4.7 Energiaközösségek

4.7.1 Helyzetbemutatás: fogalmak, lehetőségelemzés

♣ Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusa az energiarendszer dekarbonizációja, a zöld energiaátmenet megvalósítása. Ennek megvalósítása során azonban számos társadalmi kérdést is mérlegelni kell, hogy az átmenet ne vezessen a jelenlegi szektorális átalakítás miatt munkanélküliséghez, illetve hogy az energiabiztonság minden esetben megmaradjon. A biztonságos és tiszta energiaátmenet egyik legjobb eszköze a közösségi energiaberuházások támogatása, ún. energiaközösségek kialakítása. Ha a lakosság kerül az energiarendszer átalakításának középpontjába, akkor az átmenet igazságosan, gyorsan, a társadalom érdekeit szem előtt tartva valósulhat meg.

A közösségi energia egy olyan fenntartható, megújuló erőforrásokra épülő, kisebb léptékű energiarendszert jelent, amit jellemzően lakosok egy csoportja valósít meg, esetleg az önkormányzat vagy helyi kisvállalkozások bevonásával. A közösség kezében van a döntés, és a közösség élvezi a megvalósult beruházások előnyeit.

♣ A közösségi energia, vagy energiaközösség több formában, több szinten, léptékben is megvalósulhat.

A fejlesztés megvalósulhat társasházi keretek között, például közös a fűtésrendszer korszerűsítésével és szigeteléssel, illetve napelemek és napkollektorok telepítésével. Egy ilyen beruházás finanszírozható például kedvezményes hitelből, a törlesztőrészletek pedig a megtakarított rezsiköltségekből visszafizethetők.

A beruházás energiaszövetkezeti keretek között is megvalósulhat, települési léptékben. Ilyenkor jellemzően a helyi lakosok, az önkormányzattal vagy helyi vállalkozásokkal közösen fektetnek be egy megújuló energiás beruházásra, mint például egy napelemfarm létesítésére, a bevételekből pedig a beruházók közösen részesülnek.

Települések összefogásaként is létrejöhet a közösségi energiaberuházás, ilyenkor már nagyobb léptékű energiatermelés is szóba jöhet, mint például egy biomasszatüzelésű kiserőmű. Ilyen léptékben lehetőség van többek között a környező mező- és erdőgazdálkodási hulladék felhasználására. A megtermelt energia értékesítésének áráról, módjáról a beruházók közösen hozhatnak döntést.

♣ A közösségi energia melletti legfőbb érv, hogy ténylegesen megvalósulhat egy decentralizált, helyi, megújuló energiatermelési modell, ami innovatív módon számos előnyt jelent a helyi lakosság számára. Mivel a helyi adottságokhoz alkalmazkodik, újszerű megoldások keresésével serkenti az innovációt. Korszerű technológiákat alkalmaz, ami már önmagában hozzájárulhat a helyi életminőség javulásához.

A közösség bevonása a megújuló energiás beruházásokba lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság személyes tapasztalatokat szerezzen az alternatív energiatermelési módszerekről, emberi léptékű technológiákról, és növeli általában is a megújuló energiaforrások támogatottságát. A beruházásokkal járó információcsere által egy zöldebb, fenntarthatóbb elveket is szem előtt tartó lakossági attitűd kialakulását is támogathatja. Ösztönözi a tudatosabb energiafelhasználást, az egyéni fogyasztási minták átalakítását és a helyi értékek és erőforrások felismerését.

A közösségi energia magának a helyi közösségnek a fejlődését is támogatja. Az együttműködés, a közös cél és sikerek, mind-mind a társadalmi kohézió növekedését segítik. Növeli a helyi önrendelkezést és kontrollt biztosít a közösség számára az erőforrások felett, ezzel is erősíti a társadalmi bizalmat. Csökkenti a külső energiafüggőséget, lehetővé teszi a közösségi önellátást. Mivel ráhatással van az árképzésre, további fejlesztési lehetőséget jelenthet a támogató közösségi alapok létrehozása, melyek visszaforgathatók a közösség tagjainak energiahatékonysági beruházásaiba.

Mindemellett nagyon fontos aspektus, hogy a közösségi energia rendszerek nagyobb átláthatóságukkal és kedvezményes árképzésükkel nagyban hozzájárulhatnak az energiaszegénység csökkentéséhez.

A közösségi energia anyagi előnyei között kell még kiemelni, hogy nagyban támogatja a helyi gazdaság fellendülését. Nem csak bevételbővülést jelent a helyi közösség számára, de befektetőket és vállalkozókat vonzó hatása is van. Emellett, helyben teremt munkahelyeket, már a tervezés és kivitelezés során, de hoszszabb távon az üzemeltetés és karbantartás is fontos lehetőség és feladat.

„Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”

( 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 66/B. §, (1))

További információk, források:

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 IRÁNYELVE (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról(átdolgozás): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L2001&from=EN

 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700086.tv

 ITM - Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig https://zoldbusz.hu/files/NE2030.pdf

 https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/egyeb-tamogatas/energiakozossegek

 Magyar Természetvédők Szövetsége - A közösségi megújuló energia mindenkinek jár https://mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/ kozossegi_energia_mindenkinek_36oldalas.pdf

 https://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_infotandem_kozossegi_energia-final.pdf

 https://mtvsz.hu/hirek/2022/05/kozossegi-energia-a-gyakorlatban-az-elso-ev-tanulsagai-konferencia

 https://mtvsz.hu/uploads/files/Szolnoki_Palma_ZKK_Energiakozossegi_tapasztalatok_MTVSZ_konferencia.pdf

 https://mtvsz.hu/uploads/files/Alfoldy-Boruss-Mark_TIM_kozossegi_energia_konferencia_20220531.pdf

 https://www.mersz.energy/

SWOT-ELEMZÉS: ENERGIAKÖZÖSSÉGEK MAGYARORSZÁGON

Er Ss Gek Gyenges Gek

 az Európai Uniós REDII irányelv 2021-ben átültetésre került a magyar jogszabályok közé

 kormányzati pályázati támogatás kerültek kiírása energiaközösségek kialakítására

 megvalósultak és elindultak pilot projektek

 rendszeres együttműködés és egyeztetés zajlik a különböző pilot projektek megvalósítói között

 jelenleg kevéssé informált és elkötelezett a magyar lakosság a megújuló energiaforrások kapcsán

 a jelenlegi szabályozás még kidolgozatlan, így nehéz a potenciális közösségek motiválása, hogy belevágjanak egy-egy beruházásba

 mivel az energiaközösség Magyarországon új fogalom, még kevés gyakorlati jópélda létezik, ezért nehéz a döntéshozók felé irányuló lobbit megalapozni

Lehet S Gek Vesz Lyek

 a közösségi energia előretörése felgyorsítja a zöld energiaátmenetet; egy demokratikus, igazságos, decentralizált energiarendszer alakul ki

 energiaközösségek létrejötte felkészíti a magyar energiarendszert a rugalmasságot igénylő megújuló energiaforrások integrálására

 a lakosság egyre tudatosabbá válik az energiahasználat kapcsán, kialakul az energiaállampolgárság

 erősebb helyi közösség szerveződik a beruházások kapcsán

 a REDII irányelv átültetése utáni részletszabályok kidolgozása a gyakorlati tapasztalatok adaptálása történik

 a részletszabályok nem felhasználóbarát kidolgozása

 a jelenleg kevéssé rugalmas magyar energiarendszer nem tudja integrálni az energiaközösségek által termelt energiát

 az energiaválság miatt háttérbe szorulnak a lakossági kezdeményezések, beruházások

 a szolgáltatóknak nem válik érdekévé az energiaközösségek által megtermelt energia becsatornázása