XIII. Zielinski Szilárd Konferencia közlemények kötete

KONFERENCIAKÖZLEMÉNYEK KÖTETE

A KONFERENCIA PROGRAMJA

9:00 –– Dr. Kövesdi Balázs Géza: Megnyitó

9:05 –– Dudás Gabriella: Köszöntő

9:10 –– H ock Benedek: A mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazási lehetőségei az infrastruktúra építésben

9:35 –– Dr. Völgyi István Krisztián, Dr. Joó Attila László: Törökországi földrengés

10:00 –– Dr. Kugler Zsófia: Katasztrófavédelem a térinformatika és távérzékelés eszközeivel

10:25 –– Forró Sándor: Árvízvédelem

10:50 –– Füstös István: A baleseti okok egyszerűen csak megismétlődnek!

11:15 –– Kávészünet

11:45 –– Grátzer Szabolcs: AI alkalmazásának lehetőségei a kivitelezésben

12:05 –– Kovács Márton, Tumpek Dávid: Vázlatból render - másodpercek alatt! Avagy a képgenerálás folyamata a generatív AI segítségével

12:25 –– Farkas-Németh Zoltán: Budapest útjainak jövője: innovatív közlekedési megoldások és infrastruktúra fejlesztések

12:45 –– Kerekasztal-beszélgetés, moderátor: Dr. Lovas Tamás : Kovács Ádám (iConSoft), Oláh Zsolt (Studio IN-EX), Grátzer Szabolcs (Market), Farkas-Németh Zoltán (Budapest Közút)

13:25 –– Kávészünet

13:55 –– Czeglédi Nóra: Robotizált mérések alkalmazása speciális mérnökgeodéziai feladatokban

14:10 –– Schrott Márton: Numerikus áramlásmodellek alkalmazása a vízmérnöki gyakorlatban: egy energiatörő szerkezet 3D hidrodinamikai vizsgálata

14:25 –– Fülöp Máté Sándor: A Millenniumi Földalatti Vasút jövője: rekonstrukció és meghosszabbítás

14:40 –– Sajti János: Trapézlemez-gerincű hibrid gerendák nyírási teherbírásának vizsgálata

15:00 –– Állófogadás

A programváltoztatás jogát fenntartjuk! További információ a Facebook oldalunkon olvasható. Jelmagyarázat az előadások témájához: – szerkezetépítő, – vízmérnök és közmű, – közlekedési létesítmények, – geoinformatika.

XIII. ZIELINSKI SZILÁRD KONFERENCIA

KONFERENCIAKÖZLEMÉNYEK KÖTETE

2025. ÁPRILIS 9.

TARTALOMJEGYZÉK

A baleseti okok egyszerűen csak megismétlődnek!

AI alkalmazásának lehetőségei a kivitelezésben

Vázlatból render - másodpercek alatt! Avagy a képgenerálás folyamata a generatív

útjainak jövője: innovatív közlekedési megoldások és infrastruktúra fejlesztések

mérések alkalmazása speciális mérnökgeodéziai feladatokban

Numerikus áramlásmodellek alkalmazása a vízmérnöki gyakorlatban: egy energiatörő szerkezet 3D hidrodinamikai vizsgálata

A Millenniumi Földalatti Vasút jövője: rekonstrukció és meghosszabbítás

Trapézlemez-gerincű hibrid gerendák nyírási teherbírásának vizsgálata

V-Híd: Az infrastruktúra magyar építője 31

A magyar mérnökök által fejlesztett FEM-Design 32

IMPRESSZUM

XIII. Zielinski Szilárd Konferencia közlemények kötete Kiadta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium

Elérhetőségek: 1111 Budapest, Kruspér u. 2. B718 Felelős kiadó: Szabó Bence elnök www.zielinski.hu / szakkollegium@zielinski.hu Tördelőszerkesztés: Pósán Patrik Készült 150 példányban, 2025. áprilisban Közreműködtek: Gyürky Katalin

A kiadványban szereplő képeket a szerzők biztosították vagy a Képítő Fotókör fotóarchívumából származnak. Adatok lezárva: 2025. április 2.

XIII. ZIELINSKI SZILÁRD KONFERENCIA

Kedves Olvasó!

A XIII. Zielinski Szilárd Konferencia Kiadványát tartod a kezedben. Főszervezőként örömömre szolgál, hogy úgy döntöttél, meghallgatod ezt a nívós eseményt, és teret adsz tudásod bővítésére.

A Konferenciát a hagyományokhoz híven idén is három szekcióra bontottuk, amiket kávészünettel választunk el. A szekciók után pedig minden kedves résztvevőt várunk egy állófogadásra, ahol beszélgethetnek az előadókkal.

Az első téma, amit körüljárunk, az Építőipari katasztrófák, aminek megválasztásában – bevallom –a Konferencia sorszáma is jelentős szerepet játszott.

A másik témával a jövőbe tekintünk. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a mesterséges intelligencia egyre jobban betör az életünkbe. A Mesterséges intelligencia az építőiparban című szekciónkkal azt kívánjuk bemutatni, hogy ez a jelenség milyen hatással van a (leendő) szakmánkra.

A Konferencia záró szekciójában pedig a Szakkollégium diákjai tartják meg változatos előadásaikat.

Szívügyünk, hogy újat tanítsunk a hallgatóságnak. Remélem, hogy a nap végén új tudással és elégedettséggel telve fogsz távozni.

Kellemes és hasznos időtöltést kívánok!

Dudás Gabriella Főszervező

Tisztelt Résztvevők, Kedves Kollégák!

Örömmel köszöntöm Önöket a XIII. Zielinski Szilárd Konferencián, amely a szakkollégiumunk egyik legjelentősebb éves eseménye.

Kiemelt célunk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra az aktuális és jövőbe mutató műszaki és társadalmi kérdésekre, amelyek a mérnöki pálya előtt állnak. Hiszünk abban, hogy a hallgatók nem csupán követői, hanem alakítói is lehetnek ezeknek a folyamatoknak, ehhez pedig elengedhetetlenek a gondolatébresztő előadások, beszélgetések és közös tapasztalatcserék.

A konferencia egyúttal lehetőséget kínál arra is, hogy új szakmai és emberi kapcsolatok szülessenek – hiszen ezek sokszor legalább olyan értékesek, mint a szakmai eredmények.

Szeretném megköszönni minden előadónak, hogy elfogadták felkérésünket, és tudásukkal hozzájárulnak a rendezvény színvonalához. Külön köszönet illeti a szervezőcsapatot a lelkiismeretes, kitartó munkáért, amelynek köszönhetően a konferencia idén is megvalósulhatott.

Kívánok mindenkinek inspiráló előadásokat, értékes beszélgetéseket és egy emlékezetes konferencianapot!

Szabó Bence

Elnök

A kötet Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata támogatásával valósult meg, „ Egyetemek és főiskolák szakkollégiumainak működése és fejlesztése ” című pályázati kategóriájában „ A BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium 2024-2025. évi tehetséggondozási programja ” című pályázat keretein belül.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA JÖVŐBENI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ INFRASTRUKTÚRA ÉPÍTÉSBEN

HOCK BENEDEK / Nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató / V-Híd

A mesterséges intelligencia (AI) története hosszú múltra tekint vissza, és számos területen alkalmazták már a nyelvi modellek megjelenése előtt is. Ahelyett, hogy egy nagyon komplex feladat minden változóját megpróbálnánk mi magunk azonosítani és meghatározni, csak arra kell koncentrálnunk, hogy az adatot az ismert jó megoldással párosítsuk össze. Így lehetőség nyílt olyan nagy adatmenynyiséget feltételező feladatok megoldására is, mint a képi adatok feldolgozása. Ennek köszönhetően váltak képessé a kamerarendszerek különböző tárgyak felimerésére, mozgásokuk előrejelzésére, ami nélkül ma nem létezhetnének korszerű biztonsági kamerák vagy nem fejlődnének a gépjármű vezetéstámogató rendszerek, vagy éppen az orvosi képalkotó rendszerek. És ez a nagy adatfeldolgozó képesség adott lehetőséget arra is, hogy nagy kiterjedésű közlekedési szimulációkat végezzünk, hálózatokat mérjünk fel, vagy éppen ezek alapján beavatkozásokat tervezzünk.

A mesterséges intelligencia kapcsán viszont pont az jelent kockázatot, ami a nagy előnye: hogy nem kell tudnunk, és gyakran nem is tudjuk, hogy pontosan miként működik a modell. Az átláthatóság hiánya miatt a modellek gyakran „fekete dobozként” működnek, ahol nem tudjuk pontosan, hogyan jutnak el az inputtól az outputig. Ez megnehezíti a hibák beazonosítását és kijavítását, ami például műszaki területen érthető bizalmatlanságot okoz. Ami a ChatGPT-nek egy hibás szórend, amin csak nevetünk, az infrastruktúra építésben egy millió dolláros hiba lehet. Ha el akarunk térni egy szab -

ványtól, vagy korábbi műszaki megoldástól, akkor nem elegendő az a válasz, hogy nem tudjuk miért, de ezt dobta ki a gép, és mi hiszünk neki. Emellett ez is egy informatikai eszköz, ami élezi a generációs különbségeket, és bár biztos, hogy a közeli jövőben szélesen elterjed az alkalmazása mindenhol, pont a döntéshozók azok, akik még idegenkednek tőle.

A V-Híd projektjein a Plasser&Theurer mérővonat került alkalmazásra, ami tipikus példája a mesterséges intelligencia alkalmazásának szükségességére. A mérővonat különböző szenzorok és kamerák segítségével gyűjt óriási mennyiségű adatot a vasúti pálya és környezetének állapotáról, amelyeket manuálisan elemezni teljesen értelmetlen lenne. Az MI rendszerek képesek nagy mennyiségű információt gyorsan elemezni, és azokat strukturált formában tárolni.

Egyik feladat az adatgyűjtés és azok strukturálása. A kamerafelvételek segítségével rögzíti például a sínek típusát és gyártási évét, a leerősítéseket, vagy éppen folyamatosan méri az aljtávolságot.

Másik feladat a hibahelyek azonosítása. Itt elsősorban képelemzésről beszélünk, de más szenzorokat is alkalmazunk. Azonosítja a hiányzó kapcsolószereket, törött vasúti aljakat vagy éppen sínhibákat.

A gépi tanulás lehetővé teszi, hogy a szenzorok adatait egyben vizsgálva előre jelezzen ma még nehezen észlelhető hibahelyeket, és becslést adjon azok későbbi súlyosbodására.

További feladat a felmért pontfelhő elemzése: a cél, hogy a vasúti pálya és tartozékainak adatbázisát automatizáltan tudjuk létrehozni. Első lépésben az objektumok megbízható azonosításával, majd azok térbeli adatainak pontos beazonosításával.

Az infrastruktúra hálózatok kiterjedésük és nagyon hosszú időtávot felölelő építésük miatt ma nagyon rosszul dokumentáltak. Alig van olyan infrastruktúra üzemeltető, aki a saját hálózatával kapcsolatban pontos adatokkal rendelkezik. Ez nagyon megnehezíti, azaz megdrágítja az üzemeltetést. Nem lehet megbízhatóan tervezni, hogy mit, hol és mikor kell beavatkoznia a hálózat optimális fenntartása vagy fejlesztése érdekében. Erre keresnek

a szakemberek olyan megoldást, aminek segítségével egyrészt belátható időn belül lehet pontosan felmérni ezeket a hálózatokat, másrészt megalapozottan lehet beavatkozásokat tervezni.

Egy speciális, de régen várt iránya az MI fejlesztéseknek a műszaki rajzi képességek automatizálása. Az AutoDESK által fejlesztett műszaki rajzoló és értelmező AI jelentős előrelépést hozhat a mérnöki szakma számára. Az AI képes lesz automatizálni a tervezési folyamatokat, csökkentve a hibák számát és növelve a hatékonyságot. Az AI rendszerek képesek lesznek a tervezési adatok elemzésére és értelmezésére, valamint a tervek optimalizálására.

Kép forrása: facebook.com/vhidcsoport/photos

TÖRÖKORSZÁGI FÖLDRENGÉS

DR. VÖLGYI ISTVÁN KRISZTIÁN, DR. JOÓ ATTILA LÁSZLÓ / Egyetemi docens, Egyetemi docens és FIEK igazgató / Hidak és Szerkezetek Tanszék

2023. február 6-án erős földrengések rázták meg Törökország déli és központi, valamint Szíria északi részeit. A földmozgás a Richter-skála szerint a 7,8-as erősséget is elérte.

Az EELISA nemzetközi egyetemi szövetség partner egyetemének, az Isztambuli Műszaki Egyetemnek (ITU) felajánlott segítségnyújtás kapcsán utazott Törökországba a mentésben való mérnöki segítségnyújtásra és a földrengéskárok felmérésére Joó Attila László és Völgyi István, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docensei, Ther Tamás, az Építészmérnöki Kar adjunktusa és Ther Péter Pál, az Építészmérnöki Kar oktatója. A BME mérnökei egy hetet töltöttek Törökország földrengés sújtotta területén. Antakyában mentési munkálatokban és állapotfelmérésben, Kahramanmaraşban

az épületek állékonyságvizsgálatában vettek részt az ITU mérnökeivel, İsmail Dabanlıvel és Ceyhun Ermannal közösen. Tapasztalataikról „A törökországi földrengés tapasztalatai szerkezetes szemmel” címmel, a BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszékének KFI szemináriumsorozat részeként számoltak be március 17-én.

Joó Attila, a BME Innovációs igazgatója így nyilatkozott: a földrengés elleni védekezés elsősorban szabványrendszerre épül, ami országonként (néha régiónként) változik. Az alkalmazott előírás függ az épület korától, állapotától és a régió gazdasági, fejlettségi szintjétől. Egyetemünkön olyan méretezési eljárásokat fejlesztenek, melyek által gyakorlatilag a kiutazott kutatók írják a szabványokat. A törökországi földrengés intenzitására nem lehe-

tett volna méretezni, ahhoz ugyanis túl nagy erejű volt – ilyen intenzitás ellen csak különleges építési technológiák tudnak valamennyi védelmet nyújtani.

Földrengéstől veszélyeztetett területeken az évtizedek során kialakul az az építési technológia, mely adott biztonsági szintet garantál. Ha ezeket a szabályokat az építők nem tartják be, vagy nem minden esetben, akkor nem egyenrangúan dőlnek össze az objektumok.

Az újjáépítésen még korai gondolkodni, hiszen teljes falvak, városrészek lettek a földdel egyenlővé. A legelső fázis az életmentés, ezzel párhuzamos és utána következik a kárfelmérés. Az újjáépítés évtizedekig eltart majd, hiszen nemzetgazdasági beruházást igényel. Ennek oka, hogy a kor technológiájának megfelelő tervezés és megvalósítás költségei igencsak magasak.

Jogos felvetés, hogy hazánk mennyire biztonságos ilyen katasztrófák esetén. A két eset össze sem vethető, Magyarország ugyanis közepes szeizmicitású zónába tartozik, nagyon kicsi eséllyel alakulhat ki a törökországihoz hasonló erejű földmozgás. Ezen felül az itthoni épületeket 2004 óta az uniós szabványoknak megfelelően kell méretezni, ami a törökországinál nagyobb biztonságot garantál. Az egyetem kutatói vizsgálják, hogy a meglévő, régi szabvány szerinti hazai épületállományt mennyire érintené egy esetleges földmozgás.

HIVATKOZÁSOK:

https://www.bme.hu/hirek/20230330/A_torokorszagi_foldrenges_tapasztalatai_mernok_szemmel https://muhely.bme.hu/?p=6605

KATASZTRÓFAVÉDELEM A TÉRINFORMATIKA ÉS TÁVÉRZÉKELÉS ESZKÖZEIVEL

DR. KUGLER ZSÓFIA / Egyetemi docens, Kari Tanács tag - Állandó meghívott, Víztudományi és Katasztrófamegelőzési Tudásközpont - Igazgató / Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

A természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma, illetve az okozott anyagi kár mértéke folyamatosan nő. Minden évben negyed millió embert érintenek a természeti csapások, bár az áldozatok száma nem minden esetben számszerűsíthető. Az alacsony technológiai fejlettség, illetve a nem megfelelő társadalmi felkészültség miatt a legtöbb áldozat és anyagi kár a fejlődő országokat sújtja. Bár a csapások legnagyobb része nem kerülhető el, a gazdasági-társadalmi rendszerre gyakorolt hatásuk átgondolt védekezéssel enyhíthető. Az emberi áldozatok számának és a keletkező anyagi kár csökkentésének érdekében a katasztrófavédelem számos területén használják a térinformatikai és a távérzékelési technológiákat, eszközrendszereket. A módszerek alkalmazási lehetőségeit, a kockázatmodellezést néhány példán keresztül mutatjuk be.

Természeti csapásnak nevezzük a gazdasági-társadalmi rendszerre gyakorolt hirtelen, beható és pillanatnyi környezeti hatást. Ezen definíció értelmében csak akkor beszélünk természeti katasztrófáról, ha a természeti csapás a lakosság életét, egészségét vagy anyagi javait veszélyezteti. Így a lakosságot nem érintő természeti folyamatok, mint például árvizek távoli, lakatlan területen, a fenti meghatározás alapján nem értelmezhetők katasztrófának, csupán szélsőséges hidrológiai jelenségnek tekinthetjük.

Az egyes stádiumok különböző védelmi feladatokat jelentenek. Ezek a következők:

» Mérséklési szakasz: magában foglal minden olyan tevékenységet, mely a katasztrófa bekövetkezése előtt a potenciális veszély kialakulásának és következményeinek enyhítésére, illetve a sebezhetőség csökkentésére irányul. Eszközei a rizikómodellezés és a veszély megfelelő enyhítése.

» Felkészülési szakasz: összefügg minden olyan aktivitással, mely közvetlenül a csapás bekövetkezte előtt elősegíti a védekezési tervek operatív működését, kezdve a tervek kidolgozásától az előrejelzésig, illetve a lakosságot riasztó rendszer kiépítéséig.

» Védekezési szakasz: ezen stádium átfogja a mentési munkálatok végrehajtását és segítségnyújtást a katasztrófa bekövetkezése után. Főbb célja megőrizni a lakosok biztonságát és a rendet a természeti csapás közben. Ezen szakaszhoz tartozik a mentést végző alakulatok mobilizálása, menekülési és evakuálási tervek végrehajtása, az érintett lakosság felkutatása és megmentése, illetve elsődleges megélhetési szükségletek szétosztása az áldozatok között.

» Felépülési szakasz: ezen stádium célja az érintett lakosság életének normalizálása és a közhivatalok működésének újraindítása. Vagyis ezen fázis tartalmazza az újjáépítési, felújítási, kárfelmérési, romeltakarítási munkálatokat.

A természeti csapások következményeinek enyhítése csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő információ áll rendelkezésre a katasztrófa aktuális helyzetéről. A távérzékelés és térinformatika ebben tud segítséget nyújtani. A következő fejezet bemutatja, milyen lehetőségekkel mutat túl a katasztrófavédelmet támogató hagyományos módszereken a két eszköz.

A térképezési, felmérési eszközöket négy példán mutatjuk be.

» 2001. mozambiki árvízkatasztrófa

» 2004. Délkelet-Ázsiában sújtó szökőár katasztrófa

» 2023. törökországi földrengés katasztrófa

» 2025. Los Angeles melletti erdőtűz katasztrófa

Törökországi földrengés szeizmikus elmozdulásainak nyers műholdas DinSAR felvétele

ÁRVÍZVÉDELEM

FORRÓ SÁNDOR / Építészlátogató, projektmanager / PREFA

Teljesen nyugodt lehet árvízkor: a PREFA árvízvédelmi rendszer alkalmazásával minden zivatar kint reked.

Optimális védelem a PREFA mobil árvízvédelemmel!

Az emelkedő átlaghőmérséklet egyre gyakrabban okoz szélsőséges időjárási helyzeteket. A kiszámíthatatlan, hirtelen bekövetkező árvíz hatalmas károkat okozhat. Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban áradnak meg a folyók. A háztulajdonosoknak a hagyományos árvizek mellett napjainkban újra meg újra meg kell küzdeniük a regionálisan fellépő heves esőzések és a hóolvadás következményeivel, még akkor is, ha a folyóktól távol eső területeken laknak. Ezért különösen a veszélyeztetett területeken fontos, hogy a természeti csapások elleni védekezés idejében megtörténjen.

A könnyű, robusztus alumínium profilokból készült mobil PREFA árvízvédelmi rendszer maximális biztonságot nyújt otthonának. A speciális alumínium profilok kiválóan alkalmasak ablakok, ajtók és kapuk hatékony lezárására, valamint a parthoz közeli vagy part menti területek védelmére.

FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEK

A PREFA árvízvédelmi rendszer két területre kínál egyedi megoldásokat, amelyeket a magán- és vállalati épületek esetében is alkalmazni lehet: épületvédelem és tájvédelem.

ÉPÜLETVÉDELEM

A speciális alumínium gátgerendákkal a ház következő, víznek kitett részeit lehet gyorsan lezárni:

» Különféle kapunyílások (pl. garázsbejáratok és garázskapuk)

» Különböző ajtók (pl. bejárati ajtók, pinceajtók, teraszajtók, erkélyajtók, tolóajtók)

» Ablakok (pl. pinceablakok)

A gátgerenda hosszának egyedi méretezésével mindenféle ablakot, ajtót és kaput meg lehet védeni a víz behatolása ellen. A PREFA épületvédelem a magánszektorban, például családi háznál, valamint nagyobb vállalati épületeknél történő felhasználásra is alkalmas. A gátgerendák és a felszerelt rögzítőprofilok színe egyedileg a homlokzathoz igazítható.

A PREFA épületvédelmi rendszer szerelése és használata:

A rögzítőprofilokat az első szereléskor a falnyílásba süllyesztve, a falnyílás mögött vagy előtt kell rögzíteni. Alternatív megoldásként a rögzítőprofilok belülről, süllyesztve is felszerelhetők. Használat során a gátgerendákat mindkét oldalon a rögzítésbe illesztik és felülről egy feszítőelemmel rögzítik. A könnyű és különösen robusztus rendszer vészhelyzetben gyorsan bevethető és szükség esetén egy személy által is felállítható.

A speciális alumínium gátgerendák segítségével gyorsan lezárhatók az árvíz idején különösen veszélyeztetett ablak-, ajtó- és kapunyílások.

TÁJVÉDELEM

Ha nagyobb árvízveszélyes területeket vagy objektumokat (pl. bekötőutakat, közutakat vagy földutakat) szeretne az árvíztől megvédeni, akkor a PREFA árvízvédelmi rendszert tájvédelmi eszközként is

használhatja. Ilyen esetben a védelmet alumíniumfalak biztosítják, amelyeket a nyílt terepen padlóhüvelyek segítségével kell felállítani. Ez a rendszer ideális megoldást nyújt, ha pl. súlyos vihar idején egy közelben folyó patak vízszintje jelentősen meghaladja a normál szintet és ezért házát vagy a telkét szeretné megvédeni.

A PREFA tájvédelmi rendszer szerelése és használata:

A PREFA tájvédelmi rendszer első összeszerelésekor először a padlóhüvelyeket kell elhelyezni. Szükség esetén az árvízvédelmi falak tetszés szerint meghosszabbíthatók, ill. statikai vizsgálatot követően akár a magasságuk is növelhető. Összeszereléskor a rögzítőoszlopokat (támaszokat) a földbe süllyesztett padlóhüvelyekbe rögzítik, majd becsúsztatják az alumínium gátgerendákat. Használat után a gerendák és a rögzítőoszlopok könnyen eltávolíthatók, a padlóhüvelyeket pedig fedlapokkal lehet lezárni.

A BALESETI OKOK EGYSZERŰEN CSAK MEGISMÉTLŐDNEK!

FÜSTÖS ISTVÁN / képzési vezető, forgalmi üzemmérnök / MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút

Füstös István vagyok, lassan 50 éve vasutas. Pályafutásomat az Úttörővasúton kezdtem, de a vasút iránti szeretetem már kisgyermekkorom óta nagyon mélyen bennem van. Én még járhattam a Mechwart középiskolába Kelenföldre, vasútforgalmi szakon végeztem. Az OSZTV-en elért 2. helyezésemért felvételi nélkül kerülhettem a BME Közlekedésmérnöki Karára. Később a tanári diplomát is megszereztem, de a Mechwartba már nem mehettem vissza oktatni, mert sajnos közben megszűnt. Forgalmi szolgálattevői teendőket láttam el Herceghalomban, Isaszegen, Kápolnásnyéken, Pestszentlőrinc és Balatonszemesen, valamint a Keleti és a Déli pu.on. Az igazgatóságban töltött néhány évet követően kértek fel a Gyermekvasútra forgalmi és oktatási vezetőhelyettesnek. Az elmúlt 31 évben főállásban ott tevékenykedek, a vasút szeretetére nevelem az érdeklődő gyermekeket. Felnőttképzésekre is egyre többször felkérnek, képzési anyagokat, jegyzeteket készítek, amit aztán elő is adok. Az egyik büszkeségem jelenleg, hogy a KTI-ben, a vasutas oktatók képzésében a szakmai tantárgyat oktathatom, és erről egy jegyzetet is készítettem. A másik a BME-n egy választható tantárgy előadása, de ne szaladjunk ennyire előre.

Kora-vasutasságom óta érdeklődök a vasúti balesetek iránt, már viszonylag fiatalon megdöbbentett, hogy esetenként hihetetlenül egyszerűen kivédhető okokból következnek be vasúti balesetek. Elkeseredéssel töltött el az esetek megismerése kapcsán mind a tervezők, mind a szolgálatot ellátók figyelmetlensége, fegyelmezetlensége. Elkezdtem módszeresen gyűjteni az ezekről szóló anyagokat, így egy újabb meglepő felismeréssel szembesültem:

a balesetek sokszor azonos okokból megismétlődnek újra meg újra. Úgy gondolom, hogy az oktatások során a baleseti okok feltárása segíti a helyes szemlélet kialakítását, mind a tervezőkben, mind a szolgálatot ellátókban, és ezzel hatékonyan lehet csökkenteni a bekövetkezett esetek számát.

Évtizedek óta kiemelt szakmai feladatomnak tartom, hogy a baleseteket ismertessem és elemezzem, ahol csak lehet: oktatások közben a vasutas alaptanfolyamokon és továbbképzéseken, szaklapokban cikkek írásával, illetve kifejezetten ilyen előadások tartásával az érdeklődő Gyermekvasutasoknak szakmai szakkör keretében, a BME Közlekedés- és Járműmérnöki Karán választható tantárgy keretében, továbbá szakmai konferenciákon.

Hiszem, hogy a baleseti okok feltárásával tanulhatunk a megtörtént esetekből, és így elkerülhetjük, hogy azok újra és újra megtörténhessenek.

A baleseti okok egyszerűen csak megismétlődnek –HA HAGYJUK!

Az okos emberek kezelik a problémákat, a zsenik pedig MEGELŐZIK azokat!

AI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KIVITELEZÉSBEN

GRÁTZER SZABOLCS / Tervezési osztályvezető / Market Építő Zrt.

Az építőipari kivitelezésben és a tervezői munkában az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása. Az AI nemcsak a tervezés és a kivitelezés folyamatát gyorsítja fel, hanem lehetőséget biztosít az innovatív megoldások kidolgozására is.

AI A KIVITELEZÉSBEN

A kivitelezés területén az AI számos lehetőséget kínál. Az okoskamera rendszerek nemcsak képet mutatnak, hanem különböző feladatokat is elvégezhetnek. Például automatikusan rendelhetnek konténer elszállítást, ha látják, hogy megtelt, vagy optimalizálhatják daruzás szempontjából a rakodási területet. Emellett automatikusan regisztrálhatják a ki- és bejövő teherforgalmat, és a platók tartalmát.

Az AI-alapú projektmenedzsment és kockázatmenedzsment eszközök segíthetnek a projektek sikeres végrehajtásában és a kockázatok minimalizálásában. A hibakeresés, projektmenedzsment és szimulációk területén az AI szintén nagy segítséget nyújt. A szimulációk segítségével modellezhetjük a földmunkát és a szállítást, ezzel biztosítva a hatékonyságot és a biztonságot. Prediktív karbantartással előre jelezhetjük a szükséges javításokat, így megelőzhetjük a nagyobb problémákat.

A munkavédelem területén az AI alapú rendszerek automatizálhatják az oktatást és az ellenőrzést, így növelve a munkaterületek biztonságát és csökkentve a balesetek kockázatát. Ezek a rendszerek képesek valós időben figyelmeztetéseket küldeni, ha valamilyen szabálytalanságot észlelnek, mint például a munkavédelmi eszközök hiánya.

AI A TERVEZÉSBEN

A tervezési folyamatok során az AI számos területen segíthet. Az egyik legizgalmasabb alkalmazás a képgenerálás, ahol az eszközök lehetővé teszik, hogy képi anyagokat állítsunk elő gyorsan és hatékonyan. Ezek az alkalmazások már most is beépültek általános grafikai célú programokba, ezzel jelentősen növelik a termelékenységet.

Egy másik izgalmas terület az „Image to 3D” technológia, amely egy képből 3D modellt tud létrehozni. Ez a megoldás különösen hasznos lehet, ha például egy bútordarabról kell gyorsan modellt készíteni. Míg korábban ez órákba tellett, az AI segítségével már percek alatt megoldható.

A generatív tervezés szintén egy új irány, ahol az AI különböző területekre specializált programokat használ. Például városi tervezési kérdésekben segíthet optimalizálni a zöldterületek elhelyezkedését és a lakások benapozásának mértékét.

Az irodai alaprajzok berendezése is sokkal gyorsabbá válik, mivel az AI több ezer lehetséges verziót tud előállítani és értékelni.

Az építőipari tervező szoftverek fokozatosan integrálják az AI-funkciókat, például látványtervek generálását és optimalizálást. Ezek az integrációk lehetővé teszik a tervezők számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban dolgozzanak, miközben a minőség is javul.

De miért, és hogyan alkalmazza a Market Építő adatelemző csoportja az AI-t? Hogyan jelenik meg a pénzügyi területen? Ha dokumentumot generálunk, akkor adatlapokat? Vagy képeket? Modelleket?

JÖVŐBELI LEHETŐSÉGEK

A jövőben az AI alkalmazások száma és sokszínűsége tovább fog növekedni. Az adatbányászat, a költségvetés készítés és a prediktív karbantartás mellett az AI különösen nagy lehetőségeket rejt

a műszaki fejlesztések terén. A generatív AI például képes lehet képi anyagok előállítására, modell ellenőrzésre és mennyiségi adatok generálására, amelyek mind hozzájárulnak a tervezési és kivitelezési folyamatok hatékonyságának növeléséhez.

Összességében az AI már most is jelentős hatást gyakorol az építőiparra és a tervezési folyamatokra, és a jövőben ezek az alkalmazások csak tovább fognak bővülni, újabb és újabb lehetőségeket kínálva az innováció és a hatékonyság növelésére.

Kép forrása: freepik.com AI

VÁZLATBÓL RENDER - MÁSODPERCEK ALATT! AVAGY A KÉPGENERÁLÁS FOLYAMATA A GENERATÍV AI SEGÍTSÉGÉVEL

KOVÁCS MÁRTON, TUMPEK DÁVID / Szoftvermérnök, Szoftverfejlesztő / iConSoft

Előadásunkban a generatív mesterséges intelligencia (AI) világába nyújtunk betekintést, különös tekintettel arra, hogyan lehet képeket előállítani AI segítségével. Megmutatjuk a technológia működését, alkalmazási lehetőségeit, és azt, hogy miként lehet az építőiparban használni, például belső és külső látványtervek készítésére.

A mesterséges intelligencia alapú képgenerálás az egyik legfelkapottabb fejlesztési irány napjainkban. Az eljárás során egy neurális hálózat tanulási folyamata révén képes új vizuális tartalmakat létre-

hozni, kiindulva egy szöveges leírásból (promptból).

A generálás egyik kulcsfontosságú eleme a diffúziós folyamat: a rendszer először teljesen véletlenszerű zajjal indul, majd lépésről lépésre eltávolítja azt, miközben figyelembe veszi a megadott promptot. Ennek eredményeként egy olyan kép jön létre, amely a tanult mintázatok és a beállított paraméterek alapján épül fel. Az olyan AI modellek, mint a Stable Diffusion vagy a Midjourney, a hatalmas adathalmazokon végzett előzetes betanítás révén képesek értelmezni a szöveges utasításokat és azoknak megfelelő képet generálni. A folyamat során

számos tényező befolyásolhatja a végeredményt: a használt AI modell típusa, a seed (ez egy kezdeti véletlen állapotot biztosító tényező), a prompt pontos megfogalmazása, valamint az extra paraméterek, például a kép részletessége vagy stílusa. A letölthető modellek esetében fontos, hogy megfelelő hardver álljon rendelkezésre – például egy dedikált videókártya –, mivel a számítási igény jelentős lehet. Nincs szükség azonban a legdrágább hardverekre ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk használni ezeket a modelleket. A legtöbb esetben egy kereskedelmi forgalomban kapható, átlagos felhasználó számára elérhető videókártya is elegendő.

A generatív AI az építőipar számára is különösen izgalmas lehetőségeket kínál. A belsőépítészet és építészeti látványtervek gyors előállítása mellett kiemelten fontos a képből kép generálás során a kompozíció megőrzése, például egy már meglévő tér átalakítását szemléltető vizualizáció készítése esetén. A technológia segíthet kreatív koncepciók gyors tesztelésében és különböző dizájnvariációk létrehozásában, anélkül hogy manuálisan kellene minden apró részletet kidolgozni. Ezzel a koncepció fázisban történő munka jelentős minőségnövekedést érhet el.

Az előnyökön túl fontos megjegyezni, hogy az AI használata (és így a generatív AI szintén) kihívásokat is rejt. A piacon számos olyan megoldás létezik, amely használja ezt a technológiát, azonban számos esetben ezen megoldások telepítése és konfigurálása bonyolult egy átlag felhasználó számára. Ezt a problémát oldja meg az InnoSW AI Image Generator, amely egy gyorsan telepíthető, könnyen kezelhető szoftver. A program automatikusan letölti és konfigurálja a szükséges modelleket, így bárki számára elérhetővé teszi a mesterséges intelligenciával történő képgenerálás adta lehetőségeket.

Az előadás során további, fejlesztés alatt álló funkciókról beszélünk, amelyek még hatékonyabbá tehetik ezt a technológiát az iparágban. Ezen felül arról is szó esik majd, hogy milyen egyéb AI fejlesztésekkel foglalkozunk a mindennapokban, amelyek többek között a következők: szimbólum felismerés, LLM-ek használata, RAG módszertan.

BUDAPEST ÚTJAINAK JÖVŐJE: INNOVATÍV KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK

ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK

FARKAS-NÉMETH ZOLTÁN / doktorandusz, junior projektmenedzser / ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet, Budapest Közút Zrt.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA AZ OKOS VÁROS SZOLGÁLATÁBAN: Automatizált tereptárgy-felismerés 3D pontfelhőből

Az intelligens városi infrastruktúra fejlesztésének egyik kulcsfontosságú eleme a tereptárgyak automatikus felismerése és katalogizálása, amely jelentős előrelépést jelenthet az urbanisztikai és közlekedési rendszerek hatékony menedzselésében. A 3D pontfelhő alapú mesterséges intelligencia alkalmazások lehetővé teszik az egyes városi elemek – például közlekedési táblák, növényzet, közterületi eszközök – gyors és pontos azonosítását, nyilvántartását, valamint folyamatos frissítését. Az ilyen jellegű automatizált rendszerek különösen fontosak a közlekedési infrastruktúra naprakészségét biztosító eljárásokban, a zöldterület-gazdálkodás optimalizálásában, valamint a közterületi berendezések, például padok, szemetesek vagy forgalomkorlátozó oszlopok hatékony nyilvántartásában.

AI-ALAPÚ ÚTHIBADETEKTÁLÁS: Proaktív útfelügyelet és karbantartás-tervezés

ADATVÉDELEM ÉS AI: Automatizált GDPR-megfelelőség városi képanyagokban

A városi térfigyelő és közlekedési rendszerek egyre növekvő számú digitális képi adatot generálnak, amelyek jelentős adatvédelmi kihívásokat vetnek fel. Az automatizált adatvédelmi megoldások alkalmazása elengedhetetlen a GDPR-nak megfelelő adatkezelés biztosítása érdekében. Az AI-alapú képfeldolgozó algoritmusok képesek a közterületi kamerafelvételeken szereplő személyek és személyes adatok automatikus felismerésére és maszkolására, ezáltal garantálva, hogy a városi infrastruktúrát érintő adatkezelési folyamatok megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek. Ezek a technológiák különösen fontos szerepet játszanak a közlekedési hatóságok és közútkezelő szervek által végzett adatgyűjtések során, minimalizálva az egyéni adatvédelmi jogok sérelmének kockázatát.

A gépi tanulás és a mélytanulás módszereinek fejlődése lehetőséget biztosít az úthibák automatizált felismerésére és kategorizálására, amely jelentős mértékben hozzájárulhat az útfelügyeleti és karbantartási rendszerek hatékonyságának növeléséhez. Az AI-alapú útfelmérési megoldások képesek az útburkolatok állapotának folyamatos monitorozására, az egyes úthibák (például repedések, kátyúk, deformációk) automatikus azonosítására, valamint azok súlyosságának meghatározására. Ezen rendszerek alkalmazása lehetővé teszi egy optimalizált karbantartási stratégia kialakítását, amely figyelembe veszi a hiba súlyosságát, a forgalmi terhelést, valamint a költséghatékonyság szempontjait, ezáltal támogatva egy modern burkolatgazdálkodási rendszer kialakítását.

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

LOVAS TAMÁS, KOVÁCS ÁDÁM, OLÁH ZSOLT, GRÁTZER SZABOLCS, FARKAS-NÉMETH ZOLTÁN / Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, iConSoft, Studio IN-EX, Market, Budapest Közút

Lovas Tamás vagyok, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője, a kar építőipari digitalizációs képzéseinek koordinátora, szakfelelőse (Masterprogram in Digital Twins for Infrastructures and Cities, Építményinformatikai mérnök mesterképzési szak, BIM szakmérnök szakirányú továbbképzési szak).

A mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a közeljövőben a műszaki iparágakat, köztük az építőipart is. A tervezési, kivitelezési és üzemeltetési munkafolyamatokon túl a projektmenedzsment, humán erőforrás gazdálkodás vagy éppen a pénzügyi elemzések terén egyre szélesebb körben használunk majd AI-alapú alkalmazásokat. A BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén a 90es évek óta használjuk a kutatásban a mesterséges intelligencia megoldásait, a jelenlegi doktori kutatások is kötődnek a területhez, az AI oktatásban eddig a mesterképzésen, de a jövőben az alapképzésen ugyanúgy vezető szerepet vállal a tanszék.

Kovács Ádám vagyok, iConSoft cégtől, és amióta az eszemet tudom szoftverek létrehozásával és a terület management-jével foglalkozom.

Jelenleg az iConSoft és az Innovative Software Solutions ügyvezetőjeként, szakmai vezetőjeként dolgozom.

Az iConSoft-nál építőipari tervezésre és kivitelezésre specializálódva egyedi szoftverfejlesztéssel és alkalmazás üzemeltetéssel foglalkozunk. Beleértve a CAD és BIM platformokra fejlesztett kiegészítőket és a projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés tevékenységekhez kapcsolódó szoftvereket. Fő feladatunk, hogy ezen szakterületeken dolgozó ügyfeleink digitalizációval kapcsolatos törekvéseit segítsük elő.

Célunk, hogy átláthatóbb, gyorsabban végrehajtható folyamatokat, végeredményben nagyobb produktivitást és ezzel együtt nagyobb profitot biztosítsunk megrendelőinknek. Fontosnak tartjuk az adatalapú döntéstámogatás elérhetővé tételét ügyfeleink számára, magyarul, hogy a korábban rögzített adataink milyen következtetéseket engednek meg, illetve a jövőben melyik döntésnek mi lesz az eredménye.

Csatlakoztunk az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségéhez (ÉVOSZ), hogy szaktudásunkkal aktívan tudjuk formálni a mérnöki szakma jövőjét. Ennek érdekében országosan tartunk Mesterséges Intelligencia workshopokat az ÉVOSZ és az MKIK partnereként.

Több évtizedes mérnöki és szoftverfejlesztési tapasztalattal rendelkező kollégáink egy nyelvet beszélnek a mérnöki szakmával, mely az IT világában egészen egyedi képességekkel ruházza fel csapatunkat. A mérnöki szakma számára ez egy gördülékenyebb együttműködést biztosít.

Oláh Zsolt vagyok, a STUDIO IN-EX Zrt. generáltervező cég BIM stúdióvezetője.

A cég Magyarország legnagyobb generáltervező irodája, mely idehaza és a régióban is kiemelkedik össz-szakági együttműködésben, minőségben, csapatmunkában és BIM-ben valamint digitális érettségben. A közel 170 fős, magasan képzett kollégából álló csapatban jelen van minden tervezési szakág (építészet, statika, gépészet, erősáram, gyengeáram, épületautomatika, oltórendszer), akik zárt BIM-környezetben dolgoznak együtt, így biztosítva a legmagasabb színvonalú tervezést.

Az én munkatapasztalatom nagyon sokrétű, korábbi munkahelyeimen dolgoztam építész tervezőként, gépész, elektromos modellezőként, épszerkesként, innováció, fejlesztés területen, kivitelezés és üzemeltetés támogatáson is.

Jelenlegi munkakörömben a cég BIM vezetőjeként egy 12 fős csapatot vezetek, melyben a főbb feladataim:

» cég szintű BIM és digitalizációs stratégiák, fejlesztések kidolgozása, új szoftverek kiválasztása, bevezetése,

» ajánlatadások, szerződések kidolgozása,

» oktatások szervezése, megtartása,

• BME Építőmérnöki és Építészmérnöki Karán, 9 tantárgyban tartok előadást, gyakorlatot, emellett rendszeresen külső konzulens, opponens, záróvizsga-bizottsági és szakbizottsági tag vagyok

• vendégelőadások más egyetemeken

• céges Revit, BIM oktatások

• konferenciák, kerekasztal-beszélgetések

» projektek menedzsment, BIM menedzsment, referenciák:

• épület: 5.000 m 2 – 1.300.000 m 2

• projekt létszám: 1-80 fő

• BIM szaktanácsadás 20-80 fős cégnek

» szoftverfejlesztési csapat irányítása, Product Owner-i szerepkör

• webapp: projekt munkaórák vezetése, kimutatások

• BOKU: BIM alapú költségvetés készítő szoftver

• Revit addin-ok

» felmérések, lézerszkennelés, 360 fotó

• lézerszkennelés bevezetése, hardver, szoftver

optimalizálás

» data analyst jellegű feladatok

• projekt munkaórák elemzése, predikció, reportálás

Számos nagy hazai és nemzetközi projektben dolgoztam, és remélem, hogy hozzájárultam a sikeréhez. Ezek többek között: San Fransisco-i Transbay Transit Center, Mission Bay 360 Hotel San Fransisco, Ashgabat repülőtér Türkmenisztán, Tesla Gigafactory Berlin, LEGO Nyíregyháza, Mercedes Kecskemét, MOL Toronyház…

Időmet és energiámat nem sajnálva folyamatosan kutatom az innovatív megoldásokat, kiértékelem a lehetőségeket és igyekszem racionálisan és megfontoltan dönteni a bevezetésükről. Számomra fontos, hogy megtaláljam azokat az innovációkat, amik belátható időn belül megtérülnek, és eredményük van, illetve kerülöm azokat amik esetében több a cukormáz, mint a valós haszon.

Látogass el a weboldalunkra, ahol tájékozódhatsz rólunk, szakmai érdekességekről, vagy ránézhetsz a nyitott pozíciókra is a karrier oldalunkon! www.in-ex.hu

zsolt.olah@in-ex.hu

Grátzer Szabolcs vagyok, a Market Építő Zrt. tervezési osztályvezetője, BIM menedzsere, a Digitális Mérnöki Szolgáltatások csoport vezetője vagyok. Építészmérnöki háttérrel rendelkezem. BIM modellezői és projektvezetési tapasztalataimat amerikai és ausztrál nagyberuházások, többek között: kórház-, hotel- és irodaépületek projektjeiben szereztem, tervezési koordinátorként például a Duna Aréna munkáján dolgoztam. A Market Építő Zrt. BIM stratégiájának kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó stáb és működés felépítése, valamint az ISO19650 tanúsítvány megszerzése - elsőként a kivitelező vállalatok körében – a legjelentősebb szakmai sikereim közé tartoznak.

Közel 30 év tapasztalat és több, mint 870 megvalósított projekt jellemzi a Market Építő Zrt. jelenét. A vállalat 1996-ban, középvállalatként kezdte meg működését, mára pedig a hazai építőipar és magasépítési szektor piacvezető szereplőjévé vált. Az elmúlt évtizedekben épületeivel párhuzamosan saját működését is tudatosan építette és stabil pályára helyezte. Nevéhez fűződik többek között a Telekom Székház, a MOL Campus és a Duna Aréna megépítése.

Ma a Market Csoport több, mint 1600 főt foglalkoztat, akik elkötelezetten dolgoznak a cég folyamatos fejlődésén és sikerén. A vállalat nevét nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is a professzionalizmus szinonimájaként ismerik.

Kezdetektől fogva feszes tempót diktál, elszántsága és kitartása pedig minden projektjében visszatükröződik. A Market minden munkájával azt bizonyítja, hogy a minőség, a megbízhatóság és az innováció a legfontosabb értékei.

Működésének legfőbb alappillére a munkatársak szakértelme. A vállalat büszke kollégáira, akik elhivatottságukkal, kreativitásukkal és precizitásukkal járulnak hozzá projektjei sikeréhez. A vállalat hisz abban, hogy a siker kulcsa a szakmai kiválóság és az összehangolt csapatmunka.

Farkas-Németh Zoltán vagyok, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai

Intézetének harmadéves doktorandusza. Kutatási területem a téridőbeli változások elemzése és vizualizációja, a valós idejű forgalmi adatok és társadalmi események kapcsolata. Jelenleg a Budapest Közút Nyilvántartási Osztályán térinformatikusként dolgozom, illetve a ITS fejlesztési csoportnál segítem a projektvezetők munkáját térinformatikai támogatással.

A Budapest Közút egyik kiemelt feladata a fővárosi úthálózat fenntartása és üzemeltetése, amely magában foglalja a karbantartási munkálatokat, a téli útüzemeltetési feladatokat, valamint a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlesztését. A forgalomtechnikai fejlesztések – például jelzőlámpák vezérlésének optimalizálása vagy intelligens forgalomirányítási rendszerek bevezetése – jelentős mértékben hozzájárulnak a városi közlekedés hatékonyságának növeléséhez.

A parkolás és mobilitás területén a digitális megoldások elterjedése lehetőséget biztosít az okos parkolási rendszerek fejlesztésére, amelyek dinamikusan igazodhatnak a forgalmi viszonyokhoz és a felhasználói igényekhez. Emellett a közlekedésbiztonsági projektek célja a baleseti kockázatok csökkentése, amelyhez az intelligens forgalomtechnikai eszközök és az AI-alapú adatfeldolgozási megoldások jelentős mértékben hozzájárulhatnak.

A mesterséges intelligencia tehát alapvető szerepet játszhat a modern városi közlekedési és infrastruktúra-kezelési rendszerekben, lehetővé téve az adatalapú döntéshozatalt, a költséghatékony fenntartási stratégiák kialakítását, valamint a városi környezet fenntartható és innovatív fejlesztését.

ROBOTIZÁLT MÉRÉSEK ALKALMAZÁSA SPECIÁLIS

MÉRNÖKGEODÉZIAI FELADATOKBAN

CZEGLÉDI NÓRA / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Földmérő Tagozat

A 21. században a terepi adatgyűjtés területén is egyre szélesebb körben kezd elterjedni az automatizálás. A robot mérőállomások egy speciális alkalmazását vizsgálom a dolgozatomban, toronyszerű építmények (például ipari kémények, víztornyok) egyidejű dőlés- és deformációvizsgálatánál. Az eljárás során adott magasságú vízszintes metszetekben mérünk pontokat a létesítményen, prizma nélküli távmérővel rendelkező robot mérőállomással. Az esetleges dőlés kimutatására a keresztmetszetekből levezetett tengelypontokat használjuk. Ezen mérések automatizálása meggyorsítja a terepi méréseket, és a személyi hibákat kiküszöböli. A műszer a vezérlőprogram segítségével magától végzi a számára kiadott feladatot, ezzel is gyorsítva a megoldást. Emellett az automatizált műszerhasználat alkalmazható olyan szituációkban, amikor például hosszabb ideig nem tudunk vagy nem lehet tartózkodni a műszer közelében, mert mondjuk baleseti kockázat lenne, ezekben az esetekben távolról vezérelhetjük a mérést, ilyen mérések lehetnek például a mozgásmérések.

Az ötlet maga korábbról a Mérnöki létesítmények geodéziája (MLG) tárgyból alakult ki, ezen tárgy házi feladatán belül kezdtem el a kémény dőlésével foglalkozni. Ezt az építményt MLG valamint Szerkezetek geodéziája tárgyból is mérik a hallgatók, így a kézi mérések eredményével szintén össze tudom vetni az automatizált méréseket.

Fontos megemlítenem, hogy ez a technológia a folyamatos, napi többszöri mérés során alkalmazható a leggazdaságosabban. Emellett az automatizált digitális adatgyűjtés lehetővé teszi a feldolgozás automatizálását is, melynek irányába szintén lépéseket tettünk.

Dolgozatomban egy kéményre, többféle műszerrel végzett automatizált mérések feldolgozási eredményeit vetem össze korábbi manuálisan végzett mérésekkel. Az automatizált mérésekhez az Általános és Felsőgeodézia Tanszék oktatói által fejlesztett Ulyxes rendszert használom. A mérési eredmények automatizált feldolgozásához egyedi Python programot készítünk konzulensemmel.

NUMERIKUS ÁRAMLÁSMODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZMÉRNÖKI GYAKORLATBAN: EGY ENERGIATÖRŐ

SZERKEZET 3D HIDRODINAMIKAI

VIZSGÁLATA

SCHROTT MÁRTON / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Vízépítő Tagozat

A vízmérnöki gyakorlatban a numerikus áramlásmodellek széles körben alkalmazhatók különböző mérnöki feladatok megoldására. Az egydimenziós (1D) modellek évtizedek óta használatosak vízszintek előrejelzésére, és a technológia fejlődésével folyamatos futtatásuk lehetővé tette az online előrejelző rendszerek kialakulását. Összetettebb árterek és folyószakaszok esetében kétdimenziós (2D) modellek nyújtanak részletesebb leírást. Háromdimenziós (3D) modellek alkalmazása a hidraulikai szerkezetek környezetében jelentkező komplex áramlások vizsgálatára is lehetőséget nyújt.

A 3D modellezés ipari alkalmazása a vízmérnöki területen jelenleg még nem elterjedt, elsősorban a jelentős számítási kapacitásigény miatt. Azonban a többmagos, nagy teljesítményű processzorok

elérhetőségének növekedésével lehetőség nyílik a numerikus modellek alkalmazásának kiterjesztésére, akár a hagyományos fizikai méretarányos modellezés alternatívájaként. A numerikus modellezés részletesebb információkat biztosíthat, kiküszöbölve a fizikai modellek műszerezési korlátait. Emellett a fizikai modellek léptékhatásokból eredő bizonytalanságokat hordozhatnak, és jelentős erőforrásigénnyel (munkaerő, anyagköltség stb.) járhatnak.

Jelen tanulmány egy erőmű melegvízcsatornájában található energiatörő szerkezet 3D hidrodinamikai modellezését mutatja be. A szerkezet geometriáját az eredeti tervdokumentáció alapján rekonstruáltam, majd a hidrodinamikai szimulációt a nyílt forráskódú REEF3D numerikus modell segítségével végeztem el. A tanulmány ismerteti a releváns fizikai és matematikai modelleket, különös tekintettel a szabad felszín kezelésére (Level Set módszer) és a turbulencia modellezésére (RANS-alapú k-omega modell). A numerikus és fizikai paraméterekre vonatkozó érzékenységi vizsgálatokat is elvégeztem, valamint a modell validálását terepi mérésekkel hajtottam végre. Az elkészült modell segítségével az energiatörő szerkezet hidrodinamikai viselkedését különböző üzemállapotok mellett vizsgáltam, amely elősegítheti a szerkezet működésének mélyebb megértését és optimalizálását.

A MILLENNIUMI FÖLDALATTI VASÚT JÖVŐJE: REKONSTRUKCIÓ ÉS MEGHOSSZABBÍTÁS

FÜLÖP MÁTÉ SÁNDOR / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Kör-Vas-Út Tagozat

A világ egyik legrégebbi földalatti vasútja, a Millenniumi Földalatti, több mint egy évszázada szolgálja Budapestet. Bár az idők során többször modernizálták, az utolsó átfogó rekonstrukció a ’90-es években történt, és a jelenlegi szerelvények többsége a ’70es évek óta közlekedik. A vonal megérett a korszerűsítésre, ugyanakkor a fenntarthatóság és a városi közlekedés tehermentesítése érdekében a meghoszszabbítás lehetősége is napirendre került.

Kutatásom célja egy megalapozott javaslat kidolgozása a földalatti infrastruktúrájának megújítására és a vonal meghosszabbításának optimális nyomvonalára. Ehhez utasszámlálásokat és ellenőrző méréseket végeztem, majd különböző bővítési alternatívákat dolgoztam ki és részletes összehasonlító elemzésnek vetettem alá őket. Eredményeim konkrét megoldásokat kínálnak a kapacitás növelésére, a közlekedési hálózat hatékonyabb szervezésére, valamint a meglévő szakasz részleges átépítésére. Javaslatot teszek a jelenlegi végállomás megszüntetésére és egy, a vizsgálatok alapján legalkalmasabbnak ítélt hosszabbítás megvalósítására.

A kutatás során számos egyéb, izgalmas kérdés is felmerült, amelyek további vizsgálatra érdemesek. Ezek megválaszolása nemcsak a földalatti jövőjét formálhatja, hanem Budapest közlekedési rendszerének egészére is hatással lehet.

TRAPÉZLEMEZ-GERINCŰ HIBRID GERENDÁK NYÍRÁSI

TEHERBÍRÁSÁNAK VIZSGÁLATA

SAJTI JÁNOS / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Szerkezetépítő Tagozat

Az acél trapézlemezeket számos kedvező tulajdonságuk miatt használják a magas- és hídépítésben. A magasépítésben acél övekkel, a hídépítésben azonban beton felső és acél vagy beton alsó szegélyekkel együtt alkalmazzák. A konzervatív nemzetközi tervezési gyakorlat a jelenlegi nemzetközi szakirodalom és szabványok ajánlásait követi, miszerint a teljes keresztmetszet nyírószilárdsága, a trapézlemez-gerinc nyírószilárdságával vehető figyelembe. Tiszta acélszerkezetek esetében ennek a feltételezésnek a megfelelőségét normál szilárdságú acélra igazolták. A szakirodalomban kevés a kutatás a vasbeton övekkel kombinált acél trapézlemezzel kapcsolatban, és nincs elfogadott tervezési módszer. Ezt a szerkezeti elrendezést a nemzetközi szakirodalom terminológiája szerint „hibrid” szerkezetnek nevezik.

A korábbi kísérleti és fejlett VE-modell alapú vizsgálatok kimutatták, hogy a beton övek hozzájárulása jelentős a kezdeti nyírási merevséghez, a teljes keresztmetszet nyírási szilárdságához, a hullámlemez nyírási csavarodási módjához és a kritikus állapot utáni viselkedéshez. A tanulmány célja a hibrid gerendák nyírási viselkedésének megértése.

A kutatás során analitikus és numerikus elemzéseket végzek, és az eredményeket összehasonlítom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett korábbi valós méretű kísérleti vizsgálati eredményekkel. Ennek eredményeként bemutatom a beton övek hozzájárulását a hibridgerenda kezdeti merevségéhez, nyírószilárdságához és a kritikus állapot utáni viselkedéséhez.

Ha a tervező az Eurocode tervezési ajánlása szerint szeretne méretezni, akkor nem szabad figyelembe vennie a vasbeton övet a nyírási ellenállás meghatározásakor, mivel az nem veszi figyelembe annak esetleges hozzájárulását a teherbíráshoz. Míg a kísérleti és VE eredmények azt mutatják, hogy a vasbeton öv hozzájárulása a nyírási ellenálláshoz jelentős. Előadásomban ennek a hozzájárulásnak a mértékét szeretném meghatározni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kapott teljes körű kísérleti eredmények és numerikus eredmények alapján.

A kísérleti eredmények alapján egy előzetes tervezési javaslat kerül kidolgozásra a viselkedés megértése érdekében. A jövőben szeretném munkámat a CSW gerendák numerikus parametrikus vizsgálatával bővíteni, hogy megbízható tervezési módszert dolgozzak ki az integrált nyírási ellenállás meghatározására.

A SZERVEZŐKRŐL

A Műegyetem Építőmérnöki Karán működő legnagyobb öntevékeny, hallgatói és szakmai kör, a sokszor csak „A Szakkoli” néven emlegetett szervezet, a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium.

Szakkollégiumunk a Magyarországon jelen lévő több, mint 130 szakkollégium közül az egyetlen, kizárólag építőmérnök hallgatókat tömörítő műhely. Az Építőmérnöki Szakkollégiumot 2004-ben alapította tíz lelkes hallgató, hogy a ’70-es évektől jelenlévő szakmai öntevékeny köröket újjáéleszsze és egyesítse. A szervezet azóta több, mint 50 fős tagsággal rendelkezik, csatlakozott az országos Szakkollégiumi Mozgalomhoz és a Műegyetemen működő 14 szakkollégiumot összefogó szervezethez, a Műegyetemi Szakkollégiumok Közösségéhez (MŰSZAK), és megszerezte a minősített státuszt.

Az Építőmérnöki Szakkollégium négy tagozatból áll. Ezek a tagozatok megfeleltethetőek az építőmérnöki képzés szakirányainak. A tagozatainkról bővebben a kötet 30. oldalán olvashatnak.

Szakkollégiumunk többnyire szakmai tanulmányutakat, előadásokat, versenyeket, konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, szoftveroktatásokat, szakkurzusokat és egyéb, építőiparral kapcsolatos rendezvényeket szervez. A programokat a szakkollégium tagjai, azaz hallga -

tók szervezik, és bár ezen programok egy része nyilvánosan is meghirdetésre kerül, elsősorban a többi tagnak szólnak.

20

25

40 HELYRE UTAZUNK

65 PROGRAMOT SZERVEZÜNK

Az egyik fő célunk, hogy az ipart közelebb hozzuk az egyetemi oktatáshoz, a hallgatók jobb rálátást kapjanak az általuk választott szakmára. Az egyetemi elméleti tananyagot gyakorlati, tapasztalati ismeretekkel egészítjük ki, ezzel elősegítve, hogy nyitottabb, szélesebb látókörrel rendelkező építőmérnökök kerüljenek ki a Műegyetemről.

Ezenkívül a szakkollégium az azonos érdeklődéssel rendelkező hallgatók számára egy olyan baráti légkörrel rendelkező közösséget biztosít, ahol a hallgatók szakmailag kiteljesedhetnek, kapcsolatokat építhetnek és tapasztalatokat szerezhetnek az egyetem elvégzése előtt.

Nyilvános programjaink között minden tavaszi félévben szerepel a Zielinski Szilárd Konferencia, ahol a meghívott előadók a szakma neves képviselői, és az aktuális hazai és külföldi projektek, fejlesztések kerülnek terítékre. Szintén a tavaszi félévben kerül hagyományosan megrendezésre a Várostervezési Napok, amely egy komplex, ötnapos várostervezési műhelyverseny építőmérnök-, közlekedésmérnök-, építész- és tájépítész-hallgatóknak. Az őszi félévben szervezzük meg az Építőmérnöki Szakmai Hét elnevezésű, egyhetes programsorozatot, amely során egész héten előadások, vetélkedők és különleges tanulmányutak követik egymást.

A szakkollégium által szervezett építkezés- és üzemlátogatások, előadások, vitaestek, kurzusok és szoftveroktatások nagy részét a nyilvánosság előtt is meghirdetjük. Ezeken felül minden évben megrendezzük a Földmérő Szakestélyt és a Vízépítő Szakestélyt. Ezek a programok félévről félévre változnak. Az aktuális szakmai rendezvényeinkről és a kapcsolódó információkról a honlapunkon, valamint Facebook oldalunkon értesülhetnek.

Mivel szinte mindnyájan hallgatók vagyunk, így természetes, hogy a szakmai programokon túl rendszeresek a kisebb-nagyobb csapatépítő tréningek. Nyaranként ellátogatunk a BME balatonlellei üdülőjébe egy csapatépítő hétvégére.

Szakkollégiumunk, a Külügyi Bizottság közbenjárásával, 2017-ben csatlakozott az International Association of Civil Engineering Students (IACES) szervezethez, mint budapesti helyi szervezet. Ennek köszönhetően rengeteg lehetőség nyílik a szakkollégiumunk tagjai számára, hogy megismerkedjenek más országok építőmérnök hallgatóival Mexikótól kezdve, Németországon át Egyiptomig. Az IACES szervezésében számos alkalom adódik a legősibb és legmodernebb építőmérnöki alkotások megismerésére, legyen szó ókori piramisokról vagy a legmodernebb technológiákkal épült hidakról. Ezeken kívül a nemzetközi események nagy hangsúlyt fektetnek résztvevők szakmai tudásának bővítésére is.

Mi az a szakkollégium?

A szakkollégiumok a magyar felsőoktatásban különleges szerepet betöltő, öntevékeny tehetséggondozási műhelyek, melyek alulról szerveződő módon működnek. Tagjaik többnyire egyetemi hallgatók vagy más egyetemi polgárok. Az ilyen szervezetek célja, hogy a felsőoktatási tananyagot kiegészítve, a magas szintű szakmai képzés feltételeit biztosítsák, társadalmilag érzékeny értelmiségi réteget neveljenek, elősegítsék a hallgatók tehetséggondozását, illetve közösséget építsenek. A szakkollégiumok működését a Felsőoktatási Törvény és a Szakkollégiumi Charta szabályozza. A minősített szakkollégium rangot azon szervezetek kapják meg, amik az ezekben megfogalmazott alapelveket és kritériumokat maradéktalanul teljesítik.

A SZAKKOLLÉGIUM TAGOZATAI

A Földmérő Tagozat a földméréssel és térinformatikával foglalkozó hallgatók csoportjait fogja össze. A tagozat tagjai rendszeresen látogatást tesznek a Kárpát-medence geofizikai és geodinamikai obszervatóriumaihoz, szakmai „hagyományőrző” helyeihez. Így szinte minden évben ellátogatnak a Velencei-hegységben található nadapi szintezési ősjegyhez. A tagozat rendszeresen foglalkozik a különleges kivitelezési munkák nehézségeivel, a technológiai innovációk megismerésével. Minden évben megrendezik a Földmérő Szakestélyt.

A Kör-Vas-Út Tagozat (KVÚ) a közlekedés-, közút- és vasút-barátokat, igaz urbanistákat tömörítő alszervezet. Havi rendszerességgel járnak az épp aktuális vasútvonal felújításokra, autópálya építkezésekre, budapesti nagyberuházásokra, rendszeresek a kerekasztal-beszélgetések, vitaestek. Népszerű programjuk az üzemzárás utáni metró bejárások és az évente megszervezésre kerülő Várostervezési Napok. A tagok hagyományosan ellátogatnak a kétévente megrendezésre kerülő berlini InnoTrans Kiállításra, hogy megismerkedjenek a vasúti és közlekedéstechnikai újdonságokkal.

A Szerkezetépítő Tagozat sűríti a szerkezetes, azaz a magasépítés, hidak, geotechnika, építéstechnológia vagy akár a szerkezeti anyagok iránt érdeklődő hallgatókat. Rendszeresen látogatják a hazai és külföldi nagyberuházásokat, így például a tagok megnézhették a Kalocsa-Paks Duna-híd építkezést, vagy végigkövethették a Mol Campus építését. Gyakoriak az oktatók és a szakmában dolgozó elismert szakemberek meghívásával rendezett előadások és kerekasztal-beszélgetések, így a hallgatók értékes kapcsolatokhoz és építőipari háttérinformációkhoz juthatnak.

A szakkollégium Vízépítő Tagozata azokat a hallgatókat fogja össze, akiket a tanórákon kívül is érdekelnek a vízépítéssel, vízgazdálkodással, vízellátással és csatornázással kapcsolatos ismeretek, érdekességek. Jogelődjét, a Vízépítő Kört még a `70-es években alapították. A kirándulások és előadások szervezése mellett legfontosabb eseményeik az évente megrendezésre kerülő Vízépítő Szakestély, valamint 2023-ban immár negyedik alkalommal megrendezett Vízmérnöki Konferencia.

V-HÍD: AZ INFRASTRUKTÚRA MAGYAR ÉPÍTŐJE

A V-Híd Csoport az infrastruktúraépítés egyik meghatározó szereplője Magyarországon. A cég 2015ben kezdte meg tevékenységét. Kezdetben vasúti pályák átépítésével foglalkozott, de ma már cégeivel és stratégiai partnereivel közösen képes komplex beruházásokat megvalósítani. Az elmúlt években utak, hidak, parkolók, vasútállomások és rakodóterminálok is elkészültek a V-Híd mérnökeinek és szakembereinek irányításával.

Tevékenységeink

» Vasúti pálya építése, átépítése és karbantartása

» Teljes körű infrastruktúra-tervezés

» Biztosítóberendezés

» Út- és hídépítés

» Közműkiváltás és -építés

» Műtárgyépítés

» Áruszállítás

» Szakemberek és gépek tökéletes együttműködése

A V-Híd a legmodernebb technológiát felhasználva végzi munkáját. Az elmúlt években több mint 100 millió eurót fordítottunk gépbeszerzésekre, amelyek révén a nemzetközi piacokon is versenyképesek vagyunk.

Büszkeségünk az SMD-80 vágányépítő és átépítő géplánc, amely óránként akár 280 méternyi teljesen új vasúti pályát is képes építeni. 2025-ben érkezik hozzánk ennek a berendezésnek a továbbfejlesztett változata, amely Európa legmodernebb vasútépítő nagygépe lesz.

A tudás számunkra fontos befektetés

A V-Híd Csoport stratégiai partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2022 óta működik a V-Akadémia, amelynek kiemelt célja a hazai mérnökképzés támogatása. A program keretében évente a Műegyetem építőmérnök-hallgatóival kötünk szerződést, akik az ösztöndíj mellett megismerik cégeink működését, és mentoraink segítségével valós projekteken szereznek gyakorlati tapasztalatot.

Tények és adatok

» Központ: Budapest

» Dolgozók száma: 1100+ fő

» Megépített vasúti pálya: 800+ km

» Megépített felsővezetékek hossza: 375+ km

» Megépített utak: 300+ km

» Megmozgatott föld: 3,8+ millió m³

A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÁLTAL FEJLESZTETT FEM-DESIGN

A StruSoft több mint 35 éve az építőipar egyik vezető mérnöki szoftverszolgáltatója. Ezt az innovációra épülő, jövőorientált fejlesztéseinek köszönheti, amelyeket szoros együttműködésben valósít meg vezető építőipari vállalatokkal, mérnökirodákkal és előregyártott szerkezeteket gyártó cégekkel világszerte.

A teljes egészében magyar mérnökök által fejlesztett FEM-Design a StruSoft egyik kiemelkedő modellező és analízis szoftvere, amely átfogó megoldást kínál beton-, acél-, öszvér-, fa-, falazott és alapozási szerkezetek tervezésére az Eurocode szabványok szerint. Egyedülálló, felhasználóbarát munkakörnyezete CAD és BIM eszközökre épül, megkönnyítve és intuitívvá téve a szerkezeti modellek létrehozását és szerkesztését.

A FEM-Design gyors és hatékony használhatóságának köszönhetően minden építőmérnöki feladat számára ideális eszköz, az elemszintű tervezéstől a nagyléptékű szerkezetek globális stabilitásvizsgálatáig. A program lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy teljes körű ellenőrzés alatt tartsák szerkezeteik viselkedését. Magyar fejlesztésként a FEM-Design Skandinávia piacvezető szerkezettervező programja.

A FEM-Design használatának legfőbb előnyei:

» Szerkezeti modellek könnyed létrehozása a teljes körű rajzi, modellezési és szerkesztési eszköztár segítségével, valamint a BIM szoftverekből történő intelligens adatimport révén.

» Automatikusan generált és optimalizált végeselem-háló csúcssimítási lehetőségekkel.

» Az automatikus tervezési funkció segíti a leghatékonyabb keresztmetszet és vasalási kiosztás kiválasztását.

» Gyors lineáris és nemlineáris számítási lehetőségek, beleértve az építési állapotok vizsgálatát, képlékenységi és berepedt analízist, másodrendű hatásokat, imperfekciókat, stabilitási és dinamikai vizsgálatokat.

» A felszerkezet és a háromdimenziós talajmodell együttes elemzése.

» Innovatív, gyors és dinamikus dokumentációkészítési lehetőségek.

A FEM-Design a szerkezetépítő mérnökök számára nélkülözhetetlen eszközt biztosít a hatékony és megbízható szerkezeti tervezéshez.

PLUSZPONTOK

FOTOGRAMMETRIA ÉS TÉRINFORMATIKA TANSZÉK

Építmény-információs modellezés és menedzsment; Távérzékelés, Térképező technológiák → Összes geoinformatika témájú előadás +5%1

ÁLTALÁNOS- ÉS FELSŐGEODÉZIA TANSZÉK

Mérnöki létesítmények geodéziája*; Geodézia II. → Összes geoinformatika témájú előadás * beugró: +5% / +3 pont 2

ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI TANSZÉK

Közigazgatástan, ingatlan nyilvántartás*; Település- és régiófejlesztés** → Összes közlekedési létesítmények témájú előadás *B jelű ZH: +3 pont / **A jelű ZH: +3 pont - 2 előadás; Utak → Összes közlekedési létesítmények témájú előadás átlag két jegy határán: max +3 pont

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS MAGASÉPÍTÉS TANSZÉK

Építőanyagok I.; Betontechnológia I. → Bármilyen két szerkezetépítő témájú előadás +2 pont

HIDAK ÉS SZERKEZETEK TANSZÉK

Acélszerkezetek; Vasbetonszerkezetek; Magasépítési acélszerkezetek; Magasépítési vasbetonszerkezetek; Acélhidak; Vasbeton hidak → Összes szerkezetépítő témájú előadás +1 pont

TARTÓSZERKEZETEK MECHANIKÁJA TANSZÉK

Elemi szilárdságtan; Általános szilárdságtan → Összes előadás meghallgatása után évközi jegyes tárgy esetén féléves eredményhez, vizsgás tárgy esetén vizsgára vitt pontszámhoz +4%

VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

Minden tanszéki tárgyból → Vizsgán vagy a konferenciát követő 1. ZH-n, 2-es szint elérése után +5% (külön jelezni kell az oktatónak!)

VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

Hidraulika I; Vízépítés vízgazdálkodás; Vízkárelhárítás, vízhasznosítás, Vízgazdálkodási projektek; Hidromorfológia; Vízhasznosítási létesítmények tervezése → Bármilyen két vízmérnök és közmű témájú előadás oktatói egyeztetés után +5%

1 - végső pontszámhoz; 2 - félévközi pontszámokhoz. A pontok az elégséges szint megszerzése után érvényesíthetők. A pluszpontok érvényesítéséhez regisztrálnod kell a konferencia elején, majd a megfelelő szekciók alatt online katalógusra (QR kód beolvasása után érhető el a helyszínen) is fel kell iratkoznod. Utólagos feliratkozásra és érvényesítésre nincs lehetőség.