ENERGIAKÖZÖSSÉGEK és a hazai közösségépítési lehetőségek

ENERGIAKÖZÖSSÉGEK

Energiaközösségek

és hazai közösségépítési lehetőségek

Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért

Szeged, 2023

Szerkesztő, nyomdai előkészítő

BOSSAWA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

Címlapfotó

Tim Foster; Unsplash

Készült

A közösség felemel!

Leszakadó kistelepülések gazdasági és társadalmi felzárkózását támogató közösségvezérelt innovációs modell és kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása és pilot tesztelése

EFOP-5.2.1-17-2017-00012

projekt keretében az Európai Szociális Alap támogatásával

Megjelenik 1000 példányban

agoraresearch.hu

ENERGIAKÖZÖSSÉGEK

ÉS HAZAI KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Tartalomjegyzék

Forrás: What is picture perfect, Unsplash

Bevezetés

1.1 A kötet célja

Jelen kötetben az a célunk, hogy felvillantsunk olyan lehetőségeket, amelyek sikerre vihetik a helyi energiaközösségek létrehozását és fenntartását magyarországi környezetben.

♣ A 2020-as évek elejének globális eseményei rámutattak arra, a fizikusok, közgazdászok, társadalom- és természettudósok által több évtizede hangoztatott problémára, hogy a globális energiarendszer sérülékeny. Sérülékenysége nemcsak abban áll, hogy a rendszer globális hálózata láncolatba szerveződik, amelynek egyes elemeinek kiesésekor az egész lánc használhatatlanná válhat, hanem abban is, hogy a természeti és társadalmi korlátok figyelembevétele nélkül kevéssé bizakodhatunk a hosszú távú fenntarthatóságában. Nemcsak az olyan, hétköznapi életben érzékszerveinkkel közvetlenül és rövid távon nem tapasztalható globális esemény, mint a klímaváltozás, hanem az olyan,

tapasztalati úton mindnyájunk által megélt esemény, mint a 2020-as koronavírus-járvány, a rá válaszul hozott intézkedések, az ennek következtében kibontakozó globális ellátási válság (olajtöbblet és radikális árcsökkenés, majd túlkereslet és árrobbanás), az infláció, az orosz-ukrán háború és az üzemanyagárak, az elektromos áram és más energiaforrások árának drasztikus növekedése is abban az irányban hat, hogy a hétköznapi emberben is felmerül az energiatermelési ésfogyasztási szokások reformjának gondolata. Ez a kötet e gondolat kifejtéséhez nyújt támaszt; és a gondolat továbbvitelének gyakorlati lehetőségeihez biztosít segítséget.

♣ A technológiai fejlődéssel és a népességnövekedéssel párhuzamosan az emberi társadalmak, mondhatni, percről percre igénylik az egyre nagyobb volumenű energiaforrás becsatornázását, és az energiaéhség így percről percre növekszik. Az emberi történelem felfogható az eszközhasználat történeteként, és az emberi munkát dinamikusan növekvő ütemben váltjuk ki, növeljük meg vagy haladjuk meg a különféle, egyre bonyolultabbá váló és egyre több energiát igénylő eszközeinkkel, az okostelefontól a repülőgépgyártó ipartelepekig, miközben mind a kereskedelemhez, mind pedig a nőttön-növekvő élelmiszer-, ipari és szolgáltatás-fogyasztáshoz is energiát igénylünk, mégpedig sokat. A mégoly sérülékeny globális ellátási láncok, beszéljünk a három fő gazdasági szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) bármelyikéről is, rengeteg energiát használnak, miközben pusztító környezeti hatásokkal járnak, ráadásul közgazdaságilag sem fenntarthatók; az erőforrások szűkösek, és kiapadnak. Mindezek mellett az energiatermelés ésfogyasztás szűkebb terepén a szállítmányozás hatalmas veszteséggel jár. Igaz ugyanis, hogy olyan kör-

nyezetben, ahol a nap 12 órájában süt a Nap, és felhősödés soha nincs (mint a ráktérítő övében elterülő sivatagok esetén), akár egy megyényi területen meg lehetne termelni az emberiség egészének napi energiaszükségletét (ideértve a lakossági és ipari fogyasztókat is), az energiát sem tárolni, sem szállítani nem tudjuk gazdaságosan. Így pedig egyszerűen megoldhatatlan a termelés globális dimenzióban. Az energiatermelés ennek következtében nemzetállami környezetben folyik jelenleg, és meglepően kevés a példa a nemzethatárokon átnyúló energiakereskedelemre; a termelés alapvetően hasonlít a Taylorista centralizációnál megszokott körülményekre: a fűtőanyagot centrumokba, ipartelepekre importálják, ahol megtörténik a fűtőanyag (olaj, gáz, szén, hasadóanyag) égetése és ebből (adott esetben gőzturbinákon keresztül történő) elektromos áram kinyerése. Sem a globális, sem a szubnacionális megoldások alkalmazása nem elterjedt – mindezidáig. A rendszerek sérülékenysége mind az ipari, mind a lakossági energiafogyasztókat kiszolgáltatottá teszi a felsőbb szinteken történő gazdaságitársadalmi, sőt, politikai hatások irányában.

♣ Jelen kötetben az a célunk, hogy felvillantsunk olyan lehetőségeket, amelyek sikerre vihetik a helyi energiaközösségek létrehozását és fenntartását magyarországi környezetben. A fenti problémák ugyanis hatékonyan kezelhetők az energiafogyasztás fenntarthatóbbá tételével, és, ami fontosabb, a sérülékeny centralizált, fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés gyakorlatának átalakításával. Ez utóbbihoz szükséges a fenntartható, megújuló energiaforrásokon alapuló diverz és

közösségi energiatermelési megoldások meghonosítása a magyarországi környezetben. A kötetben az a célunk, hogy felmutassuk a problémák hátterét annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet ezek létezésére és sokrétűségére; hogy bemutassunk olyan nemzetközi és hazai példákat, amelyekből kiindulva inspirációt kaphatunk saját energiaközösség megalapításához és fenntartható, lokális energiatermelési megoldások alkalmazásához; valamint, hogy segítséget és tanácsokat nyújtsunk ezek gyakorlati megvalósításához.

♣ A kötettől azt reméljük, hogy inspirációt adnak magyarországi helyi közösségek: cégek, politikai szervezetek és közintézmények, civil szervezetek, helyi lakók által alkotott hálózatok létrejöttéhez, amelyek célja az helyi energiafüggetlenség megteremtése. Azt reméljük, hogy a helyi résztvevők észreveszik az ebben rejlő gazdasági lehetőségeket, és sok településen vagy regionális szinten gondolkodási, együttműködési folyamatok indulnak meg az alternatív energiatermelési lehetőségek helyi megtelepítése, továbbá helyi energiaközösségek megszületése végett. A kötet három fő részből: a gazdasági-

társadalmi háttér bemutatásából, a lehetséges hazai és nemzetközi példák bemutatásából, illetve javaslatgyűjteményből áll. Reméljük, hogy kötetünk mindazok számára kiindulópontul szolgálhat, akik ilyen, az energiaszektorban értelmezett lokális rezilienciát növelő vállalkozásba kíván kezdeni, és így kötetünk hozzájárul az energiafüggetlen, lokális erőforrásokat becsatornázni képes, a környezeti fenntarthatóságot figyelembe vevő és a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni képes magyar gazdaság megteremtéséhez.

Magyarországi szélerőmű alulnézetből. Forrás: Unsplash; Kovács András

1.2 A projektről

Jelen kiadvány egy olyan törekvés eredménye, amelynek célja a helyi közösségek dinamizálása és fejlesztése. E tevékenységet a projektünk két szolgáltatás megvalósításával kívánja elérni. Az első szolgáltatás célja az volt, hogy olyan, a korábbiakban senki által nem készített településfejlesztési profilgyűjteményt hozzunk létre, amelynek újszerűségét az adja, hogy kvantitatív statisztikai adatokkal megalapozottan csak a hosszú távú társadalmi-gazdasági céloknak megfelelni képes gyakorlatokat tartalmaz.

Második szolgáltatásunk célja helyi fórumok megteremtése volt annak érdekében, hogy az egyes településeken a településfejlesztésben érdekelt helyi közösségek jöjjenek létre, ezt induktív érdektérkép felállításával, peer-to-peer és csoportos közösségorientált társadalmi stresszkezelő szolgáltatással, és közösségépítő rendezvényszervezéssel érjük el.

♣ Az első szolgáltatás alapját az Európai Unió korábbi költségvetési ciklusa során megvalósult fejlesztések egyfajta "hatáselemzése" adta, amelynek során 1) Első lépésben megalkottuk a társadalmi-gazdasági célokat elérni képes "sikeres" települések fogalmát, a magyarországi nem agglomerációs községek teljes körén belül, illetve létrehoztuk listájukat 2) Modellt alkottunk és statisztikai adatelemzéseket készítünk arra vonatkozóan, hogy milyen helyi társadalmi-gazdasági körülmények magyarázhatják a "sikerességet" 3) A "sikeres" települé-

♣ A szolgáltatás adekvátságát az a tapasztalat adja, hogy a távlati, átfogó célok megvalósulása szempontjából nem feltétlenül az a jó fejlesztés, ami elsőre jónak tűnik, és fordítva: nem az a rossz fejlesztés, ami elsőre rossznak tűnik. Arról, hogy melyek voltak a település- és közösségfejlesztés igazán jó gyakorlatai a célok (népességmegtartó-képesség javítása, helyi szereplők gazdasági-társadalmi helyzetének javítása) megvalósulása szempontjából, csak akkor lehet információnk, ha azokat komplex módon, nagy mintán és hosszú időintervallumot átfogó, tudományos módon elemezzük. Ezek a megoldások, számítások azonban nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte hiányoznak, ám nélkülözhetetlenek volnának ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű helyi közösségek számára átadásra kerüljenek a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tudástartalmak. A képessé tétel információkon alapul, ez az, amelyre a

sek köre alapján falukategóriákat készítettünk több dimenzió mentén, majd kategóriánként mintát vettünk 4) Létrehoztuk e települések faluprofil-gyűjteményét, amely során kvalitatív módon is feltérképezésre kerül az egy-egy "sikeres" település társadalmi-gazdasági helyzete, illetve a korábbi vonatkozó olyan fejlesztések, amelyek hozzájárulhattak e sikerességhez 5) A faluprofil -gyűjteményt a megalkotott kategóriarendszer mentén felhasználóbarát formában közzétettük .

többi tevékenység építhető. E projektek, település- és közösségfejlesztési programok rendre sikeresnek bizonyultak, ám a siker mértéke már nagyon eltérő. Noha az adott indikátorok valamennyi esetben elérésre kerülnek, hosszú távú hatásai nagyon függenek az adott társadalmi környezettől, térségi kapcsolatoktól, a helyi társadalom összetételétől, hagyományoktól és még számtalan más dologtól. Olyan közösségfejlesztési megoldások kellenek, amelyek specifikusak. Ezeket a lehetőségeket / utakat azonban nyilvánossá kell tenni ahhoz, hogy az alulról építkező, a helyi közösség által irányított átfogó településfejlesztési megoldások alapjait képezhessék. A településfejlesztéssel kapcsolatos, statisztikai adatokkal is bizonyítható módon működő eszközök megismertetése a helyi közösségekkel a helyi fejlesztésnek ezért az első számú lépése kell, hogy legyen - szolgáltatásunkkal e lépések megtételéhez kívánunk hozzájárulni.

a központi vagy épp perifériális földrajzi helyzet, a bevándorlók magas száma, a kivándorlók alacsony száma, a növekvő infrastrukturális, humáninfrastrukturális ellátottság, javuló kulturális állapotok, aktív társadalmi-kulturális élet, a település országos hírneve, egy-egy helyi szülött országos hírneve és még számta-

talán nem mérhetők. Az objektivitásnak és empirikus adatokon alapuló egzaktságnak esetünkben azonban meghatározó jelentősége van. Szükségünk van arra, hogy a sikerességet nagyon kemény és jól megragadható, minél kevesebb változóval mérjük.

♣ Mindezekre a lehető legjobb alapot Magyarország hatályos vidékfejlesztési stratégiája szolgáltatja. A dokumentum központi, legfontosabb fejlesztéspolitikai céljaként a magyarországi községek népességeltartó- és népességmegtartó-képességét, ezek javítását nevezi meg. Így ebből kiindulva kell meghatároznunk, melyek azok a települések, amelyek másokhoz képest kedvezőbb helyzetbe kerültek napjainkban: alapvetően belső vándorlási (országhatáron belül maradó állandó lakóhely-változtatások) kiolvasható évenkénti migrációs egyelegek, amelyek be- és kivándorlási adatokból állnak össze; hosszútávú népességváltozási adatokból kell kiindulnunk. Magyarországon megfigyelhető társadalmi folyamat egyes vidékies térségek párhuzamos népességnövekedése és elszegényedése, amely a városi életvitelüket fenntartani nem tudó, elszegényedő-lecsúszó, egyre nagyobb számú népesség generál. Ezt a folyamatot felgyorsította a hitelválság, továbbá a nagyvárosi belvárosi ingatlanok bérleti díjainak nagymértékű növe-

kedése, illetve a szociális ellátórendszer működésképtelensége is. Az így kialakuló falusi népességnövekedés, népességmegtartóképesség-javulás azonban semmiképpen nem nevezhető társadalmi értelemben pozitívnak. Annak érdekében, hogy kiszűrhessük ezeket az eseteket, azt is figyelembe kell venni a jógyakorlatok megállapításakor, hogy a relatív népességnövekedésnek és a pozitív migrációs egyenlegnek az átlagjövedelemben bekövetkezett pozitív változásokkal kell párosulniuk. Ezek alapján „sikeresnek” neveztük azokat a településeket, amelyek körében tapasztalt népességváltozás 20072014 között magasabb volt az országos átlagnál (legfeljebb 5%-kal csökkent); a migrációs egyenlege 2014-2015-ös évek átlagában pozitív volt, és 2007-2014 között az egy főre eső nettó jövedelem legalább 50.000 Ft-tal növekedett. Magyarországon összesen 333, a szempontoknak megfelelő nem-agglomerációs községet találhatunk.

Magyar falu. Forrás: saját grafika, Schmal Róza

♣ Második szolgáltatásunk célja helyi fórumok megteremtése volt annak érdekében, hogy az egyes településeken a településfejlesztésben érdekelt helyi közösségek jöjjenek létre, ezt induktív érdektérkép felállításával, peer -to-peer és csoportos közösségorientált társadalmi stresszkezelő szolgáltatással, és közösségépítő rendez-

vényszervezéssel érjük el. A szolgáltatás a konkrét társadalmi környezethez kell, hogy alkalmazkodjon, konkrét társadalmi környezetben valósul meg, ezért nem volt elképzelhető az adott társadalmi környezet befogadó nyitottsága nélkül. A hatékony szolgáltatáshoz az alábbi lépéseken keresztül vezetett az út.

Kapcsolatfelvétel: A településvezetéssel, illetve a település életében már meghatározó szerepet játszó személyekkel történő kapcsolatfelvétel a szolgáltatás első lépése. A szolgáltatás során a település lakói körében történik mentorációs munka, közösségfejlesztő tevékenység, ezért nem nélkülözhető a helyi politikai szereplőkkel történő egyeztetés, adott fokú nyitottság esetén a szolgáltatásba való aktív bevonásuk. A szolgáltatás során a bevonásra azért is szükség van, mert a segítségükkel hatékonyan és kölcsönösen előnyösen lehet megszervezni a különböző rendezvényeket, programokat, és azért is, mert ez a szolgáltatás hosszú távon történő működésének egyik forrása lehet.

Társadalmi helyzetelemzés, összetétel: A társadalmi helyzetelemzés során a szolgáltatást nyújtók statisztikai adatelemzéssel vagy szakértői interjúkészítéssel, megfigyeléssel felmérik a település társadalmi helyzetét, amellyel céljuk, hogy meghatározzák a jellemző társadalmi csoportokat az érdektérkép összeállítása érdekében. Az érdektérkép tulajdonképpen egy lista, ami arra szolgál, hogy az egyéni érdekek mentén szerveződő közösségfejlesztéshez szervezőerőket találjon. A társadalmi helyzetelemzés elképzelhető, sőt, amennyivel nyitottság mutatkozik iránta, a minőségi információ végett a legcélravezetőbb a településvezetéssel való kapcsolatfelvételt követően, a település életében aktív szerepet betöltő személyekkel készített interjúkészítésen keresztül is.

Szakértői fejlesztési irányvonalak kijelölése: A település feltérképezését követően, illetve a kulcsinformátorok lehetőség szerinti bevonásával szükséges egy szakértői ajánláscsomag összeállítása a lehetséges fejlődési irányvonalakra vonatkozóan. Ezek meghatározásakor mindenképp a szakértő által összeállított érdektérképből kell kiindulni, vagyis nem távlati fejlesztési célokat, hanem a célok helyett tulajdonképpeni eszközöket, körvonalazni. Ilyen eszközként szolgálhat társadalmi vállalkozások beindítása, helyi esélyegyenlőségi programok indítása, oktatási programok indítása, vállalkozók becsatornázása, kulturális rendezvénysorozatok szervezése, és számos más lehetőség. A fejlesztési irányvonalak ugyanakkor nem stratégiának számítanak, hanem lehetőségként, hiszen a konkrét fejlesztési lehetőségek a remények szerint a közösségi programok során alakul majd ki.

A szolgáltatás folyamatábrája. Forrás: Saját készítés

Peer-to-peer közösségi orientációjú társadalmi stresszkezelő szolgáltatás: A következő lépésben, illetve adott esetben a megelőző lépésekkel párhuzamosan zajlik a két lehetséges úton, peer-topeer és csoportos megoldásban megvalósítható társadalmi stresszkezelő szolgáltatás. A szolgáltatás mentorrendszerben történik, ahol a szakemberek a helyi polgárok társadalmi eredetű stresszhatásait tárják föl és nyújtanak segítséget a megoldásban. A szolgáltatás egyfajta, már a korábbiakban is jól bevált klasszikus pszichológiai-családsegítői tanácsadást jelent, amelyen azonban eszközként becsatornázásra kerülnek a települési, közösségi szintű problémák, mint témák. A közösségű orientációjú személyes tanácsadás hozzásegítik a mentoralkalmakon megjelenteket ahhoz, hogy a erősebben integrálódjanak a helyi társadalomba, elgondolkozzanak a közösségi szintű problémákról és a saját potenciális szerepükről a helyi társadalmi életben. A foglalkozáshoz kiindulási alapot szolgáltat a másik szolgáltatás keretében kidolgozott faluprofilgyűjtemény, amely a megadott településhez gazdasági-társadalmi, földrajzi és méretbeli szempontból hasonló, ugyanakkor sikeresnek nevezhető település jógyakorlatait tartalmazza.

Csoportos közösségi orientációjú társadalmi stresszkezelő szolgáltatás: A peer-to-peer foglalkozásokon túl arra is szükség van, hogy az adott település életében hasonló szerepet/funkciót betöltő, vagy hasonló demográfiai helyzettel leírható egyes személyek egymással csoportosan dolgozva, szintén részt vegyenek a település problémáinak és lehetséges fejlesztési irányvonalainak megtárgyalásában. A különböző funkciók alatt a 1) politikai, 2) civil, 3) gazdasági 4) kulturális életben részt vevő, a demográfiai csoportok alatt pedig a 5) kismamákat, 6) nyugdíjasokat és 7) fiatalokat értjük, amelyek természetesen csupán javaslatok és a helyi adottságok mentén további csoportokkal való bővítésük, egyes csoportok elhagyása lehetséges. A cél hasonló, mint a peerto-peer mentoráció esetén: a közösségi integráció és a településfejlesztés lehetőségeinek közösségi kialakítása.

Közösségi rendezvények szervezése: A szolgáltatás egy további lépése a közösségi rendezvények szervezése jelenti, amelyek lényege összességében, hogy olyan közösségi fórum kerüljön megteremtésre, amelyek résztvevői önkéntesen jelennek meg, megismerik egymást és jól érzik magukat. E rendezvények lehetséges elemeit képezik olyan workshopok, amelyeken a jógyakorlat-gyűjtemény, továbbá a személyes mentoráció eredményei megjelenhetnek és vita alapját képezik.

Magyarországi falu éjjel. Forrás: saját fotó

Háttér

2.1 Az energiafelhasználás változásai

2.1.1 Energia az ipari forradalomig

Az emberi történelem felfogható az emberi erőfeszítés folyamatos megsokszorozódásának és egyre hatékonyabb formában történő kiváltásának történeteként is. Bizonyos mértékben az emberré váláshoz elválaszthatatlanul kapcsolódik hozzá az energiahatékonyság kérdése, az energiát termelő eszközök használatának szokása. Az egyik első és leghatalmasabb emberi találmány a tűz megszelídítése és eszközként való használata, amely lehetővé tette nemcsak a világítást, a vadállatok elijesztését, a törzsek biztonságának megteremtését és így a tápláléklánc csúcsára való emelkedést

illetve bizonyos értelemben a tápláléklánc hátrahagyását és az abból való kilépést – hanem a feldolgozott táplálék készítését, következésképp az agyunk fejlődését és a testi átalakulásunkat, továbbá a hidegebb földrajzi területek meghódításának képességét. Az energia felhasználása, igába hajtása így szorosan összekapcsolódik magával az ember voltunkkal.

A vadászó-gyűjtögető életmóddal való felhagyás és a letelepedés újabb típusú energiaforrás – immár szó szerinti igába hajtásával van összefüggésben, nevezetesen az állatok háziasításával és a gabonatermelésben való felhasználásukkal. A szarvasmarha és a ló, összességében az igavonó állatok energiájának felhasználása lehetővé tette, hogy létrejöjjön a kora ókori városrobbanás és megjelenjenek az első emberi civilizációk a nagy folyamok: az Eufrátesz, a Tigris, a Nílus, az Indus, a Huangho és Jangce völgyeiben. Az állati energia termelésbe történő bevonásával az állatok szükségletéhez képest sokszoros mennyiségű élelmiszert voltak képesek megtermelni ezek az első civilizációk, sőt, az emberi szükségletek kielégítését is messze meghaladta a megtermelt élelmiszer mennyisége. Így az emberiség életében először más, az alapvető létszükséglet kielégítésén túlmutató funkciók is megjelentek és a társadalom diverzifikálódni, a társadalom tagjai funkcionálisan specifikálódni kezdtek. Megjelentek azok a társadalmi csoportok, amelyek a közösségek külső és belső biztonságára szakosodtak (katonák, jogtudósok), akik a megjelenő, helyhez kötődő települések fizikai fejlesztéséért feleltek (közműveket és épületeket emelő építőmesterek, szakmunkások és persze rabszolgák), akik a közös kultúrát és a vallást képviselték (művészek, papok és oktatók), illetve az adminisztrációs személyzet (élükön valamilyen uralkodóval), akik mindezt összefogták és irányították. Megjelent a kereskedelem és a pénz, és megjelentek az első törvények is.

♣ Ezen első civilizációk folyamatosan fejlődtek és a városokból városállamok, illetve teljes birodalmak születtek az ókori világban. Az állati erő mellett már ebben a korszakban is felfedezték, hogy a termelésbe befoghatók a természet élettelen energiaforrásai is: a gravitáció, a szél és a napenergia. A szélmalmok már az egyik első írásos emlék, Hammurápi törvénykönyvében is megjelennek: már ekkor is használták tehát a szélenergiát a gabonák őrlésére, de a vízenergia is elterjedt

még az időszámításunk kezdete előtt – elsősorban a Távol-Keleten. A szállítmányozás, a közlekedés fejlesztésével, az egyre nagyobb birodalmak kialakulásával párhuzamosan járó háborúskodással megjelent a szélenergia felhasználása a folyami és tengeri közlekedésben is, ám ennek felhasználása az ókorban legtöbb esetben csak a manőverezésben segített és majd csak a középkorban válik elterjedtté, a rabszolgaság eltörlése következtében.

♣ A nagy ókori birodalmak megszületésével, és különösen a Római Birodalomban a megjelenő és egyre bonyolultabbá váló gépeket leginkább emberi és állati erővel hajtották: a természet erőit még nem sikerült jelentékeny mértékben bevonni sem a közlekedésben, sem a termelésben. A gravitáció azonban olyan természeti erő volt, amelyet már ekkor is használtak, neveze-

tes módon például a ivó- és szennyvízcsatornák kiépítésekor, ahova ugyanakkor a vizet – amennyiben arra szükség volt – különböző, emberi és állati erővel hajtott szivattyúberendezésekkel termelték fel. A kertészetek mellett a híres római fürdőkben meglehetősen kezdetleges módon használták a napenergiát: üvegház-szerű épületekkel tudták a belső hőmérsékletet magas szinten tartani.

Ősi egyiptomi szobor. Forrás: National Museum Scotland

Guédelon várának építése. Forrás: Guédelon Castle

♣ A Nyugat-római Birodalom bukásával a korábban szigorúan felügyelt európai régiókban egyfajta interregnum keletkezett, és ebben a hatalmi vákuumban úgy törzsek erősödtek meg, új királyságok jöttek létre. A sötét évek elmúltával megerősödött a régióban a keresztény egyház, amely a Római Birodalom több innovációját menekítette át az új korszakba. Az új államokban közös volt, hogy a keresztény vallást követték, és mint ilyenek, bennük az emberek általi tulajdonlása, vagyis a rabszolgaság már nem számított követendőnek. Amellett, hogy Róma birodalmi infrastruktúrájának és vívmányainak számos eleme romlásnak indult, a korszakban számos technológiai újdonság is született.

Az innovációk a Közel-Keleten főleg a természettudományok területén, Európában pedig inkább a filozófiaibölcseleti tudományok, az építészet és az agrárium területén jelentek meg. A Közel-Keleten felfedezik az olaj lepárlásának lehetőségét. A muszlim és a keresztény vallás - akárcsak a zsidó vallás - a természet egyes élő és élettelen elemeit nem istennek tekintették, hanem a tudatosan teremtett világ részének, és így tudományosan megismerhetőnek, sőt, megismerendőnek gondolták. A tudomány intézményesült a kontinensen: egyetemek születtek, amelyek ugyanakkor még kevéssé a tudományos innovációk, semmint a tudományosművészeti "szakmunka" intézményei voltak.

♣ Azáltal, hogy a rabszolgaság lényegében megszűnt, a mezőgazdaságban és építészetben, közlekedésben és harcászatban is számos területen került kiváltásra az emberi erő. A gótikus templomok építését daruk és más gépek segítették, a tengeri közlekedésben a fő energiaforrássá a gályarabok fizikai ereje helyett a szélenergia vált. Elterjedtek a szél- és vízimalmok (utóbbiakból csak

Angliában 15.000 darab volt az 1300-as évek elejére), amelyek energiájának kamatoztatása elsősorban még csak a mezőgazdaságra és kisebb részt a textilmanufaktúrákra korlátozódott. A mezőgazdaságban számos innováció jelent meg, amely nagy népességnövekedést eredményezett a korszak harmadik harmadában, ám ezek jobbára még ugyanúgy az állati energiára alapultak, mint az ókori világban.

A középkorban tapasztalható, az ókori világ adataihoz viszonyított hatalmas népességnövekedést a mezőgazdasági és közlekedési forradalom, a technológiai innovációk sorozata hajtotta, és ez a fejlődés kiegészült a globális kereskedelem robbanásával: a Hanza és Levante-útvonalak mentén nagy mértékű népességkoncentráció zajlott, párhuzamosan a szabad városok növekedésével és jelentékeny meggazdagodásával. A kereskedelem és a termelés növekedése, továbbá a népességkoncentráció azzal járt, hogy a városodás a népességnövekedéssel nem volt képes lépést tartani, amely táptalaja volt a különböző fertőzések terjedésének. Az érett középkorban megjelenő pestisjárvány az európai társadalom felét kipusztította: százmilliós nagyságrendben haltak meg emberek mindössze egy évtized leforgása alatt a 14. század közepén.

♣ Az innovációknak köszönhetően az ipari forradalomig vagy a francia politikai forradalomig tartó koraújkorban (nagyjából az 1500-tól kezdődő 200-250 évben) Európa globális dominanciája kezdődött meg és kezdetét vette a gyarmatosítás sokszor kegyetlen elemeket is magában foglaló folyamata, amely a globális gazdaság kialakulásának egy kezdeti lépcsőfokaként is felfogható.

Bár a korszakban számos tudományos felfedezés zajlott a fizikában és csillagászatban, a földrajztudományban, a biológiában, orvostudományban és kémiában, (amelyek

megágyaztak későbbi technológiai újításoknak is) és a haditechnikában, mégis, az energia történetével kapcsolatban szinte csak mennyiségi növekedés volt tapasztalható a korszakban, illetve számos már korábban is meglévő eszköz került további tökéletesítésre. Ebben az időszakban azonban megkezdődik az ipari forradalom előkészítése: a korábbi üzemeket fűtő kőszén kitermelése radikális emelkedésnek indul az 1500-as évek Angliájában, köszönhetően egyes politikai döntéseknek (így az egyházi földek, részben szénlelőhelyek magánkézbe kerülésével).

2.1.2 Energia az ipari forradalom után

♣ A 18. század második felében Nagy-Britannia gazdasága az új ipari találmányok megjelenésével rohamosan átalakult. A nagyobb mennyiségű olcsóbb áruk termelésével a virágzó gazdaság már képes volt a tömeges piaci igények kielégítésére. A forradalom elindítója a gőz hasznosításának feltalálása volt. A gőzszivattyút már a század elején elkészítették, de az 1760-as években James Watt skót mérnök egy megbízhatóbb, nagyobb teljesítményű gőzgépet fejlesztett ki, amelyet hamarosan a bányaszivattyúknál, majd a vaskohászatban hasznosítottak. 1781-től kezdve a forgókerékkel ellátott tengelyű gőzgép feltalálásával ez az új energiaforrás már különböző gépek működtetését szolgálta.

♣ Amikor Watt találmánya 1800 után elterjedt, a gőzgépek alkalmazása az iparban és a kereskedelemben általánossá vált. 1825-ben az első gőzüzemű vasútvonal megnyitása a gazdasági fejlődés új korszakát jelentette. (Magyarországon az első, Pest és Vác között épített gőzüzemű vasútvonalat 1846-ban adták át a forgalomnak. Más találmányok a manufaktúrák felszámolását eredményezték. 1760 és 1800 között fokozatosan gépesítették a pamutfonók termelési folyamatait, ami elindította az iparszerű termelésre való átállást. 1984-ben Henry Cort a vasgyártást új eljárásával forradalmasította, amelynek során a vasérc kohósításához szenet használtak. Ugyanakkor a hengerelt acéllemezek és a vasrudak előállításánál is a gőzgépet alkalmazták. Hatalmas vaskohókat létesítettek, amelyekben a vasérc megolvasztását követően az építkezéseknél hasznosítható rugalmas acéllemezeket állították elő. Ennek köszönhetően az építőipar a korábbiaknál már jóval ellenállóbb anyagokkal dolgozhatott.. Nem Nagy-Britannia volt az egyedüli ország, amely az ipar területén újításokat vezetett be, de a kedvező helyzete magyarázatot ad gyors fellendülésére. Előnyt jelentett számára, hogy a mezőgazdaságon belül is forradalmi változások mentek végbe, a termékenység nőtt, ami az ipari termékek iránti kereslet növekedéséhez is vezetett. A gazdálkodási módszerek megváltozása, a gyakori trágyázás, az állattenyésztés modernizálása mind-mind hozzájárult a parasztság jövedelmének növekedéséhez. A közös földek bekerítésével, amely a parlament által megszavazott törvénynek köszönhetően 1760 után felgyorsult, nagy kiterjedésű farmok jöttek létre, amelyeken a gazdálkodás modern, tudományos eljárásait vezették be, a termelékenység és a jövedelmezőség növelésére.

Forrás: Hunter So_Wre, Unsplash

A mezőgazdaság megújulása az áruszállítás fejlődésének és hatékonyabb tőkepiac kialakulásának is kedvezett, felszerelve a farmokat korszerű eszközökkel és elősegítve a nagyszabású csatornahálózat kiépítését. A földbirtokosok és a kereskedők a felhalmozott tőkét, amely nagyrészt a virágzó gyarmati és nemzetközi kereskedelemből származott, más vállalkozásokba fektették: az iparba, a csatorna- és útépítésekbe, a kikötők építésébe, és 1825-től a vasútépítésbe.

A kevésbé szabályozott tőkepiac gyors kiszélesedése 1825-ben a pénzintézetek komoly válságához vezetett, amely a következő évben a bankrendszer megújítását, majd 1844-ben egy központi bank és egy bankátutalási rendszer létrehozását tette szükségessé. Ez a modern hitelszervezet és az alacsony kamatú hitelek rendszerének kialakulása nélkül az ipari növekedés minden bizonnyal lassúbb lett volna. Midemellett megemlíthetjük a szabadkereskedelemre épülő gazdaságra való áttérést, amely lényeges változást jelentett a 17. században létreött és a 19. század elején megerősödött, állami támogatáson alapuló gazdasággal szemben. Ennek fontos állomása volt a 19. század közepén két törvény viszszavonása: a gabonatörvényeké, amely gyakorlatilag megtiltotta a külföldi gabonavásárlást, és a hajózási törvényeké, amelyek szerint gyarmati területekről idegen árut csak angol hajók vihettek be NagyBritanniába (más országok hajóit magas vámokkal sújtották), és amelyek biztosították az angolok számára a brit gyarmatokkal való kereskedelem monopóliumát.

Az 1820-as években Nagy-Britannia gyors gazdasági és társadalmi átalakuláson ment keresztül. A demográfiai növekedésnek köszönhetően olcsó munkaerő áramlott az újonnan formálódó városokba, valamint az ipari körülmények között előállított fogyasztási cikkek óriási piaca alakult ki. 1820 és 1851 között - amikor az 1851-es londoni világkiállításon Nagy-Britannia bemutatta legújabb technológiai újításait - az ország

ipari fejlődése már jelezte a vidék társadalmi struktúrájának felbomlását, és a nagybirtokosok uralmának végét. Az új ipari arisztokrácia jelentős politikai erőt képviselt a rossz munkakörülmények között dolgozó és létbizonytalanságban élő munkások létrehozták saját szervezeteiket, amelyek hamarosan hallatták a hangjukat. A mai értelemben használt "osztály" fogalma valójában az ipari forradalom terméke.

Az ipari forradalom a fentiek értelmében tehát az energia forradalma volt, hiszen alapja a szénnel fűtött gőzgépek felfedezése volt. Korábban a forgó mozgást végezni képes malmok: szélmalmok és vízkerekek a szénnel fűtött gépekkel párhuzamosan működtek a gazdasági termelésben, és a párhuzamosság a felhasználásuk céljára és módjára is igaz: míg előbbi szerkezeteket jobbára gabona őrlésére használták, addig utóbbiakat a vas megmunkálása során, a vas olvasztására működtették; jóllehet, kalapácsokat is üzemeltettek velük. Ehhez képest tehát a gőzerő feltalálása tulajdonképpen csak olyan értelemben számított újdonságnak, hogy sokkal nagyobb energiát leadni képes, kompaktabb és mobilabb szerkezetek voltak. Míg a malmok helyhez kötöttek (ott lehet őket használni, ahol folyó van vagy erős szél fúj), addig a gőzgép bárhoz összeállítható. Ráadásul – és az igazi nagy különbség ez – éjjel-nappal működtethetők. Emiatt is terjedhetett el a gőzgép néhány évtized alatt szerte NyugatEurópában és az Újvilágban. A gőzgép, noha nem helyhez kötött, mégis, tőkekoncentrációt igényel, méghozzá nagy menynyiségben. És az egyik ilyen tőke maga a fűtőanyag: a feketekőszén, amely a faszénnél sokkal magasabb kalóriatartalmával ad arra lehetőséget, hogy a megjelenő új gépeket hajtsa. A nagy gépek éjjel-nappal történő üzemeltetéséhez szükség volt egyidőben és több műszakban jelen lévő munkaerőre is, így a tőke és termékek koncentrációja mellett megindult a munkaerő nagy tömegekben történő városokba áramlása is; ahol az energiaellátás kérdése is újszerű problémát jelentett.

Az ipari forradalom, amellett, hogy hatékonyabb termelést és kereskedelmet tett lehetővé, a kompakt mérete miatt a közlekedést is forradalmasította: megjelent a vasút és a gőzmozdony, a tengeri közlekedésben a szélerőt pedig szintén felváltotta a szén, mint alapvető energiaforrás.

A tőke földrajzi és társadalmi koncentrációja alapvetően változtatta meg a társadalmi együttműködést is, a társadalmak pedig elsősorban a nyugati világban a párhuzamosan folyó politikai forradalmak következtében gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A kapitalizmus kibontakozásához szükség volt a korábbi céhes körülmények megszüntetésére is, és szükség volt a széles középosztály, és a fogyasztói rétegek kialakulására. Az 1700-as években még szintén elsősorban a mezőgazdasághoz és a fémmegmunkáláshoz volt köthető az új gépek használata, de az ipar növekedésével részarányát tekintve egyre inkább az utóbbi felé billent a mérleg nyelve.

Az ipari termelés volumenének növekedése újabb és újabb tömegeket vonzott a városokba, miközben a mezőgazdaság egyre jobban iparosodott és került automatizálásra. A gépgyártás fellendülése így újabb és újabb hullámait generálta a társadalmi koncentrációnak, és a városi népesség aránya elkezdte utolérni a vidéki népességét. A városokban és ipari központokban a munkaszervezés - nem utolsósorban a munkásmozgalmak folyományaként - racionalizálódott, a munkafolyamatok széttöredezetté váltak, és ezzel párhuzamosan a társadalom egyes csoportjai is tovább specializálódtak meghatározott funkciók betöltésére: a kölcsönös függési viszonyok tovább erősödtek.

Forrás: Leon Skibitzki, Unsplash

♣ A városokban így megnőtt annak szükségessége is, hogy egyes, korábban a háztartáson belül ellátott feladatok kiszervezésre kerüljenek a háztartásokból (és bizonyos értelemben a termeléssel együtt más életfolyamatok is a háztartáson kívülre kerültek). A közlekedés fontossága megnövekedett; a termelés, a fogyasztás, a szórakozás, de részben még a pihenés is a háztartáson kívülre került, amely közvetetten rengeteg automatizációt és energiafelhasználás-többletet igényelt. A városok

energiaellátásáról már nem egyes háztartások, hanem magán vagy állami intézmények gondoskodtak; kialakult a tömegközlekedés, a közműhálózatok ütemesen növekedtek, a mezőgazdaság mellett kialakult az élelmiszeripar is: a napi betevőt is egyre több esetben termelték meg ipari központokban. Mindez exponenciálisan (ráadásul egyfajta önmagát is erősítő folyamatban) növelte az energiafüggőséget és az energiatermelés szükségességét.

Forrás: Forest Simon, Unsplash

Forrás: Israel Palacio, Unsplash

A 19. században két, szinte teljesen új típusú "energiaforrás" jelent meg.

A középkori arab világban már felfedezésre került az olaj lepárlásának lehetősége és az olajszármazékok felhasználhatósága, mint energiaforrás, amelyet kőolajat a gőzzel hajtott olajkutak kialakításával immár ki is lehetett termelni gazdaságosan. Ez a kifejlesztett és folyamatosan továbbfejlesztett belső égésű motorok használatának elterjedéséhez vezetett.

Emellett az elektromos áram, az elektrosztatikusság és a villámlás hasonlatosságaiból inspirálódott felfedezők úttörő munkásságának következtében (így a teljesség igénye nélkül Galvani, Volta, Faraday, Amper és Ohm felfedezéseinek, vagy később Tesla, Edison vagy Jedlik munkásságának köszönhetően) felhasználhatóvá vált az ipari termelésben és a hétköznapokban is.

♣ Az emberiség energiaszükséglet-növekedése egy öngerjesztő folyamattá vált, és ez okozta az energiatermelés- és energiafogyasztás exponenciális növekedését a 19. század második felétől kezdődően. A 20. században a kőolajszármazékok egyre hatékonyabb felhasználásának következtében olyan, korábban elképzelhetetlen lehetőségek is megvalósításra kerültek, mint a rakéták kifejlesztése, a sugárhajtású repülőgépek vagy épp a

♣ Ma már tudjuk, hogy a 19. századtól kibontakozó, bányászott energiaforrásokra alapuló ipari kapitalizmus milyen katasztrofális és mai ismereteink szerint visszafordíthatatlan hatással járt a környezetre, a légkör és az óceánok állapotára. E felismerés folyományaként kezdett el az emberiség figyelme a 21. század elejétől a megújuló energiaforrások irányába (vissza)fordulni. Ennek késleltetettségét jelzi például, hogy jóllehet az energiatermelésre alkalmas szélerőműveket már az 1880-as években kifejlesztették, a szélerőművek valódi alkalmazására egy teljes évszázadot kellett várni: az USA-ban 1980-ban nyitották meg az első szélerőmű-parkot, Európában pedig csak a hidegháborút követően jelentek

földi gravitáció leküzdése és az űrhajók felfedezése, amely a Holdraszállásra is lehetőséget adott a 20. század második felében. Ugyancsak a 20. század elején kezdtek foglalkozni a hasadóanyagok energetikában (és persze a hadiiparban) való felhasználhatóságával, amelynek következtében a második világháborúban az atombomba, végeztével pedig az atomerőművek kerültek kialakításra.

meg a szélkerekek. Hasonlóképp, az elektromos áram előállítására képes első napelemeket 1884-ben installálták New Yorkban, de 1970-ig valójában sosem használták őket még lokálisan sem, és eleinte akkor is csak a műholdak energiaellátását oldották meg közvetlenül a napsugárzás felhasználásával, de helyi felhasználásukat és főleg továbbfejlesztésüket elősegítette az 1973-as energiaválság. A napelem-használat igazi elterjedésének kezdetére a 2000-es évekig várni kellett; és mennyiségét tekintve még 2010-ben sem érte el a világgazdaság a 100 gigawattnyi, napelemekből világszinten előállított elektromos áramot.

A világ első napeleme New Yorkan, 1884 (Forrás: Charles Fritts)

2.1.3 Napjaink globális energiapiaca

♣ Az 1970-es évekre kialakult, a gazdasági szereplők nemzetközi kölcsönös függési viszonyával, és határokon átnyúló gazdasági tevékenységekkel jellemezhető cégek, a nemzetközi kereskedelem maximális kapacitásán való működése által fémjelzett globális gazdasági rendszer globális energiapiacokat, és a globális energiaforrásokért folyó sokszor igen véres versenyt eredményezett. A fosszilis energiahordozók dominanciája megkérdőjelezhetetlenné vált a 20. században, és ez a második világháborút követően kiegészült a hasadóanyag energiatermelésben való felhasználásával. A szén lehetővé tette olyan közlekedési eszközök kialakítását, amelyek a szárazföldön a lónál, a vízen pedig a szélnél gyorsabban mozgatták utasaikat. Ezt követően a földgázt a vilá-

gítás, a kőolajat pedig szintén a közlekedés (illetve később a műanyaggyártás) kamatoztatta: gyorsabb, hatékonyabb és fordulékonyabb, robbanómotorral üzemelő közlekedési eszközöket tudtak segítségükkel létrehozni. Mindeközben nemcsak a közlekedésben, hanem a termelésben az emberi erő helyettesítésére is felhasználták ezeket az anyagokat, a mesterséges világítás pedig lehetővé tette a termelékenység drasztikus növekedését, növekvő jóléthez és így növekvő születésszámhoz, csökkenő halálozási arányokhoz segítve az emberiséget. Az erőművek szénnel, gázzal üzemelnek a mai napig is, és ehhez csatlakozott a hasadóanyag is, mint energiaforrás. Az atomerőmű Magyarországon is az ország energiaszükségletének 30-40 százalékát fedezi.

♣ A fosszilis és hasadóanyag által hajtott energiatermelés korlátait megtapasztalta az emberiség már a 20. század folyamán. Szemmel láthatóvá vált a környezet pusztítása kapcsán tapasztalt negatív hatás, mind, ami a levegő és óceánok szén-dioxid koncentrációjának nagyságát illeti, és következésképp globális klímaválságot okoz. Az ember ráismert saját hatására és felelősségére, ami a klíma helyzetét, a gleccserek és sarki jégsapkák nagyságát, a biodiverzitás sokszínűségét illeti. Mindemellett az olyan nukleáris katasztrófák, mint a csernobili atomerőmű-katasztrófa (vagy a második világháborúban bevetett atombombák által okozott pusztítás), rádöbbentette ezen technológiák korlátaira és a biztonság növelésének fontosságára az ezzel foglalkozó szakembereket, és rajtuk keresztül a politikai döntéshozókat is. Ennek következtében bontakoztak ki világszinten is a különböző zöldmozgalmak, amelyek hatékonyan voltak képesek felhívni a lakosság véleményét a klímavészhelyzetre, amelynek következtében mára aligha akadnak sokan a világban, akik ne neveznék meg a klímaváltozást az emberiséget fenyegető legnagyobb problémák között.

E felismerés következtében születtek meg azok a szakmai elképzelések, és részben nemzeti és nemzetközi politikai elhatározások, amelyeknek végső célja a klímasemlegesség elérése: annak az elérése, hogy a jövőben a mezőgazdasági és ipari termelés, a közlekedés és

kereskedelem, a szolgáltatások nyújtása és fogyasztása, a lakhatás olyan keretek között működjön, amely a természettől nem vesz el, vagy ha el is vesz, ugyanannyit vissza is ad: a széndioxidot megkötő, a károsanyagkibocsátást nullán tartó megoldások elterjesztésére és kizárólagos használatára tett ígéretet számos politikai szereplő.

Az ígéretek megvalósítása azonban nem megy olajozottan, és ennek megvalósításához a kutatás-fejlesztés támogatására, az új megoldások kialakítására és tudatos terjesztésére is szükség van. Számos limitáció korlátozza ugyanis a környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruló megoldások terjedését. Ilyen limitációt jelent, hogy a megújuló energiaforrásokat kiaknázni képes termelőegységek nem telepíthetők bárhova, csak oda, ahol a meghatározott energiaforrás elérhető. A Nap, bár másodpercenként többezerszer annyi energiát sugároz a Földre, mint amennyire az emberiségnek szüksége van, mégsem süt mindig és mindenhol, ráadásul a napelemes szerkezeteink az ide érkező energiának csak egy töredékét képes hasznosítani, vagyis nem számít hatékonynak. A szélerőművek telepítése hasonlóan megbízhatatlan volumenű energiaforrást jelent, a geotermikus és vízierőművek telepítési helyszínei meglehetősen korlátozottak (és rendkívül költségesek – energiaköltségesek is). A biomassza erőművek értékes mezőgazdasági területeket igényelnek a beruházó országoktól.

♣ A legnagyobb problémát mégsem ezek a szempontok, hanem az elektromos áram szállításának erőteljes korlátoltsága adja. A hagyományos villanyvezetékek nagy veszteség mellett működnek az anyagok ellenállása miatt, amely természetesen a hálózatok hosszával pozitívan arányos. Léteznek ugyanakkor olyan szupervezetők, amelyek hatékonysága a hagyományos kábeleknél lényegesen jobb, azonban ezek csak alacsony hőmérsékleten működnek megfelelően, és a szobahőmérsékleten jól működő szupervezetők felfedezése várat magára. Előnyt jelent ugyanakkor, hogy a területen folyó tudományos kutatást számos köz- ás magánintézmény támogatja világszerte, és ennek következtében szinte mindennaposnak mondhatók a területen született áttörő tudományos eredmények, amelyek optimizmusra adnak okot arra vonatkozóan, hogy a nagyobb hatékonyságú fenntartható energiarendszerek kialakítása is csak ideig-óráig, s nem mindörökre várat magára. Ennek egyik szép példáját jelenti a lítium-ion akkumulátorok piacán született megannyi áttörő eredmény az utóbbi években. Az akkumulátorkapacitások többszörösére növekedtek a 2000-es, 2010-es években, áruk pe-

dig töredékére csökkent. Ezt nemcsak akkor tapasztaljuk, ha az elektromos autók feltörekvő piacát vesszük szemügyre, hanem az átlagember is jól érzékeli a hétköznapi használati tárgyai kapcsán: míg lítium-ion elemekkel korábban legfeljebb a nagymama Sokol rádióját lehetett üzemeltetni, addig a mai akkumulátorok teherautókat hajtanak meg és nagy képernyőjű, óriási kapacitású, ultravékony zsebszámítógépeket üzemeltetnek napokig, miközben áruk a töredékére zuhant mindössze 10-12 év leforgása alatt. Az elektromos autózás egyre jobban terjed a felső tízezer alatt is a városainkban, miközben teljesen új közlekedési eszközök és használati tárgyak jelentek meg, amelyeket nagykapacitású tölthető akkumulátorok hajtanak, és ez a hétköznapokban is szemmel látható. A lítium-ion akkumulátoroknak is van azonban hátrányuk: a gyártásukhoz ritka, szennyező és erősen korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagokra van szükség, tömegük pedig, hiába egyre kisebb a megtermelt elektromos áramhoz képest, nem teszi őket alkalmassá egyes helyeken (például a repülésben vagy a hajózásban). E területeken más források, például a hidrogén-meghajtás terjedhet el,

A világ összes energiatermelésének

csak kevesebb, mint 16%-a származik alacsony szén-dioxid kibocsátású forrásból. Adatforrás: ourworldindata.org, ical Review of World Energy, 2019)

♣ Egyelőre a világ energiatermelése, amennyiben figyelembe vesszük valamennyi felhasználási célt, az olajra, szénre és földgázra alapul: ez adja az összes energiaforrásunk 84,3 százalékát, atomenergia a további 4,3 százalékát, s így mindösszesen alig több, mint egy tizedrész jut a megújuló energiaforrásoknak, így részarányukat tekintve csökkenő sorrendben a víz-, a szél- és a napenergiának és a bioüzemanyagnak (rendre 6, 2, 1, fél százalék), míg a többi energiaforrás együttesen sem teszi ki az össz-energia 1 százalékát (ezek körébe tar-

toznak a hullám- és apályerőművek, valamint a biomassza). A mérleg nyelve inkább mozdul el a megújulók irányába, ha csak az elektromosenergia-előállítás forrásait tekintjük (vagyis nem vesszük figyelembe az üzemanyag, fűtőolaj és egyéb fűtőanyag termelését). Nem számít ugyanis fenntarthatónak az az akkumulátorokkal hajtott közlekedési eszköz, amelybe az áramot ugyanúgy fosszilis energiahordozókból nyerjük, mint a belső égésű motorokhoz termelt üzemanyag előállítása során.

♣ Az elektromos áram előállításához már majdnem negyedrészben megújuló energiaforrásokat használunk világviszonylatban, és további 10 százalékot tesznek ki a közvetlen természetromboló hatással rendes működés esetén nem rendelkező atomerőművek az energiatermelésben. Ez jelentős előrelépésnek számít ugyan, mégsem mondhatjuk ezek alapján, hogy akár csak az áramtermelésünk jórészt megújuló energiaforrásokból

származna. A világ elektromos áramtermelése javarészt hőerőművekben, kőszén vagy földgáz elégetésével keletkezik: előbbi forrásból származik a világ elektromos áramának közel 37, utóbbiból pedig közel 26 százaléka. A kőolaj az áramtermelésben kis szerepet játszik: 3 százalékos részarányával alatta marad még a szélerőművek fontosságának is, és épp, hogy csak lekörözi világszinten a naperőművek által termelt energia mennyiségét.

A világ elektromosáramtermelésének 37%-a szénből, további 23,5%-a földgázból származik. (Adatforrás: ourworldindata.org, ical Review of World Energy, 2019)

♣ A fosszilis energiahordozókért így továbbra is hatalmas verseny folyik. A jelenleg kitermelhető kőszén több, mint harmada Kínában, negyede Indiában, hatoda pedig az Amerikai Egyesült Államokban található, amivel ez a három ország rendelkezik a világ kőszénkészletének közel háromnegyedével. Ausztráliában és Oroszországban a kitermelhető kőszén 5-5 százalékát találhatjuk, míg Európa és Afrika rendkívül szegény ebben az ásványkincsben: mintegy 3-3 százaléknyi aránya található itt a nyersanyagnak. A kőszénen kívül elektromos energia előállítására használjuk még világszinten nagy mennyiségben a földgázt.

A felfedezett és kitermelhető földgázkészletek felett legnagyobb arányban (majdnem 50 százalékban) ma Oroszország, harmada felett Irán, negyede felett Katar,

tizede felett pedig Szaúd-Arábia rendelkezik. A kőolajat főleg a közlekedésben használjuk fel, üzemanyagot gyártunk belőle, de a műanyaggyártásban is alapanyagként használjuk. A kőolaj legnagyobb kitermelői jelenleg csökkenő sorrendben az Amerikai Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Oroszország, Kanada és Irán, miközben a legnagyobb kiaknázható kőolajkészletek közül a legnagyobbak felett jelenleg Venezuela, Szaúd-Arábia, Kanada, Irán és Irak rendelkezik.

A megújuló energiaforrások felhasználásában jelenleg Kína jeleskedik, köszönhetően elsősorban a vízierőművek használatának. Míg Kína közel 400 GW kapacitású vízierőművel rendelkezik, addig az Észak-amerikai és az európai kontinenseken összesen rendelkeznek csak ekkora kapacitásokkal.

♣ Abban, hogy a megújuló energiaforrásoknak a használata csak vontatottan terjed, a különféle politikai, geopolitikai okok mellett az is szerepet játszik, hogy az elektromos áram nehezen, vagyis csak jelentős mértékű veszteségekkel szállítható és nem is nagyon tárolható. Emiatt ideális esetben jelenleg az energiafogyasztás és az energiatermelés egyensúlyi helyzetbe kell, hogy kerüljön, ráadásul egy-egy, földrajzilag jól behatárolható és viszonylag szűk területen (így például egy régióban vagy nemzetállamban).

A nemzetközi kereskedelem az energiapiacra is jellemző, de nagy távolságokból elektromos áramot beszerezni gyakorlatilag lehetetlen.

Ami könnyebben mozgatható, az az elektromos áram előállításának nyersanyaga: szén- és olajszállító hajókon, hatalmas tankereken, gáz- és kőolajvezetékeken cserélnek gazdát a világban a nyersanyagok, amelyek felhasználásával az adott vásárló ország feladata lesz a rendelkezésre álló technológiákkal az elektromos áramot (vagy üzemanyagot) helyben előállítani és a fogyasztók felé elszállítani. Így az elektromos áram globális kereskedelme helyett a nyersanyagok globális kereskedelméről beszélhetünk legfeljebb. Ez válasz arra a kérdésre is: miért nem lehetséges az emberi energiaszükségletet

adott esetben a Szaharába telepített napelemekkel megoldani, amely gondolatkísérlettel számos szakember játszott el korábbi évtizedekben.

Bár a jelenlegi energiafogyasztást figyelembe véve egy Debrecen méretű napelemfarm a Szahara megfelelő pontjára telepítve képes lehet megtermelni az emberiség teljes elektromos áramszükségletét, erre nemcsak az alapanyagok hiánya, a gyakorlati kivitelezés nehézsége és az általa okozott környezeti károk szabnak határt, hanem az is, hogy míg az elektromos áram a szállítás közben elveszik.

Összességében azt mondhatjuk tehát: az elektromos áramtermelés nem globális, hanem leginkább lokális kérdés, és a leghatékonyabban olyan környezetben tud működni, amelyben az energiafogyasztók és az energiatermelők közel vannak egymáshoz (adott esetben ugyanazok a személyek vagy intézmények), és amely összetett energiaforrásokat használ annak érdekében, hogy a fogyasztás és a termelés – a raktározási kapacitások híján, vagy legalábbis a raktározási kapacitások erőteljes korlátozottsága mellett – kiegyensúlyozott lehessen minden időben: minden évszakban és ezen belül, emellett valamennyi napszakban.

A szén, az olaj és földgáz mennyisége és kitermelési volumene sokszor nem ugyanazt jelenti, és egyenlőtlenül oszlik meg a világ egyes országai körében.

világ országai olajtartalékaik szerinti méretezéssel (a legnagyobb olajkészletekkel rendelkezők (milliárd hordó). Forrás: h owm uch.net

2.1.4 Energiaválság a 2020-as évek elején

A 2019-es év végén, a 2020-as év elején megjelent COVID-19 névre keresztelt vírusjárvány alapvető változásokat hozott a hétköznapi életben világszerte, és ez az energetikai szférában is teljes mértékben megmutatkozott, illetve megmutatkozik. Az, hogy a vírusjárvány "világszerte" eredményezett változásokat, valamint maga a járvány is világjárvány volt, egyáltalán nem mellékes körülmény. Sőt, a COVID-19 járvány valójában a legelső olyan világjárvány, amelynek áldozata bárki lehet.

A történelem korábbi időszakaiban tapasztalható járványok (amelyek közül talán a legnevezetesebb a középkori pestisjárvány, illetve a spanyolnátha-járvány volt), nem érintették az egész emberiséget: előbbi jóformán Európára, utóbbi pedig a világ fejlettebb, városiasodottabb területein okozott megbetegedéseket, de ez alól a szabály alól is sok kivétel akad: a járvány nem tarolt anynyira Ausztráliában, Dél-Amerikában, vagy épp az USAban és az Egyesült Királyságban sem, mint Európa földrajzi értelemben központi területein.

A koronavírus-járvány azonban a 2020-2021-es évben eljutott a világ legeldugottabb zugaiba is - még az olyan gazdaságilag vagy politikailag hermetikusan elzárt vidékekre is, mint egyes Közép-afrikai országok, vagy épp Észak-Korea. A különbséget a globális világ összekapcsoltsága teszi: a sűrű hálózatokkal át-meg átszőtt világgazdaságban senki nem maradhatott rejtve, a vírus pedig szinte napok alatt terjedt át országról-országra, minden szükséges intézkedés ellenére is. Az intézkedések meghozatala épp ezt az összekapcsoltságot igyekezett csökkenteni, hiszen a vírus az ember-ember találkozásokon keresztül terjedt a világban.

A legtöbb ilyen, az államok és közpolitikai intézmények által hozott intézkedés általános és hasonló volt a világ különböző országaiban, a különbségeket inkább az intézkedések szigorúsága jelentette. Kisebb-nagyobb mértékben minden ország otthon maradásra buzdította a lakosokat: a cégeknek és foglalkoztatóknak, ahol arra lehetőség adódott, meg kellett oldaniuk alkalmazottaik otthoni foglalkoztatásának lehetőségét, és elterjedt a világban a home office intézménye. Mindeközben a nagy tömegek egyidejű jelenlétét lehetővé tévő helyek és intézmények bezártak, korlátozták az üzleteket egy időben látogatók számát, a turizmus és vendéglátás gazdasági ágban üzemelő intézmények bezártak; forgalmuk mindenütt csökkent. A további intézkedések a

fizikai szeparációt, a maszkviselést, a kézmosást és egyéb egészségügyi intézkedéseket szorgalmaztak. Mivel pedig így sok munkavállaló munka nélkül maradt, az otthon maradó embereket sok országban közvetlen juttatásokkal kompenzálták, hitelmoratóriumot hirdettek és egyéb hasonló intézkedéseket hoztak.

Mindennek két fontos gazdasági következménye volt: egyrészt az intézkedések (például a pénznyomtatáson alapuló osztogatás) középtávon inflációt fokozó hatással jártak, másrészt pedig - a gazdaság ideiglenes leállításával - zuhanni kezdett az energianyersanyagok világpiaci ára. A híradókban szereplő képeken tankerhajók sorakoztak a világ nagy kikötői körül, hogy beengedjék őket, és - bármilyen nyomott áron, vagy akár ingyen is, devalaki megvásárolja tőlük termékeiket. Nem tudták, mert a tározók megteltek. A döntéshozók borotvaélen táncoltak: mindenütt úgy igyekeztek több-kevesebb mértékű korlátozó intézkedést hozni, hogy mindeközben ne károsítsák a gazdaságot a szükségesnél nagyobb mértékben – az, hogy az „egyensúlyi helyzet” hol van, természetesen mindenkinek a belátására volt bízva.

Azért, hogy a gazdaság ne kerüljön a szükségesnél nagyobb mértékben károsításra, ahogyan a pandémia enyhült, és kifejlesztésre kerültek a különböző, a védettséget megteremteni képes védőoltások, a politikai döntéshozók igyekeztek gyorsan „újra nyitni” a gazdaságot. A leállított termelést azonban – különösen az energetikai szektorban – nem lehet olyan hirtelen visszakapcsolni, mint ahogyan az leállításra került, és a hirtelen meglóduló kereslettel – ideértve az energiahordozók, üzemanyagok és fűtőanyagok iránti keresletet is – a kínálat egyáltalán nem tudott lépést tartani. Miközben a rengeteg nyomtatott pénz a piacon volt, a kínálat beszűkült; ez pedig gyors inflációt eredményezett. Az energiahordozók inflációjára a COVID-19 vírusjárvánnyal közvetlen nem összefüggő politikai döntések is rátettek sok lapáttal. A legfontosabb ezek között Oroszország gázpolitikája és Ukrajna ellen indított háborúja 2021 végétől, illetve 2022 elejétől.

Oroszország, illetve az időben kicsit régebbről kezdve, a Szovjetunió úgy használta a földgázt Európa ellen, mint a Britek az ópiumot Kína ellen a gyarmatbirodalma kialakulásakor. Európa gázfüggősége 2021 végén, valamint Oroszországnak az Ukrajna bábállammá alakítása végett megindított háborújának elhúzódásakor kijózanító módon vált nyilvánvalóvá a kontinens lakói számára.

2022-2023, illetve a következő évekre jó eséllyel, mint az energiaháború vagy energiaválság éveire fogunk emlékezni. Az energiaválsághoz azonban hosszabb út vezetett.

Európa az 1980-as évekre rászokott az olcsó és könnyen elérhető oroszországi gázra, amely függőséget Vlagyimir Putyin a hatalomra kerülését követően tovább növelt a kitermelt mennyiségek drasztikus megemelésével, így 2021-re Európa földgázimportjának mintegy 40%-át Oroszország fedezte. Országos bontásban tekintve ez az arány különösen a korábbi Keleti Blokk országaiban magas: Magyarország, Észak-Macedónia, BoszniaHercegovina, Moldávia, Finnország vagy épp Lettország szinte teljes egészében Oroszországból szerzik be a gázt, de Németország és Olaszország is 50%-ban importál orosz gázt. Ha azt tekintjük, hogy egyes országok teljes energiaellátásáért milyen arányban felel az Oroszországból érkező földgáz, Magyarország előkelő első helyen végez: hazánk az energiatermelés kapcsán 35%ban függ az orosz gáztól, míg ez az arány Csehország, Hollandia vagy Németország esetén "csak" 18-20, viszont Franciaország, Spanyolország vagy Ausztria kapcsán alig számottevő vagy nulla.

A gázfüggőség így különösen Kelet-Európai probléma, de az energiaválság a világgazdasági hatásokon keresztül valamennyi európai, sőt Európán kívüli országban érezteti hatását. Oroszország drasztikusan lecsökkentette az Európába érkező földgáz mennyiségét 2021 októberét követően, így a földgáz világpiaci ára is megugrott. Európa pedig igyekezett átállni más energiahordozókra, ám ez az átállás rendkívül nehéz: egyfelől Európának korlátozottak a saját földgázkapacitásai, illetve egyes országok (így például az Egysült Királyság) leépítette a földgáz kitermelőhelyeit. A korlátozott elérhetőségű cseppfolyósított gáz behozatala igen költséges a tengerentúli forrásokból, ráadásul Európa nem rendelkezik a cseppfolyósított gáz fogadásának infrastrukturális feltételeivel.

Mindezeken túlmenően az atomenergia elérhetősége is korlátozott, és nem képes pótolni a földgáz kiesését. Az atomerőművek karbantartása évekig is eltart, és Franciaországban, mint a legnagyobb atomenergia-termelő európai országban, számos erőmű párhuzamos karbantartása történik a 2022-es évtől kezdődően. Németország pedig tudatosan szerelte le atomerőműveit a fukusimai katasztrófát követően. A kőszénhez visszafordulni logikus lehetőség, de ennek mind környezeti hatásai katasztrofálisak, mind pedig politikai következményei, amennyiben aláássák Európa tekintélyét a nemzetközi zöldmozgalomban és kapcsolódó politikai fórumokon. A másik lehetőség a kereslet visszafogása, amely

részben a piaci környezetben a gazdaság „láthatatlan keze” által is megtörténik, részben pedig ez tudatosan is népszerűsített lehetőség, amely azonban rövid távon és csak ideiglenesen képes az energiafelhasználást csökkenteni és az egyensúlyt megteremteni. A valódi hosszú távú megoldás a megújuló energiaforrásokra való fokozott ütemű áttérés volna.

Magyarországon az energiaválság fokozottan jelentkezett a 2022-es év folyamán. Ennek alapvetően két fő oka van. Ezek közül az egyik az ország orosz gáznak való kitettsége, a másik pedig, hogy a 2022. évet megelőző másfél évben a gázár világpiaci ára folyamatosan emelkedett, miközben a lakossági gázárak az állami beavatkozás következtében azonos áron maradtak, így a folyamatos növekményből a lakosság mit sem érzett. A közműárak befagyasztása mellett a Magyarországon kialakított egyetlen, állami tulajdonba kerülő egyetemes gáz- és áramszolgáltató (az MVM) költségvetési kompenzációja nagyon hamar fenntarthatatlanná vált, így az állam kénytelen volt az átlagfogyasztás feletti fogyasztásrészt piaci árassá tenni, amely sokszor a korábbi ár hétszeresévé is nőhetett, amely hirtelen sokkhatásként hatott a fogyasztókra.

Ahogyan az Oroszországból érkező gázimport lényegében megszűnt, hirtelen jelent meg annak a felismerése a lakossági fogyasztók körében is, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el, és a közműdíjak csökkentése érdekében a befagyasztott energiaárak miatti elkényelmesedés során elmaradt fejlesztéseket (hatékonyabb kazánok felszerelése, megújuló energiaforrások bevonása, minél jobb hőszigetelés elérése) sürgősen pótolni kell.

A lakossági fogyasztók a gázárak, villamosenergiaárak növekedése mellett a tűzifa, a lakossági felhasználású kőszén és más energiaforrások növekedését egyszerre tapasztalta: az elektromos áram ára közel duplájára, a gáz ára pedig közel hétszeresére emelkedett. A közintézmények és vállalatok, amelyek piaci áron vásárolják az energiát, sok súlyos döntés meghozatalára kényszerültek, és ez a kényszer előreláthatóan csak erősödni fog a 2023-2024-es évek során, amikor a kiürült földgáz -tározókat a nyári hónapok során már nem lehet olyan telítettségi szintre feltölteni, mint arra még 2022 során képesek voltak az európai államok, így köztük Magyarország is. Az energiaválságra válaszul az intézmények visszatértek az otthoni munkavégzésre, sok cég bezárni kényszerült, mert a hétszeresére növekedett energiaszámlákat már nem tudta volna kigazdálkodni. Az iskolák és más közintézmények fűtését spórolósabbra vették, a közvilágítást sok helyen pedig csak időszakosan biztosították az éjszakai órákban.

Forrás: Gábriel Miklós; Unsplash

2.2 Fenntartható energiatermelési és energiafogyasztási lehetőségek

A fejezet célja, hogy a tudományos szakirodalom alapján bemutassa azokat a kortárs energiatermelési gyakorlatokat, illetve ezek felhasználási megoldásait és gyakorlati megvalósulási formáit, amelyek kiindulópontként szolgálhatnak Magyarországon is helyi energiaközösségek létrehozásához.

♣ A tudományos tanulmányok hasonlóak egymáshoz abban az értelemben, hogy valamilyen részproblémával kapcsolatos hipotézist akarnak megfogalmazni, és azt tesztelni. Ennek folyományaként többé-kevésbé megbízható és érvényes, a hétköznapi tapasztalásnál legalábbis megbízhatóbb és érvényesebb eredményeik keletkeznek a vizsgált problémával összefüggésben. Amellett azonban, hogy ezek az eredmények tudományosan alátámasztottak lesznek így, önmagukban sokszor viszonylag szűkös marad az értelmezési tartományuk, vagyis egyszerűbben: nehezen átültethetők egyik konkrét helyzetről a másikra. Az eredmények általánosíthatósága azonban sokszor jóval szélesebb körű, mint az a helyzet, körülmény amelyről szólnak. Ez azért van, mert jól specifikálhatók ezek a bizonyos helyzetek, vagy körülmények, akárcsak az alkalmazott

2.2.1 Napenergia

♣ A napenergiával foglalkozó tudományos tanulmányok közös pontja annak megállapítása, hogy annak kapcsán a legkiszámíthatóbb energiaforrásról beszélhetünk. Nem csoda: Földünk összes energiáját közvetlenül vagy közvetetten onnan kapja: gondoljunk csak szénre, olajra, a szélmozgásra: közvetetten mindegyik a Nap működésének következménye, ahogy maga a földi élet is. Ez alól, ha akarjuk, egyetlen kivételt találhatunk, nevezetesen a geotermikus energiát, amely viszont a Föld saját hőjéből származik.

Colin A. Scholes és Brendan Duffy 2017-ben megjelent tanulmányában* a Csendes-óceán déli szigetvilágának

gyakorlatok maguk, s így megragadhatók, hogy a saját specifikus helyzetre milyen elemek változtatása lesz szükséges.

A tudományos tanulmányok nemcsak arra jók, hogy tudományos hipotéziseket teszteljenek, s így a tudományban használják őket más kutatók, hanem arra is, hogy betekintést nyerhessünk a jelenlegi legfrissebb eredményekbe ; amelyek sokszor ugyanakkor a gyakorlatba még nem kerültek kidolgozott módon átültetésre, legfeljebb sporadikusan elterjedt és pilot, kísérleti jelleggel alkalmazott megoldásokról lehet szó. Mégis, ezen pilot példák tanulmányozásával, illetve a tudományos vizsgálatuk áttekintésével képet kaphatunk a jövőről: arról, hogy milyen változások várhatók a közeljövőben, amihez előre készülni tudunk.

megújuló energiahelyzetét mutatja be, és megállapíja, hogy a sok napsütéssel megáldott szigetvilágban sok helyen szinte teljes mértékben megvalósult a fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való kiváltása. A helyzet specialitását azt jelenti, hogy központi energiatermelésre a szigetvilágban egyébként sincs lehetőség, hiszen az elosztórendszer felállítása rengeteg pénzt és energiát emésztene fel; sokkal többet, mint a lokális energiatermelés és energiatárolás megoldása. Így a szigetvilág helyzete mintaként szolgálhat más lokációk számára is, így például az ausztrál kontinens számára. A napenergia felhasználása így sok sziget számára a fenntartható fejlődés alapjául szolgálhat.

♣ Hippu Salk és Kristle Nathan 2014-ben megjelent tanulmányukban az indiai vidék-város különbségeket mutatják be, illetve azt, hogy hogyan jelenik meg ez a különbség az energiatermelés és energiafogyasztás vonatkozásában; illetve, hogy milyen lehetőségek vannak ilyen téren a vidéki népesség felzárkóztatásában, vidékfejlesztésben., különösen, ami a napenergia hasznosítását illeti

A szerzők annak megállapításával kezdik tanulmányukat, hogy a világon sok helyen, és Indiában különösen, hatalmas szakadék tátong a vidéki és városi lakosság között, különösen az erőforrások elérhetőségével kapcsolatban. Vidék és város között egyenlőtlen kapcsolat húzódik: amíg a vidék szolgáltatja az ételt, a nyersanyagokat, az emberi erőforrást a város számára, addig e területek ebből nem kapnak vissza szinte semmit és így alulfejlettek maradnak: a város kizsákmányolja a vidéket: a kettő közötti különbség az egyik legnagyobb a világon ebben a hatalmas és nagy népességszámú az országban. Ennek mentén nem meglepő, hogy az energiafelhasználás területén is érvényesül ez a különbség: a vidéki térségekben az elektromos áramhasználat volumene alig harmada az urbánus térségekben mérhetőnek.

A tanulmány ugyanakkor, illetve e fentebb említett különbséget is figyelembe véve amellett érvel, hogy elsősorban nem a vidéki, hanem a városi környezetben érdemes napelemek telepítését támogatni ellentétben azzal a gyakorlattal, ami az indiai döntéshozók körében megfogalmazódott és megvalósításra került. A szerzők megállapítják, hogy a tanulmány megjelenésének idejében az indiai vidéki térségekben egy főre esve számítva kevesebb energia kerül felhasználásra, (elfogyasztásra) mint városi térségekben negyven évvel ezelőtt, 1985-ben. Az elektromos áram túlnyomórészt nem környezetbarát módon került elő-

♣ Egy másik, 2014-ben megjelent tanulmányban, John Rogers és Laura Wisland** a napenergia felhasználhatóságával kapcsolatban azt vizsgálja: amellett, hogy a rendszer tiszta energiát állít elő közvetlenül a napsugárzásból, milyen költségek merültek fel, és mi a napelem-telepítés mérlege. Az USA gazdaságára fókuszáló tanulmányban a szerzők megállapítják, hogy a napelemek gyártási és telepítési költségei az évek előrehaladtával egyre csökkent, az általuk egy négyzetméterre jutó megtermelt energia nagysága pedig jelentős mértékben emelkedett, így a rendszerek egyre jobb alternatíváját kínálják a fosszilis energiahordozók által

állításra, sok vidéki térségbe pedig még nem is sikerült eljuttatni az elektromosságot, s ezért a kormányzati programok elkezdték támogatni a megújuló energiaforrások használatát, így a napelemek telepítését. Nem telt el sok idő, ameddig megjelentek olyan tanulmányok, amelyek a napelemtelepítések hatékonytalanságára mutattak rá. A hatékonytalanságnak több okát nevezik meg a szerzők, amely megállapítások főleg a nagyon perifériális, a városoktól távol eső és nehezen megközelíthető lokációkra jellemző.

Az első ilyen ok abban keresendő, hogy a lokális napelemtelepítések költséghatékonyan nagy területen, nagy kapacitás mellett üzemeltethetők csak. Amennyiben a napelemes rendszer csak pár egységből áll, akkor a rendszer kitelepítése, egy egységre értelmezve sokkal nagyobb, mintha nagy napelemparkokat építenének bár a költséghatékonyság épp e szegény területeken lenne különösen fontos. Ugyanez a helyzet az alkatrészekkel: meghibásodás esetén sok közösségnek nincs forrása pótolni azokat, amelyek kiszállítása és pótlása eleve költségesebb is a nagyvárosoktól távol eső régiókban. Mindezek mellett a napelemes rendszerek karbantartása megköveteli a megfelelő ismeretek, azaz helyi szakemberek meglétét, akik kiképzése és megfizetése ugyancsak költségként jelenik meg. Az ellátási láncok továbbá rendkívül hosszúak a perifériális vidéki terekben, így bárminek a pótlása drága, vagy egyenesen elérheteten. Mindezek ellenére ténylegesen támogatandó a decentralizált napelemes rendszerek telepítése, mert azok megteremtik a függetlenséget és a környezeti fenntarthatóságot a szegény régiókban. A szerzők amellett érvelnek ugyanakkor, hogy a rendszereket félig centralizált módon, a kisebb városi központokba kell telepíteni, ahol felsorolt problémák kiküszöbölhetők, miközben a hálózat vidéki térségbe való eljuttatásának költsége alacsonyabb, mint ha nagyvárosok erőműveiből kellene energiát szállítani.

megtermelt elektromos áramelőállításnak. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy elsősorban az üzleti szereplők példája lehet ragadós: elsősorban üzemépületek, logisztikai központok, kereskedelmi intézmények telepítettek napelemeket, amelyekkel energiaköltségüket akár harmadára-felére is csökkenthették. A lakossági felhasználás mellett olyan naperőművek telepítésére is lehetőség van, amelyből máris sok létezik az USA-ban, és amelyek száraz, sivatagos helyeken is telepíthetők: itt a rendszerek az összegyűjtött napsugárzással nem vizet, hanem levegőt melegítenek, így termelve energiát.

*Salk–Nathan (2014): Solar Energy for Rural Electricity in India - A Misplaced Emphasis. In. Economic and Political Weekly 49 (50).

**Rogers–Wisland (2014): Solar Power on the Rise - The Technologies and Policies behind a Booming Energy Sector. In. Union of Concerned Scientists, 2014

Forrás: Andreas Gluckhorn; Unsplash

2.2.2 Szélenergia

♣ A szakirodalomban szintén közös pontként jelenik meg a szélerő felhasználhatóságában rejlő számos lehetőség, különösen, ami az energiafüggetlenséget, a környezeti fenntarthatóságot, a helyi társadalmak kiszolgáltatottságának csökkentését és az egészségügyi károk csökkentésének lehetőségét illeti. Sok tanulmány foglalkozik azonban a szélerőművek társadalmi korlátaival is. Ezek a korlátok természetesen nem azért kerülnek hangsúlyozásra, hogy elvegye a potenciális fejlesztők kedvét a szélerőművek telepítésétől, hanem azért, hogy e lehetőségekkel is számolva, olyan megoldásokat legyenek képesek kifejleszteni, amelyek minden résztvevő számára megelégedéssel szolgálhat.

A 2017-ben megjelent, „Wind Turbine Syndrome” címet viselő könyvben közzétett fejezetben Simon Chapman és Fiona Crichton* azzal foglalkozik, hogy miként terjedtek el a szélerőmű-farmok a világban, illetve, hogy milyen korai ellenérzések voltak köthetők ezek terjedéséhez. A szerzők áttekintik a szélerő felhasználásának történetét a szélmalmokon és vitorlás hajóktól kezdődően, és bemutatják, hogy az első, mo-

dern kori szélerőmű ősét először Dániában fejlesztette ki egy Poul La Cour nevű polihisztor, mégpedig még a 19. században, 1895-ben. Ezt a technológiát élesztették fel ugyanebben az országban az 1970-es években, amely évtized során kibontakozó olajválság Dániát fokozottan érintette. A szélerőműparkok Európa mellett Ausztráliában is hamar elterjedtek mutatják be a szerzők, de már itt és ekkor megjelentek a szélerőművek ellen tüntetők is.

Az ellenvélemények a vizuális és esztétikai hatások mellett a gazdasági fenntarthatatlanságukról (meg nem térülő jellegükről), továbbá sérülések potenciális okozásáról (leszakadó lapátok, villámcsapást vonzó jellegük, stb.) szóltak. Emellett a termőföldre és a környező ingatlanok értékére gyakorolt negatív hatásaikat is emlegették az ellenvéleményekkel rendelkezők. Ugyanígy, már ekkor említették többen, hogy a szélerő csak akkor és ott kerülhet felhasználásra, amikor és ahol fúj a szél. A tanulmány szerzői amellett, hogy bemutatják ezeket az ellenvéleményeket, tudományos érveket sorakoztatnak fel mindezek ellen is.

*Simon Chapman - Fiona Crichton (2017): The history and growth of windfarms, and early objections. In. Uők: Wind Turbine Syndrome. A communicated disease. Sydney, Sydney University Press

Szélerőmű szimbolikus elégetése egy tüntetésen. Forrás: epaw.org

♣ Az ellenvéleményekkel szemben ugyanis sok érv felhozható amellett, hogy a szélenergia felhasználására valóban szükség van. Egyfelől, a szélerőművek is egyre hatékonyabbá váltak az idők során, mind előállításukban, mind használatuk során. Más típusú erőművekkel összehasonlításban pedig működésük a természeti környezetükre egyáltalán nem káros, a közeli ingatlanok értékét nem veszélyezteti annyira, mint más erőművek, s főleg esztétikailag nem rombolja jobban a környezetet, mint adott esetben egy szénerőmű. Igaz ugyanakkor, hogy nagyobb kiterjedésük miatt nagyobb területet is érintenek jelenlétükkel.

Egy másik, szélerőművekről szóló tanulmányban* a szerző, Marissa Sonnis-Bell amerikai példát hoz a szélerőművek ellen szerveződő társadalmi ellenállásra. A szerző a „Harc a szél ellen” címet viselő elemzésben megállapítja, hogy a New York államban kibontakozó egyes társadalmi mozgalmak célja, hogy ne telepítsenek a helyi környezetbe szélerőműveket, mivel azok csúfítják a helyi tájat.

A szélerőművek ellen valódi társadalmi ellenállás bontakozik ki, amelyeket helyi civil szervezetek képviselnek és szerveznek. A szerző azonban rámutat, hogy ezeknek a mozgalmaknak épp annyira oka a szélerőművek telepítésének keretrendszere, mint a szélerőművek vélt hatása. Addig ugyanis –érvel a szerző – amíg a egyre több döntés kerül meghozatalra lokális vagy regionális szinteken szerte a világban (és ezen belül az Amerikai

♣ Mindezek ellenére ugyanis a zöldenergia népszerűségnek örvend az amerikai, európai társadalmak körében (de természetesen a támogatottsága a többi kontinensre is kiterjed) és igaz ez a megújuló energián belül a szélenergiára is. Tanulmányukban Hirsh és Sovacool** 2013-ban bemutatják, hogy milyen módon vált a szélerőmű egyenesen szimbólummá, magában foglalva a környezeti fenntarthatóság és az energiafüggetlenség kulturális jelentéstartalmait.

A szerzők amellett érvelnek tanulmányukban, hogy több energiatermelési megoldás mellett a szélenergia, és különösképp a szélerőmű szimbólummá vált, amelyet számos, a saját környezeti fenntarthatóságára való törekvését a szélerőmű szimbólumként való használatával hangsúlyozta termékein. Így tett például a tanulmányban bemutatott reggelizőpehely-gyártó is, amely a termékének dobozán jelenítette meg a szélerőmű-

Egyesült Államokban is), a szélerőművek telepítése állami ügy, állami szabályozás alá esik, amely lehetőséget ad a döntéshozó számára a helyi politikai erők akaratával való szembeszegülésnek is. Így tehát az államban telepített szélerőművek telepítése a helyi igények és érdekek figyelembe vétele nélkül, pusztán a szélerőművek alacsony üvegházhatású gázkibocsátási mutatói miatt került kivitelezésre sok esetben.

Erre reakcióként tulajdonképpen megszerveződtek a helyi társadalmak - mutatja be a szerző. A tanulmány témája éppen ennek a kérdésnek a feltérképezése: hogyan és milyen mechanizmusokon keresztül szerveződnek meg a helyi közösségek, és hogyan kerülnek szembe a helyi társadalmak a gazdasági és felsőbb szintű politikai szereplőkkel. Összességében megállapíthatjuk: a helyi közösség megformálódása szükségszerű volt ebben a helyzetben, s épp a szélerőművek ellen formálódott meg.

Ha a tanulmány tanulságait keressük, azt kell mondanunk: minden fejlesztésnek a helyi társadalom bevonásával, aktív részvételével kell megtörténnie, vagy akár a helyi társadalom aktív kezdeményezésére. Máskülönben; amennyiben olyan energetikai beruházást hajtunk végre, amelyből a helyi társadalom nem, csupán egyes nagyvállalatok vagy politikai szereplők profitálnak, társadalmi ellenállásra feltétlenül számíthatunk, még az olyan, egyébként támogatandó és populáris beruházások esetén is, mint a zöldenergia.

vek sziluettjét. Ehhez olyan kulturális jelentéstartalmak társulnak a környezeti fenntarthatóság és a zöldenergia mellett, mint a fenntartható növénytermesztés, a lokalitás, az egészséges táplálkozás; jóval túlmutatva a szélerőmű funkcióján is. Fontos azonban, hogy a szerzők bemutatják a szélerőmű kulturális jelentéstartalmának fonákját is, a negatív szimbólumjellegét. Míg ugyanis a szélerőmű valóban jelképezi a fenntartható energiatermelés megannyi aspektusát, az is igaz, hogy a világban a szélerőműveket elsősorban mezőgazdasági, vagy még mezőgazdaságilag sem hasznosított természeti tájakra telepítették, kvázi-zöldmezős beruházás keretében. Így a szélerőmű megjelenik a természeti tájakra erőszakosan benyomuló látványként is, és ez a kulturális jelentéstartalom is hozzájárul a szélerőművek kulturális képéhez. A következtetés lehet az, hogy szélerőművek telepítési helye olyan kell, hogy legyen, hogy a létező természeti tájat kevéssé csúfítsa.

*Marissa Sonnis-Bell (2019): Fighting against the Wind: Politics of ‘The Local’ and Corporate Othering in Community Activism against Wind Energy Installation in Upstate New York. In Strangers, Aliens, Foreigners: The Politics of Othering from Migrants to Corporations. Brill Publisher

**Richard F. Hirsch és Benjamin K. Sovacool (2013): Wind Turbines and Invisible Technology - Unarticulated Reasons for Local Opposition to wind energy. In. Technology and Culture, 54 (4)

2.2.3 Vízenergia

♣ A vízenergiát felhasználó erőművek a világ legkifejlettebb technológiával rendelkező megújuló energiatermelőinek számítanak. A folyók duzzasztásával kialakított hatalmas erőművek megjelenése már a 19. században megtörtént, de a vízimalmok és a mesterséges duzzasztógátak megépítése részben az ipari forradalmat lehetővé tévő technológiának számíthattak. A világon előállított megújuló energiának túlnyomó része vízből származik, sőt, a világon több elektromos áramot állítanak elő a vízerőművek, mint az atomerőművek. Ebben az energiatermelési megoldásban Kína az élen jár: az ázsiai országban található a világ vízierőműveinek fele, ahol az ország számára összesen 300 Gigawatt energiát állítanak elő, ami több mint 150 Paksi Atomerőműnyi teljesítménnyel ér fel. Látható tehát, hogy a megújuló energiák tényleges alternatívái tudnak lenni mind a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó energiáknak, mind pedig az atomenergi-

ának. Fontos adalék azonban, hogy a vízierőművek többsége gigaberuházások keretében, jelentős környezeti átrendezések eredményeként jönnek létre. Az igazán nagy teljesítményű erőművekhez hatalmas duzzasztógátakat építenek, amelyek átrendezik a környezetet: óriástóvá duzzasztanak folyókat, amely több esetben azzal jár, hogy a jelenlévő vízi és szárazföldi élővilágot teszik tönkre, ráadásul sok esetben még a környéken élők is elhagyni kényszerülnek otthonaikat. Abból, hogy az államszocialista rendszer megszűnéséhez Magyarországon többek között egy vízierőműépítés elleni demonstráción keresztül vezetett az út amely hazánkban tulajdonképpen az első zöldmozgalmi megmozdulás is volt egyben látható, hogy a kérdés politikai és társadalmi szempontból épp annyira nem egyszerű, mint környezetvédelmiből. Ez a témával foglalkozó szakirodalomban is egyértelműen megmutatkozik.

♣ Amellett, hogy a nagy vízierőművek képesek az atomerőművek kapacitásához mérhető, sőt, azok kapacitását meghaladó mennyiségű energiát előállítani, léteznek a vízierőműveknek sokkal „domesztikáltabb” formái is: ilyenek voltak régen a vízimalmok. Ilyent jelent azonban a világban sok helyen elterjedt, háztartási és üzemi elektromos áramot előállítani képes minierőmű is. Muhammad Umar és Anwar Hussain tanulmányukban* Pakisztán példáján mutatják be az ilyen mini erőművek felhasználhatóságát és becsatornázását elsősorban a nagyvárosoktól távol eső perifériális vidéki térségek gazdaságába és gazdaságfejlesztésébe. A szerzők tanulmányuk elején bemutatják a különféle vízerőművet, amelyet kapacitásuk szerint rangsorolnak és neveznek el az alábbiak alapján:

 Nagyerőmű: 100 MW teljesítmény felett

 Közepes erőmű: 20 100MW teljesítmény között

 Kis erőmű: 1 20 MW teljesítmény között

 Minierőmű: 0,1 1 MW teljesítmény között

 Mikroerőmű: 0,005 0,1 MW teljesítmény között.

Utóbbi teljesítménykategória tehát 5 100 KW teljesítményt jelent, és ez az a specifikus kategória, amellyel a tanulmány szerzői kiemelten foglalkoznak. Ez jelenti azt a kategóriát, amelyet az egyes háztartások, illetve

családi vállalkozások, kisebb üzemek saját hétköznapi szükségleteik kielégítéséhez tudnak felhasználni (összehasonlításképp: egy átlagos magyar háztartás napi elektromos áramfogyasztása 8 kWh körül alakul.

A szerzők a tanulmányukban amellett érvelnek, hogy ezek a mikroerőművek költséghatékony, fenntartható energiatermelési létesítmények, amelyek alkalmasak a rossz infrastruktúrával rendelkező, perifériális területeken való megtelepítésre is, és hozzájárulnak a vidéki népesség felzárkóztatásához. A kutatók munkájuk során 100 darab, saját mikro vízerőművel rendelkező háztartást, illetve 100 további házartást kérdeztek meg kérdőíves kutatás keretében, akik nagy vízerőművekkel állnak szerződésben; tőlük vásárolnak áramot.

A kutatás eredményeképp a tanulmány szerzői megállapíthatták, hogy azok a személyek, akik saját mikroerőművel rendelkeznek, jóval kisebb mértékben használnak fosszilis energiahordozókat hétköznapi életvitelük vagy helyi gazdálkodási tevékenységeik során, mint azok, akik kívülről vásárolnak áramot. Másrészt, komfortosabban is élnek, hiszen kevésbé kell spórolniuk azon, hogy milyen mértékben klimatizálják lakásaikat, vagy világítanak, használják elektromos berendezéseiket. A mikorerőműveket tulajdonolók ugyanakkor nem rendelkeznek specifikus képességekkel a gépeik karbantartásához, ezzel kapcsolatban külső segítségre szorulnak az esetek egy részében.

*Umar, Muhammad Anwar Hussain (2015): Micro Hydro Power: A source of Sustainable Energy in Rural Communities: Economic and Environmental Perspectives. In. 30th AGM and Conference, Pakistan Institute of Development Economics, Islamabad.

A kutatás eredményeképp a szerzők bemutatják, hogy milyen, korábban nem ismert problémák merültek fel a mikro vízerőművek tulajdonos-üzemeltetői számára, azokat hogyan oldották meg, és milyen módon adtak egymásnak is tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy ilyen problémák (általában műszaki és környezeti kérdések) kapcsán hogyan reagáljanak. A szerzők összesen hét pontban fogalmazzák meg a döntéshozók felé intézett tanácsaikat a tanulmány végén:

 Mivel a mikroerőművek által előállított áram egységára alacsonyabb, mint a nagyüzemi erőművek által felszámított ár, a mikroberuházások támogatása, és az ezeken keresztül történő villamosenergia-előállítás egy életképes és a kormány által is támogatandó lehetőség a lakosság számára.

 A mikro-vízerőmű projektek pénzügyileg és gazdaságilag is megvalósíthatóak és magasabb költséghatékonysági színvonallal rendelkeznek. Ezért ösztönözni kell a magánbefektetőket, hogy ebbe az ágazatba (is) befektessenek

 A mikro vízerőművek sikeres működéséhez szakképzett kezelők és személyzet szükségelte-

♣ Kardellis és munkatársainak korábbi, 2005-ös, vízerőművekről szóló tanulmánya* Európába, azon belül is Görögországba kalauzolja el az olvasókat. Ők is azzal kezdik tanulmányukat, hogy megállapítják: a vízerőművek számítanak a világ összes megújuló energiatermelési forrása közül a legnagyobb volumennel leírhatónak, vagyis a vízerőművek termelik a világban a legtöbb energiát fenntartható módon. Míg azonban a korábbi évtizedekben-évszázadban elsősorban a nagykapacitású erőművek voltak meghatározók, a kis és házierőművek megjelenése sokkal újabb jelenség. Ezek az erőművek, bár nem képesek arra, hogy egész városokat lássanak el elektromos árammal, sokkal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek még együttesen is, hiszen esetükben nincs szükség nagy torlaszok építésére és a természeti környezet drasztikus átalakítására; csupán kis elterelések kialakítására a patakok mentén; ahogyan azt az ember a korábbi évszázadokban is tette a vízimalmok esetében; megőrizve a környék flóráját és állatvilágát.

A görög példa azért számít kiemelendőnek, mert az országban szintén nagy társadalmi mozgalmak szerveződtek a nagy és természetkárosító vízierőművek el-

tik, akiknek hiánya azonban égető. Így a probléma megoldásához a kormánynak műszaki képzéseket kell létrehoznia ezen a területeken: képzési központokat és intézeteket, hogy átadhassák az alapvető készségeket az üzemek üzemeltetőinek.

 A kormánynak megfelelő intézményi rendszert kell kialakítania a környezeti problémák (így az árvizek által okozott műszaki problémák), továbbá a mikroerőművekhez kapcsolódó egyéb társadalmi problémák kezelésére.

 Mivel a közösségi és magán vízerőművek többsége a szükséges előírások figyelembevétele nélkül került kivitelezésre, ezért a kormánynak műszaki képzéseket kell biztosítania az üzemeltetők irányában a karbantartáshoz és javításhoz.

 Helyi intézményeket kell létrehozni javítási szolgáltatások nyújtásához.

 A mikro vízerőművek hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása érdekében

 figyelemfelkeltő kampányokat kell szervezni a közösség tagjainak, hogy azok fenntartható módon tudják felhasználni az energiát, elkerülve a veszteségeket és károkat.

len, amelyeknek jó alternatíváját jelentik a mikroerőművek a patakokkal és erekkel gazdagon ellátott Déleurópai országban.

A szerzők részletes matematikai számításokat végeznek mind a mikroerőművek fizikai kapacitása, mind pedig költséghatékonyágával, azaz közgazdaságtani hasznosságukkal kapcsolatban. Elemzésük eredményeképp megállapíthatták, hogy a mikro vízerőművek telepítése számottevő gazdasági előnyhöz juttatja mind a tulajdonosát, mind pedig a teljes nemzetgazdaságot, hozzájárulva az ország importált olajtól való függőségének radikális mérsékléséhez, és a kyotoi protokollnak való megfeleléséhez is. Megállapítják, hogy az ilyen energetikai beruházások életképességét elsősorban a telepítési díjak, a kapacitás, továbbá a külső piaci energiaárak mértéke határozzák meg nem meglepő módon. Viszont a tények és az elemzett adatok azt mutatják, hogy a mikro vízerőművekben rejlő konkrét, a beruházó részére értelmezett nyereségességben számszerűsíthető, a jelenlegi helyzethez képest szignifikánsan nagyobb potenciál rejlik, amely kiaknázásával nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is hasznos eszközre tehetnek szert.

*J.K. Kaldellis, D.S. Vlachou, G. Korbakis: Techno-economic evaluation of small hydro power plants in Greece: a complete sensitivity analysis. In. Energy Policy 33.

Forrás: Alexander Schimmeck; Unsplash

2.2.4 Biomassza

♣ A biomassza erőművek alapját a fás– és lágyszárú, speciálisan erre a célra termesztett növények elégetése, majd újratelepítése jelenti. A technológia azért számít nulla üvegházhatású gázkibocsátásnak, mert az a szén-dioxid mennyiség, amely az égetés során kikerül a légkörbe, a későbbi telepítés során újra megkötésre kerül a levegőből, mert a növények megkötik a levegő szén-dioxidtartalmát és szénné alakítják azt. Természetesen, amiatt, hogy a biomassza kapcsán szintén van szükség az erőmű építésére, ráadásul a termelés értékes területeket foglal el a mezőgazdaságtól, a termelt nyersanyagot pedig egyszerűen elégetik, sok társadalmi és közgazdaságtani kérdést is felvet az ilyen típusú energiatermelés.

A biomasszával foglalkozó, jelen kiadványban bemutatott vonatkozó tanulmányok közül az egyik, az alaszkai benszülött társadalom példáját bemutató kapcsán figyelmünk előterébe kerül: az ember évezredeken keresztül tulajdonképpen biomasszából fedezte energiaszükségletét, amennyiben a fa elégetésével származó hővel főzött, sütött, fűtött és világított. A tanulmány szerzői*, Munish Sikka, Thomas F. Thornton és Rosita Worl 2013-ban a biomassza kapcsán bemutatja, hogy az egyébként kőolajfüggővé vált alaszkai társadalom által megtapasztalt gazdasági és energetikai válságból hogyan jelenthet kiutat a biomassza (újra)felfedezése.

A szerzők megállapítják: a világ népességének közel negyede, minegy kétmilliárd ember számára jelent a fa még napjainkban is fontos, nem helyettesíthető energiaforrást ilyen vagy olyan módon. A biomassza jelenleg is felhasználásra kerül nemcsak közvetlenül elégetve fűtési célból, hanem elektromos áram, sőt, üzemanyag előállítására is, amely a közlekedés fenntarthatóbbá tételéhez járul hozzá. Ráadásul alapját a növényzet képezi, amely aktívan von ki szén-dioxidot a levegőből. Az újraerdősítésekkel időszakosan, átmenetileg (amíg a fa elégetésre nem kerül), így aktívan vonhatunk ki üvegházhatású gázokat az atmoszférából.

Ugyanakkor ehhez nagyon fontos - állapítják meg a tanulmány szerzői - hogy a biomasszatermelés ne olyan területen történjen, ahol korábban még magasabb szénmegkötéssel rendelkező flóra volt jelen (így például korábbi természetesen kialakult erdőségek), hanem a biomassza-előállítás olyan területen történjen, amely egyébként is mezőgazdasági felhasználású terület volt. A jelenlegi, alaszkai példa kapcsán sok ilyen területről nem beszélhetünk, hiszen a térség nem

adott lehetőséget az extenzív mezőgazdasági termelésre, és a meglévő legelők pedig minimálisan szükséges az állatállomány eltartásához; megszüntetésük súlyos társadalmi és gazdasági konfliktusokhoz vezetne. A tanulmányban azt vizsgálják a szerzők: milyen lehetőségek vannak abban, hogy a helyi, tősgyökeres társadalom legyen a biomassza előállításának és felhasználásának fő aktora, így megteremtve számukra az energiafüggetlenséget és biztosítva a megélhetéshez minimálisan szükséges mennyiség feletti bevételt is.

Miután bemutatták Alaszka helyi vállalatait és a fenntartható fejlesztések gazdasági háttér-rendszerét, a szerzők számba veszik a térség helyi értékeit, amelyre a fenntartható gazdaságfejlesztés érdekében támaszkodni lehet. Ezt követően számszerűsítik azokat a konkrét előnyöket, amelyet a biomasszára való áttérés jelenthet a helyi társadalmak számára. Kiterjedt számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy pontosan mely társaságok részvételével, mely területek hány fős és milyen összetételű lakossága számára lehet képes Alaszka társadalma szolgáltatni, milyen ingatlanok bevonásával a biomassza alapú energiát, és ez milyen közvetlen és közvetett előnyökkel jár az állam gazdasága számára. Európai példákon mutatják be, hogy „egyes politikai intézkedések fontos motorjává váltak a fapellet kereslet növekedésének. Hollandiában például a megújuló villamosenergiára vonatkozó betáplálási prémiumok (tarifák) rendszere a tiszta fás biomassza szénnel való együttes tüzelése gazdaságos és vonzó alternatíva a társadalmi szereplők számára. Belgiumban zöld kvótarendszer-tanúsítványokat vezettek be, amelyek megkövetelik a villamosenergiaszolgáltatóktól, hogy a zöld energiaforrás elérje a villamos energiatermelés egy bizonyos részét. Ez vezetett ahhoz, hogy a szénerőművek egy részét fapellettüzelésre alakították át. Svédország adót vetett ki arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagot fűtésre történő használják, ami ahhoz vezetett, hogy a térségben folyamatosan növekszik a fapellet-felhasználás fűtésre és a villamosenergia-termelésre.” (Sikka-Thornton-Worl, 2013: 37, saját fordítás).

A biomassza-felhasználás így megköveteli az átfogó politikai döntések meghozatalát, a megfelelő szabályozási környezet kialakítását, amely segítségével ösztönözhetővé válnak a helyi társadalmak a fosszilis energiahordozókról történő áttérésre bárhol a világon.

*Munish Sikka, Thomas F. Thornton and Rosita Worl (2013): Sustainable Biomass Energy and Indigenous Cultural Models of Well-being in an Alaska Forest Ecosystem. In. Ecology and Society 18(3)

♣ A biomasszahasználat Dél-afrikai adaptálhatóságának kérdésköréről szól Petrie és Macqueen 2013-ban megjelent kiadványa*. A szerzők azzal a megállapítással kezdik a cikküket, hogy Dél-Afrika fájdalmas energiaéhséggel küzd, amely ellen a hatalmas szénerőművek és a centralizált elektromosáram-hálózatok nem jelentenek kiutat. Jóllehet az afrikai ország gazdag ásványkincsekben, ezen belül pedig kifejezetten kőszénben, az ellátási hálózatok kiépítésének korlátozott lehetőségei mindenképp alternatív energiatermelési megoldások alkalmazásáért kiált.

Dél-Afrikában voltak próbálkozások korábban is biomassza erőművek létrehozására, de a szerzők megállapítása értelmében ezek kudarcot vallottak. A kudarc azonban nem technológiai, hanem politikai-társadalmi természetűek voltak. Így például az okozott problémát, hogy az erőmű és az országos közműszolgáltató között nem sikerült mindenki számára megfelelő, a partnerek számára kölcsönösen előnyös szerződést megkötni, így mindkét szóban forgó beruházás elmaradt. Mindazonáltal, különösen Afrika legnagyobb gazdasági teljesítményével, ugyanakkor hatalmas társadalmi különbségekkel rendelkező országának szegény és a nagyvárosoktól távol eső települések lakosságának érdekében a szerzők a biomassza-erőművek telepítését sürgetik.

Amellett, hogy Dél-Afrika a kontinensének legmagasabb GDP-jével rendelkező országa, Afrika legnagyobb energiafogyasztója is, az energiafogyasztása tekintetében pedig a legdinamikusan fejlődőnek mondható. A lakosság növekvő energiaigényét mindenképp fedezni kell a jövőben, és ennek kapcsán az előre tervezésnek döntő szerepe van - állapítja meg a kiadvány két szerzője. Dél-Afrika energiatermelésének 67 százaléka hazai szénből, további 19 százaléka pedig importált olajból származik, a biomassza-fogyasztás mégis a népesség 80 százalékát érinti. Ez azért van,

mert a legnagyobb fogyasztók a városokban találhatók: az ő elektromos áramellátásáról és a szén és olaj elégetésével üzemelő erőművek gondoskodnak, míg a népesség nagyobb részét kitévő, a városoktól távol eső településeken lakókhoz nem jutnak el ezen erőművek termékei, s így fával és faszénnel főznek és fűtenek.

Mindezek mellett, Dél-Afrika társadalmára jellemző társadalmi egyenlőtlenségeknek mutatója az is, hogy a városi lakosság 20 százaléka, a vidéki népességnek pedig nagyjából fele nincs rácsatlakoztatva az elektromos hálózatra. Ez jelentős hátrányt jelent számukra, oka pedig a szegénység és fizetésképtelenség mellett az elektromos hálózat kiépítettségének alacsony foka egyes, a nagyvárosi térségektől távol eső településeken. Azok számára, akik nem csatlakoznak az elektromos hálózathoz, nemcsak a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának kívánalma végett, hanem azért is szükséges energiaellátást biztosítani, mert ők jelentik Dél-Afrika gazdasági függetlenségének és fejlődésének egyik nagy lehetőségét - állíthatjuk a szerzők kiadványa alapján.

Természetesen, a biomassza-erőművek támogatottságát számos tényező csorbítja Dél-Afrikában is, és ezek nem mindig megalapozatlanok. A legfontosabb ellenérv az lehet, hogy az ország mezőgazdaságát tönkre teheti, ha át kell állnia biomassza-előállításra. A mezőgazdasági termékek palettája így is korlátos, és a meglévő területeket, ingatlanokat érdemes a mezőgazdaság számára meghagyni: az elektromos áramtermelés az élelmiszer-előállítás konkurenciájává válik. Az élelmiszerbiztonság megteremtése, a szűkösen elérhető ivóvízlelőhelyek szennyezésének elkerülése, valamint a biodiverzitás meghagyása mind-mind olyan tényező - vetik fel a szerzők - amelyre való válaszadás elsődleges fontosságú a lokális igényeket kiszolgálni képes biomassza-erőművek megtelepítéséhez.

♣ Alaszkát és Dél-Afrikát követően, Agoramoorthy és Hsu-nak még a 2008-as évben megjelent tanulmánya* Indiába kalauzol minket, ahol szintén a biomasszaalapú energiatermelés helyi lehetőségeit és problémáit boncolgathatjuk. India példája azért különösen fontos, mert a dinamikus népességnövekedésre adott megfelelő - vagy éppen elhibázott - lehetséges lépésekkel kapcsolatban nyújt a iránymutatást. A népességnövekedés - mutatnak rá a szerzők tanulmányuk elejéntöbbek között azzal is járt, hogy a több, mint hárommillió négyzetkilométeres ország erdőterületeinek 4 százalékát kiirtották, csak az utóbbi 30 év alatt, az ökológiai rendszer elemeinek pedig majdnem kétharmada fenntarthatatlan módon kerül kitermelésre, illetve felhasználásra: ezek az elemek előbb vagy utóbb visszafordíthatatlan módon eltűnnek, nemcsak környezeti és gazdasági, hanem társadalmi katasztrófával is fenyegetve.

A szerzők tanulmányukban egy indiai régió esetét mutatják be, ahol az országon belül a legnagyobb arányban tapasztalhatták a háztartási biogázüzemek létesítését a 21. század első évei során. Arra a kérdésre keresik a választ: milyen módon és körülmények között sikerült lokális kontextusban, fenntartható módon megvalósítani ezeket a mini-erőműveket, illetve, hogy milyen gazdasági előnyökhöz juttatják ezek a helyi népességet. A módszertan, amit kutatásukhoz használnak, meggyőző: India meghatározott régióinak öszszesen 125 házi biomassza-erőművét keresik fel, elemzik statisztikáit, tulajdonosaikkal pedig kérdőívet töltetnek ki. Az eredmények elemzésével így lehetőséget kapnak annak megállapítására, hogy mennyire voltak sikeresek ezen házi erőműveknek a megtelepítésére tett kísérletek, illetve, hogy milyen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal járnak ezek a házi biomassza erőművek. Fontos körülmény a tanulmány vonatkozásában, hogy a kutatás alapvetően a nagyvárosoktól távoli földrajzi kontextusban történik, s így olyan

társadalmi rétegeket vizsgál, akiket a társadalom más szereplőihez képest hátrányosabb helyzet jellemez.

Mindenek előtt, azt lehetett megállapítani a kutatás eredményeként, hogy a biogáz-erőművek telepítésével drasztikusan csökkenteni lehetett a lakossági üzemanyaghasználatot, hiszen a gépekhez immár az általuk termelt anyagot használták fel, ráadásul mindemellett a felhasznált tűzifa felhasználás is jelentős csökkenést mutatott a vizsgált időszakban. A növényvédőszerek használata ugyanígy, a felére csökkent.

Az indiai biogáz-erőművek népszerűsége nem véletlen. Miután az 1930-as években feltalálták a kukoricaszárból előállított metánt termelő gépet, Indiában Mahatma Ghandinak az ország energiatermelésének reformjával kapcsolatban megfogalmazott elképzeléseivel is egybevágott a biogáz-üzemek megtelepítése. Az ország kormánya az 1980-as évek elején fogadta el a Nemzeti Biogázfejlesztési Stratégiát, részben az időközben megjelenő üzemanyag-ellátási hiányosságokból tanulva is. Mára így összességében - állapítják meg a tanulmány szerzői - India energiaszükségleteinek harmada megújuló energiából kerül fedezésre, amelyen belül a biogáz és a vízierőművek a legfontosabbak. A biogázüzemek elterjedtségét mutatja, hogy 2003-ig az országban körülbelül 3.,7 millió üzem létesült, és lát el kisebb-nagyobb energetikai feladatokat a kis háztartásoktól a nagyobb üzemekig bezárólag.

A szerzők tanulmánya alapján a biogázüzemek elsősorban olyan fontos társadalmi problémákat is megoldhatnak, mint a városi és vidéki lakosság közötti hatalmas szociális különbségek, amely csökkentésére érdemi lépéseket tehet az ország, ha a mindenkori kormányzatok támogatják a vidéki népességet az újabb és újabb biogázüzemek létesítésében. Így azok a gazdasági hasznukat a hátrányosabb helyzetűek körében fejthetik ki elsősorban.

2.2.5 Geotermikus energia

♣ A geotermikus energiát a Föld hője adja; és összeességében tehát ez az energiaforrás szinte az egyetlen, amely nem közvetetten vagy közvetlenül a Napból származik. Ugyanakkor gyakorlatilag ugyanannyira nevezhető „megújuló” energiának, mint a Nap energiája A geotermikus energia a Földnek nem minden táján érhető el; felhasználhatósága korlátozottabb még a napelemek vagy épp a szélerőművek felhasználhatósgánál is. Jóllehet, a különféle föld-levegő hőszivattyús rendszerek tulajdonképpen szolgáltatnak energiát jószerével bárhol a világon, ezek kapacitása nem teszi lehetővé azt, hogy széles körben és nagy volumentben támaszkodhassunk erre az energiaforrásra. A „geotermikus” kifejezés a szilárd földfelszín alatt tárolt hőenergiára utal. Ez az energia hatalmas, és főként a bolygó létrejöttéhez kapcsolódó, vagy geológiai folyamatokból származik. Bolygónk kialakulása óta lassan lehűl, és ez az őshő a Föld belsejéből a felszín felé mozog, ahol eloszlik. A geológiai folyamatok, és különösen a kéreg kőzetásványaiban található hosszú életű radioaktív izotópok bomlása emeli ennek a folyamatos hőleadásnak a volumenét. A geológiai viszonyoktól függően a Föld felszínén felszabaduló hő mennyisége helyenként és időben változik, erre vonatkozóan a szakirodalom pontos számításokkal rendelkezik. Egységnyi területen keresztül egységnyi idő alatt felszabaduló átlagos hőmennyiség, amit a Föld „hőáramának” nevezünk, a kontinentális kéregben átlagosan 57 mW/m2, az óceáni kéregben pedig 99 mW/m2. Ha minden ilyen hőt fel tudnánk használni, akkor bármilyen energiaigényt kielégítenénk. Ez azonban nem lehetséges, mivel az energia túlságosan szóródva áll rendelkezésünkre.

A geotermikus energia közvetlenül felhasználható hőként anélkül, hogy más típusú energiává alakítanák át; ez pedig a geotermikus energiafogyasztás jelentős hányadát teszi ki: a helyiségek fűtésére, valamint a mezőgazdasági és ipari folyamatok során történő fűtésre használják, különösen hidegebb klímájú területeken. A talajból való kivonás után a folyadékok közvetlenül a fűtési rendszerben keringenek, vagy gyakrabban hőcserélőn keresztül tiszta vízzel működtetik. A geotermikus folyadékokat ezután visszaszivattyúzzák a felszín alá. A geotermikus hőtermelési technológiák fő típusait terek fűtésére és hűtésére (beleértve a hőszivattyúkat is), fürdésre és úszásra (beleértve a gyógyászati célokat is), mezőgazdasági tevékenységekre (üvegházak fűtésére és talajfűtésre), ipari folyamatokra (leginkább étel- és italkészítésre) használják. A geotermikus energia hasznosítása azonban jelentős-

hatással lehet a természeti környezetünkre. Az, hogy a geotermikus kitermelés milyen mértékben befolyásolja a környezetet, a felhasználási volumennel és az erőforrás mélységével arányos. A sekély geotermikus rendszerek a legalapvetőbb óvintézkedések alkalmazásával, a szabályok betartásával ugyanakkor könnyen elkerülhetik a negatív környezeti hatásokat. A legkritikusabb potenciális kockázat a hőszennyezés, amikor a fúrások helytelenül vannak elhelyezve, vagy túl magas a kitermelési sebesség. A hibás tervezés első következménye azonban az üzem alacsony hatásfoka, amelyre általában van műszaki megoldás. Az úgynevezett kettős ciklusú erőművekben végzett villamosenergiatermelésnek és a hőtermelésnek nagyon korlátozott ökológiai lábnyoma van, mivel a felszín alatti hőcsere után a föld alól kinyert folyadék teljesen a visszaszivattyúzásra kerül.

A geotermikus energia hazánkban is több helyen kerül kiaknázásra, azonban kevés ismeret áll rendelkezésre egyelőre arra vonatkozóan, hogy egy helyszínen fúrt kút milyen hatással van a környékbeli kutak hozamára, vagy akár a népszerű termálfürdők működésére. Ezért is fontos a szakirodalom alapján, hogy a geotermikus kitermelőhelyek létesítésekor a természeti környezet minden módosítását gondosan értékeljük, az előírásoknak a betartását szem előtt tartsuk (amelyek egyes országokban nagyon szigorúak), de azért is, mert egy látszólag jelentéktelen módosítás is olyan események láncolatát indíthatja el, amelyek hatását előzetesen nehéz teljes mértékben felmérni.

A geotermikus energiát évszázadok óta használják fűtési és terápiás célokra, és körülbelül egy évszázada nagyüzemekben is. Ugyanakkor a szakirodalom alapján megállapítható, hogy elég sok akadály még mindig gátolja ennek az energiatermelési módszernek a kiaknázását. Egyes technológiák még kiforratlanok, és az ágazatban a kutatási és innovációs források – más energiaforrásokhoz képest mért – korlátozott mennyisége mellett rengeteg fejlesztési projekt is indult meg az utóbbi évtizedekben. Ez azt jelenti, hogy a telepítési költségek, bár viszonylag alacsonynak számítanak, az elmúlt néhány évtizedben jelentősen növekedtek, ellentétben sok más megújuló energiaforrással. Amellett, hogy stabil, hosszú távú kutatásfinanszírozásra van szükség, a befektetési kockázatok mérséklése új politikákat igényel; hosszú távú, stabil szakpolitikai konstrukciókat, és nem mellesleg a közigazgatási és szabályozási környezet, valamint az engedélyezési eljárások szerkezetének és minőségének javítását.

Forrás: Jorgen Hendriksen; Unsplash

Forrás: Brian Asare; Unsplash

2.2.6 Lokális energiahálózatok, smart grid

♣ A lokális energiahálózatok a központosított energiatermelés és energiaelosztás évszázados gyakorlatának meghaladását képviselik. Korábban, a 19. századtól kezdődően az elektromos áramot centralizált ipari központokban állították elő, és innen építették ki az elektromos elosztóhálózatokat, amelyek szándékuk szerint, a veszteségek minimalizálása érdekében traszformátorállomások közbeiktatásával elszállították az adott régió vagy ország számos pontjába. Európán belül az elektromos elosztóhálózat elért a kontinens területének szinte valamennyi pontjára, a világ sok más pontján, ahol a népsűrűség alacsony, illetve egyes régiók szinte teljesen néptelenek, még nem sikerült megoldani, hogy a központi - fosszilis energiahordozók elégetésével nyert - elektromosságot valóban eljuttassák az ország valamennyi zugába. Az ilyen, központosított energia-elosztórendszerekkel azonban nemcsak az a baj, hogy telepítésük, kiépítésük nehéz-

♣ A smart grid koncepciója nagymértékben épül a lokális energiahálózatokéra; a fogalom okos elektromos hálózatot jelent, és tulajdonképpen a lokális energiahálózatok egy továbbgondolt, továbbfejlesztett változatát takarja a fogalom. Mint az előbbi, úgy ez utóbbi rendszer is lehetőséget ad a „lokalitásnak” tág, illetve szűk értelmezésére is: érthetünk ez alatt egy többmegyényi régiót, egy várost és vonzáskörzetét, vagy akár egy néhány tanyából, néhány háztartásból álló rendszert is, de mikroszinten jelenthet egyetlen háztartást is, amely sokféle formában termel saját magának és fogyaszt elektromos áramot.

A koncepció jelentése, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználásától többé-kevésbé függetlenül, az elektromos áramot egy lokális kontextusban termeli meg és fogyasztja el, miközben mind a termelést, mind a fogyasztást intelligens rendszerek szabályozzák a külső körülmények változásával párhuzamosan: ettől válik a rendszer „okossá”. Ezek a lokális okosrendszerek így más rendszerektől független, önálló entitásként jelennek meg, amelyen belül elmosódik a határ energiatermelő és energiafogyasztó között. Valamennyi (vagy elég sok) hálózat-szereplő termel maga is elektromos áramot, miközben természetesen lehetőség van a szél, nap, vízenergia, vagy más energiaforrásokra (geotermikus energia, árapály-dagály erőművek, adott esetben atomerőművek vagy épp hőerőművekre) való rákapcsolódásra is. A hálózat szereplői tehát fogyasztók, de egyben termelők is; az intelligens rendszerek pedig többek között azt koordinálják, hogy

kes és sok esetben nem költséghatékony, hanem az is gondot jelent, hogy fenntartásuk során is rendkívül hatékonytalanok, ráadásul sérülékenyek. Amellett, hogy az elektromos áram szállítása közben rengeteg energia eltűnik a rendszerből, elég egy centrumnak időszakosan kiesnie ahhoz, hogy egy egész régió áram nélkül maradjon. Az orosz-ukrán háború idején megtapasztalhattuk, hogy ezek a rendszerek valóban rendkívül sérülékenyek. Európa elektromos ellátása több lábon áll, a lokális energiahálózatok koncepciója pedig azt jelenti, hogy az elektromos áramot nem feltétlenül szükséges ilyen nagy, koncentrált ipartelepeken előállítani, hanem arra is adott a lehetőség már, hogy hatékony formában, a helyi erőforrások felhasználásával lokális szinten maguk a helyi szereplők: magánszemélyek, háztartások és vállalkozások, kisebb üzemek maguk állítsanak elő elektromos áramot és osszák meg azt egymás között.

mely szereplők válnak adott pillanatban nettó fogyasztóvá vagy nettó termelővé, az alapján, hogy abban az adott pillanatban a hálózat mely szereplőjének épp mire nyílik igénye.

A smart grid sematikus ábráján (lásd a következő oldalakon) egy város képe bontakozik ki, amelyben háztartások, közintézmények és gazdasági szereplők: irodaházak, mezőgazdasági és ipari szereplők láthatók. Ezek a szereplők (vagy e szereplők közül sokan) saját energiatermelési megoldással rendelkeznek, például napkollektorok, hőszivattyúk, vagy más energiatermelési megoldások formájában; a megtermelt energiafölösleget pedig megosztják a hálózat többi szereplőjével. Ezen intézményeken túlmenően természetesen jelen vannak a megszokott áramtermelők, amelyek az energiaközösség számára állítanak elő elektromos áramot abban az esetben, ha adott körülmények között (még) nem tud a közösség annyit termelni, amennyinek elfogyasztására igénye van.

A szereplők ebből, a maguk által megtermelt energiából gazdálkodnak: földet művelnek és élelmiszert termelnek, ipari cikkeket állítanak elő és különféle szolgáltatásokat nyújtanak. A rendszer azért sokkal kevésbé sérülékeny, mint a jelenleg elterjedt centralizált megoldások, mert hálózatról lévén szó, bármelyik tag kiesése esetén a többiek pótolni tudják a keletkező hiányt. A rendszer kiegészíthető energiatároló megoldásokkal; a rendszer egészét pedig egy megosztott (például internetes) okosrendszer kezeli.

Smart grid sematikus ábra. Saját szerkesztés.

♣ Az ökofavak a lokális energiahálózattal rendelkező helyi közösségeknek egy specifikus esetét alkotják, vagy alkothatják. Specifikus, mert nemcsak energiahasználati megosztás létezik a közösséget alkotó egyes háztartások, gazdasági vagy civil szereplők, intézmények, épületek között, hanem az élet több területére is kiterjed az együttműködés. Mindezek mellett a legfontosabb elemüket a gazdálkodás; a fenntartható mezőgazdaság: intenzív termelés feltételeinek biztosítása jelenti. És „alkothatják”, mert az ökofalvak nem feltétlenül járnak lokális energiahasználati megoldásokkal.

Mégis, fontos szerepük van a helyi energiaközösségek körében, mert azok az ökofalvak, amelyek energiahasználati megosztással is rendelkeznek, valódi ideáltípusait jelentik az alternatív, környezeti fenntarthatóság és reziliencia szempontjainak megfelelő közösségeknek. Az ökofalvak irodalma széles, és az egyik első magyarországi példájáról számos korábbi kutatás írt: Gyűrűfű példájával sok tudományos szerző foglalkozott mind a gazdaságtudományok, mind a természettudományok, mind pedig a társadalomtudományok területén.

Az ökofalvakkal kapcsolatos tudományos tanulmányok

általában leíró jellegűek, vagy legalábbis számottevő leíró résszel rendelkeznek: azt vizsgálják, hogy hogyan alakult ki a közösség, milyen gazdasági tevékenységeket végeznek és milyen munkamegosztásban. Gyűrűfű például több mint 30 éven át teljesen elhagyatott állapotban lévő település volt, amelyet néhány környe-

zetbarát település létrehozására vállalkozó személy fedezett fel újra, és megvásárolta a néhai falu földjét.

Gyűrűfű esetén az alapítók célja az volt, hogy egy decentralizált, autonóm, posztindusztriális törzsi közösséget hozzanak létre, amely elsősorban abban különbözik a hagyományos közösségektől, hogy az információs forradalom által teremtett csatornákon keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal. Másrészt megmaradt a hagyományos közösségi jellege is, hiszen emberi, befogadó világot teremt az egyéni és kollektív tevékenységek számára, ahol a konvenciók és a szükségletek közvetlen és ok-okozati módon, átlátható módon szolgálják mindenki megélhetését.

Gyűrűfű, mint egy korai magyarországi példa, illetve a példájával foglalkozó magyarországi tanulmányok rámutatak arra, hogy az energetikai szférában további teendők vannak, főleg az energiaforrásokat tekintve –a megújuló energiaforrások közösségének egyetlen eszköze a biomassza: évente fát kérnek az erdészeti hivataltól, amelyet a községházára erősített napelemekkel, mint elektromos áramforrással, egészítenek ki. Az egyéb források közé tartozik az országos ellátásból származó villamosenergia-gáz és tüzelőanyag felhasználása. További probléma lehet, hogy Gyűrűfű példája Magyarország egyetlen régiójára, kistérségére sem alkalmazható, hiszen maguknak az alapítóknak is nehéz és hosszan tartó feladatuk volt a tökéletes letelepedés megtalálása. Emiatt, ha az ökofalvak lehetőségéről az energetikával összefüggésben szeretnénk beszélni, érdemes más példáknak is utánajárni.

♣ Az ökofalvak hasonlítanak egymáshoz abban az értelemben, hogy mint azt adott esetben Gyűrűfű példája is mutatja vágyott közösségek. Az, hogy vágyott közösség, azt jelenti, hogy a közösség alapítói és tagjai „direkt” hozták létre azokat, vagyis nem csupán arról van szó, hogy a közösség tagjai a közösségbe születtek, vagy oda egyénileg bevándoroltak, hanem, hogy egy eleve létező közösség hozta létre azt. Ezzel a kérdéskörrel, vagyis a közösség alapításának kérdésével foglalkozik Louis Meijering (2012) tanulmánya is. A szerző készített egy teljes adatbázist az európai ökofalvakról, amelyet térképen is megjelenített tanulmányában. Összesen 473 ilyen települést nevez meg, mint „akart falvat”, vagyis olyan kistelepülést, amelyet nem helyben születettek, hanem olyan lakók népesítettek be, akik korábban megfogalmazott elképzelése-

ik alapján szerettek volna egy helyi közösséget alapítani az adott térségben. A szerző azt is megállapítja tanulmányában, hogy főként Nyugat-európai országokra jellemző ez a településforma, amelyeket a Déleurópai országok követnek, és Kelet-Európa zárja a sort. Nem meglepő tehát, hogy Magyarország vonatkozásában csak egyetlen falut említhetünk ezek körében. A szerző megállapítja, hogy a vizsgált ökofalvak célja az ökológiai fenntarthatóság olyan gyakorlatok révén, mint a napenergia előállítása, az állatok tenyésztése és a saját élelmiszertermesztés. Miközben fenntartották ezeket az alapvető eszméket, ezek gyakorlásának módjai és mértéke rugalmasak voltak, és változtak, gyakran a többségi társadalom tendenciáitól. Például minden közösség szembesült a növekvő individualizációval és a közösségek fragmentációjával.

*Louis Meijering (2012): Ideals and Practices of European Ecovillages. In. RCC Perspectives. Realizing Utopia: Ecovillage Endeavors and Academic Approaches, 2012, 31-42.

♣ Az ökofalu mozgalmat az alulról építkezés késztetése vezérelte, annak érdekében, hogy azonnali, gyakorlatias és hétköznapi módon kezeljék a környezeti válságot állapítja meg tanulmányában Anitra Nelson 2018-ban. A szerző elemzése alapján az ökofalvak tipikus alapítói, úttörői úgy döntöttek, hogy teljesen meg kell változtatnunk életmódunkat és a természettel való kapcsolatunkat, hogy fenntartható módon élhessünk a huszonegyedik században.

Paul Wimbush, a walesi Lammas ökofalu társalapítója kitart amellett idézi a szerző hogy „a jelenlegi kapitalista rendszerben van egy alapvető probléma, mivel az egy véges erőforrás végtelen növekedésén alapul”, és az éghajlatváltozással kapcsolatban „a vállalati kapitalizmus módosítása nem hoz megoldást”. Ahogy a

♣ Jenny Pickerill, egy másik, ökofalvakkal kapcsolatos tanulmány szerzője kifejezetten az energiahatékonyság és a minimális energiafogyasztású háztartások kérdéskörével foglalkozik az ökofalvak témáján belül. A szerző azt vizsgálja, hogy hogyan képesek az ökofalvak háztartásai olyan fizikai környezetet, épületeket kialakítani, amelyek minimális mennyiségben fogyasztanak külső energiát.

A szerző tanulmányában megállapítja, hogy az ökofalvak létesítői olyan ökolakásokat építenek, amelyek megfelelnek a mai éghajlatnak és csökkentik a széndioxid-kibocsátást, amely közül azonban mindkettő fontos, de nem elegendő szempont. Ezzel szembenhívja fel a figyelmet a tanulmány szerzője - Olyan házakat kell terveznünk, amelyek alkalmasak lesznek a jövőbeni kiszámíthatatlan időjárás viszontagságaira

♣ Michael Würfel egy németországi példa alapján született tanulmányában azt vizsgálja, hogy az ökofalvak mennyiben számítanak példamutatásul a fenntartható építkezés, a fenntartható háztartások kialakításának vonatkozásában.

A szerző megállapítja, hogy a példaként bemutatott közösségben élők számára világos, hogy min kell még javítani, melyek azok a pontok, amelyek minden igyekezetük ellenére egyáltalán nem tökéletesek vagyis teljes mértékben kritikusak önmagukkal szemben. A példatelepülés, Sieben Linden „ökofalunak” nevezi magát, és

neve is sugallja, az „ökofalu” gondolata egyesíti a hagyományos falvak kiválasztott jellemzőit, mint összekapcsolt helyalapú közösségeket és erősen lokalizált gazdaságokat, erős környezeti szempontból fontos gyakorlatokkal a Föld gyógyulását és a Föld határaihoz való alkalmazkodását.

Itt merül fel a fenntartható energiatermelés mellett a fenntartható energiafogyasztás kérdése is: az USA-beli példa energiahasználati elemeinére fókuszálva, a szerző megállíapítja, hogy ha az Egyesült Államok összes háztartása az ökofalvak átlagos szintjére csökkentené energiafogyasztását, az évente több mint egymilliárd tonna CO2 -kibocsátást takarítana meg az USA népessége, mutatva, hogy a legolcsóbb energia valóban az az energia, amit nem használunk fel.

választ nyújtani. Nem csupán az éghajlati eseményekkel szembeni ellenálló képességünkön túl kell tekintenünk, hanem arra is, hogyan vagyunk felkészülve a gyógyulásra és a későbbi folytatásra.

Ez a kényszer nagyon is gyakorlati kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a lakóépületeket ideiglenesebbnek vagy tartósabbnak kell-e terveznünk: hosszú évszázadokig kell fennmaradniuk, vagy inkább rugalmasan kell alkalmazkodniuk a folyamatosan változó természeti környezethez? Mindenesetre a szerző azt javasolja, hogy az ökofalvak közösségeit, de összességében a minimális energiafelvételű épületek tervezőit folyamatosan kiképezni kell annak érdekében, hogy képesek legyenek saját házat építeni, és könnyebben beszerezhető helyi anyagokat használjanak az alacsony energiafelvételű épületek építésekor.

célja, hogy példát mutasson életképes és fenntartható életmódjában mások számára is. Az ökofalu célja öndefiníciója szerint is, hogy csak annyi energiát, helyet és nyersanyagot használjon fel, amennyi szükséges, hogy elegendő erőforrás maradjon a bolygón minden más ember számára ahhoz, hogy ilyen módon élhessen. Ebből az aspektusból tehát az energiakérdés az ökofalu lakói számára kardinális kérdés. Emiatt is idézhet a szerző más, ugyanezzel a példával foglalkozó korábbi kutatásokat is, amelyek megállapítják: az egyébként középosztályi, jó körülmények között élő lakók a harmadát sem használják az átlagos német energiafogyasztásnak.

*Anitra Nelson (2018): Ecovillages: Sustainability and System Change. In. Small is Necessary. Shared Living on a Shared Planet. Pluto Press.

**Pickerill, Jenny (2012): The Built Ecovillage: Exploring the Processes and Practices of Eco-Housing. In. RCC Perspectives (8) Realizing Utopia: Ecovillage Endeavors and Academic Approaches

***Würfel, Michael (2012): The Ecovillage: A Model for a More Sustainable, Future-Oriented Lifestyle? In. RCC Perspectives (8) Realizing Utopia: Ecovillage Endeavors and Academic Approaches

Forrás: Tóth Szabolcs; Unsplash

Példatár

3.1 A példatár célja

A fejezetben bemutatunk magyarországi és nemzetközi példákat a fenntartható energiatermelés és energiafogyasztás helyi szinten történő megvalósítására. A cél ezzel kettős: egyrészt az inspiráció, vagyis annak bemutatása, hogy a hasonló projektek hazánkban és nemzetközi szinten is sikeresen kerülnek megvalósításra. A másik cél a lehetséges problémák bemutatása, az előnyök és hátrányok számbavétele a tudatos, racionális tervezés elősegítése végett.

♣ A példatárban először hazai, majd nemzetközi energiatermelési és energiafogyasztási jógyakorlatokat mutatunk be. Törekedtünk arra, hogy a példatár érintse a legkülönbözőbb ilyen lehetőségeket. A biomaszsza, a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a geotermikus energia mind-mind olyan erőforrások, amelyekre támaszkodni lehet magyarországi környezetben is, mert az erőforrások természetesen változatos összetételben és helyszínenként változó mennyiségben rendelkezésre állnak.

Fontos szempont annak hangsúlyozása, hogy a lokális energiaközösségek számára a jövőben az erőforrások kombinációja egy rendkívül fontos aspektusát fogja jelenteni az energiatermelésnek. Míg az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk ahhoz, hogy az általunk a háztartásainkban felhasznált energia csak egy-két forrásból származik, a jövőben ez egészen biztosan másképp lesz. Az általunk felhasznált energia a háztartás perspektívájából nézve tulajdonképpen nem haladja meg az egy-két, legfeljebb három forrást: gázzal vagy fával fűtünk, elektromos készülékeinket pedig csak csatlakoztatjuk a 230 Voltos forráshoz. Egyes lakótelepeken, ahol távfűtés áll rendelkezésre, még csak a fűtésre sem kell annyi gondot sem fordítani, hogy a fát

felaprítsuk vagy gondoskodjunk gázkazánunk megfelelő működéséről. Az energiatermelés azonban nemzeti szinten sem áll túl sok alapelemből: szénből és gázból elektromos áramot állítunk elő; a gázt pedig becsatornázzuk a lakossági fogyasztók felé. Ezek körét nukleáris erőmű egészíti ki.

A jövő azonban az olyan, reziliens és számtalan elemből álló energiaforrásoké, amelyeket intelligens rendszerek szerveznek egységbe. A fogyasztók sok energiaforrásra támaszkodnak, termelt energiájukat pedig megosztják egymással. Ily módon mindenki stabil energiaellátásban részesül, a különböző külső természeti és gazdasági hatásoknak kevésbé kitett, kevésbé sérülékeny rendszereket létrehozva. Ehhez tervezés szükséges, kezdve annak megállapításával, hogy az egyes lokalitásokban milyen energiatermelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Az egyes példákat követő fejezetben összegezzük is az egyes energiatermelési és –fogyasztási formákban rejlő lehetőségeket és buktatókat. Reméljük, hogy a fejezet akárcsak jelen kötet maga hozzájárul majd költséghatékony és környezetbarát energiaközösségek létrejöttéhez Magyarország településein.

3.2 Hazai példák

3.2.1 Termálprojekt Veresegyház

A vereshegyházi Termálprojekt egy olyan komplex energetikai fejlesztés, ami egyszerre biztosít alacsonyabb energiafelhasználási költséget a település és intézményei számára, és egyúttal a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. A projekt lényege, hogy termálvíz kutakat fúrtak, és az így nyert meleg (termál)vízzel fűtik az intézményeket.

Veresegyház geotermikus energiáinak hasznosítása (Forrás: Veresegyház ITS)

Források:

 Veresegyház Termálprojekt: https://www.veresegyhaz.hu/termal-projekt;

 Geotermikus gyorsítás Veresegyházon https://docplayer.hu/12329683-Geotermikus-gyorsitas-veresegyhazon.html

 Fabriczius József Általános iskola honlapja: https://www.fabriczius.hu/iskolankrol/koszonto/

 Veresegyház ITS https://www.veresegyhaz.hu/_upload/editor/Onkormanyzat/Tervek_koncepciok_programok/

♣ A geotermikus közműrendszer kialakítása még a rendszerváltás előtt kezdődött, 1987-ben fúrták az első kutat, majd ezt követően folyamatosan bővítették a rendszert, így egyre több intézményt és egyéb felhasználót tud ellátni környezetbarát energiaforrással.

A geotermikus közmű lényege jelen esetben az, hogy a település alatt található termálvíz hőjét hasznosítják fűtési célzattal, így a hálózathoz kapcsolódott fogyasztóknak nincs szüksége gáz vagy elektromos áram felhasználására a fűtéshez. A kilencvenes évektől kezdődően egyre több közintézmény kapcsolódott a termálvíz hálózathoz, például a település iskolái, a művelődési ház és az uszoda is. 1992-ben megnyitott a termálfürdő is a településen, magát a vizet pedig 2008ban nyilvánították gyógyvíznek.

A következő nagy lépést az jelentette a Termálprojekt során, hogy 2007-ben beüzemeltek egy úgynevezett visszasajtoló kutat. Ennek a berendezésnek az a szerepe a folyamatban, hogy a kitermelt és „felhasznált” termálvizet visszajuttatja a felszín alá abba a rétegben, ahonnan a vizet korábban kitermelték. A visszatáplálásnak két fontos célja van, egyrészt így a vízkészlet tovább marad elérhető, hiszen a felhasznált víz jelen-

tős része visszajut eredeti helyére, a másik fontos funkciója, hogy a visszasajtolással növelhető a termálvíz rétegeiben a víznyomás, így kisebb energiabefektetéssel lehet a termálkutakat üzemeltetni, mivel a vízkészlet csökkenésével a víznyomás is csökken, így az idő előrehaladtával egyre nagyobb energiát igényel a víz felszínre hozatala, de a visszasajtoló kút segítségével megőrizhető a víznyomás.

A visszasajtoló kút üzembe helyezése után újabb közintézmények csatlakozhattak a rendszerre, 2011-ben pedig újabb termál kutat fúrtak, és a bővítésnek köszönhetően negyvenöt nagy fogyasztó is felhasználójává válhatott a környezetbarát energiaforrásnak.

A településvezetők 2015-ös számítása szerint a városnak és a termálvízfelhasználóknak évente 2,2 millió köbméter gázt nem kell megvásárolniuk (és elégetniük). A projekt 2015-ös zárásakor Veresegyháza büszkélkedhetett az ország legnagyobb települési, geotermikus hálózatával. Járulékos előny, hogy mivel a vezetékek a talajfelszín közelében futnak, amik behálózzák a település utcáinak egy részét, a járdák is „fűtöttek”, így télen nem kell jegesedéstől tartaniuk, mivel a már felhasznált termálvíz csövei szigeteletlenek.

♣ A Termálprojekt révén a település nagy lépést tett a környezetbarát és fenntartható energiafelhasználás területén, de számos egyéb előnye is van a programnak. Egyrészt a közintézmények geotermikus energiával való ellátásával az épületek üzemeltetési költségeit jelentősen lehet csökkenteni, hiszen például egy iskolaépületet fűtése jelentős költségekkel bír, de a termálvíz hőjének felhasználásával ez a költség jelentősen csökkenthető.

A nagy fogyasztók (pl. üzemek, ipari létesítmények) hálózatra kapcsolása szintén jelentős előnyökkel bír, a fogyasztók és a település számára. Egyrészt, kisebb lesz a károsanyag kibocsátás, ez a településen élőknek és a környezetnek is jót tesz. Másrészt az alacsonyabb rezsiköltséggel üzemeltethető telephely vonzó lehet a különféle vállalatok számára, így Veresegyház előnnyel indulhat a betelepülő cégekért folytatott versenyben, ez magasabb adóbevételeket és új munkahelyeket teremthet. Veresegyház népszerű agglomerációs település a Budapestről kiköltözők körében. A város lélekszáma a rendszerváltáskori lakosságszámhoz képest megháromszorozódott, míg 1990-ben nagyjából nyolcezer fő élt Veresegyházon, addig 2014-ben már csaknem tizennyolcezren éltek itt, ez igen jelentős vál-

tozás egy település életében, s az infrastruktúra nem is mindig követi a lakosságszám növekedést, viszont a település folyamatosan fejlesztette a termálvíz hálózatot, így a növekvő lakosságszám ellenére is tudtak még csatlakozási lehetőséget biztosítani a lakossági fogyasztóknak, ami szintén egy környezetbarát lépés, hiszen így számos családi ház fűtéséhez nem kell foszszilis energiahordozót felhasználni. A lélekszám változást és a gazdasági fejlődést egyszerre mutatja jól, hogy a településen új iskola épült, pontosabban új épületegyüttest adtak át 2000-ben a Mézesvölgyi iskolát/épületet. Az épület fűtésére szintén a termálvízhálózat gondoskodik.

A termálfürdő megnyitásával a település vonz ereje és a gazdasági helyzete szintén növekedett, egyrészt a termálfürdő egész éves vendégforgalmat tud biztosítani, hiszen télen-nyáron üzemeltethető létesítményről van szó, és egyéb kapcsolt szolgáltatások nyújtásával széleskörű vendégkör vonzható be a településre, akik az itt tartózkodásuk alatt nyilván a helyi étteremben, üzletekben és szolgáltatóknál fognak fogyasztani. Ez növeli a település turizmusból befolyó adóbevételeit és munkahelyeket is teremthet.

3.2.2 Biomassza fűtőmű Pornóapáti

Pornóapátiban egy biomassza fűtőmű létesítésével és üzembehelyezésével váltottak a fosszilis energiahordozókról a megújuló, helyben elérhető energiaforrásra. Egyébként ez Magyarország első községi/közösségi biomassza fűtőműve, ami a valamivel több, mint 400 lakosú falut ellátja (táv)fűtéssel és használati melegvízzel.

Illusztráció. Forrás: Balla-Schottner Bence; Unsplash

Források:

 Okos Város Példatár – Lechner Tudásközpont: http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu/peldatar/pornoapati-biomassza-futomu

 Pornóapáti Vagyonhasznosító Kft.: http://www.pornoapatitavho.hu/

 Biosolar.hu – a Pornóapáti Biomassza falufűtőmű: http://biosolar.hu/stuff/uploads/falufutomu_120119.pdf

♣ A fűtőművet hosszas tervezés és kísérletezés után helyezték üzembe az osztrák határhoz közeli településen egy, az önkormányzat tulajdonában álló, addig kihasználatlan területen. A földrajzi elhelyezkedés azért is lényeges, mert a település vezetése osztrák mintát vett alapul a fejlesztés megvalósításához, és a kivitelezés is egy határon átnyúló pályázat segítségével jöhetett létre. A projekthez a „Magyarország-Ausztria Phare CBC program, Határon átnyúló környezeti infrastruktúra fejlesztése” pályázaton nyertek el százmilliós

♣ A fűtőmű egy 1,1 megawatt teljesítményű biomassza alapú fűtőmű, amely két darab 600 kW-os kazánnal rendelkezik, amelyek maximum 95 °C fokos melegvizet képesek előállítani, illetve rendelkezik még egy 10 köbméteres hőtároló puffertartállyal is. A biomassza fűtőmű működési elve hasonló a hagyományos erőművekhez képest, a különbség annyi, hogy míg a hagyományos erőművek fosszilis energiahordozókat égetnek el, pl. szenet vagy gázt, addig a biomassza erőműben megújuló energiaforrások szolgáltatják a hőfejlesztés alapját. A biomassza erőműben például alacsonyabb rendű faanyagot is el tudnak égetni, amelyeket a fafeldolgozóipar vagy az erdőgazdálkodás már nem tud hasznosítani, de biomassza származik a mezőgazdasási termelésből is. Az erdőgazdálkodás során jelentős mennyiségű fa melléktermék keletkezik, amiket más módon felhasználni nem tudnak, de biomasszaként még hasznosítható. Illetve ezenkívül lehet telepíteni kifejezetten energetikai célú ültetvényt

nagyságrendű támogatást 2003-ban. A Phare program egy olyan uniós pályázati rendszer volt, ami az ezredforduló környékén nyújtott pénzügyi segítséget a legkülönbözőbb projektek számára, a bűnüldözéstől a mezőgazdaságig a Kelet-európai országokban, a (leendő) uniós tagállamokban, ezzel is segítve az országok és az Európai Unió egymáshoz való közeledését.

A fűtőmű elkészüléséhez nagyban hozzájárult a településen élők támogató hozzáállása és segítsége is.

is, például energiafűzt. Az alapanyag esetében fontos kitétel, hogy csak „bio” fa felhasználása lehetséges, vegyszert tartalmazó anyag nem kerülhet a fűtőműbe. Jelen esetben a fűtőanyagot a környékbeli fafeldolgozó üzem mellékterméke nyújtja, illetve környékbeli erdőgazdálkodási tevékenységből származik, az ipari felhasználásra alkalmatlan fák jelentenek még fűtőanyagot. A felhasználni tervezett, éves fűtőanyag mennyisége 1220 tonna. A projekt részeként épült egy 400 + 120 köbméter kapacitású fűtőanyag tárolóhelyiség is. A fűtési rendszer része az a hőszigetelt távhővezeték rendszer is, ami az erőműtől a felhasználókig eljuttatja a melegvizet, a gerinchálózat hossza 2400 méter, míg a bekötővezetékek hossza 1500 méter. A rendszerben keringetett víz mennyisége összesen 32,5 köbméter. A fűtőmű üzembehelyezésekor 86 lakossági és 11 közületi fogyasztó csatlakozott rá a rendszerre. Az erőmű üzemeltetési rendszere automata üzemű, távolról felügyelhető és vezérelhető.

♣ Az erőmű üzembehelyezése számos előnnyel jár a település számára, egyrészt bizonyos szintű energiafüggetlenséget jelent a felhasználók számára, hiszen az erőmű és a hálózat „saját”, és a fűtőanyagot is a helyben elérhető, megújuló anyag jelenti. A biomassza égetésével a környezetszennyezés is jelentősen csökken a fosszilis energiahordozók felhasználásához képest, illetve helyi szinten tekintve az addigi éves 116 tonna salakanyag keletkezése helyett 22 tonna fahamu keletkezik, amit a természetben el lehet helyezni.

A helyi erőmű gazdasági és társadalmi előnyöket is jelent. Egyrészt például az erőmű üzemeltetése és ellátása munkahelyet teremthet, egyrészt maga az erőmű is lehet „munkáltató”, másrészt a fűtőanyag előállítása, szállítása is munkalehetőséget teremt a helyben élőknek. Gazdasági előnyt jelent még települési szinten az is, hogy így a fűtési költség is helyben marad, hiszen az erőmű és a hálózat saját, illetve a fűtőanyag is helyből származik, és ezek a költségek a helyi vállalkozók

bevételét jelentik, ezzel javítva a gazdasági helyzetüket, ami további fejlesztéseket és munkahelyeket jelenthet. Közösségi (társadalmi) előnye a helyi fűtőműnek, hogy a helyben élők sajátjuknak érezhetik az erőművet, ami egyrészt a karbantartását és a környezetének rendben tartását segítheti elő, illetve összetartó ereje is lehet, hiszen együtt érték el, hogy az erőmű felépüljön és üzemeljen.

A biomassza fűtőmű üzembehelyezésével a pornóapáti lakosok olyan fejlesztést hajtottak végre, ami hosszú távon garantálhatja a helyben élők környezetbarát és fenntartható módon előállítható fűtését és meleg vizét, viszonylagos autonómiát élvezve az országos rendszertől. Ezenfelül közösségépítő hatása is lehet, hiszen együtt hoztak létre és tartanak karban egy jól működő rendszert, ráadásul úttöröként az országban. A pornóapáti fűtőmű jó példaként szolgálhat más olyan települések számára is, akik fenntartható módon szeretnének energetikai rendszert üzemeltetni.

3.2.3 Geotermikus fűtési rendszer Tamási

Tamási városa Tolna megyében található, gazdag termálvízkészlettel rendelkezik, amely a település alatt található, így adta magát a lehetőség, hogy a város a termálvizet és annak hőjét felhasználva lépjen a fenntartható fejlődés útjára. A termálvízre alapozva fejlesztették a turizmust, egy teljeskörű fürdőfelújítási és szolgáltatásbővítési projektben, illetve létrehozták a geotermikus városfűtési rendszert is. Illetve a környezetvédelem és a fenntartható működés jegyében egy biomassza fűtőművet is üzembe helyeztek a településen 2018-ban, amellyel szintén a városi intézmények épületeinek fűtését oldották meg.

Forrás: termalonline.hu

Források:

 Geotermikus közmű:: https://www.tamasi.hu/fejlesztesek/elnyert-palyazatok/energetika-es-kornyezetvedelem/geotermikus-kozmurendszer

 Biomassza fűtőmű: https://www.tamasi.hu/fejlesztesek/elnyert-palyazatok/energetika-es-kornyezetvedelem/biomassza-futomu

 Tamási fürdő honlapja: https://tamasifurdo.com/

♣ A tamási városvezetés 2014-ben kezdett nagyszabású energetikai fejlesztésbe, amikor is európai uniós pályázati források segítségével elkezdte kivitelezni a város alatt található termálvízkészletre alapozott geotermikus fűtőművét. A beruházást az önkormányzat már régóta szerette volna eszközölni, végül 2014-ben sikerült forrást találnia rá. A projekt részeként termálvízkutat fúrtak, amely 1000 méter mélyről hozza fel a vizet, és egy 4,7 kilométeres hőszigetelt csövekből álló hálózaton juttatják el a hőközpontokhoz, a felhasználókhoz. A fenntarthatóság jegyében a felhasznált meleg víz visszajuttatásáról is gondoskodtak egy visszasajtoló kút segítségével, ami pedig 750 méter mélységbe juttatja vissza a vizet, gondos távolságra a forrás kúttól, így a lehűlt víz nem zavar be a fűtési rend-

szerbe, visszajutás után pedig elvegyül a rétegben található termálvízzel, tehát megvalósul a körforgásos vízgazdálkodás. A termálvíz felhasználásával a város jelentős gázmennyiség felhasználását tudja megspórolni, az éves szinten megtakarított gázenergia majdnem 16 000 gigajoule, és évente 575 tonna üvegházhatású gáz nem kerül a légkörbe a termálfűtésnek köszönhetően. A hálózatra kapcsolt felhasználók között van például a városi iskolák épületei, a rendőrség, a művelődési központ, az önkormányzat épülete és még számos más intézmény is. Az épületekben található hőközpontok működését úgy kalibrálták be, hogy a lehető legnagyobb arányban a geotermikus energiát használja fel, és csak szükség esetén működtesse a gázkazánokat.

♣ Tamásiban egy másik környezetbarát energetikai beruházást is eszközöltek, 2018-ban szintén egy európai uniós fejlesztési program keretein belül. Ekkor létesítettek ugyanis egy biomassza alapú erőművet a településen. A biomassza fűtőmű hasonló elven működik a hagyományos erőművekhez képest, azzal a különbséggel, hogy például nem gáz elégetésével történik a hőfejlesztés, hanem az úgynevezett biomassza kerül az égéstérbe. A biomassza jellemzően erdőgazdálkodásból és a faiparból származó faapríték, vagy mezőgazdasági melléktermék, amit máshol felhasználni már nem tudnak. Ilyen fűtési alapanyag szinte korlátlanul hozzáférhető, és az elégetése is jóval környezetbarátabb, mint mondjuk egy szénerőmű működése. Az

erőmű névleges teljesítménye 1,3 MW, és a geotermikus fűtőművel kiegészítve szinte százszázalékos a fűtési biztonság, még a téli csúcsidőszakban is a hálózatra kapcsolt intézményeknél. Az energetikai rendszereken túl a város a turizmus fejlesztésével is előrébb szeretett volna lépni, így 2017-ben a népszerű fürdő és gyógyfürdő teljeskörű felújításon esett át, illetve a szolgáltatásokat is bővítették. Tolna megye legnagyobb termálfürdőjében a meglévő medencék mellé egy új, háromezer négyzetméteres fürdőépületet hoztak létre, amelyben élményfürdő, szaunavilág és gyógyászati kezelések is helyet kaptak, valamint a teljes épületet akadálymentesítették, beleértve a medencék megközelítését is.

♣ A geotermikus fűtési rendszerrel és a biomassza fűtőművel Tamási nagy lépést tett az önfenntartó és környezettudatos energiafelhasználás területén. Lévén, hogy mindkét hálózat az önkormányzat saját tulajdonában és kezelésében van, bizonyos szintű autonómiát élveznek az nagy energiaipari rendszerektől, hiszen a hálózat és a fűtőanyag is helyben elérhető, kisebb a kitettségük az energiahordozók árváltozásainak. Jelentős költségmegtakarítás érhető el az önkormányzati épületek üzemeltetésében, és a beruházott összeg is megtérül hosszú távon. Az önkormányzat számításai szerint az elsődleges energiaforrás felhasználása mintegy 24%-kal csökkenhető a megújuló energián alapuló rendszereknek köszönhetően. Ezen kívül, a rendszer

környezetbarát is, hiszen helyben elérhető, lényegében korlátlanul felhasználható anyagokra épül, a fűtőanyagot nem kell utaztatni, a termálvíz körforgásos használatával hosszú évekre megoldott a városi intézmények fűtése, míg a biomassza alapját szolgáltató növényi- és famaradványok is rendelkezésre állnak. A városi fürdő fejlesztésével szintén a település érdekét szolgálták, hiszen a már így is kedvelt fürdőhely még szélesebb réteget tud bevonzani, ami egyrészt a fürdőnek is többletbevételt jelent, de a városi vendéglátóhelyek, szállásadók és egyéb szolgáltatók is növekvő forgalomra számítanak, ami a városnak és a vállalkozásoknak is többletbevételt jelent, illetve munkahelyeket teremthet.

3.2.4 Napelempark Nagypáli

Nagypáli községben nagy volumenű beruházásokat hajtottak végre az energetika területén, hogy a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrásokra helyezzék a hangsúlyt. Többek között napelempark, faapríték fűtés és faelgázosító üzem is létesült. Az energetikai korszerűsítéssel párhuzamosan, a falu hagyományos értékeire épülő turisztikai fejlesztésekbe is belekezdtek, ami egyszerre épül a település adottságaira, és a fenntartható működési modellre is.

Forrás: fenntarthatoepites.hu

Források:

 Nagypáli község weboldala: http://nagypali.hu/tudasbazis; http://nagypali.hu/nagypali-intezmenyek

 Okos Város Példatár - Lechner Tudásközpont, Nagypáli a környezettudatos falu: http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu/peldatar

 Magyar csoda Zalából, a megfiatalodott ökofalu (interjú a polgármesterrel): https://climenews.com/magyar-csoda-zalabol-nagypali-megfiatalodottokofalu

♣ Ez a hosszútávú projekt 1997-ben indult a településen, amikor is felismerték, hogy a megújuló energiaforrásokra való áttérés nem pusztán csak a környezet kíméli, hanem hosszútávon költségcsökkentési okokból is megéri váltani. Az 1996-ban meghirdetett Zöld út program egyszerre kívánta Nagypáli hagyományait megőrizni, ugyanakkor, felismerve az ökoszemlélet előnyeit, fenntartható, modern elemekre épít. Az energetikai rendszerek megújításának alapját a napelemparkok jelentik, melyekkel számos közintézményt felszereltek, így a környezeti terhelés és az energiaköltségek is a töredékükre estek.

Például az önkormányzati hivatal épületére egy 140 négyzetméter területű napelemes rendszert telepítettek és egy faelgázosító kazánt is beszereztek. A faelgázosító kazán előnye, hogy hosszabb égési idővel rendelkezik a hagyományos, vegyestüzelésű kazánokhoz képest (azonos fűtőanyag mennyiségből), illetve jelentősen kevesebb salakanyag keletkezik a tökéletesebb égésnek köszönhetően, ez jelentős költségmegtakarítást eredményez a település számára. A településen 2011-ben létrehoztak egy logisztikai központot, ami funkcióját tekintve inkább egy irodaház, ami helyszínként szolgálhat különféle vállalkozások számára irodai támogató/szervező helyszínként. Az épületet szintén felszerelték napelemes rendszerrel, valamint

hőszivattyús fűtési rendszert is beépítettek, illetve bevezették a szürkevíz felhasználását is.

Nagypáliban létrehoztak egy helyi termék bemutatóhelyet is, ami szintén a fenntartható működés és gazdálkodás egyik fontos eleme lehet. Itt a helyi termelők tudják bemutatni és értékesíteni termékeiket, ez egyrészt azért előnyös, mert így a helyi gazdálkodók piacra jutását segítik, ők tudnak megerősödni, ugyanakkor a helyben készült termékek ökolábnyoma is alacsonyabb, ha azt vesszük alapul, hogy a termékeket nem kell utaztatni. Illetve feltételezhetjük, hogy a helyi kistermelők termelési módja is környezetbarát. A település tagja RURENER szervezetnek, amely egy európai szervezet, aminek tagjai európai kisközösségek és vidéki települések, és céljuk a klímaváltozás elleni küzdelem, a tudatos energiafelhasználás népszerűsítése, illetve a bevált jógyakorlatok begyűjtése és a tudásmegosztása. A településen létrehoztak egy ún. Innovációs Ökocentrumot is, ahol alapvetően megújuló energiával foglalkozó vállalkozások működhetnek, de rendezvényhelyszínként is funkcionál, így releváns foglalkozások és konferenciák számára is helyet biztosít. Az ökocentrumba és a településre számos európai országból érkeztek már más település képviselői vagy szakmai szervezetek munkatársai, például Ausztriából vagy Franciaországból is, hogy a nagypáli ökoprogramot megismerhessék.

♣ A fenntartható módon, a település jellegzetességeit és hagyományait figyelembe vevő fejlesztési stratégia hosszútávon biztosíthatja a település versenyképességét és a helyben élők életkörülményeinek a javítását. Egyrészt, a megújuló energiára alapozott energetikai rendszer fenntartható módon biztosítja a lakók és munkavállalók komfortos lakó- és munkakörülményeit, bizonyos szintű autonómiát nyújtva az országos energiahálózattól, illetve a „helyben megtermelt” napenergia által biztosított alacsonyabb energiaköltségek megtérítik a beruházás költségeit is.

A község adottságaira alapozott turisztikai fejlesztések szintén egy fenntartható gazdasági és társadalmi modell lehet, hiszen az a helyi lakók által nyújtani tudott szolgáltatásokat és látnivalókat jelentik, nem pedig a vélt vagy valós „nagyüzemi” turisztikai igények felől közelítik meg a szolgáltatások kínálatát. Így, ezzel a modellel mindkét fél nyerhet, mivel az idelátogatók megismerhetik a település és környékének a hagyományait, termékeit, s az itt tevékenykedő vendégfoga-

dók, termelők és vállalkozók pedig kapacitásuk és saját és környezetük teherbíró képességét figyelembe véve tehetnek szert a turizmusból származó bevételre. A helyi terméket bemutató hely szintén hasonló okok mentén tud hasznos intézménye lenni a fejlődésnek, mert a helyi termelők számukra optimális kínálattal és mennyiségben tudnak megjelenni a vásárlóközönség előtt, akik pedig ízelítőt kaphatnak Nagypáli különlegességeiből. Illetve ez a helyszín még abból a szempontból is hasznossá válhat, hogy a termelők egymással is tudnak találkozni, ismerkedni, ami kedvező lehet a tudás megosztás és további együttműködések szempontjából.

A település részvétele nemzetközi szervezet(ek)ben szintén előremutató kezdeményezés, hiszen az idelátogató más településeket vagy szervezeteket képviselő emberek új tudást és nézőpontokat hozhatnak Nagypáli és intézményeinek működésébe, valamint további együttműködések és projektnek indulhatnak útjukra nemzetközi, de mégis helyi környezetben.

3.2.5 Geotermikus fűtés, napelemes rendszer, Gárdony

Gárdony városában 2010-ben kezdtek bele egy környezetbarát fejlesztésbe, egy nyertes Európai Uniós pályázatnak köszönhetően a település alatt található termálvízre alapuló geotermikus fűtési rendszert tudtak kialakítani. A termálvíz hálózathoz számos közintézmény és társasház csatlakozott. Ezen felül 2014 óta egy napelemes rendszert is a villamosenergiatermelés szolgálatába állítottak.

Illusztráció. Forrás: Derek Story; Unsplash

Források:

 Gárdony városban megvalósuló geotermikus és fotovoltaikus fejlesztések TOP FE LAKOSSÁGI FÓRUM – prezentáció: https://docplayer.hu/220259925Gardony-varosban-megvalosulo-geotermikus-es-fotovoltaikus-fejlesztesek-top-fe-lakossagi-forum.html

 Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: https://www.agarditermal.hu/geotermikus-futes/

 Saját energiával élik túl a telet – FeOl, 2022.09.20. https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2022/09/sajat-energiaval-elik-tul-a-telet

♣ A 2010-ben átadott fejlesztési projekt során kiépítettek egy geotermikus városfűtési és melegvíz szolgáltató rendszert. A 2008-ban megkezdett építkezést végül 2010-ben ért véget, ekkor több közintézmény, például az agárdi és a gárdonyi iskola, a Polgármesteri Hivatal és az idősek otthona is rá tudott csatlakozni a rendszerre, de rajtuk kívül számos lakóépület és az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő fűtését is a termálvíz biztosítja.

A termálvizes fűtési rendszer +3 celsius fokig tudja biztosítani a csatlakozott épületek fűtését, ezen hőmérséklet alatt gázkazánokra van szükség a hőtermeléshez. A termálvízkút mellett úgynevezett visszasajtoló kutat is fúrtak, ami gondoskodik a már felhasznált víz visszajuttatásáról a termálvízbázisba a vízadó rétegbe. A számítások szerint a kihűlt termálvíz nem hűti le jelentősen a rétegben található vizet, így hatása minimális. 2014-ben további, a fenntarthatóságot és alacsonyabb energiaköltségeket szolgáló fejlesztéseket hajtottak végre, számos intézmény épületének tetejére telepítettek napelem rendszert, ez részben kiváltja a hagyományos módon vásárolt villamosenergiát. 2018ban tovább folytatódtak a környezetbarát beruházások, szintén európai uniós fejlesztési forrásoknak is köszönhetően. Az újonnan eszközölt fejlesztéseket végül 2021-ben tudták használatba venni, a projekt keretében egy újabb 1150 méter mély termálvízkutat

fúrtak, bővítették a meglévő hálózatot is és további alközpontokat létesítettek, valamint nyolc közintézmény épületét tudták fotovoltaikus energiatermelő rendszerrel felszerelni.

Az épületeket egy mérlegelési folyamat végén választották ki, amelynek során megvizsgálták az épületek fogyasztási adatait, majd az így „tovább jutott” épületeket még egyszer összehasonlították, felmérték az állapotukat, ezután határoztak arról, hogy mely épületeket szerelik fel. A termálvízhálózat fejlesztésének köszönhetően újabb fogyasztók tudnak környezetbarát módon fűtéshez jutni, például a gárdonyi óvoda, a Csuka Csarnok (ami az iskola tornaterme), a családsegítő szolgálat épülete és a Nemzedékek Háza is. Az újonnan csatlakozó intézmények esetén a geotermikus fűtés a hagyományos fűtési rendszer ötven százalékát tudja kiváltani, míg a Csuka Csarnok esetében ez a szám nyolcvan százalék.

A százmilliós nagyságrendű költségvetéssel rendelkező projekt során napelemeket is telepítettek, például a Polgármesteri Hivatal épületére, a Közösségi Házra egy galériára és számos gyermekintézményre is. A telepített fotovoltaikus rendszer az esetek nagy részében kilencven százalék feletti arányban tudja kiváltani a hagyományos módon beszerzett villamos energiát.

♣ A geotermikus fűtésre való áttérés nagy lépést jelent a település számára a fenntartható gazdálkodás és életvitel felé. A termálvíz helyben elérhető, kvázi ingyenes energiaforrást jelent, ezáltal jelentősen csökkenthető a közintézmények energiafelhasználásnak költsége, még ha nem is valósul meg a százszázalékos kiváltás. A saját termálvíznek és hálózatnak köszönhetően a város viszonylagos autonóm rendszerként működhet az energiafelhasználás tekintetében, a helyben elérhető meleg víz biztosítja az intézmények és kapcsolódott egyéb fogyasztók állandó fűtéssel való ellátottságát.

A lakóépületek hálózatra kapcsolásával a helyben élők energiaköltségei is csökkenthetőek, így ők is anyagi előnyhöz jutnak. A napelemes rendszerek üzembehelyezése szintén hasonló okokból jelent előrelépést a városnak, a kiváltott villamosenergiát sem megvenni, sem előállítani nem kell hagyományos erőműben, így a fenntartási költség és a környezet terhelése is csökkenthető. A fejlesztéseknek még egy, nem közvetlen előnye is lehet, méghozzá a helyben élők, főleg a gye-

rekek edukálása a környezetbarát energiaforrások irányába. Mivel az óvodák és iskolák épületei is fel lettek szerelve napelemekkel vagy geotermikus fűtéssel, így első kézből szemlélhetik ők is, hogy miként lehet fenntartható módon energiagazdálkodást végezni, nyilván az életkoruknak megfelelő tálalásban.

A termálfürdő fejlesztésével szintén előre lépett a település, hiszen egy gyógyfürdőhely egész évben vonzza a turistákat és a környéken élőket is, így állandó bevétellel számolhatnak a településen működő vendéglátóhelyek, üzletek és egyéb szolgáltatók. A gyógyfürdő kiegészítése élménymedencékkel és családbarát szolgáltatásokkal gondoskodik arról, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére való programot a fürdő területén.

Gárdony népszerű turisztikai célpont, az ország egész területéről érkeznek ide látogatók, hiszen a Velenceitó partján fekszik, ha az önkormányzat hatékonyan tudja ötvözni a fenntartható fejlődést és a turisztikai igények kiszolgálását, akkor hosszútávú fejlődés állhat Gárdony városa előtt.

3.2.6 Depóniagáz-hasznosító kiserőmű, Debrecen

Debrecenben 2010-ben helyezték üzembe az első depóniagáz hasznosító kiserőművet, majd ezt követően 2017-ben is létesített egyet az elsőt is üzemeltető cég a város korábban bezárt (lezárt) hulladéktárolójának területén. A kiserőmű környezetbarát módon fejleszt villamosenergiát és hőt a fogyasztók számára. Az országban már huszonhárom helyszínen üzemel hasonló létesítmény Zalaegerszegtől Nyíregyházáig szerte az országban. A két legnagyobb ilyen típusú erőmű a pusztazámori hulladéklerakónál, illetve Gyálon üzemel, ezek teljesítménye meghaladja a két megawattot.

Illusztráció. Forrás: Bakhrom Tursonov; Unsplash

Források:

 Új erőmű Debrecenben – dehir.hu, 2017.09.19.: https://www.dehir.hu/galeria/uj-eromu-debrecenben

 Depóniagázas erőmű Debrecenben – Magyar Idők, 2017.08.11.: https://www.magyaridok.hu/gazdasag/deponiagazas-eromu-debrecenben-2067904/

 A beruházó cég honlapja: https://alteo.hu/eromuvek/megujulo-gaz/debreceni-deponiagaz-hasznosito-kiseromu-i-ii/

 Debreceni kommunális-hulladéklerakó depónia gáz projekt- Projekt terv: https://docplayer.hu/3549026-Debreceni-kommunalis-hulladeklerako-deponiagaz-projekt.html

♣ A depóniagáz-hasznosító erőművek lényegében a kommunális hulladéklerakóban keletkező gázokat hasznosítják energiatermelésre. Debrecenben két ilyen erőmű üzemel, mind a kettő a Debreceni Regionális Hulladéklerakó területén található, a Cívis I. és a Cívis II. A hulladéklerakót 1978 és 1996 között használták. A depóniának azt a területet nevezik, ahol az összegyűjtött hulladékot elhelyezik, tulajdonképpen ez a szeméttároló tér. A tárolás során gázok is keletkeznek a hulladékokból, például metán, amelyek rendkívül környezetszennyezőek és magas üvegházhatásúak. Viszont a depóniagáz-hasznosító erőművek segítségével nagy hatékonysággal és környezetkímélő módon lehet áramot és hőt termelni, a keletkező gázok összegyűjtésével és elégetésével.

Az első erőművet 2010-ben üzemelték be, majd az évek sorén megszerzett tudás és begyűjtött tapasztalatok alapján ugyanez a cég 2017-ben beindította a második ilyen erőművét is, ezen felül még Nyíregyházán is üzemeltetnek egy hasonló kiserőművi rendszert. Az erőmű motorja, vagyis az a modul, ahol az energiatermelés folyik, egy konténerben helyezkedik el, így relatíve kis helyet foglal a létesítmény. Az új erőmű 499 kilowattos névleges teljesítménnyel termeli az elektromos áramot és hőt, míg az első debreceni erőmű 625 kW villamos- és 650 kW hőkapacitással rendelkezik. Az erőművi rendszer része a keletkező gázok összegyűjtését szolgáló vezetékhálózat, a rendszerhez kapcsolódó fáklyák, amelyek segítségével a gázokat semlegesítik/elégetik. A második debreceni erőműben

négy ilyen fáklya található. A 2017-ben átadott biogáz erőmű évente tizenötezer tonna széndioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt tud semlegesíteni, és nagy mértékben hozzájárul a környék levegőminőségének a javulásához. Míg a korábban átadott, nagyobb teljesítményű társa az átadás évében, 2010-ben mintegy harminchárom ezer tonna szén-dioxid kibocsátás megspórolásával járult hozzá a tisztább környezethez.

Az újonnan telepített üzem várható tíz-tizenöt évig tud majd környezetbarát módon energiát termelni. A hulladéklerakó, és így az erőmű is közel található a város déli részén létesített ipari zónához, ez az elhelyezkedés segíthet az ipari fogyasztók környezetbarát energiával való ellátásában. A megtermelt villamosenergiát az erőművet üzemeltető cég az úgy nevezett KÁT rendszerben, előre meghatározott áron értékesíti a MAVIR számára. A KÁT jelentése a Kötelező Átvételi Tarifa, vagyis az a díj, amit az áramszolgáltató fizet a megújuló energiatermelésből keletkező áramért az előállítónak, jelen esetben az erőműnek. De más szereplők is igénybe vehetik a rendszert, amennyiben például a napelemes rendszerben termelt villamosenergiát táplálnák vissza a hálózatba. Bár az erőmű egy magánvállalkozás beruházása, a fejlesztést Debrecen városával együttműködve hajtották végre, mivel a város számára is fontos kérdés a környezetvédelem. Ezzel összefüggésben az alpolgármester a 2017-es átadáson elmondta, hogy tíz darab új elektromosautó töltőállomást is üzembe helyeznek a városban.

♣ A debreceni depóniagáz-hasznosító erőművek üzembehelyezése számos előnnyel bír a környéken élőknek és a helyi vállalatoknak, valamint elősegíti a környezetvédelmét is.

Egyrészt, a hulladéklerakóban keletkező, nagy mértékben környezetszennyező gázokat elégeti és hatástalanítja, így azok nem juthatnak ki a környezetbe, és nem fokozzák tovább az üvegházhatást. A helyben élőknek jelentősen javul a levegő minősége, a gázok begyűjtésének köszönhetően. Az energiatermelés szempontjából is előremutató kezdeményezés a hulladékgázok hasznosítása, mivel így nincs szükség fosszilis energiahordozókra az áramtermeléshez, hanem megújuló forrásból lehet előállítani. Az elektromosautó töltőállo-

más telepítése is a fenntarthatóságot szolgálja, hiszen segíti az elektromos meghajtású járművek elterjedését. Mivel egyelőre az elektromosautók töltéséhez több időre van szükség, mint a belsőégésű motorral szerelt járművekéhez, illetve a töltőhálózat is szűkebb, mint a benzinkutaké, ezért az akkumulátoros autókkal való közlekedés több tervezést igényel.

Viszont az újabb töltők telepítésével egyszerűbbé válhat ez a fajta közlekedés is. És a töltőállomások telepítése egyéb előnyökkel is járhat a helyben élők számára, mégpedig azzal, hogy töltőoszlopokat felkereső autósok a töltés ideje alatt felkereshetik a helyi éttermeket, üzleteket amíg várakoznak, ez plusz bevételt jelenthet a helyi vállalkozások számára.

3.2.7 Passzívépület Budapesten: Meséskert Óvoda

A XIII. kerületben felépült Meséskert Óvoda épülete egy úgynevezett

paszszívházként épült fel. A fejlesztés (egyik) lényeges tulajdonsága, hogy az épület nem vagy kisebb mértékben igényel külső energiaforrást a működéséhez, hanem saját forrásból tudja biztosítani azt. Az energetikai szempontokon túl, a gyerekek számára megfelelő, modern és egészséges környezet kialakítása volt a tervezők másik fő célkitűzése. Ezen szempontok mentén épült újjá a Meséskert Óvoda, ami kívülről és belülről is modern intézmény képét nyújtja.

Forrás: archikon.hu

Források:

 A tervező honlapja: https://archikon.hu/projects/19

 Az építésben résztvevők honlapjai: https://energiaterv.hu/portfolio/meseskert-passziv-ovoda/ ///// https://baumit.hu/blog/referenciak/a-legmesesebbpasszivhaz-a-meseskert-tagovoda; https://baumit.hu/referenciak/meseskert-ovoda?category=3&country=12 ///// http://www.kitervezte.hu/epuletek/ oktatas/meseskert-tagovoda-budapest

♣ A Meséskert óvoda épülete az első olyan gyermek ellátásnak otthont adó intézmény, amely passzívház minősítéssel rendelkezik, egyben ez Magyarország legnagyobb passzívházként számontartott közintézménye. Az épület helyén korábban is ugyanez az intézmény foglalt helyet, ám az épületet 2016-ban a régi óvoda épület helyére egy nagyobb kapacitással rendelkező épületet létesítettek. Korábban nyolc óvodai csoport elhelyezése volt biztosított, az új épületben már kétszer ennyi csoport számára épültek termek. Az épület tetejét is hasznosították, így ott „kert” épült a gyermekek számára, illetve a kialakítása nyomán az épület természetes fénnyel való ellátottságában is szerepet játszik, úgynevezett fénykutak segítségével. Az intézmény egyik különlegessége, hogy a gyermekek védelmét pollenszűrő és elektroszmog elleni árnyékolás is szolgálja.

Az energiahatékonyságot számos korszerű építészeti és épületgépészeti megoldás szolgálja. Az épület hűtéséről levegő-víz hőszivattyú gondoskodik, míg a

fűtést a már meglévő távfűtési rendszer szolgáltatja, fal- és felületfűtéssel. Az alacsony fűtési költség és hatékonyság egyik lényeges alapeleme az épület szigetelése, ami jelen esetben egy 25 centiméteres polisztirol szigetelőburkolatot jelent.

Az épületben állandó jelleggel üzemel egy levegő keringető rendszer, amely egyrészt friss levegővel látja el a gyerekeket és a benn tartózkodókat, másrészt minimalizálja a páralecsapódás és a penészedés veszélyét, ezáltal biztosítva egészségesebb körülményeket és az épület megóvását is. A levegő keringetésnek köszönhetően az épületben nincs szükség szellőztetésre, ami segíti télen az épület energiahatékony fűtését is, hiszen a nyitott ablakon át nagy mennyiségű hő tud távozni. A tetőterasz/kert kialakítása szintén hozzájárul az alacsonyabb üzemeltetési költségekhez, mivel a teraszt fedő tető megóvja magát az épület tetejét a tűző naptól és ezáltal a hőtől, illetve a gyerekek számára is komfortos körülményeket kínál, a terasz esőben is használható.

♣ Az óvodaépület (újjá)építése számos előnnyel bír a kerület, a helyben élők és persze első sorban az idejáró gyerekek számára. Az épület passzívház jellege az energiahatékony működés biztosítéka, ezáltal az épület fenntartási költségei jelentősen csökkenthetőek, ez az épületet fenntartó számára jelent kisebb pénzügyi terhet, illetve a károsanyag kibocsátás is jóval alacsonyabb, ez az épület környékén lakók és dolgozók előnyére is válik.

Az épület kapacitásbővítése szintén nagy lépés, első sorban kerületi szinten, hiszen a vonzó óvodai helyekre általában túljelentkezés alakul ki, így a bővítéssel most kétszer annyi gyereket tudnak felvenni az intézménybe, mint korábban, ez nagy segítséget jelent a környéken élő és óvodáskorú gyerekkel rendelkező családoknak. Az épület korszerű berendezései és felszerelése első sorban a gyerekek fejlődését szolgálja, megfelelő környezetben nyilván hatékonyabban végezhető el a pedagógiai munka. A tetőkert számos közösségi eseménynek lehet a színhelye, ez közösségépítő jelleggel is bírhat, akár a gyerekek, akár a szülők számára, a tetőkertben kialakított miniszínpad változatos programoknak lehet a színhelye. Az egészségvédelmi felszerelések, pl. a levegőszűrő és sószoba szintén nagyon hasznos funkció, mivel a budapesti levegő

(főleg télen) meglehetősen szennyezett, ezért ezek a berendezések nagyon hasznosak lehetnek a gyerekek egészségének megőrzése érdekében.

Az épület passzívház jellege a gyerekek edukációja szempontjából is előremutató, hiszen a klímaváltozás árnyékában hasznos lehet a környezeti nevelés elkezdése már gyermekkorban. Így az új épületben a gyerekek már hamar megismerkedhetnek a különböző építészeti megoldásokkal és a környezetet óvó intézkedésekkel, nyilván az életkoruknak megfelelő tálalásban. De az energiatakarékos életvitelre már hamar el lehet kezdeni a tanítgatást.

Végül, de nem utolsósorban az óvodában dolgozó pedagógusok és munkavállalók szempontjából is előremutató az új épület felhúzása, hiszen modern munkakörülmények között hatékonyabban lehet az óvodai feladatokat ellátni, a kifejezetten óvodai használatra tervezett épület számos előnnyel bír a szükségmegoldásként használt épületekkel. Az épületben így helyet kaptak a különböző speciális szobák is, például a logopédiai terem. Az átépítéssel együtt az épület akadálymentesítése is megtörtént, ez a mozgáskorlátozottak és nehezen mozgók számára jelent könnyebbséget a mindennapokban.

3.2.8 Klímatudatosság Felsőörsön

Felsőörsön egy sokrétegű környezetvédelmi projektet, vagy inkább folyamatot indítottak el a település megóvása és a fenntartható működésmód megtalálása érdekében. A program elemei között szerepelnek a környezetet védő intézkedések, a települést óvó fejlesztések és a fenntartható energiaforrás használata is. A programban közösen vesznek részt a lakók, a település vezetése és egy községbeli civilszervezet is.

Forrás: csodalatosbalaton.hu

Forrás:

 Energiaklub – Felsőörs, a klímatudatos település: https://energiaklub.hu/files/project/Fels%C5%91%C3%B6rs.pdf

♣ A 2010-es években útjára indított folyamat komplex rendszert alkotva igyekszik a települést élhetőbbé tenni, és biztosítani a fenntartható fejlődést is, beleértve például a turizmus integrálását is a rendszerbe. A számos program elem közül az egyik, a Felsőörsöt ivóvízzel ellátó terület védelem alá helyezése, a kilencvenes években a vízszolgáltató engedélyt kapott a területen (Malom-völgy) található kutak használatára, de egy ideig nem kezdte használni őket, majd a településen működő civilszervezet kezdeményezte, hogy a terület kerüljön védelem alá, megőrizve a település számára a jó minőségű vizet, így a település vezetése tárgyalásokat kezdeményezett az érintett felekkel, az erdőgazdálkodással és a vízszolgáltatóval. A zöldfelületek fejlesztése szintén kiemelt helyen szerepel a település programjai között, állandó költségvetést biztosít a település önkormányzata faültetésre, az ültetésre kerülő fafajokat a lakókkal közösen határozzák meg, a zöldítés jegyében 2012-ben egy parkot is létrehoztak, és a település zöldterületeit az őshonos fajok élőhelyeként alakítják ki. 2015-ben a falubeliek és az önkormányzat összefogásának eredményeként egy kertet is létrehoztak, ahol őshonos, geológiai értékkel bíró növényeket nevelnek és mutatnak be az érdeklődőknek. A kert megépítésében mintegy húsz helyi lakó is részt vett. Az energiafelhasználás területén is tettek lépéseket a

fenntartható működés és fejlődés irányába, napelemes villamosenergia termelő rendszert telepítettek néhány középületre, például az iskolára és óvodára, amely rendszerrel némileg függetlenedni tudnak az országos villamosenergia hálózattól. A napelemes rendszer a közvilágítást és a települést ívóvízzel ellátó kutakat táplálja megújuló energiával. Az éghajlatváltozás következményeként a településen rendszeresen vannak olyan zivatarok, melyek villámárvizeket okozhatnak a település egyes utcáiban, illetve a burkolattal nem rendelkező településbeli utcák pedig nehezen járhatóvá válnak az esőzések hatására. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében, az érintett utcákban vízáteresztő burkolattal látják el a felújításra kerülő utcákat.

Az utak burkolatának kivitelezését a település és az érintett lakók finanszírozták fele-fele arányban. A településen a turizmusra is építenek, mivel a település közel fekszik a Balaton északi partjához, így a nyári turistaforgalom szinte garantált. Felsőörsön elsősorban természeti értékekkel várják az idelátogatókat, egy geológiai tanösvény található itt, illetve az őshonos fajokat bemutató kertek. Ez egy fenntartható turizmus modell, hiszen a település lakói találták ki, hogy mit tudnak nyújtani az idelátogatóknak, de nem feltétlenül az turisztikai szektor igényeit „erőltetik” a falu életébe.

♣ A felsősörsi programok és fejlesztések jól példázzák azt, hogy miként lehet jól együttműködni egy településen belül, akár, ha a település vezetésének együttműködését a lakókkal, akár a civilszervezet tevékenységét vesszük alapul. A kölcsönös meghallgatáson és egyeztetéseken alapuló stratégia alkotás hosszú távon fenntartható modell, hiszen így mind a két (három) fél jól jár.

A település zöldítési program a környezet és a településen élők számára is előnyökkel jár, egyrészt az őshonos fajták telepítése védelme hosszú időre biztosíthatja a zöld környezetet, hiszen itt otthon érezhetik magukat az egyes növényfajok, míg a lakók pedig az egészséges környezetnek örülhetnek, illetve a faültetés eredményeként létrejövő fás park a nyári melegben jön különösen hasznosan. A napelemes rendszer telepítése szintén a fenntarthatóságot szolgálja, hiszen a napból nyert energia környezetbarát és alacsony költségekkel nyújt áramforrást a település berendezései-

hez. Hosszútávon a beruházási költsége is megtérül. A közösen kialakított fejlesztési koncepció nem csak a konkrét fejlesztések megvalósulása miatt előremutató, hanem egyben közösségépítő szerepe is fontos. Egyrészt a közösen kitalált programhoz mindenki hozzáadhatja a saját ötletét, és megtalálhatja benne a neki tetsző elemeket is. A tervezés és kivitelezés közben csapatépítő jelleggel is működhet a közös munka.

A sajátkezűleg végzett fejlesztéseknek (pl. az őshonos fajokat bemutató kert) még egy nagy előnye van a „megrendelt” munkához képest, méghozzá az értékmegőrzés, amit a falubeliek a két kezükkel építenek, azt bizonyosan jobban magukénak érzik, így kiemelt figyelmet fognak fordítani az értékek megőrzésére, hogy az hosszútávon fennmaradjon. Hasonló szempontból előremutató a gyerekek bevonása is az építési és fejlesztési feladatokba, mert így már kisebb korban megismerkedhetnek az értékteremtő munkával és a környezetvédelem fontosságával is.

3.2.9 Smart grid rendszer, Békéscsaba

2021 év végén Békéscsabán üzemelték be az ország egyik első smart grid rendszerét, melynek célja az energiafelhasználás költségeinek csökkentése, a károsanyagkibocsátás mérséklése és a helyi közszolgáltatók és közintézmények megújuló energiával való ellátása.

Források:

 Békéscsaba Energia ESCO Kft: https://bcsenergia.hu/smart-grid-i/

 Innotéka, A Smart grid rendszerek Magyarországon, 2020 december: https://www.innoteka.hu/cikk/a_smart_grid_rendszerek_magyarorszagon.2182.html

 Behir.hu – Bemutatták az országosan egyedülálló Smart Grid Rendszer működését Békéscsabán, 2021.12.03. https://behir.hu/bemutattak-az-orszagosanegyedulallo-smart-grid-rendszer-mukodeset-bekescsaban

Forrás: Kliment Pál, mnnsz.hu

♣ A smart grid rendszerek (így a békéscsabaié is) lényege, hogy ötvözi az információs és kommunikációs rendszerek tudását a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyökkel, lényegében egy okoshálózatot alkotnak. A rendszer lényege, hogy az energiatermelők (jelen esetben a napelemes rendszer) és a fogyasztók is (pl. ipari üzemek, közintézmények) is adatokat szolgáltatnak a számítógépes központ(ok)nak a saját fogyasztásukról, illetve a termelésükről, és a begyűjtött adatok segítségével a hálózat folyamatosan tudja „fejleszteni magát”, annak tekintetében például, hogy mely felhasználóknak mikor van magasabb energiaigényük.

Másik fontos eleme a smart grid rendszereknek, hogy az energia helyben termelődik és helyben is használják fel, így tulajdonképpen az adott rendszerhez csatlakozók saját hálózattal rendelkeznek. A békéscsabai fejlesztés részeként a hálózati központot kiegészítették egy látogatóközponttal is, ahol az látogatók informálódhatnak a smart grid rendszerekről, illetve a békéscsabai hálózat aktuális energiaállapotát is megvizsgálhatják, egy nagyméretű érintőképernyő segítségével megnézhetik az aktuális termelési és fogyasztási adatokat, illetve a kapcsolódó információkat. A 2,435 MWh kapacitású energiatároló szerepe a hálózatban az, hogy a termelési és fogyasztási ingadozásokat kiegyenlítse, mivel a napenergia nem tud egyenletes termelést biztosítani, mint például egy atomerőmű, valamint a fogyasztók szokásai is eltérőek, hogy me-

lyiknek mikor van több vagy kevesebb energiára szüksége. Az eltárolt energia segít „kipótolni” a hiányzó kapacitást, amikor a fogyasztóknak éppen többlet áramforrásra van szükségük. Illetve a rendszer fordítva is működik, tehát amikor a napelemekből több energia érkezik, mint amennyit a fogyasztók éppen felhasználnak, akkor az energiatöbbletet az akkumulátor raktározza el.

A békéscsabai smart grid rendszer telepítésének elsődleges célja, hogy a település sportközpontját, a Város Sportcentrum már meglévő és a még megvalósítani tervezett épületeit környezetbarát és alacsony áron elérhető energiával ellássa. Ezen felül, a rendszer elkészülte után, a sportcsarnok épületein túl egyéb más önkormányzati fogyasztókat is felszerelnek olyan okosmérőkkel, amivel már a meglévő smart grid rendszer fogyasztói is rendelkeznek, így az önkormányzat adatokat kaphat arról, hogy milyen fogyasztási szokások és igények merülnek fel a fogyasztók körében, és ennek a tudásnak a birtokában tovább tudják fejleszteni a rendszert.

A fejlesztés részeként telepítettek három darab napelemparkot a településen, ebből kettőt úgy alakítottak ki, hogy autóparkolók felé építették őket, egyet pedig a földre telepítettek. A parkolók feletti park összesen 2390 darab panellel rendelkezik, míg a földre telepített egység 850-el, ezen felül üzembe helyeztek egy 2,435 MWh kapacitású energiatárolót is.

♣ A békéscsabai smart grid rendszer egy igen előremutató fejlesztés, akár a település, akár országos szinten, ha nézzük, hiszen ez az ország első ilyen típusú rendszere. A település jól jár, hiszen a napelempark önmagában is környezetbarát beruházásnak bizonyul, mivel „helyben” megtermeli az elektromos áramot, lényegében károsanyag kibocsátás nélkül, valamint a telepítés és a karbantartáson kívül az energiáért nem kell fizetni sem. A parkoló felé telepített napelempark még annyiból előnyös, hogy nem vesz el plusz zöld felületet a várostól, hiszen a parkoló már alapból ott volt. Ezen felül a későbbiekben akár elektromos autótöltő is kialakítható a napenergia felhasználásával. A smart grid okoshálózat tovább segíti a fenntartható energiagazdálkodást, hiszen a fogyasztóktól beérkező adatok segítségével az üzemeltetők úgy tudják tovább alakítani és fejleszteni a rendszert, hogy az a lehető leghatékonyabban üzemeljen, például, hogy milyen napszakban mennyi energiára van szükségük, de az időjárás változás okozta eltéréseket is számszerűsíteni lehet, például a kevesebb napsütés milyen hatással

van a termelésre, vagy a melegebb/hidegebb idő milyen hatással van a fogyasztásra. A látogatóközpont létrehozása egy jó kezdeményezés arra, hogy bevonzza az embereket a fenntartható energiatermelés világába, hiszen itt elsőkézből kaphatnak információt a működéséről, előnyeiről. Illetve nem csupán a laikus érdeklődők, hanem a szakemberek számára is izgalmas lehet a rendszer, hiszen ez az első az országban, így Békéscsaba számíthat a szakmabeliek érdeklődésére és látogatására, ami segíthet kapcsolatokat kiépíteni a szakértőkkel és akár más településekkel is. Az okosmérők használata szintén előremutató kezdeményezés, akár az önkormányzat, akár az önkormányzat fogyasztói számára is. Az önkormányzat információt kap arról, hogy fogyasztóinál milyen energiaigények merülnek fel, a fogyasztók pedig részletesebb képet kapnak a saját fogyasztásukról, a hagyományos mérőórával történő méréshez képest, így maguk is tudnak módszert kidolgozni arra, hogy miként tudnak hatékonyabban, alacsonyabb költségekkel elektromos áramot felhasználni.

3.2.10 Energiaközösség, Zugló

A „Zuglói Energiaközösségi Akciók” néven, 2019-ben indult kísérleti projekt célja az volt, hogy egyrészt hatékonyabbá tegye az energiafelhasználást, másrészt pedig, hogy magukat a fogyasztókat is bevonják az energiagazdálkodási terv kialakításába és a meghatározott cél elérésébe. A fogyasztók jelen esetben jelent lakossági energiafelhasználókat, ipari szereplőket, az önkormányzatot, valamint közszolgáltatást végző vállaltokat is.

Forrás: Balogh Róbert, zuglo.hu

Források:

 MiZuglónk honlap: https://mizuglonk.hu/hirek/

 Közösségi kertek: https://mizuglonk.hu/zugloi-energiakozossegi-akciok/helyi-kertekkel-a-klimavedelemert/; http://zugkert.hu/

♣ A 2019-től 2022- márciusáig tartó program során elsősorban arra keresték a választ, hogy miként lehetne hatékonyabban felhasználni a különböző energiaforrásokat. A projekt koordinátora maga a zuglói önkormányzat volt, míg a finanszírozásában részt vett a magyar állam, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap is, egy nemzetközi program keretében (Interreg CENTRAL EUROPE Program). Bár maga az önkormányzat nem a legnagyobb fogyasztó a kerületben felhasznált energiát tekintve, mégis magára vállalta a szervezői szerepet, hiszen a kerületi lakók és dolgozók képviselet közös ügy. A Zuglóban felhasznált energia legnagyobb részét, majdnem a felét, a kerületi lakók használják fel, míg a az ipari szereplők és a közlekedés körülbelül 25-25% arányban felelős az energia fogyasztásért, így elsősorban ezt a három csoportot volt érdemes bevonni a programba.

A programot három fő szakaszra bontották, első körben a már meglévő energetikai és klímaterveket nézték át újra, hogy miként lehetne hatékonyabban működni.

A program második lépéseként a résztvevők elkészítettek egy olyan tudástárat, ami ötletekkel és eszkö-

♣ Az önkormányzat által koordinált eseményeken túl, egy alulról szerveződő kezdeményezés is elindult Zuglóban, ami a zöld környezetet és fenntartható életmódot hívatott támogatni, bemutatni. Ez pedig a 2012ben elindult ZUG Közösségi Kertekért Egyesület megalapítása volt. Az egyesület megalapítását az motiválta, hogy zuglói lakosok egy csoportja közösségi kertet/kerteket szeretett volna létrehozni a kerületben. Az első közösségi kertet a Füredi úti lakótelepen nyitották meg, ami Magyarország egyik legnagyobb lakótelepe. Itt összesen 64 darab ágyás került kialakításra, melyek egyenként 10 négyzetméter területűek, az egyes parcellák gondozásáért, a növények ápolásáért egy-egy zuglói lakos/család, óvodai csoport vagy intézmény a felelős. A kertben számos közösségi esemény került már megtartásra, például magbörze tavaszonként

A kerületi klímastratégia kialakítása előremutató kezdeményezés a városrész fenntartható működése szempontjából, hiszen a változó éghajlat miatt a városlakóknak is alkalmazkodniuk kell a körülményekhez, ha időben felmérik a lehetőségeiket és az igényeiket, akkor jobban tudnak alkalmazkodni az új feltételekhez. Az érintett szereplők bevonása az energiafelhasználás tervezésébe azért is hasznos, mert így mindenki alakíthatja azt, ezért egyik szereplő sem érezheti azt, hogy a „feje felett” találtak ki egy rendszert, ami számára nem

zökkel szolgálhat a résztvevők, és mások számára is a tudatosabb energiafogyasztás érdekében, akár lakossági, akár ipari szereplőről legyen szó.

A harmadik fázis pedig az energiaközösségek megalakítása volt, akikkel szorosabban együttműködve dolgozhatnak a fenntartható energiafogyasztás megvalósításán, illetve hosszabb távon akár közös energetikai beruházások is megvalósulhatnak.

Számos program segítette a projektben résztvevőket, például egy alkalommal a városi vízgazdálkodás témakörében tartottak, az esemény fókuszában a körforgásos városi vízgazdálkodás volt, vagyis hogy miként lehetne a városokban elérhető vizeket fenntartható módon felhasználni, például az esővíz felhasználásának a lehetőségeit vizsgálták vagy vízmegtartó megoldásokat ismerhettek meg a résztvevők. Egy másik alkalommal például az egyik kerületi óvoda vízgazdálkodásról szóló konzultációt hirdettek. Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy az óvoda vízfelhasználását úgy alakítsa ki, tervezze át, hogy az megfeleljen a változó éghajlat okozta kihívásoknak is. Az eseményre elsősorban az érintetteket várták, szülőket és pedagógusokat, de nyitott volt minden érdeklődő számára.

vagy a kertünnep. A közösségi kert sikerét jól szemlélteti, hogy 2019-ben megnyitott a kerület második közösségi kertje is Padlizsán kert néven, a kerület egy másik pontján. Az első kerthez hasonlóan itt is parcellákra osztották a területet, ám itt magaságyások kerültek kialakításra, összesen 40 darab, egyenként 7,5 négyzetméteres alapterülettel. A közösségi kert látogatói itt is rendszeresen szerveznek programokat, például halloweeni tökfaragást. Mind a kettő kertben található komposztáló, ahova nem csak a kert használói, hanem a környékbeliek is elhelyezhetik a zöld hulladékot. A kertek nem csak a környezet szépítéséhez járulnak hozzá, hanem a közösségi kertészek veteményeseként is funkcionálnak. A 2021-es évben a Füredi úti lakótelep kertjéből 201 kilogramm, míg a Padlizsánkertből 92 kilogramm termést vittek haza a kertészek.

előnyös, ezen kívül a résztvevők magukénak is érezhetik a projektet és a kerületükre és lakókörnyezetükre is jobban vigyáznak. A közösségi kertek létrehozása számos szempontból jelent előnyt a környéken élőknek, egyrészt remek kikapcsolódás és program minden korosztály számára, közösségépítő hatása is van, hiszen az itt élők együtt dolgoznak a kert fenntartásán, továbbá edukációs jellege is van, hiszen az óvodás gyerekekkel már kiskorukban megismertetik a környezetvédelem fontosságát.

3.3 Nemzetközi példák

3.3.1 Dingle, Írország

Dingle félszigete Írországban található, az Atlanti-óceán partján, ez Európa legnyugatibb félszigete. A terület sokat küzdött a perifériás helyzete, az elszigeteltség és a fiatal generáció elvándorlása okozta helyzetekkel. A nehézségek ellenére a közösség összetartó, és elhatározták, hogy kitalálnak egy fenntartható fejlődési stratégiát, ami egyrészt épít a hely adottságaira és hagyományaira, másrészt modern és fenntartható. Az elszigeteltség ellenére a térségben élők nyitottak az új emberekre és a technológia fejlődésére is. A térség gazdasága három fő pilléren fekszik, az egyik a turizmus, a második a mezőgazdaság és a harmadik pedig maga az óceán.

Forrás: cdn.saffire.com

Források:

 Smart Rural Areas in the 21st Century: https://www.smartrural21.eu/villages/dingle_ie/

 Dingle Hub: https://dinglehub.com/

♣ Az egyik ilyen helyi értékekre fókuszáló programpont az egy egyéves képzés volt, ami a helyi gasztronómiai termékek előállítóinak szerveztek és a képzés célja az volt, hogy márkaépítésre képezzék és ösztönözzék a résztvevőket. A képzésen részt vettek a termelők, halászok és az élelmiszer feldolgozók is. Az egyéves képzés egyik nagy eredménye az úgynevezett

„Food network” („élelmiszer hálózat”) létrehozása volt, ami tulajdonképpen egy helyi ellátásiláncot takar, amibe sikerült beintegrálni a termelőtől a kereskedőig minden élelmiszeripari szereplőt, akik helyi és fenntartható módon előállított élelmiszerekkel foglalkoznak.

Egy másik ilyen fejlesztés, ami a helyben élőknek hivatott segíteni a Dingle Hub („Dingle központ/ csomópont”) megnyitása volt, ami tulajdonképpen egy közösségi munkahelyet, közösségi helyet jelent. Az iroda 2017-ben kezdte meg működését, hogy kisebb cégeknek és vállalkozóknak helyszínt biztosítson a munkavégzésre, illetve, hogy segítsen innovatív projekteket a megvalósulás felé vezető úton. Az épület kialakítása lehetővé teszi, hogy egy cég vagy vállalkozó állandó jelleggel végezze itt a tevékenységét, irodát béreljen, de a közösségi irodarészben szabadon foglalható helyek is vannak, azok számára, akik csak alkal-

mi jelleggel dolgoznának innen. Az épületben számos terület képviselői jelen vannak, dolgoznak, például tech vállalatok, írók és művészek, mérnökök, filmkészítők és közösségi szervezők is. Az intézmény nem titkolt célja, hogy a kreatív szakemberek egyhelyre vonzásával a közös munkát is szeretnék erősíteni, amiből innovatív, a közösséget és térséget szolgáló, fejlesztő ötletnek születhetnek.

A szervezet nem csupán helyszínt biztosít az itt tevékenykedő vállalkozások számára, hanem egy tanácsadó testületet is működtet, akik tapasztalatukkal és ötleteikkel segíthetnek megvalósítani a közösség javát szolgáló fejlesztéseket. Részt vesz a munkában gazdasági szakember, fenntartható fejlődéssel foglalkozó tanácsadó, fejlesztési tanácsadó, szoftverfejlesztő és mérnök is. A tapasztalt tanácsadói szervezet mellett korábban egy, kifejezetten fiatalokat segítő tanácsadó testület is működött, akik sikeresen segítették a fiatalabb generáció tagjait, jelenleg ismét tervezés alatt áll egy hasonló csapat felállítása. Az épület nem csak irodaként használható helyiségeket tud biztosítani az érdeklődők számára, hanem konferenciák és megbeszélések helyszíne is lehet, illetve saját szervezésű műhely-előadásokat is szerveznek.

♣ A Dingle-félsziget, bár relatíve távol található Írország fővárosától és központi helyszíneitől, ennek ellenére a helyben élők tartják a lépést a technikai és gazdasági fejlődéssel, saját helyi igényeikre és lehetőségeikre szabva.

Az óceán nyújtotta lehetőségek, a mezőgazdasági termelés és a turizmus hozta bevételek jó (gazdasági) alapot szolgáltathatnak a térség lakói számára ahhoz, hogy megvalósítsák a terveiket. A helyi élelmiszerhálózat létrehozása kiváló lehetőséget biztosít az ellátási lánc mind szereplője számára, a termelő értékesíteni tudja a terményeit, állatait, az élelmiszerfeldolgozó helyi, hozzáadott értékkel rendelkező terméket tud előállítani, míg a kereskedő pedig helyi terméket tud prezentálni a vásárlói számára. A helyi termékek forgalmazásával a fenntartható működés is megvalósítható, hiszen helyben talán jobban ki lehet egyensúlyozni a kínálat és kereslet kényes egyensúlyát, túltermelés nélkül. Ezen felül sem az alapanyagot, sem a késztermékeket nem kell utaztatni távoli gyárak és logisztikai központok között, elég csak a félsziget terü-

letén, a szükséges távot megtennie. A helyi termékek egyébként turisztikai szempontból is előnyösek lehetnek, hiszen az idelátogatók megkóstolhatják ezeket az ételeket, italokat, ezzel szintén a helyi közösséget támogatva. Valamint magukkal is vihetik őket, így organikus módon hirdetve a félsziget jóhírét.

A közösségi iroda létrehozása szintén egy előremutató fejlesztés a közösség életében, egyrészt segíti a kezdő vállalkozókat, szakembereket, azzal, hogy korszerű, modern technikával felszerelt helyszínt biztosít számukra a munkavégzéshez, ezzel egy jelentős irodabérleti kiadásától megkímélve őket. A szabadon látogatható iroda remek közösségi hely is lehet, ahol a helyben élő szakemberek megismerhetik egymás tevékenységét, közös projekteket indíthatnak vagy ötletelhetnek a lakóhelyük fejlesztéséről is. A tanácsadói csoport működtetése szintén egy hasznos „szolgáltatása” a Dingle Hub-nak, hiszen a világlátott, tapasztalt szakemberekből álló csoport új, innovatív ötletekkel tudja ellátni a feltörekvő generáció tagjait és a közösséget is.

3.3.2 Településmegújítás: Ostana, Olaszország

Ostana település az észak-nyugati Alpokban található, a Pó folyó völgyében hegyi környezetben. Míg a huszadik század első felében a településen ezerkétszázan éltek, addig ez a szám az évszázad végére mindössze hat főre csökkent. A település teljes elnéptelenedését egy hosszútávú, alulról szerveződő fejlesztési programnak köszönhetően sikerült megakadályozni, amit egy eredetileg ostanai lakókból álló közösség kezdett el, akik Torinóból tértek vissza szülőföldjükre az 1980-as évek végén. Mára a településnek ötven állandó lakosa van, míg ez a szám a főszezonban eléri az ötszázat a turistáknak és háztulajdonosoknak köszönhetően. A pozitív változást egy nagyszabású projektnek köszönhetően sikerült elérni, ami magában foglalt épületfelújításokat, szolgáltatások újraindítását, kulturális programokat és a megújuló energiára való áttérést, és a fenntartható mező- és erdőgazdálkodást is.

Forrás:

 Ostana – Smart Rural Areas in the 21st Century: https://www.smartrural21.eu/villages/ostana_it/

Forrás: Laura Cantarella, smartrural21.eu

♣ A leromlott állapotú épületek helyreállítását szigorú szabályok szerint kezdték el az 1980-as évek végén. A korábbi ostanai lakosokból álló csoport sikeresen gyűjtött maga köré a völgyön kívülről is támogatókat, szakembereket, akiknek a segítségével sikerült a település épületeit úgy felújítani, hogy közben kiemelt figyelmet fordítottak a korábbi településkép megőrzésére, az alpesi tájba való illeszkedésre, a hegyekben tapasztalható szélsőséges időjárásra való felkészítésére és a fenntarthatóság kérdésére is. Az energetikai rendszerek újra építésénél terveztek a napenergia és a geotermikus fűtés használatával is. Az újjáépítés víziója három pillérre támaszkodott, az alpesi építészetre, a kulturális örökségre és a természeti környezet összhangjára.

Az ostanai működési/újjáépítési modell azért is különleges, mert igyekeznek nem csak a saját tudásukból, hanem a völgyön kívülről érkező szakemberek tapasztalatából is építkezni, mind az épületek újjáépítése, mind a közösség újjászervezése esetében, ehhez egy olyan modellt dolgoztak ki, ami tulajdonképpen egy

„ideiglenes állampolgárságot” jelent, vagyis, hogy az illető csak ideiglenes jelleggel, de ostanai polgárrá válik. A turizmust a kétezeres évek elején kezdték el újra fejleszteni a településen, szintén követve a fenntartható irányt. Nagy szállodák helyett alpesi kunyhó

hotel szolgál szálláshelyül vagy magánszállásadóknál lehet megszállni, információs központot indítottak, helyi termékeket árusító üzletet és pékséget nyitottak, wellness és kulturális központot is létrehoztak. 2011ben saját termékeket is árusítani kezdtek: zöldséget, sajtot, lekvárt, mézet és likőrt is.

Az ökoszemlélet jegyében egy közlekedésieszköz megosztó rendszert is fejlesztenek, ami vonatkozik autóra és kisteherautóra egyaránt, hogy csökkentsék a forgalmat és a levegő szennyezést a településen és környékén, a rendszer lényege, hogy a helyben élők lehetőleg egymással megosztva használják a járműveket. A forgalomcsökkentési fejlesztéseket nem csak a helyben élők számára igyekeznek bevezetni, hanem az idelátogatóknak is fenntartható közlekedési módokat szeretnének prezentálni, például P+R jelleggel ingajáratot biztosítanak az idelátogatók számára a parkoló és a település között, de úgy, hogy várakozni se kelljen sokat, viszont a buszok is hatékony kihasználtság mellett közlekedjenek. Ezen felül elektromos autó és kerékpár töltőállomásokat is beüzemeltek.

A forgalom csökkentése nemcsak a környezetvédelem miatt fontos, hanem azért is, mert a településen csak egy keskeny út található, amin (főleg csúcsidőben vagy télen) nehézkes a közlekedés.

♣ A település újjáépítése a kilencvenkilenc százalékos lakosságarány csökkenésből igen merész és grandiózus vállalkozás, de úgy tűnik sikerrel járnak. Jelen esetben nem csak épületek újjáépítéséról van szó, hanem tulajdonképpen egy egész települést kell újjáépíteni és ujjászervezni a közösséget és a hagyományokat, átmentve a település eredeti hangulatát, szellemiségét és tradícióit a múltból a jövőbe. A fenntartható módon újjáépített közösségi és magánépületek még sok évig szolgálhatják a visszaköltözőket és idelátogatókat, hiszen a hely adottságaira és kihívásaira tervezték őket, helyben elérhető alapanyagokat felhasználva, nagyrészt követ és faanyagot. A napelemes rendszer telepítése és a geotermikus energia felhasználása környezetbarát módon üzemeltethetővé teszi az épületeket.

A turizmus tudatos módon történő fejlesztése szintén biztosítja a település hosszútávú együttélését az idelátogatókkal, hiszen az érkezőknek illik a helyi szabályokat és a település szellemiségét figyelembe venni. Amit egyrészt lehet szabályozással elérni, másrészt a helyi hagyományokra és gasztronómiára, valamint a természeti környezetre építő turizmus valószínűleg már maga is előszűri az idelátogató közönséget, így az önfegyelmezés valószínűleg megvalósul. A járműmegosztáson alapuló közlekedés szintén egy előremutató és érdekes kísérlet, hiszen, ha minden ember saját járművel rendelkezik a településen, akkor ezeknek a közlekedéshez és a tároláshoz is jóval több hely szükséges, mintha megosztott autókkal közlekednek, így ez egy tudatos megoldás lehet.

3.3.3 Okos Prága

A „Smart Prague 2030” („Okos Prága 2030”) projekt egy hosszútávú, különféle területeket magában foglaló fejlesztési és működési koncepció, amely első sorban a prágai lakók életkörülményeit hivatott fejleszteni. A projekt részei részben kapcsolódnak egymáshoz, de vannak egymástól függetlenül folyó szálai is. A fejlesztési koncepció olyan területeket foglal magába, mint például a jövő közlekedése, okos épületek és energiafelhasználás, valamint a hulladékgazdálkodás is.

Forrás: smartprague.eu. Saját fordítás.

Források:

 Smart Prague 2030: https://www.smartprague.eu/en

 Folyamatban lévő és megvalósult projektek: https://www.smartprague.eu/projects

♣ Ahogy számos európai nagyváros, úgy Prága is újfajta kihívásokkal néz szembe, a növekvő forgalom, az éghajlatváltozás és környezetszennyezés, illetve a tömegturizmus nagymértékű elterjedése Prága városát is új feladatok elé állította, ezekre a kihívásokra igyekszik megoldást találni a program, hogy a Prágában élők komfortérzetét növelje.

Az egyik ilyen fejlesztést a hulladékkezelés területén kezdték el megvalósítani „Smart Waste Collection” („Okos hulladékbegyűjtés”) néven. A rendszer lényege, hogy optimalizálják a szemétgyűjtési útvonalakat. A program részeként 420 darab érzékelőt helyeznek el a kijelölt szemetesgyűjtő konténerekben, amelyek a tároló telítettségét figyelik, és egy alkalmazás segítségével az adatokat beküldik a központba, ahol a konténerek telítettsége alapján jelölik ki a szemetesgyűjtő járművek útvonalát. Plusz funkcióként a szemetesekben elhelyezett érzékelők a tüzet és a rendszer eldugulását is képesek érzékelni.

Egy másik programelem az energiafelhasználás monitorozása digitális eszközök segítségével. A program lényege, hogy a kiválasztott épületek, amelyek a város tulajdonában vannak, energiafelhasználását mérték több, mint egy éven keresztül 2018-ban és 2019-ben. Jelenleg az eredmények kiértékelése zajlik, de a tervek szerint a felhasználók, az épületek üzemeltetői egy internetes oldalon folyamatosan nyomon követhetik majd az épületük energiafelhasználását, illetve a prog-

♣ A „Smart Prague 2030” projekt számos olyan elemet tartalmaz, amely a városlakók mindennapjait hívatott komfortosabbá tenni, fenntartható módon.

A szemeteskonténerekre telepített szenzorok segítségével rendezettebb környezetet tud teremteni a köztisztasággal foglalkozó cég, azáltal, hogy először a telített konténerekből gyűjtik össze a hulladékot, illetve költségmegtakarítást is eredményez a program, hiszen például, ha egy környéken van még elegendő hely a hulladéknak, akkor nem kell felesleges járatni a gyűjtést végző járműveket.

A lámpaoszlopokra szerelt érzékelők szintén a komfortérzetet javítják, költséghatékony módon, hiszen, ha a rendszer érzékeli, hogy a tér forgalmas, akkor növeli a fényerőt, ha viszont nincs rá szükség, akkor vissza tud venni a fénykibocsátásból, ezzel energiát takarít meg. Az egyéb begyűjtött és eltárolt adatokból hoszszútávon szintén további fejlesztéseket lehet eszközölni, hiszen például, ha állandó jelleggel rossz levegőmi-

ram jelezni tudja majd az esetleges szivárgásokat, rendellenességeket is.

Szintén 2018-ben egy másik innovatív kísérleti programot is elindítottak a városban, méghozzá az egyik prágai téren a közvilágítást biztosító lámpaoszlopokat szereltek fel különböző szenzorokkal, a projekt „leglátványosabb” eleme, hogy a lámpán lévő szenzor érzékelni tudja a környezetét, és ennek megfelelően biztosít több vagy kevesebb fényt, de ezen felül rögzíti a hőmérsékletet és egyéb meteorológiai adatokat, a levegőszennyezés szintjét és a zajszintet is.

A turizmus fenntartható fejlesztése területén is indítottak egy programot a városban, méghozzá egy turisztikai kártya (Prague Visitor Pass), illetve alkalmazás formájában, ami tulajdonképpen a kártya elektronikus formája. A fejlesztés lényege, hogy az idelátogatók igényelhetnek ilyen kártyát, amit életkoruknak és az itt tartózkodásuk ideje szerint regisztrálnak. A kártya belépőjegyként is funkcionál, illetve kedvezményre is jogosít például a különféle városnéző járművek használata esetén. Az alkalmazás a beállított preferenciák, és korábban begyűjtött adatok alapján új helyszíneket és eseményeket is ajánl a felhasználóknak. A városi turizmussal foglalkozó szervezetek pedig adatokat kapnak a kártyák használata révén, hogy mely helyszínek és események a népszerűek, illetve melyek kevésbé, ennek segítségével lehet optimalizálni a helyszínek további hirdetéseit vagy események szervezését.

nőséget érzékel a szenzor, akkor érdemes megvizsgálni, hogy miként lehetne javítani a levegő állapotán.

Az idelátogatók számára fejlesztett kártya és alkalmazás szintén jó szolgálatot tehet a fenntartható turizmus területén, a felhasználói adatokat kiértékelve a turisztikai szervezetek áttervezhetik például az egyes események látogatói kapacitását, vagy például a különböző múzeumokban eltöltött idő elemzésével a nyitvatartási időket is jobban lehet a látogatói igényekre szabni. A kevésbé felkapott célpontok pedig esélyt kapnak a látogatószám növelésére, azzal, hogy bekerülnek a turisztikai célpontok közé, ahonnan a preferenciák alapján a rendszer ajánl a látogatók részére helyszínt vagy programot. A városnéző járművekre szóló kedvezmény szintén előnyös lehet a városlakók és a turisták számára is, hiszen, ha van jó közlekedési hálózat, amit kedvezményesen lehet használni, akkor kisebb eséllyel szállnak autóba a turisták miközben az egyik helyszínről a másikra mennek át, így az autóforgalom sem növekszik feleslegesen a városban.

3.3.4 Növekedj okosabban! Stockholm

A „Grow Smarter” („Növekedj okosabban”) egy nemzetközi projekt, amihez számos európai város csatlakozott, különböző szerepekben. A program lényege, hogy a nagy tempóban urbanizálódó városokat „okos” válaszokkal lássa el, azon kihívásokkal szemben, melyeket a növekedésük okoz, úgy, hogy a városban élők igényeinek megfeleljen, egyúttal azonban csökkentse az ökolábnyomukat is.

Források:

 Grow Smarter – Stockholm: https://grow-smarter.eu/lighthouse-cities/stockholm/

Illusztráció. Forrás: Ricardo Annandale, Unsplash.

♣ Stockholm is csatlakozott a „Növekedj okosabban” programba, és mivel a városban az 1990-es évek óta aktívan foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, így a város „világítótorony” város szerepet kapta a projektben („Lighthouse city”). Ez azt jelenti, hogy a projektben megvalósítandó 12 okosmegoldást, a két másik hasonló szerepben feltűnő város mellett, Stockholmban dolgozzák ki és integrálják a minden napi működésbe a meghatározott helyszíneken.

A két másik hasonló feladatot kapó város Köln és Barcelona, míg a projekt többi résztvevője az úgynevezett „követő” város („follower cities”), ahol a fenn említett városokban kidolgozott rendszereket veszik át, és adaptálják a saját igényeikre szabva, ilyen helyszín például Graz, Porto és Suceava. Az egyik program, amit a fejlesztési program keretében megvalósítottak az egy energetikai rendszer és mérőeszközök telepítése volt egy ötvenhat lakásos társasházba, hogy felmérjék az energiafogyasztást különböző szempontok szerint.

A fejlesztés részeként minden lakást felszereltek hőmérséklet mérő eszközökkel, valamint a külső hőmérsékletet is monitorozzák. Telepítettek egy vízmegtakarító rendszert, ezen kívül napelemekkel szerelték fel az épületet, amit kiegészítettek egy akkumulátorral is, ami a megtermelt, de fel nem használt energiát el tudja tárolni későbbre. Ám a technikai rendszerek telepítése önmagában még nem elégséges feltétele az energiahatékony életvitelnek és épületüzemeltetésnek, így a lakókat és fenntartókat és bevonták a projektbe edukatív jelleggel, hogy együttműködve tudjanak egy energiahatékony épületet működtetni, illetve a kapott eredményeket értékelni.

Egy hasonló projektet indítottak egy másik lakóközösség számára is, azzal az eltéréssel, hogy ott az egyéni edukációra helyezték a hangsúlyt. Az 54 lakásból álló

társasházban indult program fő eleme az volt, hogy az egyéni fogyasztók számára egy adatvizualizációs rendszert telepítettek az otthonukba, ahol valós időben nézhették a lakásuk melegvíz, áram és hőfogyasztását, nyilván az érintett lakók engedélyével és bevonásával. Stockholmban, ahol más nagyvárosokhoz hasonlóan vannak elhagyatott, régen szebb napokat látott részek, az egyik ilyen megújulás alatt álló vagy arra váró városrészen építettek újjá egy leromlott állapotú, egykori húsüzemi épületet.

A kulturális örökséget képviselő épületet környezettudatos módon felújították, és az energetikai rendszerét úgy alakították ki, hogy a villamosenergia egy részét napelemes rendszerből nyeri, míg a fűtését egy közeli adatközpont maradék hőjének átvezetésével biztosítja. Az épület új funkciót is kapott, városi kulturális központ lett belőle.

A városban a köztéri energiafelhasználást is igyekeznek hatékony módon végezni, ennek az egyik bizonyítéka a mozgásérzékelő köztéri világítási rendszer. A rendszer lényege a kísérlet helyszínén olyan lámpaoszlopokat telepítenek, amik nem folyamatosan világítanak sötétedéstől reggelig, hanem a világítási igényt próbálják lekövetni, és ennek megfelelően adnak több vagy kevesebb fényt. Háromféle módszertannal próbálkoztak a lámpák üzemeltetői, az első a mozgásérzékelő módszer, vagyis, ha gyalogos és kerékpáros mozgást érzékeltek a környezetükben, akkor 100%-os fényt adtak, illetve a mozgásiránya szerint a további három lámpaoszlop is. Míg, ha nem érzékeltek aktivitást, akkor a fényerőt visszavették 40%-ra. A második módszer az önszabályozó világítási rend volt, ahol a számítógépes központ a korábbi használati adatok alapján próbált egy optimális értéket meghatározni a fényerőre és a működési időre. A harmadik pedig a távvezérelt világítás volt, ami napszakhoz kötődően adott erősebb vagy gyengébb fényt.

♣ A stockholmi fejlesztések egyszerre szolgálják a fenntartható és energetikailag gazdaságos épületüzemeltetést, valamint a lakók energiatudatos életvitelre való tanítását is. A monitoron követhető fogyasztási adatokat igazából már a gyermekkorban lévők is értelmezni tudják (nyilván segítséggel), ami azért jó, mert a technika elterjedésével egy tudatosabb felhasználói generációt lehet felnevelni, ami nyilván hasznos a klímaváltozás árnyékában. A napelemes rendszerek telepítése segíti a környezetbarát áramfogyasztást megvalósítani, ráadásul alacsonyabb is lesz a villamosenergia használat költsége is. Az adatközpont maradék hőjé-

nek a hasznosítása szintén egy ötletes megoldás, hiszen így tulajdonképpen ingyen jut fűtéshez az adott épület (nyilván a rendszer kiépítésének és üzemeltetésének költségei vannak.

A mozgásérzékelő köztéri lámpák szintén egyszerre maguk is energiát takarítanak meg, hiszen ha nem állandóan 100%-os teljesítményen üzemelnek, akkor alacsonyabb lesz az energiafelhasználásuk. Másrészt szintén tudatosságra nevelő hatásuk is van, hiszen elég látványos megoldásról van szó, ami felkeltheti az arra járók érdeklődését.

3.3.5 Helyi értékalapú fejlesztés, Portugália

Penela egy község és egyben több kis községet magában foglaló terület neve Portugáliában, ami az ország középső részén helyezkedik el Centro

Illusztráció. Forrás: Ola Dybul, Unsplash.

♣ Az egyik fejlesztés, amit Penela község végrehajtott egy úgynevezett „Village Protection Zone” („faluvédelmi terület”) volt, ami tulajdonképpen egy kétszáz méteres, új növényekkel beültettet területet jelent a település körül, ami az erdőtüzektől hivatott megvédeni az itt élőket. 2017-ben óriási erdőtűz pusztított a régióban, amiben csak nem 62-en vesztették életüket. A védelmi terület kialakítása ugyanakkor körültekintő munkát igényelt, mert nyilván az elsődleges célját teljesítenie kell, vagyis megvédeni a településen élőket és vagyonukat, ugyanakkor a terület fontos mezőgazdasági célokat szolgál, így a két fontos igényt egyszerre kellett kielégíteni. Végül az a döntés született, hogy a kétszáz méteres sávban olyan növényeket ültetnek, amik őshonosak, viszont jobban ellenállnak a tűznek, mint a korábban jelenlévő eukaliptusz.

Ezen felül kecskéket is telepítettek a területre, akik organikus módon tartják karban a növényzetet, illetve juhászok és tréningek segítségével idomítani is tudták őket, hogy mit lehet és mit nem lehet legelni. A kecskék ideköltöztetésének két célja is van, egyrészt a már említett növényzetkarbantartás, másrészt a kecsketejből a helyben élők sajtot tudnak készíteni, ráadásul olyan sajtot, ami védett eredetű sajt (Cheese Rabacal). 2022 tavaszán egy erdő újratelepítési tábort is tartottak a településen, ahol a helyben élők és a környékről ideérkezők is megtanulhatták, hogy hogyan érdemes

erdőt telepíteni fenntartható módon. Az erdőtüzek elleni védelemként egy közösségi óvóhelyet is kialakítottak, ami megvédi a benn tartózkodókat az erdőtűz vagy a viharos szél ellenében. Mivel a turizmus fontos helyet foglal el a község gazdasági életében, viszont a potenciális helyi vendégfogadók esetében felmerült a vendégfogadáshoz szükséges képességek hiánya, mint például a vendégekkel való megfelelő kommunikálás képessége, így 2022 tavaszán képzést tartottak az érdeklődők számára, annak érdekében, hogy minél több helyben élő lakos, gazdálkodó be tudjon csatlakozni a vendégfogadásba vagy az idelátogatóknak szervezett programok megtartásába. A képzésen után a szakemberek még menetközben is nyújtottak támogatást a résztvevők számára. A településen egy közösségi kecsketartó központot is létrehoztak, ahol az érdeklődők megismerhetik a helyi, védett eredetű sajt készítését (Cheese Rabacal), illetve árusítják is azt.

A Penela-hoz tartozó települések lakóit tömörítő szövetségben és a helyben élőkben is felmerült az igény egy többcélú közösségi tér létrehozására, ahol egyrészt a falu lakói összegyűlhetnek, másrészt foglalkozásokat/képzéseket lehet tartani, harmadrészt kereskedelmi tevékenységet is lehetne folytatni, például a helyi sajtot árusítani. A megfelelő épületet kiválasztották, illetve a pályázathoz szükséges terveket is kidolgozták.

♣ A faluvédelmi terület kialakítása elsősorban életvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy ne ismétlődhessen meg a 2017-es tragédia, így a fő célja, hogy a települést megóvja. Másodsorban viszont fontos terepe a települést körülvevő természeti környezetnek, így előremutató lépés volt olyan növényekkel beültetni, amelyek a tűznek jobban ellenállnak, viszont őshonosságuk okán sokáig megmaradhatnak.

Ökotudatos lépés volt a kecskék betelepítése is, hogy szabályozzák a növényzetet a kijelölt területen, még ha ez nem is megy mindig zökkentőmentesen, mert a kecskéket idomítani is kell, hogy mindent ne legeljenek le, még mindig környezettudatosabb megoldás, mint valamilyen épített vagy emberi beavatkozás a természet rendjébe.

A turisztikai képzés szintén egy hasznos eszköz, ha a helyi turizmus fenntartásáról vagy fellendítéséről van

szó, hogy ha nagyon eltérő környezetből érkező látogatókról van szó, akkor előfordulhat, hogy minden rossz szándék nélkül olyan félreértések történnek, amik kellemetlenek lehetnek a vendéglátó és a látogató fél számára is, így a képzés hasznos lehet, hogy miként érdemes vendéget fogadni. Ez különösen hasznos lehet például olyan programok esetén, mint a kecsketenyésztőknél tartott bemutató, ahol jobb, ha az állatok közelében egyértelműen tudja jelezni a házigazda, hogy mit lehet és mit nem lehet csinálni.

A helyi sajt hagyományos készítése és piacra juttatása szintén jó hatással lehet a település turizmusára és gazdaságára, hiszen számos, a gasztronómia és a tradicionális ételkészítés iránt érdeklődő embert vonzhat a településre, akik többletbevételt jelentenek a szállásadónak, vendéglátóhelyeknek és egyéb környékbeli vállalkozások számára is.

3.3.6

„Mi vagyunk az energia”, Spanyolország

A spanyolországi Gironai Egyetem egyik oktatójának vezetésével 2010 év végén százötvenhét ember úgy döntött, hogy megalapítja a Som Energia elnevezésű energia közöséget, ami magyar fordításban azt jelenti, hogy

„Mi vagyunk az energia”. A szervezet célja, hogy környezetbarátmódon elállított energiát értékesítsen saját tagjai számára.

Forrás: sosyalekonomi.org

Források:

 Som Energia: https://kislabnyom.hu/hir/energiaszovetkezet-som-energia (GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete)

 Transformative Cities: Cooperative breaks the mould to provide renewable energy https://transformativecities.org/atlas/atlas-12/

♣ A megnövekedett energiafogyasztási igények egyre nagyobb terhet jelentenek a szűk és tágan értelmezett környezetünkre is. Akár, ha az autók által kibocsátott károsanyagokra gondolunk, akár a hagyományos módon működtetett háztartásokra gondolunk, az ipari tevékenységről nem is beszélve, és még sok terület van. Vannak ugyan előremutató megoldások, mint például az elektromosautó használat, de ez is csak részben jelent megoldást a problémára, mert ugyan az elektromosautó maga nem bocsát ki károsanyagot, viszont a meghajtásához szükséges energia nagy valószínűséggel még mindig egy fosszilis energiahordozón alapuló erőműből származik. Viszont a teljes megújuló energiára való átállás igen költséges beruházást jelent, aminek költségeit általában egy-egy fogyasztó nem

tudja vállalni. A problémára jelenthet megoldást az energiaközösség létrehozása. Az energiaközösség nem egy hivatalos megnevezés, így sokféle értelmezése lehet, de alapvetően az a lényege, hogy egy közösség tagjai elvégeznek egy energetikai beruházást, aminek előnyeit aztán a közösség minden tagja élvezheti. Ez jelenthet például egy napelempark telepítését is, aminek méretét és kapacitását mondjuk öt háztartás ellátására méretezik, és akkor az öt háztartás közösen finanszírozza a rendszer felépülését és karbantartását, cserébe az öt résztvevő környezetbarát módon jut áramhoz a napenergia segítségével, kvázi már ingyen. Energiaközösséget lehet kis méretben és nagyobb méretben is létrehozni, ahogy tettek a Som Energia energiaközösség tagjai is, 2010 év végén.

♣ 2011 januárjában a szervezet megszerezte a szükséges engedélyeket és új szereplőként belépett az energiapiacra, non-profit résztvevőként, elkötelezve magát a teljesen megújuló energia előállítás mellett, ami lehet nap- és szél energia, vízenergia vagy biomassza alapú energiaelőállítás. A szervezet kezdetben, kihasználva a szervezet adta energiaforrásokat, az energiapiacon vásárolt megújuló forrásból energiát a tagjai számára, ezt követően indított saját energiatermelő projekteket is. Az energiaközösség első projektje egy napelempark telepítése volt egy nyugat-katalóniai városban, Lleida-ban található ipari épületre. A rendszer kapacitása 100 kW és a megvalósítás mindössze néhány hónapot vett igénybe 2012 elejétől ugyanezen év áprilisáig, amikor már működéskész is volt. A napelem telepítése után nyolc további projektbe kezdtek bele, miközben ötezer főre növekedett a tagság létszáma, akik tizenegy millió eurót fektettek be a szervezet ko-

ordinálásában megújulóenergiába. A közösségbe a száz eurós, egyszeri, tagsági díj fejében lehet belépni, de gondolva azokra, akik ezt nem tudják megtenni, lehetőség van a tagság megosztásra is, így többen is tudnak csatlakozni. A szervezet ma már több, mint negyvennégy ezer taggal büszkélkedhet. Illetve, szerződésben állnak vagy együttműködnek háromszáz községgel is, mint partnerek vagy energiaszolgáltatók. A szervezet külön kidolgozott egy programot a kis települések számára, hogy könnyítse a zöld energiához való hozzájutást, méghozzá olyan módon, hogy az ötszáz főnél alacsonyabb lélekszámú településeken élőknek nem kell megfizetnie a száz eurós belépődíjat, amennyiben a település egésze szerződik a Som Energia-val. A szervezet a fő tevékenysége mellett még azt is feladatául tűzte ki, hogy a felelős fogyasztás és energiafüggetlenség fontosságának a kérdésére is felhívja a figyelmet.

♣ Az energiaközösség létrehozása és elindítása egy igen előremutató lépés volt a fenntartható energiatermelés féle vezető úton. Ez volt Spanyolországban az első ilyesfajta közösség, noha Nyugat- és ÉszakEurópában már több hasonló, sikeresen elindított projekt is létezik, de a spanyol példa mutatja, hogy a modell máshol is működik és igény is van rá, amit az egyre növekvő tagság is igazol. Az energiaközösség tagjai számos előnyt élvezhetnek, főleg, ha olyan településen élnek, ahol a település egésze csatlakozott a kezdeményezéshez. A megújuló energia használata jóval kisebb mértékben terheli a környezetet, mint mondjuk a szénerőművekben előállított villamosenergia. Kollektív szinten a szervezet tagjai a közös környezetünk meg-

óvása érdekében is cselekednek, amiből minden állampolgár profitálhat. Míg egyéni szinten pedig szintén tisztább környezetet, és alacsonyabb energiaköltségeket hozhat a zöld energiára való áttérés.

A szervezet által telepített saját, megújuló energiaforráson alapuló energiatermelése pedig szintén segíti a környezetbarát működést. A szervezet követendő példaként járhat elől mindenki számára, aki szeretné fenntartható módon szervezni az életvitelét és az energia felhasználását. A belépési díj elengedése vagy csökkentése pedig külön előremutató abból a szempontból, hogy a környezetbarát energiafelhasználás minden réteg számára elérhetővé váljon.

3.3.7 Zöldenergia Szövetkezet, Horvátország

A ZEZ 2013-ban alakult meg, mint szervezet a „Development of Energy Cooperatives in Croatia” projekt részeként, amely programnak a célja a horvát energia közösségek fejlesztése volt. A projekt lezárulta után a ZEZ már független ernyőszervezetként folytatja tevékenységét az energetikai területen. A ZEZ fő célkitűzése, hogy segítse az állampolgárokat a megújuló energiára való áttérésben, segítséget nyújt a fejlesztésben, beruházásban és a felhasználásában is. De nem csupán tanácsadóként lép fel, hanem kapacitálja is a tagjait, hogy ők maguk is aktívan vegyenek részt a tervezésben, az energiafelhasználás jövőjét érintő kérdésekben.

Forrás: zez.coop

Forrás:

 Zelene Energetska Zadruga: https://www.zez.coop/en/

♣ A szervezet számos szolgáltatással igyekszik segítséget nyújtani a hozzájuk forduló emberek számára. Az egyik ilyen az energiaközösségek létrehozásában való tanácsadás, segítik a hozzájuk fordulókat a tervezésben és a döntéshozatalban, számos modellt kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok miként tudnak megújuló energiaforrásba invesztálni. Hitvallásuk szerint minden közösség tud energiát előállítani a náluk, helyben elérhető energiaforrásokból, ezért kiemelt céljuk, hogy ezeket a közösségeket segítsék, figyelembe véve az adott helyszín/térség adottságait.

A szervezet adatai szerint Horvátországban minden ötödik ember küzd az energiaszegénységgel vagyis azzal, hogy a lakását megfelelő módon tudja fűtéssel vagy árammal ellátni, ez azt jelenti, hogy a lakosság húsz százalékának gondot jelent hónapról hónapra befizetni az áram- vagy gázszámlát. Az energiaszegénység mérséklése érdekében is tevékenykednek, kidolgoztak egy edukációs programot, együttműködve a helyi városvezetésekkel, oktatási intézményekkel és szociális gondozószolgálatokkal, amelyet energiaügyi tanácsódnak ajánlanak, akik a helyszínen, a fogyasztók háztartásában segítik az energiaszegénységgel küzdőket, hogy hogyan lehet hatékonyabban energiát fel-

használni, illetve a fogyasztást csökkenteni. A szervezetnek van egy igen innovatív törekvése is, méghozzá a blokklánc technológia felhasználása az energiaiparban, hogy demokratizálja az energiapiacot, fejlesszék a mikro-hálózatokat, ez például kis, néhány fogyasztóval rendelkező energiaközösségek létrehozását jelenti. Az energetikai beruházások és fejlesztések finanszírozásának területén is tevékenykednek, saját bevallásuk szerint sok évnyi tapasztalatuk van a közösségifinanszírozás használatában, illetve a ZEZ tagjai egyben alapítói is egy közösségifinanszírozást oktató szervezetnek is („Crowdfunding Academy”). Így az együttműködés során hasznos segítséget tudnak nyújtani a forrásgyűjtési kampányok lebonyolításában.

A szervezet ezen kívül részt vesz egy európai projektben is, aminek neve Biomasud plus. A program célja a bioüzemanyag piacot fejlessze, a használatát népszerűsítse. A szervezet 2022 őszén egy jótékonysági pénzgyűjtést is lebonyolított, aminek során mintegy hatvan millió kunát gyűjtöttek össze magánszemélyektől, szervezetektől és vállalatoktól, melyből száztizenegy háztartás számára tudnak egy energiamegtakarító készletet adományozni.

♣ A ZEZ elsősorban tanácsadói és közvetítői szerepet játszik az energiaipar és energiafelhasználás területén. Tevékenységüket és tudásukat jól lehet hasznosítani egy olyan területen, ami még épphogy csak elterjedni kezd térségünkben, így Horvátországban is. Bár egyre több például a családi házakra telepített napelem, de valójában ez még mindig csak egy réteg számára elérhető energiatermelési mód, akinek megvan a pénzügyi háttere a beruházásra. Viszont nem feltétlenül kell egyedül finanszírozni az egész beruházást, hanem például energiaközösséget létrehozva akár néhány családi ház tulajdonos vagy egy utca is dönthet úgy közösen, hogy energetikai beruházásba kezdenek, és így a költségeket is szét tudják teríteni, a ZEZ és a hozzá hasonló szervezetek például ilyen esetben is tudnak segítséget nyújtani.

Az energiaszegénység nem csak Horvátországban, hanem szinte egész Kelet-Közép Európában egy jelentős társadalmi probléma, nagyon sok családnak gondot jelent a lakásuk/házuk megfelelő fűtése, és sok esetben nem csak a fűtésre költhető anyagi forrás hi-

ányzik, hanem a megfelelő tudás is, hogy miként lehet egy házat energiahatékonyan működtetni, így a szervezet és a velük együttműködő szakemberek tudása hasznos lehet az energiaszegénységgel küzdőknek, hogy miként lehet például egy rossz hőszigeteléssel rendelkező házat felújítani vagy milyen megoldások léteznek az energiahatékony fűtésre.

A bioüzemanyag felhasználásának népszerűsítése szintén segíti a fenntartható energiagazdálkodást, hiszen a bioüzemanyag olyan növényi maradványokból készül, amit másként hasznosítani már nem lehet, például erdészeti és mezőgazdasági üzemekből kikerülő növényi maradvány, amik szinte korlátlanul elérhetőek, így a felhasználásuk kézenfekvő megoldás.

Ugyanakkor ezek felhasználását egyelőre számos kihívás akadályozza, például a begyűjtésük és szállításuk nagyobb távolságokra a különböző üzemektől egyelőre nem megoldott, de ennek ellenére helyi szinten jól felhasználható a környéken található mezőgazdasági és erdészeti vállalkozásoktól.

3.3.8 Mezőgazdasági innováció, Szlovénia

Szlovéniában a magas hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági termékek aránya igen alacsony. Ennek részben a hatékony vízfelhasználáshoz szükséges tudás hiánya az oka, az ország mezőgazdasági területeinek mindössze 1,3%-a áll öntözés alatt. Amikor a gazdálkodók öntözik a földjeiket, akkor jellemzően a megfelelő tudás és technika nélkül teszik ezt, pedig hasznos lenne tudni olyan dolgokat a hatékony műveléshez, mint például a talaj vízmegtartó képessége vagy az öntözés előtti nedvesség tartalom vagy akár a másnapi időjárás. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a gazdák leginkább „ösztön szerint” öntöznek, hol túl korán, hol túl későn. Ennek eredményeként alakult ki, hogy a talajban a víz eloszlása nem volt egyenletes, optimális, ami negatívan befolyásolta a terméshozamot és a pénzügyi szempontokat figyelembe véve sem volt gazdaságos az öntözési módszer. Ennek a hátránynak a leküzdésére indult el egy hatékonyságot növelő program 2019-ben.

Illusztráció. Forrás: Dimitry Anikin, Unsplash.

♣ Egy, az Európai Unió által támogatott program (EIP PRO-PRIDELAVA - Increasing agricultural productivity with efficient and sustainable use of water) keretében létrehozták az „IDSS (Irrigation Decision Support System)” rendszert, ami a megfelelő öntözési rendszer kialakításához nyújt támogatást a gazdák számára.

Már a helyszínen, a gazdák bevonásával, első lépésként bemutatták az érintetteknek a rendszer helyes használatát. A rendszer segítségével megfigyelhető a talaj nedvességtartalma és modellezhető a víz helyzete is, valamint időjárás előrejelzés is elérhető. Az oktatás része volt még, hogy az időjárás előrejelzéseket is helyesen tudják értelmezni. A projekt második lépése az volt, hogy figyelték a növények növekedését és ezzel együtt ellenőrizték az IDSS rendszer ajánlásainak az alkalmasságát. Ez egy együttműködési folyamat volt, ahol összevetették a gazdálkodók tapasztalatait, és az adatalapú megközelítését az öntözés folyamatában.

A harmadik fázisban, a már a rendszert használó gazdaságokon és eredményein mutatták be az IDSS rendszert további, a projektbe bevonni kívánt gazdaságok képviselőinek, lehetőséget teremtve arra is, hogy a

már csatlakozott gazdák és a még csak érdeklődők megbeszéljék a tapasztalataikat egymással. A bemutatóban szereplő földeket úgy választották ki, hogy eltérő körülmények között is lehessen látni a rendszer előnyeit, például eltérő növényeken, talajtípuson vagy más természeti környezetben is. Az oktatások és bemutatók lezárultával az IDSS rendszer menedzselését átvette egy szlovén, környezettel foglalkozó ügynökség, a rendszer fizikai telepítését és technikai támogatását pedig egy magán vállalat biztosítja a gazdák számára a szlovén kormánnyal kötött megállapodás keretein belül.

A program eredményeként bizonyítást nyert, hogy a talaj nedvességtartalmának bizonyos mértékű csökkentése nem eredményez negatív következményeket a növények számára, ha 100%-ról 85%-ra csökken a víztartalom, akkor nem csökken jelentősen a terméshozam, viszont 25%-al csökkenthető a vízfogyasztás. A projekt a kukorica terméshozamát emeli ki, ami 85%os nedvességtartalom mellett 13,43 tonna/hektár, míg 100%-os nedvességtartalom mellett 13,83 tonna hektár, ugyanakkor a felhasznált vízmennyiség jelentősen több a 100% esetében.

♣ A fentartható vízgazdálkodás megteremtése kiemelten fontos a mezőgazdaság, de más ágazatok, területén is, hiszen ez egy meglehetősen limitált mennyiségben elérhető, ám mégis nagyon fontos eleme a természetnek.

Viszont a mezőgazdaság területén kiemelten fontos a tudatos vízgazdálkodás, mivel víz nélkül nincs növénytermesztés, és a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között gyakran megesik, hogy sok ideig nem éri csapadék a földeket, ilyenkor mesterséges úton kell pótolni a vizet, amiből viszont véges a készletünk, így létfontosságú, hogy tudatosan legyen felhasználva az elérhető mennyiség.

A konkrét vízmegtakarítási eredmény mellett azért is előremutató, hogy a gazdálkodóknak bemutassák az ilyen és ehhez hasonló adatalapú fejlesztési megoldásokat, mert így esély nyílik rá, hogy egyéb más területen is segítségül hívják az adatalapú vagy más számí-

tógép-vezérelt technológiákat, amik kiváltják a megszokott, adot esetben kevésbé hatékony termelési módot. A mezőgazdaság területén ma már számtalan „okos” megoldás létezik, a területfelmérő drónoktól kezdve az önvezető traktorokig, így érdemes időt és energiát szánni az elérhető és az adott területen alkalmazható fejlett technológiák megismerésére, mert hosszútávon megtérül a befektetett energia.

A gazdák számára szervezett „tudásátadó” esemény nem csak a konkrét rendszer bemutatása miatt hasznos, hanem az egyéb ismeretek és tapasztalatok átadásának is színtere lehet, mivel a projektben idézett tanulmány utal rá, hogy a vízgazdálkodás nem a leghatékonyabb módon történik az országban, így sejthető, hogy a mezőgazdaság más fontos vetületein is van még fejleszteni való. Az ilyen események, ahol az érintettek találkoznak megfelelő helyszín lehet a további fejlesztések megvitatásának, vagy az időközben felmerült jógyakorlatok elsajátításának.

3.3.9 Növekedj okosabban! Köln

Köln városa csatlakozott az úgynevezett „Grow Smarter” programhoz, melynek célja az európai nagyvárosok környezetbarát és fenntartható fejlődésének elősegítése, „okos” és környezettudatos döntésekkel és projektekkel, illetve a város lakóinak a komfortérzetésnek növelésével. Köln úgynevezett „Lighthouse city” vagyis „világítótorony” városként került a programba, ez azt jelenti, hogy a program keretein belül ebben a városban valósítanak meg tizenkét okos projektet, amit aztán a „követő” státuszban lévő városok adaptálhatnak a saját településükön a helyi igényekre és adottságokra szabva. Kölnben többféle területen valósították meg a tizenkét projektet, van köztük az energiafelhasználásának hatékonyabbá tétele, megújuló energiatermelés, elektromosautó töltőállomás és autó- illetve kerékpármegosztó szolgáltatás is.

Akkumulátorpark Kölnben. Forrás:

Forrás:

♣ Kölnben elindítottak egy olyan programot, ami helyi szinten segít hatékonyabban felhasználni a különböző energiaforrásokat, kiegészítve megújuló energiatermeléssel is.

A Stegerwaldsiedlung negyedbe telepített endszer lényege, hogy különböző energetikai mérőseszközök segítségével folyamatosan monitorozzák a hatékony felhasználáshoz szükséges adatokat, úgy, mint hőmérséklet, aktuális fogyasztás, energiatermelők teljesítménye.

A rendszer alapját egy virtuális erőmű adja, ami folyamatosan kapcsolatban áll az összes hozzákapcsolt rendszerrel. Összeköti a napelemes energiatermelő rendszert, a hőszivattyús rendszert, valamint a napelemhez kapcsolt akkumulátort is, ami a megtermelt energiát tárolja el későbbre. Ezen kívül kapcsolatban áll külső energiaforrással is, ami jelen esetben a távfűtést jelenti. Az energiatermelés és a fogyasztási igény alapján pedig kiszámítja a rendszer, hogy mely energiaforrásokat lehet az adott időszakban a leghatékonyabban felhasználni. A rendszert egy tizenhat épületből álló területre telepítették a Stegerwaldsiedlung nevű városrészben. A rendszer része a szoftver is, ami

a telepített berendezéseken fut és összehangolja a működést, és az energetikai vállalat telepítette.

A szoftver negyvenegy hőszivattyút, 1068 kWp csúcsteljesítményű napelemes rendszert, a távfűtést és a tizenhat darab energiatároló akkumulátort kezel és felügyel egyszerre. A rendszer része még egy töltőállomás is, elektromos autók részére. A rendszer az egyéni felhasználók fogyasztását külön is kezeli, az egyes lakásokban található mérőeszközök a szoftver segítéségével harminchat órára előre tud előre jelezni és optimalizálni az energiafogyasztást, amit tizenötpercenként ellenőriz is, és ha kell, akkor frissíti is azt.

Az energiamenedzsment rendszerrel együtt a lakónegyedet kezelő társaság számos más, az energiafogyasztást csökkentő fejlesztést is eszközölt az épületeken és a lakásokban egyaránt. Az aktív rendszerek mellett a passzív energiafelhasználás csökkentő megoldásokat is kihasználták. A passzív megoldások alkalmazása utólagos beszerelésként lett elvégezve. Modern hőszigeteléssel látták el az épületet, három rétegűre cserélték az ablaküvegeket, LED világítást helyeztek üzembe a közösségi terekben, illetve energia viszszatápláló rendszerrel ellátott lifteket építettek be.

♣ A kölni projekt számos előremutató megoldást tartalmaz, ami a fenntartható lakás- és épületüzemeltetést illeti. Egyrészt, jelen esetben megvalósul a részleges energiaközösség, hiszen a napelemek és a hőszivattyúk úgymond saját, fenntartható energiaforrást biztosítanak a területen található épületekben élők számára, ami jelent némi függetlenséget a nagy energiahálózatoktól, bár nyilván a rendszer részeként használt távhő nem saját forrásból érkezik. Illetve, mivel a fejlesztést a lakásokat fenntartó vállalat kezdeményezte, mivel ez ezek bérelhet lakások, így nem beszélhetünk alulról szerveződő energiaközösségről, de ettől függetlenül részben saját, helyben termelt és helyben fel is használt energiáról beszélhetünk.

A virtuális erőműnek nevezett központi egység segít hatékonyan felhasználni az elérhető energiaforrásokat, a lehető legjobb módon elosztva a kapacitásokat, ezzel egyrészt az energiaköltségek is csökkenthetőek, másrészt a környezetet is kevésbé terheli.

A megújuló energiaforrások használata szintén környezetbarát megoldásnak minősül, hiszen ezeknek a

forrásoknak szinte nulla károsanyagkibocsátása van, így lokálisan és globálisan is kevésbé szennyező. Lokálisan plusz jótékony hatása lehet a megújuló energiafelhasználásnak, hiszen egy Köln méretű nagyvárosban általában szennyezett a levegő, így, ha egy városrészben egy viszonylag nagy lakótömbnek alacsonyabb a károsanyag kibocsátása, akkor az némi javulást eredményezhet a levegőminőségben.

A passzív megoldások szintén segítik az energiahatékony működést, ráadásul a nagyrészük egyszeri befektetést és beépítést Igényel (pl. hőszigetelés és a három rétegű ablakok), és utána éveken át, a nevéhez hűen, passzív módon, további költségek nélkül segít takarékoskodni a fűtéssel és áramfelhasználással.

A modern energetikai rendszer telepítése a lakók számára is ihletadó lehet, hogy ne csak a rendszer, hanem ők maguk is környezettudatosak legyenek, hiszen a mérőberendezések segítségével ők maguk is nyomon tudják követni a fogyasztásukat, a termelést és egyéb adatokat, így tudnak kalkulálni, hogy melyik berendezés mennyit fogyaszt.

3.3.10 Növekedj okosabban! Barcelona

Barcelona is részt vesz a Grow Smarter elnevezésű európai fejlesztési projektben, amelynek célja, hogy a résztvevő európai városokban élők életminősége javuljon, valamint, hogy zöld és fenntartható működési modelleket fejlesszen ki a városi lét területeire, úgy, mint a közlekedés, a hulladékgazdálkodás vagy például az épületek energetikai rendszere.

Források:

 Grow Smarter – Barcelona: https://grow-smarter.eu/lighthouse-cities/barcelona/

 Energy efficient refurbishment of private residental buildings: https://grow-smarter.eu/fileadmin/editor-upload/Smart/ Factsheet_3__Private_residentual_refurbishment__Barc.pdf,

Forrás: Logan Armstrong, Unsplash

♣ Barcelona „Lighthouse City” („világítótorony város”) szereplőként vesz részt a programban, aminek funkciója az, hogy a városban fejlesztenek ki és mutatnak be tizenkét darab fejlesztési projektet, amit aztán a többi résztvevő, az úgynevezett „Follower cities” („követő városok”) átvehetnek és a saját igényeikre és lehetősé-

♣ Az egyik ilyen, egyéni energiafogyasztóként hasznosítható okos megoldás a „home energy managment system” (HEMS) kifejlesztése volt, ami a lakásonként segít takarékoskodni az energiafogyasztással. A rendszer lényeg, hogy a programban résztvevő háztartásokat ellátták egy olyan rendszerrel, ami egy központi egységből és több mérőeszközből áll, a mérőeszközök wifi kapcsolaton keresztül kommunikálnak a központi egységgel, ezen keresztül szolgáltatnak adatokat a különböző energiafogyasztó eszközök aktuális fogyasztásáról. Illetve a rendszer fontos része még egy alkalmazás, amin a felhasználó/fogyasztó nyomon követheti a folyamatokat.

A rendszer másik lényeges funkciója az, hogy az adatok vizualizálva (is), könnyen áttekinthető formában jelennek meg, így könnyen értelmezhetőek az adatok. Az alkalmazás, az adatok megjelenítése mellett, számos funkcióval rendelkezik még, például értesítést küld az aktuális fogyasztás költségeiről, és személyre szabott ajánlásokat is tesz a hatékony energiafelhasználásra vonatkozóan. A programban kétszáz darab prototípus készüléket helyeztek el Barcelona azon épületeiben, amit korábban már a Grow Smarter program keretein belül utólagosan korszerűsítettek energetikai szempontból. A program célkitűzése az is, hogy aktív részvételre vegyék rá az érintett lakások lakóit,

gekre szabva felhasználhatnak. Ilyen mintaadó város a programban Barcelona mellett Stockhol és Köln, követő város pedig például Suceava és Graz. Barcelonában számos energiahatékonysági és megtakarítási fejlesztést eszközöltek, akár közösségi, akár egyéni szinten hasznosítható megoldások formájában.

hogy megbízható adatszolgáltatás tudjon megvalósulni, amiből később a helyes következtetéseket lehet levonni. A már korábban említett utólagos korszerűsítési programban számos épület, lakás és kollégiumi szoba került felújításra. Ezek között találhatunk aktív és passzív korszerűsítési megoldásokat egyaránt, a spanyol energetikai vállalat, a Naturgy, mintegy húszezer négyzetméternyi lakóingatlant korszerűsített. A fejlesztések négy barcelonai kerületben valósultak meg a Canyelles, Ter, Lope de Vega és a Melon District-ben, az első háromban passzív, míg a negyedikben aktív megoldásokat is alkalmaztak. Az aktív elemek között volt vízmelegítő bojler cseréje, a távfűtés bevezetése, víztakarékos csapok beszerelése, illetve a már bemutatott háztartáson belüli energiamenedzsment rendszer installálása is.

A passzív megoldások között pedig találhatunk homlokzat és tetőszigetelés beépítését, új ablakok felszerelését, valamint árnyékolók feleszerelését is. A program eleme volt a résztvevő lakástulajdonosok és lakók aktív bevonása a projektbe is, ami azt jelenti, hogy tudatos együttműködésre ösztönözték őket, egyrészt, hogy a megvalósult fejlesztések valóban hatékonyan szolgálják az energiamegtakarítási célokat, másrészt, hogy a projekt során nyert adatok megbízhatóak legyenek a későbbi felhasználhatóság tekintetében.

♣ A háztartások felszerelése az energiafogyasztást monitorozó rendszerrel jó kezdete és eszköze lehet a tudatosabb fogyasztásra való áttérésre, hiszen valós időben lehet a különböző energiát igénylő tevékenységek fogyasztásra gyakorolt hatását látni, akár menynyiség, akár költség tekintetében, így gyakorlatorientáltan lehet edukálni a résztvevőket a takarékoskodásra. A visszafogott fogyasztás mind költség, mind környezetvédelmi szempontból hasznos, hiszen kevesebb energiát kell megtermelni, ha egy háztartás csökkenteni tudja az igényeit.

Az utólagos energiahatékonysági fejlesztések és beépítések szintén pozitív hatással vannak akár egyéni, akár közösségi szinten. Egyrészt, a kevesebb energia felhasználása csökkenti a környéken a károsanyagki-

bocsátást, a távfűtés, bár nem (minden esetben) megújuló energiaforráson alapszik, de még mindig hatékonyabban tud hőt termelni, mint ha egyénenként kellene fűtési hőt előállítani. Az épületek utólagos korszerűsítése azért is hasznos, mert így számos épület élettartama meghosszabbítható, hiszen így még hosszú éveken át lehet gazdaságosabban üzemeltetni őket, és nem kell helyettük újat építeni, mert komfortos körülmények között lehet bennük élni sokáig.

A résztvevők aktívitására (is) építeni nem csak a program szempontjából előremutató, hanem mert így akár más fogyasztási szegmensekben is tudatos fogyasztást lehet elérni, például a bolti bevásárlásnál is átgondolhatják, hogy mi az, amire valóban szükségük van, a tudatos energiafogyasztás mintájára.

Forrás: Alessandro Bianchi; Unsplash

Lehetőségek, javaslatok

4.1 A fejezet célja

Jelen fejezetben az a célunk, hogy bemutassuk a helyi alternatív energiaforrások fő jellemzőit, előnyeiket és hátrányaikat, magyarországi helyzetüket, valamint energiaforrásonként egy-egy elemzéssel szemléltessük a jövőbeli kilátásokat, lehetőségeket. Mindezt abban a reményben, hogy általuk jobb kép alakulhasson ki az olvasóban a helyi lehetőségeket illetően, és sokan kedvet kapjanak lokális erőforrásokra alapuló, a környezetvédelmet szem előtt tartó helyi energiaközösségek kialakításához magyarországi környezetben is.

Miért fontos, miért aktuális?

A 2022-es gazdasági és energiaválság következtében a téma kutatása különösen aktuális. A kutatás területi fókusza Magyarország, az adatelemzés pedig másodlagos forrásokból, desk research-ként valósul meg.

A KSH adatai alapján a megújuló erőforrásokból előállított energia, valamint azon belül a villamos energia részaránya 2003-tól jelentősen emelkedett, majd 2013-tól némi megtorpanás látható a részarány növekedésében.

A megújuló energiaforrásokból termelt villamosenergia részaránya tekintetében elmondható, hogy a vízenergia részaránya 2002-től visszaesett, a biomassza részaránya 2005-ig jelentősen növekedett. Ezzel szemben a szélenergia részaránya 2012-ig lassú, de stabil növekedést mutatott, majd 2012-től fokozatos csökkenés látható annak részarányában. Végül, 2013-2014-től jelentős növekedésnek indult a napenergia részaránya, amely jelenleg is a legnagyobb arányban növekvő energiaforrás Magyarországon.

4.2 Biomassza és biogáz

♣ A biomassza feltételesen megújuló erőforrás, a megújulóképessége a gazdálkodás módjához között. Elsődleges biomassza termelés estén figyelembe kell venni az energiaforrás megújulási rátáját, illetve fontos az erőforrás természeti környezetének megóvása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hasznosított energia meg-

határozza a későbbiekben hasznosítható mennyiséget, tehát túlhasználat esetén megszűnhet a megújuló képesség. A biomassza fenntarthatatlan kitermelése, nem hatékony használata rossz hatással lehet a talajra, a felszíni vizekre, a helyi mikroklímára, ezáltal pedig a helyi élővilág sokféleségére és az ökológiai rendszerre.

♣ A biomassza olyan gyűjtőfogalom, amelynek számos értelmezése létezik. Biomassza alatt értjük a földön megtermelődő biológiai anyagok összességét, a keletkező melléktermékeket és hulladékot, amely például az alábbi módon csoportosítható:

elsődleges biomassza - növényi eredetű fő- és melléktermékek: Ide tartoznak a növények által termelt alapanyagok, termények, például a faanyag, illetve a szántóföldi szemtermés.

másodlagos biomassza - állattartás és növénytermesztés, mező- és erdőgazdálkodás melléktermékei: Ezek a melléktermékek már legalább egy átalakítási folyamaton átestek, tehát ide tartoznak a növények és az állattenyésztés feldolgozási melléktermékei, például a fűrészüzemi faforgács vagy az istállótrágya.

harmadlagos biomassza - biomassza jellegű hulladékok, visszaforgatott és heterogén feldolgozási melléktermékek: Ezt a csoportot a többszörösen átalakított anyagok alkotják, például az állati termékek feldolgozása során keletkező melléktermékek, illetve a lakossági hulladékok.

További információk, források:

 https://agraragazat.hu/hir/biogazuzemek-magyarorszagon/https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/biogaz-termeles-magyarorszag-szakpolitikaielemzes)

 http://nti.mkk.szie.hu/download/Biomassza%20alapanyagok%20termel%C3%A9se/Biomassza_k%C3%B6nyv.pdf

 http://real.mtak.hu/108354/1/renewablesmegjelent.pdf

 https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2020/energiaszegenyseg/

 https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2022/vissza-a-tuzifahoz-lakossagi-szilard-tuzeles-magyarorszagon/

 https://www.habitat.hu/mivel-foglalkozunk/terepi-programjaink/aprotech/

 https://wwf.hu/biobalance/sitemedia/letolthetoanyagok/1663164355.pdf

 https://www.levego.hu/sites/default/files/Pollution_from_residential_burning_hungarian_final.pdf

4.2.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ A biomassza lehet szilárd, gáz vagy cseppfolyós halmazállapotú, amely jelentősen meghatározza az előállítás és felhasználás módját. Biomassza három különféle halmazállapota mentén három alapvető felhasználási módról beszélhetünk:

szilárd halmazállapot: A tüzelhető biomasszák alacsony nedvességtartalmuk miatt tekinthetők kiváló energiaforrásnak. A legjellemzőbb tüzelhető biomassza a tűzifa, illetve a pellet.

gáz halmazállapot: A biológiailag elgázosítható biomassza alapja a magasabb nedvességtartalmú növényi vagy állati melléktermék vagy hulladék.

folyékony halmazállapot: A biomasszából folyékony gépjárműüzemanyag is előállítható, amelynek két alapvető típusa van: a bioetanol és a biodízel.

♣ A biomassza egyik fő előnye tehát, hogy sokoldalúan felhasználható: elégethető, elgázosítható, illetve üzemanyagként is használható, de tisztítószer is készülhet belőle.

Ezzel szemben a biomassza energetikai hasznosításának hátránya, hogy kifejezett termeléséhez jelentős méretű területekre, élőhelyekre van szükség az alapanyag előállításához, ahol többek között így, illetve nem művelhető erdő, legelő, és így tovább. Mindezek mellett a jelenleg élelmiszertermelésre használt területek átalakítását élelmiszerellátás-biztonsági kérdések miatt is konfliktusos megítélés övezi, elsősorban amiatt, hogy versenytársa az élelmiszertermelésnek.

A biomassza termeléséhez kapcsolódó egyik fő konfliktus emellett az ipari mezőgazdálkodás keretein belüli energiaültetvényekhez kötődik. Itt egyrészt felmerülnek az ipari mezőgazdálkodás ismert, klasszikus problémái, mint a túlzott vegyszer- és műtrágyahasz-

nálat, valamint az energiaigényes gépesített megművelés. Az előállításhoz szükséges, nagymértékű befektetett energia miatt megkérdőjelezhető a hatékonyság és a valódi megújuló képesség.

A biomassza a világ számos országában a háztartások legfontosabb tüzelőanyaga. Azonban a nem megfelelő égetés számos humánegészségügyi kockázattal jár. A biomassza fűtés csak akkor számíthat tiszta energiának, ha teljesen száraz tüzelőanyagot használnak fel, olyan berendezésben, ahol megvalósulhat a közel tökéletes égés.

Magyarországi kontextusban a biogáz jelenléte nem jelentős, de fontos megemlíteni ezt az energiaforrást is. A biogáz egy olyan környezetbarát energiahordozó, amely elsődleges, illetve másodlagos mezőgazdasági melléktermékekből állítható elő, amelyből speciális eljárással pedig villamos energia, hő- vagy akár hidrogén állítható elő.

SWOT-ELEMZÉS: BIOMASSZA MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 tudatos, ésszerű használat esetén megújuló energiaforrás

 a kitermelés nem technológiaintenzív, könynyen megvalósítható, ráadásul nagy energiamennyiség nyerhető ki relatív e alacsony költségekkel

 a magyar háztartások igen nagy arányába használnak biomassza égetést fűtési céllal, így az társadalmilag is elfogadott, és infrastruktúrája is ismert

 a biomassza csak feltételesen megújuló energiaforrás, illetve szén-dioxid kibocsátás nem elhanyagolható

 a magyar háztartások nagy arányában korszerűtlen a fűtési berendezést alkalmaznak

 a magyar elektromosenergia-termelésben továbbra is túl súlyos szerepet kap a biomaszsza, ami valójában korlátosan megújuló erőforrás

 a magyar háztarások igen nagy aranyában használnak rossz minőségű tüzelőanyagot (pl. 25% feletti nedvességtartalmú tűzifa)

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 biomassza összehangolt, kaszkád-jellegű hasznosítása - beleértve az elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát

 Magyarország a kitűzött országos klímacélokhoz illeszkedően fűtéskorszerűsítési pályázati programokat indít, ami a vidéki térség fejlesztését célozza

 a kitűzött elvek mentén lakossági szemléletformáló és oktató kampányok is indulnak a nem hatékony tüzelőanyaghasználatból eredő légszennyezés felszámolását megcélozva

 túlfogyasztás

 alacsony energiahatékonyság

 Magyarország továbbra is túl nagy arányban alapoz a megújuló energiaforrások között a biomasszára, ami nem lesz fenntartható módon ellátható az ország határain belül

 folytatóik, esetleg súlyosbodik a rossz minőségű tüzelőanyagok használatából következő légszennyezés

 az energiaválság hozzájárul az energiaszegénység növekedéséhez

4.2.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ A KSH adatai szerint a megújuló energiából előállított áram 36 százaléka biomassza alapú (biomassza: 30,1%; biogáz: 5,9%) volt 2020-ban. A Nemzeti Energia Stratégiában (NES) továbbra is fontos szerepet kap a biomassza a 2040-re tervezett szcenáriók között a villamosenergia-termelésben.

Az elmúlt években Magyarországon nagyobb figyelem irányult a biomassza fenntartható hasznosítására. Az eddigi hasznosítás jellemzően alacsony hatásfokú volt (25-35%), a nagy erőművek esetében jelentős veszteséget okozott, hogy a hatalmas mennyiségben keletkező hulladékhőt nem tudták hasznosítani.

A Nemzeti Energia Stratégiában (NES) a lakossági fogyasztók ösztönzésében szintén központi szerepet kap a biomasszaalapú fűtési célú falhasználása, mint megújuló és önellátást támogató lehetőség (környezeti hő kihasználása mellett).

A tűzifa használatának módja és hatékonysága különösen fontos Magyarországon, hiszen a magyar háztartások körülbelül ötöde számára nem is áll rendelkezésre a földgáz- vagy távhőszolgáltatás, így a tűzifa legkézenfekvőbb alternatíva. A magyarországi, gyakorlati biomassza-felhasználás terén azonban még ennél is jobban kiemelkedik a tűzifa részaránya, hiszen a magyar lakosság körülbelül 40%-a fűt tűzifával, elsősorban a vidéki térségekben, a főként az alacsonyabb jövedelmű háztartások.

Ez azonban csak első ránézésre kedvez az ország fenntarthatóságának, mert számos problémát és kockázatot hordoz magában. Az alacsony jövedelmű, vidéki családok számára nem csak megfelelő égést biz-

tosító fűtő berendezés nem áll rendelkezésükre, de jellemzően maga a felhasznált tüzelőanyag sem megfelelően kiszárított, jó fűtőértékű faanyag. Ez egyrészt az otthonok nem hatékony, rossz kifűtöttségéhez vezet, ami már helyben több egészségügyi kérdést is felvet (hideg lakrészek, penészedés). Másrészt pedig, a nem tökéletes égés következtében a füsttel távozó részecskék súlyos levegőszennyezést is okoznak a közvetlen környezetben.

A 2020-as klímacélok elérésében jelentős szerepe volt annak Magyarországon, hogy a tűzifa használata is a megújuló energiaforrások között került elszámolásra, ez tette ki a megújuló energiaforrások 70%-át. Azonban ismerve ennek gyakorlati helyzetét az országban, fontos a probléma többoldalú kezelése: lakosság számára fűtéskorszerűsítési támogatás biztosítása, megfelelő tüzelőanyag biztosítása és az ehhez kötődő szemléletformálás.

A nem megfelelő tüzelőanyag használata kiemelkedő probléma az energiaszegénységben élő családok körében, ahol a nem csak a nem kellően száraz fa kerül elégetésre, hanem sokszor hulladék, ami még veszélyesebb a helyi légszennyezés szempontjából.

A magyarországi lakásállomány egy jelentős része elavult, az alacsony energiahatékonyságú épületek használata magas rezsiköltségeket, jelentős szén-dioxid kibocsátást, illetve légszennyezést okoz. Magyarországon körülbelül minden ötödik lakóépület az 1960-as1980-as évek között épült „Kádár-kocka”, ahol a hőszigetelés hiánya miatt akár kétszer annyi energiára van szükség a kifűtéshez, mint egy panellakás esetében, míg négyszer annyi, mint amennyit egy 2000-es években épült társasház igényel.

♣ A Habitat for Humanity által kezdeményezett Hőoszlop program lényege, hogy ötvözik a hagyományos magyar cserépkályhák és a skandináv típusú energiahatékony fatüzelésű kályhák előnyeit, majd ezeket a vidéki térségek energiaszegénységben élő lakosainak juttatják. A hőoszlop előnye, hogy költséghatékony és gyorsan telepíthető. A fűtőeszköz megfelel az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak

és egyben illeszkedik a rászoruló háztartások igényeihez. A hőoszlop hazai alapanyagokból készül, valamint hozzájárul a tűzifa-felhasználás jelentős csökkentéséhez, ezáltal pedig a szén-dioxid- és szállóporkibocsátás minimalizálásához is. A fém burkolat jóval olcsóbb egy cseréppel borított kályhánál, de egyben dizájnos, ízléses elemét képezi a lakásoknak, ahol alkalmazzák őket.

Forrás: Chuttersnap; Unsplash

♣ A kisléptékű, szociális funkciójú jó gyakorlatok közé tartozik a toldi biobrikettgyártás. A program az Igazgyöngy Alapítvány facilitációjával, 2012-ben indult a HajdúBihar megyei Told kistelepülésen. A mélyszegénységben élő családok kézi erővel működtetett présgép segítségével, helyben beszerzett mezőgazdasági melléktermék felhasználásával állítanak elő olcsó és környezetbarát tüzelőanyagot, biobrikettet. Az alapanyagot (napraforgó-hulladékot) egy biharkeresztesi vállalkozás ingyen biztosítja.

♣ Egy piaci szereplő kezdeményezésére indult el a tuzséri pelletgyártás a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Tuzsér településen. A kecskeméti cég saját forrásból, valamint európai uniós támogatásból építette fel azt az üzemet, amely évente 7 ezer tonna pellet előállítására képes. A pellet előállításához elsősorban fűrészport és faforgácsot használnak, amelyből darálék készül, amit megszárítanak; ezt követi a csomagolás.

♣ Érdekes példa a derekegyházi biodízel-gyártás, ahol a Cropell Kft. néhány hektáron termő olajos magvakból (napraforgó, repce) állított elő biodízelt. A folyamat során az olajos magvakból préselt olajat létesítenek, a dízelgenerátorral pedig áramot és meleg vizet állítanak elő. Végül, a maradványokból pellet-pogácsát készítenek, ami eltüzelhető. A gyakorlat értéke, hogy egy egyedi, kreatív technológián alapul. A projekt a decentralizált áram- és hőtermelést teszi lehetővé széleskörűen előállítható alapanyagok felhasználásával.

♣ Pornóapátiban 2005-ben épült egy új, közösségi bioszolár fűtőmű, elsőként kisebb magyarországi települések közül. A beruházást az Ausztriában már évek óta működő falusi fűtőművek ihlették az ottani polgárok megelégedésére. A fejlesztést a megújuló energiaforrások környezeti előnyei és az energetikai önellátás lehetősége motiválta. A fejlesztés jelenleg is jó gyakorlatként szolgál a hasonló helyzetben lévő kistelepülések számára, mint megújuló energiaforrást hasznosító, környezetbarát megoldás. A projektet fontos része volt, hogy végig kommunikálták a falusiak felé, - a tervezéstől az üzemeltetésig a folyamat minden lépéséről tájékoztatták őket, - így sikerült elérni a szükséges lakossági elkötelezettséget is.

♣ Egy speciális példát képez a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely az egyetlen magyar kommunális hulladéktüzelésű erőműve és a Budapesten keletkező szilárd hulladék kb. 60%-át termikusan ártalmatlanítja. A rákospalotai erőmű 1976 óta működik, kapacitása 350 ezer tonna. A környezetvédelmi szabályok szigorodásával a 2000-es évek elején teljeskörű korszerűsítésre volt szükség, ezért az erőművet 2002-2005 között korszerűsítették. Az erőmű 13 ezer budapesti lakás fűtéséhez elegendő gőzt bocsát ki, illetve 45 ezer lakás éves villamosenergia-igényét elégíti ki. A létesítmény teljes mértékben megfelel a magyarországi és az uniós környezetvédelmi előírásoknak.

4.3 Geotermikus energia

4.3.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ A geotermikus energia a Föld belsejéből származó hőenergia, amely a földkéregben található radioaktív elemek bomlási hőjéből keletkezik. A hőenergia eloszlása a felszínen nem egyenletes, valamint a hőmérséklet a mélység irányában folyamatosan növekszik, átlagos geotermikus gradienssel számolva például 2000 méteres mélységben akár 65-75 °C-os hőmérsékleti értékek lehetnek.

♣ A geotermikus energia kitermelését három tényező megléte határozza meg:

kedvező geotermikus gradiens

nagy mennyiségű hévízkészletek

megfelelő mélységi nyomásviszonyok

A geotermikus energia felhasználásának alapvetően három módja van:

hőszivattyúval segített hőhasznosítás: A hőszivattyús rendszerek nem csak felszín alóli vízkivétellel, hanem felszíni vízfolyással, talajvízzel, talajhővel vagy földhővel is működtethetők. A rendszer télen fűtésre, nyáron hűtésre alkalmazható. A hőszivattyús hasznosítás kiváló olyan esetekben is, amikor “hulladékhő” távozna a környezetbe, például a lehűlt termálvíz vagy az ipari folyamatoknál keletkező melegvíz.

közvetlen hőellátás: Geotermikus energiavagyonunk döntő részét jó hatásfokkal és nagy mennyiségben közvetlenül hőellátásra (lakóépületfűtés, használati melegvíz-előállítás, üvegházfűtés, terményszárítás, stb.) tudjuk felhasználni, mert kitermelhető termálvizeink hőmérséklete 100 °C-nál alacsonyabb.

kapcsolt villamosenergia és hőtermelés: A megfelelő hatásfokú villamosenergia-termeléshez minimum 120°C-os vízre van szükség, amelynek kitermelési költsége jelentős, ráadásul korlátozott mennyiségben

♣ A geotermikus energia egyik előnye, hogy nagy mennyiségben rendelkezésre áll, illetve hogy a földhő fenntartható módon használható: nincs károsanyag kibocsátás. A kitermelés fenntartható abból a szempontból is, hogy a kivett hő körülbelül a kivétel ideje alatt 95%-ban pótlódik. A hőszivattyús rendszerek magas hatásfokon működnek, valamint működésük halk, kényelmes és könnyen szabályozható. A rendszer költséghatékony és számos pályázati forrás igénybe vehető.

♣ A geotermikus energia hátrányait is fontos megemlíteni:

A lehűtött, magas só- vagy egyéb ásványi anyagtartalmú víz szennyezheti a felszíni vizeket.

Egy rosszul üzemeltetett termelőkút kimerülhet és így sok évig nem alkalmas az újbóli kitermelésre.

A geotermikus erőművek telepítése nagyon költségigényes és bizonyos területek nem alkalmasak ilyen rendszerek kialakítására. A beruházási költségek hosszabb távon, a beruházás típusától függően körülbelül 5-10 év alatt térülnek meg.

További információk, források:

 http://www2.sci.u-szeged.hu/geotermika/dokumentumok/MTA_geotermika.pdf

 https://fenntarthatoepites.hu/geotermikus_energia_elony_hatrany/

 https://kki.hu/assets/upload/27_KKI-elemzes_HU_ISL_Huszti_20180815.pdf

 http://real-phd.mtak.hu/1557/2/jenei_tunde_tezis.pdf

 https://zoobudapest.com/rolunk/hirek/a-pet-palackok-kitiltasatol-a-termalho-alapu-futesig

 https://kki.hu/assets/upload/27_KKI-elemzes_HU_ISL_Huszti_20180815.pdf

 http://www2.sci.u-szeged.hu/geotermika/dokumentumok/MTA_geotermika.pdf

 https://fenntarthatoepites.hu/geotermikus_energia_elony_hatrany/

 http://real-phd.mtak.hu/1557/2/jenei_tunde_tezis.pdf

 http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_652/novenyhazaknal_hasznalhato_energiahordozok_osszehasonlito_emezese_14_12.pdf

Forrás: Rach Wang; Unsplash

SWOT-ELEMZÉS: GEOTERMIKUS ENERGIA MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 kedvező természeti adottságok a geotermikus energiaforrás felhasználása területén

 tiszta, környezetbarát energiaforrás, megfizethető technológiák

 a geotermikus energia felhasználása megbízható forrást jelent, egész évben egyenletesen biztosítható az energiaellátás

 magas beruházási költségek, amelyek előre kiszámíthatatlan kockázatokkal párosulnak

 helyhez kötött energia, nagy távolságra nem szállítható

 jelenleg alacsony a geotermikus energia részesedése az energiafelhasználásban

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 Magyarországon a még kiaknázatlan geotermikus energia közvetlen hőhasznosítás a legalkalmasabb

 a geotermikus energiaforrások alkalmazásával fosszilis energiahordozó váltható ki, ezáltal csökken az ország energiaimport-függősége

 jelentős energiaköltség csökkenés jelentkezik azoknál a közösségeknél, amelyek már hasznosítják a geotermikus energiát

 átlátható és összehangolt támogatási rendszer nélkül, különösen a hőellátás területén szükséges támogatások hiányában, a geotermikus energiafelhasználás részaránya lassú ütemben növekszik

 az energia és hőtermelés piacán erős a verseny a nagy hagyományosan működő energiapiaci cégekkel

 a hatályos jogszabályok rendszere nehezen követhető, a befektetők, hasznosítók számára, a bonyolult hatósági eljárások, a magyarországi projektek időtartamát bizonytalanná teszik

 a termálvízkészletek, a rétegenergia csökkenése, amely az üzemeltetett kutak vízszintcsökkenésében tükröződhet

4.3.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ Magyarország összességében jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, viszont a rendelkezésre álló potenciál ellenére a geotermikus energia használata kevéssé elterjedt. A geotermikus energiahasznosítás növelése alapvetően három módon képzelhető el:

1) a hatékonyság növelése hőszivattyúkkal: A hőszivattyús hasznosítással hasznosítható az a hőmennyiség, amely a felszín alatti vizek, a termálvizek és a források segítségével kerül a felszínre. Kitermelhető továbbá a talajhő, illetve az ipari és mezőgazdasági hulladékhő is.

2) a termelő-visszasajtoló kútpárok számának növelésével: A termálvíz kitermelésének növeléséhez a lehűlt víz visszasajtolására van szükség. Ennek előnye, hogy a mélyben ismételten felmelegedő víz a jövőben ismét kitermelhető.

3) a jogi, szabályozási környezet javításával: A jogi és szabályozási környezet felülvizsgálatával, transzparensebbé tételével jelentős költségek takaríthatók meg, valamint további beruházások megvalósítása is ösztönözhető.

♣ A bólyi intézmények geotermikus fűtésének kialakítása a 2000-es évektől több fázisban valósult meg. Bólyon 1983-ban fúrtak kutat, ahol 83 C-os termálvíz volt elérhető. 2008-ra 2,5 MW teljesítményű fűtőrendszert alakítottak ki, amely 800 000 m3/év gázfogyasztás kiváltását, illetve 1150 tonna/év CO2-kibocsátást megtakarítását eredményezte. A kitermelt energiából

♣ A mezőgazdasági üvegházak fenntartása energiaigényük miatt nagyon költséges, ezért is fontos a megfelelő energiaforrás kiválasztása a tervezéskor. A geotermikus energiával fűtött üvegházak a leginnovatívabbak közé tartoznak. A megoldás előnye, hogy a termálvíz minden átalakítás nélkül alkalmas a hőenergia szállítására, átadására, és a termálkút üzemeltetési költségei a kinyerhető energiához viszonyítva alacso-

♣ A Fővárosi Állatkert fűtése termálhővel valósul meg, amely az egyik legjelentősebb környezetvédelmi fejlesztésnek minősül az intézmény életében. 2011-2012 között egy európai uniós és fővárosi forrásból megvalósuló projekt keretében a korábban távfűtéssel működő rendszert teljesen átalakították, amelynek eredményeképpen az állatkert 29 épületét a szomszédos

A Nemzeti Energia- és Klímaterv összeállítói a dokumentumban kiemelik, hogy Magyarország geotermikus potenciáljának jelenleg csak 10-15%-a hasznosul, pedig ennek kiaknázása versenyképes alternatíva lehet más energiaforrásokkal szemben, mind a távhőtermelésben, mind az agrárgazdálkodási hasznosításban fontos szerepet kaphat. Bár Magyarország geotermikus gradiense magas, az itt található vizek jellemzően 70-90 °C-on törnek a felszínre, míg például Izlandon akár 200-300 °C-os víz is kitermelhető, így Magyarországon a hőenergia hasznosítható, azonban villamos energiát nem lehet előállítani belőle. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatása alapján Magyarországon harminc település rendelkezik a megfelelő távfűtési rendszerrel és egyben a geotermikus adottságai is megvannak ahhoz, hogy részben vagy egészben kiválthatóvá tegye az importált földgázt. A KSH 2020-as adatai szerint Magyarországon a megújuló forrásokból előállított villamos energiának csupán 0,3 százalékban geotermikus energia a forrása. A geotermikus energia esetében a jobb hatékonyság miatt a hő célú hasznosítás a követendő irány.

nem csak a bólyi önkormányzati intézmények, hanem a Bólyi Ipari Park csarnokainak hőellátása is megvalósult. Az új fűtési rendszer további előnye, hogy automatikusan, illetve interneten keresztül elérhető és szabályozható, a kinyert adatok pedig folyamatosan rögzítésre kerülnek. A projekttel összesen 60%-os költségmegtakarítás elérhető.

nyak. A rendszer megfelelő puffertartállyal jól automatizálható. Ezzel szemben a megoldás hátránya, hogy a termálkútfúrás költsége nagyon magas, illetve a víz vezetékezése komoly infrastruktúra kiépítését igényli. Emellett a visszasajtolás ivóvízbázis-védelmi szempontból kockázatos lehet, amennyiben a vízadó rétegnél sekélyebb rétegbe sajtolnak vissza.

Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhőjéből fűtik. A kondenzációs kazánokat csak abban az esetben használják, amennyiben a nagyon alacsony hőmérséklet azt indokolja és a termálvíz hulladékhője nem elegendő. Az elmúlt bő 10 évben jelentős földgáz volt megtakarítható a projekt által, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkent.

4.4 Napenergia

4.4.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ A napenergia ma jellemző ismert formái az aktív hasznosításhoz kapcsolódnak, de érdemes szót ejteni a passzív lehetőségekről is, ami hosszú távon környezet- és költségkímélő megoldásokat kínál. A passzív napenergia hasznosítás elsősorban építészeti megoldásokban nyilvánulhat meg, az épületszerkezetbe beépített napenergia begyűjtési és tárolási lehetőségekben. A passzív napenergia megfelelő kihasználása jel-

lemzően új építésű épületek esetében valósulhat meg, mert a már meglévő épületállomány átalakítása többnyire bonyolult és költséges. Mivel ez a témakör szorosabban kapcsolódik az energiahatékony építkezéshez, itt elsősorban az aktív hasznosításhoz kötődő megoldások kerülnek áttekintésre. Az aktív hasznosítás esetében alapvetően két formát különíthetünk el, a fototermikus és fotovoltaikus hasznosítást.

A fototermikus, hőtermelő rendszerek egyik verziója a levegős napkollektor, ami kisebb mértékű rásegítést jelenthet a fűtési energiafelhasználáshoz, jellemzően az átmeneti időszakban. Több kihasználható lehetőséget rejtenek a folyadékos kollektoros rendszerek, amik melegvíz ellátásra és fűtésrásegítésre is alkalmazhatók.

A fotovoltaikus, áramtermelő rendszerek közül a leggyakrabban használt megoldás a szilícium alapú napelemrendszer, ami közvetlen áram termelésére alkalmas.

Kombinált megoldásként a két típus kombinációjából hibrid rendszer építhető, illetve kogenerációs formában egy berendezésben egyesítve is előállítható hő- és villamosenergia. A kogenerációs forma egyik előnye, hogy csökken az áramtermelő elemek túlmelegedéséből fakadó teljesítménycsökkenés, sőt, a leadott hő is hasznosulni tud.

Megemlíthető még, hogy áramtermelés ún. termovillamos megoldások keretében is megvalósulhat, ebben az esetben a hőenergia fókuszálása után történik az elektromos áram előállítása. Ilyen eszköz például a napvályú, naptányér vagy naptorony.

♣ A napenergia alapú áramtermelés három formában létezik. A klasszikus típus a hálózatra csatlakoztatott termelés, ahol a megtermelt többletáram visszatáplálásra kerül a hálózatba, energiahiány esetén pedig lehetőség van onnan felvenni. A termelés szigetüzemben is működhet olyan esetben, amikor nincs lehetőség az elektromos hálózatra kapcsolódni. Szigetüzemben az állandó ellátottság érdekében nagyméretű ak-

kumulátorok bekötésével van lehetőség az elektromos áram tárolására. A két rendszer kombinációjaként megvalósulhat egy olyan ideális rendszer, ami ugyan csatlakozik a hálózatra, de akkumulátorokkal is el van látva, így például áramszünet esetén is működőképes, de kevéssé költséges annak kiépítése, mert kisebb méretű akkumulátorok is elegendőek a fenntartására.

♣ A napenergia, mint a legtöbb megújuló energiaforrás, a termelés során emissziómentes, ami korlátlan mennyiségben hozzáférhető. A helyben termelt megújuló energia nagyban hozzájárulhat a tiszta termeléshez és általában az energiaimport függőséghez. A napelemes rendszerek egyik nagy előnye modularitása, így mind egyéni, mind nagyobb közösségi használatra alkalmasak méretük, teljesítményük függvényében. Az igények megfelelő felmérése után szakszerűen megtervezett és telepített napelemes rendszer a háztartás teljes fogyasztását képes ellátni elektromos árammal. Habár a kezdeti beruházási költségek magasak, a karbantartás egyszerű, ennek költségei alacsonyak. A kialakított napelemes rendszer megtérülési ideje kedvező lehet, de ez nagyban függ a rendelkezésre álló és igénybe vehető támogatásoktól. A napenergia alapú háztartási kiserőművek telepítése egyébiránt több további zöld beruházással is jól ösz-

További információk, források:

szekapcsolhatók, mind az elektromos autó töltése, mind hőszivattyús fűtés jól funkcionál közös rendszerben. A napenergia termelés kapcsán felmerülő egyik legnagyobb kérdés annak helyigényességéből adódik.

Míg háztartási, illetve kisközösségi méretben jellemzően a tetőn kiépíthető a termelő rendszer, nagyobb léptékben erre már nem minden esetben van lehetőség. A megfelelő terület megtalálása egy napelempark kialakítása során komoly területhasználati konfliktusokhoz vezethet. A másik, kifejezetten napelemekhez kapcsolódó kérdéskör a szükséges nyersanyag bányászatához, illetve maguknak az egységeknek az elhasználódását követő hulladékkezeléshez kapcsolódnak. Fontos megjegyezni, hogy minden energiatermelés erőforrás igényes, és hulladéktermeléssel is jár, de jelentős különbség van a fosszilis és megújuló energiaforrások ebből eredő környezeti terhelése mellett.

 Erre van előre 1.1 Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon

 ITM - Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig https://zoldbusz.hu/files/NE2030.pdf

 https://napelem-tech.hu/szaldo-elszamolas/

 https://www.mnnsz.hu/magyarorszag-legnagyobb-napelem-parkjai/

 https://www.telepaks.net/2020/03/06/megbizhatoan-uzemel-az-egy-eve-atadott-paksi-naperomu/

 https://napelem.palyazat.gov.hu/lakossag/felhivas

Forrás: Markus Spiske; Unsplash

SWOT-ELEMZÉS: NAPENERGIA MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 a napenergia tiszta energiaforrás, korlátlan hozzáférhetőséggel

 a változatos méreteknek köszönhetően mind egyéni fogyasztó, mint kisebb közösségi formában meg tud valósulni, de akár nagyobb napelemparkok telepítésre is van lehetőség

 a Magyarországon jelenleg működő éves szaldós elszámolás nagyon kedvező a magánfogyasztók számára

 magasak a kezdeti beruházási költségek

 Magyarországon arányaiban magasak rendszerhasználati díjak

 a műemlék és egyéb védelem alatt álló épületekre nem, vagy csak nem hatékony formában telepíthető napelem

LEHETŐSÉGEK

 Magyarországon ideális a napenergia potenciál

 a magyar napenergia kihasználása régiós szinten jól kiegészíti a környező rendszert

 éves szaldós elszámolás átalakítása elősegítheti a magánfogyasztók energiaközösségekbe települését

 a frissen alakuló megújuló energiaközösségek még inkább fellendítik a napenergia felhasználást

VESZÉLYEK

 veszélyeshulladék kezelés nem megfelelő és nem átlátható megoldása

 Magyarországon jelenleg kevéssé jellemzők a földhasználati konfliktusok, de ha jelentős beruházások indulnak meg, akkor megjelenhetnek az agrárium ellenérdekei

 a szaldós rendszer átalakítása visszavetheti a magánberuházások ütemét, amennyiben az hosszú távon kevéssé éri meg a fogyasztóknak

4.4.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ A KSH adatai szerint Magyarországon a napenergia adja a megújuló forrásokból termelt villamosenergia legnagyobb részét, 2020-ban ez az arány 44 százalék volt. A Nemzeti Energia Stratégia (NES) a szél- és vízenergiával szemben hosszú távon a napenergia hasznosításban vár jelentős előrehaladást, a kedvezőbb magyar adottságokra és fejlődő technológiára hivatkozva. Ezt az is indokolja, hogy a környező országokban (Lengyelországban, Romániában és a Balkánon) a helyi adottságoknak megfelelően a szél- és vízhasznosítás van központban, így a magyarországi napenergia termelésre irányuló bővítés hozzájárulhat a régiós energiatermelés kiegyensúlyozásához.

A magyar jogi és támogatási rendszer az itt megfogalmazott céloknak megfelelően valóban kedvező lehetőségeket teremtett azoknak, akik háztartási méretű kiserőmű (HMKE) telepítésébe vágtak az elmúlt időszakban. 2022. márciusában 6. alkalommal hirdette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a METÁR-tender, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérésére. Magyarországon igazán kedvező lehetőséget jelentet magánszemélyek számára a jelenlegi tervek szerint 2023. dec-

ember 31-én kivezetésre kerülő napelemes rendszer. A szaldós elszámolás keretében a lakosság hosszú idejű elszámolás alapján fizette villanyszámláját, így lehetőség volt a megtermelt és felhasznált energia éves szinten történő kiegyenlítődésére.

Kevéssé kedvezőek hazánkban a magas rendszerhasználati díjak is, azonban mivel szolgáltató oldalról a csökkentett terhelés valójában csak kismértékű költségmegtakarítást eredményez, ezek elengedése nem lehet elvárható. Sajátos kérdés Magyarországon, hogy gyakran építészeti akadályokba is ütközik a napelemek telepítése. A műemlék- vagy egyéb védelem alatt álló épületekre nem telepíthető napelemes rendszer, vagy csak nem ideális, nem hatékony tájolással.

A jelenlegi Európai Uniós trendekkel párhuzamosan Magyarországon is elindult az energiaközösségek kialakítását ösztönző szakpolitikai és támogatási rendszer. Ez egy új, kialakulásban lévő területet jelent az országos napenergia felhasználásban, mivel hazánkban a közösségi naperőmű a leginkább támogatott és rendszerbe illeszthető formája a megújuló energiaközösségnek.

♣ Magyarország legnagyobb napelemparkja az MVM paksi naperőmű, amelynek teljesítmény 20,6 MW és körülbelül 8500 háztartás éves áramfogyasztását tudja biztosítani. Szintén az MVM tulajdonában áll a felsőzsolcai naperőmű, amely közel 74 ezer napelemből tevődik össze és 45 hektáron terül el. A termelés az eredetileg tervezettnél magasabb, illetve az erőmű éves rendelkezésre állása 99,96%, ami azt jelenti, hogy az erőmű gyakorlatilag szünet nélkül képes volt a rendeltetésszerű használatra. A csúcskihasználási tényező

is kedvező, 2019-ben 15% volt, amely azt mutatja, hogy az elméleti maximális teljesítőképességéhez mérten ténylegesen mennyi energiát termel meg egy év alatt.

További jelentős napelemparkok Magyarországon: a MET százhalombattai naperőműve, a Mátrai naperőmű Visontán, az Unisun Energy Group tiszaszőlősi naperőmű, a Mol füzesgyarmati naperőművei, valamint az Alteo balatonberényi és nagykőrösi naperőművei.

♣ A napenergiához kapcsolódó gyakorlatok között érdemes még megemlíteni a 2022-ben szüneteltetett magyarországi lakossági napelempályázatot is. Az RRF -6.2.1 „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázat keretében két kategóriában lehet pályázni: (1) tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó napelemes rendszer

létesítése, vagy (2) tetőszerkezetre helyezett, alább részletezett kapacitáskorlát mellett napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása hőszivatytyúval, villamosenergia tároló beépítése és nyílászáró cseréje. A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető, ahol a támogatási intenzitás 100%. A támogatásban tervezetten körülbelül 45 ezer család részesül.

4.5 Szélenergia

4.5.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ A jelenlegi, 2050-ig tervezett kibocsátás csökkentési és klíma célok megvalósítása során nagyon fontos szerepet kap a növekvő villamosenergia hasznosítás, mind az otthoni energiafogyasztás és hőtermelés területén (hőszivattyú), mind a közlekedésben (elektromos autók). A rugalmas szélenergia rendszerbe illesztését támogathatja ez az irány, hiszen így lehetőség van a megtermelt energia időszakos tárolására (pl.: egy elektromos autó kiválóan funkcionálhat akkumulátorként.). A szélenergia által előállított energia a jelenlegi kutatások szerint a legkevésbé környezetterhelő. A szélerőművel létesítésekor keletkező karbonlábnyom jelentősen alacsonyabb, mint amelyet más energiaforrások okoznak.

Ahogyan más energiaforrások, úgy a szélenergia sem képes önmagában fedezni a jelenlegi energiaszükségletet, de egy fenntartható energiamixnek jelentős részét tehetné ki a jövőben, hiszen tiszta, megfizethető és a megépítés után könnyen működtethető energiatermelési módról van szó. A szélenergia azért is fontos része az energiamixnek, mert a napenergiával jól kiegészítik egymást évszakos és napszakos összehasonlításban. Míg a nap elsősorban nyáron dolgozik, a szél ezzel ellentétes tendenciát mutat; míg a nap értelemszerűen nappal termel, a szél inkább az esti és éjszakai órákban aktív.

A szélerőműveknek alapvetően két típusát különböztetjük meg, a szárazföldi onshore, illetve a tengerfenékre rögzített vagy lebegő offshore turbinákat. A megtermelt energiát tekintve a tengeri telepek jelentősen hatékonyabbak, a kedvezőbb és állandóbb szélviszonyok miatt, illetve itt lehetőség van magasabb turbinák telepítésére is. Az iparág fejlődésével a szélerőművek telepítése fokozatosan egyszerűbbé és olcsóbbá vált az elmúlt években. Az egyre magasabb

További információk, források:

turbinák megoldást jelenthetnek azokon a területeken is, ahol korábban az alacsony szélsebesség miatt úgy tűnt, nem éri meg a telepítés. A szélerőművek létesítését gyakran éri kritika abból a szempontból, hogy a maguknak a turbináknak az előállítása és beüzemelése túl nagy környezetterhelést jelent. Ezt a feltevést cáfolja az Energiaklub jelentése, mely szerint egy szélerőmű közepes szélsebesség esetén 6 hónap alatt megtermeli azt az energiát, amely a létesítéséhez szükséges, vagyis egy 20 évig működő erőmű esetében tehát 40szeresen termeli vissza a befektetett energiát.

A napenergia kapcsán felmerülő terület használathoz kötődő konfliktus eltérő formában jelenik meg a szélerőművek kapcsán, hiszen ezek egységnyi megtermelt energiát tekintve jóval kisebb helyet foglalnak. Azonban a nem megfelelő területválasztás számos problémát és konfliktust eredményez. A nem átgondolt telepítés azonban itt jelentős természet- és tájvédelmi konfliktust okozhat. Már önmagában a tájképi zavarás is problémaként merülhet fel, de ennél súlyosabb károkat okozhat a helyi ökoszisztémában egy-egy roszszul elhelyezett szélpark, így mindenképpen szükséges telepítés előtt a helyi ökoszisztémához, többek között a madárvonulási útvonalakhoz igazítani annak telepítését.

A szélerőművek kapcsán időnként felmerülnek bizonyos humánegészségügyi kockázatok is, mint a villódzás és zajhatás által okozott problémák, de ezek a településektől való megfelelő távolságok, illetve védősávok megtartásával kiküszöbölhető. Ugyanakkor ezek a hátrányos hatások jelentősen elmaradnak más antropogén tevékenységek az ökoszisztémára gyakorolt káros hatásaitól (légi és közúti közlekedés; épületek üvegfelületeinek ütközés; nagyfeszültségű vezetékhálózat stb.).

 https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Sz%C3%A9lenergia%20a%2021.%20sz%C3%A1zadban_2.pdf

 https://greenfo.hu/hir/zuhanorepulesben-a-szelaram-koltsege/

 https://jogaszvilag.hu/szakma/egeszsegkarosodast-okozhat-a-szelturbina/

 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600277.KOR&timeshift=20160923&txtreferer=00000001.txt

 https://villanyautosok.hu/2022/02/12/igy-termelt-aramot-europa-2021-ben/

 https://www.mszit.hu/szeleromuvek-magyarorszagon/

Forrás: Gonz DdL; Unsplash

SWOT-ELEMZÉS: SZÉLENERGIA MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 legkevésbé környezetterhelő, tiszta energia

 gyors megtérülés

 a jelenlegi magyar szélpotenciál kihasználatlan

 a szél alapú hullámzó energiatermelés kevésbé illeszthető bele a jelenlegi magyar rugalmatlan energiarendszerbe

 tájképi illeszkedés, illetve az ökoszisztéma zavarás mind a magyar közpolitikai, mind a szakértői közegben vitatott

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 a fejlődő technológiával a magyar szélenergia -potenciál is kedvezővé válik

 új jogi szabályozás esetén lehetőség nyílik szélerőmű parkok létesítésére

 “PIMBY-hatás”: gazdasági fellendülés az új szélerőművek telepítésének helyszínein

 szélerőművek gyártása, karbantartása és a parkok felszámolásakor keletkező hulladékot nem kezelik megfelelően

 az előnytelen telepítési helyválasztás számos természet- és tájvédelmi konfliktushoz vezet, ami a jövőben is csökkenti a szélerőművekkel kapcsolatos társadalmi támogatást

 a jelenlegi magyar törvényi szabályozás változatlan marad, és továbbra sem nyílik való lehetőség szélerőmű park kialakítására

4.5.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ A KSH 2020-as adatai szerint alig 12 százalékát teszi ki a megújulókból termelt villamosenergiának a szél Magyarországon (ami kb. a teljes termelés alig több, mint 1 százaléka), miközben európai szinten a teljes termelésének több min 13 százaléka szélenergiából valósul meg.

Jelenleg Magyarországon 37 szélerőmű van (172 szélturbinával). A legtöbb erőmű az ország északnyugati részén található, elsősorban Győr-Moson-Sopron megyében, illetve Komárom-Esztergom megyében.

Bár Magyarország és a Kárpát-medence is megfelelő adottságokkal rendelkezik a szélenergia-hasznosítás terén, a jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon gyakorlatilag nem létesíthető szélerőmű. Ezt a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról rögzíti az alábbi módon: “1. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Beépítésre szánt területen

és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül - a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Tehát a jelenlegi szabályozás miatt a magyarországi fejlesztési lehetőségek teljesen korlátozottak. Magyarország energiastratégiájában a szélenergia a szcenáriók többségében nem kap szerepet, helyette hosszabb távon is az atomenergia került az energiaforrások közé, annak ellenére, hogy az a térség más országaiban már költségessége, illetve kockázatossága miatt inkább a kivezetés mellett döntöttek.

A korábbi vélekedésekkel ellentétben azonban, miszerint Magyarország nem is ideális szélerőműpark telepítésre, hiszen nem megfelelő a szélpotenciálja, a jelenlegi kutatások már többnyire nem értenek egyet. Ez egyrészt a csökkenő költségeknek, másrészt és fejlődő technológiának köszönhető, hiszen a magasabb, új típusú turbinák már jóval hatékonyabban állítanak elő elektromos áramot.

♣ Vépen indult el Magyarország első közösségi szélerőmű-projektje, miután néhány lelkes ember (köztük néhány helybéli) kitalálta, hogy az osztrák határhoz közeli Vépen egy szélkerékbe fektetnének be. A befektetők célja nem csak az volt, hogy saját maguknak profitot termeljenek, hanem az, hogy értéket teremtsenek a falu számára, növeljék annak gazdasági potenciálját és jót tegyenek a lakosok közösségének. A tulajdon 20 %-át átadták a helyi önkormányzatnak, és lehetőséget teremtettek arra, hogy a helyiek társtulajdonosokká váljanak. Az eredeti befektetők csak 35 %-

os tulajdonrészt akartak megtartani. A projekt célja volt az is, hogy nagymértékben hozzájáruljon a helyi gazdaság és közösség fenntarthatóságának növeléséhez anélkül, hogy a környezetet károsítaná, illetve a tudatosság növelése a projektben létrehozott modell terjesztésével. Ez a forma még mindig egyedülálló hazánkban. A hatályos magyar jogszabályok azonban megakadályozták a szélerőműpark további fejlesztését (a tervezett még 15 turbina megépülését), és a jelenlegi egy turbina is csak 2030-ig maradhat biztosan üzemben.

4.6 Vízenergia

4.6.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ A megújuló energiaforrások között kiemelt szereppel bír a víz. Az áramló víz mozgási energiája hasznosítható mechanikai energiaként, amelyből elektromos energia generálható. A vízerőműveket elsősorban méretük alapján csoportosíthatjuk: mikroszintűek a 100 kW alatt termelő létesítmények, kicsi erőműveknek tekinthetők a 10 MW alatt termelők, míg nagynak a 10 MW felettiek.

A vízenergia használata akkor tekinthető környezetbarátnak, ha a hasznosítás kis léptékben valósul meg: csak a kis méretű (tehát a 10 MW) alatti vízerőmű minősül valóban fenntarthatónak.

Ez ennél nagyobb erőművek nagyon súlyos környezeti átalakítást okoznak, nem csak helyben, hanem a folyók alsóbb szakaszain is, ezért ma már nem nagyon terveznek ilyeneket (de egyébként van, ahol igen, pl.: Törökországban ez még mindig elég konfliktusos téma). Sokszor azért is probléma, mert a felső szakasz országai saját határaikon belül sok esetben szinte meg sem érzik a változást.

A vízenergia megújuló energiaforrás, tehát elviekben nem fogy el, utánpótlása folyamatos. Másrészt, ez az energia “tiszta” energiaforrás is: hasznosításakor alapvetően nem keletkeznek káros anyagok (pl. széndioxid, légszennyező anyagok), ártalmatlanítandó hulladékok (pl. salak, bányatermék, még hosszú ideig sugárzó fűtőelem), illetve nem kell számolni egyéb veszélyes folyamatokkal (pl. háttérsugárzás).

Megépülését követőan a vízerőmű alacsony üzemeltetési költséggel, üzemanyag költség nélkül termel villamos áramot. Folyamatos áramtermelést tesz lehetővé,

ami azonban időben és mennyiségében is szabályozható (nagyobb igény esetén fokozható a termelés, viszont elkerülhető a túltermelés is). A tározók és vízlépcsők rekreációs lehetőségeket teremtenek (pl. horgászat, strand, hajózás), közreműködnek az árvizek kivédésében, a duzzasztással kedveznek a hajózásnak és vízi áruszállításnak.

A vízenergia egyik nagy előnye még, hogy nagyon gyorsan ki-és bekapcsolható, ezért jól be tudja tölteni a kiegészítő, tartalék szerepet. Nagyon fontos tulajdonsága, hogy a tározós erőművek alkalmasak az energia tárolására is, ezért növelni tudják az energiarendszer rugalmasságát (ez Magyarországon nem jellemző).

Ezzel szemben a vízerőművek hátránya, hogy megépítésük igen költséges, illetve amennyiben messze vannak a villamosenergia felhasználási helyétől, nagyok lehetnek a szállítási veszteségek is. A felhasználható víz mennyisége és így az áramtermelés nagymértékben függ a tényleges csapadéktól és hőmérséklettől –a klímaváltozás várhatóan a világ egyes részein különösen sérülékennyé teheti a vízerőműveket. A tározókban nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel, amit folyamatosan el kell távolítani. A nagyobb erőművek, erőmű rendszerek gyakran drasztikus természeti, környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal járnak, amelyek költsége akár meg is kérdőjelezheti az erőművek tényleges gazdaságosságát. Kockázat lehet egy esetleges tároló átszakadása, illetve maga a tározó igen nagy területigényű, ami a helyi ökoszisztéma átalakításával járhat. Esetleges vízminőségváltozás is kialakulhat a tároló terekben.

További információk, források:

 Erre van előre 1.1 Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon

 Nemzeti Energia- és Klímaterv, ITM https://energy.ec.europa.eu/system/files/2020-01/hu_final_necp_main_hu_0.pdf

 https://xforest.hu/vizenergia/

 https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2018/08/20/ritka-latvanyossag-az-orszag-elso-termeszetes-hallepcsoje/#

 https://www.energiainfo.hu/vizimalombol_vizeromu_tapolcan-34048/

 http://energiahir.hu/vizenergia/vizenergia-es-vizi-eromuvek-magyarorszagon/

 https://xforest.hu/bos-nagymarosi-vizlepcso/

♣ A vízerőművek emellett csoportosíthatók aszerint, hogy milyen típusú területen építették be őket. A leggyakoribb hasznosítási módok az alábbiak:

Folyóvízi erőmű: Folyóra vagy patakra telepített elektromos energiát előállító vízerőmű

Tározós erőmű: Magasan fekvő víztározóba kis vízhozamú folyó vizét felduzzasztják és csak a villamosenergia fogyasztási csúcsokon helyezik

Szivattyús-tározós rendszer: Az alacsonyabb szinten lévő folyóból (tározóból) egy magasabban fekvő tározóba szivattyúzzák fel a vizet,

Árapály erőmű: A tenger árapályjelenségéből adódó vízszintkülönbségek hasznosítására telepített speciális vízerőmű.

Hullámerőmű: A tenger hullámzásának energiáját hasznosító erőmű a tengerben vagy a parton.

Tengeráramlat-erőmű: Erős tengeráramlatok kinetikus energiájának hasznosítására szolgáló erőmű.

♣ A vízkeréknél hatékonyabbnak számítanak a vízerőművekben alkalmazott turbinák. A vízturbina egy forgó erőgép, mely a mozgó víz energiáját mechanikai munkává alakítja. A legfontosabb turbinatípusok az alábbiak:

Pelton-turbina: Ez az egyik legjobb hatásfokú vízturbina. Nagy esésnél optimális, kis vízhozam esetén is jóldolgozik.

Francis-turbina: A jelenleg leggyakrabban használt vízturbina, a járókerekébe a külső átmérőjétől befelé áramlik a víz. Közepes és kicsi esés (10 métertől néhány száz méterig); közepes és nagy vízhozam esetén.

Kaplan-turbina: Propeller/hajócsavar alakú vízturbina állítható lapátokkal. A Francis-turbina továbbfejlesztéseként nagy vízhozamú, kis esésű vízierőműveknél alkalmazzák.

SWOT-ELEMZÉS: VÍZENERGIA MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 könnyen szabályozható technológia, egyszerű a ki- és bekapcsolás

 alkalmas energiatárolásra

 Magyarországon alapvetően kis esésűek a folyók

 a korábbi rossz tapasztalatok miatt a társadalom nem feltétlen áll mellette (BősNagymaros)

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 a már létező duzzasztók és kiserőművekben még van kihasználható lehetőség van Magyarországon

 törpeerőművek telepítésére van még lehetőség folyóink, elsősorban a Duna mentén

 lehetőség a tradicionális hasznosításban, vízimalmok felújításával, ami mind kisléptékű energiatermelést, mind turisztikai potenciált jelentene

 a hazai potenciál nagyrésze a Dunán lenne kihasználható, de alacsony esése miatt ide nagy méretű erőmű telepítése lenne ideális, ami azonban súlyos környezeti károkat okozna és felborítaná az ökoszisztémát

 a klímaváltozás következtében csökken, vagy egyenlőtlenné válik a vízhozam

4.6.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy az ország a Duna alsó szakaszán található, tehát például egy esetleges szennyezés is Magyarországra érkezik a szomszédoktól, valamint ezáltal a folyók kisebb esésűek, szélesebbek is. Emellett a geológiai adottságokból adódóan Magyarországon igen alacsony a folyók esése: a Tiszának például kilométerenként csupán 2-3 m, amelynek energetikai hasznosítása a legtöbb esetben nem jövedelmező.

Magyarországon számos vízerőmű vesz részt a villamos energia előállításában, amelyből kettő a Tiszán, három a Hernádon, egy a Körösön, egy a Ráckevei (Soroksári)-Duna ágon, egy a Pinka-patakon, és nyolc darab a Rábán található. Összevetésként érdekes adat a világ legnagyobb kapacitású vízerőművével, a Három-szurdok-gáttal összehasonlítani ezeket a létesítményeket, amelynek teljesítménye 21 000 MW.

A KSH 2020-as adatai szerint a magyar áramtermelésnek 4,4 százaléka ered vízenergiából. A diverzifikált megújuló portfólióba a kisléptékű vízenergia is bele-

tartozik. Magyarország Klíma- és energiatervében szerepel is a kismértékű bővítés is.

Az öt legnagyobb kapacitású magyarországi vízerőmű az alábbi:

(1): Kiskörei vízerőmű - 28 MW,

(2): Tiszalöki vízerőmű - 12,9 MW,

(3): Békésszentandrási duzzasztó - 2 MW,

(4): Ikervári vízerőmű - 2,28 MW,

(5: Gibárti vízerőmű – kb. 1 MW.

Jelenleg a már létező duzzasztók és kiserőművekben még van kihasználható lehetőség van Magyarországon, elsősorban a törpeerőművek telepítésére van még lehetőség folyóink, elsősorban a Duna mentén.

A vízerőművek előnye, hogy tárolhatnak energiát, illetve a diverzifikált és decentralizált energiarendszerben helyben hasznosak lehetnek. Emellett Magyarországon alternatíva lehet a a mederfenékre helyezhető áramlásos turbinák használata is.

♣ A mikro-vízerőműveket tekintve megemlítendő a tapolcai vízimalom, amelyet egy hagyományos vízimalomból alakítottak át. A vízimalmot az MVM Partner Zrt-vel együttműködésben alakították át Magyarország egyetlen villamos energiát termelő alulcsapott vízkerékkel rendelkező vízimalmává: a malomkerék új faszerkezetet kapott, illetve megduplázták a lapátok számát. Az átalakított létesítmény a Hotel Gabriella részletes ellátását tudja biztosítani: naponta 800 W-ot, így egy év alatt akár 7 000 kWh-t is megtermel, amely 2 átlagos háztartás villamosenergia-szükségletét tudja körülbelül fedezni.

♣ Érdekes, kisléptékű gyakorlat a Szigetközben található denkpáli hallépcső, Magyarország egyetlen ilyen típusú természetes létesítménye. A hallépcső két szakaszból áll: az első részben egy réselt halátjáró található, amelyhez három pihenőtó csatlakozik. A hallépcső jelentősen ösztönözte a halvándorlást, mára több, mint 30, közép és rövid távon vándorló dunai halfaj jelenlétét igazolták a kutatók.

♣ Ugyan nem „jógyakorlat”, de a magyarországi vízenergia-hasznosítás vonatkozásában fontos megemlíteni a végül meghiúsuló Bős-Nagymaros vízlépcsőt, amelyet a rendszerváltás után egyedülálló közéleti vita övezte, egyben a magyar civil szféra „bölcsőjének” is tekinthető az ügy. A Magyarország és Szlovákia között létrejövő nemzetközi szerződésből a társadalmi nyomás hatására Magyarország 1992-ben kilépett, így a vízerőmű nem valósult meg.

4.7 Energiaközösségek

4.7.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusa az energiarendszer dekarbonizációja, a zöld energiaátmenet megvalósítása. Ennek megvalósítása során azonban számos társadalmi kérdést is mérlegelni kell, hogy az átmenet ne vezessen a jelenlegi szektorális átalakítás miatt munkanélküliséghez, illetve hogy az energiabiztonság minden esetben

megmaradjon. A biztonságos és tiszta energiaátmenet egyik legjobb eszköze a közösségi energiaberuházások támogatása, ún. energiaközösségek kialakítása. Ha a lakosság kerül az energiarendszer átalakításának középpontjába, akkor az átmenet igazságosan, gyorsan, a társadalom érdekeit szem előtt tartva valósulhat meg.

A közösségi energia egy olyan fenntartható, megújuló erőforrásokra épülő, kisebb léptékű energiarendszert jelent, amit jellemzően lakosok egy csoportja valósít meg, esetleg az önkormányzat vagy helyi kisvállalkozások bevonásával. A közösség kezében van a döntés, és a közösség élvezi a megvalósult beruházások előnyeit.

♣ A közösségi energia, vagy energiaközösség több formában, több szinten, léptékben is megvalósulhat.

A fejlesztés megvalósulhat társasházi keretek között, például közös a fűtésrendszer korszerűsítésével és szigeteléssel, illetve napelemek és napkollektorok telepítésével. Egy ilyen beruházás finanszírozható például kedvezményes hitelből, a törlesztőrészletek pedig a megtakarított rezsiköltségekből visszafizethetők.

A beruházás energiaszövetkezeti keretek között is megvalósulhat, települési léptékben. Ilyenkor jellemzően a helyi lakosok, az önkormányzattal vagy helyi vállalkozásokkal közösen fektetnek be egy megújuló energiás beruházásra, mint például egy napelemfarm létesítésére, a bevételekből pedig a beruházók közösen részesülnek.

Települések összefogásaként is létrejöhet a közösségi energiaberuházás, ilyenkor már nagyobb léptékű energiatermelés is szóba jöhet, mint például egy biomasszatüzelésű kiserőmű. Ilyen léptékben lehetőség van többek között a környező mező- és erdőgazdálkodási hulladék felhasználására. A megtermelt energia értékesítésének áráról, módjáról a beruházók közösen hozhatnak döntést.

♣ A közösségi energia melletti legfőbb érv, hogy ténylegesen megvalósulhat egy decentralizált, helyi, megújuló energiatermelési modell, ami innovatív módon számos előnyt jelent a helyi lakosság számára. Mivel a helyi adottságokhoz alkalmazkodik, újszerű megoldások keresésével serkenti az innovációt. Korszerű technológiákat alkalmaz, ami már önmagában hozzájárulhat a helyi életminőség javulásához.

A közösség bevonása a megújuló energiás beruházásokba lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság személyes tapasztalatokat szerezzen az alternatív energiatermelési módszerekről, emberi léptékű technológiákról, és növeli általában is a megújuló energiaforrások támogatottságát. A beruházásokkal járó információcsere által egy zöldebb, fenntarthatóbb elveket is szem előtt tartó lakossági attitűd kialakulását is támogathatja. Ösztönözi a tudatosabb energiafelhasználást, az egyéni fogyasztási minták átalakítását és a helyi értékek és erőforrások felismerését.

A közösségi energia magának a helyi közösségnek a fejlődését is támogatja. Az együttműködés, a közös cél

és sikerek, mind-mind a társadalmi kohézió növekedését segítik. Növeli a helyi önrendelkezést és kontrollt biztosít a közösség számára az erőforrások felett, ezzel is erősíti a társadalmi bizalmat. Csökkenti a külső energiafüggőséget, lehetővé teszi a közösségi önellátást. Mivel ráhatással van az árképzésre, további fejlesztési lehetőséget jelenthet a támogató közösségi alapok létrehozása, melyek visszaforgathatók a közösség tagjainak energiahatékonysági beruházásaiba.

Mindemellett nagyon fontos aspektus, hogy a közösségi energia rendszerek nagyobb átláthatóságukkal és kedvezményes árképzésükkel nagyban hozzájárulhatnak az energiaszegénység csökkentéséhez.

A közösségi energia anyagi előnyei között kell még kiemelni, hogy nagyban támogatja a helyi gazdaság fellendülését. Nem csak bevételbővülést jelent a helyi közösség számára, de befektetőket és vállalkozókat vonzó hatása is van. Emellett, helyben teremt munkahelyeket, már a tervezés és kivitelezés során, de hoszszabb távon az üzemeltetés és karbantartás is fontos lehetőség és feladat.

„Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”

( 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 66/B. §, (1))

További információk, források:

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 IRÁNYELVE (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról(átdolgozás): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L2001&from=EN

 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700086.tv

 ITM - Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig https://zoldbusz.hu/files/NE2030.pdf

 https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/egyeb-tamogatas/energiakozossegek

 Magyar Természetvédők Szövetsége - A közösségi megújuló energia mindenkinek jár https://mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/ kozossegi_energia_mindenkinek_36oldalas.pdf

 https://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_infotandem_kozossegi_energia-final.pdf

 https://mtvsz.hu/hirek/2022/05/kozossegi-energia-a-gyakorlatban-az-elso-ev-tanulsagai-konferencia

 https://mtvsz.hu/uploads/files/Szolnoki_Palma_ZKK_Energiakozossegi_tapasztalatok_MTVSZ_konferencia.pdf

 https://mtvsz.hu/uploads/files/Alfoldy-Boruss-Mark_TIM_kozossegi_energia_konferencia_20220531.pdf

 https://www.mersz.energy/

SWOT-ELEMZÉS: ENERGIAKÖZÖSSÉGEK MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 az Európai Uniós REDII irányelv 2021-ben átültetésre került a magyar jogszabályok közé

 kormányzati pályázati támogatás kerültek kiírása energiaközösségek kialakítására

 megvalósultak és elindultak pilot projektek

 rendszeres együttműködés és egyeztetés zajlik a különböző pilot projektek megvalósítói között

 jelenleg kevéssé informált és elkötelezett a magyar lakosság a megújuló energiaforrások kapcsán

 a jelenlegi szabályozás még kidolgozatlan, így nehéz a potenciális közösségek motiválása, hogy belevágjanak egy-egy beruházásba

 mivel az energiaközösség Magyarországon új fogalom, még kevés gyakorlati jópélda létezik, ezért nehéz a döntéshozók felé irányuló lobbit megalapozni

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 a közösségi energia előretörése felgyorsítja a zöld energiaátmenetet; egy demokratikus, igazságos, decentralizált energiarendszer alakul ki

 energiaközösségek létrejötte felkészíti a magyar energiarendszert a rugalmasságot igénylő megújuló energiaforrások integrálására

 a lakosság egyre tudatosabbá válik az energiahasználat kapcsán, kialakul az energiaállampolgárság

 erősebb helyi közösség szerveződik a beruházások kapcsán

 a REDII irányelv átültetése utáni részletszabályok kidolgozása a gyakorlati tapasztalatok adaptálása történik

 a részletszabályok nem felhasználóbarát kidolgozása

 a jelenleg kevéssé rugalmas magyar energiarendszer nem tudja integrálni az energiaközösségek által termelt energiát

 az energiaválság miatt háttérbe szorulnak a lakossági kezdeményezések, beruházások

 a szolgáltatóknak nem válik érdekévé az energiaközösségek által megtermelt energia becsatornázása

4.7.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ A Nemzeti Energia Stratégia 2030 már számol az országban létrejövő energiaközösségekkel. A célszámok között szerepel járásonként legalább egy jól működő, példaértékű megújuló energiaközösség kialakulása 2030-ig. A céloknak megfelelően 2021-ben átültetésre került az Európai Uniós Megújuló Energia Irányelv (REDII). A szabályozás részletei, illetve a gyakorlati

♣ Mindezzel párhuzamosan, 2021. július 1-jén rögzítésre került a megújuló energiaközösség fogalma is, miszerint „a megújulóenergia-közösség olyan energiaközösség, amely megújuló energiaforrásból termel villamos energiát, ilyen villamos energiát fogyaszt, tárol vagy értékesít” (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 66/B. §, (1a)). 2020-ban, már a jogszabályi átültetést megelőzően támogatás került kiírásra

értelmezése és kivitelezése azóta is folyamatban van. A REDII irányelv jogokat és lehetőségeket biztosít a közösségek számára, illetve megjelenik benne a megújuló energiaközösség fogalma is. Az irányelv támogató keretrendszert jelent az energiaközösségek fejlesztéséhez, alapvető részvételi jogokat biztosít a piacon, diszkrimináció nélkül.

az „Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása” címmel. A mintaprojektek egyik célja az volt, hogy működőképes és követhető pilot programok valósuljanak meg, melyek a jövőben példaként szolgálhatnak az energiaközösségi kezdeményezések előtt; illetve az is, hogy feltáruljanak az energiaközösségek és aktív fogyasztók előtt álló jelenlegi akadályok és korlátok.

A pályázat keretében hét projekt részesülhet finanszírozásban:

1) Energiaközösségek Magyarországon – Mintaprojekt az energia közösségek és az általuk tulajdonolt közösségi napelem parkok létrehozására és fenntartható működési modelljeik kialakítására (NKM Optimum Zrt.);

2) Helyi napenergia-közösség Felsőörsön (Felsőörs község önkormányzata);

3) Berkenye a jövő faluja - Közösségi PV+ES (fotovoltaikus naperőmű plusz energiatároló) park mintaprojekt (Danubia Energia Fejlesztő és Tanácsadó Kft);

4) Tállya Energiaközösség Projekt (Capital Consulting Magyarország Zrt.);

5) Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) létrehozása és működtetése (Magyar Természetvédők Szövetsége);

6) Energiaközösség létrehozása és működtetése Erzsébetvárosban (EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt.);

7) Energiaközösség létrehozása – megújuló termelők és tárolási technológia bevonásával (VPP Magyarország Befektetési és Va-

Illusztráció. Forrás: Sylvain Brison; Unsplash

♣ Jelenleg is zajlik a megvalósult mintaprojektek kiértékelése, a Zéró Karbon Központ által vezetett implementációs fórum keretein belül. Ennek célja, hogy a nyertes pályázók megismerjék egymás projektjeit és egy kölcsönös tapasztalatcsere keretében megvitassák a felmerült akadályokat, valamint ötletekkel álljanak elő az azokra adható lehetséges reakciók, megoldások kapcsán. Az egyeztetések résztvevői - a nyertes pályázókon túl - a szabályozó és egyéb kormányzati szervek (MEKH, ITM, NKFIH), illetve az elosztók. Az egyeztetések folytatásaként 2022-ben megalakult a Magyar

Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), mint érdekvédelmi közösség, ami a hazai energiaközösségek és rugalmassági energiaszolgáltatók szakmai támogatását látja el, és azok fejlődését segíti elő. A MERSZ közös platformot teremt, a rugalmassági szolgáltatókat és aggregátorokat egyesítve közös frontot hoz létre a piacon, továbbá profiljába tartozik a szakmai közösség összefogása, a folyamatos friss információk biztosítása, illetve fórumok és események szervezése, a külső kommunikációt is biztosítva.

♣ A 2020-ban meghirdetett ITM pályázati felhívás egyik nyertes projektje a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) létrehozása volt, ami a Magyar természetvédők Szövetsége, a Szolidáris Gazdasági Központ és a Gólya Szociális Szövetkezet együttműködésében valósult meg. A pályázók vállalták, hogy 7 pilot helyszínen alakítanak ki energiaközösséget.

♣ Az MTVSZ közösségi energia programja még 2013-ban indult, amikor egy nemzetközi projekt keretében jógyakorlatokat gyűjtöttek, majd ezekre alapozva tartalmas, a gyakorlata is átültethető ismeretanyagot állítottak össze. Erre alapozva folytatják jelenlegi tevékenységüket is az energiaközösségek támogatásában, tanácsadással, jogi ér gazdasági érdekérvényesítéssel.

♣ A KESZ keretében megvalósult az első pilot, a Kazán Közösségi Ház tetején létesült közösségi naperőmű, ami az abban helyiséget bérlő, többnyire társadalmi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek számára termelhet energiát. Mivel energiaközösség révén a tagok döntenek az árazásról, a korábbi energia árakat megtartva tervezik folytatni a számlázást, és a bevételből közösségi alapot képeznének, amit a Kazán Ház energetikai hatékonyságának növelésébe fektetnének vissza.

4.8 Energiahatékony építkezés

4.8.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ Az energiahatékony építkezés vonatkozásában fontos néhány alapvető fogalmat definiálni. A karbonsemlegesség alapvetően két módon valósítható meg, egyrészt a karbonlábnyom minimálisra csökkentésével, másrészt pedig a meglévő karbonlábnyom ellentételezésével. Környezeti fenntarthatósági szempontból érdemes mind a két aspektust szem előtt tartani.

Egy épület karbonkibocsátása két részből áll össze: a működési karbonkibocsátásból, illetve a beépített karbonkibocsátásból (embodied carbon emission). A működési karbonkibocsátás az adott épület vagy infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges energiafelhasználásból adódó karbonkibocsátást jelenti, míg a beépített karbonkibocsátás az építkezéskor felhasznált anyagok gyártása, illetve az építkezési munkafolyamatok során felhasznált energia szén-dioxid kibocsátást jelenti. A beágyazott szén-dioxid kibocsátás a teljes életciklus során az alábbi elemekből épül fel: anyagkitermelés, szállítás a gyártóhoz, gyártás, szállítás az építkezés helyszínére, építés, felhasználási fázis, karbantartás, javítás, csere, felújítás, bontás, szállítás a lerakókba, feldolgozás, ártalmatlanítás.

Egy épület úgy érheti el a nettó nulla karbonkibocsátást, hogyha az építés előtt vagy közben a keletkező

kibocsátást ellentételezik, így az épület teljes életciklusának végére nettó nulla kibocsátás érhető el. Fontos még különbséget tenni a nettó zéró kibocsátás és a karbonsemleges között, hiszen a nettó zéró kibocsátás nem csak a szén-dioxidra, hanem más üvegházhatású gázok kibocsátására is kiterjed, tehát előbbi fogalom szigorúbbnak tekinthető.

Az alacsony energiafogyasztás az alábbi tényezőkkel érhető el: fokozottan hőszigetelt épületszerkezet és nyílászárók, megfelelő légtömörségű épületelemek, korszerű épületgépészet (fűtési rendszer, gépi szellőztetés stb.), valamint a passzív napenergia-hasznosítás. Érdemes áttekinteni az energiahatékony épületek legfontosabb minősítési rendszereit. Talán a legismertebb minősítési rendszer az Egyesült Királyságban kifejlesztett BREEAM, amelynek lényege, hogy külön minősíthető az épület, az üzemeltetés, illetve az épülethasználók környezettudatossága is.

Az újépítésű lakó- és irodafunkciók minősítése mellett lehetőség van felújítások értékelésére is - míg előbbieket a tervezési és a kivitelezési fázisban is értékelik, addig a meglévő épület egy fázisban értékelhetők. A második legsikeresebb rendszer az amerikai fejlesztésű LEED-rendszer, de elterjedt még a németországi DGNB és a szintén amerikai WELL-minősítés is.

További információk, források:

 https://energiaklub.hu/temak/energiaszegenyseg

 https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2020/energiaszegenyseg/

 https://energy.ec.europa.eu/system/files/2021-07/hu_2020_ltrs_0.pdf

 https://www.hugbc.hu/hirek/a-dorottya-udvar-europa-legjobb-epuletei-kozott/2751?id=3&hir=2751

 https://www.hugbc.hu/hirek/a-netto-zero-vajon-ugyanaz-mint-a-szen-dioxid-semleges/4392

 https://www.hugbc.hu/hirek/fogalomtar/4126

 https://www.hugbc.hu/minositett-epuletek-adatbazis

 https://www.hugbc.hu/zold-minositesek-tudastar

SWOT-ELEMZÉS: ENERGIAHATÉKONY ÉPÍTKEZÉS MAGYARORSZÁGON

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

 hosszú távon magas megtérülés

 kivitelezési jó gyakorlatok már nagy számban rendelkezésre állnak, amelyek átfogóan hasznosíthatók (háztartási, ipari, mezőgazdasági stb. szinten)

 megújult középületek - Magyar Falu Program

 alacsony energiahatékonyságú magyarországi épületállomány

 a településszerkezeti szabályozás miatt nem mindig valósítható meg az energetikai szempontból ideális tájolás

 rövid távon magas költségigény

 a jelenlegi rezsicsökkentési politika nem ösztönzi a fogyasztói takarékosságot

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

 pályázati forrásokkal jelentős energiamegtakarítás érhető el

 háztartási gépek megosztása - kevesebb háztartási nagyfogyasztó gép egyedi használata

 ha a beruházás nem eredményez megfelelő mértékű energiamegtakarítást, megrekesztheti a további energiahatékonysági beruházásokat

 visszapattanó hatás: a javuló energiahatékonyság további növekvő energiafogyasztást eredményez

Illusztráció. Forrás: Max Bender; Unsplash

4.8.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kibocsátott “Hosszú Távú Felújítási Stratégia az (EU) 2018/844 számú irányelve alapján a 2021–2027 közötti kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő feljogosító feltételek teljesítése céljából” című dokumentum ad iránymutatást az energiahatékony építkezés magyarországi kilátásairól. A dokumentum három operatív célt tűz ki: (1) 2030-ra 20%-os megtakarítás a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználásában, (2) 2040-re 60%-os csökkenés az épületek energetikai célú felhasználásához kapcsolódó széndioxidkibocsátásban a 2018-2020-as átlagos szintről, valamint (3) 2050-re a közel nulla energiaigény-szintnek megfelelő épületek százalékos aránya elérje a 90%-ot.

A stratégia megjelöli azokat a jellemző felújítási elemeket, amelyek támogatandók és jelentős javulást eredményezhetnek a magyarországi épületállomány energiahatékonyságában:

1) Fűtési rendszerek korszerűsítése: A fűtési rendszerek korszerűsítése képezi a legjelentősebb területet, amely magában foglalja az alábbi területeket: szabályozás lehetőségének megteremtése, javítása; fűtési rendszer elemeinek korszerűsítése; hőleadók korszerűsítése; hőtermelők korszerűsítése vagy cseréje; új, hatékonyabb rendszer kiépítése.

2) (Hűtő és szellőztető rendszerek korszerűsítése: Célként tűzik ki a megfelelő szellőzés kialakítását, ahol a hőszigetelés megfelelő mértékű, de mégis lehetőséget biztosít a helyiség levegőjének frissülésére.

3) Passzív hővédelem: A klímaváltozással tovább nő a passzív hővédelem jelentősége, amely például külső árnyékolókkal valósítható meg.

4) Világítás korszerűsítése: A fényforrások, világítótestek cseréje korszerű, LED rendszerű elemekre, relatív alacsony befektetéssel eredményez érzékelhető energiamegtakarítást.

♣ A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) az alábbi épületeket emeli ki még a környezettudatos építés szempontjából egyedi, környezettudatos jellegük miatt: FERRUM Irodaház, Aereco székház, Promenade Gardens, Evosoft Székház, Budapest One, Dorottya Udvar, Etele Plaza, Bánáti+Hartvig Építész Iroda új irodája, Millenáris-Széllkapu Park, BudaPart GATE irodaház, Balance HallAgora Budapest.

5) Használati melegvíz előállító rendszer korszerűsítése: Az elektromos bojlerben lerakódó vízkő jelentősen rontja az energiahatékonyságot, így fontos a rendszeres ellenőrzés. A lakásonkénti hőszabályozók szintén növelik az energiafelhasználás hatékonyságát.

6) Elektromos áramtermelő rendszer kiépítése: Támogatandó gyakorlat az épületek tetőfelületein napelemeket elhelyezni.

7) Intelligens épületüzemeltetés, „okos épület”: Az épületgépészeti, háztartási eszközök működésének szabályozásával jelentős energia takarítható meg.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

(HuGBC) rendszeresen frissülő adatbázist vezet a minősített magyarországi épületekről, ahol a minősítés típusa szerint tekinthetők át az energiahatékonysági minősítéssel rendelkező épületek.

Az energiahatékony építkezés vonatkozásában magyarországi kontextusban fontos kiemelni az energiaszegénységet, hiszen abban jelentős szerepet játszik a nem megfelelő energiahatékonyságú lakóépületek magas aránya az alacsony társadalmi státuszú lakosság körében. Az Energiaklub definíciója szerint “egy háztartás akkor energiaszegény, ha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve a megfelelő fűtés aránytalan terhet jelent számára”.

Az Energiaklub adatai alapján a magyar háztartások körülbelül 10-21 százaléka, azaz 380-800 ezer háztartás energiaszegény, amelyek elsősorban vidéki, falusias környezetben találhatók.

Ezen lakóépületek energiahatékonyságát jelentősen növelné a hőszigetelés és a nyílászárócserék, amely egy hosszú távú állami program keretében támogatható lenne, amely mind társadalmi, mind környezeti szempontból kedvező hatást eredményezne.

Dorottya udvar: Az 1914 és 1918 között épült, eredetileg katonai egyenruhagyárnak tervezett épületetszámos funkcióváltást követően - 2002-ben építették át modern, 21. századi irodaházzá. A zöld belső kerttel is büszkélkedő komplexum 28 500 négyzetméteren kínál átlagon felüli belmagassággal és padlótól a mennyezetig érő, hatalmas ablakokkal rendelkező irodákat.

Energiaközösségekéshazaiközösségépítésilehetőségek

Készült

A közösség felemel!

Leszakadó kistelepülések gazdasági és társadalmi felzárkózását támogató közösségvezérelt innovációs modell és kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása és pilot tesztelése EFOP-5.2.1-17-2017-00012

projekt részeként az Európai Szociális Alap támogatásával