A napjainkban városunkban élő magyarok nagy része nem emlékszik arra a Kolozsvárra, aminek a közterein még számottevően jelen volt a magyar nyelv – mondta el lapunknak Bethlendi András. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza, kisebbségjogász és nyelvi jogi aktivista szerint a fiataloknak is van lehetőségük a magyar anyanyelvhasználat kiterjesztésére.
Tehetsz azért, hogy változzon a kolozsvári nyelvi tájkép
T
udtad, hogy te is tehetsz azért, hogy például a szelektív kukákon a hârtie, plastic, sticlă mellett a papír, műanyag, üveg felirat is szerepeljen az egyetem vagy iskola épületében? Többek között ilyen hétköznapi élethelyzetekről beszélgettünk Bethlendi Andrással. „Sokan azt tartják normálisnak, hogy a nyelvi tájképe a városnak egynyelvű: román. Ez nem jelenti azt, hogy ez így is kell feltétlenül maradjon. Számos olyan felület van, például a buszokon, villamosokon vagy a hivatalokban található feliratok esetében, ami az elmúlt ötven évben egynyelvű volt. Emiatt sokaknak elképzelhetetlen, hogy magyarabbá tehetjük nyelvi környezetünket. Azzal talán még kevesebben vannak tisztában, hogy ez miért is olyan fontos” – mondta a jogász. Bethlendi novemberben a Többnyelvű Kolozsvár konferencián mutatta be a kolozsvári magyarok anyanyelvhasználatáról szóló vitairatát, amit az YZ Intézet felkérésére írt. A dokumentum a magyar lakosság teljes befolyása alatt álló szituációkat veszi számba. Bethlendi András szerint az anyanyelvhasználatról vagy az egyenlő bánásmódról csak akkor mond le szabad akaratából egy nyelvi közösség, ha már az asszimiláció útjára tért. Állítása szerint a nyelvi tájképünk
11 | 2019. december – 2020. január