XI. Zielinski Szilárd Konferencia - Konferenciaközlemények kötete

KONFERENCIAKÖZLEMÉNYEK KÖTETE

A KONFERENCIA PROGRAMJA

9:00 –– D r. Rózsa Szabolcs: Megnyitó

9:05 –– M észáros Tamara A.: Köszöntő

9:35 –– Koprás Márton: A válságidőszakok ellenszere: a folyamatos innováció

10:00 –– Balogh Samu Márton: Budapest három válsága és a közlekedés szerepe a megoldásban

10:25 –– Dr. Merczel Dániel: Alkalmazott szerkezeti optimalizálás - eljárások és példák

10:50 –– Csűrös Krisztián: Vízgazdálkodás szélsőségei

11:15 –– Kávészünet

11:45 –– Székely Szilárd: BIM alapú kivitelezés a valóságban geodéziai szemüvegen keresztül

12:10 –– Sárkány István Róbert: Katonai mobilitás – avagy minden út a hadszíntérre vezet

12:35 –– Dr. Csoma Rózsa: Különleges műtárgyak különleges helyzetekre

13:00 –– Dr. Tóth Brigitta Krisztina: Az emberi test, mint tartószerkezet

13:25 –– Kávészünet

13:40 –– Sajti János: A látens hőáram átviteli együtthatójának szezonalitás vizsgálata örvény-kovariancia mérések alapján

13:55 –– Szabó Bence: Lánchíd lánclemezek korróziós állapotának vizsgálata

14:10 –– Pongrácz Dániel: Magyarországi gradiensmező meghatározása a GOCE műhold adatai és Eötvös-inga mérések alapján

14:25 –– Pósán Patrik: Térinformatikai rendszerbe integrált közúti vasúti pálya - infrastruktúra nyilvántartás fejlesztése Excel környezetben

15:00 –– Állófogadás

A programváltoztatás jogát fenntartjuk! Jelmagyarázat az előadások témájához:

– szerkezetépítő, – vízmérnök és közmű, – közlekedési létesítmények, – geoinformatika.

XI. ZIELINSKI SZILÁRD KONFERENCIA

KONFERENCIAKÖZLEMÉNYEK KÖTETE

TARTALOMJEGYZÉK

IMPRESSZUM

XI. Zielinski Szilárd Konferencia közlemények kötete Kiadta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zielinski Szilárd

Elérhetőségek: 1111 Budapest, Kruspér u. 2. B718 www.zielinski.hu / szakkollegium@zielinski.hu

Készült 130 példányban, 2023. áprilisában

Felelős kiadó: Nagy Zoltán elnök

Tördelőszerkesztés: Pósán Patrik

Közreműködtek: Mészáros Tamara A. és Kopitkó Tünde Klára

A kiadványban szereplő képeket a szerzők biztosították vagy a szakkollégium fotóarchívumából származnak.

Szakkollégium

XI. ZIELINSKI SZILÁRD KONFERENCIA

Kedves Olvasó!

Idén is nagy örömmel tölt el, hogy egy olyan eseményt koordinálhattam, amelytől Egyetemünk hallgatói gazdagabbak lehetnek. Ebben az évben az volt a célunk, hogy az eseményt aktuális témák köré építsük fel, a hallgatóknak pedig minél lebilincselőbb előadásokon legyen lehetősége részt venni.

Az építőmérnöki lét végletei szekció hivatott szemléltetni azt, hogy mi építőmérnökök mennyire széles skálán mozogva vagyunk képesek problémákat megoldani, mennyire tág, izgalmas és változatos a mi szakmánk. Sokszor nem gondolnánk, hogy egyes szituációkban a megoldás kulcsa valóban a mi kezünkben van; ebben a szekcióban láthatunk és hallhatunk ilyen helyzetekre igencsak szélsőséges példákat.

Mint ahogyan azt mindenki érzi és tapasztalja, markáns változások történnek világszerte, éppen ezért született meg a Globális események hatása az építőmérnök szakmára szekció. Szeretnénk, ha a hallgató szembesülne napjainkat lázban tartó kihívásokkal és azzal, hogy ezekre bizony tudnak találékonyan reagálni cégek, szervezetek, mérnökök.

Az utolsó szekcióban szakkollégiumi tagok előadásait lehet meghallgatni, akik kutatási munkáikat mutatják be.

Minden kedves résztvevőnek kívánom, hogy úgy menjen haza, hogy ma is valamivel több lett, mint amikor eljött otthonról!

Kedves Olvasó!

Nagy örömömre szolgál, hogy köszönthetem a szakkollégium nevében. Immáron tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Zielinski Szilárd Konferencia, amely szervezetünk egyik legfontosabb eseményévé vált az évek során. Minden évben igyekszünk fejlődni, újítani és úgy alakítani az előadások tematikáját, hogy azok kapcsolódjanak a szakmánk aktualitásaihoz. Mindemellett a konferencia szakkollégiumi hagyománnyá is vált, ahol kutatást végző tagjaink mutathatják be eredményeiket az érdeklődőknek. Véleményem szerint ez az érdeklődés az, ami az egyik alappillére bármilyen konferenciának. A résztvevő hallgatók jobb rálátást kaphatnak a választott szakmájukra, olyan előadásokat hallhatnak, amik meghatározzák későbbi szakmai pályájukat. Oktatóink és az iparban dolgozó mérnökök betekintést kapnak egymás tevékenységébe, ezzel elősegítve a szakmai diskurzust és a fejlődést.

Szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, akik színvonalas előadásukkal hozzájárulnak a fenti célok eléréséhez. Illetve köszönöm a szakkollégium tagságának, szaktársaimnak, hogy részt vettek az esemény szervezésében és lebonyolításában.

Végezetül minden kedves résztvevőnek tartalmas és szakmai élményekben gazdag konferenciát kívánok!

Mészáros Tamara A. Főszervező

Nagy Zoltán Elnök

A VÁLSÁGIDŐSZAKOK ELLENSZERE: A FOLYAMATOS INNOVÁCIÓ

KOPRÁS MÁRTON / beruházási igazgató / Bayer Construct Zrt.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a világgazdaság jelenlegi berendezkedése alapján szükségszerűen követik egymást nagyobb visszaesések, majd az ezt követő fellendülések időszakai. Ez a gazdaság szinte minden területére igaz, de az építőipar kifejezetten megérzi ezt a hullámzást világszinten is, Magyarországon pedig különösképpen. Az utolsó visszaesés mélypontjai után egy korábban nem tapasztalt, nagyon intenzív fellendülési időszak következett 2016-tól kezdve a hazai építőiparban, ezért is különösen fájó a szektornak az a meredek visszaesés, ami az elmúlt két-három évben történt globális események következtében most kezdi csak igazán éreztetni a hatását.

A Bayer Construct cégcsoport több, mint 20 év kivitelezési tapasztalattal a háta mögött már jól ismerte ezt a ciklikusságot, ezért a tulajdonosi

kör előrelátóan, már a kedvező konjunktúra alatt tudatosan kezdte felkészíteni a vállalatcsoportot, és úgy alakította ki a szerteágazó üzletágainkat, hogy a teljes építőipari értékláncot lefedve (az alapanyag bányászattól a kulcsrakész átadásig) minél kevesebb helyen tudjon fogást találni rajtunk a legközelebb érkező válság.

Egy másik, hasonlóan fontos és jól bevált döntés volt, hogy a cégeink úttörő szerepet vállalnak az innovatív módszerek és technológiák hazai meghonosításában: saját tervezési üzletágaink BIM rendszerben készítik és optimalizálják az építészeti és mérnöki terveinket saját, legmodernebb nyugati gyártó-technológiákkal felszerelt gyáraink képességeire alakítva. A kivitelezésben dolgozó kollégák pedig szintén az elérhető legújabb tecnológiákat használják, néhány példát említve földmunka gépeink automata szintvezérléssel dol-

goznak, felméréseinkhez pedig legtöbbször már drónokat használunk. Ezek mind nagy hatékonyságnövelést és időmegtakarítást eredményeznek az építőiparban.

Az építőipar viszont jelenleg számos kihívással néz szembe hazánkban. Az egyik legnagyobb probléma az energiapiacon kialakult bizonytalanság, a szomszédunkban zajló háború okozta nyersanyaghiányok, illetve az inflációs környezetben megnövekedett kamatok, valamint a régebb óta tapasztalható munkaerőhiány, ami számos építőipari vállalkozást érint. Már a pandémia alatt sok munkavállaló távozott az országból, emellett

az építőipari szakmák presztízse sem túl magas a fiatalok körében, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ez utóbbira válaszul a Bayer Construct a KÉSZ és a Market csoport bevonásával, közösen létrehozott egy Tudásépítő Team nevű szakképzési centrumot, ahol a diákok a cégekhez tartozó gyárakban és projekteken, valós szakmai körülmények között kapnak gyakorlati oktatást.

Összességében elmondható, hogy jelenleg ugyan nehezített pályán kell mozognunk, de a Bayer Construct Zrt. mindig is szerette megoldani a kihívásokat, így bízunk benne, hogy a mostani időszakból is megerősödve fogunk kijönni.

A képeken a sóskúti és biharkeresztesi irodaházaink, gyártócsarnokaink szerepelnek

BUDAPEST HÁROM VÁLSÁGA ÉS A KÖZLEKEDÉS SZEREPE A MEGOLDÁSBAN

BALOGH SAMU MÁRTON / főpolgármester kabinetfőnök / Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest közlekedési hálózata hatalmas nyomás alatt van. Naponta több, mint 300.000 autó érkezik az agglomerációs települések felől, minden második Budapesten megtett autós kilométer a városhatáron kívül indul vagy oda érkezik. Ezzel párhuzamosan a közösségi közlekedés finanszírozási egyensúlya felborult, a Fővárosi Önkormányzat által fizetett működési támogatás néhány év alatt másfélszeresére emelkedett, miközben az utasok száma a folyamatos fejlesztések ellenére sem éri még el a 2019-es, koronavírus-járvány előtti értéket.

A fővárosi közlekedés kihívásai látványosak, azonban a folyamatok mögé tekintve egyértelmű: a helyzet pusztán közlekedési eszközökkel nem megoldható. Éppen ezért, a problémák komplex, rendszer szintű megoldása érdekében a közlekedési szakma határán kívülre kell tekintenünk.

A budapestiek életét, a főváros élhetőségét jelenleg három válság határozza meg:

Az első a lakhatás válsága. A budapesti ingatlanés bérleti árak az elmúlt években nemzetközi öszszehasonlításban is kiemelkedően emelkedtek, amit nem követett le a bérek növekedése. Ennek következtében sokak számára a városon belül elérhetetlenek azok a típusú ingatlanok, amikben jövőjüket elképzelik, így egyre többen fordulnak az agglomeráció felé, ahol olcsóbb ingatlanokat és a zöldövezet reményét keresik.

A második a közlekedés válsága. Az elmúlt harminc év szuburbanizációs folyamata miatt Budapest lakossága 267.000 fővel csökkent, miközben Pest megyéé 347.000 fővel növekedett. A fővárosban az autók száma 2010 és 2020 között 21%-kal, Pest megyében 40%-kal emelkedett. A mobilitási igények ilyen ütemű növekedése hamarosan kezelhetetlen kihívás elé fogja állítani a város alrendszereit.

A harmadik pedig a zöldfelületek válsága. A megnövekedett mobilitási igényekre adott válaszként az elmúlt évtizedekben a közlekedés javára háttérbe szorult szinte minden más közterületi funkció, csökkent a zöldfelületek aránya. Jelenleg az egy főre jutó zöldterület nagysága 6 m 2 Budapesten, miközben egyes belvárosi kerületekben 1 m 2 körül van ez az érték.

Látható, hogy a három válság egymást erősíti, hiszen a magas árak mellett a város romló élhetősége is az agglomeráció felé tereli az embereket, miközben az ebből fakadóan növekvő mobilitási igény tovább rontja a város élhetőségét, folytatva az ördögi kört. Ezekre a problémákra nem létezik tisztán közlekedési megoldás, hiszen a grandiózus elővárosi vasúti fejlesztések is önmagukban az autóforgalom további növekedését vetítik előre, a vasúti utasforgalom megduplázása mellett is –a megoldáshoz komplex városfejlesztési stratégiára van szükség.

Erről szól Budapest stratégiája, az Otthon Budapesten, ami a megfizethető lakhatás biztosításával és a város élhetőségének javításával kívánja vonzó lakhellyé tenni Budapestet az itt élőknek, dolgozóknak vagy tanulóknak, ezzel csökkentve a városra nehezedő mobilitási nyomást. A stratégia fontos eleme a közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, de ezzel párhuzamosan el kell mozdulnunk a mobilitási igényeket csökkentő kompakt, avagy 15 perces város irányába Budapesten és az agglomerációban egyaránt. A közlekedési felületek mérséklésével több tér jut a zöldfelületeknek, a városi életnek egyaránt. Újra vonzóbb lesz a város –a negatív spirál tehát megfordítható, ha komplex, a szakágakon és a közigazgatási határokon átnyúló megoldásokat alkalmazunk.

ALKALMAZOTT SZERKEZETI OPTIMALIZÁLÁS - ELJÁRÁSOK ÉS PÉLDÁK

DR. MERCZEL DÁNIEL / technológiai vezető / ARC-S Innovation & Technology Kft.

A szerkezeti optimalizálás mögött álló tudomány semmiképpen sem új. Az alapkoncepciókat és az algoritmusokat már kidolgozták, az első alkalmazások pedig már azelőtt megjelentek, hogy a legtöbben megszülettünk volna. A mindennapi gyakorlatban azonban még mindig nem terjedt el széles körben. Az ügyfelek ritkán kérik fel a szerkezettervező mérnököket optimalizálási eljárások elvégzésére, és a legtöbb mérnöknek amúgy is csak homályos és nem kellően képzett elképzelései lennének a témáról.

Az alkalmazás egyik hirtelen fellendülése a Dynamo és a Grasshopper növekvő népszerűségével következett be. Az optimalizálás mindig jelentős kódolási erőfeszítést igényelt, amire a szerkezetépítő mérnökök hagyományosan nem voltak jól képzettek. Az új programozási felületek, amelyek

nem igényelnek előzetes szintaxis- vagy programozási alapismereteket, segítettek megkerülni a képzés hiányát. Kevesen tudják azonban, hogy a paraméterek bevezetése tudományos értelemben nem feltétlenül jelent optimalizálást. Emellett az egyszerű és gyors kódolási felület megléte csak egy eszköz a válaszok megtalálásához. Egy jól megfogalmazott és gazdaságilag is releváns kérdésfelvetés nem vált egyszerűbbé a számítástechnika fejlődésével.

Előadásomban a szerkezeti optimalizálás legfontosabb fogalmain és definícióin haladok végig. Ezt követi majd néhány olyan projektpélda, ahol az optimalizációt a tervezés értéknövelése, valamint a költségek és a szén-dioxid-kibocsátás megtakarítása érdekében alkalmazták.

BIM ALAPÚ KIVITELEZÉS A VALÓSÁGBAN GEODÉZIAI

SZEMÜVEGEN KERESZTÜL

SZÉKELY SZILÁRD / ügyvezető igazgató / GeoLink3D Kft.

A Hungexpo átfogó revitalizációjának egyik kiemelkedő új épülete a Finta Stúdió által tervezett F1 fogadóépület. A triszkelion alakú épület szerkezeti megoldásai még a formai jegyeinél is jóval több izgalmat tartogattak számunkra. Cégünk az épület építése során az elsődleges acélszerkezet gyártásától az utolsó burkolati panel felhelyezéséig támogatta a projektet.

Munkánk során egy komplett BIM to Field - Field to BIM működést valósítottunk meg. Ennek keretében folyamatosan monitoroztuk az épület építési fázisait. A helyszíni munkákon kívül az acélszerkezetet gyártó kecskeméti üzemben mérőkar segítségével minősítettük az egyedi elemeket a gyártás lezárásához. A helyszínen az elsődleges tartószerkezet ellenőrzése, majd az ahhoz kapcsolódó minden következő lépés a támogatásunkkal történt és mint az előző hívószó mutatja az egyes lépések között a tervező csapattal is napi szintű kooperációra volt szükség.

Feladataink során a már említett robot mérőkar mellett lézerszkenner (TLS) és robot mérőállomásokra támaszkodtunk. Az épület egyedi formavilága többször megkövetelte, hogy akár egyszerre 6-7 mérőállomással párhuzamosan folyó munkavégzés biztosítsa az ütemterveknek megfelelő haladást. Külön kihívás volt, hogy az építés támogatására teljesen egyedi és projektspecifikus kiegészítő elemek 3D nyomtatása elengedhetetlen volt.

VÍZGAZDÁLKODÁS SZÉLSŐSÉGEI

CSŰRÖS KRISZTIÁN / főosztályvezető / Országos Vízügyi Főigazgatóság

A történelem folyamán a vízgazdálkodási tevékenység mindig is a társadalom igényeire rezonált.

Az újkor kezdetéig a természetes vízjáráshoz való alkalmazkodás, az azzal járó hasznok megszerzése (fokgazdálkodás), és a vele járó károk elszenvedése (árvíz, aszály) volt a jellemző. A XIX. században kezdődött a nagy folyóink szabályozása az emberi értékek védelme és a mezőgazdasági művelésbe vonható terület növelése érdekében (Tisza szabályozása: „második honfoglalás”). A XXI. századra a klíma változása átírta, átírja a korábbi vízgazdálkodási alapelveket, gyökeresen új szemléletre van szükség.

Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység a csapadék mennyiségének és eloszlásának egyre gyorsuló változását eredményezte. Két tapasztalatot emelhetünk ki:

- hangsúlyt kell fektetni a vizek helyben tartására - egyre nagyobb igény mutatkozik a víz pótlására.

A tájban tárolás azt jelenti, hogy a vizes élőhelyek feltöltésre kerülnek, utánozzuk a természetes vízjárást.

Alább látható Magyarország felszíni vízkészletéről készült ábra. Az adatok alapján az ország vízkészlete rendelkezésre áll a mezőgazdasági, lakossági és ipari vízellátásá kielégítésére.

De vajon a 2022. évi hidrometeorológiai adatok és rendelkezésre álló vízkészletek mennyire lesznek jellemzőek az elkövetkezendő évtizedre? Befolyásolják befolyásolja a határon túli vízgazdálkodási fejlesztések, megépült létesítmények a Dunán, Tiszán, a Kőrösökön vagy a Maroson érkező vízmennyiséget? Mire készüljön a társadalom és hogy kezelje a szakma a víz hiányt vagy többletet?

Mi az értékük, a vízhiányban, vízminőségben vagy az élővilágban betöltött szerepük a már megépült vízügyi, vízgazdálkodási létesítményeknek (pél-

dául Tisza-tó, TIKEVIR rendszer, VTT tározók, Kis-Balaton, a Szigetköz vízpótlása) az egyre gyakoribb vízhiányos időszakokban?

Hogy kezeljük, és milyen megoldást kell választani az igazán kritikus területek, mint például a Duna-Tisza közi Homokhátság vagy a Nyírség vízhiányos állapotának kezelésére? Tényleg csak a vízügyi ágazatnak kell a választ megadni, vagy a megoldásban jelentős szerepe van, lesz az agráriumnak, az iparnak, a víziközmű ágazatnak, a környezetvédelemnek és a természetvédelemnek is?

KATONAI MOBILITÁS – AVAGY MINDEN ÚT A HADSZÍNTÉRRE VEZET

SÁRKÁNY ISTVÁN RÓBERT / alezredes, kiemelt főtiszt / Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság Logisztikai Támogató Igazgatóság, Közlekedési Osztály

Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája részeként hivatalosan 2017. december

11-én jött létre az úgynevezett Állandó Strukturált Együttműködés (Permanent Structured Coopera-

tion – PESCO), melyben Dánia és Málta kivételével az összes uniós tagállam hadserege részt vesz.

A PESCO egyik projektje a katonai Schengennek is hívott Katonai Mobilitás (Military Mobility – MM). Az Európai Unió Tanácsa a következőképp definiálja a projektet saját honlapján: „egy olyan politikai-stratégiai platform, amelynek célja egyszerűsíteni és szabványosítani a határokon átnyúló katonai szállításokra vonatkozó nemzeti eljárásokat. A projekt lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors mozgatását az EU egészében, történjen az közúton, vasúton, tengeri vagy légi úton.”

A katonai mobilitás feladata, hogy segítse az európai fegyveres erőket abban, hogy jobban, gyorsabban és megfelelő mértékben reagáljanak az EU külső határain és azokon túl kitörő válságokra. Megerősíti az Európai Unió azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat és a partnerországokat a csapatok és felszereléseik szállítása terén. Emellett jobban összekapcsolt és védett infrastruktúra kialakítására törekszik, miközben egyszerűsíti a szabályozási követelményeket. Megerősíti az együttműködést a NATO-val, és elő fogja mozdítani az összeköttetést és a párbeszédet a kulcsfontosságú partnerekkel.

A polgári és katonai szervezetek közös együttműködésében az ország védelmi célú felkészítését hajtják végre. Az ország védelmében kiemelkedő jelentősége van az infrastruktúrának (informatikai, energia, közlekedés hálózatok).

Az infrastruktúra elemei mind jelentőséggel bírnak, de a hadszíntér1 szempontjából a megfelelő közlekedési hálózat biztosítása kiemelkedő.

A megfelelő közlekedési hálózat folyamatos karbantartásával, felújításával, kapacitás bővítésével és fejlesztésével biztosítható a hadszíntérre történő eljutás, a hadműveleti, harcászati feladatok közlekedési támogatása.

A tökéletes támogatás érdekében a megkövetelt műszaki követelményeken túl fontos a részletek és a helyszínek ismerete.

A tervezők, kivitelezők és fenntartók munkájukkal az ország védelmi képességéhez járulnak hozzá, részt vesznek a hadszíntér előkészítésében.

1 – A háborús térségnek az a meghatározott méretű szárazföldi vagy óceáni része, amelyen a hadviselő felek hadereje vagy annak egy része az adott területen elhelyezkedik és hadműveleteket folytat.

AZ EMBERI TEST, MINT TARTÓSZERKEZET

DR. TÓTH BRIGITTA KRISZTINA / egyetemi docens / BME ÉMK Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék

Az emberi test az egyik legtökéletesebb tartószerkezet (illetve gépezet is), amelyet évszázadok óta a mérnöki tudomány művelői másolni próbálnak. Talán a leghíresebb mérnök, polihisztor, aki felismerte ennek fontosságát, az Leonardo da Vinci volt. A Vitruvius-tanulmány az i.e. I. században élt építész, Marcus Vitruvius Pollio munkásságára utal vissza, akinek legfontosabb műve a De architectura, melyben kifejti, hogy az építész/művész

által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik.

A természet formái megihletnek művészt, mérnököt egyaránt. A mechanikailag jól működő szerkezet a szemnek is szép. A biomechanika tudománya határterületet képez a mérnöki és orvosi tudományok között, de művelői között szép számmal vannak jelen fizikus vagy éppen biológus előképzettségű kutatók is. Páratlan szépségét épp a sokszínűsége adja.

Az önmagukban is izgalmas témák összehozzák és közös gondolkodásra ösztönzik a különböző területekről érkező szakembereket, miközben elengedhetetlen segítséget nyújtanak egyes orvosi beavat-

kozások megtervezésében, gyógyulási folyamatok elősegítésében vagy éppen egy szerv vagy szervrendszer működésének mélyebb megismerésében.

A kutatók munkáját kísérleti vizsgálati módszerek, laboratóriumi mérések, valamint számítógépes szimulációk egyaránt segítik.

Nézzünk most néhány példát. Vegyük észre a hasonlóságot az emberi szaruhártya transzplantációja során alkalmazott körbefutó cérna varrat illetve a londoni Millenium Dome között. Míg a klasszikus építkezések a bogarak külső merevítésével analóg teherhordó struktúrát alkalmaznak, addig a magas épületek esetében megszokott a belső merev mag alkalmazása (lásd a régi japán pagodáktól a modernkori felhőkarcolókig), akárcsak a gerincoszlop esetében.

Az artériák fala (kettős) spirális szálerősítésű szerkezetként képzelhető el, amelyet szintén előszeretettel alkalmazunk vasbeton csövek, oszlopok esetében. A szálerősítésként szolgáló kollagénszálak

maguk is kísérteties hasonlóságot mutatnak

a sodronykötelekkel. Az emberi test makroszerkezeti felépítésétől a mikroszerkezetig mindenhol egy zseniális mérnök munkája sejlik fel.

Források

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitruvius-tanulm%C3%A1ny

• https://vlc-uk.tumblr.com/post/163543385843/the-millennium-dome

• https://eagleeyecentre.com.sg/service/corneal-transplant/cornea-transplant/

• https://www.researchgate.net/publication/249516059_Computational_model_can_predict_aneurysm_growth/figures?lo=1

• The-artery-is-composed-of-three-layers-The-intima-is-the-innermost-layer-and-consists-of_Q640.jpg

• https://jinshuicable.en.alibaba.com/product/995566945-209593093/ASTM_A475_Standard_EHS_Galvanized_Steel_Cable_Earth_Wire_Messenger_Wire_Guy_Wire.html

• https://journals.plos.org/plosone/article/figure?id=10.1371/ journal.pone.0163552.g001

• https://hu.pinterest.com/pin/29308588823468692

• https://www.innerbody.com/image/skel05.htm

• https://jonochshorn.com/structuralelements/book/5.06-columns.html

KÜLÖNLEGES MŰTÁRGYAK KÜLÖNLEGES HELYZETEKRE

DR. CSOMA RÓZSA / egyetemi docens / BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Az elöntés fogalma itt, a Kárpát-medence közepén egyrészt az árvízi, másrészt a belvízi elöntésekhez kötődik. Azonban tengerparti területeken másképpen is kialakulhatnak komoly elöntések, mint például az 1953. évi vihardagály okozta katasztrófa, mely a leginkább érintett Hollandián kívül Angliában, Belgiumban és Skóciában is komoly károkat okozva több, mint 2500 ember halálát követelte.

Az erős árapály-jelenség, a kedvezőtlen szélirány Európa Atlanti-óceáni partvidékén, a Brit-szigetek és a szárazföld közötti szűkebb részen feltorlódva komoly elöntéseket okozhat a síkvidéki parti területeken, különösen lapos, homokos partokon. Folyótorkolatokba bejutva még mélyen a szárazföld belsejében sem kizárt a károkozás. Keskenyebb beltengereken, mint például a Vörös-tengeren vagy az Adriai-tengeren tartós szél hatására jelentős víz-kilendülés alakulhat ki, mely szintén veszélyeztethet parti területeket.

Az érintett tengerparti országok évszázadok óta küzdenek a problémával, hogy milyen módon lehetséges biztonságuk megőrzése. A korábbi töl-

tésezések helyett a XX. századtól egyre inkább előtérbe került az egyes öblök, folyótorkolatok lezárásával kialakuló partvonalrövidítés. Ez a zárás lehet állandó valamely fix gáttal vagy időszakos mozgó gátak segítségével.

Az előadás célja a kiváltó okok bemutatása után a létesített egyedi műtárgyak, illetve műtárgyrendszerek rövid bemutatása. Elsősorban a hollandiai Zuiderzee – Ijsselmeer fix gátas partvonalrövidítésével, valamint a Delta-projekt elemeivel foglalkozom, azonban kitérek németországi példákra is. Mivel egy-egy jelentősebb mű rövid bemutatására néhány tantárgyam keretében lehetőség van, ezekkel a felsoroláson túl nem foglalkozom, azonban a rendszer elemeként az átfogó képhez megemlítendők. Ezek mellett, tekintettel az általában nem túl kedvező alapozási viszonyokra és lehetőségekre, a műtárgyak bemutatása mellett röviden kitérek egyes művek esetén a kivitelezés főbb problémáira is.

A LÁTENS HŐÁRAM ÁTVITELI

EGYÜTTHATÓJÁNAK SZEZONALITÁS

VIZSGÁLATA ÖRVÉNY-KOVARIANCIA MÉRÉSEK ALAPJÁN

Az egyes mikrometeorológiai folyamatok közvetlenül meghatározzák a tavak termo- és hidrodinamikai folyamatait (hőmérsékleti struktúra, vízmozgások) és ezáltal a tó ökológiai állapotát, vízminőségét és üzemeltetési feladatait. Ezért fontos tisztában lennünk a tavak feletti energiaháztartást befolyásoló tényezők pontos fizikai leírásával. A mikrometeorológiai tényezők alatt többek közt a víz-levegő határfelületen zajló impulzus- és hőcserefolyamatokat értjük. Napjainkban a turbulens hő- és impulzusfluxusokat leíró elméletek közül a Monin-Obukhov hasonlósági elmélet (Monin-Obukhov Similarity Theory – MOST) a legelterjedtebb. Jelenlegi tudásunk szerint ezzel az elmélettel és örvény-kovariancia (EC) mérőeszközökkel tudjuk legpontosabban becsülni a látens (más néven párolgási) hőáramot és az abból közvetlenül levezethető elpárolgott vízmennyiséget. Az ilyen mérések alapján levezetett oceanográfiai összefüggések sokszor nem elegendően pontosak a nagyságrendileg kisebb meghajtási hosszal rendelkező, kontinensek belsejében elhelyezkedő tavaknál. Korábbi balatoni mérések rámutattak, hogy e

felvetés helyes és ezáltal a MOST paraméterezések nem teljesen pontosak. Mérésekkel kimutatták, hogy a Balaton esetében a párolgási hőáramot jellemző átviteli tényező szezonálisan, vagyis időben periodikusan változik. Ennek pontos okára nem derült fény a kutatás során, azonban elengedhetetlen a jelenlegi modellek módosításához, gyakorlati szempontból pedig a tavak vízmérlegének és hőmérsékleti viszonyainak becsléséhez.

Kutatásunk célja, hogy a szezonális változékonyságot kimutassuk – első lépésben – a Balatonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező tavak esetében, figyelembe véve a vizsgált tó földrajzi és éghajlati elhelyezkedését. A kutatás során olyan tavakat keresünk, amelyeken részletes és időben kellő hosszúságú EC mérések történtek. Ezek feldolgozásával kiszámítjuk a párolgási átviteli tényezőt és meghatározzuk annak átlagos értékét havi időskálán. Amennyiben az átviteli tényezőben felfedezhető az éven belüli változékonyság vizsgálata, meghatározzuk az egyes tavakra ezek nagyságrendjét és jellemzőit. Kísérletet teszünk a szezonális jellegű változékonyság okainak feltárására, vagyis összefüggések keresésére a rutin hidrometeorológiai változókkal.

Összefoglalóan tehát, kutatásunk hosszútávú célja, hogy a tópárolgás számítását pontosítsuk havi és kisebb időléptékekre a tó vízmérlegének és hőmérsékleti struktúrájának pontosabb előrejelezhetősége érdekében.

SAJTI JÁNOS / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Szerkezetépítő Tagozat

LÁNCHÍD LÁNCLEMEZEK KORRÓZIÓS ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE

SZABÓ BENCE / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Szerkezetépítő Tagozat

A TDK dolgozatom a Széchényi Lánchíd lehorgonyzó kamráiban lévő lánclemezek korróziós állapotának elemzésével foglalkozik.

A kutatási munkám során elsőként áttekintem a Széchenyi Lánchíd történelmét, illetve a hídon végzett korábbi vizsgálatokat, különös tekintettel a korábbi korróziós vizsgálatokra. Ezután a kor-

róziót, mint fizikai jelenséget ismertetem, és bemutatom a nemzetközi szakirodalomban elérhető korróziós modelleket. Ezt követően a Lánchíd lánclemezein 2022. évben a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék által végzett korróziós mérések folyamát ismertetem, majd szemléltetem a mérési eredményeket. A lemezvastagságmérési eredményeket a dolgozatom során részletesen feldolgozom, melynek kiértékelése alapján matematikai statisztikai modellt dolgozok ki a lánclemezek korróziós modelljének és állapotának leírására. A statisztikai modell alapján a jövőben pontosított végeselemes modell lesz készíthető a láncelemek korrodált geometriájáról, mely numerikus modell segítségével a lánclemezek húzási teherbírása pontosabban meghatározhatóvá válik akár determinisztikus, akár sztochasztikus számítások alapján.

MAGYARORSZÁGI GRADIENSMEZŐ

MEGHATÁROZÁSA A GOCE MŰHOLD

ADATAI ÉS EÖTVÖS-INGA MÉRÉSEK ALAPJÁN

Eötvös-inga mérések. Jelen TDK munkám során ezekre a területekre számítom ki a gradiens, illetve görbületi adatokat az Eötvös-inga méréseknek megfelelő pontsűrűséggel három újabb geopotenciál modellből (Tongji-GGMG2021S, EIGEN-6C4, SGG-UGM-2). Ezek a GOCE és GRACE műhold adatait tartalmazzák maximum n=300 fokszámig. Előbbi modell maximális fokszáma 300, az utóbbi két modellé pedig 2190. Az utóbbi két modell az előbb említett műholdak adatain kívül más forrásból is tartalmaz adatokat (pl. szatellita altimetria).

A nehézségi erő gradienseinek tekintetében a Kárpát- medence a Föld egyik legjobban felmért területe. Ez annak köszönhető, hogy a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT), az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) összesen mintegy 60000 ingamérést végzett a sík- és az enyhén dombvidéki területeken. Sajnos ma már a mérési adatok egy része elveszett, viszont a jelentősebb részük a korábbi mérési jegyzőkönyvek alapján hozzáférhető. Ezen mérési jegyzőkönyvek adatait az ELGI munkatársai számítógépes adatbázisba rendezték.

1995-2012 között a BME kutatási célra megkapta a digitalizált adatbázist az ELGI-től, mely 97 területről tartalmaz digitalizált gradiens és görbületi adatokat és ezek topografikus korrekcióit. Magyarország területére (és részben azon kívül) rendelkezésre áll 43986 pontbeli mért Wxz, Wyz gradiens és 37659 pontbeli wΔ=Wyy−Wxx, illetve 2Wxy görbületi érték. Vannak viszont olyan részei az országnak, amelyekre nem állnak rendelkezésre

Dolgozatom célja a mért, és a geopotenciál modellből számítható adatok összehasonlítása, illetve a mérések által le nem fedett területekre a mérések számított eredményekkel való kiegészítése. Ezen adatok számításához egy erre alkalmas szoftveren (pl. GrafLab) kívül a pontokhoz tartozó magasságértékekre is szükségünk van, amelyek nem álltak rendelkezésre. Ezeket az EU-DEM felszínmodellből pótoltam.

PONGRÁCZ DÁNIEL / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Földmérő Tagozat

TÉRINFORMATIKAI RENDSZERBE INTEGRÁLT KÖZÚTI VASÚTI PÁLYA -

INFRASTRUKTÚRA NYILVÁNTARTÁS FEJLESZTÉSE EXCEL KÖRNYEZETBEN

PÓSÁN PATRIK / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Kör-Vas-Út

Tagozat

A Budapesti Közlekedési Vállalat (továbbiakban BKV) jelenleg közel 150 kilométernyi közúti vasúti hálózatot üzemeltet, mely európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. A hálózat több vonala is jelentős forgalmat bonyolít le, mint például a nagykörúti 4-6-os villamos, amely 24 órás üzemben közel 320 ezer utast szállít napi szinten.

A hálózat nagysága és az átgördült elegytonna terhelés egyaránt megköveteli a legmodernebb döntéstámogató és munkáltatástervező rendszerek alkalmazását.

Az üzemeltetési és karbantartási költségek optimalizálásához nélkülözhetetlen egy egységes összefüggő és folyamatosan frissülő pályavasúti műszaki nyilvántartás, mely az üzemeltetett infrastruktúra statikus/kvázi statikus és időben változó állapot adatait is tartalmazza. Statikus attribútumnak tekinthető a pályageometria névleges tervezési értéke, kvázi statikusnak tekinthetők

a felépítményi rétegrendre és a pályamenti műszaki létesítményekre vonatkozó adatok, míg a műszaki állapotra, valamint az üzemeltetésre vonatkozó nyilvántartási adatok időben változónak tekintendők. Jelenleg a BKV EOV-beli (Egységes Országos Vetület) CAD alapú térképekkel és a pályafelügyeleti utasítás szerint ütemezett kézi és gépi állapotfelmérési adatokkal rendelkezik. A BKV mérővillamosa a teljes hálózatot évente kétszer felméri. A térképeken szereplő nyilvántartási szakadatok jelenleg nincsenek egy összefogó adatbázisban rendszerezve, ráadásul a mérővillamos és egyéb felmérésekből származó állapotadatok nyilvántartási adatokkal való összevetése is csak jelentős munkaerőráfordítással, kizárólag kézi úton lehetséges. A hatékonyság növelése érdekében egy olyan online térkép alapú szolgáltatás kialakítása válhat szükségessé, mely a vonalak statikus műszaki paraméterei mellett a mérővillamos felmérési adatait is tartalmazza. A térkép elkészítése egy minden irodában megtalálható táblázatkezelő program segítségével a pályageometria megadásával történik, mely után egy transzformáció segítségével online térképen a megfelelő attribútumok megadásával a teljes vonalhálózat rögzíthető. Rétegek kezelésével és lekérdezésekkel olyan bemenő adatok kérhetők le, melyek a fenntartási munkák tervezését nagyban megkönnyítik, sőt hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehetik. A kialakított keretrendszer előnye, hogy online felületen akár irodából, akár a villamosvágány mellett valamilyen okoseszközön keresztül elérhető, az internetkapcsolattal

rendelkező eszközöknek köszönhetően pedig a felhasználó akár a helyszínen egyből adatot is rögzíthet. A rendszer további előnye, hogy minimális tudás szükséges a használathoz, ugyanis a kialakítás során az automatizálható adatrögzítések kerültek előtérbe.

A keretrendszer a jövőben számos módon továbbfejleszthető. Kiemelkedő fejlesztés azonban a már meglévő térképes adatbázis átültetése BIM (Buil-

ding Information Modelling) szintű modellekbe. A kulcs a modell részletezettségi szintjében rejlik. A magasépítésben kidolgozott és használatos, illetve vonalas létesítmények esetén a szakirodalmakban fellelhető tudásanyagot implementálva együttesen, a rendszer használata közben az Üzemeltetői igényeknek megfelelően, empirikus módszerekkel szükséges meghatározni a modell részletezettségi szintjét a jövőben.

Helyszínrajzi derékszögű koordináták számítása egyenes és tisztaív közvetlen csatlakozásánál (a vasúti jármű a súlypontjában értelmezett tömegpont).

A SZERVEZŐKRŐL

A Műegyetem Építőmérnöki Karán működő legnagyobb öntevékeny, hallgatói és szakmai kör, a sokszor csak „A Szakkoli” néven emlegetett szervezet, a BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium.

Szakkollégiumunk a Magyarországon jelen lévő több mint 130 szakkollégium közül az egyetlen, kizárólag építőmérnök hallgatókat tömörítő műhely. Az Építőmérnöki Szakkollégiumot 2004-ben alapította tíz lelkes hallgató, hogy a ’70-es évektől jelen lévő szakmai, öntevékeny köröket újjáéleszsze és egyesítse. A szervezet azóta több mint 50 fős tagsággal rendelkezik, csatlakozott az országos Szakkollégiumi Mozgalomhoz és a Műegyetemen működő 14 szakkollégiumot összefogó szervezethez, a Műegyetemi Szakkollégiumok Közösségéhez (MŰSZAK), és megszerezte a minősített státuszt.

Az Építőmérnöki Szakkollégium négy tagozatból áll. Ezek a tagozatok megfeleltethetőek az építőmérnöki képzés szakirányainak. A tagozatainkról bővebben a kötet 24. oldalán olvashatnak.

A szakkollégiumunk többnyire szakmai tanulmányutakat, előadásokat, versenyeket, konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket, szoftveroktatásokat, szakkurzusokat és egyéb építőiparral kapcsolatos rendezvényeket szervez. A programokat a szakkollégium tagjai, azaz

hallgatók szervezik, és bár ezen programok egy része nyilvánosan is meghirdetésre kerül, elsősorban a többi tagnak szólnak.

Az egyik fő célunk, hogy az ipart közelebb hozzuk az egyetemi oktatáshoz, a hallgatók jobb rálátást kapjanak az általuk választott szakmára. Az egyetemi elméleti tananyagot gyakorlati, tapasztalati ismeretekkel egészítjük ki, ezzel elősegítve, hogy nyitottabb, szélesebb látókörrel rendelkező építőmérnökök kerüljenek ki a Műegyetemről.

Ezen kívül a szakkollégium az azonos érdeklődéssel rendelkező hallgatók számára egy olyan baráti légkörrel rendelkező közösséget biztosít, ahol a hallgatók szakmailag kiteljesedhetnek, kapcsolatokat építhetnek és tapasztalatokat szerezhetnek az egyetem elvégzése előtt.

SZAKMAISÁG KÖZÖSSÉG TÁRSADALMI

Nyilvános programjaink között minden tavaszi félévben szerepel a Zielinski Szilárd Konferencia, ahol a meghívott előadók a szakma neves képviselői, és az aktuális hazai és külföldi projektek, fejlesztések kerülnek terítékre. Szintén a tavaszi félévben kerül hagyományosan megrendezésre a Várostervezési Napok, amely egy komplex, négynapos várostervezési műhelyverseny építőmérnök-, közlekedésmérnök-, építész- és tájépítész-hallgatóknak. Az őszi félévben kerül megrendezésre az Építőmérnöki

Szakmai Hét elnevezésű, egyhetes programsorozat, amely során egész héten előadások, vetélkedők és különleges tanulmányutak követik egymást.

A szakkollégium által szervezett építkezés és üzemlátogatások, előadások, vitaestek, kurzusok és szoftveroktatások nagy részét a nyilvánosság előtt is meghirdetjük. Ezek a programok félévről-félévre változnak. Az aktuális szakmai rendezvényeinkről és a kapcsolódó információkról a honlapunkon és Facebook oldalunkon értesülhetnek.

Mivel szinte mindnyájan hallgatók vagyunk, így természetes, hogy a szakmai programokon túl rendszeresek a kisebb-nagyobb csapatépítőtréningek. Ezeken felül minden évben megrendezzük a Földmérő Szakestélyt és a Vízépítő Szakestélyt.

Szakkollégiumunk, a Külügyi Csoportja közbenjárásával, 2017-ben csatlakozott az International Association of Civil Engineering Students (IACES) szervezethez, mint budapesti helyi szervezet. Ennek köszönhetően rengeteg lehetőség nyílt a szakkollégiumunk tagjai számára, hogy megismerkedjenek más országok építőmérnök hallgatóival Mexikótól kezdve, Németországon át Egyiptomig. Az IACES szervezésében lehetőség nyílik a legősibb és legmodernebb építőmérnöki alkotások megismerésére, legyen szó ókori piramisokról vagy a legmodernebb technológiákkal épült hidakról.

Mi az a szakkollégium?

A szakkollégiumok a magyar felsőoktatásban különleges szerepet betöltő, öntevékeny tehetséggondozási műhelyek, melyek alulról szerveződő módon működnek. Tagjaik többnyire egyetemi hallgatók vagy más egyetemi polgárok. Az ilyen szervezetek célja, hogy a felsőoktatási tananyagot kiegészítve, a magas szintű szakmai képzés feltételeit biztosítsák, társadalmilag érzékeny értelmiségi réteget neveljenek, elősegítsék a hallgatók tehetséggondozását, illetve közösséget építsenek. A szakkollégiumok működését a Felsőoktatási Törvény és a Szakkollégiumi Charta szabályozza. A minősített szakkollégium rangot azon szervezetek kapják meg, amik az ezekben megfogalmazott alapelveket és kritériumokat maradéktalanul teljesítik.

A SZAKKOLLÉGIUM TAGOZATAI

A Földmérő Tagozat a földméréssel és térinformatikával foglalkozó hallgatók csoportjait fogja öszsze. A tagozat tagjai rendszeresen látogatást tesznek a Kárpát-medence geofizikai és geodinamikai obszervatóriumaihoz, szakmai „hagyományőrző” helyeihez. Így szinte minden évben ellátogatnak a Velencei-hegységben található nadapi szintezési ősjegyhez, vagy az Adriai-tenger középszintjét jelző mércéhez, Triesztbe. A tagozat rendszeresen foglalkozik a különleges kivitelezési munkák nehézségeivel, a technológiai innovációk megismerésével. Szintén minden évben megrendezik a Földmérő Szakestélyt.

A Kör-Vas-Út Tagozat (KVÚ) a közlekedés-, közút- és vasút-barátokat, igaz urbanistákat tömörítő alszervezet. Havi rendszerességgel járnak az épp aktuális vasútvonal-felújításokra, autópálya-építkezésekre, budapesti nagyberuházásokra, rendszeresek a kerekasztal-beszélgetések, vitaestek. Népszerű programjuk az üzemzárás utáni metró bejárások és az évente megszervezésre kerülő Várostervezési Napok. A tagok hagyományosan ellátogatnak a kétévente megrendezésre kerülő berlini InnoTrans Kiállításra, hogy megismerkedjenek a vasúti és közlekedéstechnikai újdonságokkal.

A Szerkezetépítő Tagozat sűríti a szerkezetes, azaz a magasépítés, hidak, geotechnika és építéstechnológia iránt érdeklődő hallgatókat. Rendszeresen látogatják a hazai és külföldi nagyberuházásokat, így például a tagok megnézhették a Brenner-bázisalagút fúrását, vagy végigkövethették a Duna Úszóaréna (Dagály) építését. Gyakoriak az oktatók és a szakmában dolgozó elismert szakemberek meghívásával rendezett előadások és kerekasztal-beszélgetések, így a hallgatók értékes kapcsolatokhoz és építőipari háttérinformációkhoz juthatnak.

A szakkollégium Vízépítő Tagozata azokat a hallgatókat fogja össze, akiket a tanórákon kívül is érdekelnek a vízépítéssel, vízgazdálkodással, vízellátással és csatornázással kapcsolatos ismeretek, érdekességek. Jogelődjét, a Vízépítő Kört még a `70-es években alapították. A kirándulások és előadások szervezése mellett legfontosabb eseményeik az évente megrendezésre kerülő Vízépítő Szakestély, valamint az idén immár negyedik alkalommal megrendezett Vízmérnöki Konferencia.

ÁLTALÁNOS- ÉS FELSŐGEODÉZIA TANSZÉK

Geodézia II. → Összes geoinformatika témájú előadás +1 pont

FOTOGRAMMETRIA ÉS TÉRINFORMATIKA TANSZÉK

Építmény-információs modellezés és menedzsment; Távérzékelés*

→ Összes geoinformatika témájú előadás HF + 10% / * 1. HF + 10%

ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI TANSZÉK

Építőmérnöki létesítmények gazdaságtana*; Közigazgatástan, ingatlan nyilvántartás; Település- és régiófejlesztés** → Összes közlekedési létesítmények témájú előadás +1 pont / * oktatói egyeztetés után / ** +5 pont - 2 előadás

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS MAGASÉPÍTÉS TANSZÉK

Építőanyagok I. → Bármilyen két szerkezetépítő témájú előadás +2 pont

HIDAK ÉS SZERKEZETEK TANSZÉK

Acélszerkezetek; Vasbetonszerkezetek; Magasépítési acélszerkezetek; Magasépítési vasbetonszerkezetek; Acél- és öszvérszerkezetek; Acélhidak; Vasbeton hidak; Tartószerkezetek 2. → Összes szerkezetépítő témájúelőadás +1 pont

TARTÓSZERKEZETEK MECHANIKÁJA TANSZÉK

Elemi szilárdságtan; Általános szilárdságtan → Összes előadás meghallgatása után évközi jegyes tárgy esetén féléves eredményhez, vizsgás tárgy esetén vizsgára vitt pontszámhoz +4%

VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

Vízépítés, vízgazdálkodás; Hidraulika I.; Vízkárelhárítás, vízhasznosítás; Vízgazdálkodási projektek; Vízhasznosítási létesítmények tervezése; Hidromorfológia → Bármilyen két vízmérnök és közmű témájú előadás +5%

VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

Minden tanszéki tárgyból → Vizsgán vagy a konefernciát követő 1. ZH-n, 2-es szint elérése után +5% (külön jelezni kell az oktatónak!)

A feltűntetett pontszámok előadás / 1 pont értendők. A pontok az elégséges szint megszerzése után érvényesíthetők. A pluszpontok érvényesítéséhez regisztrálnod kell a konferencia elején, majd a megfelelő szekciók alatt körbeadott katalógusra is fel kell iratkoznod.Utólagos feliratkozásra és érvényesítésre nincs lehetőség.