Page 1


KÖSZÖNTÕ http://www.pte.hu

Kedves végzõs hallgató! Biztos vagyok abban, hogy lendületes és alapvetõen jó változásokat élhetett meg az utóbbi években a Pécsi Tudományegyetemen, hiszen az egyetemi évek a legmeghatározóbbak az ember életében. Remélem, kihasználta a PTE által nyújtott egyedülálló képzést és az olyan lehetõségeket, mint a Zenélõ, vagy a Táncoló Egyetem. Az elmúlt tanév azért is volt különleges, mert egyetemünk újkori történetének jeles évfordulóját, a Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének jubileumát ünnepeltük. Ugyanakkor maga az egyetem, a PTE is fejlõdött. Szentágothai János professzorról elnevezett kutatóközpontunkat 2012 õszén adtuk át, s megkezdõdött az aktív kutatói munka, mely már most több mint ígéretes. Az utóbbi két és fél évben a Pécsi Tudományegyetem megtriplázta az akadémiai munkacsoportjainak a számát. A patinás intézményi jelleg mellett egy olyan, nemzetközi szintû és piacosítható kutatásokkal rendelkezõ egyetemmé vált, mely címében és a gyakorlatban is kiérdemelte a kutatóegyetemi címet. Sok sikert kívánok Önnek mind a magánéletében, mind a karrier területén, s reméljük, hogy hallgatóként, oktatóként vagy akár kutatóként is visszavárhatjuk a Pécsi Tudományegyetem falai közé! Pécs, 2013. május

Bódis József rektor

PTE ALUMNI MAGAZIN 1


KARRIER A cél felé futsz? Interjú Lakner Szilvia trénerrel, a FEEK tanársegédjével: a karrier tervezésének lehetõségei gyorsan változó világunk4 ban

ALUMNI Kártyakedvezmények Alumni tagkártya-birtokossá válni érde44 mes

Tipp önismereti olvasmánylistához 6 Karrier-coaching Neked!

Közösségkovácsolás Miért éri meg csatlakozni a Pécsi Diplo42 mások Köréhez?

7

Maradj talpon! Rázós pillanatok és összbenyomások 8 állásinterjúkról

Zoób Kati és a PTE-s fleur de lys Tréning Zoób Kati divattervezõvel 45

TREND

Mennyi az annyi? DPR-es kutatási eredmények a PTE-n 9 végzettek jövedelmérõl

Induljon a nászmenet!? Házasodási trendek: Bánusz Tímea es26 küvõszervezõ tapasztalatai

Mi lehetsz, ha végeztél? Foglalkoztatási formák

10

Belépés engedélyezve Tudásközpont és EHA-kód

A házasság mint ürügy vagy lehetõség Interjú Stark András pszichiáterrel: házasélet, párkapcsolat és a konflik28 tusok

12

Idõt kérünk! Interjú Farkas Ferencné Kurucz Zsuzsannával – Személyes példák az életidõnkkel való tudatos gazdálkodáshoz 14 Az Erasmus-célországok krémje

18

Akik vonzódnak hozzánk

18

Bevállalod vagy csak bevállalnád? Interjú Kovács Patrik joghallgatóval és fiatal vállalkozóval, a Fiatal Vállalkozók 20 Szövetségének elnökével Hit önmagamban és szorgalom Interjú Bocz Gáborral, a PMMIK és a KTK volt hallgatójával, „Az év mérnöke 23 2012” díj birtokosával A pájsli azért marad Interjú Maszler Miklóssal, az Illyés Gyula Kar végzettjével, a pécsi Tettye ven23 déglõ vezetõjével

Az ember legjobb barátja a felesége Interjú Makk Dániel házas, végzõs 30 KTK-s hallgatóval Munka, önkéntesség, gyakornoki pozíció az EU-ban Szõnyegi Krisztina (EUROPE DIRECT Információs Hálózat) az európai munkavállaláshoz szükséges legfontosabb 34 tudnivalókról Pécs, Pest, Párizs? Takáts Eszter és a francia feeling

32

Ételtippek állásinterjúhoz Mikor és mit: tanácsok Szabó Zoltán 40 ETK-s szakoktatótól Quiche Lorraine International Evening módra

40

Ha hiányoznának… A BTK–TTK büféjének legnépszerûbb 40 szendvicsei

Ajándéktárgyak Melyiket szeretitek a legjobban?

48

A kari alumni koordinátorok elérhetõségei

64

Gyereket a „fürdõvízbõl” Interjú Kovács L. Gáborral a Szentágothai Kutatóközpontban zajló, mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos reprodukciós kutatásról 51 Nagy nevek Keresztnévsûrûség-mutatók a végzõsök körében

54

Miért tartunk egy arcot szépnek? Bereczkei Tamás: Az esztétika gyökerei 57 Fenntartható értékteremtés Interjú Rajnai Attilával, az európai szinten mûködõ, változásokhoz is sikeresen alkalmazkodó RATI Kft. ügy61 vezetõjével

TUDOMÁNY


A cél felé futsz?

Megannyi kimondatlan és megválaszolatlan kérdés gyötörheti azt, aki most, a gazdasági válság ideje alatt szerzi meg oklevelét. Hogyan lehet a csupanagybetûs ÉLET-be úgy kilépni, hogy legalább a munka területén rendben legyen és sikerüljön minden? Lakner Szilvia, a FEEK Emberi Erõforrás Fejlesztési Intézet egyetemi tanársegédje segít.


KARRIER

V

áltozó világban élünk – mennyire lehet karriert tervezni? Pontosan amiatt, hogy változó világban élünk, egyre nehezebben, ugyanakkor éppen a változások miatt mégis egyre nagyobb tudatossággal szükséges a karriertervezés: ez a folyamat a középiskolában kezdõdik, és a felsõoktatási intézmény, a szak kiválasztása az elsõ lépések egyike. Emellett a fõiskolák és az egyetemek nagyon sok külföldi lehetõséget, ösztöndíjat, szakmai gyakorlatot kínálnak az egyetemi hallgatóknak, melyek késõbb mindenféleképpen elõnyt jelentenek számukra az álláskeresés során. Hogyan lehet ezt tervezni egyáltalán? Milyen lépései vannak? A karriertervezés olyan, mint egy térkép, ami segít A pontból B pontba jutni: meghatározza az irányt, megmutatja a lehetséges útvonalakat, az elõttünk álló potenciális akadályokat. A karriertervezés az önismerettel kezdõdik, azzal, hogy tudjuk, milyen erõsségeink vannak, mit akarunk, milyen célt szeretnénk elérni – hiszen, ha ismerjük a céljainkat, akkor sokkal könnyebb az odavezetõ út. Rendelkeznünk kell egy megfelelõ önéletrajzzal is! Fontos, hogy amikor egy pozícióra jelentkezünk, a minimum, ami elvárható egy jelentkezõtõl, az a tökéletes, vagyis a jól strukturált, helyesírási hibáktól mentes önéletrajz. Ugyan vannak álláshirdetések, melyekben kifejezetten követelmény az europassos önéletrajz, ami jó mintaként szolgálhat az önéletrajz megírásához, de törekedni kell arra, hogy néhány egyedi, csak ránk jellemzõ dolog is megjelenjen benne, olyasmik, amik megkülönböztetnek bennünket másoktól. Vallom, hogy egy önéletrajzba nyugodtan bele lehet írni, hogy valaki az egyetemi évei alatt diákmunkákat vállalt, illetve azt, hogy milyen szabadidõs tevékenységeknek hódol. A diákmunkák kapcsán nem csupán az számít, hogy valaki pontosan mivel foglalkozott, hanem hogy a jelentkezõ az egyetemi évei alatt is tevékeny volt, ami a leendõ munkáltató számára információt adhat a jelentkezõ munkához való hozzáállásáról, szorgalmáról, érdeklõdésérõl. Javaslom, hogy bátran pályázzanak az álláskeresõk a különbözõ, õket bármilyen formában érdeklõ álláshirdetésekre, hisz az álláskeresés során is mûködik a nagy számok törvénye: minél több állásra adjuk be a jelentkezésünket, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk a számunkra ideális munkát. Szintén nagyon fontos, hogy az önéletrajzunkban komoly e-mail cím szerepeljen, hiszen már ez is nagyon informatív lehet. Mennyire lehet egy állásinterjún „levenni” azt egy jelentkezõrõl, hogy alkalmas-e a munkára, vagy komolyan gondolja-e? Munkáltatója válogatja, hogy miképpen zajlik egy ilyen kiválasztás, de elmondható, hogy ma már a cégek többsége profi kiválasztási stratégiával dolgozik. Ebbõl a szempontból fontos lehet a saját image kiépítése, hiszen a munkáltatók többsége – fõképpen a nagyvállalatok esetében – figyelembe veszi, hogy a jelentkezõ személyében, jellemében beleillik-e a vállalati kultúrába. Nem javaslom azonban, hogy szerepet játszunk, és mást próbáljunk mutatni az interjúk során, mint akik vagyunk, hisz ez hosszú távon visszaüthet, és mindkét félnek csalódást okozhat. Emellett nagyon fontos, hogy képesek legyünk koncentráltak lenni a kiválasztási folyamat során, hogy abban a néhány órában a lehetõ leg-

PTE ALUMNI MAGAZIN 5


KARRIER http://alumni.pte.hu/coaching

jobb formánkat hozzuk, hiszen a kiválasztási folyamatban nagyon rövid idõ alatt kell felmutatni készségek és képességek, a megfelelõ tudás és a tapasztalat meglétét, miközben a folyamatos versenyhelyzet is feszültséget okoz. Fontos az is, hogy milyen benyomást keltünk az elsõ találkozás, az elsõ interjú alkalmával, hogy mennyire vagyunk szimpatikusak, már csak azért is, mert az elsõ benyomásnak mindig meghatározó szerepe van, még a legobjektívebb kiválasztási eljárás során is.

retne azzal foglalkozni, akkor még nincs késõ váltani. Azonban ha valaki már megszerezte az alapdiplomáját, akkor én úgy gondolom, hogy nem szabad ezen a szinten megállni. A mesterképzés egyes szakirányai éppen abban kínálnak többet, hogy az alapszak speciális területein nyújtanak elmélyülési lehetõséget, ezáltal az egyén minél inkább azzal foglalkozhat, azt tanulhatja, ami mélyebben érdekli. Vagyis a mesterképzés során még nincs késõ megtalálni azt, ami igazán érdekli az egyént, és amivel szívesen foglalkozik.

Hogyan lehet eldönteni, hogy konkrétan melyik munka illik hozzánk? Nagyon fontos az önismeret, hogy tudjuk, kik vagyunk, és mit szeretnénk elérni, fontos, hogy tisztában legyünk vele, milyen pályán szeretnénk elhelyezkedni, mi az, ami örömet okoz nekünk. Ebben mind a hallgatóknak, mind a frissdiplomásoknak segítségükre lehetnek a Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda (KÖSZI) önismereti, illetve személyiségfejlesztési tréningjei, valamint maga a karrier-coaching is. A karrier-coaching beszélgetések során sokszor fény derül arra, hogy valaki vagy nem is tartja alkalmasnak magát arra, amit csinálni szeretne, vagy valójában azt a pályát nem is õ szeretné, hanem a környezete elvárásai alapján indult el abba az irányba. A karriercoaching nem szaktanácsadás, hanem személyre szabott, kreatív, inspiráló beszélgetés. Segít megfelelni az elõttünk álló kihívásoknak, hozzájárul ahhoz, hogy megtaláljuk azt a hivatást, amiben örömünket leljük, segít átkeretezni a beporosodott nézeteket, növeli az önbecsülést. A karrier-coaching által tudatosabbá, magabiztosabbá és sikeresebbé válhatunk.

Van valamilyen tippje a gyermekvállalás „betervezésére”? Kétgyermekes családanyaként úgy gondolom, olyan, hogy legalkalmasabb idõ a gyermekvállalásra, nem létezik. Egyszerûen nincs jól bevált recept arra, hogy mikor és hogyan vállaljunk gyermeket, ez teljes mértékben azon múlik, hogy nõként mikor érezzük elég érettnek magunkat ahhoz, hogy belekezdjünk a családalapításba, és anyává váljunk.

Mi van, ha valaki elvégzett egy szakot, és rájött, hogy már nem is érdekli igazán? Ha valaki már az alapképzés során rájön, hogy amit tanul, az mégsem olyan, amilyennek elképzelte, vagy hogy mégsem sze-

Egy állásinterjú során megkérdezhetik, hogy tervezek-e családot, és ha igen, mikor? És amennyiben igen, létezik erre jó válasz? Nehéz erre egyértelmûen felelni, hisz ez egy kényes kérdés. Elviekben nem kérdezhetnek ilyet, persze ettõl függetlenül nagyon sok helyen megkérdezik. Azt már az egyénnek kell eldöntenie, hogy egy ilyen szituációban milyen stratégiát választ. Vannak cégek, ahol a gyermekvállalás már eleve bele van tervezve a dolgozók karrierútjába, vagyis megkérdezik tõle, hogy a karrierépítés mely szakaszán tervezi majd, hogy elmegy szülni, illetve hogy hogyan tervezi, mennyi idõt marad majd távol. Mi történik a szülést követõen, amikor a nõk már visszamennének dolgozni? Gyakran hallani például, hogy valaki valami teljesen másba kezdett bele...

Tipp önismereti olvasmánylistához Gyorsan változó világban élünk, ami a könyvek piacára is érvényes. A karrierépítéshez gyakran ajánlott szakkönyvek nagy részében általános törvényszerûségek, információk találhatók, egy részük már nem is biztos, hogy érvényes. Akit érdekel a karrier-, vagy az életpályatervezés, az olvasson önismereti, vagy személyiségformáló könyveket. Ezekbõl ma már rengeteg féle van, és folyamatosan jönnek az újabbak, ezért a legegyszerûbb, ha valaki besétál a könyvesboltba, elkezdi nézegetni a kínálatot, és hamar rá fog találni arra a könyvre, amely megszólítja õt, amelyben választ talál a kérdéseire.


Karrier-coaching, Neked! A PTE Marketing Osztálya várhatóan a 2013/2014-es tanév szeptemberétõl az Alumni Akadémia keretében karriercoaching kurzust indít, melyre mind végzettek, mind – a PTE 10%-os campus krediten belül – hallgatók jelentkezhetnek. A coaching célja hogy a résztvevõknek segítsenek megtalálni a személyiségükhöz leginkább illeszkedõ személyes és szakmai céljaikat, s módszereket, technikákat mutassanak

MBA a pécsi közgázon Az MBA, vagyis Master of Business Administration mint képzési forma, világbrand. A korábbi tanulmányok bekreditálásával okleveles mester közgazdász diplomát ígér és nyújt, négy félév alatt. Magyarországon szakirányú továbbképzésként mûködött a kétszintû Bolognarendszer bevezetéséig, azóta levelezõ tagozatos, négy féléves üzleti mesterdiplomás képzést jelent.

meg a hatékony akcióterv kidolgozásához. A kurzus zárása egy idõ- és karriermenedzsment-tréning. Részletek: http://alumni.pte.hu/

Az általában kényszermegoldás, ha valaki valami teljesen újba kezd bele a szülést követõen, ami szintén a változó világból következik, hiszen két-három év alatt egy szakma, egy feladatkör nagyon sokat tud változni. Ezért is fontos, hogy a munkavállalók folyamatosan gondoskodjanak saját önképzésükrõl, szakmai fejlõdésükrõl, még akkor is, ha éppen nem dolgoznak. Kiváló segítséget nyújthatnának a munkába való viszszatéréshez az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidõs foglalkoztatás, távmunka), amelyek a munka-magánélet egyensúlya megõrzésének jó bázisát képezhetik a gyesrõl visszatérni szándékozó nõ számára. Ehhez azonban munkáltatói oldalról nagyobb nyitottságra és rugalmasságra lenne szükség. Mi a véleménye arról, hogy sokan már az elsõ munkahelyük mellett még tovább tanulnak? Teljesen természetesnek tartom, sõt kifejezetten fontos a szakmai fejlõdés, illetve az, hogy a munkavállalónak legyen igénye a továbbfejlõdésre, továbbtanulásra. Az önképzés azért is fontos, hogy igazodni tudjunk a világ, a szakma, a munkakörök gyors változásaihoz. Fontos, hogy olvassunk a saját szakmánkba vágó szakkönyveket, melyek képesek elõrejelezni a szakmánkban bekövetkezõ különbözõ tendenciákat, és nem utolsó sorban, folyamatos felkészültséget is nyújtanak. Az önismeretet sokan hangsúlyozzák a karriertervezés kapcsán – hogyan lehet lecsekkolni, hogy tényleg olyanok vagyunk, amit hiszünk magunkról? Ahhoz, hogy megismerjük önmagunkat, hogy milyen munkára vagyunk alkalmasak, vagy hogy egyáltalán alkalmasak vagyunk-e arra, amivel foglalkozni szeretnénk, sokban hozzájárulhatnak a különbözõ önismereti, személyiségfejlesztõ tréningek, valamint a coaching fejlesztõ módszere, ahol személyre szabottan történik a fejlesztés, egy bizalmon alapuló, együttmûködõ légkörben.

Kinek hasznos? „Annak, aki rövid idõ alatt akar egy nemzetközi szinten elismert közgazdász végzettséget megszerezni, illetve azoknak, akik saját üzletüket/vállalkozásukat külsõ tanácsadó alkalmazása nélkül, maguk akarják mûködtetni, menedzselni. Elõbbi, vagyis a komoly presztízs általában a nagyvállalatok, a gyakorlati haszon pedig a kis- és középvállalkozások vezetõi számára jelent versenyelõnyt” – mondja Farkas Ferenc, a KTK egyetemi tanára, szakvezetõ, majd hozzáteszi: „A tárgyak nagy részében esettanulmányokat dolgoznak fel a hallgatók. A csoportok elõélet, képzettség, beosztás szempontjából vegyesek, hogy a tagok egymástól is tudjanak tanulni. A kurzusok többsége évközi munkával teljesíthetõ. Emiatt a négy félév során – a záróvizsgát leszámítva – mindössze egy vagy kettõ ún. open book vizsga van, vagyis a megoldáshoz bármilyen forrás használható. A képzés nyelve magyar, de egyes anyagok feldolgozása angol nyelvismeretet igényel, mivel ez egy nemzetközi brand.” Hogyan lehet bekerülni? Felsõfokú végzettséggel kell rendelkezni, de bármilyen MA vagy BA szak kiindulópont lehet. Az ún. kreditvizsgálat során megállapítják, hogy az eddigi tanulmányok közül mit lehet beszámítani. A KTK, a FEEK, a PMMIK hallgatóit hozza fel Farkas Ferenc, de hozzáteszi: „Úgy is el lehet kezdeni a képzést, hogy a bemeneti oldalon hiányzik 30 kredit, mert ezt az elsõ tanév során párhuzamos képzéssel pótolni lehet. Olyan könnyebbséget is nyújtunk a hallgatóknak, hogy akinek hosszabb szakmai tapasztalata van, az ez alapján hiányzó kreditjeinek akár a felét is elfogadtathatja.” A közgazdaságtantól távoli tudományterületeken oklevelet szerzettek számára is teljesíthetõ a képzés, ezt több MBA-t végzett orvos és jogász is bizonyítja. Mennyibe kerül? Mikor indul? „Ránézésre sok a tandíjunk: 400 ezer forint szemeszterenként, de a nívós végzettség megszerzéséig is járnak elõnyök a hallgatóknak: minden félév elején grátisz kapják meg a kurzusokhoz szükséges, kb. 30 ezer forintos könyvcsomagot, részt vehetnek egy coaching-jellegû és egy vezetõi készségfejlesztést célzó tréningen, a tanulmányok megkezdésekor nyitóvacsorával várják õket, a kurzusok alatt ebédet is kapnak.” A PTE volt hallgatói – bármikor is jártak az intézménybe – kedvezményt kapnak, csakúgy, mint a PTE dolgozói. A következõ tanévre a pótfelvételit augusztusban hirdetik meg. (X)


Maradj nyeregben! Párkapcsolatban él? Áldott állapotban van-e? Család, egészség vagy munka? Rangsorolja! Hogyan képzeli el magát 5 év múlva? Miért kerek a csatornafedél? Folytat-e állandó sport- vagy szabadidõs tevékenységet? Ha fõnöke erre a fehér székre azt mondja, kék, ön mit válaszol? Mit tenne, ha egy ifjúsági irodában tartózkodó fiatalok között egy nézeteltérés verekedéssé fajulna? Miért érzi úgy, hogy NE Önt vegyük fel az adott pozícióra? Arra kértek, hogy érjem el a velem szemben ülõnél, hogy rajzoljon nekem egy lovat. Mennyire tartom rendben az otthoni íróasztalomat? Mondja el részleteiben, milyen feladatai lesznek azon a poszton, amire jelentkezett!

Azt ígérte, másnap értesítenek, és pár nap múlva én hívtam vissza, hogy nem jelzett még. Ekkor mondta csak, hogy akkor fel vagyok véve, hétfõn kezdhetek. Nem vagyok benne biztos, hogy rámenõsség nélkül sikerült volna. Egy hét próbamunkát ajánlottam fel én a munkáltatómnak, amin õ nagyon meglepõdött, de elfogadta, majd egy hét múlva alkalmazott is. A cégnél a „Miért keresnek új munkaerõt?” kérdésemre a válasz: az elõzõ munkatárs csak 100 % -ot teljesített, nálunk ez nem elég, mi szombaton és esténként is dolgozunk. Öt helyre is felvettek, így volt lehetõségem választani. Meglepõ volt, hogy mennyire kevéssé volt olyan az állásinterjú, mint azt egy multinacionális cégrõl korábbiakban olvastam. Teljesen emberi, kellemes hangvételû beszélgetés volt. A nyelvi ismeretek elengedhetetlenek! Többet számítottak a személyiségbeli jegyek, illetve az erre vonatkozó kérdések túlsúlyban voltak, direktben a szakmai tudás nem mindig került elõ.

Állásinterjú – már maga a szó is idegesítõ, fõleg, ha igazán meglepõ kérdésekkel bombázzák a munkáért folyamodót. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kutatásába a Pécsi Tudományegyetem – hogy segítse a frissen végzetteket – belevette az állásinterjúkkal nemrég szembesültek legrázósabb pillanatait és összbenyomását. Néhány érdekes válasz a 2013-as DPR kutatásból, a 2012ben, 2010-ben és 2008-ban végzettek válaszaiból.


MAGAZIN

„ Mennyi a z a n n y i ? A 2007-ben végzettek közül a Diplomás Pályakövetési Rendszer felmérései szerint a közgázosok kerestek átlagosan a legjobban: nettó 267ezer forintot havonta. A 2009ben és 2011-ben végzettek esetében már a második legjobban keresõk helyére szorították õket az orvoskar végzettjei nettó havi 266 ezer, illetve tavalyelõtt 364 ezer forintos havi átlagkeresetükkel. A legkevesebbet 2007-ben a TTK-sok keresték (129 ezret havonta), ennél 2009-ben még kevesebb volt a Mûvészeti Karosok nettó átlagbére (111 ezer forint), és 2011-ben még ennél is kevesebb az Illyés Gyula Kar hallgatóinak átlagkeresete (98 ezer forint). A Pécsi Tudományegyetem egészére vetített nettó havi átlagkereset is csökkent, a 2007-ben végzetteknél még 174 ezer volt, a tavalyelõttieknél 146 ezer.

http://www.univpecs.pte.hu/ files/tiny_mce/File/pdf/2013/ 2013_04-UnivPecs.pdf

Akár tudatosan kimondjuk, akár nem: ha tanul valaki, az befektet, abban a reményben, hogyha a tanulmányait elvégzi, akkor késõbb a társadalmi ranglétrán jobb pozíciókhoz jut, magasabb jövedelmet élvezhet. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos döntéseinket meghatározzák a múltban és a jelenben szerzett információk, s közben azt kéne megjósolnunk, hogy tíz vagy húsz év múlva a különbözõ szakmák és tudástõkék hogyan keresztezik egymást. A bizonytalanságok mellett az viszont tapasztalat, hogy aki a grádics magasabb fokára lép, magasabb jövedelmet szerez: Magyarországon európai összevetésben is végtelenül keveset keresnek a tanulatlanok. Schepp Zoltán (Hitel vagy alma?, UnivPécs, 2013. március 18. 2. oldal)


M i l e h e t s z , ha végeztél? Foglalkoztatási formák Alkalmazott Alkalmazott (a 2007–2009–2011-ben végzettek több mint 73 %-a) Szerzõdés: határozott vagy határozatlan idejû Próbaidõ: maximum 3 hónap Idegennyelv-tudási pótlék: nincs Várható jövedelem frissen végzetteknél: piacfüggõ A bért – az adók és járulékok levonása után – utalják a munkavállaló számlájára. A munkabért teljesítménybérként vagy idõ- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatják.

KÖZALKALMAZOTT Az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak a közalkalmazottak, jogaikkal külön törvény foglalkozik. Szerzõdés: lehet határozott vagy határozatlan idejû Próbaidõ: 3, de maximum 4 hónap Idegennyelv-tudási pótlék: van, ha olyan munkakört tölt be, amelyben az adott nyelv rendszeres használata indokolt, az összeget a törvény szabályozza Várható jövedelem frissen végzetteknél: havi bruttó 119.000–167.000 HUF, a közalkalmazotti bértábla szerint A bért az adók és járulékok levonása után utalják a munkavállaló számlájára. KÖZTISZTVISELÕ A helyi önkormányzat képviselõ-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzõségben foglalkoztatottak a köztisztviselõk, jogaikkal külön törvény foglalkozik. A kinevezéskor esküt kell tenni. Szerzõdés: lehet határozott vagy határozatlan idejû Próbaidõ: 3, de legfeljebb 6 hónap Idegennyelv-tudási pótlék: van, ha olyan munkakört tölt be, amelyben az adott nyelv rendszeres használata indokolt, az összeget a törvény szabályozza Várható jövedelem frissen végzetteknél: havi bruttó 119.000–167.000 HUF, a köztisztviselõi bértábla szerint A bért az adók és járulékok levonása után utalják a munkavállaló számlájára. TÁVMUNKÁS A munkavállaló az általa választott, a munkáltató székhelyétõl, telephelyétõl elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel dolgozik. A távmunka kapcsán felmerült költségekrõl külön 10 PTE ALUMNI MAGAZIN

kell megállapodni: a munkáltató akár a lakás rezsijéhez is hozzájárulhat abban a mértékben, amennyiben a munkavégzés történik, és ellenõrizheti is, hogy a távmunkás rendben dolgozik-e. Ugyanaz érvényes, mint az alkalmazottakra. BEDOLGOZÓI MUNKAVISZONY Ugyanaz érvényes, mint az alkalmazottakra, annyiban más, hogy a bért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. EGYSZERÛSÍTETT MUNKAVISZONY Ilyen a mezõgazdasági vagy turisztikai idénymunkás, filmipari statiszta, vagy alkalmi munkavállaló. Szerzõdés: határozott idejû Próbaidõ: nincs Várható jövedelem: változó, megegyezés szerint Adózási tudnivalók: A közteher megfizetésével nem terheli a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelõleg-fizetési kötelezettség.


KARRIER http://www.nav.gov.hu

Vállalkozók (a 2007–2009–2011-ben végzettek kevesebb, mint 4 %-a) VÁLLALKOZÓ Lehet termeléssel, kereskedéssel vagy szolgáltatással foglalkozó egyéni vagy társas vállalkozás, utóbbiak az ún. gazdasági társaságok, mint a betéti társaság (bt.), közkereseti társaság (kkt.), részvénytársaság (Rt.), szövetkezet, vagy nonprofit szervezet. A nonprofit társaságok esetében a tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Szerzõdés: nincs, de a vállalkozó saját vagy a társas vállalkozásába tett vagyonával felel Próbaidõ: nincs Idegennyelv-tudási pótlék: nincs Várható jövedelem: változó A munka bruttó értékérõl a vállalkozás számlát állít ki, ebbõl a költségek, adók és járulékok levonása után költhetõ el a valós nyereség. ÖNFOGLALKOZTATÓ A vállalkozóhoz hasonló. Az önfoglalkoztatás közös ismérve, hogy a munkát végzõ személy maga szervezi foglalkoztatásának feltételeit.

Hallgatói munkaszerzõdés Ilyen egy adott felsõoktatási intézménnyel vagy iskolaszövetkezettel a hallgatói jogviszony alatt létesített munkaviszony, akár fénymásol, akár titkári feladatokat lát el, akár hostesskedik a hallgató. Feltétel a hallgatói jogviszony. Szerzõdés: határozott idejû Próbaidõ: lehet, maximum 3 hónap Várható jövedelem: változó, intézménytõl és munkakörtõl függ A bért – az adók és járulékok levonása után – utalják a munkavállaló számlájára. A munkabért teljesítménybérként vagy idõ- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatják.

A Start-kártyára azon pályakezdõ fiatal jogosult, aki a 25. életévét – TYA felsõfokú végzettség esetén a 30. R Á K életévét – még nem töltötte be, tanulmányaRT A it befejezte, vagy megszakította, és elsõ alkalommal ST létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. A Start-kártya kedvezmény segítheti a pályakezdõt az elhelyezkedésben, mert a kártya tulajdonosát alkalmazó foglalkoztatót járulékfizetési kedvezmény illeti meg, így a munkáltatónak a munkabért terhelõ költségei csökkennek. Start-kártyát akkor érdemes kiváltani, amikor már konkrét munkaajánlata van a magánszemélynek. A kártyát még a munkába állást megelõzõen kell igényelni a területileg illetékes adóhatóságnál – ha a munkába állás már megtörtént, az a jogosultság elvesztését eredményezi. A kártya igényléséhez a 11T34START megnevezésû nyomtatványt kell kitölteni, amely megtalálható és letölthetõ az állami adóhatóság internetes oldaláról, illetve az ügyfélszolgálatokon beszerezhetõ.


Belépés

engedélyezve A Tudásközpont szolgáltatásaihoz hamar hozzá lehet szokni. Végzés után lemondani ezekrõl nehéz. De nem kell. Akár félévkor, akár június–júliusban kapod kézhez az okleveledet, a PTE Könyvtárába október 31-ig érvényes a regisztrációd, s csak abban a hónapban szükséges újra beiratkozni. A könyvtárhasználati szabályzat értelmében

a végzettek továbbra is ugyanannyi dokumentumot kölcsönözhetnek, ugyanolyan feltételekkel és határidõvel. A kölcsönzési határidõt is ugyanúgy, a Tudásközpont elektronikus rendszerén keresztül online meg lehet ejteni. A beiratkozási díjból az Alumni Kártyával rendelkezõk 10% kedvezményt kapnak.

Az eha-kód a végzés után a jelszó is ugyanaz marad. Ha valaki más felsõoksem szûnik meg: tatási intézményben folytatja a tanulmányait, akkor ott nyilván új etr-es vagy Neptunos kódot kap. Az Informatikai Igazgatóság tájékoztatása szerint viszont, ha bárki, bármikor, bármilyen képzés vagy munka kapcsán visszatér a Pécsi Tudományegyetemre, az eha-kódja ugyanaz marad, mint amit legelõször kapott. Ha a végzés után eltelt kettõ vagy több év, általában új jelszót generálnak hozzá, hiszen ilyen kihagyott idõtartam után a legtöbben már elfelejtik a belépõkódjukat. Az etr-es felületre egyébként végzés után is érdemes bejelentkezni néha, hiszen az ott tárolt adatok – mint a kurzuscímek, érdemjegyek, ösztöndíjak – megmaradnak.


Idõt kérünk! Farkas Ferencné Kurucz Zsuzsannával (PTE Közgazdaságtudományi Kar, Vezetési Tanácsadás Tanszék) beszélgettünk arról, hogyan használjuk ki az idõnket. A tanárnõ a PTE Alumni Akadémiájának keretében is tartott errõl tréninget, s most Olvasóinknak ad tanácsot néhány személyes példával – ezekbõl lehet igazán tanulni.


KARRIER

Olvasóink között biztosan vannak olyanok, akik most lépnek ki a munkaerõpiacra, s így az idejüket nem a szorgalmi vagy vizsgaidõszak, illetve az órarend határozza meg. Hogyan lehet erre a váltásra az idõmenedzsment szempontjából felkészülni? Az elsõ, amit elmondhatok, hogy mindenféleképpen gondolkodni kell rajta, mennél jobban építi valaki a jövõjét, és minél hosszabb távra tervez, annál többet.

Olyasmi ez, mint amikor a királyfi keresi a királykisaszszonyt: sok békát kell megcsókolnia, mire esélye lesz, hogy megtalálja az igazit. Ez szerintem a magánéletre legalább annyira érvényes, mint a munka területére. Biztos, hogy kevesen fogják elmondani magukról azt – nem is tudom, hogy kívánom-e nekik –, hogy, mint jómagam, negyven éve dolgoznak egy munkahelyen. Ezért azt gondolom, hogy amikor döntési helyzetet valószínûsítenek magukban, és a környezetükbõl érkezõ ingereket kezdik el mérlegelni, megismerni, a körülményekkel számolni, akkor járjanak lassan, és gondolkodjanak el a jövõjükrõl, függetlenül attól, hogy ez továbbtanulás, munkába állás vagy családalapítás lesz. Mindezt úgy kell végiggondolni, hogy ezek mindegyike fontos: nem lehet az egyik sikerességével a másikból mentességet kapni. Nem tudom elképzelni, hogy egy, a magánéletében sikeres férfi vagy nõ nem szeretne értelmes, munkapiaci tevékenységet is folytatni. Fontos, hogy megkeressék azokat a személyeket, akik a tanácsadóik lesznek, akikben megbíznak. Éljenek azokkal a kapcsolatokkal, amiket vagy létrehoztak, vagy a végzés után, kényszer alatt kell, hogy kialakítsanak. Nem lehet mindent az interneten szerzett, szülõkkel, barátokkal nem megosztott kapcsolatokra, tanácsadótól, weboldalakról szerzett információkra alapozni. 18–23 éves koromban a jó ötletek és a hasznos gondolkodások vitában és ebédlõasztalnál születtek meg – a mostaniak többnyire mentesek a vitáktól, személytelenebbek, és sokkal kevésbé egyedi segítõ szándékot jelenítenek meg. Nem egyértelmûen bizonyított ugyanis, hogy akitõl tanácsot kapunk a neten, annak szabad volte saját céljainkról, erõsségeinkrõl beszélni. Sok idõsebb, ha tanácsot akar adni, azzal kezdi: „Miért nem?” Ahelyett, hogy mint egy jó coach vagy jó mentor, azt mondaná el, hogy õ maga hol és hogyan nyert vagy vesztett hasonló helyzetekben, s a feladat megoldását, a

http://alumni.pte.hu/ alumni-akademia

kihívásnak való megfelelést meghagyná a fiatalnak. Úgy tapasztalom, hogy a mostani hallgatók nagyon igénylik a személyes bánásmódot, s emiatt is jó lenne, ha a felnõttek hihetõ és bizalomra épülõ kapcsolatokban elmondanák azokat a példáikat, amik hitelessé tennék az õ hasonló helyzetben való és megélt gondjaikat. Nálunk, ha hazajöttem és az ebédlõasztalnál az édesapám megkérdezte, hogy mi történt velem, és mondtam, hogy van négy ötösöm és egy négyesem, akkor azt mondta, hú, de csodálatos a négy ötös. Édesanyám azt mondta, hogy már megint négyest hoztál haza. Biztos, hogy szerencsésebb lett volna, és hosszú távon az egyéni sikeremet, magabiztosságomat, öntudatomat jobban erõsítette volna, ha mindkét szülõm egy irányba mutat életvezetést, mert így viszont elmúlt sok hosszú év, és én is 23–25 éves lettem, mire a barátaim, kapcsolataim révén rájöttem, hol kell keresnem magamat, hol kell keresnem az igazit a két minta közül. Mégis azt gondolom, hogy a generációk sokat üzenhetnek egymásnak az idõ hasznos eltöltésérõl, de nem engedhetik el egymás kezét. Saját tapasztalati példám, amikor a szomszéd két évig nem szerelte fel a madáretetõjét, de folyamatosan beszélt róla. Egy alkalommal fogtam egy kalapácsot, és elmentem hozzá azzal, hogy szereljük fel a madáretetõt. Mire összeszedtem a többi szerszámot, amikrõl azt gondoltam, hogy szükségesek ehhez, õ elõkereste, leporolta, és felszerelte a madáretetõt. Ha kap az ember segítséget, az legtöbbször a melléállásban jelenik meg, a halogatás véglegesítésével. Inkább mondjunk nemet vagy igent, mint azt, hogy majd. Min gondolkodjon el egy végzõs az idõvel kapcsolatban? Hogy neki mi fontos az életben, mit akar. Nem is értéknek nevezném ezt, hanem az értéken túlmutató alapelveknek. Ha ezekkel tisztában van, akkor az már könnyebben megy, hogy ezek az alapelvek hogyan lesznek értékek, az értékek hogyan lesznek jellemzõk, azok hogyan lesznek szerepek, vagy egyéb napi aprópénz. A nehezebb az, hogy le tud-e mondani valamirõl a saját alapelvei és a saját egyensúlya miatt, vagy úgy érzi, kényszerûségbõl történik. Szülõföldemen, Kiskõrösön, édesanyámtól, aki parasztaszszony volt, egy dolgot jól megtanultam: folyamatos, céltudatos és tudatos befektetés nélkül biztosan nincs aratás, de még befektetések mellett sem biztos, hogy te aratod le az eredményt, mert jönnek a körülmények, a korlátok, a szabályok. Nem kaszálhatunk anélkül, hogy vetettünk volna, nem fordíthatjuk meg a sorrendeket. A körülmények viszont okozatok, az okok a gondolatok. Ha valaki végiggondolja, hogy mit és hogyan fog csinálni, akkor meg fogja találni a saját gondjaira, problémáira a válaszokat, és lehetõséget fog látni abban, ami pillanatnyilag nehézségnek tûnik számára, vagyis lényegesen megváltoztatja a körülményeket.

PTE ALUMNI MAGAZIN 15


A tanulás például az idõ egy elraktározott formája: amit megtanul valaki, azt késõbb elõveszi, és saját maga jár jól. Amit nem tanul meg, azt nem azért nem tanulja meg, mert rosszra értékelem a dolgozatát, és nem az a lényeg, hogy a tanár elvárásainak kell megfelelni.

De persze a legtöbben cikkcakkban haladunk: ahova el lehetne jutni egy korábbi bölcsességbõl, azt mi a saját kárunkon tapasztaljuk meg. Ezért a generációk egymás mellett élése rendkívül fontos lehet, javaslom a fiataloknak, hogy keressenek mentorokat, olyan embereket, akár a családban, akikhez kellõ bizalommal tudnak fordulni.

Egyetemista koromban a menzára mentem Mátyás professzor órája helyett, csak azért, hogy a húsz adag máglyarakásból jusson nekem. Késõbb tanársegédként emiatt kellett minden kedden felutaznom Budapestre és bekéretõzni az órájára, mert szükségem volt rá, hiszen ezt a tárgyat tanítottam. Ha akkor tudtam volna, hogy nem csak le kell vizsgáznom, de mélységeiben is meg kell tanulnom, magamévá kell tennem ezt az anyagot, hatékonyabb idõfelhasználással jutottam volna elõre. Azt szokták mondani, hogy az idõ a legnagyobb tanítómester. De egyben a legkegyetlenebb is, mert minden tanítványát megöli. Azt hiszem, Senecától származik ez a magvas gondolat.

Mi a helyzet a munka és a magánélet közti egyensúllyal? Úgy gondolom, sokan törekednek erre, de fõleg az elsõ komoly munkahelyen, ahol az ember bizonyítani akar, nehéz nem dolgozni folyton… Nagyon komolyan gondolkodnak a hallgatók azon, hogy a munka és a család egyensúlyát hogyan lehet kivitelezni, és az jó dolog, hogy ezt megtervezik. Az is látható, hogy fõleg a lányok sokszor érdeklõdnek az atipikus foglalkoztatási formák iránt, nagyon gyakran években is rögzítik, meddig indulnak el a munka és karrier életszakaszon és hol fognak majd gyereket szülni, mikor vállalkoznak arra, hogy egy családot mûködtessenek. Azt megmondani, hogy milyen eszközöket, módszereket használjon a tervezésre, viszonylag könnyebb, mert minden idõgazdálkodás, idõmenedzsment könyv ezeket tárgyalja, több generációs verzióban. Nekem viszont az a véleményem, hogy az idõgazdálkodás nem a technikákon és nem az idõmenedzselésen múlik. Elõször azt kellene éreznie a fiatalnak, hogy õ maga mit is akar valójában az idõtõl, mire fogja használni.

„Egy filozófia professzor az elõadását úgy kezdte, hogy fogott egy befõttesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérõjû kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg? – Igen – volt a válasz. Ezután elõvett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elõvett egy doboz homokot, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött. – És most, – mondta a professzor – vegyétek észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok. Ha a homokot töltöd be elõször, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idõdet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében. Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts idõt orvosi vizsgálatokra, vidd el a párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz idõd. Ezért elõször a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok. Az egyik diák megkérdezte: – És most már valóban tele van-e az üveg? Mire a prof azt válaszolta, hogy igen, tele van. Erre a diák elõvett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be. Azt mondta erre a diák: – Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti példából jól látszik: egy sör azért mindig belefér!” Az igazi tanulság azonban nem ez – kommentálja a neten keringõ „tanmesét” Farkas Ferencné – hanem az, hogy ha nem a lényegessel, a nagy kövekkel kezdi az ember, akkor késõbb azok már nem férnek bele.


Emberek órákat, éveket töltenek el azzal, hogy pénzzel gazdálkodjanak, pedig azt hiszem, hogy az idõsebbek már egyértelmûen, de a fiatalabbak is beláthatják saját veszteségeink mentén, hogy az idõ fontosabb, mint a pénz. Ennek ellenére az egyikkel gazdálkodunk, a másikat úgy tekintjük, mint ami a rendelkezésünkre áll. Használni és beruházni kell, nem pedig eltölteni valahogy, hiszen ez az idõ voltaképpen az életünk. Ha az alapelvek már kikristályosodtak, hogyan lehet azt eldönteni, hogy melyik lóra tegyünk ahhoz, hogy maradandót is alkossunk? Azt hiszem, ezt nem is az egyén dönti el igazán, hanem megérzi. Feltételezem, hogy majdnem mindnyájunknak vannak olyan emberei – nem mondjuk ki, mert nem szeretjük ezt a szót, de példaképek –, akik követendõ példát adnak. Az, hogy cikkcakkban megyünk akkor jó dolog, ha megvan az idõnk hozzá. Ma tíz perc többet ér, mint az egész holnapi nap ígérete.

Az a fontos, hogy hogy érzed magad a bõrödben az adott pillanatban, és nem az, ha fogadkozol, hogy holnap jól fogod érezni magad, ha nyertél a lottón, vagy felvettek egy munkahelyre, vagy valamiben sikert érsz el. Sokkal többet kellene ezzel a témakörrel foglalkozni, mert hosszabban élünk, egyre több cikkcakkra lesz lehetõségünk, de ha ebben a sok hosszú évben, amit órával számolunk, sok érték van, amit a hasznossággal és a magunknak való megfeleléssel mérünk, akkor ez önmagában biztató. Tehetséges, a sorsukat komolyan vevõ fiatalok még mindig keveset találkoznak azzal, hogyan menedzseljék az idejüket, mert azt hiszik, hogy ezt technikák megtanulásával, internetnaplóval, cetlikkel, fontossági sorrendekkel meg lehet oldani. Ezek mind kellenek, de a lényeg az, hogyaz ember mit akar kezdeni az idejével. És fõleg, hogy hol és mikor fogja azt a területet elérni, amikor már olyan szinten kielégíti a saját szükségleteit, hogy mások már fontosabbak neki, mint önmaga. Vagy mikor történik meg az, hogy a Pécsett végzett hallgatók úgy gondolnak magukra, mint akiknek nagyon jó dolog visszafelé adni a következõ generációnak. Ugyanis így lehet meghaladni önmagunkat. Szerintem, ha a most végzettek eljutnak ide, akkor jól gazdálkodnak az idejükkel.

A legjobb idõ Több körös versenyek, idõmérõ futamok, küzdelem a másodpercekkel. Michelisz Norbert, a PTE KTK hallgatója legutóbb május elején állhatott dobogóra a túraautó-világbajnokság (WTCC) hazai megmérettetése után. Hogy hogyan osztja be idejét egy autóversenyzõ? Részletek a http://alumni.pte.hu-n! PTE ALUMNI MAGAZIN 17


Az Eramus -célországok krémje – szerintetek A fiatalos Berlin legfõképpen, de maga Németország is töretlenül az elsõ a legnépszerûbb úticélok között a most végzettek körében, de népszerû célország az Erasmus-ösztöndíjasok között a közeli Ausztria is: Graztól Bécsújhelyen át Innsbruckig sok osztrák város vonzotta az idén végzõ PTE-s hallgatókat. Dobogós még az öntudatos nyelvû Franciaország. Hollandia népszerûsége is töretlen – a negyedik leggyakrabban választott célpont. A szinte lingva franca angol miatt is népszerû az Egyesült Királyság. Olaszország – azon belül is az északi tartományok és természetesen az Örök Város romantikája – is sokakat vonzott: az olasz csizma a hatodik az idei ranglistán. A legtöbben a Pécsi Tudományegyetem idei végzõsei közül a Bölcsészettudományi Karon tanulók használták ki az Erasmus-adta lehetõségeket, de sokan utaztak a Közgazdaságtudományi Karról is. A jogászok és a medikusok közel azonos arányban indultak útnak Erasmusszal.

Akik hozzánk vonzódtak A spanyolok szeretnek leginkább Erasmusszal a PTE-re jönni: az ezévi trendek azt mutatják, hogy több mint kétszer annyian voltak kíváncsiak Magyarországra és a Pécsi Tudományegyetemre, mint ahány magyar az Ibériai-félszigetre. Németek csaknem ugyanannyian voltak a PTE vendégei ebben a tanévben, mint a hispánok.


IDEGEN NYELVI TITKÁRSÁG Az Idegen Nyelvi Titkárság különféle idegen nyelvi szolgáltatásokat nyújt az egyetem hallgatóinak: – szemeszterek elején (szeptember és február) induló általános és szaknyelvi nyelvkurzusok – hétvégi (péntek délutáni, szombat délelõtti) nyelvórák – ingyenes szintfelmérés – nyelvvizsga elõkészítõ célkurzusok, vizsgatréningek – nyári intenzív nyelvtanfolyamok – ECL nemzetközi és akkreditált nyelvvizsga 15 nyelvbõl (angolból és németbõl évente öt alkalommal, további vizsganyelvekbõl – olasz, spanyol, magyar, lengyel, szerb, szlovák, cseh, orosz, horvát, román, bolgár, héber, francia – két alkalommal) – ECL vizsgafelkészítõ nyelvkönyvek és egyéb kiadványok – internetes próbavizsga – további akkreditált nyelvvizsgák – ITK ORIGO, Goethe, KITEX A külföldi részképzésre, külföldi munkavállalásra gondolóknak ajánljuk az ECL nyelvvizsgát, amely EU-s támogatással indult, mára kiterjedt hazai és nemzetközi hálózata van. A kommunikációközpontú, négy szintû (A2-B1-B2-C1), nemzetközileg elismert, és Magyarországon is akkreditált nyelvvizsga nem tartalmaz sem grammatikai tesztet sem fordítási feladatokat. Az ECL nyelvvizsga szóbeli része más vizsgarendszerektõl eltérõen páros vizsga formájában valósul meg. Az alábbi leírásból többet is megtudhatunk az ECL szóbelirõl.

Az ECL szóbeli nyelvvizsga A szóbeli kommunikációs készséget minden nyelvvizsga a szóbeli interjú során méri és értékeli. A különbözõ nyelvvizsgák nagyon sokfélék a szóbeli lebonyolítását illetõen. Általában két, esetenként három vizsgáztató figyeli a vizsgázó teljesítményét, vannak olyan vizsgák amelyekrõl hangfelvétel is készül. A feladatok is eltérõk lehetnek. Általánosan elterjedt feladat az, hogy egy-egy húzott vagy a vizsgáztató által adott témáról kell a vizsgázónak kifejtenie véleményét, elmondania gondolatait. A képleírás is a standard feladatok közé tartozik. Ebben a vizsgarészben egy adott képrõl, kép együttesrõl, grafikonról, adatokat tartalmazó táblázatról kell a vizsgázónak beszélnie. Alapfokon az elvárás a képen található tárgyak, személyek megnevezése, a helyviszonyok, cselekvéssorok leírása. Közép- és felsõfokon a kép csak stimulusként szolgál az önálló témakifejtéshez. Lehet, hogy a szóbeli úgynevezett strukturált feladatot is tartalmaz, ez lehet egy szituációs párbeszéd, amelyet a vizsgáztatóval kell eljátszani vagy egy prob-

lémamegoldó feladat, ahol a vizsgázónak és a vizsgáztatónak konszenzusra kell jutnia. Az ECL nyelvvizsga sajátossága az, hogy a vizsgáztatás párokban történik. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások tanúsága szerint pozitívan hat a vizsgázók teljesítményére, ha párokban vizsgáznak, sõt ha ismerik is vizsgázó társukat. Az ECL nyelvvizsga vizsgahelyein lehetõséget biztosítanak a vizsgaszervezõk arra, hogy mindenki a kívánt párral szóbelizhessen. Ez lényegesen növeli a vizsgázó biztonságérzetét. Amennyiben a vizsgázó él a párválasztás lehetõségével, azt a jelentkezéskor kell jelezni. A páros vizsga jó lehetõséget biztosít arra, hogy a nyelvi tevékenységek közül nem csak a recepció és a produkció, de az interakció és mérhetõvé válik. A jó nyelvi teszt a nyelvhasználat egy olyan speciális formája, amely alkalmas arra, hogy következtetést vonjunk le a vizsgázó teszthelyzeten kívüli nyelvhasználatáról. A két vizsgázó egyenrangú partnerként, egy szimmetrikus, kiegyensúlyozott szituációban tulajdonképpen úgy kommunikál, ahogy a mindennapok során is teszi. Lehetõsége van arra, hogy felkeltse vizsgázótársa figyelmét, érveljen, ellenérveket sorakoztasson fel, továbbvigye a gondolatmenetet, visszakérdezzen, amit a vizsgáztató tanárral folytatott beszélgetés során esetleg meg sem merne tenni. A két vizsgázó beszélõ és hallgató is egyben, és a vizsga során kialakul a közös nyelvi produktum, a nyelvi tartalom egyeztetése. Mind a vizsgázói, mind a vizsgáztatói visszajelzések nagyon pozitívak a páros vizsgáról, jó a vizsga hangulata, a szituáció életszerû, a vizsgáztatók sem fáradnak el, ami nem utolsó szempont. A vizsgázók teljesítményének értékelése logikus, átlátható módon történik. A komplex vizsga 25%-át teszi ki a szóbeli vizsgarész. Öt értékelési kritérium alapján, egy hatfokozatú (0–5) skálát használnak a szóbeli értékelõk. Az értékelés szempontjai a következõk: nyelvhelyesség, szóbeliség (kiejtés, intonáció, folyékonyság), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság. Aki már jól elsajátított egy idegen nyelvet és általános témákról könnyedén tud beszélgetni az adott nyelven, biztosan elgondolkodik azon, hogy a szakmájában is biztonsággal kell majd elboldogulnia az idegen nyelvi kommunikációban. Tehát a szaknyelv megismerése és gyakorlása a következõ lépcsõfok. Ha már jól beszéli a nyelvet a szükséges élethelyzetekben, kérdés, hogy szeretné-e megmérettetni nyelvtudását? Talán jólesõ érzés, ha nyelvvizsga-bizonyítvány is igazolja a tudást, amelyért sokat küzdött.

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM – Idegen Nyelvi Titkárság 7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 1/b. www.ecl.hu I http://inyt.pte.hu I ecl@inyt.pte.hu I Tel.: + 36 72/501-500/22102, 22133 (x)

PTE ALUMNI MAGAZIN 19


Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa Akik vállalkoznak, jól tudják ezt. A Pécsi Tudományegyetem három különbözõ karán tanuló vagy végzett fiatalt kerestünk meg azért, hogy arról kérdezzük õket, milyen egy céget vezetni, és hogyan tudják hasznosítani az egyetemen tanultakat.


KARRIER www.fivosz.hu

Bevállalod vagy csak bevállalnád? Fehér hollónak számít az, aki hallgató korában vállalkozásba kezd, s a legtöbb végzõs bizony nem álmodik akkorát, hogy tudásával saját cégét gyarapítsa. Van sikeres ellenpélda: Kovács Patrikot, a Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnökét, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatóját errõl kérdeztem. A Diplomás Pályakövetõ Rendszer kutatásai szerint a végzettek kevesebb, mint 4 %-a lesz vállalkozó – mint a Fiatal Vállalkozók Szövetségének (FIVOSZ) elnöke, mivel magyaráznád ezt az eredményt? Ez az adat egybecseng a fiatalok általános vállalkozói kedvével Magyarországon, mert a 35 év alatti fiatalok picivel kevesebb, mint 4 %-a vállalkozik. Azt gondolom, hogy ez nagyon alacsony arány, és veszélyes is egy olyan helyzetben, amikor a magyar kis- és középvállalkozói szektor egyharmada 5–8 éven belül lezajló generációváltás elõtt áll. Alapvetõen elmondható, hogy Kelet-Európa egészében alacsonyabb a fiatalok vállalkozói kedve, mint Nyugat-Európában. Már maga a „vállalkozó” sem hangzik jól, a legtöbb fiatalnak – nem úgy, mint például Amerikában – nem pozitív hõs jut az eszébe e szó hallatán. Ez elég kellemetlen. A másik ok, ami sajnos ebbõl a kutatásból is látszik, hogy a fiatalok nem kezelik a vállalkozást a karrierépítés reális alternatívájaként. A FIVOSZnak ezért komoly szerepe az, hogy ne csak megmutassa, de segítse is azokat a fiatalokat, akik vállalkoznak. Úgy tudom, egy csomó rendezvényetek is van/volt a vállalkozások népszerûsítése kapcsán. Miben tudtok segíteni? Egy olyan összetett szolgáltatásrendszert építettünk fel, ami egyedülálló, és nemzetközi viszonylatban is jó példaként szolgál. Nemcsak egy érdek-, hanem egy értékközösséget építünk: egy olyan helyet, ahol a fiatalok közösen gondolkodva, egymást segítve tudnak elõremenni. Emellett szolgáltatásokat biztosítunk, amikkel megkönnyítjük a vállalkozások elindítását, és a már vállalkozóknak segítünk csökkenteni az üzemeltetési költségeket, hogy minél többet fejlesztésre tudjanak fordítani. Elindítottunk egy beszállítói programot is, amin keresztül igyekszünk lehetõséghez is juttatni a fiatalokat. Bizalmi alapon sokan megrendelésekhez is jutnak a szervezeten belül. Fejlesztés alatt áll egy online piactér is. Magyarország speciális helyzetben van, ugyanis nemsokára indul egy komplex, kifejezetten a fiatalok vállalkozóvá válását segítõ program: az ország hat konvergencia-régiójában hirdetünk pályázatot, s azok, akik végigcsinálnak egy konzorciumokkal segí-

tett képzést, 3 millió forintos vissza nem térítendõ támogatást is kaphatnak. Mennyire kell jogilag, pénzügyileg képzettnek és/vagy tehetõsnek lenni ahhoz, hogy az ember sikeres vállalkozó legyen? Nem szabad túlmisztifikálni az alaptõkét! Kell és fontos is, de sokkal fontosabb a sikeres vállalkozáshoz az, hogy mennyire elkötelezettek a tulajdonosok, mennyire állnak ki a saját álmukért, mennyire keményen küzdenek. Természetesen ki kell igazodni a jogi és a számviteli szabályok között is, de ha valaki körültekintõen választ könyvelõt vagy jogi partnert, akkor kaphat segítséget – nem ezeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy mennyire innovatív, rugalmas, kitartó a vállalkozás, és kapcsolódik-e olyan rendszerekhez, ahol tudnak neki segíteni. Több, mára már világcéggé vált vállalkozásról hallani, amiket fiatalok indítottak egy garázsban – hogy látod, milyen területeken lehet ma érvényesülni? Hogyan lehet ezt kivitelezni Magyarországon? A prezi, a jusprim – ezek olyan magyar vállalkozói példák, amik szinte azonnal világsikert tudtak aratni. Annak ellenére, hogy nehéz helyzetben vannak a most végzõsök – hiszen az ifjúsági munkanélküliségi válság és a világválság kettõs hatásával kell megküzdeniük a pályakezdõknek –, az internet adta lehetõségek, a globalizált platformok, hálózatok lehetõséget biztosítanak arra, hogy akár 3–5 éven belül is sikereket lehessen elérni. Forrást lehet találni a piacon – akár különbözõ alapokból, mint a Magvetõ vagy a Jeremy –, de az nem mindegy, hogy valaki mennyire felkészült és tart ki a vállalkozása mellett. Nem gondolom, hogy a külsõ körülmények határozzák meg a sikert és a sikeres vállalkozást, sokkal inkább az elszántság és tudatosság az, ami naggyá tud tenni egy céget. Úgy tudom, a FIVOSZ egyedülálló, máshol nincs ilyen szervezet. Hogyhogy? Az ifjúsági vállalkozásfejlesztésben valóban úttörõ a FIVOSZ. Most, hogy az ifjúsági munkanélküliségi válság egy pár évvel ezelõtt kibukott, kezd felértékelõdni az

PTE ALUMNI MAGAZIN 21


Hit önmagamban és szorgalom

ifjúsági vállalkozás-fejlesztés. A mi generációnknak nagyon speciális gondolkodásmódja, motivációi vannak. Minden országnak eltérõ a struktúrája: vannak olyanok, ahol különbözõ szervezetek ifjúsági tagozatai vállalják fel ezt a szerepkört, máshol alapítványok segítik, és büszkén mondhatom, hogy vannak a FIVOSZ-hoz hasonló szervezetek is, melyek létrejöttéhez mi is hozzájárultunk. Folyamatos nemzetközi best practice-cserét folytatunk. Mennyiben különbözik az idõsek és a fiatalok vállalkozói morálja/hozzáállása? Az y generációban értékes kulcskompetenciák vannak, például képesek vagyunk a hálózatosodásra, az együttmûködésre, ismerjük és használjuk a modern technológiákat. A szövetségünkben például sok olyan cég van, amik klasszikus értelemben véve konkurenciái lennének egymásnak, kölcsönös elõnyök alapján mégis együttmûködnek, próbálják egymást segíteni. Ráadásul az elmúlt években nem találkoztam olyan emberrel, aki arra kért volna, hogy segítsek pénzt keresni, inkább olyanokkal, akik valami jó dolgot, értéket szerettek volna teremteni. Miért választottad anno a PTE jogi karát? Tudod hasznosítani az itt tanultakat? Elsõéves joghallgatóként kezdtem el a vállalkozásomat, és nagyon hasznosnak bizonyultak a tanulmányaim: a különbözõ jogterületeket rögtön tudtam a mindennapi életben alkalmazni. Meggyõzõdésem, hogy a jog olyan rendszerszemléletet ad, ami rálátást biztosít arra, hogyan is mûködnek a dolgok. Azt olvastam, az elsõ önálló vállalkozásod, önálló projekted egy iskolaújság létrehozása volt 12 évesen. Mivel foglalkozol most? Az iskolaújság után is elég sok idõt töltöttem a médiában, újságot írtam, majd 21 évesen megalapítottam a reklámügynökségemet. Ekkor szembesültem a fiatal vállalkozók elé gördülõ nehézségekkel, és ez adta az ötletet a FIVOSZ megalapítására. Egyébként a reklámügynökségem a mai napig mûködik – szerencsére van egy profi ügyvezetõm –, így a napjaimat a FIVOSZ-nak tudom szentelni, és ez engem nagyon boldoggá tesz.

22 PTE ALUMNI MAGAZIN

A pájsli azért marad


KARRIER

Ez a kettõ a legfontosabb Bocz Gábor szerint, aki a PMMIK (és hamarosan a KTK) volt hallgatója, az „Év mérnöke 2012” díj birtokosa. Dolgozott a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa, a Mecsek-Dráva projektekben, jelenleg harmadik vállalkozását indítja. „Tizenkilenc voltam, amikor az elsõ cégemet meg akartam alapítani, és nekem minden hónapban a cégalapítás járt a fejemben, akkor is, amikor még azt sem tudtam, mi az. Mikor nem jött öszsze az egyik vagy másik munkahelyen az, amit szerettem volna, az csak egy önigazolás volt, megerõsítés, hogy nekem saját céget kell alapítanom. És hogy ki a vállalkozó? Talán a lányomnak azt mondanám, hogy az, akinek nincs fõnöke, de ez nem igaz, mert egy kisvállalkozó beszerzõdik cégekhez, ezért sokkal több fõnöke van: mindig a megrendelõ a fõnök. A vállalkozás az önállóságot jelenti, a szabadságot, és baromira sok fejfájást.

Maszler Szabolcs, az IGYK volt hallgatója, a Tettye étterem vezetõje Mekkora teher, s mekkora öröm a családi vállalkozást tovább vinni? Kettõs érzés. Az elõnye az, hogy nem magamnak kell felépítenem valami újat, de meg kell felelnem édesapám nevének is. Meg kell õrizni a színvonalat is, de újítanom is kell. Meg kell tartani a hagyományos ételeinket, a felszolgálás kedvességét – édesapám kijárt a vendégek közé, beszélgetett velük. A testvéremmel együtt mi is átvesszük, mi is csináljuk mindazt, amit édesapám tanított. De azért jártam fõiskolára, hogy ne mondhassák rám azt, hogy én csak beleültem a készbe. Elvégeztem a vendéglátó technikusit itt Pécsett, és Szekszárdon a turizmus-vendéglátás szakot. Tavaly Pesten éltem két évig, ott is ételkészítõ tanfolyamokon, elõadásokon vettem részt, hogy tisztában legyek azzal, hol tart ma a gasztronómia és a vendéglátás. Két éve vegetáriánus vagyok, és a vegán, nyersvegán, laktovegetáriánus, laktóz-, és gluténérzékeny étkezési formákat is kitanultam. Mit tanultál Szekszárdon az IGYK-án?

http://alumni.pte.hu/ hir/337/ hitonmagamban-es-szorgalom

Amikor nagyon elindult a karrierem, a 12–16 óra munka teljesen normális volt. Az hogy közben mi volt a családommal, a barátaimmal, az egészségemmel, az másodlagos. Egyszer kipróbáltam, milyen egy hétig 20 órát dolgozni, és a következõ héten olyan voltam, mint egy zombi. A menyasszonyom – babát várunk idén! – támogatott, segített, dolgozott velem, majd szankciókat vezetett be: otthon és hétvégén nincs munka, 7–8 felé haza kell érnem. Kell is, hogy diktáljon! Van egy nagyon jó trénerem, õ mesélte, hogy a haldoklók top 3 utolsó mondatában ott van a „Bárcsak ne dolgoztam volna ilyen sokat!” Ezt kisvállalkozóként csak úgy sikerül elérnem, ha nem mindent egyedül akarok megoldani. Egyébként az énközpontúság jellemzõ a kisvállalkozókra: övé a cég, mindent õ tud a legjobban – ez a legnagyobb hiba, mert így nem fog fejlõdni az a cég sehova. A feladatok kiosztása jó, de ha megtanul valaki feladatot delegálni, az sokkal jobb. Talán éppen ez hozta meg a sikert a cégemnek is. Jelenleg négyen vagyunk, emellett 10 céggel (27 fõ) alvállalkozói szerzõdésben állok, akiknek napi szinten adok munkát. Az, hogy ennyi embert fizetéshez juttatok, egyrészt óriási teher, másrészt pedig örülök, hogy építjük a gazdaságot.”

Kapcsolatokat tudtam építeni. A tanárokkal órákon kívül is jókat beszélgettünk, segítettek tanulmányi kirándulást szervezni, a tananyagon túl hasznos forrásokhoz jutni… A csoportunkból többen a mai napig jó kapcsolatokat ápolunk volt tanárainkkal. A csoporton belül – levelezõre jártam 20–40 évesek közé – is kialakult egy 10 fõs mag, az egyikük egy jól menõ pécsi étterem fõpincére, a másik egy mohácsi szálloda igazgatója, van egy srác, akinek borászata van… Tudunk segíteni egymásnak. Mi fog változni az étteremben, s mi marad változatlan? A házias, magyaros sváb ételeket meg fogjuk õrizni, a német, osztrák utazási irodákkal meglévõ kapcsolatot is szeretném megtartani. Változtatni a kerthelység dizájnján fogunk jövõ tavasszal. Sörkertet szeretnénk, és egy grillteraszt. A gasztronómia és az emberek ízlése is változik, egyre jobban érdeklõdnek az egészségesebb ételek iránt. Egy hónap múlva lesz új étlapunk, azon jóval több vegetáriánus ételünk is lesz, szezonális ételek is lesznek heti ajánlatként, a tejérzékenyekre is gondolunk... Igyekszünk helyi termelõktõl vásárolni alapanyagokat, ezzel is „zöldítjük” az éttermet. De a svábos pájslit nem cseréljük le, az újítások a régi ételek mellett lesznek – Pécs nem tart el egy önálló vegetáriánus éttermet.

PTE ALUMNI MAGAZIN 23


TREND

Induljona nászmenet!? Kevesen házasodnak egyetem után, inkább megfontoltan döntenek; ha megszerezték a biztos munkahelyet, utána jöhet a házasság. Ez inkább a harmincas korosztályt érinti. Minimális egyetemista van az ügyfeleim között, frissen végzett is alig, pedig már tíz éve vagyok a pályán – mondta Bánusz Tímea, esküvõszervezõ.

Az esküvõszervezõre miért van szükség? Nincs rá szükség, csak a tapasztalatunkra. 400 esküvõ után már el tudom dönteni, hány fõre melyik éttermet kell választani. Elmondom, hogy a nyári esküvõre korábban kell átadni a meghívót, mint az õszire, tavaszira… Idén a dobozos meghívók vannak divatban, ez a szalaggal átkötött papírtekercsek továbbfejlesztett verziója, a legdrágábbakat akár Swarowski kristállyal díszítik. Szervezõt csak szimpátia alapján lehet választani. Ha nem tudunk egy hullámhosszra kerülni, nem tudunk egy éven keresztül együtt dolgozni. Én mindig mindent csak javasolni szoktam, a házasulók döntik el, élnek-e az adott lehetõséggel, vagy sem. Legénybúcsút is szervez? A legénybúcsút, leánybúcsút a barátok intézik. Nem divat már a chippendale fiú, néha limuzint kell szerezni vagy 50 lufit. Aki megengedheti magának, elvonul Belgiumba bulizni, aki nem, elintézi mondjuk Orfûn. Mekkora esküvõket szervez? Idén 100 fõ körüli esküvõk vannak, de kevesebbel nem is érdemes kezdeni, a fix költségek nem változnak. A ruhát ugyanúgy ki kell fizetni, a zenét szintén. A fotóst is, egyedül a menün lehet valamit spórolni. 110 fõ környékén már

26 PTE ALUMNI MAGAZIN

rentábilis egy esküvõ, az alatt nem nagyon. A szervezõ már eleve szûrést jelent. Megvan az a típusú pár, aki szervezõhöz megy, és az is, hogy ki melyiket választja. Az én ügyfélköröm 100–120 fõs összejöveteleket tervez, nagyrészt Pécs belvárosában dolgozom, keveset dolgozom vidéken. Milyen stílusú esküvõ a divatos? Földönjáró fajta vagyok. Elmagyarázom, mi az, ami felesleges. Minek a szalvétára rányomni a neveket és a dátumot. 80 forint egy fõre és csak megtörli vele az ember a száját, a pincér meg 3 másodperc múlva kidobja a kukába. Ezt az összeget inkább dekorációra kell költeni. Sok ilyen apró összeget lehet találni. Lepkét eregetni például szerintem fölösleges. Egy tucat van egy kosárban, Pestrõl kell idehozni, le vannak hûtve, úgy kell õket felmelegíteni, de ha fúj a szél vagy hûvös van, akkor nem szállnak fel. Lepke helyett inkább héliumos lufit javaslok, az is tud szép lenni és sokkal látványosabb. A köszönetajándékoknak sincs sok értelme. Minden vendég kap valami kis kedvességet. Inkább javaslok egy fotót, mint egy kis habos dobozt 600 forintért – a férfiak nem is nyúlnak érte. Mi a legfontosabb Ön szerint egy esküvõ esetén? A jó étterem kiválasztása. A polgári szertartásnak szépnek kell lennie, mert ez ad maradandó élményt. A zene-


TREND

karra is érdemesebb költeni, mint elveszni a részletekben. Az étterem mérete, személyzete, az étkészlet minõsége is fontos. Nem mindenhol tudnak 90–100 fõre azonos evõeszközt kitenni. A poharak is szépek legyenek. Sok nagynevû helyen erre nem képesek. Az abrosz is szép legyen, ne rongyos. Az üdítõket ne kétliteres mûanyagflakonokból töltögessék ki a pincérek. Az ügyfelek erre nem gondolnak. Nem tudják, barátságos-e a pincér, odafigyel-e a vendégre. Ezért kell az esküvõszervezõ.

A házasságkötési szándékot minden esetben személyesen kell bejelenteni az Anyakönyvi Hivatalban. Törvényi szabályozás alapján a házasságkötést a bejelentéstõl számított 30 napos várakozási idõ után lehet megkötni. Beadandó iratok magyar állampolgárok esetében: a házasulók érvényes személyazonosságot igazoló okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél + lakcímet igazoló hatósági igazolvány, állampolgársági bizonyítvány) születési anyakönyvi kivonatok családi állapotot igazoló irat mindkét házasulandóról (jogerõs bírósági ítélet, halotti anyakönyvi kivonat) fiatalkorú házasulandó esetében gyámhivatal által kiállított jogerõs határozat házasságkötés engedélyezésérõl, melyet a lakóhely szerinti gyámhivatal engedélyez

Ma házasodik még valaki házasságkötõ-teremben? Kevés ügyfelem házasodik ott. Inkább tereken, parkokban, a Zsolnay Negyedben, a Dóm múzeumban, a Tettyén a romok között, vagy a parkban, a Cella Septichora is szép, csak drága kicsit, a bérleti díja 60 ezer Ft + Áfa és erre jön még a hangosítás, berendezés, együtt van kb. 100 ezer Ft. Az Északi várfalsétányon, az Alagút tetején, az egyetem Botanikus kertjében. Kiugróan nagy létszámú esküvõk inkább a környékbeli falvakban szoktak lenni. 250–300 fõ még elfér a FEEK Aulájában, de ennél nagyobb helyszín nincsen. 400 esküvõ után Ön látja, melyik házasság végzõdik majd válással? Többnyire látható. Legtöbbször meg sem lepõdök, ha hallom a válást. Az esküvõ esetén a lányok legtöbbször teljesen kifordulnak önmagukból. Elkezdenek hárpiává válni – errõl az oldalukról a fiúk nem is ismerték õket. Elvesznek a részletekben, botorságokon hisztériáznak. Például fizikai akadálya van valaminek. Akkor is, miért nem lehet!? Amikor nem volt menyasszony, megértette volna, hogy az esõt nem lehet elállítani. Szabadtéri esküvõ esetén kell esõhelyszín. Idõben dönteni kell róla. Háromnegyed 4-kor nem lehet helyszínt találni a szakadó esõben a 4 órás esküvõhöz, de ha mi már délben szóltunk… Vannak kivételek, de a legtöbb menyasszony csak megy a saját feje után. A fiúk meg szépen csendben ülnek, és néznek, nem is értik, ki ez a lány… Általában csak a lányok

http://alumni.pte.hu/ kutatasi-eredmenyek

bolondulnak meg, persze, mert õk a királylányok. Az amerikai esküvõs filmeket nézik, abban élnek. De az csak egy film, ráadásul ez itt Magyarország. Nálunk nincsenek meg azok a lehetõségek, nekik sincsen annyi pénzük, mint amire vágynak. Elvárnák, hogy mindenki ingyen dolgozzon az õ álmuk megvalósításáért. Tudna árakat mondani a legalapabbtól a másik végletig? Egy 110 fõs, fapados esküvõ 18–20 ezer Ft/ fõ, de lehet 15 ezer is, bár akkor már nincsen zenekar (helyette DJ), olcsó ruha, olcsó menü (10000/fõ), olcsó fotós, olcsó menyasszonyi csokor, olcsó gyûrûpárna… A full extrás 40–45 ezer/fõ is lehet, de persze akármenynyi is. Ez már sátras esküvõ, helyszínt kell bérelni hozzá, sátordekoráció is kell… Bár szerintem a sátor a legroszszabb választás, 1000 Ft/négyezetméter, és még padló sincs. 110 fõre kell 200 négyzetméter, tehát a semmire már kifizetünk 400 ezret, de még csak egy sátrunk van, nem bálterem és be sincs rendezve, kell még asztal, szék... Infrastruktúra is kell, nálunk Baranyában nem nagyon van ilyen helyszín, Pesten már van Wedding garden. Inkább egy puritánabb termet javaslok ilyenkor, s költsünk többet a dekorációra. Ha esik, akkor sátorban sincs komfortérzet. A zenekar 300 ezer körül már rendes hangszerekkel, nõi hanggal játszik, nem egy öreg kopasz bácsi nyomkodja a szintetizátort. Pesten ugyanez 7–800 ezer. A fotó, videó is fontos, az is kerülhet akár 200–250 ezerbe, ezért sok mindent lehet kérni. Sokszor már esküvõ elõtt fotózkodnak, menyasszonyi ruhában beállnak a tóba, sárban mászkálnak, ez a divat most, ahogy minden az esküvõk környékén... Ez 2008-ban jött divatba, külföldrõl áramlott be, „Trash the Dress” – Tedd tönkre a ruhád, az elkészült képet a menyasszony adja ajándékba a võlegénynek, ez a bizonyítéka annak, hogy többet nem lesz szüksége fátyolos ruhára. Az egyik lány elkezdi, a barátnõje folytatja és így tovább. Van olyan lány, akinek két ruhája van, egyben fotózzák, egyet meg felhúz az esküvõjén. De ez is érthetõ: mikor máskor legyen menyasszony, mint az esküvõn. Ha két ruha is megtetszett neki, akkor húzza fel, máskor úgysem húzhatja már. Az igazán jó menü 20 ezertõl kezdõdik, lehet ennél sokkal több, de nincsen értelme. Extrém esküvõket szokott rendezni? Baranyában nincsenek igazi extremitások. Sem repülõn, sem a víz alatt nem házasodnak. Vonaton volt egy házasság, egy kollégám szervezte. Negyven fokban bezsúfolva a klíma nélküli vonatba. Az ügyfél az ilyesmitõl nem hagyja magát eltántorítani. Ritka az ilyen nagy tévedés. A szülõk is próbálják kordában tartani a csemetéiket. És nem csak kettejükrõl van szó, hanem arról a többi, 50–100 meghívottról. Az rendben van, ha a menyasszony nem szereti a gombát, de mi van, ha a vendégseregbõl hatvanan meg igen. Akkor õ nem eszik, de attól a gomba még ott lehet a tálon!

PTE ALUMNI MAGAZIN 27


TREND

A házasság mint ürügy vagy lehetõség Stark András pszichiáter Véget ér az egyetem, jöhet az esküvõ? És utána maradhat minden rózsaszínben, vagy elkezdõdik egy konfliktussorozat? Mivel egyre késõbb házasodnak a párok, ezért a konfliktusok ideje is kitolódik. Egyetem után ritkán jönnek párterápiára. Ez nem azért van, mert nincsenek konfliktusok. A válások nagy száma – minden második házasság válással végzõdik – a fiatalokat arra készteti, hogy ne kapkodják el a férjhez menetelt vagy a nõsülést. Ennek egzisztenciális okai is vannak, az egyetem után sokára lesz stabil állás, lakás… A bizonytalanság jó ürügy arra, hogy kitolják a házasodás idejét. Az egyetem elvégzése után barátságok, szerelmek szakadnak szét. A megváltozott közeg az oka? A változás átrendezi a társaskapcsolatokat is. Ha ot. a pár egyik tagja íték st, s é o d t biz kér elmegy egy ti a ni a n n e e l évre felt z je l. E kell a ösztöns n s é idej ymá díjjal, az próg e m i le km ere bára teszi a párkapz n s u y k vag csa csolatot. 40 éve mi azért y m g e y ho házasodtunk össze a feleségemhog mel, mert így nem kellett visszamennie Körmendre, a házasság lett az ürügy a Pécsett maradására, így kaphatott állást – ez minden más érvnél erõsebb volt a házasság mellett, még ha lettek is volna kétségeim.

„N

A most regnáló kormányzat azt mondja, hogy a házasság az egyetlen tisztességes kapcsolat. Igen, azt sugallja, hogy ez az egyetlen, ami erkölcsös, emberpárhoz méltó kapcsolat. Ez csacsiság. A párkapcsolatok különbözõ alternatívái az egész XX. század egyik alapgondolatát jelentették: hogyan lehet a hagyományos polgári házasságot és polgári családot meghaladni. A birtoklásra épülõ, féltékenységbe torkolló polgári család megreformálásához vezettek a radikális forradalmak, így jöhetett létre a nyitott házasság gondolata, a gyerekek számára is sokkal tágabb kapcsolatrendszert jelentõ kommuna rendszerû életforma. Ez nem vezetett sehová. Én is láttam az egyko-

28 PTE ALUMNI MAGAZIN

ri Nyugat-Berlinben kommunát, ahol együtt éltek fiatalok, egyetemisták, nagyon jó közösség volt. Bevallom, fiatalon, a '70-es években mi is egy kommunán törtük a fejünket Csordás Gáborral, hiszen ez akkor nagyon benne volt a levegõben, Heller Ágnes is írt errõl a témáról. A nõk bölcsessége megfúrta a mi kommuna ötletünket. A párkapcsolat intimitását nem haladta meg az élet és az emberi tapasztalat. Az nem biztos, hogy ennek az anyakönyvvezetõ vagy a pap elõtt bekövetkezõ szertartás kell, hogy a megpecsételõje legyen. Ugyanakkor nem vitatom a szertartás jelentõségét. Nem is a holtodiglan-holtomiglan soha be nem tartható fogadalmát, hanem azt, hogy ez egy cezúra, határ, egy életciklusnak a kezdete. Ez a felelõsséget és az elkötelezõdést teszi mindkét fél számára nyilvánvalóvá. Felindulásból is össze szabad házasodni, vagy felnõttebb fejjel kell ezt a lépést meghozni? Nincs recept. A feleségemmel 40 évvel ezelõtt 22 évesek voltunk, amikor összeházasodtunk, gyerekek voltunk még mindketten. De az ember megtanulja lassan, amit kell. A párkapcsolat tanulási folyamat, a szövetség része nagyon fontos: két ember szövetkezik valamire. És amíg az a nagy rózsaszín köd ereszkedik a szemünkre? A párkapcsolatokat tekinthetjük egy nagy lélektani fejlõdési folyamatnak, amelynek megvannak a fázisai, szakaszai. A szerelemnek is. Nem kell naivnak lenni. Ha csak az európai szerelemfejõdés irodalmát végiggondoljuk, akkor ez egy organikus képzõdmény, szárba szökken, kivirágzik és elhal. A szerelem halála után mi következik? Elhal a párkapcsolat? Bergman Jelenetek egy házasságból címû filmje alapvetõen fontos szembenézése volt egy értelmiségi generációnak – akik már átélték a házasságuk elsõ krízisét, akár az elsõ válást is – hogy „hol rontottuk el”?! Nem csak szerelem idején kell feltenni a kérdést, hogy hogy vagyunk mi egymással. Ez jelenti a biztosítékot. Nem elég kimondani, hogy holtodiglan-holtomiglan, most jó, már ne mozdulj meg soha… Ekkor megy tönkre nagyon rövid idõ alatt a házasság amikor mindketten szépen belesüppednek a sztereotípiáikba. A férfi a férfibaratságok férfibulijaiba, a férfiönzés magától értetõdõ csapdáiba, a nõk a sokat beszél és keveset mond, s akkor sem azt, amire gondol


TREND

csapdáiba… Akkor két ember rájön arra, hogy mit is keresünk itt egymás mellett? Erõfeszítéseket kell tenni, lehet segítséget kérni, párterápiás segítséget ahhoz, hogy hogyan lehet egy krízisen túljutni. A jelenetek egy házasságból tanulsága, hogy az igazi érték az, hogy két ember egymással élhet le évtizedeket, vagy ha nem is egymással él már, de a kapcsolatuk megmarad, s ennek a kapcsolatnak az érzelmi fejlõdése jelenti az egyén érzelmi fejlõdése és kiteljesedése lehetõségét. A meddõ viták vagy a tányértörés után jön el a párterápia ideje? Amikor terméketlenek a veszekedések. Fiatal házasként éreztem rá arra, hogy meg kell tanulni veszekedni. A párterápia sokszor a veszekedni megtanulásnak az iskolája. A veszekedésektõl irracionális félelmeink vannak. Félünk a negatív indulatainkat, haragot, dühöt kifejezni a másik iránt. Nemcsak azért, mert a másik ettõl kiszerethet belõlünk, hanem azért, mert ha kimondjuk, hogy mennyire utállak és nem tudom elviselni ezt meg azt a rossz szokásodat, ezt nem tudjuk úgy kimondani, hogy nem téged utállak, nem belõled van elegem, hanem abból, amit éppen csinálsz. A megrögzött szokásaidból, hiába kérek tõled bármit, nem figyelsz oda… Ezt nem tudják sokan úgy kifejezni, hogy a másikat ne sértsék, nem alázzák meg emberi méltóságában, önérzetében. Nem hozunk otthonról erre jó mintát, mert általában a szüleink házasságában sem voltak jó veszekedések. Apám üvöltözött jó nagyokat és aztán semmi nem oldódott meg. Hogy lehet egymásnak kifejezni azt a dühöt, agressziót, amit a másik kelt bennünk – ez az intimitás legnagyobb foka. Akkor igazán mély, bensõséges egy szerelem, ha azt is el tudja fogadni, hogy ezt ki tudom mondani. A másik ettõl még szeret, mint ahogy egy rossz gyereket is szeret az édesanyja.

éve házasok. Negyven év után és egy majdnem kommunális kezdet után is van még élet? Igen. (nevet) Megtanultuk egymást becsülni és tisztelni. Nagyon sokat segített, hogy mindig párokkal dolgoztam. Csak úgy lehet velük dolgozni, ha magamra is gondolok. Az önreflexió sokat segít. El tudom mondani a saját példámat. Mindig az a fontos, ha az ember csinál hülyeségeket, akkor merje bevallani. Az õszinteség és a nyíltság, a másik tisztelete. Számomra mindig örömet jelent az együttes élmény igénye, ha megoszthatjuk egymással azt, amit átéltünk, s hogy úgy tudok ránézni Verára, hogy õ egy olyan kiegészítõ én-részem, akit csodálni tudok, mert olyan látásmódja van, amilyen nekem nincs, általa gazdagabbá válok újra és újra.

Milyen arányban lehet segíteni a párterápiában? A párterápia egy-két alkalmas tájékozódó beszélgetéssel indul – egy férfi és egy nõi terapeuta van jelen. Mindig el kell tudnunk dönteni, hogy még visszafordítható-e a konfliktus. Nem történt-e nyílt agresszió? Nagyon rossz elõjel a megcsalás, a nyílt és õszinte beszélgetés hiánya. Ahol hazugságok vannak, ott már nagy baj van egy házasságban. Röviden végigkérdezzük a szerelem történetét, hogy ismerkedtek meg, hogy alakult az életük, milyen tradíciókat, kultúrát, érzelmi kultúrát s ezek különbségeit hozták az eredeti családjuktól, mennyire tudtak leválni az eredeti családjukról, mennyire van baráti körük, mennyire izolálódtak, mennyire rigidek a család határai, mennyire engednek be bárkit… Ezek mind figyelmeztetõ jelek, arra nézve, hogy lehet-e igazi integrációja a terápiás munkának. Láttam már önt együtt a feleségével, s látszott, hogy szeretik egymást, fogták egymás kezét. Említette, hogy negyven

PTE ALUMNI MAGAZIN 29


TREND

„Az ember

legjobb barátja a felesége”

Beszélgetés a fiatal, végzõs, és házas – Makk Dániellel, a PTE KTK hallgatójával A közgázra jársz, a feleséged pedig a FEEK-re. Hol találkoztatok? Sopronban, a középiskolában találkoztunk, negyedikben, matematika fakultáción. Mellette maradt hely, ezért melléültem és elkezdtünk beszélgetni óra alatt – lassan hat éve vagyunk együtt. Mikor döntötted el, hogy elveszed? Három évvel ezelõtti nyáron kértem meg a kezét, amikor kettesben lent voltunk a Balatonon. Korábban is gondolkodtam ezen a lépésen, beszéltünk is errõl többször. Úgy éreztem, akkor jött el az ideje, valószínûleg azért, mert addigra már egy éve együtt is éltünk itt Pécsen, és egyre biztosabb voltam abban, hogy mindig együtt leszünk, mindig szeretni fogjuk egymást. Házasság nélkül is el tudok képzelni egy boldog kapcsolatot, de úgy gondolom, szép gesztus a másik fél felé, ha ezt kimutatjuk. Milyen elõnyök származnak abból, hogy házasok vagytok? Mindenki ledöbben, amikor elmesélem nekik (nevet). Egyébként szerintem nincs sok különbség az együttélés és a házasság között, utóbbi a szétválást bonyolultabbá tenné, ha ez bármikor terítéken lenne, de ez úgy érzem, soha nem lesz terítéken. Azt mondod, az emberek meglepõdnek. Nem annyira jellemzõ a hallgatók között, hogy valaki már házas? Hát, olyan 0% körül. Sok embert ismerek a diákszervezetek kapcsán, de senkit nem ismerek, aki rajtunk kívül házas lenne. Egy pár van az évfolyamtársak közül, akik több éve jegyben járnak, de idõsebbek is nálunk, 26–27 évesek. Az egyetemválasztást mennyiben befolyásolta mindez? Sokban. Úgy néztünk ki közösen egyetemeket, hogy mindkettõnknek legyen olyan szakja, amit szeret tanulni: Budapestet fontolgattuk, Miskolcot és Pécset. A fõváros a nagysága miatt, Miskolc a távolság miatt esett ki, Pécs viszont elsõre szimpatikus volt és találtunk is szakot mindkettõnknek, ezért jöttünk ide. Viszonylag kevesen lépik meg a házasságot. Szerinted mi lehet ennek a hátterében? Szerintem az emberek nagyon nehezen kötelezõdnek el valamilyen dolog mellett a mai világban. Egyre inkább afelé tendálnak a dolgok, hogy mind a munkahelyen, mind a magánéletben folyamatos változás, fejlõdés van, ezért még akkor is nehéz elkötelezõdni, ha két fiatal egymásra talált és örökké szeretni fogja egymást. Akkor adj egy tippet, hogyan lehet ezen túllépni. Jó kérdés. Õszintén szólva nekem ez még soha nem okozott problémát. Azt mondom, hogy ha az ember úgy érzi, hogy boldog, és megtalálta azt, akivel szeretné magát összekötni, akkor nem érde-

30 PTE ALUMNI MAGAZIN

mes ezen aggódni, és bele lehet vágni egy házasságba. Nem kötelezõ, nem is szükséges a boldog élethez, de ha úgy érzi, akkor meg lehet lépni ezt a lépést. Az ember életébe rengeteg változást hoz, ha egy stabil kapcsolatba kerül valakivel. Szerintem a legjobb az, ha az ember legjobb barátja a felesége, és mindent meg tudnak beszélni együtt. Valószínûleg valamennyire lecsökkent a többi barátaimmal töltött idõ, de azért nem szûntek meg ezek a kapcsolatok. Attól, hogy valaki házas, még el lehet menni a barátokkal bulizni, beszélgetni vagy fallabdázni egyet. Mennyire kell készülni egy ilyen eseményre? Hát azért nem árt! Mi bõ félévvel elõtte elkezdtük a készülõdést: idõpontot kellett foglalni az anyakönyvi hivatalban, keresni kellett egy megfelelõ helyszínt, ki kellett találni a menüt, kiküldeni a meghívókat… Még a gimnázium alatt beiratkoztunk egy társastánc tanfolyamra, úgyhogy a tánctudással nem volt probléma. Mondod, hogy állásinterjún voltál – mennyire elõny vagy hátrány egy ilyen helyzetben az, hogy házas vagy? Szerintem férfiaknál valamilyen szinten ez elõny, hiszen ha megházasodott, az azt fejezi ki, hogy nem fél elkötelezõdni valami mellett, nem fél fontos döntéseket meghozni. Nem szoktak kimondottan rákérdezni, de az önéletrajzomban természetesen szerepel.


Corso Hotel és Bistro 48 7626 Pécs, Koller utca 8. (72) 421 900

Különlegesség minden tekintetben – így lehetne összefoglalni a három esztendeje mûködõ négy csillagos design-hotel és étterem lényegét. Modern, trendkövetõ stílusa révén maguk a szobák is különbözõk, vagyis a vendég választhatja ki, milyen színek, tárgyak vegyék körbe. A London, Párizs, Salzburg kényelméhez szokott vendégek igényeihez úgy igazodik a szálló, hogy közben a „pécsiség” is jelen van: ezt képviselik a Zsolnay kerámiák, a helyi fotó- és festõmûvészek alkotásai a falakon. Lila, szürke, arany – az átlagember számára talán szokatlan színvilág elsõre feltûnõ, de a szálloda életében különösen nagy szerepet játszik a fény is: ledlámpák, egyedi csillárok kápráztatnak. Újszerû szállodához méltó a gasztrobisztro, a Bistro48: a szezonalitásra ügyelõ ételkínálat alapvetõen magyaros, az ismerõs ízvilághoz viszont a hagyományostól eltérõ tálalás és elkészítési mód társul: francia és olasz területekre jellemzõ konyhatechnológiákat alkalmaznak. Meglepõ, egyszerre ismerõs és újragondolt ételek születnek ebbõl, ami azoknak is tetszik, akik nem ehhez szoktak hozzá. A kétszemélyes, gyertyafényes vacsorától a komoly banketteken át a 130 fõs gálavacsoráig tud az igényeknek eleget tenni a Bistro48, legyen szó akár családi eseményrõl, ballagásról, osztálytalálkozóról, esküvõrõl vagy üzleti reggelrõl, a Corso Hotel étterme jó választás. A 70 fõ befogadására alkalmas étterem különterme húsz fõnek biztosít étkezésre lehetõséget, nagyobb rendezvények esetén pedig a szálloda szekcionálható termei is rendelkezésre állnak. egy „szokványos” csütörtöki menü: Légies almaleves tökmagolajjal Csirke mousseline parajos raviolival, paradicsommal és gorgonzola mártással Csokoládékrém paprikás málnazselével (x)


MAGAZIN http://www.takatseszter.hu

Pécs, Pest, Párizs? Takáts Eszter a PTE-n végzett ének-karvezetés szakon. Jelenleg Budapesten él, de még mindig pécsinek számít. Legutolsó CD lemezét, a Hét remény, szeretet címût 2013. május végén mutatja be az A38-as hajón.

Az egyetem elvégzése után még sokáig Pécsett maradtál, innen jártál fellépésekre, majd várost váltottál: Pestre költöztél. Mi volt az oka? Sokáig kerestem a helyem, voltak dolgok, amiket nem találtam meg Pécsett, ezért éreztem azt, hogy mennem kell további utat, lehetõséget után. Benne volt egy párkapcsolati igény is, nem kispolgári életet szerettem volna élni, hanem az intimszférámat kívántam megteremteni, úgy hogy semmi ne veszélyeztesse. Pécsett azt éltem meg, hogy ha volt egy belsõ szándékom, és ezzel eltelve kiléptem az utcára, rögtön belefutottam valakibe és már másképp alakultak a dolgaim. Pécs tele van spontán lehetõségekkel, viszont ezáltal az alakuló helyzetek szétzúzták az elhatározásaimat. Franciaországban is több koncerted volt, úgy tûnt szívesen is fogadtak. Hogy fogadták a sanzonszerû dalaidat? Nagy álmom Franciaország. Mindig vágytam arra, hogy többet legyek kinn, de korábban nem értem meg rá. Sajnáltam itthon hagyni Morrist, a kutyámat. Felelõsséget vállaltam érte, nem szerettem volna másra bízni. 2006-ban is képes lettem volna mindarra, amire ma, csak fejben még nem tartottam ott. Most már érettebben gondolkodom.

32 PTE ALUMNI MAGAZIN

Jelen pillanatban hol tartanak a francia ügyeid? Vannak lehetõségeim, több emberrel levelezek. Egyrészt készülök a nyelvvizsgámra – az angolra; ezen a nyelven tartjuk a kapcsolatot. Egy táncelõadást is csinálunk Carla Foris koreográfus La Compagnie 8 Renversé nevû kortárstánc-csoportjával. Négy dalom kész franciául, de most kiderült, hogy az ottani jogvédelemhez minimum 5 dal szükséges… A pályafutásomról több lefordított szöveg is készült, és igyekszem minél több nemzetközi fórumon jelen lenni. Mi tetszik neked Franciaországban annyira? Ott 60 évesen is teljes értékû ember lehetsz, nem úgy mint nálunk. Ott tangó klubba járnak, van aki akkor kezd új életet. A franciákban van egyfajta gátlástalanság, nagy a jövésmenés náluk. Úgy érzem semmi baj nem történt, hogy tíz évvel késõbb indul a francia történetem. Úgy õrzöm én a francia lehetõséget, mint mélyhûtõben az ételt szokták. Nem tettem le róla, csak más van elõtérben, az amit éppen csinálok. A Takáts Eszter Beat Band több fellépésre készül, van egy webes formációm a Pille, sok megbízásunk van per pillanat. Egy filmzene lehetõség is van, de a legfontosabbak a saját dalaim, koncertjeim.


TREND

Munka, önkéntesség, gyakornoki pozíció az EU-ban Szõnyegi Krisztina, EUROPE DIRECT Információs Hálózat

Mennyire kell felkészültnek lennie annak, aki útra kel, hogy más országban vállaljon munkát? A felkészülés nagyon fontos, az adminisztratív teendõkön túl állást is lehet keresni itthonról a neten, például az EURES hálózat (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) segítségével. Ismernünk kell valamilyen szinten a fogadó ország nyelvét. Ez függ az állás jellegétõl, a munkakörnyezettõl, de kommunikálni is tudni kell. Az angol nyelv nem elég, a helyi nyelvet is beszélnünk kell. Sok mindentõl függ a felkészülés szintje. Jelentõsebb összeggel kell elindulni, ha itthon még nem találtunk állást. Az elsõ idõszakban nem kapunk fizetést, ez álláskereséssel együtt akár kéthárom hónapot is kitehet. Az útiköltségen túl, ott helyben is kell közlekedni, telefonszámlát, a szállásra elõleget fizetni – ez akár három hónap díja is lehet. Nem mindegy, hogy 50 ezer Ft-ot háromszorozunk meg, vagy 500 fontot... Egy elindulás jobb esetben fél millió forintba kerül, ez családdal több is lehet, de ha valaki csak szezonmunkára megy, ahol szállást, étkezést kap, akkor kevesebb is elég.

„An má nak a nél r vég váro k talá ül An e, ho si le lun gliá gy gen d k jó ba l fiz n ké nyelvt ának etõ u t mu hét a dás nká latt t.”

Mit tegyünk, ha külföldön szeretnénk munkát vállalni? Be kell ezt itthon jelenteni valahol? Ha három hónapnál hosszabb idõt tölt valaki egy másik EU-s országban – akár ösztöndíjjal, akár munkavállalóként – akkor regisztrálni kell a helyi okmányirodákban, vagy a rendõrségen. Ha magánszemélyként szeretnénk külföldön munkát vállalni, akár ideiglenesen, akkor több dolgot is be kell jelenteni. Alapesetben az EU egy tagállamában lehet egy idõben aktív társadalombiztosításunk – Magyarországon passzívvá kell tenni a tb-számot. Van egy bejelentõlap, amit az OEP felé el kell juttatni. Ezt akkor tudja kitölteni a munkavállaló, ha már külföldön bejelentkezett az ottani társadalombiztosítási rendszerbe, és megkapta a regiszt-

34 PTE ALUMNI MAGAZIN


TREND http://www.europedirect.hu

rációs számát, tudja, hogy melyik biztosítónál van. Meg kell ismerni a fogadó ország tb- rendszerét. Az EU-s országokban eltérõ tb-rendszerek vannak? Van, ahol egyszerre kell kérni TB- és adószámot, és van, ahol külön van, mint Magyarországon. Van, ahol segít a munkáltató ennek a kiváltásában és elõfordul, hogy a munkavállalónak egyedül kell mindent elintéznie, sõt akár már itthonról elkezdheti a szervezést. A fogadó ország tb, adóés szociális biztosítási rendszerét is elõre meg kell ismerni, hogy tisztában legyünk azzal, hogy hol és hogyan kell regisztrálnunk. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a bruttó keresetbõl mennyi nettóra számíthatunk – ez a béralkunál fontos. Hogyan kell adózni? Egy jövedelem után csak egyszer kell fizetni – ez az alapelv. Az adóbevalláson fel kell tüntetni, ha több országból volt jövedelmünk. Alapesetben az számít, hol tartózkodtunk, hol kerestük meg azt a jövedelmet. A NAV oldalán van errõl tájékoztató. Ha ideiglenesen dolgozunk külföldön és félévnél kevesebbet, s utána hazajövünk, akkor Magyarországon leszünk adóügyileg illetékesek. Ha néhány évre elhagyjuk az országot, akkor a fogadó országban kell adót fizetnünk. Most merre indulnak legtöbben? Nyáron a tengerparti üdülõövezetekben próbálkoznak legtöbben, ennek egyre kisebb az esélye, mert magas a munkanélküliség ezekben az országokban. Görögországban, Spanyolországban 20 % fölötti a munkanélküliség, onnan is elvándorolnak a fiatalok, sõt, a spanyoloknál 50% körüli a fiatalok munkanélkülisége. De ha valaki speciális tudással rendelkezik – német, orosz nyelvtudás, idegenforgalmi tapasztalat – akkor találhat szezonmunkát. Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság is népszerû, mellette Hollandia, Dánia és az északi országok is felkapott célpontok. De annak a városi legendának már vége,

hogy nyelvtudás nélkül Angliában két hét alatt találunk jól fizetõ munkát. Ott is nõ a munkanélküliség, és nagy a konkurencia. Ha bajba kerülünk, vitánk van a munkaadóval, akkor mi tehetünk? Azért rendelkezünk ugyanolyan jogokkal az EU-ban, mint az adott ország állampolgára, mert EU-s állampolgárok is vagyunk. Ugyanazokkal a feltételekkel vállalhatunk munkát, de a foglalkoztatási elõírások is ugyanúgy vonatkoznak ránk, mint az adott ország állampolgáraira. Ha a munkahelyen nem tartanak be valamit a munkaszerzõdésbõl, akkor a helyi munkaerõközpontban kérjünk segítséget. De az EURES tanácsadót vagy a kollegáimat, az EUROPE DIRECT hálózatot is meg lehet keresni, 500 irodánk van szerte Európában. Ha valaki úgy érzi, nem az EU-s jogszabályok szellemében jártak el vele, akkor a SOLVIT hálózathoz is lehet fordulni. Ez egy ingyenes problémamegoldó szervezet, akár diplomaelismertetéssel kapcsolatban is segíthetnek.

„Azért rendelkezünk ugyanolyan jogokkal az EU-ban, mint az adott or szág állampolgára, mert EU-s állampolgárok is vagyunk.”

Lehet gyakornokként, illetve munkavállalóként dolgozni az Európai Unió intézményeinél? Folyamatosan várják végzõs hallgatók és frissdiplomások jelentkezését is, a legkülönfélébb tudományterületekrõl, tehát nem csak jogászok és fordítók jelentkezhetnek. Mindkét esetben online zajlik a jelentkezés, a kiválasztási folyamat részletesen megtalálható internetes oldalakon. Munkatapasztalat híján, vagy kevés munkatapasztalattal rendelkezõ fiatalok jelentkezzenek bátran gyakornoki pozíciókba, akár itthon, akár külföldön, tanulmányok mellett vagy után. Az EU-s intézményeken kívül számos nemzetközi szervezet is fogad gyakornokokat, illetve a nagyobb cégeknek általában van gyakornoki programjuk. Manapság azonban nem ritka,

PTE ALUMNI MAGAZIN 35


TREND

hogy kisebb szervezetek, cégek, intézmények is alkalmaznak fizetett vagy nem fizetett gyakornokokat, például a mi irodánknál is évente 8–10 gyakornok is megfordul. Késõbb a gyakornokként eltöltött idõ ugródeszka lehet, a hasznos szakmai tapasztalatokon kívül olyan ismeretségeket is szerezhet a frissen végzett hallgató, melyek megkönnyítik számára a munkába állást.

val, az is kipróbálhatja, tapasztalatot szerezhet. Egy választott civil szervezetnél végezhet önkéntes munkát, egy magyar küldõ szervezet és a fogadó ország egy fogadószervezete szükséges hozzá. A környezetvédelemtõl kezdve a fesztiválszervezésen át, a fiatalokkal végzett munkáig, drogprevenció, média, idõsgondozás… Akár a leendõ szakmával kapcsolatban is lehet önkéntes munkát vállalni.

Ha valaki önkéntesnek menne, arra van lehetõség? Ha nem tanulmányi, vagy munkavállalási céllal menne külföldre, hanem csak kipróbálná magát, akkor az EU Bizottság Fiatalok lendületben programját tudom ajánlani. Az Európai Önkéntes Szolgálat pályázatán minden EU-s országban élõ 18–30 év közötti fiatalnak lehetõsége van részt venni. Egy alkalommal lehet elnyerni 2–12 hónapos idõtartamra. Se hallgatói, se tanulmányi jogviszony nem kell hozzá, aki egy BA és egy MA között nem tudja, hogy mihez kezdjen magá-

Az önkéntes nem kap fizetést, de egyéb juttatásokat igen? A program finanszírozza az önkéntes egyszeri oda és visszautazásának 90%-át, a szállást és az étkezést, illetve zsebpénzt is ad a fogadó ország jövedelméhez viszonyítva. Meggazdagodni ebbõl nem lehet, de moziba, színházba, koncertre járni igen. Minimális nyelvi felkészítést is kap a pályázó, de nem kell ismerni az adott ország nyelvét. Az errõl kapott bizonyítványt az önéletrajzba is be lehet tenni, és ez az év sem telik el haszontalanul.

36 PTE ALUMNI MAGAZIN


Ágy, asztal, tévé


Az ingatlanok ára jelenleg alacsony, ám így sem mindegy, hol és milyen állapotú épületbe ruházunk be. Álláskeresés idején, fõleg, ha még nem biztos, hogy az ország vagy a világ mely részén verünk végleg tábort, inkább maradjunk az albérletnél. Itt viszont – csakúgy, mint az egyetem alatti albérleteknél – fel kell mérni, hogy hosszú távon mennyire éri meg ott lakni.

Az albérleti szerzõdésekben általában rögzítve van, kinek mi a feladata. Ha pl. a fûtésszámla túl nagy, felvethetjük a tulajdonosnak, hogy kezdjen neki a szigetelésnek, különben elköltözünk – a nagyobb költséggel járó felújítás amúgy is az õ zsebét terhelné. Közhely, hogy válasszunk okosan fõbérlõt, de azt is megéri mérlegelni, hogy hol helyezkedik el egy háztömbön belül a lakás: a szélén és a tetején lévõ pecók hamarabb kihûlnek. Ha annyira tetszik az albérlet, hogy szívesen élnénk ott éveken keresztül, kérhetjük, hogy a tulajdonos mutassa be lakása zöld kártyáját – ez az energetikai bizonyítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a mûszaki állapota (szigetelése, fûtési rendszere, hõveszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezõbb „A+” kategóriától a legkedvezõtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelzõ címkére hasonlít. Bárki elkészíttetheti otthona energetikai tanúsítványát, de az az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor, illetve bérbeadásakor kötelezõ – kérjük számon bátran. A sok jó ember kis helyen is elfér mondás a mindennapokban nem feltétlenül igaz. Végzés után különös gonddal érdemes megválogatni a lakótársainkat – ha mondjuk, keményen dolgozunk, õk pedig sokat buliznak, az hosszú távon nem vezet jóra. Ha megvettünk egy régebbi lakást, nagy valószínûséggel elgondolkodunk majd a felújításon. A http://www.kuszobonafelujitas.hu/ honlapon az Energia Klub összeszedte azokat a praktikus és fõleg költségkímélõ szakértõi megoldásokat, amikkel érdemes élni kisebb vagy nagyobb rekonstrukció során. Lakásvásárlás vagy felújítás elõtt érdemes energetikai szakértõvel konzultálni, aki a gyártó vagy kereskedõ cég ügynökével ellentétben független tanácsokat ad, és alternatívát nyújthat a különbözõ mértékû felújításokra. Névlista a http://www.lakcimke.hu weboldalon, a Hol találok tanúsítót? menüpont alatt. A legnagyobb változás valószínûleg az lesz, hogy egyre kevésbé kapunk anyagi támogatást otthonról. A fizetés beosztásában lehet segítségünkre a lakhatás kiadásai kapcsán az ún. csekkcsökkentõ projekt (http://www.csekkcsokkento.hu), ahol tréningeken is részt lehet venni és tanácsadást is végeznek. A felmérések szerint sokan élnek az ún. mama-hotelben, vagyis a szüleikkel. Ennek számos – legfõképpen anyagi – elõnye van, de hosszú távon a szülõi „ingyenalbérlet” a saját életünk rovására mehet. Ha már megszereztünk egy diplomát, próbáljunk meg a saját lábainkon megállni, nem?


Ételtippek állásinterjúhoz

http://alumni.pte.hu/hir/338/ elet-es-eteltippek

MAGAZIN

Egy állásinterjút megelõzõen nagyon fontos, hogy ne csak vacsorázzunk, de reggelizzünk is elõtte: semmiképpen se menjünk éhesen! Ügyeljünk arra, hogy a vacsoránk ne legyen túl nehéz, zsíros, tipikusan magyaros étel, hiszen egy álmatlan éjszaka mindenkit megvisel. Reggelire érdemes a könnyû pirítóst választani, vajkrémmel, esetleg egy kevésbé zsíros felvágottal. Mellé igyunk gyümölcs-, vagy fekete teát, hacsak nem reagálunk rosszul a koffeinre, mert akkor az utóbbiról inkább mondjunk le. Ha azonban egy falat sem csúszik le a torkunkon, akkor is ügyeljünk a megfelelõ folyadékbevitelre. Ez kognitív teljesítményünkre is kifejezetten pozitív hatással van, valamint elkerülhetjük a feszült helyzetben jelentkezõ fejfájás kialakulását is. Fogyasszunk csap- vagy ásványvizet, gyümölcs vagy zöldség leveket, de közvetlenül az állásinterjú elõtt ajánlhatók az izotóniás sportitalok is. Továbbá érdemes elkerülni a magas illóolaj tartalmú ételeket (jellemzõen ilyenek a „k” betûs zöldségfélék, mint például a kelbimbó, karalábé, karfiol), valamint egyéntõl függõen a magas élelmirost-tartalmú cereáliákat, továbbá a tejet tartalmazó ételeket, mert ezeknek kellemetlen hatása lehet. Szabó Zoltán szakoktató, ETK, Táplálkozástudományi és Dietetika Tanszék

HA HIÁNYOZNÁNAK… a BTK–TTK büféjének legnépszerûbb szendvicsei: Rántott húsos szendvics: – rántott csirkemell – saláta – idényzöldségek (paradicsom, paprika, retek, uborka) – zsemle – vajas alap nélkül Kétsajtos szendvics: – kétféle sajt (trappista és camambert, vagy trappista és füstölt sajt) – saláta – idényzöldségek (paradicsom, paprika, retek, uborka) – zsemle – vajas alap nélkül


.hu oda te i Ir ni.p mn um Alu p://al htt

S Á L O S C Á V O K G É S S Ö Z KÖ

nt, e l e n j a sie b öb hogy oros t yre lták, a sz az, g e alá g és köze kel m t o l t z k a og is az észsé k es l, aki az f z a tatók z eg reme októ ban, e ke: ágku pja a inak el az aszá k. õ t la óbb nk ak ztun ti gs z a a o s l u t d o cso a bol gfõbb sa. U zakad zóbb alálk p s áro le olá Ka en tt t t a t p z m l e his s él tok á n se egha eje a e á ker csola múlt legm ok id y kap évek egyik lmán ha ünk i tanu t éle etem y eg


a be Tuy n igé ny a en é tem k ü etj vezm gye h eve ked ló E öv ék n r co lya ks áro de já Tán Pá szü legs s a a az , ye it, má yan én lata tben plo – ol knek tek i m r n e ez já a D ján ami szle ze dv ga s K e y – alap ni, (Ré v ke oma niku g n r ze inde k ho sei szte ak. s et, ” cs Bota , k a e n é a l na lj ye ák a ni e a m árol t, s cé lmér kifej nyoz t a jeg „túr ban, u d fe n ás et k iá áj mi t lt y zz kek, n v r vez , aki dé íves ítse ha h ná olna pon o a e h g k é õ l b te at s öz i A érd t se tja, a bb em töb mir zok n e mi - Z ásk k a y y á e nd a d n og yre adi ni a um zer ciák t l !) i l n eg n e r l A m lm is. Az nds ten kárá pján s kö k, h Eg r V sme pp y m volt s, z a zaé i é a . e e i e a s s a g t z l k p R t ép gy öre , ho d a gye vis si kom gzõs hon khoz em c rgya t Pe lehe . k K é o t n b t e e l m k i z á k a h e n é da ya b l t á e s ly z áso lja ást m al a isztr tlage bb v i Iro tárg mik os me án fe gezt tová od, gyet m n é a , d v j t g k é a t o n z c ö a u á ye v é t s l, ipl A attar agá r re rt cs eenum jánd sztü ha yûrû yik t en ind én t mán l D e m . l l A é a z e o o o is kg el em m nt si A ere izt éc létr pcs dig éte az és k ban mlé árm gyet ha me i Tud n e , b A P ött a ka d pe zenk mind zett got b k s te pok mi lág nye az ato éc j e g in ti k lá l na yete a vi omá rzés csol . A P û att yíts al, m int , aki bi vé b vi t n ze é ap sz i n g rõl Tud b m e b k k z a e n v , a e n ö k t s s b k a i r k kö ató öbb atn , a t ágo ze nek inge n mi ndel elam écsi gjob ráti íth s z g e s d T l k n t t ó t l a P A le ri-ba szám ye re az l, zó yei tré ese ha el. hál agu bará eg tek tni: levé ó ko igén mia ény m a nm a l o e z t r á s m t l a r n n s d í e g zt z te va gy ö már ta dé zm me tere y ö végz válo s a h álas bbi m- tsz a Aka dve ja ho szá g a a g e v é á i y t , l a a l m r. v i ke n e ta ak, ek t a vfo juth lum ivel ívü l áll l leh árty rmá a to lenn (a t ett á é z k v ü k l n fo e -n ko égz ka ha ez t A m ko sok köz i tag ági nyb gnak olgá veTE v . z, ényh dítot sz, a o P s r a á é s z õ n p r ta l s já d nak to at rm m ag ig in kap at m na ka iná lgált i fo alu tó t etik õs” ióva s is ciók gpe sa et dvez kban yát d t p g í r t z g c á a c a o é t s é ke o sz t t á s a og veh ize r má ár ik íts gs má vPé ne ív F f ko én eg ntõs lõ té tagk ri a is ta ta yene tám ben s „ nfor Uni ge akt 000 t s a r õ i k tö – jele fele óló A i Irod bfaj e ing mint lené eme riss , az tkez t, az e 10 g sz tsz , mi l érd b f lap ve b ér la t e F – n e ö n m vre lha od m . T sz va íj ö 00 ve ír b i– Alu sére k ré tív, tagd zért al tö mi h ad k e 20 ig é né sáro tud nn et e v k v d A h – e t zé tago s, a tók t. y jó yete után ent pe vá ndig l e z eh ján dve el vi bázi llga soka hog szeg , az g év gság mi be lap n ke étt - – y a lt ha ltatá sak z ös det agsá ó ta n n a y sá vo olgá em c és a teme zis t ogat igé i ho mtal hán n vá kís i é á n á a e z n sz n b tal s rt ok gy A b tám et ek Alum val ban: csób r ál me ri lap az e od. 0, a ). y l a n á s ka , de gat 600 bb is mé az kárty váro án, o enek z o ) e t t e v lei tag a su kZ le tám nt t tö ed e is g éve lehe l k ltéte mni zert sztá ikuso a v fe a sá nél yá Alu k s gy on árt tos . Az tün a fo arm (en k he ár ilh ag on ni A t k p övet e ve ny j on F ne nk yb mé nn en omo igén dvez a Pa ny nyt n ke eg mé be uk m rem lhatj ro

4

zni o k tla a s sc e em d r é ért i ,m it pp


ALUMNI

KÁRTYA KEDVEZMÉNYEK Véget értek az egyetemi évek, de szeretnél a diákigazolványhoz hasonló elõnyöket? Csatlakozz a Pécsi Diplomások Köréhez, így Alumni tagkártyánk birtokában számos helyen kedvezményesen vásárolhatsz vagy olcsóbban vehetsz igénybe különféle szolgáltatásokat!

PTE SZOLGÁLTATÁSOK Alumni Akadémia Botanikus Kert Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Egyetemi Kollégiumok (Pécs Hostel) Idegen Nyelvi Titkárság Táncoló Egyetem KTK SZOLGÁLTATÁSOK Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete szemináriumai Matematikai Modellezés (MatMod) Szemináriumok ÁJK SZOLGÁLTATÁSOK Kedvezmény a szakriányú továbbképzéshez KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Pannon Filharmonikusok Zsolnay Örökségkezelõ Nonprofit Kft. ÉTTERMEK Caflisch Kremling Kávéház és Galéria Diacell Kft. (Cellárium Étterem, Diana Vendéglõ, Delta Étterem) Fry – Sörözõ a Sültkrumplihoz Hotel Makár Óbester Étterem Kalamáris Vendéglõ Pezsgõház Étterem Wunderlich Bortrezor és Látványpince VÁSÁRLÁS Dialóg Kaptár Könyvesbolt (Tudásközpont) Libri Könyvesbolt (Pécs) Mischl Autóház Kft. Nebulóért Kft. Pécsi Sörfõzde Zrt. (Pécsi Sörök Boltja) Tatuum Üzlet (Árkád Pécs) NOR-Oil Szûz Lazacolaj

44 PTE ALUMNI MAGAZIN

SZÁLLÁSOK Corso Hotel (Pécs) Danubius Hotels Pécs (Hotel Palatinus, Hotel Pátria) Dráva Hotel Thermal Resort Harkány Fórum Szálló (Pécs) HDL-Apartman Kft. Hotel Kikelet (Pécs) Hotel Mediterrán (Pécs) Hotel Retro (Pécs) Hotel Makár Sport & Wellness Puchner Kastélyszálló és Élménybirtok Termál Kemping Apartmanházak (Harkány) EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Dr. Kordély és Társa Fogorvosi Szolgáltató Bt. Estelle Form Studio Frisör Klier Kft. High Care Kozmetikai Stúdió (Pécs) Hotel Makár Sport & Wellness OTP Travel Pécsi Állatkert és Akvárium–Terrárium PMFC-SPORT Kft. Prosis autómosó Puchner Kastélyszálló és Élménybirtok JÁRMÛVEZETÕI TANFOLYAMOK Új-VAN+ Autósiskola Kft Pepito Vitorlásiskola

Kérjük, hogy a szolgáltatás igénybevétele, illetve a vásárlás elõtt minden esetben jelezzétek a kedvezmény érvényesítésének szándékát! A kártya kedvezmények köre folyamatosan bõvül, további infó: http://alumni.pte.hu/kartya-kedvezmenyek


Zoób Kati

és a PTE-s fleur de lys Hogyan öltözzünk a sikerhez? „Azt szeretném, ha az egyetem vonásait viselné” – nyilatkozta Zoób Kati a 2000. március 29-én megjelent legelsõ UnivPécsben arról, hogy milyennek tervezi a Pécsi Tudományegyetem talárjait. A divattervezõnõ pécsi kötõdései itt nem értek véget: az Alumni Akadémia keretein belül tartott tréninget 2012 végén a Közgazdaságtudományi Kar dékáni tanácstermében.


uk p r lgá ma o p j z ú osság el a cia lamp ez n y a g s o ra leg h a a e , d t az ot en d z áns a o s r i g k l á h e M s, lura us, el á e t z kas nnyira lasszik i. k ra má sak a lázadn c t len al lehe k bok


ALUMNI http://www.kattizoob.hu

Bár nem személyre szabott tanácsadásként hirdették meg az elõadást, az egészen bizonyos, hogy minden résztvevõ – beleértve a férfiakat is – elgondolkodott azon, hogy mit vegyen fel (?!) egy olyan tréningre, amit egy ilyen neves divattervezõ tart. A nap folyamán kiderült, hogy bizony néha maga Zoób Kati is megküzd azzal, ha például egy protokoll-rendezvényen tervezõként kell megjelennie – ilyenkor ugyanis egyáltalán nem mindegy, mit visel. Az ilyen eseteket leszámítva olyan ruhákat hord, amik a lehetõ legkényelmesebbek, és a lehetõ legjobban illeszkednek aznapi feladataihoz. Az „alapruhatárról” szólva elmondta azt is, hogy egyáltalán nem kínos, ha valaki egy bevált, praktikus és megszeretett ruhadarabból akár többet is megvesz egyszerre. Saját példaként egy csónaknyakú, combközépig érõ, ujjatlan fekete pólót említett, ami kiegészítõkkel variálva sokféleképpen hordható és rendkívül kényelmes. Azon túl, hogy a napi kihívásoknak megfelelõen öltözünk, jobb, ha a munkahelyen az adott munkaköri szerepnek megfelelõ „jelmezt” viseljük. Többek közt egy tiszta, fehér köpenyes óvónéni példáját is említve Zoób Kati úgy fogalmazott, a jó munkaerõ „a ruhájával elhiteti a világgal, hogy profi abban, amit csinál.” Egy állásinterjún az a jó, ha „úgy érzem magam, mint aki jól fegyverkezett” – fogalmazott Zoób Kati. Például sokan esnek abba a hibába, hogy önmaguk felturbózott változatát próbálják eladni, pedig „a cég által kínál munkakörhöz szabott jelmez” célravezetõbb lenne. Az ilyen alkalmakkor is jobb, ha a hitelesség érdekében kerüljük például a hamisított márkájú táskákat, amik csak „olyanok, mintha”, és csak olyan ruhadarabokat szabad viselni, amit magabiztosan kezelünk. Az, hogy a nagynevû bankházak alkalmazottainak zakója és ingujja éppen látszani engedi a márkás órát, nyilván nem véletlen. Az öltözködés önmagában azonban nem elég, a divattervezõ szerint mindezek alapja a testi és mentális tisztaság. Hosszú távon nem kifizetõdõ, ha egy állásinterjún szépen sminkelt és konzervatívan öltözött nõrõl a próbaidõ vége után derül ki, hogy a munkás hétköznapokban slamposabb, „meztelen” arcú és rajong az extrémebb divatért. A tudatos élethez a ruhadarabok is hozzájárulhatnak: Zoób Kati az angol arisztokráciát hozta fel például, a szigetországban ugyanis a nemesek annak Az öltöz ellenére, hogy megengedhetnék maguknak a legújabb ruhákat, a kortalan elekö azonban dés önmagába ganciára esküsznek, s öltözékükben mindig van legalább egy régi, kopott n n kiegészítõ vagy ruhadarab, mely akár több generáción át öröklött relikvia is Zoób K em elég, ati szer lehet. A hagyományos régi angol iskolák mellényeit és zakóit például úgy szabint min e z e k ják, hogy azt a diák akár élete végéig hordani tudja. De ilyen lehet egy, a nagyalapja a testi d mentális mamától kapott bross, vagy bármilyen olyan ruhadarab, ami jó emlékeket és tisztasá szimbolizál. A tervezõnõ javaslata az volt, hogy tapasztaljuk meg mi magunk g. is ezt: akár válasszunk ki egy ruhadarabot, amit csak meghatározott alkalmakkor viselünk – ez lehet akár egy vasárnapi zokni vagy egy hétfõi karkötõ. Az évszázadok során sokáig egyértelmû és szabályozott volt, hogy ki, mikor, mit vehet fel. A magyar népviseltben a nyakláncok és alsószoknyák számától kedve a színekig mindennek jelentése volt. A hatvanas-hetvenes években a kinézetérõl meg lehetett ismerni azt, aki az Illésért és azt, aki a Rolling Stonesért rajongott. Mára az elegancia az új polgárpukkasztás, hiszen a slamposság ma már annyira eluralkodott, hogy ez ellen csak a klasszikus, elegáns darabokkal lehet lázadni. Kollekciói ismeretében nem meglepõ, hogy Zoób Kati nem az évente változó divat, hanem a kortalan elegancia híve. Köztudott, hogy a tervezõnõ elkötelezett híve a klasszikus kézmûvességnek, a személyre szabott tárgyaknak, az idõtálló termékeknek. Jelentõs kézmûves gyûjteménnyel rendelkezik, mely darabjain fellelhetõ motívumait tudatosan használja öltözékein, harmonikusan ötvözve a világdivat elemeit a speciális magyar motívumvilággal. Igazi kihívás ugyanakkor úgy megjeleníteni ezeket a szimbólumokat, hogy ne félremagyarázzák, hanem megértsék õket. Zoób Kati a magyar pávát hozta fel például, mely Kínában a gazdagság, Angliában a dekadencia jelképe, s e jelentések ötvözete jól illeszkedik a ruhákon megjelenõ madár-motívumhoz. A Pécsi Tudományegyetem talárjainak megtervezésekor is az intézmény gyökereihez nyúlva alkotta meg az Anjou-liliomos ünnepi öltözéket. A „fleur de lys” a hallgatók talárján sötétkék, a rektorén fekete. „Az a célom, hogy szakmailag hiteles életet éljek” – jegyezte meg arra a kérdésre válaszolva, mennyire profitorientált a vállalkozása. Ugyanakkor az is kiderült, milyen tradíciók, iparágak és gondolkodásmód rejlik a divat mögött: nem véletlen, hogy a franciák annyira odafigyelnek a trendekre, hiszen a megélhetésük ettõl is függ. Zoób Kati (természetesen a Katti Zoób mellett) új márkájáról, az Allure-rõl is beszélt, melynek vannak magyar motívumkincset is bemutató darabjai, s hazai cégek állítják elõ. A kortalan divat jegyében nyilván pénztárca-kímélõbb is öltözködni, s a megfelelõ önismerettel és tudatossággal az öltözködés személyiségjeggyé is válhat.

PTE ALUMNI MAGAZIN 47


Amiket a legjobban szerettek:

PTE 1367 feliratú pulóver Nyakpánt Feliratos pólók Logóval ellátott A/4-es jegyzettömb Egyszínû toll Bögre, feliratos

– – – – – –

6800 HUF 450 HUF 1000–1250 HUF 390 HUF 150 HUF 800 HUF

Az érzés, hogy a PTE Diplomások Köréhez tartozol – megfizethetetlen

További ajándéktárgyak és az azokat értékesítõ üzletek listája: http://alumni.pte.hu


„ In vitro fertilizációval, magyarul a lombikbébi programmal foglalkozunk, az akadémiai csoport is erre szervezõdött. A helyzet az, hogy egy jól kivitelezett program során petesejtet csaknem száz százalékban tudunk nyerni, 80–100%-ban megtermékenyített petesejtet létre tudunk hozni, de a visszaültetés után a siker harmadára esik vissza. Az foglalkoztatott, hogy miért nem lehet ez 100%, vagy ahhoz közeli? Ennek persze számos oka lehet, az is, hogy maga az embrió mégsem volt életképes. A szakma erre úgy próbál válaszolni, hogy egyetlen sejtet kiragadnak az embrióból és azt vizsgálják. Két éve viszont meghallgattam Kovács L. Gábor akadémikus úr egy elõadását, mely a laboratóriumi diagnosztikáról szólt, s az volt a konklúziója, hogy

ma akár egyetlen molekulát is meg lehet határozni. Arra gondoltam, ilyen érzékeny módszerekkel meg lehetne vizsgálni a mesterségesen létrehozott embrió körül lévõ tápoldatot, mely nagyjából 40 mikroliter. Beszélgettünk errõl, majd a beszélgetésbõl terv és pályázat született: tavaly 755 milliót nyertünk el erre a kutatásra. Nemrég tartott elõadást Albert Van Der Berg professzor a Szentágothai Kutatóközpontban, akinek intézetével együtt dolgozunk, s aki már a harmadik holland vendégprofesszorunk e téma kapcsán, s a holland partnerünk az alkalmazott rendkívül bonyolult módszereket a nanotechnológia segítségével képes a mindennapi alkalmazás céljára leegyszerûsíteni. Úgy tudom, hogy õk 2 millió eurót különítettek el erre a közös projektünkre, mely náluk is magas összegnek számít. Többet most nem mondhatok, mindössze annyit, hogy több szabadalmi eljárást is elindítottunk.

Bódis József, rektor, a humán reprodukciós akadémiai munkacsoport vezetõje (Egy rektor ne csak papoljon, UnivPécs, május 6. 13. oldal)


TUDOMÁNY http://szkk.pte.hu

Gy ereket a „fürdõvízbõl” A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában zajló, mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos reprodukciós kutatásról Kovács L. Gábor akadémikust, a PTE kutatási és innovációs rektorhelyettesét kérdeztük. Hogyan indult el a kutatás? Bódis József professzor úr ötlete mentén (Lsd.: 51. oldal) alakult ki egy olyan munkacsoport, amely elnyert egy 750 millió forintos TÁMOP pályázatot, s idén Bódis rektor úr vezetésével elindul egy akadémiai munkacsoport is, melynek magam is résztvevõje vagyok. Sok meddõ házasság kapcsán próbálkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel, ami megterhelõ, és az anyát érõ hormonális stimulus miatt nem is teljesen veszélytelen folyamat, ráadásul a társadalombiztosítás sem támogatja végtelen számban a beavatkozást. A mesterségesen megtermékenyített petesejtek 70%-a azonban nem zárul sikeres terhességgel. A sejteket 100%-os biztonsággal lehet megtermékenyíteni, s ezután általában öt napig mesterséges körülmények között lombikban tenyésztik, majd ezután ültetik vissza az édesanyába. Ezen a ponton senki sem tudja megmondani, hogy mennyire ígéretes vagy milyen eredménnyel végzõdik a visszaültetés. Mi arra szövetkeztünk, meglehetõsen széles és sokrétû kutatói gárdával, hogy megpróbáljuk megérteni, milyen jelek, milyen ún. biomarkerek jellemzik az ígéretes és a nem ígéretes megtermékenyült petesejtet. Nagyon az elején vagyunk a munkának, de rendkívül ígéretesnek tartom. Arról meg vagyok gyõzõdve, hogy orvosilag ez nagyon fontos, s azt hiszem, fontossága talán a laikusoknak sem igényel magyarázatot. Milyen ennek a kutatásnak az etikai háttere? Úgy kell végeznünk ezeket a kísérleteket, hogy maga a megtermékenyített petesejt nem lehet a kísérlet tárgya, hiszen õ egy potenciális ember. Ezért mi nem is a petesejtet vizsgáljuk, hanem annak azt a folyadékkörnyezetét, amiben tenyésztik. Amikor a szülész visszaülteti a megtermékenyített petesejtet az édesanya méhébe, akkor ezt a folyadékot kidobnák, mert a továbbiakban nincs rá szükség. Ez addig a magzat „fürdõvize” volt, ebben, az osztódó sejt számára létfontosságú tápanyagokkal teli oldatban növekedett. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen biokémiai üzeneteket küldött a környezetébe ez az induló élet. A laboratóriumomban Rideg Orsolya kolleganõmmel közösen elemezzük például a környezetbe került nukleinsavakat, örökítõ anyagot, és mikro RNS világát.

PTE ALUMNI MAGAZIN 51


TUDOMÁNY

Az igazi, távoli végcél az lenne, hogyha egyszer fixen találunk olyan különbséget, olyan jelet, ami megkülönbözteti a majdani sikeres és a sikertelen megtermékenyített petesejtet, akkor erre kidolgozunk egy diagnosztikai tesztet. Vermes István professzor, és az általa hozott holland munkacsoport a twentei egyetemrõl ezen a ponton kapcsolódnak a kutatáshoz, hiszen õk világhírûek chiptechnológiában. Oda szeretnénk eljutni, hogy elõbb-utóbb létrehozzunk egy diagnosztikai chipet, amit minden megtermékenyítéssel foglalkozó laboratóriumban használhatnának az alatt az öt nap alatt, mialatt a sejtek a lombikban szaporodnak, s melynek segítségével meg lehetne állapítani, hogy érdemes-e visszaültetni a méhbe vagy sem. Ez a „fürdõvíz” mennyire informatív? A „fürdõvizet” úgy értse, hogy mikroliternyi, vagyis a milliliter huszadát-huszonötödét kitevõ mennyiségû folyadékban úsznak a sejtek, koncentrált környezetben. Az elsõ napokban, az osztódás megkezdõdése után a sejteknek nagyon élénk az anyagcseréje. De mondok egy másik hasonlatot:

„voltaképpen az egész világ a „fürdõvizet” vizsgálja, amikor elemzésre beküld egy mintát”

hiszen a vérben is a folyadékkörnyezetet vizsgáljuk, miközben az orvos tulajdonképpen a sejt megbetegedésére kíváncsi. Ha azt szeretnénk tudni, hogy zajlik-e daganatos folyamat mondjuk a májban, vért vesznek a pácienstõl, és az abban található jellemzõk alapján következtetnek a máj állapotára. Hasonlót próbálunk elérni a kutatásunkban, de úgy, hogy néhány sejt mikroliternyi környezete áll a rendelkezésünkre. Miniatürizált, hordozható eszközt lehet majd ebbõl kifejleszteni? Mennyire lesz ez drága? A már említett holland munkacsoport ebben nagyon élen jár a világon. Többek között létrehozták a spermiumvizsgáló chipet, amivel odahaza bármelyik férfi meg tudja állapítani a spermiumszámát, valamint azt, hogy azok mozgékonyak, életképeseke. Ugyanez a team megalkotott egy olyan chipet is, amit a Hollandiában kiemelten fontos szarvasmarha-tenyésztésben alkalmaznak: a tehenész a tõgyrõl vett minta egy cseppjébõl meg tudja állapítani, hogy a tej fertõzött-e vagy sem – így nem egy teljes gazdaságot kell kizárni egy-egy betegség miatt, hanem magát az adott állatot. Hasonló jellegû, pofonegyszerûen használható eljárások a chipes eljárások – mögöttük persze óriási technológia áll, de felhasználói szinten oly mértében egyszerûek, hogy bárki, aki általános intelligenciával rendelkezik, tíz perc alatt megtanulja a kezelésüket. Nyilvánvaló, hogy amikor egy ilyen chipet bevezetnek, az drágább, viszont a tömegtermelés révén olcsóbbá válik. Ma az interneten olyan mikroszkópot lehet rendelni, ami egy mobiltelefonnal összekötve használható, és mindössze nyolc dollárba kerül! Gondoljon bele egy mesterséges megtermékenyítési eljárás teljes költségszerkezetébe, a sok biológiai és etikai kontrollba, a vizsgálatokba – ezekhez a költségekhez képest nem hinném, hogy egy chip nagy költségelem lesz.

52 PTE ALUMNI MAGAZIN

Babavagy nem baba ?


A Diplomás Pályakövetési Rend szer kérdõívében szerepel két kér dés a gyermekvállalásról. A vála szok alapján a gyereket be nem vállalók száma több mint 20%-kal nõtt a 2011-ben végzettek válaszai alapján, mint az öt évvel ezelõtt végzetteknél. A 2011-ben okleve let

szerzetteknek

mindössze

14%-a nyilatkozott úgy, hogy van kiskorú gyermeke, ugyan ez 2007-ben a végzetteknek még 36,5%-a volt. A legkevésbé az orvoska ron végzettek vállalnak karri erjük kezdetén babát, s a köz gazdászok és a Pollackosok végzettjei sem hívei a korai gyermeksírásnak. A legtöbben az Egészségtudomá nyi Kar, a Felnõttképzési és Emberi Erõforrásfejlesztési Kar, valamint a Bölcsészettudományi Kar és az Ily lyés Gyula Kar végzettjei közül néz tek szülõi örömök elé. S ha már utódok, a több a jobb azok szerint, akik belevágtak a babaprojektbe: a gyermekesek közül a FEEK-esek, az ÁOK-sok, az IGYK-sok és a TTK-sok nem álltak meg egy gyerkõcnél. A gyermekek átlagos száma így sem éri el a kettõt.


NAGY

nevek

A végzetteket tekintve elmondható, hogy a PTE tíz karából kilencen nõuralom van, hiszen a férfiak aránya egyedül a Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karon magasabb a hölgyekénél (férfiak: 66%, nõk: 34%). Sõt azt is megállapíthatjuk, hogy a nõk hat karon fölényesen vannak jelen a férfiakhoz képest, hiszen a két nem aránya csak három karon, a KTK-n (férfiak: 41%%, nõk: 59%), az MK-n (férfiak: 48%, nõk: 52%) és a TTK-n (férfiak: 45%, nõk: 55%) esik közel egymáshoz.

Utánajártunk, hogy a PTE-n egyetemi, illetve kari szinten melyek a legnépszerûbb, illetve a legritkább keresztnevek a végzõsök körében.


Szintén közel egyenlõ arányban vannak a PTE azon végzõs fiú és lány hallgatói, akik több keresztnévvel büszkélkedhetnek: a lányok 16%-ának, a fiúk 19%-ának van több keresztneve. Ugyanakkor olyan hallgatók is vannak, akiknek nem csak hogy egy keresztnevük van, de az is igazi ritkaságszámba megy a többihez képest. A nõk között több mint 100, a férfiak között több mint 50 olyan keresztnév van, amibõl csak egy van a teljes évfolyamon. Az alábbi nevek gazdái elmondhatják magukról, hogy keresztnevüket tekintve egyediek a végzõsök között: A lányok között - csak hogy néhány példát említsünk – csupán egy van Olgából, Kornéliából, Tillából, Flórából, Gittából, Felíciából és Szidóniából, míg a fiúknál csak egy van Ivánból, Mirkóból, Frigyesbõl, Hunorból, Áronból és Donátból.

Velük ellentétben, egyetemi szinten rengeteg van a lányoknál Eszterbõl, Zsófiából, Zsuzsannából, Juditból, Ágnesbõl, Évából, Andreából, Katalinból, Krisztinából és Anitából, míg a fiúknál sokan vannak a Tamások, Péterek, Gáborok, Attilák, Zoltánok, Andrások, Balázsok, Lászlók, Dávidok és a Zsoltok. A Veronikákról úgy tûnik, elmondható, hogy inkább a reálos tantárgyak felé húz a szívük, hiszen ÁOK, ETK és PMMIK karainkon sokakat hívnak így, míg a Tamások három kar (ÁOK, ETK, IGYK) kivételével mindenhol nagy számban vannak jelen, és gyakran járnak egy karra Attilákkal, Péterekkel és Andrásokkal. A Krisztinák viszont csupán két kari jelenléttel jutottak be a legnépszerûbb egyetemi keresztnevek közé, hiszen belõlük mindössze az ÁJK-n és a FEEK-en vannak sokan, s a Csaba név is csak az ÁJK-n szerepel a legnépszerûbb keresztnevek között.

Pécsi Doktorandusz Önkormányzat A Pécsi Tudományegyetemen 2012 szeptemberében az országban elsõként alakult meg az Nftv. szerinti intézményi Doktorandusz Önkormányzat (PTE DOK). A Doktorandusz Önkormányzat a PTE önálló szervezeti egysége, amely a doktori képzésben részt vevõk intézményi érdekképviseletét hivatott ellátni. A DOK a doktori iskolák képviselõibõl, illetve a képviselõk által megválasztott elnökbõl és az általa megbízott két alelnökbõl áll. A DOK elnöksége: Gunszt Dóra, elnök; Kósa Balázs és Dr. Springó Zsolt alelnökök. A DOK célja és feladata, hogy a lehetõ legtöbb fórumon és módon kiemelt szerepet vállaljon a doktori képzésben részt vevõ PhD/DLA hallgatók érdekképviseletében. A DOK egy olyan érdekképviseleti szerv, amely a doktoranduszok egyedi, speciális státuszát szem elõtt tartva, egyedi problémáira törekszik minél jobb megoldást találni. A DOK vezetõiként fontosnak tartjuk, hogy azok a fiatal tudósok, akik a jövõ tudományos életének fõszereplõi lesznek, a tudományos munkavégzés mellett aktívan bekapcsolódjanak az Egyetem és az ország szakmai közéletébe is. Ennek fényében különbözõ szakmai programokat, hazai- és nemzetközi konferenciákat szervezünk. Ezek közül talán a két legfontosabb az IDK(Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia) és az International Doctoral Workshop on Natural Sciences. Mivel szerveztünk célja, hogy a tehetséggondozásban és az utánpótlás nevelésben is aktívan részt vegyen, így a doktoranduszok mellett kiemel-

kedõ tehetségû graduális képzésben részt vevõ hallgatók is bemutatkozhattak konferenciáinkon. A DOK 2013 májusától folyamatosan jogsegély szolgálatot is biztosít a PTE doktoranduszai számára. A Jogsegély-szolgálat célja, hogy egyéni szinten is védje a doktoranduszok és doktorjelöltek jogait és érdekeit, valamint a gyors és szakszerû jogi segítségnyújtás, és hogy az eseti ügyekbõl leszûrõdõ tapasztalatok felhasználásával elõsegítse a DOK szakmai tevékenységét is. Aktív együttmûködés alakult ki különbözõ hallgatói csoportokkal, így a PTE PMMIK B2 Innovációs Hallgatói Csoporttal is, akikkel együtt szerveztük a Több mint gyár nevû eseményt, bekapcsolódva így a pécsi régió közéletébe is. Bízunk benne, hogy az általunk szervezett programok elõsegítik egy aktív doktorandusz közösség kialakulását és színesebbé és élménygazdagabbá teszik a doktori képzésben eltöltött éveket. Rendszeres nyitva tartással várunk minden érdeklõdõt a PTE Doktorandusz Önkormányzat irodájában (7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4. - PTE Rektori Hivatal, alagsor 006).

Elektronikus elérhetõségeink: ptedok@pte.hu és a www.phdpecs.hu

(x)


TUDOMÁNY

M

iért tartunk egy arcot szépnek? Bereczkei Tamás: Az esztétika gyökerei

56 PTE ALUMNI MAGAZIN


TUDOMÁNY http://www.nyitottegyetem.pte.hu

A szépség eszméje végigkíséri az életünket, vannak olyan kutatások, amik szerint a csecsemõk már néhány napos korban olyan arcokat részesítenek elõnyben, olyan arcokat figyelnek meg hosszan, amiket mi magunk is szépnek tartunk. A gyerekek, óvodás korban, iskolás korban, kifejezetten kedvelik, szeretik a jó megjelenésû, szép, karakán osztálytársaikat és lehetõség szerint ezek közül választanak barátokat. Azt már kevesebben tudják, hogy a szebb emberek általában sikeresebbek a társadalmi élet különbözõ területein: könnyebben találnak munkát, könnyebben kapnak fizetésemelést, vagy könnyebben lépnek elõre a ranglétrán, és az emberek általában könnyebben megbocsátják a vétségeiket, sõt, ha el is ítélik õket – vannak erre vizsgálatok – mérsékeltebb ítéletet kapnak, mint azok az emberek, akik kevésbé jó megjelenésûek. A szépség kultusza áthatja az egész kultúránkat. A kérdés az, hogy vajon az ideális szépség is univerzális-e? PTE ALUMNI MAGAZIN 57


E tekintetben pazar sokféleség és sokszínûség uralkodik az esztétikai ítéletekben: a különbözõ korok Vénusz-ábrázolásait például nagyon különbözõeknek látjuk – de talán mégis van bennük valami közös. Elkezdtük vizsgálni ezeket a festményeket, méghozzá úgy, hogy számítógépes módszerrel arc-arányokat mértünk. Azt találtuk, hogy minden esztétikai különbözõség ellenére a megjelent szépségek az uralkodó arc-arányokat tekintve nagyon hasonlítottak! Ugyanazt az alapsémát adják vissza, nevezetesen azokat a hölgyeket találjuk vonzónak, akiknek relatíve nagyobb a szemük, nagyobb a szemek közötti távolság, kisebb méretû az orr, az áll, az arccsontok kidudorodnak és párnázottak. Ha az arc megítélésének kérdésben ilyen kultúrától részben független kritériumok kapnak szerepet, akkor ezek honnan erednek? A múltból fakadnak. Az evolúciós fejlõdés eredményeként, tehát az emberi fejlõdés utolsó néhány millió éve alatt a társadalmi környezethez való alkalmazkodás következményeként jöhetett létre. Természetesen ez alapos vizsgálatot igényel. Az ember párválasztási folyamatai részben evolúciós örökségünkbõl táplálkoznak, olyan párválasztási attitûdökre és preferenciákra szelektálódtunk, amelyek segítségével ítéletet alkotunk a másik nemrõl, s ezekben az ítéletekben jelen van, hogy mi növeli a szaporodási sikert, végsõ soron a gének elterjedését a következõ generációban. Ez természetesen nem tudatos, a szelekció logikájával ivódott agyunkba. S mik azok a választási kritériumok, amik belénk vannak építve? Az egyik ilyen az ún. átlagarc. Francis Galton a 19. század egyik nagy tudósa rájött arra, hogy ha a korabeli fotótech-

58 PTE ALUMNI MAGAZIN

nikai eljárások segítségével egyéni arcokból létrehoz egy kompozit, integrált arcot, akkor ez az átlagarc vonzóbb, mint azok az egyéni arcok, amelyekbõl készült. Az intézetünkben is vizsgáltuk ezt, számítógépes program segítségével. Ezek az átlagolt arcok – természetesen nem átlagszépségrõl beszélünk – rendkívül fontosak az esztétikai ítéletalkotásunk számára, a populációban elõforduló különbözõ arc-tulajdonságoknak egyfajta középértékét alkotják. Valószínû, hogy nem önmagában az átlagarc iránti kívánatosság fejlõdött ki bennünk az evolúció során, hanem egy kognitív mechanizmus, amit úgy hívhatnánk, hogy prototípus-készítés. Mai tudásunk szerint a csecsemõk néhány hetes kortól fogva a környezetükben található egyéni arcokból készítenek egy centrális arcot, egy prototípust. Ennek az az elõnye, hogy könnyebbé válik az egyéni arcok felismerése – így már érthetõ, miért van az, hogy már a néhány napos újszülöttek is ahhoz az archoz vonzódnak, azt figyelik a legnagyobb érdeklõdéssel, amit mi magunk, felnõttek is szépnek tartunk. De a prototípusnak van egy másik fontos tulajdonsága: az ugyanis, hogy a szépség helyi kritériumait hozza létre. Az elvárásainkat állandóan hozzáigazítjuk az abban a közösségben fellelhetõ átlagértékhez vagy középértékhez. Ez a vonzerõvel kapcsolatos ítéletek rugalmasságát és sokféleségét is mutatja. Az átlagarchoz, a szabályos archoz nagyon szorosan kapcsolódik a szimmetria. A szép emberek gyakran szimmetrikusak, a testi szimmetria fejlõdése genetikai menetrend alapján készül. Ezek a gének az ún. home box gépcsoportban vannak, s nincsenek külön gének a baloldali meg a jobboldali testtájakra: ha semmi nem jönne közbe, akkor valamennyien tökéletesen szimmetrikus emberek lennénk.


TUDOMÁNY http://www.evoluciospszichologia.hu

De mindig közbejön valami: genetikai mutáció, stressz, táplálékhiány, fertõzõ betegségek, stb., ezért valamennyien többé-kevésbé asszimet-rikusak vagyunk. Ez, az ún. fluktuáló asszimetria a kutatások szerint szorosan kapcsolódik az egészségi állapothoz, vagyis olyan indikátor, amely mutatja a szervezet minõségét, hiszen azok tudják kivédeni ezeket a zavarokat, akik egyébként jó genetikai képességekkel rendelkeznek. Kedveljük a szabályos arcokat – a mindennapi tapasztalatok és a kutatások is ezt mutatják –, de még jobban kedveljük az olyan szabálytalan arcokat, melyek a szabályostól szisztematikusan térnek el. A férfiarcon az ún. tesztoszteron-jellegek azok, amik kifejezetten felkeltették a nõk figyelmét. Ezeket a szexuális markereket valamennyi kultúrában magasra értékelik a másik nem tagjai. Vajon költségesek-e az arcnak ezek a szépség jellegei? Hát bizony igen, pontosabban nem is maguk a jellegek, hanem az õket létrehozó hormonális folyamatok. Ugyanis a tesztoszteron nagyon jó, fõleg fiatal korban magas aktivitást, libidót, impulzivitást ad a szervezetnek, de rombolja az immunrendszert. Az ösztrogén pedig növeli a termékenységet, de energiát von el a szervezetbõl, és anyagcseréjének melléktermékei toxikusak, idõnként súlyos betegséget okozhatnak. Az elmélet úgy szól, hogy csak azok az emberek engedhetik meg maguknak azt, hogy szépek legyenek, akik jó egészségi állapottal, jó szervezettel, jó genetikai háttérrel rendelkeznek, mert ezek az emberek azok, akik ellensúlyozhatják a fenti hátrányokat. A vizsgálatok egyébként valóban arra mutatnak, hogy szoros a korreláció a független megítélõk által szépnek tartott arcok és az egészségi állapot között: ezeknek az embereknek az immunkapacitása az átlagnál egy kicsivel magasabb. Ma már ez szinte semmit nem számít, de az õsi idõkben nagyon fontos volt, ezért alakult ki, hogy ilyen és ilyen típusú nõket és férfiakat tartunk szépnek. Mik azok a külsõ és belsõ tényezõk, amik a leginkább befolyásolják a férfiak és a nõk vonzerejével kapcsolatos ítéleteinket? Ennek vizsgálatához létrehoztunk egy uniszexnek nevezhetõ arcot, mely lényegében a férfi és a nõi átlagarc átlaga: se nõ, se férfi. Ezt az arcot feminizáltuk és maszkulinizáltuk, vagyis fokozatosan a két véglet felé toltuk el, extrapoláltunk. Ami egyértelmûen emelte a nõi arc vonzerejét, az egyrészt az ösztrogén markerek kiemelése, másrészt pedig az ún. fiatalság-markerek, melyek leginkább a fiatal életkorral hozhatók kapcsolatba. Ezeket neoténiás jellegeknek nevezzük. Miért alakult ki a neoténia iránti preferencia? Egyrészt feltehetõen azért, mert a nõk a fiatal életkorral összekapcsolódó fenotípusos jellegekkel valójában potenciálisan magas termékenységüket hirdetik, mely az evolúciós környezetben

nagyon fontos volt. A másik lehetséges magyarázat szerint a férfiak minden korban a fiatalabb nõket részesítették elõnyben, s ez az életkor egy ún. elfutó szelekció – mondjuk egy genetikai mutáció – miatt lejjebb tolódott, a netoénia irányába sodródott. Egy vizsgálat szerint például az igazán híres, sikeres nõi sztárok arcarányai a normális populációban a 11 éves lányok arcarányainak felelnek meg. Hogyan hat az uniszex arc maszkulinizációja a nõk vonzalmára? A kutatások azt mutatták, hogy a nõk hol ezt az arcot tartották vonzónak, hol azt. Kiderült, hogy az ellentmondás abból fakad, hogy nem vettek számításba néhány, részben biológiai, részben társadalmi paramétert. Nevezetesen a nõk a havi ciklus fertilis fázisában a maszkulin férfiarcokat preferálják, a nem fertilis fázisban pedig inkább az enyhén feminin arcokat részesítik elõnyben. Rövid távú, alkalmi kapcsolatban inkább a maszkulin vonások válnak a nõk számára fontossá, s ezekhez olyan tulajdonságokat társítanak, mint domináns, érett, férfias. A hosszú távú kapcsolatban viszont enyhén femininebb vonásokkal rendelkezõ férfiakat választanának, olyan attribúciókat emelve ki, mint õszinte, megbízható, jószívû. Azt gondoljuk ennek alapján, hogy a szexuális szelekció komplex pszichológiai értékelõ-rendszert hozott létre, melyek segítségével az emberek képesek alkalmazkodni a szaporodásuk szempontjából fontos körülmények finom elhangolódásaihoz. Összefoglalva arra hívnám fel a figyelmet, hogy mind mindennapi tapasztalataink, mind pedig a rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint az arc kitüntetett szerepet játszik esztétikai értékítéleteinkben. Ez részben evolúciós örökség, tehát olyan arcvonásokat tartunk szépnek, amelyek a múltban legalábbis a szervezet valamilyen elõnyös, végsõ soron genetikai minõségét jelezték. Ezek az ítéletek pedig folyamatosan illeszkednek a térben és idõben változó társadalmi feltételekhez. Az elõadás a Nyitott Egyetemen hangzott el.

PTE ALUMNI MAGAZIN 59


TUDOMÁNY

Hol végeztél? Családi vállalkozás a miénk, s mivel arra készültem, hogy egyszer átveszem az irányítását, Kecskeméten szereztem az elsõ felsõfokú végzettségem – ott volt ugyanis egyedül mûanyag-feldolgozás fõiskolai szinten az országban. Rögtön utána, már munka mellett végeztem a pécsi Közgazdaságtudományi Karon, az MBA képzés második évfolyamára jártam. Az ott ismertetett esettanulmányok jól hasznosíthatók voltak, de sokkal többet jelentett az, hogy közben a vállalkozásban dolgoztam: amit tanultam, azt vagy rögtön átültettem, vagy láttam, hogy hogyan mûködhetne a vállalkozásban. Azt gondolom, hogy a mi cégünk nem egyedüli, de jó példa, hogy tényleg lehet saját ötletbõl produktumot készíteni, és ezt olyan színvonalon csinálni, ami Európában versenyképes tud lenni. Ez erõt adhat más vállalkozások számára is. Mikkel foglalkoztok? A RATI Kft.-t apukám alapította a nyolcvanas évek második felében, mûanyag-feldolgozáson alapuló termékgyártásról szólt. Akkor volt igazán példamutató történet, hiszen édesapám saját ötletei alapján saját terméket fejlesztett, maga designolta, mûszakilag megoldotta, hogy azt hogyan kell majd legyártani, és kis csapatot szervezve, már akkor európai körülmények között készítette el a terméket, amit csütörtökönként bepakolt az autójába, felvitte Budapestre, pénteken eladta, visszajött Komlóra, és hétfõn újragyártotta. Ez így, akkor, abszolút koherens, magas minõségû, jövedelmezõ, valamint piac- és versenyképes volt. Kialakított egy brandet. Késõbb, ahogy növekedett a cég, és jöttek a kilencvenes évek, a nagy lehetõségek világa, a cég egységes stratégiája kissé szétforgácsolódott. A több lábon állással kecsegtetõ lehetõségekben pont a csábítás a legnagyobb veszély szerintem, mert nem biztos, hogy hatékonyan képes egy adott erõforrás-szerkezet ezekre reagálni. 2001-ben vettem át a céget, s akkor beszállítók voltunk különbözõ jármûipari felhasználások kapcsán. Beszállítóként az ember könnyen elveszti az identitását, s egy idõ után sem a magam, sem a cégünk jövõjét nem láttam. Váltottunk: felszámoltunk minden beszállítói projektet, eladtuk a gépeket, és saját autófelszerelés termékcsalád fejlesztésébe kezdtünk 2006 körül. Visszakanyarodtunk a gyökerekhez, amit anno apu elkezdett, és jól csinált. Három dolog metszéspontját kerestem a vállalkozásban: az egyik, hogy mi az, amiben a legjobbak lehetünk európai szinten, a másik, hogy mi az, amit szenvedélyesen szeretünk csinálni, és végül mi az,

60 PTE ALUMNI MAGAZIN

ami profitot is hozhat. Úgy gondolom, ezzel érdemes foglalkozni. Ez mûködik most is. Közben volt egy válság, ami ráadásul az autóipart jelentõsen érintette, ettõl függetlenül nagyon fejlõdõképesen mûködik a cég, az iparág átlaga feletti eredményeket produkál, szerintem innovatív. Egy olyan épületet is építettünk magunk köré, ahol lehet alkotni. Szándékosan nem a termelés szót használom, mert ez a vállalkozás átalakult közben, termékfejlesztõ- és értékesítõ vállalattá. Termelni értéket kell, és szerintem ezt tudásalapon kell felépíteni, nem klasszikus termelési tevékenységgel. Ennek van jövõje. Mi csak a végsõ fázist, az összeszerelést hagytuk meg mint termelõ funkciót, de egyébként nem ez a fõ tevékenységünk, inkább a hozzáadott értékre, a designra, a funkcionalitásra és a marketingre fordítjuk a hangsúlyt. Úgy mûködünk, mint egy autógyár, csak kicsiben. Az autógyár is csak összeszerel, az alkatrészeket nem ott gyártják, viszont a brandjét építi, és fejleszti a portfólióját. Azt gondolom, hogy ez az üzleti modell nem elvetendõ kis- és közepes vállalkozások számára sem. Milyen elõnye és hátránya van annak, hogy baranyai, konkrétan komlói a vállalkozás? Vannak bizonyos pozíciók, amire nehezebben találok itt munkatársat – talán ez az egyik legnagyobb hátránya. Ennek ellenére nagyon egységes csapatunk van, öröm velük dolgozni. Az is a célunk, hogy ne legyen túlszabályozott és túlhierarchizált szervezet. Két értéket építünk a csapatban, az egyik az együttmûködés – nálunk a kiválasztásnál is nagyon fontos, hogy a jelentkezõ együttmûködés szempontjából hogyan illeszkedik a mi felfogásunkhoz – , a másik az, hogy mindig „tanuló üzemmódban” dolgozzunk. Az elõnye viszont, hogy kuriózummá válunk a munkavállalók számára, s így a legjobbak közül tudunk választani, még akkor is, ha bérben lehet, hogy nem mi vagyunk a legmagasabb szintûek – a multinacionális cégekkel nehéz helyben felvenni a versenyt. De a fizetéssel szemben olykor fontosabb érték egy munkavállaló számára, hogy egy nullenergiás üzemben, nagyon élhetõ környezetben, másrészt rugalmas munkaidõben dolgozhat. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a RATI családbarát és gondoskodó munkahely. Hogy jött az ötlet, hogy a Pollackkal mûködjetek együtt? A zöld üzem egy álom, egy fontos cél volt a számomra. Ifjabb Kistelegdi Istvánhoz (Somához) – a ház tervezõjéhez – baráti szálak fûztek, s tudtam, hogy


Féreténktnerteamrtétsható S

ikeres, innovatív cég egy teljesen újszerû „irodaházzal”. Vajon mi van mögötte? Ifj. Rajnai Attilát, a RATI Kft. ügyvezetõjét kérdeztük.


TUDOMÁNY

Németországban tanulta ki a szakmát, ezáltal teljesen más szemléletet képvisel. Már régen elhatároztam, hogy ha egyszer építek valamit, õt fogom felkérni a tervezésre. Nagy nehezen megszereztem a telket – öt évig tartott, míg átminõsíttettem a területet Komlón! – de kitartottunk. Közben megváltozott a cég stratégiája is, így már speciálisan erre a tevékenységre építettük ezt a házat. Az épület gyakorlatilag Soma jelenlegi tudását reprezentálja, voltaképpen egy prototípus. Persze, óriási kockázatot is jelent egy olyan ház, amihez foghatót gyakorlatilag még nem építettek. Soma folyamatosan konzultált német szakemberekkel is, például még a tervezési idõszakban megépítették a ház makettjét a domborzattal együtt, érzékelõket tettek rá, és hetekig elemezték, hogy ideális legyen a tájolás, a szerkezeti megoldások hatékonysága. Megpróbáltuk a kockázatokat lecsökkenteni, de nyilván tele volt talánnyal, hogy ha megvalósul, mûködik-e, és annyiba fog-e kerülni, mint amennyibe én szeretném. Nem annyiba került, de mûködik. Milyen ebben az épületben dolgozni? Élmény. Szerintem imádják a munkatársaim is. Az elején volt, akinek szokatlan volt, meg mûködés szempontjából meg kell tanulnunk használni. Ez nem úgy megy, mint otthon, hogy odamegyek a termosztáthoz és állítok rajta, vagy bekapcsolom a klímát. Amikor megkérdezik, hogy egy ilyen zöld beruházás hogyan térül meg, azt szoktam mondani, hogy ki lehet ezt számolni és akkor egy nagyon hosszú távú megtérülés jön ki. De figyelembe kell venni az értékteremtés szempontját is: egy hagyományos üzemben egy ember egységnyi idõ alatt mennyi értéket teremt, és egy ilyen környezetben milyen és mennyi értéket teremt – és szerintem ez gyorsítja fel a megtérülést. Stratégiaváltásról, válságról, folyamatos változásokról beszélsz – mennyire lett bebetonozni egy ilyen irányt? Ha váltunk, az akkor már egy másik vállalkozás lesz. Ez a vállalkozás innovatív autófelszerelések fejlesztésére szervezõdött, ebben lehet jó, ebben lehet kiugró. A stratégia nem egy kõbevésett dolog, de az iránya igen. Azon belül vannak taktikák, szinte évrõl évre átírjuk a stratégiának bizonyos szavait, de azok csak finomhangolások az éppen aktuális helyzethez. Hogy az az egyetlen szónyi változás mennyi feladatot generál egy évben? Rengeteget! De attól nem az egész irány változik meg. Mikor az elõbb említettem, hogy úgy vélem, a több lábon állást néha rosszul értelmezik, azt is gondolom, sokszor rosszul osztják be az erõforrásaikat. A tulajdonos-ügyvezetõk sokszor ráharapnak az éppen adódó lehetõségekre. Ez szerintem az egyik legnagyobb gátja annak, hogy egy cég igazán tartós sikereket tudjon elérni. Az erõforrásait elkezdi átirányítani egy másik célra, és csak sokkal késõbb derül ki, hogy megérte-e vagy jó döntés volt-e, közben emiatt elaprózódnak az erõforrások – ha egy területre koncentrált volna végig, lehet, hogy sokkal nagyobb ütemben tudott volna fejlõdni. Ilyenkor én mindig azt gondolom végig, hogy kikkel versenyzek? Mert ha a konkurenciám mindig egész életében ezzel foglalkozott, és/vagy az összes

62 PTE ALUMNI MAGAZIN

erõforrásával ezen dolgozik, én mekkora hátránnyal indulok? De ha én rendelkezem a nagyobb tapasztalattal és az összes erõforrásomat erre fordítom, akkor kinek van nagyobb lehetõsége? Szerintem életstratégiában is sokszor így mûködik: kapkodunk, gyorsan és nagy dolgokat változtatunk az életünkben csak azért, mert lehetõséget látunk benne, és nem tartunk ki amellett, ami lehet, hogy hosszú távon hozná csak meg a gyümölcsét.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer felmérései alapján csak a végzettek 4%-a kezd vállalkozásba, legtöbben az állami szektorban, kevesebben multiknál helyezkednek el. Mit gondolsz errõl? Meglepõnek tartom az állami cégek arányát – gondolom, a biztonságra való törekvés áll a háttérben. A multinacionális cégek divatosak, mert egzisztenciálisan gondoskodnak a munkavállalóikról. Nálam sok multitól jött értékes munkatárs van, akik pont ebbe fáradtak bele. Mondjuk, eljön a családalapítás ideje, és még a magas fizetés ellenére sem biztos, hogy vállalja azt, amit egy multi kér tõle. Ilyenkor választ egy kihívásokban akár ugyanolyan, önállóságban és szakmailag nagyobb mozgásteret adó, pénzügyileg lehet, hogy kisebb színvonalat nyújtó céget, ami ugyanolyan biztonságot adhat. Hogy látod, van generációs szakadék az idõsebb és a mai, fiatal vállalkozók között?


TUDOMÁNY

Az intelligens épületek egyik mestermunkája a RATI Kft. épülete, amely egy átriummal ellátott innovációs központ, ahol fejlesztések folynak, és amely egy kiállítótérrel is rendelkezik. Ennél az épületnél található Magyarország egyik legnagyobb földalatti, felszínközeli geotermikus talajlevegõ kollektora, termo labirintusa, mely egy közel egy kilométeres csõhálózat, amely hárfa formájú és körülbelül három méter mélyen a föld alatt található. A levegõ, amit beszívunk az épületbe, ezen a földalatti hárfán halad végig, aminek azért van értelme, mert a föld nyáron mindig hidegebb, télen mindig melegebb, mint a kinti hõmérséklet, vagyis a levegõt elõ tudjuk temperálni, elõ tudjuk cserélni. Ez egy nagyon speciális megoldás, ami viszonylag ritka, és nem is olcsó, de rendkívül hatékony. Az épület nemzetközi díjat is kapott a Holcim Awards for Sustainable Construction keretén belül a fenntartható építészet kategóriában. A Science Building tulajdonképpen egyenlõ egy óriási mérõmûszerrel, ott egyszerre különbözõ dolgokat tudunk nézni, a RATI-nál pedig egyszerre van aerodinamika, termodinamika, természetes szellõzés, van földalatti tüdõ, vagyis az ilyen szinten egy egészen más épület. A dolog érdekessége, hogy a két épület annak ellenére, hogy karakterében más, ugyanazt a célt szolgálja.

Kistelegdi István (PMMIK), a RATI Kft. épületérõl (Hol lakik a jövõ? UnivPécs 2013. április 22. 12-13.oldal)

Szerintem van. Zseniális emberek voltak apáink, anyáink, akik nagyon jól tudták menedzselni azt, hogy hogyan kell megalapítani valamit és elindítani, csak ahhoz képest rengeteget változott minden, és ahogy korosodtak, úgy õk ezt már nem biztos, hogy tudták követni. Szerintem mindössze csak ennyi az oka. Már nem tudnak ehhez a tempóhoz, ezekhez a gyors vál-

http://www.youtube.com/ watch?v=P8fTOpe4bs4

tozásokhoz alkalmazkodni, s erre a következõ generáció képes. Aztán valószínûleg velünk is ez fog történni, mert annyira gyors és kiszámíthatatlan most minden, hogy mikorra mi abba a korba érünk, mint most apáink, kérdéses, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni… Most még úgy érzem, hogy megy. Ha nem a családi vállalkozással foglalkoznál, akkor mivel? Alkotó irányba – film, zene – mentem volna, bár egzisztenciálisan ezek nagyon nehéz utak. Mivel én vagyok az idõsebbik fiú, mint a mesében, nekem kellett ezen az úton menni: otthon ez volt az elvárás, ami ellen különben lázadtam is. Aztán persze átestem a másik oldalra, mert megtaláltam benne önmagam. Ehhez kellett édesapám felismerése, hogy hagyja, hogy azt csináljak, amit akarok. Ez a mozgástér adta meg a lehetõséget számomra, hogy megtaláljam azt, amit szeretnék. Ha nem lett volna a családi vállalkozásunk, és most végeznék, hát, nem lenne egyszerû. Mikor 2001-ben átvettem a céget, 4–5 évig vért izzadtam, mert nem tudtam, hogy mihez kezdjek vele. Sok idõ kellett ahhoz, hogy megérjen, mi legyen az irány – a nulláról indulva ez még küzdelmesebb. Ráadásul ma már piaci réseket találni bármelyik szegmensben is, egyre nehezebb. Nem könnyû ma egy végzõsnek. Meg kell tanulni kudarcokat feldolgozni, továbblépni és tanulni belõle. És kudarc, az van bõven. Akik sikeresek lettek, sokszor nem mesélnek a kudarcaikról, pedig az „álomkarrierek” mögött is azok húzódnak – kérdés, hogy hogyan kezelte azt a kudarcot és hogyan tudott ezen túllendülni. A mostani nagy márkák sem a legelsõ termékükkel futottak be. Nekünk is voltak zsákutcáink, olyan fejlesztéseink, amikben hittünk, amiket finanszíroztunk, de nem kellettek a kutyának sem. Még egy kisebb teammel is nehéz feldolgozni, és tovább lépni, de ettõl szép a siker.


ALUMNI

PTE Alumni Iroda Farkas Csilla alumni referens E-mail: farkas.csilla@pte.hu Telefon: 72/501-500/ 12118-es mellék Sásdi Zsófia hallgatói aszisztens E-mail: sasdi.zsofia@pte.hu Telefon: 72/501-500/ 18517-es mellék Állam- és Jogtudományi Kar Bencsik András E-mail: bencsik.andras@ajk.pte.hu Telefon: 72/501-500/ 23177-es mellék Általános Orvostudományi Kar Duga Zsófia E-mail: zsofia.duga@aok.pte.hu Telefon: 72/536-001/ 31129-es mellék Bölcsészettudományi Kar Izsák Mónika E-mail: izsak.monika@pte.hu Telefon: 72/501-500/24287-es mellék Egészségtudományi Kar Goldbach Julianna E-mail: julianna.goldbach@etk.pte.hu Telefon: 72/513-670/631-es mellék

ALUMNI A Pécsi Tudományegyetem alumni magazinja Kiadja: a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Irodája Felelõs kiadó: dr. Bódis József Fõszerkesztõ: Harka Éva Közremûködõ újságírók: Balogh Robert, Harka Éva, Kiss Martina Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztõ: Gödör Csenge Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs Infografika: Lugosi „Scham” Tamás Alumni munkatársak: Farkas Gyöngyvér Csilla, Sásdi Zsófia

64 PTE ALUMNI MAGAZIN

KOORDINÁTOROK Felnõttképzési és Emberi Erõforrásfejlesztési Kar Tóth Erika E-mail: toth.erika@feek.pte.hu Telefon: 72/501-500/22525-ös mellék Illyés Gyula Kar Egléné Fekete Zsuzsa E-mail: eglenezsuzsa@igyk.pte.hu Telefon: 74/528-300/1134-es mellék Közgazdaságtudományi Kar Szilágyi Szilvia E-mail: jade@ktk.pte.hu Telefon: 72/ 501-500/23291-es mellék Mûvészeti Kar Barna Beáta E-mail: barna.bea@art.pte.hu Telefon: 72/501-500/22837-es mellék Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar Regdon Marianna E-mail: regdon@pmmik.pte.hu Telefon: 72/ 501-500/28842-es mellék Természettudományi Kar Sinkovits Kinga E-mail: sinkinga@gamma.ttk.pte.hu Telefon: 72/501-500/24283-as mellék

Szerkesztõség: UnivPécs szerkesztõsége 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Telefon: 72/501-500/12122 http://www.univpecs.pte.hu Nyomda: Pauker-Holding Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató Megjelenik 5000 példányban. Terjesztés: a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin. E-mail: alumni@pte.hu, http://alumni.pte.hu A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. Az anyaggyûjtés 2013 májusában zárult le.


PTE Alumni magazin 2013 | Alumni Magazine of the University of Pécs, 2013  

This is the Alumni Magazine of the University of Pécs from 2013. The articels are only available in Hungarian.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you