„Amiért megéri Kolozsváron maradni, kolozsvárinak lenni”
Balló Tamás, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum elnöke Csíkszeredából került Kolozsvárra egyetemistaként, és immár nyolc éve él a kincses városban. Interjúnkban arról kérdeztük, mit szeret városunkban és, hogy szerinte miért érdemes az itteni magyar közösségbe fektetni. – Hogy került Kolozsvár a látómeződbe? – Csíkszeredában születtem és nőttem fel, itt jártam iskolába is, líceumi éveimet Kájoni-szaklíceum gazdasági képzésben töltöttem. Otthon nem kapcsolódtam be a közéleti tevékenységekbe, ez csak később jött, egyetemista koromban. Mikor szakot kellett választanom 2010ben, elsősorban a közgázon gondolkodtam, hiszen ezt tanultam az iskolában, és volt egy bizonyos szintű
tudásom és tapasztalatom már. Kolozsváron és Bukarestben is felvételiztem, de a főváros hangulata és az ottani beiratkozási folyamat annyira nem tetszett meg, így végül Kolozsváron kötöttem ki. Három év elteltével nem folytattam mesterisként a közgazdász tanulmányaimat, hanem inkább egy olyan alapképzést választottam, ami sokkal közelebb állt hozzám, beiratkoztam a nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakra, ahol később mesteriz-
fotó: serAr szabolcs 11 | 2018. október
tem is, párhuzamosan a Sapientián is tanulva. – Mi változott az egyetemi évek alatt, hogy tevékenykedni kezdtél? – Volt bennem egy kis önmegvalósítási vágy, hogy hasznosabbá tehessem magam az emberek számára. Szeretek olyasmit csinálni, ami másoknak, a közösségnek jó, éppen ezért kezdtem el tevékenykedni és különböző szerepeket is elvállalni. 2014ben az európai parlamenti választások önkéntescsapatának tagjaként kezdtem, majd szintén 2014 őszén az államelnöki választáskor is segédkeztem. Ezután érdeklődtem licista kori ismerősömtől, Antal Gézától, hogy hogy lehetne a csíkszeredai ifjúsági szervezetbe bekerülni, és úgy hozta a sors, hogy végül Kolozsváron kezdtem tevékenykedni a Kifornál (Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum – szerk.). Részt vettem ugyanis 2015-ben, az ifjúsági fővárosi évben a SHARE föderáció egy gyakornoki programjában, és ott javasolták néhányan, hogy a Kifor-nál tevékenykedjek, ahol ezután önkéntesként és szervezőként dolgoztam, így csöppentem bele az ifjúsági-civil életbe. 2017 novembere óta elnöke vagyok a szervezetnek, és rengeteg rendezvényszervezésben és kihívásban volt azóta részem. Elégtételt a sikeres események hoznak, ilyen volt például az, amikor a Sapientiának az aulájában teltházas Pedagógus Fórumot szerveztünk, vagy a Kolozsvári
Majális (az idei évig Családi Majális), amit sikerült közelebb hozni térben és a programok által is a város lakóihoz, a családokhoz, és így beágyazni a kolozsvári magyar közösség életébe. – Nyolc éve élsz már a kincses városban, mit jelent számodra Kolozsvár? – Nekem a viszonyom úgy indult Kolozsvárral, hogy eleinte vártam, hogy költözzek haza, az egyetemet és a várost sem szerettem annyira, aztán ez teljesen megváltozott, a nemzetközi kapcsolatok szakon tanulva megtaláltam a helyem. Ma már nagyon szeretem Kolozsvárt, nehezen tudnám elhagyni, mikor Csíkszeredában vagyok, alig várom, hogy vis�szaérjek. Nem voltam folyamatosan azért mindig Kolozsváron, éltem pár hónapig Budapesten is, egy Erasmuspályázattal nemzetközis hallgatóként voltam szakmai gyakorlaton a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közkapcsolatok osztályán, ahol rengeteget új dolgot tanultam, közben pedig múzeumokba, különböző eseményekre is jártunk. Azt tudom mondani, hogy bár ezt soha nem bántam meg, és bármikor szívesen vissza-
mennék egy-két hónapra, inkább itthon, konkrétan Kolozsváron képzelem el az életem. Eléggé lokálpatriótának mondanám magam, és tartok a jelenlegi környezetemhez, bár volt szerencsém utazni, szakgyakornoki programmal az Európai Parlamentben is jártam Brüsszelben, de mégis inkább itt maradnék a kincses városban. Kolozsvárban az fogott meg, hogy nagyon emberi, kicsit túlozva talán azt mondhatnánk, az egész erdélyi magyarság krémje itt van: nagyon sok neves tanár, tudós, szakember él itt, akiktől renge-
teget lehet tanulni, akikre fel lehet nézni. Ha valaki nyitott szemmel jár a városban, akkor megtalálja a helyét, legyen bármilyen beállítottságú. Például aki elsőéves egyetemistaként ideköltözik, az talán elsőre azt mondja, milyen nagy és rossz Kolozsvár, de egy idő után, ha elkezd kijárni, és nem csak a négy fal között van, akkor biztos megkapja magának azt, amiért megéri a városban maradni és kolozsvárinak lenni. Én otthonra találtam Kolozsvárban. gödri csilla
Névjegy: Balló Tamás 1991-ben született Csíkszeredában, és itt nőtt fel, középiskolai tanulmányait a Kájoni János Szaklíceumban végezte, ahol könyvelői-gazdasági ismeretekkel vértezte fel magát. 2010-től Kolozsváron tanult, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán gazdasági turizmust, majd a Történelem és Filozófia Karán nemzetközi kapcsolatok alapképzést. Mesterképzését 2016-ban kezdte meg ugyanitt hasonló szakterületen, és közben párhuzamosan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán is mesterizett diplomácia és interkulturális tanulmányok szakon. 2014 óta dolgozik a kolozsvári magyar közösségért; 2015 óta a tagja, 2017 óta pedig elnöke a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórumnak (Kifor).
Igen, tessék! magazin | 12
Honnan tudjam, mit válasszak? – tudatos(abb) karriertervezés
N
emrégiben egy középiskolásoknak szóló eseményen voltam. Tudatos(abb) karriertervezés volt a téma. Meglepődtem, tele volt a terem. 17-18 éves fiatalok, akik egy számukra igazán meghatározó lépés előtt állnak. Millió egy kérdés izgatja őket, és mintha mindenki csak arra várt volna, hogy ránézésre megmondjam, mi legyen, ha nagy lesz. Ez sajnos nem megy „ráolvasással”, viszont van néhány praktika, ami segítségünkre lehet, és ezek közül is az egyik legkönnyebben alkalmazható akármilyen élethelyzetben, az az egyik legkedveltebb karrier-tanácsadó guru, Richard N. Bolles virágszirom-gyakorlata, ami a három fő kérdésre ad választ: MIT? – milyen képességeket és készségeket szeretnénk hasznosítani? HOL? – milyen érdeklő-
lyen irányban szeretnétek elindulni. Nem kell sok minden hozzá, egyszerűen rajzolsz egy virágot, és a szirmokat az alábbi címszavak alapján „színezd ki”. Virágszirom-gyakorlat 1. lépés: Érdeklődési területeim Valószínűleg nagyon sok tudásra tettél eddig szert, és sok minden is érdekel. Leltározz, és rendezd sorrendbe, melyek ezek a területek. Ezek lehetnek olyanok, amiket jelenleg a munkádban (tanulásban), a hobbidban vagy szabadidődben használsz. 2. lépés: Ilyen munkatársakat szeretnék magam körül látni Milyen emberekkel dolgoznál együtt? Milyen kollégák lennének azok, akik motiválnának, segítenének a munkádban? Kik hátráltatnának?
tapasztalataid alapján milyen kö rülmények között dolgoztál (tanul tál) a leghatékonyabban. 4. lépés: Elvárásaim a hatáskörömmel és fizetésemmel kapcsolatban Milyen feladataid lennének? Leg felsőbb vezető, felsővezető, cso portvezető, egyenrangú mun katársak csapattagja, önálló alkalmazottként képzeled el ma gad? Miért felelnél? Mennyi len ne a fizetésed? Minimum (meg élhetés) – maximum (reális) értékek? Érdemes költségtervet és kiadás-bevétel listát vezet ni, hogy ezt valóban reálisan fel tudjuk állítani. Egyéb elvárás le het: kaland, kihívás, tisztelet, be folyás, népszerűség, hírnév, ha talom, lehetőség a kreativitásra, döntéshozatalra, szakértelmünk kamatoztatásra... stb. 5. lépés: Ilyen lakókörnyezetben szeretnék dolgozni Hol van ez az állás? Hol szeretnél dolgozni és élni? 6. lépés Ezeket a célokat és értékeket tartom szem előtt Milyen, számodra fontos ér tékeket kellene az állás/ szer vezet is képviseljen? Segíthet, ha a 9 alapvető értéket rangsoroljuk: értelem, test, érzékek, szív, lelki ismeret, az emberi lélek, szórakoz tatás, anyagi javak, a Föld.
dési területen és körülmények között? HOGYAN? – Hogyan találunk a fentieknek megfelelő állást? És íme, a gyakorlat, ami remélem, hogy segít abban, hogy körvonalazzátok, mi-
13 | 2018. október
3. lépés: Számomra lényeges munkakörülmények Milyen körülmények között szeretnél dolgozni? Hogyan nézne ki a munkahelyed? Rangsorold, hogy eddigi
7. lépés: Ezeket a konvertálható képességeimet és készségeimet szeretném hasznosítani Melyek azok a készségek, amiket szívesen használnál a munkádban? A megfele lő munkahely megtalálása és a pályamódosítás nemcsak a tu dás, hanem főként a képességek és készségek alapján jöhet lét re. Írjuk össze és rangsoroljuk a legerősebb személyiségjegyein ket (pl. racionális, takarékos, kö rültekintő, nyitott, módszeres, energikus, bátor...). Fugel Edina
Ki segít a kolozsvári magyar egyetemistáknak? Évről-évre minden októberben megtelik Kolozsvár egyetemistákkal. Eltévedt hátizsákos fiatalokkal vannak tömve a buszok, egyik a bentlakást, másik a főépületet, harmadik az egyetem titkárságát keresi. Ki segít ezeknek a fiataloknak az eligazodásban? Buryán Tündével, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákalprefektusával az egyetemisták érdekképviseletéről beszélgettünk.
S
okszor még maguk az egyetemisták sem tudják, hogy a tanárokon és az egyetemek munkatársain kívül egy diákokból szerveződő csapat is folyamatosan azon dolgozik, hogy a tanulmányaikkal töltött időszakot megkönnyítsék. Jelenleg tizenöt karon tevékenykedik magyar diákképviselő, sőt vannak olyan karok, ahol két magyar diák is foglalkozik érdekképviselettel. Ezek a tanulók részt vesznek a kari tanácsüléseken, beleszólhatnak az adott kar döntéshozatalába. Először általában hozzájuk fordulnak a diákok a problémáikkal, őket a sorban a diákszenátorok követik, akik alá már több kar és több képviselő tartozik. Ők már olyan döntésekbe is beleszólhatnak, mint a bentlakások és az ösztöndíjak elosztása. Mindezt pedig a diákalprefektusok és legvégül a prefektus fogja össze. A BBTE magyar tagozatának alprefektusa jelenleg Buryán Tünde. „Azon dolgozunk, hogy minél inkább tudatosítsuk a diákokban, hogy van, aki az érdekükben a felsőbb vezetői szinteken is szót emel, bármilyen problémával nyugodtan fordulhatnak a diákképviselőjükhöz, hiszen rajtuk keresztül lehet egyre inkább célszerűbbé tenni a jelenlegi oktatást” – mondta lapunknak Buryán Tünde. Idén minden képviselő bemutatkozhatott az adott kar megnyitóján, ennek eredményeként pedig már többen is megkeresték őket különböző problémákkal és nehézségekkel. Ezek lehetnek egészen egyszerűek is: hol a titkárság, hogy kell kitölteni a tanulmányi szerződést? Vagy, komolyabbak: mi a teendő akkor, ha nem kapott valaki bentlakásban helyet, de igényelt, hogyan lehet fellebbezni? Romániában jelenleg eléggé zűrzavaros a tanügyi rendszer. Rengeteg kérdés megoldásra vár, és ebben bizony a diákoknak is szava lehet. Az elmúlt tanév egyik legjelentősebb
problémája az ingyenes helyek csökkentése volt. Ezzel az üggyel idén is foglalkozni kell. Ugyanakkor minden évben kérdés, hogy hányan kapnak ösztöndíjat és helyet a bentlakásokban. „A magyar tagozat képviselőinek a legfontosabb, hogy minél több magyar diákot juttassunk be ezekre a helyekre, harcoljunk értük, ne engedjük például, hogy lecsússzanak ezekről a listákról”– meséli Tünde. De milyen módszerekkel lehet leghatékonyabban befolyásolni a döntéshozók munkáját? „Elsősorban nagyon jó kapcsolatot kell ápolnunk a román kollégákkal. Egy széthúzó diákszervezet nem tesz jót senkinek. Ha a magyar tagozaton találkozunk olyan kérdéssel, amire nem tudunk azonnal választ adni, sok esetben őket kérdezzük. A magyar tagozat vezetésével már most nagyon jól együtt tudunk működni, ez nem okoz gondot. Ha egy problémát viszont minisztériumi szinten kell megoldani, akkor szükség van a más egyetemek diákszervezeteivel való összefogásra is. Az ingyenes helyek csökkentése esetén a bukaresti, a jászvásári és a temesvári egyetemek képviselőivel közösen fogalmaztuk meg azt a levelet, amelyben tiltakoztunk a döntés ellen. Tehát, ha tovább akarom vinni az ügyet,
a mi egyetemünkön kívülre, akkor ez az a következő lépcső, amit használni tudok a céljaink elérésére.” Buryán Tünde kettős ügynök, gondolhatnánk, hiszen nemcsak diákalprefektusként tevékenykedik, hanem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetőségi tagjaként is dolgozik. De mint beszélgetésünk során kiderült, az összes magyar diákképviselő a KMDSZ köreiből származik. Azaz tulajdonképpen a KMDSZ biztosítja azt a szervezeti hátteret, amit más képviselők esetén egyetemeken működő diákszervezetek töltenek be. A magyar diákszövetség képviselőinek összefogása mellett rengeteg olyan programot szervez, amely a városba érkező gólyák eligazodását segíti, függetlenül attól, hogy melyik egyetemen tanul az illető. „Szeretnénk, ha könnyebb lenne nekik az alkalmazkodás, hogy ismerjék meg a várost minél hamarabb, hogy szeressék meg Kolozsvárt, és hogy ne bánják meg, hogy ide jöttek, ezt a várost választották”– vallja Buryán Tünde. Tehát, ha nemrégiben 5-6 fős csoportokat láttak rohangálni a város utcáin, azok valószínűleg a Gólyák Éjszakájának feladatait próbálták teljesíteni. De ugyancsak ebben az időszakban szervezik a Gólyabált és a KMDSz Gólyatábort is, valamint egy hosszabb időtartamú projektet is, a KMDSZ mentorprogramját, amely során képzések kíséretében szeretnék bővíteni a szövetség aktív tagjanak számát. A KMDSz egyik leglátványosabb programja a diáknapok, hiszen ilyenkor több ezer diák egyenpólókban rohangál, feladatokat teljesít, bulizik. És ugyancsak említést kell tennünk az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciáról, amelyet immár 21 éve szervez partnerségben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a KMDSZ. A rendezvény során évente több mint 300 dolgozatot mutatnak be diákok szakmai zsűri előtt. De ezeken kívül rengeteg olyan rendezvény, kezdeményezés születik, amely mind-mind azt a célt szolgálja, hogy a városba érkező diákok jól érezzék itt magukat, illetve hogy oktatási körülményeik megfelelőek legyenek. Kristály Bea
Igen, tessék! magazin | 14