„Itt élünk, és itt képzeljük el a jövőnket” Március végén startolt a Pro Iuventute Közéleti Akadémia, a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület beszélgetéssorozata. A találkozókon a magyar döntéshozókkal lehet beszélgetni, a szervezők szándéka szerint kötetlenül. Az első alkalomra Hollik István kormányszóvivőt hívták meg, a másodikra, amit április közepén tartottak, Orbán Balázs miniszterhelyettes jött el. Geréd Imrével, a szervező Pro Iuventute Egyesület elnökével az akadémia kettős szerepéről beszélgettünk. – Miért egy közéleti akadémia alapítása lett célja a Pro Iuventute Egyesületnek? – A Pro Iuventute Egyesület nagy társadalomszervezői múlttal rendelkezik, az elmúlt húsz évben a Belmonostoron fejtette ki a tevékenységét, és korábban is szervezett hasonló fórumokat, akkor leginkább helyi döntéshozókkal. Bár hasonló típusú rendezvényt más különböző formákban már láthattunk Kolozsváron, a Pro Iuventute Közéleti Akadémia abban nyújt újat, hogy elsősorban a magyarországi döntéshozókat szeretné elhozni Kolozsvárra, de természetesen lesznek kiemelt itthoniak is. Azokat a személyeket hívjuk meg, akik olyan területeken dolgoznak, amelyek ránk is kihatnak, legyen szó nemzetpolitikáról, civilszervezeteket érintő kérdésekről vagy éppen 21. századi problémákról. Kolozsvár rohamos tempóban fejlődik és alakul át, amely új kihívások elé állítja az itteni magyar közösséget. A város az elkövetkező évtizedekben még fontosabb szerepet fog betölteni az erdélyi magyar közösség életében, ezért egyre szükségesebb, hogy a magyar döntéshozók megismerjenek minket, terveinket, erősségeinket. – Mi a rendezvény koncepciója? – Fórumot szeretnénk kialakítani az YZ generáció (a 1980–2010 között születettek) számára, egy állandósu-
11 | 2019. május
ló, érdeklődő közönséget a közéleti témák iránt. Az előadások kifejezetten a kolozsvári ügyek iránt már elkötelezetteknek szólnak. Az elsődleges cél az előadók segítségével a magyarokat érintő kérdések tematizálása, jelenleg az európai parlamenti választások egy ilyen téma. Nem is annyira előadásról van itt szó, mint egy kötetlen beszélgetésről, amelyen kapcsolódási pontokat keresünk, és olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek a jövőnk és közösségünk szempontjából fontosak. Meg akarjuk érteni, hogy mi befolyásolja a döntéshozatalt, hol helyezkedik el, milyen szerepe van ebben az Y és Z generációnak, valamint hogy az Európában, Bukarestben vagy akár Magyarországon meghozott döntéseknek milyen hatása van ránk, erdélyiekre. Az elsődleges célcsoportunkat tehát a
kolozsvári magyar szerveződések és szervezetek döntéshozói, aktív tagjai képezik. Őket igyekszünk mobilizálni a társszervezőkkel, a Magyar Ifjúsági Központtal és az YZ Intézettel. A közélet iránt érdeklődő kolozsváriaknak érteniük kell a folyamatokat, lehetőségük kell legyen a kapcsolatteremtésre azokkal a képviselőkkel, vezetőkkel, akiket egyébként legfeljebb tévében láthatnának. Egy beszélgetésen a meghívottak személyes motivációira, életútjukra is rálátásuk lehet. – Mi a jelentősége Kolozsvár szempontjából annak, hogy a helyi magyar döntéshozók egyre erősebb budapesti kapcsolatokra tesznek szert? – A kolozsvári magyar közösség sajátos helyzetben van mind az országban, mind a Kárpát-medencei magyarságot tekintve. Számbelileg sokan vagyunk, arányait tekintve viszont kevesen. Így bár a döntéshozatalban is képviselni tudjuk magunk, de az irányvonalakat mégsem mi szabjuk meg. A magyarországi döntéshozók gyakran azt látják, hogy Kolozsvár egy nagy és gazdag város, éppen ezért gondolhatják, hogy forrásokban sincs hiány. Ha ezt közelebbről nézzük, kiderül, hogy ezek fölött az anyagi források fölött nagyrészt nem a magyar közösség dönt. Így már jóval összetettebb a kép. Az előadóknak szeretnénk megmutatni az általunk látott Kolozsvár képét, a 21. századi várost előnyeivel és hátrányaival egyaránt, olyannak, amilyen. A mi feladatunk, hogy egy számunkra élhető jövőképet rajzoljunk fel. Ha itt élünk, és itt képzeljük el a jövőnket, akkor az általunk megálmodott Kolozsvár megteremtésére kell törekednünk. Gödri Csilla