Page 1


73 SIKERES MAGYAR FALU Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért Szeged, 2018 Szerkesztő, nyomdai előkészítő BOSSAWA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Borítóterv Schmal Róza Készült A közösség felemel! Leszakadó kistelepülések gazdasági és társadalmi felzárkózását támogató közösségvezérelt innovációs modell és kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása és pilot tesztelése EFOP-5.2.1-17-2017-00012 projekt keretében az Európai Szociális Alap támogatásával Megjelenik 1000 példányban agoraresearch.hu


ELŐSZÓ Mindnyájunkat érdekel, hogy mások hogyan csinálják. Különösen igaz ez a településfejlesztésre, hiszen ez esetben nem feltétlenül irigységből, hanem egy-egy jó fogás, jó praktika eltanulása végett próbálunk megfigyelni és megérteni másokat. Az ugyanakkor, hogy kik ezek a mások, kik azok, akiktől tanulni érdemes, egyáltalán nem mellékes szempont. Könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy olyasvalakiktől próbálunk tanulni, aki egészen más körülmények között, más országban vagy akár kontinensen éli az életét. Hiába megy neki jól, egy-egy jó ötlet ott működik - itt nem feltétlenül. Ugyanígy hibás eljárás az is, ha csak a látszatra figyelünk: hiába hangzik jól egy ötlet, ez egyáltalán nem jelenti, hogy hosszú távon az is volna. Mi ezért arra vállalkoztunk, hogy egy csokorba gyűjtünk néhány, bizonyíthatóan „sikeres” magyarországi kistelepülést azzal a céllal, hogy ezek alapján a példák alapján máshol is elgondolkozhassanak arról: mik helyben a legsúlyosabb gondok, hogyan lehetne rajtuk hatékonyan változtatni a hasonló siker elérése érdekében. A siker definíciója szándékosan provokatív. Azokat a kistelepüléseket tekintettük sikeresnek, amelyek megfelelnek pár, nagyon kevés és nagyon egyszerű, de talán épp emiatt annál meggyőzőbb statisztikai szempontnak. Valamennyi településre, amely szerepel ebben a kiadványban, igaz a következő:

1) Olyan község, amely nem nagyváros környezetében helyezkedik el 2) Az adófizetők által egy évben megkeresett nettó jövedelem a teljes népességre vetítve legalább 50.000 Ft-tal nőtt (2006-2015 között) 3) Vándorlási egyenlege pozitív volt 2015-2016-ban (többen költöztek oda, mint onnan el) 4) Lakossága növekedett, vagy nem csökkent jobban a magyar községek átlagánál (2006-2015 között) Magyarországon a statisztikai adatok szerint több, mint háromszáz ilyen település található, ebből véletlenszerűen 73-at választottunk ki úgy, hogy minden régió, mindenféle méretű települése szerepeljen köztük. Azt reméljük, hogy ezekkel a példákkal muníciót adunk ahhoz, hogy Magyarország kistelepülésein elindulhassanak helyi, településfejlesztési célú diskurzusok. Ha azt is sikerül elérni, hogy helyi, a miénknek akár ellentmondó sikeresség-definíciók születnek, már csak hab lenne a tortán.


A KIADVÁNY HASZNÁLATA A kiadványban 73 magyarországi kistelepülés rövid bemutatása szerepel. A kiadvány összeállításával az volt a szándékunk, hogy a példák mindenki számára közeliek lehessenek. Ezért minden régió mindenféle méretű települése szerepel benne, legyen akár előnyösebb, akár hátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű. A kiadvány következő oldalain található „keresők”: a település sorszámát jelző tartalomjegyzékek használatával több szempont mentén lehet megtalálni őket. Törekedtünk arra, hogy egy település bemutatása se nyúljon túl két oldalas hosszúságon, ezért - a tájékozódást is megkönnyítendő - duplaoldalanként egy példával találkozhatunk. A település nevét, elhelyezkedését és méretét követően röviden bemutatásra kerül a falu a legfontosabb szempontok mentén. Az egyes településprofilok második oldalán egy-egy grafikon található. A vonalgrafikon bemutatja a települések népességváltozását 1990-2016 között, míg ennek alkotóelemeiről az oszlopdiagramok adnak képet. Ezeken évekre bontva látható, hogy hányan születtek és költöztek be a településre, illetve negatív oldalon - hányan hunytak el vagy költöztek ki. Így átfogó képet lehet kialakítani a különböző településtípusok esetén a népességváltozás mozgatórugóiról. A településprofilok ezután a helyi fejlesztések bemutatásával, és egy rövid, a lehetséges tanulságokat összegző résszel zárul.

A kiadvány használható puszta információforrásként, de a fő célja az, hogy továbbgondolásra sarkalljon. A tanulságokat minden település példája kapcsán úgy érdemes minden, a települése fejlődése iránt elkötelezett közösségnek levonnia, ha - adott esetben a feltüntetett hivatkozásokat is felhasználva utánajárt az egyes települések múltjának és helyzetének.


BETŰRENDES KERESŐ Alsótold

47

Döbröce

49

Markotabödöge

44

Sopronnémeti

Aszaló

21

Döge

16

Maroslele

62

Süttő

55

Badacsonytördemic

11

Dunaremete

1

Mende

17

Szank

64

Balatonhenye

15

Etyek

4

Mogyoróska

63

Szederkény

35

Baracs

46

Fáj

7

Nagyar

26

Szentistvánbaksa

54

Boldog

14

Feked

24

Nagyrábé

41

Szilsárkány

12

34

Felsődobsza

59

Nemesgörzsöny

36

Taktabáj

18

Bölcske

43

Göncruszka

70

Németbánya

60

Tápiószentmárton

69

Cák

52

Harkakötöny

53

Nyim

9

Tápiószőlős

8

Csákánydoroszló

19

Kacsóta

22

Nyírgyulaj

57

Tarpa

23

Csemő

31

Kiskorpád

67

Pápakovácsi

65

Tenk

68

Cserkeszőlő

37

Kocs

5

Patca

66

Tomajmonostora

58

Csitár

29

Kölesd

61

Piricse

13

Tüskevár

25

Csopak

2

Kunbaracs

48

Rinyabesenyő

30

Újlengyel

71

Csővár

73

Lakitelek

40

Ruzsa

20

Vácduka

39

Dág

72

Lövőpetri

50

Sajóivánka

10

Vál

38

Detk

56

Magyarhertelend

33

Sajóörös

51

Vásárosdombó

3

Domony

28

Magyarmecske

32

Sárpilis

27

Vindornyalak

42

Visz

45

6


KERESÉS TELEPÜLÉSMÉRET ALAPJÁN aprófalu (9-499 fő)

kisfalu (500-999 fő)

közepes és nagyfalu (1000+ fő)

Dunaremete

1

Sajóivánka

10

Csopak

2

Nagyrábé

41

Sopronnémeti

6

Badacsonytördemic

11

Vásárosdombó

3

Bölcske

43

Fáj

7

Szilsárkány

12

Etyek

4

Baracs

46

Nyim

9

Taktabáj

18

Kocs

5

Sajóörös

51

Balatonhenye

15

Tüskevár

25

Tápiószőlős

8

Süttő

55

Kacsóta

22

Nagyar

26

Piricse

13

Detk

56

Feked

24

Sárpilis

27

Boldog

14

Nyírgyulaj

57

Csitár

29

Magyarhertelend

33

Döge

16

Kölesd

61

Rinyabesenyő

30

34

Mende

17

Maroslele

62

Magyarmecske

32

Nemesgörzsöny

36

Csákánydoroszló

19

Szank

64

Vindornyalak

42

Kunbaracs

48

Ruzsa

20

Tenk

68

Markotabödöge

44

Lövőpetri

50

Aszaló

21

Tápiószentmárton

69

Visz

45

Harkakötöny

53

Tarpa

23

Újlengyel

71

Alsótold

47

Tomajmonostora

58

Domony

28

Döbröce

49

Felsődobsza

59

Csemő

31

Cák

52

Pápakovácsi

65

Szederkény

35

Szentistvánbaksa

54

Kiskorpád

67

Cserkeszőlő

37

Németbánya

60

Göncruszka

70

Vál

38

Mogyoróska

63

Dág

72

Vácduka

39

Patca

66

Csővár

73

Lakitelek

40


KERESÉS GAZDASÁGI HELYZET ALAPJÁN Kedvezőbb (magasabb egy főre eső jövedelem)

Kedvezőtlenebb (alacsonyabb egy főre eső jövedelem)

Alsótold

47

Lövőpetri

50

Aszaló

21

Maroslele

62

Baracs

46

Mende

17

Badacsonytördemic

11

Nagyar

26

Boldog

14

Mogyoróska

63

Balatonhenye

15

Nagyrábé

41

34

Nemesgörzsöny

36

Csemő

31

Nyim

9

Bölcske

43

Németbánya

60

Cserkeszőlő

37

Nyírgyulaj

57

Cák

52

Patca

66

Döbröce

49

Pápakovácsi

65

Csákánydoroszló

19

Sajóivánka

10

Döge

16

Piricse

13

Csitár

29

Sajóörös

51

Fáj

7

Rinyabesenyő

30

Csopak

2

Süttő

55

Feked

24

Ruzsa

20

Csővár

73

Szederkény

35

Felsődobsza

59

Sárpilis

27

Dág

72

Szilsárkány

12

Göncruszka

70

Sopronnémeti

6

Detk

56

Tenk

68

Harkakötöny

53

Szank

64

Domony

28

Tüskevár

25

Kacsóta

22

Szentistvánbaksa

54

Dunaremete

1

Újlengyel

71

Kiskorpád

67

Taktabáj

18

Etyek

4

Vácduka

39

Kölesd

61

Tápiószentmárton

69

Kocs

5

Vál

38

Kunbaracs

48

Tápiószőlős

8

Lakitelek

40

Vásárosdombó

3

Magyarhertelend

33

Tarpa

23

Magyarmecske

32

Tomajmonostora

58

Markotabödöge

44

Vindornyalak, Visz

42, 45


TÉRKÉPES KERESÉS


TELEPÜLÉSPROFILOK


20

15

10

5

0

-5

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Dunaremete Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári Járásban fekszik, a szlovák határhoz közel. A község területén főút, illetve vasút nem halad át. Körülbelül 15 kilométert kell megtenni, hogy fel lehessen hajtani az 1-es főútra vagy az M1-es autópályára. A térség legnagyobb városa, ahol sok munkáltató is található, Győr, eléréséhez mintegy fél órás autózásra van szükség, tömegközlekedéssel ugyanez az út minimum egy órán át tart. A szomszédos településen, Lipóton működik a Lipóti pékség egyik üzeme, ahol 120 embert foglalkoztatnak a térségből. Dunaremete a Szigetközben fekszik, ez jó idegenforgalmi lehetőségeket biztosít a községnek.

-10

MEGYE Győr-Moson Sopron NÉPESSÉG 247 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

FOLYAMMENTI TURIZMUS

-15

-20

DUNAREMETE

265

260

255

250

245

240

235

230

225

220

215


Szigetközi elhelyezkedése révén a településre sok látogató szokott érkezni, akik érdeklődnek az aktív, természetben eltöltött pihenés iránt. A községben és környékén lehetőség van szárazföldi és vízitúrák szervezésére, lovaglásra, illetve a természet iránt érdeklődők felfedezhetik a Szigetközi Tájvédelmi Körzet állat- és növényvilágát. Az idelátogató turisták kiszolgálására számos szálláshely és étterem működik Dunaremetén. 2009-ben megalakult a Szigetköz Turizmusáért Egyesület, aminek dunaremetei tagjai is vannak. Az egyesület célja a térség idegenforgalmának fellendítése, ennek eléréséhez szakmai együttműködést kezdeményeztek, összehangolták a marketing tevékenységüket, hogy a Szigetközben elérhető turisztikai attrakciók hatékonyabban tudjanak megjelenni, illetve az itt tevékenykedők érdekképviseletét látják el.

A turizmus fejlesztése céljából, a szlovák-magyar határon átívelő együttműködés keretében, 2013-ban kompjárat indult a magyar oldalon fekvő Dunaremete, illetve a szlovák oldalon fekvő Bős között.

Az idegenforgalom kiszolgálására létrehozott szállások és éttermek jó lehetőséget biztosítanak a községben élőknek, hiszen helyi lakosok számára teremt munkalehetőséget vagy vállalkozási lehetőséget. Ehhez hasonlóan a turisztikai egyesületi tagság is előnyös az itt üzemelő vállalkozásoknak, mert így megjelenési lehetőséget és szakmai segítséget/tanácsadást is kaphatnak. A kompjárat elindítása szintén Dunaremete előnyére válhat, mivel így a határ szlovák oldaláról is érkezhetnek látogatók a faluba, akik a helyi étterem vagy szálláshely szolgáltatásait vehetik igénybe. A Lipóton működő fürdőközpont is szolgálhat előnyökkel Dunaremete számára, mivel a fürdőközpont üzemeltetése számos munkahelyet kínál, amit érdemes környékbeli településekről feltölteni, és Dunaremete körülbelül 3 kilométerre fekszik a fürdőtől. Ezen felül a fürdő látogatói ellátogathatnak Dunaremetére is, ami forgalomnövekedést eredményezhet. http://lipotipekseg.hu/uzemeink/lipoti-uzem/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetk%C3%B6z http://www.dunaremete.hu/index.php?menu=Turisztika&almenu=Sz%E1ll%E1slehet%F5s% E9gek&sec= http://szigetkozportal.hu/hu/egyesuletunk/szigetkoz-turizmusaert-egyesulet/ https://archivum.ujszo.com/online/regio/2013/07/27/tegnap-kompjarat-indult-bos-esdunaremete-kozott http://www.gymsmo.hu/cikk/8746.html http://www.lipot.hu/index.asp?i=60&t=b http://www.lipotfurdo.hu/

1


200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

CSOPAK

1990

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 2138 fő

Veszprém közelsége miatt viszonylag sok munkalehetőség van a környéken, illetve Nemesvámoson található a Haribo magyarországi üzeme, valamint Balatonfűzfőn is végeznek ipari tevékenységet. Ezeken kívül a Balaton is komoly idegenforgalmat generál a környéken, így Csopakon is. A nyári hónapokban komoly turistaforgalomra lehet számítani, egyrészt a Balaton, mint fürdőző célpont, másrészt pedig a Balaton-felvidék, mint kiránduló és gasztronómiai célpont miatt.

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Csopak Veszprém megyében, a Balatonfüredi Járásban található. A település közvetlenül a Balaton partján fekszik. A 71-es és a 73-as főutak csomópontja a község területén található, mely utakon jól megközelíthető a környék két nagyobb települése, Veszprém, illetve Balatonfüred. Vasútállomása is van a településnek, ám ezen inkább csak a „nyári menetrend” időszakában van nagy forgalom, az év más időszakában kevesebb vonat jár.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

BALATONBA FORGATOTT FORRÁSOK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2500

2000

1500

1000

500

0


Csopakon nyáron jelentősen megnövekszik a turistaforgalom a Balatonra igyekvő fürdőzők miatt. Ezt a lehetőséget kihasználva a település 2008-ban strandfejlesztésbe kezdett, melyhez 2009-ben nyertek is támogatást. Ennek köszönhetően nagy volumenű fejlesztésekbe kezdtek, melyeknek eredményeképpen a szolgáltatás színvonala és az infrastruktúra fejlettsége kiemelte a csopaki strandot a többi balatoni fürdőző hely közül. Egyrészt, felújították az öltözőket, mosdókat és épületeket, a mai kor és a helyi környezet jellege szerint, sétányt építettek ki a strand területén, melyet akadálymentesre terveztek, ezáltal a strand bárki által elérhetővé vált. A gyerekek számára korszerű játszóteret létesítettek. A XXI. századi igényekhez igazodva, telefon és notebook töltőket és megőrzőket létesítettek, valamint wifi hálózatot és internetes információs pontot alakítottak ki a strand területén. A fürdőhely fejlesztésen túl, a kerékpáros infrastruktúrát is modernizálták, részben új kerékpárutat építettek. Az idegenforgalmi fejlesztéseken túl, a település önkormányzata a helyi lakosok életkörülményeit javító fejlesztéseket is végzett az elmúlt években. 2015-ben támogatást nyertek az általános iskola energetikai korszerűsítésére. Az óvoda épületének fejlesztésére is igényeltek támogatást, és több szakaszban nyertek is forrásokat. 2014-ben egy belügyminisztériumi támogatásnak köszönhetően többféle felújítást is el tudtak végezni az óvoda épületén és környezetében. Szigetelték az épületet, új nyílászárókat szereltek be, felújították a csapadékvíz elvezető rendszert, kifestették a belső tereket és az udvaron korszerű, a mai balesetvédelmi szabályoknak megfelelő burkolatot raktak le a gyerekek által használt területen.

A turizmus fejlesztése, és az ennek nyomán fellépő növekvő turistaforgalom jó hatással lehet Csopak gazdaságára. Az átlagon felüli színvonalúra fejlesztett strand biztosan több látogatót vonz, mint egy átlagos balatoni fürdőhely, és a több látogató több bevételt produkál. Megveszik a strandbelépőt, nagy részük helyben étkezik, helyi boltokban vásárolnak itt tartózkodásuk alatt, és bizonyára vannak közöttük, akik helyben szállnak meg. Emiatt egyrészt a település is több adóbevételhez jut, valamint a helyi vállalkozók is nagyobb bevételre számíthatnak, és ez ösztönzőleg hathat a vállalkozók maradására, esetleg újak érkezésére is. Valamint a nagyobb forgalom több munkaerőt is igényel, amit kézenfekvő a helyi lakók közül kiválasztani. Így tehát a munkanélküliség is csökkenhet. Az önkormányzati épületek korszerűsítése is előnyt jelent a település számára, egyrészt egy korszerűen szigetelt épületet alacsonyabb fűtési költséggel lehet üzemeltetni, másrészt pedig egy modern, jó állapotban lévő épület kevesebb javítást is igényel. Ezenfelül, ha a gyermekek jó környezetben tölthetik mindennapjaikat, az a családok helyben maradását is elősegíti, ami biztosítja a község fennmaradását. http://strand.csopak.hu/hu https://csopak.hu/hu/content/utvonal https://csopak.hu/hu/content/ovodaavato-mandulavirag-ovodaban

2


150

100

50

0

-50

-100

-150

VÁSÁROSDOMBÓ

1990

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 1131 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

2010 2012 2014 2016

1260

1240

1220

1200

1180

1160

1140

1120

1100

1080

1060

A község általános iskolai oktatásának fejlesztésére 2004-től kezdődően a település nagyon sokat áldozott. A település honlapjának tanúsága szerint a célok megvalósítására közel 204 millió forintot nyert az önkormányzat, ami összeg egynegyedét az óvodára, háromnegyed részét az iskolára fordították. Az általános iskolában szükség volt az épület teljes körű akadálymentesítésére, az átrium befedésére, aula kialakítására. Fontos volt a számítástechnika terem bővítése, új számítógépek, kiegészítők vásárlása, valamint fejlesztő szoba (logopédiai foglalkoztató) építése és berendezése, szaktantermek építése, felszerelése, két hangszeres gyakorló terem és egy szolfézs terem kialakítása, orvosi szoba építése, felszerelése.

1992

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Vásárosdombó Baranya megyében, a Hegyháti Járásban található. A településen áthalad a 611-es számú főút, így a község jó közúti közlekedési kapcsolattal rendelkezik a térséget tekintve. A település vasútállomással is rendelkezik, melyet a Dombóvár és Pécs között közlekedő személyvonatok szolgálnak ki, a járatok körülbelül két óránként járnak, Dombóvárra 8 perc, Pécsre 50 perc alatt érnek el a vonatok.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ISKOLAMODERNIZÁCIÓ


Segített az energia-megtakarításban a nyílászárók cseréje és a világítás-korszerűsítés. A későbbi periódus oktatásfejlesztése keretében az oktatás hatékonyságának növelése, a gyerekek képességeinek javítása és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása volt a település célja. A projekt keretében öko- és sporttábort szerveztek, idegennyelvi témahetet tartottak, és a digitális eszközök használatát is oktatták. Ezen felül a pedagógusok továbbképzését is biztosították, például iskolai konfliktus kezelésére szervezett tréningen. Az általános iskola további, ezúttal infrastrukturális fejlesztésére 2017-ben nyertek támogatást. A program keretében az iskola épületének bizonyos helyiségeit újították fel, abból a célból, hogy azok jobban szolgálják az oktatást. A projekt tartalmazta a tornaterem padlózatának felújítását, és a hozzákapcsolódó öltöző modernizálását. Továbbá felújították az iskolaudvaron található sportpályát, és felszerelték a szükséges sporteszközökkel. Ezen felül néhány nyílászárót is lecseréltek modernebb darabokra. Egy Somogy megyei egyesület 2017-ben programot indított a településen élő roma lányok iskolai lemorzsolódásának csökkentésére és az érettségi vagy szakma megszerzésének segítésére. A helyi roma önkormányzattal összefogva végezték a munkát, amelynek keretében mentorprogramot indítottak, és a településről kiválasztott résztvevők számára mentorokat biztosítottak, akik szintén a településen élő, roma származású nők voltak, akik elismertséggel rendelkeztek a községben. A mentorok feladata volt a résztvevők egyéni és csoportos támogatása, a résztvevők személyiségének fejlesztése, pozitív példák felmutatása. A projekt keretében különböző foglalkozásokat és programokat szerveztek, például: drogprevenciós programot, családi napot, egészséges életmódra nevelő foglalkozást, önismereti foglalkozást.

Az iskola pedagógiai és infrastrukturális fejlesztése rendkívül előnyös a település számára. Ha a község területén található megfelelő, a mai kor igényeit kiszolgáló oktatási intézmény, akkor a családok nem lesznek kénytelenek másik településre költözni, ahol ez az ellátás megoldott. Ezáltal a község népessége is megmarad, illetve más településről is érkezhetnek családok. A roma származású lányok támogatására elindított program szintén rendelkezik a település számára is pozitív hozadékkal. Egyrészt, a hátrányos helyzetük kompenzálása terhet vesz le a község szociális ellátórendszeréről, másrészt, ha sikerül őket érettségihez, szakmához juttatni, akkor keresőképes fiatalokká válhatnak, ezáltal csökkenhet a munkanélküliség és nőhet a vásárlóerő a községben. Illetve a program közösségépítő jellege miatt a település kulturális és közösségi élete is fejlődhet. http://www.vasarosdombo.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=52&Itemid=170 http://www.minoritas.hu/efop-144-17-2017-00018.html http://www.vasarosdombo.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=57&Itemid=174 http://users.atw.hu/vdomboiskola/Intezmeny/tamop317.html

3


400

300

200

100

0

-100

-200

-300

ETYEK

1990

MEGYE Fejér NÉPESSÉG 4318 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

2010 2012 2014 2016

5000

4500

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

A település leginkább egyedülálló tulajdonsága, hogy számos kisléptékű mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató kisvállalkozás, családi vállalkozás található a településen. Ennek több oka lehet, egyrészt a kisvállalkozói hagyományok megléte a településen. Másrészt, a település egyfajta agglomerációs funkciót is betölt, és a kiköltözők közül sokan a vidéki vállalkozás lehetőségeit keresve költöztek ki.

1992

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Etyek nagyközség Fejér megyében, a Bicskei Járásban található. A település Bicskétől délkeletre, Budapesttől 26 km-re fekszik. Etyek vidékén az 1900-as évektől jelentős a szőlőtermesztés, amely kötődik a Törleypezsgőgyár termeltetési tradícióihoz. A több mint 800 hektáron termelt szőlő egyrészt a budafoki Törley pezsgő alapanyagát adja, másrészt az egyre kedveltebb etyeki borok készülnek belőle. Az Etyek–Budai borvidék Magyarország legfiatalabb borvidéke. Az elmúlt években lezajlott a Pannónia Szíve turisztikai program első nagy fejlesztése. Az összesen 3,7 milliárd forintos beruházás nemzeti forrásból történt, több szakaszon kerékpárút épült, az etyeki szőlődombok és borközpontok a mai igények szerint újultak meg.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

FILMSTÚDIÓ, BORÁSZAT, KÖZÖSSÉG


A helyi kisvállalkozók sikerességéhez hozzájárulhat az együttműködésre való képességük, továbbá az, hogy alkalmazkodni tudnak a jelenkori igényekhez, kommunikációs formákhoz. A mezőgazdasági tevékenységek között elsőként egyértelműen a szőlőtermesztést és borászatot érdemes említeni. Az Etyeket körülvevő borvidék sikeresen fejlődött az elmúlt időszakban, a budapesti fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az etyeki borok, termékek iránt. Ezt jól mutatja az Etyeki Piknik rendezvény egyre nagyobb népszerűsége is. Emellett uniós forrásokra sikeresen pályázó sajtkészítő üzemet, csokoládémanufaktúrát is találhatunk a településen, de az Etyektej tejtermékeit is sokan ismerik akár Budapesten is. A településen az elmúlt években többen pályáztak az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez szükséges forrásokra.

Etyek szerencsés helyzetben van azért is, mert bár Budapesthez nagyon közel van (fél óra alatt elérhető a fővárosból), a főutak és autópályák hálózata nem érintik előnytelenül a települést. A település meg tudta őrizni nyugodt, vidéki hangulatát és bár agglomerációs funkciót is betölt, kevéssé jellemzi a városias utcakép. A település kedvező természeti és infrastrukturális adottságait pedig sikeresen használja ki.

Nem csak a mezőgazdasági, borászati termelés során sikeres, hanem abban is, hogy a fizetőképes látogatókat ne csak egy délutánra, hanem akár több napra a településre vonzza. A település olyan vendéglátóipari egységeket tud kínálni, amelyek alkalmasak nagyobb, reprezentatív rendezvények, esküvők lebonyolítására. A településen található a jelentős uniós forrásból megépült filmgyár is, a Korda Filmpark. A jelentős beruházással 2007-re megépülő fejlesztés céljai között szerepen nem csak a munkahelyteremtés és a magyar filmgyártás fellendítése, hanem hogy Etyek egy különleges turisztikai úti cél is legyen. Összefoglalva, Etyek jó példa lehet arra, hogy az adottságok megfelelő felismerésével és kihasználásával hogyan lehet agglomeráción kívül is, agglomerációs funkciót betölteni. A település sikeresen használja ki természeti, borászati, infrastrukturális adottságait, miközben sikeresen kerüli el az agglomerációs lét számos hátrányát. A sikerességben jelentős szerepet játszhatnak Etyek német hagyományai, melyek hozzájárulhatnak a közösségi kohézió megőrzéséhez. https://webetyek.hu/ https://uj.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso http://www.etyekjovoje.hu/userfiles/dokumentum/10/spa_psztk_tanulmany_mellekletek.pdf https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/lengyel-videkfejlesztok-etyeken-2241867/ http://etyektej.hu/

4


50

100

150

2700

2750

2800

0

-50

-100

-150

-200

KOCS

1990

MEGYE Komárom-Esztergom NÉPESSÉG 2584 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Kocs községe Komárom-Esztergom megyében, a Tatai Járásban helyezkedik el. Tata városától délnyugatra fekszik, 9 km-es távolságban. Viszonylag jól megközelíthető a település. Az M1-es autópályáról, illetve a 100. számú közútról közelíthető meg autóval, vonattal pedig a tatai vasútállomásról távolsági autóbusszal lehet eljutni Kocsra. Budapestről körülbelül egy óra alatt érhető el. Kocsnál található az Aranykocsi Zrt. telephelye, amely elsősorban tejtermékeket állít elő üzemében. Kocs településének meghatározó nevezetessége a Kocsi Múzeum, illetve az évenként megrendezett, nemzetközi érdekeltséggel is rendelkező Kocsitoló Fesztivál.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HELYI IDENTITÁS, HELYI SZOLGÁLTATÁS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2650

2600

2550

2500

2450


Kocsban 2009-ben pályázati forrásból jelentős fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy nagymértékben javuljon a lakosság helyi szintű egészségügyi ellátásának színvonala. E projekt során a település egészségházának teljes körű infrastrukturális korszerűsítésére, illetve új eszközök beszerzésére is sor került. Ennek eredményeképpen pedig megfelelő háziorvosi-, fogászati-, illetve az épületen belül elkülönített védőnői szolgálat áll a település rendelkezésére. 2010-ben a település óvodájának épületén belül - szintén támogatási összegből - bölcsődét alakítottak ki, illetve az óvodai udvaron pedig külön, a bölcsődések számára létesített játszóteret hoztak létre. 2010-ben a település általános iskolája eszközfejlesztési pályázat révén reform-oktatást támogató informatikai felszerelésekhez jutott. A felszerelések között olyan szoftverekhez, számítástechnikai készülékekhez (pl.: multimédiás táblák) jutott a kocsi általános iskola, amelyek lehetőséget biztosítanak akár sajátos nevelési igényű tanulók képzésére is. 2013-ban pályázati forrásoknak köszönhetően napelemes rendszert telepítettek a kocsi általános iskolába, illetve a település Faluházába. A projekt célja megújuló energiaforrások révén kielégíteni a kocsi energiaigény egy számottevő részét. Ezzel az önkormányzat számára is költséghatékonnyá tették az épületek fenntartását.

2014-ben, szintén a kocsi oktatást-támogató pályázati forrás révén egészségfejlesztési- és mozgásprogramot valósítottak meg a helyi általános iskolában. A programok fő célkitűzése az egészségtudatos nevelés beemelése a gyermekek általános iskolai képzésébe, ezzel alapvetővé tenni számukra a mozgás, illetve a megfelelő táplálkozás és életmód jelentőségét. A településnél található az Aranykocsi Zrt. amely többek között tejüzemet is működtet telephelyén, biztosítva ezzel munkalehetőséget a helybéliek számára is. Kocs településének turisztikai eleme a Kocsi Múzeum, amely emléket állít a jármű középkori elődjének helyi vonatkozásának. Megrendezésre kerül minden évben a Kocsitoló Fesztivál, Kocs meghatározó eseménye. Kocs település esetében igen jelentősek a lakosok számára elérhető szolgáltatások fejlesztése, infrastrukturális javítása. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, színvonalának folyamatos emelése fontos a helyiek megfelelő életkörülményét tekintve. A lakosok számára kedvező, hogy egészségügyi alapellátásuk érdekében nem szükséges a környező településekre utazniuk, így időt, energiát takarítanak meg, valamint az esetleges egészségügyi kockázatokat is megelőzhetik. Az oktatás területén végzett fejlesztések, illetve a bölcsődei szolgáltatás biztosítása szintén pozitívan hat a településen élők életére. Ez utóbbi révén lehetőséget biztosít a kisgyermekes szülők munkavállalására, illetve csökkenti a településről való elköltözés szükségét a családok számára. http://www.tata.hu/430/kocs http://kocs.hu/fejlesztesi-hirek/ http://kocs.hu/vincze-imre-reformatus-altalanos-iskola-energetikaikorszerusitese-a-top-3-2-1-palyazat-kereteben/ http://kocs.hu/kocsitolo-fesztival/ http://iskolatej.aranykocsizrt.hu/termekek

5


20

40

60

80

300

310

320

330

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Sopronnémeti Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai Járásban található. A község közvetlen közelében halad el az M86-os autóút, melynek köszönhetően a térség nagyobb települései elérhetőek gyorsforgalmi úton, például: Csorna, Szombathely és Győr. Vasúti kapcsolattal is rendelkezik a település, a Hegyeshalom -Szombathely vasútvonal által. A vonalon haladnak a Budapest-Győr-Szombathely távolsági vonatok is, bár Sopronnémetiben nem állnak meg, de egy átszállással elérhető a főváros is. A vonalat 2015-ben villamosították és modernizálták, ezáltal a vonatok sebessége nőtt. Nagyobb munkáltatók Szombathelyen, illetve Győrben találhatóak, előbbi 45 perc, utóbbi 39 perc alatt érhető el autóval. Vonattal 40 és 60 perc alatt lehet elérni az említett városokat. A legközelebbi nagyobb település Csorna, 13 kilométerre fekszik Sopronnémetitől, ez vonattal és autóval is néhány percnyi utazási időt jelent.

-40

MEGYE Győr-Moson-Sopron NÉPESSÉG 319 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

SZOCIÁLIS PROGRAMOK

-60

-80

SOPRONNÉMETI

290

280

270

260

250


A községben 2004-ben szociális bérlakás-programot hirdettek, állami támogatással, a volt iskola- és óvodaépületében alakítottak ki lakásokat, összesen 4-et. A program célja a település népességének növelése, illetve megtartása volt. A lakásokban, a piaci árakhoz képest, kedvezményes bérleti díjért cserébe lehet lakni, illetve az önkormányzat anyagi támogatást is nyújt a letelepedéshez. Egy 2017-es, százmilliós nagyságrendű pályázati támogatásnak köszönhetően térségi szintű programot indítottak, melynek célja a környéken élő munkanélküliek munkaerőpiacon való elhelyezkedésének segítése. A programban Sopronnémeti is részt vesz. A projekt célcsoportja a hátrányos helyzetű, de még aktív korú emberek. Egyéni és csoportos foglalkozásokat és programokat szerveznek. Mentor jellegű rendszerben kívánják a résztvevőket elhelyezkedni, ahol egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki, valamint nyomon is követik a fejleményeket, így menet közben is tudnak korrigálni, ha szükséges. A mentoráláson túl egészségügyi tanácsadáson és szűrőprogramokon is részt vehetnek, valamint egészséges életmódra nevelő programok is megvalósulnak. Ezeken felül közösségépítő programokat is szerveznek, sportnapot, kulturális programokat és a helyi roma és német kisebbség hagyományait bemutató rendezvényeket valósítanak meg.

A szociális bérlakásprogram a településre vonzhat újabb lakókat, hiszen a piaci árnál olcsóbban biztosítja a lakhatást a bérlőnek, illetve a letelepedési támogatás segítséget nyújt a kezdeti időkben. Ennek köszönhetően nőhet a népesség a községben. A munkaerőpiaci integrációt segítő program szintén emelheti a község (és a térség) életszínvonalát, hiszen egyrészt a munkába állt lakók számára nem kell szociális támogatást nyújtani, tehát csökken az önkormányzat kiadása, továbbá az állásban elhelyezkedett emberek által növekszik a vásárlóerő is a településen, ami Sopronnémeti vállalkozóinak lehet kedvező fejlemény. http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/sopronnemeti_berlakasok_az_iskola_helyen_/1108277/ http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/beeroben_a_kozsegi_berlakasok_gyumolcse/2108000/ http://sopronnemeti.hu/?page_id=35

6


10

20

30

40

50

300

350

400

450

500

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Fáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi Járásban található. A településen főút és vasútvonal nem halad át. A 3-as út a legközelebb elhaladó főút, 11 kilométerre lehet rá felhajtani. A legközelebbi nagyváros Miskolc, autóval egy óra alatt lehet elérni, busszal ennél jóval több, minimum másfél óra és legalább egy átszállás kell. A község Magyarország egyik legelmaradottabb térségében fekszik. Munkalehetőségek nagy számban legközelebb Miskolcon elérhetőek.

-30

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 457 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KULTURÁLIS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

-40

-50

FÁJ

250

200

150

100

50

0


A község néhány utcájának felújítására 2009-ben nyert pályázati forrást az önkormányzat, a projekt keretében öt belterületi útszakaszt újítottak fel. A Fájon található Fáy-kastélyban 2013-ban indítottak el egy múzeumpedagógiai programot, melynek keretében a környék kisiskolásai számára tartottak foglalkozásokat. A programot különböző témanapokra osztották fel, például: Mesenap, Zenenap és Kézművesnap. A résztvevő gyerekek meséken, zenén és táncon keresztül ismerhették meg a hagyományaikat és kultúrájukat, valamint a Fáy-kastély és lakóinak történetét, amikhez a barokk stílusban épült kastély adta az autentikus helyszínt. A községben létrejött szegregátum felszámolására 2017-ben nyertek százmilliós nagyságrendű pályázati forrást. A program keretében szociális munkások érkeztek a településre, akik számára az önkormányzat épületet bérel a projekt idejére, és akik a program ideje alatt végig elérhetőek lesznek a résztvevők számára, így biztosítva egyrészt a segítséget, másrészt pedig az állandó jelenlétnek köszönhetően részletes képet kaphatnak arról, hogy milyen programelemekre van szükség a községben. A projekt egyik alapvető célja a résztvevők munkába állását segíteni. Ehhez foglalkozásokat szerveznek a résztvevőknek, ahol a munkavállalásról és a munkaerőpiacról kaphatnak információkat, továbbá különböző szakmákat is tanulhatnak, melyekkel a környéken el tudnak helyezkedni. Továbbá az egészséges életmódra nevelő tréningeket is szerveznek számukra, például a dohányzásról és az alkoholról leszoktató foglalkozásokat. A kisgyermekek fejlődésére is gondoltak a projekten belül, számukra tanoda programot indítanak, ahol az iskolai oktatást kiegészítő foglalkozásokat tartanak számukra. Ezen felül közösségépítő programokat is szerveznek, például családi napot, gyerekeknek táborokat és falunapot.

Az útfelújításnak köszönhetően a községben élők és az idelátogatók komfortosabb körülmények között közlekedhetnek a településen belül, illetve a leromlott állapotú utak állandó javítására sem kell forrást költeni az önkormányzatnak. A múzeumpedagógiai program egyedülálló lehetőséget biztosít a környék általános iskolásai számára, hogy autentikus környezetben, modern pedagógiai eszközöket alkalmazva tanuljanak a hagyományokról és a történelemről. Ezen lehetőség vonzóvá teheti az iskolaválasztás előtt álló családok számára a környéket. A program egyedülálló lehetőséget nyújt a község számára a fejlődésre, mivel a lakosság jelentős hányada részt tud venni benne, és ezáltal olyan képzéseken és foglalkozásokon vehetnek részt, amelyek segítségével esélyt kapnak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Az egészséges életmódra nevelő programok javíthatják a község egészségi állapotát, ami egyrészt jobb életminőséget jelent, másrészt szintén fontos az aktív munkavégzéshez. A tanoda program beindítása a gyerekek számára jelent segítséget, hogy iskolai tanulmányaikat be tudják fejezni, ami jó kitörési pont lehet számukra a hátrányos helyzetből. http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/hirek/1028/ http://www.muemlekem.hu/magazin/forster_kozpont_meselo_kastely_faj http://www.eszterhaza.hu/hirek/kalandra-fel-tobb-ezer-gyermek-a-muemlekek-nemzetigondnoksaga-torteneti-hazaiban

7


300

200

100

0

-100

-200

-300

TÁPIÓSZŐLŐS

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 3052 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Tápiószőlős Pest megyében, a Ceglédi Járásban található. A községen áthalad a 311-es számú főút, melyen keresztül 17 kilométer megtételével elérhető Cegléd. A közvetlen közelben más nagyobb település nincsen, Szolnok 40 kilométerre fekszik Tápiószőlőstől, ez még egy nagyobb város a térségben. Vasútállomás nincs a községben, a közösségi közlekedést buszokkal szolgáltatják, melyekkel 25 perc alatt lehet Ceglédre érni. Tápiószőlősről Budapest dél-keleti része elérhető egy órás autóúttal.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

OKTATÁSI BERUHÁZÁSOK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3300

3200

3100

3000

2900

2800

2700

2600

2500


A település általános iskolájának infrastrukturális korszerűsítésére nyert százmilliós nagyságrendű támogatást a község, 2008-ban. A program során teljes körűen akadály-mentesítették az épületet, továbbá egy felvonót is beépítettek. Létrehoztak nyelvi és informatikai oktatás számára megfelelő termeket, valamint szertárakat. Ezen felül elvégezték az épület hőszigetelését, és új nyílászárókat építettek be. Valamint az iskola informatikai eszközeit is modern darabokra cserélték. A község iskolája további pályázati támogatást is nyert 2010-ben, pedagógusainak továbbképzésére, mely képzés során modern, az iskolai oktatást jobban szolgáló ismeretekre tettek szert, továbbá informatikai eszközöket is beszereztek, hatékonyabb munkavégzés céljából. A településen egy lemezmegmunkálással foglalkozó magánvállalkozás pályázati forrást nyert a telephelybővítésére, melynek során egy új üzemcsarnokot létesítettek, 2009-ben. A projektnek köszönhetően a cég növelni tudta a kapacitását, és a növekedés biztosítása érdekében nyolc, új munkahelyet is létrehoztak.

Az önkormányzat tulajdonában álló középületeken 2017-ben végeztek energetikai korszerűsítéseket egy százmilliós nagyságrendű támogatásnak köszönhetően. A program során az idősek ellátását szolgáló intézmény, a könyvtár, a művelődési ház és a Polgármesteri Hivatal épületei újultak meg. Ezeken az épületeken elvégezték az utólagos hőszigetelést, a szükséges helyeken. A régi nyílászárókat újakra cserélték, valamint az épületek tetőszerkezeteire napelemeket telepítettek. Az iskola infrastrukturális és pedagógiai fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy Tápiószőlős vonzó lakóhely legyen a családok számára. Segít megtartani a településen élő gyermekes családokat, továbbá új családok ideköltözését is okozhatja, ami hosszú távon biztosítja a község népességének megmaradását. A magánvállalkozás számára nyújtott támogatás is jár előnnyel a település számára, hiszen a bővítésnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre, ami csökkentheti a településen a munkanélküliséget. Az önkormányzati épületek korszerűsítése csökkenti a község kiadásait, hiszen a felújításnak köszönhetően kevesebb energia is elég az intézmények fűtéséhez, továbbá a napelemes rendszer által termelt áram is hozzájárul az alacsonyabb közüzemi díjakhoz, valamint az épületek károsanyagkibocsátása is csökken. http://www.tapiorefisk.hu/index.php/kozlemeny-2 http://www.ferzol.hu/?t=palyazatok&hash=p2010 http://www.tapioszolos.hu/index.php/palyazatok/198-kehop-5-2-9

8


40

60

330

340

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

NYIM

1990

MEGYE Somogy NÉPESSÉG 321fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Nyim község Somogy megyében, Siófoki Járásban található, 12 km-re Siófoktól. Az M7-es autópálya közelsége miatt két megyeszékhely is, Székesfehérvár és Veszprém is könnyen megközelíthető. A Közös Önkormányzati Hivatal a 4 km-re található Ságváron van, amit a 65-ös főúton lehet megközelíteni Nyimből. A település zsákfalu, nincs saját óvodája, se iskolája és probléma a magas arányú munkanélküliség. Viszont jó földrajzi elhelyezkedése van, közel van a Balaton, a domboldalon való elhelyezkedés kiváló kilátást biztosít. Több kisvállalkozás is működik a településen. Mezőgazdasági munka, illetve ló- és juhtenyésztés folyik a községben. Ezenkívül 6 helyi civil szervezet létezik és egyéb csoportos magánkezdeményezések is megvalósultak.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

FELZÁRKÓZÁS, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2006 2008 2010 2012 2014 2016

320

310

300

290

280

270


A község a 2013-2018-as időszakra elkészítette Helyi Esélyegyenlősi Programját (HEP), amely kijelölte azokat a területeket, amelyek problémásak a települést érintően, és egy tervezetet hoztak létre, hogy miként lehetne javítani a problémákon, úgymint a szegénység megléte, gyermekek ellátásával kapcsolatos információk hiánya, idősek áldozattá válása, nemzedékek közötti szakadékok, a GYÁS-ról, GYES-ről visszatérők gyermekeinek napközbeni ellátását biztosító intézmények hiánya, fogyatékkal élők elszigeteltsége. A HEP koncepciójába illik bele a Siófok térségére kiterjedő humán közszolgáltatások fejlesztésére fókuszáló pályázat, amelynek a keretében Nyim községben a fiatalok számára Petanque Klubbot működtetnek, ingyenes jogi tanácsadást biztosítottak, és előadást szerveztek a demenciáról. 2017-ben Nyim Község Önkormányzata nyert el egy nagyobb összegű pályázatot. A „Tanulással a közösségünkért” elnevezésű LLL programok megvalósítását célzó pályázat keretén belül az iskolarendszeren kívüli, képző-önképző tanfolyamok, klubfoglalkozások kerülnek tervezetten megvalósításra. Az életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése a kitűzött cél, illetve a közösségek és a társadalmi együttélés erősítése kerülnek megvalósításra. A 2016-os évben a Zöldzugoly Szövetkezet is elnyert egy kisebb összegű pályázatot, amivel célkitűzését, az ökológiai permakultúrás gazdálkodást kívánta megvalósítani a Nyim község szélén található 20 hektáros területén.

A Balaton-közeli község zsákfalu jellege és intézményi hiányosságai miatt egyenlőre több meghatározó problémával is küzd, mint például a munkanélküliség, szegénység, aluliskolázottság a felnőtt lakosság körében. Ezeknek javítására próbál megoldást találni az életen át tartó tanulás programba való bekapcsolódással. A falu aktív kifelé irányuló kommunikációban hangsúlyozza, hogy jó „újrakezdési” hely lehet családok számára, mert kis távolságon belül igazából minden intézmény (óvoda, iskola) megtalálható. Koncepciójában nagyon jó a község honlapja ahol a környéken található friss álláshirdetéseket is mindig feltöltik. Ezenkívül igyekszik a helyi kulturális életet is életben tartani az éves falunap, a havi családi és kézműves délutánok megszervezésével. Hasznos a magánjellegű kezdeményezések támogatása is, amilyen például a Felkelő Nap Egyesület és a Zöldzugoly Szövetkezet, akik az ökológiai gazdálkodás terén tevékenykednek és folyamatosan fejlődnek. https://nyim.hu/onkormanyzat/videken-ujrakezdok/ http://www.sagvar.hu/www/documents/Nyim_HEP.pdf http://felkelonap.hu/kik-vagyunk/ http://www.zoldzugoly.hu/ https://nyim.hu/efop-1-5-2-16-2017-00006/

9


60

80

600

700

40

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Sajóivánka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai Járásban található. A településen áthalad a 26-os számú főút, amelynek köszönhetően Miskolc és az M30-as autópálya is elérhető körülbelül 35 perc alatt, így közúti közlekedési kapcsolata jónak mondható. Valamint ugyanezen úton a másik irányba haladva, fél órán belül elérhető a szlovák határ, a bánrévei határátkelőn keresztül. A község mellett elhalad a 92-es számú vasútvonal, saját vasútállomása nincsen, a legközelebbi megállóhely Sajókazán található, ahonnan két óránként indulnak vonatok Ózdra, illetve Miskolcra. A Miskolcig tartó 29 kilométeres utat a vonat 40 perc alatt abszolválja. A szomszédos Kazincbarcikán működik a BorsodChem üzeme, ami a környék egyik legnagyobb munkáltatója, illetve Miskolcon is számos iparterület és üzem található.

-40

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 664 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

CSALÁDI SZOLGÁLTATÁSOK

-60

-80

SAJÓIVÁNKA

500

400

300

200

100

0


A település számára a kazincbarcikai önkormányzat pályázott, és nyert is támogatást óvodafelújításra 2009-ben. A program keretén belül teljesen felújították az óvoda épületét, bővítették az intézményt egy tornaszobával. Liftet is kialakítottak az épületben. Továbbá létrehoztak egy egyéni fejlesztő szobát, illetve kialakítottak egy orvosi szobát és elkülönítő helyiséget is az épületben. Az infrastrukturális beruházáson túl az óvodai eszközparkot és a bútorokat is lecserélték a mai kor igényeinek megfelelően. A község önkormányzata 2017-ben pályázott az óvoda épületének energetikai korszerűsítésére, melynek köszönhetően sikerült is támogatást nyerniük a projekthez. A program során elvégezték az épület utólagos hőszigetelését, a régi nyílászárók helyett újakat szereltek be, megújították a fűtési rendszert, melyet modern szabályozórendszerrel is elláttak, valamint napelemeket is felszereltek.

http://www.sajoivanka.hu/hu/index.php

Az óvodán végzett felújítások több szempontból is a település előnyére váltak. Egyrészt egy modern, jól felszerelt óvoda vonzóvá tudja tenni a települést a kisgyermekes családok számára, illetve a már itt lakó családok sem kényszerülnek elköltözni, így a település lakosságszáma nem fog csökkenni. Másrészt pedig az energetikai korszerűsítésen átesett épület a korábbinál kisebb költségekkel működtethető, hiszen a modern fűtőberendezés hatékonyabban működtethető, illetve az utólagos szigetelés és a korszerű nyílászárók jelentősen csökkentik a hőveszteséget. A napelemes rendszer pedig hozzájárul az alacsonyabb közüzemi számlához, és a fenntartható fejlődéshez.

10


100

50

0

-50

-100

-150

BADACSONYTÖRDEMIC

1990

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 937 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Badacsonytördemic Veszprém megyében, a Tapolcai Járásban található. A községen áthalad a 71-es főút, melynek köszönhetően könnyű megközelíteni más, a Balaton északi partján fekvő településekről. Vasútvonala szintén van a településnek, közvetlen járaton lehet eljutni Budapestre és Tapolcára is, ám a vonal felújítása és villamosítása is időszerű lenne hamarosan. A legközelebbi nagyobb város Tapolca, ahova autóval és vonattal is 20-30 percen belül el lehet jutni. A község kiváló helyen fekszik az idegenforgalom szempontjából, hiszen a település majdnem a Balaton partján fekszik, valamint a Badacsony lábánál helyezkedik el, ami a Balaton-felvidék egyik leglátogatottabb turistacélpontja, és magyar viszonylatban jelentős borászati régió.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

VERSENY AZ ÜDÜLŐKÉRT

2006 2008 2010 2012 2014 2016

980

960

940

920

900

880

860

840

820

800


A község idegenforgalmi helyzetét kihasználva, 2013ban nagy volumenű strandfejlesztési programba kezdtek a településen. A strand Lábdihegyen található, ami közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozik. A felújítás során megszüntették az eliszaposodást a medernél, és felújították a strand berendezését. A strandhoz kapcsolódva létre hoztak egy ökoturisztikai látogatóközpontot is. A látogatóközpontban az érdeklődők megismerkedhetnek a Balaton és Badacsony élővilágával, a térség geológiai arculatának kialakulásával, a környék lakóinak múltjával, jelenével, a környékhez kötődő művészek életével, munkásságával, valamint információkat kaphatnak további turisztikai attrakciókról, sportolási lehetőségekről. A múzeumlátogatás élményét korszerű digitális eszközök is fokozzák, a kiállított képek, szövegek és tárgyak mellett. A múzeum és bemutatótermen kívül aktív kikapcsolódási lehetőségeket is elindítottak, vezetett túrákat lehet tenni a szárazföldön, illetve vízen is, a látogatóközpont kenuival. A strand fejlesztését tovább folytatták 2018-ban, felújították a mosdókat és öltöző kabinokat, illetve pihenősarkot építettek kisgyermekesek számára, továbbá a látogatóközpont attrakcióit is bővítették, egy 6 állomásos vízi tanösvény létrehozásával.

A strand fejlesztése jótékony hatással lehet a település gazdaságára. A színvonalas szolgáltatások és felújított infrastruktúra vonzóbbá teszi Badacsonytördemic strandját a többi, Balaton parti fürdőhelynél, így növekedhet a látogatószám. Továbbá az ökoturisztikai látogatóközpont is egyedi kikapcsolódási lehetőséget biztosít a Balaton partján a természet és a környék története iránt érdeklődőknek, ráadásul a stranddal megegyező területen került kiépítésre, ezáltal az ide érkező látogatók kényelmesen, egy helyen elérhetik az összes látnivalót a községben. A színvonalas strand és látogatóközpont kialakítása növelheti a település idegenforgalmi vonzerejét, ami jótékony hatással van a település vállalkozóinak a forgalmára, a község munkahelyeinek megtartására, illetve tovább növekvő forgalom esetén új munkahelyek is létrejöhetnek. A hegyi utak helyreállítása is fontos pont, hiszen ezáltal a helyiek és a látogatók is könnyebben tudnak közlekedni, nem maradnak elzárt, nehezen megközelíthető településrészek, ami akadályozná a község bizonyos területeinek fejlődését és hasznosítását. http://iho.hu/hir/vasuti-fejlesztesek-a-balaton-eszaki-partjan-180123 http://www.olk.badacsonylabdihegy.hu/index.php http://badacsonytordemic.hu/2018/05/uj-letesitmenyek-a-strandon/ http://badacsonytordemic.hu/2018/07/hegyi-utak-helyreallitasa/

11


80

60

40

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Szilsárkány Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai Járásban, az M86-os autóút mellett található, ezáltal a település kapcsolódik az országos gyorsforgalmi úthálózathoz, autóval könnyű megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a közelben elhalad a 16-os, Hegyeshalom-Szombathely vasútvonal. A legközelebbi nagyobb település Csorna, de az utóbbi években kiépült M85ös, és M86-os autóutaknak köszönhetően Győr és Szombathely is elérhető 40 perc alatt. Győrben található az Audi magyarországi üzeme, amely a környék egyik legnagyobb munkáltatója, s emellett is számos ipari park található Győrben és Szombathelyen is.

-40

MEGYE Győr-Moson-Sopron NÉPESSÉG 720 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

BEFEKTETÉS AZ OKTATÁSBA

-60

-80

SZILSÁRKÁNY

820

800

780

760

740

720

700

680

660

640

620


A szili mikrotérség körzeti iskolájának fejlesztésére 2009-ben nyertek pályázati forrást. Az iskola Szilen található, ám a szilsárkányi gyermekek is idejárnak általános iskolába. A program célja az oktatás színvonalának emelése volt, a pedagógusok módszertanának fejlesztésével és a tanulók kompetenciájának egyénre szabott fejlesztésével. Az iskola 2010-ben további fejlesztési támogatást kapott, amelyet az iskolai, informatikai infrastruktúra fejlesztésére (számítógépbeszerzésre) fordítottak. A program lehetőséget adott arra, hogy a község valamennyi lakója hozzáférhessen úgy a számítógépes lehetőségekhez, mint a világháló szolgáltatta információkhoz, becsatornázva a globális kommunikációba azokat is, akik anyagi vagy kulturális okokból ettől korábban el voltak zárva. Ezzel a programmal fejleszteni tudják az oktatás színvonalát és kultúráját is, amely így jobban megfelel a XXI. század követelményeinek. A község elavult, rossz állapotban lévő orvosi rendelője helyett új, egészségügyi alapellátást kiszolgáló épület építésébe kezdett 2017-ben, melyhez pályázati támogatást nyertek. Az épületben helyet kap a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat. Ezen felül további kiszolgálóhelyiségeket is létrehoznak, például a személyzet számára kialakított mosdót és öltözőt, valamint egészségügyi szűrővizsgálatok számára fenntartott helyet. Az új rendelő épülete akadálymentesen megközelíthető lesz. Az orvosi rendelőt két társult közösség lakói is használják, Sopronnémeti és Pásztori község polgárai.

A színvonalas oktatás elérhetősége fontos szempont a (kis)gyermekes családok, illetve a gyerekvállalás előtt állók számára a lakóhely választásnál. Habár ez esetben a konkrét iskolai fejlesztések nem Szilsárkányon, hanem a szomszédos településen zajlottak, a kis távolság miatt a Szilsárkányi lakosok is élvezhetik az előnyöket. Ha a gyerekeknek nem kell nagy távot megtenniük az iskoláig, az nekik is jó, illetve a szülőknek is ideális, több szempontból is. Az oktatás mellett az egészségügy fejlesztése is meghatározó kérdés. A modern, felújított infrastruktúra nemcsak a kezelés megbízhatóságának növelése szempontjából fontos, hanem az orvosi kezelésre szorulók közérzetét is javítja, ha az orvosi vizsgálat, illetve az erre történő várakozás komfortos körülmények között valósul meg. Az energetikai felújítások pedig hosszú távon járulnak hozzá a költséghatékony működéshez. Egyrészt nem kell az elöregedett berendezések egyre gyakoribb hibáinak javítását finanszírozni, másrészt a hatékonyabban üzemelő modern fűtő eszközök, és a felújított hőszigetelés miatt a közüzemi díj is alacsonyabb lesz. http://iskola.szil.hu/2015/07/20/tamop-3-1-4082-2009-028/

12


150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

PIRICSE

1990

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 1942 fő Piricse Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori Járásban található. A településen főútvonal és vasútvonal nem halad át, a legközelebbi főút a 471-es, amelyre Nyírbátornál lehet felhajtani leghamarabb. Nyírbátor mintegy 10 kilométerre található a községtől, a környék egyetlen nagyobb települése.

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

A községben javítani szerettek volna a halmozottan hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyein, ezért a 2013/14-es tanévtől esti tagozatos rendszerben képzéseket indítottak. A céljuk az volt, hogy a hagyományos iskolai rendszerből kieső, illetve a leszakadt réteget alkotó embereket olyan tudáshoz és szakmához juttassák, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A programhoz tízmilliós nagyságrendben nyertek is támogatást a 2013-as év folyamán.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK INTEGRÁCIÓJA

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2000

1950

1900

1850

1800

1750

1700


Az oktatást más területen is fejlesztették a településen, a 2015-ben indított program célja a pedagógiai és nevelési munka hatékonyságának növelése volt a község iskolájában. A projekt keretében továbbképzéseket tartottak a pedagógusoknak, eszközbeszerzés révén modernizálták az oktatáshoz szükséges berendezéseket. A diákok számára szemléletformáló és képességfejlesztő programokat szerveztek, például nyáron sporttábort tartottak, de egészséges életmódra nevelő és közlekedési ismeretek témanap is került megszervezésre. A felső tagozatos diákok számára pedig pályaorientációs tanácsadást szerveztek, ahol különböző szakmákat is megismerhettek. Piricse önkormányzata programot indított a településen létrejött szegregátumok felszámolására, ahol eddig halmozottan hátrányos helyzetű, többségében roma származású családok laktak. A projekt célja, hogy az eddig a szegregátumban élőket elköltöztessék, viszszaintegrálják őket a társadalomba, segítsék őket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésükben. A program komplex, több különböző elemből tevődik össze. Nem pusztán a fizikai környezetük megváltoztatására törekszik, hanem olyan átfogó szociális programot jelöl, melynek során képzésekkel, tanácsadással, szemléletformáló és ismeretterjesztő előadásokkal segítik őket a felzárkózásban és beilleszkedésben. Illetve a program kiterjed a falu egész közösségére, hiszen a beilleszkedés csak a község társadalmának közreműködésével valósulhat meg.

A Piricsén végrehajtott program, mely a hátrányos helyzetűek munkába állását segíti, hozzájárul a település fejlődéséhez is, hiszen így csökken a munkanélküliség, illetve kevesebb szociális segélyre lesz szükség, hiszen az álláshoz segített lakosok eltartják magukat. A pedagógia program hatékonyabbá tétele elősegíti azt, hogy a település iskolájába járó diákok modern, a kor követelményeinek megfelelő tudást és szemléletmódot kapjanak, ezáltal felkészítve őket a munkaerőpiaci igényekhez. Ha ezt a tudást a település iskolája át tudja adni, akkor az vonzóvá válik akár az itt lakó, akár a környékbeli családok számára. A bölcsődei ellátás elindítása szintén növeli a település vonzerejét a kisgyermekes családok, vagy a gyermeket tervező fiatalok szemében, hiszen így a gyermek megszületése után, a szülők rögtön visszatérhetnek az állásukhoz, míg gyermekük korszerű nevelést és ellátást kap. Az egészségügyi alapellátás modernizálása, illetve az alkalmi szűrővizsgálatok számára alkalmassá tett egészségház kialakítása nagyban hozzájárul a település egészségének fenntartásához. Mivel a településen több olyan család él, aki alacsony jövedelme miatt nem tudja a megfelelő, egészséges életmódot folytatni, ezért számukra kulcskérdés az, hogy helyben elérhetőe az orvosi ellátás, akár gyógyítás, akár megelőzést szolgáló tanácsadás miatt. A szegregátumok felszámolása az egész falu érdekeit szolgálja, hiszen a program sikeressége esetén nem maradnak a községben „szegény telepek”, csökken a munkanélküliség, fejlődik és erősödik a falu közössége, javul a közhangulat. http://www.piricse.hu/index.php?page=141 http://www.piricse.hu/index.php?page=efop153

13


50

100

150

200

3100

3150

3200

3250

0

-50

-100

-150

-200

BOLDOG

1990

MEGYE Heves NÉPESSÉG 3008 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Boldog község Heves megyében, a Hatvani Járásban található. A településen minimum kétszámjegyű főút nem halad át, ennek ellenére közúti közlekedési kapcsolata jónak mondható, mivel az M3-as autópályától körülbelül 10 kilométerre fekszik. A legközelebbi nagyobb város Hatvan, ez szintén körülbelül 10 kilométerre fekszik a községtől, itt található a környék egyik legnagyobb munkáltatójának üzeme is, a Bosch-gyár. Vasúti kapcsolata nincs a településnek.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HELYI IDENTITÁS ÉS KÉPZÉSEK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3050

3000

2950

2900

2850


A településen aktív közösségi élet folyik, főként a kulturális élet kapcsán az általános iskolához kapcsolódóan, a Berecz Antal Helytörténeti és Kulturális Alapítványnak köszönhetően, amely az aktív civil élet szervezésének egyik kulcsszervezete. A működésének köszönhetően az általános iskola is folyamatosan szépül, és a hozzá kapcsolódó közösségi élet is rendkívül aktívnak volt tekinthető a 2007-2013-as évek között. A 2001 júliusa óta működő alapítvány önmeghatározása szerint az iskolát és a község érdekeit egyaránt szolgáló közhasznú magánalapítvány, az alapító okiratban meghatározott célkitűzéseik között szerepel a honismereti és helytörténeti kutatómunka segítése, Boldog község kulturális értékeinek megismertetése, népszerűsítése, a kulturális, néprajzi, helytörténeti programok támogatása, illetve az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek javítása. A település általános iskolájának energetikai korszerűsítését 2015-ben végezték el, pályázati forrás segítségével. Az iskola két épülettel rendelkezik, mindkettőn elvégezték a korszerűsítést. A program során felújították a homlokzaton és a lábazaton is a szigetelést, a tetőszerkezeten megoldották a csapadékvíz elvezetését, valamint a hő- és hangszigetelést is. Ezen kívül nyílászárókat is cseréltek a homlokzaton. A projekt keretein belül további energetikai előkészítéseket is végeztek.

Az iskola felújításán túl, további, a gyermekek fejlődését elősegítő projektekhez nyertek támogatást a településen. 2017-ben az addig két különböző helyen működő óvodát összeköltöztették, két egymás melletti épületbe, ezáltal komfortosabb körülményeket teremtettek az óvodai dolgozóknak és a gyerekeknek is. Az óvoda által hátrahagyott épületben pedig bölcsődét alakítottak ki, ami eddig hiányzott a településről.

Az oktatáson túl, az egészségügyi szolgáltatásokat is fejlesztették a településen. 2017-ben több részből álló fejlesztést hajtottak végre az egészségügy területén. Egyrészt, az addig külön helyszíneken működő, különböző orvosi rendelőket (gyermekorvosi rendelő és fogászat) egy épületbe költöztették, létrehoztak egy egészségügyi központot. Másrészt, az elavult és leromlott állapotú infrastruktúrát is felújították, a mai kor igényeinek megfelelő váróhelyiségeket alakítottak ki, akadálymentesítették az épületet, valamint korszerű, orvosi berendezéseket is beszereztek. A helyi identitás népszerűsítése, a helyi hagyományok és kultúra ápolása, az oktatás és az egészségügy folyamatos és civil erőfeszítéssel történő fejlesztése nagyban hozzájárul a település népességmegtartó képességéhez. Ha a gyermekek már egészen kis koruktól kezdve korszerű ellátásban és oktatásban részesülnek helyben, az nagy könnyebbséget jelent a szülők számára, akik így lényegében rögtön gyermekük születése után visszatérhetnek a munkahelyükre. Az egészségügyi ellátás színvonala szintén lényeges szempont, a település népességmegtartó erejének vizsgálatakor. Boldogon létrehoztak egy korszerű egészségügyi központot, ahol az ellátásra szorulók egy helyen vehetnek részt orvosi vizsgálaton, és tehetik ezt modern környezetben. Ez növeli a komfortérzetet is, valamint a modern eszközöknek köszönhetően a vizsgálatokat is hatékonyabban tudják elvégezni. http://boldog.hu/egeszsegugy/ www.berecz-boldog.sulinet.hu

14


60

40

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Balatonhenye község Veszprém megyében helyezkedik el, a Tapolcai járás része. Fekvését tekintve a Henyihegy lábánál található a Balatontól 8 kilométerre. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs, míg délkeletről Monoszló határolja. Zsáktelepülés, amely csak közúton közelíthető meg, a Balaton irányából a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon keresztül. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően kiváló mezőgazdasági és turisztikai adottságokkal rendelkezik.

-40

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 133 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TURIZMUS HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL

-60

-80

BALATONHENYE

250

200

150

100

50

0


Az elmúlt időszakot tekintve Balatonhenye kettős arcot mutatott. Turisztikai vonzereje egyrészt mindig nagy volt, hiszen több túraútvonal kiinduló pontja, amelyek olyan környékbeli látnivalóvalókhoz vezetnek, mint például a Hegyestű, ezen kívül békés elszigeteltsége, öt önálló vizű krátertava és a Balaton-felvidéki népi kőépítészet legszebb emlékei is érdemben növelik turisztikai értékét. Ugyanakkor több területen szenvedett hiányt alapvető helyi szolgáltatásokban, amelyet orvosolni kellett. A helyben lakó állandó népesség ellátásának biztosítására az ivóvízbázis-védelem érdemi kialakítása egy 2011-es Európai Uniós projekt révén valósult meg, amelynek tervezése és kivitelezése nagy körültekintéssel és szakmai felügyelet mellett valósult meg. Az említett beruházás mellett a strukturális problémákat is kezelni kellett, amelyek felmérésére és orvoslására a település Helyi Esélyegyenlőségi Programot készített a 2013-2018-as időszakra vonatkozóan, ami szerint a lecsökkent népességű Balatonhenye nem tud megfelelő munkalehetőséget kínálni fiatal lakosai számára. Azt is megmutatta, hogy a képzettebb helybéliek általánosságban könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, ám az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők nehezen találnak munkát. Épp ezért, az önkormányzat egy nem régi EFOP kiemelt projekt keretében („Aktívan a tudásért”), felzárkóztató képzéseket indított, hogy a nyolc általánossal nem rendelkező idősebb rétegek későbbi szakképzésbe lépését, ezáltal könnyebb munkaerő-piaci elhelyezkedését segítse.

Az EU-s projektek mellett a helyi problémák orvoslását nemzeti forrásból származó támogatások is segítették, amelyeket a következőkre fordítottak: útfelújítás, közfoglalkoztatási programok támogatása, lakossági víz és csatornaszolgáltatás támogatása, szociális célú tüzelőanyag vásárlás, Leader térségek közötti együttműködés (kutatótábor szervezése). Mivel a helyi buszközlekedés önmagában nem teszi lehetővé a nagyobb településeken való munkavállalást, így az időszakos jelleggel működő turizmus mellett a mezőgazdaság jelenthet megoldást a munkanélküliség csökkentésére, ahogy a kedvező turisztikai és mezőgazdasági adottságok új lakosokat is bevonzhatnak, amint a helyben maradás feltételei mind jobbá válnak. Balatonhenye példáján jól látszik, hogy a kedvező helyi adottságok önmagukban kevéssé - csak megfelelő volumen és alapkörülmények esetén - lehetnek képesek a helyi lakosság igényeinek teljes körű kielégítésére és a lakosok helyben tartására. Annak érdekében, hogy a népességszám megmaradjon, szükséges a foglalkoztatási kérdések megoldása és az ehhez szükséges egyéb alapfeltételek megteremtése és folyamatos fejlesztése (például képzés biztosítása). A helyzetelemzés és a megfelelő irány kiválasztása elengedhetetlenek a kitűzött cél eléréséhez, így Balatonhenye esetében is, ahol az intézkedések nyomán a népesség 2018-ra kismértékben ugyan, de növekedésnek indult. http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/balatonhenye-eotvos-karoly-kilatofekete-hegy https://www.programturizmus.hu/telepulesbalatonhenye.html http://www.balatonhenye.hu/onkormanyzat/helyieselyegyenlosegi-program/balatonhenye-helyieselyegyenlosegi-program.pdf http://www.balatonhenye.hu/onkormanyzat-palyazatok

15


200

150

100

50

0

-50

-100

-150

DÖGE

1990

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 2340 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Döge Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai Járásban található. A település közvetlen közelében halad el a 4-es számú főút, ezáltal közúti kapcsolata jónak mondható, valamint a szomszédos községben, Fényeslitkén halad el a 100-as vasúti fővonal, így a vasúti közlekedés is viszonylag könnyen elérhető. A község közel fekszik az ukrán és a szlovák határhoz is, a záhonyi határátkelőn keresztül (várakozás nélkül) 20 -25 perc alatt át lehet érni Ukrajnába, Szlovákiába pedig Pácin községen át, mintegy fél órás autóúttal lehet átérni. A járási központ, és egyben a környék legnagyobb települése Kisvárda, tíz perces autóútra fekszik. Ugyanez az út busszal 15 perc.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

INNOVATÍV OKTATÁS, ZÖLD FALU

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2400 2350 2300 2250 2200 2150 2100 2050 2000 1950 1900 1850


A településen a 2009/2010-es tanév folyamán sikeresen bevezették a kompetencia alapú oktatást az iskolában, melynek köszönhetően az iskolai munka hatékonyabbá és a kor követelményeinek megfelelőbbé vált. A program része volt a pedagógusok továbbképzése az új oktatási módszertanhoz, oktatási programcsomagok és a tanulást segítő eszközök beszerzése is. Hosszú munkafolyamat után, a község iskolája 2013-ban elnyerte az „Ökoiskola” címet, köszönhetően a környezet központú és a fenntartható fejlődést szem előtt tartó nevelési szemléletének. A program részeként öko -tábort és szabadtéri sportrendezvényeket, nyelvi témahetet, informatikai szakkört és idegennyelvi képzéseket szerveztek, valamint meghirdettek egy mentorprogramot és pályaorientációs tanácsadást is kínáltak. Az oktatás területén túl, a település középületein is végeztek felújításokat. Egy 2013-as pályázati támogatásnak köszönhetően az óvoda épületének energetikai korszerűsítését végezték el, hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével. Szintén 2013-ban napelemes rendszert telepítettek az óvoda és az Önkormányzati Hivatal épületére. A hivatal épületén további fejlesztéseket is végeztek, mely projekt keretében egyrészt magát az épületet korszerűsítették energetikai szempontból, másrészt az infrastrukturális fejlesztésen túl, szemléletformáló programnak is szánták a felújítást, hogy a településen és környezetében élők törekedjenek a környezettudatos életmódra. Ezentúl további, a környezettudatos működést és nevelést szolgáló fejlesztéseket eszközöltek, víztakarékos mosdókat üzemeltek be, valamint esővíz gyűjtő és hasznosító rendszert építettek ki, továbbá szelektív hulladékgyűjtési programot is hirdettek. A környezetbarát közlekedés jegyében pedig kerékpár tárolót építettek és kerékpárokat is beszereztek.

A modern és a gyerekek igényeit szem előtt tartó oktatást, valamint a környezettudatos nevelést biztosító intézmény megfelelő hely a gyerekek taníttatására, így a szülők szívesen viszik ide a gyereküket általános iskolás korukban. Így a település népességének fenntartása biztosított, akárcsak az iskola kihasználtsága. A környezettudatos szemléletnek köszönhetően a gyerekek otthonaikban is törekedhetnek környezetbarát és egészséges életmódra, melynek köszönhetően a település élhetőbbé válhat a jövőben. Az középületek energetikai felújítása anyagi és környezetvédelmi előnyökkel szolgál Döge község számára, hiszen az energiahatékony működésű épületek fenntartási költsége alacsonyabb és a károsanyag kibocsátási mutatói is jobbak. Az Önkormányzati Hivatal zöld, mintahivatalként való működtetése pedig jó példát mutathat a község lakói számára, akik így megismerkedhetnek a környezetközpontú életmóddal és a természet védelmét szolgáló intézkedésekkel, ezáltal a falu hosszútávon, és fenntarthatóan tud fejlődni. Az egészségügyi alapellátás a község minden lakójának életét megkönnyíti, a korszerű orvosi eszközöknek hála pedig a lakosok betegségeit tudják hatékonyabban kezelni, így a település egészségi állapota is javul. http://www.sulidoge.hu/ http://mintahivatal.doge.hu/ http://www.doge.hu/?module=news&fname=phivatalatalakitasa

16


400

300

200

100

0

-100

-200

-300

MENDE

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 4191 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Mende Pest megyében, a Nagykátai Járásban található, Budapest keleti határától mintegy 13 kilométerre. A településen áthalad a 31-es főút, illetve a 120 (120a) jelzésű vasúti fővonal, melyen elővárosi forgalom zajlik, ezáltal a közlekedési kapcsolata jónak mondható, mind közúti, mind tömegközlekedési szempontból. A főváros közelsége miatt számtalan munkalehetőség, bevásárlóközpont, ipari park és államigazgatási szolgáltatás érhető el egy-másfél órás utazással. A szomszédos település, Gyömrő, már Budapest agglomerációjába tartozik.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

INTEGRÁCIÓ AZ AGGLOMERÁCIÓBA

2006 2008

2010 2012 2014 2016

4400

4300

4200

4100

4000

3900

3800

3700

3600

3500


A település önkormányzata 2009-ben sikerrel pályázott a kompetencia alapú oktatás fejlesztésére, a helyi általános iskola tagintézményei számára, ez Mende és Úri iskoláit jelenti. A program keretein belül biztosították a pedagógusok továbbképzését, egyeztettek külső, szakmai szereplőkkel a bevált minták átvételében, illetve különböző taneszközök beszerzésére is sor került. Lakossági igények nyomán 2012 előtt, az önkormányzat új bölcsőde létesítését tervezte, melyhez 2012ben sikeresen pályáztak is támogatásra. Ennek keretein belül sikeresen létre is hozták és be is rendezték az új intézményt, az óvoda épülete mellett. A pályázó vállalása szerint két bölcsődei csoporttal kezdték meg a működésüket. Az intézmény facebook profilján nyomon lehet követni a bölcsőde programjait. A Mendei Római Katolikus Egyházközség 2009 és 2012 között háromszor is nyert projekttámogatást különböző szociális programokra. Többek között 2009-ben pályázati forrást kaptak egy olyan program elindítására, melynek keretében a munkavállalásban korlátozott emberek számára nyújtottak segítséget, ahhoz, hogy önállóan el tudják látni magukat, illetve visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A program Nagykátán és Mendén zajlott, mintegy 60 embert szerettek volna hozzásegíteni a munkába álláshoz. Ehhez személyre szabott terveket készítettek, tréningeket és személyes konzultációkat szerveztek a programban résztvevőknek. Lehetőséget kaptak a 7. és 8. osztály elvégzésére is, valamint ellátták őket a munkavállaláshoz szükséges információkkal is. A program a hat hónapos képzés után sem ért véget, mivel a programban résztvevők utókövetése is része a projektnek, mintegy további fél éven keresztül.

Az oktatás fejlesztése több szempontból előnyös a településnek és az ott élőknek. Egyrészt, egy fejlett, jól felszerelt iskolába szívesen hozzák a szülők a gyermekeiket, így biztosítva van, hogy az iskola nem fog elnéptelenedni, ezáltal a településnek is több lakója marad, hiszen nem kell az iskolába járás miatt elköltöznie az egész családnak. A szülők is jól járnak, ha helyben elérhető egy jó iskola, mert így nem kell a gyerekeiket szállítani reggel-este iskolába, több idejük marad dolgozni és ügyeket intézni. A gyermekeknek is előnyös, hogy nem egy 40 perces utazással kezdődnek és végződnek a munkanapok. Valamint egy jó hírnévvel rendelkező oktatási intézmény más településekről is vonzhat gyerekeket, esetleges beköltöző családokkal együtt. A bölcsőde létesítése szintén hasonló előnyökkel jár a település számára, ha a közelben elérhető egy intézmény, ahol a legkisebb gyermekek nappali felügyelete és ellátása megoldott, akkor az addig a gyerek mellett maradó szülő is viszonylag hamar visszatérhet a munkaerőpiacra. A szociális programok szintúgy hozzájárulnak a község fejlődéséhez, és népességmegtartó erejéhez, mivel így az a réteg is részesülhet ellátásban és képzésben, akik másként ezt nem tudják igénybe venni. Ezáltal a program egyéni érdekeket is kiszolgál, de településszinten sem kell leszakadó réteg kialakulásától tartani, illetve a mértékét lehet csökkenteni. http://www.gezasuli.hu/ https://www.facebook.com/Mende-B%C3%B6lcs%C5%91de456850941189434/ http://www.mende.hu/index.php/ujbolcsi

17


20

40

60

80

100

630

640

650

660

670

0

-20

-40

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Taktabáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Tokaji Járásban. Főútvonal és vasútvonal nem halad át a településen, legközelebb Tokaj térségében lehet főútra, a 38-as számúra, felhajtani. Tokaj a környék legnagyobb települése, és körülbelül 17 kilométerre található Taktabájtól. Vasúti járatra is Tokaj településen lehet felszállni, innen átszállás nélkül elérhetőek nagyobb kelet magyarországi városok, például Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, valamint Budapest is.

-60

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 628 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

FELZÁRKÓZTATÁS ÉS INTEGRÁCIÓ

-80

TAKTABÁJ

620

610

600

590

580


A településen az elmúlt években több projektet is indítottak, melynek célja a községben tanuló diákok oktatásának fejlesztése és modernizálása volt, alkalmazkodva a munkaerőpiac igényeihez. 2010-ben egy műhelyközpontot hoztak létre a településen, melynek feladata a projekt menedzselése és a szakmai tanácsadás volt. A műhelyközpont a kistérség további iskolái számára is elérhető volt. A program keretében továbbképzéseket és szakmai utakat tartottak a pedagógusoknak, többek között a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének fejlesztése céljából.

Az oktatás fejlesztése jótékony hatással van a település életére. Egyrészt, a minőségi és korszerű tudást adó iskola vonzó hatással van a családokra, akár településen belül, akár más, környékbeli települést nézve. Illetve a jó minőségű oktatás lehet a kitörési pont a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű gyermekek számára, akik korszerű tudásuknak köszönhetően nagyobb eséllyel tudnak tovább tanulni, illetve onnan elhelyezkedni a munkaerő világában. Ez megakadályozza a településen további hátrányos helyzetű réteg létrejöttét.

Továbbá a hátrányos helyzetű gyerekek integrációját elősegítő foglalkozásokat és programokat szerveztek az érintetteknek és családtagjaik számára. Az óvoda és iskola közötti átmenetet segítő programot is hirdettek, továbbá fejlesztették a kulturális szolgáltatások színvonalát: modernizálták a könyvtárat melyhez új eszközöket is beszereztek. 2015-ben szintén az oktatás fejlesztését célzó programra nyert támogatást a település. Ezen projekt keretében az oktatás hatékonyságának és minőségének javítása volt a cél. Különböző táborokat, előadásokat és szakköröket szerveztek az alábbi, fejleszteni kívánt, területeken: idegennyelvi képzés, informatikai képességek, egészségfejlesztés, környezettudatosság és az életpálya tudatos építése. A projekt része volt a pedagógusok felkészítése is.

A hátrányos helyzetű családok segítése, illetve lemaradásuk csökkentése is pozitív hatással van a községre, hiszen, ha sikerül egy-egy családot felzárkóztatni, integrálni a társadalomba, akkor a faluban kevesebb lesz a szociális segéllyel ellátandó lakos, illetve munkába állásuk esetén további vásárlóerő jelenik meg a településen. Illetve a falu közösségi életére is jó hatással van, ha több a rendezett háttérrel rendelkező lakos. Az időseket ellátó intézmény modernizálása plusz munkahelyeket hozott létre a községben, ami egyértelműen pozitív fejlemény, illetve az idősek sem kényszerülnek más lakóhely után nézni, ha élethelyzetük úgy hozza, hogy ellátásra szorulnak, ezáltal nem csökken a népességszám a faluban.

A településen az idős korúak ellátását szolgáló intézményt is fejlesztették. A napközi rendszerben működő idősek otthonát új ingatlanra költöztették 2010-ben, a régi épület elhagyásával és újnak az építésével kibővült az ellátható idősek száma, az új épület teljes egészében akadálymentesen igénybe vehető, a tájékoztató rendszert is beleértve.

http://taktabaj.hu/index.php/2013/03/05/idosek-napkozi-otthona-epitese-taktabajon/ http://taktabaj.hu/index.php/beruhazasok-fejlesztesek/

18


150

100

50

0

-50

-100

-150

CSÁKÁNYDOROSZLÓ

1990

MEGYE Vas NÉPESSÉG 1739 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Csákánydoroszló Vas megyében, a Körmendi Járásban helyezkedik el. A településen áthalad a 8-as főút, mely része az európai tranzitútvonalaknak (E66), illetve a 21-es számú vasútvonal, melyet néhány éve felújítottak. Ezáltal a község jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik. A település közel fekszik az osztrák határhoz, 20-30 perc autózással elérhető Ausztria. 20-25 percnyi autóútra található Szentgotthárd, ahol az Opel magyarországi üzeme is található. Szombathely, ami Vas megye központja, 40 perc autóval és 32 perc az (óránként közlekedő) vonattal.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ISKOLAFEJLESZTÉS A HATÁRON

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1860

1840

1820

1800

1780

1760

1740

1720

1700

1680


2010-ben a település elnyert egy pályázatot iskolai, informatikai infrastruktúra fejlesztésre, az "Intelligens iskola" Csákánydoroszlón projekt keretében. Céljuk az oktatási kultúra fejlesztése volt, ehhez interaktív táblákat szereztek be, melyekkel a pedagógusok eszköztára bővült, ezeket több oktatási területen is fel tudják használni, hogy a gyerekeket modernebb eszközökkel tudják oktatni.

Csákánydoroszló esetén látszik, hogy az oktatás (módszer és infrastruktúra egyaránt) fejlesztése, illetve a kisgyermekek napközbeni felügyeletének/ ellátásának megoldása pozitív hatással bír a helyi lakosok életére, lévén, hogy gyermekeiket nem kell utaztatni, ezáltal a szülők is könnyebben tudnak munkát vállalni, emiatt nem kényszerülnek elköltözni olyan településre, ahol van bölcsőde, óvoda vagy iskola.

Az interaktív táblák beszerzésén túl a projekt tartalmazta a pedagógusok betanítását is az eszköz használatára, valamint a táblára elérhető oktatási anyagok és lehetséges alkalmazási területek bemutatását is. Valamint a fejlesztésről beszámoltak az érintett közösségnek is. Egy 2013 és 2015 között futó projekt keretében, 2014-ben napközi jellegű ellátást indítottak a településen, a bölcsődés korosztály számára. A pályázatnak köszönhetően a gyerekek jól felszerelt környezetben játszhatnak és tölthetik el az időt. Az iskola fejlesztése a továbbiakban sem állt meg. 2016-ben az önkormányzat egy százmillió forintos nagyságrendű pályázatot nyert el, melyet szintén az általános iskola fejlesztésére szántak. Ennek keretében energetikai korszerűsítést végeztek az épületen, megújultak a nyílászárók és az épület szigetelése, fejlesztették a kazánrendszert, valamint az épület tetejére 2017-ben napelemeket telepítettek.

Az épületek energetikai korszerűsítése pedig hosszabb távon eredményez költséghatékonyabb működést a fenntartó számára. Egy másik, szintén fontos tulajdonság, a jó megközelíthetőség, akár autóval, akár tömegközlekedéssel. A falu lakói 30-40 percen belül elérhetnek olyan városokat, ahol van munkalehetőség, valamint az ügyintézés és bevásárlás kérdése is megoldott. Illetve, a településen több egyesület és civilszervezet is működik, amelyekben önkéntes alapon vállalnak munkát helyiek, de esetenként pályázati forrásból valósítják meg céljaikat, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a településen különböző kulturális és sport programok kerüljenek megszervezésre, melyekkel a falu közösségét erősítik.

2017-ben a település általános iskolája, ahova 6-7 környező községből is járnak diákok, több, mint fél milliárd forintot nyert az iskola infrastruktúrális fejlesztésére. Ennek keretében felújítják az iskola épületét, különböző szaktantermeket alakítanak ki (művészeti, nyelvi, természettudományi), valamint fejlesztik az iskola sportudvarát. Továbbá beszerzésre kerülnek oktatási és szemléltető eszközök és természettudományos laboreszközök.

http://kapocs.eu/palyazatok/osszekapocsolodva-tamop-2-4-5121-2063 http://kapocs.eu/kapocs-csaladi-bolcsode-halozat/csaladi-bolcsodek/kockas-liliom-csaladibolcsode http://www.vasmegye.hu/szechenyi2020/energiahatekonysag-es-megujulo-energiaforrashasznalat-fokozasa-az-onkormanyzatoknal/energiahatekonysag-es-megujulo-energiaforrashasznalat-fokozasa-az-onkormanyzatoknal http://www.csakanydoroszlo.hu/hirek/?newswf2_id=159 http://www.csakanysuli.sulinet.hu/docs/EFOP.pdf http://www.csakanydoroszlo.hu/egyesuletek/

19


250

200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

-250

RUZSA

1990

MEGYE Csongrád NÉPESSÉG 2548 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Ruzsa község a dél-alföldi régióban, Csongrád megye délnyugati szélén fekszik, alig egy órára a szerb határtól. A település a mórahalmi járáshoz tartozik – a járásközpont Mórahalom 20 km-re, míg a megyeközpont Szeged 34 km-re található. Főútvonal nem halad át rajta, a vasút, amely korábban Szegeddel kötötte öszsze a tanyavilágot és amelynek köszönhetően önálló kistelepülések jöttek létre Szeged körül (pl.: Ruzsa, Domaszék, Zákányszék, Mórahalom, Ásotthalom) mára megszűnt.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TÉRSÉGI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLAT

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3000

2900

2800

2700

2600

2500

2400

2300


A 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszakot tekintve Ruzsa elsősorban az infrastruktúra sokrétű fejlesztésére koncentrált. 2008-ban elnyert két projektje közül az egyik a közutak fejlesztését célozta, javítva ezzel a környéki közlekedést. A másik projekt a Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítését tette lehetővé, amely az esélyegyenlőség növeléséhez járult hozzá, különösen, hogy az akadálymentesítés fizikai és infokommunikációs értelemben is megvalósult. A fizikai infrastruktúra további fejlesztését illetően, 2013ban került sor a Ruzsai Egészségház energetikai korszerűsítésére, amelynek hosszú távú célja az energiaköltségek csökkentése, és egy gazdaságos, korszerű intézmény létrehozása volt. Hasonló elgondolásból született az a beruházás is, amely napelemes fejlesztések megvalósítását tette lehetővé Ruzsa Község Önkormányzatának intézményeiben. A település nagy hangsúlyt fektetett a helyi közösségek számára nyújtott, helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésére, így az oktatás minőségének javítására, illetve közösségi programok szervezésére alkalmas helyi terek kialakítására. Ennek szellemében 2009-ben a kompetencia alapú nevelést biztosító komplex óvodai és iskolai programcsomagot vezettek be. A közösségi élet fellendítésére ugyanezen évben jól felszerelt közösségi házzá alakították a leromlott állapotú régi plébánia épületét, amely így a Plébániához tartozó 3 falu lakosságának kiszolgálásáról gondoskodhatott. A megkezdett út folytatására 2012-ben képzéssel egybekötött könyvtárfejlesztésre került sor a digitális és olvasási kompetenciák fejlesztésére, kiemelt figyelemmel az inaktív felnőttekre, az iskolás korú gyermekekre és a fogyatékkal élőkre is, az egyenlő hozzáférés jegyében.

A 2013-as év a helybéliek aktivitásának növelését célozta, amelynek érdekében két projekt is megvalósult: míg az egyik közösségi programok, együttműködések további kialakítását célozta, a másik a munkahelyteremtési lábra fókuszált, amelyet a helyi Intelligens Faluért Egyesület valósított meg foglalkoztatási kapacitásának növelésével. A bemutatott fejlesztések alapján jól látszik, hogy a hátrányos helyzetű Ruzsa, következetes és egymásra épülő fejlesztések révén érte el, hogy vonzó alternatívát jelentsen lakosai számára. Sikere alapvetően a következő pilléreken nyugszik: a fizikai infrastruktúra fejlesztésén (minőségi utak, jó állapotú és korszerű épületek), a helyi közösségek aktivizálásán, az elérhető szolgáltatások körének bővítésén és színvonalának javításán. A fejlesztések hosszú távú fenntartására folyamatosan kiemelt figyelmet fordít, keresi a helyi igényekhez igazított innovatív megoldásokat, lépést tartva az aktuális trendekkel (pl: folyamatosan frissülő Facebook oldal, amely láthatóvá teszi Ruzsát ill. színvonalas honlap a helyiek és az érdeklődők tájékoztatására). Ezen kívül szélesebb együttműködésekben, térségi összefogásokban is gondolkozik (pl.: környéki termelői társulás). http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Ruzsa/pages/ ruzsa_tortenete_es_nepelete/009_ruzsa_kozseg_fejlodese.htm https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=1204 http://www.hetedhetcekkeres.hu/hhc/tajekoztato.php?nyitolaprol=i https://www.facebook.com/ruzsakozseg/ http://ruzsa.hu/

20


250

200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

ASZALÓ

1990

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 1855 fő

Hátrányos helyzetű településként Aszaló számára alapvető fontossággal bírt azon kulcsterületek azonosítása, amelyek mindenképp fejlesztést igényelnek, így helyeztek kiemelt hangsúlyt a helyben nyújtott alapvető szolgáltatások minőségének javítására. Ennek szellemében a 2007-2013-as időszak Európai Uniós beruházásai közül több is az oktatás területére koncentrált és az oktatási infrastruktúra javítását célozta, hogy azt minél hozzáférhetőbbé tegye, támogatva a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését.

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Aszaló település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el a Szikszói Járásban. A Hernád völgyének része, amelynek kiváló mezőgazdasági adottságait is köszönheti. Közúton a 3-as főúton érhető el, amely összeköti Miskolccal és a szlovák határral; vasutat tekintve saját vasútállomással rendelkezik, a MiskolcHidasnémeti vonalon található. A megyeszékhely Miskolc mindössze 18 km-es távolságra fekszik tőle.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

BEFEKTETÉS A HUMÁNERŐBE

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2050

2000

1950

1900

1850

1800

1750


2009-ben a helyi általános iskolában és napköziotthonos óvodában vezettek be kompetencia alapú programcsomagot, amely többek között bizonyos kulcskompetenciák fejlesztésére fókuszált, illetve különböző témahetek és hosszabb tematikus projekthetek is megvalósultak. Ezt követően 2010-ben került sor az intézmény bővítésére és felújítására, hogy modern, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási környezet jöhessen létre. Kifejezetten a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai lemorzsolódásának csökkentését célozta az aszalói „Tudorka Tanoda” létrehozása egy 2013-as projekt keretében, amely ezzel a szikszói LHH kistérség első ilyen intézménye lett. A Tanoda célja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek minél nagyobb arányban kerüljenek érettségit adó középiskolába, így hoszszabb távon eredménnyel helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Kapcsolódó törekvés, hogy nyitott, bárki számára elérhető szabadidős programok szervezése révén a helyi közösség megtartó ereje is növekedjen. 2015-ben, a már megvalósult fejlesztésekre építve került sor további innovatív iskolafejlesztésre, amely számos helyi program szervezését, eszközbeszerzést és pedagógus továbbképzést foglalt magában.

A kiemelt, oktatási fókuszú projektek mellett a lakosság életminőségének javítását és a népesség helyben tartását célozta a település egyetlen közösségi tereként szolgáló Művelődési Ház teljes körű külső-belső felújítása - amely a településközpont vonzerejét is növelte - az önfenntartást támogató szociális gazdaságok fejlesztése, valamint az aszalói orvosi rendelő felújítása. A fenntarthatóbb gazdálkodás és életmód kialakításához járult hozzá az a mintaprojekt is, amely komposztáló ládák kiosztását támogatta a helyi lakosok számára. Aszaló esetén jól látszik, hogy egy-egy kedvező adottság – földrajzi fekvés, nagyváros közelsége – nem minden esetben elégségesek ahhoz, hogy egy település szerves fejlődése biztosítva legyen, ugyanakkor a tudatos tervezés és az egymásra épülő fejlesztések egy adott területen vagy több kapcsolódó területen képesek lehetnek a megjelenő problémák hatékony kezelésére. Tekintettel a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek nagy számára és a térség alapvetően hátrányos helyzetére, a település csak az oktatás és egyéb szolgáltatások minőségi fejlesztésével, helyben elérhetővé tételével juthat hosszabb távon is fenntartható sikerre, megőrizve népességét. http://www.aszalo.hu http://www.alsovadasz.hu/alsovadasz-es-aszalo-jovobeli-tervei/ https://hu-hu.facebook.com/Aszal%C3%B3i-h%C3%ADrek-736178423182968/ http://sixotv.hu/ https://hu-hu.facebook.com/sixotv/

21


20

40

60

250

300

350

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Kacsóta község Baranya megyében, a Szentlőrinci Járásban található. Közlekedését tekintve kifejezetten jó megközelíthetőséggel rendelkezik. Autóval a 6-os sz. főúton közelíthető meg, illetve vonattal a Szentlőrinci vasútállomásról érhető el távolsági autóbuszokkal öt percen belül. Kacsóta községében üzemel a Kőröstej cégcsoport tejtermék gyártásával foglalkozó telepe. Pécs városa 22 km-re található Kacsótától, mely autóval 20-25 percet jelent, tömegközlekedéssel pedig 30-35 percet. Pécs városában működik többek között a Hauni Hungaria Kft. gépgyára is.

-40

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 284 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

-60

-80

KACSÓTA

200

150

100

50

0


Egy 2008-as pályázat keretében teljeskörű korszerűsítésen esett át a település szennyvízrendszere melynek folyamán szennyvíztisztító telepet, megfelelő kiterjedésű és nagyobb mértékű szennyvíz elvezetésére képes csatornarendszert valósítottak meg Kacsóta községében. A beruházás további jelentősége, hogy ennek eredményeképpen az érintett területek talajvízterheltsége is csökken. 2008-ban vidékfejlesztési program keretében valósult meg a kacsótai játszótér felépítése. A játszótér akadálymentesített, így a lakók szélesebb köre fér hozzá. Kacsótától 3 km-re, a település zárkertjének részét képező horgásztó található. Ugyanezen a területen termelt szőlőből borkészítést is végeznek a helyiek. A település határában vadásztársaságok is működnek, így vadászati lehetőség is rendelkezésre áll. 2013-ban a Kacsótán üzemelő Kőrőstej cégcsoport tejüzeme jelentős összegű pályázati forrás révén fejlesztéseket hajtott végre telephelyén. E fejlesztések elsődleges célja a termékfejlesztés, illetve a speciális élelmiszerek előállítása. Korábban is üzemelt tejfeldolgozó üzem a településen, azonban 2006-os bezárása után hat évvel kezdte meg működését az új vállalkozás, amely folyamatos fejlesztései révén a munkaerőszükségletét is növelni képes. A vállalat támogatói partnerként járulnak hozzá a település közösségi rendezvényeinek megvalósulásához. 2014-ben megrendezésre került a település I. Kacsótai Sajtfesztiválja. A kulturális és szórakoztató programokon túl, a sajtkészítés szakmai területébe is betekintést nyerhettek az érdeklődők.

A közterületi és infrastrukturális fejlesztések, mint a csatornarendszer korszerűsítése révén megvalósuló talajvédelem, illetve szennyvíztisztítás fontos fejlesztések lehetnek egy település élhetőségét tekintve. A játszótér létesítése, illetve annak biztonságos és akadálymentesített kiépítése kedvező a kisgyermekes családok számára. Kacsóta lakosai számára a településen jelen lévő tejüzem munka-lehetőséget teremt a helybélieknek. A község tematikus rendezvénye, amely a helyi tejfeldolgozó és tejtermék gyártó üzem profiljához is illeszkedik, jó lehetőséget teremt a település és a vállalkozás közötti kölcsönös előnyöket kínáló együttműködésre. Kacsóta lakosai számára további előnyökkel jár a település környezetében jellemzően jó közlekedés, illetve a járási központ néhány perces közelsége. Így a településen kívüli munkavállalás, beiskolázás, illetve a bevásárlás és ügyintézés is könnyebben megoldott. http://www.kacsota.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=82&Itemid=104 http://www.hajdusajt.hu/index.php/vallalat http://www.hajdusajt.hu/index.php/karrier http://magyarmezogazdasag.hu/2011/12/21/kistermeloi-tejbol-export http://leaderszinergia.hu/?p=183256 http://www.kacsota.hu/index.php? option=com_content&view=category&layout=blog&id=36&Itemid=78 http://www.kacsota.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=61&Itemid=99 http://www.kacsota.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=61&Itemid=99

22


300

200

100

0

-100

-200

-300

-400

TARPA

1990

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 2731 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi Járásban található. A település a megyeszékhelytől, Nyíregyházától igen messze, 72 kmre fekszik. A Beregi-síkság Trianon óta periférikus, de turisztikai, természeti és kulturális szempontból egyedülálló térség. Budapestről 4 óra 14 perc alatt, 306 km -en át közelíthető meg leggyorsabban. Tarpa környéke városhiányos térség, periférikus helyzetét azonban mezőgazdasági, természeti és kulturális adottságaival sikeresen kovácsolja előnnyé a település.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

MÁRKAÉPÍTÉS, MINTAGAZDASÁG

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3000

2500

2000

1500

1000

500

0


Tarpának évszázadokig városi rangja volt, először mezővárosi, majd hajdúvárosi szereppel bírt. Bár a település ma nagyközség, az elmúlt években Tarpa népességszáma jelentősen növekedett. Ennek oka legfőképpen az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség. A település hagyományosan mezőgazdasági funkciókat látott el, Tarpa környékén ma is szőlőt, gyümölcsöt termelnek, jellegzetes a szilva, a dió, és az alma. A településen megkóstolhatjuk a híres tarpai szilvapálinkát és a szilvalekvárt is. 2012-től a tarpai mezőgazdasági mintaprojekt keretében több, mint 130 szabolcsi lakos jutott munkához. A tervek szerint Tarpán gyümölcsfeldolgozó épül 2017től, és emellett kerékpárút is épülhet a beregi község és a beregszászi Járásban fekvő Badaló között. A zirci központú, élelmiszeripari profilú Bedeco Kft. tarpai üzemrészében táplálék- és étrend-kiegészítők csomagolását állítják elő bérgyártásban, a termelést tavaly novemberben kezdte el a nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzem. A település sikertényezőiként számos dolog felsorolható. Tarpa nagy történelme, városi múltja jelentősen meghatározza a mostani helyi társadalmat is. A polgári hagyományokkal rendelkező települések gyakran erősebb közösséggel, nagyobb érdekérvényesítőképességgel rendelkeznek. Fontos szerepe van annak is, hogy a település polgármestere jó politikai kapcsolatait sikeresen használja ki és ezáltal jelentős forrásokhoz jut a település. Nem elhanyagolandó, hogy Tarpa és a beregi térség földjei kiemelkedő minőségű gyümölcsök termesztésére alkalmasak.

Végül pedig, a beregi relatív érintetlen, aprófalvas térség természeti-történelmi-kulturális adottságaival egyre több látogatót vonz a térségbe. A Tarpára látogatók körében népszerű a biciklizés, a hagyományos fakazettás templomok látogatása, a kulinális és néprajzi értékek felfedezése. A térség népszerűbbé válásában jelentős szerepe van annak, hogy az utóbbi időben a térségnek „brandje” kezd kialakulni, egyre több olyan rendezvényt tartanak, melynek célcsoportja nem csak a megye, hanem a magyar nagyvárosok, és különösen Budapest lakossága. Végül, a település periférikus helyzetét úgy is szemlélhetjük, hogy a határátkelések könnyítésével a határhoz közeli helyzet előnnyé is válhat: míg a járásközpont, Vásárosnamény egy 9000 fős lakosságú kisváros, Tarpától csak 17 km-re található a 24 000 fős lakosságú középváros, Beregszász. http://www.tarpa.eu/ http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_ii/tarpa-a-real-madrid-fiataljaiavattak-fel-az-uj-sportpalyajat-2641751 http://www.tarpasc.hu/ www.szon.hu/beindult-a-tarpai-mintaprojekt/197899http://haromhatar.hu/ index.php/hirek/helyi-hirek/2701-uzembejaras-tarpan-a-80-fot-foglalkoztatobedeco-kft-uzemeben.html

23


60

80

350

400

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

FEKED

1990

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 229 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Feked Baranya megyében, a Mohácsi Járásban található. A község zsáktelepülés a Mecsek keleti végénél, főút nem halad át rajta, ám az M6-os autópálya néhány perc alatt elérhető a településről, így a közúti közlekedés jónak mondható. Vasútvonal nincs a településen. A környék nagyobb települései Mohács és Pécsvárad, ezek autóval 20-30 perc alatt elérhetőek, illetve Bátaszék, de ehhez fel kell hajtani az autópályára, ami útdíj köteles. Illetve a megyeszékhely, Pécs is elérhető fél óra alatt autóval, a 6-os főúton keresztül. A buszközlekedés több időt vesz igénybe, Mohácsra körülbelül egy órán át tart az út, járattól függően, Pécsváradra pedig 20-30 percen keresztül, Bátaszék pedig csak átszállásokkal, hosszú idő alatt érhető el.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

A NAPKORONA SVÁB BAJNOKA

2006 2008 2010 2012 2014 2016

300

250

200

150

100

50

0


A település Önkormányzati Hivatalára és a község által üzemeltetett turistaházra 2011-ben napelemes rendszert telepítettek, illetve a Fekeden működő vízmű szivattyúinak energiával való ellátás is napelemes rendszer biztosítja. Ezekkel a fejlesztésekkel Feked nyerte el az Energiaklub által szervezett Napkorona Bajnokai verseny harmadik helyezését. A község önkormányzata egyszeri anyagi támogatásban részesíti azokat a fiatalokat, akik a településre költöznének vagy helyben maradva telepednének le. 2016 folyamán egy helyi faipari magánvállalkozás kapott pályázati forrást, kapacitásbővítő beruházásra, melynek keretében egy fűrészgéppel bővítették eszközparkjukat. A fejlesztés következtében egy újabb munkahely jött létre a cégnél, és így Fekeden is. A község lakóinak jelentős részét a Németországból betelepített németek leszármazottjai alkotják. Ennek következtében, Fekeden jött létre az egyik Német Nemzetiségi Tanösvény, amely a fekedi német közösség múltját és jelenét mutatja be. Illetve a község egyre népszerűbb más, nyugat európai országok állampolgárai körében. A község központi részén elhelyezkedő épületek jó része örökségvédelem alatt áll. Néhány évvel ezelőtt, egy online hírportál szavazásán Feked bekerült az ország három legszebb fekvésű települése közé.

A napelemek telepítése hozzájárul a középületek fenntartási költségeinek csökkentéséhez, illetve az alacsonyabb káros anyag kibocsátáshoz. A fiatalok számára nyújtott, egyszeri anyagi támogatás jelent némi előnyt a környékbeli falvakhoz képest, ha lakóhely választásról van szó. A családalapításon gondolkodó, pályakezdő fiataloknak jól jön az anyagi segítség, ám önmagában ez nem biztos, hogy elég a fiatalok helyben tartásához. A község egyik magánvállalkozásának juttatott támogatás Feked számára is előnyös volt, hiszen létrejött egy újabb munkahely a faluban, illetve ha a cég tovább fog növekedni, akkor további munkahelyek létrejöttével lehet számolni. https://www.feked.hu/index.php?page=1&cont=1_1 https://www.villanylap.hu/hirek/2555-atadtak-a-napkorona-bajnokok-cimeket http://www.feked.hu/etc/napenergia.pdf http://www.feked.hu/etc/letelepedesi%20rendelet.pdf http://www.allerhand-moebel.com/tamogatasrol/ http://lehrpfad.hu/feked/?lang=hu https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2018/03/30/feked-ahol-szinte-az-egesz-falulatvanyossag/ http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20161229-filmen-mutatjuk-be-hazank-haromlegszebb-fekvesu-falujat.html

24


40

60

680

700

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

TÜSKEVÁR

1990

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 579 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Veszprém megyében a Devecseri Járásban helyezkedik el Tüskevár. Közúton a 8-as sz. főútról közelíthető meg. Devecser körülbelül 10-15 perc alatt érhető el autóval, tömegközlekedéssel 20-25 perc alatt tehető meg ez a távolság, itt található például a Gallus Baromfi tenyésztő és keltető telep. Veszprém városa autóval 40-45 percre a Somló-hegy, pedig pár kilométerre található.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HELYI KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG

2006 2008 2010 2012 2014 2016

660

640

620

600

580

560

540

520


Tüskevár községe fazekashagyományáról is nevezetes. Az elmúlt években felújításra került a tüskevári Helytörténeti Múzeum, mely a település történelmi múltján túl a helyi fazekas kézművesipari hagyományoknak is emléket állít. Számos különleges, a múltbéli és jelenlegi tüskevári fazekas mesterek műveit vonultatja fel a kiállítás. Jelenleg is van olyan család a településen, amely a különleges hagyományokat éltető, fazekasmesterséget folytatja. 2015-ben induló projekt keretében a tüskevári általános iskolában a fejlesztést és felzárkóztatást elősegítő informatikai eszközök beszerzésén túl, innovatív pedagógiai program indult útnak. Ezen oktatási program segítségével az általános iskolába járó, nagyszámú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyeit hivatottak növelni. A fejlesztő és tanulást segítő számítástechnikai eszközökben rejlő lehetőségeken túl, olyan rendezvényeket, illetve élményeket kínálnak a diákoknak, amelyekre hátrányos helyzetükből adódóan nem lenne lehetőségük. Kulturális programok, táborok, tehetségkibontakoztató lehetőségek nyomán növelik a diákok sikerélményeit, illetve ennek segítségével erősítik iskolában maradásukat, tanulmányi teljesítményüket. A Tüskevár Jövőjéért Egyesület helyi civilszervezetként, az önkormányzattal közösen valósítja meg a kulturális, illetve a közösségépítő programokat, rendezvényeket. Ilyen, a település egyik jellegzetes rendezvénye a Falunap, amelyen a falu testvértelepüléseit képviselő vendégek is állandó résztvevők. Tüskevár térsége jellegzetesen szőlőtermesztő, bortermelői vidék.

A település évek óta szövi e tevékenység köré másik nagyszabású rendezvényét, a Hagyományőrző szüreti felvonulást. A szüreti felvonulás másik fontos tematikája a magyar hagyományok ápolása, azok felelevenítése többek között lovas programokkal, a magyar hagyományról, történelemről szóló színielőadásokkal, zenés produkciókkal, kézműves foglalkozásokkal. Vadászati lehetőség van a település határában fekvő erdőben. Több szállás, illetve számos borászat található Tüskeváron és térségében. Tüskevár települése nagy hangsúlyt fektet a helyi társadalmi egyesülettel közös munkára, mely révén a település lakosai kulturális és közösségépítő programokon vehetnek részt. A hagyományőrző, különleges programokat (tűzijáték, lovas színház, műrepülés bemutató) megvalósító rendezvények, nem csak a helyiek számára kínálnak szórakozási lehetőségeket, hanem a helyi bor- és hagyományos turizmus szempontjából adott esélyeit is növeli a településnek. Ez utóbbit segítik tovább a településen működtetek szálláshelyek, vendégházak. Az oktatás területén végrehajtott fejlesztések révén a helyi általános iskola tanulói magasabb színvonalú, illetve reformoktatásban vehetnek részt, amely a tehetség kibontakoztatására, illetve a készségek, kompetenciák erősítésében is hatékonyabb. A hátrányos helyzetű diákok segítése, fejlesztése pedig hosszú távon is megtérülő a település számára. A családosok szempontjából kifejezetten előnyös, hogy a település figyelmet szentel az oktatás minőségére, ez pedig az elköltözés lehetőségét is csökkenti. A településnek van mentőállomása, háziorvosi, védőnői ellátása, óvodája, általános iskolája. http://www.tuskevar.hu/rendezvenyek/37-itthon-vagy-magyarorszag -szeretlek-rendezveny.html https://www.veol.hu/kultura/helyi-kultura/az-egig-ero-paszulytolhamupipoke-kiralyfiig-2286735/

25


80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

NAGYAR

1990

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 716 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Nagyar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a Fehérgyarmati Járásban. A település a Tisza és az ukrán határ közelében fekszik, főútvonal és vasútvonal nem érinti. A legközelebbi főút a 491-es. Jórészt községek vannak a környéken, az egyetlen nagyobb település Fehérgyarmat, amely 11 kilométerre található Nagyartól, autóval 15 perc, busszal 20-37 perc, ám a járatok között két-három óra is eltelhet. Szeptemberben szokták megtartani a Nemzetközi Nagyari Somfesztivált, ami messzi földről is vonzza a látogatókat.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TURISZTIKAI ÉRTÉKEK FELFEDEZÉSE

2006 2008 2010 2012 2014 2016

800

780

760

740

720

700

680

660


A községben nagy hangsúlyt fektettek a turizmus fejlesztésére, melyhez pályázati támogatásokat is nyertek. 2010-től kezdődően százmilliós nagyságrendben érkezett forrás a településre turisztikai fejlesztés céljából. A program a településen található Luby-kastély felújítását, és turisztikai célponttá alakítását tűzte ki célul.

https://www.luby.hu/ http://www.szon.hu/a-som-lesz-a-foszereplo/3600343 http://beregihirek.hu/iv-nemzetkozi-nagyari-somfesztival-mulatozas-jegyeben/ Kiss.Barnabas.html

Bár a fejlesztés nem önkormányzati szervezésű volt, mégis a település életét befolyásoló programról van szó. Az épület elhanyagolt állapotban volt, ám a településen úgy döntöttek, hogy felújítják, és interaktív kastélymúzeumot létesítenek. A múzeumot a megnyitása utáni években is fejlesztették tovább, különböző kiegészítő szolgáltatásokat valósítottak meg. Leburkolták a külső parkoló felületét, közösségi teret és játszóteret alakítottak ki a múzeum mellett, túra kerékpárokat szereztek be kölcsönzési szolgáltatás indítása céljából, valamint látványkonyhát létesítettek, illetve a kastélyhoz tartozó Rózsakertet is fejlesztették. A nagyari kastély felújítása és turisztikai célponttá alakítása növekvő látogatószámot eredményezhet a község számára, ami többletbevételt is jelenthet. Később, ha igény merül fel rá, akkor további szolgáltatások és vállalkozások alakulhatnak ki, a turistaforgalomra alapozva, melyek további bevételt hozhatnak, illetve új munkahelyek jöhetnek létre. A somfesztivál megrendezése jó alkalom lehet a község lakói közötti kapcsolatok erősítésére, valamint távoli településekkel való kapcsolatépítésre.

26


150

100

50

0

-50

-100

SÁRPILIS

1990

MEGYE Tolna NÉPESSÉG 696 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Sárpilis község Tolna megyében, a Szekszárdi Járásban, Szekszárd és Bátaszék között fekszik. Közúton az 56-os főútról Várdombnál keletre fordulva érhető el. A vasúti járatok 2009 óta nem állnak meg Sárpilisen, viszont a települést érinti az M6-os autópálya vonala. A községtől nem messze található a Duna és a Gemenci-erdő. Sárpilis földrajzi elhelyezkedésében kedvező adottságnak tekinthető, hogy Szekszárdtól mindössze 10 km-re található. A településen élők számára tehát könnyen megközelíthetők a szekszárdi székhelyű, telephelyű munkahelyek.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HAGYOMÁNYŐRZÉS, MEZŐGAZDASÁG

2006 2008 2010 2012 2014 2016

740

720

700

680

660

640

620

600


A településtől 10-20 km-es távolságban számos turisztikai attrakció is található. Szekszárd város, a szekszárdi borvidék, a Gemenci-erdő és a Duna térsége veszi körül Sárpilist. A település idegenforgalmi szempontból kihasználható adottsága sárközi településként a néprajzi hagyománya. A hagyományok őrzését, bemutatását célozza a község legjelentősebb rendezvénye is, a Sárközi Lakodalom. A településen a falusi turizmus nem alakult ki, vendéglátással, szálláshelyszolgáltatással foglalkozó személy nincs. Az önkormányzat Sárpilis múltjának, tárgyi eszközeinek bemutatására tájház kialakítását tervezi. Ennek ellenére, míg a turisztikai ágazat a településnek mindössze potenciál, a település körül a síkvidéki jellegből adódóan jelentős méretűek a gazdaságosan művelhető termőföldek. Itt elsősorban állattartással, tenyésztéssel (szarvasmarha, sertés, juh) foglalkozó vállalkozások találhatók. Jelentősebb forrást nyert el Sárpilisen az ökológiai gazdálkodásra áttérő mezőgazdasági vállalkozó, Kovács Barna Zoltán. Ezen kívül, a településen jelen van a Goldpig Farm Kft., amely sertéstenyésztéssel foglalkozik és szintén sikeresen pályázott EU-s forrásokra. A településen viszont nem található jelentősebb ipari tevékenységet folytató foglalkoztató.

Sárpilis sikerességében egyértelműen meghatározó Szekszárd és az M6-os autópálya közelsége, továbbá a település környékének kedvező mezőgazdasági adottságai. A Sárköz népi hagyományaira, a falusi turizmusra való építés lehetséges, de ez csak korlátozott mértékben lehet a település fejlődésének kulcsa. Noha Sárpilisen nem található jelentősebb ipari foglalkoztató, a település mezőgazdasági tevékenységei bővíthetők. Sárpilisen potenciál lehet nem csak a nagyléptékű, hanem a kistermelői, biogazdálkodás fejlesztésében is. Végül, a sárközi hagyományok felelevenítése, a falusi turizmus lehetőségének kialakítása a település kiegészítő gazdasági tevékenységévé válhatna, mely a település közösségének kohézióját is erősíthetné. http://www.sarpilis.hu/

27


50

100

150

200

2000

2100

2200

2300

0

-50

-100

-150

DOMONY

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 2165 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Domony községe Pest megyében, az Aszódi Járásban található. A fővárostól Keletre helyezkedik el, Aszód és Gödöllő szomszédságában. Domony az M3-as autópálya és a 3-as főút mentén helyezkedik el, ezáltal pedig kifejezetten jól közelíthető meg. Budapesttől csupán 35 -40 perc alatt elérhető autóval. Vonattal a BudapestHatvan vasútvonalon lehet eljutni a településre, melynek teljeskörű korszerűsítése a következő években zárul le. Közigazgatási területének részét képezi Domonyvölgy településrész is, mely az utóbbi években folyamatosan fejlődő üdülőövezetként is funkcionál.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TURISZTIKAI ÉLMÉNYKAVALKÁD

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1900

1800

1700

1600


Domony településéhez közigazgatásilag kapcsolódó Domonyvölgy területén számos mesterséges tó található, mely lehetőséget kínált jó minőségű horgásztavak létesítésére, illetve horgász-rendezvények szervezésére és kemping- szolgáltatások megteremtésére. A horgászási lehetőségek megvalósítása mellett a településen számos lovas vállalkozás kezdte meg működését. Ennek eredményeképpen több lovarda létesült, többek között lovaglási és fogathajtó szabadidős tevékenységeknek is helyszínt szolgáltatva. A vállalkozások között van, amely egy több, mint 700 fő befogadására képes program- és rendezvényközpontot üzemeltet a településen, ezzel kategóriájában az ország egyik legnagyobb lovas központja. 2005-ben indult meg egy magánszemélyek általi kezdeményezés, amely szintén Domonyvölgy településrészre fókuszál. A területen található mesterséges tavak további lehetőséget nyújtottak, melynek eredményeképpen nagymértékű beruházások során felújításra került a helyi szabadidőpark és strand. E beruházásnak részét képezik különböző szabadtéri sportpályák kialakítása is, amelyek sportrendezvényeknek, sportversenyeknek is helyszínéül szolgálhatnak. A turisztikai célponttá alakuló területen pedig vendéglátó- és szálláshelyeket kínáló vállalkozások is létesültek. 2013-ban e projekt kiegészült az „ökostrand” megteremtésével, melynek ismérve, hogy a strand natúr, aszfalt-mentes, csupán természetes anyagok felhasználásával épült fel, illetve fokozott figyelmet fordítanak a szelektív-hulladékgyűjtésre, a biztonságos szennyvízrendszerre, és így a környezet kímélésére. Szintén szabadidős tevékenységet kínáló és rendezvényeknek helyszínt biztosító vállalkozásként indult meg a Domonyvölgy természeti adottságait kihasználó kvad és terepjáró túrákat biztosító járműpark.

Domony példáján látható, hogy a területileg adott lehetőségeket célzó turisztikai fejlesztések kedvezően hatnak a település gazdaságára, illetve munkahelyteremtési lehetőségekkel is járnak. A szabadidős beruházások (strand, horgász-tó, lovarda, sportpályák) révén a vendéglátó- és szálláshelyekre való igény is megjelenik. Domony községe az idetelepülő lovas vállalkozásoknak helyet teremtve a falu arculatában számos esetben kínál megjelenési, fellépési lehetőséget a település rendezvényein, tematikus ünnepein. Mindemellett pedig összefogva a domonyvölgyi vállalkozásokkal, közösen valósít meg kulturális rendezvényeket a helyiek és az idelátogatók számára. Ez a kölcsönösségen alapuló jó kapcsolat pedig további lehetőségeket kínálhat a település számára. Mint fokozatosan fejlődő turisztikai célpont, Domony központi területeinek (főtér, távolsági buszmegálló, pihenőpark) megújítására, rendbetételére is figyelmet fordít közösségi, illetve pályázati forrásokból. http://domony.hu/hu/szoveg/65/91 http://www.domonyvolgyi-horgaszto.hu/oldal-2.html http://www.vphe.hu/index.php?page=16471&f=1&i=6501&s=16471 http://www.lazarlovaspark.hu/webset32.cgi?Lovaspark@@HU@@6@@542441088 http://www.szellotanya.hu/ http://csibazs.wixsite.com/domony http://www.astrand.hu/astrand.php http://vadquad.hu/rolunk/

28


60

40

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Csitár község Nógrád megye északi részén, az ÉszakiCserhátban található, közel a szlovák határhoz és az Ipoly folyóhoz. A településen áthalad a 22-es főút, amely összeköti a járásközpont Balassagyarmattal és a megyeközpont Salgótarjánnal. Kiváló természeti adottságai nem csak a turizmus számára teszik vonzóvá, de a hagyományos mezőgazdasági tevékenyégeknek is kedveznek. Közigazgatásilag Csitárhoz tartozik a tőle dél-délnyugatra fekvő Nógrádgárdony is. Mindkét egység kulturális értékekben gazdag.

-40

MEGYE Nógrád NÉPESSÉG 428 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

CSERHÁTI TURIZMUS

-60

-80

CSITÁR

600

500

400

300

200

100

0


A 2007-2013-as időszak Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházásai főként turisztikai célt szolgáltak. Az egyik, 2008-as projekt a Nógrádgárdonyban található egykori Majláth-kastélyt érintette. Miután az 1960-as évek óta tüdőszanatóriumként működő épületet eladta a Megyei Önkormányzat, az új tulajdonos egy szív- és érrendszeri betegségek kezelésére specializálódó intézmény létrehozását célozta. A beruházás a szanatórium energetikai felújítását tette lehetővé megújuló energiaforrások használatával, hogy az alakuló vállalkozás stabilabb feltételek mellett működhessen a jövőben. Mindez nem csak a hatékonyabb energiafelhasználást alapozta meg, de a piaci energiaáraktól való függetlenedést is biztosította. Miután a terveknek megfelelően létrejött a Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotel, 2013-ban sor került a négycsillagos intézmény további fejlesztésére. Ennek keretében az egészségturisztikai szolgáltatások bővítése kapott nagyobb összegű támogatást. A fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy a már korábban is jól működő létesítmény külföldi célcsoport bevonzására is alkalmassá váljon és olyan hasznos szolgáltatásokat alakítson ki, ami képes növelni a vendégek tartózkodási idejét. Ahogy a korábbi beruházásnál, itt is fontos szerep jutott az együttműködő szakmai és turisztikai partnerek gondos kiválasztásának. Szintén a Majláthkastélyhoz köthető az a korábbi, 2011-es fejlesztés, ami a kastéllyal szemben elhelyezkedő egykori kulcsárház felújítását és átalakítását tette lehetővé turisztikai céllal.

Az Unió által támogatott nagyobb volumenű beruházások mellett hagyományőrző jellegű projektek is megvalósultak, melyek hazai forrásokat vettek igénybe. Ilyen volt a Kodály Zoltán halálának évfordulójára készült kiállítás („A csitári hegyek alatt”) 2017-ben a Bethlen Alap támogatásával, míg a másik, Csitár egyházi és kulturális hagyományainak felelevenítését és bemutatását célozta a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából. Mindezen kívül Csitár testvértelepüléssel is rendelkezik, a Szlovákiában található Kelenyével, amely szintén híres templomáról, szakrális és egyéb hagyományairól. A turisztikai célú fejlesztések mellett fontos kiemelni, hogy Nógrádgárdony LEADER település révén más pályázaton is nyert el támogatást, amelyet például sportfejlesztésre tudott fordítani. Összességében elmondható, hogy Csitár legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy megfelelő hangsúlyt fektet a helyi adottságok kihasználására és tevékenységét is erre alapozta, összehangoltan, következetesen tervezett, egymást erősítő pályázatokat adott be. A turisztikai célú fejlesztések és a falu hagyományőrző törekvései jól kiegészítik egymást, szokásait igyekszik életben tartani. Mindezt támogatja a mezőgazdasági tevékenység megőrzése és a vonzó településkép fenntartása. Ezen kívül kisebb pályázatok révén igyekszik bővíteni a helyben elérhető szolgáltatások körét, LEADER településként pedig minden tervezés a különböző helyi szereplők (politikai, gazdasági, civil) közös munkájának eredménye. Igényes internetes jelenléte is elérhetőbbé, vonzóbbá teszi. http://www.csitar.hu/ https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=561 http://www.kastelyszanatorium.hu/szanatorium/kastely-tortenete http://www.hermanottointezet.hu/node/447059 http://felvidek.ma/2016/10/csitar-es-kelenye-ertekei/

29


60

50

40

30

20

10

0

-10

300

250

200

150

100

50

0

A község erdőinek területén működteti a Lábodi Vadászerdészet a Sziágyi Erdei Iskolát, ahol főleg a környék iskolásainak természet és környezetközpontú nevelésével, valamint táborok szervezésével foglalkoznak. Ez a megye egyetlen erdei iskola jellegű intézménye. Az erdei iskola oktatási programjába beletartozik például az erdő és a víz élővilágának ismertetése, térkép használat oktatása, kézműves foglalkozások valamint az erdőgazdálkodásról tartott előadás is. A komplexum felújítására és bővítésére 2009-ben nyertek többtízmilliós nagyságrenű támogatást. A projekt részeként egy új, oktatási funkcióval rendelkező tantermet építettek és rendeztek be, amely alkalmas a fogyatékkal élők képzésére is.

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Rinyabesenyő Somogy megyében, a Nagyatádi Járásban található. A településen főút és vasútvonal nem halad át. A község zsáktelepülés, a 68-os főútról Lábodnál kell letérni, és onnan mintegy 7 kilométert kell még autózni. A környéken nagyobb település nem található, egyedül Nagyatád, ami körülbelül 15 kilométerre található Rinyabesenyőtől. A településen mindössze napi három pár buszjárat közlekedik.

-20

MEGYE Somogy NÉPESSÉG 208 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

INTEGRÁCIÓ, ERDEI ISKOLA

-30

-40

RINYABESENYŐ


A település a 2011-es népszámlálás adatai alapján, szegregátummal rendelkező településként lett megjelölve. A szegregátum felszámolására 2017ben nyert nagy összegű támogatást a község, illetve további megegyező célú projektelemek megvalósítására 2018-ban is nyert pályázati forrást. A projekt célja az volt, hogy javuljon a településen élők hozzáférése az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatásokhoz, lehetőséget biztosítsanak továbbtanulásra, illetve a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A program keretében szociális munkások érkeztek a településre, akik állandó jelenlétüknek köszönhetően részletes információt tudtak szerezni a községben élők helyzetéről és igényeiről, és közvetítve ezeket a vonatkozó intézményeknek, megfelelő segítséget tudtak nyújtani. A programba bevontak jogi tanácsadókat, pedagógusokat és gyógypedagógusokat is, akik saját szakterületükön tudták segíteni a résztvevőket. Több területen tartottak ismeretterjesztő előadásokat és foglalkozásokat, például az egészségügy, közélet területéről kaptak ismereteket. Táborokat, településszépítő foglalkozásokat, kulturális és zenei programokat is szerveztek a résztvevőknek.

Az erdei iskola fejlesztése első sorban a községben és környékén élő diákok és tanárok számára előnyös, mivel így korszerű körülmények között tanulhatnak és táborozhatnak. Ezen felül előnyös lehet a község számára is, mivel az erdei iskola működtetése munkahelyeket tart fenn Rinyabesenyőn, továbbá az idelátogató gyerekek és tanárok is megismerik a községet, ami jó kapcsolatteremtési lehetőség a helyi lakosoknak, intézményeknek is. Továbbá, mivel az intézménynek kereskedelmi szálláshely funkciója is van, így az idelátogatók bevételt is hoznak Rinyabesenyőnek. A szegregátum felszámolása céljából elindított projekt az egész település életére pozitív hatással van. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tételének köszönhetően javul a településen élők egészségi állapota. Az oktatás fejlesztésével és a résztvevők egyéni helyzetének kezelésével, nagyobb eséllyel tudnak tovább tanulni a gyerekek, akik így valószínűleg el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, ezáltal megakadályozva a további lecsúszást. A felnőtteknek szóló munkavállalási tanácsadások pedig a munkaképes nagykorúak elhelyezkedését segíti. A közös programoknak identitásteremtő és a falu közösségét erősítő hatásuk van. http://www.sziagyisuli.hu/ http://www.erdeiszallas.hu/szallasok/sziagyi-erdeszeti-erdei-iskola https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/erdei-iskola-ahol-meg-a-tanyanyag-is-el-1117996/ http://www.rinyabesenyo.hu/mi_kis_falunk_efop_palyazat.html

30


400

500

4500

5000

300

200

100

0

-100

-200

-300

-400

CSEMŐ

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 4586 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Csemő község Pest megyében, a Ceglédi Járásban található. A települést Cegléd, Nagykőrös és Lajosmizse irányából lehet megközelíteni. Az M5-ös autópálya és a 4. sz. főút is könnyen és rövid idő alatt elérhető Csemőről, Budapest csupán 70 km távolságra van. Jellemzően mezőgazdasági munkát végeznek a településen, a lakosság nagyobb része még ma is a község részét képező tanyavilágban él. A település igazi „címgyűjtő”: 1995-ben és 1997-ben elnyerte a „kultúrált települési környezet” díjat a megyében, 1997-ben „a legvirágosabb település” lett a „Virágos Magyarországért” I. helyezettjeként, 1998-ban pedig Európában lett a III. helyezett. 2017-ben megnyerte a Nemzeti Vágtát. A községnek egy testvértelepülése van, a romániai Homoródszentmárton.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TANYÁK ÉS ISKOLÁK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0


A 2011-es évben az önkormányzat két pályázatot is elnyert az Európai Uniós támogatások közül. Egy nagyobb összegű pályázat keretében a település ivóvizének minőségjavítására és a vízellátás fejlesztésére került sor. A másik pályázat célkitűzése pedig olyan egészségre nevelő programok szervezése volt, amelyeken keresztül a lakosság egészségjavulásának elősegítését célozták meg. Ennek keretében elkészült a település egészségterve és a helyi lakosság egészségi állapotának felmérésével a település egészségtérképét is felvázolták, amire alapozva hosszútávú stratégiát lehetett kialakítani. A 2012-es évben az önkormányzat elnyert egy készség- és kompetenciafejlesztő programokat támogató pályázatot. A megvalósításhoz 6 együttműködési megállapodást kötöttek a Ceglédi Kistérség 3 óvodájával és 3 iskolájával, akikkel közösen 40 db foglalkoztatási forma került megvalósításra az intézményekben. Ugyanebben az évben a Csemői Nefelejcs Óvoda és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is elnyert egy-egy pályázatot referenciaintézménnyé válása céljából. A pályázatok keretében több tematikájú oktatáson és továbbképzésen is részt vehettek a nevelők-oktatók, illetve eszközbeszerzést sikerült még megvalósítaniuk.

A 2016-os évben az iskola épületenergetikai felújítására nyert el pályázatot az önkormányzat. A pályázat keretében kicserélésre kerültek a külső nyílászárók, homlokzati és födém hőszigetelést végeztek el, illetve napelemes rendszer kiépítésére került sor. A 2017-es évben újabb pályázatot nyert el az ivóvíz minőségének javítására, elsősorban a település külső részén található Zöldhalom településrész vízminőségének fejlesztésére, ahova nincs bevezetve vezetékes ivóvízhálózat és csatornahálózat, nagyrészt egyedi vízellátása, azaz fúrt vagy ásott kutak adják a vízellátását. Ugyanebben az évben a község kültéri utak fejlesztésére is elnyert egy nagyobb összegű támogatást a meglévő földút stabilizálására és két darab vontatott, függesztett munkagép beszerzésére. A község két kiemelt célcsoportra összpontosítva valósított meg fejlesztéseket. Az egyik hangsúlyos jellegzetessége a településnek, hogy a lakosság egy része még mindig tanyavilágban él, és az érvényben lévő szabályozások betartása érdekében a vízminőség javítására mindenképpen szükségük volt. Erre mindkét pályázási időszakban sikeres pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Emellett a kültéri utak fejlesztése is a térség életkörülményeinek javítását szolgálja, ami az elnéptelenedés veszélyét szorítja vissza. A másik fő szempont az óvoda és az iskola intézményének infrastrukturális és az ott dolgozók oktatásminőségi fejlesztése, a gyermekek kompetenciafejlesztése. Mivel a lakosság meghatározó százaléka 18 éven aluli, ezért jó befektetésnek számít az oktatási intézményekre szánt fejlesztés. http://www.csemo.hu/?t=fooldal&tab=1 http://www.csemo.hu/?t=telepules/foldrajz http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-csemo.shtml http://www.csemo.hu/?t=aktualis/csemo-a-nemzeti-vagtan http://www.csemo.hu/?t=aktualis/viragos-csemo

31


30

40

370

380

20

10

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Baranya megyében, a Sellyei Járásban található Magyarmecske. Autóval a 6-os főút felől közelíthető meg. A térség megközelíthetőségének javítására 2012-ben kezdődött meg beruházás. Vonattal a SellyeSzentlőrinc vasútvonal mentén érhető el, Királyegyházáról távolsági busz-átszállással. Királyegyházán cementgyár található, mely település autóval 10 percen belül, tömegközlekedéssel 15 percen belül érhető el. Pécs nagyváros közúton 31 kilométerre, autóval 35-40 percre helyezkedik el Magyarmecskétől. Tömegközlekedéssel ez a távolság jelentősen több utazási időt vesz igénybe.

-30

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 350 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ

-40

-50

MAGYARMECSKE

360

350

340

330

320

310

300

290

280


2010-ben kezdte meg tanodai tevékenységét Magyarmecskén a Nyitott Háza Tanoda és Közösségi Ház önkormányzati és pályázati támogatásokból. Tanulmányi fejlesztéssel, kompetencia-központú foglalkozásokkal, szabadidős tevékenységekkel, sportrendezvényekkel, illetve nyitott, a település közössége számára elérhető programokkal tevékenykedik a településen. 2013-as pályázati támogatással bővült az integráció megteremtésére, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik segítésére irányuló tevékenységük. Mentorprogramjuk keretében pedig szorosabb kapcsolat révén tudják szükség esetén, vagy krízis helyzet előálltakor segíteni a gyermekeket és családjukat. 2012-ben a település orvosi rendelője új székhelyet kapott, illetve infrastrukturális fejlesztésekkel folytatta működését, a korábbinál nagyobb területű telephelyen. 2014-ben további támogatás révén korszerűsítette egészségügyi alapellátását Magyarmecske. Ennek során az orvosi és védőnői szolgálat épületrésze is épületi, energetikai és akadálymentesítést szolgáló felújításra került, illetve új eszközökhöz jutott. 2013ban kezdődő, támogatott projekt folytatódott le a magyarmecskei általános iskolában, ahova további három szomszédos településről járnak gyermekek. A projekt a diákok, pedagógusok, szülők és szakértők bevonásával zajlott le, több esemény keretében. Ennek célja a személyes kompetenciák erősítése, illetve közösségi energiák összpontosítása a sikeres tanulmányok és jövőbeli lehetőségek megteremtése érdekében.

2014-re fejeződött be a Magyarmecskét és térségét érintő ivóvízminőség-javító projekt, mely során a térség ivóvízében határértéket meghaladó káros anyagok kiszűrését teszik lehetővé. Ezzel a lakosság számára biztonságos és egészséges ívóvizet szolgáltatnak hoszszútávon a korszerűsítés révén. 2015-ben új tornaterem létesítése valósult meg pályázati forrásból a helyi általános iskola részére. Magyarmecske példáján látható, hogy a pályázati forrásból, önerőből, illetve társadalmi- és civilszervezeti munka együtteséből milyen pozitív hatást érhet el egy település a lakosai életére. Az oktatási módszer fejlesztésére, annak innovatív, és kompetencia-központú technikájára fektetett hangsúlyával a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a speciális tanulási igényű tanulók számára könnyebben elérhető a tudás elsajátítása, a készségeik fejlesztése. Ennek révén pedig a későbbiekben nagyobb sikerekkel érvényesülhetnek a munkaerőpiacon a település fiataljai, lakosai. A különböző társadalmi csoportok közötti integrációra fektetett hangsúly pedig a helyi közösséget erősíti, a közösségben rejlő erőforrásokat bővíti. A biztonságos ivóvíz, illetve a korszerű, helyi szintű egészségügyi alapellátás biztosítása kiemelten fontos a lakosok egészsége érdekében. A színvonalas orvosi ellátás biztosítása elősegíti a település lakosságmegtartó erejét. http://www.szmca.hu/szdn/nyitott-haz-tanoda/ http://www.pecsinapilap.hu/cikk/ A_baranyai_egeszsegugyi_alapellatast_1_5_milliardbol_fejlesztenek__video/187987 https://altalanossuli.hu/suli-korkep-magyarmecskei-altalanos-iskola/ http://ofi.hu/kozos-kincs-magyarmecskei-altalanos-iskola-helyihatranykompenzalo-es-fejleszto-programja http://magyarmecske.ivovizprogram.hu/ http://mecskekozkincs.hu/?page_id=42

32


80

60

40

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Magyarhertelend Baranya megyében, a Komlói Járásban található. Főútvonal a településen nem, csak a közelében halad el, amely a 66-os számot viseli. Ezen keresztül Pécs fél órán belül elérhető autóval, illetve a közelben található nagyobb település még Komló, ami járási központ, ez a település bő negyedóra alatt közelíthető meg. Vasútvonal halad át a községen, a Komló-Dombóvár vonal. Ezen keresztül Komló, a másik irányba pedig Dombóvár közelíthető meg, illetve Dombóvár felé haladva a vonal egy szakaszon közös pályán halad a Budapest-Pécs vasútvonallal, Dombóvári átszállással elérhető Budapest is. A térség nagyobb munkáltatói Pécsett találhatóak, Magyarhertelenden egy termálfürdő üzemel.

-40

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 668 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ÜDÜLŐFALU-FEJLESZTÉS

-60

-80

MAGYARHERTELEND

720

700

680

660

640

620

600


Egy 2008-as pályázati támogatásnak köszönhetően a községben nagyszabású fürdőfejlesztési programba kezdtek. Az addig egy medencével üzemelő termálfürdő infrastruktúráját és szolgáltatásait bővítették. A projekt fő eleme egy fedett medencés élménypark létesítése volt, illetve szauna parkot és masszázs szolgáltatást is indítottak, valamint az épület részeket is felújították. Ezenfelül a létesítményt akadálymentesítették. A szolgáltatások és az infrastruktúra bővítésével több új munkahely is létrejött a községben.

A termálfürdő felújítása több szempontból is kedvezően hatott Magyarhertelend községre. Egyrészt a bővítéssel létrejött új munkahelyek csökkentik a munkanélküliséget a településen. Továbbá a fejlesztéseknek köszönhetően növekedett a fürdő forgalma, ami egyrészt így növeli a település adóbevételeit is, másrészt a környéken működő vállalkozásoknak (étterem, panzió, üzletek) forgalmát is növeli, és további növekedés esetén új vállalkozásokra is lesz kereslet, ami tovább élénkítheti a község gazdaságát.

A községben az általános iskola pedagógiai programját is fejlesztették, amihez 2013-ban nyertek pályázati forrást. A fejlesztésnek a következő céljai voltak: a pedagógiai munka színvonalának és hatékonyságának növelése, az egészséges életmódra nevelés, környezettudatos szemlélet átadása, a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodó képességek fejlesztése, identitás erősítése és a helyi szervezetekkel való kapcsolatépítés. A projekt keretében többek között ökotáborokat és erdei iskolákat szerveztek, sport rendezvényeket tartottak, informatikai és idegennyelvi képzéseket valósítottak meg, konfliktus kezelő tréningeket szerveztek, tudatos média használatot oktattak és a pedagógusok továbbképzését is biztosították.

Az iskolai pedagógiai program is pozitív hatással van a község életére, hiszen egy színvonalas oktatással rendelkező iskola bevonzhatja a környéken élő családokat, illetve a gyerekvállalást még csak tervező fiatalokat is. Ezentúl a gyerekek az iskolában tanult környezettudatos és egészségtudatos szemléletet „haza vihetik”, és a szülők részére is mutathatnak újat, ezáltal a község lakossága is tudatosabban élhet, ami jó hatással lehet a környezetre és az egészségi állapotukra. http://www.hertelenditermal.hu/ http://brazaygimi.hupont.hu/42/tarsadalmi-megujulas-operativ-program

33


20

40

60

80

680

690

700

710

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Bő Vas megyében, a Sárvári Járásban található. Főútvonal nem halad át a településen, közúti közlekedési kapcsolata mégis jónak mondható, mivel a település az M86-os autóút vonzáskörzetében fekszik. Vasútállomás nincs a településen. A megyeszékhely, Szombathely fél órányi autóútra található Bőtől. A község szomszédságában fekszik a bükfürdői gyógyfürdő, amely Magyarország egyik leglátogatottabb fürdőkomplexuma.

-40

MEGYE Vas NÉPESSÉG 694 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSEK

-60

-80

670

660

650

640

630


A településen számos fejlesztés történt a 2007-2013-as ciklus során. Ebben az időintervallumban a település körjegyzőségi székhellyé vált, emellett a helyi iskola, amely a rendszerváltást közvetlenül követően vált nyolcosztályossá, teljes felújításon esett át, ezt pedig az óvoda felújítása követte. A települést kerékpárúton is összekötötték a szomszédos, gyógy- és élményfürdőjének köszönhetően egész évben nagy vendégforgalmat bonyolító Bük várossal, majd a ciklus végére a közösségi életre lehetőséget adó terek: a főtér, illetve később a művelődési ház újult meg. A humáninfrastruktúra fejlesztései azóta is folyamatos. Az önkormányzat 2015-ben igényelt, és kapott is pályázati forrást középület energetikai korszerűsítésére. A programban a község óvodájának a szigetelését végezték el. Az oldalfalak és a tetőszerkezet szigetelésén túl a nyílászárókat is lecserélték. Két évvel később a helyi általános iskola épületét is korszerűsítették energetikai szempontból, itt a szigetelésen túl kondenzációs kazánt is beszereltek, illetve korszerűsítették a fűtőtesteket, és az azokat vezérlő rendszert is, valamint napelemeket is telepítettek az épületre. Ugyanebben az évben az önkormányzati hivatal felújítására is nyertek támogatást, szintén az energiahatékonyságot növelő fejlesztésekre.

Az általános iskola infrastruktúrájának fejlesztéséhez is sikerült pályázati támogatást igényelniük 2017-ben. A projekt keretében új sportpályát építenek az iskolások számára kézilabda kapuval és kosárlabda palánkkal ellátva, nyelvoktatásra specializált termet hoznak létre, az elavult bútorok helyett újakat szereznek be a tantermekbe és a tanári szobába, valamint interaktív táblákat is vásárolnak. Bő községre a fentiek alapján nagyon tudatos településfejlesztés volt jellemző az évek során. A humáninfrastruktúrába történő beruházások, az infrastrukturális és közösségi beruházások mind hozzájárulnak a település fejlődéséhez. A középületek energetikai fejlesztése hozzájárul az alacsonyabb üzemeltetési költségekhez, mind a közüzemi díjak, mind a javításra költött összegek tekintetében. Bő esetében a szigetelés felújítást és nyílászárócserét még kiegészítették napelemes rendszer beüzemelésével is, amellyel a település energiaellátásának biztonsága is javult. Az általános iskola modernizálásával a családok, vagy a gyermeket még csak tervező fiatalok számára tették vonzóbbá a települést, hiszen a gyerekek helyben kaphatnak a XXI. századi igényeknek megfelelő oktatást. Bő esetében az egészségügyi fejlesztés főleg a házi orvosi szolgálati lakás felújítását jelenti, mely fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a házi orvos a településen maradjon, ezáltal biztosítva a község alap egészségügyi ellátását. http://www.boiskola.hu/news.php?readmore=394 http://www.bo.hu/hu/hirek/2017/megujul-az-orvosi-rendelo-2017-1020.html http://www.bo.hu/hu/bemutatkozas-falutortenet.html http://www.bukfurdo.hu/

34


200

150

100

50

0

-50

-100

-150

SZEDERKÉNY

1990

MEGYE Baranya NÉPESSÉG 1732 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Szederkény Baranya megyében, a Bólyi Járásban található. A település Pécs és Mohács között körülbelül félúton fekszik, a két város az 57-es főúton 23 és 17 perc alatt érhető el autóval. Pécs közelsége jelentősen meghatározza Szederkény gazdasági és társadalmi szerepét, hiszen a szederkényi lakosok Pécsre ingázhatnak. Továbbá, a Pécsi Tudományegyetem jelenléte a helyi fiatalok számára is lehetőséget nyújt a helyben maradásra. A község etnikai szempontból heterogén, jelentős horvát és német kisebbség található a településen, mindkettő nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik, ami mindenképpen a helyi közösségi kohézió erősségére utal. A település jelentős ipari és mezőgazdasági szereppel rendelkezik, míg turisztikai tevékenységet szinte egyáltalán nem folytat.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

JÓ ELHELYEZKEDÉS, ERŐS KÖZÖSSÉG

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1900

1850

1800

1750

1700

1650


A településre vonatkozó szekunder adatelemzés során az első tény, ami szembe tűnik, hogy ez az 1700 fős lakosságú település futballcsapata hosszú ideje a megyei I. osztályban játszik, sőt, 2017-ben ezüstérmesek lettek. A lakosságszámhoz viszonyítva ez különösen nagy siker, ami egyértelműen a településen létező erős közösségre, identitásra utal. A szederkényi focicsapat játékosait elsősorban Szederkényből toborozzák, de a környező települések körében is nagyon népszerű a Szederkény SE. A legnagyobb beruházás, ami Szederkényt az elmúlt években érintette, az Bóly agglomerációjának a csatornázásba való bekapcsolása volt. Évtizedes halogatás után a település polgármestere végül személyes levélben kérte a miniszterelnököt, hogy kiépülhessen a településen a csatornarendszer, arra hivatkozva, hogy a település legjelentősebb foglalkoztatója is az elköltözést tervezi Szederkényről emiatt. A szennyvízberuházás 2017-ben indult el.

Szederkény két legfőbb erősségeként a jó infrastrukturális elhelyezkedés és az erős helyi közösség említhető. Az erős helyi közösség megléte összefüggésben állhat a település nemzetiségi (német és horvát) hagyományaival, mely segítette a lakosságot a településhez való kötődésük megőrzésében. Ennek következménye lehet Szederkény a megyében kiemelkedően sikeres focicsapata. A település pályázati tevékenységét tekintve elmondható, hogy az átlagosnál nem pályázik többet, a településen már a 1990-es évektől jelentős foglalkoztatók vannak jelen – ami a munkalehetőségek elérhetőségének folytonosságát biztosította a helyi lakosság számára. Az elmúlt két pályázati ciklus legjelentősebb projektje egyértelműen a bólyi agglomeráció csatornaberuházása volt, mely Szederkényt is érintette.

Az említett legjelentősebb foglalkoztató a német autógyárak számára elektronikai termékeket, kábeleket készítő ODW Elektrik Magyarország Kft. A cég 20 éve termel a faluban, 2015-ben már 330 főt foglalkoztattak, és további csaknem 200 felvételét tervezték. Ezzel a cég a térség legnagyobb munkáltatója, a Dunántúli Napló különkiadásában csak pécsi, egy mohácsi, egy bólyi és egy királyegyházai vállalkozás előzi meg. Emellett fontos megemlíteni, hogy nem csak Szederkényben, hanem Pécsett, Bólyon és Mohácson is számos nagy foglalkoztató kínál állásokat, melyek a szederkényi lakosok számára könnyen elérhetők. Szederkény egy jelentős baromfiteleppel is rendelkezik, amely 2017-ben jelentős vidékfejlesztési forrásokhoz jutott.

http://www.szederkeny.hu/HUN~/fooldal.html https://uj.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso https://www.bama.hu/sport/helyi-sport/majdnem-teljes-volt-fordulo-szederkenynyerte-rangadot-1283841/ https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/hamarosan-indulhat-csatornazas1148789/ https://www.bama.hu/kozelet/elkeseredett-levelben-fordult-orban-viktorhoz-aszederkenyi-polgarmester-592595/ https://www.bama.hu/sport/helyi-sport/lorinc-antallal-eros-egyuttes-leszszederkeny-1107579/ http://szedise.hu/egyesulet/ https://issuu.com/bama.hu/docs/top100-issuu

35


60

40

20

0

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Nemesgörzsöny Veszprém megyében, a Pápai Járásban található. A község területén első- vagy másodrendű főút nem halad át. A legközelebbi főút a 83-as számú, amely mintegy 10 kilométerre halad el a település mellett. 13 kilométerre található Pápa, ami a legközelebbi nagyobb város a környéken. Pápa mellett helyezkedik el a Magyar Honvédség egyik repülőtere is. Vasútállomása van a községnek, ám maga a megállóhely a falu szélén található, és mindössze napi négy személyvonat közlekedik erre, a Pápa-Csorna viszonylaton.

-20

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 687 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

-40

-60

NEMESGÖRZSÖNY

820

800

780

760

740

720

700

680

660

640

620


A település általános iskoláján több fejlesztést is végrehajtottak az elmúlt években. Elsőként 2010-ben korszerűsítették a fűtési rendszert, hogy nagyobb arányban használják ki a megújuló energiaforrásokat. Ezt követően a könyvtári infrastruktúrát fejlesztették az intézmény épületében, pályázati támogatás segítségével. 2015-ben pedagógiai fejlesztéseket indítottak, mely program keretében több területen szeretnék modernizálni az oktatást. A természet közelség jegyében a lovaglást, mint sportágat szeretnék megismertetni a gyerekekkel, különböző ismeretterjesztő oktatásokat tartanak, pl.: közlekedési ismeretek, informatikai képzés és egészségügyi felvilágosítás. A programmal a céljuk, hogy egyrészt a pedagógusok és a diákok is jól érezzék magukat az iskolai munka során, másrészt pedig, hogy a gyerekek kibonthassák tudásukat, a számukra legtesthezállóbb területen.

Az oktatás fejlesztése (infrastrukturális és pedagógiai is) jótékony hatással van a település életére, hiszen a gyermekek olyan képzésben részesülhetnek helyben, szinte a kezdetektől, amely nem minden településen elérhető, ez által Nemesgörzsöny vonzóvá válhat, a családalapítást tervező szülők szemében. Az infrastruktúra fejlesztése pedig hozzájárul az alacsonyabb üzemeltetési költségekhez, akár ha az alacsonyabb rezsi díjat számítjuk, akár azt, hogy egy korszerű épületet kisebb mértékben kell javítani. Az önkormányzati hivatali épület szigetelésével és nyílászáróinak cseréjével energiatakarékosabban üzemeltethető az épület, mely költség megtakarítással és környezetbarát működéssel járul hozzá a település fejlődéséhez. https://vargharefiskola.wixsite.com/vargharefi http://www.nemesgorzsony.hu/

Az iskola épületén túl, az önkormányzati hivatal épületén is végeztek energetikai korszerűsítést, melyhez 2013-ban nyertek támogatást. A projekt során hőszigetelték a falakat és a födémszerkezetet, és nyílászárókat is cseréltek.

36


50

100

150

200

2300

2320

2340

2360

0

-50

-100

-150

-200

CSERKESZŐLŐ

1990

MEGYE Jász-Nagykun-Szolnok NÉPESSÉG 2256 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Cserkeszőlő Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni Járásban található. A község területén áthalad a 44-es főút, így közúti közlekedési kapcsolata jónak mondható, illetve hamarosan megépül az M44-es autóút, ezáltal tovább javul a térség elérhetősége. Vasútállomás nincs a településen, legközelebb a járási központban, Kunszentmártonban lehet vasúti járatra szállni. Egyúttal Kunszentmárton a legközelebbi nagyobb település is, néhány percnyi autóútra fekszik Cserkeszőlőtől. A községben termál- és élményfürdő üzemel, ami jelentős vendégforgalmat generál a település számára.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

EGÉSZSÉG– ÉS ÉLMÉNYTURIZMUS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2280

2260

2240

2220

2200


Egy, a község életét meghatározó fejlesztésre 2009ben került sor, amikor pályázati támogatásnak köszönhetően jelentős fejlesztést és bővítést tudtak végrehajtani a fürdőközpontban. A program két fő eleme fedett gyógymedence és termálmedence létesítése, amely így egész évben tud üzemelni. Továbbá új, nagyobb kapacitású öltözőket építettek, létrehoztak egy pihenőterületet is, illetve egy új büfét is beüzemeltek. A község számos további nagyléptékű fejlesztést hajtott végre, egy 2011-es támogatásnak köszönhetően a közintézmények addig földgáz által működtetett fűtési rendszerét le tudták cserélni geotermikus energiával üzemeltetett rendszerre, amely energiahatékonyságban és károsanyag kibocsátásban is kedvezőbb értékeket mutat. A projekt technikai részletei a források között feltüntetett támogatott pályázatok oldalon elérhetők. Az oktatási programot és infrastruktúrát is fejlesztették. Cserkeszőlőn, egy 2013-ban megnyert támogatásnak köszönhetően oktatásmódszertani fejlesztéseket, közösségi és személetformáló programokat és eszközbeszerzéseket tudtak végrehajtani. Például egészségnapot tartottak, erdei iskolát szerveztek.

A fürdő fejlesztése pozitív hatással van a település gazdaságára, a kapacitásbővítés és fejlesztés jelentősen növelheti a látogatók számát, ami növeli a község vállalkozóinak a forgalmát is, a helyi szállásadók, étterem üzemeltetők és üzlet tulajdonosok, mind számolhatnak a növekő bevétellel. Maga a fürdő bővítése is hozott létre új munkahelyeket, de közvetve a környék vállalkozóinak is szüksége lehet plusz munkaerőre, illetve további növekedés új vállalkozások megjelenését is eredményezheti. A bölcsőde építése hozzájárul a település életszínvonalának emelkedéséhez, a kisgyermekkel rendelkező szülőknek fontos szempont a lakhely választásnál, hogy amennyiben nem tud vagy akar otthon maradni az egyik szülő a kis gyermekkel, akkor a megfelelő nappali ellátása és felügyelete megoldott legyen, ez Cserkeszőlő esetében sikeresen megvalósult az új bölcsőde építésével. Az iskola fejlesztése is fontos esemény egy település életében, hiszen a gyerekeknek fontos, hogy megfelelő környezetben, megfelelő oktatásban részesüljenek. Az iskola bővítése hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek oktatása a létszámnak megfelelő körülmények között folyjon, az egyik óra vagy rendezvény megtartása ne akadályozza más események menetét. A pedagógiai program fejlesztése pedig versenyképesebbé teszi az itt tanuló diákokat, ami miatt vonzó lesz az iskola (így a település is). http://www.cserkeszolofurdo.hu/ https://www.youtube.com/watch?v=yiKxVGuwHsY http://realista.hu/news/details/4389 http://www.cserkeszolo.hu/geotermikus-hoellato-rendszer http://cserke-iskola.hu/palyazatok/innovativ-iskola/ http://www.cserkeszolo.hu/hirek/palyazatok/44-uj-bolcsodeepitese/564-28-ferohelyes-uj-bolcsode-epitese

37


200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

VÁL

1990

MEGYE Fejér NÉPESSÉG 2542 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Vál Fejér megyében, a Martonvásári Járásban található. Mindössze néhány kilométerre található az M7-es autópályától, így a közúti közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, 30-40 percnyi autózással elérhető Budapest és Székesfehérvár is. Vasútállomás nincs a településen, legközelebb a 30-as fővonal halad el (Baracskánál), melyet néhány éve felújítottak, és az elővárosi forgalom kezelésére alkalmassá tettek, így vonattal is könnyebben elérhető a fenn említett két város. Budapesten és Székesfehérváron is meglehetősen sok munkáltató található, így ebből a szempontból a település fekvése kedvezőnek mondható.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

EGÉSZSÉG ÉS KÖZÖSSÉG

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3000

2500

2000

1500

1000

500

0


A községben egészségház kialakítására 2009-ben nyertek támogatást. Az egészségház létesítésével az volt a célja a településnek, hogy az addig külön épületekben működő alap, orvosi szolgáltatásokat egy épületbe helyezzék át, úgy, hogy megfeleljen a helyi igényeknek. Az egészségházat nem csak Vál lakói használják, hanem az ügyeleti ellátást további három településről is igénybe veszik. Százmilliós nagyságrendű pályázati forrás érkezett Válra, és környékére 2013-ben. A projekt célja, melyhez a pénz kapták, hogy javuljon a foglalkoztatás a zöld építőipar területén. A programban résztvevő hátrányos helyzetű munkavállalók képzéseken vehettek részt, illetve egyéni képzésben és tanácsadásban is részesültek. A programnak közösségfejlesztő hatása is volt, a közösségi épületek felújítása végett. A váli általános iskola, 2015-ben támogatást nyert (a KLIK-en keresztül) tanórán kívüli foglalkozások megtartására. A program célja az volt, hogy a résztvevő diákok olyan ismereteket és készségeket sajátíthassanak el, melyekre a hagyományos rendszerben nincs lehetőség. Ezentúl nagy hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatására, amely számukra az egyetlen kimozdulási lehetőség. A projekt tartalmazta a pedagógusok képzését és eszköz beszerzéseket is. A pedagógiai programon túl, 2011-ben tízmilliós nagyságrendű támogatással megújították az iskola épületének energetikai rendszerét, a céljuk a megújuló energiára való áttérés volt.

Az orvosi alapszolgáltatások egy helyen való működtetése megkönnyíti a helyben lakók életét, mivel amenynyiben több orvosi konzultációra/vizsgálatra van szükség egyszerre, nem kell több helyszín között ingázni, illetve valószínűleg az egészségügyi dolgozók is hatékonyabban tudnak együtt dolgozni, ha egy épületben vannak. A hátrányos helyzetűek képzése elsősorban a programban résztvevőknek volt kedvező, hiszen így olyan képzést kaphattak, melyet másképp valószínűleg nem érhettek volna el, így viszont nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el a munkaerő piacon. A tanórán kívüli foglalkozásokkal, egyrészt olyan ismereteket sajátíthatnak el a diákok, melyekre az órákon nincs lehetőség, ezáltal szélesebb lehet a látókörük, és olyan képességeket szerezhetnek, melyekkel előnyre tehetnek szert a későbbiekben.

A hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatása jó lehetőség számukra, hogy évente egyszer kimozduljanak a megszokott környezetükből, és olyan élményekkel legyenek gazdagabbak, melyeket máskor nem tudnak megszerezni. Az iskola energetikai rendszerének felújítása, illetve megújuló energia használata, biztosítja a fenntartható fejlődést és csökkenti a későbbi üzemeltetési költséget. http://val.hu/palyazatok/

38


150

100

50

0

-50

-100

VÁCDUKA

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 1526 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Vácduka község Pest megyében, a Váci Járásban található, Váctól 7 km-re, a Veresegyházi medencében. A településről könnyen és gyorsan elérhető az M2-es autópálya, Budapest körülbelül 30 km-re helyezkedik el. Saját vasútállomással nem rendelkezik, de gyalogosan 10 percre elérhető a vácrátóti állomás. A Vácdukai Közös Önkormányzat Hivatala két település önkormányzatából tevődik össze, Vácduka Község Hivatalából, mint székhelyhivatal, és Kisnémedi önkormányzatából, mint fiókhivatal. A községben 5 civil szervezet működik. A település két kiemeltebb nevezetessége, ami turisztikai szempontból relevánsabb, a helyi Szent Anna templom és a Vácdukai kastély, vagy más néven Latinovics-Bottlik-kúria épülete.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ÁLLAGMEGÓVÁS AZ AGGLOMERÁCIÓBAN

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1800

1600

1400

1200

1000

800

600

400

200

0


A 2012-es év végén az önkormányzat elnyert egy európai uniós pályázatot, amelynek keretében az óvoda épületének felújítására és bővítésére került sor, a megnövekedett gyermeklétszám miatt és a modern, minőségi oktató-nevelő szolgáltatást nyújtó intézménnyé fejlesztése érdekében. A 2016-os évben a Vácdukai Közös Önkormányzati Hivatal (Vácduka Község Hivatal és Kisnémedi Fiókhivatala) csatlakozott az ASP rendszerhez, a szakrendszerek bevezetése összesen hat főt érintett az önkormányzati alkalmazottak közül. Az átálláshoz elnyertek egy kisebb összegű pályázatot, amivel az eszközbeszerzést és a dolgozók oktatását támogatták. Ezen kívül az átállás több folyamatához is külső szakértőt hívtak, amelynek kifizetése ugyancsak a támogatásból valósult meg. A 2017-es évben két pályázatot nyert el a település önkormányzata. Mindkét támogatást épületenergetikai fejlesztésekre fordítják. A nagyobb összegű pályázatból az általános iskola, az egészségház és a hivatal épületei kerülnek felújításra. Az iskolaépület nyílászáróinak cseréje, a vizes falrészek lélegző vakolása, és mindhárom épület homlokzati, lábazati és födémszigetelése kerül renoválásra. Az iskola és hivatal tetőire napelemes rendszereket telepítenek.

A kisebb összegű pályázat energetikai fejlesztéseit a Serényi-kúria épületére fordítja az önkormányzat. A kúria épülete, amely országos műemlékvédelem alatt áll, ad helyet a község művelődési házának. A támogatás keretén belül kicserélésre kerülnek az épület nyílászárói, a homlokzat és a padlásfödém szigetelése, illetve a fűtés- és HMV korszerűsítése. A korszerűsítés által az épület fűtés- és melegvíz ellátása teljes egészében megújuló energia felhasználásával lesz megoldva. Ezenkívül az épület teljes akadálymentesítése is kivitelezésre kerül. Az óvoda épületének korszerűsítése és bővítése, illetve az ASP rendszerhez való csatlakozás a település modernizációjához, előremutató fejlődéséhez járul hozzá. Az óvoda minősége befolyásoló erővel tud hatni a családok gyermekvállalására, illetve helyben maradására. Az ASP rendszerhez való csatlakozás által pedig az egész település lakossága számára egy modernebb, fejlődőképes ügyintézést biztosíthat a városvezetés. A település közintézményi épületeinek korszerűsítése, fejlesztése - szigetelése, fűtésrendszerének cseréje, napelemes rendszerekkel való ellátása - mind az épületek fenntartási költségeit csökkentik. Ezáltal az épületek energetikai minőségi besorolása javul, hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve a fenntartási költségek csökkenésével a lakosság számára nyújtott szolgáltatások minőségi javítására tudják a fennmaradó összeget fordítani. Javítani tudnak a lakosság közösségi életén, illetve vonzóbbá tudják tenni a települést. http://vacduka.hu/ http://vacduka.hu/nevezetessegek/ http://vacduka.hu/nyertes-palyazataink/

39


100

200

300

4600

4700

4800

0

-100

-200

-300

-400

LAKITELEK

1990

MEGYE Bács-Kiskun NÉPESSÉG 4724 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Lakitelek Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei Járásban található. A település a 44-es út mentén fekszik, ezáltal közvetlenül kapcsolódik az országos főúthálózathoz, viszont tranzitútvonal lévén, elég forgalmas. Ha elkészül az M44-es autóút, akkor a falu környezete is tehermentesül majd. A legközelebbi nagyobb város Kecskemét, ez autóval mintegy félóra, vonattal pedig 40 perc alatt abszolválható, a 2-3 óránként közlekedő járatokkal. Kecskeméten található a Mercedes-Benz magyarországi üzeme, illetve itt lehet felhajtani a leghamarabb az (M5-ös) autópályára is. Lakitelek a HoltTisza partján fekszik, ahol egy termálfürdő és pihenőpark is működik.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TURIZMUS-ALAPÚ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

4500

4400

4300

4200

4100


A község önkormányzata számos fejlesztési projektet bonyolított le az elmúlt években, melyek a helyi lakosok életszínvonalát emelték, és a falu vonzerejét is növelték. A település általános iskolájában több fejlesztés is lezajlott 2009-ben, melyekhez pályázati forrást sikerült nyerniük. Egyrészt, a kompetencia alapú oktatásfejlesztést tűzték ki célnak, hogy a gyerekek a XXI. századi igényeknek megfelelő képzést kapjanak. Ehhez eszközök beszerzése volt szükséges, (diákok által is használt laptopok), külső szakértő bevonásával dolgozták ki a pedagógiai programot, majd pedig a tanárok továbbképzése is része volt a programnak. Egy másik program keretében a hátrányos helyzetű diákok képzését és nyaralását finanszírozták a támogatásból. A forrásnak köszönhetően a gyerekek nyári táborban vehettek részt, ahol izgalmas és tartalmas programok várták őket, ezáltal biztosítva a nyaralást azoknak, akiknek a szülei ezt anyagilag nem engedhették meg maguknak. A nyári táboron kívül a pedagógusok továbbképzésére és diákoknak szánt szakkörök szervezésére is jutott pályázati forrás. 2012-ben kerékpárút építésére nyert a község támogatást, melynek köszönhetően sikerült Nyárlőrincet és Lakitelket bicikliúttal összekötni, illetve a lakiteleki tanyasor is megközelíthetővé vált kerékpárúton. Az önkormányzat középületek energetikai korszerűsítését is elvégezte a 2010-es évek elején, az általános iskolára napelemeket telepítettek, ezzel hozzájárulva a környezettudatos fejlődéshez, és az alacsonyabb fenntartási a költségekhez. Az Önkormányzati Hivatal épületén pedig egy nagyobb volumenű korszerűsítést végeztek: elvégezték az épület hőszigetelését, a régi nyílászárók helyett újakat szereltek be, kicserélték fűtési rendszert és a világítást is megújították korszerűre és energiatakarékosra.

A település idegenforgalmi vonzerejét növelő beruházásokat is véghez vittek az elmúlt években. A környéken feltárt Árpád-kori templomromhoz kapcsolódó látógatóközpontot hoztak létre, amely a művészettörténet iránt érdeklődő látogatókat várja, valamint Tőserdő területén létesítettek csónakkölcsönzőt és kalandparkot, melyek az aktív kikapcsolódásra vágyókat és a Tisza menti élővilág iránt érdeklődőket várja. A turizmus fejlesztése jövedelmező a község számára, ha fejlesztik az infrastruktúrát és az attrakciókat, az nagyobb idegenforgalmat is generál, így a turizmus területén működő vállalkozások is nagyobb bevételre számíthatnak, aminek köszönhetően a település adóbevétele is emelkedik, valamint több munkaerőre is szükség lehet az üzemeltetéshez, amit célszerű a településről megoldani. Ezeken felül a növekvő forgalom új vállalkozások indítására is adhat lehetőséget, ami így a község gazdasági életének fellendülését eredményezheti. http://www.eotvosiskola.atw.hu/ https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet-bacs-kiskun/mar-csak-nyolc-kilometer-kell-hogy-teljes -legyen-a-kerekparut-588046/ https://www.dunaaszfalt.hu/tartalom/lakitelek_kerekparuthalozat_fejlesztese/ http://toserdo.com/tosfurdo http://www.lakitelek.hu/index.php/2017-03-01-21-34-07/nyertes-palyazatok

40


200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

NAGYRÁBÉ

1990

MEGYE Hajdú-Bihar NÉPESSÉG 2232 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

2010 2012 2014 2016

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

Egy 2009-es pályázat révén új, teljes körűen felújított épületbe került a nagyrábéi gyermekjóléti és családsegítőszolgálat. A projekt magába foglalta az épület tetőszerkezeti, kül- és beltéri korszerűsítését, illetve a szükséges informatikai és egyéb eszközök beszerzését is. A 2011-es év folyamán lezajlott projekt keretében informatikai készülékek beszerzése által tette lehetővé a pedagógusok számára elérhető oktatási módszerek bővítését, korszerűsítését. A helyi általános iskola ezáltal számos, a diákok számára elérhető iskolai, modern számítógéphez jutott hozzá, valamint interaktív táblák, illetve projektorok beszerzése is részét képezték a kompetencia-alapú képzés megteremtésének.

1992

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Nagyrábé nagyközsége Hajdú-Bihar megye Püspökladány járásában található meg. Közeli vasútállomás Biharnagybajomban és Sápon található, melyek távolsági busszal 15 percen belül érhetőek el. Püspökladánytól a 42-es sz. úton keresztül közelíthető meg, autóval 2530 perc alatt. Nagyrábén található a Rábé Porta, amely egy szolgáltatásait folyamatosan bővítő lovasrendezvény és turisztikai központ.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

OKTATÁS, IFJÚSÁG, ESÉLYEGYENLŐSÉG


2012-ben, helyi ifjúsági egyesületi közreműködés révén, pályázati alapon megnyitásra került egy 30 fő befogadására képes ifjúsági szálláshely, amely célja az ifjúsági turizmus fellendítése Nagyrábén. A 2013-ban megvalósuló „Integrációs Pedagógiai Rendszer” projekt lehetőséget teremtett a nagyrábéi óvodában a szegregáció csökkentésére a kisgyermekek között, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások segítésére speciális és egyéni fejlesztések révén. A projekt keretében a sajátos fejlesztési igényeknek megfelelő eszközök és a pedagógusok számára elérhető szakkönyvek beszerzése és képzések megszervezése is megtörtént. Nagyrábé évenként megrendezett, a település szempontjából jelentős rendezvénye a Sárrét Íze Fesztivál, amely célja a térségi hagyományos gasztronómia megőrzése és ünneplése főzőversenyek és kulturális programok révén. Nagyrábénál található horgásztó, illetve vadászati és lovaglási tevékenységekre is lehetőség van. A településen található a Rábé Porta lovarda, amely egyben egy folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal rendelkező rendezvényközpont is, és amely a lovaglási lehetőségeken túl sportversenyeknek, céges és családi rendezvényeknek, esküvőknek is helyszínt biztosít. 2013-ban közel félmilliárd forint összegből telephelybővítésre és fejlesztésre került sor a Rábé Porta lovas-központban, amely révén fedett lovarda létesült megszűntetve időszakosan korlátolt működését, lehetővé téve ezzel, hogy egész évben üzemelhessen a szolgáltatás, teret adva, akár nemzetközi lovassport rendezvényeknek, versenyeknek is.

Nagyrábé esetében látható, hogy az oktatási és pedagógiai, módszertani fejlesztések, eszközbéli korszerűsítések előnyére válnak a település lakói számára, hiszen a családosok számára megtartó erő lehet a folyamatosan fejlődő oktatás. A szegregációt csökkentő, illetve a hátrányos helyzetűeket felkaroló programok kifejezetten megtérülő intézkedések a település számára, hiszen nem csak a közösséget erősíti, hanem a nehéz körülményekből érkező helyiek élethelyzetén is javíthatnak. A turisztikai férőhelyek növelése gazdasági szempontból jelenthet gyarapodást egy település számára, ezzel pedig a helyi, nagyközönségnek szánt rendezvények iránti érdeklődés is nőhet. A helyiek által működtetett, illetve a településen telephelyet létesítő társadalmi egyesületek számtalan olyan projektet indíthatnak, amely a lakosság életkörülményeinek javítását szolgája. A kulturális és szabadidős tevékenységeken túl, a felzárkóztató, fejlesztő és munkanélküliséget kompenzáló tevékenységek lakosságmegtartó erővel bírnak. http://www.nagyrabe.hu/?module=news&action=list&fname=intezmenyek-civil https://nagyrabeibarangolok.webnode.hu/rolunk/ http://amencavelunk.hu/kik-vagyunk/ https://nagyrabeibarangolok.webnode.hu/rolunk/ http://rabeicivilek.hu/?module=news&fname=egyesulet_magunkrol

41


40

60

140

160

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Vindornyalak Zala megyében, a Keszthelyi Járásban helyezkedik el. A legközelebbi város Hévíz, 16 kilométerre, autóval 20 perces távolságra található. Azonban tömegközlekedés szempontjából nehezen megközelíthető településről van szó. Népességének alacsony száma ellenére a község turisztikai célpontként feltörekvő település, gyümölcs- és szőlőtermesztésre alkalmas területtel, illetve a Balaton viszonylagos közelségével.

-40

MEGYE Zala NÉPESSÉG 105 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

MŰVÉSZET, BOR, BIOGAZDASÁG

-60

-80

VINDORNYALAK

120

100

80

60

40

20

0


A Vindornyalak területét is érintő Vindornya-láp természetvédelmi területének fejlesztése a szomszédos Vindornyaszőlős település pályázata révén valósult meg: természetvédelmi terület rehabilitációjának érdekében az öngyulladás, a további száradás megakadályozása, illetve vízellátásnak megoldása elsődleges célok voltak és a védett növény- és állatállomány, valamint a terület természeti szépségének megóvása is a prioritások között szerepeltek. A település terének kőfallal való körbekerítése révén lehetőség nyílt a téren biztonságos környezetet teremteni a település közösségi rendezvényei számára. A településen található a Barokk stílusú Hertelendy Kúria, amely amellett, hogy jelenleg önkormányzati épületként, illetve közösségi házként szolgál, kisszámú vendég fogadására képes szállásadó hely, valamint csoportok fogadására alkalmas rendezvény helyszín. Mindemellett pedig az épületben működik a település bormúzeuma, ahol a település bortermelői termékeiből is válogathatnak a látogatók. A település Öreghegyi fekvésének, illetve a helyi vállalkozások, magánszemélyi beruházások révén létesült szálláshelyeknek köszönhetően egyre jelentősebb turisztikai célpont. A településen számos szálláshely üzemel, amely a faluturizmus jegyében, fejlesztési projekt-források segítségét is felhasználva a térség hagyományos, értékőrző, de felújított és komfortos környezetében alakította ki vendéglátó egységeit. A Vindornyalakon élő művészek és művészetek iránt elkötelezett lakosok közreműködésével alakult meg 2011-ben a település értékeinek megőrzésének, természeti szépsége védelmének és a közösségi programok szervezésének érdekében a Vindornyalakart egyesület. Az egyesület kezdeményezésére útjára indult a Vindornyalaki Vasárnap elnevezésű kulturális ökopiac is.

A településen, szintén az egyesület közreműködésével valósult meg a Vindornyalaki ökokert. Vindornyalak esetén látható, hogy az alacsony népességszám ellenére a természetileg adott, illetve a közösség erejében rejlő erőforrásokat többféleképpen is lehet hasznosítani a település és lakói javára. A szőlőés gyümölcstermesztésre alkalmas talajt bortermesztésre és ökológiai gazdálkodásra használják, illetve közösségi gazdálkodásra alkalmas területet létesítenek. A Vindornyalaki Vasárnapok során megrendezett ökopiac nem csak különleges beruházási lehetőség, de turisztikai látványosságként is szolgálhat a kulturális programok révén. E kezdeményezéseket pedig Vindornyalak példájához hasonlóan segítheti a település önkormányzata, például a helyszín, az erőforrások lehetőség szerinti biztosításával. Az Öreghegy adta természeti környezetben létesített szálláshelyek kiemelik a turizmus szempontjából vonzó falusi jellegzetességeket, de folyamatos korszerűsítéseken is átesnek. A lakossági összefogásból megvalósuló projektek pedig erősíthetik a helyi közösséget. http://www.vindornyalak.hu/ http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/vasarnapvindornyalak https://naturportal.hu/bio/biopiacok_a_balatonnal https://www.zaol.hu/hetvege/okopiac-is-varja-a-latogatot-vindornyalakon1409736/ http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/vasarnapvindornyalak http://www.minalunk.hu/vindornyalak/index.php? n=5&tartalom_id=3617&area=427 https://www.youtube.com/watch?v=FNa0tCwMTxM https://www.zaol.hu/hirek/a-birtok-lett-a-fekezo1563979/ https://femina.hu/utazas/vindornyalak/ https://oreghegy-vindornyalak.hu/oreghegy

42


250

200

150

100

50

0

-50

-100

-150

-200

-250

BÖLCSKE

1990

MEGYE Tolna NÉPESSÉG 2784 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Bölcske község Tolna megye Paksi járásában, a Duna jobb partján, Pakstól 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A település Dunaföldvár és Paks között majdnem félúton helyezkedik el, területét átszeli a 6-os főút és az M6-os autópálya. A településről elmondható, hogy a magyarországi átlaghoz viszonyítva sűrű úthálózat veszi körül: az M6-os autópálya, a 6-os, 51-es, 61es és az 52-es főútvonal is közel található hozzá. Az alföldies jellegű határrészek elsősorban gabonafélék termesztésére, a termékeny ártér és a löszös domboldalak gyümölcs, illetve szőlőtermesztésre adnak lehetőséget. Bölcske a fiatal Tolnai borvidék települése, egyben a Tolnai Borút Egyesület tagja is.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

VÁLLALKOZÁS, KÖZÖSSÉG, TURIZMUS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3200

3100

3000

2900

2800

2700

2600

2500


A település az elmúlt években az országos médiában többször is szerepelt, hiszen Bölcskén található Magyarország egyetlen falusi mozija, melyet a helyi mozigépész őrzött meg. Ebben a bölcskei polgármester pályázati forrásokkal segítette. A pályázat kikötése volt, hogy a mozinak „artmoziként” kell működnie, ami jelentősen csökkenti a látogatók számát, de a bölcskei mozit sokan ismerik a térségben, és a mozit jelenleg nem veszélyezteti a bezárás. A település másik szokatlan jellemzője, hogy polgármesterét 2014ben mindössze 29 évesen választották Bölcske vezetőjévé. A testület 2017-ben feloszlatta magát, de a lakosság újból bizalmat szavazott a fiatal közgazdász polgármesternek. A korábbi és a jelenlegi vezetői csoport versengésének kimenetele pozitív hatással is lehet a település fejlődésére. Fontos megemlíteni a településtől nem messze tervezett Paks II beruházást. A település vezetősége annak pozitív következményeivel számol: munkahely-teremtés, infrastrukturális fejlesztések várhatók a térségben az elkövetkező években. Bölcske jelentős vállalkozása az Agro-Bölcske Zrt., amely gabonafélék, hüvelyesek és olajos magvak termesztésével foglalkozik. A bölcskei vállalkozók közül számos alkalommal pályázott sikeresen uniós forrásokra a kivitelezéssel foglalkozó Unikorn Épker Kft. Emellett jelentős forrásokat nyert az egy érdekeltségbe tartozó Tomolik Euro Trans Kft. és a Tomolik Pincészet. A település Magyarország néhány pincefalujának egyikével is rendelkezik. A bölcskei pincefalu turisztikai szempontból nagyon értékes, jelenleg is több rendezvényre, borversenyre kerül sor itt az év során és a jövőben is további fejlesztések várhatók, elsősorban a dunai horgászathoz és vízisportokhoz köthetően.

Bölcske község sikerében egyrészt szerepet játszhat kedvező elhelyezkedése, a 6-os főúthoz és az M6-os autópályához, Pakshoz és Dunaföldvárhoz való közelsége. Annak ellenére, hogy a helyi politika az elmúlt éveben konfliktusokkal terhelt, a település sikeresen pályázik és fejlődik. A korábbi idősebb és a mostani fiatal vezetés közötti konfliktus talán ösztönzőleg is hathat a pályázatok sikeres lebonyolítására, a lakosság a döntéshozatalba való bevonására. A község vezetése sikeresen őrizte meg Magyarország egyetlen falusi moziját, és látható az is, hogy számos bölcskei vállalkozás pályázott sikeresen forrásokra az elmúlt két pályázati ciklusban. A mindössze 33 éves polgármester fiatalos lendületével új megközelítést vihet a helyi politikába, esetlegesen elősegítve a Bölcskén élő fiatalok helyben maradását. http://www.bolcske.hu/content.php?page_url=bolcske http://hvg.hu/ kultura/20161228_bolcske_falusi_mozi_riport_rakoczi_filmszinhaz_gazdag_gyula https://www.teol.hu/tolna/kozelet-tolna/feloszlott-a-testulet-jon-az-idokozivalasztas-bolcsken-724016/ http://agrobolcskezrt.gportal.hu/ http://www.pincefalvak.hu/pincefalu/59-bolcske https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/bolcske-borverseny-bal-1040417/ www.unikornkft.hu/

43


50

40

30

20

10

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Markotabödöge Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai Járásban helyezkedik el. Győr városától 36 km-re fekszik, autóval kb. 25 perc alatt érhető el, itt számos gyár (pl.: Audi), illetve ipari park is található. A járás székhelye, Csorna közúton negyed órán belül elérhető autóval, távolsági autóbusszal azonban az útvonal jelentősen több időt vesz igénybe. A település a Keszegér partján fekszik, amely része egy elmúlt években egyre gyakrabban látogatott kenu-útvonalnak.

-30

MEGYE Győr-Moson-Sopron NÉPESSÉG 482 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSEK

-40

-50

MARKOTABÖDÖGE

700

600

500

400

300

200

100

0


A településen 2010-ben egy útépítéssel foglalkozó cég felajánlása révén burkolatjavítást végeztek, mely egy speciális technológia révén a későbbi úthibák esetén költséghatékony javítást tesz lehetővé az önkormányzat számára. Önerőből járdafelújítást végeztek a helyi védőnői szolgálat környezetében. 2011-ben a település fiataljai számára szabadidős és közösségi teret alakítottak ki, korábbi pályázati forrásból nyert sportberendezésekkel, illetve helyi adományozó tárgyi hozzájárulása révén. A markotabödögei kultúrház épületén belül kialakított, többfunkciós tér többek között testedzésre, illetve szabadidő eltöltésére tudják használni a fiatalok. Az erősítőgépek szakszerű használatát önkéntes, hozzáértő helyi lakosok biztosítják csoportos foglalkozások során.2012-ben számos infrastrukturális és közterületi fejlesztést, projektet hajtott végre a település, részben pályázati forrásból, illetve önerőből. Önerőből történt az önkormányzat épületének felújítása, valamint lakossági hozzájárulások révén a közterületi növényzet rendbetétele, gazdagítása. Támogatási forrásból felújítási munkálatokat végeztek az orvosi rendelőn, számos utca úttestén, illetve több, mint félmillió forint értékben felszerelésekhez jutott a markotabödögei sportegyesület. 2014-re készült el az a pályázati beruházás a településen, melynek révén a Keszeg-ér partján kenukikötőt és pihenőhelyet hoztak létre, illetve egy közösségi kemencét létesítettek, melyet a falu jeles eseményein vehetnek használatba a markotabödögeiek. A fedett pihenőhely mellett parkolót is építettek, a kenukikötőhöz bérelhető kenukat is vásárolt a település. Markotabödögén minden évben megrendezésre kerül az Uborkaparti és falunap, mely pályázati forrásokból, illetve önerőből, lakossági felajánlásokból valósul meg.

A település tekintetében igen nagyszabású rendezvényen számos családi és kulturális program, zenés fellépések és táncelőadás várja a Markotabödögére látogatókat és a helyieket. Markotabödöge kiváló példája a közösségi összefogásban rejlő település-fejlesztési lehetőségeknek. Számos esetben a pályázati forrásokon túlmutatóan a község lakosai járulnak hozzá a fejlesztések megvalósulásához anyagi, tárgyi felajánlásokból, társadalmi munka révén. Ez igen erős közösségformáló és –megtartó erő lehet, illetve ennek segítségével folyamatosan létesülnek korszerűsítések, beruházások a településen pl.: kisgyermekes szülők által lefestett óvodakerítés. Kihasználva a Keszeg-ér parti elhelyezkedést és a növekvő érdeklődést a helyi kenuútvonal iránt, turisztikai lehetőségeket is figyelembe véve hajtott végre munkálatokat a község, amely pedig a jövőben megtérülő beruházás is lehet. A közeli városok elérhetősége lehetővé teszi, hogy a helyiek viszonylag hamar, 15-25 perc alatt jussanak el nagyobb üzletközpontokba, hivatalos intézményekbe, illetve a nagyobb települések viszonylagos közelsége munkavállalás szempontjából is jelentős. http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/ kozsegi_fejlesztesek_markotabodogen/2192647/ http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/burkolatjavitas_ajandekba/2115012/ http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/ kepviseloi_penz__civileknek_markotabodogen/2212792/ http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/

44


30

20

10

0

-10

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Visz Somogy megyében, a Fonyódi Járásban található. A község mellett halad el a 67-es főút, illetve a közelben fut az M7-es autópálya is, így közúti közlekedési kapcsolata kimondottan jó. Vasútállomása nincs a településnek. A legközelebbi nagyobb település Fonyód, ami autóval 20-30 perc, busszal 40 perc alatt közelíthető meg, ám a buszok viszonylag ritkán járnak. A község közel fekszik a Balatonhoz, ám a vízpart orientált idegenforgalom hatása csak részben érvényesül a településen.

-20

MEGYE Somogy NÉPESSÉG 210 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS

-30

-40

VISZ

300

250

200

150

100

50

0


A községben tanoda programot indítottak a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, alapítványi szervezésben. A projekt során azoknak a diákoknak szerettek volna segítséget nyújtani, akik a hagyományos iskolarendszerből idő előtt kilépnek, illetve tanulmányaikban lemaradnak. A szakemberek által létrehozott programban az iskolában is tanított tantárgyak oktatásán túl, különböző egyéni és csoportos foglalkozás kerül megtartása, például: drámapedagógiai foglalkozás, önismereti tréning, a pozitív jövőkép erősítésére irányuló tanácsadások. Ezen felül látogatásokat szerveznek különböző cégekhez, akik lehetséges munkáltatók lehetnek a jövőben, a programban résztvevők számára. A résztvevőket a program kezdetétől a lezárásig „követik”, hogy az egyénre szabott fejlesztés hatékony és eredményes legyen.

Visz községben, a régi faluház felújításával és bővítésével alakítottak ki egy Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret (IKSZT), ahol egyrészt üzemel egy könyvtár, illetve egy konyha, de a fő funkciója a közösségi tér, amit az nagyteremben alakítottak ki. Ebben a helyiségben lehet szervezni különböző kulturális programokat és előadásokat. Az épületet igénybe vehetik a község egyesületei és lakói is, akár magáncélokra is. Az épület konyhájában közös főzős programokat is lehet szervezni. A község épületeinek akadálymentesítése elősegíti a településen élő mozgássérültek és nehezen mozgó lakosok közlekedését, mely által akár egyedül is tudnak ügyeket intézni, így nem szükséges plusz egy kísérő jelenléte, aki alkalomadtán munkaidőben kénytelen segíteni közlekedni, így a település élhetőbbé válik.

A közlekedésfejlesztési program pedig a település öszszes lakójának és idelátogatónak jelent pozitív változást, a gyalogátkelőhely létesítése, illetve a sebességmérő beüzemelése a gépkocsiforgalom lassulását eredményezheti, ami hozzájárul a biztonságos közlekedéshez, úton való átkeléshez. A járdafelújításnak köszönhetően a lakosok gyorsabban és biztonságosabban tudnak mozogni a községen belül. A tanoda program elindítása nagy segítség a község számára, hiszen, a program eredményessége esetén a településen kisebb lesz a mélyszegénységben élők száma, ami kevesebb szociális juttatás kifizetését eredményezheti, csökken a munkanélküliség, a munkába állt lakosok fizetésük egy részét valószínűsíthetően a településen költik el, ezáltal nő a vállalkozások forgalma, illetve a település közhangulata is javulhat. A közösségi tér létrehozása egyrészt erősíti Visz közösségét, a fiataloknak és időseknek egyarát szóló rendezvényeken a két generáció tagjai ismerhetik meg egymást jobban, illetve az egyesületeknek és a lakóknak is jó lehetőség, hogy a faluban elérhető egy olyan terem, ami szükség esetén sok ember befogadását is lehetővé teszi, például esküvőszervezésnél.

https://www.sonline.hu/somogy/kozelet-somogy/tanodak-a-felzarkoztatasert-kozel-360-millioforint-jutott-somogyba-690419/ http://kozossegimodszertar.nmi.hu/partnerszervezet/45/ikszt-visz

45


300

400

3500

4000

200

100

0

-100

-200

-300

BARACS

1990

MEGYE Fejér NÉPESSÉG 3530 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Baracs Fejér megyében, a Dunaújvárosi Járásban található. A község közigazgatási területén halad át az M6os autópálya, így közúti kapcsolata kifejezetten jónak mondható. Illetve az M8-as autópálya eddig megépült szakasza, vagyis a Pentele híd miatt a Duna bal partján fekvő területek is könnyedén elérhetőek autóval. A környék legnagyobb települése, Dunaújváros, mintegy 15 percnyi autóútra fekszik a községtől. Ugyanez az út busszal 19 percbe telik, és viszonylag sűrűn közlekednek a járatok. Itt található a terület egyik legnagyobb munkáltatója az ISD Dunaferr. Ezen felül még két, meghatározó munkáltató is van a térségben, a Behán Acélszerkezeti Kft., illetve az Agrobaracs Zrt., mindkettőnek Baracson van a székhelye, és térségi szinten sok munkahelyet tartanak fenn. Az autópályának köszönhetően Budapest is elérhető egy órán belül. Vasúti kapcsolata nincs a településnek.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KIÉPÜLŐ KÖZÉPVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ

2006 2008

2010 2012 2014 2016

3000

2500

2000

1500

1000

500

0


A település fő közlekedési útján 2012-ben kerékpárutat létesítettek. A program során majdnem 3 kilométeren épült önálló kerékpárút, a főútvonalhoz kapcsolódó mellékutcákat is kerékpározásra alkalmassá tették, ezenfelül kiépítették a szükséges forgalomtechnikai infrastruktúrát, mely a kerékpáros és gyalogos útvonal találkozásánál biztosítja a zavartalan közlekedést. A közlekedési hálózat fejlesztésén túl, a középületek energetikai korszerűsítésére is sor került a községben 2014-ben. Az óvoda, az általános iskola és az Önkormányzati Hivatal épületén végzett felújítás során hőszigetelés kerül az épületekre, kicserélik a nyílászárókat, felújítják a fűtési rendszert, valamint napelemek telepítésére is sor kerül. A település óvodáját az energetikai felújításon túl is fejleszteni kívánják. Pontosabban az épület elavult állapota és az óvodáskorú gyerekek növekvő száma miatt, új óvoda építésébe kezdett az önkormányzat. Ehhez 2017-ben nyertek is pályázati támogatást, százmilliós nagyságrendben. A program során egy száz férőhelyes óvodát létesítenek, mely meg fog felelni a XXI. századi igényeknek. Jól felszerelt csoportszobák, nagy tornaterem, étkező helyiség, orvosi szoba és egyéni fejlesztő szobák is épülnek, valamint az épület udvarán is korszerű játszóteret hoznak létre. Az épülethez kapcsolódó parkoló létesítésével a gyerekek szállítása is biztonságosabb lesz.

A kerékpáros útvonalak fejlesztésével könnyebbé és gyorsabbá válik a közlekedés a településen belül, hiszen egy községben a bicikli az egyik leghatékonyabb közlekedési eszköz, ám kerékpározásra alkalmatlan utakon ez lassú és veszélyes is lehet, ám, ha van ehhez megfelelő infrastruktúra kiépítve, akkor a lakosok és a helyben dolgozók könnyebben érhetik el céljaikat. A középületek energetikai korszerűsítése hosszútávon csökkenti a község kiadásait, mind az alacsonyabb közüzemi díjak, mind a kisebb javítási költségek miatt, valamint a felújított épületben dolgozók közérzete is javul, ami elősegíti a munkaerő megtartását. A korszerű, európai színvonalnak megfelelő óvoda létrehozása biztosan nagy előnyt jelent Baracs község számára, hiszen egyrészt a helyi családok gyermekei a településen belül juthatnak korszerű neveléshez, ellátáshoz, nem kell utazniuk ehhez, ezáltal a családok is a településen maradnak. Illetve, egy jól működő, korszerű óvoda a környéken élő családok számára is vonzó lehetőség, így mindig lesz gyerek, aki az intézménybe fog járni, esetleg új családok is jöhetnek a településre, akik vidéki környezetben szeretnének élni, de közben gyermeküknek is megfelelő óvodát akarnak. www.baracs.hu http://www.dunaferr.hu/hu/ http://www.behankft.hu/ENG/ http://baracs.hu/kdop-4-2-2-11-2012-0002/ http://baracs.hu/keop-4-10-0f14-2014-0112/ http://baracs.hu/top-1-4-1-15-fe1-2016-00016/

46


40

60

280

290

20

0

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Alsótold Nógrád megyében, a Pásztói Járásban, a Cserhát hegységben található. A településhez legközelebb elhaladó főútvonal a 21-es út, amely 9 kilométerre található. A 21-es út közvetlen közelében halad a Hatvan -Salgótarján vasútvonal is. A környéken egyetlen nagyobb település található, Pásztó, amely körülbelül 13 kilométerre található Alsótold községtől. Ez a táv autóval körülbelül 15 perc alatt abszolválható, ám a busszal közlekedőknek több idővel kell számolniuk, 1736 perc is lehet az utazási idő, és a reggeli „csúcsidőszakot” leszámítva elég ritkán közlekednek a járművek. A község közelében található Hollókő, amely UNESCO Világörökségi helyszín.

-40

MEGYE Nógrád NÉPESSÉG 239 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ÚT A MUNKÁBA

-60

-80

ALSÓTOLD

270

260

250

240

230

220

210


A községben programot indítottak 2013-ban a munkanélküliek számára, melyhez százmilliós nagyságrendben nyertek is pályázati forrást. A program célja az volt, hogy a tartósan munkanélkülieknek sikerüljön munkába állniuk. Az üresen álló iskola épületében rendezték be a tanácsadó irodát, ami a Toldi-ház nevet kapta, ahol képzéseket, a munkaerőpiacra felkészítő foglalkozásokat és egyéni tanácsadásokat is tartottak a programban résztvevő 80 embernek. A projekt során különböző szakirányú képzések is folytak, például: szociális gondozó, falusi vendéglátó. A szolgáltatóház és szálláshely üzemeltetésével 11 munkahely is létrejött a településen. A Toldi-ház a képzéseken és a tanácsadáson kívül még egy fontos funkcióval rendelkezik, szálláshelyként is üzemel, ahol a sajátos nevelési igényű gyerekek és családjaik szállhatnak meg. A szálláshely fenntartó csapatban pedig szakemberek is dolgoznak, akik az itt tartózkodás idejére részben átveszik a gyerekek felügyeletét és szórakoztatását, így a szülők is tudnak pihenni. A munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő projekt hasznos a település szempontjából, hiszen a lakosságszámhoz képest, a 80 ember munkába állása jelentős esemény a község életében. Ezáltal csökken a munkanélküliség, növekszik a településen a vásárlóerő, illetve maga a program működtetése is létrehozott munkahelyeket. Kívülről nézve pedig vonzó lehet a település, ha a község vezetése ilyen módon is foglalkozik a lakosság életkörülményeivel. A tanácsadó iroda és szálláshely üzemeltetése 11 helyi lakosnak ad munkát, ami szintén előnyös a község számára.

http://www.palyanet.hu/index.php?heading_id=290 http://toldihaz.hu/ www.cserhatnaturpark.hu

47


60

80

700

800

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

KUNBARACS

1990

MEGYE Bács-Kiskun NÉPESSÉG 651 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016

600

500

400

300

200

100

0

A település egyik jelképének számít a községben elhelyezkedő és a 2000-es évek elejére felújított kastély. Magánvállalkozás keretében jelenleg kilencszobás, magas minőségű falusi kastélyszállóként működik, amely lehetőséget ad úgy a tág értelemben vett falusi turizmus iránt érdeklődők, mint céges esküvők, ünnepek, céges rendezvények szervezésére. A szálloda nagy kihasználtsággal működik főszezonban és azon kívül is, erre a táji adottságok, helyi környezeti látnivalók, ökoturizmus hangsúlyozásával is ráerősítenek mind a község, mind a magánvállalkozás online oldalain.

1992

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Kunbaracs Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti Járásban található. A településen főútvonal nem halad át, ám közúti közlekedési kapcsolata mégis jónak mondható, mivel az 5-ös főút, és az M5-ös autópálya is elérhető 20-25 perc alatt. Vasútállomás nincs a településen. A két legközelebbi nagyobb település Lajosmizse, illetve Kecskemét. Nagyobb munkáltatók Kecskemét találhatóak, például itt üzemel a Mercedes Benz magyarországi üzeme is. Kecskemét körülbelül 30 kilométerre fekszik Kunbaracstól, autóval fél óra, busszal körülbelül 50 perc alatt érhető el.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSEK


A településen kifejezett a hátrányos helyzet mérséklésére vonatkozó szociális fejlesztői tevékenység. A 2012 -ben kidolgozott esélyegyenlőségi program a helyi szociális hátrányok csökkentését célozta, különösen a romák, gyerekek, idősek, nők és fogyatékkal élők körében. Ennek keretében áttekintették a település szociális helyzetét, majd több pontban fogalmazták meg az egyenlőtlenségek mérséklésének mikéntjét. A lépések főként munkaügyi, továbbá képzési programokat, illetve közösségi rendezvények szervezését takarták. Ehhez nagymértékben támaszkodtak a település aktív civil életére is: a községben számos aktív közösségi tevékenységet szervező és folytató civilszervezet van jelen, amelyek a szervezési programokban közreműködtek. A munkaerő-piaci integráció érdekében konkrét gyakorlati lépéseket téve biztosították a hátránnyal küzdők elhelyezkedését helyi és környékbeli vállalkozásoknál. A kiterjedt szociális intézkedések folytatásaként a település 2017-ben új projektbe kezdett: új épületet építettek, amiben a konyha, illetve az ahhoz tartozó kiszolgálóhelyiségek kaptak helyet. Az 50-60 adag kapacitású főzőkonyha mellett különböző élelmiszerek előkészítésére és tárolására alkalmas helyiségeket létesítettek, akadálymentes mellékhelyiséget hoztak létre, valamint személyzeti öltöző és iroda helyiség is épült, továbbá a helyben étkezés is megoldott lesz.

További infrastrukturális beruházásra is nyertek forrást a községben a 2017-es év folyamán, az óvoda épületének energetikai rendszerének korszerűsítésére. A program keretében elvégezték az épület hőszigetelését, korszerű nyílászárókat szereltek be, modernizálták a vezetékeket és a radiátorokat, továbbá napelemeket is telepítettek az épületre. A szociális étkeztetési ellátás fejlesztése elősegíti a településen élő rászorulók hátrányának kompenzálását. Egyrészt, a megfelelő étkezés biztosítása hozzájárul az ellátottak egészségi állapotának javításához, másrészt a helyben étkezési lehetőség megteremtésével a hátrányos helyzetűek elszigeteltsége is csökken, hiszen egy közösségi tér is kialakulhat. Ez hozzásegítheti őket a társadalomba való visszatérésükhöz, ami a község előnyére is válhat. Az óvoda épületének energetikai felújítása is előnyökkel jár Kunbaracs számára. Egyrészt, a modern fűtési és szigetelési rendszernek köszönhetően alacsonyabb lesz a fenntartási költsége az épületnek, amit a napelem rendszer telepítése tovább csökkenthet. Továbbá, a felújítás miatt az óvoda épületében is komfortosabbá válnak a körülmények, ami az óvodások és az óvodai dolgozók helyben maradását is elősegíti. http://www.kunbaracs.hu/meedia/dokumentum_2015/gazd_prog.pdf http://www.bacskiskun.hu/onkormanyzat/top-megyei-projektek/szocialis-etkeztetesi-konyhakialakitasa-kunbaracson http://www.kunbaracs.hu/meedia/hirmondo/2017_augusztus.pdf http://voroskastely.hu/ http://www.kunbaracs.hu/meedia/dokumentumok/ Helyi_eselyegyenlosegi_program_v08.pdf

48


25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30

DÖBRÖCE

MEGYE Zala NÉPESSÉG 87 fő

120

100

80

60

40

20

0

Zala megye Magyarország leginkább aprófalvas szerkezetű térsége, Döbröce térségében is jellemzőek az apró- és törpefalvak (500 és 200 fő alatti lakossággal rendelkező települések). A település népessége szembetűnően elöregedő, jelentős szükség van a falugondnoki szolgálatra, szociális segítségnyújtásra. Ezzel szemben fontos megemlíteni, hogy magyarországi viszonylatban Döbröce önkormányzatának és lakosságának anyagi helyzete az aprófalvak között jónak mondható. A településen a legtöbb szolgáltatás (pl. orvos, bolt, posta stb.) nem érhető el, amivel összefüggésben lehet, hogy az elmúlt két ciklusban kevés sikeres pályázattal rendelkezett a település.

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Döbröce Zalaszentgrót (13 km) és Sümeg (11 km) között, Zala megye északkeleti részén található törpefalu, 2015-ös adatok szerint 66 lakosa van. A megyeszékhely, Zalaegerszeg a településről autóval 48 perc alatt érhető el, viszont 32 perc autóút távolságban található Keszthely és a Balaton, ami némileg kompenzálja a megyeszékhely távolságából adódó infrastrukturális hátrányokat. A szép fekvésű település mellékúton közelíthető meg, az autóbusz közlekedés is viszonylag ritka, vasút nem érinti a települést.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HÁLÓZATOSODÁS

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016


A település nagyon szép fekvésű, a Keszthelyi-hegység és a Zalai-dombság ölelésében található. A faluból rálátni a sümegi várra, nincs messze a rezi vár és a zalaszántói sztúpa sem. A településtől könnyen megközelíthető a Balaton-felvidék és a Balaton. Míg a településre egyáltalán nem jellemző az ipari, gyártási tevékenység, turisztikai szempontból kiváló desztináció lehet. Az alacsony forgalmú, megkímélt természeti környezetű település jelenleg egy turistaházzal rendelkezik. Az aprófalvas térségekben, és különösen a törpefalvak számára a legnagyobb potenciál egyértelműen a térségi összefogásban, hálózatosodásban rejlik. A térség kistelepüléseinek összefogása és fejlesztése érdekében jött létre 2008-ban a Zala Termálvölgye, amely a Zalaszentgrót környéki önkormányzatokat, vállalkozásokat és civil szervezeteket tömöríti egységbe.

A helyi LEADER- szervezetként működő Zala Termálvölgye Egyesület az elmúlt 10 évben számos sikeres pályázati projekthez segítette hozzá a térség településeit. A szervezet honlapján nemcsak az eddigi pályázatokról, aktuális programokról, hanem a helyi termelőkről, vállalkozásokról is tájékozódhatunk – ez a honlap ideális kiegészítője a gyakran hiányos települési honlapoknak. Az egyesület 2018 őszétől indítja útjára a Nyitott Porták kezdeményezést, melynek keretében a látogatók helyi termelőket, borászokat, gazdákat látogathatnak meg, megismerve a zalai értékeket.

A település adottságait megismerve láthatjuk, hogy Döbröce fennmaradásának kulcsai a kisléptékű tevékenységek és a térségi összefogás lehetnek. A település sikere származhat abból, hogy a még létező helyi kistermelők, kisiparosok nagyobb támogatást kapnak. Ezen termékek fogyasztói lehetnek a településre látogató kirándulók, vagy a kétlaki életet élő vendégek, akik az év egy jelentős részét a településen töltik. Döbröce esetében előtérbe kerülhetnek a fenntarthatósági szempontok, érdemes lehet a bio- vagy ökológiai gazdálkodást, és a kisléptékű ökoturizmust támogatni. A helyi szereplők, kistermelők és vállalkozók gazdasági sikerességéhez azonban arra van szükség, hogy térségi szintű munkamegosztás, kommunikáció- és marketing segítse őket. http://zalatermalvolgye.hu/ http://www.dobroce.hu/ http://www.dobroce.hu/idegenforgalom/szallashely/dobrocei-turistahaz https://www.zaol.hu/hirek/mashova-kell-menni-ct-re-1771050/ https://www.zaol.hu/zalalovo/nelkulozhetetlenek-zalaban-25-eve-indult-a-szolgaltatas-1735386/

49


50

40

30

20

10

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Lövőpetri Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai Járásban található. A legközelebbi város Kisvárda, mely járási központ is, mintegy 13 kilométerre fekszik a községtől. Ez a távolság autóval körülbelül 17 perc alatt, tömegközlekedéssel (autóbusszal) 17-28 perc alatt abszolválható járattól függően. Kisvárda mellett elhalad a 4-es főút, valamint a városon áthalad a 100as vasúti fővonal, ezáltal Lövőpetriből 17-28 perc alatt lehet elérni országos főútvonalat, illetve a távolsági vonatokat. A településnek saját vasútállomása nincs. A község relatíve közel fekszik az ukrán határhoz, közúton 30-40 perc alatt érhető el a beregsurányi vagy a barabási határátkelő.

-30

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 511 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KÖZÖSSÉGI TEREK

-40

-50

LÖVŐPETRI

700

600

500

400

300

200

100

0


A település közösségi tereként funkcionáló szabadidőpark fejlesztésére 2011-ben pályázott az önkormányzat, és nyert is támogatást. A fejlesztés keretében kemencét és pavilonokat építettek, valamint padokat és asztalokat telepítettek a területre, egységes megjelenésben, illetve egy biciklitárolót is létrehoztak. A terület vezetékes vízzel való ellátottsága is biztosított. 2017-ben az önkormányzat támogatást nyert a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat helyiségének felújítására. A projekt keretében felújítják az épületet, korszerűsítik az energetikai rendszert és a korszerű ellátáshoz szükséges eszközöket szereznek be (orvosi eszközöket, informatikai eszközöket és a bútorzat is megújul). Szintén 2017-ben nyert a település támogatást közösségi tér létrehozására, ám ennek részleteiről és megvalósításáról bővebb információ nem elérhető. A SZÉCHENYI 2020 program keretében több helyi cég és vállalkozás is nyert pályázati támogatást, ám ezek túlnyomó részéről bővebb információ nem elérhető. 2016 -ban egy helyi vállalkozás, ami fuvarozással, földmunka végzéssel és mezőgazdasági munkavégzéssel is foglalkozik, tízmilliós nagyságrendben nyert el támogatást eszközbeszerzésre. Telephelyükön gépjavítást, illetve járműmosást is végeznek, amely szolgáltatás a környék vállalkozóinak is elérhető. Ezen szolgáltatások kapacitás növelésére nyertek támogatást, így ki tudják elégíteni a növekedő igényeket, melyhez kapcsolódva három új munkahelyet is létrehoztak a településen.

A közösségi tér fejlesztése hozzájárul a falu közösségének erősödéséhez, mivel a szabadidőparkba minden korosztály tud magának és egymásnak is programokat, összejöveteleket szervezni. Kellemes szabadidőpark jött létre, ahol nagyobb eséllyel találkozhatnak egymással a község lakói, mintha mindenki csak a saját kertjébe invitálná a saját ismerőseit. A háziorvosi rendelő felújítása nagy mértékben hozzájárul a település életszínvonalának emelkedéséhez és a lakosság jobb egészségi állapotához, mert a helyi lakosoknak nem kell utazniuk az alapszolgáltatások igénybevételéhez, ezáltal időt és pénzt tudnak megtakarítani, valamint a felújításnak köszönhetően a rendelésen való részvétel is komfortosabb, mint előtte volt. Az alkalmi szűrővizsgálatoknak kialakított helyiség szintén jó szolgálatot tehet az egészségmegőrzés területén, hiszen így olyan betegségek kiszűrése válik helyben lehetségessé, melyek felfedezésére korábban távolabb kellett utazniuk, ha elkészül a fejlesztés, akkor szélesebb kör tudja majd igénybe venni a szolgáltatásokat, mint előtte. A központi fejlesztéseken túl a magánvállalkozások támogatása is hozzájárul a település vonzóbbá tételéhez, hiszen, ha egy cég fejleszteni tudja eszközeit, szolgáltatásit, akkor jó eséllyel a forgalma is növekedni fog, amellyel helyben teremthet munkahelyeket, illetve amennyiben helyi vagy környékbeli beszállítókkal dolgozik, úgy valószínűleg az ő forgalmuk is növekedni tud. http://www.lovopetri.hu/?module=news&action=show&nid=85889 http://lovopetri.hu/index.php? module=news&action=show&nid=111161 http://lovopetri.hu/index.php? module=news&action=list&fname=KEZIKONYV

50


150

100

50

0

-50

-100

-150

SAJÓÖRÖS

1990

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 1310 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi Járásban található. A Sajó folyó jobb partján fekszik, Megközelíthető autóval a 35-ös főútról, Sajószöged irányából. A településről autóval Tiszaújváros 15 perc alatt, az M3-as autópálya pedig 22 perc alatt érhető el. A helyi lakosság egy jelentős része Tiszaújvárosra ingázik. Sajóörös jó példája annak, hogy a térségi kapcsolatok erősítése, a város-vidék integrációja egy olyan térségben is számottevően tud javítani a községek helyzetét, amelyet egyébként a nagyvárosok hiánya jellemez.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KISVÁROSI AGGLOMERÁCIÓ

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1400

1200

1000

800

600

400

200

0


A település nagy energiákat fektetett a társadalom- és közösségfejlesztésbe az elmúlt időszakban, amely elsősorban a Tiszaújvárosból a kertes-családi házas településre kiköltöző családok integrációját segítette elő. A rendszerváltás környékén kiépült aszfaltút, az ezt követő közművesítés, a 2007-2013-as ciklusban megvalósult településszépítő fejlesztések (térfelújítás, parkosítás) mind ezt a célt szolgálták. A település 2017-ben elnyerte a helyi kerékpárút megépítéséhez szükséges összeget a Sajóörös-Tiszaújváros viszonylaton. A teljes infrastruktúrával ellátott tiszaújvárosi ipari parkban több, mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások, így a település évről évre urbanizálódottabb képet mutat: népessége a rendszerváltás utáni két évtizedben majd’ kétharmadával növekedett, a népességét azóta is meg tudja tartani. A munkaerőáramlás hosszú távon csak akkor tud megvalósulni, ha kielégítő számú buszjárat érinti a települést, vagy ha ezt kerékpáros közlekedéssel tudják felváltani a helyi lakosok. Az önkormányzat elmondása szerint a lakosság télen is gyakran jár át a közeli járásközpontba biciklivel. A település esetében érdemes lehet számba venni annak turisztikai potenciálját. A település a Sajó folyó mellett fekszik, amely lehetőséget adhat például arra, hogy a Sajó-menti települések szorosabb gazdasági, turisztikai összefogásba kezdjenek. A településen nem rég újult meg a kastély és a kastélypark is.

Mindezzel együtt elmondható, hogy Sajóörös sikere elsődlegesen nem a turizmusban, hanem a térszerkezetben való előnyös elhelyezkedésében keresendő. A község tudatos tervezéssel igyekszik irányítani a jövőt, és felismeri azt, hogy a Tiszaújvároshoz való hatékony gazdasági kapcsolódás kulcsfontosságú a település számára. Sajóörös példája azt mutatja, hogy egy 15 ezres lakosságú kisváros (Tiszaújváros) is rendelkezhet agglomerációval és jelentős munkaerőfelszívó képességgel. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a szocialista időszakban az akkori Leninvárosnak jelentős ipari szerep jutott. A rendszerváltás után a városnak sikerült úgy gazdasági szerkezetet váltania, hogy máig jelentős számú vállalkozás, ipari tevékenység folyik a településen, mely nagy számú munkaerőt vonz a térségből, ezáltal Sajóörösről is. A Sajóörösre való kiköltözések nagy számában szerepet játszhatott az is, hogy Tiszaújváros kisvárosi lakosságszáma ellenére panellakásos városrészekkel rendelkezik, ami az ott lakókat kiköltözésre késztette. http://www.sajooros.hu/index.php/testuleti-ulesek/category/49-integralt-telepulesfejlesztesistrategia http://www.sajooros.hu/index.php/testuleti-ulesek/category/41-telepulesrendezesi-terv http://www.boon.hu/zoldovezette-valt-a-sajoorosi-kastely/3877163 http://www.boon.hu/sajooros-a-beke-szigete/2762646

51


40

30

20

10

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Cák Vas megyében, a Kőszegi Járásban található. A község területén főút nem halad át, legközelebb a 7 kilométerre található Lukácsházán lehet felhajtani főútvonalra, a 87-esre, amin keresztül elérhető a térség legnagyobb települése, Szombathely. A megyeszékhely eléréséhez körülbelül 20 kilométert kell megtenni. A járási központ, Kőszeg, alsórendű utakon néhány perc alatt megközelíthető. Vasútállomás nincs a községben, de a néhány kilométerre található Kőszegről óránként indulnak vonatok Szombathelyre. Nagyobb munkáltatók Szombathelyen találhatóak, illetve az osztrák határ is mindössze néhány kilométerre található. A községben és környékén élénk a turistaforgalom, lévén Cák az Alpokalján, az Írottkő oldalában található.

-30

MEGYE Vas NÉPESSÉG 281 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TURIZMUS, KÖRNYEZET, KÖZÖSSÉG

-40

-50

CÁK

350

300

250

200

150

100

50

0


A község közösségi házaként és könyvtárként funkcionáló épületét 2014-ben újították fel, és ehhez 2013ban nyertek támogatást. Cák viszonylag ismert kirándulóhely az országban. A kirándulók tájékoztatásának elősegítésére 2017-ben egy állandó információs pontot hoztak létre a község egyik látványosságánál, a Cáki Pincesoron. A műemléki védettséget élvező pincesor alkotja a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, ahol a környék múltjáról és jelenéről tudhatnak meg többet az érdeklődők. A község tagja (alapítója) az Írottkő Natúrpark szervezetnek, aminek célja az Alpokalja térségének turisztikai fejlesztése, gazdaságának élénkítése, illetve a környezet- és természetvédelem népszerűsítése. A szervezet 1997-ben jött létre Bozsok, Cák, Velem, Kőszeg, Kőszegdoroszló és Kőszegszerdahely összefogásával, hozzájuk több környékbeli település csatlakozott még 2000-ben. Hosszútávú céljuk, hogy egyesüljenek a Geschriebenstein Natúrparkkal, ami hasonló célokkal rendelkezik, csak az Írottkő osztrák oldalán tevékenykedik.

A közösségi ház felújítása élénkítheti Cák kulturális életét, erősítheti a közösséget. Komfortosabb körülmények között lehet programokat szervezni. A turizmus fenntartását és élénkítését célzó tevékenységek szintén hozzájárulnak a község fejlődéséhez, hiszen a növekvő forgalom emeli a településen működő vendéglátóhelyek és szállások forgalmát, valamint a község által üzemeltett szabadtéri skanzenét is. Ez a növekedés biztosítja helyi lakók munkahelyeinek megmaradását, illetve újak is létrejöhetnek. Az Írottkő Naturpark tagság szintén számos előnnyel jár a település számára, egyrészt megjelenési lehetőséget kap más, a szervezetben szintén benne lévő községekben, turistacélpontoknál, valamint tapasztalatot és tanácsokat is kaphat más résztvevőktől. http://www.utiro.hu/archivum/hirek/beszamolo-a-caki-megujult-kozossegi-haz-atadounnepsegerol https://www.vaol.hu/cak/cak-civil-2130377/ http://www.naturpark.hu/latnivalok/kuriozumok-a-naturparkbol/details/caki-pincesor-szabadterineprajzi-muzeum.html http://www.naturpark.hu/index.php?L=1

52


100

80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

HARKAKÖTÖNY

1990

MEGYE Bács-Kiskun NÉPESSÉG 865 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Harkakötöny Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi Járásban található. Főútvonal nem halad át a községen, de 8-10 kilométeren belül elérhető az 53-as számú főút és egy fél órás autózással az M5-ös autópálya is elérhető. Vasútállomással rendelkezik a település, a Kecskemét-Baja viszonylatú InterRegio vonatok szolgálják ki a települést, a két óránként közlekedő járatokkal 10 perc alatt elérhető Kiskunhalas, ami a térség legnagyobb települése. De az InterRegio vonatoknak köszönhetően Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Bács-Kiskun megye déli része és Baja is átszállás nélkül érhető el. A településen és környékén alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TÓGAZDÁLKODÁS

2006 2008 2010 2012 2014 2016

1050

1000

950

900

850

800

750


A településen található Harka-tó hasznosítása többszempontú. A nádkitermelésre a 2007-2013-as ciklus elejétől kezdődően nagy energiákat fordítottak, összesen százmillió forintos nagyságrendben teremtették meg a hatékony nádgazdálkodás alapjait. Emellett a tó halforrásának hasznosítására a korábbi szövetkezeti formából magánvállalkozássá alakult halgazdálkodás szintén munkahelyeket jelent a helyi és környékbeli lakosság számára. Harkakötönyben 2017-ben támogatást nyertek önkormányzati üzemeltetésben lévő épületek energetikai korszerűsítésére. A program keretében az Önkormányzati Hivatal és a Művelődési ház rendszereit modernizálták. Szigetelték a falakat és a födémszerkezetet, új nyílászárókat építettek be és felújították a fűtési rendszer elemeit is. A községben az óvoda szolgáltatását is fejlesztették, bővítették, hogy a gyermekek már 2-3 éves koruktól kezdve járhassanak az intézménybe. Ehhez tízmilliós nagyságrendben nyertek pályázati támogatást, amelynek köszönhetően infrastrukturális fejlesztéseket és az óvodai munkát segítő eszközök beszerzését is meg tudták valósítani. Az energiahatékonyság jegyében elvégezték az épület szigetelését, fűtési rendszerének teljes korszerűsítését és nyílászáróinak cseréjét, valamint felújították a mosdókat és az udvart. Az udvar korszerű kialakításán túl, a belső terek komfortossá tételére is törekedtek, így a csoportszobák berendezését is modernizálták. Ezen felül játékokat és különböző fejlesztőeszközöket is beszereztek, amelyek a gyerekek szórakozását és koruknak megfelelő fejlődését szolgálják.

A középületek energetikai felújítása egyrészt alacsonyabb üzemeltetési költséget jelent a település számára, másrészt a modernizált épületek kedvezőbb károsanyagkibocsátási mutatóval rendelkeznek. Az óvoda fejlesztése és bővítése vonzóvá teszi a települést a kisgyermekes családok számára, mivel a bővítésnek köszönhetően már kisebb korukban beírathatják a szülők gyermekeiket az intézménybe, így hamarabb viszszatérhetnek a munkaerőpiacra, és nem kényszerülnek elköltözni olyan településre, ahol a kisgyermekek nappali ellátása megoldott. Ezen felül új családokat is vonzhat az óvoda, olyan településekről, ahol nem megoldott a kisgyermekek felügyelete, és a család pedig nem engedheti meg, hogy az egyik szülő kiessen a jövedelem szerzésből. https://www.harkakotony.hu/telepulesrol

53


30

40

350

400

20

10

0

-10

-20

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye központi részén fekvő kistelepülés lakossága elöregedő, a lakosság egy jelentős része anyagi gondokkal küszködik. A település a 2007-2013-as és a 2014-2020-as ciklusban átlagos, vagy átlag alatti sikeres pályázattal rendelkezik. Ennek ellenére látható, hogy az önkormányzat törekszik a település számára adódó lehetőségek megragadására, és több kidolgozott pályázati projektötlettel rendelkeznek, melyek közül többet beadtak a 2014-2020-as ciklus során.

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Szentistvánbaksa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói Járásban található. A települést a Hernád folyó öleli körül. Miskolctól, a megyeszékhelytől 26, Szikszótól 15, Encstől 22, míg Abaújszántótól 16 km-re található, tehát Szentistvánbaksáról elmondható, hogy bár kevesebb, mint 300 fős lakossággal rendelkezik, nem városhiányos térszerkezet jellemzi környezetét. A település közvetlen vasútállomással nem rendelkezik, az 5 km-re található halmaji vasútállomásról busszal is megközelíthető a település.

-30

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 285 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

SZOCIÁLIS PROGRAM, HELYI TERMÉK

-40

-50

SZENTISTVÁNBAKSA

300

250

200

150

100

50

0


Szentistvánbaksa három jelentős elhelyezkedésbeli előnyét említhetjük. Egyrészt, a település bár kicsiny lakosságú zsáktelepülés, relatív jó közlekedési összeköttetése van nemcsak három járásszékhellyel, hanem a megyeszékhellyel is. Másrészt, a település a Hernád közelségéből adódóan turisztikai, rekreációs potenciállal rendelkezik. Harmadrészt, Szentistvánbaksán a rendszerváltás után minden közmű kiépült, beleértve a szennyvízhálózatot is, ami ezáltal vonzóbb lakóhelylyé teszi a települést. Mégis, a település legnagyobb sikereit az önkormányzat aktivitásának és a lakossági összefogásnak köszönheti. Szentistvánbaksán a START-közmunkaprogram keretében például céklaültetvényt létesített az önkormányzat. A terményeket értékesítették, és immár második alkalommal rendezték meg a Céklafesztivált, melynek keretében a szentistvánbaksai önkormányzat zenés-táncos műsorral, disznótorossal és különféle céklaételekkel várta a látogatókat. A település lakosságának önbizalmat adott az, hogy a lakosságszám kétszeresét láthatták vendégül falujukban. A munka, és legfőképpen a közös munka pedig egyre több lakost a piaci munkavállalásra sarkall.

Az önkormányzat emellett – szintén a közmunkaprogram keretében – a volt tájházban szappanmanufaktúrát hozott létre, ezzel munkát adva a helyi lakosoknak, akik még a közmunkaprogramban vannak. A szappanok a helyi kecsketejből, csak természetes alapanyagokból készülnek. A településvezetés további tervei között szerepel egy modern kemping létesítése a Hernád partján, melyhez már pályázatot is adott be az önkormányzat. A Hernád folyó nem csak kajak-kenu túrázásra, hanem horgászásra is kiváló – számos halfaj megtalálható és horgászható a folyóban. Szentistvánbaksa kiváló helyszíne lehetne a jövőben a kisléptékű, fenntartható turizmusnak. Végül, fontos megemlíteni, hogy az egy nagy- és három kisváros által határolt település kiváló célpontja lehet a városból kiköltöző lakosságnak, akik olcsóbb ingatlanárak, a természeti környezet, vagy a helyi közösség keresése céljából választják ezt a kistelepülést lakóhelyüknek. A településen található olyan család is, akik ökológiai gazdálkodás folytatása céljából költöztek Szentistvánbaksára. http://www.szentistvanbaksa.hu/ https://www.youtube.com/watch?v=R3y14_QLyis http://www.boon.hu/horgaszok-paradicsoma-a-hernad-folyo-partjanszentistvanbaksa/3903847 http://www.boon.hu/minden-ut-a-hernadhoz-vezet/3851824 http://www.boon.hu/miert-eppen-cekla-gyorsan-kiderult/3198754 http://www.boon.hu/mondtam-karcsinak-hogy-most-eljuk-meg-az-almunkatmost-meg-tudjuk/3198748 http://www.boon.hu/az-onkormanyzat-nemszulo/3410997

54


150

100

50

0

-50

-100

-150

SÜTTŐ

1990

MEGYE Komárom-Esztergom NÉPESSÉG 2076 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

2010 2012 2014 2016

2120

2100

2080

2060

2040

2020

2000

1980

1960

A település jelentős foglalkoztatója és iparűzési adóbefizetője a kőmegmunkálással foglalkozó Reneszánsz Kőfaragó Zrt., amely 2007-2009 között két komplex vállalati technológiafejlesztésre fókuszáló pályázatot is elnyert. A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. 114 hektáron négy mészkőbányát működtet – többek között – Süttő térségében. A mészkő elérhetősége, a Duna közelsége és a település jó megközelíthetősége hozzájárulnak Süttő sikeréhez. Emellett feltehető, a térség jelentős ipari múltjának köszönhetően a munkáltatók – a mostani időkig mindenképpen – igényeiknek megfelelő munkaerőt tudtak tevékenységük során alkalmazni.

1992

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Az Esztergomi Járásban található Süttő község elérhető a 10-es főútvonalon, vagy az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonalon. Esztergom és Komárom között félúton, Budapesttől 67 km-re helyezkedik el, gazdasági értelemben Budapest tágan értelmezett agglomerációjának részének tekinthetjük. Míg a 10-es főútvonalon jelentős forgalom halad át a településen, északról a Duna és Szlovákia határolja. A település gazdasági tevékenységét a szocialista kor kezdete óta egyértelműen a mészkőbányászat és -feldolgozás dominálja.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

BÁNYÁSZAT ÉS MANUFAKTÚRA


A szőlőművelés hagyománya, a Duna és természeti környezete hosszú távon turisztikai potenciált jelenthet Süttő számára, kiemelve a Duna-menti kerékpáros turizmust és a borturizmust. A Gelbmann Borászat 2010ben borbemutatóhely létesítésére nyert forrást. A birtokon jelenleg nem csak szőlő és szőlőfeldolgozó, hanem egy 200 fő befogadására alkalmas rendezvényház is található. A Széchenyi2020 keretében megvalósuló projektek közül megemlítendő a süttői óvoda fejlesztésére 2017ben elnyert pályázati forrás. A jelenleg is futó projekt keretében a korábbi épület korszerűtlensége miatt 3 db, összesen 73 férőhelyes óvodai, valamint egy 14 férőhelyes bölcsődei foglalkoztató kerül kialakításra. A színvonalas bölcsődei és óvodai gondozás kulcsfontosságú a fiatal családos lakosság helyben tartása érdekében. Emellett, 2015-ben a márványlapgyártó Süttői Traventin Kft. termelési kapacitásbővítésre nyert el jelentős összegeket, míg 2017-ben a Fehér Pincészet borászati üzemfejlesztésre kapott forrást. Az elmúlt másfél fejlesztési ciklus eredményeit áttekintve láthatjuk, hogy Süttő főprofilja a mészkőbányászat és -feldolgozás, másodlagos tevékenységnek tekinthető a borászat és esetlegesen a turizmus. A térség települései jelentős német kisebbséggel rendelkeztek, rendelkeznek, ezért érdemes lehet a térségi összefogást akár ennek mentén is erősíteni.

Süttő sikerét elsősorban adott földrajzi-természeti tényezők határozzák meg. Ennek ellenére, a hosszútávú gazdasági-társadalmi fejlődéshez nem elég a helyi földrajzi-természeti adottságokat kihasználni. Egyrészt fontos, hogy Süttő és térségének vállalkozásai számára elérhető legyen megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. Ehhez pedig kiemelt fontosságú a fiatal és középkorú családok támogatása olyan fejlesztésekkel, melyek vonzóvá teszik a települést – például színvonalas óvoda, iskola biztosításával. A település sikerességéhez jelentősen hozzájárulhat az is, hogy nem csak Süttőn, hanem környékbeli városokban (Esztergom, Tatabánya, Tata, Komárom) is jelentős gazdasági fejlesztések, ezáltal jelentős munkaerőigény tapasztalható. Amennyiben viszont ezek a munkahelyek nem tudnak elég vonzóvá válni süttői munkaerő számára, feltehető, hogy a Budapestre ingázók aránya növekedni fog, ezáltal a település „alvóváros” jellege erősödhet. https://sutto.hu/kozsegunk/tortenelmunk/ http://www.ceginformacio.hu/cr9310049859 http://www.reneszansz.hu/kapcsolat.php https://24.hu/belfold/2013/12/04/a-suttoi-meszkovel-a-vilaghirnev-fele/ http://www.gelbmannbirtok.hu/hu

55


50

100

150

1250

1300

1350

0

-50

-100

-150

DETK

1990

MEGYE Heves NÉPESSÉG 1178 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Detk Heves megyében, a Gyöngyösi Járásban található. Halmajugra települése közúton öt percre helyezkedik el, mely területén egy országos szinten népszerű édesipari termékeket előállító gyár, illetve egy falazóelemgyár is működik. Gyöngyös városa nyugatra, autóval 15 perc alatt érhető el Detkről. Ez utóbbi szintén előnyös a helyiek számára, hiszen számos vállalkozás üzemel Gyöngyösön, többek között egy orvosi eszközök gyártásával foglalkozó gyár is. A fővárostól valamivel több, mint egy órára terül el a település. Detk a Mátraalján helyezkedik el, amely egy turisztikai szempontból számottevő térség, illetve bortermelői vidék.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HAGYOMÁNY, KULTÚRA, MUNKAHELYEK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1200

1150

1100

1050


A településen 2008-ban fejeződött be az a beruházás, melynek során jelentősen javítottak a térség számos településének vízminőségén. A projekt során a vízszűrűberendezések korszerűsítésével a vas, mangán, bór illetve arzén anyagok kiszűrését tették lehetővé, megteremtve a biztonságos és egészséges ivóvízhez jutást a helyiek számára. Detken ezen felül a regionális hálózathoz kapcsoltak 9 új kutat. Egy 2012-es projekt révén kezdetét vette a detki és további, a Bene-patak völgyében található területek vízkár-elhárítási rendszerének fejlesztése. Ezzel megelőzésre kerültek a későbbi, valószínűsíthetően bekövetkező árvíz-károk, ingatlan- és közmű rongálódások. Bár a településen nem található nagyobb vállalkozás, de annak közvetlen szomszédságában helyezkedik el Halmajugra, ahol a Detki Keksz Édesipari Kft. gyára üzemel. A jelenleg magánszemélyek által tulajdonlott vállalkozás létrejöttekor – többek között – a Detki Termelőszövetkezet is a tulajdonosok között volt. A termelés növekvő tendenciát mutat az elmúlt években, illetve számos fejlesztésen és infrastrukturális bővítésen esett át a gyár. Ennek során pedig folyamatosan bővül a munkaerő-szükséglete is. 2010-ben közel 200 milliós pályázati összeget elnyerve sikerült fejleszteniük a telephelyüket épületi bővítéssel. Szintén Halmajugrán található a Ytong Falazóelemgyár. A Xella cégcsoporthoz tartozó gyártótelep az elmúlt évtizedben számtalan termék- és infrastrukturális fejlesztésen esett át. A térség legnagyobb településén, a Detktől közúton 15 percre található Gyöngyösön található egy orvosi eszközöket gyártó üzem. Korábbi ásatások eredményeként a község határában számos régészeti lelet került elő a paleolitikumtól a honfoglalás koráig, melynek legjelentősebb darabjait a Detki Régészeti Múzeum mutatja be.

A detki vízminőség-javító, illetve a vízkár-elhárítási rendszerek kiépítését célzó fejlesztések kedvező irányba befolyásolják a lakók életét mind egészségügyileg, mind anyagilag. Mindkét projekt csökkenti annak szükségét, hogy a település lakói az elköltözés mellett döntsenek. Detk közelsége a különböző gyárakhoz, illetve a nagyobb településekhez szintén jelentős e tekintetben, hiszen a helyiek lakóhelyükhöz közel tudnak munkát vállalni, illetve a különböző ügyintézések, az élelmiszer beszerzése is könnyen megoldható. Detken számos helyiek által működtetett civil és társadalmi szervezet működik, amelyek többek között a helyi hagyományokat, kultúrát hivatottak megőrizni, a település közösségét erősíteni rendezvények által, illetve a hátrányos helyzetű és kiemelkedő teljesítményű gyermekeket támogatják. Bár a térséget tekintve nem Detk a kiemelkedő bortermelő település, azonban a területi adottságokkal élve itt is kihasználják a gazdasági lehetőséget e téren. A település esetén látható, hogy az egyéni adottságokkal élve milyen lehetőségek rejlenek egy település előtt: a korábbi régészeti leletekből állandó kiállítást létesítve egy különleges turisztikai látványossággal rendelkezik Detk. http://detk.hu/content/view/22/46/ https://adjukossze.hu/kereses/szervezet/detk/?sort=0 https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/detk/detki-regeszeti-muzeum-20031 http://detkiudvarhaz.hu/matravin-kft http://www.detkikeksz.hu/palyazatok https://www.bet.hu/Kibocsatok/bet50/2017/BET50vallalatok-2017/Brandepitesbe-kezdtek-Detki-Keksz-Kft https://www.ytong.hu/marka-vallalat/vallalat https://www.bbraun.hu/hu/vallalat/szervezeti-felepitestenyek-szamok/bbraun-medical.html#

56


150

100

50

0

-50

-100

-150

NYÍRGYULAJ

1990

MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg NÉPESSÉG 2047 fő

2011-ben pályázati forrás révén új, korszerűsített, a korábbinál nagyobb területtel rendelkező háziorvosiés védőnői szolgáltatásnak otthon adó egészségház épült fel Nyírgyulajon. A jelentős beruházásnak részét képezte az orvosi eszközök lecserélése, illetve az akadálymentesített környezet kialakítása is.

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Nyírgyulaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori Járásban, Nyíregyházától 33 kilométerre fekszik, ez az útvonal autóval kb. 35 perc alatt tehető meg. A megyeszékhelyen található ipari parkban számos vállalat üzemeltet telephelyet, például a LEGO Manufacturing kft. A járás központjában, Nyírbátorban található az Unilever cégcsoport Háztartási-vegyipari Gyára. Nyírgyulajról autóval kevesebb, mint tíz perc alatt, távolsági busszal pedig negyed órán belül juthatunk el Nyírbátorba.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

OKTATÁS, CIVILEK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2200

2150

2100

2050

2000

1950


Szintén 2011-ben került átadásra az önerőből, helyi vállalkozók által kialakított bölcsőde. A szolgáltatás korszerű biztosításához karitatív egyesületi támogatásból kerültek további berendezések beszerzésre. Csoportszoba mellett a korcsoportnak megfelelően felszerelt fürdőszoba és öltöző is részét képezi a bölcsődei térnek. Ugyanezen évben a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás is infrastrukturális fejlesztésen esett át, melynek eredményeképpen új épületben, rendezett és megfelelően felszerelt környezetben folytathatta működését. 2011-ben a helyi általános iskola pályázat révén modern számítógépekhez, illetve interaktív táblákhoz jutott hozzá. A modern számítástechnikai eszközök használata lehetővé teszi az oktatók számára a minél széleskörűbb, minél változatosabb módszerek beemelését az iskolai térbe, megkönnyítve ezzel a diákok figyelmének fókuszálását, a tudás elsajátítását. A projekt részeként a pedagógusok képzéseken is részt vettek. A 2012-ben befejezett „Tanulj, hogy taníthass” elnevezésű projekt keretében nyírgyulaji oktatók részesültek képzésben, melynek célja a pedagógia kultúra korszerűsítése. 2013-as pályázat révén társadalmi szervezeti közreműködéssel tanodai program keretében indult meg a hátrányos és halmozottan hátrányos, Nyírgyulaj általános iskolájába járó diákok (40 fő) iskolában maradását és továbbtanulását célzó projekt. A tanodai programban egyénileg és kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt a diákok. Egy 2012-es pályázat során Nyírgyulajon létrejött az Önkéntes Pont. A pályázat során közel 100 önkéntest képzése és foglalkoztatása valósult meg. 2013-ban szintén társadalmi szervezet által folytatott program indult a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatásáért.

Nyírgyulaj példáján látható, hogy a humánszolgáltatások korszerűsítése és bővítése, az oktatási módszerek folyamatos fejlesztése milyen eredményes lakosai számára. A bölcsődei szolgáltatás megteremtése kifejezetten fontos a kisgyermekes szülők munkavállalásának elősegítésében. A családosok számára vonzó lehet, hogy a település figyelmet fordít a különböző korú gyermekek szabadidős tevékenységeinek megszervezésére, egészségére, fejlesztésére. Az olyan beruházások, mint a játszótér, az általános iskolai számítástechnikai képzés modernizálása, a kompetencia-központú oktatás beemelése, illetve a tanodai és hátrányos-helyzetű diákokat célzó programok pozitívan hatnak a lakosok életére, illetve csökkentheti az elköltözéseket, gyarapíthatja a helyi családok számát. A munkaerőpiacon veszélyeztetett helyi csoportok álláshoz jutását segítő programok csökkenthetik a helyi munkanélküliséget, megelőzhetik a költözés kényszerét. Nyírgyulaj esetében kiemelkedő jelentőségű a civil és társadalmi szervezeti munka a helyiek életminőségének javítása érdekében. Egy társadalmi szervezet jelenléte, együttműködése a településsel és a helyi igényekhez idomuló munkája kifejezetten eredményes lehet. http://www.edupc.hu/nyirgyulaj/mozaik2011_1.pdf http://www.nyirgyulaj.hu/ http://www.szabolcsifiatalok.hu/index.php/bemutatkozas http://www.edupc.hu/nyirgyulaj/2012kerekpar.htm

57


80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

TOMAJMONOSTORA

1990

MEGYE Jász-Nagykun-Szolnok NÉPESSÉG 786 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Tomajmonostora község Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti részén helyezkedik el, a nagykunsági Tiszafüredi Járáson belül. A település a Tisza-tó vonzáskörzetében található, a 34-es főút mellett, amelyen keresztül elérhető az M3-as autópálya, illetve a 4-es főút. Fél órás távolságon belül van Abádszalók és Berekfürdő, mindkettő kedvelt fürdőhely a környéken lakók számára.

1992

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS

2006 2008 2010 2012 2014 2016

1000

900

800

700

600

500

400

300

200

100

0


Az EU által 2007-2013 közötti időszakban nyújtott támogatások közül Tomajmonostora a 2010 és 2011-es évben több a város infrastrukturális fejlesztését célzó pályázatot is elnyert. Mivel a település a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében található, a megpályázott támogatások olyan alapvető célokat tűztek ki, mint a városrészeket összekötő belterületi gyűjtőutak fejlesztése, amelyre 2010-ben került sor. Még ugyanebben az évben elnyertek egy másik pályázatot, amely során Tomajmonostora Művelődési háza került felújításra és Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása volt a cél. A másik 2010-es évben elnyert pályázattal - amelyet végül 2011-ben sikerült elkezdeniük - a belvíz okozta problémák javítását kívánta megcélozni a község. Mindezek mellett a 2009-es évben a Tiszafüred Város Önkormányzat nyertes pályázatának keretében komplex akadálymentesítésre került a tomajmonostorai általános iskola és az önkormányzat épülete. A 2014-es évben a Széchenyi2020 program keretében elnyert „Megújuló Tomajmonostora 2014” pályázat célkitűzése napelemes rendszerek telepítésével a saját villamosenergia-igény részbeni kielégítése. Napelemes rendszerek kerültek a Művelődési Ház (IKSZT), a Polgármesteri Hivatal, az orvosi rendelő, az iskola és a belvízátemelő helyszíneire. Az alapvető szükségletű fejlesztések mellett a térség igyekszik turisztikai szempontból is növelni vonzerejét, ennek keretében nyerte el többek között Tomajmonostora is a „Tisza-tavi templomok útján” elnevezéssel rendelkező Új Széchenyi Terv pályázatot. A projekttel a Tisza-tó térségének vonzerejét növelik több egyéb fejlesztés mellett. Túraútvonalak fejlesztésével, kialakításával kívánják bevonzani a turistákat.

Tomajmonostora, mint az egyik LHH-kistérség települése, sikeresen felmérte, hogy milyen alapvető problémákkal küzd a település, és több területen is eredménnyel kezelte ezeket. A könnyebb közlekedés, a lakóházak megrongálódásának megakadályozása mind olyan megoldások, amelyek a lakosság helyben tartását eredményezték. Ezt erősítette a kulturális kikapcsolódási lehetőségek fejlesztése, úgy mint a művelődési ház felújítása vagy a templomépület megóvása. Lényeges, hogy az egyszeri fejlesztéseket követően a település igyekszik a meglévő felújításokat nemcsak szinten tartani, de továbbfejleszteni is a lehetőségekkel összhangban és az igényeknek megfelelően, ahogy a napelemes rendszerek beszerelése is mutatja. Ezen rendszerek megépítése ráadásul nemcsak az általános fejlődést támogatja, de a község energetikai költségeit is csökkenti, ezáltal még élhetőbbé téve a lakosok számára a falut. Fontos továbbá kiemelni, hogy a község igyekszik a környező kis és nagyobb településekkel együttműködésben a településfejlesztés lehetőségeit megragadni. Mivel a községen se főút, se vasútvonal nem megy keresztül, előrelátó a közelben található nagyobb népességszámú városok támogatására is támaszkodni. http://www.tomajmonostora.hu http://www.tomajmonostora.hu/tomaj/palyazatok/tomajmonostora-microsite.pdf http://www.tomajmonostora.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=108&Itemid=66

58


80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

FELSŐDOBSZA

1990

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 953 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Felsődobsza Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci Járásban található. A településen főút, illetve vasútvonal nem halad át. Legközelebb Halmaj községnél lehet vasúti járatra szállni, illetve itt lehet felhajtani a 3-as számú főútra is, ehhez 7 kilométert kell megtenni. A legközelebbi nagyobb munkáltató Szikszón található, egy energiaital és üdítő gyár, ez 16 kilométerre található Felsődobszától, ezenkívül Miskolcon van többféle munkalehetőség, ami 30 kilométer utazást kíván.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KITÖRÉS A HÁTRÁNYBÓL

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1020

1000

980

960

940

920

900

880


A községben több területen is végeztek fejlesztéseket, pályázati forrás segítségével. Az általános iskola infrastrukturális fejlesztésére, és taneszközök beszerzésére egy 2008-as, százmilliós nagyságrendű támogatásnak köszönhetően nyílt lehetőségük. A projekt célja a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási lehetőségeinek fejlesztése volt. A beruházás keretében elvégeztek egy komplex épületgépészeti felújítást, illetve akadálymentesítették az épületet.

Az általános iskola bővítése és felújítása növelni tudja a település versenyképességét, egyrészt a község hátrányos helyzetén tud segíteni, azzal, hogy a gyerekek megfelelő oktatás után, el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, így nem termelődik újra a mélyszegénység a településen. Másrészt, ha van megfelelő iskola egy községben, akkor a családok nem kényszerülnek elköltözni, ha gyerekeiknek megfelelő oktatást akarnak biztosítani.

Az egészségügyi alapellátás feltételeit is javították, infrastrukturális beruházás nyomán. A projekt keretében a településen működő orvosi rendelőnek és védőnői szolgálatnak helyet adó épület energetikai korszerűsítését, felújítását és akadálymentesítését végezték el, valamint kis mértékben bővítették is az épületet. A település szegregátummal rendelkező községnek számít, melynek felszámolására, és hátrányos helyzetének csökkentésére 2017-ben nyertek százmilliós nagyságrendű támogatást, valamint a program második fázisának megvalósítására 2018-ban is hasonló nagyságrendű forrást kaptak. A program működtetéséhez egy szolgáltatóközpontot létesítenek a településen, ahol a résztvevők igénybe tudják venni a szakértői segítséget. A program célja, hogy a településen élő aktív korú, de hátrányos helyzete miatt elhelyezkedni képtelen lakosokat a munkaerőpiacra segítsék, és integrálják őket a közösségbe. A program második nagy lépéseként, amelyhez 2018-ban nyerték a támogatást, a rossz lakhatási viszonyok felszámolását kezdték el.

Az orvosi rendelő szintén hozzájárul a település élhetőbbé tételéhez, hiszen a helyben elérhető orvosi ellátásnak köszönhetően a hátrányos helyzetben lévők is segítséget kaphatnak, akik más esetben nem jutnának orvosi ellátáshoz. Ezenfelül a község lakóinak általános egészségi állapota is javulhat, hiszen korszerű ellátással hamarabb felismerhető és kezelhető egy-egy betegség, valamint az orvosi tanácsadásnak köszönhetően a megelőzésre is lehet törekedni. A szegregátum felszámolására tett lépések szintén egész Felsődobsza életét javítják. Egyrészt, a hátrányos helyzetűek munkába állását segítő intézkedések csökkentik a településen a szegénységet, illetve az önkormányzat szociális kiadásait is. Javul a település egészségi állapota is, az egészségügyi tanácsadásnak köszönhetően. A közösségépítő foglalkozások pedig hozzásegítik a falut, a településen belüli megosztottság felszámolásához, amelynek köszönhetően erősebb lesz a közösség, illetve javulhat a közhangulat is. http://www.kulcsmagazin.hu/cikk.php?id=1856 http://www.boon.hu/az-elhetobb-felsodobszaert-az-eszakmagyarorszag-vendege-luteran-andras-felsodobszaipolgarmester/2192908

59


40

30

20

10

0

-10

-20

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Németbánya Veszprém megyében, a Pápai Járásban található. A településen főút nem halad át, legközelebb a 4 kilométerre található Bakonyjákón lehet felhajtani a 83-as főútra. Ezen keresztül fél óra autózással elérhető a térség legnagyobb városa, Pápa. Ez az út busszal 40 percig tart, ám a buszok nagyon ritkán járnak. Vasútállomás nincs a településen. A község a Bakony nyugati szélén fekszik, ezáltal ideális kirándulócélpont, illetve kiinduló hely a hegységben tett túrákhoz.

-30

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 111 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KÖZÖSSÉG, TURIZMUS, DÍNÓK

-40

-50

NÉMETBÁNYA

120

100

80

60

40

20

0


A település földrajzi adottságait kihasználva, számos falusi szálláshely és vendégház üzemel a faluban. Németbányáról jól megközelíthetőek gyalogosan a Bakonyban futó turistautak, illetve a csendes, erdős vidéknek köszönhetően ideális pihenőhely a nyugalomra vágyóknak. Az egyik Németbányán működő családi vállalkozás, a szálláshely üzemeltetés mellett egy önellátó, ökológiai gazdaságot is létrehozott. Egyrészt foglalkoznak állattartással és mezőgazdasággal, illetve ezen termékek árusításával, másrészt pedig tematikus, a tanya életébe bepillantást engedő hétvégéket szerveznek, melyeken az érdeklődök megismerkedhetnek az állattartás és növénytermesztés rejtelmeivel. Németbányán viszonylag sok civilszervezet működik, például a Németbányai Kostajger Mihály Közhasznú Egyesület, amelynek célja a németbányai hagyományok ápolása, sport és kulturális programok szervezése, természetjáró és környezetvédelmi programok megvalósítása. Továbbá, működik a községben egy horgász egyesület is, ami Németbánya horgász tavát kezeli, ahol nem falubelieknek is van lehetősége horgászni. Működik a községben egy olyan egyesület is, ami a túra és nordic walking kedvelőit tömöríti, illetve ezen sportok és az egészséges életmód népszerűsítését is célul tűzte ki. Németbányához közel, az iharkúti bauxitbánya területén 2010-ben dinoszaurusz maradványokat találtak, amik kiásása el is kezdődött. Az ásatáshoz kapcsolódóan évente egyszer nyíltnapokat rendeznek a kutatáson dolgozók, amikor a nagyközönség is betekintést nyerhet a munka részleteibe. A dinoszaurusz maradványok ihlettek egy németbányai vállalkozást is, ami pólókat, szobrokat, képeket, jelmezeket és egyéb kézműves tárgyakat készít és árusít, dinoszaurusz motívumokkal ellátva.

A község földrajzi és természeti adottságai nyomán kialakult turizmus kiszolgálására létrehozott szálláshelyek és étterem jótékony hatással vannak a falu életére, hiszen németbányai lakosoknak adnak munkát. Az ökológiai gazdaság létrehozása szintén jó lehetőség a látogatók bevonzására, hiszen nem sok helyen működik az országban ilyen jellegű gazdálkodás, ahol az érdeklődők bepillantást nyerhetnek egy tanya életébe, ez tehát szintén kiemeli Németbányát a Bakony falvai közül. A dinoszaurusz lelőhely szintén megkülönbözteti Németbányát más településektől, és az ásatáson dolgozókkal kialakított jó kapcsolat a község előnyére vált, hiszen így nyíltnapot tudtak szervezni, ami további látogatókat vonzott a településre. A civilszervezetek és az önkormányzat által szervezett programok pedig Németbánya közösségét erősítik, a kulturális és sport programokba az idős és fiatal németbányaiak egyaránt becsatlakozhatnak, ami közelebb hozza egymáshoz a generációkat, így kiváló színtérként szolgálhat a németbányai hagyományok és identitás fenntartásához.

https://www.facebook.com/pg/Nemetbanya/photos/?tab=albums http://www.tarkabociporta.hu/ https://nemetbanya.hu/civil-szervezetek/ http://www.hun777.hu/ https://nemetbanya.hu/dinoszaurusz-lelohely/ http://www.bakonydraco.hu/#fooldal

60


50

100

150

1600

1650

1700

0

-50

-100

-150

KÖLESD

1990

MEGYE Tolna NÉPESSÉG 1496 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Kölesd Tolna megyében, a Szekszárdi Járásban található. Főútvonal nem halad át a településen, de 20 perc alatt elérhető a 63-as főút és az M6-os autópálya is. A legközelebbi vasútállomás az egyik szomszédos községben, Tengelicen található, ahonnan körülbelül 20 perc vonatozással érhető el Szekszárd, ami a környék legnagyobb települése. Kölesdtől körülbelül 25 kilométerre található a Paksi Atomerőmű, ami a környék egyik legnagyobb munkáltatója. A település a Tolnai borvidék egyik meghatározó szereplője, továbbá a Tolnai Borútnak a minősített állomása. A község művelődési házának pincéjében alakították ki a Borok Háza elnevezésű helyiséget, ahol a térség borait lehet megismerni, megkóstolni.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KÖZMŰ ÉS TURIZMUS A BORVIDÉKEN

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1550

1500

1450

1400


A településen a szennyvízkezelés megoldására 2009ben nyertek többszáz milliós támogatást, Kistormás községgel együtt. A projekt során egy gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatot építettek a két településen, továbbá szennyvízátemelő berendezéseket telepítettek a szükséges helyen, továbbá Kölesd község szélén egy szennyvíztisztító telepet alakítottak ki. A község iskolájában 2015-ben projektek indítottak, melynek célja a hátrányos helyzetű diákok lemaradásának csökkentése, illetve a hagyományos iskolai órák keretei közé nem illeszthető ismeretek átadása volt a diákok számára. A program tartalmazott közösségi tábort, tematikus napot, amikor egy adott területről tartottak ismeretterjesztő előadást és családi napot is. Az idegenforgalom fellendítése céljából 2017-ben szabadtéri színpad építését határozták el. A község szívében levő Kisvármegyeháza udvarát jelölték ki helyszínnek, hogy a színpad autentikus környezetben épüljön fel. A színpad építésén túl, a projekt keretében az épületegyüttesen is átalakításokat végeznek, hogy a környék rendezettebbnek tűnjön, valamint a színpadi előadásokhoz szükséges kiszolgáló létesítményeket is megépítik, például öltözőket, mosdókat és raktárhelyiségeket. A színpadon könnyű és komoly zenei koncerteket és színházi előadásokat fognak rendezni. A 2017-es év folyamán más, a falu életét nagyban meghatározó felújításról is döntöttek, a község általános iskolájának leromlott állapotú, elavult épületét korszerűsítették. A több tízmillió forintos projekt keretében tantermeket újítottak fel, korszerűsítették az épület elektromos hálózatát, lecseréltek tanárok által használt bútorokat, felújítottál az iskola udvarát és a mellékhelyiségeket, valamint új oktatási eszközöket is beszereztek.

Közlekedésfejlesztési programot is indítottak, melynek keretében kerékpárutat építenek Kölesd és Kistormás között, mintegy 2 kilométer hosszan: a projekt során összekötik a két település központját. A község önkormányzata a helyi civilszervezetek működését is támogatja, a településen működő szervezetek működési költségük támogatására, illetve rendezvények lebonyolítására pályázhatnak. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése hosszú távú és környezetbarát beruházás volt a falu számára, mind a lakosság, mind a középületek szempontjából. Az iskola fejlesztése, mind infrastrukturálisan, mind oktatás módszertanilag, a település fejlődését szolgálja. A bicikliút építése könnyebbé és biztonságosabbá teszi a közlekedést a két település között, illetve településen belül is. A két település központjaiban működő közszolgáltatások eléréséhez így mindkét község lakói egyenlő esélyekkel rendelkeznek. A turizmus fejlesztése a község gazdasági életére is jótékony hatással lehet. A borút tagság is jó lehetőség a falunak, hiszen emiatt is érkeznek látogatók a faluba, illetve az együttműködésnek hála, a résztvevő települések tudják egymást segíteni tapasztalatátadással, és megjelenési lehetőségekkel. A településen működő civilszervezetek támogatása főleg a falu közösségének erősítésére lehet alkalmas, hiszen ezek az egyesületek szervezik a faluban a közösségi programokat, ahol a településen élők találkozhatnak egymással és kapcsolataikat szorosabbra fűzhetik. http://www.kolesd.hu/palyazatok.htm http://www.wineroutes.hu/article/tolnai-bort.html; http://videkjaro.hu/ tajegysegek/szabadido/258.html https://kozeleti.hu/oldal/borok_Haza

61


50

100

150

200

2200

2250

2300

2350

0

-50

-100

-150

-200

MAROSLELE

1990

MEGYE Csongrád NÉPESSÉG 2095 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Maroslele község Csongrád megyében, a Makói Járásban található. A település a Maros jobb partján fekszik, a falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen mocsaras vidék vette körül az akkori települést. A település a SzegedHódmezővásárhely-Makó alkotta háromszög középpontjában található, tehát mindhárom város közel egyenlő, 15–20 km-es távolságra található Maroslelétől. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya Maroslele mellett halad el, ami az M5-ös autópályáról érhető el. Bár vasútvonal nem érinti a települést, gyakran járnak helyi buszjáratok. Megemlítendő, hogy Maroslele a magyar-román-szerb hármas határ közelében fekszik, ami előnyös helyzetbe hozza a települést a kereskedelmi útvonalak közelsége szempontjából.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HELYI GAZDASÁG, KÖZMŰVELŐDÉS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2150

2100

2050

2000

1950


A község gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épült. A termesztett növények közé tartozik ma is a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a fokhagyma és a tök. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben. A közfoglalkoztatás keretében továbbá térköveket állítanak elő a településen, és a település közintézményeinek étkeztetését is törekszenek helyi alapanyagokból, a közmunka segítségével ellátni. A közmunka sikerét bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a programban résztvevők száma felére csökkent. A település méretéből, és a három város - Szeged, Hódmezővásárhely és Makó - közelségéből fakadóan, munkaerő-piaci és infrastrukturális szempontból is vonzó lehet telephelyet kereső vállalkozások számára. Egy esetleges együttműködés kölcsönös előnyeiről egy befektetőknek szóló köszöntőlevélben érvel Maroslele polgármestere a település honlapján. Ezek mellett a település uniós pályázatai is sikeres elbírálásban részesültek az elmúlt években. Elindult a Hódmezővásárhelyet Makóval összekötő bicikliút építése, ami Maroslelét is érinti. A településen megújult a könyvtár, több utca vízelvezetése is felújításra került, és a helyi lakosság nagy örömére nemsokára újból lesz bankautomata a településen. Továbbá uniós forrásból hűtőházat alakítanak ki, hogy a Maroslelén megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket tárolni tudják.

A Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével új műfüves futballpálya is létesül a településen. Az önkormányzat számos szociális bérlakással rendelkezik, és ingyenes telket kínál fiatal, költözni kívánó családoknak. Ez a politika sikeresnek tűnik, hiszen az elmúlt években jelentősen megugrott a házasodók és a születő gyermekek száma is. Maroslele sikerességének alapvető tényezője a „csongrádi háromszögben” való elhelyezkedése, az M5 -ös és az M43-as, és a magyar-román-szerb hármas határhoz való közelsége. Ennél azonban még fontosabb az, hogy a település polgármestere az elmúlt évtizedben politikai lobbierejével sikeresen hívta fel a figyelmet Maroslelére. Az elmúlt két évben beérni látszik ez a tevékenység, hiszen sorra nyerte a magyar és uniós forrásokat a település, és ami szintén fontos, volt lehetősége a pályázati forrásokat a szükséges önerővel kiegészíteni. http://maroslelearanya.hu/cegunkrol/ http://maroslele.hu/beruhazasaink/ http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kozmunkaban_valtjak_meg_a_vilagot/2484746/ http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/ maroslelen_az_osszefogasra_a_legbuszkebbek/2557577/ https://www.youtube.com/watch?v=_c3KYwEnyAU https://makohirado.hu/2018/03/26/meg-a-hazasodasi-kedv-is-megugrott-maroslelen/ https://makohirado.hu/2017/01/05/kiemelkedo-fejlodes-eve-lesz-maroslelen/ https://szegedma.hu/2016/12/uj-szocialis-berlakasokat-adtak-at-maroslelen

62


20

40

60

80

100

120

0

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Mogyoróska Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Gönci Járásban. A község a Zemplén szívében helyezkedik el, ezáltal az országos közút- és vasúthálózattól kissé távolabb helyezkedik el. Legközelebb Novajidrány községnél lehet felhajtani országos főútra, a 3-as számúra, ez mintegy 16 kilométer megtételét jelenti hegyi, mellékutakon. Vasútra is itt lehet leghamarabb felszállni, a (Budapest)-Miskolc-Hidasnémeti vonalon közlekedő személyvonatok állnak itt meg. Nagyobb munkáltatók nincsenek a környéken, a Zemplénbe irányuló turistaforgalom, illetve az erdőgazdálkodás jelent megélhetést a környék lakóinak. Mogyoróskán áthalad az Országos Kéktúra útvonala, illetve maga a Zemplén is kedvelt kirándulóhely, emiatt viszonylag sok gyalogos turista érkezik a községbe. Továbbá a környéken számos vár(rom) található, a regéci, a füzéri, illetve Boldogkő vára, melyek szintén turistacsalogató látványosságok. Ezek közül a Füzéri várat 2014 és 2016 között egy nagy beruházás keretében restaurálták.

-20

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 83 fő

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

LÁTNIVALÓK BECSATORNÁZÁSA

-40

-60

MOGYORÓSKA

60

40

20

0


A község az Önkormányzati Hivatal felújítására és bővítésére nyertek pályázati támogatást, a fejlesztés során az épület mellett található, raktárként használt épületet elbontották, és annak helyére tudták bővíteni a hivatal épületét. Továbbá korszerűsítették a fűtési rendszert, a fával üzemelő kályhák helyét központi fűtés vette át, ezen felül kicserélték a nyílászárókat. Az épület teljeskörű akadálymentesítését is elvégezték.

Az önkormányzatnak helyet adó épület felújításával és bővítésével az ott dolgozók munkakörülményei javultak, ami segíthet megtartani a község működéséért dolgozó embereket, továbbá a lakosok is kényelmesebb környezetben intézhetik ügyeiket. Az akadálymentesítés szintén könnyít a lakók életén, hiszen így a mozgássérültek, illetve nehezebben mozgók is segítség nélkül tudják intézni ügyeiket, nem kell +1 fő ehhez.

További, a község életét megkönnyítő infrastrukturális beruházást hajtottak végre 2017-ben, melyhez pályázati támogatást nyertek. A program keretében ugyan a község külterületén futó utakat újítottak fel, ám ezek mégis a településen élők javát szolgálják. Többek között megújult a Regéci vár felé vezető út, az Önkormányzati Hivatalt kiszolgáló út és a környéken működő fatelepekhez vezető út.

Az utak felújítása is hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez, egyrészt a felújított úton nagyobb biztonsággal közlekedhetnek a járművek, másrészt az eljutási idő is csökken. A várhoz vezető út felújítása a turizmus fenntartását is szolgálja, hiszen, ha az idelátogatók kényelmesen tudnak utazni, akkor nagyobb az esély, hogy visszatérnek vagy ajánlják másnak is a környéket.

Az elmúlt években három, új falusi szálláshely, illetve vendégház létesült Mogyoróskán. Továbbá, a vendégház üzemeltetése mellett, az egyik vállalkozó túraszervezési szolgáltatást is indított, illetve az ingatlanhoz tartozó csűr felújításával a falusi élet és korabeli mezőgazdasági eszközök bemutatóhelyét is kialakította. Az egyik vendégház üzemeltetési feladatainak ellátása végett három új munkahely is létrejött Mogyoróskán.

A településen újonnan megnyílt vendégházak jótékony hatással lehetnek a község gazdaságára, mivel a Zemplénbe érkező kirándulók közül többen tudnak megszállni a településen, ami fellendítheti a vállalkozók forgalmát, illetve a vendégházak kialakítása végett létrejövő három, új munkahely szintén pozitív hatást gyakorol Mogyoróska életére. http://www.mogyoroska.hu/aktualis/sikeres-palyazat-/55896/ http://www.abaujleader.hu/hirek/folytatodnak-a-projektlatogatasok-abaujban/853/ https://boldogkovara.hu/ http://epiteszforum.hu/elo-tortenelem-a-fuzeri-fellegvar-rekonstrukcioja http://www.regecivar.hu/

63


50

100

150

200

2600

2650

2700

2750

0

-50

-100

-150

-200

SZANK

1990

MEGYE Bács-Kiskun NÉPESSÉG 2490 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Szank község Bács-Kiskun megyében a Kiskunmajsai Járásban található, Kiskunmajsától 8 km-re. A környező két nagyobb város, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza 30 perces távolságon belül elérhető. A településen áthalad a Kecskeméti Kisvasút vonala, de a vonalon jelenleg szünetel a forgalom. 1964-ben a település határában kőolaj és földgáz lelőhelyet fedeztek fel, amelynek a kinyerése rögtön el is kezdődött. A településen immár 10 éve kerül megrendezésre a Méz- és Meggyfesztivál, ami a helyi jellegzetes gasztronómiai termékek miatt kapta ezt az elnevezést. Öt testvértelepüléssel is rendelkezik, köztük Romániában, Szerbiában, Finnországban, Észtországban és Olaszországban. Szankon található a ToolTechnik Szerszám és Készülékgyártó Kft. gyára.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

ÉLET AZ OLAJ UTÁN

2006 2008

2010 2012 2014 2016

2550

2500

2450

2400

2350


A település igyekezett több területen is fejlesztéseket véghezvinni, az alapvető fejújítások mellett az egészséges életmód lett a városfejlesztési koncepció fő pillére. Az önkormányzat mellett magánpályázatok, civil szervezetek és a református egyházközség sikeres pályázatai is megvalósultak a 2007-2013-as időszakban, illetve utána is. Az alapvető fejlesztések keretében 2009-ben és 2010-ben is elnyert az önkormányzat egyegy nagyobb összegű pályázatot, amellyel egy 1066 méteres új szilárd útburkolatú út kiépítését, illetve egy három szakaszra bontott bel- és külterületi rossz minőségű útburkolat javítását sikerült végrehajtani. Több intézményfejlesztési pályázat közül kiemelt öszszegű volt az önkormányzat által megpályázott 2010es épületenergetikai korszerűsítéseket célzó három pályázat, amely során a Napközi Otthonos Óvoda, a Gy. Szabó Béla Általános Iskola és az Őszirózsa Idősek Bentlakásos Otthona épületeinek fejlesztése valósult meg. 2015-ben pedig fotovolisztikus rendszerek kiépítésére nyert el pályázatot az önkormányzat a község intézményeinek épületeibe. A Kiskunhalasi Református Egyházközség két pályázatot nyert el 2007-2013 között, 2008-ban az óvoda épületének akadálymentesítésére, 2013-ban pedig az általános iskola és az óvoda épületeire napelemes rendszerek telepítésére. 2013-ban az önkormányzat és az Együtt Szankért Egyesület is pályázatot nyert a község Egészségtervének megvalósításához. A pályázat keretén belül túraprogramokat szerveztek, több egészségnapot is terveztek, ahol programokkal hívták fel a résztvevők figyelmét egy-egy egészségügyi témára, illetve előadásokat tartottak az IKTSZ közreműködésével. A pályázat része volt még csoportfoglalkozások, tanácsadások, eszközvásárlások megvalósulása.

A térséghez tartozó ToolTechnik Kft. is öt sikeres pályázatot tudhat a magáénak a vizsgált időszakban, technológiai fejlesztés, telephelyfejlesztés, eszközbeszerzés és innovációs befektetések területen is. Szank eredetileg mezőgazdasági település volt, amíg a közelben fel nem fedezték és el nem kezdték kitermelni a kőolajat és a földgázt. A kőolaj felfedezése ugyan a csodával határos lehetőség a település számára, Szank azonban arra jó példa, ahogy a lehetőséget kihasználták annak érdekében, hogy noha a csoda csak néhány napig tart, a csoda elmúltával (ami mára a termelt nyersanyag drasztikus csökkenésével meg is történt) is fenntartható település maradjon a község. A lehetőséget kihasználva a község elindult a városiasodás útján. A megújuló energiaforrások használata, az aktív közösségépítés, a közintézmények üzemeltetése és felújítása, a fesztiválok ehhez járulnak hozzá. A község számára emellett fontos az egészséges életmód hangsúlyozása a lakosság számára. A sportpályák, sportegyesületek, egészségügyi programok a lakosság életminőségét javítják, amely eredményeként a község 2018-ban elnyerte „Magyarország legsportosabb települése” díját. http://szank.hu/szank-ma/ http://szank.hu/palyazatok/ http://mezesmeggy.hu/ https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/szank-lett-az-orszag-egyik-legsportosabb-telepulese1336063/

64


20

40

60

80

100

590

600

610

620

630

0

-20

-40

-60

-80

-100

PÁPAKOVÁCSI

1990

MEGYE Veszprém NÉPESSÉG 590 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Pápakovácsi Veszprém megyében, a Pápai Járásban található. A településhez több „puszta” tartozik. Pápakovácsiban egy kisebb számú német kisebbség található, a településen német nemzetiségi iskola található. A települése egy XVIII. századi barokk kastéllyal is büszkélkedhet. A település a járásközponttól 8 km-re található, autóval 13 perc alatt közelíthető meg, míg a megyeszékhelytől 50 km-re található, 44 perc alatt közelíthető meg. Ez a távolság nem jelent problémát a település sikerességét tekintve, hiszen Pápa Veszprém megye második legnagyobb települése 30 000 fős lakossággal. Pápa gazdasági fejlődése, egyértelműen kisugárzik Pápakovácsiba, továbbá a pápai lakosság agglomerációba való kiköltözése is érinti a települést. Pápakovácsitól nem messze, mindössze 6 km-re fut a 83as főút, ami a települést bekapcsolja az ország gazdasági keringésébe.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

TELJES INFRASTRUKTÚRA

2006 2008 2010 2012 2014 2016

580

570

560

550

540

530


A település lakosságszáma miatt bár majdnem az aprófalu kategóriába esik, teljes infrastruktúrával rendelkezik: iskola, óvoda-bölcsőde, orvosi rendelő és posta is működik a településen. Pápakovácsi fejlődése szempontjából ezek a fiatal családosok számára vonzó infrastrukturális szolgáltatások kulcsfontosságúak. A pápakovácsi iskola színvonala nagyon jó, ami az ambíciózus szülőket is maradásra bírhatja. Ebben a nemzetiségi iskolában tanulnak nem csak a község, hanem a környező települések nemzetiségi gyermekei is. Emellett, a település csendes, szép természeti környezetben található és számos történelmi-kulturális nevezetesség látható. A település aktívan őrzi a hagyományokat, és szoros kapcsolatot tart fenn német és erdélyi testvértelepülésével – a nyugdíjasklub tagjai rendszeresen látogatják egymást. Pápakovácsiban elsősorban mezőgazdasági és építőipari profilú cégek találhatók. Jelentős vállalkozás a Vándor Farm Kft., amely az elmúlt két pályázati ciklusban sok uniós forrást nyert, vagy a Julius Barth Kft., amely szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik. Az OPTIMÁL-ÉP Kft., az SCH-Baumeister Kft. és a Kovácsi-Fal Kft. mind az építőipar területén tevékenykednek, lakóépületek építésével, generálkivitelezéssel és építőipari gépek kölcsönzésével foglalkoznak. A településre látogatók több helyen is megszállhatnak, Pápakovácsi belterületén az Aranypatkó vagy a Partos Vendégházban, vagy Attyapusztán a Vadvirág Vendégfogadóban.

Összességében elmondható, hogy Pápakovácsi kicsi mérete ellenére sikeresen őrizte meg infrastruktúráját, ami a lakosságmegtartó képességére pozitív hatással van. A település egy 30 000 fős középvárostól és egy kétszámjegyű főúttól nem messze, a nyugatmagyarországi térségben található, melyek szintén pozitív tényezőknek tekinthetők. A település színvonalas iskolája, a németországi és erdélyi partnerkapcsolatai mind a fiatalabb, mind az idősebb generációk számára vonzó lakóhellyé teszik Pápakovácsit. A település történelmi emlékekkel és nyugodt természeti környezettel rendelkezik, nem messze található a Magas-Bakonyi Tájvédelmi körzet. A településre érkezők számára több szálláshely is elérhető, amit nagyon sok 500 fős lakosságú magyar település nem mondhat el magáról. http://www.papakovacsi.hu/index.php/telepueles https://www.veol.hu/hirek/erdelyben-tettek-kirandulast-1851510/ https://www.veol.hu/hirek/eredmenyes-tanevet-zartak-papakovacsiban-1842078/ https://www.veol.hu/papakovacsi/esemenydus-hetet-zartak-a-falu-lakoi-1853640/ https://alteo.hu/eromuvek/szeleromuvek/papakovacsi-szeleromu/ www.terport.hu/webfm_send/2532

65


15

20

80

90

10

5

0

-5

-10

-15

-20

PATCA

1990 1991

MEGYE Somogy NÉPESSÉG 58 fő

A községben főleg turisztikai célú fejlesztések zajlottak az elmúlt években, melyeket magánvállalkozások, illetve egyesületek vittek véghez. 2005-ben indítottak el egy kezdeményezést a térség ökoturizmusának fejlesztésére, melynek célja, hogy összefogja a térségben az aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújtó szervezeteket, vállalkozásokat. Az egyesületnek Patca is a tagja lett. Az összefogás keretében közösen nyújtanak be pályázatokat, illetve végeznek marketing tevékenységet, hogy minél több aktív kikapcsolódásra vágyó látogatók vonzanak ide.

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Patca Somogy megyében, a Kaposvári Járásban található. A község viszonylag messze fekszik az országos főúthálózattól, legközelebb Kaposvár térségében lehet felhajtani a 67-es útra, ez mintegy 15 kilométer utazást jelent mellékutakon. Vasúti járatra is itt lehet felszállni a leghamarabb, innen Budapest és a Balaton déli partja is elérhető átszállás nélkül, a távolságoknak megfelelő utazási idővel. Illetve, a térség legnagyobb települése révén, Kaposváron vannak munkalehetőségek is.

1992

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

FALUSI ÉLMÉNYTURIZMUS

2006 2007 2008 2009 2010 2011

2012 2013

2014 2015 2016

70

60

50

40

30

20

10

0


Egy 2010-es pályázati támogatásnak köszönhetően létre hoztak egy ökoturisztikai klasztert, amely még szorosabb és hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé. Pécsett tudtak kialakítani egy irodát, ahol egy helyen tudják végezni azokat az adminisztratív teendőket, amelyeket addig más városokban láttak el, nehézkessé téve a koordinációt. Az iroda kialakításán túl közös rendezvényeket is szerveztek, illetve közös honlapot is indítottak. A településen egy magánvállalkozás keretein belül működő, gyerekeknek szóló élményközpontot is tovább fejlesztették 2011-ben, pályázati forrás segítségével. A fejlesztést megelőzően a központ nem rendelkezett fedett résszel, ami miatt működése ki volt téve az időjárás viszontagságainak. A beruházásnak köszönhetően egy új, zárt térben elhelyezkedő élményparkot is létrehoztak csúszdákkal, illetve a felnőtt kísérőknek szóló programelemekkel. Patca községhez közel fekszik Zselickisfalud, aminek a területén található a Zselici Tájvédelmi Körzet, az itt található erdős terület távol van a nagyvárosoktól, emiatt a fényszennyezettség minimális, így kiváló terep lehet, a Földet körülvevő csillagok és égi jelenségek megtekintésére, vizsgálatára. Ennek köszönhetően a terület 2009-ben megkapta a Nemzetközi Csillagoségboltpark minősítést. Ezt az adottságot kihasználva, 2012-ben nagyszabású idegenforgalmi fejlesztéseket vittek véghez, kialakítottak egy turisztikai célú csillagvizsgálót és egy ehhez tartozó látogatóközpontot.

Az első számú attrakció, a csillagvizsgáló, ahol az égboltot lehet szemügyre venni, illetve a hozzá kapcsolódó épületben kialakított csillagászati tematikájú múzeum, de ezen felül építettek egy 25 méter magas kilátót is, illetve a Zselic tájépítészeti örökségét, a környék erdei és vízi élővilágát bemutató pihenőhellyel kombinált tárlatot is kialakítottak. Patca, a turisztikai egyesületi tagságának köszönhetően könnyebben tud turisztikai beruházásokra pályázni, illetve egymás attrakcióinak kölcsönös hirdetése/ megjelentetése miatt a település is könnyebben tudja magát megismertetni potenciális látogatókkal. A község attrakcióinak széleskörű ismertetése több látogatót vonzhat a településre, ami nagyobb bevételt jelent a községben működő vállalkozásoknak és ezzel a településnek is. Az élményközpont bővítése szintén forgalomnövelő hatású, illetve a fedett élménypark kialakítása biztosítja az intézmény négy évszakos működési rendjét, ami által rossz idő esetén is érkezhetnek látogatók a településre. Az állandó jellegű működés miatt az élményközpontban dolgozó helyi lakosok is kiegyensúlyozottabb keretek között tudnak munkát vállalni. A csillagvizsgáló és látogatóközpont kialakítása szintén nagy lehetőség Patca számára, mivel az országban nagyon kevés olyan terület van, ahol a fényszennyezettség ilyen kis mértékű, továbbá a nagyközönség számára elérhető csillagvizsgálóból is kevés van, ezért az ország minden pontjáról érkezhetnek látogatók, akik igénybe vehetik Patca turisztikai szolgáltatásait is, lévén közel fekszik a Csillagparkhoz, és szintén rendelkezik idegenforgalmi látványossággal, illetve szálláshellyel.

66


80

60

40

20

0

-20

-40

-60

-80

-100

-120

KISKORPÁD

1990

MEGYE Somogy NÉPESSÉG 905 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Kiskorpád község Somogy megyében fekszik, 16 km távolságra Kaposvártól. A településen keresztülmegy a 61-es főút, illetve rendelkezik saját vasútállomással, amely a Dombóvár-Gyékényes-vasútvonal része. Külterületén ered a Kapos folyó, amelynek kezdeti szakaszán összesen 8 tavat alakítottak ki, ebből három tóba is ivadékokat telepítettek. Ezek közül a Szigetes-tó elnevezést viselő terület a horgászok közkedvelt célpontja. A község erdős területekkel is rendelkezik, amelyekben a vadásztársaságok gímszarvasra, vaddisznóra és apróvadakra tudnak vadászni. A településen több kisebb és két nagyobb gazdaság is működik, amely elsősorban gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A régi KISZ-tábor helyszínén ma Villa-Curpad néven üzemel egy rendezvényudvarral is ellátott vendéglőház. A község testvérvárosa a horvátországi Velika Pisanica.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

KISGAZDÁLKODÁS, KÖZÖSSÉG

2006 2008 2010 2012 2014 2016

980

960

940

920

900

880

860

840


A településen a 2014-es évre a Szinergia Szociális Szövetkezet nyert el egy pályázatot, amely a szociális és a gazdasági helyzet összehangolt fejlesztését célozta meg. A pályázat keretében a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévő lakosok részére létrehozott program segítségével önálló munkavégzésre alkalmas munkavállalókká válhattak a résztvevők. Még ehhez az időszakhoz kapcsolódóan a 2015-és évben született döntés egy egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó pályázatról, amelynek keretében a kiskorpádi egészségház infrastrukturális fejlesztése valósult meg, modernizálva ezzel a épületet (nyílászárócsere, akadálymentesített bejárati rész, térkövezett parkoló). A községben két civil szervezet is rendelkezik nyertes LEADER pályázattal, az Agapé Egyenlő Esélyekért Egyesület és a Tündérvölgy Értékeiért Egyesület. Az Agapé egyesület célkitűzése a helyi lakosság számára kulturális és szociális szolgáltatások biztosítása. A Tündérvölgy egyesület többek között a helyi vallási tárgyi értékek megőrzését tűzte ki célul, részben a LEADER pályázat keretében a községhez tartozó kápolnaépület került szinte teljes restaurálásra romjaiból. A Széchenyi2020 által biztosított pályázatok közül több kisgazda is elnyert kisebb összegű pályázatokat Kiskorpád térségében. Ezek között található mezőgazdasági, agrárgazdasági területet érintő támogatás, illetve egy a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzését célzó pályázatot is elnyertek.

A település környezeti adottságai igen kedvezőek. Több magángazdaság, őstermelő is meg tud élni és fenn tudja tartani mezőgazdasági tevékenységét helyben, illetve a vad- és halgazdaság is ki tudja elégíteni az igényeket, ami egyben helybentartó erőként is kiaknázható. A kulturális kikapcsolódás, a turisztikai lehetőségek szintén a lehetőségekhez mérten kiaknázásra kerültek a helyiek által falunapok tartásával, a Szigetes-tó, a VillaCurpad és például az Agapé Bemutatóház által, illetve a testvér-települési kapcsolat ápolásával. A civil szervezetek aktivitása, a helyi lakosság kulturális és szociális segítése is mind olyan tevékenység, amely a lakosság megtartását, illetve népességnövekedését célozza meg, kifejezetten hatásos tevékenység lehet ehhez a több generációt is megcélzó tanácsadó foglalkozások biztosítása. Emellett a gyermekvállalást serkentheti az egészségház és az óvoda épületének modernizálása is, azáltal hogy a családok nyugodtabban vállalnak gyermeket megbízhatóbb, modernebb környezetben. http://www.kiskorpad.hu/kiskorpadrol.html http://www.kiskorpad.hu/szervezetek/ http://www.kiskorpad.hu/szervezetek/civil_szervezetek/agape_egyenlo_eselyekert_egyesulet/ http://www.kiskorpad.hu/szervezetek/civil_szervezetek/tundervolgy_ertekeiert_egyesulet/ http://szigetesto.eu/ http://hmep.eu/hu/testverek-vagyunk/16-horvat-magyar-testvervarosok-.html http://www.kiskorpad.hu/hirek/hirek/2018-06-14/testver-telepulesi_latogatas.html

67


20

40

60

80

100

1220

1240

1260

1280

1300

0

-20

-40

-60

-80

-100

TENK

1990

MEGYE Heves NÉPESSÉG 1202 fő

A Tenkhez legközelebbi jelentősebb turisztikai célpont a Tisza-tó, ami jelenleg túl nagy távolság ahhoz, hogy a település bekapcsolódjon a helyi turizmusba. Ezzel szemben a település erőssége elsősorban az ipari fejlesztések, másodsorban a mezőgazdasági termelés, amelyekben nagy szerepe van a helyi polgármester aktivitásának, aki sikerrel vonz új befektetőket a településre.

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Tenk község a Hevesi Járásban található, a 31-es főúton nagyjából félúton Heves és Füzesabony között. A településtől 10 km-re található az M3-as autópálya, ami megkönnyíti a településnek a magyar gazdaságba való bekapcsolódását, hiszen a település autópályán kevesebb, mint másfél óra alatt elérhető. Míg a füzesabonyi vonatközlekedés a járatok száma szempontjából előnyös, Tenket nem érinti vasútvonal, tehát csak közúton közelíthető meg.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

CÉGFEJLESZTÉSEK

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1200

1180

1160

1140

1120

1100


A településre érkező számára elsőként szembetűnő, hogy Tenket virágos parkok, utcák jellemzik. A gazdasági tevékenységeket tekintve a községben jelen van a Zalabaromfi Rt. feldolgozóüzem és a DELTA Építő- és Szakipari Szerelő Kft. is, amely jelentős pályázati forrásban részesült 2010-ben és 2016-ban, melynek keretében telephelybővítést és termelési eszközbeszerzést hajtott végre a cég. A cég 1989 óta fa és műanyag nyílászárókat gyárt, ami a szektorban országos szinten jelentős. Az elmúlt években a településen egyedülálló ipari, energetikai fejlesztések kezdődtek. 2010-ben a Tenk és Dormánd között található Barna Farm Kft. szarvasmarhatelepének bővítésébe kezdett, hogy az előállított biogázból tudjon a vállalkozás jövedelemre szert tenni, majd ezáltal fejleszteni. A település egy korábban nem használt területén 2017-ben négy befektetőcég napelemparkja kezdett épülni. A befektetők 2019re kívánnak bekapcsolódni az országos hálózatba. Elmondásuk szerint a projekt eddigi sikerességéhez hozzájárult a település polgármesterének segítőkészsége. Emellett, 2017-ben egy másik jelentős fejlesztés is elindult a településen, az év nyarán megkezdődött a Schmidt&Bender Kft. céltávcső gyárának építése, ami 2018 tavaszára el is készült. A fejlesztés előnye, hogy a termelés elindulásával mindenképpen szükség van diplomás mérnökökre, ami letelepedésük esetén vagy a helyben lakó mérnökök maradása esetén mindenképpen pozitív hatással bírna Tenk demográfiai helyzetére. Az új üzem összesen körülbelül 30-35 munkahelyet teremt.

A település sikerében egyértelműen szerepet játszik egyrészt szállítási szempontból jó elhelyezkedése – tehát az M3-as autópályához, és ezáltal Budapesthez való relatív közelsége. Másrészt, a befektetők sikeres vonzása azt mutatja, hogy az önkormányzat és a polgármester helyi érdekérvényesítő képessége relatív erős. Ehhez pedig nem csak a potenciális befektetőkkel való kapcsolatrendszer, hanem a helyi, regionális vagy akár országos politikában való jó lobbierő is nagyon fontos. Végül, a mezőgazdasági termelékenységet jelentősen meghatározza, hogy a Tenk környéki aranykorona értéke igen magas. http://tenk.hu/ https://www.heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/meltan-buszkek-az-elvegzett-munkara-911763/ https://www.heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/precizios-celtavcsovek-keszulnek-tenken-1076029/ http://hvg.hu/kkv/20170726_tavcso_uzem https://www.heol.hu/heves/gazdasag-heves/biogazt-hasznositanak-tenken-328986/

68


300

400

5700

5800

200

100

0

-100

-200

-300

-400

-500

TÁPIÓSZENTMÁRTON

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 5480 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Tápiószentmárton Pest megyében, a Nagykátai Járásban található. A Budapestet sugaras szerkezetben elhagyó főutak közül kettő is a község közelében halad el, a 4-es és a 31-es. Ezeknek köszönhetően közúton viszonylag könnyen megközelíthető. Vasútállomása van a településnek, ám a megálló távolabb található a településtől, a Budapest-Újszász-Szolnok vonal, budapesti elővárosi járatai állnak meg itt, ezáltal Budapest és Szolnok is egyszerűen megközelíthető, a vonat egy óra alatt ér a fővárosba, és körülbelül 40 perc alatt Szolnokra. Nagyobb munkáltatók Budapesten és Szolnokon találhatóak. A településen gyógyfürdővé minősített termálfürdő, illetve egy térségi jelentőségű sportuszoda is működik.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

HELYI IDENTITÁSRA ÉPÜLŐ TURIZMUS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

5600

5500

5400

5300

5200

5100

5000

4900

4800


A gyógyfürdő szolgáltatásainak az elvárásokhoz igazítása már a 2000-es évek elején, a gyógyfürdővé minősítést követően azonnal megkezdődött. A felújítások során úgy a medencéket, mint a kiegészítő szolgáltatásokat átalakították, később kapcsolódó sportlehetőségekkel, étkezdékkel, wellness-szolgáltatásokkal, és a gyerekeknek játszótérrel bővítették a kínálatot. A település egy másik helyszínén különálló sportuszoda is üzemel. A két szolgáltatás egyszeri előfordulása kuriózum a magyarországi nem-agglomerációs települések körében. A tanuszoda méretét, a kínált szolgáltatások számát és minőségét tekintve a környező falvakban egyedülinek számít, a vidék jelentős sportcentrumává vált.

Tápiószentmárton a kezdeti lehetőségeihez képest hatalmas beruházásokat tett a turizmus területén az elmúlt évtizedekben. Ennek köszönhetően mára a település rendkívül sokféle fogyasztói igényt tud kielégíteni, nem kifejezetten kedvező földrajzi elhelyezkedéséhez képest. Tápiószentmárton példája azt mutatja, hogy tudatos és jól megtervezett, magánvállalkozások és közintézmények összhangjára épülő turisztikai fejlesztési programokkal nagy sikereket tud elérni egy olyan település is, amely egyébként az országos közlekedési infrastruktúrában nem épp kiemelkedő helyzetével jellemezhető. Mindemellett a családsegítő szolgálat működése is fontos a település szempontjából, hiszen szakértelmük nagy segítség a községnek.

A településen született csodakanca, Kincsem számára állít emléket a Kincsem Lovaspark, amely rengeteg, a lovaglás iránt érdeklődő turistát és sportolót vonz a településre. A magánvállalkozásként működő szolgáltató a folyamatos fejlesztéseket követően mára 170 vendéget tud elszállásolni, szolgáltatási portfóliójuk pedig évről évre növekszik.

A települések közötti utak felújítása szinte az összes lakó életére pozitív hatással van, akár autóval, akár busszal közlekednek, mivel a felújított útszakaszon az összes jármű gyorsabban tud haladni, illetve a jó állapotban lévő úttest a járműveket sem amortizálja le. A középületek energetikai korszerűsítésével első sorban a település kiadásainak csökkentését szolgálták, hiszen a jobban szigetelt épületet kevesebb energiabefektetéssel lehet felfűteni, a napelemes rendszer pedig telepítése után szinte ingyen látja el energiával az intézményeket. Ezen felül az épületeket napi szinten használó diákok, pedagógusok és dolgozók komfortérzete is nő, ami vonzóbbá teszi az intézményeket.

A településen fejleszteni kívánták a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkakörülményeit, ehhez 2009-ben nyertek is pályázati támogatást, tízmilliós nagyságrendben. A projekt célja az volt, hogy az addig elavult, régi épületben működő szolgálat működési központját egy olyan épületbe költöztessék át, ahol modern és korszerű körülmények között dolgozhatnak.

http://www.tapioszentmarton.hu/intezmenyek/index.php http://www.kincsemlovaspark.hu https://www.termalfurdo.hu

69


20

40

60

80

600

700

800

900

0

-20

-40

-60

-80

-100

GÖNCRUSZKA

1990

MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén NÉPESSÉG 666 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, a Gönci Járásban. Természetföldrajzilag és közlekedés-földrajzilag is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Nyugati oldalán a Hernád folyó terül el, míg keleti oldalról az Eperjes-Tokajihegység határolja, amely kedvez a mezőgazdasági tevékenységeknek és komoly turisztikai potenciált is jelent. A településen áthaladó országút kettészeli a községet, a Hernád túlsó partján halad a 3-as főút, míg két különböző vasútvonal is rövid távolságon belül elérhető. Miskolc 60 kilométerre található.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSEK

2006 2008 2010 2012 2014 2016

500

400

300

200

100

0


Az elmúlt időszak göncruszkai fejlesztései jórészt mind Európai Uniós támogatással valósultak meg, amelyek közül több kapcsolódik a közlekedés témaköréhez. 2010-ben a települést átszelő Fő út munkálatai nyertek támogatást, amelynek célja többek között a vonzóbb arculat kialakítása, illetve főként a biztonságos közlekedés alapfeltételeinek megteremtése volt. Ezt követően 2013-ban két jelentős projekt valósult meg, amelyek munkahelyi képzések támogatását célozták nagyvállalatok számára a konvergencia régiókban. Ennek keretében gépjárművezetők képzése, illetve továbbképzése valósult meg különböző, alapvetően teherfuvarozást végző vállalatoknál. Szintén egy környéki, fakitermeléssel és szállítással foglalkozó vállalkozáshoz köthető az a fejlesztés, amely korszerű munkagép beszerzését tette lehetővé az eredményesebb és nagyobb kapacitással működő fakitermelés érdekében. Az ilyen életképes, innovatív vállalkozások alapjaiban járulhatnak hozzá a helyi munkahelyteremtéshez, valamint további vállalkozásokat, illetve tőkét vonzhatnak magukhoz. Az említett fejlesztéseken kívül nagy hangsúlyt kapott a helyi szolgáltatások körének bővítése az életminőség javítására, amelyek közül az egyik legjelentősebb a minőségi orvosi rendelő létesítése volt Göncruszkán, az addigi elavult épület átalakításával, kibővítésével és korszerű orvosi eszközökkel való felszerelésével. A másik jelentős projekt a TALENTUM Református Egyházi Óvoda bővítését tette lehetővé, amely azóta is számos közösségi program helyszíneként szolgál, nagyrészt a Göncruszkai Református Gyülekezet jóvoltából.

Göncruszka fejlesztéseit tekintve jól látható, hogy fontos szerepük volt a környéki vállalkozásoknak, amelyek a helyi adottságokra épülő szolgáltatásokat nyújtanak. Ezeken a vállalkozásokon kívül – amelyek sikerükkel továbbiakat is a környékre telepíthetnek – kiemelt szerepe volt az életszínvonal növelését támogató beruházásoknak, ahogy a közösségeket aktivizáló és jelentős kezdeményezőkészséggel bíró helyi református gyülekezetnek is. Amint a település példája mutatja, ez a kezdeményezőkészség több területen, több különböző szereplő által is megvalósulhat (lásd: az említett szálláshely), az aktív szereplők összekötése pedig valódi katalizátorként hathat, további fejlődést eredményezve, különösen, ha mindez térségi léptékűvé fejlődik.

http://goncruszka.net/wp-content/uploads/2017/07/ATF_ATD_Goncruszka.pdf http://goncruszka.net/ http://www.tokjovendeghaz.hu/ https://hu-hu.facebook.com/goncruszkaigyulekezet/

70


50

100

150

1700

1750

1800

0

-50

-100

ÚJLENGYEL

1990

MEGYE Pest NÉPESSÉG 1724 fő

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Újlengyel Pest megyében, a Dabasi Járásban található. A község közvetlen közelében halad el a 405-ös főút, amely a 4-es utat, és az M5-ös autópályát köti össze, ennek köszönhetően a településről hamar fel lehet hajtani az országos közúti hálózatra. Vasútállomás nincs a településen, legközelebb Dabason lehet vonatra szállni, ehhez mintegy 15 kilométert kell megtenni. Egyben Dabas a legközelebbi nagy város is, de Budapest is közel fekszik a községhez, a főváros déli-dél keleti része 20-30 percen belül elérhető. Nagyobb munkáltatók Budapesten, illetve a fővárost körülvevő iparinegyedekben találhatóak.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

AKTÍV KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

2006 2008

2010 2012 2014 2016

1650

1600

1550


A település népességcsökkenésének megállítására 2013 -ban programot indítottak, melyhez százmilliós nagyságrendű pályázati forrást is kaptak. A projektbe a község teljes lakosságát szerették volna bevonni. A program keretében közösségépítő eseményeket szerveztek, például sportnapot, falunapot és hagyományörző foglalkozásokat. Illetve, a szervezésen túl, ennek infrastrukturális feltételeit is biztosították, közösségi tér létrehozásával. Továbbá, faluszépítő napokat szerveztek, amiknek keretében a község közösségi tereit hozták rendbe. A község családjainak, illetve gyermekeinek szánt programelemként tanulószobát hoztak létre, ami addig hiányzott a településről, biztosították a gyerekek nyári szünet alatti felügyeletét. Felújították a település szolgálati lakását is. A projekt során törekedtek a település kifelé irányuló kapcsolatainak erősítésére, illetve újak létrehozására, emiatt tanulmányutakat is szerveztek. Végül, de nem utolsósorban, a településen eladó ingatlanok hirdetését is segítették. A község óvodájának korszerűsítését 2013-ban végezték el, ehhez tízmilliós nagyságrendben nyertek támogatást. A projekt részeként elvégezték az épület hőszigetelését, nyílászárókat cseréltek. Továbbá modernizálták a fűtési rendszert is, egyrészt fejlesztették a radiátorokat, illetve a fűtésvezérlést, ezen kívül beépítettek egy, a talajhőt hasznosító fűtési rendszert is. További, középületek energetikai korszerűsítésére fordítható támogatást 2017-ben nyert a település, ekkor elvégezték az Önkormányzati Hivatal és az általános iskola épületének hőszigetelését, továbbá napelemeket telepítettek mindkét épületre.

A község lakóit közösségbe szervező, illetve infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazó projekt Újlengyel előnyére válhat, azáltal, hogy az önkéntes programnak köszönhetően olyan szolgáltatások és ellátások válhatnak elérhetővé, melyek megkönnyíthetik az itt élők életét. Ezen felül a közösségi programok a település közhangulatát és a lakók közötti szolidaritást javíthatják. A közöségi tér létesítése ezen programoknak adhat megfelelő helyszínt. Az önkormányzati szolgálati lakás felújítása pedig segít megtartani a településért dolgozó személyeket. A középületek energetikai fejlesztése is előnyös a település számára, egyrészt az energiahatékony működésnek köszönhetően alacsonyabb fenntartási díjjal lehet kalkulálni, továbbá csökken a károsanyagkibocsátás is. Ezen felül, a korszerűsített épületekben komfortosabb munkakörülményeket lehet létrehozni, ami segít a köz szolgálatát ellátó dolgozók megtartását.

https://ujlengyel.asp.lgov.hu/tamop-5311-131-2013-0001 https://ujlengyel.asp.lgov.hu/keop-ovoda https://ujlengyel.asp.lgov.hu/kehop-529

71


60

80

1020

1040

40

20

0

-20

-40

-60

-80

DÁG

1990

MEGYE Komárom-Esztergom NÉPESSÉG 950 fő

1994 1996 1998 2000 2002 2004

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Dág Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi Járásban található. A településen főút és vasútvonal nem halad át. A legközelebbi nagyobb település Dorog, illetve Esztergom, de Budapest is elérhető egy órányi autózással. Esztergomba 25 perc alatt lehet eljutni autóval, és 40 perc alatt busszal. A közelben lévő nagyobb munkáltató az esztergomi Suzuki gyár, de Budapest észak-nyugati része is elérhető távolságban van a napi ingázás szempontjából.

1992

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

SPORTALAPÚ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2006 2008 2010 2012 2014 2016

1000

980

960

940

920

900


A 2000-es évek elején egy dági vállalkozó saját költségén sportcsarnokot épített a településen, és az építésen kívül a dági röplabda csapat támogatójává is vált, a község iránti szeretete miatt. A vállalkozó állta a csapat „működési költségét”, leszámítva a csapattagok és munkatársak fizetését, mivel ők önkéntes alapon dolgoztak és játszottak. A csapat ekkor még jórészt Tatabányáról és környékéről származó játékosokból állt, ám pár évvel később a dági gyerekek, mint utánpótlás nevelésére terelődött a figyelem.

A sportcsarnok megépítése és a röplabda csapat fenntartása és szép eredményei közösségépítő erővel bírtak, hiszen egyrészt a község lakóiból állt a játékosok, az edzők és a csapatot kiszolgáló egyéb emberek csoportja is, így őket biztosan összekovácsolta a közös munka, de ezen felül a község további lakóit is összehozta, hiszen együtt drukkolhattak a csapatnak, és örülhettek a sikereknek. Továbbá a sportcsarnok helyet adhat különböző sportrendezvényeknek, valamint a mozgás népszerűsítését is szolgálja.

Ezután, a már jórészt dági gyerekekkel felálló csapat szép sikereket ért el az országos bajnokságban. Sajnos a csapat azóta megszűnt, mivel a 2016/17-es versenykiírás feltételeit nem tudták teljesíteni, mivel az együttest nem profi játékosok, edzők és kisegítő dolgozók alkották, hanem a szabadidejüket áldozták erre.

Az egészségügyi alapellátás fejlesztése nagymértékben hozzájárul a település életszínvonalához. Dágon egy orvosi vizsgálat nem igényel szervezést és utazást, hanem helyben kaphatnak segítséget az orvosi alapellátásra szorulók. Valamint, ha az orvosi rendelő szűrővizsgálatoknak is helyt ad, akkor a település lakosainak az egészségét is könnyebb megőrizni, hiszen így valószínűleg többen mennek el a vizsgálatra, mintha messzire kellene utazniuk.

A községben működő orvosi rendelőt 2010-ben korszerűsítették, pályázati forrás segítségével. A program során megújult a rendelő épülete, mind esztétikai, mind üzemeltetési szempontból, korszerű orvosi eszközöket szereztek be, korszerűsítették az informatikai rendszert, valamint az esélyegyenlőség jegyében elvégezték az épület akadálymentesítését is. Az orvosi rendelő után, 2017-ben más középület korszerűsítését is elkezdték a településen, ezúttal a község óvodáját modernizálták. Az elavult, rossz energetikai mutatókkal rendelkező épületben elvégezték a falak utólagos hőszigetelését, nyílászárókat cseréltek, korszerű fűtési rendszert építettek be, lecserélték a világítási rendszert is, valamint napelemeket is telepítettek az épületre. Illetve a mosdókat is átalakították úgy, hogy azok, a mozgássérültek által is megközelíthetők legyenek.

Az óvoda energetikai korszerűsítésével is nyert a település, hiszen alacsonyabb lesz az épület üzemeltetési költsége, kisebb lesz a károsanyag kibocsátás, az óvodások és az óvoda munkatársai is kellemesebb légkörben tölthetik az időt, ami elősegíti a munkaerő megtartását és a családok helyben maradását is. https://www.utanpotlassport.hu/2011/03/09/kis-falu-nagy-csodaja/ https://mno.hu/migr_1834/csaladi_vallalkozas_a_dagi_roplabda-352416 https://24.hu/sport/2016/12/07/itt-egy-sportag-ahol-buntetik-a-nyomort/ http://dag.hu/europai-unios-fejlesztesek-palyazatok/

72


50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

CSŐVÁR

MEGYE Pest NÉPESSÉG 655 fő

elvándorlások (fő) halálozások (fő)

Csővár Pest megyében, a Váci Járásban található. A településen főút nem halad át, legközelebb 17 kilométerre lehet felhajtani az országos főút hálózatra, az M2-es autóút egyik váci csomópontjában. Vasút nincs a községben, a legközelebbi vasútállomás a szomszédos Acsán található, ahol 2-3 óránként közlekedik a Balassagyarmat-Aszód járat. Távolsági és budapesti elővárosi járatokra Vácott lehet felszállni. Vác körülbelül 20 kilométerre fekszik Csővártól, autóval körülbelül 20 perc, busszal 36 perc. A környék egyik legnagyobb munkáltatója a Duna-Dráva Cement Kft. váci üzeme.

odavándorlások (fő) születések (fő) népesség (jobb tengely, fő)

SPORTALAPÚ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

740

720

700

680

660

640

620

600

580


A községben egy magánvállalkozás nyert pályázati forrást telephelyfejlesztéshez 2012-ben. A támogatásnak köszönhetően növelni tudták a telephelyüket szolgáltatásbővítés céljából. A vállalkozás a fejlesztésig műanyag-feldolgozással foglalkozott, de időközben igényt fedeztek fel a környéken arra, hogy járműszerelési szolgáltatás váljon elérhetővé. A pályázati forrás segítségével tehergépjármű szerelő csarnokot létesítettek, illetve az új szolgáltatásukhoz plusz munkaerőt is felvettek. A Csővári Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázati forrásából több közösség építő és ismeretszerző program valósult meg a település lakói számára. Szerveztek kirándulást Tótkomlósra, ahol a helyi Szlovák Önkormányzat volt a vendéglátójuk, az ott töltött két nap alatt megismerhették egymást a két település lakói, új kapcsolatok jöhettek létre, valamint a csővári csoport felfedezhette a tótkomlósi szlovák közösség életét és múltját. Szintén hasonló keretek között valósult meg egy nyári olvasótábor az érdeklődő gyermekek számára, melynek keretében szlovák foglalkozásokon, különböző szórakoztató és ismeretterjesztő játékokon vehettek részt, valamint kirándulni is elvitték a csoportot, melynek során Szlovákia közeli régióit érintették.

A község önkormányzata is támogatta a helyi lakók életét, 2018-ra pályázatot írt ki helyi civilszervezetek számára, melyen működési támogatásra, illetve eseti támogatásra is lehetett pályázni, ezen felül pedig felsőoktatási ösztöndíj pályázatot is meghirdetett olyan hallgatók számára, akik tanulmányaikat már megkezdték. A településre érkezett, magánvállalkozás számára nyújtott támogatás előnyös a község számára is, hiszen a szolgáltatásbővítés révén új munkahelyek jöttek létre, melyeket célszerű lehet helyi munkaerővel feltölteni, ezáltal csökken a munkanélküliség a községben, illetve a vállalkozás növekvő forgalma, növekvő bevételt is jelenthet, mely Csővár számára is többlet adóbevételt jelenthet. A közösségépítő és ismeretterjesztő programok szervezése a község életét színesítik, ha a helyi lakóknak lehetősége nyílik érdekes programokon való részvételre, akkor valószínűleg jobb lesz a közhangulat Csőváron, illetve a falu közössége is erősebb lesz. A gyerekek táboroztatása, a gyerekek képességeinek fejlesztése mellett, a szülőknek is kedvező, hiszen így egy heti programjukról és ellátásukról a helyi Szlovák Önkormányzat gondoskodott, ilyen lehetőségekkel a falu vonzó tud lenni a családosok számára.

http://petroviczkft.hu/ http://www.csovar.hu/index.php/csovar-palyazatok

73


Profile for agoraresearch

73 sikeres magyar falu  

Mindnyájunkat érdekel, hogy mások hogyan csinálják. Különösen igaz ez a településfejlesztésre, hiszen ez esetben nem feltétlenül irigységből...

73 sikeres magyar falu  

Mindnyájunkat érdekel, hogy mások hogyan csinálják. Különösen igaz ez a településfejlesztésre, hiszen ez esetben nem feltétlenül irigységből...

Advertisement