Ifipavilon - 2019. május

„Itt élünk, és itt képzeljük el a jövőnket” Március végén startolt a Pro Iuventute Közéleti Akadémia, a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület beszélgetéssorozata. A találkozókon a magyar döntéshozókkal lehet beszélgetni, a szervezők szándéka szerint kötetlenül. Az első alkalomra Hollik István kormányszóvivőt hívták meg, a másodikra, amit április közepén tartottak, Orbán Balázs miniszterhelyettes jött el. Geréd Imrével, a szervező Pro Iuventute Egyesület elnökével az akadémia kettős szerepéről beszélgettünk. – Miért egy közéleti akadémia alapítása lett célja a Pro Iuventute Egyesületnek? – A Pro Iuventute Egyesület nagy társadalomszervezői múlttal rendelkezik, az elmúlt húsz évben a Belmonostoron fejtette ki a tevékenységét, és korábban is szervezett hasonló fórumokat, akkor leginkább helyi döntéshozókkal. Bár hasonló típusú rendezvényt más különböző formákban már láthattunk Kolozsváron, a Pro Iuventute Közéleti Akadémia abban nyújt újat, hogy elsősorban a magyarországi döntéshozókat szeretné elhozni Kolozsvárra, de természetesen lesznek kiemelt itthoniak is. Azokat a személyeket hívjuk meg, akik olyan területeken dolgoznak, amelyek ránk is kihatnak, legyen szó nemzetpolitikáról, civilszervezeteket érintő kérdésekről vagy éppen 21. századi problémákról. Kolozsvár rohamos tempóban fejlődik és alakul át, amely új kihívások elé állítja az itteni magyar közösséget. A város az elkövetkező évtizedekben még fontosabb szerepet fog betölteni az erdélyi magyar közösség életében, ezért egyre szükségesebb, hogy a magyar döntéshozók megismerjenek minket, terveinket, erősségeinket. – Mi a rendezvény koncepciója? – Fórumot szeretnénk kialakítani az YZ generáció (a 1980–2010 között születettek) számára, egy állandósu-

11 | 2019. május

ló, érdeklődő közönséget a közéleti témák iránt. Az előadások kifejezetten a kolozsvári ügyek iránt már elkötelezetteknek szólnak. Az elsődleges cél az előadók segítségével a magyarokat érintő kérdések tematizálása, jelenleg az európai parlamenti választások egy ilyen téma. Nem is annyira előadásról van itt szó, mint egy kötetlen beszélgetésről, amelyen kapcsolódási pontokat keresünk, és olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek a jövőnk és közösségünk szempontjából fontosak. Meg akarjuk érteni, hogy mi befolyásolja a döntéshozatalt, hol helyezkedik el, milyen szerepe van ebben az Y és Z generációnak, valamint hogy az Európában, Bukarestben vagy akár Magyarországon meghozott döntéseknek milyen hatása van ránk, erdélyiekre. Az elsődleges célcsoportunkat tehát a

kolozsvári magyar szerveződések és szervezetek döntéshozói, aktív tagjai képezik. Őket igyekszünk mobilizálni a társszervezőkkel, a Magyar Ifjúsági Központtal és az YZ Intézettel. A közélet iránt érdeklődő kolozsváriaknak érteniük kell a folyamatokat, lehetőségük kell legyen a kapcsolatteremtésre azokkal a képviselőkkel, vezetőkkel, akiket egyébként legfeljebb tévében láthatnának. Egy beszélgetésen a meghívottak személyes motivációira, életútjukra is rálátásuk lehet. – Mi a jelentősége Kolozsvár szempontjából annak, hogy a helyi magyar döntéshozók egyre erősebb budapesti kapcsolatokra tesznek szert? – A kolozsvári magyar közösség sajátos helyzetben van mind az országban, mind a Kárpát-medencei magyarságot tekintve. Számbelileg sokan vagyunk, arányait tekintve viszont kevesen. Így bár a döntéshozatalban is képviselni tudjuk magunk, de az irányvonalakat mégsem mi szabjuk meg. A magyarországi döntéshozók gyakran azt látják, hogy Kolozsvár egy nagy és gazdag város, éppen ezért gondolhatják, hogy forrásokban sincs hiány. Ha ezt közelebbről nézzük, kiderül, hogy ezek fölött az anyagi források fölött nagyrészt nem a magyar közösség dönt. Így már jóval összetettebb a kép. Az előadóknak szeretnénk megmutatni az általunk látott Kolozsvár képét, a 21. századi várost előnyeivel és hátrányaival egyaránt, olyannak, amilyen. A mi feladatunk, hogy egy számunkra élhető jövőképet rajzoljunk fel. Ha itt élünk, és itt képzeljük el a jövőnket, akkor az általunk megálmodott Kolozsvár megteremtésére kell törekednünk. Gödri Csilla

Nekünk egy dolgunk van: meghallgatni és megérteni A Pro Iuventute Közéleti Akadémia beszélgetéssorozat első meghívottjaként érkezett Kolozsvárra Hollik István kormányszóvivő. A magyar országgyűlés képviselőjét személyes motivációiról, a közösségi élményről és Kolozsvár jövőjéről is kérdeztük.

fotó: serar szabolcs

– Hogy látja a kolozsvári fiatal közösséget, amint kisebbségiként igyekeznek érvényesíteni elképzeléseiket, terveiket? – Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de úgy gondolom, a kisebbségi lét kifejezetten kedvező körülmény egy közösség számára, hiszen megerősíti azt, rákényszeríti tagjait, hogy együttműködjenek. Ezt tapasztaltam itt Kolozsváron. Eddigi találkozásaim is ezt bizonyítják: a kolozsvári fiatalok önszerveződőek, pezsgő a közösségi élet. Mindezekből arra is következtethetünk, hogy ezeknek a fiataloknak fontos az identitásuk, tudják, hogy ezt csak úgy tarthatják fönn, ha jól megszervezik magukat. – Hogy tudják a magyarországi döntéshozók megismerni az itteni fiatalok igényeit? Mégis csak egy másik országban élünk, más körülmények között... – Bármilyen határon túli programról legyen szó – közösségek megtar-

tásáról, támogatásáról, gazdaságfejlesztésről – azt gondolom, fontos alapelv, hogy olyan programokat indítsunk, amelyekről egyeztettünk a külhoni közösségekkel. Nem nekünk kell megmondani Budapestről, hogy például mi jó a kolozsvári fiataloknak vagy éppen a vajdasági magyar vállalkozásoknak, nekik kell ezt meghatározniuk. Nekünk egy dolgunk van, hogy meghallgassuk őket, megértsük kéréseiket, és azt gondolom, erkölcsi kötelességünk támogatást nyújtani. Hál’istennek Magyarország olyan gazdasági helyzetben van, hogy ezt meg is tudjuk tenni, ennek az erkölcsi kötelezettségünknek meg tudunk felelni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyarok jól érezzék magukat otthon, Erdélyben. Ennek egy másik fontos feltétele, hogy jól kijöjjenek a románokkal. Mindent megteszünk azért – kormányzati szinten is –, hogy a kisebbség és a többség is jól tudjon itt, Kolozsváron is egymás mellett, együtt élni. – Hogy látja Kolozsvár és lakóinak jövőjét?

– Kolozsvár dinamikusan fejlődik, egy megkerülhetetlen gazdasági központja egész Romániának. Azt gondolom, ahhoz, hogy Kolozsvár ezt a növekedést, fejlődést, illetve ennek az ütemét fenn tudja tartani, szükség lenne infrastrukturális beruházásokra. Reménykedem abban, hogy sikerül a magyar kisebbség képviselőinek a román parlamentben és az önkormányzatokban is elérni, hogy végre ezek az infrastrukturális beruházások napirendre kerüljenek, majd megvalósuljanak. Mi a saját részünket megtesszük. Ha a román fél eldönti, milyen téren akar fejleszteni, akkor abban mi is partnerek leszünk. Megígértük, hogy végig autópálya fog vezetni a román határhoz, és ebből már nagyon kevés van hátra. Úgy gondolom, hogy most a román félen a sor. Ha a szükséges lépéseket megteszik, akkor nemcsak Kolozsvár fejlődését tudják továbblendíteni, hanem egész Erdély, egész Románia számára egy hasznos lépést tettek. KRISTÁLY BEA

Igen, tessék! magazin | 12

KMDSZ Diáknapok: egy közösség a közösségért

Ú

jra több mint kétezer diáknapozó fiatal lepte el Kolozsvár utcáit május elején a huszonhatodik KMDSZ Diáknapokon. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség legnagyobb programjáról legtöbbször a zaj és a nyüzsgés jut a kolozsváriak eszébe, amit a szórakozó egyetemisták okoznak. Idén hatásosan bizonyította, hogy sokkal több ennél. Az idei kiadás különösen nagy közösségformáló erővel bírt, látszik, hogy a részt vevő csapatok évről évre egyre jobban megismerik egymást, a klánok bevezetésével a csapatok hármasával együtt is dolgoznak néhány feladaton. Idén mutatták meg igazán, mekkora erő rejlik egy ekkora ifjúsági tömegben. A csapatok közül ugyanis a N@fing magára vállalta, hogy Kolozsváron is elterjeszti a szemétszedést világszinten trendivé váló #TrashTag Challenge-et. A kihívást eredetileg egy amerikai férfi indította el, aki megosztott egy fotót egy közterületről annak kitakarítása előtt és után, és arra szólította fel az unatkozó fiatalokat, hogy inkább ezt a kihívást fogadják el a különböző őrültségek helyett. A N@fing hasonlóképpen cselekedett, miután a Szamos Dónát negyedi partszakaszát kitakarították, majd Facebook-bejegyzésben jelölték meg azt a három csapatot, akiktől a kihívás újabb teljesítését várták. Azóta a szervezők és résztvevők egyaránt vállalták, hogy szebbé teszik Kolozsvár (vagy környékének) egy szegletét, megtisztítva azt a felgyűlt szeméttől. A takarítási láz futótűzként terjedt, mindössze néhány hét alatt 55 diáknapos csapat több mint 2000 diákja csapott fel szemétszedőnek. Amikor elfogytak a csapatok, különböző diákszervezeteket, szakosztályokat, intézményeket jelöltek be a folytatásra. Egyik Facebook-bejegyzésben például a város polgármesterét, Emil Bocot, valamint a bonchidai Electric Castle fesztivál szervezőcsapatát is kihívták, és a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara például már teljesítette is a feladatot. Még véget sem ért a szemétszedőláz, az egyik csapat, a Sördögök a Save Lives akció nép-

13 | 2019. május

szerűsítésébe is belekezdett: csoportosan mentek el vért adni, hogy felhívják a közösség figyelmét arra, mennyire nagy segítséget jelenthet egy egységnyi vér. A különböző akciók sikeresen mozgósították fontos ügyek mellett a diákokat, aminek

csak örülni lehet. Reméljük, hagyománnyá, megszokássá válik a dolog, és a KMDSZ Diáknapok a közösség még pulzálóbb és jótékonyabb erejévé válik. Gödri Csilla

Hogyan gondolkodnak azok a fiatalok, akik a Tibi atya is előad a VIBE Kolin 2010-es években élték gyerekkorukat? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, és mi különbözteti meg őket az előttük felnövő generációktól? A VIBE Fesztivál tudásfórumának idei témája a millenniumi nemzedék.

A

VIBE Kolira olyan előadókat hívnak meg, akik értik és beszélik a millenniumi fiatalok nyelvét. A program egyik eddig bejelentett húzóneve Tibi atya, a magyarországi és erdélyi közösségi média mémsztárja, aki humoros és szarkasztikus bejegyzései révén már egy egész közösséget alakított ki maga körül. A fiktív karakterre már egy egész brand épült, nemcsak hogy minden huszonöt év alatti ismeri az általa megosztott tartalmakat, már saját szórakozóhelyet is működtetnek és önálló terméket is piacra dobtak a neve alatt. A tudásfórum egyik fő témája a technológia és az abban rejlő kihívások. Borzási Sarolta, a VIBE Koli programigazgatója szerint soha nem volt még ekkora szükség a digitális világ megértésére, mint 2019-ben. Ezért hívtak a Koliba olyan előadókat, akik ennek a területnek a szakértői, ráadásul népszerűek a kétezres évek és kétezer tízes évek után születtek kö­ rében. „Az új nemzedékek beleszületnek a digitális világba. Ez a világ pedig nagyszerű lehetőségeket tár a millenniumiak elé, amelyekkel tudatosan kell élnünk, terveznünk és jórossz hatásait is meg kell értenünk” – mondta a programigazgató. A millenniumi nemzedék írónői, Kemény Zsófi, Kali Ágnes és Lu-

pescu Kata is ott lesznek a Koliban. A fiatalok társadalomszemléletéről Tonk Mártonnal beszélgethetnek, Kádár Magor pedig arra keresi majd a választ, hogy miért (nem) fekszik a jelenlegi oktatás a millenárisoknak. Seer László a számítógépés robotgenerációk fejlődését jogi és IT szempontból közelíti meg. Vitus-Bulbuk Emese pszichológus az új nemzedék felnőtté válásáról, a millenniumiak családalapítási szokásairól beszél. Koltai Balázs előadásában az innovatív vállalkozásokról lesz szó. Az Amigos a gyerekekért alapítója, Fábián Sára pedig a társadalmi vállalkozásokról fog beszélni. Jön Joós Andrea, aki tanár, tréner, rádiós,

televíziós műsorvezető. Morcz Fruzsina a Zeneipari Hivatal nevet viselő, zeneipari képzésekkel foglalkozó iskolától a szakma legújabb változásairól fog mesélni. A Koli előadóinak listája folyamatosan bővül, több tucat nevet be fognak jelenteni hamarosan. Részleteket a rendezvény Facebook-oldalán, illetve a www.vibefestival.ro honlapon lehet megtudni. Jegyeket ugyanitt lehet venni, és érdemes igyekezni: a május 20-ig elérhető Blue Pass 179 lejbe kerül. Ezután a Magenta Pass 209 lejbe fog kerülni, a helyszínen pedig 250 lej lesz egy négynapos bérlet. Ugyanitt VIP jegyeket is lehet vásárolni.

Adatkezelési tájékoztató •

Mi az a GDPR? 2018 májusától az Európai Unió tagállamaiban életbe lépett egy általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation – GDPR), amelynek célja az állampolgárok személyi adatainak védelme. Mi az a személyes adat? Bármely olyan információ, amely alapján egy természetes személy azonosítható: név, lakcím, telefonszám, e-mailcím, online azonosító, testi azonosító stb. Az Igen, tessék! olvasóinak ese­ tében ez a nevet, lakcímet, telefonszámot és e-mail-címet jelenti.

•

•

Mi az adatgyűjtés és -kezelés célja? Az Igen, tessék! Egyesület azért gyűjti, tárolja és használja a személyes adatokat, hogy eljuttassa az Igen, tessék! magazint az olvasókhoz, tájékoztatást küldjön a mozgalom tevékenységéről, és anyanyelvhasználati témájú kutatásokat végezzen. Mit jelent a személyes adatok védelme? Az Igen, tessék! Egyesület az adatbázisában szereplő személyes adatokat védi a jogosulatlan hozzáféréstől, azokat nem teszi közzé és nem adja át harmadik félnek.

•

•

Milyen jogai vannak az érintetteknek? Minden érintettnek joga van a személyes adataihoz való hozzáféréshez, tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz. Ha egy érintett visszavonja a hozzájárulását, az Igen, tessék! Egyesület köteles a személyi adatait törölni az adatbázisából. Az Igen, tessék! Egyesület részletes adatvédelmi tájékoztatója elérhető a www.igentessek.ro oldalon, illetve emailben is igényelhető az info@igentessek.ro e-mail-címen.

Igen, tessék! magazin | 14