SWOT-ELEMZÉS: VÍZENERGIA MAGYARORSZÁGON

Er Ss Gek Gyenges Gek

 könnyen szabályozható technológia, egyszerű a ki- és bekapcsolás

 alkalmas energiatárolásra

 Magyarországon alapvetően kis esésűek a folyók

 a korábbi rossz tapasztalatok miatt a társadalom nem feltétlen áll mellette (BősNagymaros)

Lehet S Gek Vesz Lyek

 a már létező duzzasztók és kiserőművekben még van kihasználható lehetőség van Magyarországon

 törpeerőművek telepítésére van még lehetőség folyóink, elsősorban a Duna mentén

 lehetőség a tradicionális hasznosításban, vízimalmok felújításával, ami mind kisléptékű energiatermelést, mind turisztikai potenciált jelentene

 a hazai potenciál nagyrésze a Dunán lenne kihasználható, de alacsony esése miatt ide nagy méretű erőmű telepítése lenne ideális, ami azonban súlyos környezeti károkat okozna és felborítaná az ökoszisztémát

 a klímaváltozás következtében csökken, vagy egyenlőtlenné válik a vízhozam

4.6.2 Helyzetértékelés: Hazai helyzet és jógyakorlatok

♣ Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy az ország a Duna alsó szakaszán található, tehát például egy esetleges szennyezés is Magyarországra érkezik a szomszédoktól, valamint ezáltal a folyók kisebb esésűek, szélesebbek is. Emellett a geológiai adottságokból adódóan Magyarországon igen alacsony a folyók esése: a Tiszának például kilométerenként csupán 2-3 m, amelynek energetikai hasznosítása a legtöbb esetben nem jövedelmező.

Magyarországon számos vízerőmű vesz részt a villamos energia előállításában, amelyből kettő a Tiszán, három a Hernádon, egy a Körösön, egy a Ráckevei (Soroksári)-Duna ágon, egy a Pinka-patakon, és nyolc darab a Rábán található. Összevetésként érdekes adat a világ legnagyobb kapacitású vízerőművével, a Három-szurdok-gáttal összehasonlítani ezeket a létesítményeket, amelynek teljesítménye 21 000 MW.

A KSH 2020-as adatai szerint a magyar áramtermelésnek 4,4 százaléka ered vízenergiából. A diverzifikált megújuló portfólióba a kisléptékű vízenergia is bele- tartozik. Magyarország Klíma- és energiatervében szerepel is a kismértékű bővítés is.

Az öt legnagyobb kapacitású magyarországi vízerőmű az alábbi:

(1): Kiskörei vízerőmű - 28 MW,

(2): Tiszalöki vízerőmű - 12,9 MW,

(3): Békésszentandrási duzzasztó - 2 MW,

(4): Ikervári vízerőmű - 2,28 MW,

(5: Gibárti vízerőmű – kb. 1 MW.

Jelenleg a már létező duzzasztók és kiserőművekben még van kihasználható lehetőség van Magyarországon, elsősorban a törpeerőművek telepítésére van még lehetőség folyóink, elsősorban a Duna mentén.

A vízerőművek előnye, hogy tárolhatnak energiát, illetve a diverzifikált és decentralizált energiarendszerben helyben hasznosak lehetnek. Emellett Magyarországon alternatíva lehet a a mederfenékre helyezhető áramlásos turbinák használata is.

♣ A mikro-vízerőműveket tekintve megemlítendő a tapolcai vízimalom, amelyet egy hagyományos vízimalomból alakítottak át. A vízimalmot az MVM Partner Zrt-vel együttműködésben alakították át Magyarország egyetlen villamos energiát termelő alulcsapott vízkerékkel rendelkező vízimalmává: a malomkerék új faszerkezetet kapott, illetve megduplázták a lapátok számát. Az átalakított létesítmény a Hotel Gabriella részletes ellátását tudja biztosítani: naponta 800 W-ot, így egy év alatt akár 7 000 kWh-t is megtermel, amely 2 átlagos háztartás villamosenergia-szükségletét tudja körülbelül fedezni.

♣ Érdekes, kisléptékű gyakorlat a Szigetközben található denkpáli hallépcső, Magyarország egyetlen ilyen típusú természetes létesítménye. A hallépcső két szakaszból áll: az első részben egy réselt halátjáró található, amelyhez három pihenőtó csatlakozik. A hallépcső jelentősen ösztönözte a halvándorlást, mára több, mint 30, közép és rövid távon vándorló dunai halfaj jelenlétét igazolták a kutatók.

♣ Ugyan nem „jógyakorlat”, de a magyarországi vízenergia-hasznosítás vonatkozásában fontos megemlíteni a végül meghiúsuló Bős-Nagymaros vízlépcsőt, amelyet a rendszerváltás után egyedülálló közéleti vita övezte, egyben a magyar civil szféra „bölcsőjének” is tekinthető az ügy. A Magyarország és Szlovákia között létrejövő nemzetközi szerződésből a társadalmi nyomás hatására Magyarország 1992-ben kilépett, így a vízerőmű nem valósult meg.