volt (korabeli számozással: Középső sor 586.), tehát a belváros felé eső végén/elején a pincesornak.48Az 1934. évi ügyirat még Potenga névvel jelölte meg a Középső sor 586. számú pincét a helyszíni rajzon. Adatolt, hogy akkor már jó ideje vendéglátással foglalkozott a tulajdonos, egy 1924. évi napilapban jelent meg az alábbi hirdetés: „mindenes bejáró asszony vagy leány azonnal felvétetik a Potenga vendéglőbe az Avason”.49 A szakirodalom számára sem volt ismeretlen a Középső sor elején évtizedeken keresztül fennálló vállalkozás: „Nagyavas 586. szám alatt működött az 1920-as években a Potenga-vendéglő. Potenga Ferenc közismert miskolci építész volt, az üzletet felesége vezette. Tőlük vásárolta meg Leskó János, s itt nyitotta meg 1935. február 9-én a Tiroli vendéglőt”.50 Valóban, az 1936. évi levéltárban őrzött helyszíni rajzon már a Tiroli vendéglő elnevezés szerepelt, az 1939-es pedig a tulajdonos, Leskó János megnevezésével azonosította az ingatlant.51Érdekes és persze találó asszociációként a meglehetősen kevés cégérrel-fantázianévvel jelölt avasi vendéglő között több úgy azonosította magát, hogy kedvelt hegyvidéki turista célpontok felidézésével próbálta fokozni a vonzerőt és a hangulatot (Tátra, Tiroli). A Középső sor vendéglősének rövid életrajzát is publikálta a vármegyei monográfia: „Leskó János vendéglős, Miskolc. Diósgyőrben született 1897-ben. Kitanulta szakmáját, majd bevonult katonának, megsebesült, mint 25 százalékos hadirokkant szerelt le, 1920-ban önálló kereskedő lett szülőhelyén, 1931 óta vendéglős Miskolcon, az avasi Tiroli vendéglő tulajdonosa”.52 Leskó János életében az első világháború meghatározó mérföldkő volt, nem véletlen, hogy az üzletéről efféle hirdetések jelentek meg a helybéli napilapokban: a „volt 65-ösök 11-én, szombaton este 7 órakor a Leskó János-féle Tiroli vendéglőben, Nagyavas 586. sz. (feljárat a Toronyalja utca 31. sz. mellett) összejövetelt tartunk, melyre bajtársainkat meghívjuk”.53 A világháborús veteránok egykori harcostársuk, a hadirokkant Leskó János Tiroli vendéglőjében találkoztak, elevenítették fel közös élményeiket az avasi Középső soron. Említettük előbb, hogy a 20. század első évtizedeiben talán több Tátra nevű vendéglő is lehetett az Avason. Sassy Csaba 1940-ben az Alsó sorra lokalizálta a Tátrát, a rá jellemző humorral: „Az avasi kilátótoronyban 10 fillér belépődíjat szednénk azzal az indoklással, hogy innen szabadszemmel látható a Tátra. Aki feljönne, annak megmutatnánk a Tátra-vendéglőt, ami az avasi alsósoron van és tényleg szabadszemmel is látható”.54Közismert és adatolt, hogy a Pázmán soron valóban működött Tátra vendéglő. Nehéz elképzelni, hogy az Avasról mindent tudó Sassy Csaba összekeverte volna a Pázmánt az Alsó sorral, persze a nagy tréfamestertől kitellett, hogy még bennünket, az utókort is lóvá teszi epés megjegyzéseivel… Novák János nyugalmazott iskolaigazgatóként a tokaj-hegyaljai borvidékről, Mádról települt Miskolcra az 1920-as évek derekán. A nagyavasi Jézuskút sor akkoriban 698. számmal jelölt rozoga, lényegében összedőlt borházát a pincével együtt 1926 januárjában vásárolta meg. Novák tehetős ember lehetett, a nagynevű Bloch és Stimm műépítész duóval terveztette meg újonnan felépített borházát, amelyre 1929. októberében italmérési engedélyt is kapott.55Miskolc város 1929-ben kiadott monográfiája kávéház-tulajdonosként és bornagykereskedőként említette Novák Jánost, aki tehát a nagyavasi Jézuskútja soron tárolta és árulta a hegyaljai borokat.56A szakirodalom 1935-ös adatként még Zsebesi Pál vendéglőst örökítette meg Jézuskút sori vállalkozóként.57 48
MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6396/1934. 21675/1936. 8687/1939. Reggeli Hírlap, 1924. június 8. 50 Dobrossy 1993. 360. 51 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 21675/1936. 8687/1939. 52 Csíkvári (szerk.) 1939. 269. 53 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1936. július 9. 54 Idézi: Porkoláb 1993. 313. 55 MNL B-A-ZMLt. IV. 1906/b. 6903/1933. 56 Halmay-Leszih (szerk.) 1929. 537. 57 Dobrossy 1993. 360. 49