Vรกllalkozรกsok
Vállalkozás fogalma, jellemzői Vállalkozás: részben egy tevékenység, melynek során a vállalkozó rendszeresen és üzletszerűen (nyereségorientáltan) tevékenykedik, részben pedig az a szervezeti forma, melynek keretein belül ez a tevékenység folyik. Vállalkozás jellemzői: Cégnév alatt működnek. Önállóan végzik tevékenységüket. Nyereségérdekeltek. Tőkét kockáztatnak. Anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a tevékenységükért. Cél-és eszközrendszerük van.
Vállalkozási formák (tulajdonforma szerint) Magántulajdon egy személy tulajdonában egyéni vállalkozás korlátolt felelősségű társaság (KFT) részvénytársaság (RT)
több személy közös tulajdonába (gazdasági társaság) közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság közös vállalat
Szövetkezeti tulajdon Állami tulajdon
Egyéni vállalkozás Egy személy vállalkozik, valamilyen üzletszerű tevékenységet végez, a saját nevében és a saját kockázatára. A munkavégzés módja szerint lehet: főfoglalkozásként többes jogviszonyban (munkaviszony mellett, tanulóként) kiegészítő tevékenységként (nyugdíj mellett).
Mindenkinek joga van egyéni vállalkozást alapítani, aki cselekvőképes, lakóhelye van, magyar állampolgár vagy külföldi, ha van tartózkodási engedélye és gazdasági célú letelepedésre feljogosító engedélye. (alanyi jog)
Nem lehet egyéni vállalkozó aki gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát
sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek
akit szándékos bűncselekmény miatt egy évet
meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek
akit valamilyen foglalkozástól eltiltottak, arra a
tevékenységre
aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja akinek köztartozása van (adó, vám, járulék, illeték)
Egyéni vállalkozás indítása 2010. január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának nem feltétele a vállalkozói igazolvány, elég az, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a hatósághoz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést tegyen. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető.
Egyéni vállalkozás bejelentése A bejelentést személyesen a Hatóság útján vagy ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített
űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés)
kell megtenni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell A bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy
szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím), értesítési címét, állampolgárságát,
nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása
NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,
a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat,
amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Az egyéni vállalkozói igazolvány A vállalkozói igazolvány már nem feltétele az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának, azonban ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a törvényben meghatározott egyéb adatokat és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. Ha az igazolvány kiállítását az egyéni vállalkozó személyesen kéri, azt haladéktalanul ki kell állítani a részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.
Egyéni vállalkozás megszűnése az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát az igazolványt a jegyző visszavonja (pl. köztartozás) az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszti
cselekvőképességét
Egyéni cég Az egyéni vállalkozó kérheti a székhely szerinti cégbíróságon a vállalkozásának bejegyzését a cégjegyzékbe, a bejegyzett egyéni vállalkozás az egyéni cég. Jellemzői: Nem jogi személy. Korlátlan felelősség. Átalakítható egyszemélyes korlátolt felelősségű
társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá.
Gazdasági társaságok
Nem egyedüli tulajdonosként birtokolnak egy vállalkozást, hanem többen együtt. (Kivéve: egyszemélyes társaságok)
A gazdasági társaságok általános jellemzői Alapítói: bárki és bármilyen szervezet lehet, bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat. Alapító dokumentum (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat): a tulajdonosok szerződése, melynek célja a tagok egymás közötti viszonyainak rendezése. Akkor érvényes, ha írásba foglalták, ügyvéd ellenjegyezte és minden tag aláírta. Kötelezően meghatározandó kérdések: a társaság neve, székhelye tagok neve, lakhelye (cégnév, székhely) társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja és ideje mindaz, amit az egyes társasági formáknál előír a törvény (társasági tv.)
A gazdasági társaságok általános jellemzői Társasági vagyon: a tagok bocsátják rendelkezésre, két részből állhat: pénzből és apportból (nem pénzbeli hozzájárulás a vagyonhoz). A vagyon nem a tagok közös vagyona, hanem a társaság, mint önálló szervezet vagyona. Tagok felelőssége: azt fejezi ki, hogy a társaság tulajdonosai mennyiben felelősek a társaság tartozásaiért. Korlátlan felelősség: a tagok teljes vagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért,
amennyiben a társasági vagyon a követelések fedezésére nem elég.
Egyetemlegesség: a tartozás bármelyik tagtól követelhető. Korlátolt felelősség: a tag csak a bevitt vagyonnal felel a társaság tartozásaiért.
A gazdasági társaságok általános jellemzői Jogi személyiség: jogi személy olyan jogképes szervezet lehet, melynek ezt a tulajdonságát jogszabály ismerte el. Feltételei: a társaságnak legyen külön vagyona és ez különüljön el az
alapítók vagyonától
a társaságnak legyen önálló szervezete tartósan működjön az állam által elismert céllal rendelkezzen.
A gazdasági társaságok általános jellemzői Szervezete: Tulajdonosok testülete: ez a társaság legfőbb szerve, elnevezése társasági
formánként eltérő. Vannak kérdések, melyben csak ez a testület dönthet: a társaság megalakulása, nyereség felosztása, tevékenységi kör, vezető tisztségviselők megválasztása stb.
Vezető tisztségviselők: megbízatása mindig határozott időre szól,
bármikor visszahívható. Nem jogi személyiségű társaságoknál csak a tagok közül kerülhet ki.
Felügyelő bizottság: feladata a vezető tisztségviselők ellenőrzése, a
tulajdonosok érdekeinek védelme.
Könyvvizsgáló: feladata a mérleg és az eredmény-kimutatás ellenőrzése.
Közkereseti társaság (KKT) Néhány főből álló, nem nagy tőkével induló kisvállalkozás. Alapítói: min. 2 tag Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon: nincs törvényi előírás Tagok felelőssége: korlátlan és egyetemleges Személyisége: nem jogi személy
egy tag=egy szavazat (társasági szerződésben máshogy is szabályozhatják) nyereségfelosztás, veszteségviselés vagyonarányos
Betéti Társaság (BT) A kkt. egyik változata Alapítói: min. 2 tag: egy beltag, egy kültag Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon: nincs törvényi előírás Tagok felelőssége: beltag: korlátlan és egyetemleges,
csak ő vezetheti a társaságot; kültag: korlátolt
Személyisége: nem jogi személy
nyereségfelosztás, veszteségviselés vagyonarányos
Korlátolt Felelősségű Társaság (KFT) A kis- vagy közepes méretű és tőkeerejű vállalkozások leggyakoribb formája. Alapítói: min. 2 tag (kivéve egyszemélyes) Alapító dokumentum: társasági szerződés Induló vagyon (törzstőke): min. 3 000 000 Ft, mely a törzsbetétek
(min.100 000 Ft) összessége
Tagok felelőssége: korlátolt Személyisége: jogi személy Legfőbb szerve: taggyűlés Vezető tisztségviselő: ügyvezető Felügyelő bizottság: nem kötelező, de 25 fő taglétszám, 20 m Ft törzstőke
és 200 fő dolgozói létszám felett kötelező
Könyvvizsgáló: nem kötelező, de 50 m Ft törzstőke felett igen
Részvénytársaság Nagy tőkével rendelékező vállalkozási forma sok alkalmazottal. Formái: Nyrt, Zrt Alapítói: min. 2 tag (kivéve egyszemélyes) Alapító dokumentum: alapszabály Induló vagyon (alaptőke): min. 20 000 000 Ft (Nyrt), min. 5 000 000 Ft
(Zrt), mely előre meghatározott számú és névértékű részvényből áll.
Tagok felelőssége: korlátolt Személyisége: jogi személy Legfőbb szerve: közgyűlés Vezető tisztségviselő: igazgató tanács Felügyelő bizottság: kötelező Könyvvizsgáló: kötelező
Nonprofit szervezetek Olyan nem nyereségérdekelt társaságok, amelyek közcélokat szolgáló feladatokat látnak el. Formái: Társadalmi szervezet (egyesület, egylet, párt stb.) Köztestület Alapítvány Közalapítvány Közhasznú társaság Nonprofit gazdasági társaság
A vállalkozások szereplői (érintettjei) A vállalkozás érintettjei azok, akikkel a vállalkozás tartós, lényeges kapcsolatban áll. Belső szereplők
Külső szereplők
Tulajdonosok
Fogyasztók
Menedzserek
Versenytársak
Munkavállalók
Szállítók Partnerek
A vállalkozások környezete A vállalkozások nyitott rendszerek, amelyek környezetükbe beépülve, azzal valamilyen hatáskapcsolatban működnek. A vállalati működés környezeti feltételeinek két nagy csoportja: mikrokörnyezet makrokörnyezet.
Mikrokörnyezet Az a környezet, amellyel a vállalkozás közvetlen kapcsolatban van, elemeire a működése során hatással lehet. Elemei: Beszállítók Piaci közvetítők (kereskedők, szállítmányozók, pénzügyi
szolgáltatók)
Vevők Versenytársak Közvélemény (belső, helyi, pénzügyi, média, civil szervezetek,
kormányzat)
Makrokörnyezet Az a környezet, amelynek elemei a vállalkozás
számára adottságként jelentkeznek, azokra a vállalkozás tevékenysége nincs hatással.
A makrokörnyezet elemei objektív adottságok,
amelyek folyamatos változásban, fejlődésben vannak, így ezeket a vállalkozásoknak figyelemmel kell kísérnie, értelmeznie, elemeznie kell.
Ennek legelterjedtebb módszere a STEEP-analízis.
STEEP-analízis S (sociological) T (technical,
technological)
Társadalmi tényezők
E (economical)
Műszaki-technológiai
E (environmental) P (political)
tényezők
Gazdasági tényezők Környezeti, ökológiai
tényezők
Politikai, jogi tényezők
A vállalkozások válsághelyzete Akkor mondjuk, hogy egy cég helyzete válságos, amikor a léte veszélyeztetett. A válságot több tényező együttes hatása idézheti elő, de alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg: piaci körülmények, pénzügyi helyzet kedvezőtlen
alakulása
vezetési hibák.
A válsághelyzet okai lehetnek hirtelen kereslet, vagy ízlésváltozás menedzser vagy tulajdonosváltás a cég főtermékei nem kellenek a piacon pénzügyi egyensúly felbomlik természeti katasztrófák kedvezőtlen nemzetközi események stb
A válság tünetei lehetnek bevételek csökkenése bevételek és kiadások arányának megváltozása szaporodó vevőpanaszok romló termék illetve szolgáltatás minőség szállítók rövidebb fizetési határidőt szabnak stb.
A válság feloldása, menedzselése, kezelése Válság esetén a tulajdonos válságmenedzsmentet nevezhet ki, melynek feladatai: a válság okainak feltárása beavatkozás a folyamatokba.
A válságmenedzselés lehetőségei: megelőző intézkedések zavarelhárító döntések likvidáló döntések késleltetett adósságfizetés csődeljárás felszámolás, jogutód nélküli megszüntetés.
Csődeljárás Csődről akkor beszélünk, ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen. Ez akkor következik be, ha: az elismert tartozást a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlíti ki, a hitelezők felszólítására az elismert és lejárt tartozást (fizetési felszólítás
kézhezvételétől számított) 15 napon belül nem egyenlítette ki,
a vállalkozással szemben elrendelt végrehajtás nem volt eredményes, a megkötött csődegyezséget a vállalkozás nem teljesítette.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Három éven belül nem indítható újabb csődeljárás.
Csődeljárás Célja: a fizetésképtelen vállalkozás pénzügyi helyzetének helyreállítása, a tevékenység újjászervezése. Menete: Az adós „csődeljárás megindítása iránti” kérelmet nyújt be az illetékes
bírósághoz.
Értesítik a vállalkozás érdekképviseleti szerveit és hitelezőit, vagyonfelügyelőt
neveznek ki.
60 napon belül összehívják a hitelezői választmányt, ahol az adós és a hitelezők
egyezséget próbálnak kötni, felvázolják a csődegyezségi programot.
A csődegyezségi dokumentum alapján dönt a bíróság a fizetési haladékról
(moratórium). Amennyiben nem jön létre csődegyezség a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást.
A bíróság a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja.
A vállalkozások megszűnése, megszüntetése A vállalkozások többféle okból szűnhetnek meg, ezek: Letelt az időtartam, amire létrehozták. A tagok eldöntötték, hogy jogutód nélkül megszüntetik. A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. A bíróság felszámolja. A tagok száma a törvényi minimum alá csökken. A tagok eldöntötték, hogy a társaság átalakul, egyesül vagy
szétválik.
A vállalkozások megszűnése, megszüntetése Megnevezés
Megszűnés típusa Átalakulás
Jellemzői A társasági forma megváltozik. Beolvadás: egy vagy több társaság beolvad egy másik társaságba
Egyesülés
Összeolvadás: az érintett vállalkozások megszűnnek, ezzel egyidejűleg új társaságot hoznak létre. Különválás: a társaság megszűnik, a megalakuló társaság(ok)ra száll át a vagyona és a tevékenysége.
Szétválás
Kiválás: a társaságból a tagok és a vagyon egy részének kivitelével új társaság jön létre, de az eredeti társaság is fennmarad. A társaság tagjai megszüntetik a fizetőképes társaságot.
Jogutódlással történő megszűnés
Végelszámolás
Jogutód nélküli megszűnés
Felszámolás
Célja, hogy a fizetésképtelen adós vagyonából a hitelezők hozzájuthassanak jogos követeléseikhez. Indíthatja: adós, hitelezők, végelszámoló.