Pálosszentkút - a kegyhely by Szász András

PÁLOSSZENTKÚT A KEGYHELY

ISBN-szám:

Magyar Pálos Rend

Tisztelt Olvasó! Több, mint húsz éve már, hogy a pálos szerzetesek újra megjelentek Magyarországon. Ezen évek során a Rend lelkiségét, karizmáját 21. századi szemmel kellett újra megérteni és megvalósítani minden egyes közösségünkhöz tartozó szerzetesnek. Ima, elvonultság, munka, Mária-tisztelet, az idõk jeleire figyelõ apostolkodás – ezek a Pálos Rend szabályzata által megfogalmazott lényeges vonások, melyek megadták az irányt elõdeinknek és nekünk is. Hogyan válhat azonban mindez életté, konkrét hétköznappá? Annakidején egy idézet Anthony de Mello-tól sokat jelentett nekem, pálos hivatásom megértésében: „Ha Isten azt akarja, hogy orvos legyél, betegeket küld hozzád, ha azt akarja, hogy tanító legyél, tanítványokat küld.” Hogy mit kíván Isten ma a pálosoktól, az abból derül majd ki – következtettem –, hogy egyes helyeken milyen feladatok elé állít minket. Ma úgy látom, hogy ez a feladat egy lelki otthon megteremtése a hozzánk érkezõknek. Örömmel fedeztem fel, hogy ez volt Boldog Özséb atyánk karizmája is. A zarándokoktól és vendégeinktõl gyakran hallom, hogy Pálosszentkút a „béke szigete”. Igen, ez Szentkút titka! Talán szerepe van ebben a szép környezetnek is. De úgy gondolom, hogy a lényeg máshol keresendõ. Annakidején Isten kiválasztotta ezt a helyet, és gyógyító forrást fakasztott – sok szegény és beteg örömére. Napjainkban a legkeresettebb orvosság éppen a béke. A Szûzanya jelenléte és minden gyermeke iránti befogadó szeretete az a forrás, amely ma is gyógyulást ad az ide érkezõ zarándoknak. Akik egy kegyhelyre jönnek, megtapasztalják, hogy valamiképpen hazaérkeztek. Egy kegyhely ugyanis minden földi zarándoklat végsõ céljának, a mennyei Jeruzsálemnek elõképe. Nem véletlen, hogy ma akkora fellendülése van a zarándoklatoknak, hiszen olyan nemzedéknek vagyunk részei, mely minden eddiginél inkább keresi léte értelmét. Sokan elhagyják egy idõre munkájukat, a rohanást, hogy elinduljanak – nem is annyira egy külsõ, hanem egy belsõ útra, igazi önmaguk felé – és így Isten felé. A Szûzanya, akinek jelenléte otthonná teszi e helyet, segítsen, hogy útjaink mind jó véget érjenek és Istenhez vezessenek minket. P. Puskás Róbert Antal OSPPE pálosszentkúti perjel

A hely legrégebbi története Szentkút legrégibb történetét meglehetõs homály borítja. Annyit azonban az 1875. évi ásatások alkalmával minden kétséget kizárólag megállapítottak, – amikor pogány sírokat, hamvvedreket, a felsõbb földrétegekben pedig keresztény eredetû faragott köveket és sírokat, stb. találtak – hogy a pogány világ letûnése után virágzó keresztény község terült el a késõbbi Ferencszállás helyén. Bizonyos, hogy azon a helyen, ahol a mai templom áll, több mint egy évszázadon keresztül egy Szent István korabeli templom emelkedett, amely mintegy 600 ember befogadására készült. A tatárjáráskor Ferencszállás sem maradt érintetlen. Utána kietlen pusztasággá változott minden. A kitûnõ szervezõképességgel rendelkezõ IV. Béla király az elnéptele6

nedett országrészeket ismét benépesítette. Ekkor kerültek az elsõ letelepített kunok Kiskunfélegyháza környékére, s újra felépítették romjaiból Ferencszállását. Félegyházát és annak Szent István korabeli templomát 1526-ban feldúló és porig égetõ török csapatok ugyan valószínûleg elkerülték Ferenc szállását, de késõbb, Rudolf császár idejében, tehát 1576 után, ez a kun település sem kerülte el végzetét. A törököket ugyanis csúfos vereség érte a sziszeki csatában. Ennek megtorlásául, tatár martalóc hordákkal felerõsített seregükkel fergetegként rátörtek az országra és újból végigpusztították az Alföldet. „Ezen idõtõl fogva – írja Pál Kálmán kiskunfélegyházi múzeumõr –‚ a békét hirdetõ harangszó évszázadokon át nem csendült meg a ferencszállási pusztán. Csak oly-

Szentkút eredete kor-olykor zavarta meg a komoly csendet a kecskeméti és szegedi pásztorok nyájainak méla kolompolása, amint a feldúlt templom kormos falai és égre mutató csonka tornya körül tilinkószó mellett legeltették jószágaikat.” Ferencszállása lakói jórészt Kecskemétre menekültek, s a népes kun községbõl közlegelõ lett, melyet 1643-ban tizenöt kun pusztával együtt a kecskemétiek vettek bérbe a pozsonyi királyi kamarától. Az itt, szinte vadon nevelt állatokat nagy tömegekben hajtották fel eladásra Bécsbe, Augsburgba, sõt a meglehetõsen távoli Nürnbergbe is, az otthonukból kiperzselt ferencszállási s általában a kunsági hajcsárok megalapozván ezzel a rideg marhatartást, mint gazdasági üzemet, mely kétségtelenül a kun pusztáról terjedt el.

Az egyhangú életet élõ csendes, zárkózott pásztorok közös kincsként õrizték Ferencszállása borzalmakkal teli végnapjának emlékét. Az emlékezés középpontjában az a kis forrás állott, mely a hajdani templomuk elõtt csörgedezett víg csacsogással. A hagyomány szerint ebbe a forrásba rejtették el a török hadak elõl Ferencszállása lakói a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Ehhez a forráshoz, mint egy templomhoz eleljártak imádkozgatni. A török hódoltság megszûnte után ismét benépesedett az elhagyott vidék. I. Lipót hadai 1686-ban Budát, Pécset és ezzel egyidejûleg Kecskemétet és Szegedet is visszafoglalták a töröktõl. A háborús idõkben senki nem gondolt az elpusztult kun falvak újranépesítésére és a teljesen magyarrá lett kunok megsegítésére. Sõt, elkobozták kiváltságaikat

és a jászkun területeket örök áron 500 ezer rajnai forintért a német lovagrendnek engedték át. A Kunság mindezt méltatlankodva tûrte, míg a nagy Mária Terézia királynõ kívánságára az 1741. évi országgyûlés kapitányságokba tömörítette õket. Így a lakosság lassanként visszatelepedhetett. Ugyancsak Mária Terézia engedte meg, hogy a kunok megválthassák (redemptio) magukat, és ezzel vis�szaszerezzék régi szabadságukat. A nép pedig boldogan rendezkedett be õsei földjén, amellyel lélekben eddig is egy volt számûzetése alatt. Az elpusztult községet nem építették újjá, hanem elszórt tanyákon kezdték meg új életüket. Nagy tisztelettel vették körül õseik templomának mohosodó romjait, amelyek szomorú emlékeztetõként maradtak meg a hajdani gazdag, fejlõdõ Ferenc

szállása községbõl. A forrás pedig, melynek szûk nyílása szolgált egykor menedékül az Úr testének, változatlan frissességgel csobogott tovább. Ekkor történt, hogy a Boldogságos Szûz kiváló módon mutatta ki szeretetét a környék lakói iránt. Így mondja el a legenda: „1791-et írtak akkor. Egyik pásztor, amint nyugat felé haladva Majsa irányában nyáját legeltette, egyszer csak éjféltájban egy eddig elõtte teljesen ismeretlen forrásra bukkant, amelybõl egyre erõsbödõ fény tört elõ, majd a Boldogságos Szûz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki és mennyei hangok hallatszottak. A pásztor e csodás látomást azonnal elbeszélte pásztor társainak. Majd a hír gyorsan elterjedt a környék közeli és távoli lakosai között. Sûrû rajokban indultak meg a környék lakói a forrás felé, amelyet szent 7

énekeket zengve és imádkozva térdeltek körül. Korsóikat, edényeiket megmerítették a forrás vizében és elvitték otthonmaradt betegeiknek. Egymás után több csodás gyógyulás híre kelt szárnyra, úgyhogy a nép szinte szakadatlanul hullámzó csoportokban, egyre távolabbi vidékekrõl kereste fel a forrást, vagy mint akkoriban nevezték, a Boldogasszony ferencszállási erecskéjét. Ebbõl az idõbõl maradt ránk a következõ csodás elbeszélés is: Egy béna koldus érkezett böjtölve és imádkozva Szentkútra s midõn rózsafüzérjének áhítatos imádkozása közben felfelfohászkodva a mindenkor segítõ szent Szûzhöz, lábait a forrás vizében megmosta, bénasága azonnal megszûnt s mankójának segítsége nélkül is tudott járni. Hangosan magasztalta Istent és a Boldogasszony irgalmas szeretetét s 8

ták s e kis szilánkok nem egy kunsági családnak féltve õrzött kincsei. E csodás esemény emlékére készítették a ma is használatban lévõ lábmosó medencét. A zarándoklások azonban mindezek ellenére sem szûntek meg. Erre a városi tanács gyökeres intézkedésre határozta el magát: elrendelte a forrás betömését. A parancs végrehajtására azonban nem volt rábírható senki, még azok sem, akik közvetve alárendeltjei voltak a tanácsnak, s így állásuk forgott kockán. Végül egy tanyai ember afeletti haragjában, mankóját beleszúrta a laza talajba a hogy a zarándokok a forrás közelékút mellett, amely ott kihajtott és az ben húzódó földjén némi kárt tettek, úgynevezett mankófává terebélyese- betömette a forrást. De hiába! A víz dett, ágakat és dús levélzetet hajtva megsokszorozódva és fokozottabb több évtizeden át a zarándokok cso- erõvel tört fel, körülmosta a belégyödálatának a tárgya volt. Miután möszölt anyagot s mintegy két méter kiszáradt, a hívek önzõ buzgóságból nyílást vájt magának. Aki hallotta, apró darabokra vagdosva széthord- égi intésnek vette az eseményt.

Áldozatkész lelkek faráccsal bekerítették a most már kúttá nagyobbodó forrást és a víz kivezetésére a serény kezek favályút is ácsoltak, a kút fölé pedig kis szobrocskákkal díszített védõtetõt emeltek. Ez idõtõl kezdve még több, és még távolabbi helyekrõl érkeztek népesebbnél népesebb zarándokcsoportok. Egyre több és több ima, ének került forgalomba a napokon és éjszakákon át ájtatoskodó tömeg körében s ezek már mind a „Szentkúti Szûzanyához” szóltak. Hiába állták el a pandúrok az utakat, a nép a földeken keresztül közelítette meg a szent kutat. Különösen Pünkösdkor és Mária-ünnepeken hatalmas tömegekben jött össze a megye lakossága. Közben elhatározták, hogy a romok helyén új templomot építenek. Az elhatározást tett követte s 1873-ban már kápolnaépítõ bizott-

ság alakult, amelynek fõ mozgatója egy földesgazda, a lelkes Mallár Pál volt. Két év múlva, 875-ben meg is kezdõdött az építkezés Móczár István ács- és kõmûvesmester irányításával. Az építkezéshez a régi templom használható köveit is beépítették. Ezekbõl került ki az a kõke-

reszt is, amely a mai fõoltár mögött található. Az alapok kiásásakor mintegy két kocsira való emberi csontot találtak, melyek feltehetõen a régi templom körüli temetõbõl származtak. Ezeket a templom elõtti kõkereszt tövében hantolták el. 9

A templom építéséhez szükséges téglákat Darányi Sándor és Csányi István adták. Az 1884-as esztendõben új építményekkel szépült Szentkút. Csányi Lajos és felesége, Tóth Franciska a templom és a Szentkút közé keresztúti állomásokat építettek, amelyekre a stációképeket és a vasajtókat Kiss Károly és neje, Fazekas Szûcs Anna adományozta. Mivel ezeket az idõ már nagyon megviselte, sokakat foglalkoztatott a gondolat, hogy szebb, ízlésesebb módon építsék újjá, ami 1957-ben meg is valósult, ahogy az ma is látható az árkádsorok alatt. Majd 1979-ben az árkádok végén Szentkereszt-kápolna készült, mely Rácz Gábor mûvész alkotása. Végre a ferencszállási puszta felosztásának évében, 1885-ben, Szabó Ferenc félegyházi apátplébános 10

megengedte, hogy a hívek zászlókkal, búcsús kereszttel vonulhatnak Szentkútra. Engedélye osztatlan örömmel töltötte el Kunság Mária tisztelõ híveinek tömegét. A kis kegyhely egyre szebb, csinosabb lett. Kiskunfélegyháza város 1888-ban átvette a Szentkút feletti kegyuraságot. Megnagyobbították és befásították a kegyhelyet. A Millennium, azaz a honfoglalás ezredik évfordulójának emlékére 1896-ban a templom elé, kissé jobbra, K. Szabó Imréné, Kiss Márta szép, neogótikus kis kápolnát emeltetett a skapulárés Szûzanya tiszteletére.

A kegyhely õrzõi A plébánosi teendõk ellátása Szentkúton a kiskunfélegyházi Szent István-plébánia jogköre lett. A kegyhely egyházi elismerése azonban csak a pálos rend megtelepedésével, 1939-ben történt meg. A világháború elõtt és utána is több ízben merült fel a gondolat, hogy az Alföld egyik legnagyobb és legkedvesebb búcsújáró helye végre állandó lelkigondozást nyerjen. A terveket elõbb a világháború és az azt követõ események hiúsították meg, majd az anyagi nehézségek. Ebben az idõben történt, hogy a pálosok 150 évi számûzetésük után visszajöhettek Magyarországra. Budapesten a Szent Gellért-hegy oldalában létesített Sziklatemplomot és a festõien szép kolostort kapták meg. Pécsett pedig a Mecsek lejtõjén, gróf Zichy Gyula, kalocsai érsek nyújtott otthont a pálos újoncoknak. A kettõs alapítás lehetõvé tette a pálosok gyarapodását. Így adódik alkalom Ferencszállásra való beköltözésre is 1940-ben. A templom is kibõvült a sekrestyével és gyóntató helyiséggel. Az így otthont nyert pálosok megkezdték közös szerzetesi életüket és a kiskunfélegyházi újtemplom plébániája hûséges segítõtársaivá szegõdtek a ferencszállási hívek lelki gondozásában. A szentkúti templomocskában tevékeny lelkipásztori munka folyt.

A tanyai nép örült, hogy volt már mindennap szentmiséje, betegeiknek vigasza, és gazdagabb lett a lelke Isten kegyelmével. A pálosok 1940 és 1950 között, a rend megszüntetéséig irányították a kegyhely életét. Közben 1945 júliusától a pálos atyák helyi káplánságot hoztak létre a népes tanyavilág lelki gondozására. A káplánságot 1948-ban a megyés püspök önálló lelkipásztori állomássá alakította. A pálosok megérkeztéig évi négy búcsút tartottak. Az esztendõ elsõ búcsúját Krisztus keresztje feltalálásának ünnepén (május 3.), a második s egyben legnagyobb búcsút pünkösdkor, a harmadikat Kisasszony-napján (szeptember 8.), az év utolsó búcsúját pedig a Szent Kereszt felmagasztalásának napján (szeptember 14.). 1

Bánkiné Molnár Erzsébet: Petõfiszállás, Bp. 2000.

Historia Domus Szentkutiensis Minden pálos perjelnek kötelessége vezetni az úgynevezett Historia Domus-t, amely a kolostor és a kegyhely körül zajló események naplója, amely a késõbbi korok számára értékes adatforrásnak is bizonyulhat. Most néhány bekezdés erejéig bepillanthat a kedves olvasó a szentkúti perjelek legkorábbi feljegyzéseibe… 1941. augusztus: Tárgyalások Szentkút villamosításáról, és a vasútállomás átnevezésérõl Szentkútról Pálosszentkútra. 1942. február: Az atyák elkezdik tervezni az új templom és Szentkút kiképzését, zarándokház emelését, a ház továbbépítését.

Az iskolában orosz átmeneti tábori kórházat alakítanak ki. 1946. szeptember. 7. éjjel: Kis Boldogasszony vigíliája. Háromnegyed órán át csodás fényt látott valamennyi jelenlévõ a kegyszobor körül. 1948. október 8-9-10.: Mária-napok Szentkúton. Grõsz érsek, Hamvas püspök, Mindszenty bíboros, megáldja az új templom alapkövét, szentbeszéde témája: a vallás, az édesanya és a gyermek megbecsülése. Húszezer ember vett részt a Magyarok Nagyasszonya búcsún.

1949. november: A templomépítést a bõséges esõk miatt meg kell szakítani. A templomépítés számára kiutalt és 1942. május 10: A pálosok 1000 facsekifizetett négy és fél ezer téglát 15-éig metét ültetnek. el kell hozatni, mivel a megszûnt téglagyárban nem vállalnak érte felelõsséget. 1943. június: Csapadékmérõ állomás Az atyák a kellemetlen idõ ellenére, létesül, amely rendszeres csapadékjelendacolva a fáradtsággal, emberfölötti tést ad a M. Kir. Meteorológiai Intézetnek. elszántsággal járnak tanyáról-tanyára kocsik után. A fuvart a téglákat fenyegetõ veszély föltárásával a közbe1944. április 13.: Elõször látnak angolszász bombázó- esõ vasárnap meg is hirdetik. Ennek hatására hétfõn kat átrepülni. Befejezõdik a tanév. annyi kocsi áll a templomépítés szolgálatába, hogy a gyártelepen délben már egyetlen darab tégla sincs… 1944. október : Az oroszok áttörik a Tisza vonalát. Utolsó vonat Szentkútról Budapest felé. P. Ákos és P. Sajnos a templomépítés gondolatát ma már csak egy Ferenc a tanyai nép megnyugtatására kerékpáron láto- látványterv õrzi, a színre lépõ kommunista hatalom gatja és vigasztalja a lakosságot. miatt a helyi pálos közösség élete és lelkipásztori szolgálata hamarosan félbeszakad. De amint annakidején az 1944. október 22.: Az orosz hadsereg elözönli a kegyhe- eltömött kút újra kitört, és ontotta a vizet a zarándokok lyet. Szentkúton maradt: Vezér Ferenc és Könyves gyógyulására, úgy néhány évtized után Isten új hajtást Lajos testvér. A zavaros idõk miatt a halottakat a temp- ad a Pálos Rendnek is, sokak örömére. lom melletti akácos szélébe temetik. 14

A fehér barátok nélkül… A kommunista hatalomátvétel után 1950-ben Magyarországon feloszlatták a legtöbb szerzetesrendet, így a pálosokat is. A kegyhely a váci egyházmegye fennhatósága alá került. Minden államosítva, kivéve pár szobát a kolostorban és a templomot. A kolostorból iskola lett, csak egy kis helyiséget hagytak meg a plébánosnak. Az élet azonban nem állt meg, a kegyhely fejlesztése folytatódik, a helyi lelkipásztoroknak és a buzgó híveknek köszönhetõen. Többszöri kérelem benyújtása után végre 1965-ben vis�szaszerezték a kegyhely öt holdnyi területét, amit a hívek bekerítettek. Még abban az esztendõben Takács István festõmûvész a Szûzanya életébõl vett jeleneteket festette meg a templom mennyezetén. 1976-ban felépült az únnevezett lourdes-i barlang, mely Bozóki István kiskunfélegyházi mûköves mester alkotása. 16

Pálosszentkút napjainkban A régebbi atyákra, akik még 1940 és 1950 között mûködtek Pálosszentkúton, a helyi hívek szívesen emlékeznek vissza, fõleg az öregek, akik még személyesen ismerték az akkori pálosokat. Annak ellenére, hogy a kommunizmus sokat pusztított és sokan eltávolodtak a vallástól, az akkori tanyai emberek utódaiban napjainkban is él még a tisztelet és segítõkészség a pálosok felé. Ennek megfelelõen a kegyhely körüli munkákban, a búcsúkra való elõkészületben a helyiek is sokat segítenek. Ami magát a szerzetesi életet illeti, a noviciátus, vagyis az újoncház 2003 óta mûködik Pálosszentkúton. A novíciusok életét meghatározza az ima, a fizikai munka és a közösségi tapasztalat. Az a tény, hogy Pálosszentkút egyben plébánia és kegyhely, rálátást enged nekik a késõbbi szerzetesi életük jellemzõ vonásaira is. Továbbra is folyik a lelkipásztori munka magán a kegyhelyen és a hozzá tartozó Petõfiszálláson, ezen kívül azonban a közösség életéhez szervesen hozzátartozik a fizikai munka is. Amennyire ez lehetséges, az élelem tekintetében a szentkúti pálos közösség igyekszik önellátó lenni.

Búcsúk, zarándoklatok Az év kiemelt ünnepei: Pünkösd és Kisboldogasszony búcsú mellett Pálosszentkút kedvelt helye a családoknak, akik lelkigyakorlat, vagy csak megpihenés céljából érkeznek. Ezen kívül sokfelõl érkeznek plébániai, iskolai csoportok, amelyek itt szervezik meg hittantáborukat, csendes napjukat. Az utóbbi években Pálosszentkút motoros zarándoklatok színhelye is.

A zarándoklatnak ez az újabb formája kiváló közösségformáló hatással bír, és nem utolsó sorban jó alkalom olyanok megszólítására, akik még csak épp ismerkednek a keresztény hittel. A férfiak zarándoklata minden hónap elsõ péntekén indul Kiskunfélegyházáról Pálosszentkútra, a nõk gyalogos zarándoklata pedig Jászszentlászlóról indul évente négyszer.

Bérmálás és motoros zarándoklat Mivel az elsõ bérmálás pünkösdkor történt, amikor az apostolok megkapták a Szentlelket, Pálosszentkúton is hagyományosan minden év pünkösdszombatján részesülnek a keresztény nagykorúság szentségében azok a fiatalok és felnõttek, kiket az egyház megbízottjai arra felkészültnek találtak. Nemcsak Pálosszentkútról, hanem az egész egyházmegyébõl érkeznek a fiatalok erre az alkalomra, amely

hagyományosan kötõdik az ugyancsak itt megrendezett Egyházmegyei Ifjúsági Találkozóhoz. A keresztény motorosok elsõ találkozóját 2008-ban tartották Pálosszentkúton. Azóta a „Krisztushordozó” motorosok minden év júliusában ellátogatnak a kegyhelyre, hogy bebizonyítsák: a hit igenis jól megfér a világiasnak tûnõ életszemlélettel.

A zarándokház egykor...

... és napjainkban

Zarándokház Természetesen egy zarándok – akár saját lábán, akár jármûvel érkezik – a hosszú út után el is fárad. A régi hagyományt követve, a kegyhelyen, a kolostor mellett zarándokszállás ad lehetõséget éjszakai megpihenésre. A régi, 1940-ben épült kolostor épületében alakítottuk ki a vendégházat, mely télen és nyáron egyaránt alkalmas csoportok fogadására. Már eddig is sok iskolai csoport szervezte meg itt a maga táborát, lelkigyakorlatát, lelki napját – akár tanári csoportról, akár gyerekekrõl van szó. Szeretnénk ezúton még inkább ismertté tenni e lehetõséget, kifejezetten a katolikus iskolák körében. A pálos atyák és testvérek szívesen segítenek egyegy lelki program megszervezésében elõadásokkal, tanításokkal. Mindenképpen alkalmas a hely, ha a szerzetesi élettel szeretnének megismerkedni a diákok, illetve belekóstolni annak mindennapjaiba. A kegyhely parkszerû területe, mely kötrülbelül négyhektáros területen fekszik, kiválóan alkalmas szabadtéri tevékenységek szervezésére. De beltéri foglalkozásokra is szabadon tervezhetõk a Mária Múzeum nagytermében, mely körülbelül 8-szor 20 méter alapterületû, ugyanitt történik a csoportok étkeztetése. Ebben az épületben van teakonyha is. 26

Kegyhelyünk mellett áll meg a Kiskunfélegyházáról érkezõ autóbusz, illetve három kilométerre van a Budapest-Szeged vasútvonal megállója, ahol minden második órában megáll a vonat, mindkét irányból. Pálosszentkút kegyhely Petõfiszállás községtõl három kilométerre van. A településsel kiépített mûút köti össze. A kegyhely vendégháza harminchét férõhelyes. Nyolc szobája közül egy 2 személyes, egy 3 személyes, egy 12 személyes, a további öt egyenként hat személy elszállásolására alkalmas. A vendégháznak három zuhanyozója van, további négy pedig a szomszédos épületben található. A vendégek napi háromszori étkezése helyben megoldható.

Állandó programjaink

A kegytemplom belseje az1940-es években...

• Minden hónap elsõ péntekén – Férfiak gyalogos zarándoklata – Indulás 17 órakor Kiskunfélegyházáról, az Ótemplom elõl. Érkezés körülbelül 20 órakor a pálosszentkúti kegyhelyre. Majd engesztelõ virrasztás Magyarországért. • Májustól októberig minden hónap 13.-án fatimai engesztelés a délelõtti órákban. Szentmise 8:00 órakor. • Húsvét után Lelkigyakorlat családok számára Bíró László püspök atya vezetésével. • Évente négyszer a Mária ünnepekhez kötõdõen: Nõk gyalogos zarándoklata Jászszentlászlóról Pálosszentkútra. • Pünkösdkor: Pünkösdi búcsú és Ifjúsági Találkozó. • júliusban: Keresztény Motoros Zarándoklat. • augusztus 15. Nagyboldogasszony napi búcsú. • szeptemberben: Kisboldogasszony napi búcsú.

Helyi és környékbeli nevezetességek Mária Múzeum Katai Géza atya, pálosszentkúti plébános 1981-tõl kezdve gyûjtötte össze a ma kiállított tárgyak nagy részét. Ezek fõleg Mária-ábrázolások, képek, szobrok formájában. A gyûjtemény különlegessége abban áll, hogy kiterjed egészen távoli, afrikai, délkelet ázsiai és indián ábrázolásokra is. A látogató találkozhat itt egy érmegyûjteménnyel is, melynek tartalma részletesen megtekinthetõ kivetített formában. A múzeum tárgyai között sok olyan szerepel, melynek értékét az adja, hogy déd- és nagyszüleink hite évtizedeken át féltve õrizte, gondozta õket. Ilyen értelemben a Mária Múzeum õrzi azt a helyi magyar kultúrát is, melynek ábrázolásmódja kifejezetten egyszerû, népies, de a hite erõs. Folytatás a 30. oldalon

További részletek: a www.palosrend.hu/ Pálosszentkút oldalon. ...és napjainkban.

Pálosszentkút egykor...

Házaspárok útja Az Óbudaváron, a Schönstatt Család által létrehozott sétaút mintájára, a kegyhely területén is kialakítottuk azt a tizenöt állomást, melyek a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jelenítik meg. A rajtuk látható, képek,

szentírási idézetek, feladatok ösztönzést adnak arra, hogy a párok életük egyes mérföldkövein elgondolkodjanak és beszélgessenek egymással. Egy kísérõfüzet segíti az elmélyülést – Bíró László püspök ajánlásával –, amely minden állomással kapcsolatban egy rövid elmélkedést tartalmaz, és a családi életben fölmerült nehézségek sikeres megoldáshoz nyújt segítséget. Péteri-tó – madárrezervátum Pálosszentkútról megközelíthetõ földúton (körülbelül öt kilométer), és beton úton is (nagyjából tíz kilométer). Fõleg tavasszal érdemes ellátogatni ide, de figyelemmel kell kísérni a tájvédelmi körzet szabályait – interneten elérhetõ. Félegyházi Kiskun Múzeum A fõépületben Holló László, Szántó Piroska és Morell Mihály képzõ

mûvészek állandó tárlatai láthatók, valamint az emeleti kiállítótér mutatja be Kiskunfélegyháza és környéke régészeti, történeti, néprajzi és irodalmi emlékeit. A Kiskun Kapitányság hajdani egyemeletes tömlöce ma börtönmúzeum. Ennek udvarán áll a Pajkos-Szabó féle mûemlék szélmalom, amely eredetileg a Csongrádi úton õrölte a félegyháziak és a környékbeliek gabonáját, és ugyanitt tekinthetõ meg egy Árpádkori veremház korhû rekonstrukciója is.

... és napjainkban

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Negyven kilométerre a kegyhelytõl található az Emlékpark, melyet a Pálosszentkúton táborozó csoportok szívesen látogatnak meg, vagy az ideutazáshoz köztes célként szoktak beiktatni. Kiváló alkalmat kínál a magyar kultúránkkal való ismerkedésre.

‘56-os Múzeum Kiskunmajsa-Marispuszta (25 km) Az ‘56-os Múzeum Magyarország elsõ és eddig egyetlen 1956-os forradalom és szabadságharcos múzeuma Kiskunmajsa határában. A Corvin-köz volt fõparancsnoka, Pongrátz Gergely alapította. Jonathermál Gyógy- és élményfürdõ (Kiskunmajsa, 20 km).

Az 1905-ben felállított és 2010-ben felújított úgynevezett Dóczi-kereszt

Látogatóink írták...

P. Vezér György Ferenc

Pálosszentkút nekem azt a helyet jelenti, ahol a semmi közepén melegséget, megértést és Isten közelségét tapasztaltam. A látogatás után tudtuk, hogy Isten a legjobb helyre vezetett bennünket, az esküvõnk a legjobb így lesz!

Lelkipásztorként mûködött a budapesti Sziklatemplomban, és Pécsett is – mindkét helyen házgondnoki feladatokat is ellátott –, legfontosabb állomáshelye azonban Pálosszentkút volt, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal több

Nekem Palosszentkút olyan, mint amikor hazalátogatok vidékre: szeretettel várnak, bármikor megyek idõt szakítanak rám es ismerõsként fogadnak. Üdvözlettel Dublinból: Enikõ Korábban már sokat jártam itt. Sok rokon a környezõ tanyavilágban élt. Gyerekkoromban a pünkösdi és a kisasszonyi búcsú volt a rokonlátogatás ideje. A „szomszéd” faluból tradicionális bicajjal indultunk és jó néhányszor esõ siettetett az úton. A búcsúi szertartásra már a rokonokkal együtt gyalogosan mentünk. Jó pár éve nem jártam a szentkútnál és azóta nagyon megváltozott. geocachinges látogató A kegytemplom egykor...

Öt napot töltöttem Pálosszentkúton. Öt nap imádságban és munkában. Öt nap, amikor belekóstolhattam kicsit a pálosok életébe, bepillantást nyerhettem e hivatás szépségeibe és nehézségeibe. Az ötödik napra már szinte el is felejtettem, hogy csak vendég vagyok. B. N. Gergely A nyugalom nagyon jót tett a lelkemnek...

...és napjainkban

idõ-szakon keresztül – egy ideig házfõnökként, és a helyi lelkészség vezetõjeként is – szolgált. 1946. janu-árjától a magyarországi pálos rendtartomány vezetésében is részt vett, mint II. tartományi tanácsos. (Folytatás a 34. oldalon)

Vezér György 1914. március 23-án született a Szatmár megyei Szaniszlón. 1926-tól Esztergomban, a szalézi nevelõintézetben tanult, majd a helyi bencés gimnáziumban érettségizett.1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte pappá Pécsett, 1940. január 28-án.

geocachinges látogató

A pusztából szigetként emelkedik ki a búcsújáró hely. Körülnéztünk bent és ittunk a kút vizébõl. M. F.

Fantasztikus hely és nagyon ötletes rejtek! Nagyon szép épületek és gondozott kert. Ha nem lenne ez a cache elképzelni sem tudtam volna, hogy ilyen létezik. Biztos, hogy visszatérünk ide! Hálás köszönet ezért a rejtésért! geocachinges látogató 33

P. Vezér György Ferenc A kommunista hatalom több alkalommal próbálta perbe fogni, megtörni. Végül 1951. március 20-án letartóztatták. Koholt vádakon alapuló ügyét a Grõsz József kalocsai érsek elleni koncepciós perhez csatolták. A kihallgatások során megkínozták, majd a Grõsz-per IX. rendû vádlottjaként halálra ítélték, és Budapesten, a Gyûjtõfogházban 1951. augusztus 3-án kivégezték. Négy évtizeddel késõbb, 1992. február 17-én a Legfelsõbb Bíróság a vádak alól P. Vezér Ferencet felmentette. Rehabilitálása után a Pálos Rend úgy határozott, Pá-losszentkúton helyezik végsõ nyugalomra a mártírhalált halt pálos rendi szerzetest. Sírját hosszas kutatómunka után a rákoskeresztúri új köztemetõ 289-as parcellájában találták meg. Földi maradványait 2012 áprilisának végén a Gellért-hegyen, a Sziklatemplomban ravatalozták fel. A búcsúztatás után április 30-án, motoros kísérettel szállították Budapestrõl a pálosszentkúti Mária kegyhelyre, amely P. Vezér Ferenc utolsó állomáshelye volt. A temetési szertartást – melyen Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek mellett részt vett Kövér László, valamint Lezsák Sándor a Magyar Országgyûlés elnöke, illetve alelnöke is – Bátor Botond, a Pálos Rend magyarországi tartományfõnöke végezte. A síremléket Máté István szobrászmûvész dombormûve díszíti, mely Lezsák Sándor felajánlásával készült el. 34

A pálos szerzetesi lelkiség „...Ha a szerzetesség sokszínû családjában a pálos rend szellemiségét szeretnénk egy mondatba összesûríteni, így fogalmazhatnánk: Magyar alapítású monasztikus rend a Szûzanya pártfogásában. Általában tudott, hogy a pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes közösség. Márpedig a gyökerek meghatározók és köteleznek is, s ezek a gyökerek visszanyúlnak a Pilis rengetegébe és a Mecsek csodálatos hangulatú erdeibe. A magyarságtudat mindig jellemzõje volt rendünknek, minden soviniszta kirekesztés nélkül. Újoncainkba beleoltjuk a felelõsséget: Nemcsak magadért, hanem a magyar hazáért és népért vagy itt imádkozni és vezekelni. Az õsi igazság tudatában élünk: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növeked ni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.)

A remeteség hármas jellemzõje is rányomja bélyegét rendünkre: az imádság, a magány és a vezeklés szellemisége. Meggyõzõdésünk,

hogy az ima vezet el bennünket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr elõtt, az evangéliumi „jobbik rész”. A remeteség magányában szüle-

tett meg a rend, s ha az idõk jeleit követve Egyházunk küldetése ki is emel bennünket néha belõle, vágyódunk utána, hisz megtapasztaltuk, érezzük, tudjuk: „Sola beatitudo, beata solitudo.” (Boldog egyedülvalóság: egyedülvaló boldogság.) De erre biztatta az atyákat II. János Pál pápa is: „Õseitek nyomában járva, ne hagyjátok el a magányt.” A vezeklõ életforma is hozzátartozik a remeteszellemiséghez, hisz elõdeink kemény, szigorú, önmegtagadó élete nem halványuló fényes példa elõttünk, akik nemcsak saját bûneik engesztelésére vállalták ezt, hanem a Krisztus titokzatos testérõl szóló tanítást magukévá téve, hazánkért, az Egyházért, az egész emberiségért is. Maga az Úr mondta: „Ez a fajta nem megy ki másképp, mint imádság és böjt által.” Ma is ez a leghatásosabb eszköz, s nekünk magunkévá kell tennünk ezt a feladatot. 35

Rendünk karakterének ismertetésébõl nem hiányozhat a Szûzanya különleges tiszteletének megemlítése sem. Boldog Özséb alapító atyánk a hagyomány szerint Mária nevével az ajkán lehelte ki lelkét. 1341-ben a Szûzanya iránti tiszteletbõl váltotta fel a rend az eredetileg szürke szerzetesruhát fehérre. Ugyancsak a tisztelet jeleként viseljük oldalunkon a rózsafüzért, s üljük meg kiemelt buzgósággal a Mária-ünnepeket és tartjuk a szombati böjtöt is. Monostoraink többségének egy-egy szentélye a Szûzanyának, s Konstitúciónk a pálos szónokok részére elõírja az Istenanya tiszteletének terjesztését és elmélyítését. Folytatás a 39. oldalon. 36

A kegytemplom belseje napiainkban.

Folytatás a 36. oldalról A pálos rend jelenlegi központja Czçstochowa, nemcsak a lengyel nép nemzeti szentélye, hanem méltó helyet foglal el Lourdes és Fatima mellett a világ legnagyobb katolikus zarándokhelyei között is. A pálosok õsi fáját is már nem egyszer kivágták, tövig letarolták. Tették ezt a törökök, majd II. József, a kalapos király, s 1950-ben a kommunisták. Minden alkalommal úgy látszott, hogy Boldog Özséb rendje végképp kipusztult. De csodák-csodája, mindig megindult az új élet. Ma is. S ez gondviselésszerû számunkra, mert a pálosokra szükség van ebben a hazában, mégpedig most úgy, mint talán sohasem. Az evangéliumban olvassuk, hogy egy alkalommal vérfolyásos asszony járult Jézus elé gyógyulást remélve. És Õ meggyógyította. Én ilyen ezer sebbõl vérzõ asszonynak látom Magyarországot, drága hazánkat, s neki is ugyanazok a jézusi szavak szólnak: „A te hited meggyógyított 39

téged.” Mind az õ számára, mind számunkra egyedül csak a hit hozhat gyógyulást. Mi, pálosok ezért vagyunk itt, ezért élünk, ez a soha meg nem tagadható hivatásunk: ezt a gyógyító, erõsítõ, megtartó hitet adni népünknek. De ne is várjon senki tõlünk mást. Mi is valljuk Szent Péterrel azt, amit a béna koldusnak mondott ott a templom lépcsõjénél: „Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Népünk ma oly sokszor panaszolt bénaságán is egyedül csak az tud segíteni, ha megtanul újra az evangélium útján járni. Akkor, csak akkor lesz újra egészséges! P. Máthé Tibor Péter, egykori tartományfõnök

A Nyeregszemle résztvevõi Pálosszentkúton Egymással találkozni és Isten áldását kérni – ezzel a szándékkal érkeztek 2011. július 13-án Pálosszentkútra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nyeregszemle címû rendezvényének résztvevõi. A Magyarország különbözõ pontjairól induló lovasok, lovas fogatok, valamint az Erdélybõl érkezõ fiatalok elmondták: Meggyõzõdésük, hogy Pálosszentkút, mint az Alföld legnagyobb jelentõségû Mária kegyhelye, a legjobb lehetõséget biztosítja a lelki feltöltõdést igénylõ lovasok számára. A kegyhely olyan kisugárzó erõvel bír, ahol a Magyarok Nagyasszonyának népe újra egyként, határok nélkül adhat hálát Istennek és kérheti áldását közös jövõnkre. Az elsõt tavaly újabb másik találkozó követte, és mára immár hagyománnyá vált, hogy a Nyeregszemle résztvevõi minden évben a Pálosszentkúton kapott lelki útravalóval, és a pálos testvérek áldásával vágjanak neki zarándokútjuk Ópusztaszerig tartó utolsó szakaszának. 42

A honfoglalás ezredik évfordulójára (millennium) 1896-ban épült a kis neogótikus Szûz Mária kápolna, benne a Skapulárés Szûzanya szobra.

Hasznos információk Címek, elérhetõségek: Magyar Pálos Rend: www.palosrend.hu Plébánia elérhetõsége: 06/76/700-911 Plébános elérhetõsége: puskasantal@palosrend.hu Plébániai ügyintézõ: mrpiro@freemail.hu Szállásfoglalás zarándokházban: zarandokhaaz@gmail.com Szentmisék rendje Pálosszentkúton: Vasárnap 8:30-kor Petõfiszálláson, a Magyar Szentek és Boldogok kápolnájában, 10:30-kor a kegyhelyen. A Petõfiszállás, Kossuth utca 95. alatti közösségi házban kéthetente szombaton 15:30-kor csoportos felkészítést tartunk azoknak, akik keresztelésre, elsõáldozásra, bérmálkozásra, vagy házasságkötésre készülnek. A felkészítések után szentmise van 17 órakor. Jelentkezni lehet a plébánosnál.

Zarándokok imája Uram, légy az utazó társasága, irányadója az elágazásoknál! Adj neki erõt, amikor elgyengül, védelmezd veszély közben, oltalmazd az út során, adj árnyékot a nap hevében, világíts a sötétségben, nyújts vigaszt, mikor kedvét szegi és szilárdítsd meg szándékában! Amen

Ima a templomba érkezés után

Imádság zarándoklat elõtt Teremtõ és mindenható Atya Isten. Te híveidet ragyogó felhõd által vezetted a puszták sivatagán keresztül az ígéret földjére! Kérünk Téged, vezess irgalmad aranyfelhõjével minket is, akik szent nevedben akarunk hosszú zarándokutunkra indulni. Megváltó Fiúisten, Te végtelen szereteteddel megmentetted tanítványaidat a tengeri vihar szörnyû veszedelmeitõl, és hajójukat biztos révpartra vezetted! Vezérelj minket is célunk szent helyére, s engedd meg, hogy éjjel-nappal drága szent kereszted oltalma alatt lehessünk. Szentlélek Úristen, töltsd be szívünket és elménket, hogy lássuk utazásunk szent célját. Ne engedd, hogy puszta szokásból vagy kedvtelésbõl menjünk el, hanem legyen utunk a Szentháromság dicsõítésére és Isten Anyjának tiszteletére. És most, mint a jó gyermek, aki anyjára bízza magát, úgy bízzuk magunkat a te oltalmadra, édes anyánk, Mária! A Te oltalmadra bízzuk községünket és szeretteinket, akiket most elhagyunk. Nem tudjuk, hogy a gondviselés mit rejt keblében, hogy mi van rólunk a jövõben megírva, örömet hoz-e a viszontlátás vagy pedig bánatot. Asszonyunk, Szûz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bûnösökért. Takarj be anyai palástoddal mindnyájunkat, õrködjön az itthon maradottak fölött anyai szemed, minket pedig vezess kegyhelyedre, hogy elédbe tehessük örömünket és bánatunkat, hogy bûneinket megsirathassuk, és visszajövet örömmel üdvözölhessük szent nevedet és imádhassuk áldott szent Fiadat, aki él és uralkodik mindörökké. Amen.

Ó, felséges Oltáriszentség, égi buzgósággal eltelve borul le elõtted zarándokló néped, hogy szent áldásodat kérje. Légy imádva annyiszor, mint ahány csillag van az égen, fûszál a mezõkön s homokszem a tengerben. Nem mehetünk el szent hajlékod mellett anélkül, hogy imádásodra be ne jöjjünk, s nem mehetünk el addig, amíg fiaidat és leányaidat áldásodban nem részesíted. Kegyelmed kísérje lépteinket s mindenhatóságod ereje õrizze az otthon maradottakat. Egykor pedig add meg mindnyájunknak a boldog célbaérkezést földi zarándokutunk végén. Ki élsz és uralkodol örökkön örökké. Amen.

P. Verseghy Ferenc OSPPE: 118. Zsoltár (részlet) A’ CXVIII. Zsoltárnak... Aleph és Beth betûi.

Himnusz Boldog Özsébhez

Boldogok, kik jámbor életet viselvén hûséggel követik vezetõ hagyományit az Úrnak nyomtalan úttyaikonn! Boldogok, kik fáradatlanúl nyomozván a’ nagy igazságot, mellyel meghitte nemünköt, arra feszítik egész gondgyokot, hogy Néki tessenek! Gonoszra õk soha sem tudnák botorúl vetemedni az égnek tiszta nyomásaibúl. Óh Uram! ki minket szent hagyásid által ekkép kívánván boldogságunkra vezetni, azt akarod kegyesen, hogy szavadnak hûven engedelmeskedgyünk: úgy igazítsd, kérlek, minden lépésemet, úgy vidd szertelen ösztönimet fékedenn, hogy azt szeressem, azt kövessem, a’ mi helyes szent színed elõtt.

Boldog Özsébnek lángjai lobognak, Bús magyar éjben árva magyaroknak, Vigasztalásul fehér pálosoknak Imái ragyognak. Népünk virága, Pálos Mindenszentek, Értünk elégõ éltük Isten tudd be! Boldog Özsébnek lángoló imája Magyarságunk vára.

Könyörgés Pálos Mindenszentekhez Pálos Mindenszentek! Ti termékeny lelkek, alázatosak, hõsök, tõletek, a ti izzó szívetektõl tanulok lelkesedést, buzgóságot. Segítsetek, hogy én is erõs, bátor hittel higgyek, hogy ebbõl ne engedjek, hogy önzetlen odaadással éljek Krisztusnak. Segítsetek nyomdokaitokba lépni, hogy buzgó, lánglelkû lélek legyek, hogy ne fokozzon le a sok nyomorult példának szemlélete, hanem a ti imádságotok és apostolságotok, amely hév és tûz, mely életet áldozott a lelkek üdvözítésére, azért, mert szerette Krisztust, tegyen engem is izzóvá!

Ének a szentkúti Szûzanyához Óh, egeknek lilioma, szép Szúz Mária, Ferencszállási kis kápolna ékes csillaga. Én tehozzád idejöttem, ékes szûz virág, Méltóztassál meghallgatni, kegyes Szûzanyánk...

Petõfiszállás-Pálosszentkúti kegyhely Tartalom Tisztelt Olvasó..............................................................................5 A hely legrégebbi története.............................................................6 Szentkút eredete............................................................................7 A kegyhely õrzõi.........................................................................12 Historia Domus Szentkutiensis.....................................................15 A fehér barátok nélkül.................................................................16 Pálosszentkút napjainkban...........................................................20 Búcsúk, zarándoklatok.................................................................22 Bérmálás és motoros zarándoklat..................................................25 Zarándokház..............................................................................26 Állandó programjaink..................................................................28 Helyi és környékbeli nevezetességek..............................................29 Látogatóink írták.........................................................................32 P. Vezér György Ferenc................................................................33 A pálos szerzetesi lelkiség............................................................35 A Nyeregszemle résztvevõi Szentkúton.........................................42 Hasznos információk...................................................................45 Zarándokok imája.......................................................................47 Imádság zarándoklat elõtt.............................................................48 Ima a templomba érkezés után......................................................49 Himnusz Boldog Özsébhez.........................................................50 P. Verseghy Ferenc OSSPE: 118. zsoltár......................................51 Ének a szentkúti Szûzanyához......................................................52 Könyörgés Pálos Mindszentekhez................................................53