzés közös ereje!

egyetemi élet

Az egyetemi évek méltó kezdete!

Kármán Tódor Fotókör

13 2012/7 december


Világítástechnika A világ egyik legtermészetesebb dolgának tartjuk, hogy mielőtt egy sötét szobába lépünk, felkapcsoljuk a villanyt. Ez már csak egy berögzült mozdulat, úgy, ahogy autóban fényszórót, tanuláshoz asztali lámpát kapcsolunk. A dolog csak akkor válik érdekessé, amikor nem az történik, amit várunk. Mikor egy utolsó villanással „kisziszegi” a lelkét és irány a bolt. A polcokon számtalan gyártó megannyi terméke sorakozik. Általában csak felkapjuk a régihez hasonló, legolcsóbb típust, és már szaladunk is haza műszaki rajzolni.

D

tudomány és technika

e ácsi! Biztos jól döntöttünk? Vegyük át a lehetőségeket. A hagyományos izzólámpa az egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk. Elektromos szempontból egy fénykibocsátó ellenállás. Erről általában mindenkinek Edison jut eszébe, akinek első sikeres kísérlete 1879ben volt. Szénszálas izzója 13,5 órán át működött és körülbelül a villamos energia egy százalékát tudta fénnyé alakítani. Később rájött, hogy akár 1200 üzemórát is elérhet, ha egy bambuszszálat használ. Azonban ez a fejlesztés csak a máig bővülő kirakós egyetlen darabja. A korai fejlesztők közül kiemelhető Humphry Davy, aki többféleképpen is meghatározta a világítástechnika alakulását. Egyfelől 1809-ben megalkotta az első szénelektródos ívlámpát, másrészről a platinaszállal végzett kísérletei alapot adtak Warren de la Rue kutatásaihoz, aki végül 1940-ben megalkotta a tekercselt platinaszálas vákuum burás lámpát. A platina magas ára miatt azonban ez végül nem terjedt el. 1878-ban

14 2012/7 december

Joseph Wilson Swan kifejlesztett egy eljárást, ami megakadályozta a bura korai feketedését, majd 1880-ban szabadalmaztatta is. Ő volt az első ember a világon, akinek otthonában izzólámpák világítottak és az ő háza volt az első, amelynek áramellátását vízenergia biztosította. Ezen kívül még számos szabadalom született Edison munkásságáig és a fejlesztés azóta sem állt meg. A második jelentősebb hullám az 1900-as évek körül volt, amikor is egymás után gyorsan jelentek meg a különböző típusú villanykörték. W. Nerst 1897-es kerámia izzószálas lámpájához nem volt szükség vákuumra és töltőgázra, valamint kétszer hatékonyabb volt az akkori szénszálas izzóknál. Népszerűségét bőszen őrizte, míg Wesbach 1902-ben piacra dobta az első fémszálas izzólámpát. 1903-ban előállították a fémbevonatú szénszálat. 1904. december 13-án Budapesten Dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc az Egyesült Izzólámpa és Villamosság Részvénytársaság mérnökei szabadalmaztatták a volfrámszálgyártási eljárásukat. A

szénszálat volfrám szuszpenzióval vonták be, majd miután megszilárdult, kiégették a szenet belőle. Az így készült izzó fényesebb és tartósabb volt, mint elődei. Tungsram márkanéven vált híressé Európa-szerte. A régi spirálokban a nagy hőmérsékletváltozás miatt jelentkező „belógás”, lényegében hőtágulás, felületnövekedést és így fokozottabb hűlést eredményezett. 1927-ben Millener Tivadar és Túry Pál kidolgozták az úgynevezett nagykristályos volfrám gyártási technológiáját. Különleges adagolással a durvább kristályszerkezetű volfrámból alaktartó spirálokat gyártottak. 1930-as években Bródy Imre és csapata kripton gázzal ért el nagyobb fényhasznosítást és hos�szabb élettartamot. A levegőből való kriptonkinyerést is ők fejlesztették ki. A mai kisebb teljesítményű izzók burája alatt vákuum, míg a nagyobbakéban argon vagy nitrogén gáz található. A bura lágy üvegből készül.


tudomĂĄny ĂŠs technika


tudomĂĄny ĂŠs technika


2012/7 december

fényforrásokat eredetileg ipari környezetbe tervezték. Az egyik áruházláncban a Tungsram Resista márkanevű izzóját lehet kapni. Ennek a típusnak vastagabb a burája, és a volfrámszál nyolc ponton, rugalmasan van felfüggesztve benne, ezzel jobban ellenáll a vibrációnak ipari környezetben. Az izzó egyébként nem különbözik az évtizedek óta megszokott fényforrásoktól, ugyanúgy csak a villamos áram 5 százalékát képes fénnyé alakítani. Így a két legrosszabb, vagyis az F vagy a G kategóriába sorolható az energiatakarékossági skálán. A másik gyakori fényforrásunk, a halogénlámpa is gyakorlatilag egy izzólámpa, azzal a különbséggel, hogy kvarcüveg bura veszi körül az izzót, és valamilyen semleges gázzal és kis mennyiségű halogénelemmel (jód és bróm) van megtöltve. Miután teljesen bemelegedett a bura, egy úgynevezett halogén körfolyamat játszódik le, miszerint az izzólámpában elpárolgó volfrám és a halogén volfrámjodidot, illetve volfrámoxidot alkot. Ez a vegyület az izzószál közelében elbomlik és a legmelegebb részekre rakódik le. Szerencsénkre az izzó volfrámszál a legvékonyabb részein a legmelegebb, így ez egy önjavító folyamattá válik. Ez lehetővé teszi a hőmérséklet emelését, ami a fényhasznosságnak kedvez. De növeli az UV-kibocsátást. A ki-be kapcsolgatás nem rövidíti meg az élettartamát. Tehát ugyanúgy használható, mint egy hagyományos villanykörte, így csak akkor égessük, ha feltétlenül szükséges. Némileg takarékosabbak azonban, így ideális helyiség lehet számukra a konyha és a fürdőszoba. Ebből is rengeteg típus létezik. A legegyszerűbb a törpefeszültségű tűlábas, amit olvasólámpákban használnak különálló védőüveggel. Elterjedt a hidegtükrös reflektorburával gyártott és a régi villanykörték kiváltására szánt E 27-es és E 14-es foglalatba csavarható változat is. Utóbbi egy sima izzóhoz képest 25 százalékos energiamegtakarítással üzemeltethető. Kültéri reflektorokban ceruzaizzókat használnak.

tudomány és technika

A feje leggyakrabban Edison-menetes, amikre az árambevezetőket forrasztják vagy ponthegesztik. Magát a fejet ragasztják az üveghez. Villamos áram hatására a lámpatípustól függően 2-3 ezer kelvin hőmérsékleten izzik. Ennek hatására elektromágneses energiát sugároz ki infravörös és látható fény tartományban. Mivel a volfrám jól közelíthető az ideális fekete testhez, használható a Planck-törvény a kapott fény spektrumának és az elérhető maximális fényhasznosítás számolásához. 2008. december 8-án az Európai Unió a nagy energiafogyasztású, hagyományos izzólámpák fokozatos kiszorítását javasolta környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontokat figyelembe véve. 2009. március 18-án az Európai Bizottság véglegesen jóváhagyta a határozatot. Ennek értelmében 2009. szeptember 1-je után a raktárkészletek kimerülésével eltűnnek a boltok polcairól a 100 wattos, és az annál erősebb világos burás izzók és az összes matt, festett vagy opálburás izzó. Ezeket nem lehet tovább gyártani az EU területén. A teljesítményhatár éves lépésekkel 2012 szeptemberére 7 wattig csökkent. A kitiltás az irányított fényű (pl. Tungsraflex) lámpákat és a halogén izzólámpákat nem érinti. 2013 elején mégis még a polcokon virítanak a régről ismert 100-as izzók. Egyes áruházak a következő kiskaput találták. Az Európai Unió ökodizájnrendelete csak a háztartási célra gyártott izzókra vonatkozik, viszont a most kapható

Nagyüzemi hőmérsékletük miatt védőüveggel vagy zárt bura alatt szabad csak működtetni őket. Így az egyébként nem számottevő UV-sugárzás is kiszűrhető. Az izzószálat körülvevő burára került szennyeződéseket beleértve az ujjlenyomatokat tiszta benzines vagy alkoholos ruhával még az első bekapcsolás előtt le kell törölgetni. Ha ezt nem tesszük, a szennyeződés véglegesen ráéghet a burára, ami egyből csökkenti a fénykibocsátást. Az izzólámpa helyettesítésére már 1980-as években előrukkoltak a kompakt fénycsövekkel és már fejlesztették a LED technikát. Erről és a legújabb csúcstechnológiákról a cikk következő részében olvashattok. Remélem, addig senki nem marad sötétben! Forrás: http://energiaoldal.hu/ Wikipédia

Viktor

19


Milyen egy jó pályakezdő mérnök?

nagyvilág

Kérdéseinkre Farkasné Takács Ágnes, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. vezető HR specialistája válaszolt.

20

KáTé - Pályája során milyen általános kép alakult ki Önben a pályakezdő mérnökökről? Farkasné Takács Ágnes - Azt látjuk, hogy sok pályakezdő elindult már azon az úton, hogy felkészülten keressen állást. De még mindig vannak jó páran olyanok, akik elvesznek a ködben és még mindig nem tudják sem azt, hogy ők maguk mit szeretnének, sem azt, hogy milyen céghez, hova érdemes menniük. Vagy ha már beadták a pályázatot, akkor azt, hogyan kellene tartani a kapcsolatot, vagy mit kellene valóban tenni azért, hogy az állás ös�sze is jöjjön. De sok jó tapasztalatunk van. Előnyként látjuk, hogy a pályakezdők friss szemléletet hozhatnak a céghez, valóban tanulékonyak, sok esetben innovatívabbak, mint azok, akik már jobban benne vannak a munka világában. Egyébként nyitottak vagyunk, sok pályakezdőnk van és volt is az elmúlt években, akik akár már nemzetközi feladatokat is ellátnak azóta, karrierjük jól alakul. Ami még szintén pozitívumként kiemelhető, az szerintem az, hogy nagyon jól tudnak csapatban gondolkodni, melyet a világháló meg a kreditrendszer adta lehetőségek nagyban elősegítenek. Ezen felül ott van még a lehetőségek megragadása. A másik pedig, hogy a sport és egyéb szabadidős tevékenységek sok esetben belekerülnek az önéletrajzokba és ez egy fontos történet, mert nagyon sok mindent árul el arról, aki beadja a pályázatát. Amiben talán kicsit fejlődniük kell, az a tudatosság és az agilitás lehetne. Vannak olyanok, akik már eleve nagyon pozitív és magas szintű önbizalommal megáldottak, de sok esetben van az, hogy még csak puhatolóznak, nem tudják mi lesz velük, nincs igazán kiforrott cél, elképzelés a fejükben, hogy diplomával mit kellene, mit lehetne csinálniuk. Ebből fakadóan nem is biztos, hogy tudja, mit kell tennie azért, hogy azt elérje. Azt gondolom, hogy akár az egyetem indulásától, vagy az első alapozó tantárgyaktól

2012/7 december

kezdve kicsit próbálja meg átgondolni, tényleg mihez van affinitása, mi az, ami az érdeklődése középpontjában áll. Csak azt a hivatást lehet jól csinálni, ami valóban érdekli is az embert. Mi erre ösztönözzük őket. Amit én kiemelnék még, az a tenni akarás és a szakmai alázat. Vannak olyan tapasztalataink, amikor már pályakezdőként olyan magas szintű elképzeléseik vannak a karrierről és olyan bérigénnyel, akár karrier-pozíció megjelöléssel jönnek, hogy az kicsit elrugaszkodik a valóságtól, vagy a valóság adta lehetőségektől. Egy jó műszaki szakembernek nagyon fontos,

látja az egészet, úgy sokkal nehezebb lesz átérezni a többiek szerepét (kollégák, vevők stb.) szerepébe. Fontos, hogy legyen felülről rálátása a gépezetre, amiben benne van. Amit még megemlítenék, az a kommunikációs és prezentációs készség. Most már ennek szükségét is érzik a fiatalok. De láttunk nyilvánvalóan olyan eseteket is, amikor ez a készség hiányzott. Pedig egyébként az önéletrajza alapján mindent megtett annak érdekében, hogy elindíthassa a karrierjét egy nagyon magas szinten, színvonalon. De mégis, amikor ott volt a helyzet, akkor nem tudott megnyílni, rövid idő alatt meggyőző lenni. KáTé - Mik azok a leggyakoribb hibák, amiket elkövetnek az interjúk során?

hogy meglássa azt, hogy amit ő csinál, vagy majd szeretne csinálni a jövőben, ahhoz különböző állomásokon végig kell menni. Ezért nagyon fontos a szakmai alázat. Ez alatt értem akár azt is, hogy egy pályakezdő mérnök, akár gyártástámogatási területre megy, vagy vevői-kapcsolattartási területre, lássa meg és tapasztalja meg az elejét és a végét is a történetnek: hogyan kezdődik a folyamat, hogyan épül föl a termelés, a termelésben dolgozók mit csinálnak, hogy maga a termék micsoda, fogja a kezébe, érezze a gyártásban az olajszagot. Sose tudhatjuk, hogy ez az ismeret mikor mire lesz jó, hol fog megtérülni. Ami fontos még, az a projektszemlélet és a globális látásmód. Az egy dolog, hogy egy szeletkéjét fogja csinálni a nagy egésznek, de ha nem

F.T.Á. - Itt inkább azt mondanám el, mi az, amit mindenképpen elvárunk. Az interjú megalapozásaként már az önéletrajz is nagyon fontos. Fontos, hogy az önéletrajzban írtak semmilyen esetben se szárnyalják túl a valóságot és magára az interjúra is az vonatkozik, hogy adják önmagukat. Amit megcsináltak, amit elértek, bármi információt, amit fontosnak tartanak magukról, azt írják le. Ebbe beleértem azt, hogy ha mondjuk Angliában két hónapig takarított, vagy hogyha újságot hordott ki reggelente otthon. Bármi, ami olyan plusz információ, amiből kitűnik, hogy ő milyen valójában. Nálunk nagyon fontos a személyiség. Sok esetben, mivel azonos kvalitású emberek jönnek egy-egy interjúra, ez az, ami megkülönbözteti a többiektől. Mi hosszú távra tervezünk és hosszú távon gondolkodó kollégákat keresünk minden pozícióba. Ehhez nagyon fontos a bizalom. Nem stresszinterjúkat csinálunk, hanem inkább egy bizalmi légkört építőt és hagyjuk, hogy megnyíljon és önmagát adja a jelölt. Nem szeretünk zsákbamacskát venni. Emiatt elvárjuk, hogy hozzánk olyanok jelentkezzenek, akik szintén hosszú távon gondolkodnak a karrierjükkel kapcsolatban, a cégünk-


KáTé - A BME-ről kikerülő frissdiplomásokról mi a véleménye? F.T.Á. - A tevékenységünkből adódóan műszaki területre keresünk nagyon sok jelentkezőt, pályakezdőket is, és ezért mi is felmérjük az egyetemeket az országban. Többjükkel fontosnak tartunk stratégiai szintű, megalapozott kapcsolatot tartani és ápolni. Ezek közül mindenképpen az elsők között van a BME. Jó tapasztalataink vannak. Sok diákot szoktunk fogadni, már a tanulmányaik során is szeretjük fölvenni a kapcsolatot velük másod-, vagy akár elsőévesként is, nem csak pályakezdőként. KáTé - Az alap mérnöki tudásbázison felül milyen más ismeretek ajánlottak még, ami segít előrelendíteni a jelentkezők pályáját? F.T.Á. - A nyelvtudást még nem említettem, de természetesen elengedhetetlen. Nálunk a szellemi pozícióknál alapvető elvárás az angol. Az önéletrajzban szerepel, hogy körülbelül milyen szintű az a nyelvtudás, de a valóságban akkor derül ki, amikor átváltunk az angolra az interjú során. Nem a nyelvvizsga bizonyítvány a lényeg, hanem a valódi tudásszint. 2012/7 december

nagyvilág

kel. Emiatt fontos, hogy önmagukat adják és minden olyan információ benne legyen, amiből én már következtetni tudok arra, hogy ő milyen ember. Ennek ki kell derülnie az önéletrajzból, ami nyilván egy belépő az interjúra. A másik dolog, hogy legyenek felkészültek: a pályázó tudja, hogy hova jön, mire jön. Milyen cég, mit kell róla tudni, akár, ha vannak ismerősei, kérdezzen utána. Fontos, hogy legyenek közben kérdéseik. Alakuljon ki egy beszélgetés. Ez is egy mutató számunkra, hogy ő ölt-e bele annyi időt és energiát. Ezek fontos dolgok: lássuk azt, hogy komolyan érdekli a cégünk, hogy ez a vállalat számára egy jó hely lenne, hogy elinduljon.

A másik dolog, amire figyelünk, hogy beilleszthető legyen az adott csapatba. Harmadsorban pedig magával a vezetővel legyen szimbiózis, egy olyan bizalmi kapcsolat, ami a hosszú távú sikeres együttműködés alapja. Amit kiemelnék, hogy az interjúk Ennek eléréséhez viszont fontos élni során a túlzott önbizalomnak nincs jó azokkal a lehetőségekkel a tanulmáfogadtatása. A szakmai alázat és az, nyok során, amikor az angolt tudják is gyakorolni. Az alapoknak kell meg- hogy partnerként tekintsenek a cégre, lennie, a munkavégzés során elsajátít- és ez az interjú során is megmutatkozzon, nagyon fontos. ható a szakmai angolt. Szeretjük odaadni a felelősséget is KáTé - Mit tanácsol a még tanulmáa feladattal együtt: elvárás a felelős- nyaikat folytató, leendő mérnököknek ségvállalás is. A másik a kommunikáció, és mit a frissdiplomásoknak/pályakezamit már szintén említettem. A kom- dőknek? munikációs és prezentációs készség F.T.Á. - A tanulmányokat folytanagyon fontos egy vállalatnál. Kommunikálni tudni kell a szervezet min- tóknak azt, hogy keressék a lehetőden rétegével. Szót kell tudni érteni séget a szabadidejük hasznos eltöltéa mérnökkel, a gyártósori dolgozóval, sére, amivel gyarapodhatnak élettaaki ott áll a gép mellett és problémá- pasztalataik, készségeik, képességeik. ja van. De ugyanúgy meg kell tudnia Legyenek tudatosabbak, próbálják magát értetni a menedzserrel is, aki- meg tisztán látni az erősségeiket és nek 10 perce van, hogy meggyőzzék tervezni a jövőt. Azt gondolom, a mai fiatalok naőt. Lényegre törő, precíz kommunikáció szükséges minden irányba. Az nem gyon jó helyzetben vannak. A médián igaz, hogy egy mérnöknek nem kell keresztül rengeteg információt tudnak kommunikálnia, igen is kell. Ugyanis szerezni, rengeteg olyan felhívást el manapság már globális feladatokról tudnak érni, ami az ő személyes fejbeszélünk. Projektekbe, projektmér- lődésüket szolgálhatja. Beleértve a nöki feladatokba be kell tudni vonni mérnökversenyeket, nyelvtanulási lea minőségügyi technikustól kezdve a hetőségeket és a munkatapasztalatot beszerzőt, különböző típusú szemé- is. Ragadják meg ezeket a lehetősélyiségű és érdekeltségű embereket geket. A pályakezdők, amikor kikeegyaránt. Mindezt úgy, hogy nekik rülnek, akkor kapnak egy diplomát a megvan a fő feladatuk és ez csak egy kezükbe. A diploma egy jogosítvány 28. másodlagos feladat a listájukon. arra, hogy a szakmát művelhetik. Tíz ugyanilyen végzettségű diák, frissdipMégis motiválni kell tudni őket. A tanulmányok idején is érdemes ta- lomás mérnök közül a HR-esnek ki kell pasztalatokat szerezni a munka vagy tudnia választani, ki az az egy, aki kia közösségi élet szervezése során: az tűnik a többiek közül. Itt lesz szembeezek során elsajátított készségek, ké- tűnő szerepe ezeknek a tapasztalapességek mind visszaköszönhetnek a toknak, és hogy látható legyen a tenni akarás, agilitás, szorgalom, hogy van nagybetűs élet kihívásai során. egy elképzelése önmagáról is, meg a KáTé - Egy állásinterjú során, mik világról is. azok a tulajdonságok, amiket nagyon Nem kívülről kell várni ezeket a megfigyelnek és, melyek azok, amik na- lehetőségeket, hanem venni kell a fágyon nem kedvelt dolgok? radtságot és utánamenni mindezeknek, F.T.Á. - Az interjúk során igyekszünk de a befektetett energia megtérül… megtudni, hogy milyen személyiségű és motivációjú emberrel van dolgunk. Használunk különböző személyiségBogár teszteket is, amik segítenek megmutatni, hogy beleilleszthető-e a pályázó a cégkultúránkba, a pozícióba.

21


Repülőnap 2013 Három év kihagyás után idén ismét a kecskeméti repülőbázis adott otthont a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatónak. A kétnapos rendezvény Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű programja és mindig hatalmas érdeklődés övezi. Idén közel százhúsz ezren voltak kíváncsiak Európa legjobb pilótáira.

L

nagyvilág

egutoljára 2005-ben jártam Kecskeméten, így már egy ideje tervben volt, hogy ismét ellátogassak a repülőnapra. A megvalósításhoz édesapám és öcsém személyében találtam „bűntársakat”. Nem túl hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy a szombati napra fogunk elmenni. A program számunkra a reggel hat órai, debreceni indulással kezdődött és tizenegy óra magasságában már bent is voltunk a repülőtéren. Maga a show ekkor már javában tartott, érkezésünkkor épp a spanyol légierő bemutatócsapata, a Patrulla Águila volt a levegőben. Jó programot repültek, tökéletes felvezetői voltak a nap további részének. Az első igazi csemege a spanyolok után nem sokkal repülő román MiG-21 volt, ami végre meghozta magával az igazi hangélményt is. A MiG repülését szorosan követte Besenyei Péter programja, majd egy újabb igazi zajcsináló, egy magyar Gripen vette birtokba a légteret. Ismét meggyőződhettünk a parányi, svéd gyártású vadászgép nagyszerű manőverező képességéről. Ekkor már nagyon meleg volt, és a 35-36 fokot nagyon nehéz volt elviselni a guruló út mellett, így elindultunk valamilyen árnyékot keresni, illetve felfedezni a repülőnap statikus kiállításait. Magát a rendezvényt leginkább egy fesztiválhoz tudnám hasonlítani, persze azzal a különbséggel, hogy itt a sztárok a pilóták és a gépeik voltak. Természetesen míg mi mászkáltunk és fotóztunk a különböző

22

hangárokban, a levegőben a program nem állt meg, sorra érkeztek a helikopterek és a repülők. A reptér és a kiállítók felfedezését azonban meg kellett szakítanunk, mert ekkor kezdte meg a programját a Holland Királyi Légierő F-16-osa. Talán ez a leglátványosabb szóló repülés, és ennek megfelelően a holland pilóta nagyon kitett magáért. Hatalmas show-t csinált, ami után garantáltan leesett mindenki álla. Ekkor kezdtem először érezni magamon, hogy elönt az irigység, mert arra gondoltam, hogy nekem kéne most ezt a gépmadarat vezetnem. A „16-os” repülését követően a statikus sorra kiállított gépek felé vettük az irányt. Erről annyit érdemes tudni, hogy az itt álló gépek nem részei a dinamikus programnak (tehát nem repülnek), csak azért települnek át, hogy egy pár napig meg lehessen őket közelről tekinteni. Természetesen megtörtént a kötelező fotózás, lencsevégre került többek közt a brit Hawk és a Tornado, egy felfegyverzett magyar Gripen és a puszta erő képviselője, az ukrán felségjelű Szuhoj Szu-27. Valami csoda folytán a reptér ezen részén volt a guruló út a legközelebb az elválasztó kerítéshez, így egy kevés ügyeskedéssel sikerült nagyon jó helyet találni magunknak, ahonnan aztán első rangú kilátásunk nyílt az égboltra és a felszálláshoz guruló gépekre. Éppen jókor, hiszen ekkor érkeztek az igazán komoly műrepülő kötelékek, a Turkish Stars, a Frecce

Tricolori és a közönség által legjobban várt egység, a Russkye Vityazi (azért még egy belga F-16 befért a kötelékek közé, egy szintén nagyon látványos és hangos programmal). A sort tehát a törökök kezdték egy nagyon élettel teli bemutatóval. Pirosfehér füst és rengeteg csodálkozó tekintet harminc percig. Röviden így is lehetne jellemezni a programjukat. A következő kötelék az olasz Frecce Tricolori volt, ami a világ legnagyobb létszámú műrepülő csapata (egy bemutató alatt egyszerre tíz gép repül). Programjuk tele volt tűzdelve klasszikus elemekkel, mint például a füstalma és a füstszív, valamint a felszállás előtti hajtómű „túráztatása” és a füstgenerátorok beindítása, ami egy nagyon látványos zöld- fehér-piros felhőt eredményezett. Véleményem szerint ők a legprofibb alakulat, minden manővert és figurát óriási precizitással hajtanak végre. Az olaszok is fél órát repültek, majd rájuk jellemzően két ötös csoportban szálltak le, ami szintén nagyon látványosra sikerült a délutáni napfényben. A Russkye Vityazi öt darab Szu-27ese ekkor már rég a betonon várakozott felszállásra készen. Az oroszok nem használtak füstgenerátorokat, nem hajtottak végre látványos manővereket, így a programjuk inkább volt egy erődemonstráció, mint műrepülő program, de talán pont ezért arattak hatalmas sikert a nézők között. A „27-esek” repülésével lényegében a szombati program be is fejeződött, a nézők nagy része pedig elindult hazafele, legalábbis ezt gondolva álltak be azokba a buszra várakozó sorokba, ahol az elkövetkező két-három órát töltötték. Ettől függetlenül szerintem mindenki elégedetten távozott a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról, hiszen nem mindennapi élménnyel lettek gazdagabbak, és betekintést nyerhettek egy általában meglehetősen zárt világba.

Kötöny 2012/7 december


nagyvilรกg


A tűz és jég földjén Amikor lebattyogtam a kicsit talán balszerencsés nevű Eyjafjallajökull (t.i. ez az a vulkán, ami 2010-ben hetekre megbénította az európai légiközlekedést) repülőről a Keflavik reptéren, és a ragyogó északi napsütésben először érintett meg a 13 fokos első izlandi szellő, úgy éreztem: ez kell az én hónapok óta kánikulától szenvedő testemnek. Két héttel később ugyanitt korom sötétben, magas láztól égve, járásra éppen csak alkalmas lábakkal vacogva vártam, hogy végre felszálljon a gép, és újra érezhessem azt a rég nem látott nagy magyar meleget, valahol messze, a kontinensen.

A

nagyvilág

két járat között eltelt idő alatt sikerült Izland jelentős részét, ismertet és ismeretlent, felfedezni – még ha nem is mindent, amit eleinte akartunk. Már a városba vezető buszúton eszembe jutott, hogy milyen érdekes folyamat is ez az utazás: mennyi szakaszon megyünk át attól a pillanattól kezdve, amikor először kérdezik meg tőlem félrészegen valamelyik pesti kocsmában, hogy ugyan lenne-e kedvem Izlandon túrázni néhány hétre, egészen idáig, hogy tátott szájjal figyelem ezt a másik bolygónak is beillő, kietlen vulkanikus tájat a busz üvegén keresztül. Hányszor gondoltam meg magam, ijedtem vissza, gondolkodtam el, hogy biztos jó lesz-e nekem két hét sátrazás ezen a messzi szigeten, ami nem éppen a barátságos időjárásáról híres… de ha nem megyek, a jó időnek sem adok esélyt, így csak itt találtam magam.

Prológus

24

Előrebocsátom: ha az ember két hét sátrazós gyalogtúrára készül Izlandra, nem lehet eléggé felkészülni, nem lehet túlságosan előre tervezni. Ez a tapasztalat talán fontosabb az ös�szes többinél. Útvonaltervezés, szállástervezés, háttérinformációk felkutatása, eső- és hidegálló ruhák és felszerelések, praktikák megtanulása, elegendő és megfelelő élelmiszer – ezeknél minden mulasztás súlyos csapást mér a költségvetési keretre. Legjobb esetben. Már otthon beláttuk, hogy pusztán gyalogszerrel nem sokat látunk ebből a csodálatos szigetből, úgyhogy eleinte buszozást terveztünk a különböző túraútvonalak között. A kisebb (<100 km) távokon ez még működött is – nagyobb távon a buszjegyárak viszont olyan magasságokban voltak, hogy négy emberre a Vatnajökull Nemzeti Parkba már jobban jártunk egy háromnapos autóbérléssel. Ráadásul így

2012/7 december

még kényünkre-kedvünkre meg is állhattunk bárhol – amit meg is tettünk. Tehát a következő tanulság: az autóbérlés (és a kemping kifizetése éjszakára a nemzeti parkokban) elkerülhetetlen, ha kettőnél többen vagytok, és többet szeretnétek látni a szigetből a főváros környéki látnivalóknál.

Izland dióhéjban Terület: 103.000 km² Lakosság: 320.000 fő Hivatalos nyelv: izlandi (majdnem mindenki beszél angolul) Pénznem: izlandi korona (1 ISK = 1.8 HUF) Időzóna: UTC -1 (Budapest: UTC +1) Az izlandi időzóna egy kicsit paradoxon számomra, ugyanis az internetes források túlnyomó többsége a központi, greenwichi időzónába sorolja – mégis, két órával van ott korábban, mint nálunk. De hát ezen igazán kár fennakadni; ennél nagyobb meglepetés, hogy Reykjavíknak csak hazai repülőtere van, a nemzetközi repülőtér 50 km-rel arrébb, a semmi közepén van a tengerpart közelében. Egy 2-3 ezer koronás buszút tehát már rögtön hozzáadódik az utazáshoz, akármilyen légitársasággal jön az ember. Mi egyébként két átszállással, Bécsen és Koppenhágán keresztül érkeztünk, ami külön megér egy misét: megtapasztaltuk, milyen repülőtéren életvitelszerűen élni, illetve odafele Koppenhágban, visszafele pedig Bécsben volt időnk egy néhány órás villám városnéző túrát tartani.

Reykjavík A táj már az ereszkedő repülőről nézve is lélegzetelállító. Különös, talán ez a jó szó rá – sehol egy erdő, sehol egy nagyobb település, csak kopár, kicsike hegyek végeláthatatlan sokasága, illetve óriási puszták, vénaszerűen szerteágazó folyókkal. Nem hogy nem európai, de még csak nem is evilági tájnak tűnik… Reykjavík, a „füstös öböl” szintén kilóg egy kicsit a fővárosok sorából. Nem csak azzal, hogy ez a legészakabbi mindközül, hanem a hangulatával is: óváros egyáltalán nem létezik, hiszen az egész település gyakorlatilag a 19. század utolsó évtizedeiben kezdett el kialakulni. Nem véletlenül fekszik ez az európai főváros geológiailag már Amerikában, illetve az amerikai kőzetlemezen. Bár számos elegánsan egyszerű, szép skandináv stílusú épület, és néhány húsz emeletes üvegtorony is található, a város egészére mégiscsak – meglepő módon – az igénytelenség jellemző: a lakóházak a Budapest külsőbb területein található, 30-as évekbeli házakat idézik, koszos vakolattal, itt-ott még agyon is graffitizett falakkal. Az én fejemben ez a messzi északi ország úgy


2012/7 december

friss halárut kínáló bolt), ugyanakkor maximum 10 percre biztos találni olyan boltot, ami éjfélig is nyitva tart. Csak ugye, Izlandon a hagyományos üzletekben maximum 2,25%-os „sört” kaptunk, mint alkoholos italt. Első éjszaka egy fővárosi kempingben aludtunk, amiben azután még kétszer tértünk vissza; mindegyik alkalommal meg kellett állapítanunk, hogy messze ez a legjobb, legbarátságosabb és leginformatívabb kemping az összes közül, ahol jártunk. Az alapárban például csak itt volt benne a melegvizes zuhany, és itt voltak a legcsinosabb recepciós lányok is.

Az első túra Reykjavík – Þingvellir – Geysir – Gullfoss – Reykjavík Az első túránk egy rövid buszutazással kezdődött Európa legősibb parlamentjének, az AlÞinginek (Þ=th) a helyszínéhez, vagyis Þingvellirbe. Az AlÞingi-t 930-ban alapították az akkor még telepes vikingek, és egészen 1798-ig működött ezen a helyszínen. Ami azért meglepő, mert nincs ott semmi, csak egy darab szikla, meg egy kis kápolna; úgy tűnik, az izlandiaknak majd’ ezer éven át nem jutott eszébe bármi maradandót alkotni, úgyhogy egy táblán kívül semmi nem bizonyítja, hogy itt bárki bármikor összejött volna az ország dolgait megbeszélni. A helyszín akkor már sokkal érdekesebb abból a szempontból, hogy itt találkozik az eurázsiai és az amerikai kőzetlemez, és évente nagyjából 3 cm-t távolodnak egymástól. A híres Aranykör következő állomása Geysir, és talán azt hihetné a kedves olvasó, hogy mi is afelé vettük az irányt. De ez így túl egyszerű lenne; és mivel egyébként is vadkempingezni készültünk, két hétre való élelemmel és kempingfőzőkkel a hátunkon, nyugodt szívvel vágtunk

neki a vad északnak, a hegyek közé, és két napos kitérőt terveztünk. Itt ért minket az első nagy meglepetés: Izland, a vizek országa a Þingvallavatn tó partja óta egy csepp vizet nem mutatott nekünk, a kulacsok pedig a 20. kilométer magasságában kezdtek kifogyni, miközben a szél egyre csak fújt és szárította a szabad testfelületeket. A szomjúság még hagyján, de a könnyű és tartós élelmiszerek kivétel nélkül mind vizet igényelnek vagy a főzéshez, vagy a fogyasztáshoz, így a nap vége felé már kicsit kezdtem kétségbeesni, hogy akkor a ma esti evés-ivás kimarad. Ez jelentősen csökkentette az egyébként meseszerű táj élményét: kopár, földöntúli hegyek, távoli gleccserek, óriási látótávolság – minél többet jöttünk, annál biztosabbak lehettünk benne, hogy közel-távol nincs itt senki rajtunk kívül. Kinéztünk egy menedékházat az egyik hegy oldalában (skandináv országokban szokás a túrázóknak kis menedékházakat építeni éjszakázásra, amikben alkalmanként még konyha és ágy is van), és a közelében nagy szerencsénkre még egy hófoltot is találtunk, úgyhogy a házban levő két diszperzites vödörrel két ember útnak indult, hogy olvasztani való havat hozzanak. Havat olvasztani energiaigényes, és nem túl meggyőző az eredmény sem: legjobb esetben is fél éve van ott az a hófolt, és elég sok gyanús dolog úszkált a belőle készült hólében. Eleinte felforraltuk és leülepítettük, ivóvíznek pedig volt, aki még meg is szűrte, de végül levesnek-rizsnek-tésztának úgy döntöttünk, jó lesz az úszkálós hólé is, ha már nincs más. A menedékház egyébként pont jól jött, mert a szél

nagyvilág

létezett, mint ahol mindenki racionális és nyugodt ember, egész életében a megélhetésén gondolkozva; erre Reykjavík utcáin olyan helyi formákkal találkozik az ember, hogy a haja szála az égnek áll. Nem áll távol az igazságtól, ha azt mondom: ha San Francisco a legeurópaibb amerikai város, akkor Reykjavík ennek a fordítottja: nem érezni a civilizáció biztonságát, hiszen a város fölé észak felől, az öböl túloldaláról baljósan hatalmasodik egy teljesen kopár hegy, ami világosan jelzi, hogy itt a természet az úr, és nem az ember. Az amerikai kocsik pedig ellepik az utakat, meg úgy általában, nagyon előtérben van az autós közlekedés: még a legmenőbb bevásárlóutcába, a Laugavegurba is lazán be lehet hajtani, és be is hajtanak, nem ritkán 4x4-es terepjárókkal. Aki pedig azt hiszi, hogy egy 120 ezres városban nincs forgalmi dugó, hát csalódni fog. Reykjavík egyébként gyalogszerrel könnyen bejárható – legalábbis két 20 km-es túra között ez nem okozott gondot –, és nincs is annyi látnivaló, hogy ne lehetne 2-3 nap alatt megnézni mindent, ami az embert érdekli. Mi a nemzeti-, a saga- és a tengeri múzeumot kerestük fel; ezek közül messze a saga kiállítás volt a legdrágább és a legrosszabb, a nemzeti korrekt volt és érdekes, a tengeri múzeum szintén, illetve egy kis plusz pénzért vezetett túrát kaptunk egy leszerelt parti őrségi hajón, az Óðinn-on, ami az egyik legnagyobb élmény volt. Ami még nagyon szimpatikus, hogy az emberek a fővárosban a késői kelésre és késői fekvésre vannak berendezkedve: a legkorábban záró üzlet is 6-kor zár (két ilyen volt: a kizárólag alkoholt árusító Vínbúðin és a

25


nagyvilág

kultúra és szórakozás

26

egyre erősödött és az eső is elkezdett esni, úgyhogy az első éjszakánkat – még – biztonságban tudtuk tölteni. Másnap nekivágtunk a még hos�szabb túrának, ami reményeink szerint visszavezet minket a természetes vizekkel teli természetbe. De mielőtt odaértünk volna, átmentünk egy olyan medencén, ami a Curiosity által küldött képekről elég ismerős volt: vörös, vulkanikus homok és hasonló színű kövek mindenütt, és már nem hogy a víz, de az a kevés és primitív növényzet, amivel előző nap találkoztunk (mohák, zuzmók), is eltűnt. Tényleg egy kősivatagba érkeztünk, minden túlzás nélkül, és ha esetleg ez nem lenne elég: az erős szél éjszakáról nem csitult el nappal sem, és alkalmanként felkapta körülöttünk az eleinte vörös, majd később egyre inkább fekete homokot. Amikor két-háromszáz méterre tőlünk megjelent egy fekete felhő, már előre tudtuk: a következő percben kicsit csukott szemmel kell majd haladni – kinyitáskor pedig milliméter vastagon borított bennünket a homok. Miután kijátszottuk magunkat a homokozóban, átérkeztünk egy alacsony hágón át a szomszédos medencébe. Hirtelen mintha egy másik világba érkeztünk volna. Zöld, dimbes-dombos táj, sehol az a zord, homokviharos sivatag, ahol néhány órája meneteltünk. Hamarosan egy tóhoz is elérkeztünk; érdekes, hogy a hegyből érkező patakok itt nem mindig a föld felett haladnak, hanem hol alábuknak, hol újra megmutatják magukat – ennek a tónak is hiába kerestem a föld feletti forrását, észre kellett vennem, hogy az egyik sarkában 2012/7 december

szült tortával meg egy kis vodkával, aztán pedig nekiindultunk a néhány kilométerre levő Geysirhez vezető útnak, hogy az állunk után kapkodva figyeljük a kitöréseket. Határozott csalódás volt, hogy a híres Geysir, minden gejzír szülőanyja már több mint egy évtizede nem tört ki – kisebb szomszédja, a Strokkur azonban néhány percenként megtette ezt, kb. 10 percenként pedig lőtt egy hatalmasat, 10-20 méter magasságba. Megvolt a kötelező csoportkép+videó, aztán visszatértünk a geysiri kempingbe, ahol a plusz 300 koronás melegvizes zuhany még mindig egész jónak mondható a későbbi kempingekhez képest. Itt volt egyébként az első és utolsó alkalom, hogy ruhákat mostunk; később a folyamatos utazás illetve esőzések miatt nem volt lehetőség szárítani, úgyhogy a mosást is hanyagoltuk. Másnap útnak indultunk a híres Gullfosshoz, azaz Arany vízeséshez (az Aranykör is valószínűleg erről kapta a nevét), ami szintén csak 8-10 km-es távot jelentett, ráadásul eléggé könnyű terepen. A vízesést az európai Niagarának is mondhatnánk: 32 méteres magasságból átlagosan 140 köbméter víz omlik alá a Hvítá szurdokában másodpercenként, két lépcsőben. Gullfosstól busszal visszamentünk Reykjavíkba, hogy másnap bérelt kocsival vegyük az irányt Skaftafellbe, azaz a Vatnajökull Nemzeti Parkba, Európa legnagyobb gleccseréhez.

egy üregből érkezik bele a víz. Én itt meg is pihentem volna éjszakára, a többiek unszolására viszont – hogy a tervezett két napos kitérőből ne legyen három – tovább mentünk, kinyújtva a huszonöt kilométert harmincra, cserébe egy kempingnél érkezünk majd meg. Nos, a kempinget csak kemény viszontagságok után találtuk meg: az eső elkezdett szakadni, este 11 felé jártunk, tehát már sötétedni is kezdett; az üdülőfaluban pedig, ahova beértünk, senki se volt képes megmondani, mi merre hány méter. Így hát botorkáltunk néhány órát az esőben, mire meglett a keresett helyszín. A még mindig szakadó esőben felállítottuk a sátrat, lecseréltük az elázott ruhákat a táskában levő félig elázottakra, és egy kis meleg levessel-teával, illetve tömény szesszel vigasztaltuk magunkat, ha már úgy is Az élménybeszámoló folytatását kövolt víz. Először tértem életemben nyu- vetkező számunkban olvashatjátok! govóra vizes ruhákban, és bizony nem Sztadi tartozik a legszebb élmények közé. Viszont engem lepett meg a legjobban, hogy a testmeleg és a hálózsák teljesen megszárít mindent reggelre, ráadásul az időjárás is kedvezett másnap, és napos-szeles időt kaptunk, ami a ruhák szárítására ideális. Gyorsan ünnepeltünk egy szülinapot zabkásából ké-


Élet a fesztiválkempingben

dén már másodjára vettem részt a VOLT-on, összességében pedig a negyedik volt az idei fesztiválom. Kivétel nélkül az összesen sátoroztam, így már felkészülten érkeztem Sopronba, de a hosszú gyalogút a vasútállomás és a bejárat között egyáltalán nem érintett jól. Ugyan a szervezők külön buszt is indítottak, de a kapunyitás előtti órákban erre szinte lehetetlen volt feljutni, így maradt a gyaloglás. Önmagában a mai könnyűszerkezetes sátrak nem nyomnak nagy súlyt, de az utazótáskával, polifoammal és egyéb táskákkal utazóknak bizony megterhelő a szűk félórás gyalogtúra. A Lővérkempinghez érve a megérdemelt pihenést némileg későbbre halasztotta a röpke két-három órás várakozás a bejáratnál. Javasolni tudom, hogy legyen mindenkinél kellő mennyiségű folyadék, sőt, az idei tapasztalatokból kiindulva sapka és naptej is. Nem mondanám, hogy hipp-hopp elrepült az az idő, amíg bejutottam a rengeteg holmimmal, ráadásul útközben elhagytam a polifoamomat is, ami nagy érvágás volt az elkövetkező napokra - hamarosan leírom, miért. A fesztivál területén semmi kedvem nem volt körülnézni, amíg nem vertem le a sátram, csak arra vágytam, hogy végre megszabaduljak akkorra már eltúlzottnak ítélt utazócsomagomtól. Ha valaki nem „gyors Quechua” sátorral érkezik (amit fél perc alatt fel lehet állítani), akkor ajánlott két személlyel felállítani a sátrat, így a hosszú szerencsétlenkedést a sátorvassal felváltja egy kényelmes ötperces sátorépítés. A csoportosan utazóknak javaslom, hogy a sátrak bejáratát egymás felé fordítva, kisebb „tömböt” hozzanak létre, ezáltal növelve a csapatszellemet, és ami fontosabb: csökkentve a lopásveszélyt. Hozzátenném: a fesztiválokon (különösen igaz ez a VOLT-ra) nagyon ritka jelenség a lopás, én nem hallottam még arról, hogy valakit kiraboltak 2012/7 december

volna. Nyilván azért, mert egy feszti- kempingezőknek. A VOLT kemping válon mindenki haverja mindenkinek, egy nagykempingből, és egy kisebb, és ez tény a közbiztonságra is kiterjed. a kőházak között lévő kempingből áll. Ez utóbbiban nem kell keresni Különösen vidám perceket tud szea fákat, teljesen árnyékos az egész rezni egy kempingben a sátorfeszítő rész, azonban két nagyobb színpad, kötelekben felbukó és a látótérből valamint több kisebb zenei sátor is a ezáltal eltűnő fesztiválarc. Ezek az „szomszédban” van, amely a decibelt egyébként rendkívül hasznos sátorés a tömeget is megnöveli a sátrak kellékek balesetveszélyt okozhatnak környékén. Ennek köszönhetően egymind sötétben bolyongóknak, mind fajta New York-Peking mértékű időelpedig a sátraknak. A fesztiválkemtolódás alakul ki a két hely között a pingek nem a tökéletes éjszakai viláfesztivál végére: a nagykempingben gításukról híresek, így az óvatos séta napkeltével kelnek, a kisebben meg a mellett a megfontolt, asztronautákra hajnalig tartó bulizás végeztével fekjellemző mozgást ajánlom mindenkiszenek. Azonban nem lehetetlen a túlnek az esés elkerülésére. Én évek óta élés a nagykempingben sem: én lefeka kemping bejáratához közel, egy vés előtt kikészítettem két deci vizet a reflektorhoz vagy nagyobb sátorhoz sátram elé műanyagpalackban, így közel verem fel a sátram. A hatalmas az otthonról vitt instant kávét meleg területen ugyanis nehéz a tájékozódás vízzel tudtam fogyasztani reggelente. - főleg fáradtan a sötétben -, így valaÍgy napi két-három óra alvással kivimi feltűnő ponthoz közel sátorozzunk telezhető volt a fesztiválhét, de végső le. Megfigyelésem szerint a részeg soron nem is aludni kell egy fesztiváember mindig hazatalál, de ha véletlon. Azt megtehetjük a nyár hátralévő lenül valaki józanul keresné a sátrát, részében. nem árt, ha van valami támpont. Hadd jellemezzem most néhány Az égiek idén is kegyesek voltak sorban, milyen körülmények is urala VOLT-ra kilátogatókhoz, hatalmas kodnak egy sátorban és annak közemeleg fogadott minket. Olyannyira lében. A sátorra a túlzsúfolt tökéletes szerencsések voltunk, hogy egész héjelző, egyrészt a csomagok megtöltik ten nyári meleg és ragyogó napsütés a fél teret, másrészt soha nem lehet jellemezte Sopron városát. Fesztiválotudni, hányan alszanak egy sátorban. zás szempontjából égi áldás, kempinDe hiba lenne azt hinni, hogy ez zagezés szempontjából maga a pokol ez varó körülmény: fáradtan bedőlve az időjárás. A pokol szót nem véleta sátorba, ahogy beestünk, olyan lenül használtam, hiszen arra jellemző pózban alusszuk végig azt a néhány forróság uralkodott a sátorban már a órát, ami jut arra az éjszakára, nem kora délelőtti órákban, amely szautörődve azzal, hogy kin vagy min feknázásra kiváltképp alkalmas volt, de szünk. Ezen a ponton ugranék vissza alvásra semmi esetre sem. Márpedig a már említett elhagyott polifoamom nem mindegy, hogy a hajnalig tartó által okozott problémára. A forróságtivornya után mennyit pihenünk, hiszen nak köszönhetően olyannyira megkejön a következő nap, aztán az azután ményedett a talaj, hogy már a sátrat következő, és így tovább. Adott hát a tartó leszúró pöcköt is nehéz volt belefeladat: mindenki keressen magának nyomni a talajba. Mondanom sem kell, egy fát, amely túlzás nélkül oázis a nem a legmegfelelőbb talaj volt ez a sivatagban: egyrészt olyan ritka, máskényelmes alvásra, pláne, hogy közrészt pedig olyan felüdülést jelent a

kultúra és szórakozás

I

nagyvilág

Egy fesztiválkempingnek köztudottan különleges varázsa van, amely legalább annyira hozzátartozik a fesztiválélményhez, mint a koncertek. Azonban amíg a fellépők rendre kellemes emlékeket okoznak, addig a kemping kellemetlenül érintheti a nagyközönséget. Személyes élményeimet leírva szeretném ezzel a cikkel segíteni a kezdő kempingezőket, eléjük tárva mindazt, amivel számolniuk kell, ha a sátrat választják lakhelyüknek a fesztivál idejére.

27


ben testtartásomon semmit sem változtattam. Figyelmeztetek mindenkit, hogy polifoam/matrac nélkül senki se induljon nyári fesztiválra, hacsak nem akar hetekig tartó fájdalmakat csípőjén, karján, lábán, vagy fején. A sátor környezeténél a nyomornegyedekre jellemző állapotok uralkodnak: törött sátrak, szétdobált étel- és ruhadarabok, valamint ismeretlen eredetű szagok. Reggel a sátorból kinézve világvége hangulatunk támad az elhagyatottságnak, üres és romos sátorhelyeknek, valamint a rendezvény területén biztosított ingyenes napilapok repkedésének köszönhetően. Romlandó ételt nem ajánlom senkinek sem, hogy vigyen. Miért? Egyrészt a szagok jelentős része ezeknek köszönhető a kempingben, másrészt kellemetlen, ha ráfekszünk a sátorban, valamint nem

tudhatjuk, mikor leszünk már annyira éhesek, hogy bármit megeszünk, ami a kezünk ügyébe kerül. Így jobb, ha csak kekszeket, müzliket, konzerveket viszünk be a poggyászunkban, természetesen csak akkor tegyük mindezt, ha nem akarunk vagyonokat fizetni egy tenyérnyi méretű hot-dogért a fesztivál területén belül. A zuhanyzóknál reggel 9-től egészen délig kígyóznak a sorok, így nem csoda, hogy sokan inkább a fesztiválozást választják tisztálkodás helyett, de legalább néhányszor ajánlott lefürödni, ugyanis a koncerteket végigtombolva mi is hozzájárulunk a kempingben terjedő szagok kibocsátásához. Összegezve az előbb leírtakat a cikk semmi esetre sem lebeszélni akar a fesztiválkempingezésről, sőt, éppen biztat. Hogy lehet mindez biztató, és

miért aludjunk egy hétig kulturált polgárként az előbb leírt kempingben? Ezek a körülmények egytől-egyik hozzájárulnak az igazi fesztiválélményhez, ahhoz, hogy amíg a fesztivál tart, levessük a szürke hétköznapok álarcát, és büdösen, sárosan, fáradtan, nyomorogva élvezzük mindazt, amit egy ilyen rendezvény ad. Mert egy fesztiválon nem számít semmi, következmények nélkül lehetünk önmagunk, olyan emberek, akik nem lennénk egy egyetemen vagy egy munkahelyen. A kempingek pedig ehhez adnak segítséget: hogy ne féljünk levetkőzni azokat a gátlásokat, amik az évek alatt ránk rakódtak, s amelyeket aztán a fesztivál végeztével újból előkotrunk romos sátraink alól.

kultúra és szórakozás

Sudoku közepes - nehéz - nagyon nehéz

28 2012/7 december

Dávid


Bináris sudoku A nevével ellentétben ez nem a sudoku egy variációja, hanem egy teljesen új logikai játék, ami mint a nevéből is adódik, csak nullásokból és egyesekből áll.

kultúra és szórakozás

Három egyszerű szabály szerint kell játszani: 1) Nem lehet egy sorban vagy oszlopban három nullás vagy egyes egymás mellett 2) Minden sorban és oszlopban ugyanannyi nullának kell lennie, mint egyesnek 3) Minden sor illetve oszlop egyedi, tehát nem ismétlődhet

Brigi Tipp: Ez a játék logikusan végigvezethető, mint a sudokunál, így nem éri meg csupán megérzés alapján beírni a számokat. 2012/7 december

29


R-hely - Anyuuuuuu, vegyünk nekem biciklit! - Kisfiam, nincs rá pénzünk. - Jó, akkor játsszál velem papás-mamást! - Na jó, hogy kell azt játszani? - Hát, fürödj meg, aztán öltözz hálóingbe! (Anyuka megteszi.) - Most bújj be az ágyba, és várjál rám! (Anyuka megteszi.) A gyerek felöltözik apja ruhájába, fogja apja táskáját, benyit a hálószobába és odaszól anyukának: - Hé, asszony, öltözzél! Megyünk biciklit venni a gyereknek!

kultúra és szórakozás

Az egér összeházasodik az elefánttal, de a nászéjszaka előtt közvetlenül az elefánt szívrohamban meghal. Mire az egérke így szól: - Na, cseszd meg, még egy jót se dugtunk, most meg életem végéig áshatom a sírodat! Az öreg székely száz éves és az újságíró elmegy hozzá, hogy meginterjúvolja. - János bácsi, legyen szíves, mondjon nekünk az életéből egy vidám történetet. Az öreg elkezdi: - Már vagy nyolcvan éve történt, mikor a szomszédom átjött és mondta, hogy nem találja a birkáit. Rögtön keresésükre indultunk vagy öten egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt birkákat és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk a birkákat, mindet meghágtuk. Az volt ám a szórakozás! Az újságíró gondolja, hogy ezt a történetet nem írhatja meg az újságban, és kéri az öreget, hogy meséljen neki másikat. Az öreg megint elkezdi: - Már vagy hetven éve történt, hogy a szomszédom átjött, hogy elszökött a felesége. Vagy öten a feleség keresésére indultunk egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt feleséget, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk, mindan�nyian meghágtuk az asszonyt. Az volt ám a szórakozás! Az újságíró ideges, mert ez a történet sem alkalmas arra, hogy megírja. Gondol egyet és így szól az öreghez: - Jól van János bácsi, talán inkább hagyjuk a vidám történeteket. Nem történt magával a hosszú élete során valami szomorú, amiből az újságolvasók tanulhatnának? Az öreg arca egyszerre elkomorodik: - Már vagy ötven éve történt, hogy egyszer eltévedtem…

Egy orosz és egy magyar sebész beszélget a konferencia szünetében: - Nálunk olyan magas fokon áll a sebészi tudomány, hogy amikor édesanyám megvakult, egy hal szemét ültettük be a szeme helyett, és azóta tökéletesen lát! - dicsekszik az orosz. - Egy hal szemét? És lát? - Természetesen! - Nálunk meg volt egy érdekes eset: egy asztalos ujjait levágta a szalagfűrész - mondja erre a magyar. - Volt a közelben egy tehén, levágtuk a tőgyét, és a csecseit varrtuk az ujjak helyébe. Azóta nem csak hogy tökéletesen tudja használni a kezét, de ha elég füvet eszik, napi 7-8 liter tejet is le lehet róla fejni! - Aha, ha elég füvet eszik! És ki látta ezt? - Az a halszemű anyád, az!

A paraszt bemegy a városba, hogy bevásároljon. Vesz a vaskereskedésben egy üllőt, egy vödröt, majd betér a baromfiboltba és vesz két csirkét meg egy libát. Amikor el akarja vinni rájön, hogy ez a sok dolog nem fér el a kezében. Mivel gyalog van, a háza meg messze, ezért leül tanakodni, mitévő is legyen? A boltos megsajnálja, és a következőt javasolja neki: - Rakja az üllőt a vödörbe, ezt vigye az egyik kezében, a csirkéket rakja a hóna alá, a másik kezében pedig el tudja vinni a libát. A paraszt megörül, felpakol és elindul. Ahogy kiér a város határába látja, hogy egy fiatal, apáca szépség álldogál az úton. Az apáca megkérdi tőle: - Meg tudja nekem mondani, hogy jutok el az irgalmas kolostorhoz? - Nos, hölgyem, én nem messze lakom tőlük, az út a házunk előtt megy el, de tudja mit, jöjjön velem, tudok egy rövidebb utat az erdőn keresztül. - Hohó! És mi a biztosíték arra, hogy az erdőben nem támad le, nem dönt neki egy fának, nem tépi le a ruhámat és nem erőszakol meg? - Látja, hölgyem, hogy egy üllő, egy vödör, két csirke és egy liba van nálam! Ugyan hogy tudnám én így megerőszakolni? - Hát... Mondjuk leteszi a libát a földre, letakarja a vödörrel, ráteszi az üllőt, a csirkéket meg addig megfognám.

A medvecsaládnál összejövetel van. Az anyamedve megszólal: - Kisfiam, még be sem mutatkoztál a vendégeknek. - Bocs!

Öreg székely átkiált a szomszédba: Fiú bemegy a patikába, és így szól: - Hé, szomszéd! Disznót vágunk, aztán - Kérek három doboz óvszert! elkélne egy kis segítség! - Zacskót adjak hozzá? - Mi kéne, kés? - Nem köszönöm. Annyira azért nem - Nem, disznó. ronda.

Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr: - Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás. - kérdi románul. Mire János: - Mi nem tudni. Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi: - Te János, miért nem mondtad meg, hogy hol van az állomás? Lekési a vonatot! - Hagyd csak! Azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak, tudhatnák, hogy hol van az állomás!

30

Egy öreg papa feleségül vesz egy fiatal, csinos nőt. Eljön a nászéjszaka. A papa kijön a fürdőszobából, farkán koton, az orrán egy ruhaszárító csipesz. A nő megkérdezi: - Minek a farkadra a koton? Mire a papa: - Nem akarok gyereket csinálni az első éjszakán. - És minek az orrodra az a csipesz? - Nem bírom az égett gumiszagot!

2012/7 december


kultúra és szórakozás


2013. szeptemberi szám  

KÁTÉ 2013. szeptemberi szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you