Kuvasznet 2017 szeptember by Zsolt Drágossy

KuvaszNet .szรกm szept ember

Miakuvaszj รถvล j e?

KuvaszNet

2017. szeptember

Drágossy Zsolt: Előszó a „Mi a kuvasz fajta jövője?” című számhoz Mottó: Charles Darwin: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.” Az előző számban többször leírtam, hogy nem lesz több KuvaszNet szám, és most mégis itt az új írás.

tapasztalatait. Sajnos az eddigi életéből a kuvasz kimaradt, de úgy gondolom, hogy a más magyar pásztorkutya fajtáknál szerzett tapasztalatai hasznosak lehetnek mindannyiunk számára.

Nem, nem változott a véleményem, és ma sem érzem úgy hogy alapító és szerző társam nélkül egyedül méltó módon tudnám folytatni ezt a munkát, mégis a Várpalotán május végén megrendezett Juhász József emlékkiállításon látottak adták az utolsó lökést ahhoz, hogy megkérdezzek néhány a kuvasz tenyésztésében súllyal bíró embert, hogy leírná-e a véleményét arról, hogy hogyan látja a kuvasz fajta jövőjét. Legnagyobb örömömre többen elfogadták a felkérésem, így született meg ennek a számnak a terve.

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian másképp látjuk a helyzetet, másban látjuk a megoldást. A kérdés sokszínűsége miatt kérem senki ne várja azt, hogy bármelyikünk is leírja az egyedül üdvözítő utat, legjobb esetben is csak gondolat ébresztőek lehetnek az itt megjelent írások. A KuvaszNet előző számában jelent meg Juhász Józsefnek egy írása a kuvasz viselkedési típusairól. Véleményem szerint nagyon fontos, ebbe a témába vágó gondolatokat tartalmaz az az írás is, ezért a teljesség kedvéért ebben a számban is megjelentetem.

A kérdést azért tartom időszerűnek, mert a törzskönyvezett kölykök, a tenyésztésbe állított egyedek száma évek óta nem mutat fejlődést sem Magyarországon, sem a világ más országaiban.

Az írások szerzői legjobb tudomásom szerint nem konzultáltak egymással, nehezen, de én is megálltam, hogy ne olvassam el a megkapott írásokat a sajátom befejezése előtt. Ha valaki mégis hasonló gondolatokat vélne felfedezni, az csupán a véletlen műve, vagy ha mégse, akkor esetleg olyan felvetés, amin érdemes elgondolkodni.

A mottóban megjelenített gondolattal pedig arra kívántam utalni, hogy megváltozott körülmények között nem lehet sikeres egyetlen faj, fajta, egyed sem, amelyik nem alkalmazkodik az új körülményekhez. Ennek a gondolatnak a jegyében úgy érzem hogy néha érdemes elgondolkodni a jövőn, ahelyett hogy a meglévő helyzetet próbáljuk meg konzerválni.

Ez a KuvaszNet szám a korábbiaktól eltérően egy témáról szól, ezért tartalom alapján nem lehetett az írásokat sorba rendezni, ezért a sorrendet a szerzők ABC sorrendjében közlöm.

Különböző Internetes és személyes fórumokon állandó vita téma a fajta használati iránya, úgy gondolom, hogy a közös gondolkodás esetleg változtathat ezen a helyzeten.

Amennyiben a témát, vagy csupán bármelyik itt megjelent írást a kuvaszosok elég népes tábora megvitatásra alkalmasnak találja, akkor Fekete György vállalta, hogy segít újraéleszteni a félbeszakadt Gárdonyi találkozót, és október folyamán rendezünk egy vitanapot a témában.

A terv megszületését az MKFE Facebook oldalán is közzétettem azzal a felhívással, hogy aki úgy érzi, hogy a témában közérdeklődésre számot tartó gondolatai vannak, írja le, és küldje el számomra. Erre a felkérésre is volt jelentkező, az Ő írásaikat is tartalmazza ez a szám. Egy Tari Józseffel folytatott baráti beszélgetés közben is előkerült a téma. Ismerve Józsi elkötelezettségét a magyar kutyafajták iránt, tapasztalatát a tenyésztésben és a munkában egyaránt megkérdeztem, hogy lenne-e kedve leírni a

KuvaszNet

2017. augusztus

Drágossy Zsolt: Mi a kuvasz fajta jövője? Ahhoz, hogy a fajta jövőjéről gondolkodhassunk ismernünk kell a múltat és a jelent. Ismernünk kell, mert a múlt és a jelen tenyésztői munkája határozza meg a fajtában lévő genetikai lehetőségeket, amelyekkel gazdálkodhatunk.

Drágossy Zsolt okleveles agrármérnök, állattenyésztő, szakterülete a szarvasmarha tenyésztés. Kuvaszt kedvelő és tartó, a Homoki Vagány kennel tulajdonosa, 2007-11 között a MEOE HKK vezetőségi tagja, tenyésztés felelőse.

A fajta régmúltja Balássy Zoltán így ír erről a korról a SÜLY ((A kutyatenyésztők klubjairól) 1999-es kéziratában: „A magyar kutyafajták múltjában az egyedek hasznosíthatósága volt a fő válogatási szempont. A kistestű terelőkutyák elsősorban a juhász kényelmét szolgálták, a nagytestű pásztorkutyák pedig elsősorban védelmi feladatot láttak el. … A tulajdonosnak mindegy volt, hogy milyen a kutyája külleme. A felhasználás érdekében tenyésztettek és válogattak”

Közhely, de mégis leírom, miszerint a kuvasz ősi, magyar pásztorkutya. Nézzük meg mit is takarnak ezek a kifejezések? Ősi: A fajta története szerint a kuvasz ősei honfoglaló eleinkkel érkeztek az országba, azaz mára több mint ezer év múltra tekint vissza. Magyar: A pásztorkutya fajtakör Magyarországon kialakult ága, amely szívünkhöz legközelebb áll.

A második világháború után A második világháború komoly kárt okozott a fajtában. Ekkorra jelentősen beszűkült az eredeti „munkaköre” a pásztorkodás, elsősorban már tanyák őrzése volt a feladata, ahol éppen kiváló őrző tulajdonságai miatt szenvedett állomány veszteséget a fajta, mert a katonák egyszerűen lelőtték a feladatát ellátó kuvaszokat.

Pásztor: Ennek a szónak van a legnagyobb jelentősége a fajta értékmérőire. Ha a pásztor fogalmat megszabadítjuk az árvalányhajas, karikás ostoros nosztalgiától, akkor találjuk meg a dolog lényegét. A pásztor mindig is igen egyszerű, külterjes módon élt, szerény körülmények között, amihez a kutyájának is alkalmazkodnia kellett. A pásztor számára a kutya teljesen mást jelentett, és jelent ma is, mint egy átlagos kutyatartónak. Számára a kutya majdnem ugyanolyan használati eszköz volt, mint a pásztorbotja, szűre, kalapja, stb. A nagytestű kutyának őrző feladatot kellett ellátnia, amelyik erre nem volt alkalmas azt egyszerűen kiszelektálta, persze miután ezt a fogalmat nem ismerte a használhatatlan kutyát agyonütötte, felhúzta a kútágasra, legjobb esetben elzavarta, de hogy nem etette hiába az biztos. Ugyanakkor a számára hasznos kutyákat megbecsülte – ami szintén nem felel meg a mai értelemben vett szeretnek – megbecsülte, vigyázott rá, mint egy értékes és hasznos vagyontárgyra. Természetesen kölyköt is csak a használható kutyáktól nevelt fel, tartott meg, ha az mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor az előző mechanizmus lépett működésbe. Ha nem is tudatosan, de egyértelműen kiszűrték azokat a vonalakat melyek utódai idő előtt bármely okból használhatatlanná váltak, így csupán az egészséges, szilárd szervezetű vonalak maradhattak fent.

Erről az időszakról így ír Balássy Zoltán az A Kuvasz rekonstrukciójának kísérletei 2014-es kéziratában: „A második világháború, majd a mezőgazdaság „átszervezésének” pusztításai a magyar pásztorkutyák közül a kuvaszt érintették a legsúlyosabban. Az állomány elhanyagoltan lecsökkent és felépítésében degenerálódott, és több egymástól eltérő típusra szakadt. A hibák a közeli rokontenyésztés következtében rögződtek. Az újabb rekonstrukciónak nem csak az egészséges és kívánatos testi felépítést, hanem a típus egységesítését, és az adott új környezethez való alkalmassá és kívánatossá tételét is célul kellett kitűznie. Kuvasz volt az országban, és a második világháború vagy az1956-os pusztítások sem voltak az állományra katasztrofálisak. A kellő törődés és hozzáértés hiánya azonban nagyon rossz minőségűvé tette az állományt. Csökött méret, mozgáshiányra is utaló rossz felépítés, változatos fejalkat és szőrzettípus, jó néhány esetben pedig, keverékekre emlékeztető küllem jellemezte az akkori kuvaszokat.”

Látszólag igen kemény és kegyetlen ez a folyamat, de ez vezetett el oda, hogy kialakult a kuvasz igénytelen, őrző munkára kiválóan alkalmas és hasonló küllemi tulajdonságokkal rendelkező típusa. Ebben az időben még nem beszélhetünk külön kuvasz és komondor fajtákról.

A mai értelemben vett modernkori tenyésztés a Balássy Zoltán által 1962-ben megírt, és FCI által elfogadott standarddal kezdődött. A standardról annyit érdemes

KuvaszNet megjegyezni, hogy az nem a megírásakor, vagy korábban létező ősi típust írt le, hanem a készítője által ideálisnak ítélt típust, amitől az előző idézet alapján megírásakor nagyon távol volt a fajta. Szerencsére ezt az időszakot nagyszerűen dokumentálta Balássy Zoltán, így a következő képre kattintva megtekinthetőek az általa ebben az időszakban készített képek.

2017. szeptember

Miért fontos a fajta jövőjéről gondolkozni? Miért is kell gondolkodni ezen a kérdésen? Azért, mert évek óta nagyon alacsony szinten stagnál a törzskönyvezett állomány létszáma, és a törzskönyv nélküli kuvaszok is szépen elfogynak. Sokat járok vidéken, és szomorúan látom, hogy nagyon sok helyen a kuvasz feladatkörét kaukázusi juhász, vagy közép-ázsiai juhászkutyák látják el. A kuvasz fajtának is csak akkor van jövője, ha van egy jól meghatározható karaktere, ami elismertséget hoz számára, és ezzel széleskörűen eladhatóvá teszi a megszületett kölyköket. Ez az eladhatóság az, ami meghatározza a fajta jövőjét, mert a létszámbeli növekedésnek, és ezzel együtt a minőségi javulásnak ez az alapfeltétele.

A standard megalkotását követő időszak tenyésztői munkája a méret és a küllemi tulajdonságok jegyében telt

Itt jutottam el ahhoz a ponthoz, amikor megfogalmazódott bennem az, hogy elindítsak egy közös gondolkodást a fajta jövőjéről. Az utolsó lökést a várpalotai Juhász József Emlékkiállításon látottak adták meg. A kiállításon sok melankolikus kutyát láttam, akik általában apatikusan viselkedtek, felvezetéskor fejüket leszegve, kelletlenül követik gazdájukat, míg a bírálathoz való felállításkor sok esetben a felvezető emeli fel a fejüket, veszi ki lábuk közül a farkukat, próbálja emelni a hasukat. Ezek a kutyák egyáltalán nem a standardban leírt, és mindannyiunk elvárt magabiztos, sőt esetleg bátor kutyák képét mutatták. Legalább ennyire szomorú látvány volt az, hogy több kutya agresszíven viselkedett, a bírót is megtámadta.

egészen napjainkig. Nagyon nagy divat ma kritizálni a kuvaszok küllemét – különösen a baráti körön kívül lévő tenyésztők, tulajdonosok kutyáit – de ha őszinték vagyunk, akkor a galériában látható kutyáktól a mai állományig hatalmas fejlődés látható.

Korábbi gyakorlatomban találkoztam olyan kuvasszal, aki félelmében lefeküdt, amikor a testméreteit akartam felvenni, de olyannal is, amelyhez a gazda minden igyekezete ellenére közel se mehettem…

Napjainkban Napjainkban a tenyésztésnek két mozgatórugója van, a kiállításokon elért eredmények, és azok hatékony reklámozása. Ugyan mindenki büszke a kutyája belső tulajdonságaira is, de ha egy kicsit is objektíven vizsgáljuk, a kép nem ennyire rózsaszín. A küllemre való tenyésztés során természetesen nem tűnnek el a fajtában meglévő kedvező belső tulajdonságok, de fokozatosan erodálódnak. Erodálódnak, mert kedvező küllemi tulajdonságaik miatt tenyésztésben maradnak a funkcionálisan kevésbé jó kutyák is. Természetesen a tulajdonos, tenyésztő mindig talál mentséget a félős, közömbös, esetleg túl agresszív kutyák számára, mindig van magyarázat, hogy milyen környezeti hatástól váltak olyanná. Az esetek elenyésző százalékában valóban lehetnek ilyen okok, de az esetek túlnyomó többségében ezek az anomáliák genetikai okokra vezethetőek vissza. A genetikai változás sem látványos egyik generációról a másikra, de ha évtizedeken keresztül hiányzik ez a szelekciós szempont, akkor az igenis komoly nyomot hagy az állományban.

Ezeket az eseményeket látva, emlékeket felidézve fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy mennyit ér egy szép mandulavágású szem, egy mosolygós fej, ha ilyen a kutyák viselkedése? Gondolhatja most az olvasó, hogy nagyon sötétre festettem a képet a jelenlegi kuvasz állományról, akár igaza is lehet, de azon, amit egy a kuvasz fajtában elért eredményei alapján Aranykoszorús Mestertenyésztő írt egy közép-ázsiai kutyáról, miszerint: „bárki bármit mondhat az ázsiáról, de NEKEM agyban senki kutyáját nem fogja felül múlni ez a kutya, …, tiszta fejjel, igazi pásztorkutya vérrel volt megáldva!!! érdemes elgondolkodni.

KuvaszNet Mi a teendő ebben a helyzetben?

Mik a hátrányai a kiállítási rendszernek?

Világosan meg kell határozni a tenyészcélt, és pontosan leírni az oda vezető utat. A tenyészcél kijelölésénél nem elég a standardra hivatkozni, miután a standard elsősorban a küllemről szól, a küllemi mellett egyetlen bekezdésben intézi a viselkedést, az egészséggel pedig csupán a kizáró okok között foglalkozik.

A bevezetőben leírt Charles Darwin idézet szerint csak a körülményekhez legjobban alkalmazkodó (faj, fajta, egyed) tud fennmaradni. Ennek szellemében kellene meghatározni az aktuális tenyészcélt.

a jelenlegi tenyésztési gyakorlat alapján show kutya a jelenlegi tenyésztési gyakorlat alapján show és házi kedvenc kutya a pásztorkutya jellembeli tulajdonságait családbarát őrkutya, megfelelő fajtajegyekkel

kiállításra a megszületett utódok kevesebb mint 10%-a jut el kiállításokon nem feltétlenül fajtaspecifikus bírók bírálnak kiállításokon nem szempont a kutya, karaktere a kiállítási rendszerben a kiállításra nem, vagy alig járó tulajdonosok kutyái nem kerülnek képbe, míg a rendszeres kiállítók kutyái túlértékeltek lehetnek

Mik az előnyei a tenyészszemle minősítésnek?

Az eredeti, pásztorkodásban betöltött szerep mára sajnos teljesen háttérbe szorult, ezért új célt kell keresni. Új célt, mert az az elképzelés, hogy a kuvasz fajta kiváló pásztor, őr, terelő, munka, terápiás, családi kutya egyben az teljesen irreális. Egyes egyedek megfelelhetnek egy-egy esetleg egykét kitételnek a fentiek közül, de fajta szinten ez lehetetlen. Reális, napjaink követelményeinek megfelelő tenyészcélt kell kitűzni, ami – véleményem szerint – a következők közül kerülhet ki: -

2017. szeptember

a fajtához legjobban értő néhány bíró értékeli a kutyákat a küllem mellett a viselkedés és az egészség is értékelésre kerül minden tenyésztésbe kerülő kutya minősítésre kerül

Itt kérdezheti az olvasó, hogy rendben van, ez mind működik, mi újat mondtam? Remélem egy két felvetésem eddig is gondolatébresztő volt, de az újdonság most jön, miszerint véleményem szerint a jelenlegi tenyészszemle, és minősítési rendszert gyökeresen át kellene alakítani.

kizárólag kizárólag

Mik a problémáim a jelenlegi rendszerrel? hordozó, küllemi

A fajtafenntartó egyesületnek lehetősége és kötelessége a pontos célkitűzés, és az annak eléréséhez szükséges minősítő, szelekciós rendszer működtetése. A mai rendszerben az egyesületnek teljesen szabad keze van ebben a kérdésben, hiszen szakmailag független a MEOEtől, a NÉBIH pedig csupán a kitűzött cél realitását, és a célkitűzésnek megfelelő tevékenységet ellenőrzi. Több a kuvasz fajtát zászlajára tűző szervezet is létezik ma, ami akár jó is lehet a fajta népszerűsítésében, de a tenyésztés irányítása egyedül a fajta egyesületének a kezében van, és marad is!

Nem nyilvánosak az eredmények, és nem összehasonlíthatóak egymással. Nem rangsorolja a kutyákat

Mik a javaslataim? -

A célkitűzés után egy olyan minősítő rendszert kell felállítani, és működtetni, ami arra ösztönzi a tenyésztőket, hogy a kitűzött cél irányába tenyésszenek, ez az eszköz pedig a tenyészszemle lehet.

kifejezetten a pásztorkutyákra specializált viselkedéstesztet kell alkalmazni a leíró bírálat helyett számszerűsíteni minden eredményt, Galileo Galilei szerint: „Ami mérhető mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé” A három tulajdonságcsoport eredményeinek megfelelő súlyozásával egy végső minősítő pontszámot kialakítani Nyilvánosságra hozni minden eredményt, a végső minősítő szám alapján rangsorolva a kutyákat

Mit eredményezhetne ez a rendszer? -

Rendszeresen visszatérő probléma, hogy a kiállítások bírói milyen mértékben segítik a tenyésztést. Véleményem szerint, nem nekik kell ezt megtenni, hanem a tenyészszemle komplex értékelésének kell mértékadónak lennie.

Nem szűkítené a tenyészthető kutyák körét Az egyesület által kitűzött cél irányába orientálná a tenyésztőket azzal, hogy párosításaikban figyelembe vehetnék a hivatalos egyesületi minősítését a kutyáknak a tenyésztési vérkeringésbe kerülhetnének a kevésbé aktív tulajdonosok jó minőségű kutyái

KuvaszNet -

úgy lehetne előrelépni a jellembeli és egészségi tulajdonságok terén, hogy a küllemet nem kellene feláldozni A potenciális tenyész kutyák teljes köréről szóló valamennyi alapvető információ elérhető lenne mindenki számára A szabadon elérhető információk orientálnák a tenyésztőket döntéseikben, segítenének a potenciális vevőknek is A vásárlóknak sokkal objektívebb képet adna egy alom szüleiről, mint a kiállítási eredmények Valós minőség alapján differenciálhatná az árakat

Zárszó Ahogy a bevezetőben is írtam, az én írásom is csak egy vélemény, vagy igazam van, vagy nincs, de ha akad az írásban akár egyetlen megfontolandó gondolat, akkor már nem töltötte hiába az olvasó az idejét, mire idáig eljutott.

2017. szeptember

KuvaszNet

2017. szeptember

Fekete György: A kuvasz jövője A kuvasz jövőéről szóló értekezést kissé megkésve, az éppen ellő Duna nevű szukámtól bejőve kezdem, ami bizonyára érzelmileg kissé befolyásolja a témához való viszonyomat.

Fekete György 1959-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megye megyeszékhelyén, Szolnokon láttam meg a napvilágot egy kétgyermekes család második gyermekeként. Gyermekéveimet, melyek életem legmeghatározóbb időszaka voltak, a Kis- és Nagykunság ölelésében lévő Tisza parti Tószeg településen töltöttem. A matematika-fizika szakos gimnáziumi érettségim után földmérő és földrendező mérnöki diplomát szereztem.

Azt gondolom, hogy az elején leírnám kapcsolatom létrejöttének okait a fajtával azért, hogy érthető legyen az olvasónak a téma általam történő megközelítése. 9 éves gyermekként kaptam meg az első „A kutya” újságom, amit utána havonta követtek az újabb számok. Volt időszak, amikor a boxer, később a német dog tartozott az általam áhított kutyák közé, ám egyszer eljött a felnőtté és önállóvá válás ideje, amikor eldöntöttem, hogy megvásárolom életem első fajtatiszta kutyáját. Fiatal férfiként mindenképpen erős nagyméretű, bátor, olyan „igazi férfias” fajtát szerettem volna. A Kunság szülötteként ekkor már földmérői munkám során is több éve jártam az alföldi tanyavilágot, nyájjal és marhákkal teli legelőket, ahol megvesztegethetetlen kuvaszokkal, bátor komondorokkal és hangoskodó keverékekkel találkoztam. Otthon elővéve a Dr. Sárkány Pál által írt „A kutya” című könyvet, a kuvasz fajtaleírásánál megtaláltam mindazon értékmérőket, amelyek számomra is szimpatikusak voltak. A magyarsághoz kapcsolódó eredetéről, különleges bátorságáról, szervezeti szilárdságáról olvasva, és az alföldi emlékeimet felidézve eldőlt, hogy nekem kizárólag kuvaszom lehet. Rövid időn belül egy budai kutyavásárban (mert 1985-ben is volt Budán kutyavásár) megvásároltam Szigetpusztai Csutak kuvasz szuka kutyámat, aki teljes mértékben megfelelt a könyvben olvasottaknak, így az én elvárásaimnak is. Tenyésztésem során mindig próbáltam ezen tulajdonságokat megtartani az utódokban. Ennek érdekében történt, hogy csak domináns kanokat fogtam tenyésztésbe és később a pásztorkutya jelleget és szervezeti szilárdságot erősítendő, az erdélyi esztenákon próbálkoztam a tenyésztéssel.

Az Alföldet fájó szívvel, de egy új otthon megteremtésének reményével, 1984-ben, házasságkötésem után elhagytam és a Dunántúli Gárdony, Dinnyés településrészére költöztünk, ahol később három gyermekünk született. Az állatok iránti vonzódásom már korai gyermekkoromban kialakult. Szüleim munkája miatt otthon nem tartottunk állatokat, de egy rokon családnál, ahonnan akkoriban a tejet hordtuk, megtaláltam a háziállatok teljes skáláját. Nagyon szerettem ott lenni, így ha szabadidőm engedte örömmel vettem részt az állatok gondozásában is. Nagy öröm volt mikor 12 évesen már önállóan befoghattam a lovat és hajthattam ki a kaszálóra a szénát behordani Pajtás nevű keverék kutyájuk kíséretében. Így alakult ki az az állatszeretetem, amely később a lovak és kuvasz tenyésztéséhez vezetett. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyermekkori álmom megvalósulhatott és a házamat most is lovak és kuvaszok veszik körül. Állatszeretetemet, a kutyák és lovak iránti vonzódásomat mindhárom gyermekemnek sikerült átadnom.

Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy egy párhuzammal kezdjem, amin keresztül talán érthetőbbé válik a téma általam történő megközelítése.

gazdasági értéket képviseltek, mint a kutya. A gidrán első sorban jó hátas és katonaló volt, míg a nóniusz az igás lovak legkiválóbbjai közé tartozott. Hosszú ideje nincs háború és már a hadviselés sem lóhátról történik. A fuvarozás eszköze

Hazánk híres lófajtái pl. a gidrán, vagy a nóniusz fajta. Az összehasonlítás azért engedhető meg, mert ezek a lófajták is ugyanabban a környezetben léteztek, de nagyobb

KuvaszNet sem a lóvontatta kocsi. Jelenleg a lovak túlnyomó részben a lovassportokban teljesítenek, így annak kell nekik megfelelniük. Nagyon szimpatikus törekvés, hogy az ősi fajtáinkat eredeti formában próbáljuk megtartani, de tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi ugrósportra nem tenyésztett gidrán, vagy a fogatsportban nem igazán nagy eredményeket elérő nóniusz hosszútávon gazdaságilag nem tartható fenn. Amíg a hidegvérű söröslóból kitenyésztett modern holsteini ugróló közepes minőségű csikójáért többszöröse realizálható a piacon, mint egy csodaszép gidrán csikóért és a kiváló nóniusz lóért is csak töredékét fizetik, mint egy sportra tenyésztett magyar sportlóért, addig nem bízhatunk az ősi magyar fajták hosszútávon történő fennmaradásában. A fentiekből következik, hogy azok a lófajták, amelyeknek tenyésztői időben felismerték a változást és képesek voltak azt a tenyésztésükkel követni, azok fennmaradása biztosított. Akik lemaradtak azoknak szinte esélytelen a modern fajtákkal felvenni a versenyt. Jól látható, hogy a fent említett lófajtákat az országban csak néhány megszállott, általam nagyon tisztelt ember tenyészti addig, amíg más bevételekből, vagy támogatásból finanszírozni tudja a fenntartásukat.

2017. szeptember

A belterjes állattenyésztéssel a kuvaszok a legeltetéskor végzett őrző feladataikat a majorokban és udvarokban teljesítették. Kiváló őrző tulajdonságaik népszerűvé tették a tanyavilágban, ipari telepeken és nem utolsó sorban az udvarokon. Mára már nem lehet szabadon engedni a tanyákon, az ipari telepeket és az udvarok egy részét az elektronikus berendezések őrzik. Tartásuk inkább érzelmi indíttatású. Tudomásul kell venni, hogy gyorsan változó világunkban meg kell találni azt a feladatkört, aminek irányába fordítva a tenyésztést, hosszú távon népszerű és fenntartható lesz a fajta. A tenyésztés során nem szabad engedni, hogy kizárólag a show és abban kapott eredmények, valamint a világhálón (pl.: facebook) történő megjelenés legyen a tenyésztés meghatározója. A kiállításokon többnyire csak kitűnő minősítés kerül kiadásra és ha van kellő kitartás akkor champion cím is rövid idő alatt megszerezhető bármelyik egyed számára. A hazai tenyésztés során szinte nincs szelekció. (Ha természetes úton nem alkalmas a szuka a fedeztetésre, akkor mesterségesen termékenyítik, holott ez egy nagyon fontos tulajdonság volna a tenyésztés szempontjából. stb.) Az itthon kedvencként tartott kutya nem kerül olyan helyzetbe, hogy valaminek is meg kelljen felelnie, szemben pl. egy esztenára kihelyezett kutyával, akinek számtalan dolognak kell megfelelnie és ott a szelekció könyörtelen. A tenyésszemle csak kis részben alkalmas a nem megfelelő tulajdonságok kiszűrésére.

A kuvasz, mint pásztorkutya már hosszú ideje nem létezik, ugyanis klasszikus módon történő pásztorkodás hazai viszonylatban nincs és még oka sincs a legeltetett állat kutyák által történő védelmének. (A Bükkben megjelent néhány farkas országos viszonylatban elenyésző. A közelmúltban megjelent aranysakál kártétele a legeltetett jószágban elmarad a kóbor kutyáétól.) Pásztorkutyává az a kutya válik, amelyik megfelelő genetikai adottságai mellett a nap minden órájában a pásztor felügyelete mellett foglalkoztatva van. Magyarországon 5 tenyészpár kuvaszt helyeztem ki birkák és marhák mellé. A 10 kutyából 8-at a vadászok lőttek le, 1 eltűnt és egyet hazavittek az udvarra. Ennek oka az volt, hogy a kutyák felügyeletével megbízott pásztornak nem csak a rábízott jószággal kellett foglalkoznia, hanem más egyéb feladatai is voltak. Eközben a kutyák felügyelet nélkül maradtak és „unalmukban” elkóboroltak és űzték a vadat.

Végül a tenyésztés szempontjából egy nagyon fontos dolgot szeretnék idézni a már korábban említett „A kutya” című könyvből: „A szilárd szervezetet azonban fenn is kell tartani. A kényeztető tartás, elhelyezés, hajtatott nevelés áldozatul kívánhatja a szervezeti szilárdságot.” (Sajnos most elvesztettem minden reményemet, ha a facebook-on látható ágyban fekvő, steril körülmények között ellő, lakásban, masnival a nyakában lévő kuvasz képekre gondolok.) Azt sajnos tudomásul kell vennem, hogy rohanó és változó világunk a kuvaszt is magával ragadta és már a mai kutyáim nem Szigetpusztai Csutakok.

A közeli Erdélyben klasszikus értelemben vett pásztorkodás folyik. A legeltetett jószág nap mint nap veszélyben van a nagyragadozók támadásától. A pásztor 24 órában kontroll alatt tartja a kutyákat. Folytattam tenyésztést az Erdélyi esztenákon is, ahol a tapasztalatom az volt, hogy a feladat elvégzésére alkalmasak a kuvaszok, de szervezeti szilárdságuk és táplálékértékesítésük lényegesen elmarad az ott használt keverék pásztorkutyákétól. Nagyon fontos szerepe lehetett volna a hazai állomány említett tulajdonságainak javításában, de az FCI szabályainak értelmében a fajtagondozó szervezet nem járult hozzá az Erdélyben született kutyák hazai törzskönyvezéséhez, így azon állomány indifferens a hazai fajtatiszta tenyésztés szempontjából.

Ezt a rövid írást a teljesség igénye nélkül, a majdani fórum vitaindítójának szántam, ahol remélhetőleg részleteiben is megvitathatjuk a KUVASZ JÖVŐJÉHEZ vezető út irányát. Közben Duna 6 kölyköt ellett.

KuvaszNet

2017. szeptember

Hajnal Gyöngyi: A Kuvasz hagyományos kultúrája “...A hazánkbani bundás v. juhászkutya név alatt ismeretes fajt, a népies hagyomány őseinkkel Ázsiából bevándoroltnak beszéli. Történeti mondánkban egy nyom csakugyan gyaníttatja, hogy a bejövő magyar had kíséretében kutyák is voltak. .. Álmost a kievi csata előtt vitézeit lelkesítve szólaltatja ...canis hungaricusnak1 nevezi, ...” 2 Ipolyi Arnold püspökként, a Kisfaludy Társaság tagjaként, az MTA igazgatójaként és a magyar művelődés egyik legismertebb alakjaként jelenik meg. Magyar Mythológiájában hangsúlyozza őseink kíséretében feltűnő őrző-védő pásztorkutyák jelentőségét a magyar történelemi emlékanyagban felfedezhető nyomokban. Rámutat a hadakat, harcosként kísérő juhászkutyák jelenlétére. Külön érdemes arra felfigyelni, hogy maga Álmos Keve várának, azaz a mai Kijev várának ostroma előtt “magyar kutyáknak” nevezte harcosait, mely – ahogyan a szövegkörnyezetből is kiderül - akkoriban a legpozitívabb, buzdító jelzőnek számított! Érdemes erre még néhány szót vesztegetni, hiszen a mai magyar nyelvben a magyar kutya (büdös kutya, stb.) kifejezés inkább negatív, mint pozitív felhanggal mutatkozik meg. Láthatóan megfordult a szójárás időközben. Ellentételező értelemben jelent meg a korábbi tartalom. Betudhatnánk ezt a korok változásainak és annak, hogy az emberek nézőpontot váltottak a századok során. Ez a maga nyersességében igaz is. Viszont azt se felejtsük el, hogy nem csak erényére változhat az ember.

Hajnal Gyöngyi - Budapesten születtem, a XII. kerületben nevelkedtem. Édesapám hűtőipari üzemmérnök, édesanyám közgazdász. Én az Arany János Általános iskola és Gimnáziumban végeztem az elemi tanulmányaimat, míg középiskolába a Városmajori Gimnázium angol szakkára nyertem felvételt. Később a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi karán kezdtem tanulmányokba AngolAmerikai Irodalom és Nyelvészet szakon. Időközben áthallgattam a történeti fakultásra is általános történeti és művészettörténeti tárgyakat hallgattam. Később egyetemi tanárként és kutatóként kezdtem dolgozni itthon és külföldön mindkét irányban. Hamar fordult érdeklődésem a civilség irányába, amely szakterületen dolgoztam régtől fogva, illetve a kaliforniai Berkeley Egyetem szervezésében további szakirányú képesítést szereztem. általánosságban, hanem specifikusan kell érteni, bepontosító, egyértelműsítő kifejezésként. Azaz a canis Nyolchungaricus éves koromban terminológia születésnapomra a harcos erényeivel kaptam említ szüleimtől párhuzamot, az elsőakkor kuvaszomat pedig igen az Alattyán-Cenk nagyon leszűkül azon, kennelből. ma isAzóta ismert tartom kutyafajtáink a fajtát köre, néhánymelyek év bundásak kivételétől is, juhászkutyák eltekintve. Úgy is és kutyásként, harcos jelleműek mint is. Kimondható emberileg rengeteget tehát, hogytanultam a canis hungaricus a fajtától. aEgy magyar 19 harcost évvel éppen ezelőtt úgy három megjelölőkutatótársammal kifejezés, mint ahogyan megkezdett párhuzamosan együttgondolkodásból jelenti a harcoshoz egy kutatás méltó magyar nőtt ki, kutyát, melyet a aki Cincinnati a harcoshoz Egyetem illeszkedő, tudományosazt kiegészítő támogatásával, tulajdonságú. illetve magán tőkével kezdtünk el, és melynek lényege a hagyományos kultúrák A értékeinek magyar nyelvben az annak alapját képező reformálóésképességének vizsgálata a magyaros logikában gyakori jelenség, hogy az azonos, mai modern társadalom szerveződés vagy egy eredőjűnövelése mondanivalókat potenciáljának érdekében.ugyanazzal Ebbe a a szóval, de legalábbis szógyökkel folyamatba emeltük be 9ugyanazzal évvel ezelőtta a kuvaszt, megalkotott kifejezéssel mondjuk el. mint aktort, amely sikeresen vizsgázottEz a a gondolkodásmódbéli, illetve nyelvi logika sajátos és területen.

Kiderülhetnek tévedések, amelyek korrekciójához szükséges egészen az alapokhoz visszamenni és onnan újra építkezni. Mai korunkban mi azt, amit a történetíró canis hungaricusként említ, általánosítva értenénk, minden magyarként elfogadott kutyafajtát beleértve. Hangsúlyozni szükséges, hogy a fenti idézet egyértelműen mutatja, hogy ezt nem

Canis (latin) – kutya, Hungaricus (latin) – magyar, hun

Ipolyi: Magyar Mythologia, pp. 242.

KuvaszNet elsősorban ránk, illetve a hasonló kultúrális eredőjű népekre jellemző. A történetíró az általa az európai műveltség nyugati irányában is érthető tudományosan és szakrálisan is hiteles latin nyelvén elbeszélve, ezt a kapcsolatot sem tehet mást, mint a terminust ugyanígy vezeti be nyelvi fordulatként a leírásában.

2017. szeptember

kísérők, védelmezők és sok esetben szertartások aktív résztvevői. Példaként említsük itt meg a borotvatokokon meg-meg jelenő ábrázolásokat, melyekben egyenesen a gyászceremóniát és a sírhoz kísérést, a gyászmenetet sem emberi alakok, hanem a kuvaszos kinézetű kutyafalka mutatja be! Ennek óriási jelentősége abból a szempontból, ha tisztázni kívánjuk kuvaszaink szerepét és keressük a történeti emlékanyagban is megtalálható, a fajtára jellemző és egyben kívánatos jellemvonásokat, képességeket.

A pásztorkutyás karakter jellemzéséhez el kell mondanunk, hogy a ránk maradt, jól kutatható emlékanyagokban (Elsősorban középkoriakról van itt szó.) a harci potenciál, illetve a juhász-, pásztorképességek esetében legalábbis párhuzamosan, azok egymás kiegészítőjeként értendőek. Ha bátrabban olvassuk az anyagot, azt sem túlzás állítani, hogy egyenesen feltételezik egymást, akár meg is egyezhetnek egymással!

Hogyan is keletkezik a harcos, juhász, pásztorkutyás minőség? A válasz nem csupán a genetikában keresendő. Jóllehet a generációs örökítési folyamatot vizsgálva, azt elemezve, esetleg diagramon ábrázolva számos, igen hasznos és alapfontos következtetésre juthatunk a fajta jövőjének tervezési folyamatában, jelenének megértésében és a fajtagondozáshoz esszenciálisan szükséges feltételrendszerek kialakításának idején.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a harci művészetek az emberiség kultúrtörténetében alapvetően és mindenek felett a béke alapvetései és katalizátorai voltak. Egy fejlett kultúrához mindig hozzátartozott az abban kifejlődött harci művészeti forma is, mely az életet és társadalom belső mozgásait metafizikai szempontból fogta meg! Ez akkor is igaz volt, hogyha állatok is illeszkedtek ezekbe. Védő, őrző, távoltartó funkciójuk volt. Bármilyen feltételezésnek, mely egyéb megközelítésből közelít, e viszonylatban helye nincsen. Modernkori állatvédelmi irányból aggályos szempontoknak ide semmilyen vonatkozásuk sem releváns, minekután más tárgyban formálnak véleményt!

Itt mondhatnunk kell tehát, hogy a környezeti hatások, a történések sora, mely hat az egyes kutyára hívja elő mindenkoron a szükséges változatát annak a harcos potenciálnak, amelyre az élet éppen történő eseményei kapcsán a túléléshez, és az erős helytálláshoz szüksége van az adott egyednek. Ezek így együttesen. Nem választható funkcióként. Azért fontos ezt rögzítenünk, mert az autentikuskarakter, és az ide kapcsolódó tartási, nevelési és körménybéli követelmények természete az a kérdés, amely alapvetően kutatatlan és így tisztázatlan. Így lehetséges, hogy mára a kuvasz fajta kulturális pozícionáltság, illetve önálló kulturális gyökér nélkül látszik. A kuvasz fajtát kedvelők, tartók és tenyésztők körében az újrapontosulás, a fajta jövőjének alapvető értékeinek megfogalmazásának korát éljük. Időszerű tehát a téma felvetése, annak megismerése és közös belátás kialakítása is. Ebben a periódusban, ahogyan szorgalmazom is jelen írásban, elhagyhatatlannak tetszik a gyökér, azaz a kulturális leszármazás megállapítása. Genetikai vonalon talán előbbre tartunk. Viszont a kulturális gyökérzet terén ismereteink szerények. Azonban a kultúra az, amely minden fizikai megnyilvánulási formát meghatároz, kiindulási pontot képez, tehát abszolút alapnak kell azt tekintenünk. Vizsgálnunk kell elemeinek meglétét a mai állományban.

Az Erő és az Élet Potenciál a Béke felelőse, illetve alapkövetelménye. A magasrendű, egymást építő harc és küzdelem pedig a belső béke, harmónia és önáldozat képességeinek kifejlődését eredményezi. Mi sem jobb alátámasztás erre, hogy számtalan pásztorművészeti tárgyi emlék, mint például faragott, spanyolozott tükrös borotvatok, gyújtótartó, sótartó, vetélő, stb. díszítésében jelenik meg a pásztor kutyájával, mely bundás és csavaros szőrű. Nem azért, így mert egyéb szőrtípust nem ismertek volna. Hanem azért, mert ezek az ábrázolások tartalmat jelölnek és nem az udvarban szaladgáló bodri kutyát mintázzák meg. Az említett tárgyakon található kutyai fenotípus az irányadó abban a szellemi tekintetben, hogy a pásztorhoz, az archaikus harcoshoz, a canis hungaricushoz kapcsolódó eb milyen funkcióban van. Ezek a kuvasz küllemét aktívan idéző kutyák egyben

KuvaszNet Csakis ezen az úton válik majd beláthatóvá, hogy az egykoron olyan nagyon megénekelt harcos karaktert, mely a legpotensebb, a legrátermettebb embereket segítette a közösségből, hogyan tudjuk a jövő és a mai társadalom, illetve életmód szintjén új dimenzóba helyezni. Éppen akkor, hogyha azt is felismerjük, hogy a kuvaszos karakter egyenesen meg is kívánja a rátermettséget és magas szintű tetterőt a gazdától. Pontosan ezen a ponton látszik a legnagyobb lehetőség a fajta számára, ha annak újraértelmezéséről, jövőképének kialakításáról gondolkodunk.

Ebben a kérdésben alapvetően az egyén és a társadalom közötti viszonyrendszer és érzelmi kapcsolati háló fejlődését kell szemlélnünk. Ebben a kérdésben a közismeretek, a tudati belátás és a tájékoztató tartalmak másodlagos, szekunder szerepkört kaphatnak, melyek az élményszinten, az érzelmek szintjén megjelenített kuvasz karaktert hangsúlyozhatják, vagy ellentételezhetik. A cselekvési sorrendben tehát az érzelmi indikátorok munkája az elsődleges és a tapasztalhatóság, a fizikai megfoghatóság, vagy akár a tárgyi ismeretek erre építhetőek rá.

“….Aki tudja férfi-hatalmát, mégis őrzi nő-lágyságát: hegyi-ér a világon. Aki hegyi-ér a világon, az erény-t el nem vesztette, csecsemő marad örökre. Aki tudja fehérségét, mégis őrzi feketeségét: példa a világon. Aki példa a világon,az erény-nyel összeillő, állandóhoz visszatérő. Aki tudja dicsőségét, mégis őrzi rejtettségét: völgy a világon. Aki völgy a világon, erény-ben lesz tökéletes, egyszerű és természetes. A természetes elhal: eszköz lesz, erő, a bölcs él vele, így lesz vezető; ezért: a rendhez nem kell a had ereje. ...” 3

Tekintsük meg hát, hogy érzelmeink hogyan is alakulnak: “...Tartalmuk szerint megkülönböztethetők egyszerű, úgynevezett alapérzelmek (öröm, düh, félelem, stb.), és bonyolult, magasabb rendű (szociális, esztétikai, morális, stb.) érzelmek. Az érzelmek befolyásolják a hanghordozást, gesztikulációt, és a mimikát (ideértve a sírást és nevetést is) elsősorban az extrapiramidális rendszerre történő hatással. A vágy és a szenvedély tartós állapotot jelölnek, melyek a személyt cselekedeteiben, gondolkodásában messzemenőkig befolyásolhatják, és konkrét céljuk, irányuk van. Az indulat rövid ideig tartó érzelemkitörés, melyet általában jól észlelhető vegetatív idegrendszeri megnyilvánulások (elsápadás, kipirulás, stb.) kísérnek. A hangulat a személy által egyidejűleg megélt érzelmek összessége (pl. szomorúság, vidámság). A tárgytalan, jövőbe vetített félelem a szorongás. A negatív érzelmek domináló, magatartást döntően befolyásoló hatása depresszióban, a pozitív érzelmek ilyen hatása eufóriában juthatnak kifejezésre. Az érzelem hiánya az apátia, közönyösség. A pozitív és negatív érzelem egyidejű megélése az ambivalencia. ….”4

A fenti idézet egyszerű és Weöress Sándor fordításában rendkívül kifejezően magyarázza a hadaknak, a harci potenciálnak a béketeremtő logikáját és egyben gyakorlati mechanizmusát. Az Erő alapvetőségét az Erőszakosság ellenében! Az Erő elhagyhatatlan megjelenését a béke létrejöttében. És egyben azt is közli, hogy az nem béke, amiben nem az Erő a meghatározó katalizátor. Ezekben a sorokban találunk magyarázatot és egyben töltetet annak a kérdésnek a feszegetéséhez, amely a nemesség, a fáradhatatlan munkabírás, a bátorság, a félelmet nem ismerés, az önérzetesség, a hűség iránti erős fogékonyság, illetve a legzordabb körülmények közt való helytállás képességét biztosítja a kuvasznak. Amennyiben megértettük és elfogadtuk az alapvetően harcos minőség alapvetően indokolt jelenlétét a kuvasz fajta kapcsán, akkor egyenesen vetődik fel a kérdés, hogy ezt milyen módon lehet kapcsolni a modern ember karakteréhez, szocializációjához, azaz a közösségi életvitel napi viszonyaihoz.

2017. szeptember

A harcost a vágy és szenvedély belső hullámai irányítják. A harcos mindenkoron a társadalom legrátermettebb embereiből, a leginkább erős és önmagukkal harmóniában lévő személyeiből állt. A magyar királyság hadereje európai léptékkel mérve is legalábbis az egyik legerősebb, legmeghatározóbb volt, amely ritkán talált legyőzőre komoly túlerővel szemben is. A harcos életében minden szereplőnek feladata a személyének minőségében való megtartása.

Lao Ce: Tao te King; 28. vers.

Oláh: Pszichológiai Alapismeretek, 173/11.1.

KuvaszNet A juhász, a pásztor kutyája, mint népek közötti békeidőben, vagy békés területen saját foglalkozását, feladatát e formában teljesítő személyhez kapcsolt környezet feladata ugyanez. A kutya is ebbe a sorba tartozik. A kuvasz is ide tartozik. Érthető hát, hogy a Kuvasz fajta alapvetően ugyanígy a szenvedély és a vágy mozgatórugóiból merítve tartja magát láthatóan a jó stratéga, a célorinetált munkavégzés és az intelligencia alapszükségének kerékvágásában.

egyéni, vagy akár nemzeti vetületben tapasztalható a világszínvonaltól elmaradó létrejöttében. Sokkal többről van itt tehát szó, mint bölcselettudományi szempontok figyelembevételéről Közösségi és egyén boldogulásról, teljes életről, környezettel szembeni alázatról és kulturális magabiztosság eléréséről. Végezetül azt kell tehát megállapítanunk, hogy a Kuvasz fajta jövőjének formálásánál helyt kell kapjon a fajta ősi, harcos karakterének pozitív és befogadó értelmezése. Az ebből következő gyakorlati és eszmei érvek közös megegyezéses alapú felhasználása. Éppen azon megfontolásból, hiszen látható, hogy számos fejlődéslélektani, énképformáláséli, szocializációs és önvalósítási, személyes kreatívitásbéli problémának az alapjainál fogva képes a Kuvasz javító, segítő erővel

“...Averzív inger5 (pl. ragadozó váratlan megjelenése) bizonyos állatfajokban species specifikus reakciót hozhat létre; ilyen rágcsálókon a megdermedés. Ez csökkentheti a ragadozó zsákmányejtési késztetését, tehát növeli a túlélés esélyét. ...”6 Visszatérve egy rövid gondolat erejéig a kezdeti idézetünkre és egybevetve azt az ide bejegyzettel, látható tisztán, hogy miért baj, hogyha a kutya, mint a harcos, pásztor, juhász társa elmarad a képletből. Amennyiben ugyanis az idővel kiküszöbölhetetlenül felmerülő, például megtámadtatási inger ténylegesen bekövetkezik, akkor felkészületlenség, gyakorlatlanság, fejletlenség okán blokk jön létre. Egy megtorpant, lemerevedett állapot, mely ugyan felszíni stresszét tekintve idővel, pontosabban a direkt averzív inger elmúltával, azonban belső emberi konfliktust, a rátermettség hiányának élményét és ami rosszabb a semmirekellőség élményét adja az emberi lénynek önmagával kapcsolatban. Ez a lelki és életbeni megsemmisülés és összeomlás alapképlete. Az egészséges psziché ugyanis nem nélkülözheti a folyamatos megerősítéseket az élet folyamatában önmagunk 'jóravalóságát” illetően. Ha pedig ezek elmaradnak, vagy hiteltelennek bizonyulnak, akkor a személyiség alapjai vagy nem alakulnak ki kívánatos módon, vagy a meglévők lerombolódnak.

Hivatkozott irodalom: Atkinson, Richard C. - Ernest, Hilgard: Pszichológia; Osiris, 2005. Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan; Osiris, 2006. Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori magyar művészetről; Holnap, 1997. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia; Európa, Pest, 1854, 1987. Kiszely István: A magyar ember - A Kárpát-medencei magyarság ember-története I-II.; Püski, 2004. Lao Ce: Tao te King – Az Út és Erény könyve; ford: Weöress Sándor, Helikon, 2015. Oláh Attila: Pszichológiai Alapismeretek; Bölcsész Konzorcium, 2006.

Ez a lélektani helyzet számos korunk népbetegségének számító kórtünet felelőse, illetve ugyanez húzódik meg a karrier, az elérhető sikerek

Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka – A magyar népművészet; Sárosi, 2007.

A viselkedésmódosításban az a tárgy vagy helyzet, amit az alany kellemetlennek vagy fájdalmasnak talál és ezért elkerülni igyekszik. A sikertelenül alkalmazkodó viselkedés (mint pl. a kényszeres evés, a túlzott drog és alkoholfogyasztás) megszüntetése céljából dolgozták ki az averzív ingereket alkalmazó averzív terápiát. Lásd: szociális tanuláselmélet. 6

2017. szeptember

Oláh: Pszichológiai Aalapismeretek; 173/11.2.hatni.

KuvaszNet

2017. szeptember

Hudák Péter: A kuvasz fajta jövője Múltja elválaszthatatlan a rideg állattartástól /tenyésztéstől, s a középkor vadászati kultúrájától. A fajta a Kárpát-medencében – szoros szimbiózisban az itt élő magyarsággal - alakult ki az elmúlt évszázadok során. S ez alatt ( = elmúlt évszázadok) elsősorban a fajta „jellemére”, használhatóságára és szervezeti szilárdságára (belső értékmérők) gondolok. Az egységes /standardizált küllem viszonylag későn, a XX.század elején (Buzzi, Raitsits, Anghi, Abonyi, Müller) vált fontossá, amikor is kuvasz kultúrtenyésztése megkezdődött. Ezzel párhuzamosan az eredeti / régi használati mód (rideg állatartás, vadászat) az életmód, állattenyésztési kultúra változásával együtt fokozatosan eltűnt. A „végetelen” legelőkről a kuvasz „beszorult” a majorságokba, udvarházakba, családi házak kertjébe. Eredeti szerepe – létezésének kereteivel együtt – megváltozott. Gulyák, nyájak őrzése, terelése mellett, helyett ingatlanok őrzése vált a feladatává.

Hudák Péter Szüleié volt az ország egyik legsikeresebb kuvasz kennele a Gödöllőkerti kennel, így gyerek és fiatal korában kiváló kuvaszokat ismerhetett a mindennapokban. Állatorvos, nemzetközi küllembíró, az MKFE tenyésztésfelelőse. szerepébe. Ez az igény létszámában azonban még csekély, nem valószínű, hogy ez ugrásszerűen növelné a populáció nagyságát. Annál fontosabb annak bizonyítására, hogy a képesség az eredeti használat ellátására máig megvan az állományban, az nem veszett el… - őrzés: ingatlanok (telephelyek, telkek, családi házak…) a skála széles, és nagy a különbség a gazdával való kapcsolatban is (van gazdi – nincs gazdi, csak enni-inni adnak, vagy szorosabb, tartalmasabb kapcsolat)

Majd egyre inkább a gazda társává lépett elő, s így lett a korábbi „munkatársból” „családtag”. S bizony ebben a szerepben is megállja a helyét.

- családtag / kedvenc (nem lebecsülendő!, nagy a szakismeretek iránti igénye!) Biztos lehetne ezt még árnyalni, de abból a szempontból már nincs jelentősége, hogy mindezen elvárásoknak „ugyanannak” a kuvasznak kellene megfelelni. Na persze nem ugyanannak az egyednek, de ugyanannak a fajtának! És csak akkor tud megfelelni, ha populáció szinten rendelkezik azzal a genetikailag kódolt – nevezzük – intelligenciával / alkalmazkodóképességgel, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben is megbízhatóan megállja a helyét. Ehhez stabil idegrendszer, szocializációs készség – és bizony megfelelő gazdi (!!!) kell.

Az, hogy ma is létezik a fajta nem utolsó sorban a „hobbitenyésztőknek” köszönhető. Ők tartották fenn a fajtát. A tenyésztésben a belső értékmérő tulajdonságok megőrzése mellett a küllem vált a fő meghatározóvá (kiállítások). A show bírálatok eredményei minősítették az egyedet, a tenyészetet … Az utóbbi években ismét kezd fontossá válni a jellem, valamint az egészség, amely a szervezeti szilárdság megnyilvánulása. A szaktudományok fejlődése (genetika, állatorvoslás) a tenyésztés magasabb szintű művelését is lehetővé teszik.

Tehát, ha „tudunk” ilyen jellemű, tetszetős küllemű egészséges kuvaszokat tenyészteni, akkor a fajta nincs elveszve. Reménykedem, hogy az állami szerepvállalás a magyar fajták esetében konkrét segítséget is jelent, különös tekintettel a genetikai vizsgálatokban (egészség, jellem, …)

A jövő? A jelen tenyésztői nélkül elképzelhetetlen. Az ő kezükben van az állomány. Az ő felelősségük, hogy egészséges („testileg-lelkileg”), a leendő gazdik igényeinek megfelelő kuvaszokat tenyésszenek.

A tenyésztő szervezet is ezen munkálkodik. tetszetős (=jó fajtajelleg) küllem + stabil idegrendszer + egészség (szervezeti szilárdság)

De mik ezek az igények? Pontos választ – statisztikai elemzések nélkül - nem tudok adni, de mégis megválaszolható a kérdés.

Ez a három együtt feltétele a kuvasz sikeres jövőjének, de nem biztos, hogy elégséges, hiszen csak a jó bornak nem kellett valamikor cégér. A reklám / marketing szerepe sem lebecsülendő, de a tenyésztést nem helyettesíti.

- eredeti használati mód: eltűnt / eltűnőben / feltámadóban (?) van. A ragadozók (farkas, aranysakál…) felbukkanása és terjedése ismét visszahelyezheti a fajtát eredeti

Röviden ennyi…

KuvaszNet

2017. szeptember

Juhász József: Kuvasz típusok Nagyon tanulságos Dr. Balássy Zoltán írása a főbb kuvasz küllemi típusokról. Már régóta érlelődik bennem egy írás, de a viselkedés és jellem tekintetében. De mielőtt belevágnék, egy rövid bevezetőben beszélnék a tapasztalataim történetéről, hogy mi alapján állítok olyan dolgokat, ami bizton tudom, nem fogja elnyerni mindenki egyetértését.

Juhász József Okleveles bányamérnök, szakokleveles közgazda. 1974-ben váltotta ki a Vértesi - Selymes kennel nevet. Aranykoszorús mestertenyésztő, FCI nemzetközi küllembíró. Évtizedek óta részt vesz az aktív klubéletben: vezetőségi tagja, titkára, elnöke volt a kuvasz klubnak. hajlam. Ha arról hallottam, főleg Horváth Józsi bácsitól, hogy nem elég kemények a kuvaszok, azt gondoltam, valamit elrontottak. Aztán egy meglepetés ért. Egy barátomnak fedeztettem Vértesi-Selymes Emírrel. Mivel a szukái összetüzeltek, két alma volt szinte egyszerre. Ezért felvetettem neki, hogy mi lenne, ha a másik alomból hoznék, mert az nekem idegen vérvonal. Örült neki, mert tudta nálam jó helyen lesz és nem fog elveszni az akkor ígéretesnek látszó kölyök. A kutyáimat elvittem a tenyészszemlére. Akkoriban, kb. negyven kuvaszt is bemutattak. Az idegen vonalú kutyám viselkedése nem tűnt fel, a többi kutyámmal otthon együtt ugatott, nem félt az idősebb kutyáktól, szóval úgy tűnt olyan, mint a többi. Aztán a tenyészszemlén a csibészelésnél megijedt és mögém bújt. Én addig, még ilyet a kutyáimtól nem láttam. Pedig ez már a kilencvenes évek elején volt. Százas nagyságrendű az az állomány, akiket én neveltem fel, vagy került hozzám a több mint negyven év alatt.

1. kép láncos házőrzőnek tartják sokan Egy jó darabig szerencsém volt. A családhoz ragaszkodó, de megbízhatóan őrző kuvaszaink voltak. Az első meglepetés akkor ért, amikor az egyik kutyánk, név szerint Fenyvesvölgyi Gitta, belemart a húgom arcába, aki akkoriban 3-4 éves lehetett. Nem térnék ki magára az eseményre, mert az agyamra megy a sok okoskodás, hogy ilyen esetekben, mit rontott el a gazda. Nem erről van szó, majd később erre visszatérek. Ez majdnem derékba törte a kuvaszos karrierem. A kutyát egy nagybátyámnak adtuk, a városszéli telkét őrizni. Kb. fél év múlva elszökött. Erre közel egy hónapra, amikor iskolából mentem haza (hetvenes évek) látom, hogy mocskosan, gubancosan, soványan ott köröz a házunk körül Gitta. A család megsajnálta, húgomnak kellett kimondani a szót, hogy visszavesszük, megtartjuk. Aztán megint szerencsém volt. A Doszpoly házaspártól Borsodi Pásztor Álmot nászajándékba, míg Kiss Kálmánnétól Vezérkerti Ékest kaptam, hogy az egyetem után újra kezdjem a tenyésztést. A küllemükben lehet, hogy volt kifogásolni való, de a jelleműk ideális volt. Teljes magabiztosság, családszeretet, és kiváló őrző

2. kép láncos házőrzőnek tartják sokan

KuvaszNet

2017. szeptember

Tapasztaltam ezt is azt is. Láttam, hogy sokan abba a hibába estek, mint én. Vagy a saját kutyájukból indultak ki és azt hitték az érvényes az egész állományra, vagy mások biztos elrontották a szegény kutyát, vagy a sima otthoni ugatásból arra következtettek, milyen bátor a kutyájuk, pedig nem. És közben sokszor meglepődtem, hogy mi is jött ki egy-egy alomból.

besorolást. (mindezek alaptípust jelentenek, többször megjelennek akár vegytisztán is, de vannak átmeneti egyedek is)

Aztán rájöttem, hogy nem is várható más, hiszen erre senki se tenyészt, mindenkinek a szőrzet, a pigment számít… Aztán az eredeti feladatkörben dolgozó kutyáknál megtapasztaltam, hogy a generációk óta dolgozó kutyáknál se válik be az egész alom, hanem csak egy része. Ez nagyon lényeges kérdés. Mert mit várunk egy olyan fajtától, ahol a tenyésztésben a legfőbb prioritás a küllem, amikor a munkára szelektált fajtáknál se válik be az egész alom, akkor miért ne lennének akár selejt viselkedésű egyedek is.

a, A félelmét nem leplező típus, akin ez külsőleg is látszik. Behúzott farok, összekuporodott test, remegő lábak, nyálzás, bizalmatlan tekintet, sunyító fül – amely külső tulajdonságok akár egyszerre vagy külön – külön is megnyilvánulhatnak. Viselkedés tekintetében pedig elfut az idegentől, kerüli az embert, zavarják a hangosabb hangok, legrosszabb esetben még a gazdájától is fél, enyhébb esetben ez csak egy próbán derül ki.

1, Félős, ambíció hiányos kutyák. A meghatározását most konyhanyelven tenném meg. Az ilyen kutya attól is megijed, ha valaki váratlanul leveszi a kalapját. Két altípusa van.

b, A félelemből támadó típus, sokan tévesen az ilyen kutyát bátornak tartják és rámenősnek, pedig nem erről van szó. Ennél a típusnál is megjelenhetnek a fent említett külső jegyek, de itt inkább a viselkedésben van különbség. Minden külső hatást támadásnak, veszélyeztetésnek fog fel, erre alacsony ingerküszöbbel támad, de támadása nem magabiztos, hanem hisztis és kapkodó. Ha a gazdája a farához ér, akár odakaphat.

A másik a standard. „A viselkedés és jellem: Bátor félelmet nem ismerő fajta” így kezdődik. De a kizáró okoknál csak küllemi jegyek vannak felsorolva. Igazán évtizedekig, a rossz fogú és herehiányos kutyák lettek kizárva a tenyésztésből (csak mellékesen, de tudok olyan esetekről, amikor ezek sem) Napjainkig győztesek lehetnek olyan kutyák, akik a hasuk alatt hordják a farkukat és remegnek a félelemtől, mert pl. szép a szeműk, meg a szőrük. Mivel más fajtát is bírálok, nem tudom, mit szólnának a pulisok, ha egy logó farkú kutyát hoznék ki győztesnek? Valami nem jól működik a kuvasz küllemi bírálatánál. Nem lehet jellemvizsgát elvárni egy kiállításon, de félős, vagy túlzottan agresszív kutya talán mégse legyen győztes. Tehát magában a küllemi tenyésztés prioritása is hiba, de a kuvasznál még ez sincs a helyén igazán. Szóval nem egy–két kutya után vonom le a tapasztalataimat, nem akarok senkit se bántani, hiszen nekem is végig kellett mennem egy fejlődési vonalon, de mindenképpen meghatározónak tartom, hogy a kuvasz viselkedése, jelleme, idegrendszere körül tiszta vizet öntsünk a pohárba, mert ez a fajta érdeke. Előtte azonban definiáljuk a kiegyensúlyozott idegrendszer fogalmát. Annak a kutyának van kiegyensúlyozott idegrendszere, amelyiknek a reakciói arányban állnak, a külső hatással a reakciót kiváltó ingerrel. Amelyik ezt túlreagálja, vagy ügyet sem vet rá, az nem nevezhető kiegyensúlyozott idegrendszerűnek. Mindezek után kezdjük a

3. kép Személyvédő kutyaként kiváló, de ezt nem német juhászosan teszi.

KuvaszNet 2, A környezetükre közömbös kutyák, konyhanyelven – békés nagy macik. Ilyen természete van több pásztorkutyának nevezett fajtának, akik mára családi kutyák lettek, vagy pl. a leonberginek, újfundlandinak stb.

2017. szeptember

intelligenciával jár együtt. Visszautalnék a dolgozó kutyás tapasztalatomra, azaz ha erre történt volna a szelekció, akkor se lenne minden példány ilyen, de legalább több lenne és kisebb lenne a szórás. Az ilyen kutyát csak nagyon szélsőséges neveléssel lehet elrontani, nem kell hozzá szakértőnek lenni és lesz az embernek egy remek kutyája.

Az ilyen kutyák közömbösek a zajra, nem sok minden zavarja őket, mindenkivel barátságosak. A kerítésnél, esetleg ugatnak, de az első barátságos szóra farok csóválva üdvözlik az idegent. Tele vannak jó szándékkal, kötődnek az emberhez a családhoz, de szó sincs arról, hogy az élete feláldozásával is megvédené azt. A legtöbb példány bambán nézi a támadást, jobb esetben egy idő után mutat valamiféle támadó magatartást. Ez a típus befolyásolható neveléssel. Kemény kézben kicsit félős lehet, illetve felépítve mutathat őrző tulajdonságot. Igazából itt is két altípusról beszélhetünk.

4, A túl domináns, nehezen kezelhető kutyák. Az ilyen kutyák feszegetik a határaikat, nem mindig fogadják el a gazda vezető szerepét, hanem egyenrangúnak, vagy kisebb értékűnek tartják azt. Gyengébb kézben tragédiával is végződhet egy-egy a hierarchiáért vívott harc. A nagyon nagy egóval rendelkező kutyák, még a legkeményebb és legkövetkezetesebb gazdánál is bepróbálkoznak, de vannak kezelhetőbb példányaik, akik egy-két sikertelen próba után kiegyeznek egy döntetlenben, igaz soha nem lehet tudni, hogy ez meddig tart náluk. A gazdájukat megharapó negatív sztereotípiák a fajtáról, vagy valós és megtörtént esetek jórészt ezeknek kutyáknak köszönhetőek. Akinek még nem volt ilyen kutyája, az nem tudja ezt elképzelni. A mai világban nagyon nehéz az ilyen kutyákkal együtt élni. Itt is két altípusról beszélhetünk.

a, Lusta alig mozgó, általában lazább felépítésű kutyák. b, Folyamatosan happy, játszadozó kedves jószágok, sok mozgás igénnyel.

a, Az a kutya amelyiket nem lehet megfogni a dominancia útján. Ez azt jelenti, hogy mondjuk két éves koráig (ez lehet előbb és lehet később is) egy jó kis temperamentumos kutya, még a simogatást is szereti, ám valamilyen okból falkatagnak véli a gazdát és meg akarja egy támadással mutatni, hogy ő a főnök. Ha ez picit is sikerül, a következő esetben már durvább lesz a támadás és szép lassan vége a kontrollnak a kutya felett. Csak nagyon korlátozott körülmények között tartható.

4. kép Idegen embernek is megmutathatjuk az anyakutya jelenlétében a kölyköket, de nem minden példány ilyen ezért félrevezető a rossz híreket túlkompenzáló kezes kuvasz bemutatása.

b, Az ilyen kutya is bepróbálkozik, de észhez tér, ha a gazda keményen fogja és nem romlik a helyzete. Bár nem igazán megbízható, mert bármikor újra próbálkozhat, de nagy odafigyeléssel együtt lehet vele élni. Egyes egyedei egész jó kutyává nevelhetőek.

3, Kiegyensúlyozott, magabiztos, kiváló családi és őrkutya is egyben. Ez az ideális típus. Vannak rámenősebb és nyugodtabb példányai is, de soha nem ijed meg és nem támadna a családra. Ez a típus lehetne a jövő záloga. Sokan gondolják ilyennek a kutyájukat, de egy-egy élethelyzetben kiderülhet, hogy mégse ilyen. Mivel erre nem történt tenyésztés, szórványosan fordul elő, de akinek ilyen kuvasz jutott, az örökre szerelmes lesz a fajtába, mert rendkívüli

5, A váratlanul akár a gazdájára is rátámadó, időnként teljesen normálisan viselkedő, ám a selejtes idegrendszere miatt időnként „bekattanó” kutyák.

KuvaszNet Vékony a jég a túl domináns és az idegrendszeri selejtes kutyák között. Ezek a kutyák teljesen kiszámíthatatlanok, nem megbízhatóak, van, hogy bárki simogathatja őket, de egy villanás alatt zavaros lesz a szeműk és váratlanul támadnak, vagy megijednek valamitől. A legnagyobb kárt teszik a fajtának. A legfőbb megkülönböztetés a többi típustól, hogy egy egyede produkálhatja, felváltva akár az 1, a 2, és 4 típust is, időben eltolva. Nem lehet neveléssel kezelni, az ilyen kutya „bolond”, azaz szellemi selejt. Tudom, ilyen csak az embereknél van és minden kutya jó, csak elrontja a gazdája – ez az elfogadott, de szerintem ez nem igaz. Én tehát így látom a kuvaszok jellembéli, idegrendszeri típusait. Jó lenne, ha nem dugnánk a homokba a fejünket és szembenéznék azzal, hogy mely típus, vagy típusok tenyésztését célozzuk meg, mert szerintem ezen múlhat a fajta jövője. Tudom, van a tenyészszemléken ilyen vizsgálat, ami hasznos, mert ráirányítja a figyelmet az idegrendszerre, de a legjobb esetben sem szabályozhatja úgy az állomány sorsát, mint maguk a tenyészetek. Korlátozott gondolkodásnak tartom, csak a kutya őrző-védő hajlamából a pásztorkutyás viselkedésre következtetni, de ez egy külön téma lehet majd.

2017. szeptember

KuvaszNet

2017. szeptember

Dick Köster: The future of the kuvasz? A simple question but basically a rather complex issue. Why do I think that the answer is far more complex than the question? Because we are dealing with a breed used for multiple purposes and with a breed in completely different environments. A simple reference to Darwin’s survival of the fittest is insufficient, as that refers to the natural habitat of a species, and we are dealing with a habitat where the interventions of humans disturb a natural selection.

Dick Koster bought his first kuvasz in 1981, his last one died in 2006. In 1990, he had a kuvasz litter from Asvany vom Gutenberg. He joined the board of the Kuvasz Vereniging Nederland in 1984, and has been on the board till now, with only one disruption of 2 years. All the time he was responsible for breeding affairs, health and breeding policies. He created a database that covers the worldwide kuvasz populations as much as possible, and he collects all kind of information, ranging from pedigrees, to health and show information. Forced by personal circumstances he doesn’t own a kuvasz anymore, but he switched to the Lancashire Heeler. His wife and he imported the first Lancashire Heeler in the Netherlands in 1998. He is now deeply involved in that breed as well.

So let’s try first of all to analyze the multiple purposes and then the environments. Then I will try to link requirements to these basic conditions. Purposes and environments

c. Mixed; there will be enough instances of kuvaszok living on the countryside but still mixing regularly with other dogs, for example on shows.

Basically I see three purposes for the kuvasz: 1. Herding and guarding, including hunting of wolves, boars and bears 2. Showing 3. Pet

The herding and guarding requires animals with the basic instincts of a kuvasz. You can imagine that in rural areas this qualities are well appreciated. Qualities like guarding instinct, courage and initiatives to some extent are mandatory.

As environments I would like to distinguish between: a. Rural; I am thinking primarily about Hungary and the US/Canada, but it might apply to other areas/continents as well. In these situations, I suppose many dogs don’t leave the premises regularly. They might have the duty of guarding house and/or flocks. b. Urban; in western Europe, the majority of kuvasz live in cities or villages, within the boundaries of a community. They will mix on a regular basis with other dogs and humans.

But in urban or mixed environments, these guarding qualities can be less appreciated or even annoying. Speaking for the Netherlands, action groups have forced the government to proclaim legislation to limit or even forbid breeding of potentially dangerous dogs. The kuvasz is not on that list, but one bite incident caused by a kuvasz or even by a lookalike might affect all white herding breeds and lead to a complete ban. So the requirements for a kuvasz in an urban environment are completely 17

KuvaszNet

2017. szeptember

different: social to dogs and humans, not defensive, and not too much hunting instincts. And in a show environment, even males must behave socially towards the other male dogs and to the judge.

on the other hand, health issues seem to have a lower priority. Still, many breeders have their dogs tested for hip dysplasia and PRA, but it seems to be more an export promotion than a conviction that health is a major issue.

But for the mixed environment, dogs that live, with a guarding function, on the countryside on one hand and appear on shows on the other, they must possess both sides of the behavioural spectrum.

The situation in the USA and Canada is more diverse. The CKC and AKC standards differ from the FCI standard, and accordingly, the conformation of dogs is different. Still, breeders are importing dogs from Europe, including Hungary, and many strive for more “Hungarian type” dogs. Kuvaszok live in rural and urban areas, but the owners in urban areas often feel a negative pressure by legislative authorities, that proclaim owner- and dog-“unfriendly” laws.

Personally I think that the breed can manage that, but for the western European situation I would not put any emphasis on the guarding skills. These are IMO intrinsic, and will be developed when the situation requires that and facilitates it.

The future

Demands from the owners

Now back to the original question: the future. How will the future for the kuvasz look like. We need to realize that compared to other breeds, the population is small. What we have learned, or should have learned, from the past, is that small populations are prone to health issues. So if one would ignore or neglect a known health issue, this problem can proliferate rather quickly. On the other hand, putting too much emphasis in a known condition, for example by excluding carriers, new, till then unknown, problems can emerge by the unintentionally created selection pressure. A recent Finnish study (Donner et al, PLOS ONE, August 2016) showed that by applying a panel of 93 DNA tests on representatives of 230 breeds, 15 “bad” mutations popped up in 34 breeds, that were not know yet in those breeds. So limiting the breeding population could increase the selection pressure for these mutations.

I can best judge the situation in the Netherlands, but I don’t suppose that it is basically different from the situation in Germany and Sweden, for example. What do owners expect in a kuvasz? First of all a healthy dog. Legislation supports puppy buyers when health issues seem to affect the quality of life of the dog and the owner. So health testing is mandatory for several conditions, as it is also a relative insurance against claims. But many breeders also test voluntarily for other conditions. Furthermore, an owner in Western Europe expects a loyal companion dog, that also shows social behaviour in public areas. There are some behavioural tests, but not many breeders do those tests before breeding. And the value of these tests are in my opinion debatable. Are show perspectives interesting? Not really, maybe 10% of the kuvasz puppies enter the showring, and maybe 5% is being shown on a regular basis, but probably even less.

Inbreeding ratio, also called inbreeding coefficient, or Wright’s equation, is an indicator for this selection pressure. Higher IR’s indicate a higher selection pressure, and increasing risk for bad mutations to emerge. Basically the three populations are relative independent. A strategy to try to keep the IR low could be to exchange dogs between these populations. Breeders in

But what would an Hungarian owner expect from his kuvasz? Often it concerns guarding/working skills. Show qualities are also more important, when I see how the litters are promoted: type seems to be a major issue. But 18

KuvaszNet

2017. szeptember

North America import dogs regularly, at the moment mostly from Hungary. However, there is no import in Hungary from other populations as far I am aware of.

puppy, I expect a reluctance to import, and as a consequence more “closed” populations. The risk of producing three separated populations is not unimaginable.

Imports from Hungary seem to acclimatise to western conditions pretty well. I don’t see any reasons why a puppy from Western Europe or the USA wouldn’t adapt itself to the role it gets in Hungary. However, European legislation might become an intervention by humans that interferes with the imprinting phase and early socialisation. Nowadays, puppies should be at least 15 weeks old before they can be imported in Western European countries. As it is unclear what this rule does to the socialisation of a

So I fear that in the future, we will see different Kuvasz populations that differ in conformation (US-Canada vs. rest of the world), in social behaviour (Western Europe vs. Hungary) and/or in working skills (Western Europe vs. Hungary). Also the health status of the populations will be different for the known conditions in the breed due to the difference in testing policies.

Dick Köster: Mi a kuvasz jövője? (fordítás) Egy egyszerű kérdés, de inkább egy összetett probléma. Miért gondolom, hogy a válasz sokkal összetettebb, mint a kérdés? Azért, mert számos célra használjuk a fajtát, egymástól jelentősen eltérő körülmények között. Az egyszerű Darvini tétel miszerint a legalkalmazkodóbb faj él túl a természetes környezetben nem igaz, mivel olyan környezetben él, ahol az emberi tevékenység megzavarja a természetes szelekciót.

Dick Koster első kuvaszát 1981-ben vásárolta, az utolsó 2006-ban halt meg. 1990-ben tenyésztett egy almot Asvany vom Gutenberg-től. 1984-ben let vezetőségi tagja a Kuvasz Vereniging Nederland-nak, ami pozícióját 2016 végéig – két év megszakítással – megtartott. Teljes időszakban a tenyésztési és egészségi kérdések felelőse volt. Ezen időszak alatt felállított egy kuvasz világ adatbázist, amibe minden elérhető tenyésztési, egészségi és kiállítási eredményeket gyűjtött. Személyes okok miatt 2006 óta nem tud kuvaszt tartan, azóta Lancashire Heeler kutyái vannak. Feleségével együtt ők importálták az első Lancashire Heeler kutyákat Hollandiába 1998ban. Azóta ennek a fajtának a tenyésztésében is elmélyült.

Először megpróbálom a tartási célokat, majd a környezeteket meghatározni, majd megpróbálom leírni ezeknek a követelményeit. Tartási célok, környezetek Alapvetően három tartási célt látok:

Három környezetet kívánok megkülönböztetni:

1. Pásztorkodás és őrzés, ideértve a farkasra, medvére, vaddisznóra való vadászatot 2. Show kutya 3. Házi kedvenc

a. Vidéki. Itt elsősorban Magyarországra, USA-ra és Kanadára gondolok, de természetesen más vidékeken, kontinenseken is előfordulhat. 19

KuvaszNet Feltételezem, hogy ezek a kutyák ritkán hagyják el az élőhelyüket. Az ő elsődleges feladatuk a ház és/vagy az állatállományok őrzése. b. Városi. Nyugat Európában a kuvaszok többsége városokban, falvakban él, közösségeken belül, ahol rendszeresen találkoznak más emberekkel, kutyákkal. c. Vegyes. Sok vidéken élő kuvasz van, aki azonban rendszeresen találkozik más kutyákkal, emberekkel.

2017. szeptember

Tulajdonosok igényei Elsősorban a Hollandiai körülményeket tudom megítélni, de úgy gondolom ezek lényegesen nem különböznek például a Német vagy a Svéd helyzettől. Mit várnak a tulajdonosok a kuvasz fajtától? Elsősorban egészséges kutyát. Jogszabályok segítik a kölyök vásárlókat azokban az esetekben amikor az egészségi kérdések befolyásolják a kutya és a gazda életét. Az egészségi szűrések kötelezőek tőbb esetben, de egyúttal bizonyos védelmet is nyújtanak az utólagos reklamációkkal szemben. Sok tenyésztő önként is végeztet egyéb szűréseket.

A kuvasz alapvető ösztöne az állatok őrzése, védelme, könnyen belátható, hogy vidéki körülmények között ez nagyon kedvező. A tulajdonságok mint védő ösztön, bátorság, kezdeményezés bizonyos fokig elengedhetetlenek.

Egy tulajdonos további elvárása hogy kutyája társasági kutya is legyen, megfelelő viselkedéssel a nyilvános megjelenések során. Létezik néhány viselkedés teszt, de nem sok tenyésztő végzi el ezeket mielőtt tenyésztésbe állítja kutyáját. Ezeknek a teszteknek az értéke véleményem szerint megkérdőjelezhető. A show cél érdekes lehet? Nem igazán, mivel a megszületett kölykök kb 10%-a kerül kiállításra, azok aránya pedig akik rendszeresen részt vesznek kiállításokon 5% vagy még kevesebb.

Városi vagy vegyes körülmények között azonban ezek a védő ösztönök kevésbé kívánatosak, sőt bosszantóak is lehetnek. Hollandiában van egy akciócsoport, amely a kormányt rá akarja venni a veszélyes kutyák tenyésztésének korlátozására, sőt betiltására. Jelenleg a kuvasz nincs rajta a listájukon, de egy kuvasz támadás, vagy egy kuvaszhoz hasonló kutya támadása hatással lehet a fehér pásztorkutyákra, és kiegészülhet velük a lista. Összefoglalva a városi környezetben teljesen mások a kuvasszal szemben támasztott követelmények, védőösztön nélkülinek, és kevesebb vadászösztönnel rendelkezőnek kell lennie. Show körülmények között még a kanoknak is békésen kell viselkedniük más kanokkal és a bíróval szemben is.

De mit vár egy magyar tulajdonos a kuvaszától? Gyakran fontos az őrző és munka szempont. Szintén fontos a küllemi minőség, úgy látom az almok reklámozásából, hogy a küllem a fő szempont, másik oldalról az egészségi kérdések kevésbé tűnnek fontosnak. Annak ellenére hogy sokan végeznek diszplázia és PRA szűrést, úgy tűnik, hogy ezt elsősorban az export lehetőségek miatt teszik, nem azért, mert meg vannak győződve annak fontosságáról.

A vegyes környezetben élő kutyáknak, akiknek vidéki környezetben őrző munkát végeznek és kiállításokon is megjelennek, mindkét viselkedési normának meg kell felelniük.

Sokszínűbb a helyzet az USA-ban és Kanadában. A kanadai és az amerikai standard eltérő az FCI standartól, így a kutyák külleme is eltérő. Tenyésztők importálnak kutyákat Európából, ezen belül Magyarországról is, és igyekeznek megközelíteni a „ Magyar típust”. A kutyák egyaránt élnek vidéki és városi környezetben. A városi környezetben a tulajdonosok gyakran szembesülnek számukra kedvezőtlen törvényi szabályozással.

Az a személyes véleményem, hogy a fajta meg tud felelni ennek a kettősségnek, de a NyugatEurópai körülmények között nem helyeznék hangsúlyt az őrző funkcióra. Ezek a belső tulajdonságok amelyek akkor fejlődnek ki amikor szükség van rájuk.

KuvaszNet A jövő

2017. szeptember

ennek a szabályozásnak a hatása a szocializációra, de úgy gondolom ez is nehezíti az importálást, aminek az eredménye még zártabb populáció. Könnyen belátható a hátránya ennek a három elkülönült populációnak a fenntartása.

Térjünk vissza az eredeti kérdéshez a jövőhöz, milyen lesz a fajta jövője? Realizálnunk kell, hogy a kuvasz populáció igen kicsi más fajtákkal összehasonlítva. Amit a múltból tanultunk, illetve tanulnunk kellett volna az az, hogy a kis populációk esetében különösen fontosak az egészségügyi kérdések. Ez azt jelenti, hogyha valaki elhanyagolja az egészségügyi kérdéseket, a probléma nagyon gyorsan el tud terjedni. Másrészt ha túl nagy hangsúlyt helyezünk ezekre a kérdésekre – például kizárjuk a hordozókat a tenyésztésből – másik problémát okozunk az akaratlanul, túlzottan megnövelt szelekciós nyomással. Egy nem régi finn tanulmány (Donner et al, PLOS ONE, August 2016) azt mutatta, hogy a 93 DNS teszt panellel vizsgálva 230 fajta génjeit 15 új hibás gént fedeztek fel 34 fajtában, amelyek eddig ismeretlenek voltak ezekben a fajtákban. Az előzőekből az következik, hogy ha csökken a populáció mérete, nagyobb eséllyel jelennek meg ezen káros gének hatásai.

Attól tartok, hogy a jövőben eltérő kuvasz populációkat fogunk látni, melyek eltérnek küllemben (Amerika és Kanada a világ egyéb részeivel szemben), szociális viselkedésben (Nyugat-Európa Magyarországgal szemben), és/vagy munkaképességben (Nyugat-Európa Magyarországgal szemben). Egészségi státuszukban is eltérő populációkat fogunk találni, az eltérő szabályozásoknak megfelelően.

A beltenyésztettségi mutató, más néven beltenyésztettségi koefficiens vagy Wright képlet egy mérőszáma ennek a szelekciós nyomásnak. Magasabb beltenyésztettségi mutató magasabb szelekciós nyomást jelez, amivel együtt nő a hibás gének megjelenésének a valószínűsége. Alapvetően az előzőekben ismertetett három populáció egymástól független. Az ÉszakAmerikai tenyésztők rendszeresen importálnak kutyákat elsősorban Magyarországról, de legjobb tudomásom szerint a magyar tenyésztők nem importálnak más populációkból. A magyar importok nagyon jól alkalmazkodnak a nyugati körülményekhez, nem látok semmi okot arra, hogy egy Nyugat-Európából vagy az USAból importált kölyök miért ne adaptálódna hasonlóan Magyarországon. Ugyanakkor az európai szabályozás – mely szerint a kölyöknek minimum 15 hetesnek kell lennie a Nyugat-Európába való importáláskor – megzavarja a kölykök korai szocializációját, a bevésődés időszakában. Nem teljesen világos 22

KuvaszNet

2017. szeptember

Molnár István: Párosítások hatása a kuvasz jövőjére nézve Sokáig húzódoztam az alábbi kérdésekben a gondolataim megosztásától. Végül is mivel kevés szó esik ezekről a folyamatokról, úgy döntöttem megosztom a kuvaszos társadalommal a véleményemet.

Molnár István Negyvenöt éve foglalkozom tevékenyen kutyázással, ebből az utóbbi öt évben a kuvasz tenyésztésével. Kennelünk, jelenleg nyolc tenyésztési célú kuvasszal büszkélkedhet. Célom nemzeti fajtánk a kuvasz, minél jobb minőségben és az ősi ösztönök megőrzésével történő megtartása az utókor számára. Munkámban nagyon sok segítséget kapok a családomtól, akik szintén elkötelezettjei a fajtának, nagyon odaadóak a kuvasszal szemben.

Jobb adatforrás híján, évek óta gyűjtögetem és elemezgetem az MKFE kiállításai mellé elkészített katalógusokban található származási lapokat. Bepötyögöm őket egy táblázatba, majd valamiféle pedigré programba tovább exportálom a táblázat tartalmát. Céljaimnak jobban megfelelt egy egyszerű Excel táblázat, melyben tetszés szerint rendezhetem, szűrhetem az adatokat, és egy időben akár tucatnyi kuvaszét is láthatom. Eleinte kíváncsiságomat az hajtotta, hogy jobban megismerhessem a Magyarországi élő kuvasz populációt. Későbbiekben az összegyűjtött adatokat a lehetséges jövőbeni párosításaim szempontjából is el kezdtem vizsgálni. Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire szoros összefüggés van a populáció beltenyészetsége és a párosítások közt. Ezt megelőzően, mint sokaknak másoknak is, az volt a meglátásom, hogy a beltenyészetség mértéke túlnyomóan az állomány nagyságától függ és javítani rajta csak az populáció méretének növelésével lehet. Ma már tudom, hogy ez nem igaz, mert még ilyen alacsony egyedszámú állomány esetén is, jelentősen lehet javítani vagy rontani a párosítások szerkezetével a beltenyészetség fokán. Mondhatnánk, az általam összegyűjtött származási lapok mennyisége nem elegendő egy ilyen következtetés megállapításához, annak ellenére, hogy sok száz származási lap adatait sikerült összegyűjtenem. Mivel almonként csak egy-két egyed szerepel az adatbázisban, amelyek a származásukat illetve megegyeznek a figyelmen kívül hagyott alomtársaikkal, úgy vélem ez az adatmennyiség több, mint reprezentatív az állományra nézve.

tekintetében, a felhasznált szukákhoz képest, kevés kannal lettek a fedezések megvalósítva. Továbbá ezt a hatást fokozza az egyre divatosabbá váló és véleményem szerint a jövőre nézve több szempontból is káros hatású, generációról-generációra ismétlődő vonaltenyésztés a saját kenneleken belül. A fenti két gyakorlat megkönnyíti a jó küllem megtartását, illetve egy-egy helyi állomány homogenizálását, de nagymértékben beszűkíti a genetikai változatosságot és véleményem szerint ezzel jelentősen rontja a populáció jövőbeni lehetőségeit is. Vannak fajták, melyeknél a fentiekben vázolt folyamatok már visszavonatatlan károkat okoztak. Példaként említhetném a német juhászkutya, elmúlt negyven évben történő előnytelen átalakulását. A hetvenes évek környékén nagyon keresetek lettek az erősen rajzolt és határozottan csapott farú német juhász egyedek, melyre válaszképpen a tenyésztők egy túlzott intenzitású vonaltenyésztéssel és szelektálással reagáltak. Ez a jelenség gyakorlatilag kettészakította a fajtát, a divatnak megfelelő rajzosokra és az ilyen szempontból érdektelen ordasokra. Néhány év elteltével a rajzosok csaknem teljesen kiszorultak a munka igényű területekről, munkaversenyeken pedig képtelenek voltak eredményt felmutatni. Ez irányú eredménytelenségük egyértelműen a genetikai beszűkülés következtében jelentkező mentális minőség romlásnak köszönhető. Mára addig jutott az

A rokoni kapcsolatokat vizsgálva egyértelműnek tűnik a számomra, hogy a spontán kialakult párosítási szokások jelentősen rontanak a kuvasz állományunk beltenyészetségi állapotán. Ez a gyakorlatot vizsgálva abból adódik, hogy az utolsó két-három generáció

KuvaszNet egykoron rendkívül családias és megbízható fajta, a rajzosok tekintetében, hogy vezető helyen van a családon belüli kutyatámadás és balesetek területén. Úgy vélem, hogy a kuvasz vonatkozásában még időben vagyunk ahhoz, hogy elébe menjünk a fenti jelenségek létrejöttének. Véleményem szerint szükség lenne, a tenyéssz szervezet részéről kidolgozni egy szabályrendszert, a jövőbeni párosításokra nézve. Ezzel semmi képen sem korlátozva a tenyésztők egyéni elképzeléseit a párosításuk vonatkozásában, de szűkítve a fedezhető szukák számát egy kan tekintetében, továbbá egy szukára nézve a felhasználható kanok számát. A saját kennelen belüli kutyákkal történő párosításokat, semmilyen formában nem korlátoznám. Ezzel a tenyésztési célú kanok számának növekedésének céljából, érdekelté tenném a tenyésztőket abban, hogy saját kant is tartsanak a szukáik mellé. Érdemes még megemlítenem a PRA hordozó kuvaszok helytelen megítélésének káros következményeit a fajtára és annak beltenyészetségére nézve. Hazánkban is már tapasztalható, de tőlünk nyugatabbra jól felismerhető károkat okozz a kuvasz állományban a PRA hordozó kutyák mellőzése a tenyésztésből. Káros hatása főként az USA kuvasz állományában figyelhető meg. Az USA-ban teljes mértékben mellőzik a tenyésztésből a PRA hordozó kutyákat, ezzel elveszítve nagyon sok a fajtára jellemző ismert és rejtett jó tulajdonságot, beszűkítve a helyi genetikai változatosságot. Ez a szemlélet feltehetően az ismeretek hiányából adódik, holott azonos genotípus estén még a PRA hordózó kuvaszok is, minden féle kockázat nélkül párosíthatóak. A fenti kérdések megválaszolásában, továbbá szakmai ismeretek közlésében nagy felelősséggel bírnia a magyarországi tenyéssz szervezet. Utat kell mutatnia, mint a hazai, mint a nemzetközi kuvasz tenyésztés számára.

2017. szeptember

KuvaszNet

2017. szeptember

Pischoff Ferenc: A kuvasz jövője, ahogy én látom. Kevés kutyát ítélnek meg oly ellentmondásosan, mint a kuvaszt. A jó és a rossz jelzők egész sorával illetik. Elképesztő történetek keringenek róluk. A jelenlegi kuvasztartók nem egyértelműen vélekednek, ami a kuvasz használhatóságát illeti ez olykor akadályt is jelent az egymás közti párbeszédben. Munkálkodnunk kell, hogy ez ne így legyen! Más az elvárás autentikus környezetben, más tanyákon falvakban, városokban, családias környezetben, hobbi kutyaként, vagy a kutyás sportokban. Vajon megfelel a kuvasz az ellentmondónak tűnő viselkedésformáknak, elvárásoknak? Szerintem igen, ha átgondoltan, felelősen közösen cselekszünk, őrködnünk a meglévő értékek felett. A fajta jövője, fennmaradásának az esélye elsősorban a tenyésztők kezében van. A tenyésztők képzése, a fiatal tenyésztői korosztály felkarolása, megsegítése, a tudás a tapasztalat átadása elengedhetetlen. Az állam miután a 9 magyarfajta gazdája lett hathatósan kell, hogy támogassa a tenyésztést, - anyagi, erkölcsi megbecsülés – a támogatás fejében igenis szabjon feltételeket: megfelelő tartási körülmények, egészség, nevelés, tovább képzés stb. terén. Lényeges a tenyésztők közti

Pischoff Ferenc 1974-ben vásárolta első kuvaszát, azóta a fajta az életének meghatározója. A kuvasz kiképzésében úttörő szerepet játszott, megalkotója a Magyar Pásztorkutyák Munkaversenye szabályzatának, nemzetközi őrző-védő és teljesítmény és terelő bíró. A szervezett kutyás életnek állandó résztvevője, 2013 óta az MKFE elnöke. párbeszéd, egymás megsegítése, összefogás, szakmai egyeztetés. Nukleusz állomány a fajta fenntartásához szükséges, amelynek elérése a minőségi tenyésztés nélkül elképzelhetetlen. /Állami szerepvállalás!/ A tenyésztői munkát elősegítő, ellenőrző, szabályozó, előíró, tenyésztési program, kidolgozásáról, a fajtafenntartó tenyésztőszervezet gondoskodik, állami szakmai felügyelettel. /NÉBIH/ A tenyésztési adatok gyűjtése, teljesítményvizsgálat (tenyészszemle) szintén az elismert tenyésztői szervezet feladata kell, hogy legyen Szükséges a közel jövőben a DNS alapú származás ellenőrzés. A kuvasz géntérképének a felállítása is szükséges, a tudományos kutatás érdekében. Ha elkészül, számos nyitott kérdésre feleletet kaphatunk, továbbá segítséget nyújthat az egészség, használhatóság, belső értékmérő

KuvaszNet tulajdonságok tekintetében hol tart a kuvasz. /Állami szerepvállalás!/

2017. szeptember

viselkedés meglétét a vizsga felméri értékeli. Az őrző-védő munka fontos célkitűzése, hogy a jól nevelt és tanított őrző-védő pásztorkutyák ősi adottságait kiszámíthatóvá tegye. A pásztor mindennapi munkája mellett a kutya bizonyítsa együttműködő készségét, munkavégzését. Emellett segítheti a tenyésztők munkáját abban, hogy megtalálják azokat az egyedeket, melyek örökíthetik a pozitív adottságokat pl. kiegyensúlyozott ösztönös adottságok, vezethetőség, magabiztosság, stabil idegrendszer, megfelelő védőösztön így kiszűrjük a labilis, félős, gyenge idegrendszerű, kiszámíthatatlan példányokat. /Kiválasztani a legjobb dolgozó vérvonalakat/

A jövő szempontjából a spermabank létrehozása is megoldandó feladat. /Állami szerepvállalás!/ „A pásztorkutyák rendszeres kiképzése nálunk ma még javaslat, de a jövőben a szolgálati kutyák kiképzéséhez hasonlóan megoldandó feladat.” /idézet: Dr. Sárkány Pál / E célt szolgálhatja a MEOESZ elnöksége által elfogadott „BE” vizsga. Elterjedéséhez szükséges a megfelelő hírverés. Tudatosítani, hogy egyáltalán van ilyen lehetőség, kellenek a jó szakemberek a felkészítéshez, a pásztorkutyások részéről befogadó készség, a gazda szerepe, mint minden területen itt is meghatározó! A XXI. századbanEurópában egyre inkább elvárt követelmény kultúrkörnyezetben a kutyák megfelelő szociális viselkedése, irányíthatósága, kezelhetősége, emberhez, állathoz egyaránt. A „BE” vizsgára való felkészülés ezt a célt szolgálja, továbbá az őrző-védő pásztorkutyák eredeti feladatkörükben történő helytállását is nagymértékben elősegíti.

A sikeres „BE” vizsgát tett kutya a kiállításon a munkaosztályba indulhat. A „BE” vizsga önkéntes jellegű, kötelezettséget egyetlen egyesületre, szervezetre nem ír elő, a tenyésztésbe nem avatkozik bele, ugyanakkor kiemelt lehetőséget nyújt az őrző-védő pásztorkutyák számára. A vizsgát az egyesületek, szervezetek, saját elhatározásuk szerint, írhatják elő, önként alkalmazhatják.

A „BE” vizsga teszteli, egyben felméri, a vizsgázó őrző-védő pásztorkutya készségét, viselkedését több feladatsoron keresztül, emberhez, kutyákhoz, jószághoz, kiemelt figyelmet fordít a bíró az értékelésnél a kutya vezethetőségére, együttműködő készségére, irányíthatóságra, egyegy váratlan helyzetre adott válaszreakciójára. „BE” vizsgázott kutya nem jelent veszélyt környezetére, amelyben él, amelybe gazdája viszi. Emberekkel, állatokkal szemben kulturáltan viselkedik, viselkedése példamutató.

A „BE” vizsga kiemelt lehetőség, amely széles távlatokat nyithat meg nemzetközi szinten. A nemzetközi kinológia rangját, színvonalát, nagyban emelheti. A „BE” vizsga FCI rangra emelése, elismerése, szükséges lépés, mivel hasonló vizsga még nincs az FCI által elismert számos őrző-védő pásztorkutya fajták számára. A „BE” vizsga FCI elismertsége rég várt hiányt pótolna, és nagyban hozzájárulhatna az őrző-védő pásztorkutyák fennmaradásához, munkaképességük megőrzéséhez.

Az őrző-védő pásztorkutya viselkedésnél fontos szempont a rábízott állatok iránt tanúsított magatartás. Fenyegetettség esetén őrzi, védi a területét a rábízott jószágot, azonban a jószág iránt támadó viselkedést nem mutathat, semmiképpen sem tehet kárt bennük! E

Az elmúlt évszázadokban a területi, tartási, szokási körülményeket figyelembe véve alakult ki a kuvasz jelleme, viselkedése. Ennek köszönhető

KuvaszNet intelligenciájánál fogva kiemelkedik a többi pásztorkutya közül. Az etológia szerint a viselkedés nem más, mint az egyednek a környezet ingereire, az örökletes zárt örökléstani program által meghatározott módon adott, de a környezeti tényezők által módosított reakcióinak összessége. Tehát más -más környezetben teljesen másként formálódott a kuvasz viselkedése, jelleme, ezáltal sokoldalúvá vált. Ennek köszönhetően számos területen megállja a helyét eredeti és kultúrkörnyezetben, őrzővédő feladatok, terelő munka, vadászat, többféle kutyássport, bemutatók, iskolai, óvodai programok, fogyatékkal élők megsegítése, stb. amely nagyban növeli a kuvasz használati értékét, tekintélyét. E képességek fellett kötelességünk őrködni, fentartani, lehetőség szerint növelni.

igényének. Számukra nélkülözhetetlen a „falka” összetartó ereje, a falkavezérhez fűződő viszony, (tartós, biztos kötelék) a szűk környezet, majd a tágasabb környezet megismerése. Ők nem keseregnek a múlton és a jövőbe sem tekintenek. Nekik a most hatalma a fontos, a pillanat boldog örömének az átélése. Számukra létszükséglet a mozgás, a szabályok a korlátok határok kijelölése. (célfeladat) A szabályok kijelölése mellett a megbecsülés, a tisztelet és a szeretet, amelyet kötelességünk biztosítani a számukra. Ha mindezeket megkapják, kiegyensúlyozott nyugodt harmóniában telik majd el az életük. Mi pedig a jövőben is méltán büszkék lehetünk nemzeti kincsünkre a kuvaszra.

Kiemelten fontosnak tartom az emberi tényezőt a gazda felelősségét, ez meghatározó a kuvasz jövőjét, illetően. A kuvasz tenyésztése, tartása döntő részben az elmúlt 100 évben, és jelenleg is a falvakban, városokban tehát kultúrkörnyezetben történik. Ebben a társadalmi közegben, ahol a kuvaszok többsége él nem engedhetjük meg, hogy a kutyát ne irányítsuk, és csak hagyjuk, hogy azt tegye, amit szeretne. (negatív reklám) A kutya mindig követi a „belekódolt „ősi törvényt, ha ez ütközik az emberi közösség elvárásával, neveléssel, tanítással csiszolhatunk, finomíthatunk rajta. Aki kutyát tart felelősséget vállal magára, áldozzon időt fáradtságot a nevelésére. A kutya viselkedése nevelése kötelesség, jó modor kérdése is.

több

2017. szeptember

mint

A jól nevelt kutya viselkedésével tiszteletet és elismerést vívhat ki, a közösség véleményét formálja befolyásolja. (pozitív reklám) Végzetül: Ne feledjük, a mi felelősségünk, hogy eleget tegyünk a kuvasz fizikai és mentális

KuvaszNet

2017. szeptember

Tari József: Tartalomhoz a forma Gondolatok a modern tenyésztés és a funkció összefüggéseiről Köszönöm szépen a felkérést. Kissé kívülállónak érzem magam a Kuvasz fajtát illetően, de amiért igent mondtam, annak több oka is van. Drágossy Zsolt barátsága, és tisztelgés Juhász József előtt! Igyekszem a véleményemet, meglátásomat általánosságban leírni, de tény, hogy jobban a terelő pásztorkutyákra van rálátásom. Ezért előre bocsátom, hogy az általam leírtak nem mások, mint a saját tapasztalataim és véleményeim. Nem több és nem kevesebb. Ahogy Juhász József mondaná: Nincs nálam a bölcsek köve! Ezzel kívánok mindenkinek hasznos időtöltést olvasás közben.

Tari József vagyok. A Szeged melletti Sándorfalván élek. Foglalkozásomat tekintve élelmiszerbiztonsági felügyelő mérnökként dolgozom. Állategészségügyi szakközépiskolát végeztem 1989-ben, majd állattenyésztő üzemmérnök diplomát szereztem 1992ben Hódmezővásárhelyen. 1994-ben helyezkedtem el az akkori Csongrád Megyei Állategészségügyi Állomáson. 21 évig élelmiszerforgalmazás és vendéglátás, piac élelmiszerhigiéniai felügyeletét láttam el, majd 2015-től húsüzemek, vágóhidak, tejüzemek megyei hatósági felügyelete. 2005. évben szereztem szaküzemmérnöki diplomát élelmiszerhigiéniából. Amióta az eszemet tudom, gazdasági haszonállatokkal foglalkozom. Gyerekként az állatok mellett nőttem fel a szülői házban. A pályaválasztásom ezért nem volt kérdés! 2004. év óta foglalkozom törzskönyves Puli tenyésztéssel. A középsikola gyakorlatok alatt a munkáján keresztül szerettem meg a fajtát. Aranykoszorús mestertenyésztő vagyok. 2008. év óta foglalkozom komolyabban a Puli ősfoglalkozásával, 2010. óta rendszeresen a magyar terelő pásztorkutyák terelés képzésével és tanításával. Saját Racka juhaim és tejelő kecskéim képezik a baromfik (libák, tyúkok, fürjek) mellett a háztáji gazdaságot. 2009. évben kezdtem el egy új még nemzetközileg nem elismert magyar terelő kutyafajta, a Sinka munkájával, tenyésztésével foglalkozni. Szinte a világ minden táján él már tőlem származó Puli. Az állattartás, pásztorkodás az életformám.

Szemlélet Az írásom témája a modern kori tenyésztési elvek és a funkció, mint használat összefüggései, különbségei, párhuzamai és ellentétei. Sajnos napjainkra már jobban bővelkedik e két terület különbségekben, mint hasonlóságokban, Ezért is szükséges beszélni róla, hogy az urbanizált kutyatenyésztés során túlságosan ne rugaszkodjunk el modern elképzeléseinkkel a rögös valóság eredeti talajától. Az egyik egy pedigrés, igazolásokkal, bizonyítványokkal övezett hivatalos világ, a másik egy mindennapokban gyakorlatilag igazolt olyan világ, ahol a papír a legkevesebbet számít. Eképpen a két világ szemlélete is merőben más lehet, hacsak hasonló eszmecserével nem közelítjük egymáshoz a kettőt. A modern tenyésztés a fajtatisztaság igazolványa mellett leginkább a származás örökletes oldalával, annak bizonyításával és vizsgálataival foglalkozik. A funkció hívei pedig a mindennapi gyakorlat használati megfelelőségével. A két halmaz csak részben és bizonyos területeken találkozik, fedi egymást. Már maga a szemlélet és megközelítés is különbözik, mert a modern tenyésztők a kutya oldaláról közelítenek, míg a funkció szerint a kutya nem más, mint egy eszköz, aki az ember segítségére van a munkában. Bármennyire is szeretnénk egy asztalhoz ültetni a két oldalt, az csak akkor lesz eredményes, ha mindkét fél szeretné megérteni a másikat. Nem lehetetlen vállalkozás, több eddigi sikeres példa van rá. A magam részéről én erre akkor jöttem rá, amikor a modern kori tenyésztést a használat és funkció oldaláról kezdtem el megérteni. Ennek érdekében születtek-e sorok. Amely során nem teszek mást, mint a

tenyésztés fontos témaköreiben egymás mellé teszem összehasonlításul a két világ szemléletét gyakorlati példákkal és saját tapasztalatokkal körbejárva. De a következtetésekre a kedves olvasónak kell rájönnie. A két eltérő szemléletről csak annyit, hogy a darázsfészekbe nyúló téma során szoktam mosolyogni, amikor a modern kutyatenyésztők leírják, hogy kilátogatnak terepre és elkezdenek polemizálni, hogy ott melyik kutyának milyen a faroktartása, szögellése, mennyire qvadratikus. Uram bocsá rosszabb esetben még tanácsot is adnak a kutyatartónak degradált pásztornak, hogy mivel etesse, hogy tartsa a kutyát, vagy miket csináljon meg ahhoz, hogy jól működjön. Hová

KuvaszNet építsen gyakorló terelő karámot, vagy kennelt az őrkutyának. Ugyanígy mosolygok, amikor a jószágtartók elmesélik, hogy meglátogatták őket a kutyájuk tenyésztői és leírják, hogy mennyire nem értenek a juhokhoz, marhákhoz. Ráadásul a gazdaságuk nem terep, hanem az életformájuk! A szemléletbeli különbség legelső példája az, hogy a modern kutyatenyésztés a kutya oldaláról közelítve próbálja megfogalmazni, formába, pláne szabályokba önteni azt, hogy az embernek miket kell megtennie ahhoz, hogy az adott kutya funkció szerint jól működjön. A használat képviselői pedig a cél és feladat felől közelítenek, hogy milyen - ha úgy tetszik kitenyésztett - kutyára van szükségük, hogy a saját körülményeik, adottságaik, lehetőségeik mellett a kutya segítségükre legyen a jószágok őrzésében vagy a terelésben. Nagy különbség, mégis a megoldás akkor lesz eredményes, ha a modern tenyésztők próbálják meg megérteni először a másik felet. Miért? Egyrészt azért, mert a használati kutya tenyésztése talán nem elefántcsont torony! Azaz az általuk tenyésztett fajta eredendően valami funkció érdekében alakult ki és nem fordítva. Az elefántcsont toronyban persze elbeszélgethetnek a modern tenyésztők egymás között elméleteket gyártva magyarázatul saját bizonyítványaikra, de a többségi lényeget úgyis a funkció fogja eldönteni. Hogy alkalmas és működik vagy sem. Ami az adott kutya fajta funkciójának megváltoztatását illeti pedig az a véleményem, hogy többen próbáltak már meg fából vaskarikát csinálni, de nem sikerült! Az urbanizáció, az evolúciós elvárások persze változtatnak egy-egy kutyafajta használatán, de a magyar pásztorkutyák funkciója nem múzeum! Vagyis van szükség a megfelelőségre.

2017. szeptember

szukák ivarzási ciklusa, fogamzóképessége torzul. A nemzetközileg el nem ismert magyar terelő pásztorkutya fajtáknál ez a mesterséges beavatkozás ismeretlen! Olyannyira, hogy saját barangolásaim során nem volt ritka a tíz feletti alomszám egyetlen elcsípett fedeztetésre több száz kilométer távlatából. Ha a modern tenyésztés hamarosan nem húz egy határvonalat ebben a tekintetben, akkor egyre gyakoribb esetek közé fog tartozni, amikor a több száz kilométer megtétele után a fedező kan mellé fekszik az ivarzó szukának. Függetlenül attól, hogy vagy a kan nem hajlandó fedezni, vagy a szuka nincs optimális időben. Nagyon lényeges különbség a két tábor hívei között a haszonelvűség. Pedig mindkét esetben az erkölcsi haszon a tenyésztett utód. Csak a modern tenyésztés akár a modern lehetőségekkel is azon fáradozik, hogy minél több utódot életben tartson. Míg a funkció szerint pedig csak a jó utódok maradnak, de a szelekció során tényleg csak a jók maradjanak. Kisarkítva a modern tenyésztési égisze alatt sokszor életben tartják talán még az életképtelent is. A használatban pedig amelyik életképtelen, a rideg bölcső alatt az nem marad életben, ezért nem is szaporodik. Rideg bölcső alatt is persze mindenki mást ért. A rideg bölcső sem jelenti a szánt szándékos állatkínzást. Többen kérdezték tőlem, hogy például a Sinka ellése miért olyan, hogy nem igényel emberi beavatkozást? A szülő anya kirágja a magzatburkot, kiissza a magzatvizet, elrágja a köldökcsonkot és miközben emlőre húzza a kölyköt, a tarkóján megcsípi, hogy felsírjon, és végül feltakarít maga után mindent, a saját vérét is. Én erre mindig azt szoktam válaszolni, hogy a puszta közepén az oldalára fordított olajos hordóban szülő kutyák közül, amelyik nem ilyen, az nem marad életben. Szándékosan kisarkított példa az infra lámpa alatt sterilizált ellető ládában végzett szülészeti segítségnyújtáshoz képest, amikor az ember tépi fel a magzatburkot, fertőtleníti a köldökcsonkot, és tartja az emlőn a törölközővel szárazra törölt kölyköt, hogy szopjon.

Párosítás A modern technikák már lehetővé teszik azt, hogy az adott kutya fajta tenyésztése térben és időben független legyen a kutya akaratától. Ez mindaddig helyes út, amíg a modern technika lehetősége a tenyésztési célt szolgálja. Amennyiben használati kutya fajtáról beszélünk, akkor pedig nem kérdés, hogy a tenyésztési cél elsősorban a funkciót jelenti. Az elv akkor kezd félre menni, amikor a modern technikát arra kezdik el használni, hogy olyan kutyákat vigyenek a tenyésztésbe, akik valójában erre nem lennének képesek. Saját tenyésztési tapasztalatom, hogy a természetben semmi nincs következmények nélkül. A párosodni képtelen kutya tenyésztésre alkalmatlan. Ha mégis a modern technika segítségével tenyésztésbe visszük, akkor a következő válasza a természetnek az lesz, hogy a kanok már spermát sem hajlandók adni mesterségesen sem, a

Mindez persze nem azt jelenti, hogy kánikulában szándékosan nem árnyék alá tesszük a kutyaólat, vagy nem teszünk szalmát csikorgó hidegben a kutya alá, mert én a gazdájuk kemény vagyok… A párosítások során valóban kőbe vésett szabály, hogy sast csak sasok nemzenek, de ami jó nekem az nem biztos, hogy jó mindenkinek. A pásztorkutyák munkájának mindkét területén érvényes, hogy a funkciónak számos összetevője és árnyalata van. A

KuvaszNet modern tenyésztés kiállítási szemléletében gyakori látási hiba, hogy csak a champion kutyák nemzenek. A használatban ez végzetes hibához vezethet. Elsősorban nem a beszűkülés miatt, hanem minden jószággal foglalkozó ember, aki pásztorkutyákat használ tudja, hogy milyen kutyái vannak, azoknak mik a gyengéi és miben szeretne rajtuk javítani. Természetesen ez a küllem tenyésztésben is megvan, csak hajlamosak vagyunk egy győztes kutyát ideologizálni, hogy egyrészt azért győztes, mert annak minden tulajdonsága győztes, másrészt feltételezzük, hogy jól is örökít. Használatban inkább a megfelelőt a javító hatásúval szabály az érvényes. Méghozzá speciálisan azokban a belső tulajdonságokban, amire az adott helyen, adott közegben és környezetben szükség van.

2017. szeptember

küzdenie. Meglepően drámai következményei vannak, ha egy nemzedékek alatt prémium etetéshez szokott kutyát kiteszünk annak, hogy többet is kell dolgoznia kategóriákkal rosszabb minőségű bevitellel. A kenyérhéjat, konyha maradékot is jól hasznosító használati kutya is drámai változásokon megy keresztül, ha elkezdjük elit táppal tolni. Modern világunkban több laikus embernek megtetszett és hazavitt Sinka bánja ezt széles háttal, totyogó járással, behízott nyakkal, mert valakinek megtetszett a szilajsága, hazavitte, munkanélküliségre kárhoztatva elkezdett neki mindent megadni. A két kategória ezért teljességgel összehasonlíthatatlan. E tekintetben valami olyasmire lenne szükség, ha már szeretnénk hasonlítani, mint a haszonállatok saját teljesítmény vizsgálata azonos körülmények között. Természetesen az igazság valahol a két szélsőség között van.

Terelésben például nem szokás két erős kutyát forogtatni, mert azok utódai már lehet, hogy átlendülnek a ló túloldalára. Egy pásztor ember a mindennapi használatban nem fog a kutyához alkalmazkodni és idomulni. Neki van egy körülménye és ráadásul egy karaktere is. A kutyának kell ehhez passzolnia és simulnia.

Mert hoztam már haza saját tenyésztésű Pulit úgy, hogy a standard átlag 15 kg helyett 4,5 kg volt, dugig tele bélféreggel. A pásztorkutyák táplálásával kapcsolatban a legnagyobb kisarkított szélsőség az étvágytalan, válogatós kutya! Az ilyen kutya motivációja szempontjából is mérvadó, ami nélkül nincs funkcionalitás! Miért nincs?

Táplálás és kondíció A modern kori tenyésztés megteremtette magának a kutyák táplálásában a modern eszközöket. Ez a funkció világában sajnos a pásztorkutyák esetében messze nincs így. Nem beszélhetünk olyan sportkutyákról, akik nyájat őriznek vagy terelnek, és ezért speciális csúcs minőségű táplálásban részesülnének. Ellenkezőleg! az egyik legnagyobb kontraszt a két terület között pont az, hogy a modern kori kutyázás világában olyan prémium táplálásban részesülnek az állatok, hogy nemhogy maximálisan igyekeznek a genetikai adottságokat kiszolgálni, hanem még azon is túl. A pásztorkutyák használata során pedig szintén a ki szolgál kit, és a ki van miért elv érvényesül, ahol a prémium tápok helyett a pásztorkutya maradékot, dögöt, savós korpát eszik. Ennek két nagyon fontos következménye van, ami eltérés is a modern kutyázás világától. Egyrészt nemzedékről nemzedékre a használati pásztorkutyák evolúciójában a takarmányhasznosítás folyamatosan javul. Másrészt az éhes, anyagcsere deficitben élő kutya motiváltabb. Felkel a kutya, ha megéhezik!

Szoktam mondani, hogy a farkas sem gondolkodik melankolikusan az áldozata lelki világán. Eképpen szomorú tény, de igaz, hogy a modern világunkban a csúcs takarmányt fitymáló kutya eredeti közegében nem jutna szerephez a tenyésztésben, mert éhen halna és az első kihívást, hogy ennie kell nem élné túl. Ez is egy szelekciós szempont a használatban. Igaz, hogy már a modern kutyázás is felismerte azt, hogy nem biztos, hogy egészségesebb az, ami mesterséges. Terjedőben van az úgynevezett BARF táplálás, ami természetes és nyers eledellel táplálja a kutyát. Funkcionális anatómia Magyar pásztorkutyáink – legyen az őrző vagy terelő kutya – fajta standardja azt az állapotot rögzíti, amikor az egyes leírt és meghatározott fajták még dolgoztak eredeti közegükben. Ezért a standard ebben a tekintetben nem más, mint annak a külső megjelenésnek a meghatározása, amire az adott fajta kialakult.

A modern kutyázásban sem szokás jóllakott kutyával dolgozni a kutyaiskolában, mert a motivációja nem lesz elég a kiképzéshez. Ezért aki a két életformát szeretné összemosni, összefésülni, annak ez a legelső akadály, amivel meg kell

KuvaszNet Ezért szinte minden modern kori standardváltoztatás ezzel szembe megy, ez ellen hat, ha akarjuk, ha tetszik, ha nem. Kivételt képez ez alól olyan standard szigorítás, amely a homogenitást, vagy a fajta jobb egészségét szolgálja.

2017. szeptember

egy bizonyos munkára bevált egy megjelenési forma, akkor annak a forma jegyeknek használati jelentőséget tulajdonítanak, jó munkaképességgel azonosítják és minél többen törekednek arra, hogy náluk is olyan kutyák dolgozzanak. Így válnak a típusjegyek lassan, fokozatosan fajta bélyegekké.

Egy-egy fajta kialakulása a gyakorlatban sincs másképp. Például a Sinka fajtává válása ugyanazt az utat járja végig, mint hajdan a Pumi vagy a Mudi.

A gyakorlatban a funkciónak megfelelés és a pásztorok esztétikája mellett létezik egy harmadik szempont is, ami hatással van a megjelenési formára. Ennek egyik eklatáns példája a Májzli - sváb kopasz németpuli – ami a szőrtelenség genetikai defektjét hordozza nemzedékről nemzedékre, kifejezetten erre szelektálva és tenyésztve. Ami esztétikailag olyan ronda, hogy már-már szép, de annyi bizonyos, hogy a hozzá nem értő laikusok betegnek vélik, és nem utolsó sorban eszük ágában sincs ellopni!

A funkcionális testfelépítés azt jelenti, hogy arra a használati célra az a bizonyos megjelenési forma vált be a legjobban. Másrészt azért létezik két fontos ellentét ebben a modern kutyás világ és a használat hívei között! Történetesen a két ellentét az alábbi: Nyilvánvaló, hogy az eredeti funkció szelekciója, kitenyésztése nélkül nem lenne az adott fajta a modern világ számára, hiszen magyar fajták esetében évszázadokon át kialakult és használt típusról beszélhetünk. Tehát a modern kori kutyázás abból táplálkozik, amit a funkció kitenyésztett és kialakított.

Tehát ha fogalmazhatok így, akkor nagyon is kulcskérdés, hogy egy használati fajta standardja mit fogalmaz meg és miben változtatnak rajta. Természetes, hogy a modern kori igények lobbiznak a változások érdekében, de attól függetlenül, hogy a pásztorkutyák tenyésztése nem múzeum mégsem szabad kitenni a fajtákat a divatnak.

Az is nyilvánvaló viszont, hogy a modern standardizáló világ nélkül pedig ez az évszázadokon át szelektált és kitenyésztett forma, típus nem lenne rögzítve, hanem folyamatosan változna, és talán egy nagy közös olvasztótégely alakult volna ki. Tehát a funkció nem törődik a fajtával, hanem szemrebbenés nélkül azonnal keresztez, ha az érdeke úgy kívánja.

Nálam kerestek már úgy Pulit, hogy az előszobában a cipős szekrény ezüstszürke, a lábtörlő grafitszürke és ehhez harmonizáljon a kölyök színe is. Ha a standard, azaz egy fajta szentírása, nem törődik a használattal, akkor a funkció és a forma azonnal szembe, ellentétbe kerül egymással, mert megszaporodnak a képességtelen kutyák a fajtában.

Nem szembe állítva a két felet, mert kár is azon vitatkozni, hogy melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás! Hiszen hiába írja le a standard egy használati fajtánál, hogy a testfelépítése legyen qvadratikus, ha futás közben a térdkalács belever a bordakosárba. Kisarkított példa a Puli esete, mely a fajta elvárt megjelenésének megfelelve földig érő tincsekkel a saját szőrét ugrálva át a juhot nem éri utol. Jól emlékszem az első ilyen esetre, amikor a kiállítási szőrben lévő Pulim már abban elfáradt, hogy kisétáltunk a nyájhoz a legelőre. De nem kell ehhez terelni, mert a probléma hasonló az agility sportban is, ahol a teljes szőrben lévő Puli előbbi ok miatt futam időt veszít, és verőhibát vét. A samponnal és hintőporral fehérített pásztorkutyák szőre meg a használatban úgyis koszos lesz. A fekete Kuvasz és Komondor hívei pedig még biztos nem próbáltak éjjel a kutyának segíteni a jószágok őrzésében.

Képesség A funkció világában ez nem kérdés! Nem is lehet, hiszen alap! A képesség felmérésével, vizsgálatával, és pláne igazolásával a modern kutyás világ kezdett el foglalkozni. Igazolván azt, hogy a modern világban nem funkció szerint használt kutya képes lenne-e az eredeti használati célra. A használat világában ezért ilyen nincs, mert ha nem képes, akkor nem használják. Persze napjainkban már akad terelő képességvizsgás Sinka is, ha a mindennapokban nem terelésre használják, de a pásztorok nem hívják Sinkának azt, amelyik nem képes terelni.

A pajzsra emelt fajtává válásban a funkcionális anatómia mellett magyar pásztorkutyák esetében nagy jelentősége van a pásztor szépérzékének is! Hiszen ha

KuvaszNet Mivel pásztorkutyákról beszélünk, ezért meg kell jegyezni néhány fontos dolgot a képességgel kapcsolatban.

2017. szeptember

Sokan azt is félre értik a modern kutyások közül, hogy a képesség ugyan felkészülést igényel, de nem tanult viselkedés. A nyáj mellett végzett engedelmes munka nem terelés, és a jószágok mellett végzett őrző-védő munka nem nyájőrzés.

A pásztorkutyás tulajdonságok egy sokrétű, sokoldalú olyan tulajdonságokat magában foglaló halmaz, amelyek egy része abszolút nem mérhető. Ezért ezek a képességek nem definiálhatók egy igazolásban.

A modern kori képesség vizsgálatoknak abban van nagy jelentősége, hogy a fent leírtakat egyértelműen elválassza, elkülönítse egymástól.

Őrző pásztorkutyáknál kiragadott példa erre a kötődésük a nyájhoz. Független és objektív vizsga rendszerben nem felmérhető! Imitált szituációkban a nyájtól függetlenül a feladatot bármely őrző-védő fajta teljesítené. De soha nem kötődne a nyájhoz, gulyához, mert nem pásztorkutya.

Két képességvizsgával rendelkező kutya nem jelent garanciát arra, hogy a tenyésztésben az utódaik képesek lesznek. Két használatban bizonyított kutya viszont már igen, de arra, hogy jók is lesznek, még abban az esetben sincs garancia.

Hajlamos a modern kutyás világ a képességet abszolút és teljes mértékben örökletesnek titulálni, holott ez messze nincs így. Tudjuk, hogy a képesség meglétében a környezetnek óriási jelentősége van, hogy kifejlődjön, felszínre törjön, uram bocsá elősegítse vagy éppen csírájában megölje azt. Eképpen az ösztön sem kizárólagosan örökletes, hanem a környezet által befolyásolt.

Ezért csodálkozik a modern kutyás világ azon, hogy két képességvizsgás szülőtől származó kutya nem felel meg a vizsgán. Ugyanakkor két dolgozó szülőtől származó kutya pedig alkalmas lesz, ha jól nevelik. Tudom őrző pásztorkutyásoknál létezik egy meddő vita az ösztönnel kapcsolatban, ezért most sem hagyom ki, hogy darázsfészekbe ne nyúljak! Ez pedig a zsákmány ösztön kérdésköre.

A képességben a funkcionalitásnak óriási szerepe van, hiszen valójában nem más, mint az ősök emlékei az adott kutya viselkedésében! Soha életében jószágot nem látott Puli honnan szedi elő viselkedés mintáit, amivel hajtani kezd? Onnan, hogy évszázadokon át erre használták.

Jókat szoktam mosolyogni azon, amikor a modern kutyás világ képviselői vitatkoznak azon, hogy az őrző pásztorkutya táljából a tyúkok is csipegethetnek, de ugyanakkor büszkeség, ha elfog egy vaddisznót vagy rókát, és nem utolsó sorban esküdt ellensége a macskának. Szintén a modern kutyázás e képviselői állítják, hogy ugyanakkor a terelőkutya biztos zsákmányos, de ha a nyájat ott hagyja egy nyúl után, akkor az súlyos hiba.

Mosolyogva szoktam hallgatni azon véleményeket, miszerint egy képesség vizsgára abszolút nem kell felkészülni, hiszen a kutyában vagy benne van vagy nincs genetikailag. Erre mindig az szokott lenni a válaszom, hogy nem kell meglepődni, amikor egy ketreces tartásban letojt tojóhibrid tyúkot haza visz valaki, és az megrémül a kukoricaszemek látványától. Idő, hozzászoktatás, türelem szükséges ahhoz, hogy az ilyen tyúk elkezdjen kapirgálni.

Ismét csak azt tudom mondani saját tapasztalatok alapján, hogy a probléma a meddő vita során abban van, hogy sokan az alapvető fogalmakkal nincsenek tisztában és többen nem látják a fától az erdőt. Mert az őrző pásztorkutya táljában a gazda saját tyúkjai csipegetnek, és szintén nem a saját macskát kapja el. Számos olyan terelő kutyáról is tudok, aki úgy él, hogy otthon nem bántja a tyúkokat.

Még egy fontos dolog a képességgel kapcsolatban, amiért a funkció világa alapból nem törődik ezzel, hiszen elvárás, hogy lennie kell. Sokan tévedésbe esnek a modern kutyázásban is abban a tekintetben, hogy a képesség nem jelenti azt, hogy a kutya munkára, használatra alkalmas!

Nem is tisztem nekem a vitát eldönteni, csak a magam véleményét tudom ebben a témában elmondani, hogy én szeretem a zsákmányos kutyákat, mert jól motiválhatók, és szeretem a jól nevelt kutyákat, akik tudják hol a helyük a világ rendszerében.

A terelő képesség vizsgás kutyával ha elkezdenek dolgozni, akkor esetenként alkalmassága akkor dől el, amikor a tanítás során elkezdik a viselkedését megszorítani. A használatban pedig csak a jó kutyák maradnak.

KuvaszNet Az ösztön és képesség tehát szép dolog, pláne ha igazolt, de a rendszeres használat nevelést, képzést igényel, akár aktív (tanítás), akár passzív (tapasztalás) értelemben.

2017. szeptember

hagyományos régi, ha működik! Mert a modern kutyás szemlélet is ferde szemmel tekint a régire, elavultságtól a kínzásig fokozva véleményét, de az nem vitatható el, hogy pásztornemzedékek óta következetesen működik.

Képzés Mint említettem a képességek tárgyalása során lehet a kutya építéséről vitatkozni, de több olyan pásztorkutyás tulajdonság létezik, amiket egészen egyszerűen nem lehet megtanítani.

Ahány téma merül fel evvel kapcsolatban, az megannyi darázsfészek, hiszen szintén kifejezetten az őrző pásztorkutyás körökben életfogytig vita téma az épített pásztorkutya.

Elég hülyén nézne ki például az őrző kutyákkal dolgozó pásztor, aki a nyáj védelmében a nyáj körül a kutyákat helyben maradással körben lefektetgeti. Hiszen ezt a nyájhoz kötődő őrző pásztorkutyák ösztönösen így teszik. De számos ilyen példa van. Terelő kutyáknál sem lehet a kutyának megtanítani, hogy behajtáskor ösztönösen úgy helyezkedjen, hogy a behajtott jószág ne jöjjön vissza ki. Erre ösztönösen kell ráéreznie, mint arra, hogy legeltetéskor az ember árnyékába feküdjön.

Nem foglalnék állást most sem az egyik vagy a másik tábor mellett. Ismét fogalomzavar jelei mutatkoznak, és általában modern kutyás körökben, ahol a pásztorkutyasors helyét és szerepét az ember igyekszik mesterségesen átvenni. Mert tetszik vagy sem, de a pásztorkutyák sorsába a nevelés, tapasztalás ugyanúgy beletartozik, mint az ember. Tehát a használatban ezeket a kutyákat nem más, mint a sorsuk építi életük során. Ha ez hiányzik a modern világban, akkor az ember igyekszik a saját esze, elképzelése szerint pótolni ezt, de már sajnos mesterségesen. Arról nem is beszélve, hogy néhányan túlbizonyítási kényszerben szenvednek, ami már messze nem valós.

Hozzá teszem, hogy modern tanítási elvek ide vagy oda, de a használatban, amelyik kutya ezt nem tudja, annak nem is tanítják. Igen széles a kutyák építésének palettája a pozitív megerősítés klikker használatától, a különböző finom jutalomfalatokon keresztül, a rosszat csinált kutya műanyag kannával hadonászó kirekesztésén, vagy bála madzaggal történő akasztásos büntetésén át, az itató vályúba beleivott kutya bugyborékoló víz alá taposásáig.

A modern kutyázás világában számos forradalmian új és kellően urbanizált módszer, eszköz éli virágkorát. Ebben a témakörben is rendkívül erős a kontraszt a funkció szerinti használat világával. Pásztorkutyáink eredeti közegében e nevelési és képzési módszerek meghatározói maguk a pásztorok. A maguk nézetével, világával, szemléletével és hagyományaikkal. A hagyományok olyannyira erős részt képviselnek ebben, hogy bármi új a modern világból elég nehezen ver gyökeret.

Annyi bizonyos, hogy a modern képzési módszerek hatására a fajtákon belül a konyhanyelven érzékenyebb lelkületű kutyák is boldogulnak, míg való, hogy a rideg hétköznapi funkcionalitás oltárán az ilyen kutyák kiszelektálódnak. A használati képzési hagyományos metodika tehát egy szelekciós szempont is, mint különbség. Nem mennék bele a vitába, hogy melyik a jobb, célra vezetőbb, hasznosabb, eredményesebb, csak mint különbséget említettem meg. Ahogy a táplálásnál, úgy a képzésnél is a funkció világában az érzékeny lelkületű kutyák nem jutnak szerephez a tenyésztésben, annak ellenére, hogy a modern kutyás világ módszereivel pedig igen. Ha úgy tetszik ez szintén egy léc a használatban, amit a képesség során a kutyának át kell ugornia.

Lényeges különbség szintén, hogy amíg a modern nézetek szerint a kutya életének építésében legjelentősebb szerepet az ember képviseli, addig a használatban az ember ennek csak egy része. Az ember, aki maga is alkalmazkodik a természet egészéhez. Jól emlékszem, amikor nyári rekkenő melegben szándékosan kipróbáltam, hogy vajon a suba olyankor is szigetel-e, és a viselet ismerőinek tekintete egyet mondott rám tekintete: - Ez bolond!

Mindenki maga döntheti el, melyik utat választja, csak működjön. Számadó gulyásoktól hallottam a reggeli munka kiosztásnál:

Így sok esetben a funkció világának a modern értékrend bolondnak tűnhet.

Nem érdekel, hogy oldjátok meg, de meg kell csinálni.

Én a magam részéről azt szoktam mondani, hogy bármi módszer jó lehet, legyen az újvilági modern, vagy

KuvaszNet Visszakanyarodva az írás elején tárgyalt szemléletbeli különbséghez, amíg a modern kutyázás hívei azon elmélkednek, hogy a kutya miként tudna megoldani egy feladatot, addig a funkció világában ott az élő feladat, amit kutyával meg lehet oldani.

2017. szeptember

adott közegben, az adott elvárásoknak. Őrző pásztorkutyáknál mondjuk elég nehezen tudom elképzelni a kész kutya zökkenőmentes, rövid időn belüli kötődését a nyájhoz, gazdához, birtokhoz. Míg terelő kutyáknál sokat számít a vezényszavak, parancsok, jelzések hasonlósága.

A két szemlélet közelítése nehéz feladat, mert napjainkban nehezen tudom elképzelni, hogy a pásztorok jutalom falatos övtáskával járnának, vagy tereléskor hosszú pórázt tennének a kutyára, esetleg a kutyát cérnavékony hangon dicsérgetnék. Ez azért fontos a modern kutyázók számára, mert ha az általuk képviselt fajta képesség megfelelőségét erőltetik, akkor számolni kell a szemléletkülönbséggel, hogy a mesterséges közeg félre viheti az embert.

A modern kutyás világ mesterséges módszerei több fajtánál uniformizálták a követelményeket. Így az elvárások szabályszerűek és azonosak. De ez a funkció világában másképp van. Aki kutya betanítással foglalkozik tudja ezt, és azt is tudnia kell mit várnak el a kutyától, akit betanít, mert lehet, hogy ellenkező irányba megy el a folyamat. A képzés és tanítás tárgyalása során is meg kell említeni, hogy fontos az egyensúly a modern világhoz alkalmazkodva, mert ez a terület is változik a történelem előre haladtával. Nyájőrző kutyáink ritkán védenek napjainkban haszonállatokra támadó ragadozóktól, a vándoroltató legeltetésnek már csak néhány kirívó képviselője maradt. Így ezek a kutyák napjainkra tanyák, majorok, birtokok őrzését látják el, ami új követelményeket támasztott a munkájukban.

Erre egy példa a marhás hajtó kutyák világából, hogy minden nemű modern kiképzési módszer azzal kezdődik, hogy a kutya láb mellett közlekedjen, míg marha tereléskor ez óriási hiba, hiszen a marha haragszik a kutyára, ezért ha az láb mellett van, akkor az embert veszélyezteti. Ugyanilyen ellenpélda az, hogy a modern képzett kutyák nyitottabbak, urbanizáltabbak, ezért szinte bárhol bármikor képesek teljesítményükre. A pásztorok világa egy eléggé zárt világ! A használati kutyák tetemes része soha életében ki sem mozdul eredeti közegéből. Otthon a saját birtokon lehet, hogy szépen teljesít, de idegen helyen (akár felmérés, képesség vizsgálat céljából) úgy besokkolhat, hogy semmit nem hajlandó csinálni. Szemléltetve ezzel a különbséggel a modern és a funkció szerinti világ különbségeit, amikkel számolni kell.

Terelő pásztorkutyáinknál ilyen hasonló jelentős változást okozó tényező volt a belterjes gazdálkodás megjelenése, ahol parcellázott művelt területek között kell legeltetni. Általánosan elmondható a pásztorkutyáink munkája tekintetében, hogy a verseny igen nagy, mert a modern kutyás világ magával hozta azt, amit az élet más területén tapasztalhatunk, hogy ma már bármi könnyebben elérhető. Pásztorkutyáinknál ez vonatkozik a külföldi vetélytársakra. A külföldi vetélytársak nem ellenfelek, hanem nagy nyomást gyakorolnak a modern világban a hazai követelményekre, pláne megfelelőségre.

Nagyon jelentős probléma, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy pont ezek miatt általános tény, hogy magyar pásztorkutyáink elég nehezen illeszthetők be a modern kiképzési rendszerekbe. Egygazdásak, másképp motiválhatók, idegen helyen alapból bizalmatlanul viselkednek. Ezért fontos, hogy ha már a rendszer sok esetben mesterséges maradt napjainkra, akkor az legyen speciálisan rájuk szabott rendszer.

De ha már a verseny szóba került, akkor fontos megemlíteni, legfőképp a terelő kutyák esetében, hogy a nemzetközi versenyek egyrészt sok esetben merőben más követelmény rendszert támasztanak, másrészt pont ez okból jelentősen befolyásolják, hatással vannak a funkció világára.

Az őrző pásztorkutyásoknál kevésbé, de a terelőkutyásoknál gyakori vita téma a kölyök kutya versus betanított kutya témája. Külföldi fajtáknál nem vagyok eléggé tájékozott, de ott több olyan esetről is tudok, ahol a kész, betanított kutya működik. Működik magyar pásztorkutyáknál is, csak az esetek többségében sokszor hallani, hogy akkor sem dolgozik úgy a kutya, mint avval, aki betanította. Tény és való, hogy ha a bevésődés korszakát is bele vesszük, akkor a legjobb ha kölyök kortól tanul bele a kutya az

Sajnos az őrző pásztorkutyák tekintetében a modern kutyázás ma még nem tart ott, hogy ilyen versenyek gyakoriak lennének, de a jelenség már náluk is tapasztalható. Nemzetközi szinten magyar kutyáink szintén nehezen beilleszthetők a pásztorkutyás versenyek rendszerébe,

KuvaszNet mert eredendő munkájuk, stílusuk eltér, ami miatt kizárást kapnának. De ma már a funkcionális használat hívei is képviselik magukat a modern kutyázás versenyein. Tehát e tekintetben is közelít a két szemlélet egymáshoz.

2017. szeptember

legtöbb fajtát azonos, hasonló szabályrendszernek megfeleltetni. Mi sem egyszerűbb, hiszen így nem kell a specialitásokkal külön foglalkozni. Magyar pásztorkutyáink egyébként alkalmasak lennének erre, el is indult egy ilyen trend. Csak egyrészt ez a szelekció pont azt veszi el, ami speciális, csak a fajtáinkra jellemző és egyedi. Másrészt ha lenyirbáljuk az eltéréseket, különbségeket, akkor sem lesz olyan sikeres, eredményes a kutya, mint amilyen fajtákra eredendően a szabályrendszert kitalálták.

Speciális Tény, ami a magyar pásztorkutyákra kifejezetten igaz, hogy nem valók mindenkinek, és nem valók akárkinek! Nem is kell a modern kutyázás legnépszerűbb babérjaira törekedniük, hiszen történelmük megért már hasonlót, aminek káros következményei lettek.

Magam vettem már részt Pulival, és Sinkával is Interbreed Traditional Style munkavizsgán és versenyen. Vannak is tőlem származó, saját tenyésztésű Pulik, akik szépen teljesítenek ebben a mezőnyben. Csak az én fülemnek még idegenek magyar kutyának a Go away! Come back! Light down! vezényszavak.

Tudom, hogy a modern kor urbanizálása felé vezet az evolúció, amire egészséges mértékben szükség is van, hogy ezek a fajták ne vesszenek el, de ne felejtsük el sosem, hogy ezek a kutyák modern megfelelőségüket a múltjukból gyökerező szelekciós elvárásoknak köszönhetik.

Jelenség és elképzelés magyar pásztorkutyák esetében is a külön show és külön munka változat tenyésztésben történő szétválasztása. Ezt a magam részéről nemcsak a kevés egyedszám miatti végzetes kettészakadás miatt tartom nem jó gondolatnak, hanem okulván más hasonló fajták problémáiból ennek következményeitől féltem a magyar pásztorkutya fajtákat.

Ha napjainkban egy magyar pásztorkutya ügyesen ugrik, táncol, vagy csak okosan behozza az újságot, oda hozza a papucsot, azt annak köszönhetjük, hogy elődeit évszázadokon át munkára szelektálták! Ezt soha nem szabad elfelejteni.

A múltba révedés helyett az én gondolatom az, hogy amennyiben speciális szabályrendszert, követelményeket támasztunk és dolgozunk ki magyar kutyáinkra, akkor fontos, hogy azok egyrészt legyenek életszerűek, másrészt a kor szabta feltételeknek megfelelőek. Nem megtagadva a múltat és nem elrugaszkodva attól, hanem ellenkezőleg, pont arra támaszkodva, alapozva. Elindult és folyik ilyen kezdeményezés, aminek óriási jelentősége van!

Funkció és használat nélkül is léteznek, élnek fajták, melyekből van több ezer. Magyar pásztorkutya fajtából nincs több ezer, csak éppen annyi, amennyit a magyar történelem kialakított csak rájuk jellemző tulajdonságokkal. Véleményem szerint ahogy népszerűbb fajták nemzetközi szinten megteremtették maguknak a saját működő rendszerüket, úgy ezt a magyar pásztorkutyák esetében is meg kell tenni, el kell kezdeni és végig kell vinni következetesen. Rájuk szabott feltételekkel, követelményekkel, szabályokkal. Ez a folyamat elindult, kezdeti törekvésekkel, de a dandár része még hátra van.

Láthatja a kedves olvasó, hogy milyen sokrétű, szerteágazó a téma, amire felkértek, és amibe belenyúltam. De amíg a modern kutyázás világában azon vitatkoznak, hogy mennyire mélyen kell a funkcionalitással foglalkozni, addig a mindennapi használatban elmennek mellettünk és lelépnek bennünket ezen írásban boncolgatott okok miatt.

Meghívásra ellátogattam két egymást követő évben is Racka tenyészkos árverésre, ahol azt tapasztaltam, hogy a tenyészállatoknak igen nagy az ázsiója. Miért? Elsősorban nem azért, mert annyival jobbak lennének, mint a külföldi gazdasági árutermelő fajták. Hanem azért, mert a tenyésztői, tartói, használói, pásztorai fenntartanak maguk között egy világot! Modern kutyás berkekben hasonló jelenséget tapasztalhatunk (akár egy angliai Border Collie terelőkutya árverésre ellátogatva, vagy például a Németjuhász fajta munka rendszerében). Másik törekvés a funkció világában, hogy a fajták uniformizálódjanak, vagyis az egységesítés jegyében a

KuvaszNet

2016. szeptember

Tartalomjegyzék Drágossy Zsolt: Előszó – Forewords.......................................................................................................... 1. oldal Drágossy Zsolt: Mi a kuvasz jövője? – What is the future of kuvasz breed?............................................. 2. oldal Fekete György: A kuvasz jövője – The future of the kuvasz breed. .......................................................... 6. oldal Hajnal Gyöngyi: A Kuvasz hagyományos kultúrája – The traditional culture of kuvasz breed .................. 8.oldal Hudák Péter: A kuvasz fajta jövője – The future of the kuvasz breed ....................................................12. oldal Juhász József: Kuvasz típusok – The behavior types of kuvasz breed ......................................................13. oldal Dick Köster: The future of the kuvasz? – Mi a kuvasz jövője? .................................................................17. oldal Molnár István: Párosítások hatása a kuvasz jövőjére nézve – Different matings effects for the future of the kuvasz breed ...........................................................................................................................................23. oldal Pischoff Ferenc: A kuvasz jövője, ahogy én látom – How I see the future of the kuvasz breed. .............25. oldal Tari József: Tartalomhoz a forma Gondolatok a modern tenyésztés és a funkció összefüggéseiről ...........................................28. oldal Form for the content – Thoughts about correlation modern breeding and function

Alapította:

Juhász József Drágossy Zsolt Szerkesztette: Drágossy Zsolt Szerkesztő megjegyzései: A kiadvány csak az Interneten érhető el a www.kuvasznet.5mp.eu oldalon, nyomtatott formában nem jelenik meg. A teljes anyag, illetve a benne szereplő írások szabadon másolhatóak, terjeszthetőek a szerző és a forrás megjelölésével. Ha bárki úgy érzi, hogy a köz érdeklődésére számot tartó írása, fényképe van, küldje el, a kuvasznet@gmail.com email címre, a következő számban, számokban megjelentetjük.