Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok – Az baj, mert akkor
más fog helyetted
Nem könnyű dolog meghatározni e könyv műfaját. Elsősorban tankönyv, amely 14-104 éves korig ajánlható. De vitriolos gúnyirat is.
Részben a jelenlegi magyar államberendezkedésről, de még inkább minden olyan gondolatrendszerről, amely úgy képzeli, hogy majd most pont ő(k) találják fel a még langyosabb vizet.
„Sokan azt hiszik, hogy a demokrácia olyan csodaszer, amitől hirtelen szabadság, jólét és jó hangulat lesz körülöttünk” – olvasható ennek a szenzációsan okos, vicces és bölcs könyvnek a hátoldalán. A folytatás epigrammatikus tömörséggel magyarázza el, miért nem lett ez az ország osztályrésze: „A demokráciát azonban nem lehet »csak úgy« élvezni: mindennap csinálni kell. Minél többen csináljuk, annál többen élvezhetjük. De ha nem csináljuk, akkor eljön a pont, amikor már nem lesz demokrácia, és ezzel együtt szabadság, jólét és jó hangulat sem.”
Ez a fenti, komoly gondolatmenet a könyvnek csak az egyik regiszterére jellemző. Az 1981-ben Nyíregyházán született, sikeres ügyvéd, népszerű blogger, a Diétás Magyar Múzsa című Facebook oldal főszerkesztője egyszerre tankönyvet, enciklopédiát és humoros irományt adott ki, amelyből süt az élőbeszéd könnyedsége. A szerző ehhez minden fejezet elején egy-egy stilizált kocsmai beszélgetés morzsáit használja fel, amelyeket a valóban elhangzott beszélgetések százaiból párolt le.
Összesen hat részből áll a kötet: A társadalom működése / Az állam működése / Bűnhődjenek a bűnösök? / Kis ország a nagyvilágban / Felebarátodat, mint magadat / Húsz év múlva.
Ésik Sándor egy olyan fiatal, a diákoknál alig idősebb társadalomismeret tanárra emlékeztet, aki hatalmas energiákat vet be arra, hogy a diákjait minél szellemesebb magyarázatokkal Vademecum
Vademecum Newsletter 955/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft szórakoztassa, hiszen jól tudja, hogy csak így képes figyelmüket lekötni.
Kiemelkedően érdekes néhány fejezet. Például a korrupcióról („Sanyikám ameddig Magyarország létezik, korrupció is lesz”), a diplomáciáról („Sanyikám, érted, ezek legalább odamennek, és keményen megmondják. Nincs csicskulás, mint annak idején Trianonban.”). De van részletes eszmefuttatás a hatalmi ágak szétválasztásáról, a bírói függetlenségről, a nyomorról, a prostitúcióról, az euró előnyeiről és hátrányairól, arról, hogy jó ötlet-e a képviselők visszahívhatósága.
Talán a szerkesztő is segített abban, hogy ez a könyv stilárisan nagyon sokszínű lett, amitől még szórakoztatóbb. Néha hangos nyerítésre ingerli az olvasót.
Például a bázisdemokrácia kigúnyolása örvén melyik más tankönyvszövegében szerepelhetne egy ilyen mondat:
„Na most képzeljük el, amikor tízmillió embert kéne megkérdezni a 3864. számú mellékút Egyházastoportyán-Pusztakotkodács szakaszának felújításáról. Na ugye.”
Ésik Sándor szemlátomást az európai mainstream liberalizmus és a józan ész talaján áll. Bölcs ember, aki az álláspontja mellett életközeli példákkal operál. Ez a könyv olyanoknak is hasznos, akik a kocsmapultnál rendszeresen amellett érvelnek, hogy a mai
Magyarországon minden a lehető legnagyobb rendben van. Érdekes lenne egy olyan könyvet is olvasni, amely ugyanezekben a kérdéskörökben rendre más következtetésre jut. Még érdekesebb lenne, hogy ezek mellé milyen érvelést lehetne tenni.
(Libri Kiadó, 2021. A borítótervet Merényi Dániel grafikájának felhasználásával Váradi Zsolt készítette. 246 o., 3999 Ft.)
Vademecum Newsletter 954/2024 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft