UNIVET Egy nappal a vizsga elõtt azt álmodtam, hogy ötöst kaptam, viszont a valóságban megbuktam. Tanultam az álmokból. Ha álmomban megbukok, akkor már biztosan tudom, át fogok menni. – Mi volt a legnagyobb élményed klinikai tanulmányaid során? – Negyedév óta rendszeresen járok önkéntesen ügyelni Üllõre. Egy idõ után olyan jó kapcsolatba kerültem az ott dolgozókkal, hogy sokkal többet megengedtek már, mint amennyi egy hallgató feladata lenne. Nevezetesen a lovak napközbeni monitorozása, alapértékeik felvétele. Figyelemmel kell kísérni a betegek állapotát, és ha rossz irányba változik, akkor azt jelezni kell az állatorvosoknak. Így folyamatos a megfigyelésük. Már az elsõ ügyeletes éjszakám örökké emlékezetes marad, ki sem tudom verni a fejembõl. Éjjel egy órakor kezdõdött el egy híres magyar sportló, fedezõ mén kólika mûtétje. Reggel hatig ott maradtam vele az ébresztõ boxnál, amíg fel nem állt! Tavaly nyáron szintén éjfél után érkezett meg egy teve kanca a törött lábú csikójával egy cirkuszból. Az is izgalmas eset volt! – Mi az, ami jelenleg leginkább érdekel az állatorvoslásban? – A lógyógyászat, ezen belül a sántaság gyógyítása és a képalkotó diagnosztikai eszközök használata. – Ismered már a 11. félévi beosztásodat? – Csak néhány részletét. Az élelmiszerhigiéniai és a laboratóriumi gyakorlatomat Debrecenben akarom elvégezni. A választott gyakorlatok közül 8 hét lovas lesz, ebbõl egy hónapot az üllõi klinikán szeretnék eltölteni. A második hónap még képlékeny. Kilátásban van Berlin, az Erasmus program támogatásával, de van egy álmom: gyakorlat Dubaiban. Alapvetõen nem a Közel-Kelet vonz, hanem az ottani világszínvonalú klinika munkája. – Hogyan képzeled el a jövõdet a szakmában? – Többféle opciót látok magam elõtt.
2022 II.
portré
"A Hallgatói Centrum, az a hely, ahol mindig van valaki, akit ismerek és akivel tudok beszélgetni" De mindegyikben benne vannak a lovak. Korábban gondoltam rá, hogy kijárós állatorvosként mûködjek, de ma már klinikán képzelem el a gyógyító munkámat. Szívesen dolgoznék az egyetem munkatársaként is. Ebben segíthet az az egyéves, rotációs jellegû gyakornoki program, amiben friss diplomás doktorok vehetnek részt, már fizetésért, havi vagy kéthavi bontásban a klinika különbözõ részein, mint a belgyógyászat, a sebészet, a képalkotó diagnosztika. Mindenképpen szeretnék külföldi gyakorlatot is szerezni. – Mivel foglalkozol szívesen a szabadidõdben? – Mint már említettem, a röplabda (és a strandröplabda) képes kiszakítani a tanulással telõ idõbõl. Most is hoztam magammal a cuccomat, a beszélgetésünk után máris indulok játszani, mert már egy hete nem mozogtam semmit, csak ültem, ültem. A másik mániám a nyelvtudásom fejlesztése autodidakta módon. E téren összekötöm a kellemest a hasznossal. Az utóbbi idõben csak német nyelvû könyveket olvasok, magyar nyelven írt könyv már vagy két éve nem volt a ke-
zemben. Ezzel az a baj, hogy nehéz Pesten beszerezni jó német könyveket. Általában az Amazonról rendelek. – Ismerõseid szerint utazni is szeretsz! – Nagyon! A húgomat és barátaimat sokszor látogattam már meg Olaszországban. Érdekes módon az utazásból maga az utazás tetszik a legjobban, amig az egyik pontból elérkezem a másikba. Olykor ugyanis jobb odajutni, mint ott lenni a célban. Ez talán annak lehet a következménye, hogy imádok repülni. Vannak álom úticéljaim. Izland és Dél-Afrika. Afrikába épp az International Day-en kaptam meghívást. – Egy hallgatótól? – Pont egy olyan sráctól, akivel együtt röplabdázunk. Megkérdeztem tõle, hoztak-e magukkal valamilyen alkoholos italt. Azt felelte, hogy sajnos azt nem tudtak, mert nehéz lett volna repülõn szállítani, úgyhogy menjek el Dél-Afrikába és ott majd megkínálnak! – Váljék majd egészségedre! A portrék a szerzõ felvételei
25
