Nagy Ákos Itt van az ősz, itt van Gyula Itt van az ősz és megjött Gyula, feljegyezte a szüretem. Na nem dolgozni jött, ahhoz mulya csak, hogy keserítse az életem. Puttony a hátamon, metszőolló a kézben, nála semmi. Jelzi torka igencsak porzik, de hiába kínálom meg vízzel szürke arccal elfintorodik. Mit is adjak neked Gyula szomjadat oltani? Érkezik a válasz hamar „Borocska jó lesz” és nem is tudom meggyőzni még a tőkén függ, miből egykor lesz a szesz. Gyula szomorúságot tettet, de nem dőlök be, A pincekulcsot magamhoz veszem, mert látom indul egy felfedezőkörre. Pedig ha tudná szeretem, de hogy szeretem. Szerszámoknak közelébe férkőzni nem fűlik foga. Indiánként lopakodik rejtett leshelyére, várja mikor indul a szüreti „motolla” itt hagyjuk hogy belekezdhessen a pihenésbe.