Kolozsvár 2020 Közvélemény-kutatás
A kutatásjelentés összeállítását és a kutatás elkészítését Kiss Tamás és Varga Szilvia vezette, közreműködött: Borzási Sarolta, Both Orsolya, Gödri Csilla, Lázár Beáta, Mureșan David, Talpas Botond. A kutatásjelentés az YZ - az erdélyi magyar ifjúsági intézet létrehozása és működtetése projekt részeként valósult meg.
A projekt támogatói:
Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság
MIK Egyesület - YZ Intézet Kolozsvár 2020
Tartalom Az YZ intézetről
4
A kutatásról és a mintavételről
5
I. Általános közhangulat
6
II. Lakossági problémák
9
III. Intézmények iránti bizalom
11
IV. Román–magyar viszony
12
V. Migrációs szándék
13
VI. Médiafogyasztás
16
VII. Regionális kötődések, decentralizáció
18
VIII. Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök
21
VIII.1. Magyar és román nyelvtudás
21
VIII.2. Nyelvhasználat
22
VIII.3. Nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdök
24
IX. Kolozsvár fejlődése
25
X. Gyermekvállalás
26
XI. Sport iránti igény
27
XII. Oktatással kapcsolatos vélemények
28
XIII. Szociodemográfiai adatok
32
XIII.1. Alapadatok
32
XIII.2. Jövedelmi viszonyok
32
XIII.3. Születési hely
34
XIII.4. Lakhatási helyzet
35
XIII.5. Nemzetiségi kötődés
36
XIII.6. Magyar állampolgárság
40
Összefoglalás
41
3
Az YZ Intézetről Az YZ Intézet a Magyar Ifjúsági Központ hosszú távú projektje. Célja a kolozsvári magyar millenniumi nemzedék, az Y és Z generáció, vagyis az 1980 és 2010 között születettek kulturális, szellemi, ifjúsági és gazdasági programjainak összehangolása, támogatása, illetve ezen területek kutatása. Az YZ Intézet intézményi hátterével kíván hozzájárulni a kolozsvári ifjúsági szervezetek projektmenedzsment-kapacitásának növekedéséhez. Az intézet civil, ifjúsági és tudományos partnerszervezetei szakmai fejlődését segíti elő, hálózatot épít, tudásközpontként szolgál, ezzel tehetséggondozási és közösségszervezési erőforrást szabadít fel.
4
A kutatásról és a mintavételről A Kolozsvár 2020 kutatás nagymintás felmérés, amelynek célpopulációja a kolozsvári magyarság, beleértve az itt tanuló egyetemisták. A kutatás olyan kérdéseket érintett, mint a migrációs hajlandóság, médiafogyasztás, politikai attitűdök, továbbá igyekezett feltérképezni a kolozsvári magyarság társadalmi közérzetét, intézményekbe vetett bizalmát, az otthonról és családról, a magyar gazdasági hálóról, sportról és oktatásról alkotott véleményét. • Az adatfelvétel időpontja: 2020. február 1. – március 16. • Célpopuláció: Kolozsvár magyar nemzetiségű lakossága, beleértve az egyetemistákat • Mintanagyság: 542 személy • Mintavétel típusa: - Az adatfelvétel Kolozsvár állandó magyar lakosságára és az itt tanuló egyetemistákra terjedt ki. - Az állandó lakosság esetében többlépcsős, véletlenszerű mintavétel: Első fázisban véletlenszerűen utcákat választottunk ki, figyelembe véve a ház tartások számát az adott utcában.* A háztartásokat a megadott utcán belül lépték segítségével kellett kiválasztani. • A háztartáson belül a megkérdezetteket nem és életkor szerinti kvóta segítségével kellett kiválasztani. • Az egyetemisták esetében kvótás mintavételi eljárást alkalmaztunk, szak és évfolyam szerinti kvótákkal . • A mintát nem és életkor szerint súlyoztuk, a teljes adatbázis Kolozsvár magyar népességét reprezentálja az itt tanuló egyetemistákkal együtt. • Az eredményeket három korábbi, a kolozsvári magyarokra reprezentatív vizsgálatból nyert adatokkal vetettük össze. Ezek: - Közélet és közérzet Kolozsváron, 2012 (Kvantum Research) - Igen, tessék!, 2014 (Igen, tessék! Egyesület) - Erdélyi nagyvárosok 2018, Kolozsvár, 2018 (Kvantum Research)
*Ezt az Igen, tessék! adatbázis alapján becsültük.
5
I. Általános közhangulat Véleménye szerint a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak? A kolozsvári magyarok sokkal bizakodóbbak, ha Kolozsvár jövőjére gondolnak, mint akkor, ha az erdélyi magyarságéra vagy az országéra. Kétharmaduk szerint a dolgok jó irányba haladnak a városban, és csak 25 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy rossz irányt vettek a történések. Ezek az arányok az erdélyi magyarság életét tekintve 38, illetve 42 százalék, Romániát illetően pedig 23 és 67 százalék. Kolozsvár fejlődéséről leginkább a 18–34 év közötti korosztály, a felsőfokú végzettségűek, a diákok és a jövedelmükkel elégedettek számoltak be.
Romániában
23
67
Kolozsváron
Az erdélyi magyarság életében
Jó irányba
9
67
25
38
42
Rossz irányba
Nem tudja
A dolgok jó irányba haladnak. Idősor. Romániában
Kolozsváron
72
67
36 23 15
2012
6
8
2018
7 1
17
Nem válaszol
2020
1
3
Véleménye szerint a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak? Háttérváltozók szerint.
Romániában Jó irányba
Rossz irányba
Jó irányba
Rossz irányba
Jó irányba
Rossz irányba
25
75
73
27
47
53
18–34
31
69
85
15
57
43
35–54
30
70
61
39
40
60
55+
16
84
72
28
46
54
Alapfok
31
69
56
44
40
60
Szakiskola, líceum els fele
13
87
69
31
44
56
Középfok
25
75
74
26
46
55
Fels fok
28
72
79
21
56
44
Dolgozik
29
71
68
32
43
57
Diák
33
67
83
17
52
48
Nyugdíjas
14
86
71
29
46
54
Egyéb
32
68
75
25
85
15
Csak az alapvet szükségletekre elég
33
67
53
47
33
67
Elfogadhatóan él
24
76
72
28
48
52
Összes (nem válaszol nélkül)
Korcsoport
Végzettség
Kolozsváron
Az erdélyi magyarság életében
Aktivitás
Szubjektív anyagi helyzet
7
Mennyire elégedett a jelenlegi életkörülményeivel?
3 1 22
19
Teljes mértékben elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Teljes mértékben elégedetlen NT/NV
56
Az életkörülményeivel elégedettek aránya. Háttérváltozók szerint. 90 72
81
71
80
86
83
74
78
87
82 69
81
81 65
Korcsoport
8
Végzettség
Születési hely
Aktivitás
Nem beszél jól
Akcentussal
Tökéletesen
Egyéb
Nyugdíjas
Diák
Dolgozik
Egyéb
Kolozsvár
Fels fok
Középfok
Szakiskola
Alapfok
55+
35-54
18-34
51
Román nyelvtudás
II. Lakossági problémák Nyílt kérdésben a városvezetés legsürgősebb feladatának messzemenően a közlekedést, parkolást és utak helyzetét tartják (36 százalék, amennyiben ezt összevonjuk az infrastruktúra javításával, 41 százalék), de fontosnak vélik a környezetszennyezésre, az oktatásra és fiatalok jövőjére is figyelmet fordítani. Amikor egy lista segítségével választhatták ki a kolozsvári magyarokat érintő legnagyobb problémákat, a lista élére a korrupció megfékezését, a fiatalok elvándorlásának mérséklését és az infrastruktúra fejlesztését tették. A beruházások tekintetében a magyar épített örökség megőrzését és épületek rendbetételét tartják fontosnak (0–10 közötti skálán 8,9-es átlag), de szinte ugyanilyen lényeges számukra a tehetséggondozás (8,6), a magyar nyelvű orvosi ellátás kialakítása (8,6), az idősgondozás fejlesztése (8,4), a magyar vállalkozások támogatása (8,3) és az, hogy több magyar nyelvű esemény szervezésére kerüljön sor (8,3).
Ön szerint mi kellene legyen a városvezetés legsürgősebb feladata a következő periódusban? Nyílt kérdés. Közlekedés, parkolás, utak
36
Környezetszennyezés
9
Oktatás, iskolák helyzete, fiatalok jöv je
7
Fizetés, nyugdíj, munkahelyek
5
Infrastruktúra
5
Egészségügy
5
Kisebbségek helyzete
4
Lakásárak
3
Városvezetés, politikai problémák, igazságszolgáltatás Más NT, NV
3 7 17
9
Több, a kolozsvári magyar közösséget érintő beruházás merült fel, de az anyagi erőforrások végessége miatt természetesen nem kerülhet sor mindegyikre. Értékelje az alábbi lehetséges beruházásokat fontosságuk szerint, egy 0 és 10 közötti skálán. Átlagértékek 0 és 10 között; 0 – egyáltalán nem fontos; 10 – nagyon fontos A magyar épített örökség meg rzése
8,9
Tehetséggondozás, ifjúságot támogató programok
8,6
Magyar nyelv orvosi ellátás kialakítása
8,6
Id sgondozás fejlesztése
8,4
Magyar vállalkozások támogatása
8,3
Több magyar nyelv esemény szervezése
8,3
M vészetek, magyar m vészek támogatása
7,9
Magyar nyelv sportolási lehet ségek b vítése gyermekek számára
7,4
Közösségi terek kialakítása a különböz negyedekben is Magyar nyelv sportolási lehet ségek b vítése feln tteknek
10
6,9 6,8
Közösségi terek kialakítása a város központjában
6,7
Nemzetközi konferenciákra is alkalmas rendezvényközpont kialakítása
6,7
III. Intézmények irányi bizalom A felmérés egyik kérdése az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozott. Amennyiben egy sorrendet szeretnénk megállapítani összevonva azok válaszait, akik teljes mértékben vagy inkább megbíznak a felsorolt intézményekben, a következő rangsort kapjuk: leginkább a Polgármesteri Hivatalban és az egyházakban bíznak meg a kolozsvári magyarok, ezeket követi az Európai Unió, az RMDSZ és Magyarország kormánya, kevésbé bíznak a Megyei Tanácsban, viszont Románia elnökében, a korrupcióellenes ügyészségben és a román kormányban pedig alig.
Milyen mértékben bízik az alábbi intézményekben?
NT/NV
Egyáltalán nem bízom 65%
64%
60%
60%
59% Inkább nem bízom
54%
Inkább bízom 32% 27% Telj esen megbízom 15%
Polg. Hiv.
Egyházak
EU
RMDSZ
Magyar kormány
Megyei Tanács
Románia elnöke
DNA
Román kormány
Intézmények iránti bizalom. Idősor. 70 60 50 40 30 20 10 0
Polgármesteri Hivatal
Európai Unió
Románia elnöke
2018
Korrupcióellenes ügyészség (DNA)
Román kormány
2020
11
IV. Román–magyar viszony Akárcsak Kolozsvár és Románia általános helyzetének megítélése esetében, a román–magyar viszonyokról is különböző véleményekkel találkozunk, amennyiben külön kérdezünk rá ezekre a kapcsolatokra országos és városszinten. A megkérdezettek többsége úgy véli, Kolozsváron inkább együttműködéses kapcsolat jellemzi a románok és magyarok viszonyát (56 százalék), 22 százalék számolt be konfliktusos kapcsolatról és 20 százalék kölcsönös érdektelenségről. Az ország egészét tekintve inkább konfliktusosnak gondolják a helyzetet (48 százalék), és csak 25, illetve 24 százalék jelölte meg az együttműködéses kapcsolatot és a kölcsönös érdektelenséget.
Az alábbi kifejezések közül melyik jellemzi legjobban a románok és magyarok viszonyát általában Romániában, illetve Kolozsváron? Idősor.
5
3
18
24
4
2
13
20
17 22 46
48 65
30
25
2018
2020 Romániában
Együttm ködéses kapcsolat
12
56
2018
2020 Kolozsváron
Konfliktusos kapcsolat
Kölcsönös érdektelenség
NT/NV
V. Migrációs szándék A megkérdezettek többsége (79 százalék) továbbra is Kolozsváron vagy vonzáskörzetében szeretne élni. 12 százalékuk vallotta azt, hogy más országba költözne, 6 százalék pedig Románia más települését választaná. Érdemes kiemelni, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemisták között mind az országon belül, mind a külföldi vándorlási szándék jóval magasabb: 18, illetve 12 százalékos, azonban az egyetemisták közel kétharmada is Kolozsváron szeretne maradni. A más országokba költözni vágyók Magyarországot választanák legnagyobb arányban (34 százalék), ezt követik a skandináv államok (19 százalék), Németország (15 százalék), az Egyesült Államok vagy Kanada (9 százalék), illetve Anglia (8 százalék). Románia területén belül Székelyföldre költöznének szívesen (47 százalék), viszont a válaszok között megjelent Közép-Erdély (21 százalék), Brassó (9 százalék) és Szatmár (6 százalék) megye is. A két legfőbb oka a költözési szándéknak az, hogy a megkérdezett nem érzi otthon magát a városban (46 zázalék), illetve a jobb munkalehetőség reménye (45 százalék) is jellemző. A lakáshelyzetet (18 százalék) és a családi okokat (12 százalék) is megemlítették, és azt, hogy nehezen élhetik meg magyarságukat Kolozsváron (6 százalék). Szükséges megjegyezni, hogy ennél a kérdésnél a válaszadó több okot is felsorolhatott.
Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él. Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében?
3 12 Továbbra is Kolozsváron (vonzáskörzetében) élnék Más településre költöznék Románián belül
6
Más országba költöznék NT/NV 79
13
Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él. Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében? Mintavételi kategóriák szerint Továbbra is Kolozsváron (vonzáskörzetében) élnék
Más településre költöznék Románián belül
Más országba költöznék
NT
83
61
18
14
11
7
5
1
Kolozsvá ri lakos
Egyetemista
Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él. Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében? Háttérváltozók szerint. Kolozsváron élne
Más településre költözne
Más országba költözne
Férfi
78
6
16
N
86
6
9
18-34
72
12
16
35-54
77
5
17
55+
96
1
3
Alapfok
88
0
12
Szakiskola
78
8
14
Középfok
80
7
13
Fels fok
84
6
11
Nem
Korcsoport
Végzettség
14
Kolozsvár
76
11
13
Egyéb
87
2
12
Csak magyarul
83
5
12
Más nyelven (is)
78
9
13
Nem állampolgár
79
5
16
Magyar állampolgár
84
6
10
Dolgozik
77
7
16
Diák
69
12
19
Születési hely
Tannyelv
Állampolgárság
Aktivitás
Hova költözne az országon belül? (Más településre költözni szándékozók; N=29)
Székelyföld
47
Közép-Erdély
21
Brassó megye
Szatmár megye
NV
9
6
16
15. Amennyiben elhagyná Kolozsvárt, ennek oka. Több válaszlehetőség. (Elköltözni szándékozók; N=90) Nem érzem otthon magam a városban
46
Máshol jobb munkát találok
45
Lakáshelyzet
18
Családi okok Nehezen élhetem meg a magyarságomat
12
6
15
VI. Médiafogyasztás A médiafogyasztást érintő kérdésblokk egyaránt kitért a rádióhallgatásra, napi- és hetilapok olvasására, tévénézési és internetezési szokásokra, illetve a magyar nyelv fontosságára ezen a területen. Lényeges, hogy a magyar nyelvű média fogyasztása 2012-höz képest jelentősen visszaesett. Ekkor a Szabadságot még a magyar népesség 45 százaléka olvasta rendszeresen, ami nyolc év alatt egy 17 százalékos csökkenést jelent. A Paprika Rádiót naponta hallgatók aránya 36 százalékról esett vissza 28-ra. Szintén csökkent a Krónika rendszeres olvasóinak aránya, míg az időközben teljes adásidőre átállt Kolozsvári Rádió kis mértékben növelni tudta a hallgatóságát. A tévénézés sokkal inkább általános, mint a rádióhallgatás vagy a napi-/hetilapok olvasása. A Duna TV-t és az RTL Klubot a válaszadók közel 45 százaléka nézi naponta vagy hetente 2-3 nap, szintén népszerű a ProTV, az M1 és a TV2. Az internetezési szokásokat vizsgálva elmondható, hogy 7 százalék tölt el naponta 8 óránál többet internetezéssel, 23 százalék 3–8 órát, 35 százalék 1–3 órát, valamint 16 százalék kevesebb, mint egy órát. 19 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem végzi ezt a tevékenységet. Leginkább a kommunikációra (65 százalék) és „facebookozásra” (62 százalék) használják az internetet, de sokan tekintenek meg szívesen videóanyagokat (50 százalék), követnek híreket ennek segítségével vagy olvasnak online újságot (44 százalék). 26–29 százalék használja online vásárlásra, munkavégzésre, képi anyagok nézegetésére vagy egyéb közösségi oldalak látogatására. Az online televíziózás (14 százalék), vlogok (13 százalék) és blogok (11 százalék) követése kevésbé jellemző.
Általában mennyi időt tölt naponta internetezéssel?
19
0
16
16
20
35
40
23
60
7
80
Nem szoktam internetezni
Kevesebb mint egy órát
Egy és három órányi között
Három és nyolc órányi között
Nyolc óránál többet
NT/NV
1
100
Az alábbiak közül mire használja leggyakrabban az internetet? Több válasz lehetséges.
Kommunikáció
65
62
Videoanyagok megtekintése
50 44
Online újságolvasás, hírfigyelés Online vásárlás
29
Egyéb közösségi oldalak
26
Képi anyagok nézegetése
26
Munkavégzés
26
Online televíziózás Vlogok követése Blogok követése Egyéb
14 13 11 18
A többségnek fontos, hogy a különböző médiatípusok magyar nyelven álljanak rendelkezésükre (45 százaléknak nagyon fontos, 34 százaléknak inkább fontos, 12 százaléknak inkább nem fontos, 6 százaléknak egyáltalán nem fontos, 2 százalék nem válaszolt). A különböző kategóriák mentén vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a nőknek, az 55 év felettieknek, a kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezőknek, a nyugdíjasoknak, illetve a jövedelmükkel elégedetleneknek fontosabb az, hogy magyar nyelven hallgathassák a rádiót, nézhessenek tévét és olvashassanak újságokat, internetes tartalmakat. Összességében a kolozsvári magyar nyelvű médiával elégedettek a válaszadók: 19 százalék nagyon elégedett, 55 százalék inkább elégedett, 14 százalék inkább elégedetlen, 2 százalék nagyon elégedetlen, 9 százalék nem tudja eldönteni vagy nem válaszolt a kérdésre.
17
Kolozsvári magyar nyelvű médiát fogyasztók aránya 90 80 80
70 60 50
56
40
45
30
33
20 10 0 Hallgat magyar nyelvű rádiót
Olvas magyar nyelvű újságot
Olvas magyar nyelvű honlapokat
Fogyaszt kolozsvári magyar nyelvű médiát
VII. Regionális kötődések, decentralizáció A lokális identitást egy úgynevezett pontallokációs kérdés segítségével vizsgáltuk, ahol a válaszadók 10 pontot kellett elosszanak Kolozsvár, Kolozs megye, Erdély, Románia és Európa között, annak függvényében, hogy mennyire kötődnek ezekhez a területi egységekhez. Identitásuk szempontjából a kolozsvári magyarok leginkább kolozsvárinak és erdélyinek tartják magukat: átlagban 3,6-ot kapott Kolozsvár, szintén 3,6-ot Erdély, 1,1-et Európa, 0,9-et Kolozs megye és 0,6-ot Románia.
18
Mindannyian egy adott településen, megyében, történelmi régióban, országban élünk és egyben az Európai Unió polgárai vagyunk. Viszont különböző mértékben kötődünk ezekhez a területi egységekhez. Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak? Képzelje el, hogy különböző szintek között összesen 10 pontot oszthat szét. Hogyan jellemezné magát? (0 és 10 közötti átlagok)
3,6
0,0
0,9
2,0
3,6
4,0
Kolozsvár
0,7
6,0
Kolozs megye
Erdély
1,1
8,0 Románia
10,0
Európa
Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak? (0 és 10 közötti átlagok) Háttérváltozók szerint
Születési hely
Kor
18-34
3,1
35-54
3,9
55+
3,9
Egyéb
2,9
Diák
3,4 3,4
1,0
3,9
4,1
1,1
Egyéb
4,2
1,0 Kolozs megye
0,6
3,6
Nyugdíjas
Erdély
0,9 3,8 3,6
Románia
1,2
0,5
3,4
0,8
Kolozsvár
0,6 0,4
3,2
0,9
1,2
0,8
0,9
3,7
1,8 0,6
4,0
4,2
2,7
0,8
0,9
0,9
Kolozsvár Dolgozik
Aktivitás
0,8
Európa
1,1 1,4 1,9 0,5 0,4 0,6
0,6
19
A decentralizációt is összességében inkább előnyösnek ítélték meg a kolozsvári magyarok egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy nagyon hátrányos, a 10-es pedig azt, hogy nagyon előnyös, 7,1 pontra értékelték. Érdekesség, hogy inkább az idősebb korosztály tartja ezt előnyösnek, a nyugdíjasok és azok, akik elégedetlenek jövedelmükkel.
Hová helyezné magát a következő skálákon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy véleménye teljes mértékben a skála bal oldalán található, a 10-es pedig, hogy teljes mértékben a jobb oldalán (átlagok) 0
2
A kolozsvári magyar közösség sokat köszönhet a magyarországi támogatásoknak.
4
6
8
10 A magyarországi politikusoknak kevésbé kellene beleszólniuk a kolozsvári magyarok dolgába.
3,69
Az államnak több döntési jogkört kellene átruháznia az önkormányzatokra.
Az államnak jobban kellene ellen riznie az önkormányzatokat.
4,55
Az államot decentralizálni kell, több hatáskört juttatva regionális helyi szintre.
Egy központosított, egységes államra van szükség.
3,67
Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak? (0 és 10 közötti átlagok) Háttérváltozók szerint 0%
10%
Az államnak több döntési jogkört kellene átruháznia az önkormányzatokra.
20%
25
Az államot decentralizálni kell, több hatásk ört juttatva regionális helyi szintre.
A decentralizáció nagyon hátrányos.
40%
11
8
38
11 2 2
Egyetért
20
30%
8
8
7
10
6
5
3
2
70%
20
7
10
4
60%
6
9
17
9
50%
6
10
Nem ért egyet
3
20
80%
5
4
90%
4
3
39
4
100%
14
2 3
7
VIII. Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök VIII.1. Magyar és román nyelvtudás Miután magyar mintán végeztük a vizsgálatot, a kérdezettek érthető módon úgy ítélik meg, hogy anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszélnek magyarul. A román nyelvtudásukkal viszont közel sem ennyire elégedettek: 12 százalék beszél anyanyelvi szinten, 28 százalék tökéletesen, 38 százalék nagyon jól, de érezhető akcentussal, 17 százalék gondolja úgy, hogy bár nem beszél jól, az esetek többségében meg tudja értetni magát, 6 százalék pedig csak nehézségekkel boldogul. A román nyelvet jobban ismerik az idősebbek, a kolozsvári születésűek, illetve azok, akik elégedettebbek jövedelmükkel. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a diákok kevésbé elégedettek román nyelvtudásukkal, mint a más kategóriába tartozók (dolgozók, nyugdíjasok).
Magyar nyelvtudás 11 5
2
anyanyelvi szinten beszélek tökéletesen beszélek
nagyon jól beszélek, de érezhet akcentussal nem beszélek nagyon jól, de esetek többségében meg tudom értetni magam
91
nagyjából értek és nehézségekkel meg tudom értetni magam
21
Román nyelvtudás 6
anyanyelvi szinten beszélek
12
17
tökéletesen beszélek
28
38
nagyon jól beszélek, de érezhet akcentussal
nem beszélek nagyon jól, de esetek többségében meg tudom értetni magam
Az óvoda és iskola alatt a megkérdezettek negyede tanult románul (is), az egyetemet pedig 48 százalék végezte románul. Ez összefüggésbe hozható a román nyelvtudással: akik tökéletesen beszélnek románul, 43 százalékban tanultak más nyelven (is) az óvodában/iskolában és 64 százalékban az egyetemen. Ez az arány azok körében, akik nagyon jól beszélnek, de érezhető akcentussal, 20, illetve 44 százalék, azok között pedig, akik nem beszélnek jól románul, 4, illetve 26 százalék. A legidősebb gyerek tannyelvét vizsgálva is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a legidősebb gyerekek 24 százaléka tanult a magyaron kívül más nyelven is óvoda és iskola alatt, 50 százalékuk pedig egyetem alatt. A szülő romántudása mellett (amenynyiben jól beszél románul a szülő, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyerek ne kizárólag magyarul tanuljon) fontos befolyásoló tényezőnek számít az, hogy van-e a családban más nemzetiségű. Tiszta magyar család esetében az idősebbik gyerekek 17 százalékban járnak óvoda vagy iskola alatt nem (csak) magyar osztályba, egyetem alatt pedig 44 százalék. Amennyiben van más nemzetiségű is a családban (a megkérdezett szülei, tehát a nagyszülők vagy a megkérdezett házastársa/élettársa nem magyar), ezek az arányok 68, illetve 94 százalék. Más nemzetiségű házastárs esetében az idősebbik gyerek 83 százalékban nem kizárólag magyar óvodába és iskolába jár, az egyetemet pedig egyikük sem végzi magyar nyelven.
VIII.2. Nyelvhasználat A felmérésből az is kiderült, hogy a kolozsvári magyarok otthon, a családban szinte kizárólag magyarul beszélnek (87 százalék), és a barátok esetében is a magyar nyelv használata a domináns (40 százalék kizárólag magyarul, 23 százalék nagyrészt magyarul, 33 százalék fele-fele arányban magyarul és románul). Ezzel szemben a családorvossal 57 százalék csak románul kommunikál, és 27 százalékban vannak jelen azok, aki kizárólag magyarul. A munkahelyen, kulturális és közösségi eseményeken, illetve sportolás közben árnyaltabb a helyzet, ezekben az esetekben a többség mindkét nyelvet használja. 22
Milyen nyelven beszél, milyen nyelvet használ a következő helyzetekben? Otthon, a családban
87
Barátokkal
40
Kulturális és közösségi eseményeken
Munkahelyén / az iskolában
Sportolás közben
23
30
Családorvossal
3
16
7
4 3
6
8
57
30
18
11
11
37
13
7
7
33
18
27
14
3
2
11
11
6
19
53
Csak magyar
Nagyrészt magyar
Fele-fele arányban magyar és román
Nagyrészt román
Csak román
Más, nem érinti
Milyen nyelven beszél a következő helyzetekben? Érintettek köre.
Otthon, a családban
Barátokkal
Kulturális és közösségi eseményeken
Sportolás közben
Családorvossal
Munkahelyén / az iskolában
Csak magyar
Nagyrészt magyar
27
20
3
7
57
6
16
Fele-fele arányban magyar és román
3
12
4
39
16
30
5
40
20
33
11
11
33
24
41
7
3
87
14
37
Nagyrészt román
14
Csak román
23
VIII.3. Nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdök Egyetért-e a következő kijelentésekkel? Idősor.
Helyesen cselekszenek azok a magyar szül k, akik gyermekeik érdekét nézve, azokat román tannyelv iskolába küldik Nem kellene er ltetni Kolozsváron a magyar nyelv hivatalos használatát, mert a magyarok úgyis jól beszélnek románul Elszomorít, ha egy magyar fiatal vegyes házasságot köt Nem helyes, ha két magyar magyarul beszélget, amikor románok is vannak a társaságban Az erdélyi magyaroknak is el kell fogadniuk, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román Szívesebben dolgozok/dolgoznék olyan környezetben, ahol a munkatársak többsége magyar Fontos lenne, hogy Kolozsváron is lehessen hivatalos helyzetekben használni a magyar nyelvet Jó dolog, ha az üzletek tulajdonosai felirattal jelzik, hogy az alkalmazottaik beszélnek magyarul
Egyetért
Nem ért egyet
Bizonytalan
NV
2014
12
78
9
2
2020
14
68
17
1
2014
26
62
11
1
2020
22
59
17
1
2014
46
45
8
2
2020
33
53
12
2
2014
64
26
8
1
2020
39
44
16
1
2014
56
34
9
1
2020
47
38
13
2
2014
61
26
10
3
2020
49
26
21
4
2014
92
3
4
1
2020
79
7
13
0
2014
89
5
5
1
2020
83
5
10
2
Az erdélyi magyaroknak kötelességük ismerni a román nyelvet
2014
88
8
3
1
2020
85
9
5
1
Otthon érzem magam Kolozsváron
2020
86
5
7
1
Milyen mértékben befolyásolja, hogy egy adott cég, szolgáltató, üzlet alkalmazottai beszélnek magyarul, amikor szolgáltatást választ az alábbi esetekben? 37
Ügyvéd
33
Orvos Piaci árus Villany-, gáz-, vízszerel Vendégl
24
32
19
31
13 10
Nagymértékben
Inkább igen
26
23
2
28
22
2
22
25
Inkább nem
36 Egyáltalán nem
7 26
33
31
9
22
27
25 21
1
24
29
1
21
21
26
5 14
27
30
17
15
17
33
21
Élelmiszerüzlet
Taxi, autóbusz, költöztet
19
18
Fodrász, kozmetikus
10
34
16
Autószerel
Szabadid s szolgáltatások (uszoda, wellness)
33
NT
1 5 2
IX. Kolozsvár fejlődése A többség úgy véli, hogy Kolozsváron sokat fejlődött az elmúlt években a turizmus, illetve fontos az egyetemek jelenléte ahhoz, hogy a város meg tudja őrizni vezető szerepét a gazdaságban. A skála közepére helyezték a következő kijelentéseket: - Arányaiban nagyon kevés Kolozsváron a magyar vállalkozás, - A magyar vállalkozások innovatívabbak, mint a románok, - Fontos számomra a vásárlás vagy egyéb szolgáltatás igénybevételekor, hogy magyarul szolgáljanak ki. A többség inkább nem ért egyet azzal, hogy a magyar alkalmazottak vagy vállalkozók hátrányos helyzetben lennének Kolozsváron.
Mennyire ért egyet az alábbiakkal? (átlag, 0-tól 10 között: 0 – egyáltalán nem ért egyet, 10 – teljes mértékben egyetért)
Kolozsváron az elmúlt években sokat fejl dött a turizmus
7,8
Az egyetemek nélkül Kolozsvár nem tudná meg rizni a vezet szerepét a gazdaságban
7,5
Arányaiban nagyon kevés Kolozsváron a magyar vállalkozás
6,1
A magyar vállalkozások innovatívabbak, mint a románok
5,2
Fontos számomra a vásárlás vagy egyéb szolgáltatás igénybevételekor, hogy magyarul szolgáljanak ki Nehezebben lehet munkához jutni Kolozsváron magyarként A magyar vállalkozók nem versenyképesek a kolozsvári piacokon
5,1 3,8 3,3
25
X. Gyermekvállalás A felnőtt kolozsvári magyaroknak átlagosan 1,1 gyerekük van, viszont 1,8 gyereket szeretnének, és az ideális pedig szerintük 2,4. Megfigyelhető, hogy a jövedelem megítélésével fordítottan arányos a vállalt gyerekek száma (elégedetlen: 1,7 gyerek, elfogadhatóan él: 1,2 gyerek, elégedett jövedelmével: 0,9 gyerek). Szintén a jövedelmükkel elégedetlenek körében a legnagyobb az „ideális gyerekszám” értéke is, 2,7.
Hány gyereke van, hány gyereket szeretne, hány gyerek vállalása lenne az ideális? Háttérváltozók szerint. 2,4
2,3
1,8
1,8
1,6
2,9
2,5 2,3
2,5
1,9
1,8
1,5 1,5
1,1
2,7
1,6 1,5
1,7
2,4
2,3
2,1
1,9 1,5 1,2 0,9
0,5
Családi állapot Hány gyereke van
Elégedett a jövedelmével
Elfogadhatóan él
Max az alapvet szükségletekre elég
Özvegy
Elvált
Élettársi kapcsolatban él
Házas
N tlen/hajadon
Összes
0
Jövedelem
Hány gyereket szeretne
Hány gyerek az ideális
Véleménye szerint mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar fiatalok nem vállalnak több gyereket? 15
14 Lakhatás Alacsony fizetések Kényelem
26
28
Bizonytalanság NT
16
26
Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar fiatalok nem vállalnak több gyereket: 28 százalék az alacsony fizetéseket, 26 százalék pedig a bizonytalanságot véli kiváltó oknak, 16 százalék a kényelmet, 14 százalék a lakhatást. 15 százalék nem tudta eldönteni, mi lehet a legfőbb probléma.
XI. Sport iránti igény A felmérés adatai alapján elmondható, hogy a kolozsvári magyarok 41 százaléka szokott sportolni. Ez inkább a férfiakra, a fiatalabbakra, a közép- és felsőfokú végzettségűekre, illetve a jövedelmükkel elégedettekre jellemző. A teremben való edzés/fitnesz, az atlétika és futás, illetve a labdajátékok a legnépszerűbb sportok, de a válaszok között megjelenik a biciklizés, az úszás, a tenisz és asztalitenisz, illetve a különböző kinti tevékenységek is. A többség úgy véli, a sportnak fontos szerepe lehet a magyar közösség összetartásában, viszont nem tartják nagyon fontosnak, hogy sportolás közben magyarul tudjanak beszélni. Azzal sem értenek egyet, hogy többet sportolnának, ha ezt magyarok közt tehetnék.
Szokott-e sportolni? 1
41
Igen Nem NV
59
Szokott sportolni. Háttérváltozók szerint. 61
52
45
42
36
35
Nem
Korcsoport
23
22
Végzettség
Elégedett a jövedelmével
Max az alapvet szükségletekre elég
Fels fok
Középfok
Szakiskola, líceum els fele
14 Alapfok
55+
35-54
18-34
N
Férfi
19
Elfogadhatóan él
47
56
Jövedelem
27
Mit sportol? (Sporttevékenységet végzők, N=210) Teremben edzés, jóga, fitness
29
Atlétika, futás
28 22
Labdajátékok Biciklizés
15
Séta, kinti tevékenység
9
Úszás
9
Tenisz, asztalitenisz
7
Egyéb
14
XII. Oktatással kapcsolatos vélemények A kolozsvári magyar oktatás minőségével a megkérdezettek 57 százaléka inkább elégedett vagy nagyon elégedett, ennél kevesebben, 50 százalék elégedett az épületek állapotával, 43 százalék a felszereltséggel és 34 százalék azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaerőpiacra. Ennél a kérdésnél megfigyelhető, hogy összességében a fiatalabbak, a magyar állampolgársággal rendelkezők, a diákok és a jövedelmüket pozitívan értékelők elégedettebbek. A többség (57 százalék) úgy véli, hogy nincs lényeges különbség Kolozsváron a magyar és román iskolák között, 13 százalék a magyar iskolákat, 16 százalék a román iskolákat tartja színvonalasabbnak. 14 százalék bizonytalan a kérdésben. A magyar iskolákat a 35–54 év közöttiek, a kolozsvári születésűek, a jövedelmükkel elégedetlenek, aktivitás szerint pedig a munkahellyel rendelkezők és az „egyéb” kategóriába tartozók gondolják gyengébbeknek a románoknál.
28
Mennyire elégedett a kolozsvári magyar oktatás/iskolák esetében az alábbiakkal?
Oktatás min sége
8
Épületek állapota
7
35
Felszereltség
7
34
Azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaer piacra
Nagyon elégedetlen
22
42
16
15
40
Inkább elégedetlen
10
34
31
26
Inkább elégedett
13
9
9
15
8
18
Nagyon elégedett
NT
Inkább és nagyon elégedettek aránya? Háttérváltozók szerint.
Nem Életkor
Végzettség
Születési hely Tannyelv Magyar állampolgárság Aktivitás
Jövedelem Román nyelvtudás
Férfi N 18-34 35-54 55+ Alapfok Szakiskola Középfok Fels fok Egyéb Kolozsvár Csak magyarul Románul (is) Nincs Van Dolgozik Diák Nyugdíjas Egyéb Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével Tökéletesen beszél Akcentussal beszél Nem beszél jól
Oktatás min sége
Épületek állapota
Felszereltség
59 55 64 54 53 47 56 58 62 57 57 60 48 46 63 58 65 52 42
52 47 59 47 43 29 50 54 53 47 51 50 49 45 52 53 58 41 40
47 41 52 39 39 23 43 49 45 41 45 44 42 38 46 46 51 37 29
Azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaer piacra 37 33 36 31 37 27 34 36 37 35 34 34 37 28 38 34 38 37 15
58
43
37
25
53 60 53 64 52
46 56 48 58 37
47 45 43 51 31
32 40 33 43 24
29
Melyik kijelentés igaz Ön szerint leginkább a magyar nyelvű oktatás vonatkozásában Kolozsváron? (%)
14
A magyar iskolák jobbak a románoknál
13
A magyar iskolák gyengébbek a románoknál
16
Nincs lényeges különbség NT 57
A magyar iskolák gyengébbnek tartók aránya. Háttérváltozók szerint. 34
Életkor
11
Születési hely
Aktivitás
Csak az alapvet szükségletekre elég
Egyéb
Nyug díjas
Diák
Dolgozik
9
Kolozsvár
55+
35-54
18-34
9
20 12
11
Egyéb
14
22
13
Elégedett a jövedelmével
20
Elfogadhatóan él
26
Jövedelem
Az oktatásról szóló kérdéstömb végül kitért a továbbtanulásra is. Kiderült, hogy a válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy a jövőben felsőfokú diplomát szerez. Azok, akik nem szándékoznak ezt megtenni, legnagyobb arányban korukat említették fő oknak, 17 százaléknak van már egyetemi diplomája, 12 százalék nem tartja fontosnak, 5 százalék gondolja úgy, hogy nincs olyan szak, ami érdekelné, 3 százalék pedig nem engedheti meg magának.
30
Iskolai végzettségtől függetlenül tervezi-e, hogy a jövőben felsőfokú diplomát szerez?
1 29 Igen Nem NT 70
Mi az oka, hogy nem tervez a jövőben felsőfokú diplomát szerezni? (Diplomát nem tervezők; N=362)
5
17
12
Van már egyetemi diplomája A korom miatt
3
Nem engedhetem meg magamnak Nem tartom fontosnak Nincs olyan szak, ami érdekelne 66
31
XIII. Szociodemográfiai adatok XIII.1. Alapadatok Nem szerinti eloszlás
Korcsoport szerinti eloszlás
34
46 54
33 18-34
Férfi
35-54
N
55+
34
XIII.2. Jövedelmi viszonyok A kolozsvári magyarok havi egy főre eső jövedelme átlagosan 1621 lej volt, és egyenesen arányosan nőtt a végzettséggel (alapfok 1411 lej, szakiskola, líceum első fele 1360 lej, középfok 1373 lej, felsőfok 2354 lej). A többség úgy véli, hogy elfogadhatóan él, de nem tud megvásárolni drágább dolgokat (37 százalék), viszont akadnak olyanok is, akiknek a jövedelme az alapvető szükségletekre sem elegendő (2 százalék) vagy kizárólag ezekre költ (14 százalék). Amennyiben megszorít más kiadásokat, 29 százalék meg tud vásárolni drágább dolgokat is, 15 százaléknak pedig nincs szüksége ehhez megszorításokra. A 18–34 év közötti korosztály a legelégedettebb, végzettség szerint pedig a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők.
Hogyan ítéli meg a családja jövedelmét a szükségletekhez viszonyítva?
Az alapvet szükségletekre sem elegend
2
Csak az alapvet szükségletekre elegend
14
Elfogadhatóan élünk, de nem tudunk megvásárolni drágább dolgokat
37
Meg tudunk vásárolni drágább dolgokat is, ha megszorítunk más kiadásokat
29
Meg tudunk vásárolni mindent, amire szükségünk van, megszorítások nélkül
Nem válaszol
32
15
3
Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? (%)
0
10
20
30
40
Egyáltalán nem elég edett
1
50 2
3
4
60 5
6
70 7
8
80 9
90
100
Nagyon elégedett
Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével (átlagértékek, 0 – egyáltalán nem; 10 – nagyon elégedett). Háttérváltozók szerint 8,4
8,3 7,8
7,7 7,4
7,4
8,3
8,1
7,9
7,6
7,6 7,3
6,9
Összes
Hol lakik
Korcsoport
Jövedelem
Nem beszél nagyon jól
Nagyon jól, érezhet akcentussal
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
Elégedett a jövedelmével
Elfogadhatóan él
Max az alapvet szükségletekre elég
55+
35-54
18-34
Szül k, egyéb rokonok lakásában
6,6
Bentlakásban
Albérletben
Saját lakásban jelzáloghitellel
Saját lakásban jelzáloghitel nélkül
6,7
Román nyelvtudás
33
XIII.3. Születési hely A megkérdezettek 58 százaléka nem Kolozsváron született, az ők esetükben a többség (50 százalék) Közép-Erdélyből (Kolozs megye más településéről vagy Maros megyéből) érkezett, de jelentős számban vannak jelen azok is, akik Székelyföldről költöztek ide (27 százalék). További 13 százalék a Partiumból, 9 százalék a szórványból, 1 százalék pedig Magyarországról telepedett át Kolozsvárra. Amennyiben azt vizsgáljuk meg, hogy hány évesen költöztek, elmondható, hogy legtöbben (38 százlék) 18–19 évesen, vélhetően középiskola befejezése után hozták meg ezt a döntést, viszont jelentős azok aránya is, akik még kiskorúak voltak költözéskor (21 százalék) vagy 20–29 év közöttiek (20 százalék). Csak 13 százalék volt 30 év feletti a költözés időpontjában, 8 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.
Születési hely szerinti eloszlás
42
Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés
58
A nem kolozsvári születésűek származási régió szerinti el eloszlása (N=219) 1 1 9 27 13
Székelyföld Közép-Erdély Partium Szórvány Magyarország NV
50
34
Hogyan ítéli meg a családja jövedelmét a szükségletekhez viszonyítva? 8 21 13
<18 18-19 20-29 30+
20
NV 38
XIII.4. Lakhatási helyzet Összességében elmondható, hogy 56 százalék él saját lakásban jelzáloghitel nélkül, 5 százalék jelzáloghitellel. További 19 százalék lakik albérletben, 5 százalék bentlakásban, 11 százalék szülőknél vagy egyéb rokonok lakásában, 4 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre. Saját lakásban, jelzáloghitel nélkül az idősebbek laknak (18–34 évesek 14 százaléka, 35–54 évesek 69 százaléka, 55 év felettiek 92 százaléka), albérletben pedig leginkább a fiatalok (18–34 évesek 44 százaléka, 35–54 évesek 11 százaléka,
55 év felettiek 5 százaléka). Érdekesség, hogy a jövedelmükkel
elégedetlenek körében magasabb a saját lakással rendelkezők (jelzáloghitel nélkül) aránya, mint a többi kategóriában (maximum az alapvető szükségletekre elegendő a jövedelme: 76 százalék; elfogadhatóan él: 69 százalék; elégedett jövedelmével: 45 százalék). Jelenlegi helyzetével a túlnyomó többség elégedett, egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, a 10-es pedig, hogy nagyon elégedett, átlagosan 7,8-re értékelték helyzetüket.
Ön hol lakik? (%) 4
Saját lakásban jelzáloghitel nélkül
11
Saját lakásban jelzáloghitellel
5
Albérletben Bentlakásban 56
19
Szül k, egyéb rokonok lakásában 5
NV
35
Hol lakik életkor, születési hely és jövedelem szerint?
Korcsoport Születési hely Szubjektív anyagi helyzet
Albérletben
Szül k, egyéb rokonok lakásában
Saját lakásban jelzáloghitellel
Bentlakásban
14 69 92 50 65
44 11 5 32 11
23 10 2 2 19
4 10 1 5 5
14 0 0 11 0
76
13
5
5
1
69 45
19 24
9 15
1 7
2 9
Saját lakásban jelzáloghitel nélkül 18-34 35-54 55+ Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével
Összesen hányan laknak a háztartásban?
19
30
18
1
2
3
4
5
24
6
6
1 1
NV
XIII.5. Nemzetiségi kötődés A válaszadók 97 százaléka vallotta magát magyarnak és 3 százalék románnak. Összességében 13 százalékuknak van más nemzetiségű is a családban (édesanya, édesapa vagy házastárs/élettárs). Ez főleg azok esetében mondható el, akik más nyelven (is) végezték tanulmányaikat, nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, illetve anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszélnek románul.
Milyen nemzetiségű Ön, illetve a következő hozzátartozói?
Ön
97
Édesapja
95
4
Édesanyja
94
5
Házastársa/élettársa
Magyar
36
7
65
Román
Roma, cigány
3
Német
Egyéb
27
NV
Etnikailag vegyes családban élők aránya. Háttérváltozók szerint. 26
25 22
13 9
8
7
1 Csak magyarul Más nyelven (is)
Össz
Nem állampolgár
Tannyelv
Magyar állampolgár
Magyar állampolgárság
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
Nagyon jól, érezhet akcentussal
Nem beszél nagyon jól
Román nyelvtudás
A kolozsvári magyarok háromnegyede kizárólag „magyarnak érzi magát”, 14 százalék kötődik a román nemzethez is, a válaszok között pedig előfordult a roma, ukrán, német is egyéb nemzetiség is. Leginkább azokra jellemző, hogy más nemzetiségűnek is „érzik magukat”, akik családjában van más nemzetiségű tag, akik nem kizárólag magyarul végezték a tanulmányaikat, tökéletesen beszélnek románul, illetve a fiatal korosztályhoz tartoznak (18–34 évesek) vagy diákok. Amennyiben 10 pontot szeretnének kiosztani az etnikai hovatartozás leírása céljából, a magyar 8,9 pontot kapna, a román 0,7-et, a maradék 0,4-et pedig más etnikumok között osztanák szét.
Van még más nemzetiség, amihez tartozónak érzi magát? Ha igen, melyik?
2
2
2 5 Nincs Román
14
Magyar* Német Egyéb 74
*azok közül, akik nem magyar nemzetiségűnek vélik magukat
NV
37
Többes kötődésűek aránya. Háttérváltozók szerint. 29
26
31
29
27 24
24 19
17
16
18
15
13
15
15
11
9
Családja
52. Összesen hányan laknak a háztartásban? Korcsoport
Végzettség
Tannyelv
Aktivitás
Nem beszél nagyon jól
Nagyon jól, érezhet akcentussal
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
Egyéb
Nyug díjas
Diák
Dolgozik
Más nyelven (is)
Csak magyarul
Fels fok
Középfok
Szakiskola, líceum els fele
Alapfok
55+
35-54
18-34
Van más nemzetiség a családban
Tiszta magyar család
6
Román nyelvtudás
Az emberek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának leírására általában egy kategóriát használunk, valaki lehet román, magyar, roma, német stb. Vannak azokban olyan személyek, akiknek a hovatartozása nem írható le egyetlen kategória mentén, mert az illetők több etnikumhoz is kötődnek. Képzelje el, hogy az alábbi nemzetiségi/etnikai kategóriák között összesen 10 pontot oszthat szét. Hogyan jellemezné magát? (átlagok)
8,9
Román nyelvtudás
Magyar állampolgárság
Tannyelv
Összes
9,2
Csak magyarul
0,5
Más nyelven (is)
8,3
1,3
Nem állampolgár
8,3
1,2
Magyar állampolgár
9,3
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
8,4
Nagyon jól, érezhet akcentussal
9,5
Román
Német
Roma
0,5
1,3
9,2
Nem beszél nagyon jól
Magyar
38
0,7
Egyéb
0,5
0,2
Az óvodát/iskolát, illetve egyetemet nem (kizárólag) magyar nyelven végzők aránya. Háttérváltozók szerint. 61
64
61
57
56 50
48 40 33
33
30
31
27
25
44
43
40
26 20
13
10 4
Összes
18-34
35-54
55+
Dolgozik
Diák
Korcsoport
Nyug díjas
Egyéb
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
Aktivitás Óvodát/iskolát
Nagyon jól, érezhet akcentussal
Nem beszél nagyon jól
Román nyelvtudás
Egyetemet (N=235, akik jártak és válaszoltak a kérdésre)
Milyen tannyelvű osztályba/csoportba jár/járt a legidősebb gyereke? (N=307, akinek van legalább egy gyereke) az óvodában
80
az 1-4 osztályban
80
az 5-8 osztályban
73
a középiskolában
60
a f iskolán, egyetemen
22 0%
10%
Magyar
20%
Román
30%
40%
50%
Román és magyar
Más
60%
70%
Nem járt
80%
90%
100%
NV/NT
A gyermeküket nem magyarul taníttatók aránya. Háttérváltozók szerint. 100
94
44
Román nyelvtudás
Óvodában/iskolában (N=300)
44
Más nemzetiség
18
Magyar
17
Van más nemzetiség a családban
23
Nem beszél nagyon jól
Anyanyelvi szinten, tökéletesen
12
Nagyon jól, érezhet akcentussal
19
Magyar állampolgár
68
57
34
15
Nem állampolgár
Összes
43
41
24
Magyar állampolgár
50
62
Tiszta magyar család
67
83
Van a családban más Házastársa, élettársa nemzetiség Egyetemen (N=138)
39
XIII.6. Magyar állampolgárság A kérdőív a magyar állampolgárság igénylésére is rákérdezett. 63 százalék rendelkezik magyar állampolgársággal, további 2 százalék igényelte már, de még nem kapta meg, 11 százaléka a jövőben tervezi megtenni ezt a lépést, 19 százalék viszont nem szándékszik kérvényezni. 4 százalék bizonytalan ebben a kérdésben. Alacsonyabb arányban rendelkeznek magyar állampolgársággal az idősebbek (55 év felettiek) és a nyugdíjasok, illetve azok, akik nem kizárólag magyarul végezték tanulmányaikat. A magyar állampolgárság egyenesen arányos a végzettséggel.
Igényelte-e a magyar állampolgárságot?
4
Igen, igényeltem, és meg is kaptam a magyar állampolgárságot
1
Igényeltem, de még nem kaptam meg a magyar állampolgárságot
19
Nem igényeltem, de szándékomban áll igényelni a magyar állampolgárságot Nem igényeltem, és nem is áll szándékomban igényelni a magyar állampolgárságot
11 63
Nem döntöttem el
2 NV
Igényelte-e a magyar állampolgárságot? 79 68
72
68
64
61 54
18-34
35-54
Korcsoport
40
55+
71
68
64 51
49
Alapfok
Szakiskola, líceum els fele
Középfok
Végzettség
Fels fok
Csak magyarul
Más nyelven (is)
Tannyelv
51
Dolgozik
Diák
Nyugdíjas
Aktivitás
Egyéb
Összefoglalás A Kolozsvár 2020 kutatás nagymintás felmérés, amelynek célpopulációja a kolozsvári magyarság, beleértve az itt tanuló egyetemistákat. A kutatás olyan kérdéseket érintett, mint a migrációs hajlandóság, médiafogyasztás, politikai attitűdök, továbbá igyekezett feltérképezni a kolozsvári magyarság társadalmi közérzetét, intézményekbe vetett bizalmát, az otthonról és családról, a magyar gazdasági hálóról, sportról és oktatásról alkotott véleményét. A kérdőív a következő kérdésköröket foglalta magába: • Általános közérzet • Kolozsvárt érintő problémák • Intézmények iránti bizalom • Román–magyar viszony • Migrációs szándék • Médiafogyasztás • Regionális kötődések • Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök • Kolozsvár fejlődése • Gyermekvállalás • Sport iránti igény • Oktatással kapcsolatos vélemények • Szociodemográfiai adatok A kérdőívek feldolgozása során kilenc háttérváltozót vezettünk be, amelyek mentén elemeztük az adatokat: 1. Nem (férfi; nő); 2. Korcsoport (18–34 éves; 35–54 éves; 55 év feletti); 3. Végzettség (alapfok; szakiskola vagy líceum első fele; középfok, felsőfok); 4. Születési hely (kolozsvári születésű; nem kolozsvári születésű); 5. Tannyelv (óvodában és iskolában kizárólag magyarul végezte tanulmányait; más nyelven (is) tanult); 6. Magyar állampolgárság (rendelkezik magyar állampolgársággal; nem rendelkezik magyar állampolgársággal); 7. Aktivitás (dolgozik; diák; nyugdíjas; egyéb); 8. Szubjektív anyagi helyzet (maximum az alapvető szükségletekre elég; elfogad hatóan él; elégedett a jövedelmével); 9. Román nyelvtudás (anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszél; nagyon jól, érezhető akcentussal; nem beszél nagyon jól).
41
A minta jellemzői az elemzés során használt háttérváltozók szerint: Nem
Férfi N
Korcsoport
18–34 35–54 55+
Végzettség
Alapfok Szakiskola, líceum els fele Középfok Fels fok NV
Születési hely
Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés NV
Tannyelv
Csak magyarul Más nyelven (is) NV Nem állampolgár Magyar állampolgár NV
Magyar állampolgárság
Dolgozik Diák Nyugdíjas Egyéb Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével NV Anyanyelvi szinten, tökéletesen Nagyon jól, érezhet akcentussal Nem beszél jól NV
42
Aktivitás
Jövedelem
Román nyelvtudás
Elemszám
Százalék
241 278
46 54
171 174 174
33 34 34
76 65 249 128 1
15 13 48 25 0
219 299 1
42 58 0
386 132 2
74 25 0
188 325 6
36 63 1
232 105 157 25
45 20 30 5
83 190 231 16
16 37 44 3
207 195 116 1
40 38 22 0