#MIKvagyunk - A kolozsvári Magyar Ifjúsági Központ közösségének 10 éve

MIK vagyunk a kolozsvári Magyar Ifjúsági Központ közösségének 10 éve

10 éve

Tartalomjegyzék Előszó

5

A MIK kezdeményezői és felkarolói

7

Víziónk

12

Mérföldkövek

19

Projektjeink

25

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai,

69

valamint nyelvhasználati helyzete Impresszum

92

Tartalomjegyzék | 3

Kedves Olvasó!

A következő oldalak tartalmazzák mindazt, amiben a Magyar Ifjúsági Központ, a MIK alapötletével elinduló kolozsvári fiatalok hittek, és amit elértek az elmúlt tíz évben. Az általuk szervezett programok között vannak több tízezres résztvevőszámmal bíró ifjúsági rendezvények, valamint tudományos, művészeti vagy épp közpolitikával kapcsolatos események, tudásfórumok is.

A MIK eredetileg egy olyan többfunkciós épületegyüttes neve, ami székhelyet adna a kolozsvári ifjúsági civil szféra szervezeteinek, egyúttal össze is hangolná tevékenységeiket. Az alapötlet 2010-re nyúlik vissza, amikor Talpas Botond vezetésével az akkori KMDSZ vezetősége rájött, hogy a helyi magyar ifjúsági szervezetek infrastruktúra-, székhely- és kompetenciahiánnyal küszködnek. Hamarosan azzal is szembesültek, hogy a kisebbségi lét velejárójaként politikai és gazdasági üvegplafon alatt élnek.

Elhatározták, hogy tehetségük szerint megpróbálnak javítani a helyzeten.

Borzási Sarolta már a KMDSZ csapatában dolgozott, majd nem sokkal később csatlakozott a MIK projektjéhez Geréd Imre és Rés Konrád Gergely.

Tíz év alatt sok lelkes fiatal áldozott időt a MIK-re, ők négyen folyamatosan azon dolgoznak, hogy a kolozsvári ifjúsági szervezetek mihamarabb felszerelt otthonba költözhessenek.

A MIK-projekt időközben számtalan friss ötletet és célt olvasztott magába.

Az elképzelések köré közösség formálódott, ami mára több mint száz tehetségesebbnél tehetségesebb kolozsvári fiatalból áll: diákszervezeti tagokból és vezetőkből, médiaszakemberekből, művészekből, egyetemi oktatókból, fiatal politikusokból, és sorolhatnánk. A sikeresen lebonyolított projektekről az 5. fejezetben írunk részletesebben.

Az elmúlt tíz év munkájának többek között az is gyümölcse, hogy létrejött egy ökoszisztéma, amiben társakra, know-how-ra és akár forrásokra lelhet az, aki szülővárosában, szülőföldjén szeretné megvalósítani az álmait.

Előszó | 5

6

A MIK kezdeményezői és felkarolói Borzási Sarolta Borzási Sarolta Székelyföldön, 1990-ben született. Kolozsvárra a középiskola kezdetével költözött fel családjával, ahol a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium diákja lett. A gimnázium diáktanácsában ismerkedett meg a közösségi munkával, és azóta aktív alakítója a kolozsvári és erdélyi közösségi életnek. A Kolozs Megyei Magyar Diáktanács elnökeként ‘56-os és ‘48-as megemlékezések szervezésével kezdte, majd egyre nagyobb feladatokat vállalt.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének tanügyi alelnökeként a 2010-es tanügyi törvény vitájában képviselte a magyar diákok véleményét, majd később ugyanezen jogszabály felsőoktatási passzusait formálta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség tanügyi vezetőjeként. Egyetemi évei alatt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagjaként dolgozott a szakkollégiumi intézmény elismerésén, a hallgatói önkormányzatiság szabályozási kereteinek kialakításán és a Magyar Tagozat érdekérvényesítésén. KMDSZ-es évei során az első két Kolozsvári Magyar Napok alapító szervezői csapatában biztosította a projekt lábra állását, több diákrendezvény mellett három Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát és három KMDSZ Diáknapokat szervezett, illetve az Igen, tessék! mozgalom aktivistájaként segédkezett az anyanyelvhasználat bátorításában.

Tanulmányait a BBTE Jogtudományi Karán, majd a Sapientia EMTE nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakán folytatta, amelyet nemzetközi szakértői oklevéllel végzett.

2015-ben elvállalta az Európa Ifjúsági Főváros projekt magyar ügyeinek koordinálását, amely több mint 2000 rendezvényt foglalt magába. Ezen kezdeményezés során a magyar civil és ifjúsági közeg összefogásában és a kolozsvári többnyelvűség kiszélesítésében ért el számottevő eredményeket.

A MIK kezdeményezői és felkarolói | 7

Borzási Sarolta

Ennek örökségeként jött létre a K+ közösségi tér, a VIBE Fesztivál, az YZ Intézet, a Kolozsvári Magyar Napok Ifjúsági Pavilonja, a kolozsvári részvételi költségvetés és Románia Ifjúsági Fővárosának címe. Illetve azóta az OTDK is szervez már külhonban Kárpát-medencei szintű tudományos diákköri konferenciát.

2016-ban az Amerikai Magyar Koalíció ösztöndíjával került Washingtonba, szakmai gyakorlatát követően a meghívás ellenére hazaköltözött Kolozsvárra, és itthonról dolgozik nemzetközi projektekben, hogy a vállalkozók egyre hatékonyabb szabályozási környezetben élhessenek a világ bármely országában.

Ifjúsági vezetőként híd szerepet töltött be az RMDSZ és a fiatalok között.

A szövetség megyei konzultatív tanácsának tagja, a kolozsvári RMDSZ Nőszervezet alapító elnöke volt, illetve a 2008-as, 2012-es, 2014-es, 2019-es választásokon vállalt feladatot. A 2020-as választásokon a jelöltek felkészítésével segédkezik. 2019 januárjától a kolozsvári RMDSZ alelnöke.

Továbbra is aktív tagja és szervezője a kolozsvári közösségi életnek.

A kolozsvári YZ Intézet stratégiai vezetője, társalapítója a kolozsvári Magyar Ifjúsági Központnak, a VIBE Kolinak és a Rubik Kreatív Magyar Inkubátorháznak. A koronavírus-járvány idején pedig a szomszédok.ro mozgalom alapító csapatában segédkezett a kolozsvári magyar idősek és a veszélyeztetett korosztály ellátásában, illetve gazdasági szabályozást érintő kérdésekben járult hozzá a Kolozs Megyei RMDSZ munkájához.

8 | A MIK kezdeményezői és felkarolói

Geréd Imre Kolozsváron született, zenész család ötödik gyermekeként a kolozsvári zeneiskolában, majd a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, ahol csatlakozott az iskola diákképviseleti életébe.

Egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia, valamint Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karán végezte. Diákszenátorként tevékenykedett az egyetem szenátusában 2012–2014 között, ahol a katolikus diákokat képviselte, és hozzájárult a diákstatútum elfogadásához. 2011–2012 között alelnöke volt a közgazdasági kar magyar diákszervezetének, amellyel rendhagyó szakmai képzéseket és előadásokat szerveztek.

2011–2014 között elnöke volt az RMDSZ Kolozs megyei ifjúsági szervezetének (KIFOR), amely időszak kiemelt eredménye, hogy feltérképezték, képezték és segítették a megye településein lévő fiatalokat, támogatták részvételüket a helyi döntéshozatali fórumokban. 2012–2016 között az ifjúságot képviselve tagja volt az RMDSZ színeiben a kolozsvári önkormányzatnak. Mandátuma alatt a civilszervezeteknek szánt pályázati keretet ötszörösére növelték, kezdeményezésére magyar diákkártyát fogadott el a tanácstestület (négy év alatt 11 000 magyar diáknak anyagi kedvezményt nyújtva) és a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa program magyar vonatkozású projektjeit támogatta.

2015–2017 között a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) javaslatára megválasztották az országos RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnökének. Ebben az időszakban kezdeményezője és szervezője volt a Rólad szól! nevű országos konzultációnak (57 találkozó 29 településen, közel 2000 résztvevővel) és az Erdélyi Politikai Iskola képzésének is.

2012-től napjainkig tagja az RMDSZ megyei döntéshozó fórumának (MKT), 2014-től az RMDSZ Belmonostori szervezetének elnöke, 2015-től az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának választott tagja, amely fórumokon mindig az ifjúsági kezdeményezéseket, véleményeket támogatja.

A MIK kezdeményezői és felkarolói | 9

Geréd Imre

Hét kampány koordinálását látta el ez az idő alatt, sok fiatalt vonva be mind a közösségi, mind a képviseleti munkába. 2016-tól elnöke a Pro Iuventute Egyesületnek, amely szervezője a kolozsvári október 6-ai ünnepségnek és gondozója az emlékműnek, továbbá tehetséggondozással foglalkozik, és évi rendszerességű események szervezését bonyolítja.

Több innovatív kezdeményezés elindításában vagy alapításában vett részt, ilyen a K+ közösségi tér, az YZ Intézet, a Rubik Kreatív Magyar Inkubátorház, a VIBE Fesztivál és az Igen, tessék! magazin.

Rés Konrád Gergely Rés Konrád Gergely Kolozsváron született, a Báthory István Elméleti Líceum tanulójaként ismerkedett meg a közösségi szerepvállalással.

Középiskolai évei alatt aktívan kosárlabdázott, tagja volt az iskola kórusának is, majd a diáktanács elnöke volt. Hamarosan elvállalta a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács vezetését, majd a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének ügyvezető elnöki tisztségét töltötte be.

Egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karán végezte, ahol diákszenátor és a magyar vonalért felelős diákalprefektus volt, tagja az egyetem és a magyar tagozat igazgatótanácsának. Egyetemistaként a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke volt, elnökségi évei alatt, 2015-ben került forgalomba az A kártya nevet viselő ingyenes diákigazolvány, amellyel a kolozsvári egyetemisták azóta is ingyenes tömegközlekedési bérletet igényelhetnek. Emellett a 6% az oktatásnak! kampány kezdeményezője, amely célja az országos oktatásra szánt költségvetés növelése volt. Továbbá mandátuma alatt a KMDSZ Sportiroda is megújult tevékenységgel folytatta működését, és ebben az időszakban került megszervezésre Kolozsváron az első külhoni OTDK. 2014 óta a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) alelnöke.

2016 óta a VIBE Fesztivál alapító tagja és főszervezője. Víziójában a fesztivál egy hiánypótló fórum, amely találkozási lehetőséget biztosít az erdélyi magyar fiataloknak. Mindezek mellett részt vett a Rubik Kreatív Magyar Inkubátorház létrehozásában és az YZ Intézet megalapításában.

10 | A MIK kezdeményezői és felkarolói

Talpas Botond Talpas Botond szintén kolozsvári, családjának köszönhetően kiskorától rengeteg közösségi élmény formálta gondolkodását és világlátását.

Versenyszerűen vízilabdázott a kolozsvári CSS leigazolt játékosaként, majd középiskolás kora óta aktívan részt vesz a közösségszervezésben, megyei és országos szinten egyaránt.

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban eltöltött középiskolai évek alatt alelnöke volt a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ), társalapítója, elnöke volt a Kolozs Megyei Magyar Diáktanácsnak (KMDT).

Egyetemi tanulmányait a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, illetve a BBTE-n folytatta. Végzettsége alapján a nemzetközi kapcsolatok szakértője és kommunikációs szakember. Tanulmányi évei alatt tagja volt a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégiumnak, ösztöndíjasként áthallgatáson vett részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve ösztöndíjasa volt a Collegium Talentum programnak. Egyetemistaként a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöki tisztségét töltötte be három éven át. 2011-ben alapító elnöke volt a magyar nyelv kereskedelmi használatáért fellépő Igen, tessék! Egyesületnek. 2012–2016 között tagja az egyetem szenátusának, és diákalprefektusi tisztséget tölt be a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 2013–2017 között a MIÉRT elnökségének külügyekért felelős tagja, és ebben az időszakban az erdélyi régiót képviseli a Magyar Ifjúsági Konferenciában.

A Kolozsvári Magyar Napok egyik alapító szervezője volt, a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa program egyik kezdeményezője, a kolozsvári K+ közösségi tér megálmodója és az ugyanezen a néven futó tehetséggondozási program egyik társelindítója.

Számos innovatív projekt megvalósításában vállalt kiemelkedő szerepet, így a K Work közösségi iroda, illetve a Rubik Kreatív Magyar Inkubátorház és az YZ Intézet létrehozásában. A szomszédok.ro projekt egyik ötletgazdájaként a karantén idején segített a kolozsvári időseknek a bevásárlásban segítőkész önkéntesek mozgósításával.

2019-től az Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának elnöke.

A MIK kezdeményezői és felkarolói | 11

Víziónk Az Y és Z generációból többen is részt vállaltunk-vállalunk a közösség jövőkép tervezéséből. A cél az, hogy az adott jogi kereteket, illetve a hozzáférhető anyagi erőforrásokat felhasználva újrapozicionáljuk Kolozsvárt a szűkebb régióban, Erdélyben és a Kárpát-medencében úgy, hogy az itt élő magyarok ne csak boldogulni tudjanak szülőföldjükön, hanem teljes életet is tudjanak élni.

Más, ilyen nagy létszámú magyar közösséggel rendelkező erdélyi várossal ellentétben Kolozsváron nincs magyar többségű önkormányzat, amely kiemelten kezelné a magyar érdekeket. A város földrajzi elhelyezkedéséből és központi jellegéből adódóan létezik egy erős magyar polgári és gazdasági réteg, ami elképzelésekkel, intézmény- és munkahelyteremtéssel csak részben képes tompítani a magyar önkormányzatiság hiányát.

A következőkért dolgoztunk az elmúlt 10 évben:

• • • •

Magyar Ifjúsági Központ és az ezt működtető YZ Intézet létrehozása a lokálpatriotizmus újrafelfedeztetése mint közösségszervező erő és identitásképző a kisebbségi lét kontextusában az anyanyelvhasználat bátorítása, az asszimilációs nyomás enyhítése, az otthonosságérzet növelése jövőképteremtés az Y és Z generáció számára, legyen versenyképes, magyar–magyar és magyar–román viszonylatban is, amikor helyzetbe kerül

Kapacitásunk szerint az anyaországgal szőtt, illetve magyar–román együttműködésekre is törekedtünk. Előbbit az összmagyar nemzettest szövetének megerősítése miatt tartottuk fontosnak, Budapest az erdélyi magyarok számára a legfontosabb eligazodási pont. A román többségi társadalom elöljáróival, illetve leendő elöljáróival azért kerestük a kapcsolatot, mert enélkül közösségként ellehetetlenülne a helyi érdekérvényesítésünk, hiszen Bukarest és a kolozsvári román közösség is egy fontos viszonyítási pont számunkra és a helyi magyar közösségnek.

12 | Víziónk

Akkor mondhatjuk, hogy közösségünk rendelkezik a megmaradáshoz és fejlődéshez szükséges kollektív kompetenciaminimummal, ha képes kitermelni magából a megfelelően felkészült, felelős, szerepeket felvállaló képviselőket és az őket szükséges háttérrel, tanáccsal, egyébbel ellátó szakértői elitet, akik együtt a kihívásokra megfelelő válaszokat tudnak adni.

Csapatunk fő kompetenciái • hosszú távú vízió • hatékonyság • megbízhatóság • magyar–magyar és magyar–román kapcsolatrendszer • tapasztalat • know-how • érzékenység és reakcióképesség a felmerülő közösségi problémákra • motiváció

Miért kell jelen lenni Budapesten?

Számtalan civilszervezet országos székhelye is Kolozsváron van, a város a politikai folyamatok egyik epicentruma, a magyar történelmi egyházak számára is kiemelt jelentőségű település. Természetes, hogy Budapest szoros kapcsolatot ápol Kolozsvárral még úgy is, hogy a fejletlen közlekedési infrastruktúra néha komoly kihívások elé állít mindannyiunkat.

Törekedtünk rá, hogy:

• áthidaljuk a földrajzi távolság adta nehézségeket az erdélyi és magyarországi ifjúsági, akadémiai, civil és egyéb társadalmi csoportok közötti kommunikációban és partnerségekben

• magyarországi döntéshozókkal személyes kapcsolatot, bizalmat építsünk • a kolozsvári és az erdélyi magyar milleniumi generációt bekapcsoljuk a Kárpát-medence vérkeringésébe

• felmutassuk azokat a lehetőségeket, amelyek révén megszilárdítható a magyar– magyar társadalmi kapcsolatok szövete: többoldalú kulturális, gazdasági és civil együttműködések Víziónk | 13

• megerősítsük a kapcsolatot a budapesti és a kolozsvári ifjúsági, kulturális, gazdasági és kormányzati szereplőkkel

• magyarországi és erdélyi ifjúsági szervezetek, mozgalmak között találkozókat szervezzünk, fejlesszük az anyaországi és erdélyi ifjúsági szféra együttműködését

• növeljük a kolozsvári szervezetek, intézmények, kezdeményezések anyaországi média- és sajtójelenlétét

• a kolozsvári oktatási, gazdasági és kulturális lehetőségekhez való hozzáférést nyitott forrásúvá alakítsuk

• a kolozsvári és Kolozsvárhoz köthető kezdeményezések, projektek, szervezetek számára forráslehetőségeket térképezzünk fel A PÁKEY LAJOS-TERV tartalmazza azokat az intézkedéseket és beruházásokat, amelyek folytán 2019–2034 között megerősödhet az itt élő magyarság társadalmi szövetrendszere, és felhasználva az önálló gazdasági és intézményi stabilitás nyújtotta lehetőségeket, aktívabb szereplővé tud előlépni Erdélyben és a Kárpát-medencében.

Miért kell kapcsolatot keresni a többségi nemzettel, a jelenlegi és leendő román vezetőkkel?

A román közvéleményben velünk kapcsolatosan él egy ellenségkép, illetve az a meggyőződés, hogy a magyar kisebbség kockázati tényező a román állam stabilitásának a szempontjából. Ez nagyon régóta fontos része a román identitástudatnak. A rendszerváltás után nekünk, erdélyi magyaroknak minden érdekünk ahhoz fűződött, hogy a románokkal való egyetértés és együttműködés útjait keressük, akkor is, ha ők ezt időnként megnehezítették a számunkra. A magyarokban is él egy ellenségkép a románokkal kapcsolatban, az elmúlt harminc évben ugyanis javarészt süket fülekre találtak a közösségi jogérvényesítő törekvések. A kölcsönös ellenségnarratíva lebontása a mai napig várat magára.

A sokat hangoztatott megmaradás kulcsa egy önálló erdélyi magyar egzisztencia kialakítása, amely más és más természetű, de egyformán jó viszonyt ápol mind Budapesttel, mind Bukaresttel.

14 | Víziónk

A romániai magyarság jogbővítő törekvései egy évtizede nyomasztóan lelassultak. Az RMDSZ az elmúlt harminc évben az együttműködés stratégiáját követte, ami sok esetben a kormányzati szerepvállalást is magába foglalta. Ezzel komoly eredményeket sikerült elérni a kilencvenes évek elejétől kezdve a 2010-es évekig. Az aktuális kormányok pillanatnyi érdekeiket szem előtt tartva engedményeket tettek a magyar közösségnek, amivel enyhült a romániában élő magyarokra nehezedő asszimilációs nyomás. Azóta sajnos a román politikai alakulatok együttműködési hajlandósága csökkent a magyar vezetőkkel és közösséggel szemben.

Egy helyi példa: a kolozsvári önkormányzat 2015-ben, az Európa ifjúsági Fővárosa cím kontextusában megengedő álláspontra helyezkedett a magyar nyelv hivatalos használata kapcsán, aminek a város magyar lakói észlelhetően örültek, otthonosságérzetük növekedett.

A pozitív folyamat a nemzetközi figyelmet hozó esemény lejárta után megtorpant, igaz, jelentős visszaesés sem történt, amit akkoriban elértünk, azt sikerült átmenetileg konzerválni. A Kolozsvári RMDSZ kimutatása alapján jelenleg 17 magyar alkalmazott van a több mint 700 főnek állást adó kolozsvári városházán, miközben a város magyarsága még mindig az összlakosság több mint 15 százalékát adja. Észlelve a folyamatok irányát, fontosnak tartjuk a magyar–román személyközi és intézményközi kapcsolatok fejlesztését. Jelen kell lennünk azokon a fórumokon, ahol a többségi társadalom is jelen van, hogy felmutassuk céljainkat, szándékainkat egy mindkét fél számára kedvező megoldás megtalálása érdekében.

A kolozsvári politikai üvegplafon Ha egy kolozsvári magyar fiatal itthon szeretné megvalósítani az álmait, nagyon szűk pályán találja magát. A politikai szervezeteinket a lassú megújulás jellemzi, a fiatalok sokszor felkészültségük ellenére sem jutnak döntéshozói szerepkörbe. Ez nehezíti az életpályamodell-szerű politikusi karriertervezést. Az állami intézményrendszerbe bejutni sokszor csak pártközti megállapodás alapján lehet, időnként pedig személyre szabott feltételrendszerekkel szembesül a pályázó. Kevés olyan háttérintézmény van jelenleg, amely képes lenne kitermelni és megtartani a kompetens személyeket.

Víziónk | 15

Kényszerhelyzetből vállalkozás Jó kapacitású emberek dilemmája a szülőföldön való boldogulás vagy elvándorlás között sokszor szül vállalkozást, amely nem a legjövedelmezőbb megoldás számára.

De a család, barátok, identitás és sokszor a felelősségtudat miatt is inkább ebbe vágnak bele.

Az a fiatal, aki magyarként a közösségért szeretne dolgozni szülőföldjén, kiterjedt intézményi háló hiányában nem sok életpályamodellt lát maga előtt. A közszolgálati életpálya sokszor helyettesi szintre van korlátozva. A magyar önkormányzatiság hiánya miatt pedig magyar ügyekben esetleges az önkormányzat adófizetők pénzéből megvalósuló szerepvállalása, néha az etnikai arányoktól függ, máskor még attól sem. Így az önkormányzati, helyi közszolgálati életpálya sem alternatíva egy fiatal számára.

Amint belevág egy vállalkozásba, gazdasági üvegplafonnal találja magát szembe egy magyar fiatal Kolozsváron. A magyar közösség nagyrészt kimaradt a 90’-es évek utáni tőkéssé válás folyamatából és a privatizációból. Az országos, helyi vezetői, döntéshozói hálózatokból való kimaradás következtében lemaradt a nagy, állami/önkormányzati megrendelői piacról. A magyarok közül csak kevesen ismerik a közbeszerzési eljárások világát. Továbbá a magyar közösség versenyhátrányt halmozott fel az intézményrendszerekből való kimaradás miatt is.

Mindemellett közösségileg nehezen értelmezhető, hogy másodlagos a vállalkozás valaki életében, mint megélhetési forrás jelenik meg, és elsősorban közösségi ügyekkel foglalkozik. A kettő összemosása és a negatív sztereotípiák nem adnak fenntartható modellt azon fiatalok számára, akik elsősorban közszolgálattal, közösségi ügyekkel szeretnének foglalkozni.

16 | Víziónk

Az elmúlt 10 év képekben

2007–2010

2010–2018

Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége

MAKOSZ

2009–2018

Kolozsvári Magyar Diákszövetség

KMDSZ

Képviselet a

BBTE Igazgatótanácsában és Szenátusában

2010–2018 KMDSZ Karrier Iroda létrehozása

2006

Kolozs megyei Magyar Diáktanács

KMDT megalapítása

2010–2020 Kolozsvári Magyar Napok

2011–2018 KMDSZ Diáknapok

a kezdetektől

szimbolikus térfoglalása és növekedése

Persp

mode

2011 Jól áll a magyarság!

Népszámlálási tájékoztató kampány a kolozsvári egyetemista közösségben

2011–2018 KMDSZ Sportiroda létrehozása

2011 Mikó-ügy 2011–2020 Igen, tessék!

aláírásgyűjtés Kolozsváron

mozgalom és matricák

2012–2018 Képviselet a BBTE

Magyar Tagozatának igazgatói tanácsában

2011 - es

felsőoktatási

törvény

2013–2015

2012–2020

Részvétel a

Kolozs megyei

Szüreti bál

János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatói tanácsában

2011 pektíva

diáklap ernizálása

2012–2020 Fiatalok

az önkormányzatokban

2011 BBTE Magyar Tagozatának megalakítása

2013 BBTE Szakkollégium

létrehozása, a szakkollégiumit rendszer elismerése

2015–2017 RMDSZ Ügyvezető Elnö

2014 európai parlamenti választások,

ifjúsági alelnök

aláírásgyűjtés Kolozsváron

Zö

2015–2019 Magyar Ifjúsági Konferencia,

2013–2020

Családi, majd

Kolozsvári Majális 2014 A kártya

2015

Kárpát-medencei közösségépítés

Pro Iuvenute Egyesület

- a magyar diákkártya

2013–2020

Igen, tessék! magazin 18 000 magyar háztartásban

2016 K+ közössé

2015 PocketGuide alkalmazás

2015

Kolozsvár 2015

Kolozsvár-túráinak megvalósítása a Design Terminal partnerségében

Európa Ifjúsági Fővárosa

2016–2017 MayDay

Kolozsvár@Budapest,

Kolozsvár 2015 iroda Budapesten, az MCC és az Igen, tessék!

2015 partnerségében

május az ifjúság hónapj

2015 V4+

Ifjúsági Konferencia

2015 Metamorphosis Transylvaniae kiállítás a budapesti Műcsarnok

Mélycsarnokában, ahol a Barabás Miklós Céh hat tehetséges fiatal művésze mutatkozott be 2015 Kolozsvár-nap a

2016–2020 Erdélyi Politikai Iskola

Design Terminálban

Bemutató és vállalkozói meetup

2015 Első külhoni OTDK, a sorozatos ETDK után

2015 Maszek balladák a Magyarság Házában,

Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista tolmácsolásában

ökség,

2016 Rólad szól!

erdélyi konzultációs karaván

2016–2020

Igen, tessék! céghálózat és öld Okos adatbázis

2019–2020 YZ Intézet

megalapítása, a MIK fenntartója és háttérintézménye

2016 Önkormányzati Kisokos kiadvány

Kolozsvári 2016

Cimbora Díj

Cluj Napoca Kolozsvár Klausenburg

égi tér

n

2019–2020 Rubik

Kreatív Magyar Inkubátorház

2018–2020 Kolozsvári táblaügy

2020 szomszédok.ro

7 ys

2018 Minority SafePack

ja

aláírásgyűjtés Kolozsváron

2017–2020 VIBE Fesztivál és Koli

2018 Ifipavilon kiadvány 18 ezer magyar háztartásban

2020 Közösségi Kollégium létrehozása

24 | Projektjeink

Projektjeink Magyar Ifjúsági Központ „Rá vagyunk utalva a közösségünk támogatására, ugyanakkor mi is támogathatjuk a közösséget minőségi utánpótlásneveléssel. Szerintünk nemcsak az ifjúságot, hanem a teljes magyar közösséget is megerősítené, ha ez a multifunkcionális központ felépülne Kolozsváron.”

Talpas Botond, 2010-ben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség 2010-ben Talpas Botond, aki akkoriban a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke volt, csapatával észlelte, hogy a diákszervezetek korszerűtlen infrastruktúrát és működési modellt használnak. Megoldásként egy modern, befogadó szellemiségű tér létrehozása merült fel. Az álomból terv született.

Mit foglal magában a MIK? • székhely, adminisztratív háttér és projektiroda a magyar ifjúsági szervezeteknek • infrastruktúra-fejlesztés • események helyszíne • tudásközpont • ifiszervezetek munkájának összehangolója

„Itt, a kincses városban él Erdély második legnagyobb magyar közössége, s a városban mégsincs olyan központ, ahol a magyar fiatalok szervezeti élete otthonra lelne, ahol megfelelő környezetben és felszereltséggel gyűléseket, rendezvényeket, konferenciákat és egyéb programokat tudnának megvalósítani.”

Idézet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség memorandumából, 2010 A memorandum keletkezése óta számos sikeres kampányt, támogató aláírásgyűjtést bonyolítottak le, és pusztán a tervnek eddig is számos jótékony hatását tapasztalták az érintett szervezetek: ráébredtek a szoros együttműködésben rejlő perspektívákra és a hosszú távú stratégiai tervezés fontosságára.

Projektjeink | 25

A MIK célja Kolozsvár kulturális, szellemi, ifjúsági és gazdasági programjainak összehangolása, továbbá olyan projektek és mozgalmak felkarolása, amelyekre eddig nem volt kapacitás. A fiatalok jövőképteremtésének és szülőföldön maradásának érdekében olyan infrastrukturális hátteret kell felépíteni, ami vonzóvá, élhetővé teszi az erdélyi magyar hétköznapokat. A Magyar Ifjúsági Központ olyan multifunkcionális teret biztosítana Kolozsvár belvárosában, amely irodaként, archívumként, rendezvényközpontként, alternatív oktatótérként szolgálhat. Közös adminisztratív háttérrel és projektirodával kívánjuk pótolni a kolozsvári magyar ifjúság és közösségszervező műhelyek strukturális problémáit. Reményeink szerint a MIK megvalósulása maga után vonja a kolozsvári, erdélyi és a Kárpát-medencei magyar közösség minőségi utánpótlását is.

Előrelépések a MIK ügyében 2010. február Ifjúsági Központot kérünk kincses Kolozsvárnak – a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kiadja a MIK Memorandumot.

2012. december A Kolozsvári Magyar Diákszövetség szándéknyilatkozatot fogad el a Magyar Ifjúsági Központ létrehozásáról.

2013. február Bírósági bejegyzésre kerül a Magyar Ifjúsági Központ egyesület, mely jogi hátteret biztosít a közös projektnek.

2015. augusztus Megállapodás kerül aláírásra az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Új Nemzedék Központ és a Magyar Ifjúsági Központ egyesület között.

2016.

Kolozsvár belvárosában azonosították a megfelelő ingatlant a MIK kialakítására.

2018.

A MIK nemzeti jelentőségű intézmény státuszt kap, az RMDSZ javaslata és a Magyar Állandó Értekezlet döntése értelmében.

2019.

A Kolozs megyei Képviselők Tanácsa, a területi RMDSZ reprezentatív döntéshozó testületeként határozatot fogad el a Magyar Ifjúsági Központ létrehozásának támogatásáról.

A Magyar Ifjúsági Központban olyan szervezetek tevékenykednének, amelyek évente több ezer fiatalt szólítanak meg programjaikkal, jelentős részt vállalnak 26 | Projektjeink

a tehetséggondozó programokból és a kolozsvári közösség programjaiból a Kolozsvári Magyar Napoktól az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián át egészen a Karrierirodáig, Sportirodáig és a különböző érdekképviseleti csoportokig (középiskolások, egyetemisták, fiatal vállalkozók és fiatal családosok). Az elmúlt években 61 szervezet és 4304 magánszemély biztosította támogatásáról a Magyar Ifjúsági Központ projektet. Ezek a szervezetek évente több mint 450 rendezvényt valósítanak meg több mint 15 000 egyéni kedvezményezettnek. Csupán diákigazolványból 26 637 kártyát adtak ki 2014 óta.

Belvárosi ingatlan Rendelkezésünkre áll Kolozsvár belvárosában, a diáknegyed szomszédságában egy 400 m2-es telek, amelyen egy 130 m2-es régi ingatlan áll. Az épület elbontása után egy közel 1000 m2-es, hatszintes (alagsor + földszint + 4 emelet) szerkezetű központ épülne fel úgy, hogy a régi, szecessziós homlokzat szervesen illeszkedne az új épülettörzsbe. A tanulmányterv elkészítésében Bitay Mátyás fiatal építész (Árkay-díjas; MÉD-finalista) és csapata is közreműködött. A Magyar Ifjúsági Központ kivitelezésére az előzetes számítások alapján 311 millió Ft egyszeri befektetés szükséges. A működtetéséhez és fenntartásához szükséges saját források rendelkezésére állnak a beköltöző szervezeteknek.

Igen, tessék! Egyesület „Többször megszólítottak gyerekkoromban az utcán, hogy ne beszéljek magyarul, mert ez Románia. Kolozsváron, a Monostoron nőttem fel, ami vegyes lakónegyed, sok magyar lakik ott azóta is. Ma már ritkábban fordul elő az utcán ilyen inzultus, változott a közhangulat, amihez, úgy gondolom, mi is hozzájárultunk a több mint 800 Igen, tessék! matrica kihelyezésével, az anyanyelvhasználat bátorításával.”

Talpas Botond, az Igen, tessék! Egyesület elnöke Az Igen, tessék! mozgalmat segítő egyesületet 2013-ben jegyeztük be azzal a céllal, hogy a szabad piac logikájára alapozva arra sarkalljuk a cégeket, hogy magyarul is kiszolgálják klienseiket. Az erdélyi városokban élő magyarok, ha tehetik, magyar nyelven veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. Ha egy cég világosan jelzi, hogy szolgáltatásai magyar nyelven is elérhetőek, több magyar anyanyelvű vásárlóra, tehát bevételnövekedésre számíthat. Az Igen, tessék! mozgalom a többnyelvű szolgáltatások hálózatba szervezésével kész adatbázist bocsát a magyar közösség rendelkezésére, ez a www.igentessek.ro oldalon érhető el.

Projektjeink | 27

A magyarul is tudó cégek elérhetőségeinek közreadásával jelentősen bővülnek a magyar nyelv használatának terei, a magyar nyelv presztízse növekszik, az asszimilációs nyomás pedig csökken. A vállalkozók egy zöld „Igen, tessék! – Da, poftiți!” feliratú matrica kihelyezésével jelezhetik, hogy náluk magyarul is tudnak. A vásárlók egy jelöletlen nyelvi helyzet helyett egy jelölt nyelvi helyzetben találják magukat, így már nem kell azon töprengeni, hogy milyen nyelven szólaljunk meg például egy vegyesboltban, az autószerelőnél vagy épp a közjegyzőnél.

Az Igen, tessék! mozgalom • növeli a magyar anyanyelvűek otthonosságérzetét • megerősíti a magyar gazdasági szférát

Kitüntetés

• növeli a magyar nyelv gazdasági és

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége 2015-ben a nyelvőrzés Sütő András-díját adományozta az Igen, tessék! mozgalomnak.

össztársadalmi presztízsét

• csökkenti az asszimilációs nyomást • lassítja a magyarnyelv-használat romlását Kiadványaink

Az Igen, tessék! magazint havonta 18 000 példányszámban juttatjuk el a kolozsvári magyar családokhoz.

A Zöld Okos egy kiadványba gyűjti a kolozsvári magyar cégeket, szolgáltatókat, évente frissítjük és közreadjuk, hogy a magyar cégek és fogyasztók könnyebben egymásra találhassanak.

Történetesen Kolozsváron nevű belvárostérképet adtunk ki 2015-ben, majd 2019-ben is, amely tartalmazza a történelmi magyar utcaneveket és érdekes sztorikat néhány ikonikus épülettel kapcsolatban.

2015-ben Ma este néven jelent meg havonta a magyar érdekeltségű események összefoglalója és ajánlója.

Egy Gazdasági felmérést készítettünk 2013-ban az Igen, tessék! mozgalom kolozsvári partnereinek megkérdezésével.

Az Igen, tessék! mozgalom eseményei Szakszerda – az Igen, tessék! magazin szakértői előadás-sorozata Igen, tessék! sátor – az egyesület részt vesz olyan kolozsvári eseményeken, mint a Kolozsvári Majális, Kolozsvári Magyar Napok, ahol az olvasók találkozhatnak a magazin munkatársaival, és megismerhetik az egyesület tevékenységét 28 | Projektjeink

Nyelvhasználati kampány – az egyesület különböző felületeken, online és offline egyaránt megjelenő kreatív kampányaiban a nyelvőrzés helyett a nyelvhasználatra irányítja a figyelmet Kincses többnyelvűség – kiállítás a kolozsvári nyelvhasználat történetéről

Igen, tessék! magazin „Azért vagyok büszke az Igen, tessék! magazinra, mert ez az egyetlen erdélyi lap, ami az anyanyelvhasználat bátorítása mellett kötelezte el magát. Ha arra gondolunk, milyen térvesztésnek van kitéve a magyar nyelv napjaink Romániájában, rájövünk, hogy társadalmi jelentőségű, innovatív szerepet tölt be a lap. A magazinnal valószínűleg minden kolozsvárinak van egy története, vagy ismerőséről, rokonáról, szomszédjáról olvasott benne, így közösségformáló, otthonosságérzetteremtő szerepe is van.”

Geréd Imre, a Pro Iuventute Egyesület elnöke Az Igen, tessék! magazin az Igen, tessék! Egyesület kiadásában jelenik meg, 2013 óta ez Erdély egyik legnagyobb példányszámú és legolvasottabb magyar családi folyóirata. Magazinunkat több mint 44 ezer olvasó veszi kézbe hónapról hónapra. Saját lapkihordó hálózatunknak köszönhetően egyenesen a kolozsvári és Kolozsvár környéki magyar családok postaládájába érkezik. A címlapunkon szereplő személyek elismert kolozsvári személyiségek, akik támogatják mozgalmunk céljait. A kincses város lakosságát foglalkoztató témák mellett a mozgalommal kapcsolatos hírek, tudósítások jelennek meg benne 16–32 oldalon.

Példaértékű vállalkozások A magazin egyik állandó rovatában, a Példaértékű rovatban hónapról hónapra olyan vállalkozók mesélnek hétköznapi kihívásaikról és sikerélményeikről, akik fontosnak tartják, hogy a magyar klienseiknek lehetőségük legyen anyanyelvi kiszolgálást választani. Ezeknél a cégeknél és szolgáltatóknál nemcsak szóban, hanem több esetben írásban is találkozhatunk a magyar nyelvvel, vendéglők esetében sokszor a menüben vagy a nyitvatartást jelző táblán. Nekik köszönhetően emlekedik a magyarok otthonosságérzete.

Projektjeink | 29

Nem csak magyar anyanyelvű személyekről van szó, sok román cégtulajdonos is természetesnek tartja, hogy magyarul kommunikáljon a kolozsvári magyarokkal, sőt, hajlandó fektetni is abba, hogy szorosabb kapcsolatot ápoljon klienseivel.

Az Igen, tessék! magazin terjesztése A magazin terjesztését hónapról hónapra egy 30-35 fős csapat végzi. A lap eljut Kolozsvár összes lakónegyedébe és a környező kistelepülésekre is: Szászfenesre, Magyarlónára, Magyarfenesre, Magyarlétára, Tordaszentlászlóra, Gyalura, Magyarkapusra, Kiskapusra, Türébe, Magyarvistára, Mérára, Kisbácsba, Szucságra, Tordatúrra és Györgyfalvára.

Igen, tessék! partnerháló Jelenleg a mozgalomban több mint 800 regisztrált céges partner van.

Ezek kolozsvári cégek, az anyanyelvhasználat büszke bátorítói, akik vállalják a magyar nyelvhasználatot: magyar nyelvű kiszolgálással várják a klienseket, és magyar feliratokat helyeznek el üzlethelyiségeikben. Az Igen, tessék! matricák kihelyezésével pedig tájékoztatják a betérő fogyasztókat arról, hogy náluk magyar nyelvű kiszolgálás is igénybe vehető.

Ez a munka intenzív kapcsolattartással jár, számos ismertető akciót, rendezvényt szervezünk minden évben. Folyamatosan frissítjük az adatbázisainkat, lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük a munkafolyamatokat az egyesületben. A 2016-ban átadott, www.igentessek.ro címen elérhető online platformunkkal összekötjük a magyar közösséggel a magyarul is tudó vállalkozásokat, szolgáltatásokat, ezt a platformot a kolozsvári Codespring céggel folyamatoson fejlesztjük, optimalizáljuk. 2017-ben a Bethlen Gábor Alap támogatásával elkezdtük Kolozsvár, Máramarossziget és Szatmárnémeti után a nagybányai partnerek felkutatását is. Jelenleg több tucat magyar céget sikerült megkeresni, egy részüket regisztrálni és elérhetővé tenni a helyi magyar közösség számára.

30 |Projektjeink

Zöld Okos A Zöld Okos Kolozs megye első magyar cégkatalógusa, amely a kliensek anyanyelvű kiszolgálására is odafigyelő szolgáltatókat és vállalkozásokat listázza. Többek között a magyarul is tudó vagy magyar ügyfélszolgálattal rendelkező orvosokat, építkezéssel foglalkozó cégeket, taxisokat, nyomdaipari vállalkozásokat, szépségszalonokat, illetve vendéglátóegységeket tartalmazza.

A kiadványba az Igen, tessék! mozgalom partnerei kivétel nélkül ingyenesen bekerülnek. A Zöld Okos idei megújult kiadását A5-ös méretben 21 ezer példányszámban nyomtatjuk, amelyből 18 ezret a kolozsvári, valamint Kolozsvár környéki magyar családok postaládájába juttatunk el ingyenesen.

A fennmaradó példányokat turisztikai irodák, civil- és diákszervezetek segítségével juttatjuk el az igénylőkhöz. Felméréseink igazolták, hogy a következetes anyanyelvi kiszolgálás gyorsan megtérül: az Igen, tessék! partnercégei kimutatható forgalomnövekedést értek el.

Partnerek száma: 834 Kategóriák száma: 22

Ifipavilon kiadvány „Sokak számára kuriózum, mit is csinál egy ifjúsági vezető, miért dolgozik önkéntesen egy csomó fiatal, milyen munkával és elképzeléssel jár együtt civilszervezetet vezetni. Széles körben szerettük volna bemutatni az ifjúsági szervezetek munkáját és a vezetőik tapasztalatait, hogy a kolozsváriak is lássák, mennyi munka, kitartás és lelkesedés van egy-egy közösségi projekt mögött.”

Borzási Sarolta, az Ifipavilon szerkesztője

Az évente nyolcszor megjelenő Ifipavilon a kolozsvári ifjúsági szervezetek tevékenységét, rendezvényeit, a fiatal közösség életét mutatja be. Fontos eszköz a generációk közötti híd építésére, az idősebb nemzedék tájékoztatására az ifjúság tevékenységéről. Az Ifipavilon az Igen, tessék! magazin mellékleteként jelenik meg, terjesztése a magazinnal együtt történik, így havonta több mint negyvennégyezer olvasóhoz jut el.

Projektjeink | 31

A beszámolók mellett az Ifipavilon egy hosszabb interjút is tartalmaz, többnyire Kolozsváron ifjúsági szférában aktív fiatalokkal. Ezek 2019-ben a következők voltak: Borzási Sarolta, dr. Illés Boglárka, Magyarország ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, Csorba Zsuzsanna, Bethlendi András, Geréd Imre, Rés Konrád Gergely.

Politikai képviseletet vállal a millenniumi generáció „Az elmúlt tíz évben Kolozsváron és Kolozs megyében nem kevésszer kellett erőn felül teljesíteni azoknak, akik fiatalként szerettek volna politizálni. Sok tehetséges fiatalnak kellett kitaposni az utat, amelyre sosem léptek volna, ismerve a képviselettel járó buktatókat, zsákutcákat. Voltak, akik ebben vezetői szerepet, konfliktust és megannyi személyes és szervezeti áldozatot vállaltak, de kitartó munkával sikerült elismerést és helyet teremteni az ifjúsági generáció képviselőinek. Nem tisztségekért küzdöttünk, hanem az elképzeléseinkért. Volt és van egy víziónk a jövőnkről, generációnk lehetőségeiről. Megtanultuk, hogy nincs hátra, csak mindig előre!”

Geréd Imre, éllandó bizottsági tag, RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa A MIK célja a fiatalok kulturális, szellemi és gazdasági programjainak, tehetséggondozási és közösségszervezési tevékenységének a támogatása. Ehhez járul hozzá a fiatalok politikai képviselete. A Kolozs megyei önkormányzatokban, a kolozsvári városi tanácsban és politikai szervezetek élén egyre több fiatal vállal képviseleti munkát.

Geréd Imre 2012 és 2016 között Kolozsvár önkormányzati képviselője, majd 2016 és 2018 között az RMDSZ ügyvezető alelnökeként felelt a Szövetség ifjúságpolitikájáért, jelenleg az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (az RMDSZ mini parlamentjének) tagja, a Kolozs megyei RMDSZ képviselők tanácsának tagja.

Talpas Botond jelenleg a Kolozs megyei RMDSZ képviselők tanácsának elnöke, mely testületnek 2008 óta tagja, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (az RMDSZ mini parlamentjének) tagja.

Borzási Sarolta jelenleg az RMDSZ kolozsvári szervezetének alelnöke, a megyei, illetve az országos képviselők tanácsának tagja, 2008 óta vesz részt a Kolozs megyei képviselők munkájában, illetve a kolozsvári RMDSZ Nőszervezet alapító elnöke.

32 | Projektjeink

Ifjúságpolitikából lokálpatrióták Az évek során több száz fiatalt sikerült bevonni a közéleti tevékenységbe, önkéntesként vagy döntéselőkészítésben folyamatosan párbeszéd volt biztosítva az fiatalok és politikai képviselők között.

Amint egyre nagyobb feladat állt elő, már nem csak a fiatalok helyzetével, hanem Kolozsvár és a Kolozs megyei magyar közösség ügyeivel kellett foglalkozni. Erre a természetes folyamatra ad választ a lokálpatriotizmus. Egy olyan értékrendszer, amely mentén feladatot vállalunk a kolozsvári magyar ügyekben, amely mentén partnerséget tudunk kialakítani a román társadalommal, amely mentén képviselni tudjuk a kolozsváriakat a Szövetség döntéshozó testületeiben, a Kárpát-medencei magyar párbeszédben és a világ bármely pontján.

Politikai feladatokat vállaló fiatalok közösségünkből: Talpas Botond – elnök, RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa Geréd Imre – állandó bizottsági tag, RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa Csorba Zsuzsanna Emese – állandó bizottsági tag, RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa Antal Géza – ügyvezető elnök, RMDSZ Kolozs megye Balló Tamás – ügyvezető alelnök, RMDSZ Kolozsvár Borzási Sarolta – alelnök, RMDSZ Kolozsvár Antal Melánia – ügyvezető alelnök, RMDSZ Kolozs megyei Nőszervezet 2016–2020-as mandátumban megválasztott fiatalok Kolozs megyében: Bogdánffy Gábor Norbert – tordai tanácsos

Oláh Emese – Kolozsvár alpolgármestere

Deák Ferenc – Kolozs megyei tanácsos

Rácz Levente – kolozsvári tanácsos

Enyedi Tamás – Kolozs megyei tanácsos

Salontai Norbert – magyarszarvaskendi tanácsos

Fehér Zsolt-Sándor – aranyosegerbegyi tanácsos

Sztranyák Melinda – kőrösfői tanácsos

Gere Attila – kalotaszentkirályi tanácsos

Szőcs Endre – Kolozs megyei tanácsos

Kerekes Emőke-Ibolya – magyargorbói tanácsos

Zsigó Zsolt – kőrösfői tanácsos

Molnár István – bálványosváraljai tanácsos Nagy Melinda-Enikő – tordaszentmihályi tanácsos Nistor Dániel – kolozsvári tanácsos

Projektjeink | 33

Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa „Amikor megjelent magyarul a Szent Mihály-templom tetején a Boldog új évet! felirat, úgy éreztem, megérte. Ez az ififővarost záró szilveszter éjszakája volt, a fényjátékot az önkormányzat szervezte, amivel már több mint egy éve szélmalomharcot vívtunk a magyar feliratokért. Az is lett a becenevem a román kollégáim között, domnișoara Multilingvism (Többnyelvűség kisasszony). Éjfél előtt szóltak, hogy lesz egy meglepetésük nekem. Hát tényleg az lett! Közpénzből kivitelezett óriási magyar felirat Kolozsvár kellős közepén. Most már apróság, de akkor felért egy csodával…”

Borzási Sarolta, 2015-ben a Share Föderáció magyar ügyekért felelős alelnöke 2015-ben létrejött a kolozsvári magyar és román ifjúsági szervezetek addig soha nem látott, átfogó együttműködés kerete. Az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésétől kezdve mindenki arra törekedett, hogy minél tartalmasabbá, érdekesebbé varázsolja Kolozsvárt. Rengeteg 2015-ös rendezvény kisebb-nagyobb változtatásokkal 2015 után is folytatódott. Egy év alatt közel 1000 magyar ifjúsági program volt, összesen több mint 3500 eseményt szerveztek a városban. Ezeken több mint 1 millió 1 százezer résztevőt vontak be, és több mint 6000 önkéntes segítségével valósították meg. Több mint 80 magyar civilszervezet vagy közintézmény szervezett eseményeket ez alatt az év alatt.

Az ififőváros számokban 1000 magyar ifjúsági esemény 3500 esemény összesen 1 100 000 résztvevő 2000 magyar önkéntes 6000 önkéntes (magyarok és románok együttvéve) 80 magyar szervezet együttműködése 300+ nemzetközi konferencia 100 000+ külföldi résztvevő 5x több önkormányzati pályázati forrás lett elérhető 26%-kal növekedett a külföldi turisták száma

34 | Projektjeink

Többnyelvű Kolozsvárt Már a kezdetektől küzdöttünk azért, hogy a többnyelvűség az Európa Ifjúsági Fővárosa pályázati csomagában is felvállalt érték és feladat legyen. Azért van a többnyelvűségnek kiemelt jelentősége számunkra, mert egy, az állampolgárokkal kizárólag románul kommunikáló kormányzat és önkormányzat növeli a magyar lakosokban az asszimilációs nyomást. Kolozsvár történetében először fodult elő, hogy a magyar közösség számottevő eredményeket ért el a magyar nyelv kültéri megjelenítésében. Számunkra a román és magyar tagokkal is rendelkező, a fővárosi címmel kapcsolatos programok összehangolásáért felelős Share Föderációban az volt a kihívás, hogy erre megvalósítási lehetőségeket kapjunk úgy, hogy a minőség legyen az első szempont. Ennek köszönhetően a kolozsvári önkormányzat 2015-ben, az Európa ifjúsági Fővárosa cím kontextusában megengedő álláspontra helyezkedett a magyar nyelv hivatalos használata kapcsán, aminek a város magyar lakói észlelhetően örültek, otthonosságérzetük növekedett.

A pozitív folyamat a nemzetközi figyelmet hozó esemény lejárta után megtorpant, igaz, jelentős visszaesés sem történt, amit akkoriban elértünk, azt sikerült átmenetileg konzerválni. Schanda Tamás 2015-ben azt nyilatkozta, „a program nemcsak a kolozsvári fiatalokról kell hogy szóljon, hanem minden magyar fiatalról. Ne csak Európa ifjúsági fővárosa, hanem minden magyar fiatal fővárosa legyen Kolozsvár.”

Örökség K+ közösségi tér VIBE Fesztivál KMN Ifjúsági Pavilon Untold Fesztivál Románia Ifjúsági Fővárosa Ifjúsági Részvételi Költségvetés – Com’On Kolozsvár Kolozsvári Fiatalok Föderációja – FTC Kolozsvár Sosem Alszik YZ Intézet

Projektjeink | 35

Kolozsvár@Budapest „Mi voltunk azok, akik az országhatáron túl is nyitottunk képviseleti irodát az Ifjúsági Fővárosnak, ez kuriózum volt mind Európa ifjúsági közösségében, mind a román kollégáink számára is. Ez egy erős, kézzel fogható hozzáadott érték volt a magyar közösség részéről. Illetve egy nagy kihívás a mi kis csapatunk számára is. Nagy megvalósítás volt, ami tényleg segített Budapest mentális térképén tartani Kolozsvárt.”

Borzási Sarolta, MIK alapító tag A Kolozsvár 2015 – Budapest Központ, vagyis a Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros budapesti képviselete partnerintézeteivel, az Igen, tessék! mozgalommal és a Mathias Corvinus Collegiummal az Ifjúsági Főváros megfogalmazott céljaival összhangban azt tűzte ki maga elé, hogy megerősítse a kapcsolatot a budapesti és a kolozsvári ifjúsági szféra között.

Bár természetes lenne, hogy Kolozsvár mint Erdély fővárosa szoros kapcsolatot tartson fenn Budapesttel, a földrajzi távolság és a szerény közlekedési kapcsolatok mégis megnehezítik ezt, különösen a fiatalság számára. A kialakult helyzet orvoslására született meg a Budapest Központ ötlete, amely tíz hónapon át szervezett és fogadottprogramokat, valamint támogatta a kapcsolattartást.

36 | Projektjeink

Rendezvényeink Kolozsvár 2015 Budapest Központ – megnyitó, Martonyi János külügyminiszter

Otthon, MásKÉPp – fotópályázat az Új Nemzedék Központ és a Kolozsvár 2015

részvételével

Európa Ifjúsági Fővárosa partnerségében

„Légy te is Mátyás király!” – flashmob KolozsvárKlub – előadóestek (dr. Kádár Magor, Demeter Szilárd, Orbán János Dénes, Zsigmond József)

Márton Áron boldoggá avatási pere –

Metamorphosis Transylvaniae – kiállítás a budapesti Műcsarnok Mélycsarno-

Mi lesz veled, emberke? – színházi előadás (BBTE Színház és Film Karának III. éves hallgatói)

kában Ritkán látott Kolozsvár – kiállítás a Múzeumok Éjszakáján a Bajor Gizi Színészmúzeumban Kolozsvár–nap a Design Terminálban – bemutató és vállalkozói meetup SzalayBobrovniczky Alexandrával, Budapest humán területért felelős főpolgármesterhelyettesével

filmbemutató az Filmszínházban

Uránia

Nemzeti

Maszek balladák a Magyarság Házában – Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista tolmácsolásában Számokban 30 rendezvény 170+ sajtómegjelenés

EFOTT – standolás

33 315 résztvevő

Sziget Fesztivál – standolás

166 800 Facebook-elérés

Hidak – koncert a Rumbach Sebestyén

90 partner

utcai zsinagógában a Zsidó Kulturális Fesztivál és az Európai Zsidó Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából

343 nap

Projektjeink | 37

Kolozsvári Magyar Napok (KMN) „A KMN gerincét az önkéntes munka jelenti, több száz kolozsvári fiatal összeboronálását vállaljuk már évek óta ami hatalmas feladat. De számomra azért is volt nagy élmény a KMN, mert a csapatom, az önkéntesek minden évben megleptek valamivel, olyan is volt, hogy a levegőbe dobáltak. Ennyire összekovácsolt minket a helyzet, ilyen szoros, baráti hangulatban folyt a munka. Ennek erős közösségformáló ereje van.”

Rés Konrád Gergely, a KMN egykori önkénteskoordinátora 2010-ben még sokaknak lehetetlennek tűnt a Kolozsvári Magyar Napok, de a Talpas Botond által vezette KMDSZ-nek már volt szervezési tapasztalata több ezer fős rendezvények kapcsán. Borzási Saroltával már akkor egy KMDSZ-es csapatban dolgoztak, Rés Konrád Gergely pedig diáktanácsos vezetőként támogatta a KMN megszületését.

A Kolozsvári Magyar Napok első kiadásain a társszervezői voltunk, majd különálló területek programszervezését vállaltuk.

A KMN Ifjúsági Pavilon Az Európai Ifjúsági Fővárosára készülve minden lehetőséget meg kellett ragadni, hogy a széttöredezett ifjúsági szférát összehozzuk. A KMN jó alkalom volt közös helyszínen dolgozni, összeszokni és ráhangolódni az európai címre.

A fiataloknak meg kell találniuk azokat a csatornákat, amelyek segítségével hallathatják hangjukat, felmutathatják elképzeléseiket. A Kolozsvári Magyar Napokon Kolozsvár központjában felépített ifipavilon pont ezt a célt szolgálta. Az Európa Ifjúsági Fővárosa címre készülve 2014 óta ezzel a közös helyszínnel vesznek részt a kolozsvári ifjúsági szervezetek a KMN-en. Évről évre megújuló programmal töltjük fel a KMN ezen új rendezvényhelyszínét, a Kolozsvár 2015 projekt keretén belül pedig egy látványos, ízig-vérig ifjúsági pavilont építettünk. A KMN ifipavilon különlegessége, hogy minden pontját fiatalok készítették el. Fiatal műszakis hallgatók tervezik meg és építik fel, ifjúsági szervezetek hozzák a programot, és fiatal önkéntesek valósítják meg azt.

38 | Projektjeink

Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2015-ben első alkalom szerveztek Magyarország határain kívül Kárpát-medencei szintű Tudományos Diákköri Konferenciát, az OTDK-t. Április 15–18. között az ifjúsági fővárosban, Kolozsváron megszerveztük az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika szekcióját.

A szakmai hátteret a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapentia EMTE nyújtotta, a szervező a Kolozsvári Magyar Diákszövetség volt.

Számokban

350 részt vevő diák • 150 elbíráló • 700 tudományos előadás és résztvevő

K+ közösségi tér „A K+ tér megnyitásakor már rég tudtuk, hogy nagy szükség van Kolozsváron magyar közösségi terekre. Az előadások és a workshopok a megnyitó óta folyamatosan teltházzal üzemelnek.”

Talpas Botond, az Igen, tessék! Egyesület elnöke A Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa alatt világos volt, hogy a felhalmozott tapasztalatot, a kialakult együttműködéseket fenn kell tartanunk.

Az Igen, tessék! Egyesület egy önálló, központi fekvésű, igényesen kialakított, multifunkcionális térben látta meg a folytatás lehetőségét, amelyben az egyetemisták, fiatalok hétköznapjait meghatározó civilszervezetek lebonyolíthatják rendezvényeiket. Ebben a törekvésünkben állt mellénk, lett partnerünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal, a Pont Csoport, a Magyar Ifjúsági Központ és a K Plusz projekt támogatói.

A városban és környékén aktív, főleg ifjúsági szervezetek vezetői kezdettől fogva támogatták az Igen, tessék!-et a tér megvalósításának érdekében. Ők nemcsak az elkészült tér előnyeiből részesülnek, kivették a részüket a megnyitást megelőző, sokszor fáradságos munkából is. Talán ezért is tudnak igazán sajátjukként tekinteni az Unió utcai találkozóhelyre.

A megnyitás óta hétről hétre workshopok, konferenciák, előadások, informális találkozások tucatjaira került sor.

Projektjeink | 39

Számokban K+ 2016 K+ programok: 43 Résztvevők száma: 1795

K+ 2018 Kreatív Kolozsvár események: 16 Résztvevők száma: 838

Befogadott események: 31 Résztvevők száma: 1056

MIK események: 30 Résztvevők száma: 1284

K+ 2017 Kreatív Kolozsvár események: 20 Résztvevők száma: 670

Befogadott események száma: 100 Résztvevők száma: 3000+

MIK események: 22 Résztvevők száma: 430

K+ 2019 Kreatív Kolozsvár események: 34 Résztvevők száma: 1000+

Befogadott események: 101 Résztvevők száma: 2500+

MIK események: 25 Résztvevők száma: 1221 Befogadott események száma: 170 Résztvevők száma: 5100+

K Plusz tehetséggondozási keretprogram A K+ közösségi tér fenntartásával jár egy tehetséggondozási keretprogram megvalósítása is, amelyben a MIK és ifjúsági partnerei, illetve a Pont Csoport vállalnak feladatot.

A K Plusz egy komplex tehetséggondozási keretprogram, amelynek legfontosabb célkitűzése a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása: képességeik, készségeik és kompetenciáik fejlesztése, kapcsolatrendszerük erősítése. Mindez hozzásegíti őket a munkaerőpiacon való hatékonyabb elhelyezkedéshez, valamint az egyéni és csoportos gazdasági vagy társadalmi vállalkozások elindításához.

A különböző szakterületeken tevékenykedő tehetséges fiatalok összekapcsolását, közös projektek és vállalkozások indítására való motiválását tematikus képzéseken, szakmai fórumokon, versenyeken, konferenciákon keresztül valósítjuk meg, amelyek során folyamatosan ötvözzük az elméleti és gyakorlati, alkalmazott módszertanokat.

40 | Projektjeink

Cimbora Díj „Emlékszem, több mint ötven kolozsvári civilszervezet vezetője jelent meg az első Cimbora Díj átadóján 2016-ban, többségük ifjúsági szervezetek vezetői. A díjazottak köszönőbeszédeiket hozzájuk, a közösségi feladatokat többnyire önkéntesen vállaló huszonévesekhez címezték.

Biztos vagyok benne, hogy ezek sorsdöntő pillanatok voltak számukra, mert úgy érezhették, magas szinten is elismerik a munkájukat.”

Talpas Botond, a díj egyik kezdeményezője A Kolozsvári Cimbora Díjat 2016-ban alapítottuk, azzal a céllal, hogy a MIK közössége köszönetét fejezze ki azoknak, akik mellettünk álltak céljaink elérésében. A kolozsvári magyar ifjúsági élet támogatói nélkül eredményeink töredéke valósulhatott volna meg csak az elmúlt tíz évben. A díjazottjainkra példaképként tekintünk. Bátorításnak is szántuk a díjat azoknak, akikkel eddig nem sikerült együttműködnünk, közös megoldásokat keresnünk.

Díjazottak 2016: Schanda Tamás – ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, EMMI, Magyarország; Tudor Ogner – SHARE Kolozsvár Föderáció alelnöke; Borzási Sarolta – Európa Ifjúsági Fővárosa projekt magyar koordinátora; Geréd Imre – kolozsvári városi tanácsos, országos RMDSZ ügyvezető alelnök; Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2017: Makkai Júlia – Babeș–Bolyai Tudományegyetem, kommunikációs és PR vezető; Molnos Lajos – a Pro Iuventute Egyesület korábbi elnöke; Ft. Kovács Sándor – főesperes, Kolozs-dobokai főesperesi kerület 2018: Mile Lajos – főkonzul, Magyarország Főkonzulátusa, Kolozsvár; Vetési Imola – KMDSZ és Igen, tessék! egykori gazdasági vezetője; Novák Katalin – család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár, EMMI, Magyarország; Soós Anna – rektorhelyettes, Babeș–Bolyai Tudományegyetem 2019: dr. Bitay Enikő – az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára

Projektjeink | 41

A kártya „A KMDSZ életében mindig kihívást jelentett beazonosítani és elérni a román vagy angol tagozaton tanuló magyar diákokat. Ennek a megoldásaként fejlesztettük ki az A kártya rendszert, hiszen azok a diákok, akik magyar nyelven váltják ki a diákigazolványaikat, feltételezhetően magyar anyanyelvűek. Persze nem volt ez ilyen egyszerű, szélmalomharcot kellett vívni a kolozsvári önkormányzattal, hogy ismerje el a tömegközlekedési rendszerben ezt a kártyát, az egyetlent Kolozsváron, amely magyar nyelven is elérhető. Ebben Geréd Imre, akkori önkormányzati képviselő munkája hozta meg a sikert.”

Rés Konrád -Gergely, a KMDSZ korábbi elnöke

Az A kártya szerepe a kapcsolattartás a magyar diákokkal. Ahogy az Igen, tessék! magazin a magyar családokat, az A kártya a Kolozsváron tanuló magyar diákokat tartja számon.

Ingyenes, többnyelvű diákkártyáról van szó, mely kedvezményeket, közlekedési előnyöket biztosít tulajdonosainak, és közösségépítő szerepe van, valamint aktuális információkkal is ellátja a birtokosait.

Az A kártya mobilalkalmazását 2558-an töltötték le, 2189 aktív felhasználója van, és 20 partnerszervezet és vállalkozás segíti a projektet. Az A kártya diákigazolvány technikai, pénzügyi hátterét a Kolozsvári magyar Diákszövetség vállalta fel.

Számokban 2014/2015-ös tanév

2016/2017-es tanév

2018/2019-es tanév

4452 regisztrált diák

8388 regisztrált diák

5650 regisztrált diák

4452 aktivált kártya

4303 aktivált kártya

5170 aktivált kártya

2015/2016-os tanév

2017/2018-as tanév

2019/2020-as tanév

6757 regisztrált diák

4530 regisztrált diák

7037 regisztrált diák

3354 aktivált kártya

3486 aktivált kártya

5872 aktivált kártya

42 | Projektjeink

VIBE Fesztivál „Valami mást akartunk csinálni, mint amit a fesztiválozók megszoktak az erdélyi magyar fesztiváloktól. Sok fesztiválon keverednek a korosztályok, nálunk inkább a zenei stílusok keverednek, hogy kiszolgálják a harminc-harmincöt alatti nemzedékek ízlését. A VIBE azért hiánypótló, mert a legnagyobb diáktalálkozási pont, ide Szatmárnémetiből és Barótról, Temesvárról és Kolozsvárról is sok fiatal érkezik. Az ötlet magja csak annyi volt, hogy szervezzünk egy diáktalálkozót – közösen az országos és a helyi ifjúsági szervezetekkel. Az erdélyi fesztiválpiacból hiányzott ez a rendezvény.”

Rés Konrád Gergely, a VIBE fesztiváligazgatója

A VIBE Fesztivál Erdély egyik legnagyobb magyar könnyűzenei és kulturális rendezvénye, amelyet minden év júliusában rendeznek meg Marosvásárhelyen, a Maros-parton. 2017-ben szerveztük meg először, azóta három kiadást ért meg, 2020-ban a vírusügyi korlátozások miatt szükített programmal, online tartottuk meg. A fesztivált diáktalálkozónak hívjuk, mert lényege a közösségépítés, célja egy olyan tér létrehozása, ahol a magyar egyetemisták és középiskolások találkozhatnak, ismerkedhetnek. A fesztivál hiánypótló, mert nem volt olyan nagyobb, Erdély-szintű rendezvény, ami képes lett volna összehozni a magyar diákságot Partiumtól Székelyföldig.

A VIBE Fesztivál első kiadásán 2017-ben 24 110 fesztiválozó vett részt, ez 2018-ra szinte tízezerrel növekedett, vagyis 33 870-an lépték át a fesztivál kapuit. A harmadik kiadás a szervezők elképzelését is túlszárnyalta, hiszen 2019-ben 48 760 résztvevő volt a VIBE-on. A fesztivál célközönségét elsődlegesen az egyetemisták és a középiskolások képezik, másodlagosan az erdélyi városok és Maros megye fiataljai. Ez visszaköszön a fesztiválon végzett 2019-es kutatás adataiból is, amely szerint az átlagéletkor 48,7%-ban 19–24 év között van, 41,8%-ban a 14–18 évesek voltak a fesztiválon és 9,5%-ban 25 fölöttiek. 2019-ben 241 szervező dolgozott a fesztivál létrejöttén, 277 önkéntes és 1 026 bedolgozó személy segítette a munkát. 2 135 fő lakott kempingben.

Projektjeink | 43

Kilenc pont a VIBE-ról

• menő legyen magyarnak lenni • magyar egyetemek felé terelni a fiatalokat • kiemelni a magyar sikerpéldákat • magyar véleményvezéreket megjeleníteni • lehetőséget teremteni a magyar kreatív iparágnak • erős, integrált rendezvényszervező csapatot kiépíteni és képezni, amely képes az új, talpraesett munkatársak bevonására

• piacot teremteni a helyi magyar szolgáltatóknak és beszállítóknak

(bizonyítani, hogy a magyar rendezvényekben is van potenciál)

• piacot teremteni a magyarországi beszállítóknak • a reklámok révén magyar nyelvű piacot teremteni helyi és országos vállalatoknak

Célunk egy olyan magyar diákfesztivál szervezése, amelynek elsődleges célközönsége az erdélyi magyar egyetemisták és középiskolások. Mindezt úgy, hogy versenyfeltételek között, a romániai fesztiválpiacon megállja a helyét.

A fesztivál helyszíne Erdély szívében, Marosvásárhelyen, azon belül a Maros-parton található. Könnyen megközelíthető az ország bármely pontjáról, vasúti, közúti vonalon, illetve nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik.

Többek között azért is számít remek helyszínnek, mert a Maros megyei és marosvásárhelyi önkormányzatokban erős a magyar képviselet.

A VIBE Fesztivál időpontja célközönségünk naptárához van igazítva, vagyis az egyetemisták vizsgaidőszaka és a középiskolások érettségije után kerül megszervezésre, minden évben július első hetén.

A zenei programkínálat három alappillérre épül: hozzuk el Magyarország aktuálisan legjobb előadóit, legyen egy ütős nemzetközi line up-unk, és adjunk helyet erdélyi magyar zenekaroknak. Hat színpadon több mint 150 előadó koncertezik a fesztivál öt napján. Emellett vannak még partnersátrak is, ahol szintén több stílusú zenére szórakozhatnak a fesztiválozók.

44 | Projektjeink

A szórakoztató programkínálat több nappali és esti tevékenységre épül.

A fesztivál területén megtalálható divatsarok, művészeti bázis, sportpályák, társasjátékok, mozgószínház, táncelőadások, kézműves tevékenységek, workshopok és chill zone.

A VIBE Koli nyári egyetem a nappali programok legfontosabb részét alkotja. A diákok a VIBE Koliban találkozhatnak közéleti személyiségekkel, helyi szervezetek vezetőivel, illetve kutatókkal, oktatókkal. Az előadások mellett beszélgetések, kiállítások, vitafórumok és különböző tudománynépszerűsítő programok zajlanak.

A fesztivál szervezői diák- és ifjúsági szervezetekkel együtt szervezik a rendezvényt. Egyetemek, szakmai szervezetek, egyesületek és más intézmények segítenek a Koli és egyéb nappali programok megvalósításában.

Számokban 2017

2018

24 110 résztvevő 4 nap alatt

33 870 résztvevő 5 nap alatt

4 zenei helyszín, 58 zenei produkcióval

5 zenei helyszín 70 zenei produkcióval

(33 erdélyi, 23 magyarországi, 2 nemzetközi)

(41 erdélyi, 25 magyarországi, 4 nemzetközi)

2 Koli helyszín, 75 előadó, 53 program

4 Koli helyszín, 122 előadó, 91 program

10+ nappali tevékenységek

3 új helyszín (Fashion Corner, Kerengő, VB sátor)

(Vidámpark, strand stb.)

15+ nappali tevékenység (foci, röplabda, mászófal, strand, jóga stb.)

2019 48 760 résztvevő 5 nap alatt 7 zenei helyszín 104 zenei produkció (69 erdélyi, 30 magyarországi, 5 nemzetközi)

4 Koli helyszín, 106 előadó, 94 program 3 új helyszín (kosárpálya, teqball, csemetezug) 20+ nappali tevékenység (mozgószínház, teqball, kosár stb.)

Projektjeink | 45

Partnerek A fesztivál társszervezői és partnerei segítik a szervezők munkáját, kiveszik a részüket az országos promoválásból, illetve a nappali tevékenységeket és Koli programját színesítik. A társszervező diákszervezetek közül kiemelt helyet foglal el a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és tagszervezetei, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), illetve a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). Intézményi partnereink a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Mathias Corvinus Collegium (MCC). További partnereink az OTP OK Center, RMDSZ Nőszervezet, Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK), MIK egyesület, Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat, Igen, tessék! Egyesület, Vox Novum Egyesület, Maros megyei Ifjúsági Egyeztetői Tanács (MIET), Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR), Műhely Egyesület.

VIBE Koli „Ha meg akarjuk győzni a fiatalt, hogy magyarként is lehet sikeres és vonzó életet élni Erdélyben, akkor meg kell értenünk őt, az ő nyelvén kell beszélni és olyan programot összehozni, ahol példaképeket láthat.

Olyan nappali programot akartunk a fesztiválon, ahova a fiatalok önszántukból jönnek el, ahova nem kell őket bekönyörögni, és ami ténylegesen ösztönzi őket a magyar identitásuk megélésére. Az első VIBE utáni egyetemi felvételin már több olyan hallgató volt, aki a Koliban beszélgetett el oktatókkal, és az győzte meg, hogy magyar nyelven tanuljon tovább. Sok ehhez hasonló példa van, nem csak felsőoktatás területén, ez a közösségformáló erő az, amiért megéri.”

Borzási Sarolta, a VIBE Koli főszervezője A VIBE Koli a VIBE Fesztivál tudásfóruma elsősorban az erdélyi magyar középiskolások és egyetemisták számára. Azzal a céllal született, hogy a VIBE Fesztivál nyújtotta szabadidős programok mellett a fesztiválra érkező fiataloknak minőségi tudásplatformként szolgáljon. A közös szórakozás és tanulás egyaránt közösségi élményt nyújt.

A koncertekre érkező közönség jelentős részének az esti koncertek mellett szakmai tartalommal teli nappali programra is igénye van. A Koli ugyanúgy kínál értelmes szórakozási lehetőséget az Y generációnak vagy a Z-nek, mint az X-eseknek.

46 | Projektjeink

A VIBE Kolira olyan szakmailag felkészült, karizmatikus előadókat hívunk meg, akik értik és beszélik a milleniumi generáció nyelvét. Miközben a milleniumi fiatalokról beszélgetünk, olyan kérdésekre keressük a választ, amik meghatározzák ezeknek a generációknak a múltját, jelenét és jövőjet. Hogyan alakítja át a technológia a kultúrát, az életvitelt, kapcsolatainkat és közérzetünket? Mire képes az első digitális bennszülött generáció, amelynek tagjai anyanyelvi szinten beszélik az okoskütyük nyelvét? Miben erősek és miben gyengék az i-megoldásokkal a gimnáziumi évek alatt találkozó ipszilonosok? Örülünk, hogy megmutathatjuk a fesztiválozóknak, hogy magyarként is lehet komoly szakmai sikereket elérni itthon, a nagyvilágban megtanultakat pedig itthon is megéri kamatoztatni. Fontosnak tartjuk megmutatni a pályaválasztás előtt álló vagy pályájuk elején járó fiataloknak, hogy Erdély is reális alternatíva egy sikeres életpályához. Ezzel a témával szorosan összefüggenek az előadóink sikertörténetei.

A pályaválasztásban is fontos segítséget nyújthat a VIBE Koli, mert a résztvevők mintegy fele középiskolás, és a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a személyes élmények nagyon sokat nyomnak a latban.

A VIBE Koli ismerkedési lehetőséget nyújt hasonló érdeklődésű fiataloknak. Amíg a fesztiválra általában a korábbi évek alatt kialakult baráti körrel érkeznek a résztvevők, a Koliban akár egyedül is betérnek a téma és előadó miatt, és olyan emberek között találják magukat, akikkel hasonló az érdeklődési körük. A Koliban tehát adott annak a lehetősége, hogy szakmai alapon ismeretségek, barátságok és akár párkapcsolatok szülessenek.

Projektjeink | 47

MCC Kolozsvári Egyetemi Program „Az MCC munkáját már fiatalon megismertem, hallottam róla, hogy Budapesten milyen eredményesen foglalkoznak a tehetségekkel. Nagyon örvendtem, mikor megtudtam, hogy az MCC mögött összegyűjtött tudást, módszerességet Kolozsváron is kamatoztatni kívánják. A meglévő tudásanyag exportálása nem elég, fontosak a helyi értékek, finomhangolások. Úgy érzem, ebben sikerült hozzátenni a magunk részét az elmúlt években.”

Talpas Botond, MIK alapító

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári Nemzetközi kapcsolatok és gazdaság szakirány vezetője Borzási Sarolta, az Erdély-tanulmányok szakirányvezetője pedig Talpas Botond.

A program célja, hogy a felsőoktatást kiegészítve felkarolja a legkiemelkedőbb egyetemistákat: olyan, döntéseikért felelősséget vállaló, közösségükért tenni akaró fiatalokat, akik szakmailag a képzés elvégzése után vezetői tapasztalattal rendelkeznek, jól kommunikálnak idegen nyelveken, és környezetükért tenni fognak a megszerzett tudás segítségével. Mindehhez motiváló közösséget, inspiráló és támogató környezetet, szakmai előadásokat kínálunk számukra neves és elismert oktatók segítségével.

Az MCC kolozsvári szakirányos képzésére az első egyetemi évüket sikeresen befejező hallgatók jelentkezhetnek, és három szakirány közül választhatnak. A szakirányok koherensen egészítik ki a különböző felsőoktatási intézményekben folyó oktatást, önálló képzési tervükkel pedig biztosítják az interdiszciplinaritást.

A szakmai fejlődés mellett fontosnak tartjuk, hogy diákjaink összetartó közösségként is megállják a helyüket a nagyvilágban, ezért szórakoztató, élményekkel teli közösségi programokat, többek között táborokat, közös délutáni programokat, havi rendszerességű tematikus találkozókat is szervezünk.

48 | Projektjeink

YZ Intézet „Egy erős közösségnek, generációnak tudnia kell, hogy mik a céljai, és milyen formában tud Erdélyben megmaradni. Az intézet azon dolgozik, hogy segítse az Y és Z generációhoz tartozókat. Célja, hogy ezen generációk versenyképesek legyenek a magyar–magyar és a magyar– román együttműködésekben, hogy rendelkezzenek a megfelelő tudással, ismerettel és képességgel.”

Talpas Botond, az YZ Intézet alapító tagja Mit jelent az YZ Intézet?

Közösség, ifjúság, jövőkép, perspektíva, versenyképesség. A kolozsvári magyar Y és Z generáció számára kínál olyan szakmai és intézményi hátteret, melyek segítségével a nemzedékünk versenyképessé válhat mind magyar–magyar, mind magyar–román viszonylatban.

Az YZ Intézet intézményi hátterével kíván hozzájárulni a kolozsvári ifjúsági szervezetek projektmenedzsment-kapacitásának növekedéséhez. Stratégiai célja a kutatáson túl a kolozsvári millenniumi nemzedék kulturális, szellemi, ifjúsági és gazdasági programjainak összehangolása és támogatása. Az intézet civil, ifjúsági és tudományos partnerszervezeteinek szakmai fejlődését segíti elő, hálózatot épít, tudásközpontként szolgál, ezzel tehetséggondozási és közösségszervezési erőforrást szabadít fel.

Kolozsvár évtizedek óta az erdélyi magyar ifjúság centruma. Több mint 15 000 magyar egyetemista, több ezer magyar gimnazista, illetve fiatal család otthona, az erdélyi magyar közösség egyik fontos bázispontja.

Az erdélyi magyarság identitásreprodukciójának szempontjából nem mindegy, hogy alakul az elmúlt évtizedben itt letelepedett és az ezután ide költöző magyar fiatalok nemzethez és anyanyelvhez fűződő kapcsolata.

Feladatunk a külhoni magyar közösségek és a magyar nemzetközösség közti ifjúságpolitikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok feltérképezése és kutatása.

Projektjeink | 49

Az YZ Intézet eddigi programjai Kolozsvár 2030 – fókuszcsoportos kutatás A Kolozsvár 2030 – A kolozsvári agglomeráció integrált magyar közösségfejlesztő koncepciója címmel készült vizsgálat célja az YZ generációhoz tartozó kolozsvári és Kolozsvár környéki magyarok jövőképének feltérképezése, a megmaradást, magyar–magyar kapcsolatokat elősegítő projektek és infrastrukturális fejlesztések feltérképezése, összeírása. Ezenfelül célja feltárni azt, hogy az említett célcsoport miként látja Kolozsvár feladatát és szerepét az erdélyi magyarság hétköznapjaiban, jövőjében.

VIBE fesztiválkutatás A kutatás egyik célja feltárni, hogy a fesztivál mint szocializációs tér milyen hatással van a fiatalokra. Továbbá vizsgáltuk a fiatalok politikai, kulturális és szabadidős tevékenységét, pártszimpátiáját, illetve a fiatalok fesztiválokhoz fűződő viszonyát.

A kérdőíves lekérdezés kiterjedt a fesztivállátogatók családi, iskolai hátterére, fogyasztói, kommunikációs és kulturális státusára.

MIK partnerségi felmérés A felmérés célja az volt, hogy a Kolozsváron tevékenykedő magyar ifjúsági szervezetek életéről, igényeiről és problémáiról átfogó képet kialakítson. A célcsoportot így tehát a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek képezték, akiknek vezetőivel készült online kérdőíves felmérés.

Kolozsvári jövőkép kutatás A Kolozsvár 2030 kérdőíves kutatás az YZ Intézet egy hiánypótló projektje, melynek célja a kolozsvári magyar anyanyelvű lakosság igényeinek, meglátásainak felmérése a kolozsváriakat érintő problémákkal kapcsolatban. A célközönség a Kolozsváron és annak körgyűrűjén elhelyezkedő kisebb településeken élő, valamint Kolozsváron tanuló egyetemista magyarok. A kutatás a reprezentatív mintát feldolgozva ad képet a jelenlegi kolozsvári helyzetről.

A kutatás főbb témakörei: társadalmi közérzet, közélet, intézményekbe fektetett bizalom, interetnikus kapcsolatok, migráció, médiafogyasztás, politikai attitűd, kolozsvári közélet, otthon, család, magyar gazdasági háló, sport, oktatás, szociodemográfiai adatok.

50 | Projektjeink

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről Kolozsvár fontos színtere a magyarnyelv-használatnak, ugyanis azon túl, hogy itt él Erdély második legnagyobb magyar közössége, itt szocializálódik az erdélyi magyar és román véleményformálók és intézményvezetők számottevő része. Így a kolozsvári interetnikus, nyelvi viszonyok mindkét közösségbe kisugároznak, és össztársadalmi hatással bírnak. Ennek köszönhetően Kolozsvár az erdélyi magyar társadalom anyanyelvhasználatról alkotott normalitásképének meghatározó színhelye. Ezt szem előtt tartva kell a kolozsvári magyar nyelvhasználat helyzetének kiemelt jelentőséget tulajdonítani, és egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességét mérlegre helyezni. Ezen diskurzus felpezsdítésének céljával készült a vitairat.

Többnyelvű Kolozsvár I. A gazdasági anyanyelvhasználat ára című konferencia Az esemény kapcsán olyan kulcsfogalmakat érintettünk, mint a kulturálisan érzékeny marketing, kereskedelmi anyanyelvhasználat, gazdasági etnocentrizmus, nyelvi tájkép, etnikai fogyasztás és nyelvstratégia.

Gyere le a blokk elé! 1989 előtt és után című konferencia A Gyere le a blokk elé! 1989 előtt és után című konferencia a 30/30 eseménysorozat része, ami a rendszerváltás harmincéves évfordulója alkalmából került megszervezésre. A november 22–23-án megszervezett programsorozat célja annak a generációnak a megszólaltatása volt, akik a rendszerváltásban aktívan részt vettek, és azokkal való összekötése, akik az őket követő generáció tagjai. A koncepció mögött a társadalmi szerepvállalás fontosságának kihangsúlyozása áll, hiszen a forradalom az említett célcsoportokra közvetlen és közvetett hatással is volt, egy részük pedig aktív szerepet is vállalt benne.

Az esemény célja volt lehetőséget teremteni a rendszerváltás hatásainak felmérésére, az azóta felnőtt nemzedéket meghatározó tényezők megismerésére, az eltelt három évtizedre való reflektálásra, elsősorban az erdélyi magyar közösség szemszögéből.

Műhelytábor A műhelytábor egy találkozási pont, ahol olyan fiatalok vesznek részt, aki ifjúsági vagy más szervezetekben tevékenykednek Kolozs megyében. Képzések, workshopok segítenek abban, hogy az új szervezeti tagok megismerkedjenek ennek a területnek a kihívásaival, de vannak olyan „régi arcok” is, akik hasznos tapasztalattal rendelkeznek már, és ezt megosztják ifjú társaikkal.

Projektjeink | 51

MIK Gála A Magyar Ifjúsági Központ partnereiként működő civilszervezetek számos évközi tevékenységgel rendelkeznek, már hagyománnyá vált a közös év végi kiértékelő, mely évzárás és egyben ünneplés is. Az egynapos rendezvényre partnereinket hívjuk össze, hogy bemutathassák tevékenységeiket, eredményeiket, kihívásaikat az eltelt évből.

A rendezvény során a bemutatók és beszámolók mellett oklevéllel és ajándéktárggyal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik tevékenykednek a szervezetekben. Ezt követően szabad beszélgetésre, ünneplésre kerül sor.

MIK éves tevékenységet bemutató kiadvány Az évente megjelenő kiadvány célja, hogy összefoglalja az aktuális évet, valamint közvetítse a MIK elért céljait mind a közösségen belül, hogy egymás éves tevékenységét megismerjük, mind kifele. A színes, ízlésesen megtervezett füzet tartalmazza a MIK egyesület rövid történetét, a fennállása óta megvalósított célokat, a további terveket.

Vezetői Klub A MIK lelkét alkotó közösség már évek óta együttműködik, ennek megerősítése érdekében egy Vezetői Klubot hoztunk létre. A havonta ismétlődő 3-4 órás beszélgetés meghívásos alapú, a MIK közösségét alkotó vezetők (civil, gazdasági, politikai) találkoznak. Ilyen találkozóra többféle mintát láthatunk, akár gazdasági, akár civil világban.

Pro Iuventute Közéleti Akadémia A Pro Iuventute Közéleti Akadémia egy kolozsvári közéleti beszélgetéssorozat, amely fórumot biztosít közösségünk fontos ügyeinek ismertetésére, véleményformálásra és a közösségi vezetőink eszmecseréjére. Az eseménysorozat a magyar–magyar kapcsolatok erősítésének és a párbeszédnek a helyszíne.

Az Igen, tessék! Egyesület partnereiről – kutatáselemzés Az Igen, tessék! Egyesület 2017–2018 évi partnereit számon tartó adatbázisba összesen 801 partner került be. Ebből az évek során 13 megszűnt, így tulajdonképpen használható adatok 788 esetre vonatkozóan vannak. A kutatás ezen partnereket vizsgálta az alkalmazottak száma, üzleti forgalom és profit/veszteség szempontjából, így a partnervállalkozások gazdasági nyomát körvonalazza Kolozsvárra nézve.

52 | Projektjeink

Pro Iuventute Akadémia „Kolozsvár más megvilágítást nyer a meghívottaink szemében egy-egy személyes találkozót követően. Megértik és meglátják a lehetőséget ebben a közösségben, elköteleződnek a megoldandó ügyeink felkarolására.”

Geréd Imre, az akadémia ötletgazdája A Pro Iuventute Közéleti Akadémia egy kolozsvári közéleti beszélgetéssorozat, amely fórumot biztosít közösségünk fontos ügyeinek ismertetésére, véleményformálásra és a közösségi vezetőink eszmecseréjére. Az eseménysorozat a magyar–magyar kapcsolatok erősítésének és a magyar–magyar párbeszédnek a helyszíne. Olyan politikai szereplők a meghívottak, akik munkájuk révén kapcsolatban vannak a határon túli magyar közösséggel.

Az akadémia

•

szorosan együttműködik az Erdélyi Politikai Iskolával, Erdély legátfogóbb politikai

utánpótlásképzőjével

• •

közösségi ügyek, aktuális diskurzusok megvitatásának fóruma kezdeményezi közösségi vezetőink megismerését politikusként és magánem-

berként egyaránt

•

példaképteremtő munkát vállal a társadalmi munkában aktív fiatalok, ifjúsági

vezetők számára

•

Kolozsvár és az ifjúsági, közösségi ügyek bemutatása, megismertetése a

döntéshozókkal

•

szorosabb kapcsolat kialakítása a személyes találkozók révén

A Pro Iuventute estek sajátossága, hogy a meghívottak személyes életútja is helyet kap, lehetőség van a mesélésre, kérdezésre, beszélgetésre. Ez motiváló hatással lehet az ifjúsági vezetők, társadalmi munkában aktív fiatalok pályájára. Fontos ugyanakkor, hogy ezek az események közösségszervező szerepet is betöltenek: olyan emberek találkoznak itt, akiket érdekel a közélet, aktív résztvevői és alakítói az aktuális diskurzusoknak, és fontos számukra az erdélyi vagy kolozsvári magyar közösség jövője.

Projektjeink | 53

Közéleti beszélgetéseink Hollik István kormányszóvivő előadása 2019. március 29.

Hollik István kormányszóvivő, országgyűlési képviselő úr előadásán szó esett személyes motivációiról, a kolozsvári magyar közösségről és az európai parlamenti választások magyar dimenziójáról. A rendezvény a The Office irodaház konferenciatermében zajlott, amelyen nyolcvan résztvevő volt, többek között Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja, helyi döntéshozók, szervezeti vezetők, ifjúsági vezetők.

Beszélgetés Orbán Balázs miniszterhelyettes, stratégiai és parlamenti államtitkár úrral 2019. április 12.

Orbán Balázs baráti, kötetlen beszélgetés keretében mesélt a miniszterhelyettesi munkakörről, migrációpolitikáról, valamint nemzetpolitikai stratégiáról és ennek kolozsvári dimenziójáról. A rendezény a DoubleTree by Hilton – City Plaza hotel konferenciatermében zajlott, amelyen ötven résztvevő volt, többek között Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja, helyi döntéshozók, szervezeti vezetők.

Beszélgetés Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár asszonnyal 2019. október 22.

Novák Katalin államtitkár asszony többek között arra tért ki, hogy milyen egy reggele úgy, hogy közben háromgyerekes anyaként indítja napját. A beszélgetés helyszíne a The Office irodaház konferenciaterme volt, amelyen több mint 80 résztvevő volt, többek között Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja, helyi döntéshozók, szervezeti vezetők, ifjúsági vezetők.

Beszélgetés Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral 2020. február 26.

A helyettes államtitkár úr több tucat kolozsvári civilszervezeti vezetővel beszélgetett finanszírozáspolitikáról és a civil tevékenység támogatásának felépítéséről. A sok gyakorlati kérdés mellett volt idő beszélgetni a civilszervezetek és az állam feladatáról, a közösségépítés fontosságáról és vezetői kihívásokról is, emellett Kolozsvár szerepéről és a külhoni magyarok ügyeiről is sikerült szót ejteni.

54 | Projektjeink

Beszélgetés Nacsa Lőrinc parlamenti képviselővel 2020. július 2.

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselői mandátuma előtt is már aktív alakítója volt a Kárpát-medencei magyar ifjúsági együttműködésnek. A beszélgetés során Kolozsvár helyzetéről, a budapesti vezetők mentális térképén elfoglalt helyéről, sztereotípiákról és tévhitekről beszélgettünk. Továbbá a résztvevők kérdései nyomán arról is szót ejtettünk, miért éri meg közösségi vagy közéleti feladatot vállalni, hogyan lehet erre motiválni fiatalokat, és hogyan is néz ki ez a munka a hétköznapokban.

Beszélgetés Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkárral 2020. július 22.

Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár Hatos Attilával, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével beszélgetett egyrészt a helyettes államtitkári feladatairól, másrészt pedig a kolozsvári fiatalokat és civilszervezeteket érintő kérdésekről. A beszélgetés során a fiatalok társadalmi témákban való jártasságáról, valamint Kolozsvár ifjúságpolitikai szerepéről esett szó. Az online közvetítésnek köszönhetően a közönség is lehetőséget kapott a kérdések feltevésére, így a politikai és magánélet összeegyeztetése, a kolozsvári és budapesti ifjúságpolitika különbségei és hasonlóságai, illetve a járványhelyzet okozta változások is szóba kerültek.

Rubik Kreatív Magyar Inkubátorház „Amerikai munkám mellett is mindig fontos volt számomra, hogy a külföldön látott hasznos tapasztalatot hazahozzam. Inkubátorházakra pedig sok jó példát láttam, bármelyik kontinensre is utaztam, és magyarországi minta is volt előttünk. Kolozsvári barátaim pedig tárt karokkal fogadják a jó ötleteket, úgyhogy amikor új irodát kerestek a saját vállalkozásaiknak, akkor nagyobb terhet vállalva olyan befektetésbe fogtak, ami további fiatal vállalkozásoknak segít. A Rubik egy otthonná vált számunkra, ahol továbbra is értéket teremthetünk.”

Borzási Sarolta, az inkubátorház társalapítója

Projektjeink | 55

Az erdélyi magyar közösség számára létkérdés egy olyan erős magyar vállalkozói réteg kialakulása, amely számára természetes a közösségben gondolkodás, a közösségi szerepvállalás. Ennek a kialakításában nagy szerepet játszana egy erdélyi inkubátorház-hálózat létrehozása.

Az inkubátorház mint intézmény piacszervező, forrásközvetítő, ötletgondozó és innovációt ösztönző funkciókat lát el, olyan szolgáltatásokkal segíti a vállalkozókat, melyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek.

Inkubátorházunk segíti a vállalkozások működését, teret és szolgáltatásokat nyújt növekedésükhöz, segíti a gazdaság vérkeringésébe való eredményesebb bekapcsolódást, információk és szolgáltatások biztosításával ösztönzi az üzleti szolgáltatással és vállalkozásfejlesztési intézményekkel való szorosabb együttműködést. A piaci árnál olcsóbb irodabérlet közösségi szemlélettel, segítő hozzáállással, oktatással és kreatív ösztönzéssel egészül ki.

Szakmai konferenciák, képzések, pályázati tevékenységek és különböző közös programok szervezésével egy erős, együttműködő kolozsvári magyar vállalkozói réteg fejlesztéséhez járulunk hozzá.

A projekt első fázisában magántőkéből létrejött a Rubik 1, egy 420 m2-es, 50 munkaponttal rendelkező magyar kreatív ház a kolozsvári Hajnal negyedben, amelynek összesen 15 cég és szervezet az állandó lakója. Rendelkezik 3 tárgyalóval, 12 fős oktatóteremmel, 30+ fős előadói térrel, gamer szobával, kerttel és szakkönyvtárral.

Oktatási tevékenysége a cégalapítás és ügyintézés minden hétköznapi és stratégiai oldalával foglalkozik. Ezt követően olyan partnerségi hálózat létrehozása a cél, amely egy közösségbe szervezi az Erdélyben működő magyar inkubátorházakat.

56 | Projektjeink

Szomszédok.ro „Nem várhatjuk el az idősektől, hogy otthon üljenek, ha nem tudják beszerezni a mindennapit, és nem tudják kifizetni a számláikat. Ha megoldjuk a problémáikat, akkor megvédjük őket. Nagymamám például nagyon idős, 94 éves, a Györgyfalvi negyedben lakik egyedül, és ha nem segít neki a családja és a szomszédja, akkor biztos nagy problémája lenne megoldani a mindennapokat. Neki vannak kolozsvári hozzátartozói, de nem mindenki ilyen szerencsés.”

Talpas Botond, a szomszédok.ro kezdeményezője A szomszédok.ro a koronavírus idejére létrehozott, a kolozsvári magyar időseket segítő platform, amely segítséget nyújt azoknak az időskorúaknak, akik a leginkább veszélyeztetettek ebben az időszakban. Kolozsvár egy nagyváros, az elképzelés újszerűsége az, hogy a segítséget helyben, lokálisan, a szomszédolás felerősítésével kívánjuk elérni.

Hogy működik?

• A „segítő” regisztrál a szomszedok.ro oldalon. A személyazonosságát manuálisan ellenőrizni fogják a platform kezelői. Biztonsági okokból kérnek egy fotót az illető személyijéről. Amint elfogadták a regisztrációt, a „segítő” megkapja a saját negyedében élő segítségre szorulók listáját. Maximum öt embernek, családnak tud segíteni.

• A segítségre szoruló regisztrálhat az oldalon, vagy felhívhatja a honlap Kapcsolat részénél megadott Kolozs megyei RMDSZ által működtetett telefonszámokat (10–17 óra között). A szövetség alkalmazottai bevezetik a rendszerbe, és a negyedében lakó „segítőknek” értesítést küldenek arról, hogy egy új ember lett regisztrálva.

• A „segítőnek” ajánlják, hogy kesztyűt és kézfertőtlenítőt vigyen magával, illetve amennyiben lehetősége van rá, maszkot is szerezzen be.

• A „segítő” a vásárlás előtt egyeztet a vásárlási listáról és ennek áráról a segítségre szorulóval. A legjobb, ha a segítségre szoruló tisztázza, hogy maximum X összegű bevásárlás történjen, a „segítő” pedig ehhez tartja magát.

Projektjeink | 57

• A csomag kézbesítésekor a „segítő” felhívja a segítségre szorulót telefonon, hogy megérkezett a csomaggal. Ha lépcsőházba kell vinni, akkor felviszi és leteszi az ajtó elé, a kasszaszalagot a csomag tetejére helyezi, majd 3 métert hátralép. Ezután az idős személy ajtót nyit, elveszi a csomagot, a pontos pénzt pedig leteszi/kiteszi az önkéntesnek. Továbbiakról pedig telefonon lehet egyeztetni.

A szomszédok.ro

• segíti a koronavírus miatti szükségállapot idején az időskorúakat a bevásárlásban, ellátásban és ügyintézésben

• egy, a szomszédi kapcsolatok fejlesztésére alkalmas platform • létrehoz, illetve megerősít lakóközösségi kapcsolatokat A platform elsősorban azoknak szól, akik magukra vannak utalva, nincsenek itt élő hozzátartozóik, és egymaguk kell boldoguljanak a mindennapokban.

A kezdeményezők szeretnének feltérképezni minél több olyan 65 év feletti kolozsvári magyart, akinek most vagy egy ennél is nehezebb időszakban a segítségére lehetnek. A másik oldalon pedig azok a kolozsváriak állnak, akiknek lehetőségük van segíteni az időseken vagy a segítségre szorulókon.

A csoport segítségével megtalálhatjuk a magyar szomszédnénit, szomszédbácsit. A platform egyben egy adatbázis is, amit a későbbiekben, a vészhelyzet fokozódása esetén használni lehet, illetve tájékoztatni tudjuk az önkormányzatot is, hogy melyek azok az esetek, amelyet az önkormányzatnak is segítenie kell. Tudni fogjuk, hogy kik azok, akik segítségre szorulnak.

A Kolozs megyei RMDSZ vállalta, hogy a beérkező kéréseket az önkormányzat irányába is eljuttatja, illetve működteti a platformot. A szomszedok.ro platform elkészítését kezdeményezésünkre egy kolozsvári fejlesztő cég, a Limitless Diversity Development vállalta.

58 | Projektjeink

Közösségi Kollégium „A több ezer kolozsvári fiatal mellé minden ősszel érkezik pár ezer egyetemista Erdély összes szegletéből, akiknek Kolozsvár lesz a második otthona. Sokan vállalnak közülük közösségi munkát, ezzel gazdagítva a kincses város életét. Számukra extra teher egyetem és önkéntes munka mellett a lakhatást is biztosítani, illetve elmagyarázni a családnak, miért foglalkoznak ingyen és bérmentve az egyetemen kívüli munkával. Nekik hoztuk létre a Közösségi Kollégiumot, ahol lakhatási támogatás mellett hasonló közösségi munkát végző fiatalokkal lakhatnak együtt. Ezzel segítünk fenntartani a lelkesedésüket és motivációjukat.”

Borzási Sarolta, MIK alapító

A Közösségi Kollégium célja otthont adni és összefogni azokat az Y és Z genetrációs fiatalokat, akik aktívan bekapcsolódnak a kolozsvári magyar jövő építésébe, valamint cél a kolozsvári magyar civilszervezetek és mozgalmak vezetési feladatát ellátó fiatalok számára egy egyedi tehetséggondozó közösséget és otthont teremteni. A Kollégium a kisközösségek és a nemzet iránt elkötelezett, azért tenni akaró, az erdélyi magyar közösségért felelős utánpótlás nevelését vállalja, amely által a jövő közösségi vezetői támogatást kapnak, a magyar közösség tagjaként képzelik el jövőjüket, és azért tenni akaró és tudó felnőttekké cseperednek.

A projekt 25 civil szférában tevékenykedő fiatal számára nyújt majd szakmai programokat, illetve ebből 16 főnek fog bentlakáshelyet biztosítani.

A mentorprogram tevékenységeit 6 mentor vezeti majd, a képzések 8 előadó közreműködésével jönnek létre. A Közösségi Kollégium tevékenységében nyilvános eseményekre is sor kerül majd, amelyeken 300 résztvevőre számítunk.

Projektjeink | 59

Pákey Lajos-terv – Kolozsvár 2030 „Sok száz ötlet merült fel bennünk az évek során, amelyeket gyakran azért engedtünk el, mert reméltük, „valaki más biztos foglalkozik ezzel”. Közben láttuk, más városokban milyen integrált tervekben gondolkoznak, tudtuk, hogy Kolozsvárnak is jár egy ilyen léptékű terv. Egyre inkább azt éreztük, nem várhatunk másra, és összeraktuk mi. A saját ötleteink mellett egy fókuszcsoportos kutatást is végeztünk az YZ Intézet segítségével, illetve egy reprezentatív mintás kérdőíves kutatással is felmértük az igényeket. Minden szakmaiság mellett azonban tudjuk, hogy ez egy élő dolog, és elsősorban a kolozsvári magyarokhoz kell igazodnia.”

Borzási Sarolta, az YZ Intézet kurátora A MIK tagjai által összeállított Pákey-terv egy olyan integrált magyar közösségfejlesztő akcióterv, amely hosszú távú fejlődési perspektívát rajzol a kolozsvári agglomeráció számára. A javaslatot 2019 nyarán forrott ki. Hiánypótló, mert eddig senki sem vázolt fel egy olyan elképzelést, ami évtizedekre megalapozhatná a kolozsvári és Kolozsvár környékén élő magyarok életminőségének növekedését.

A területi RMDSZ közösségi, egyházi és civil vezetőket, platformokat összegyűjtő reprezentatív döntéshozó testülete, a Kolozs megyei Képviselők Tanácsa határozott egy olyan dokumentum összeállításáról, amely tartalmazza a megyében élő magyar közösség azon igényeit, beavatkozási területeket és beruházásokat, amely révén a következőkben intézményesen, gazdaságilag és identitásában is ez a közösség megerősödhet. Ennek a határozatnak a szellemében készítettünk tervet Kolozsvár agglomerációs övezetét figyelembe véve.

A Pákey Lajos-terv jelen állapotában egy javaslat, amit a magyarországi, romániai és európai döntéshozók elé viszünk azzal a reménnyel, hogy felkarolják ötleteinket. A Pákey-terv olyan beruházásjavaslatokat tartalmaz, amelyek segítségével 2019–2034 között megerősödhet az itt élő magyarság társadalmi szövetrendszere, és felhasználva az önálló gazdasági és intézményi stabilitás nyújtotta lehetőségeket, aktívabb szereplővé tud előlépni Erdélyben és a Kárpát-medencében. Az akciótervben megfogalmazott elképzelések kiegészítik az egyházi, oktatási, művelődési és civil intézmények, szervezetek nap mint nap elvégzett munkáját.

60 | Projektjeink

Módszertan A Pákey Lajos-terv beavatkozási területe elsősorban Kolozsvár és annak szűkebb vonzáskörzete. A közvetlen közelben 83 ezer magyar él, az agglomerációban pedig 149 ezer. Az akcióterv Kolozsvár központi szerepét erősítő intézkedéseket érinti.

Az YZ Intézet fókuszcsoportos kutatást készített olyan Y és Z generációs, helyi civil, közösségi, politikai és gazdasági vezetőkkel, akik Kolozsváron képzelik el a jövőjüket.

Illetve összegyűjtöttük azokat a helyi politikai szereplőket, akik Lokálpatrióták néven az RMDSZ-en keresztül vállaltuk a Pákey Lajos-terv politikai képviseletét a magyar közösség és a város felé. A Pákey-terv egyeztetések és a kutatás eredményei alapján meghatározott beavatkozási területei:

1. Közösségi és intézményi háló kiépítése

2. Első Lakás Program

• Magyar Ifjúsági Központ

• Családbarát Központ

• YZ Intézet

• Magyar Idősek Centruma

• Konferencia- és eseményközpont

• Magyar Egészségügyi Központ

• Magyar Integrált Pontok – Magyar Házak • Közösségi Alap • Magyar Zene Ház • Közösségi kártyák: diákkártya/családoskártya • Magyar elővárosi gyűrű • Igen, tessék! Egyesület működése és székházvásárlás

3. Magyar gazdasági háló

4. Sport

• Event (Szolgáltatói) Klaszter

• KAC – Kolozsvári Atlétikai

• K-innovation – magyar kreatívipari és IT klaszter

Klub újraszervezése

• Nyelvi klaszter

• Egyetemi sportpark

• Rubik – az erdélyi magyar inkubátorhálózat

és rendezvényközpont

• Market Landing Iroda

• Keleti vagy nyugati sporttelep

• Irodaház

• Belvárosi Sportközpont

• Logisztikai és Ipari Park

• Kolozsvári Golf Klub és Klubház

• Szálloda

Projektjeink | 61

5. Oktatás, kutatás

6. Egyetemváros

• XXI. századi iskola

• Kollégium (bentlakás)

• Tanári életpályamodell

• Jövő Campusa

7. Magyar média, kreatív iparág

8. Politika, érdekvédelem, nyelvhasználat

• Médiaközpont

• Közösségi vagy kisebbségi önkormányzat

• Stúdiók (rádió, videós kontent)

• Nyelvhasználat

• Gazdasági hetilap

Célcsoport Adataink a 2011-es romániai népszámlálás alapján készültek. Ezen adatokatkorrigáltuk és kiegészítettük az itt élő magyar fiatalokkal és itt tanuló magyar egyetemisták létszámával.

Kolozsvár: 72,6 ezer magyar a 404,6 ezer lakosból.

Kolozsvár-gyűrű: 82,6 ezer magyar a 472,2 ezer lakosból.

Kolozsvár-gyűrű alatt a város és a közvetlen közigazgatási környékét értjük, amelyhez hat közigazgatási egység tartozik: Apahida község, Csürülye község, Kisbács község, Erdőfelek község, Kajántó község és Szászfenes község. Itt az összeolvadás, az urbanizáció mértéke nagyon előrehaladott.

Kolozsvár magyar agglomerációjának tekintjük azon magyarok által lakott területeket és közösségeket, amelyek szoros kulturális, gazdasági, kommunális és szolgáltatási kapcsolatot ápolnak Kolozsvárral és annak magyar közösségével, intézményeivel, illetve a város és intézményeinek elérése egy óra utazásnál nem több. Így az agglomeráció, utazási távolság Kolozsvártól számolva hatvan perc. Az összeolvadás mértéke magas, több esetben a kolozsvári gyűrű mértékéhez hasonló, például Gyalu község, Nemeszsuk község, Magyargorbó község, Egeres község, Magyarkapus község, Kolozs község, Bonchida község és Tordaszentlászló község esete.

Ebbe a kategóriába tartozik Kolozs megye teljes magyar lakossága, Fehér megye északi, magyarok által sűrűbben lakott része, Nagyenyed és Marosújvár környéke, Szilágy megyének a délkeleti része, az Almás völgye (Észak-Kalotaszeg) és Maros megye mezőségi részének három városa, Marosludas, Nagysármás és Maroskece község.

62 | Projektjeink

Kolozsvár agglomeráció 2030-ban: 436,7 ezer magyar a 2194,9 ezer lakosból.

Kolozsvár 2030-as agglomerációja feltételezésünk szerint tovább terjeszkedik, az utazási távolságot immár nyolcvan perccel számoljuk.

Okok:

• Kolozsvár mágnesjellegének erősödése: Kolozsvár gazdasági, társadalmi és kulturális központi jellege növekedni fog a következő 10-15 évben

• infrastruktúra fejlődése: A3-as autópálya megépítése (Szilágy és Maros megye magyarok által lakott településeinek bekötése); A10-es autópálya befejezése; kolozsvári belső és külső körgyűrűk megépítése; A8-as autópálya megépítése; vasúthálózat fejlesztése; a kolozsvári HÉV üzembe helyezése

• mobilitási szokások változása • a Pákey Lajos-terv végrehajtása

Ki volt Pákey Lajos?

Az európai tanulmányai után szülővárosa főépítészévé váló szakember alkotásai alapjaiban határozzák meg a jelenleg is ismert kolozsvári városképet. Pákey Lajos 1872-től a budapesti József Műegyetemen műépítészetet tanult, majd tanulmányait 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán Theophil Hansen tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Több tucat fontos középület, templom és családi villa mellett számos síremléket, illetve emlékművet tervezett.

A kolozsvári Mátyás-szobor talapzatának munkálatai nyomán Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapott. Ő tervezte a székelyudvarhelyi unitárius templomot, a dicsőszentmártoni római katolikus templomot, a kolozsvári unitárius kollégium épületét, az Ipariskolát (ma Műszaki Egyetem), a Kereskedelmi Akadémiát, a New York-szállót, a sétatéri kioszkot és korcsolyapavilont. A Mátyás-ház és a kövendi unitárius templom felújítását vezette. Számos olyan fontos szobortalapzat tervezése fűződik a nevéhez, mint a Mátyás-szoboré, az Erzsébet-szoboré, a pozsonyi Mária Teréziaszoboré és a zilahi Wesselényi-szoboré. Neki köszönhetjük a kolozsvári Szent Mihály-templom vasrácskerítésének terveit is.

Projektjeink | 63

64 | Projektjeink

MIK vagyunk

Ambarus Egyed Ágnes

KMDT

Kisgyörgy Réka

KMDSZ, K+

Andacs Zsolt Levente

OMDSZ

Kocsis Kitty

Igen, tessék!

Antal Géza

RMDSZ

Kovács Barna

KMDSZ, Igen, tessék!

Antal Lóránt

MIÉRT

Krippán Kinga

KMDSZ

Antal Melánia

RMDSZ

Kundi Ilona

KMDT

Bagaméri Nóémi

KMDT

Kundi Zoltán

KMDSZ

Balló Tamás

RMDSZ

Lázár Beáta

VIBE

Balló-Korodi Boglárka

KMDSZ

Lehoczki Tünde

KMDSZ

Bethlendi András

KMDSZ, Igen, tessék!

Lokodi Katalin

KMDSZ, VIBE

Both Orsolya

VIBE

Lőrincz István-Zoltán

KMDSZ

Buryán Tünde

KMDSZ

Mákszem Hunor

KMDSZ, Igen, tessék!

Balázsi Zsuzsanna

Kolozsvár2015

Márton Orsolya

KMDSZ

Balog Kinga

Kolozsvár2015

Mostis Márk

KMDT

Csepán Helga

KMDT

Oláh Gellért

Kolozsvár2015

Csorba Zsuzsa Emese

KIFOR

Polacsek Péter

Diversity

Csukás Noémi

KMDSZ

Rácz Béla Gergely

KMDSZ ET

Enyedi Tamás

KMDSZ

Rácz Levente

KIFOR

Farkas Csongor

KMDSZ

Sámi Zsuzsa

KMDSZ

Ferencz Blanka

Kolozsvár2015

Simon Norbert

KMDSZ

Ferencz Csaba Levente

KMDSZ, Igen, tessék!

Stanik Bence

Igen, tessék!

Fugel Edina

KMDSZ

Szabó Dalma

KMDT

Gödri Csilla

KMDSZ, Igen, tessék!

Szabó Györke Zsombor

KMDSZ, Igen, tessék!

Hatos Attila

KMDSZ

Székely Kinga

KMDSZ, KIFOR

Herman Gábor

KMDSZ

Szénás Szabolcs

KMDSZ

Imreh-Rácz Előd

KMDSZ

Szenyes Szilárd

KMDSZ

Jakab Villő Hanga

Igen, tessék!

Szilágyi-Kispista Ágota

Igen, tessék!, K+

Jászay Evelin

KMDT

Szöllősi Tamás

KMDSZ, Kolozsvár2015

Kádár Petra

KMDSZ

Tepfenhardt Bettina

KMDSZ, Igen, tessék!

Kinda Ágnes

KMDSZ, Igen, tessék!

Várady Csongor

KMDSZ

Kis Tímea

KMDSZ, Igen, tessék!

Vetési Imola

KMDSZ

Vincze Tamás

KMDSZ ET

MIK vagyunk | 65

Az elmúlt 10 év képekben

68 | MIK vagyunk

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai, valamint nyelvhasználati helyzete Az alábbiakban egy rövid bevezető és két átfogó tanulmány kivonata olvasható a címben megjelölt témákban.

Az elmúlt tíz évben interetnikus bizalomvesztés figyelhető meg, melynek egyik oka az, hogy becsontosodtak a többség-kisebbség viszonyára jellemző aszimmetriák. Az interetnikus viszony a kisebbségre ró nagyobb terhet, mert ő kell románul megtanuljon. Ha nem teszi, asszimilációs nyomásként így is,úgy is lecsapódik. A román állami projekt nem tartalmazza a magyar nyelv továbbörökítését mint célt a magyarok lakta területeken. A MIK közössége ezeket a problémákat lehetősége szerint igyekszik kezelni, például az Igen, tessék! mozgalom működtetésével. Álláspontunk szerint egy, a magyar nyelvhasználat bátorítását célzó stratégia kidolgozásával foghatnánk neki a feladatnak. Ha tudjuk, milyen területen hova akarunk eljutni a jövőben, és ehhez milyen lépések vezetnek, majd felmérjük, hogy milyen politikai alkupozícióból, menynyit tudunk ezekből érvényesíteni, eredményeket érhetünk el. Fontos, hogy rengeteg helyzetben a magyar közösség tehet a magyarnyelv-használatért, nincs szükség a román vagy az állami fél beleegyezésére. Ezért készült a nyelvhasználati stratégia is.

Egy fontos részletkérdést felhozva példaként: a nagy magyarországi tulajdonban lévő cégek kizárólag románul kommunikálnak Erdély magyarok és románok által vegyesen lakott vidékein. A kétnyelvű plakátok, szóróanyagok jelenléte csökkenti az itt élő magyarokban az asszimilációs nyomást, mert viszontlátják anyanyelvüket, egyúttal emelkedne a magyar nyelv státusa is.

Nagyon fontos lenne, hogy Magyarország következetesen kommunikáljon a román társadalom irányába, hogy leépüljön a magyarok iránt táplált gyanakvás.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 69

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai, valamint nyelvhasználati helyzete

Ezeket a célokat véleményünk szerint a külhoni ifjúsági és politikai szervezetek, illetve közösségek bevonásával kell részletesen kidolgozni.

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérést, ami többek között a romániaiak bizalmi indexére kérdezett rá, a Román Akadémia 2017-ben alakult, főleg Oroszországgal és Magyarországgal foglalkozó Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma (LARICS) rendelte meg. A megkérdezettek 38 százalékának kevés, csaknem 44 százalékának nagyon kevés bizalma van Magyarországban. Régiókra lebontva megfigyelhető, hogy főleg a Kárpátokon túli romániaiak bíznak a legkevésbé Magyarországban, az erdélyi megyékben többen, és ott is a legtöbben a román–magyar határhoz legközelebb eső észak-nyugati régióban, ahol a megkérdezettek 31 százaléka válaszolta azt, hogy megbízik Magyarországban. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években a magyarországi politikusok Romániával kapcsolatos megnyilatkozásait ellenségesnek vagy barátságosnak tartják-e, a megkérdezettek 61 százaléka ítélte úgy, hogy ellenségesek voltak, 24 százaléka barátságosnak vélte.

A válaszadók 92 százaléka szerint a román nyelv ismerete minden román állampolgár számára kötelesség kell legyen, 88,8 százalék a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével is egyetért.

A kolozsvári magyar közösség az elmúlt évszázadokban többször is vállalta azt a feladatot, hogy anyagi és szellemi erőforrásai révén egyik fontos központja, gócpontja legyen az összmagyarságnak. Minden kornak megvoltak a maga kihívásai és feladatai. Voltak időszakok, amikor Kolozsvár ezen feladatoknál helytállt, és kellő mértékben tett be a közösbe. Ezen kihívások és feladatok révén vált a város a magyar közösség egyik fontos központjává, referenciapont a magyar nemzet számára.

Az elmúlt száz év történelmi eseményei fokozatosan leépítették a magyar–magyar együttműködéseket, amik nélkül a térségben élő magyar közösségek korlátozottak. A Trianon utáni idők és a kommunista időszak alatt végérvényesen felbomlott az a szövet, ami aktív, alkotó közösségként fonta egybe a város magyarságát.

70 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Kolozsvár az elmúlt tíz évben látványos gazdasági és társadalmi fejlődésen ment keresztül, Kelet-Közép-Európa egyik fontos szellemi és gazdasági régiós központjává vált. Ebből a magyar közösség javarészt kimaradt.

A munkánk célja, hogy a kolozsvári magyar közösség csatlakozzon a kedvező társadalmi folyamatokhoz, és megerősödjön. Többek között az általunk készített Pákey Lajos-terv folytán 2019–2034 között megerősödhet az itt élő magyarság társadalmi szövetrendszere, és felhasználva az önálló gazdasági és intézményi stabilitás nyújtotta lehetőségeket, aktívabb szereplővé tud előlépni Erdélyben és a Kárpát-medencében.

Az alábbiakban a Gazdaság és etnicitás Erdélyben című kutatást mutatjuk be, szerzője Csata Zsombor kutató, gazdaságszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A dolgozatból kiderül, milyen egzisztenciális hátrányokkal szembesülnek a romániai magyarok a többségi társadalom tagjaihoz képest, és mivel lehetne enyhíteni az aszimmetrián.

Ezt követően arról írunk, mivel segíthetjük elő az anyanyelvhasználat bátorítását,

csökkentve

egyúttal

a

romániai

magyarokra

nehezedő

asszimilációs nyomást.

Gazdaságtorzító hatások A MIK közösségének projektei a kisebbségi léthelyzetből fakadó torz gazdasági kontextusban születnek. Például a VIBE Fesztivál nem hoz román együtteseket, pedig első ránézésre ez tűnhetne gazdaságilag logikusabb stratégiának. A magyar fesztiválpiacon viszont kevesebb szereplő van jelen párhuzamosan, nincs akkora konkurencia, mint a románon, ezért rendelkezésre álló erőforrásokkal itt nagyobb impaktot lehet elérni.

A magyar közösség nagyrészt kimaradt a 90’-es évek utáni tőkéssé válás folyamatából és a privatizációból. Az országos, helyi vezetői, döntéshozói hálózatokból való kimaradás következtében lemaradt a nagy, állami/önkormányzati megrendelői piacról. A magyarok közül csak kevesen ismerik a közbeszerzési eljárások világát, továbbá a magyar közösség versenyhátrányt halmozott fel az intézményrendszerekből való kimaradás miatt is.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 71

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

Csata Zsombor szociológus Gazdaság és etnicitás Erdélyben című tanulmányának kivonata

A nyers adatok szerint azoknak az erdélyi magyaroknak, akik jól beszélnek románul, az átlagkeresetük nettó 2300–2500 lej (~180 000 Ft) körül van, azok viszont, akik egyáltalán nem ismerik a román nyelvet, átlagosan 1200–1300 lejt (~90 000 Ft) keresnek – derül ki Csata Zsombor Gazdaság és etnicitás Erdélyben című kutatásából. Ez a jelentős különbség csak kisebb részben a nyelvtudás eltéréseinek az eredménye, hiszen az számos egyéb tényezővel összefügg, legfőképpen az iskolai végzettséggel. Az indirekt hatások kiszűrésével azonban a különbség szintén nem elhanyagolható, az erdélyi magyarok között jelentkező jövedelemkülönbségeknek 5–8%-át magyarázza

kifejezetten

a

román

nyelvtudás.

Az,

aki

ugyanolyan

pozícióban, nagyjából ugyanolyan végzettséggel, ugyanabban a városban lakik, és tud románul, 5–8%-kal keres többet annál, mint aki nem.

A gazdasági etnocentrizmus a tanulmány egyik kulcsfogalma. Azt jelenti, hogy a nyelv és az etnicitás egyfajta homofíliát generál a gazdasági választásokban: az eladó–vevő kapcsolatát, a munkaadó–munkavállaló viszonyát és két vállalkozó kapcsolatát is befolyásolhatja a nyelv vagy az etnikai hovatartozás. Az erdélyi magyarok közel felének nem közömbös például, hogy kitől vásárol, és ha tehetné, magyar eladót választana. A gazdasági etnocentrizmus a munkaerőpiacon is jelen van. A magyarok aránya Erdélyben 19 százalék, a munkahelyeiken viszont 65 százalék körüli, a különbség leginkább azokon a településeken szembeötlő, ahol a magyarok kisebbségben vagy szórványban élnek. A magyarok munkahelyei tehát láthatóan magyarabbak a lakosságarányokhoz viszonyítva. Ennek a mintázatnak többek között az a jellegzetessége, hogy egy homogén és zárt kommunikációs rendszerben, „etnikai burokban” redundáns információk keringenek, a tagok könnyebben lemaradnak jó üzleti lehetőségekről.

72 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Etnikai alapú zárványok, „szegregátumok” alakulhatnak ki, amelyek leszakadhatnak a piac jobban teljesítő részétől. Az etnikai gazdasággal foglalkozó szakirodalom a közösségen belüli, sűrűbbre szőtt kapcsolatokat úgynevezett bonding típusú kötéseknek is nevezi. Ezek a közös hagyományok, a szokásrend, kultúra vagy éppen a többség általi szorongatottság kollektív megélése mentén alakulnak ki, és egy nagyobb belső szolidaritást és bizalmat eredményezhetnek. A kisebbségi csoporton kívülre mutató ún. bridging kötések pedig azért felelősek, hogy az etnikum szélesebb társadalmi integrációja megvalósuljon. Mark Granovetter szerint sem a túlzottan nagy, sem a túlzottan alacsony belső szolidaritás nem előnyös a kisebbségi aktorok gazdasági helyzete, fejlődése szempontjából. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, meg kell találniuk a finom egyensúlyt abban, ahogyan rá-, illetve lekapcsolódnak a többség hálózati struktúráiról és normatív szabályrendszeréről.

Az erdélyi magyarok esetében a „lehetőségstruktúrákat” még tovább bővíti az, hogy szoros intézményi kapcsolatban vannak a magyarországi magyarokkal, magyarországi szervezetekkel. Ezek a piacaik bővítésében érdekeltek Magyarország határain túl, a kisebbségi magyarok pedig kifejezetten jól pozicionáltak a két ország közötti (gazdasági) kapcsolatépítésben. Könynyebben híd- vagy brókerszerepbe kerülhetnek, melynek számos előnye van: több és változatosabb, gazdaságilag hasznos összekapcsoló (bridging) kötést, kapcsolatot ápolhatnak, melyeken keresztül értékes piaci információk és lehetőségek birtokába juthatnak; mediátori-integratív funkciókat láthatnak el; erőforrásokat tudnak lehívni mindkét oldalról; hozzájárulhatnak az etnikailag homogén régiók, országok közötti kereskedelem élénkítéséhez. Ez szimbolikusan is egy kifejezetten előnyös helyezkedés: annak a lehetőségét hordozza magában, hogy az eddigi többség–kisebbségi viszony (a románokkal szemben) és a támogató–„segélyezett” viszony (Magyarországgal szemben) aszimmetriája egy kiegyensúlyozottabb partnerségi viszonnyá minősüljön át.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 73

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

Korábbi elemzések részletesen dokumentálták, hogy az I. világháború óta eltelt száz évben az erdélyi magyarok társadalmi pozíciói folyamatosan romlottak. Ez a folyamat napjainkban is tart, és szorosan összefügg a magyar etnikumú népesség földrajzi koncentrálódásával azokon a területeken, ahol relatív többségben vannak (Székelyföld, Érmellék stb.). A pozícióvesztést nagyban meghatározza az a tény, hogy ezek kevésbé urbanizált, szegényebb infrastruktúrával rendelkező és gazdaságilag fejletlenebb övezetek.

Számolnunk kell viszont azzal – és ez a vizsgálat főhipotézise –, hogy ennek a koncentrálódásnak, „tömbösödésnek” a makrokontextustól javarészt független, közvetlen hatása is van az általunk kiemelt tőkefajták termelésére és mennyiségére is. Egyrészt feltehetőleg csökken azoknak az aránya, akik gyakrabban érintkeznek a többségi társadalom tagjaival, a társadalmi interakciók etnikailag homogénebbek lesznek – a putnami szóhasználattal élve csökken a bridging és növekszik a bonding típusú tőke. Másrészt a csökkenő kitettség miatt ezzel együtt romlik a magyarok román nyelvtudása, ami szintén befolyásolhatja a munkaerőpiaci esélyeiket. Végül pedig a magasabb koncentráció növelni fogja az etnikai piacok behatárolhatóságát, ezzel együtt az etnikai marketing hatékonyságát és az etnikai vállalkozások fejlődését, de az etnikai alapú elszigetelődés, a gazdasági enklavizáció veszélyét is.

Egy 2009-ben készült kutatás szerint azok, akik jól beszélnek románul, 34 százalékkal többet keresnek azokhoz képest, akik nem beszélnek jól, vagy egyáltalán nem beszélik a többség nyelvét. A román nyelvtudás hiánya a képzetlenebbek körében okoz a leginkább jövedelemhátrányt, tovább rontva a leszakadók helyzetét. Csakhogy a direkt hatás ennél jóval kisebb, nem szabad a nyelvtudás és a jövedelem kapcsolatát izoláltan nézni. A valóság összetettebb – a román nyelv ismerete sok olyan dologgal összefügg, ami a jövedelmet is magyarázza, ezeket egyszerre kell figyelembe venni. Összefügg azzal, hogy hol él a válaszadó, mekkora a nyelvi kitettsége, függ attól is, hogy mennyi iskolát végzett, mi a foglalkozása, stb.

74 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Ha ezeket a változókat is betesszük a modellbe, a nyelvtudás hatása a jövedelmekre csökken, viszont továbbra is szignifikáns marad.

Nagyon erős a fogyasztói etnocentrizmus is, az erdélyi magyarok közel fele, ha tehetné, inkább egy magyartól vásárolna. Minden jel arra mutat tehát, hogy a magyar népesség földrajzi koncentrációjával és a román nyelvtudás romlásával párhuzamosan az etnocentrikus gazdasági diszpozíciók várhatóan tovább fognak erősödni.

A bridging tőke krónikus hiányának azonban – ahogyan a bevetőben is jeleztük – nemcsak a társadalmi, hanem a gazdasági következményei is fájdalmasak lehetnek. Ezek közül a legfontosabb az információs potenciál csökkenése, tehát hogy a magyar vállalkozók megfelelő kapcsolatok híján lemaradhatnak olyan értékes piaci információkról, korszerű üzleti megoldásokról, amelyek fontosak lennének a gyarapodáshoz, és ezzel komparatív hátrányba kerülnek a versenytársakkal szemben. Ezt a hátrányt valószínűleg az erősödő magyarországi kormányzati és üzleti befolyás csak részlegesen tudja ellensúlyozni – az erdélyi magyar termékek például nehezen találnak magyarországi piacokat. Kollektív szinten a gazdaság országos szintű, vertikális integrálatlansága a magyar többségű régiók további lemaradásához vezethet. Nagyon valószínű, hogy a bridging kapcsolatok leépülése együtt jár a román nyelvtudás romlásával is, aminek a kézzel fogható veszteségei egyes iparágakban – például a székelyföldi turizmusban – korábban is mérhetőek voltak.

Elég sok ifjúságkutatást végeztek az elmúlt évtizedekben, és határozottan látszik, hogy 10-15 év távlatából a fiatalok román nyelvtudása látványosan romlik. Egyre kevesebben beszélnek folyékonyan románul, most ott tartunk, hogy tízből négy fiatal rosszul vagy egyáltalán nem beszél. Az okokat mindenki ismeri: csökkent a kényszeredett kitettség, nincs kötelező katonaság, magyar egyetemen lehet tanulni, magyarul lehet tévézni, internetezni, ráadásul ezek mind pozitív fejlemények.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 75

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

A magyarok egyre nagyobb hányada él magyar tömbvidéken, a vegyes városokban is párhuzamos kisvilágok alakulnak ki, ritkábban érintkezünk a románokkal. Keveset hangsúlyozzuk, de szerintem legalább ennyire fontos fejlemény az is, hogy a román nyelv relatív státusa az elmúlt évtizedben (különösen az uniós csatlakozással) csökkent, ezzel együtt a román nyelv megtanulásának motivációi is. Bár voltak előremutató törekvések és reformok a román nyelv oktatásában, ez nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják ezeket a nagyon erős hatásokat. Ott tartunk most, hogy még az egyetemi hallgatók körülbelül egyötödének is szövegértési problémái vannak, ha ki kell tölteni egy kérdőívet, nem biztos, hogy mindent pontosan megért. Évről évre rákérdezek a diákjaimnál, hogy az összes tanulásra fordított idejüknek hány százalékát fordítják „romántanulásra”, és átlag negyven százalék szokott kijönni. És ami szomorú, hogy ez az arány nem függ össze azzal, hogy mennyire tudnak románul. Sőt, akik nagyon jól beszélnek románul, azok kevesebbet tanultak szervezett, formális körülmények között. Ennek természetesen az az oka, hogy náluk nagyobb a kitettség, a környezetükben voltak emberek, akiktől spontán megtanulhatták a nyelvet. Az összes többi kategóriában viszont látszik, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos reformokon is van még javítanivaló.

Demográfus kollegáim rengeteg alapos kutatást végeztek korábban arra vonatkozóan, hogy a magyarok társadalmi pozíciói a románokhoz képest rosszabbak, és tovább romlanak. A magasabb státusú, presztízsű foglalkozásokban, vezető pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak a magyarok, és úgy tűnik, hogy a körülmények jelenlegi állása mellett ez nem is nagyon fog változni, most már 27 év és 3 népszámlálás távlatából ezt magabiztosan kijelenthetjük. Ezeket a különbségeket részben a szocialista diktatúra öröksége magyarázza, amikor negatívan diszkriminálták a magyar kisebbséget, a mobilitási pályáikat korlátozták. Kevesebb olyan magyart talált vezetői állásban a rendszerváltás, aki a pozicionális előnyeit gazdaságivá tudta volna alakítani.

76 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Az ettől való útfüggőség magyarázza, hogy a magyar gazdasági elit ma is sokkal szűkebb, mint a román. Konkrétan arról van szó, hogy ha vesszük jövedelem szerint az aktív foglalkoztatottak felső húsz százalékát, akkor ezek közé a magyaroknak csak 9 százaléka tartozik. A szegényeknél pont fordított a helyzet: a legszegényebb húsz százalékhoz a magyaroknak 28 százaléka tartozott 2008-ban, és ez további 5 százalékkal ugrott meg kevesebb mint öt év alatt. Tehát a legszegényebb egyötödhöz a magyaroknak körülbelül egyharmada tartozik. Tovább árnyalja a magyarázatot az is, hogy mivel korlátozták a magyarok mobilitási pályáit, még a szocializmusban sokan elhagyták az országot, tehetséges, magas tudású, hozzáértő emberek. A magyarok körében hamarabb elkezdődött a külföldi munkaerő-migráció, mint a románoknál.

Ezenkívül vannak más tényezői is a státuskülönbségeknek, az egyik éppen a humánföldrajzi változásokkal hozható összefüggésbe. Az erdélyi magyarság egyre nagyobb hányada él tömbvidékeken, az etnikailag vegyes településeken fokozatosan csökken a magyarok aránya, illetve a széleken, Észak- meg Dél-Erdélyben jó eséllyel már csak mutatóban lesznek 25-30 év múlva magyarok. Tehát homogenizálódik, még inkább pilléresedik az erdélyi magyar társadalom, és tudjuk ezekről a vidékekről, most konkrétan Székelyföldről beszélek, vagy az Érmellékről, hogy gazdaságilag nem annyira fejlett vidékek.

Ha a külső forrásokat vagy a kormányzati szándékokat nézzük, kevés remény van arra, hogy a többi régió ellenében ezeket a vidékeket mindenféle gazdasági ösztönző programokkal fel tudjuk zárkóztatni. És ha a magyarok egyre nagyobb hányada fog ott lakni, akkor értelemszerűen a jövedelemhátrány jobb esetben megmarad, de akár nőhet is, mert ezt még erősítheti a nyelvi hátrány, amiről a tanulmány is szól. Persze a szubjektív jóléthez nem csak a jövedelem a fontos. Ha regionálisan sikerül elérni egy komfortos bérszintet, elképzelhető, hogy az otthonosság, amelyet Székelyföld nyújtani tud, értékesebb lesz az emberek számára, mint a nyers bérelőny. Ez esetben akár migrációs célponttá is válhat a magyar nyelvterületen belül.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 77

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

A magyarok tömbösödésének vannak pozitív hatásai is olyan értelemben, hogy megerősödik egyfajta etnikai régiótudat, ami a magyarokra vonatkozó szolidaritásban, bizalomban nyilvánulhat meg. A bizalom növekedése általában összefüggésben van a gazdaság fejlődésével is olyan értelemben, hogy a bizalom általában csökkenti a tranzakciós költségeket, olcsóbbá teszi a piachasználatot. Ez egy fontos komparatív előny, különösen a magas hozzáadott értéket termelő, szolgáltatói iparágakban, ahol a tranzakciós költségek a ráfordítások egyre növekvő hányadát teszik ki. Itt vannak példaként az etnikai vállalkozások vagy az etnikai marketing.

Etnikai vállalkozások alatt olyan cégeket értek, amelyek kifejezetten magyar termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő főként magyar fogyasztói közönség számára, akik a szolidaritás mentén hajlamosabbak azokat megvásárolni. Ami az etnikai marketinget illeti, egyre több gazdasági szereplő jön rá arra, hogy az 1,2 milliós erdélyi magyarság vásárlóereje nem elhanyagolható. Viszont egy sokkal könnyebben elérhető, olcsón megcélozható fogyasztói szegmens, elég csak a saját nyelvükön, egy számukra tetszetős narratívában megszólítani őket.

Az uniós csatlakozással növekedett a dereguláció, és az állam kevésbé szól bele a piac működésébe, ezért a gazdaság spontánul elkezdett kétnyelvűsödni. Ebből kellene kifogni a szelet. A kétnyelvűsödés nem csak feliratokat jelent, az csak a látható felszín. Fontosabb az, hogy a magyar kommunikációhoz magyarul tudó alkalmazottak kellenek, így válhat komparatív előnnyé a magyar nyelvtudás, kereshet többet egy magyarul beszélő

alkalmazott.

Szerintem

több

ilyen

típusú

gazdasági

kez-

deményezésre, projektre, jól célzott társadalmi beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar nyelv gazdasági értékét legalább azokban a régiókban, ahol vegyesen laknak románok és magyarok, növelni lehessen.

78 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Ezzel jobban pozícióba lehetne juttatni a magyar társadalom elszegényedőben lévő rétegeit is. Egy lehetőség lehet arra, hogy kompenzáljunk valamit azokból a hátrányokból, amelyek jövedelemegyenlőtlenséget eredményeznek románok és magyarok között. Ráadásul ez csak lokálisan és legfeljebb rövid távon történhet a románok kárára, hiszen a globális piacon nem egymással versenyezünk. Arról nem is beszélve, hogy a jövedelemegyenlőtlenségek, főleg ha etnikai metszetben jelennek meg, további társadalmi feszültségeket, konfliktusokat is generálhatnak. Tehát nemcsak az erdélyi magyaroknak rossz, hanem a társadalom aggregált jóléte szempontjából is hátrányos, ha az etnicitás mentén növekszik az egyenlőtlenség.

Semmiképp sem szabad az önsajnálkozás csapdájába esni. Más lehetőség nincs, meg kell tanulni a román nyelvet. Az angolnak mint lingua francának a hivatalos bevezetése egyelőre science-fiction, erre nincs politikai akarat.

Még kevésbé van politikai akarat arra, hogy megvalósuljon egyfajta szimmetrikus kétnyelvűség, teszem azt, Székelyföldön, ahol a románoknak is meg kellene tanulniuk valamilyen szinten magyarul a formális oktatás keretében – ez egyébként a világ számos pontján jól működik. Ha ez a szimmetrikus kétnyelvűség megvalósulna, a magyarok mindjárt jobban éreznék magukat ebben az országban. De apró gesztusok is sokat segítenének: például ha helyesen olvasnák a nevünket, gyakrabban hangzana el egy-egy „köszönöm szépen” magyarul. Mennyi idő megtanulni a magyar ábécét? Jobb helyeken, például Katalóniában a nyelvi reformokat normalizálásnak nevezik, és valóban, az lenne a természetes, ha igyekeznénk megérteni egymás nyelvét.

Ettől sajnos a magyarok is egyre távolabb kerülnek. A legreálisabb megoldás tehát az marad, ha próbálunk javítani a román nyelv oktatásának hatékonyságán. De nem ebben a lexikális, konfrontatív, számonkérő, görcsös, merev oktatási rendszerben. Olyan környezet megteremtésén kellene dolgozni, közösségi pénzeket költeni, ahol például a kisiskolás gyermekek bátran meg mernek szólalni románul. Ahol nincs teljesítménykényszer, attól való félelem, hogy büntetni fogják, ha nem jól fejezi ki magát.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 79

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

És ezt egy természetes, vegyes környezetben, román gyermekek, szakértők

jelenlétében

képzelem

el.

Ezekből

az

apró,

lokális

kezdeményezésekből nőhetne ki valami nagyobb, vezethetne el egy szemléletváltáshoz a többség és kisebbség részéről egyaránt.

A médiakitettség hiánya a másik tényező annak magyarázatában, hogy miért romlott ennyire látványosan a román nyelv tudása a magyar gyermekeknél. Összehangolt, kreatív programokkal, viszonylag kis erőfeszítéssel lehetne javítani a helyzeten. A differenciált számonkérés az oktatásban szintén egy jó irány.

Azzal, hogy a magyarok és a románok más nyelvet beszélnek, a törésvonalak a priori is jelen vannak. Hogy más az anyanyelvünk, ez objektív, jól megfogható, nem egy képlékeny, alkudható formában jelöli ki a lehetőségeink egy részét. Véleményem szerint az etnicitás kutatásában ezt a nyelvi-nyelvgazdasági szempontot kicsit elhanyagoljuk. Elfelejtjük azt, hogy a román nyelv megtanulása költséges, befektetés kell az elsajátításához, és nagyobb piaci értéke van ebben az országban. Attól kezdve, hogy a népesség egyik részének be kell ebbe fektetni, a másiknak meg nem, egészségtelen gazdasági aszimmetriát és érezhető anyagi egyenlőtlenséget hoz létre, és véleményem szerint ez az etnikai feszültségek elsődleges forrása. Túlzottan optimista lenne azt gondolni, hogy ha az aszimmetria fennmarad, a feszültségek megszűnhetnek. Ahol nincs őszinte, akadálymentes kommunikáció, ott biztosan megmaradnak a tabuk, a kétszínűsködés. Szerintem nem azért lépjük át ritkábban az etnikai határokat, mert nem kedveljük egymást, hanem mert románul beszélni plusz erőfeszítést igényel, kényelmetlen, fárasztó. És mert nem boldogul jobban valaki, ha több román barátja van, esetleg azt is kockáztatja, hogy elveszíti a magyarok egy részét. És nem azért, mert a magyar barátai nem szeretnék a román barátait, hanem mert nekik is fárasztó nyelvet váltani. Észszerűbb és kényelmesebb tehát a homogén zónában maradni.

80 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Ezekre a döntési kimenetelekre jönnek rá aztán azok a jogos rosszallások, hogy a románok többsége erről az aszimmetriáról nem vesz tudomást, és kényelmesen élvezi az anyanyelve hegemóniájának az előnyeit. Megkockáztatom, hogy a románokkal szembeni előítéleteink javarészt utólagos lélektani megnyilvánulásai ennek a frusztrációnak.

Tehát előbb egy olyan helyzetet kellene teremteni, ahol a kommunikációs erőfeszítések kiegyenlítettebbek, és méltányosabb az ezzel kapcsolatos teherviselés. Erre a már említett két lehetőség van: vagy a románok is megtanulnak magyarul a vegyes vidékeken, vagy angolul beszélünk egymással, a hivatalban is. Sajnos egyiknek sincs realitása, mert a többség nem akarja.

Következésképpen az etnikai előítéletek, feszültségek nem fognak megszűnni. A felelősen gondolkodó politikusok, az EU-s és az állami felügyelet pedig csak annyit tehet, hogy megelőzi, hogy ebből komolyabb konfliktus legyen.

Ha van esély a változásra, én csak abban látom, hogy a nyitottabb románok, ezek közül is a véleményvezérek figyelmét kell felhívni a nyelvi aszimmetriából fakadó hátrányokra, a valós többnyelvűség kollektív előnyeire.

Hátrányt tükröznek az említett bérkülönbségek, vagy hogy mennyibe kerül egy székelyföldi fiatalnak megtanulni rendesen románul, miről marad le, miközben ezzel foglalkozik. Ez egy gazdasági, legfeljebb gazdaságetikai kérdés, amit talán az átlagember is jobban megért, és ezért talán nagyobb érzékenységgel fog viszonyulni hozzá.

Egy érettségiig eljutott diáknak összesen 18 hónapnyi munkája van a romántanulásban. Ezt a 18 hónapot úgy kell érteni, mintha egy diák fő munkaidőben, heti 5 napban és 40 órában mást sem csinálna, csak románt tanulna. A szám a kötelező tanórák mellett tartalmazza azt az időt is, átlagosan heti három órát, amit a diákok a románlecke megírásával, tanulással töltenek, nem tartalmazza viszont azoknak az óráknak a számát, amelyeket a soron kívüli román magánnyelvórák jelentenek. A diákok 8%-a jár külön román nyelvórára.

A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai | 81

Gazdaság és etnicitás Erdélyben

Tehát iszonyatos mennyiségű időt fordít egy diák a román nyelv tanulására, a középiskolásokra vonatkozó adatok szerint mégis többségben vannak azok, akik azt állítják, hogy jobban tudnak angolul, mint románul, vagy legalább egyformán ismerik a két nyelvet.

Mennyire számítanak a kapcsolatok?

Mekkora szerepe van a nyelvismeret mellett a kapcsolatoknak, többet keresnek-e azok az erdélyi magyarok, akiknek kiterjedtebb kapcsolatuk, ismeretségük van a többségi társadalom felé? Ezek a kérdések azért is érdekesek, mert elméleti szinten azok a kisebbségek tudnak jobban boldogulni, keresnek többet, akik megtalálják a finom egyensúlyt a többségi társadalomra való rákapcsolódás és lekapcsolódás között.

Magyarán, kellő mértékben vannak híd jellegű kapcsolataik a többségi társadalom irányába, de kellően erős a belső szolidaritás is ahhoz, hogy ezek a kisebbségek ne essenek szét, és adott esetben az etnikai piacokon tudjanak előnyt kovácsolni a kisebbségi összetartásból. Ebben a kérdésben emellett rendkívül lényeges a bizalommal kapcsolatos dimenzió, hiszen egy olyan társadalomban, ahol magas a bizalom, általában alacsonyabbak az úgynevezett tranzakciós költségek, kevesebbet kell költeni biztosításra, felügyeletre, a szerződésekbe foglalt megállapodások kikényszerítésére, és több erőforrás jut beruházásokra vagy akár jóléti támogatásokra. A kisebbségi magyarok szempontjából ez azt is jelenti, hogy szabadabban választhatnak a gazdaságilag előnyösebb megoldások közül, nem kell a biztonságosabbnak gondolt etnikai kapcsolatokban ragadniuk.

Az eddigi kutatásokból inkább azt a következtetést lehet levonni, hogy a kapcsolatok a szerepe ugyan szignifikáns, de nem annyira lényeges a magasabb jövedelemben, mint azt korábban gondolták. Az, hogy valakinek több román kapcsolata van az átlaghoz viszonyítva, nem feltétlenül segíti hozzá ahhoz, hogy jobb munkahelyet találjon. Ott viszont, ahol fele-fele arányban vannak a magyarok és a románok, ez a típusú társadalmi tőke jobban számít, a bizalom pedig viszonylag magas magyarázó erőt képvisel.

82 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

A dokumentumot az YZ Intézetének megrendelésére Bethlendi András készítette 2019 decemberében. Az alábbiakban ennek rövidített, szerkesztett változatá közöljük.

Jelen vitairat párbeszédet és közvitát kezdeményez a társadalom magyar szereplői között annak lehetőségéről, hogy szükséges és lehetséges-e a magyar nyelvhasználatról alkotott normalitásképünk és az ezzel kölcsönhatásban lévő nyelvi környezetünk megújítása. Ennek érdekében megkíséreljük feltárni a magyar nyelv nyilvános használatának azon lehetőségeit, amelyekhez nem szükséges román fél együttműködése, ugyanakkor amelyek elmulasztásáért vagy sikeres kihasználásáért teljes felelősséggel tartoznak a magyar társadalom különböző szereplői.

Habár a politikai, egyházi, közösségi vezetők, vállalkozók, civilszervezetek és városlakók saját, önálló cselekedeteiken keresztül, külön-külön mind befolyásolják a kolozsvári magyarnyelv-használat helyzetét, mégis különböző mértékben számonkérhetőek.

Akik a magyar közösség létezéséből fakadóan végezhetik munkájukat, morálisan más felelősséggel tartoznak a közösség irányába, mint azok, akiknek a megélhetése, munkahelye, szakmai pályája nincs összefüggésben azzal, hogy Kolozsvár 50 000 magyar lakosa milyen anyanyelvű vagy etnikumú. Véleményünk szerint a jelen dokumentumban tárgyalt lehetőségek egyidejű kihasználása csökkentené a kolozsvári magyar közösségre nehezedő asszimilációs nyomást, növelné a magyar nyelv „társadalmi valutaértékét”, a város méltányosabban tükrözné a magyar közösség és kultúra

jelenlétét

és

ennek

természetességét.

Normalitásképünk

és

nyelvi

környezetünk megújítása szükségszerű előfeltétele az asszimilációs nyomás csökkentésének és a kolozsvári magyarság nyelvében való megtartásának. A nyelvi asszimilációs nyomás csökkenése a kolozsvári magyarok otthonosságérzetét, a magyar közösség vitalitását és életképességét erősíti.

A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete | 83

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a kolozsvári magyar közösségnek célja:

• a magyar nyelv társadalmi felértékelése; • a magyar lakosok anyanyelvhasználatának bátorítása; • a román lakosság magyar nyelvvel szembeni elutasításának csökkentése; • a magyar kultúra és közösség láthatóvá tétele a nyilvánosság számára; • a magyarok nyelvi jogainak kihasználása; akkor megkerülhetetlenül célként kell tekintsünk a magyar nyelv minden szintű nyilvános használatának kiterjesztésére a nyilvánosság minden területén.

A folytatásban megpróbáljuk beazonosítani a kolozsvári nyelvhasználatra hatással bíró szereplőket és azt, hogy ezek milyen lépéseket tehetnek a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztése érdekében.

A kolozsvári magyarnyelv-használatra befolyást gyakorló legfontosabb szereplők és lehetőségeik a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Jogi keret: jelenleg a hatályos közigazgatási törvény nem kötelezi a Kolozs megyei közhatóságot, a megyei tanácsot a magyar nyelv használatára, viszont a hatályos 57/2019-es közigazgatási törvény 94. cikkely 2. bekezdése megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza a nyelvi jogok biztosítását.

A megyei közhatóságoknak, a nekik alárendelt közintézményeknek felelőssége és lehetőségei Az RMDSZ-es, megyei tanácsosoknak is van felelőssége és vannak lehetőségeik a magyar nyelv használatának kiterjesztésére. A megyei tanács elkötelezheti magát tanácshatározatban a nyelvi jogok legláthatóbb szegmensének betartása mellett: például a megyehatárjelzések, intézményfeliratok és más statikus, nem változó feliratok esetében. Ilyen beterjesztések nélkül a kielégítetlen nyelvhasználati igények nem igazolhatóak, és hiteltelenné válnak a jövőbeni törekvések is.

84 | A kolozsvári magyarok gazdasági viszonyai

A megyei tanács alá rendelt intézmények és dekoncentrált közszolgáltatások, például: Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat, Kolozsvári Szépművészeti Múzeum, Erdélyi Néprajzi Múzeum, Octavian Goga Megyei Könyvtár, Puck Bábszínház, Kolozsvári Látássérültek Líceuma, Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, Kolozsvári Sürgősségi Gyermekkórház, Leon Daniello Pneumofiziológiai Kórház, Fertőző Betegségek Kórháza, Rehabilitációs Kórház stb.

Nyilvános felületeken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalakon) következetesen a magyar vagy a kétnyelvű kommunikációt javasoljuk. A magyar nyelv használatát ne kondicionáljuk a román nyelv használatától, ha azt a törvény nem követeli meg. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy bizonyos esetekben, pozíciókban a magyar közösség elemi érdekét szolgálja, hogy a magyar elöljárók a magyar mellett románul is kommunikáljanak. Jelen vitairat szándékain túlmutat annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a román lakosság irányába milyen kommunikációs stratégiát célszerű alkalmazni.

A vitairat ajánlása az, hogy elöljáróink nyilvános, a nagy közönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére A BBTE egyike az oktatási törvény által multikulturálisnak nevezett egyetemeknek. A BBTE esetében az egyetem szenátusa mint legfelső döntő fórum határozott a magyar, a román és a német nyelv egyenlő státuszáról és ezen nyelvek

korlátlan

használatának

lehetőségéről.

Ez

az

interetnikus

viszonyrendszer mértékadó lehetne Kolozsváron és Erdély más többnemzetiségű településein is.

A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete | 85

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

A BBTE és a Sapientia EMTE magyar vezetőinek és oktatóinak felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Valósítsák meg a BBTE magyar nyelvű korlátlan kommunikációját a magyar diákok és magyar lakosság irányába szóban, írásban és feliratokon egyaránt.

Erre minden lehetőséget megad az egyetem szenátusa által elfogadott „Politica lingvistică” vagyis „Nyelvpolitika” című dokumentum, amelynek a 3.2. alfejezetének első bekezdése kimondja, hogy az egyetem a román, magyar és német nyelv egyenlőségének elvére helyezkedik, és ezen nyelvek mindegyikét bármiféle korlátozás nélkül lehet használni az egyetem belső és külső kommunikációjában. Ez jelenleg nem valósul meg, hiszen az egyetem hemzseg az olyan nyilvános feliratoktól, amelyek egyaránt szólnak a magyar és a román diákságnak, mégis egynyelvűek. Továbbá az egyetem vezetősége egyértelműen korlátozza a magyar nyelv használatát olyankor, amikor a román nyelv használatától teszi függővé a magyar nyelv használatát, például a plakátok engedélyezésénél.

A Sapientia EMTE kolozsvári kampuszában a jelen vitairat nyilvánossá válása után teljes körűen alkalmazták ajánlásainkat, többek között minden feliratot kétnyelvűsítettek. Például a menekülési útvonalakat tartalmazó térképek feliratait és minden mást is, ahol eddig kizárólag román vagy angol szöveg szerepelt.

A történelmi magyar egyházak felelőssége és lehetőségei a magyarnyelvhasználat kiterjesztésére Jogi keret: a törvény semmilyen szinten nem korlátozza vagy kötelezi valamely nyelv használatát Kolozsváron a történelmi magyar egyházak ingatlanjain belül és kívül.

Az egyház saját kommunikációs felületei: weboldalak, Facebook-oldalak, sajtótermékek, kiállítások, szórólapok, parkolótáblák, nyitvatartást jelölő feliratok stb.

86 | A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete

Minden esetben legyen a magyar verzió és a magyar nyelvű tartalom legalább olyan minőségű és tartalomgazdagságú, mint a román nyelvű megfelelője. A magyar nyelvű szöveg méretét, helyét tekintve prioritást élvezzen, ha szükségszerűen valamely nyelv előnyt kell élvezzen.

Az egyházi ingatlanokhoz kapcsolódó magyarnyelv-használatot is érdemes szabályozni. Javasoljuk, hogy amennyiben az adott tevékenységet bérleti szerződés alapján végzi az albérlő az egyház ingatlanában, akkor legyen a bérleti szerződésnek része, hogy az albérlő a nyilvánosságnak vagy klienseinek szánt összes felirata (menük, szórólapok, kirakatfeliratok, nyitvatartás stb.) magyarul is közli ugyanazokat az információkat, amelyeket a román feliratokon keresztül közöl.

Amennyiben az adott tevékenységet végző személy/entitás részben vagy teljesen az egyháznak alárendelt, akkor a pontban leírtak megvalósítása legyen munkahelyi elvárás, együttműködési feltétel.

A szolgáltatói szektorban tevékenykedő magyar cégtulajdonosok felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Valósítsák meg a cég román kommunikációjával egyenértékű, hasonló minőségű és láthatóságú magyar nyelvű kommunikációját minden felületen: kirakat, üzlethelyiség, weboldal, Facebook-kommunikáció stb. Tekintsenek gazdasági potenciálként a magyar nyelv ismeretére az ügyfélfogadással foglalkozó alkalmazottaiknál. Ezeken a munkahelyeken legyen a magyar nyelv ismerete az alkalmazás feltétele. Kommunikálják hatékonyan a magyar lakosok irányába, hogy szolgáltatásaik elérhetőek magyar nyelven is. Például lépjenek be az Igen, tessék! mozgalomba. Bátorítsák klienseiket a magyar nyelv használatára a vásárlások, üzletkötések során.

A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete | 87

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

A civil szektor magyar identitású vezetői, projektkoordonátorai, a magyar közösségben (is) tevékenykedő szervezetek felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Valósítsák meg a projektek és a civilszervezet teljes körű magyar nyelvű kommunikációját, mely tartalmát, minőségét és láthatóságát tekintve semmiben se maradjon el a román nyelvű kommunikációtól. Szükség esetén alakítsanak ki párhuzamosan magyar nyelvű kommunikációs csatornákat is. Szempontként tekintsenek arra, hogy a nyilvánossággal kapcsolatba lépő alkalmazottaik, önkénteseik, közreműködőik magyar nyelven is el tudják látni kijelölt feladataikat a magyar anyanyelvű személyekkel szemben. Kérjék számon a közösségi vezetők és magyar intézmények korábbiakban előirányzott magatartását.

A magyar nyelvű médiaorgánumok felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Következetesen kérjék számon a magyar nyelv használatáért való proaktív cselekvés elmulasztását azokon az elöljárókon, akik a magyar közösség létezése okán, a magyar lakosok szavazata útján vagy az RMDSZ jóvoltából töltenek be elöljárói, vezetői pozíciót, és ennek okán kötelezettséggel tartoznak a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartani ebből a szempontból is. Következetesen használják Kolozsvár történelmi magyar utcaneveit.

A Communitas Alapítvány felelőssége és lehetőségei a magyarnyelvhasználat kiterjesztésére A Communitas Alapítvány 2018-ban megközelítőleg 2 millió euróból gazdálkodott, amely összeg 85%-a támogatott programokra volt szétosztva.

Mint bármely más finanszírozónak, a Communitas Alapítvány fő felelősségei a kolozsvári magyar nyelvhasználat kiterjesztésében: 1. A támogatási szerződésben foglalt elvárások részét képezze a magyar nyelvű kommunikáció teljes körű megvalósulása mint a támogatás feltétele, és ezt kelljen igazolni is az elszámoláskor.

88 | A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete

2. Tegyen elérhetővé a magyarnyelv-használat kiterjesztésére irányuló forrásokat a civil társadalom részére.

3.

Tegyen

elérhetővé

anyagi

forrásokat

a

helyi

önkormányzatban

tevékenykedő magyar tanácsosok számára fordítási költségek fedezésére a hivatal magyar nyelvű kommunikációjára, amennyiben azok dokumentáltan sikertelenül kérték ezen költségek fedezését az adott közhatóságtól.

A helyi, megyei és országos RMDSZ felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Tekintsék a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztését alapvető közösségi és politikai érdeknek. Tekintsenek a magyarnyelv-használat kiterjesztésének elmulasztására a szövetség és a közösség érdekeivel össze nem egyeztethető magatartásként. Követeljék meg, hogy az RMDSZ támogatását élvező politikusok, intézményvezetők tegyenek eleget a szövetség magyar nyelv használatára vonatkozó vállalásainak. Az országos, a megyei és a kolozsvári RMDSZ külön-külön dolgozzon ki részletes stratégiát arra, hogy miként fogja a magyarnyelv-használat ügyét felvállalni és elősegíteni.

A magyar állam felelőssége és lehetőségei a magyarnyelv-használat kiterjesztésére Magyarország az elmúlt években a magyar közélet számos területének meghatározó anyagi mecénásává, támogatójává vált. A magyar állami finanszírozások meghatározóak a magyar kulturális rendezvények és intézmények többsége számára, beleértve a történelmi magyar egyházakat és a médiát is, valamint a magyar tulajdonú cégek fejlesztésében is számottevő szerepe van.

A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete | 89

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

Ahhoz, hogy a kolozsvári magyar lakosok minél hatékonyabban számonkérjék a magyar nyelv használatát, szükséges egy erre irányuló gyakorlati útmutató kidolgozása. Jelen vitairat céljain túlmutat ennek az útmutatónak az elkészítése.

Jelen pillanatban a finanszírozási feltételek között nem szerepel a magyar nyelv használatának követelménye egyetlen pályáztató intézmény esetében sem.

Ennek eredményeképpen például előfordulhat, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő által finanszírozott rendezvényen nincs magyar nyelvű program, bemondás és weboldal, vagy hogy egy magyar gazdaságfejlesztésből részesülő cég csak román nyelven feliratozza termékeit. Ez azt eredményezi, hogy miközben a magyar állam egyik kezével önti a pénzt az erdélyi magyar közösség identitásának megőrzésébe, másik kezével a támogatottakon keresztül ugyanennek árt.

Magyarország felelőssége a kolozsvári magyarnyelv-használat kiterjesztésében legfőképpen az, hogy a támogatási feltételek között szerepeljen a magyar

intézmények,

egyházak,

civilszervezetek,

rendezvények,

médiaorgánumok és a magyar állami finanszírozásban részesülő cégek esetében a magyar nyelv teljes körű használata, legalább olyan láthatóan, legalább olyan minőségben és tartalomgazdagságban, mint a román kommunikáció, azzal a kitétellel, hogy amennyiben azt a törvény nem tiltja, akkor a magyar nyelv élvezzen előnyt.

90 | A kolozsvári magyarok nyelvhasználati helyzete

Összefoglaló és zárógondolatok Jelen vitairat megkísérelte feltárni mindazoknak a gyakorlati magatartásformáknak a lehetőségét,

amelyekkel

a

különböző

szereplők

bővíthetik,

bátoríthatják

és

számonkérhetik a magyar nyelv nyilvános használatát Kolozsváron. Ugyanakkor további célként tekintettünk arra is, hogy a magyar közösség tagjai felismerjék és felvállalják felelősségüket a magyar nyelv nyilvános használatában.

Ennek érdekében kísérletet tettünk beazonosítani:

• a magyarnyelv-használat legfontosabb tereit és kontextusait • a magyar nyelv nyilvános használatának társadalmi következményeit • a kolozsvári nyelvhasználatot befolyásolni képes szereplőket • a magyar nyelv kiterjesztéséhez vezető konkrét módszereket A vitairat felvállalt célkitűzése elindítani egy magyar–magyar párbeszédet, nyilvános közvitát a kolozsvári magyar nyelvhasználatról, mely képes megújítani a magyar nyelv helyzetéről és a magyar szereplők ezirányú felelősségéről alkotott elképzeléseinket.

Ahhoz, hogy jelen vitairat kézzelfogható eredményekhez vezessen, a számonkérhető szereplőknek vállalások formájában is el kell kötelezniük magukat a magyarnyelv-használat kiterjesztése mellett. Ezt a szereplőkkel folytatott egyeztetések kell megelőzzék. Az elköteleződés akár a Nyelvi Charta logikájához hasonló menürendszerben is történhetne, lehetőséget adva különböző szintű vállalásokra.

Ahhoz, hogy a magyar lakosok objektíven tudjanak értesülni a vállalások teljesítéséről, és lehetőségeikhez mérten számon tudják kérni az adott szereplőket, szükséges kidolgozni egy belső közösségi monitoring mechanizmust. A monitoringot végző szakértői csoport pedig kolozsvári, erdélyi és külföldi magyar szakemberekből kellene álljon.

Összefoglaló | 91

Kiadja:

Partnereink:

Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság

92 | Impresszum

Impresszum Kiadó: Pro Iuventute Egyesület Partner: MIK Egyesület Felelős kiadó: Borzási Sarolta Tördelés, arculat: Mureșan David, Gödri Csilla, Borzási Judit, Polacsek Péter Szerkesztők: Stanik Bence, Lázár Beáta Közreműködtek: Both Orsolya, Geréd Imre, Rés Konrád Gergely, Talpas Botond Elérhetőségek: Borzási Sarolta – sarolta@borzasi.ro Geréd Imre – geredimre1@gmail.com Rés Konrád Gergely – res.konrad@vibefestival.ro Talpas Botond – botondtalpas@gmail.com

Impresszum | 93