Egy függő gondolatai Délután volt, és épp gőzölgő feketém fölött támasztottam az – egy újabb elkeseredett éjszakai virrasztástól megnehezült – kobakom, amikor elgondolkodtam, mennyire függök ettől a szokástól. Kíváncsi voltam, hogy az általam megszokott napi legalább négy csésze kávé milyen egészségügyi, mentális problémákat okozhat. Kedves intenzív kávéfogyasztók, most jön a feketeleves!
Daca
Áldás vagy átok?
Habár nagy meglepetésemre több egyetemi épületünkből is eltűntek a kávéautomaták, nagy mintavételezésű statisztikáim alapján a műegyetemisták, főként gépészek előszeretettel nyúlnak koffeinhez mint oktatási segédanyaghoz, ezért ez egy sokunkat érintő téma lehet. Ki ne ismerné azt a hallgatótársat, barátot, aki az órák 75%-ra egy pohár feketével cammog be. A kávéfogyasztással azonban közel sem vagyunk egyedül, hisz a föld lakosságának nagyjából 80%-a fogyaszt napi rendszerességgel kávét. Rengeteg mondás, idézet és művészeti alkotás fűződik az ördög italának nevezett léhez, és az interneten is külön kultusza van. Egyetemista körökben a fennmaradás, a kései tanulás és a fokozott éberség lehetnek a fő okai a koffeintartalmú italok fogyasztásának. A legtöbben – ahogy idáig én is – azt vallják, hogy a koffein egy többnyire ártalmatlan segédeszköz a fokozott agyi tevékenység eléréséhez. Nemrégiben viszont egy érdekes dologra lettem figyelmes. Rájöttem arra, nálam nem arról van szó, hogy egy-egy éjszakai tanulás folyamán, vagy egy zárthelyi előtt legurítok egy feketét, hogy jobban pörögjön az agyam. Sokkal inkább egy szükségszerű rutinná vált ez, mely nélkül lassan nem is tudom elképzelni a mindennapokat. Ha nincs meg a megszokott napi 4-5 csésze kávém, érezhetően máshogy működik az agyam. Mikor ezt sikerült magam előtt belátni, elfogott a rettegés, hogy a koffein rabjává váltam.
A koffeinről
A koffein egy világszerte használt pszichoaktív szer. A metil-xantin legfőbb hatását a központi idegrendszerben fejti ki, mely gátolja az adenozin receptorokat, ezzel megváltoztatva a neurotranszmitterek, pl. dopamin, glutamát felszabadítását. Egy legurított csésze kávé után 30 perccel a legmagasabb a koffein koncentrációja, melyet a test minden szövetében ki lehet mutatni, majd 3-5 óra alatt kiürül a
szervezetből. Pozitív hatásairól sok helyen ódákat zengenek, így ezek többnyire közismertek. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét, a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkiti a bélben lévő ereket, vizelethajtó. Ezek következményeként megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő. „Remek, akkor hozzatok nekem 1 kg koffeint a 14. és a póthétre” – mondhatja ezeket hallva Gép Gabi elsőéves gépész hallgató. Mi történik viszont, ha túlzott mennyiségű koffeint fogyasztunk el? A koffeinmérgezés szorongást, kézremegést, izzadást, szédülést és akár szívelégtelenséget is okozhat. Csak halkan jegyzem meg, hogy ezek mellett alvászavart is okoz a túladagolás, viszont attól tartok, hogy ez egyes esetekben egyébként is jelentkezik. A koffein vizelethajtó hatása miatt túlzott bevitele dehidratáltságot okoz, ezért egy Old’s-os buli utáni reggelen ne a kotyogóssal kezdjünk. Egyes kutatásokban a koffeintől való függésről is szó van, ahol leírják, hogy amennyiben a szervezet nem kapja meg a megszokott napi adagját a „drogból”, az agy vérkeringése lassul, álmosság, fáradékonyság, ingerlékenység jelentkezik. A koffeinfogyasztás elhagyása után a normál állapot körülbelül 2-3 nap után tér vissza. Több kutatás is szól arról, hogy a koffeinfogyasztás milyen hatásokat fejt ki az emberek pszichéjére. A skizofréniával diagnosztizált betegek jelentősen nagyobb mennyiségben fogyasztanak koffeint, mint egészséges társaik. 750 mg/nap koffeinfogyasztás felett pedig sok esetben pszichotikus tünetek jelennek meg. Az általánosan megfogalmazott napi határérték 400-500 mg koffein körül van. Egy átlagos erősségű kávéban 55-58 mg/100 ml koffein van, viszont az automatákban kapható kávék esetében ez az érték jóval alacsonyabb.