Kolozsvár 2020 - kutatásjelentés

Kolozsvár 2020 Közvélemény-kutatás

A kutatásjelentés összeállítását és a kutatás elkészítését Kiss Tamás és Varga Szilvia vezette, közreműködött: Borzási Sarolta, Both Orsolya, Gödri Csilla, Lázár Beáta, Mureșan David, Talpas Botond.

A kutatásjelentés az YZ - az erdélyi magyar ifjúsági intézet létrehozása és működtetése projekt részeként valósult meg.

A projekt támogatói:

Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság

MIK Egyesület - YZ Intézet Kolozsvár 2020

Tartalom Az YZ intézetről

4

A kutatásról és a mintavételről

5

I. Általános közhangulat

6

II. Lakossági problémák

9

III. Intézmények iránti bizalom

11

IV. Román–magyar viszony

12

V. Migrációs szándék

13

VI. Médiafogyasztás

16

VII. Regionális kötődések, decentralizáció

18

VIII. Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök

21

VIII.1. Magyar és román nyelvtudás

21

VIII.2. Nyelvhasználat

22

VIII.3. Nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdök

24

IX. Kolozsvár fejlődése

25

X. Gyermekvállalás

26

XI. Sport iránti igény

27

XII. Oktatással kapcsolatos vélemények

28

XIII. Szociodemográfiai adatok

32

XIII.1. Alapadatok

32

XIII.2. Jövedelmi viszonyok

32

XIII.3. Születési hely

34

XIII.4. Lakhatási helyzet

35

XIII.5. Nemzetiségi kötődés

36

XIII.6. Magyar állampolgárság

40

Összefoglalás

41

3

Az YZ Intézetről Az YZ Intézet a Magyar Ifjúsági Központ hosszú távú projektje. Célja a kolozsvári magyar millenniumi nemzedék, az Y és Z generáció, vagyis az 1980 és 2010 között születettek kulturális, szellemi, ifjúsági és gazdasági programjainak összehangolása, támogatása, illetve ezen területek kutatása. Az YZ Intézet intézményi hátterével kíván hozzájárulni a kolozsvári ifjúsági szervezetek projektmenedzsment-kapacitásának növekedéséhez.

Az intézet civil, ifjúsági és tudományos partnerszervezetei szakmai fejlődését segíti elő, hálózatot épít, tudásközpontként szolgál, ezzel tehetséggondozási és közösségszervezési erőforrást szabadít fel.

4

A kutatásról és a mintavételről A Kolozsvár 2020 kutatás nagymintás felmérés, amelynek célpopulációja a kolozsvári magyarság, beleértve az itt tanuló egyetemisták. A kutatás olyan kérdéseket érintett, mint a migrációs hajlandóság, médiafogyasztás, politikai attitűdök, továbbá igyekezett feltérképezni a kolozsvári magyarság társadalmi közérzetét, intézményekbe vetett bizalmát, az otthonról és családról, a magyar gazdasági hálóról, sportról és oktatásról alkotott véleményét.

• Az adatfelvétel időpontja: 2020. február 1. – március 16.

• Célpopuláció: Kolozsvár magyar nemzetiségű lakossága, beleértve az egyetemistákat • Mintanagyság: 542 személy • Mintavétel típusa: - Az adatfelvétel Kolozsvár állandó magyar lakosságára és az itt tanuló egyetemistákra terjedt ki.

- Az állandó lakosság esetében többlépcsős, véletlenszerű mintavétel: Első fázisban véletlenszerűen utcákat választottunk ki, figyelembe véve a ház tartások számát az adott utcában.* A háztartásokat a megadott utcán belül lépték segítségével kellett kiválasztani.

• A háztartáson belül a megkérdezetteket nem és életkor szerinti kvóta segítségével kellett kiválasztani.

• Az egyetemisták esetében kvótás mintavételi eljárást alkalmaztunk, szak és évfolyam szerinti kvótákkal .

• A mintát nem és életkor szerint súlyoztuk, a teljes adatbázis Kolozsvár magyar népességét reprezentálja az itt tanuló egyetemistákkal együtt.

• Az eredményeket három korábbi, a kolozsvári magyarokra reprezentatív vizsgálatból nyert adatokkal vetettük össze. Ezek: - Közélet és közérzet Kolozsváron, 2012 (Kvantum Research) - Igen, tessék!, 2014 (Igen, tessék! Egyesület) - Erdélyi nagyvárosok 2018, Kolozsvár, 2018 (Kvantum Research)

*Ezt az Igen, tessék! adatbázis alapján becsültük.

5

I. Általános közhangulat Véleménye szerint a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak?

A kolozsvári magyarok sokkal bizakodóbbak, ha Kolozsvár jövőjére gondolnak, mint akkor, ha az erdélyi magyarságéra vagy az országéra. Kétharmaduk szerint a dolgok jó irányba haladnak a városban, és csak 25 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy rossz irányt vettek a történések. Ezek az arányok az erdélyi magyarság életét tekintve 38, illetve 42 százalék, Romániát illetően pedig 23 és 67 százalék. Kolozsvár fejlődéséről leginkább a 18–34 év közötti korosztály, a felsőfokú végzettségűek, a diákok és a jövedelmükkel elégedettek számoltak be.

Romániában

23

67

Kolozsváron

Az erdélyi magyarság életében

Jó irányba

9

67

25

38

42

Rossz irányba

Nem tudja

A dolgok jó irányba haladnak. Idősor.

Romániában

Kolozsváron

72

67

36 23 15

2012

6

8

2018

7 1

17

Nem válaszol

2020

1

3

Véleménye szerint a dolgok jó vagy rossz irányba haladnak? Háttérváltozók szerint.

Romániában Jó irányba

Rossz irányba

Jó irányba

Rossz irányba

Jó irányba

Rossz irányba

25

75

73

27

47

53

18–34

31

69

85

15

57

43

35–54

30

70

61

39

40

60

55+

16

84

72

28

46

54

Alapfok

31

69

56

44

40

60

Szakiskola, líceum els fele

13

87

69

31

44

56

Középfok

25

75

74

26

46

55

Fels fok

28

72

79

21

56

44

Dolgozik

29

71

68

32

43

57

Diák

33

67

83

17

52

48

Nyugdíjas

14

86

71

29

46

54

Egyéb

32

68

75

25

85

15

Csak az alapvet szükségletekre elég

33

67

53

47

33

67

Elfogadhatóan él

24

76

72

28

48

52

Összes (nem válaszol nélkül)

Korcsoport

Végzettség

Kolozsváron

Az erdélyi magyarság életében

Aktivitás

Szubjektív anyagi helyzet

7

Mennyire elégedett a jelenlegi életkörülményeivel?

3 1 22

19

Teljes mértékben elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Teljes mértékben elégedetlen NT/NV

56

Az életkörülményeivel elégedettek aránya.

Háttérváltozók szerint.

90 72

81

71

80

86

83

74

78

87

82 69

81

81 65

Korcsoport

8

Végzettség

Születési hely

Aktivitás

Nem beszél jól

Akcentussal

Tökéletesen

Egyéb

Nyugdíjas

Diák

Dolgozik

Egyéb

Kolozsvár

Fels fok

Középfok

Szakiskola

Alapfok

55+

35-54

18-34

51

Román nyelvtudás

II. Lakossági problémák Nyílt kérdésben a városvezetés legsürgősebb feladatának messzemenően a közlekedést, parkolást és utak helyzetét tartják (36 százalék, amennyiben ezt összevonjuk az infrastruktúra javításával, 41 százalék), de fontosnak vélik a környezetszennyezésre, az oktatásra és fiatalok jövőjére is figyelmet fordítani. Amikor egy lista segítségével választhatták ki a kolozsvári magyarokat érintő legnagyobb problémákat, a lista élére a korrupció megfékezését, a fiatalok elvándorlásának mérséklését és az infrastruktúra fejlesztését tették.

A beruházások tekintetében a magyar épített örökség megőrzését és épületek rendbetételét tartják fontosnak (0–10 közötti skálán 8,9-es átlag), de szinte ugyanilyen lényeges számukra a tehetséggondozás (8,6), a magyar nyelvű orvosi ellátás kialakítása (8,6), az idősgondozás fejlesztése (8,4), a magyar vállalkozások támogatása (8,3) és az, hogy több magyar nyelvű esemény szervezésére kerüljön sor (8,3).

Ön szerint mi kellene legyen a városvezetés legsürgősebb feladata a következő periódusban? Nyílt kérdés.

Közlekedés, parkolás, utak

36

Környezetszennyezés

9

Oktatás, iskolák helyzete, fiatalok jöv je

7

Fizetés, nyugdíj, munkahelyek

5

Infrastruktúra

5

Egészségügy

5

Kisebbségek helyzete

4

Lakásárak

3

Városvezetés, politikai problémák, igazságszolgáltatás Más NT, NV

3 7 17

9

Több, a kolozsvári magyar közösséget érintő beruházás merült fel, de az anyagi erőforrások végessége miatt természetesen nem kerülhet sor mindegyikre. Értékelje az alábbi lehetséges beruházásokat fontosságuk szerint, egy 0 és 10 közötti skálán. Átlagértékek 0 és 10 között; 0 – egyáltalán nem fontos; 10 – nagyon fontos A magyar épített örökség meg rzése

8,9

Tehetséggondozás, ifjúságot támogató programok

8,6

Magyar nyelv orvosi ellátás kialakítása

8,6

Id sgondozás fejlesztése

8,4

Magyar vállalkozások támogatása

8,3

Több magyar nyelv esemény szervezése

8,3

M vészetek, magyar m vészek támogatása

7,9

Magyar nyelv sportolási lehet ségek b vítése gyermekek számára

7,4

Közösségi terek kialakítása a különböz negyedekben is Magyar nyelv sportolási lehet ségek b vítése feln tteknek

10

6,9 6,8

Közösségi terek kialakítása a város központjában

6,7

Nemzetközi konferenciákra is alkalmas rendezvényközpont kialakítása

6,7

III. Intézmények irányi bizalom A felmérés egyik kérdése az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozott. Amennyiben egy sorrendet szeretnénk megállapítani összevonva azok válaszait, akik teljes mértékben vagy inkább megbíznak a felsorolt intézményekben, a következő rangsort kapjuk: leginkább a Polgármesteri Hivatalban és az egyházakban bíznak meg a kolozsvári magyarok, ezeket követi az Európai Unió, az RMDSZ és Magyarország kormánya, kevésbé bíznak a Megyei Tanácsban, viszont Románia elnökében, a korrupcióellenes ügyészségben és a román kormányban pedig alig.

Milyen mértékben bízik az alábbi intézményekben?

NT/NV

Egyáltalán nem bízom 65%

64%

60%

60%

59% Inkább nem bízom

54%

Inkább bízom 32% 27% Telj esen megbízom 15%

Polg. Hiv.

Egyházak

EU

RMDSZ

Magyar kormány

Megyei Tanács

Románia elnöke

DNA

Román kormány

Intézmények iránti bizalom. Idősor.

70 60 50 40 30 20 10 0

Polgármesteri Hivatal

Európai Unió

Románia elnöke

2018

Korrupcióellenes ügyészség (DNA)

Román kormány

2020

11

IV. Román–magyar viszony Akárcsak Kolozsvár és Románia általános helyzetének megítélése esetében, a román–magyar viszonyokról is különböző véleményekkel találkozunk, amennyiben külön kérdezünk rá ezekre a kapcsolatokra országos és városszinten. A megkérdezettek többsége úgy véli, Kolozsváron inkább együttműködéses kapcsolat jellemzi a románok és magyarok viszonyát (56 százalék), 22 százalék számolt be konfliktusos kapcsolatról és 20 százalék kölcsönös érdektelenségről. Az ország egészét tekintve inkább konfliktusosnak gondolják a helyzetet (48 százalék), és csak 25, illetve 24 százalék jelölte meg az együttműködéses kapcsolatot és a kölcsönös érdektelenséget.

Az alábbi kifejezések közül melyik jellemzi legjobban a románok és magyarok viszonyát általában Romániában, illetve Kolozsváron? Idősor.

5

3

18

24

4

2

13

20

17 22 46

48 65

30

25

2018

2020 Romániában

Együttm ködéses kapcsolat

12

56

2018

2020 Kolozsváron

Konfliktusos kapcsolat

Kölcsönös érdektelenség

NT/NV

V. Migrációs szándék A megkérdezettek többsége (79 százalék) továbbra is Kolozsváron vagy vonzáskörzetében szeretne élni. 12 százalékuk vallotta azt, hogy más országba költözne, 6 százalék pedig Románia más települését választaná. Érdemes kiemelni, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemisták között mind az országon belül, mind a külföldi vándorlási szándék jóval magasabb: 18, illetve 12 százalékos, azonban az egyetemisták közel kétharmada is Kolozsváron szeretne maradni. A más országokba költözni vágyók Magyarországot választanák legnagyobb arányban (34 százalék), ezt követik a skandináv államok (19 százalék), Németország (15 százalék), az Egyesült Államok vagy Kanada (9 százalék), illetve Anglia (8 százalék). Románia területén belül Székelyföldre költöznének szívesen (47 százalék), viszont a válaszok között megjelent Közép-Erdély (21 százalék), Brassó (9 százalék) és Szatmár (6 százalék) megye is. A két legfőbb oka a költözési szándéknak az, hogy a megkérdezett nem érzi otthon magát a városban (46 zázalék), illetve a jobb munkalehetőség reménye (45 százalék) is jellemző.

A lakáshelyzetet (18 százalék) és a családi okokat (12 százalék) is megemlítették, és azt, hogy nehezen élhetik meg magyarságukat Kolozsváron (6 százalék). Szükséges megjegyezni, hogy ennél a kérdésnél a válaszadó több okot is felsorolhatott.

Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él.

Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében?

3 12 Továbbra is Kolozsváron (vonzáskörzetében) élnék Más településre költöznék Románián belül

6

Más országba költöznék NT/NV 79

13

Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él.

Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében?

Mintavételi kategóriák szerint Továbbra is Kolozsváron (vonzáskörzetében) élnék

Más településre költöznék Románián belül

Más országba költöznék

NT

83

61

18

14

11

7

5

1

Kolozsvá ri lakos

Egyetemista

Ön jelenleg Kolozsváron (vagy a vonzáskörzetében) él.

Az alábbiak közül mi igaz az Ön esetében?

Háttérváltozók szerint.

Kolozsváron élne

Más településre költözne

Más országba költözne

Férfi

78

6

16

N

86

6

9

18-34

72

12

16

35-54

77

5

17

55+

96

1

3

Alapfok

88

0

12

Szakiskola

78

8

14

Középfok

80

7

13

Fels fok

84

6

11

Nem

Korcsoport

Végzettség

14

Kolozsvár

76

11

13

Egyéb

87

2

12

Csak magyarul

83

5

12

Más nyelven (is)

78

9

13

Nem állampolgár

79

5

16

Magyar állampolgár

84

6

10

Dolgozik

77

7

16

Diák

69

12

19

Születési hely

Tannyelv

Állampolgárság

Aktivitás

Hova költözne az országon belül?

(Más településre költözni szándékozók; N=29)

Székelyföld

47

Közép-Erdély

21

Brassó megye

Szatmár megye

NV

9

6

16

15. Amennyiben elhagyná Kolozsvárt, ennek oka.

Több válaszlehetőség. (Elköltözni szándékozók; N=90) Nem érzem otthon magam a városban

46

Máshol jobb munkát találok

45

Lakáshelyzet

18

Családi okok Nehezen élhetem meg a magyarságomat

12

6

15

VI. Médiafogyasztás A médiafogyasztást érintő kérdésblokk egyaránt kitért a rádióhallgatásra, napi- és hetilapok olvasására, tévénézési és internetezési szokásokra, illetve a magyar nyelv fontosságára ezen a területen. Lényeges, hogy a magyar nyelvű média fogyasztása 2012-höz képest jelentősen visszaesett. Ekkor a Szabadságot még a magyar népesség 45 százaléka olvasta rendszeresen, ami nyolc év alatt egy 17 százalékos csökkenést jelent. A Paprika Rádiót naponta hallgatók aránya 36 százalékról esett vissza 28-ra.

Szintén csökkent a Krónika rendszeres olvasóinak aránya, míg az időközben teljes adásidőre átállt Kolozsvári Rádió kis mértékben növelni tudta a hallgatóságát.

A tévénézés sokkal inkább általános, mint a rádióhallgatás vagy a napi-/hetilapok olvasása. A Duna TV-t és az RTL Klubot a válaszadók közel 45 százaléka nézi naponta vagy hetente 2-3 nap, szintén népszerű a ProTV, az M1 és a TV2.

Az internetezési szokásokat vizsgálva elmondható, hogy 7 százalék tölt el naponta 8 óránál többet internetezéssel, 23 százalék 3–8 órát, 35 százalék 1–3 órát, valamint 16 százalék kevesebb, mint egy órát. 19 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem végzi ezt a tevékenységet. Leginkább a kommunikációra (65 százalék) és „facebookozásra” (62 százalék) használják az internetet, de sokan tekintenek meg szívesen videóanyagokat (50 százalék), követnek híreket ennek segítségével vagy olvasnak online újságot (44 százalék). 26–29 százalék használja online vásárlásra, munkavégzésre, képi anyagok nézegetésére vagy egyéb közösségi oldalak látogatására. Az online televíziózás (14 százalék), vlogok (13 százalék) és blogok (11 százalék) követése kevésbé jellemző.

Általában mennyi időt tölt naponta internetezéssel?

19

0

16

16

20

35

40

23

60

7

80

Nem szoktam internetezni

Kevesebb mint egy órát

Egy és három órányi között

Három és nyolc órányi között

Nyolc óránál többet

NT/NV

1

100

Az alábbiak közül mire használja leggyakrabban az internetet? Több válasz lehetséges.

Kommunikáció

65

Facebook

62

Videoanyagok megtekintése

50 44

Online újságolvasás, hírfigyelés Online vásárlás

29

Egyéb közösségi oldalak

26

Képi anyagok nézegetése

26

Munkavégzés

26

Online televíziózás Vlogok követése Blogok követése Egyéb

14 13 11 18

A többségnek fontos, hogy a különböző médiatípusok magyar nyelven álljanak rendelkezésükre (45 százaléknak nagyon fontos, 34 százaléknak inkább fontos, 12 százaléknak inkább nem fontos, 6 százaléknak egyáltalán nem fontos, 2 százalék nem válaszolt). A különböző kategóriák mentén vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a nőknek, az 55 év felettieknek, a kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezőknek, a nyugdíjasoknak, illetve a jövedelmükkel elégedetleneknek fontosabb az, hogy magyar nyelven hallgathassák a rádiót, nézhessenek tévét és olvashassanak újságokat, internetes tartalmakat. Összességében a kolozsvári magyar nyelvű médiával elégedettek a válaszadók: 19 százalék nagyon elégedett, 55 százalék inkább elégedett, 14 százalék inkább elégedetlen, 2 százalék nagyon elégedetlen, 9 százalék nem tudja eldönteni vagy nem válaszolt a kérdésre.

17

Kolozsvári magyar nyelvű médiát fogyasztók aránya 90 80 80

70 60 50

56

40

45

30

33

20 10 0 Hallgat magyar nyelvű rádiót

Olvas magyar nyelvű újságot

Olvas magyar nyelvű honlapokat

Fogyaszt kolozsvári magyar nyelvű médiát

VII. Regionális kötődések, decentralizáció A lokális identitást egy úgynevezett pontallokációs kérdés segítségével vizsgáltuk, ahol a válaszadók 10 pontot kellett elosszanak Kolozsvár, Kolozs megye, Erdély, Románia és Európa között, annak függvényében, hogy mennyire kötődnek ezekhez a területi egységekhez. Identitásuk szempontjából a kolozsvári magyarok leginkább kolozsvárinak és erdélyinek tartják magukat: átlagban 3,6-ot kapott Kolozsvár, szintén 3,6-ot Erdély, 1,1-et Európa, 0,9-et Kolozs megye és 0,6-ot Románia.

18

Mindannyian egy adott településen, megyében, történelmi régióban, országban élünk és egyben az Európai Unió polgárai vagyunk. Viszont különböző mértékben kötődünk ezekhez a területi egységekhez.

Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak?

Képzelje el, hogy különböző szintek között összesen 10 pontot oszthat szét. Hogyan jellemezné magát? (0 és 10 közötti átlagok)

3,6

0,0

0,9

2,0

3,6

4,0

Kolozsvár

0,7

6,0

Kolozs megye

Erdély

1,1

8,0 Románia

10,0

Európa

Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak?

(0 és 10 közötti átlagok) Háttérváltozók szerint

Születési hely

Kor

18-34

3,1

35-54

3,9

55+

3,9

Egyéb

2,9

Diák

3,4 3,4

1,0

3,9

4,1

1,1

Egyéb

4,2

1,0 Kolozs megye

0,6

3,6

Nyugdíjas

Erdély

0,9 3,8 3,6

Románia

1,2

0,5

3,4

0,8

Kolozsvár

0,6 0,4

3,2

0,9

1,2

0,8

0,9

3,7

1,8 0,6

4,0

4,2

2,7

0,8

0,9

0,9

Kolozsvár Dolgozik

Aktivitás

0,8

Európa

1,1 1,4 1,9 0,5 0,4 0,6

0,6

19

A decentralizációt is összességében inkább előnyösnek ítélték meg a kolozsvári magyarok egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy nagyon hátrányos, a 10-es pedig azt, hogy nagyon előnyös, 7,1 pontra értékelték. Érdekesség, hogy inkább az idősebb korosztály tartja ezt előnyösnek, a nyugdíjasok és azok, akik elégedetlenek jövedelmükkel.

Hová helyezné magát a következő skálákon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy véleménye teljes mértékben a skála bal oldalán található, a 10-es pedig, hogy teljes mértékben a jobb oldalán (átlagok) 0

2

A kolozsvári magyar közösség sokat köszönhet a magyarországi támogatásoknak.

4

6

8

10 A magyarországi politikusoknak kevésbé kellene beleszólniuk a kolozsvári magyarok dolgába.

3,69

Az államnak több döntési jogkört kellene átruháznia az önkormányzatokra.

Az államnak jobban kellene ellen riznie az önkormányzatokat.

4,55

Az államot decentralizálni kell, több hatáskört juttatva regionális helyi szintre.

Egy központosított, egységes államra van szükség.

3,67

Az Ön identitása szempontjából ezek mennyire fontosak?

(0 és 10 közötti átlagok) Háttérváltozók szerint 0%

10%

Az államnak több döntési jogkört kellene átruháznia az önkormányzatokra.

20%

25

Az államot decentralizálni kell, több hatásk ört juttatva regionális helyi szintre.

A decentralizáció nagyon hátrányos.

40%

11

8

38

11 2 2

Egyetért

20

30%

8

8

7

10

6

5

3

2

70%

20

7

10

4

60%

6

9

17

9

50%

6

10

Nem ért egyet

3

20

80%

5

4

90%

4

3

39

4

100%

14

2 3

7

VIII. Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök VIII.1. Magyar és román nyelvtudás Miután magyar mintán végeztük a vizsgálatot, a kérdezettek érthető módon úgy ítélik meg, hogy anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszélnek magyarul. A román nyelvtudásukkal viszont közel sem ennyire elégedettek: 12 százalék beszél anyanyelvi szinten, 28 százalék tökéletesen, 38 százalék nagyon jól, de érezhető akcentussal, 17 százalék gondolja úgy, hogy bár nem beszél jól, az esetek többségében meg tudja értetni magát, 6 százalék pedig csak nehézségekkel boldogul. A román nyelvet jobban ismerik az idősebbek, a kolozsvári születésűek, illetve azok, akik elégedettebbek jövedelmükkel. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a diákok kevésbé elégedettek román nyelvtudásukkal, mint a más kategóriába tartozók (dolgozók, nyugdíjasok).

Magyar nyelvtudás 11 5

2

anyanyelvi szinten beszélek tökéletesen beszélek

nagyon jól beszélek, de érezhet akcentussal nem beszélek nagyon jól, de esetek többségében meg tudom értetni magam

91

nagyjából értek és nehézségekkel meg tudom értetni magam

21

Román nyelvtudás 6

anyanyelvi szinten beszélek

12

17

tökéletesen beszélek

28

38

nagyon jól beszélek, de érezhet akcentussal

nem beszélek nagyon jól, de esetek többségében meg tudom értetni magam

Az óvoda és iskola alatt a megkérdezettek negyede tanult románul (is), az egyetemet pedig 48 százalék végezte románul. Ez összefüggésbe hozható a román nyelvtudással: akik tökéletesen beszélnek románul, 43 százalékban tanultak más nyelven (is) az óvodában/iskolában és 64 százalékban az egyetemen. Ez az arány azok körében, akik nagyon jól beszélnek, de érezhető akcentussal, 20, illetve 44 százalék, azok között pedig, akik nem beszélnek jól románul, 4, illetve 26 százalék.

A legidősebb gyerek tannyelvét vizsgálva is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a legidősebb gyerekek 24 százaléka tanult a magyaron kívül más nyelven is óvoda és iskola alatt, 50 százalékuk pedig egyetem alatt. A szülő romántudása mellett (amenynyiben jól beszél románul a szülő, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyerek ne kizárólag magyarul tanuljon) fontos befolyásoló tényezőnek számít az, hogy van-e a családban más nemzetiségű. Tiszta magyar család esetében az idősebbik gyerekek 17 százalékban járnak óvoda vagy iskola alatt nem (csak) magyar osztályba, egyetem alatt pedig 44 százalék. Amennyiben van más nemzetiségű is a családban (a megkérdezett szülei, tehát a nagyszülők vagy a megkérdezett házastársa/élettársa nem magyar), ezek az arányok 68, illetve 94 százalék. Más nemzetiségű házastárs esetében az idősebbik gyerek 83 százalékban nem kizárólag magyar óvodába és iskolába jár, az egyetemet pedig egyikük sem végzi magyar nyelven.

VIII.2. Nyelvhasználat A felmérésből az is kiderült, hogy a kolozsvári magyarok otthon, a családban szinte kizárólag magyarul beszélnek (87 százalék), és a barátok esetében is a magyar nyelv használata a domináns (40 százalék kizárólag magyarul, 23 százalék nagyrészt magyarul, 33 százalék fele-fele arányban magyarul és románul). Ezzel szemben a családorvossal 57 százalék csak románul kommunikál, és 27 százalékban vannak jelen azok, aki kizárólag magyarul. A munkahelyen, kulturális és közösségi eseményeken, illetve sportolás közben árnyaltabb a helyzet, ezekben az esetekben a többség mindkét nyelvet használja.

22

Milyen nyelven beszél, milyen nyelvet használ a következő helyzetekben?

Otthon, a családban

87

Barátokkal

40

Kulturális és közösségi eseményeken

Munkahelyén / az iskolában

Sportolás közben

23

30

Családorvossal

3

16

7

4 3

6

8

57

30

18

11

11

37

13

7

7

33

18

27

14

3

2

11

11

6

19

53

Csak magyar

Nagyrészt magyar

Fele-fele arányban magyar és román

Nagyrészt román

Csak román

Más, nem érinti

Milyen nyelven beszél a következő helyzetekben? Érintettek köre.

Otthon, a családban

Barátokkal

Kulturális és közösségi eseményeken

Sportolás közben

Családorvossal

Munkahelyén / az iskolában

Csak magyar

Nagyrészt magyar

27

20

3

7

57

6

16

Fele-fele arányban magyar és román

3

12

4

39

16

30

5

40

20

33

11

11

33

24

41

7

3

87

14

37

Nagyrészt román

14

Csak román

23

VIII.3. Nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdök Egyetért-e a következő kijelentésekkel? Idősor.

Helyesen cselekszenek azok a magyar szül k, akik gyermekeik érdekét nézve, azokat román tannyelv iskolába küldik Nem kellene er ltetni Kolozsváron a magyar nyelv hivatalos használatát, mert a magyarok úgyis jól beszélnek románul Elszomorít, ha egy magyar fiatal vegyes házasságot köt Nem helyes, ha két magyar magyarul beszélget, amikor románok is vannak a társaságban Az erdélyi magyaroknak is el kell fogadniuk, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román Szívesebben dolgozok/dolgoznék olyan környezetben, ahol a munkatársak többsége magyar Fontos lenne, hogy Kolozsváron is lehessen hivatalos helyzetekben használni a magyar nyelvet Jó dolog, ha az üzletek tulajdonosai felirattal jelzik, hogy az alkalmazottaik beszélnek magyarul

Egyetért

Nem ért egyet

Bizonytalan

NV

2014

12

78

9

2

2020

14

68

17

1

2014

26

62

11

1

2020

22

59

17

1

2014

46

45

8

2

2020

33

53

12

2

2014

64

26

8

1

2020

39

44

16

1

2014

56

34

9

1

2020

47

38

13

2

2014

61

26

10

3

2020

49

26

21

4

2014

92

3

4

1

2020

79

7

13

0

2014

89

5

5

1

2020

83

5

10

2

Az erdélyi magyaroknak kötelességük ismerni a román nyelvet

2014

88

8

3

1

2020

85

9

5

1

Otthon érzem magam Kolozsváron

2020

86

5

7

1

Milyen mértékben befolyásolja, hogy egy adott cég, szolgáltató, üzlet alkalmazottai beszélnek magyarul, amikor szolgáltatást választ az alábbi esetekben?

37

Ügyvéd

33

Orvos Piaci árus Villany-, gáz-, vízszerel Vendégl

24

32

19

31

13 10

Nagymértékben

Inkább igen

26

23

2

28

22

2

22

25

Inkább nem

36 Egyáltalán nem

7 26

33

31

9

22

27

25 21

1

24

29

1

21

21

26

5 14

27

30

17

15

17

33

21

Élelmiszerüzlet

Taxi, autóbusz, költöztet

19

18

Fodrász, kozmetikus

10

34

16

Autószerel

Szabadid s szolgáltatások (uszoda, wellness)

33

NT

1 5 2

IX. Kolozsvár fejlődése A többség úgy véli, hogy Kolozsváron sokat fejlődött az elmúlt években a turizmus, illetve fontos az egyetemek jelenléte ahhoz, hogy a város meg tudja őrizni vezető szerepét a gazdaságban. A skála közepére helyezték a következő kijelentéseket: - Arányaiban nagyon kevés Kolozsváron a magyar vállalkozás, - A magyar vállalkozások innovatívabbak, mint a románok, - Fontos számomra a vásárlás vagy egyéb szolgáltatás igénybevételekor, hogy magyarul szolgáljanak ki.

A többség inkább nem ért egyet azzal, hogy a magyar alkalmazottak vagy vállalkozók hátrányos helyzetben lennének Kolozsváron.

Mennyire ért egyet az alábbiakkal? (átlag, 0-tól 10 között: 0 – egyáltalán nem ért egyet, 10 – teljes mértékben egyetért)

Kolozsváron az elmúlt években sokat fejl dött a turizmus

7,8

Az egyetemek nélkül Kolozsvár nem tudná meg rizni a vezet szerepét a gazdaságban

7,5

Arányaiban nagyon kevés Kolozsváron a magyar vállalkozás

6,1

A magyar vállalkozások innovatívabbak, mint a románok

5,2

Fontos számomra a vásárlás vagy egyéb szolgáltatás igénybevételekor, hogy magyarul szolgáljanak ki Nehezebben lehet munkához jutni Kolozsváron magyarként A magyar vállalkozók nem versenyképesek a kolozsvári piacokon

5,1 3,8 3,3

25

X. Gyermekvállalás A felnőtt kolozsvári magyaroknak átlagosan 1,1 gyerekük van, viszont 1,8 gyereket szeretnének, és az ideális pedig szerintük 2,4. Megfigyelhető, hogy a jövedelem megítélésével fordítottan arányos a vállalt gyerekek száma (elégedetlen: 1,7 gyerek, elfogadhatóan él: 1,2 gyerek, elégedett jövedelmével: 0,9 gyerek). Szintén a jövedelmükkel elégedetlenek körében a legnagyobb az „ideális gyerekszám” értéke is, 2,7.

Hány gyereke van, hány gyereket szeretne, hány gyerek vállalása lenne az ideális? Háttérváltozók szerint.

2,4

2,3

1,8

1,8

1,6

2,9

2,5 2,3

2,5

1,9

1,8

1,5 1,5

1,1

2,7

1,6 1,5

1,7

2,4

2,3

2,1

1,9 1,5 1,2 0,9

0,5

Családi állapot Hány gyereke van

Elégedett a jövedelmével

Elfogadhatóan él

Max az alapvet szükségletekre elég

Özvegy

Elvált

Élettársi kapcsolatban él

Házas

N tlen/hajadon

Összes

0

Jövedelem

Hány gyereket szeretne

Hány gyerek az ideális

Véleménye szerint mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar fiatalok nem vállalnak több gyereket?

15

14 Lakhatás Alacsony fizetések Kényelem

26

28

Bizonytalanság NT

16

26

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar fiatalok nem vállalnak több gyereket: 28 százalék az alacsony fizetéseket, 26 százalék pedig a bizonytalanságot véli kiváltó oknak, 16 százalék a kényelmet, 14 százalék a lakhatást.

15 százalék nem tudta eldönteni, mi lehet a legfőbb probléma.

XI. Sport iránti igény A felmérés adatai alapján elmondható, hogy a kolozsvári magyarok 41 százaléka szokott sportolni. Ez inkább a férfiakra, a fiatalabbakra, a közép- és felsőfokú végzettségűekre, illetve a jövedelmükkel elégedettekre jellemző. A teremben való edzés/fitnesz, az atlétika és futás, illetve a labdajátékok a legnépszerűbb sportok, de a válaszok között megjelenik a biciklizés, az úszás, a tenisz és asztalitenisz, illetve a különböző kinti tevékenységek is. A többség úgy véli, a sportnak fontos szerepe lehet a magyar közösség összetartásában, viszont nem tartják nagyon fontosnak, hogy sportolás közben magyarul tudjanak beszélni. Azzal sem értenek egyet, hogy többet sportolnának, ha ezt magyarok közt tehetnék.

Szokott-e sportolni?

1

41

Igen Nem NV

59

Szokott sportolni. Háttérváltozók szerint.

61

52

45

42

36

35

Nem

Korcsoport

23

22

Végzettség

Elégedett a jövedelmével

Max az alapvet szükségletekre elég

Fels fok

Középfok

Szakiskola, líceum els fele

14 Alapfok

55+

35-54

18-34

N

Férfi

19

Elfogadhatóan él

47

56

Jövedelem

27

Mit sportol? (Sporttevékenységet végzők, N=210) Teremben edzés, jóga, fitness

29

Atlétika, futás

28 22

Labdajátékok Biciklizés

15

Séta, kinti tevékenység

9

Úszás

9

Tenisz, asztalitenisz

7

Egyéb

14

XII. Oktatással kapcsolatos vélemények A kolozsvári magyar oktatás minőségével a megkérdezettek 57 százaléka inkább elégedett vagy nagyon elégedett, ennél kevesebben, 50 százalék elégedett az épületek állapotával, 43 százalék a felszereltséggel és 34 százalék azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaerőpiacra. Ennél a kérdésnél megfigyelhető, hogy összességében a fiatalabbak, a magyar állampolgársággal rendelkezők, a diákok és a jövedelmüket pozitívan értékelők elégedettebbek. A többség (57 százalék) úgy véli, hogy nincs lényeges különbség Kolozsváron a magyar és román iskolák között, 13 százalék a magyar iskolákat, 16 százalék a román iskolákat tartja színvonalasabbnak.

14 százalék bizonytalan a kérdésben. A magyar iskolákat a 35–54 év közöttiek, a kolozsvári születésűek, a jövedelmükkel elégedetlenek, aktivitás szerint pedig a munkahellyel rendelkezők és az „egyéb” kategóriába tartozók gondolják gyengébbeknek a románoknál.

28

Mennyire elégedett a kolozsvári magyar oktatás/iskolák esetében az alábbiakkal?

Oktatás min sége

8

Épületek állapota

7

35

Felszereltség

7

34

Azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaer piacra

Nagyon elégedetlen

22

42

16

15

40

Inkább elégedetlen

10

34

31

26

Inkább elégedett

13

9

9

15

8

18

Nagyon elégedett

NT

Inkább és nagyon elégedettek aránya? Háttérváltozók szerint.

Nem Életkor

Végzettség

Születési hely Tannyelv Magyar állampolgárság Aktivitás

Jövedelem Román nyelvtudás

Férfi N 18-34 35-54 55+ Alapfok Szakiskola Középfok Fels fok Egyéb Kolozsvár Csak magyarul Románul (is) Nincs Van Dolgozik Diák Nyugdíjas Egyéb Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével Tökéletesen beszél Akcentussal beszél Nem beszél jól

Oktatás min sége

Épületek állapota

Felszereltség

59 55 64 54 53 47 56 58 62 57 57 60 48 46 63 58 65 52 42

52 47 59 47 43 29 50 54 53 47 51 50 49 45 52 53 58 41 40

47 41 52 39 39 23 43 49 45 41 45 44 42 38 46 46 51 37 29

Azzal, ahogy felkészítik a magyar fiatalokat a munkaer piacra 37 33 36 31 37 27 34 36 37 35 34 34 37 28 38 34 38 37 15

58

43

37

25

53 60 53 64 52

46 56 48 58 37

47 45 43 51 31

32 40 33 43 24

29

Melyik kijelentés igaz Ön szerint leginkább a magyar nyelvű oktatás vonatkozásában Kolozsváron? (%)

14

A magyar iskolák jobbak a románoknál

13

A magyar iskolák gyengébbek a románoknál

16

Nincs lényeges különbség NT 57

A magyar iskolák gyengébbnek tartók aránya.

Háttérváltozók szerint.

34

Életkor

11

Születési hely

Aktivitás

Csak az alapvet szükségletekre elég

Egyéb

Nyug díjas

Diák

Dolgozik

9

Kolozsvár

55+

35-54

18-34

9

20 12

11

Egyéb

14

22

13

Elégedett a jövedelmével

20

Elfogadhatóan él

26

Jövedelem

Az oktatásról szóló kérdéstömb végül kitért a továbbtanulásra is. Kiderült, hogy a válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy a jövőben felsőfokú diplomát szerez. Azok, akik nem szándékoznak ezt megtenni, legnagyobb arányban korukat említették fő oknak, 17 százaléknak van már egyetemi diplomája, 12 százalék nem tartja fontosnak, 5 százalék gondolja úgy, hogy nincs olyan szak, ami érdekelné, 3 százalék pedig nem engedheti meg magának.

30

Iskolai végzettségtől függetlenül tervezi-e, hogy a jövőben felsőfokú diplomát szerez?

1 29 Igen Nem NT 70

Mi az oka, hogy nem tervez a jövőben felsőfokú diplomát szerezni? (Diplomát nem tervezők; N=362)

5

17

12

Van már egyetemi diplomája A korom miatt

3

Nem engedhetem meg magamnak Nem tartom fontosnak Nincs olyan szak, ami érdekelne 66

31

XIII. Szociodemográfiai adatok XIII.1. Alapadatok Nem szerinti eloszlás

Korcsoport szerinti eloszlás

34

46 54

33 18-34

Férfi

35-54

N

55+

34

XIII.2. Jövedelmi viszonyok A kolozsvári magyarok havi egy főre eső jövedelme átlagosan 1621 lej volt, és egyenesen arányosan nőtt a végzettséggel (alapfok 1411 lej, szakiskola, líceum első fele 1360 lej, középfok 1373 lej, felsőfok 2354 lej). A többség úgy véli, hogy elfogadhatóan él, de nem tud megvásárolni drágább dolgokat (37 százalék), viszont akadnak olyanok is, akiknek a jövedelme az alapvető szükségletekre sem elegendő (2 százalék) vagy kizárólag ezekre költ (14 százalék). Amennyiben megszorít más kiadásokat, 29 százalék meg tud vásárolni drágább dolgokat is, 15 százaléknak pedig nincs szüksége ehhez megszorításokra. A 18–34 év közötti korosztály a legelégedettebb, végzettség szerint pedig a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők.

Hogyan ítéli meg a családja jövedelmét a szükségletekhez viszonyítva?

Az alapvet szükségletekre sem elegend

2

Csak az alapvet szükségletekre elegend

14

Elfogadhatóan élünk, de nem tudunk megvásárolni drágább dolgokat

37

Meg tudunk vásárolni drágább dolgokat is, ha megszorítunk más kiadásokat

29

Meg tudunk vásárolni mindent, amire szükségünk van, megszorítások nélkül

Nem válaszol

32

15

3

Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? (%)

0

10

20

30

40

Egyáltalán nem elég edett

1

50 2

3

4

60 5

6

70 7

8

80 9

90

100

Nagyon elégedett

Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével (átlagértékek, 0 – egyáltalán nem; 10 – nagyon elégedett).

Háttérváltozók szerint 8,4

8,3 7,8

7,7 7,4

7,4

8,3

8,1

7,9

7,6

7,6 7,3

6,9

Összes

Hol lakik

Korcsoport

Jövedelem

Nem beszél nagyon jól

Nagyon jól, érezhet akcentussal

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

Elégedett a jövedelmével

Elfogadhatóan él

Max az alapvet szükségletekre elég

55+

35-54

18-34

Szül k, egyéb rokonok lakásában

6,6

Bentlakásban

Albérletben

Saját lakásban jelzáloghitellel

Saját lakásban jelzáloghitel nélkül

6,7

Román nyelvtudás

33

XIII.3. Születési hely A megkérdezettek 58 százaléka nem Kolozsváron született, az ők esetükben a többség (50 százalék) Közép-Erdélyből (Kolozs megye más településéről vagy Maros megyéből) érkezett, de jelentős számban vannak jelen azok is, akik Székelyföldről költöztek ide (27 százalék). További 13 százalék a Partiumból, 9 százalék a szórványból, 1 százalék pedig Magyarországról telepedett át Kolozsvárra. Amennyiben azt vizsgáljuk meg, hogy hány évesen költöztek, elmondható, hogy legtöbben (38 százlék) 18–19 évesen, vélhetően középiskola befejezése után hozták meg ezt a döntést, viszont jelentős azok aránya is, akik még kiskorúak voltak költözéskor (21 százalék) vagy 20–29 év közöttiek (20 százalék). Csak 13 százalék volt 30 év feletti a költözés időpontjában, 8 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

Születési hely szerinti eloszlás

42

Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés

58

A nem kolozsvári születésűek származási régió szerinti el eloszlása (N=219) 1 1 9 27 13

Székelyföld Közép-Erdély Partium Szórvány Magyarország NV

50

34

Hogyan ítéli meg a családja jövedelmét a szükségletekhez viszonyítva?

8 21 13

<18 18-19 20-29 30+

20

NV 38

XIII.4. Lakhatási helyzet Összességében elmondható, hogy 56 százalék él saját lakásban jelzáloghitel nélkül, 5 százalék jelzáloghitellel. További 19 százalék lakik albérletben, 5 százalék bentlakásban, 11 százalék szülőknél vagy egyéb rokonok lakásában, 4 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre. Saját lakásban, jelzáloghitel nélkül az idősebbek laknak (18–34 évesek 14 százaléka, 35–54 évesek 69 százaléka, 55 év felettiek 92 százaléka), albérletben pedig leginkább a fiatalok (18–34 évesek 44 százaléka, 35–54 évesek 11 százaléka,

55 év felettiek 5 százaléka). Érdekesség, hogy a jövedelmükkel

elégedetlenek körében magasabb a saját lakással rendelkezők (jelzáloghitel nélkül) aránya, mint a többi kategóriában (maximum az alapvető szükségletekre elegendő a jövedelme: 76 százalék; elfogadhatóan él: 69 százalék; elégedett jövedelmével: 45 százalék). Jelenlegi helyzetével a túlnyomó többség elégedett, egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, a 10-es pedig, hogy nagyon elégedett, átlagosan 7,8-re értékelték helyzetüket.

Ön hol lakik? (%) 4

Saját lakásban jelzáloghitel nélkül

11

Saját lakásban jelzáloghitellel

5

Albérletben Bentlakásban 56

19

Szül k, egyéb rokonok lakásában 5

NV

35

Hol lakik életkor, születési hely és jövedelem szerint?

Korcsoport Születési hely Szubjektív anyagi helyzet

Albérletben

Szül k, egyéb rokonok lakásában

Saját lakásban jelzáloghitellel

Bentlakásban

14 69 92 50 65

44 11 5 32 11

23 10 2 2 19

4 10 1 5 5

14 0 0 11 0

76

13

5

5

1

69 45

19 24

9 15

1 7

2 9

Saját lakásban jelzáloghitel nélkül 18-34 35-54 55+ Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével

Összesen hányan laknak a háztartásban?

19

30

18

1

2

3

4

5

24

6

6

1 1

NV

XIII.5. Nemzetiségi kötődés A válaszadók 97 százaléka vallotta magát magyarnak és 3 százalék románnak. Összességében 13 százalékuknak van más nemzetiségű is a családban (édesanya, édesapa vagy házastárs/élettárs). Ez főleg azok esetében mondható el, akik más nyelven (is) végezték tanulmányaikat, nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, illetve anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszélnek románul.

Milyen nemzetiségű Ön, illetve a következő hozzátartozói?

Ön

97

Édesapja

95

4

Édesanyja

94

5

Házastársa/élettársa

Magyar

36

7

65

Román

Roma, cigány

3

Német

Egyéb

27

NV

Etnikailag vegyes családban élők aránya. Háttérváltozók szerint.

26

25 22

13 9

8

7

1 Csak magyarul Más nyelven (is)

Össz

Nem állampolgár

Tannyelv

Magyar állampolgár

Magyar állampolgárság

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

Nagyon jól, érezhet akcentussal

Nem beszél nagyon jól

Román nyelvtudás

A kolozsvári magyarok háromnegyede kizárólag „magyarnak érzi magát”, 14 százalék kötődik a román nemzethez is, a válaszok között pedig előfordult a roma, ukrán, német is egyéb nemzetiség is. Leginkább azokra jellemző, hogy más nemzetiségűnek is „érzik magukat”, akik családjában van más nemzetiségű tag, akik nem kizárólag magyarul végezték a tanulmányaikat, tökéletesen beszélnek románul, illetve a fiatal korosztályhoz tartoznak (18–34 évesek) vagy diákok. Amennyiben 10 pontot szeretnének kiosztani az etnikai hovatartozás leírása céljából, a magyar 8,9 pontot kapna, a román 0,7-et, a maradék 0,4-et pedig más etnikumok között osztanák szét.

Van még más nemzetiség, amihez tartozónak érzi magát?

Ha igen, melyik?

2

2

2 5 Nincs Román

14

Magyar* Német Egyéb 74

*azok közül, akik nem magyar nemzetiségűnek vélik magukat

NV

37

Többes kötődésűek aránya. Háttérváltozók szerint.

29

26

31

29

27 24

24 19

17

16

18

15

13

15

15

11

9

Családja

52. Összesen hányan laknak a háztartásban?

Korcsoport

Végzettség

Tannyelv

Aktivitás

Nem beszél nagyon jól

Nagyon jól, érezhet akcentussal

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

Egyéb

Nyug díjas

Diák

Dolgozik

Más nyelven (is)

Csak magyarul

Fels fok

Középfok

Szakiskola, líceum els fele

Alapfok

55+

35-54

18-34

Van más nemzetiség a családban

Tiszta magyar család

6

Román nyelvtudás

Az emberek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának leírására általában egy kategóriát használunk, valaki lehet román, magyar, roma, német stb. Vannak azokban olyan személyek, akiknek a hovatartozása nem írható le egyetlen kategória mentén, mert az illetők több etnikumhoz is kötődnek.

Képzelje el, hogy az alábbi nemzetiségi/etnikai kategóriák között összesen 10 pontot oszthat szét. Hogyan jellemezné magát? (átlagok)

8,9

Román nyelvtudás

Magyar állampolgárság

Tannyelv

Összes

9,2

Csak magyarul

0,5

Más nyelven (is)

8,3

1,3

Nem állampolgár

8,3

1,2

Magyar állampolgár

9,3

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

8,4

Nagyon jól, érezhet akcentussal

9,5

Román

Német

Roma

0,5

1,3

9,2

Nem beszél nagyon jól

Magyar

38

0,7

Egyéb

0,5

0,2

Az óvodát/iskolát, illetve egyetemet nem (kizárólag) magyar nyelven végzők aránya. Háttérváltozók szerint.

61

64

61

57

56 50

48 40 33

33

30

31

27

25

44

43

40

26 20

13

10 4

Összes

18-34

35-54

55+

Dolgozik

Diák

Korcsoport

Nyug díjas

Egyéb

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

Aktivitás Óvodát/iskolát

Nagyon jól, érezhet akcentussal

Nem beszél nagyon jól

Román nyelvtudás

Egyetemet (N=235, akik jártak és válaszoltak a kérdésre)

Milyen tannyelvű osztályba/csoportba jár/járt a legidősebb gyereke?

(N=307, akinek van legalább egy gyereke) az óvodában

80

az 1-4 osztályban

80

az 5-8 osztályban

73

a középiskolában

60

a f iskolán, egyetemen

22 0%

10%

Magyar

20%

Román

30%

40%

50%

Román és magyar

Más

60%

70%

Nem járt

80%

90%

100%

NV/NT

A gyermeküket nem magyarul taníttatók aránya.

Háttérváltozók szerint.

100

94

44

Román nyelvtudás

Óvodában/iskolában (N=300)

44

Más nemzetiség

18

Magyar

17

Van más nemzetiség a családban

23

Nem beszél nagyon jól

Anyanyelvi szinten, tökéletesen

12

Nagyon jól, érezhet akcentussal

19

Magyar állampolgár

68

57

34

15

Nem állampolgár

Összes

43

41

24

Magyar állampolgár

50

62

Tiszta magyar család

67

83

Van a családban más Házastársa, élettársa nemzetiség Egyetemen (N=138)

39

XIII.6. Magyar állampolgárság A kérdőív a magyar állampolgárság igénylésére is rákérdezett. 63 százalék rendelkezik magyar állampolgársággal, további 2 százalék igényelte már, de még nem kapta meg, 11 százaléka a jövőben tervezi megtenni ezt a lépést, 19 százalék viszont nem szándékszik kérvényezni. 4 százalék bizonytalan ebben a kérdésben. Alacsonyabb arányban rendelkeznek magyar állampolgársággal az idősebbek (55 év felettiek) és a nyugdíjasok, illetve azok, akik nem kizárólag magyarul végezték tanulmányaikat.

A magyar állampolgárság egyenesen arányos a végzettséggel.

Igényelte-e a magyar állampolgárságot?

4

Igen, igényeltem, és meg is kaptam a magyar állampolgárságot

1

Igényeltem, de még nem kaptam meg a magyar állampolgárságot

19

Nem igényeltem, de szándékomban áll igényelni a magyar állampolgárságot Nem igényeltem, és nem is áll szándékomban igényelni a magyar állampolgárságot

11 63

Nem döntöttem el

2 NV

Igényelte-e a magyar állampolgárságot?

79 68

72

68

64

61 54

18-34

35-54

Korcsoport

40

55+

71

68

64 51

49

Alapfok

Szakiskola, líceum els fele

Középfok

Végzettség

Fels fok

Csak magyarul

Más nyelven (is)

Tannyelv

51

Dolgozik

Diák

Nyugdíjas

Aktivitás

Egyéb

Összefoglalás A Kolozsvár 2020 kutatás nagymintás felmérés, amelynek célpopulációja a kolozsvári magyarság, beleértve az itt tanuló egyetemistákat. A kutatás olyan kérdéseket érintett, mint a migrációs hajlandóság, médiafogyasztás, politikai attitűdök, továbbá igyekezett feltérképezni a kolozsvári magyarság társadalmi közérzetét, intézményekbe vetett bizalmát, az otthonról és családról, a magyar gazdasági hálóról, sportról és oktatásról alkotott véleményét.

A kérdőív a következő kérdésköröket foglalta magába: • Általános közérzet • Kolozsvárt érintő problémák • Intézmények iránti bizalom • Román–magyar viszony • Migrációs szándék • Médiafogyasztás • Regionális kötődések • Nyelvtudás, nyelvhasználat és nyelvi attitűdök • Kolozsvár fejlődése • Gyermekvállalás • Sport iránti igény • Oktatással kapcsolatos vélemények • Szociodemográfiai adatok A kérdőívek feldolgozása során kilenc háttérváltozót vezettünk be, amelyek mentén elemeztük az adatokat: 1.

Nem (férfi; nő); 2. Korcsoport (18–34 éves; 35–54 éves; 55 év feletti); 3.

Végzettség (alapfok; szakiskola vagy líceum első fele; középfok, felsőfok); 4. Születési hely (kolozsvári születésű; nem kolozsvári születésű); 5.

Tannyelv (óvodában és iskolában kizárólag magyarul végezte tanulmányait; más nyelven (is) tanult); 6. Magyar állampolgárság (rendelkezik magyar állampolgársággal; nem rendelkezik magyar állampolgársággal); 7.

Aktivitás (dolgozik; diák; nyugdíjas; egyéb); 8. Szubjektív anyagi helyzet (maximum az alapvető szükségletekre elég; elfogad hatóan él; elégedett a jövedelmével); 9.

Román nyelvtudás (anyanyelvi szinten vagy tökéletesen beszél; nagyon jól, érezhető akcentussal; nem beszél nagyon jól).

41

A minta jellemzői az elemzés során használt háttérváltozók szerint: Nem

Férfi N

Korcsoport

18–34 35–54 55+

Végzettség

Alapfok Szakiskola, líceum els fele Középfok Fels fok NV

Születési hely

Nem kolozsvári születés Kolozsvári születés NV

Tannyelv

Csak magyarul Más nyelven (is) NV Nem állampolgár Magyar állampolgár NV

Magyar állampolgárság

Dolgozik Diák Nyugdíjas Egyéb Csak az alapvet szükségletekre elég Elfogadhatóan él Elégedett a jövedelmével NV Anyanyelvi szinten, tökéletesen Nagyon jól, érezhet akcentussal Nem beszél jól NV

42

Aktivitás

Jövedelem

Román nyelvtudás

Elemszám

Százalék

241 278

46 54

171 174 174

33 34 34

76 65 249 128 1

15 13 48 25 0

219 299 1

42 58 0

386 132 2

74 25 0

188 325 6

36 63 1

232 105 157 25

45 20 30 5

83 190 231 16

16 37 44 3

207 195 116 1

40 38 22 0