HALLGATÓK A DEMOKRÁCIÁÉRT A magyar hallgatói érdekképviselet harminc év távlatából
30
HALLGATÓK A DEMOKRÁCIÁÉRT A magyar hallgatói érdekképviselet harminc év távlatából
A kötet az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Szerkesztők: Jancsó András, Lengyel Nóra, Sárhegyi Tamás Szakmai lektorok: Dr. Jancsák Csaba, Dr. Kucsera Tamás Gergely, Dr. Szabó Andrea, Gulyás Tibor Közreműködők: Báli Bernadett, Csont István, Dallman Kristóf, Garbai Ádám, Kovács Péter, Mészáros Dávid Mihály, Nemes László, Sujtó Attila Grafikai tervezés, tördelés: Zvara Patrik Felelős kiadó: Murai László elnök Kiadja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, 2019. Minden jog fenntartva. ISBN 978-963-88385-5-1
Október vége van, a vénasszonyok nyara utáni első, borús, hűvös hétfő. A kötet kéziratát olvasva tudatosul bennem ismét, hogy kis csapatommal mekkora fába vágtuk a fejszénket akkor, amikor tavaly október 6-án – remélhetőleg nem messianisztikus önbeteljesítő jóslat jeleként, a magyar vértanúk ünnepén – 2 évre megválasztott minket a Közgyűlés a mozgalom vezetésére. Intézményesült, professzionalizálódó, korporatív mozgalom ide vagy oda, számomra ez a küldetés arról szól, hogy életerős, tenni akaró, közösségi felelősséget felvállaló és cipelő fiatalemberekért kell felelősséget vállaljak, akik egy jobb, szebb, élhetőbb magyar felsőoktatásért és végsősoron magyar társadalomért dolgoznak nap, mint nap - őszinte meggyőződéssel. Egyszerű, tiszta helyzet, megtisztelő feladat. Nem egyszerű azonban méltónak bizonyulni, de próbálkozni azért lehet, sőt, lelkiismereti kérdés! Idén ünnepli megalakulásának 30. évét a szervezetünk – vagy 63, esetleg 23 ez a bizonyos szám, a részletekbe ne menjünk bele! – így a jubileum kapcsán adja
magát a visszaemlékezés, értékteremtés, és tiszteletadás igénye. A nosztalgiázás, anekdotázás, visszaemlékezés életünk mindennapos, fontos része. Ezek a történetek közösségi funkciót látnak el, az együvé tartozás érzését erősítik, nélkülük nehezebb lenne látnunk a holnapot, vagy motivációt gyűjtenünk a jelen feladataihoz. Nehezebb lenne értékközösséget vállalni, vagy célokat tűzni ki magunk elé: tehát minden nehezebb lenne egy picit, ami előre visz, és mozgásban tartja a rendszert, így elemi érdekünk őket papírra vetni, és megőrizni a jövő generációi számára. Az értékteremtés kemény dió, hiszen nem mindig sikerül, vagy nem mindig hálás feladat. A „Hallgatók a demokráciáért” című kötetünknél ilyenről azonban szó sincs, hiszen bízunk abban, hogy a mű olvasmányossága és az interjúk lendülete minden olvasó tetszését elnyeri, aki megtisztel minket kíváncsiságával, és szeretne bepillantást nyerni a mozgalom elmúlt 30 évének legjelentősebb történéseibe.
Murai László HÖOK elnök
A HÖOK 30 ÉVE Sárhegyi Tamás Felicián A
tanulmány
célja
kontextualizálásán
a túl,
kézben hogy
tartott
kötet
bemutassa
és
nem tartozik a társadalmi és politikai elemzések népszerű tárgykörébe. A jelenségre – a modern
elemezze a magyarországi felsőoktatási hallgatói
magyarországi
mozgalom
is
politológiai kanonizáltságának és elemzettségének
megfigyelhető tendencia, hogy a médiában változó
hiátusára – Kucsera Tamás Gergely is felhívja
súllyal és minőségben megjelenített hallgatói
a figyelmet. A 2010-ben írt disszertációban
önkormányzati struktúra és az országos képviselet
felvázolt hiányra, tehát az OFÉSZ – HÖKOSZ
múltját
és
jelenét.
Továbbra
hallgatói
önkormányzatiság
–
HÖOK
történetének
politikatudományi
Ahogyan már a hivatkozott szerző is felhívja rá
szempontú vizsgálatának elmaradása önmagában
a figyelmet, a vizsgált mozgalom jellege sokkal
értelmezhető
inkább ölt korporatív jelleget, mint sem egy nyugati
egy
társadalmi,
politikai
és
tudományszociológiai jelenségnek. Ezen adósság
önkormányzati
körébe sorolandó az 1988–1992, 1995 és a 2006–2007
nyilvánvaló okai a résztvevő aktorok személyközi
között zajló felsőoktatási kapcsolódású tüntetések
kapcsolatai és hosszú távú motivációi, amelyek a
egyaránt.
belépést és a részvétel minőségét és milyenségét is
Jelen
tanulmány
egyik
célja
ezen
elemzések pótlása, továbbá időbeli kiterjesztése,
modellt
venne
fel,
amelynek
befolyásolhatta/befolyásolhatja.
illetve az elemzés keretei közé bevonni a 2008-tól máig tartó közel 10 éves időszakot (Kucsera, 2010).
A felsőoktatási hallgatói mozgalom
Utóbbi már önmagában is egy hosszabb korszaknak
társadalmi háttere
számít a politológia időléptéke szerint, így a HÖOK elmúlt 30 évének vizsgálata is megkövetel
1988-ban a szocialista berendezkedés strukturális
egy átfogó szemléletet, amely az aktuál- és
válságának egyik jeleként felmerült a felsőoktatási
szakpolitika változó összefüggéseiben veszi górcső
intézményrendszer
alá a szervezet hosszú távú tevékenységét.
magával hozta a hallgatói létszám kibővítését,
megreformálása,
amely
tehát a felsőoktatás világának társadalmiasítását. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy aki elérte
7
a
felsőoktatási
való
részvételhez
években demográfiai okokra visszavezethetően
nem
utasíthatták
megkezdődött a felsőoktatásba felvett hallgatói
el helyhiányra hivatkozva. Először az akkori
létszám csökkenése,1 ezzel párhuzamosan pedig
Művelődési Minisztérium 25/1988-as rendelete
az
alakította át a “felvételi keretszám” kifejezést
támogatott férőhelyek szűkítése. A rendszerváltás
“felvételi irányszámra”. Az 1990. évi XXIII. törvény
következményeként
pedig
bővítés célja volt, hogy a nyugati társadalmak
szükséges
ponthatárt,
eltörölte
a
azt
“központilag
megállapított
egyes
szakterületekre
felvehető
célként
államilag
megfogalmazott
követő
mintájára az érintett korosztály legalább 30%-a
években és évtizedekben a felsőoktatás is jelentős
részt vegyen valamilyen felsőoktatási képzésben,
változásokon ment keresztül, amely magában
amely a KSH 2004-es adatai szerint ekkor már a
foglalta az előbb említett létszámnövekedést,
20–24 éves korcsoport 27%-a és a 25–29 évesek
az
10%-a tanult főiskolán vagy egyetemen. Nyugat-
létszámkeretet”.
A HÖOK 30 ÉVE
képzésben
A
intézményhálózat
rendszerváltást
teljes
átalakulását
és
2006/2007-es tanévtől pedig a bolognai folyamatba bekapcsolódást.
Az
1993.
évi
Európában ez az arány ekkor 40%-os volt.
felsőoktatási expanziós
A nagyszámú létszámnövekedés természetszerűen
folyamatról beszélhetünk, amely az addigi szűk
járt együtt az intézményi struktúra átalakulásával
keresztmetszetű növekedési íven futó felsőoktatási
és változásaival, a rendszerváltás utáni közel
hallgatói
15 évben az alábbi változások mentek végbe: A
törvénytől
egyértelműen
létszámot
egy
kitágította.
A
2010-es
1 Fokozatváltás a felsőoktatásban: A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. 11–17. (http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf)
hallgatók társadalmi összetételének átalakulása.
szovjet típusú fokozatszerzési rendszer a bolognai
A
szakképzési
folyamat előszeleként átalakult 1993-tól kezdve
rendszerek bevezetése, amely azonban nem éri
és bevezetésre került a PhD, DLA-képzés, amely
és nem érte el a megfelelő hallgatói létszámot,
kezdetben minimum 3 éves képzést jelentett,
azonban
a
2016-tól viszont minimum 4 éves képzést foglal
résztvevők
nagyarányú
felsőoktatással
összefüggő
szakirányú
továbbképzéseken
növekedése
figyelhető
magában. A nappali, esti és levelező tagozatokon
meg összefüggésben az akkreditációs rendszerek
való
testreszabásával.
átalakult, hiszen ez a kezdeti 80%-ról fokozatosan
Az
egyetemi
és
főiskolai
részvétel
1990-től
kezdődően
szintén
képzésekben résztvevők aránya az elmúlt 30 évben
kiegyenlítődött,
folyamatos átalakuláson megy keresztül, hiszen
létformák szükségszerű átformálódásával.
összefüggésben
a
hallgatói
kezdetben ez 50-50 % arányú volt, a 2000-es évek közepére ez a (szakmai és gyakorlat orientáltabb)
A
főiskolai képzések felé mozdult el, azonban a
volt az elmúlt 30 év során, de elmondható, hogy
2010-es
rendszerű
folyamatosan az elsők között szerepelnek a jogász,
intézmény alakult át egyetemmé, amely magával
közgazdász és később a kommunikáció képzések,
hozza az arányok átalakulását. A felsőoktatásban
amelyeket később szakpolitikai döntésekkel is
résztvevő hallgatói létszám nagyjából 2%-t (a
próbáltak
mesterképzéssel együtt) érintő lépés, hogy a
Már 2006-ban is egyértelmű volt a létszám
években
számos
főiskolai
felsőoktatási
szakok
befolyásolni
népszerűsége
(Rónay–Kováts,
változó
2018).
9
folyamatos expanziójával, tehát a felsőoktatás
és
eltömegesedésével
minőségének
kitermelték a rendszerváltás utáni politikai elit
egyenes arányú romlásával, amelyre különböző
számos tagját. Itt természetesen megemlíthető
szakpolitikai intézkedések és válaszok születtek
más kisebb szerveződés, amelyeket az akkori
(Kucsera–Szabó, 2006).
hatalom potenciális veszélyként tartott számon,
az
oktatási
a
Bibó
István
Szakkolégiumra,
amelyek
A HÖOK 30 ÉVE
mint például a szegedi hallgatói szerveződések. Kucsera Tamás Gergely a hallgatói mozgalom
Ezen alternatív szerveződések nyíltan fogalmazták
kibontakozásának kezdetét az 1970-es években
meg kritikáikat az elavult és sikertelennek tűnő
elinduló alternatív civil mozgalmakkal hozza
szocialista modellel szemben, kiemelt figyelmet
összefüggésbe, tekintve, hogy ezen csoportok
kapott
kialakulása
szólásszabadság hangsúlyozása (Kucsera, 2010).
a
felsőoktatási
intézmények
véleményükben
a
gyülekezési
és
a
hallgatóihoz köthetők. A szerző sarkosan úgy
A gyorsan lezajló rendszerváltás után az egykori
fogalmaz, hogy “a létező szocializmus alternatíváját
civil
jórészt
az újonnan létrejövő plurális pártszféra, amely
a
egyetemisták
80-as
években
szakkollégiumai,
szocializálódott klubjai
és
mozgalmak
tulajdonképpen
számos vezetőjét a
civil
“felszívta”
mozgalmak
relatív
körei hordják ki karöltve a budapesti liberális
súlyvesztésének egy okaként is értékelhető. Ettől
értékvilágot valló, szamzidat értelmiséggel”. Itt
függetlenül számos olyan szervezet és mozgalom
utal többek között a Rajk László Szakkolégiumra
folytatta és kezdte meg működését, amely említésre
méltó eredményeket ért el a civil szférában. Ezzel
ez a mostani időszakban sincs másképpen. Míg
összefüggésben a létrejövő pártok próbálták a
2009-ben Kucsera és Szabó helyesen látja, hogy az
civil hálózatok mögött húzódó tömegeket a saját
akkori magyar közállapotoknak egyik sajátossága,
érdekszférájukba bevonni, ugyanakkor a mozgalmak
hogy
vezetői is szükségesnek vélték önfenntartásuk
adminisztratív és legfőképp pénzügyi túlhatalma
érdekében a politikával való együttműködést.
miatt igényt tart a civil szervezetek feletti erőteljes
Kucsera és Szabó ugyanakkor úgy értékelte
kontrollra, a civil szerveződések önszerveződése
2009-ben, hogy a különböző ifjúsági szervezetek
kevésbé tud megnyilvánulni.”, addig 2019-ben
nyílt vagy vélt pártpolitikai meghatározottsága
nem a civil szféra befolyásolásáról, hanem a
determinálta azok érdekérvényesítő potenciálját.
közéleti és politikai diskurzusból való (adott
Ezen szervezetek (pl.: HÖKOSZ később HÖOK)
esetben
ugyanakkor gyakran éltek az utcai demonstrációval
amelynek köszönhetően
mint a véleménynyilvánítás és a mozgósítás
megvalósításának politikai függetlensége tényleges
eszközével. Ezen tevékenységüket gyakran illették
kérdésként merül fel. A rendszerváltás utáni
a politikai befolyásoltság vádjával. Ahogyan a
civil túlélési stratégiák megmaradtak, ha ezen
baloldali kormányzatok is előszeretettel illették az
szervezetek a túlélés érdekében nem integrálódtak
ellenzékiség vádjával az adott esetben egy bizonyos
teljesen
szakpolitikai kérdésben állásfoglaló ifjúságot, így
fiókszervezetei közé (Kucsera–Szabó, 2009).
“az
állam
nyelvi)
a
információs,
kirekesztéséről a
szakpolitikai
civil
organizációs,
beszélhetünk, mozgalmiság
intézményrendszer
11
Előbbi a jelen állapotokra vonatkozó megállapítás
A mozgalom fejlődése
a 2000-es évektől elinduló “mozgalmi kiüresedés”
A HÖOK 30 ÉVE
egyértelmű
következménye,
magában
Az 1985. évi I. törvény lehetővé tette a KISZ
foglalja: a bürokratizálódást, a kommunikációs
egyetemeken és főiskolákon működő hallgatói
csatornák
2008-
szervezetei mellett az egyéb alternatív felsőoktatási
ra pedig ez a kiüresedés a mozgalom aktiválási
csoportosulások hivatalos megalakulását. Ennek
potenciálját is a minimálisra redukálta az aktuális
következményeként kezdte el Fábri György 1986
tandíjellenes megmozdulások kapcsán. 2009-ben
őszétől szervezni az ELTE Bölcsészettudományi
még kérdésként merült fel, hogy vajon a HÖOK
Karán
képes lesz-e “illetve akar-e [...] visszakanyarodni
1988-ban az előbb említett önkormányzat más
az egyébként kétségtelenül nem akadálymentes
egyetemi
mozgalmi, aktivista politizáláshoz, vagy végképp
közös,
beleolvad az állami bürokrácia gépezetébe, és egy
megvalósuló
lesz a hallgatók ügyeit “intéző” szervezetek, kvázi
amely összefonódott az ekkor még József Attila
hivatalok közül” (Kucsera–Szabó, 2009).
Tudományegyetem
szabályozott
amely
beszűkülését.
a
hallgatói hallgatói
országos
önkormányzatot
önkormányzatokkal
egy
megmozdulás keretei között
szervezetet
demonstrációkkal
(HÖK).
kívántak
hallgatói ( Jancsák,
által 2014,
létrehozni, szervezett 114–115).
A
demonstráció tematikája ötvöződött a kibontakozó rendszerváltás
folyamatának
eszmeiségével,
ugyanis a követelések egyértelműen a pártállami
(OFÉSZ), amely egy csúcsszervezetként kívánta
ideológia által meghatározott tárgyak, stúdiumok,
összefogni az egyetemi sejteket. Ezt elősegítette,
előírások háttérbe szorítását tűzték ki célul.
hogy
A
önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta anyagi
nagy
hallgatói
akciópotenciállal szervezetek
rendelkező
megmozdulásai
szegedi
KISZ
1988–1989
között
a
hallgatói
a
és infrastrukturális eszközeit. 1989. április 21-
Budapesten centralizálódó és frissen kialakuló
én mondták ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség
hallgatói
megszüntetését és
önkormányzatok
közötti
és
a
felfogásbeli
május
6-án
az
Országos
különbségek már ekkor előrevetítették a későbbi
Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ)
csúcsszervezet főbb legitimációs
problémáját:
megalakulását. A szervezet legitimitásának alapját
akció és mozgalom vagy strukturált szervezet és
a hivatalos bejegyzésen és a tagszervezetek
intézményrendszeri integráció?
jóváhagyásán túl az adta, hogy az akkor művelődési miniszter Glatz Ferenc hivatalában fogadta a
Az 1988. november 23–24-i demonstráció után
szervezet képviselőit, továbbá, hogy a Magyar
indult el a különböző egyetemeken létrejövő
Rektori Konferencia szervezésében tartott XI.
hallgatói szervezetek útkeresése, kezdetben a már
Országos Egyetemi Fórumra meghívást kapott
tagságában és tartalmában kiüresedett KISZ-el
Miskolcra az OFÉSZ. Kucsera és Szabó szerzők a
szemben. Ennek eredményeként hozták létre az
szervezet körüli egyik hangsúlyos dilemmának
Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetséget
tartották az érdekképviseleti vagy szakszervezeti
13
jelleg kiválasztásának problematikáját. Az OFÉSZ
a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége
névválasztásában azért is kívánta előbbit tükrözni,
(HÖKOSZ) névre. Az utóbbi néven futó szervezet
hogy “bármilyen témában, akár felsőoktatáson
legjelentősebb
kívüli szakmapolitikai kérdésekben, témákban is
aktorként tudott fellépni az 1995-ben bevezetett
– védjék az érdekeiket.” A létrejövő demokratikus
megszorító csomag eredményeként újra előkerülő
kormányzat
tandíj
szakpolitikai és
főként
döntéseinek
vonatkozó előkészítésében
véleményezésében
Két
jelentős
befolyásoló
demonstrációt
szerveztek a bevezetendő tandíj életbe léptetése ellen. Kucsera és Szabó az 1995. októberi tüntetést
letette
a rendszerváltás történetének részeként kezelik.
a névjegyét pl.: a kialakítandó ösztöndíj- és
Ugyanakkor, arról már megoszlanak a vélemények,
tandíjrendszerrel kapcsolatban.
hogy a később Horn Gyula miniszterelnökkel
számított
és
az
kapcsán.
hogy
OFÉSZ
irányadónak
A HÖOK 30 ÉVE
felsőoktatásra
eredménye,
markánsan
tárgyalóasztalhoz ülő HÖKOSZ milyen tényleges A mozgalom intézményesülése után elsődleges
eredményt tudott felmutatni mint érdekvédelmi
feladatának
legitimáció
szervezet. Mindazonáltal ebben az időszakban
elérését, ennek megfelelően név- és strukturális
a szervezet országos ismertségre tett szert és
átalakításokon
1992–1993-ra.
jelentős faktorként volt jelen, igaz ugyan, hogy ezt
Így változtatta meg először OFÉSZ, a Hallgatói
mozgalmi eszközökkel érte el, azonban szervezeti
Önkormányzatok Országos Szövetség névre, majd
súlyának erősítése érdekében érdekképviseletként
érezte ment
a
törvényi keresztül
működött. Az elért eredmények következményeként
elegendő volt arra, hogy a HÖOK a törvény
a HÖKOSZ egyes HÖK tagszervezetei kiválva
által
megalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai
szervezetként működhessen. Ekler Gergely egy
Hallgatók Szövetségét (MEFHOSZ). A két szervezet
vele készült interjúban ezzel kapcsolatban így
közötti választóvonal a már korábban említett
fogalmazott:
dilemma, tehát a szakszervezeti-mozgalmi vagy
csaták időszaka lezárult, nekünk a jogszabályok
érdekvédelmi szervezeti jelleg preferálása. A
előkészítésében és véleményezésében kell szerepet
hivatkozott szerzőpáros, akik együtt és külön-
vállalnunk, nem pedig a felsőoktatásra ható és
külön is sokat foglalkoztak a felsőoktatási hallgatói
az azt meghatározó működési mechanizmusok
mozgalmakkal, ezt a momentumot, amely során a
megtervezésében,
szervezet ideiglenesen kettészakadt, a legsúlyosabb
tesztelésében”
válságának
kompromisszumot
Gergellyel, 2008). A HÖOK sajátos jogi státusza
megkötő Szabó László után Skultéty Tamást
megteremtette a lehetőséget, hogy a szervezet
választották meg elnöknek, majd mint új szervezet
professzionalizálódjon és szervezett keretek között
felvette a ma is használatos HÖOK (Hallgatói
tematizálja a helyi hallgatói önkormányzatok
Önkormányzatok Országos Konferenciája) nevet.
működését,
A HÖKOSZ mozgalmi tevékenységéből fakadó
“elszemélytelenedéshez” vezettek. A szervezet
mozgalmi–társadalmi bázis nyújtotta legitimáció
működésének
tartják.
A
garantált,
“[...]
működőképes
az
alapvető koncepcionális
gyakorlatba
(Kucsera–Szabó,
amelyek
érdekvédelmi
viszont
ültetésében interjú
később
professzionalizálódása
és
Ekler
az
magával
15
hozta a kiüresedést. Ezen folyamat azonban
jegyezni, hogy a problémaként vissza-visszatérő
nem tekinthető természetesnek, de korántsem
kiüresedés és a mozgalmi jelleg elvesztése nem egy
ismeretlen a szervezetszociológiában.
elszigetelt jelenség, hiszen az egész társadalomra és főként az ifjúságra jellemző az apolitikusság.
A HÖOK 30 ÉVE
Az
egykori
elnökök
interjúkon
A szakmai professzionalizálódás eredményeként
keresztül értékelték ezen eseményeket, továbbá
említhető, hogy 2005. november 29-én elfogadott
folyamatokat, és érdekes módon mind a három
felsőoktatási törvény módosításának (Ftv. 79.
volt vezető saját működésének idejére teszi a
paragrafusa) eredményeképpen a HÖOK már a
professzionalizáció megvalósulását, ugyanakkor
társadalmi szervezet jogi kategóriáján túllépve
értetlenkedve
negatív
a felsőoktatási törvény által meghatározott jogi
folyamatok előtt. Ebben a narratívában felmerül
személyiséggel bíró testület, saját költségvetéssel
a kérdés, hogy az egyértelműen párhuzamosan
a
jelentkező
tendenciák
ban sikerként könyvelték el, hogy hatásosan
valójában?
Mindazonáltal
állnak
személyes
a
párhuzamos
mikor a
jelentkeztek HÖOK
stabil
működésének köszönhetően egy szilárd szervezeti
hallgatói
normatíva
függvényében.
2008-
foglaltak állást a felsőoktatási tandíj újonnani bevezetése ellen.
struktúra jött létre, amely meghatározott célokra használja a törvényi felhatalmazásából fakadó
A felsőoktatásban tanuló hallgatók apolitikusságára
anyagi és infrastrukturális tőkéjét. Meg kell
vonatkozó
sztereotípiák
lebontását
célzó
kutatásokat végzett Oross Dániel és Szabó Andrea,
távol eső időszakban került előtérbe a közéletben
akik több hullámban vizsgálták a kérdést az Aktív
a
Fiatalok Magyarországon kutatás keretei között.
KISZ utolsó óráiban létrejött önkormányzati-
A
a rendszerváltás
modellt létrehozó érdekvédelmi szervezetként
stigmatizálódása
sikerrel tematizálta a közbeszédet és foglalt
természetszerűleg taszítja explicite a fiatalokat
állást a felsőoktatást érintő főbb kérdésekről,
a politikai részvételtől, ugyanakkor motiváltak
később az 1995-ös “bokros csomag” a tandíjakat
adott esetben ugyanazon társadalmi jelenségre
érintő intézkedései ellen fejtett ki meghatározó
kifejezésként szolgáló közéleti tevékenységben
tevékenységet, majd jóval később, a második
való részvételre (Szabó–Oross, 2017).
Orbán-kormány
“politika” mint kifejezés
időszakától
megfigyelhető
szervezet.
Megalakulásának
nagyszabású
időszakában
a
felsőoktatási
reformtörekvéseinek vált kritikusává. Érdemes Az országos hallgatói képviselet egyik elsődleges
megfigyelni, hogy a HÖOK, akkor érvényesítette
dilemmájára reflektál Oross Dániel és Szabó Andrea
leglátványosabban akciópotenciálját, amikor más
szerzőpáros, miszerint tekinthető-e mozgalomnak
rivális hallgatói szervezetek is igényt tartottak a
avagy helyesebb-e a (Kucsera Tamás Gergely által
közéleti diskurzusban való részvételre. Így 1988-
is használt) korporatív mozgalom kifejezés? A
ban a KISZ-szel szemben definiálták önmagukat,
képviselet történetét tekintve kiemelésre kerül,
1995-ben a kettéválás időszakában egyértelműen
hogy három különböző és egymástól viszonylag
létezett egy rivális szervezet, majd 2011-ben a
17
A HÖOK 30 ÉVE
Budapesti Corvinus Egyetemen létrejött Hallgatói
való bejutás, Parlament előtti konfliktus) az akkor
Hálózat
párhuzamosan
elnök Nagy Dávid nyíltan elítélte. Elmondható,
kellett képviselniük a hallgatóságot. Később nyílt
hogy a szervezet ismét az évtizedeken át fennálló
konfrontáció alakult ki a két szervezet között.
dilemmával
találta
Míg a HÖOK lehetségesnek látta kevésbé radikális
törvényileg
szabályozott,
eszközökkel
és
professzionális szervezeti jelleg nem fér össze
nyomást gyakorolni, addig a HaHa látványosabb
a modern mozgalmi (néhol radikálisnak ható)
megoldásokhoz fordult. Annak ellenére, hogy az
eszköztárral. Később a HÖOK maga hívta a
államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok
HaHa-t az egyeztető tárgyalásokra, de az invitáló
megkurtítását
fél javaslatára kaptak csak megfigyelői státuszt.
(továbbiakban
HaHa)
kinyilvánítani
és
bizonyos
a
véleményét
területek
szinte
szembe
magát,
hiszen
érdekképviseleti
a és
kizárólagos önköltségessé tételét mind a két
Ennek
szervezet elutasította, az együttműködés helyett
hozni egy független, állandó és saját magánál
inkább éles verseny alakult ki a két szervezet
összetettebb érdekérvényesítő szervezetet. Nem
között. Oross és Szabó szerzőpáros leírja, hogy
sokkal ezután már a HaHa nem vett részt a 2013.
ellentmondásos, hogy a HÖOK is 2012. december
januári tárgyalásokon, ahol a HÖOK képviselte
12-én spontán vonulást és hídfoglaló demonstrációt
a
szervezett, azonban a demonstrációból elfajuló
kerekasztalon. Ezután a HÖOK a kormánnyal
eseményeket (a Budapesti Corvinus Egyetemre
kötött megegyezését a HaHa élesen elutasította,
következtében
felsőoktatási
a
HaHa
hallgatóságot
a
létre
kívánt
felsőoktatási
azonban ezzel továbbra sem vált a kormány
A következő időszak meghatározó és fajsúlyos
tárgyalópartnerévé. Ahogyan erre a hivatkozott
hallgatói képviseleti vezetője volt Gulyás Tibor,
szerzők is felhívják a figyelmet kísérteties a
aki 2014–2018-ig – két ciklusban is – volt a
hasonlóság a MEFHOSZ és HaHa sorsa között,
HÖOK elnöke és ezáltal vált az elmúlt időszak
hiszen ezek után a közéleti és politikai diskurzusból
legmeghatározóbb
kitolódva ismét a HÖOK tematizálta a felsőoktatási
képviselőjévé. Érdemes kiemelni, hogy a 2012–
reformokkal kapcsolatos érdekvédelmet és látta
2013-as időszak arculatvesztése után egy nagyon
el a legitim érdekképviseletet, sőt talán még
látványos fejlődési ívet járt be a szervezet,
erősebb pozícióban találta magát az egyeztetések
amely magában foglalja annak belső működési
után. Ahogyan Oross Dániel és Szabó Andrea is
és
szabályozási
megállapítja, hiába merül fel újra és újra a szervezet
és
ésszerűsítését,
dilemmájaként a mozgalmi jelleg, a korporatív
megteremtését és a 21. századi online megjelenés
modell hosszú távon tudott eddig fennmaradni,
megteremtését. Ezen időszak alatt az országos
annak ellenére, hogy az már talán távol esik az
hallgatói képviselet olyan jelentős oktatáspolitikai
1988-ban megismert OFÉSZ mozgalmi jellegétől
kérdésekben vált meghatározó szereplővé, mint
(Szabó–Oross, 2017b).
a hallgatói
felsőoktatási
rendszerének az
ösztöndíjak
hallgatói
modernizálását
elvárható
emelése,
átláthatóság
a hallgatói
lakhatási problémák központi kérdéssé emelése, megoldási alternatívák nyújtása és a tanárképzés
19
A HÖOK 30 ÉVE
átalakításával kapcsolatos egyeztetésekben való
létrehozása
aktív részvétel. A HÖOK “profiltisztításának”
Tibor elnök időszakában a HÖOK modellértékűen
köszönhetően létrehozásra került egy olyan belső
valósított meg. A tudományos tehetséggondozás és
audit rendszer, amelyen keresztül az önreflexió és a
tudományszervezés egy olyan új tevékenységi forma
valós értéket képviselő eredmények összevetéséből
a felsőoktatási hallgatói érdekképviseletben, amely
lemérhető a szervezet tényleges, a hallgatói élethez
eddig csak a kitűzött célokban jelent meg, azonban
minden érdekképviselet hozzáadott értéke. A belső
felismerve ezen dimenzió kulcsfontosságát a
képzések, mentorprogram és a külhoni programok
szervezet működési gyakorlatában, egy elnökségi
megteremtése
pozíció keretében is létrejött.
érdekképviseleti
egy
olyan
szervezetté
professzionális alakították
és
újjáalakítása,
amelyet
Gulyás
az
előzőekkel összefüggésben a HÖOK-ot, amely
Gulyás Tibor legnagyobb eredményének számít,
sikeresen ötvözi a német- (főleg szolgáltatásokat
hogy koordinálása alatt valósult meg a Jövőkép
nyújtó és összehangoló) és amerikai (mozgalom
Program összeállítása, amelyet a HÖOK 2017. április
és érdekképviseleti hangsúlyú) modellt Közép-
28-án hirdetett meg és egy átfogó, hallgatókkal
Európában. A tehetségmentor program kialakítása
lefolytatott konzultációs sorozat végeredménye.
azért is fontos, mert az oktatáspolitika és a
Ennek
magyar oktatási rendszer egyik állatorvosi lovának
és 5 külföldi állomáson) helyszínen gyűjtötték
számít a különböző tehetséggondozó programok
össze és jegyezték fel a hallgatók meglátásait
keretében
számos
(21
magyarországi
a
felsőoktatásra
vonatkozóan.
A
megtartott
21
Bibliográfia
fórumokon 163 problémát rögzítettek, amelyből 17+1-et foglaltak össze a kiadványban, amelyet
•
júliusban nyújtottak be Palkovics László oktatási államtitkárnak.
A
felsőoktatás
A magyarországi hallgatói mozgalom húsz esztendejéről (szerk.: Kucsera – Szabó A.), 2009.
színvonalának
növelésére vonatkozó program felvetései között
•
Jancsák
Csaba:
Álomtalan
ébrenlét:
A
első helyen szerepelt az ösztöndíjak növelése,
hallgatói önkormányzatiság útja a perifériáról
az oktatási szakmai minőségének fejlesztése, a
a centrumba és vissza a perifériára. In:
tehetséggondozás és tudományos életpálya fokozott
Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó
támogatása. A 2017. július 5-i bemutatás után az
hallgatók
EMMI és a HÖOK közös munkájának köszönhetően
posztmaterializmus a magyar egyetemisták
egy a kormány elé terjesztett beadvány készült a
és főiskolások körében. Szeged; Budapest:
Program alapján, aminek köszönhetően 2018-tól
Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. Pp. 111–127.
II.:
Apátia
–
radikalizmus
–
növekedett a szociális ösztöndíj a felsőoktatásban, csökkentették a központi felvételi ponthatárokat, továbbá
várhatóan
férőhelyeket
és
növelik
megteremtik
felsőoktatás lehetőségét.
a
kollégiumi
a
családbarát
•
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi
főiskolai-egyetemi
hallgatói
mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006.
•
Kucsera Tamás Gergely: Az országos felsőokttási
képviselet? Szabó Andrea – Oross Dániel,
önkormányzati
EDUCATIO 26: 1 pp. 15-25, 11 p. (2017b)
modell
fejlődéstörténete
Oross Dániel – Szabó Andrea: Trendek a magyar egyetemisták és főiskolások politikai részvételében, 2011-2015. In: Szabó, Andrea;
A HÖOK 30 ÉVE
Oross, Dániel (szerk.) Csendesek vagylázadók?: A hallgatók politikai orientációi Magyarországon Budapest, Magyarország, Szeged: Belvedere Meridionale, MTA TK PTI, (2017) 100–122., 23. •
Társadalmi mozgalom-e az országos hallgatói
hallgatói képviselet és a magyarországi hallgatói 1988–2008. (doktori értekezés kézirat). 2010. •
•
Rónay
Zoltán
–
Kováts
Gergely:
Ágazatirányítás 2008 és 2017 között. In: A magyar felsőoktatás egy évtizede, 2008–2017. (szerk.) Kováts Gerely – Temesi József. 2018.
1985-94 AZ 1985. ÉVI I. TÖRVÉNYTŐL AZ INTÉZMÉNYESÜLÉSIG 80
85
90
95
00
05
10
15
A rendszerváltás átfogó (történeti) értelmezése nem
1956-os forradalom kirobbanásában kulcsszerepet
csak napjaink történetírásának feladata, hanem
tulajdonítunk az egyetemi hallgatóságnak, akkor a
a társadalomtudományok és a kortárs politikai
két eseménysor forradalmi hevületétől függetlenül
diskurzus egyik fontos eleme az az eseménysor,
egyenesen arányosan kell értékelnünk az ’50-es évek
amely következtében a kommunista diktatúrát a
és a ’80-as évek egyetemi társadalmának szerepét
harmadik Magyar Köztársaság megalakulása követte.
a történeti folyamatokban. Érdekes azonban, hogy
Ebben az eseménysorban, amelynek legkorábbi
a magyar egyetemtörténet-írás a rendszerváltás
előzményeként
megnevezni
történetéhez kapcsolódó hallgatói mozgalmakat
( Jancsák, 2014, Uő, 2015, Uő, 2016), olyan társadalmi
nem tekinti hasonlóan fajsúlyosnak, hiszen csak az
mozgások és a rendszerre kritikusan reflektáló
1848-as és az 1956-os forradalom egyetemi diákságát
csoportok intellektuális és mozgalmi tevékenységét
vonja be érdeklődési horizontjába (Szögi, 2017).
1956-ot
szokták
szokták kiemelni, amelyek később a kormányzati
1985-94
rendszer
és
a
hatalom
kialakításában
is
fontos
„újraelosztásának” szerepet
játszottak.
Kucsera
Tamás
mozgalom
Gergely
kibontakozása
szerint
a
hallgatói
kapcsolatba
hozható
Ugyanakkor a hallgatói mozgalom a rendszerváltás
az
alakulására és a demokrácia megszilárdulására
mozgalmakkal, hiszen ezen csoportok magját és
tett
tagságának többségét a felsőoktatási intézmények
hatását
érdemes
kiragadni
az
implicit
zárójelből és nyíltan megfogalmazni, hogyha az
1970-es
hallgatói
években
adták.
elinduló
Kucsera
alternatív
szerint
–
civil
akinek
munkássága nem mellesleg igencsak számottevő,
a gyülekezési és szólásszabadság hangsúlyozása
de közel sem kizárólagos a magyar hallgatói
(Kucsera, 2010).
mozgalom történetének feltárásában – „a létező szocializmus alternatíváját jórészt a 80-as években
Az 1985. évi I. törvény burkoltan megadja a
szocializálódott
szakkollégiumai,
lehetőséget, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség
klubjai és körei hordják ki karöltve a budapesti
(KISZ) felsőoktatásbeli szervezeteivel párhuzamosan
liberális értékvilágot valló, szamizdat értelmiséggel”.
más
Utalva itt a Rajk László Szakkollégiumra és a Bibó
létre és azok a döntéshozó testületekbe tagokat
István szakkollégiumra, amelyek kitermelték a
delegáljanak. A fenti törvény alapján a 24/1986.
rendszerváltás utáni politikai elit számos tagját. Itt
(VIII. 31.) számú miniszteri rendelet – a KISZ-
meg lehetne említeni más kisebb szerveződéseket,
szervezetekre vonatkozóan – az összes intézményi
sejteket, amelyeket az akkori kommunista hatalom
és kari szintű szabályzat és a hallgatókat közvetlenül
potenciális veszélyként tartott számon, ilyenek voltak
érintő rendelkezések esetében egyetértési joggal
például a szegedi hallgatói szerveződések. Ezen
ruházta fel a hallgatói képviseleteket, „továbbá
alternatív megmozdulások, csoportok hol kevésbé,
ugyancsak a művelődési miniszternek a felsőoktatási
hol pedig nyíltabban fogalmazták meg kritikáikat
intézmények szervezetéről és működéséről szóló
az elavult és sikertelennek tűnő szocialista modellel
20/1986 (VIII. 31.) számú rendelete a főiskolai és
szemben, kiemelt figyelmet kapott véleményükben
egyetemi tanácsokban egyharmados képviseletei
egyetemisták
helyi
érdekvédelmi
képviseletek
jöjjenek
25
1985-94
arányt
biztosított
képviselőinek”.
hallgatói szervezetté. Kucsera szerint ugyanakkor
Ennek köszönhetően 1986-tól megkezdődött a
ez fontos volt a KISZ hatalmának jelentéktelenebbé
hallgatói önkormányzatok szerveződése (Kucsera,
tételében. Ezt a jelenséget egyébiránt így magyarázza
2010, 38). Ezen folyamatnak köszönhetően a helyi
Fábri György egy 2006-os interjúban: A szervezetbe
KISZ-szervezetek
folyamatosan
jelentőségüket
azért került bele mindenki, mert mint ahogy mondtam:
vesztették
a
változásának
mi a felsőoktatás egészében gondolkodtunk. Szerettük
folyamatával párhuzamosan váltak egyre inkább
volna, ha az OFÉSZ-nak lenne egy hallgatói tagozata
jelentéktelenebbé,
annak
igen
és egy oktatói tagozata. Az oktatói tagozat meg is
jelentős
és
felett
alakult, de náluk korántsem volt olyan aktivitás, mint
diszponáltak. Ezen tőke megszerzése és átörökítése
a hallgatók körében. Az oktatók azt szerették volna,
volt a következő évek egyik jelentős feladata és
hogy mi szervezzük meg őket, de erre nekünk nem
eredménye, amellett, hogy az országos hallgatói
volt kapacitásunk. Így végül, mindenféle konfliktustól
mozgalom hivatalosan is testet öltött az Országos
mentesen, az oktatói tagozat felbomlott. A hallgatók
Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (OFÉSZ)
önszerveződési képessége azonban jóval nagyobb volt.
néven. Érdekes, hogy kezdetben a szervezet nem
Úgyhogy nem beszélhetünk arról, hogy a szétválás az
kizárólagosan
érdekek összehangolásának hiánya miatt következett
és
vagyon
a
hallgatók
rendszer ellenére,
hogy
kapcsolatrendszer
hallgatókat
rekrutált,
hanem
a
felsőoktatási szervezetek alkalmazottait is magában
volna be.” 2
foglalta, majd csak ezután vált teljes mértékben 2 Interjú Fábri Györggyel, az OFÉSZ alapító elnökével. In: Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai-egyetemi hallgatói mozgalom története – 1988–2006, Budapest, HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2006, 24.
Fábri György mielőtt megalapította az OFÉSZ-t,
pozícióban voltak, viszont nem véletlen, hogy
1986-tól az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatát
maga Fábri György is bekapcsolódott a szegedi
szervezte meg, a fenti, a törvény adta lehetőségeket
demonstrációkhoz
kihasználva és az egyre jelentéktelenebbé váló KISZ
hiszen a hallgatói mozgalom kezdeti és látványos
forrásait átvéve. A budapesti egyetemek hallgatói
akciópotenciálja Szegeden realizálódott. Jelentős az
mozgalmának intézményesülésével párhuzamosan
1988. november 23-án és 24-én szervezett hallgatói
zajlottak Szegeden az akkor még József Attila
szolidaritási demonstráció, amely mögött már nem is
Tudományegyetemen
hivatalosan, de felsejlik az OFÉSZ. Ezen szolidaritási
hallgatói
bölcsészkarán
demonstrációk.
Ezen
szervezett
demonstrációk
megmozdulások
kötődő
jelen
voltak
szervezkedésekbe,
a
főváros
nagy
katalizátorai voltak a változásoknak és alátámasztják
egyetemein is. Szegeden kétnapos demonstrációt
Kucsera azon állítását, hogy „a szegedi hallgatói
tartottak,
képviselők inkább akcióban, míg a budapestiek
szerveztek és Debrecenben tanításmentes napot
Ennek
tartottak. A legfőbb kérdés ekkor az volt, hogy vajon
egyébiránt egyik logikus oka lehet, hogy a budapesti
ki tudja hatékonyan képviselni a felsőoktatásbeli
hallgatói vezetők az ország társadalomföldrajzi
hallgatók társadalmát. Az életre hívott diákparlament
deformitásának
sokkal
és a Felsőoktatási Tanács mögött igazából nem
jelentősebb tömeg és tőke fölött rendelkeztek,
állt társadalmi bázis, így működésük a fennálló
amelynek következtében
struktúrák átmentéséről és az arra való törekvésről
elsősorban
szervezetben
gondolkodtak”.
következményeként jelentősebb
tárgyalási
Pécsett
szolidaritási
megmozdulást
27
szólt. A KISZ egy olyan modellben gondolkodott,
a hallgatók képviselői, de a hallgatók képviselőit a
amelyben ők tulajdonképpen a diákparlamenten
diákparlament küldje, a diákparlamentet pedig a
keresztül
KISZ és a FIDESZ osztotta volna le egymás között”.
delegáltatni
tudják
magukat
a
képviseletbe, és közösen képviselik a hallgatóságot a minisztérium és a rektorok delegáltjaival. A KISZ
A HÖOK szervezeti analízise során a kezdetektől
által javasolt struktúrával szemben sorakozott
előtérbe kerül
fel
független
kérdésköre. Ennek részbeni eldöntését Kucsera
igénye.
abban látja, hogy a KISZ szervezeti tőkéjének
Ugyanakkor itt nem csak a KISZ-szel volt szükséges
jelentős részét megörökölték a helyi Hallgatói
konfrontálódni, hiszen az 1986. november 26-i
Önkormányzatok. Van azonban arra is példa –
Országos Felsőoktatási Ifjúsági Parlament ülésén
személyes élmények alapján –, hogy ezen szervezeti
a FIDESZ által ismertetett felsőoktatási program
tőke öröklése kevésbé önkéntes alapon ment végbe:
szembe ment az OFÉSZ lehetséges koncepciójával
„Dénes Feri, a Schönherz Kollégium diákbizottsági
(Kucsera, 2010, 39–42). Erről Fábri György az alábbi
elnöke, egy átbulizott éjszaka során a BME K épületében
módon emlékezik ebben a kötetben közzétett
lecsavarozta a KISZ feliratot az ajtóról, másnap
interjújában: „és ők is azt mondták, hogy nem kell
bementünk és közöltük, hogy az az iroda innentől a
ilyen önkormányzatokat csinálni, hanem legyen egy
hallgatói önkormányzaté, elfoglaltuk a KISZ irattárral
országos felsőoktatási tanács, amiben ott lesznek
együtt. Volt egy romantikája. hogy elvettük a KISZ-től.
az
1985-94
HÖK-ök
autonómiával és
rendelkező
hálózatának
és
alapításának
a
mozgalom
versus
szervezet
Majd jött egy rektori delegáció, hogy ezt csak nem kéne,
Szövetség (OFÉSZ) megalakulását. A szervezet
mire a hallgatói képviselet közölte, hogy de, igen, a
vagy mozgalom kezdeti dilemma mellett ekkor
rektori delegáció vállat vonva elment.” – idézet Szabó
felmerült egy másik kérdés is a szakszervezeti illetve
László interjújából.
érdekképviseleti jelleg pontosítása. Ugyanakkor a szervezet 30 éves tevékenysége során látható, hogy
Az
alakuló
országos
szervezet
mindazonáltal
kezdetben még nem rendelkezett komolyabb tárgyi
hol az egyik hol a másik irányba billen a mérce a kor elvárásainak megfelelően.
infrastruktúrával, hiszen mindazt Fábri György tanszéki szobája jelentette, egy számítógéppel,
A korszak sajtója enyhe, mondhatni elhanyagolható
fénymásolóval és pályázati úton elnyert telefonnal.
kritikával illette a fejleményeket, igaz egy olyan
1989 után kezdett az OFÉSZ jelentősége és potenciálja
időszakban, amikor nehezen lehetett meghatározni,
növekedni, amely évben a felsőoktatás törvényi
hogy a hatalmi diskurzus mit követel meg a napi
keretei jelentősen módosultak. Ez év március 1-jétől
sajtótól. A Népszabadság 1989. május 8-i számában
lehetett először KISZ ajánlás nélkül felvételizni. A
a megalakulás és a szervezet követelései mellett
Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. Kongresszusa
kiemelik, hogy az alakulóülésen lezajlott „vitában,
döntött saját megszűnéséről 1989. április 21-én,
amelyen
majd május 6-án az ELTE BTK-n
hivatalosan is
negyede képviseltette csak magát, többször szóba
kimondták az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi
került a nagyobb tömegbázis fontossága.”3 A Magyar
3
Népszabadság. 1989. május 8., 9.
a
felsőoktatási
intézmények
körülbelül
29
Nemzetben rövid interjút közöltek az OFÉSZ
evidenssé vált. És mindezt pedig úgy sikerült elérnünk,
előkészítő és koordináló bizottságának tagjával, Kiss
hogy gyakorlatilag formális legitimációnk nem volt
Gabriellával, ahol megkérdőjelezték a szervezet
még ekkor. Aztán ez folytatódott ’90-ben is, ahogy
szükségességét: „Aligha véletlen, hogy a legtöbb
megalakult az új, demokratikusan választott kormány,
független szervezet – köztük több szakszervezet
ott is már automatikus volt a kapcsolatfelvétel, a
– a felsőoktatásban jött létre. Van értelme ezek
találkozók szervezése. Nyilván egy részét ismertük
számát szaporítani?”4
az egyetemről is azoknak, akik ekkor bekerültek a
1985-94
kormányzatba, és ők is rögtön kerestek bennünket. 1989 végétől már hivatalos keretek között működött a
De például az 1991. március 15-i ünnepségre, ami a
szervezet, ennek köszönhetően az akkori művelődési
Petőfi-szobornál volt, ott is minket kértek fel, hogy
miniszterrel, Glatz Ferenccel is tudtak tárgyalni az
az ifjúság nevében tartsunk egy beszédet, és ez is azt
OFÉSZ képviselői, hogy ismertessék a felsőoktatásra
mutatja, hogy ott volt közöttünk egy nagyon gyors
vonatkozó
meghívást
és nagyon egyértelmű kapcsolatfelvétel. […] volt
kaptak a Magyar Rektori Konferenciától az Országos
egy korábban megbeszélt találkozónk Antall József
Egyetemi Fórumra. Az OFÉSZ kezdeti hivatalos
miniszterelnökkel, és azon még én is részt vehettem, és
tevékenységéről
ő külön fogadott minket, mint hallgatói képviselőket.
elképzeléseiket,
így
továbbá
emlékszik
Fábri
György:
„...az, hogy minisztériumi osztályvezetők, államtitkárok leüljenek 4
velünk
tárgyalni,
Magyar Nemzet. 1989. május 5., 5.
az
szintén
teljesen
Tehát számon tartottak minket, ez a lényeg.”
Ahogyan a kötet célja egyrészről az emlékállítás
is. Gilly Gyula a rendszerváltás körüli időszakban
a magyar demokratikus hallgatói mozgalomnak,
volt aktív hallgatói képviselő és egy nagyon
egyúttal célja, hogy emlékeket gyűjtsön össze
tendenciózus véleményt fogalmaz
és adjon közre, azoktól a személyektől, akik
amikor a hallgatói mozgalom és a rendszerváltás
meghatározó ágensei voltak az eseményeknek
kapcsolatáról beszél: “sokkal nagyobb szerepe volt,
és
hogy
mint amennyire ezt ma bárki elismeri. Nagyon
játszott szerep
sokan vannak, akik a rendszerváltás környéki
folyamatoknak.
Érdekes
megfigyelni,
a rendszerváltás
folyamatában
értelmezése
interjúalanyok
az
részéről
meg
akkor,
attól
dolgaikhoz kötik a legitimációjukat, komoly érdek
függetlenül egybe cseng, hogy az elmúlt három
fűződik az akkori hallgatói mozgalom szerepének a
évtized melyik szakaszában töltöttek be elnöki vagy
kicsinyítéséhez, és mások kicsiny szerepvállalásának
elnökségi pozíciót. Boros Bánk Levente szerint
a felnagyításához. Pedig a hallgatói mozgalomnak
például „a hallgatói mozgalom a rendszerváltásban
komoly szerepe volt a rendszerváltásban, a régóta
nem csinált mást, mint a felsőoktatási szektorban,
esedékes felsőoktatási reformokban, a felsőoktatás
megteremtette a demokráciát”. Ugyanakkor kiemeli
demokratizálásában és kapuinak a megnyitásában.
interjújában – és ezáltal reflektál a mozgalom vagy
Jómagam egy olyan felsőoktatásba lettem felvéve
szervezet dilemmára –, hogy a mozgalmi jellege a
1986-ban, ahol a korosztály 4-5%-a volt hallgató
mindenkori HÖOK-nak kizárólag a rendszerváltás
és egy olyan expanzióban lévő felsőoktatásban
idején volt, ahogy az akkori rendszerváltó pártoknak
diplomáztam 1992-ben, ahol ez a kicsiny, szociálisan
31
elitista
részvételi
arány
sokszorosára
nőtt
pár
ütik az asztalt, hogy még egy vizsgaalkalom, meg
év alatt. A hallgatói mozgalomnak óriási volt a
legyen sör, meg minden: az akkor éppen ott helyben
szerepe az egyetemi autonómia és a tanszabadság
megjelenő hallgatói elvárásoknak az érvényesítése.
kivívásában, az egyetem irányítás politikai pártoktól
Lendületes, forradalmi hangulatban ment minden.”
való mentessé tételében, a felsőoktatás expanziójának a
kikényszerítésében
és
így
a
felsőoktatáshoz
Érdekes
mindazonáltal,
hogy
Fábri
Györgyöt
való hozzáférés és a társadalmi mobilitás drámai
mindenki egyfajta forradalmi vezetőként és hatásos
javításában, valamint a minőségi tantervi és képzési
szónokként írja le, akinek személye és tevékenysége
reformok megindításában és folyamatos előrevitelében.
meghatározó volt a mozgalom kibontakozásában
Abban is nagy szerepe volt a hallgatói mozgalomnak,
és egyértelmű alakító tényezőként említve az
hogy
események sorában, talán ő helyezi az OFÉSZ
békésen
zajlott
le
a
rendszerváltás.”
1985-94
és a rendszerváltás koordináta rendszerében a Nagy Dávid, volt elnök negyedszázaddal később
két eseményt legtávolabb egymástól: “Az akkori
már egy romantikusabb és szubjektívebb képi
tudatommal, tehát amit akkor én megéltem, az
világgal jellemzi a rendszerváltásbeli hallgatói
alapján ez a kettő teljesen külön volt, de hogy most így
vezetőket,
belső
visszatekintek azokra az időkre, akkor már azt kell
tapasztalat és a későbbi emlékezet kontrasztja:
mondanom, hogy az, hogy ilyen kedvező volt a közeg,
“Ott voltak ezek a bőrkabátos HÖK-ösök, ahogy
vagyis hogy senki nem bántott minket, az nyilván már
de
mindenképp
érdekes
a
a rendszerváltozásról szólt.[...] Tehát összességében azt
országos gazdasági helyzetétől nem független
mondanám, hogy ez nem volt a rendszerváltásnak a
oktatáspolitikai döntések megkövetelték az akkori
szülöttje, de a rendszerváltás közege szerintem kellett
hallgatói
hozzá, hogy ez így menjen, és hogy ne legyenek olyan
erélyesen lépjen fel. Ezt a kérdést Gilly Gyula így
konfliktusok, amik ki tudja hova vitték volna el ezt az
fogalmazza meg: „Miután benne voltunk a törvény
egész mozgalmat.” Ezen szerényebb megközelítéssel
előkészítői munkájában, mi pontosan tudtuk már
némileg összecseng Szabó László megközelítése, aki
’91-ben, hogy – a volt funkcionáriusokból hirtelen
pont a következő nagyobb időszakban töltött be fontos
kereszténnyé, nemzetivé, liberálissá átlényegült régi/
szerepet a szervezet életében: „A rendszerváltoztatás
új funkcionáriusok, megtalálva magukban a mélyben
egyik üzenete az volt, hogy el kell söpörni a régi elitet.
rejtőző liberális, piacpárti szakembert – afféle piaci
Az elitváltás pedig csak generációváltással történhet
fundamentalista elv mentén, be akarják vezetni
meg.
generációját
a tandíjat […] felmerült tehát kérdésként, hogy „
pártpolitikai értelemben a FIDESZ lefedte, ezért nem
szükségszerűen bele fog csúszni a rendszerváltó
volt a hallgatói önkormányzatoknak direkt szerepük a
hallgatói mozgalom a rendszerváltást követő első
politikai rendszerváltoztatásban.”
kormánnyal való konfliktusba, akkor ezt ki vállalja
A
hallgatói
önkormányzatok
érdekképviselettől,
hogy
kellőképpen
be”. A kilencvenes években húzódó tandíj-ügy A rendszerváltás utáni időszak magával hozta az
rányomta a bélyegét, vagy legalábbis jelentősen
intézményesülés lehetőségét, ugyanakkor a korszak
meghatározta az érdekképviselet működését. Előtte
33
1985-94
azonban tartható Kucsera azon megállapítása,
folytattak
Kupa
hogy
amelynek
következményeként
közvetlenül
a
rendszerváltás
után
a
Mihály
pénzügyminiszterrel, december
7-én
felsőoktatás tematikáját maga a felsőoktatásról
megállapodást írtak alá a tandíj bevezetésének
szóló párbeszéd jellemezte. Mindazonáltal és az
elhalasztásáról. Az ügy olyan szempontból is pozitív
előbbivel is összefüggésben érdemes összefoglalni az
hatással volt a szervezet fejlődésére, hogy aktivizálni
intézményesülés főbb lépéseit. Ilyennek tekinthető
tudta a hallgatói tömegeket, amelyről az alábbi módon
a tudásátadással kapcsolatos publikációs és képzési
tudósított a Népszabadság, december 2-án: „A mai
tevékenységek, amelyet Kucsera egy fontos lépésnek
demonstráció egyáltalán nem öncélú tüntetés volt. Azt
tart a szervezet fejlődéstörténetében (Kucsera, 2010,
akartuk elérni, hogy a hallgatók végre választ kapjanak
47). Nagy problémát jelentett, hogy annak ellenére,
az őket foglalkoztató kérdésekre […] S hogy a régen
hogy létrejött és hivatalosan működött az országos
várt felsőoktatási törvény – különösképp a kilátásba
képviselet a tagönkormányzatok megszűntek, így ezen
helyezett tandíj – valóban érdekli a hallgatókat...”
szervezetek újraalapításának ösztönzése volt ekkor az
December 8-án pedig a következőképp számolnak
egyik legfontosabb feladata a szervezetnek. 1992-ben
be
sikeres volt az OFÉSZ azon tevékenysége, amely a tandíj
kompenzációval: […] A több órás tárgyalást követően,
bevezetése ellen irányult, amely során éltek az országos
másfél órai munkával „megszövegezett” megállapodás
demonstráció
1992.
ugyanis mindazt tartalmazza, amit az OFÉSZ el akart
december 1-jén, majd december 4-én tárgyalásokat
érni” 6. A hallgatói tömegek aktivizálása és a tényleges
5 6
szervezésének lehetőségével
Népszabadság. 1992. december 1., 5. Népszabadság. 1992. december 8.
a
tárgyalások
sikerességéről:
„Tandíj,
5
csak
politikai döntéshozatalban való tárgyalófélként való
Gyula, Kiss Paszkál, Béres István , Gál András
együttműködés egyrészt a szervezet működésének
Levente). Schindler Árpád kitűnő emberi kvalitásai
a sikere, de a demokratikus hallgatói mozgalom
ellenére, talán éppen az engedő vezetői felfogása
és ezáltal a rendszerváltás és a demokratikusan
miatt nem lehetett elkerülni, hogy az egyre erősebb
működő Magyarország egyik sikerének is tartható.
helyi szervezetek és vezetők közötti, sokszor személyes
A rendszerváltásban való részvételen túl még itt is
ellentétek komoly konfliktusokhoz vezessenek. Ami
érzékelhető a szervezet mozgalmi jellege, igaz nem
Gilly Gyula elnöksége idején sajnos nem csillapodott, sőt
vagyunk messze a rendszerváltástól és a változó
kiegészült azzal, hogy 1993-ra egyértelmű pártpolitikai,
politikai folyamat végpontja sem teljesen tisztázott.
elsősorban MSZP-s befolyásszerzési kísérletek miatt
Emellett fontos szempontokként jelennek meg a
1993 tavaszán Győrben kissé meghasadt a szervezet.
politikai változásokkal párhuzamosan – nem feltétlen
A választáson győztes Várnagy József vállaltan egy
azokkal összefüggésben – a belső konfliktusok és
baloldali orientációjú szegedi vezető volt, vele szemben
a politikai irányok szerepe. Gál András Levente
indult Szabó László és jómagam inkább a hallgatói
erről igencsak részletesen nyilatkozik a kötetben
mozgalom teljes pártsemlegességét hangsúlyoztuk. [...]
szereplő interjújában: „Fábri György után Schindler
A Várnagy József-féle csapat sajnos aránylag gyorsan,
Árpád, a Szegedi Orvostudományi Egyetemről vette át
egy botrányosan sikerült brüsszeli Student Fair
az OFÉSZ elnöki tisztet, aki ritkán volt Budapesten,
kiállítással csődbe vitte a szervezetet [...].”
így felértékelődött az elnökség szerepe, tagjai (Gilly
35
Az előbbi idézet utolsó állítása arra utal, hogy a
december 17-én döntött a képviselők személyéről
Brüsszelben megrendezett Student Fair kiállításon
választás útján (Kucsera, 2010, 58).
az OFÉSZ koordinálta a nemzetközi felsőoktatási kiállítás
magyar pavilonját,
amely kapcsán
a
szervezet súlyos adósságokba keveredett. Ezen adóssággal kapcsolatos problémák vezettek el odáig, hogy a szervezet ezen a néven megszűnt létezni, és
mint
Országos
HÖKOSZ
(Hallgatói
Szövetsége)
Önkormányzatok
folytatta
tevékenységét
(Kucsera, 2010, 56–57). Továbbá ezen a néven került az 1993-as felsőoktatási törvénybe is. Ezen törvény egyik következménye, hogy megjelent Magyarországon a nemzetközi mintákat követő PhD
1985-94
és DLA képzés, tehát egy újabb kialakuló rétege a hallgatói társadalomnak. Így 1993. november 17én megalapították a doktoranduszok országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSZ), hivatalosan pedig az alakuló közgyűlés
1986-ban kezdi szervezni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a hallgatói önkormányzatot. Az 1989. május 6-án megalakult Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség alapító elnöke. Később dolgozott az ELTE rektorhelyetteseként, a Magyar Tudományos Akadémia
kommunikációs
Mindentudás
Egyetem
igazgatójaként,
a
projektvezetőjeként.
Jelenleg az ELTE habilitált docense, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője.
FÁBRI GYÖRGY
37
Garbai
Ádám:
Hogyan
kapcsolódik
Tanár
Ekkor már voltunk páran, akik gólyatáborokat
úr a hallgatói mozgalomhoz, hogyan lett Önből
szerveztünk,
HÖK elnök?
stb., és mi megnéztük ezt a szöveget majd arra
diákparlamenteken
vettünk
részt
FÁBRI GYÖRGY
jutottunk, hogy ez gyakorlatilag egy hallgatói Fábri György: Az egész hallgatói mozgalomnak az
választáson alapuló dolog is lehetne. És akkor
volt a kiindulópontja, hogy 1985-ben megváltozott
ezen felbuzdulva megcsináltuk a bölcsészkaron a
az oktatási törvény. Akkor senki nem foglalkozott
hallgatói önkormányzatot, vagyis kialakítottunk
ezzel az elemével – a diákparlamenten ott voltam
egy
azon az ülésen, ahol beszéltek róla, de nem volt
gyűlést, ahol mi is teljesen megdöbbentünk,
semmi különös vele kapcsolatban – azonban a
mert azt gondoltuk ott leszünk vagy harmincan,
törvénynek kijött egy végrehajtási utasítása 1986-
de végül az akkori egyetemi színpad, ami a
ban, mely már azt tartalmazta, hogy a hallgatók
Piarista Közben lévő épületben volt, csordulásig
képviseletét az intézményt vezető tanácsokban
megtelt, egyszerűen nem lehetett már elférni a
meg kell oldani, méghozzá úgy, hogy egyharmados
teremben. Ebből nekünk az jött le, hogy ez érdekli
arányban legyenek képviseltetve. Ezt a részt a KISZ
a hallgatókat, úgyhogy ekkor kezdtük el szervezni és
tetette bele, azonban a törvényben nem az szerepelt,
hoztuk létre ténylegesen is a bölcsészkar Hallgatói
hogy ezen egyharmadot a KISZ-nek kell adni, hanem
Önkormányzatát. Ezt egy egészen végletesen, már-
csak annyi szerepelt, hogy a hallgatói képviseletnek.
már működésképtelenségig demokratikus alapon
rendszert
és
összehívtunk
egy
hallgatói
képzeltük el. Ugyanis akkor még 10-12 fős volt egy
mai napig is megmaradt. Mert őszintén szólva az,
csoport az egyetemen, és minden csoportnak 2-2 főt
hogy mennyi az ösztöndíj, vagy milyenek a kimeneti
kellett delegálnia, vagyis összesen kb. 220 tagú volt a
követelmények stb. – bár kétségkívül ezek sem
tanács, sőt, a határozatképességhez pedig az kellet,
jelentéktelen dolgok –, elsősorban nem érdekelt
hogy a hallgatóknak legalább a háromnegyede vegyen
minket, hanem sokkal inkább maga a felsőoktatás-
részt a választásokon. Nem választottunk elnököt
politika. Azonban rájöttünk, hogy ahhoz, hogy ebben
sem, az egyszemélyi vezetést a leghatározottabban
elérjünk változtatásokat, nem elég a bölcsészkaron
elutasítottuk, és egy 12 fős csoport irányította
csinálni valamit, hanem országos szinten kell
az egész szervezetet. Aztán miután ezt 1987–88
fellépnünk. Tehát felmerült a kérdés, hogy akkor kivel?
között megcsináltuk, gondolkodtunk el néhányan
És pont ebben az időben a szegedi bölcsészkaron
azon, hogy ez így persze nagyon jó, hogy mi ezt itt
volt egy elég erős megmozdulás, gyakorlatilag egy
csináljuk, de hát vajon mi lehet máshol? És akkor,
hallgatói sztrájkot hirdettek az ottani hallgatók,
’88 őszén jött egy nagyon erős impulzus: mi magunk
úgyhogy mi meg is kerestük őket. Emiatt én sok időt
elkezdtünk egy gólyatáborban azon gondolkodni,
töltöttem ekkor Szegeden, és a megmozdulás két
hogy kellene valami országos szintű összefogást
szervezőjével, Pikó Andrással és Szilasi Lászlóval
létrehozni, ugyanis a bölcsészkari önkormányzatnak
– ma már az előbbi az egyik legjobb újságíró, az
volt akkor egy nagyon erős felsőoktatás-politika
utóbbi az egyik legjobb magyar író – kezdtünk el
iránti elköteleződése – ami szerintem nagyjából a
gondolkodni azon, hogy mit is csináljunk. Amiből az
39
FÁBRI GYÖRGY
következett, hogy gyakorlatilag ez a két intézmény
demonstráció volt, és mi is teljesen megdöbbentünk,
összefogott, hogy legyen egy országos megmozdulás,
hogy ez tényleg működött. Meglepő módon, az
és abból az országos akcióból pedig legyen majd egy
egyetemi vezetések oldaláról semmilyen ellenállás
országos szervezet. Tehát úgy kerültem bele ebbe
nem volt, sőt, mindenhol támogattak minket! Nem
az egészbe, hogy részt vettem ennek az országos
volt probléma azzal, hogy nincsenek órák, sőt maguk
akciónak a szervezésében, és mivel mindig is
a rektorok szólaltak fel ezeken a gyűléseken, tehát
ideologikus hajlamom volt, nagy proklamációkat és
nagyon komoly támogatást kezdtünk el érezni a
teoretikus szövegeket kezdtem el írogatni, valamint
felsőoktatáson belülről. A pártállam akkor már azért
szerveztem a már említett bölcsészkari és országos
gyengélkedett. Grósz Károly, az akkori pártfőtiktár
szervezetet. Jártuk az egyetemeket, hogy felvegyük
pár napra rá mondott ugyan egy beszédet, ami
a
önkormányzatokkal,
eléggé elhíresült beszéd lett később, mert az
azonban a legtöbb helyen azt kellett észrevennünk,
tulajdonképpen a kommunista párt visszacsapását
hogy nem léteznek még a hallgatói önkormányzatok,
hirdette meg, de aztán abból végül nyilván nem lett
úgyhogy ebből az intézménylátogatásból valójában
már semmi.
kapcsolatot
a
hallgatói
az lett, hogy mi hallgatókkal találkoztunk és mondtuk nekik, hogy szervezzék meg a HÖK-öket. Ezt követően, 1988 novemberében megtartottuk az első demonstrációnkat: ez egy nagy, országos
G. Á.: El lehet választani a hallgatói mozgalomnak
látták, hogy itt valami más lesz. Tehát összességében
a
akkori
azt mondanám, hogy ez nem volt a rendszerváltásnak
kettő
a szülöttje, de a rendszerváltás közege szerintem
’80-as
évek
rendszerváltás
végi
kialakulását
folyamatától,
vagy
az a
tulajdonképpen csak együtt tudott működni?
kellett hozzá, hogy ez így menjen, és hogy ne legyenek olyan konfliktusok, amik ki tudja hova vitték volna el
F. Gy.: Az akkori tudatommal, tehát amit akkor én
ezt az egész mozgalmat.
megéltem, az alapján ez a kettő teljesen külön volt, de hogy most így visszatekintek azokra az időkre,
G. Á.: Az akkor éppen kialakulóban lévő ellenzéki
akkor már azt kell mondanom, hogy az, hogy ilyen
tömörülések nem próbáltak valamilyen szinten
kedvező volt a közeg, vagyis hogy senki nem bántott
politikai színezetet vinni ebbe? Mert azt gondolná
minket, az nyilván már a rendszerváltozásról
az ember, hogy ilyenkor nyilván megpróbálnak egy
szólt. Mindenki érezte ugyanis, hogy most történik
ilyen hullámra felülni.
valami – bár azért ne felejtsük el, ’88 őszén a hatalom formálisan még teljes egészében működött,
F. Gy.: Az történt, hogy amikor volt az első lépés a
tehát munkásőrség, minden volt még akkoriban!
’88-as őszi demonstráció, nagyon bájos volt amúgy,
Viszont ma már visszanézve azt látom, hogy azok a
mert pont azzal egyidőben, vagy talán kicsivel előtte
professzoraink, akik támogattak minket, ők azért
volt egy diákparlament, amit a KISZ szervezett,
bölcs emberek voltak, és valószínűleg ekkor már
és ezen a diákparlamenten mi nem voltunk
41
képviseltetve, hiszen a hallgatói önkormányzatok
Tehát ez volt az első találkozásunk a politikával.
nem voltak ebben benne. És volt ekkor két olyan
Nem voltunk barátiak ezzel
politikai erő, ami nagyon erősen ellene volt a mi
finoman fogalmazzak…
a tervvel, hogy
hallgatói önkormányzati kezdeményezésünknek, és nem akarta a hallgatói önkormányzatok létrejöttét.
G. Á.: Szerintem ez érthető…
FÁBRI GYÖRGY
Az akkori KISZ-ben két olyan ember volt, aki ezt nagyon határozottan ellenezte, és egy teljesen más
F. Gy.: Igen, viszont a pártok megalakulását
konstrukciót akart csinálni: Gyurcsány Ferenc és
követően nem volt nagy nyomulás. Szóltak, hogy
Bajnai Gordon. És velük a legszorosabb szövetségben
nincs-e kedvünk együttműködni, mi mondtuk, hogy
egyébként, ugyanígy a hallgatói önkormányzatok
nincs és kész, ennyi volt. Aztán egyszer, kicsivel
ellen volt a FIDESZ is. Ott ültek egymás mellett
később, 1990-ben volt egy próbálkozása a FIDESZ-
Kecskeméten a színpadon – ez a kép egyébként máig
nek: hivatalosan meghirdették egy kongresszust
itt van előttem – és ők is azt mondták, hogy nem kell
előkészítő anyagukban, hogy meg kell csinálni a
ilyen önkormányzatokat csinálni, hanem legyen egy
„narancssárga” hallgatói önkormányzatokat. Ekkor
országos felsőoktatási tanács, amiben ott lesznek
mi néhányan elmentünk erre a kongresszusra, és
a hallgatók képviselői, de a hallgatók képviselőit a
maradjunk annyiban, hogy utána már nem akarták
diákparlament küldje, a diákparlamentet pedig a
ezeket megcsinálni. Nem volt egy teljesen baráti
KISZ és a FIDESZ osztotta volna le egymás között.
beszélgetés, de azt világossá tettük, hogy ha ők
most jönnek, akkor abból nagyon nagy csattanás
F. Gy.: Természetesen volt, méghozzá folyamatosan!
lesz, és ekkor ők még nem voltak elég erősek
Nagyon hamar, már a tüntetés után, 1988–89-
ahhoz, hogy ez megérné nekik, úgyhogy el is álltak
ben az akkor még hatalomban lévő állampártnak
ettől a tervüktől. De ennyi volt az összes politikai
az államminisztere, Pozsgay Imre – aki amúgy
próbálkozás, és ami nagyon érdekes, hogy akik
egy nagyhatalmú miniszter volt, sokan benne
csinálták a hallgatói önkormányzatokat – legyen
látták a jövőt – létrehozott egy tudománypolitikai
ez bárhol –, azok közül senki sem a politikából
kollégiumot. Ez azt jelentette, hogy a tudományos
jött! Volt persze, aki utána elment a politikába, és
egyetemi élet legkülönfélébb szcénáiból ott voltak
ez szerintem teljesen természetes is, de fordítva
emberek, és ez a kollégium tulajdonképpen egy
nem volt senki, és én ezt egy nagyon fontos
érdekegyeztető testületként működött, ahova aztán
dolognak tartom!
mi is meghívást kaptunk. Mindezt úgy egyébként, hogy maga a szervezet még formálisan nem is
G. Á.: És ezekben a kezdeti években az akkori
létezett, ez még ’89 elején volt, akkor alakítottuk
politikai
kifejezetten
még csak ki az egész szervezetet, de én mégis ott
felsőoktatás szakpolitikai területen voltak, velük
ülhettem ezeken a testületi üléseken. És most „kis
volt bármiféle formális kapcsolata a mozgalomnak?
színesként” hadd meséljek el egy történetet, ahol
döntéshozókkal,
akik
nem az én személyem a lényeges, hanem a helyzetet mutatja be jól: az alakuló ülésen ott volt 30-40
43
FÁBRI GYÖRGY
ember a parlamentben, nagyhatalmú professzorok,
vannak a hallgatók, és nem lehet őket kikerülni! És
tudósok, félig-meddig ismertem is őket, és az egyik
ezek után sorra kaptuk a meghívásokat a további
rögtön elsőként hozzászólt, és elkezdett iszonyú
egyeztetésekre a mindenkori minisztériumoktól.
hosszan beszélni. De annyira, hogy látszott, hogy itt
Például
az időhúzásra ment ki a játék, és mindenki elkezdett
Ferenc is találkozott velünk tárgyalni, de az, hogy
feszengeni, de senki nem mert szólni, mert hát
minisztériumi
valóban nagyhatalmú ember lehetett. Én meg
leüljenek velünk tárgyalni, az szintén teljesen
azt gondoltam, hogy ez így nem helyes! És akkor,
evidenssé vált. És mindezt pedig úgy sikerült
amikor egyszer vett egy levegőt, közbeszóltam, hogy
elérnünk, hogy gyakorlatilag formális legitimációnk
„Professzor Úr! Most nem értjük egészen…” stb.,
nem volt még ekkor. Aztán ez folytatódott ’90-
valamit mondtam neki, hogy akkor most mi ez az
ben is, ahogy megalakult az új, demokratikusan
egész? És ekkor ebben a pillanatban megfagyott a
választott kormány, ott is már automatikus volt a
levegő a teremben, de végül ezzel el tudtam érni,
kapcsolatfelvétel, a találkozók szervezése. Nyilván
hogy befejezze a felszólalását és el tudott indulni a
egy részét ismertük az egyetemről is azoknak, akik
megbeszélés. Aztán persze az egész Kollégiumból
ekkor bekerültek a kormányzatba, és ők is rögtön
nem is lett végül semmi, de ez történet most nem
kerestek bennünket. De például az 1991. március
is az én személyemről vagy erről a testületről szólt,
15-i ünnepségre, ami a Petőfi-szobornál volt,
hanem arról, hogy ekkor tapasztalták meg, hogy itt
ott is minket kértek fel, hogy az ifjúság nevében
a
későbbi
oktatási
osztályvezetők,
miniszter,
Glatz
államtitkárok
tartsunk egy beszédet, és ez is azt mutatja, hogy
kezd el átvenni – ezért is kérdezem. Ezt mutatja
ott volt közöttünk egy nagyon gyors és nagyon
az is, hogy 2011/2012 óta nem volt számottevő
egyértelmű
utcai megmozdulás sem, és mindent megpróbált a
kapcsolatfelvétel.
Olyannyira,
hogy
nekem a mai napig nagy élmény, hogy 1991 őszén,
HÖOK is a tárgyalóasztalnál elintézni.
amikor én már épp leköszönőben voltam, tehát még tartott a mandátumom, de az utódom már meg
F. Gy.: Én ezt úgy látom, hogy 1-2 napos akciókat
lett választva, akkor volt egy korábban megbeszélt
persze lehet csinálni, ha buli van, de ha hallgatói,
találkozónk
miniszterelnökkel,
felsőoktatási érdeket akarok képviselni, az nem
és azon még én is részt vehettem, és ő külön
megy máshogy, minthogy egyeztetésekkel. Utcai
fogadott
képviselőket.
harcokkal nem fog működni, mert nincsenek utcai
Tehát számon tartottak minket, ez a lényeg.
harcok, mert senki nem is akar utcai harcokat.
Antall
minket,
József mint
hallgatói
Tehát ezért volt ez kezdettől fogva lényeges, G. Á.: Mindebből úgy tűnik, hogy a kezdetek
hogy ez így menjen, és ezért volt ez kezdettől
óta fennáll egy a hivatali útra terelődő hallgatói
fogva is nagy feladat – amit nem mondom, hogy
mozgalmiság képe. Jól értem? Az utóbbi években
teljesen jól tudtunk megoldani –, hogy ezt,
ez az egyik legnagyobb kritika a HÖK-kel, vagy
hogy lehet visszacsatolni a hallgatók számára.
a HÖOK-kal kapcsolatban, hogy elvesztette a
Ez iszonyat nehéz.
mozgalmi jellegét, és inkább hivatali feladatokat
45
G. Á.: Távolságot teremt.
a hallgatók számára ezt a visszajelzést folyamatosan
FÁBRI GYÖRGY
meg kell tenni. Nem hírlevelekkel, mert hírlevelet F. Gy.: Hát persze, óhatatlanul! Csak egy példát
élő ember nem olvas, hanem olyan módon, hogy
mondjak: Szabó Laci elmesélte egy konferencián,
beszélgetni kell a hallgatókkal. Folyamatosan ott
hogy amikor ők a tandíjtüntetést csinálták, akkor
kell lenni, és ilyen értelemben kell mozgalomnak
neki másnap le kellett mondania. De akkor egy még
maradni. Ez iszonyú nehéz! Én nem is tudnám, hogy
durvább dolog is történt – nem csoda hogy nem idézte
kell csinálni… Pikó Andrisnak is igaza volt, hogy mi
fel, én sem szívesen idézném fel – de amikor kijöttek a
nagyon elitisták voltunk, rettentő elitisták voltunk!
parlamentből, emlékszem, hogy akkor őt a hallgatók
Ezek a nagy, hosszadalmas felsőoktatási elméleti
kifütyülték. És ez most nem Lacit minősíti, nem ezt
szövegeim, amiket ekkor írogattam, nyilván senkit
akartam mondani, hanem a helyzetet! Tehát nagyon
nem érdekeltek… Tehát ezt a fajta kommunikációt
nehéz ezt vinni, és szerintem ez csak úgy megy, hogy
nagyon nehéz megcsinálni, divatos szóval talán
két dolog kell hozzá egyszerre. Az egyik, hogy legyen
ezt úgy mondanák ma, hogy „cool”-nak kell lenni.
valóban hatékony az érdekképviselet, tehát ne
Én nem tudom, hogy kell annak lenni, de anélkül
legyenek benne elvtelen kompromisszumok, hanem
ez nagyon nehezen megy, és ez a fajta legitimációs
olyanok legyenek benne, amik valóban védhetők, de
hiány, ez mindig elő fog jönni. Ennek egy részével
igazából nem is kell védeni azokat, hiszen magukért
egyébként nem szabad foglalkozni, mert ez minden
beszélnek, hogy ezeket mi megtettük! A másik, hogy
képviseleti
demokráciában
előfordul,
ez
így
Fábri György, Szabó Lászlóval a szervezet ötödik születésnapján.
működik, még akkor is, ha jogos az adott kritika.
F. Gy.: Ezen állandóan elgondolkodom magam is,
De én erre mindig azt szoktam mondani, hogy
hogy ez hogyan történhetett meg. Én filozófia szakon
igen, ez minden képviseleti rendszerrel szemben
végeztem, és politikafilozófiával foglalkoztam. 1988-
megfogalmazható, csak nincs alternatívája. Mert a
ban kezdtem el a ma már doktori programnak hívott
másik alternatíva a közvetlenül a nép felé tett lépés
képzést, és az én témám egy politikafilozófiai téma
lenne, csak az meg igen hamar tud igen kellemetlen
volt, ami a racionalitás és a tudás szerepét vizsgálta
eredményeket hozni.
a hatalmi szerkezetekben. És ennek a témának van
FÁBRI GYÖRGY
egy nagyon komoly tudományfilozófiai, valamint G. Á.: És ha már itt szóba jöttek a végtelen
tudományszociológiai nézete is. Tehát amikor
felsőoktatási elemzések, Tanár úr életpályája
én írogattam ezeket a nagy proklamációkat meg
nagyon is összefügg ezekkel a felsőoktatást érintő
elmélkedéseket, akkor én ezeket használtam fel. Tehát
politikai kérdésekkel. Mi alakult ki előbb, a
ezeket az ilyen – most nevezzük így – „tudományos
hallgatói önkormányzat, ami aztán megszülte az
belátásokat” fordítottam le mozgalmi nyelvre. Ilyen
érdeklődést, vagy a téma iránti érdeklődés, ami
értelemben tehát nagy valószínűséggel ez volt meg
aztán később eredményezte a hallgatói mozgalmat
előbb, ez a fajta elméleti tájékozódás, amiből aztán
és a felsőoktatási vezetésben való szerepvállalást?
jött egy gyakorlati rész. De ehhez nyilván kellett az is – és az ember ennyire azért ismerje már magát –, hogy nekem volt egy személyes ingerenciám is erre,
hiszen én ezt mindig is csináltam, már középiskolás
semmi ilyen színezete, és az akkori hallgatói vezetők
koromban is diákönkormányzati vezető voltam. A
nem is álltak ki ezzel szemben, úgyhogy többre
későbbiekben viszont ez engem valóban ráállított
ezután már nem is mentem el. Azonban amikor
egy
folyamatosan
2009-ben visszamentem tanítani az ELTE-re, akkor
foglalkozzak, mert az elméleti érdeklődésem az
úgy hozta a sors, hogy rektorhelyettesként végül
mindig megmaradt, egyszerűen érdekelt, hogy
folytattam ezt a felsőoktatáspolitikai dolgot, és ezek
működik ez a rendszer. A gyakorlati kötődés pedig
pont olyan idők voltak, amikor azért adtak bőven
nem is formálisan a hallgatói önkormányzatokhoz
felsőoktatáspolitikai feladatot, például a hallgatói
volt meg: miután én onnan kiléptem, szándékosan is
megmozdulásokkal való foglalatoskodás. Amit én
odébbléptem, külföldre is mentem egy évre, valamint
nyilván élveztem is!
olyan
pályára,
hogy
ezzel
a doktori szakaszt is befejeztem ekkorra már, ami után nem maradtam tovább az egyetemen, és az
G. Á.: És a két időszak között volt valamiféle közéleti
Akadémiára mentem el dolgozni. Ilyen értelemben
szerepvállalása? Tudtommal a Magyar Evangélikus
tehát nem volt személyes kapcsolatom a hallgatói
Egyházban is vállal közéleti szerepet.
önkormányzatisággal, egyszer mentem csak el egy HÖKOSZ Közgyűlésre még Szabó Laci ideje alatt, amit
F. Gy.: Komolyabb közéleti feladatot ebben az
aztán meg is bántam, mert valakik megpróbáltak
időszakban nem vállaltam. Még 1993–94 között volt
ebből politikai ügyet csinálni, holott nem is volt
egy nagyon rövid politikai kitekintés, volt akkor egy
49
polgári agrárpárt, és ott segítettem, mert úgy láttam
használni a szervezeti tapasztalatait, tehát nem
akkoriban, hogy nem volna helyes, ha a szocialisták
nagyon tudnak már meglepni szervezeti oldalról.
FÁBRI GYÖRGY
visszajönnének, ezért én elhittem azt a naiv szöveget, hogy itt egy polgári középerő lehet ezen a FIDESZ-
G. Á.: Ezzel kapcsolatos lenne a következő
SZDSZ vonalon. Ez akkor egy gyerekbetegség
kérdésem is, hogy mint egyetemvezető, voltak-e
volt a részemről, ezt elhinni, de nekem ennyi volt
olyan pillanatok, amik visszamutattak a hallgatói
a közéleti szerepvállalásom, körülbelül másfél
önkormányzati időszakára? Mondjuk egy olyan
évig tartott. Ezt követően viszont én közéleti
helyzet, amiről eszébe jutott, hogy HÖK-ösként
dolgot semmit nem csináltam, az Akadémián
Ön is szembesült ezzel a problémával, amivel az
voltam mint kommunikációs vezető, és akkor
aktuális HÖK is próbált éppen megbirkózni?
inkább a tudománnyal foglalkoztam. Írogattam és nyilatkozgattam a tudományról, de közéleti aktivitást
F. Gy.: Természetesen! Egyetemvezetőként egyrészt
nem folytattam. Az egyházi szerepvállalás ilyen
azt gondolom, hogy magát az egyetemet már jól
hivatalos formában jóval később kezdődött, engem
ismerve lettem rektorhelyettes. Emellett pedig
2012-ben választottak meg a Magyar Evangélikus
voltak alapvetően vezetői ismereteim is, amiknek
Egyház Északi Egyházkerület felügyelőjének, és itt
az eredete a hallgatói mozgalomból jött, tehát
tavaly újraválasztottak, tehát most is ezt csinálom.
ott tanultam meg. Aztán amikor az akadémián
Nyilván az ilyen helyzetekben fel tudja az ember
kommunikációs vezetőnek kellett lennem, nyilván
ezeket is hasznosítottam és továbbfejlesztettem.
– nagyon kedves hallgatók voltak amúgy –, hogy
Tehát önmagában azt, hogy mit jelent egy vezetés,
én ezt csináltam a másik oldalról is. Tehát amikor
milyen egy ülést levezetni stb., ezeket az ilyen
odaálltak, hogy akkor ők most elfoglalták az
helyeken tanulja meg az ember. Aztán amikor
egyetemet, akkor hát én így… Én már foglaltam el
bekerültem az egyetemvezetésbe, akkor – emiatt
egyetemet, az tudom, hogy milyen, és az nem ilyen,
frocliztak is néha az egyetemvezető társaim –
azért ezt lássuk már be! Úgyhogy ilyen értelemben
amikor magunk voltunk, akkor én nyilván a hallgatói
nekem ez óriási előny volt, meg azt gondolom, hogy
álláspontot és érdekeket képviseltem, világos volt,
valamilyen értelemben ez a hallgatóknak is előny
hogy nagy az empátiám a hallgatók iránt. Illetve
volt, mert nem úgy kellett velem beszélniük, hogy
amikor konkrét konfliktushelyzet volt, tehát amikor
nem értem, amit mondanak. Azt gondolom, hogy én
oda kellett menni a termet elfoglaló hallgatókhoz,
ezt jól tudtam akkor hasznosítani.
akkor is nyilván engem küldtek. G. Á.: És a mostani HÖK-nek, vagy HÖOKG. Á.: De ez egy abszolút érthető döntés volt a
nak
részükről, nem?
akciórádiuszát, vagy mennyivel vannak nagyobbak
mennyire
látja
esetleg
nagyobbnak
az
lehetőségei? Mert nyilván van most már egy sokkal F. Gy.: Persze, de ezt én nem is bántam! Nekem az
kiforrottabb rendszer, ami pusztán az eltelt évekből
volt egy óriási előnyöm a hallgatókkal szemben
is adódik, valamint van mögötte most már egy
51
stabil gazdasági háttér is, viszont ha a társadalmi
legfontosabbak –, hanem hogy az egész legyen egy
beágyazottságát nézzük, nem biztos, hogy sokat
eszme is! Néha hajlok arra, hogy nem is lehet,
változott volna a helyzete az elmúlt 30 évben.
merthogy a társadalmi nyilvánosság nem olyan, hogy
FÁBRI GYÖRGY
ezt befogadja. Főleg mostanra minden már annyira F. Gy.: Ez egy nagy dilemma egyébként nekem, hogy
egybitessé vált, hogy ezen aztán eszme már nem
ez hol csúszott el már az elején, vagy hogyan lehet
nagyon megy át… Aztán néha azt gondolom, hogy
ezen változtatni. Amit úgy nevezett, hogy társadalmi
mégiscsak meg lehet csinálni. Én ezt alapvetően
beágyazottság, azt én két értelemben használnám:
nem
egyik az a hallgatók közötti beágyazódás, a másik
szervezet szerintem jól működik: van egy kialakult
pedig a szélesebb társadalomba való beágyazódás.
képe, egy szervezeti rendje van, ezt megrengetni
És egyikkel sem lehet elégedett szerintem ma a
se nagyon lehet már. De hogy lehetne ebbe olyan
hallgatói mozgalom. Leginkább talán azért nem,
tartalmakat belevinni, olyan programokat, és olyan
mert nem tudtuk akkor mi sem, és azóta sem tudta
– ma már nem divatos szavakkal élve – értelmiségi,
magát úgy megfogalmazni, hogy ez egy vonzó eszme
intellektuális
is legyen. Tehát ne csak praxis legyen, hogy oké,
amik túl vannak azon, hogy elfogadtuk a hallgatói
képviseljük a hallgatókat, több lesz az ösztöndíj,
ösztöndíjprogramot vagy bármit, hanem amik
kevesebb lesz a képzési és kimeneteli követelmény
megszólító módúak! Én nem tudom, ezt hogyan kell
stb.,–
csinálni – nem is kell nekem már itt okoskodnom –
nem
lebecsülve
ezeket,
mert
ezek
a
szervezeti
feladatnak látom,
valamiket,
amik
mert mint
megszólítanak,
de én ezt érzem, hogy a társadalmi beágyazódáshoz
a legkülönbözőbb témakörökben. Tehát volt egy
ez kellene. Mondok egy nagyon egyszerű példát, amit
olyan újság, amit jó volt olvasni! Az egyetemnek
a legnehezebb megcsinálni: valójában nincs olyan
volt az újságja, egy színvonalas médiatermék, ami
saját médiája a HÖOK-nak, amelyik igazából elérne
ugyanakkor identitást is ad. Mi is próbáltunk egy
széles közönséget. Ehhez viszont egyetlen dolog kell
ilyen lapot indítani még ’89-ben, Előjel volt a címe,
csak: kell ehhez kb. 13 olyan fiatal, aki nagyon magas
de nyilván nem volt idő meg energia csinálni, aztán a
színvonalon, és teljesen lazán tudja ezt csinálni! Mert
végén már egyedül kellett megírnom az egész lapot,
pénzt azt manapság már lehetne hozzá teremteni.
aztán azt mondtam már én is, hogy dehogy fogom!
És nem arról van szó, hogy ez a HÖOK-nak kellene,
De valami ilyesmi kellene, csak persze manapság
hogy legyen a szócsöve! Ha már ezek a falak között
már valószínűleg nem nyomtatott lapot kellene
ülünk [Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola,
csinálni, hanem mást, de ilyenekkel lehetne talán
korábban ELTE BTK – szerk.], ennek az egyetemnek
ezt a társadalmi beágyazódást erősíteni, hogyha
a ’60-as évektől kezdve volt egy újságja, úgy hívták,
lenne valamilyen, a HÖOK-hoz köthető színvonalas,
hogy Egyetemi Lapok. Ez az egyetemnek volt az
érdekes dolog.
újságja egyébként, tehát azt jelenti, hogy voltak benne hivatalos cikkek is valamennyire, de ez az Egyetemi Lapok egy rendkívül színvonalas hetilap volt. Versekkel, novellákkal, interjúkkal, elemzésekkel
53
G. Á.: Szerintem ez minden HÖOK elnökségben
én azt látom, hogy akik ma ebben dolgoznak, azok
felmerül, lehet, hogy egyszer lesz is belőle valami.
nem büszkék. Nem azt mondom, hogy szégyellik,
Záró kérdésként viszont arra lennék kíváncsi, hogy
de elfogadják azt a narratívát, hogy „cikis” dolog
ha találkozna egy hallgatóval, aki tegyük fel, hogy
hökösnek lenni. Ezt nem szabad elfogadni!
elsőéves, és most kezd a HÖK-ben dolgozni, akkor milyen tanácsokkal tudná ellátni? F. Gy.: Először is azzal, hogy dolgozzon a HÖK-ben,
FÁBRI GYÖRGY
tehát mindenképpen csinálja, ez egy jó dolog! Neki személy szerint jó élmény és jó tanulási folyamat. Másrészt pedig ezt úgy csinálja, hogy közben nagyon-nagyon dolgozza bele magát abba, hogy mi is az, hogy egyetem – nem csak, hogy aktuálisan, hanem úgy egyáltalán mi is az, hogy az „egyetem eszméje” – és ezen nagyon komolyan gondolkozzon is el. A harmadik pedig, amit mondanék neki, hogy ezt mindig képviselje! Tehát merje megmutatni, hogy ő ebben dolgozik, és erre legyen büszke! Mert
kezdi
Orvostudományi
szervezni
a
Egyetemen
Semmelweis a
hallgatói
önkormányzatot. A kezdetektől jelen van az OFÉSZ
alakulásában.
1991-ben választják az
OFÉSZ negyedik kongresszusán elnökségi tagnak, majd 1992-ben a szervezet elnökévé. Később Londonban dolgozott a Világbanknak, volt Pokorni Zoltán
és
tanácsadója,
Klinghammer István továbbá
felsőoktatási
vezérigazgatója
volt
a
Diákhitel Központnak. 2017-ben Az igazságos, tehát tisztességes társadalom címmel jelent meg könyve.
GILLY GYULA
1989-ben
Jancsó
András:
1991-ben
lettél
megválasztva
azt, hogy a hallgatói képviselőket hogyan kell
HÖOK, vagyis akkor még OFÉSZ elnökségi tagnak,
megválasztani. Egyébként már akkor is egyharmaddal
és ’92-ben pedig elnöknek. Ezt a részét ismerjük
ültek bent a hallgatói képviselők a kari- és az
a tevékenységednek. A kérdés ezért arra irányul,
egyetemi tanácsokban és nagyon komoly vétó és
hogy a „vörös SOTE”-tól hogy jutottunk el oda,
egyéb jogosítványokkal rendelkeztek, de addig az
hogy te az országos hallgatói érdekképviseletben
volt a szabály, hogy a KISZ tagok választják meg
szerepet vállaltál?
maguk közül a hallgatók képviselőit a tanácsokba.
GILLY GYULA
És ez a módosítás, amiről beszélek, arról szólt, hogy Gilly Gyula: A „vörös SOTE” elnevezés onnan jött,
a hallgatók választják meg a hallgatók képviselőit a
hogy a rendszerváltás előtt a SOTE-n 70%-os volt
tanácsokba. Tehát pár szavas módosítás volt, amit
a KISZ szervezettsége, azaz a statisztikák szerint
mi kiszúrtunk, és pár évvel később esett le nekem
a hallgatók több mint 70%-a KISZ tag volt. Mégis
a tantusz, hogy más nagy egyetemeken ezt mások is
az első hallgatói önkormányzati választások után
kiszúrták. Ugye mi akkor abban az évben, amikor a
derült ki, hogy mit jelent ez a valóságban.
tanév kezdődött (ekkor másodéves voltam és volt ott egy akkor ötödéves társaság, Szócska Miklós volt a
Azt tudom elmondani, ahogy én megéltem ezt a
vezéralakja, aki nemrégiben egészégügyi államtitkár
dolgot. Azt hiszem, hogy ’87 nyarán jött ki egy olyan
is volt), nagyon keményen beleálltunk abba, hogy
kormányrendelet, ami egy „picit” módosította
mi mint hallgatók szervezzük meg a hallgatói
képviselőknek a választását, s ne a KISZ bizottság.
válaszok jöttek be ezekre a kérdésekre, amikre
Akkor sok évfolyamban az történt, hogy – láss csodát
előre számítani lehetett. Nem meglepő módon a
– nem a KISZ-eseket választották meg a hallgatók,
hallgatók
hanem
hogy
a hozzánk hasonló
embereket. Tehát
a
túlnyomó
többségben
marxizmus-leninizmus
megszavazták, helyett
inkább
kiderült, hogy nem is volt olyan vörös az a „vörös
sebészetet vagy belgyógyászatot tanulnának. Ez is
SOTE”. És akkor teljesen outsiderként bekerültünk
egy visszajelzés, hogy a hallgatók a minőségi oktatás
a kari- meg az egyetemi tanácsokba. Őszintén
iránt elkötelezettek. És persze az orosz nyelvet sem
szólva – nagyon tapasztalatlanok és zöldek voltunk.
szerették volna kötelező jelleggel tanulni. És ezek
Utólag azt gondolom, hogy egy évig csak tanultunk
eredményeképp, az egész akkori magyar oktatási-
arról, hogy mit is kellene csinálni. Szerveztünk egy-
felsőoktatási rendszerben elsőként a SOTE-n meg
két „irracionális jellegű tömegmozgalom” szerű
is lett szüntetve az orosz nyelv kötelezősége, és
akciót. Például a Szócskáékkal megszavaztattuk
elindult a marxista-leninista intézet felszámolása, a
a hallgatókkal, hogy mit gondolnak az akkori
szakmai tárgyak javára.
medikusok arról, hogy a politikai tárgyak helyett inkább szakmai tárgyak legyenek. Vagy arról, hogy
De tulajdonképpen ’89 ősze volt az, amikor viszont
mit gondolnak az orosz nyelv kötelezőségéről
már közösen arra jutottunk, hogy ha már bent
stb. Tehát mai fejjel azt kell, hogy mondjam, hogy
ülünk a tanácsokban, akkor felelősebb munkát
a kissé demagóg kérdéseinkre pontosan azok a
szeretnénk végezni, formalitást adva a dolgainknak.
57
GILLY GYULA
’89 nyarán kezdtük megtervezni, hogy hogyan is
től „megörökölt” irattár alapján látható volt, hogy
legyen megszervezve a hallgatói önkormányzat. (Az
minden hallgatói csoportban volt legalább egy KISZ-
akkor már általánosan, országosan körvonalazódó,
es és nekik egyfajta „beszervezési” kvótájuk volt.
az alanyi jogú hallgatói képviseletekre és az
Ez azt jelenti, hogy a kvóta teljesítése érdekében
egyetemi polgárok önkormányzatiságára vonatkozó
papíron beléptették csoporttársaik nagy részét, úgy
koncepció mentén szerveztük meg a hallgatói
hogy a legtöbben erről nem is tudtak. Persze a KISZ
önkormányzati választásokat, figyelemmel kísérve
tagok közt volt élenjáró, hithű KISZ-tag is, és sok
például Fábriékat [Fábri György – szerk.].) Ez év
karrierista is, sőt olyan is volt, aki még az MSZMP
decemberében lehetett, hogy fel is állt pro forma a
hallgatói alapszervezetének (!) tagja, vagy párttitkára
Hallgatói Önkormányzat, a SOTE HÖK. Elkezdtük
is volt. Tudni kell, hogy klinikai állást egészen a
intézményesíteni a mozgalmi tevékenységet, lett
rendszerváltásig
infrastruktúránk. Azon elv érvényesítésével, hogy
kaphattak, ami sokat elmond az elmúlt harminc év
a politikai pártok és szervezetek képviselői ne
vezető oktatói karáról is. (Érdekes, hogy az akkori
vehessenek részt az autonóm egyetem és a karok
KISZ és párttagok ma ezt a nem dicsőséges múltjukat
irányító testületeiben, megszüntettük a SOTE
elfelejtik, és olykor még harsányan kommunistáznak
KISZ-t is, amitől megörököltük a költségvetését,
is a kordivatnak megfelelően.)
intézményrendszerét. Ekkor jöttem rá, hogy miért mondták rólunk, hogy vörös SOTE vagyunk: a KISZ-
lényegében
csak
KISZ-tagok
Működési szempontból fontos, hogy ott volt nekünk a
már az utánam követő elnökségek és generációk
SOTE klub, ami abban az időben, a főváros legnagyobb
építették ki).
(volumenében
és
presztízsében
is)
éjszakai
szórakozó helye volt. Ez a Nagyvárad téri Elméleti
Egy viszonylag nagy, erős és robosztus szervezetet
tömb aljában működött, minden szombat este.
hoztunk létre. Szócska Miklós is meg én is, ahogy
Koncertek voltak, mozi, diszkó stb. Számos ma neves
formálódtak országos szinten is a dolgok, bele-bele
zenekar ott lépett fel először, komolyabb közönség
folytunk az országos felsőoktatási rendszerváltó
előtt. Ez egy hallgatói egyesületi formában működő
folyamatokba. A kezdetektől fogva jelen voltam az
vállalkozás volt, és velük szoros – mondjuk így –
OFÉSZ alakulásában, aminek egyértelműen Fábri
szövetségben voltunk. Ez nagyon komoly forrásokat,
Gyuri és az ELTE-s csapata volt a motorja. Ebben
háttérinfrastruktúrát és egyéb háttérerőforrásokat
az időben azonban főként azzal voltam elfoglalva,
jelentett a munkánkhoz, így függetleníteni tudtuk
hogy a SOTE HÖK-öt felépítsük, intézményesítsük,
magunkat anyagilag attól, hogy az egyetem mit akar
és professzionalizáljuk a frissen bekerülő hallgatói
a hallgatói önkormányzatnak költségvetés terén
képviselőket. Egyrészt jóindulattal, másrészt kissé
adni. Ez a korai tapasztalatunk komoly szerepet
távolságtartással figyeltem az eseményeket, amiket
játszott abban is, hogy a későbbiekben jelentős
Fábriék alakítottak: benne voltunk mindenben,
erőfeszítéseket tettünk az OFÉSZ szintjén is az
segítettünk erőforrásokkal (pl. tüntetésekre vettünk
önálló gazdasági háttér megteremtéséért (bár ezt
lepedőt, festéket, és a SOTE aulában festették a
59
GILLY GYULA
rendezők ezeket). Fábri engem is megkeresett,
HÖK elnöke, aztán lett hivatalosan elnöke, amikor
ahogy
hallgatói
én már kiléptem, de mégis úgy kezelték, mintha én
önkormányzatainak a vezetőit is (ekkor voltak,
lettem volna az elnöke, pedig valójában még SOTE
akik hallgatói képviseletnek vagy tagozatnak hívták
HÖK sem volt, hanem csak a három Kari HÖK
magukat, nem volt tehát egységes az elnevezés).
(Általános orvostudományi kar, Fogorvostudományi
Az egyetemek hallgatói önkormányzatai, nekem
kar és Gyógyszerésztudományi kar). Ez az alapító
úgy tűnt, hogy elsősorban a maguk hallgatói
atyáknak egy ilyen furcsa keresztje: ugyan csak
önkormányzatainak az intézményesítésével voltak
a HÖK választásokon lettünk megválasztva mint
elfoglalva, persze emellett lelkesen, de másodlagosan
bármely más hallgatói képviselő, azaz de facto
foglalkoztak az országos szövetséggel. Már ’91 előtt is
nem választottak meg elnöknek, mégis mindenki
volt az OFÉSZ-nek afféle elnöksége pl. Székely Mózes
annak tartott. Ez abban az időben szerintem nem
mai MEFS Főtitkár, az ELTE TTK-ról is benne volt.
a kivételes, hanem a tipikus helyzet volt az induló
Ekkor még csak informálisan vettem részt az OFÉSZ
HÖK-ök és vezetőik esetében. Az elnök és az elnökség
munkájában, de a ’91-es új elnökség volt az, aminek
formalizálására csak később az „alapító atyák” kvázi
tagja lettem, és ami egy fokozattal formálisabbá
kihalásával került sor.
a
más
egyetemek
induló
vált az addigi OFÉSZ-nél. Az első elnök igazából Schindler Árpád volt, nem Fábri, pedig tudjuk, hogy ez az ő gyermeke. Én sem voltam sosem a SOTE
J. A.: Hogy látod, magának az OFÉSZ-nek milyen
1992-ben, ahol ez a kicsiny, szociálisan elitista
szerepe
részvételi arány sokszorosára nőtt pár év alatt. A
volt
a
rendszerváltás,
-
változtatás
folyamatában?
hallgatói mozgalomnak óriási volt a szerepe az egyetemi autonómia és a tanszabadság kivívásában,
G. Gy.: Személyes véleményem szerint, sokkal
az
nagyobb szerepe volt, mint amennyire ezt ma
mentessé tételében, a felsőoktatás expanziójának
bárki elismeri. Nagyon sokan vannak, akik a
a kikényszerítésében és így a felsőoktatáshoz
rendszerváltás
való hozzáférés és a társadalmi mobilitás drámai
környéki
dolgaikhoz
kötik
a
egyetem
irányítás
politikai
pártoktól való
legitimációjukat, komoly érdek fűződik az akkori
javításában, valamint
hallgatói mozgalom szerepének a kicsinyítéséhez, és
képzési reformok megindításában és folyamatos
mások kicsiny szerepvállalásának a felnagyításához.
előrevitelében. Abban is, nagy szerepe volt a
Pedig a hallgatói mozgalomnak komoly szerepe volt
hallgatói mozgalomnak, hogy békésen zajlott le
a rendszerváltásban, a régóta esedékes felsőoktatási
a rendszerváltás. Akkoriban voltak az erőszakos
reformokban, a felsőoktatás demokratizálásában
rendszerváltásra irányuló nekibuzdulások, aminek
és kapuinak
egy
pontosan a hallgatói mozgalom lehetett volna a
1986-ban,
tömegbázisa (egyesek elképzelései és törekvései
ahol a korosztály 4-5%-a volt hallgató és egy olyan
szerint), de ebben mi teljesen tudatosan nem
expanzióban lévő felsőoktatásban diplomáztam
voltunk partnerek, és sokszor kemény harcok árán
olyan
a
megnyitásában.
felsőoktatásba
lettem
Jómagam
felvéve
a
minőségi
tantervi
és
61
is, de ellen álltunk az összes ilyen törekvésnek. Az első nagy és jelentős diákmegmozdulások a szegedi diákdemonstrációk voltak, talán ’86, ’87 környékén (de erről Fábri Gyuri biztos többet és pontosabbat tud nálam mesélni). Érdekességképpen jegyzem meg, hogy e szegedi diákmegmozdulásoknak az a Pikó András volt az egyik emblematikus alakja, aki eddig a Klubrádió műsorvezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig a VIII. kerületi önkormányzat ellenzéki
GILLY GYULA
polgármesterjelöltje. Ahogyan elnézem, épp azok kommunistázzák a leghangosabban, akik ellen ő akkor afféle ellenzéki diákmozgalmárként küzdött. Akkor még nem volt pro forma rendszerváltás, így ezek a 80-as évek végi hallgatói megmozdulások cseppet sem voltak veszélytelenek. Sokat mondó az egyik korabeli transzparens felirata: „anyu ne félj nem lesz semmi bajom”. De persze könnyen lehetett
volna
baja
az
akkori
résztvevőknek.
Szeged, JATE, 1988.
A szegedi demonstrációkkal megindult hallgatói
A rendszerváltást követően ott ültünk abban a
mozgalomnak
KISZ
minisztériumi munkacsoportban, amely írta az új
felszámolásában és a rendszerváltás folyamatában.
felsőoktatási törvényt és alakította az új koncepciót.
Az egyetemek is szabadabbá váltak, mivel nem
Ebben az időben már előkészítés alatt állt egy igen
kellett a párttitkárokat meghallgatni a pártközpont
nagy volumenű Világbanki hitelprogram, amely
üzeneteivel,
a felsőoktatás modernizálását akarta segíteni,
óriási
és
nem
szerepe
kellett
volt
a
a
tudományos
igazságokat a pártközpont utasításainak, vagy
megfelelő
elvárásainak megfelelően elferdíteni. Ez utóbbi az
kötődően folyósított fejlesztési forrásokon keresztül.
egyik alapfeltétele volt annak, hogy az egyetemeken
(Ebből lett a későbbi FEFA – Felsőoktatás Fejlesztési
a politikai elvárásoktól mentesen történjen az
Alap). Fábrinak volt egy jó megérzése, hogy ezen
oktatás, és a szakmai, tudományos tényeket akkor
keresztül fog felépülni az új felsőoktatási politika
is torzításmentesen tanítsák a hallgatóknak, ha
is, ennek nyomán Fábri Gyuri ötlete volt, hogy én
az történetesen nem vág egybe az éppen regnáló
és Szócska Miklós próbáljuk meg kideríteni, hogy ki
hatalom éppen aktuális politikai érdekeivel. Ez
lesz a vezetője ennek, találkozzunk vele előbb, mint
nyilvánvalóan a minőségi képzés egyik alapfeltétele
a minisztérium. Mint kiderült, a kulcsember egy brit
is egyben. Abban az időben ilyen konkrét gyakorlati
felsőházi tag volt. Mi felhívtuk ezt a lordot, és nagyon
jelentősége is volt az egyetemi autonómia, vagy a
megörült a megkeresésnek, különösen annak, hogy
tanszabadság „jelszavainak”.
diákok vagyunk – mivel a minisztériumtól nem
felsőoktatáspolitikai
reformokhoz
63
GILLY GYULA
tudott senkit elérni korábban. Mint kiderült, amikor
mozgalom támogatása, de ami ennél sokkal fontosabb,
felhívta a minisztériumot és angolul beleszólt a
hogy mindazok a felsőoktatási reformok, amiket az
telefonba, gyorsan lecsapták a kagylót, így a szó
OFÉSZ a saját felsőoktatási reformprogramjában
legszorosabb értelmében nem tudott kapcsolatot
megfogalmazott (így például, a részvételi arány és
létesíteni a magyar minisztériummal. (Az időtájt
a hozzáférés drámai mértékű javítása, a rugalmas,
lényegében nem is tudott szinte senki angolul a
átjárható, moduláris képzési rendszer, a tantervek
minisztériumban). Kiutaztunk Londonba, őlordsága
modernizálása és az addig elzárt, vagy tiltott tudások
a Westmisterben fogadott minket. Ott, a brit
beemelése az oktatásba, intézményi menedzsment
felsőházban mi végigbeszéltük vele az irányokat,
fejlesztése stb.). Tulajdonképpen azok a progresszív
a magyar politikai helyzetet és kérdéseket, a
reformok,
hallgatói mozgalom felsőoktatási reformtörekvéseit
történtek az elmúlt harminc évben, szinte mind a
(amelyek, mint kiderült teljesen egybeestek a
hallgatói mozgalom követeléseiben fogalmazódtak
Világbanki reformprogram alapirányaival). Mire a
meg először, és szinte mindegyik mögött a hallgatói
magyar kormány eljutott oda, hogy találtak valakit,
mozgalom volt az egyik fő hajtóerő – nemcsak
aki tud vele – angolul – tárgyalni és végre beleszól
tömegét
valaki a telefonba, addigra már a Világbank, az akkor
intellektuális értelemben is.
előkészítés alatt álló felsőoktatási programjának a pontjaiban központi helyet kapott a hallgatói
amelyek
és
a
politikai
magyar
súlyát
felsőoktatásban
tekintve,
hanem
J. A.: Túllépve a rendszerváltáson; ’92-ben határozza
mozgalomban csinálni, miért is akarnék benne
el a kormány, hogy bevezeti a tandíjat. Ekkor te már
szerepet vállalni. És a kérdés úgy vetődött föl, hogy
az OFÉSZ elnöke vagy, és a tárgyalások eredménye
ha tudjuk, hogy szükségszerűen bele fog csúszni a
az lett, hogy elhalasztották a tandíj bevezetését.
rendszerváltó hallgatói mozgalom a rendszerváltást
Visszatekintve a te egyéves ciklusodra, mit tartasz
követő első kormánnyal való konfliktusba, akkor ezt
a legnagyobb eredménynek ez idő alatt?
ki vállalja be. Schindler Árpád már előttem végzett (fogorvos volt Szegeden). Nem volt ez ennyire
G. Gy.: Miután benne voltunk az új felsőoktatási
explicite, de végülis a helyzet kérdés elé állította ez
törvény előkészítői munkájában, mi pontosan tudtuk
Árpit, hogy bele akar-e folyni, és úgy döntött, hogy
már ’91-ben, hogy – a volt funkcionáriusokból hirtelen
nem akar, mert ha ebbe belefolyik, akkor, miután
kereszténnyé, nemzetivé, liberálissá átlényegült
mozgó vonatból nem lehet kiszállni, végig is kell
régi/új funkcionáriusok, megtalálva magukban a
csinálja, aminek az időtávja nem volt belátható. Én
mélyben rejtőző liberális, piacpárti szakembert
sem feltétlen akartam belefolyni a „tandíjháborúba”,
– afféle piaci fundamentalista elvek mentén, be
de személyes véleményem az volt, hogy bármilyen
akarják vezetni a tandíjat. Én ’92 decemberében
okosak, ügyesek, tehetségesek és ígéretesek az
végeztem. Ekkorra már a SOTE HÖK-ből kiszálltam,
utánunk következők a hallgatói mozgalomban, úgy
ezért nekem nagy kérdés volt, akár morálisan is,
éreztem, hogy kellő harctéri tapasztalat hiányában
hogy diplomaszerzés után mit szeretnék a hallgatói
nem biztos, hogy egyedül végig tudják csinálni. Én
65
GILLY GYULA
voltam ekkor talán az egyetlen utolsó mohikán az
Ábel, Kárpáti Péter stb.). Rendezni akartuk sorainkat.
eredeti alapítók közül, ezért bizonyos értelemben
A kisebb vidéki intézményekben addigra kezdett
erkölcsi kötelességemnek is éreztem, hogy ne
lecsorogni, hogy mi ez a hallgatói mozgalom. Számos
hagyjam magára a többieket. Ezért elvállaltam az
spontán hallgatói lázadásra került sor. Rájöttünk,
OFÉSZ elnökséget, de azzal a nagyon erős személyes
hogy know-how-val segítenünk kell ezeket a
elhatározással, hogy amint lehet – mert túl vagyunk
nagyrészt spontán helyi kezdeményezeseket. Néha
a „tandíjháborún” –, azonnal ki is szállok belőle.
úgy éreztük, olyanok vagyunk, mint Che Guevara,
Nem akartam életfogytig diákvezér lenni, és máig
abban értelemben, ahogyan kvázi „exportáltuk a
is azt gondolom, hogy nem helyes, hogy negyven
forradalmat”: megtanítottuk a helyi hallgatóknak,
évesen valaki még HÖK elnökösködik, miközben
hogyan kell professzionálisan megszervezni és
azt sem tudja már, hogy is néz ki egy igazi hallgató.
lebonyolítani a HÖK választásokat, hogyan kell
Akkor egy olyan elnökség állt fel velem (Szabó Laci,
levezetni az üléseket, minta SZMSZ-eket és alapító
Gál András Levente, Kiss Paszkál, Révai Mariann
okiratokat adtunk nekik stb. Részben az OFESZ
stb.), akik rendkívül aktívak voltak; többen az akkori
országos kiépítéseként, másrészt a „tandíjháborúra”
kulcsfigurák közül nem voltak pro forma elnökségi
való felkészülés jegyében országosan is kiépítettük
tagok, de lelkesen dolgoztak (pl. az irodavezetőm,
a
Szabó Tibor, vagy mások, mint Várnagy József, Kuntár
intézményrendszerét.
Ágnes, Visnyei Ágnes, Farkas Krisztina, Garamhegyi
Hallgatói
Önkormányzatok
hálózatát
és
Tudtuk, hogy ’92 ősze egy nagy tandíjháborúról
nagyon kemény harcokat jelentett, egyáltalán nem
fog szólni. Eddig is voltak nagy diákdemonstrációk
volt magától értetődő, mert mindenki szerette
(Parlament előtt vagy Szalay utcában stb.), de azok a
volna rátenni a pártpolitikai mancsát a hallgatói
régi rendszer lebontására irányultak. Most azonban
mozgalomra és maga mögé állítani és kihasználni
a mi rendszerváltásunk során megválasztott új
hallgatói mozgalmat, mint tömegbázist). Nem voltak
kormánnyal kellett volna harcolni. Ez egy minőségi
nyílt politikai csatározások, de volt, hogy időnként
különbség volt. Az egy másik kérdés, hogy a
gyanúsan néztünk egymásra. Általános kérdés volt,
politikai törésvonalak (MDF, SZDSZ stb.) mentén
hogy terjesszük ki és erősítsük meg a hallgatói
a
képviselői
önkormányzatokat, mivel tudtuk, hogy a következő
különböző irányzatokat vallottak magukénak. Ez
időszak a nagy diákdemonstrációkról fog szólni.
azért nagyon nem befolyásolta a hallgatói mozgalom
Nem feltétlen akartunk a Kossuth téren tüntetni,
mozgását, hanem
a mozgásunknak a
ezért azt találtuk ki (nem tudom kié volt pontosan az
vektoreredőjét, ugyanis szinte mindenki az egyéni
ötlet az akkori elnökség és holdudvara tagjai közül,
politikai
hallgatói
de zseniálisnak tartom), hogy olyan demonstrációt
érdekképviseletre fókuszált – senki nem akarta a
csináljunk, amik az intézmények falai közt zajlik.
pártpolitikát beengedni sem a hallgatói mozgalomba,
Utóbb kiderült számunkra, hogy jobban megijedt
sem a HÖK-ökbe, sem az egyetemekre. (Ez, a
a politika, mert nem tudták a diákmegmozdulások
pártpolitikától való mentesség amúgy időnként
valódi méretét meghatározni, sokszor nagyobbnak
hallgatói
mozgalom
különböző
inkább
szimpátiáitól
függetlenül
a
67
GILLY GYULA
hatott és nagyobbnak is hitték, mint amekkora volt.
oktatási miniszter, valamint az OFÉSZ Elnökség
Érthető, hogy megijedtek, hiszen nemrég zavartuk
részvételével zajlott le az a megegyezéssel végződő
el az előző rezsimet. Beláthatatlan méreteket
tárgyalás, amelynek során eldőlt (az ausztrál tandíj-
öltöttek az országosan mindenhol zajló hallgatói
hitel rendszer alapján), hogy addig nem lehet
sztrájkok és demonstrációk, és a sajtóban is ez a
bevezetni Magyarországon a tandíjat, amíg nem jön
népszerűség jelent meg a tüntetéseket illetően.
létre egy széleskörben, mindenki számára elérhető
Az akkori MDF felállított egyfajta vének tanácsát,
és vállalható jövedelemarányos diákhitel rendszer.
akik megkerestek minket, hogy megtudják és
Ekkor, 1992 decemberében kaptam meg a diplomám,
megértsék, hogy valójában mit akarunk és miért.
és ekkorra már tényleg bele is fáradtam a ’87-től idáig
Mikor a maguk számára tisztázták, hogy nem
tartó harcokba, és úgy gondoltam, hogy át kell adni a
kormányt akarunk buktatni, hanem egyes kártékony
helyem az utánam jövő hallgatóknak – akik legalább
reformokat akarunk megállítani, akkor azt hiszem
tényleg hallgatók is. Van a diákvezérkedésben egy
ezt referálhatták a megfelelő politikai színtereken,
sajátos csapda: egy bizonyos idő után, miután már túl
mert az akkori kormány napokon belül kivette
sok időt töltesz a „másik oldalon”, sok ügyben egyre
az ügyet az akkori oktatási miniszter kezéből, és
inkább azokkal értesz egyet, akikkel szemben neked
Kupa Mihály, akkori pénzügyminiszterre bízta a
a hallgatók érdekeit kellene képviselned. Ez egy
helyzet azonnali rendezését. Kupa Mihály mint
érdekes metamorfózis, és mivel nem lehet eldönteni,
pénzügyminiszter, valamint Andrássfalvy Bertalan
hogy hol van az igazság, de elsődleges a hallgatók
érdekképviselete, ezért ilyenkor fel kell állni és
tudta, milyen egy igazi hallgató, de ez a metaforikus
átadni a helyet annak, aki valóban a hallgatókat tudja
mondása egy nagyon tisztességes alapállást fejezett
képviselni. Ebből a szempontból is kulcskérdés,
ki, úgyhogy abba is hagytam a további győzködését.
hogy hallgatókat hallgatók és ne kiöregedett,
Valóban nem az kell legyen a diákvezér, akit az
„életfogytiglanos”, 40 éves kvázi hallgatók, afféle
államtitkár kabinetje leginkább szeret, hanem az,
megélhetési diákvezérek képviseljék. Radikálisnak
akit a hallgatók erre megválasztanak és aki maga is
hathat, de ilyenkor, azt gondolom, le kell mondani;
hallgató, és még emlékszik arra, milyen is egy igazi
és itt ismét arra utalok vissza, hogy van egy életkori
hallgató. Az utolsó (tandíj) kérdés után én is hasonló
határa is ennek a tevékenységnek. Volt egy ilyen
okok miatt mondtam le. A tandíjháború végéig
tapasztalatom is, Nagy Dávid, nemrégiben leköszönt
tudtam, hogy mozgó vonatból nem lehet kiszállni,
HÖOK elnök egyszer egy baráti beszélgetésen
de távlatilag már korántsem akartam beleragadni
mondta nekem, hogy szeretne lemondani, én ekkor
ebbe a „főállású függetlenített párttitkár” szerepbe.
mint a felsőoktatási államtitkár kabinetjének tagja,
Ezért a tandíjmegállapodás megkötése után pár
persze, hogy azt mondtam neki, hogy ne tegye, „ne
hónappal, 1997 tavaszán megtartottuk az OFESZ
csesszen ki velünk”. Soha nem felejtem el, mikor
tisztújító közgyűlését, ahol átadtam helyemet az
erre azt válaszolta, hogy nem tud tovább benne
utánam jövőknek.
maradni a rendszerben, hiszen szinte már azt sem tudja, milyen egy igazi hallgató. Persze Dávid
69
GILLY GYULA
J. A.: Említetted, hogy az volt a terv, hogy országos
önkormányzati és felsőoktatási érdekképviseleti
szinten minden intézményben megszervezzétek
mozgalom,
a hallgatói önkormányzatiságot. Kucsera azt írja,
egységes
mozgalomként
hogy a HÖOK és a hallgatói önkormányzatiság
minőségi
felsőoktatáshoz
az
és
egy
korporatív
érdekképviseleti
rendszer
a
amely
felsőoktatás
pártpolitikától képviseli
függetlenül a
hallgatók
kapcsolódó
érdekeit,
progresszív
átalakításának,
lett, és hogy (főleg mára) elvesztette a mozgalmi
modernizálásának az ügyét. Ez véleményem szerint
jelleget. Szerinted mi ma az országos hallgatói
sikerült, és amennyire az egymást követő HÖOK
érdekképviselet, mozgalom? Ha nem mozgalom,
vezetőségeket és generációkat megismertem, a mai
akkor baj-e, hogy nem mozgalom és ez egy
napig ezt az irányt tartják, általában több, mintsem
szükséges velejárója-e vagy már ’92–’93-ban sem
kevesebb sikerrel és eredményességgel.
mozgalom volt? Az igazat megvallva nem nagyon tudom értelmezni, G. Gy.: Szerintem a mi időnkben, még ’92-ben ez
hogy mit jelent a korporatista versus mozgalom
mozgalom volt, ekkor kezdett el intézményesülni.
ellentét felállítása, illetve, hogy még ha ez így is lenne,
Ekkor nem, hogy HÖK nem volt, hanem úgy bántak
annak akkor is mi lenne a konzekvenciája. Az tény,
a hallgatókkal, mintha általános iskolások lettek
hogy a kezdeti tömegmozgalom, nem utolsó sorban
volna. Tehát a cél volt, hogy legyen egy egységes,
az egymásra következő elnökök, elnökségek és
a hallgatók alanyi jogú tagságán alapuló hallgatói
generációk kitartó munkájának eredményeképpen
mára egy rendkívül nagy, szerteágazó, sokrétű és
a rossz ügyeket. Ebből a szempontból számomra
komplex intézményrendszerré alakult. És ez így
irreleváns, hogy korporatista-e vagy sem a HÖOK. A
helyes. De ebből szerintem nem következik az,
kritikus helyzetekben, a tét meccseken, a jó ügyek
hogy lényegi kérdés lenne az, hogy korporatista-e
előmozdításában és a rosszügyek megállításában
vagy sem. A fő kérdés szerintem az, hogy az alanyi
mindig tömeges erőként, hallgatói mozgalomként
jogú hallgatói önkormányzatok és a HÖOK meg
tudott fellépni, s e tekintetben – a végeredmények
tudják-e tartani a legitimációjukat, erőteljesen
szempontjából – indifferens, hogy „in-between”
és hitelesen képesek-e képviselni a hallgatók és
korporatista-e, vagy sem. Ha pedig ez a korporatista
a minőségi felsőoktatás ügyét, továbbá képes-e
jelző „kicsinyítő” jelző akarna lenni, akkor pedig
a szervezet a folyamatos megújulásra. Nyilván
– a már történelminek nevezhető tények alapján
egy
kijelenthető – egyenest nem is igaz és érvényes az
harminc
valahányéves
múltban
voltak
hullámhegyek, hullámvölgyek, én azonban úgy
az állítás, amit ez sugall.
látom, hogy az elmúlt harminc évben, minden olyan esetben, amikor valamilyen okból kritikussá vált
A hallgatói
a felsőoktatás és/vagy a hallgatók ügye, olyankor
megteremtése a mozgalom léte szempontjából is
mindig a mindenkori HÖOK volt az, amelyik
kulcsfontosságú volt, és talán e gazdasági háttér
erőteljesen fel tudott lépni a „jó ügy” érdekében és
kiépítésével
előre tudta vinni a jó ügyeket és meg tudta állítani
ellentmondásos folyamatok, amelyek egy része
mozgalom
kezdődtek
gazdasági
meg
olyan
alapjának
a
esetenként
71
kritikára adhatott okot, illetve amelyek révén
támogatni, működtetni tudták az OFÉSZ-t, persze
a mai HÖOK olyan értelemben biztosan nem
nem fejeződtek be a mi időnkben, annak ellenére,
egyszerűen mozgalom, mint amilyen értelemben
hogy ekkor tettük univerzálissá a szervezeti modellt.
30 éve mozgalom volt. A mi időnkben a gazdasági
A komplex és azt hiszem mára professzionális
alapok megteremtése, a szervezet függetlenségének
gazdasági háttér megteremtése azonban már az
fenntarthatósága érdekében úgy zajlott, hogy az
utánam jövő HÖOK generációk kitartó munkájának
olyan nem szerepidegen tevékenységek kialakításán
az eredménye. Mi csak néhány kezdeti próbálkozást
keresztül
próbáltuk kiépíteni
„hátországot”,
tettünk, és bizonyos alapokat, és lehetőségeket
amelyek
egy
önkormányzat
teremtettünk meg az utánunk jövők számára –
GILLY GYULA
szempontjából
adott
a
hallgatói
kézenfekvőnek
tűntek.
Ilyenek
amivel azt hiszem, nagyrészt jól éltek is.
voltak például az egyetemi klubok, vagy az olyan vállalkozások, mint az ELTE TTK HÖK által
J. A.: Most, 2019-ben, hogy látod, hogy a mára már
nagyüzemmé kiépített felvételi előkészítő, vagy
jól körülhatárolt szervezetnek mi a legnagyobb
egyes
akciópotenciálja?
helyeken
a
fénymásoló
szolgáltatások
kiépítése. Ekkor védtük meg pl. az EFOTTot is, ami tudtommal később fontos oszlopává
G. Gy.: Úgy gondolom, hogy le kellene tisztulnia.
vált a gazdasági működésnek. Ekkor indultak el
Van ebben egy furcsa paradoxon: a nagy semmiből
ezek a projektek, melyek pénzügyi szempontból
mi létrehoztunk egy nagy valamit, intézményi
SZMSZ-ekbe, a felsőoktatási törvénybe és más
irány
jogszabályokba
és
írattuk
magunkat
a pillanatban létrehoztunk valami
stb.
Abban
olyat,
lehetne
képviseleti
a
HÖOK
felsőoktatáspolitikai
tevékenységeinek
és
a
HÖOK
ami
által kontrollált gazdasági tevékenységeknek a
tulajdonképpen nem az olyan típusú embereket
lehetséges összeférhetetlenségek mentén történő
vonzza be, mint amilyenek mi voltunk, hanem
szigorú szétválasztása.
olyanokat, akik a lehetőségnek másik oldalát veszik észre. Abban nem vagyok biztos, hogy ez a típusú
J. A.: Ha kiradíroznánk az országos vagy a helyi
paradoxon feloldható lett volna, nekünk nem volt
hallgatói önkormányzatokat, mi lenne szerinted a
más választásunk, de ma ehhez más motivációval
magyar felsőoktatással?
közelítenek. Ennek ellenére én kb. Nagy Dávid óta érzek egy nagy őszinte elszántságot arra, hogy
G. Gy.: Röviden, szerintem lezüllene. Anno voltak
visszaalakuljon ez azzá, ami (például, hogy hallgatók
törekvések politikailag arra, hogy visszacsapjanak
legyenek a hallgatói képviselők). Én drukkolok
azért, amit véghez tudott vinni a hallgatói mozgalom.
annak, hogy morálisan ez megtisztuljon, amennyire
Mi, a régiek, sokat tettünk azért napjainkban, hogy
meg tud. Nyilván nem lesznek forradalmárok
ez ne sikerüljön. A nulladik pillanat óta, amióta
a HÖOK elnökök, nem is ezt sírom vissza, csak
elindult a „nem KISZ-es” mozgolódás, a hallgatói
a tisztességes célokért való küzdelmet, hogy ez
mozgalom messze túlmutatott magán: a magyar
ismét újra előtérbe kerüljön. Az egyik kézenfekvő
felsőoktatásnak az egyetlen olyan szervezett és
73
GILLY GYULA
infrastruktúrával rendelkező, progresszív eleme,
a leghidegebb decemberi napokon is elfoglalva
amely
tömegeket
tartják a Duna-hidakat, akkor lehet, hogy mára
megmozgatva fel tudott lépni és tudta azt az erőt
maga a felsőoktatás léte is kérdésessé vált volna.
felmutatni, amelyhez az egyéb progresszív elemek
Ennek a jelentősége egyrészt, hogy megmozdulnak
tudtak csatlakozni, és amellyel a jó ügyeket át
a hallgatók és világosan kijelölik a határokat,
lehetett vinni, a rossz ügyeket pedig meg lehetett
továbbá így tudott eljutni a kormány is addig, hogy
állítani. Ezt senki más nem tudta soha megtenni az
komolyan vegye az ágazat vészjelzéseit, és lépéseket
elmúlt harminc évben a magyar felsőoktatásban.
tegyen mind a felsőoktatás, mind a hallgatói ügyek
Óriási baj lenne, ha mindez megszűnne, ez a
érdekében. Nem kis dolgokat ért el ekkor a hallgatói
felsőoktatás
pedig
mozgalom, például: az ún. „röghöz kötő szerződés”
az ország, a társadalom süllyedéséhez vezetne.
normálissá való átdolgozása, felvételi ponthatárok
Az összes hibájával együtt a mostani szervezet
normalizálása, a feleslegesnek mondott közgazdász
biztosítéka a felsőoktatás jó irányú fejlődésének.
és jogi szakokon az államilag finanszírozott helyek
Ha például 2012-ben nem lett volna egy olyan
megtartása, a felvételi követelmények évenkénti
csapat a HÖOK személyében (és minden ellenkező
és önkényes változtatgatásának a leállítása és
híreszteléssel ellentétben teljesen egyértelmű, hogy
ezzel az alapvető jogbiztonság visszaállítása, a
nem a HaHa, vagy az ú.n. Hallgatói Szakszervezet
Diákhitel 2. bevezetése a magas „nem-tandíjak”
személyében!), akik megszervezik a tüntetéseket,
finanszírozására,
„baj
esetén”
mindig
mélyrepüléséhez,
óriási
onnantól
stb.
Amikor
szélsőségesen
kiélezett helyzet volt, mindig a HÖOK volt az,
nem az általános iskolás szisztéma alapján működik;
amelyik meg tudta védeni a felsőoktatást, mindig
belső rugalmasság, választhatóság, átjárhatóság,
meg is védte azt, és progresszív irányba is ez tolta
kreditrendszer, diákhitel-rendszer jellemzi; a már
az eseményeket (akár OFÉSZ-nek, akár HÖOK-nak
említett 2012-es események: mind-mind mögött a
nevezzük). Más kérdés, hogy az utólag előkerült sok-
HÖOK és persze harcostársai, szövetségesei álltak.
sok titkos ellenálló, belülről-bomlasztó önmagáról
Én ilyen egyszerűnek látom, és azt gondolom, hogy a
szóló meséje szempontjából ez kellemetlen, ezért
fiatalokban mindig lehet bízni. Úgy gondolom tehát,
mindig sokan voltak és vannak, akik igyekeznek
ha leradíroznánk a színről a HÖOK-ot, megszűnne
a HÖOK valóságosszerepét kicsinyíteni, és saját
a progresszivitás, megszűnne a versenyképesség,
nem is létező pozitív szerepüket kiszínezni és
emellett olyan HÖK-ök lennének, amelyek politikai
felnagyítani. Én azonban nem tudok olyan káros és
pártok zászlói mögé állnának. Azt gondolom, hogy
kártékony felsőoktatást érintő törvényről stb., ami
ilyen esetben végképp nem a hallgatói véleményért
mellett a HÖOK ott állt volna, ellenkezőleg. A HÖOK
küzdenének, hanem a személyes rivaldafényért,
ezeknek mindig ellenállt. Kíváncsi vagyok, hogy mi
érvényesülésért. Végső soron ekkor az Ady által
lesz a nyelvvizsga-követelmény kérdésével. Egyrészt
megírt magyar ugar végképp lehúzná és megfojtaná
kártékonynak és társadalmilag veszélyesnek tartom,
a felsőoktatást és mindent ellepne a kisszerűség,
és úgy gondolom, ha van valaki, aki meg tudja állítani
középszerűség és a mérhetetlen provincializmus.
ezt, az a HÖOK. Az, hogy kinyílt a felsőoktatás; az, hogy
Ennek kivédésében volt, van és lesz a mindenkori
75
HÖOK-nak óriási szerepe. A múltra vonatkozóan ezt
valahogy úgy hangzott, hogy a debreceni hallgatói
a történelmi tények igazolják és ez a múlt a jövőre is
önkormányzatok mindaddig nem fogadják el a
enged következtetni.
kérdéses alapdokumentumot (talán Alapszabály volt), amíg az OFÉSZ Alapítóokiratába, annak is
J.
A.:
Zárásként,
ha
megosztanád
a
mindjárt a legelejére be nem kerül az, hogy „az OFÉSZ
legmeghatározóbb történeted, ami nem feltétlenül
egy politikamentes antikommunista szervezet”.
a szakpolitikához kapcsolódik, hanem pusztán
Ez a mondás szállóigévé vált. De szerencsére ez
megmaradt, mint emlék, mi lenne az?
nem került be az alapítóokiratba, és a debreceniek
GILLY GYULA
mégsem léptek ki az OFÉSZ-ból, mert volt köztük G. Gy.: Hagy merengjek egy kicsit… Az én
olyan aki a józan ész nevében belátta, hogy ez a
generációmban az egyik legnagyobb derültséget
követelésük nonszensz és teljesíthetetlen.
az
a
nálunk
azóta
szállóigévé
lett
mondás
jelentette, amit az OFÉSZ egyik korai, alakulás korszakbeli kongresszusán, valamely fontos OFÉSZ alapdokumentum vitáján és szavazása előtt az akkori Debreceni Orvos Egyetem egyik akkori, harcos képviselője – egyébként halálosan komolyan – mondott, az összes Debreceni HÖK nevében. Ez
1995-97 AZ ALAPOK MEGSZILÁRDULÁSA: HÖKOSZ - HÖOK 80
85
90
95
00
05
10
15
A
„Bokros-csomag”
a
hogy Bokros ki akar jönni a tömeghez szólni, egyből
rendszerváltás utáni politikatörténet egyik érdekes
mondtam, hogy ez rossz ötlet, de nem lehetett lebeszélni,
pontja, hanem meghatározó eleme a felsőoktatási
feljött a színpadra, sértő módon, letegezve a diákokat
hallgatói mozgalom történetének. A megszorító
beszélt. A fennhéjázó beszéd után kifütyülték, lejáratta
intézkedésekkel
kihirdetett
magát, így a tüntetés még nagyobb siker lett. Nagy
tandíjak újra megmozgatták a hallgatók tömegeit
nehezen, egy hónap múlva tudtunk vele egyeztetni,
a
ahol megint nagyképű, bunkó módon viselkedett,
HÖKOSZ
1995-97
menetéről
bevezetése
párhuzamosan
koordinálásával. március
17-én
A
nemcsak
demonstrációk
döntöttek,
majd
semmire
se
jutottunk.”
Ezzel
összefüggésben
március 22-én tüntetések zajlottak, Budapesten
hangsúlyozandó, hogy annak ellenére, hogy az egész
a Pénzügyminisztérium épülete elé vonultak a
társadalmat érintették a megszorító intézkedések
tömegek. A tüntetésre Szabó László az alábbi módon
a felsőoktatás hallgatósága reagált a leggyorsabban
emlékszik vissza: „március 15-ét nem akartuk ezzel
és legintenzívebben. Ezzel a megállapítással talán
átszínezni, ezért március 16-ra vagy 17-re szerveztük az
összefüggésbe hozható a későbbi elnök, Nagy Dávid
első nagy országos demonstrációt: indulás a BME elől,
azon állítása, hogy: „a HÖOK a legnagyobb társadalmi
Szabadság-híd, Kálvin tér majd József nádor tér: az
szervezet, ha a hallgatói létszámot tekintjük, így a
elnökség négy fiú tagja ment elől egy koporsóval, amely
súlya, a befolyása megkérdőjelezhetetlen”.
a magyar felsőoktatás „eltemetését” szimbolizálta. Az Astoriánál jártunk, amikor szólt a rendőrparancsnok,
Szabó László és az elnökség tagjai a felsőoktatást szimbolizáló koporsóval. Fotó: MTI, Rózsahegyi Tibor
Mindazonáltal az említett demonstráció mára
az, hogy a tandíjvita során a kormányzattal szemben
olyan formán is a magyar társadalom kollektív
a közvéleményt is formáló módon tudta megjeleníteni
emlékezetének a része, hogy az arról készült felvétel
álláspontját.” (Kucsera, 2010, 59–60.)
hozzátartozik a rendszerváltás utáni társadalmi elégedetlenség vizuális narratívájához, hiszen a
A
demonstráción a felsőoktatást szimbolizáló koporsót
bevezetése
hordozó hallgatói vezetők megjelennek. 7
figyelmeztető sztrájkokat tartottak országszerte.
tandíj
és
az
említett
megszorító
ellen
1995.
szeptember
csomag 25-én
1995-97
Ezután október 5-ig zajló tüntetéseket szervezett Ezután 1995 áprilisában megkezdődnek a tárgyalások
az országos képviselet az Országház előtt. Horn
a kormány és a HÖKOSZ között, majd az ugyanebben
Gyula miniszterelnök fogadta a HÖKOSZ illetékes
a hónapban rendezett tisztújító ülésen újraválasztják
képviselőit és tárgyalásokat folytattak, azonban a
Szabó László elnököt. Továbbá tartható ebben
tandíj bevezetését nem tudták megakadályozni, az
az esetben is Kucsera azon álláspontja, hogy: „a
Országház előtt összegyűlt tömeg jelentős része
HÖKOSZ-nak (értve ezalatt a hallgatói mozgalom
nem tudta elfogadni az eredménytelennek nevezett
egészét, tehát az azt megelőző több, mint fél, illetve több,
tárgyalásokat. Ezen megállapodást nevezték ún.
mint egy évtizedet, helyi és országos szinten egyaránt)
Horn–Szabó paktumnak. Szabó László egyébiránt így
az országos ismertséget az 1995. évi tüntetések hozták
emlékszik történtekre: „Megosztó helyzet alakult ki,
meg és a szervezet professzionalizálódását is mutatja
mivel a hallgatók egy része elfogadta a megállapodást,
7
Bódy Zsombor – Borhegyi Péter – Kojanitz László: Történelem 12. tankönyv. OFI Kísérleti tankönyv. 2016, 180–183.
egy része pedig nem, ők azt mondták, hogy ott
hogy: „A tandíjjal kapcsolatos kettős kommunikáció
maradnak, de aztán elindultak haza. Tíz nap múlva
itt érhető először erős megjelenítésben tetten; mert „a
a HÖKOSZ közgyűlést tartott, amely nem fogadta el a
tandíjat mint intézményt” elfogadja a szervezet, mégis
megállapodást, ezt bizalmi kérdésként kezeltem és ott,
a bevezetése ellen szervez tüntetést azzal indokolva,
helyben, azonnal lemondtam az elnökséggel együtt,
hogy „itt és most” ez még nem indokolt, nem lehetséges.”
Szilágyi Ágnes kivételével.”
(Kucsera, 2010, 60.)
A
Népszabadság
„Kompromisszum
másnap, a
október
tandíjrendeletről”
6-án címmel
Mivel
a
kormánnyal
kötött
kompromisszum
a szervezet egyes tagjai számára nem voltak
tudósít az eseményekről, amely eufemisztikus,
elfogadhatóak,
hiszen itt kompromisszumot a HÖKOSZ vezetői
megalapították a Magyar Főiskolai és Egyetemi
kötöttek a kormánnyal, de a másik fél részéről
Hallgatók
nem történt érdemi lemondás. A cikk idézi Szabó
névválasztásában egyértelműen elődeként jelölte
Zoltán politikai államtitkár állítását, miszerint
meg az 1920 és 1945 között működő, azonos nevű
„a korábbi megegyezést nehezítette, hogy nem voltak
egyetemi és ifjúsági szövetséget, ezáltal generálva
világosak a hallgatók céljai”. Itt ugyanakkor érdemes
egyfajta történelmi legitimitást. Ugyanakkor az
megjegyezni, hogy erre az ellentmondásra Kucsera
eredeti MEFHOSZ működésétől távol állt az általuk
Tamás a disszertációjában is felhívja a figyelmet,
megkívánt mozgalmi jelleg a korporatív-modellel
ezért
kiválva
Szövetségét
a
HÖKOSZ-ból
(MEFHOSZ),
amely
81
1995-97
szemben. Ugyanakkor ez is, mint minden más
Szabó
addigi és azutáni alternatív hallgatói mozgalom
tisztségéről az elnökség többi tagjával egyetemben,
hosszú távon nem tudott fennmaradni. Kucsera
Szilágyi Ágnest kivéve. November 9-én ügyvezető
Tamás Gergely értékelése szerint 1995. október
elnököt
6-án a legmélyebb válságába került a hallgatói
Ábel, az akkori József Attila Tudományegyetem
képviselet. Kijelenthető, immáron 30 éves távlatból,
Természettudományi Karának hallgatója és hallgatói
hogy ez a megállapítás továbbra is megállja a
önkormányzati
helyét. Szabó Máté tanulmányában ugyanakkor
kötődik a szervezet elköltöztetése a Professzorok
azt állítja, hogy a sikertelenség utáni konfliktus és
Házába és a fennmaradó adósságok jelentős részének
fragmentálódás „normális jelenség az ilyen lazán
rendezése, amely még az 1994-es Student Fair után
összekapcsolódó
szövetségekben,
maradt fenn. 1996. március 24-én választotta meg
amelyekben a tagszervezetek és csoportjaik érdekei és
a közgyűlés Miskolcon Skultéty Tamást elnöknek,
nézetei jelentősen eltérhetnek egymástól, és korábbi
aki a Juhász Gyula Tanítóképző Főiskola hallgatója
»negatív akcióegységüket« a kormány felsőoktatási
volt, pozícióját 1998-ig megtartotta. 1996. július
politikájával szemben a legkisebb közös nevezőben, a
3-án elfogadták az 1993-as felsőoktatási törvény
»tandíjellenességben« elért részeredmény értékelése
módosítását az Országházban, amely magával
felbomlaszthatja” (Szabó, 1997, 73).
hozta a szervezet hivatalos intézményesülését és
érdekszervezeti
László
1995.
október
választottak
vezető
21-én
Szegeden
lemondott
Garamhegyi
személyében.
Nevéhez
egyben névváltoztatását is. A július 23-án hatályba
lépő törvénymódosítás értelmében lett a szervezet
Felsőoktatási
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája,
1997. november 7–8-án tartott tisztújító gyűlésen a
amely
megállapított
kisebb belső konfliktusok ellenére újraválasztották
költségvetéssel és jogkörrel rendelkezik. A szervezet
Skultéty Tamás elnököt Piliscsabán a Pázmány Péter
mélypontja
Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának
ezután után
hivatalosan megkezdődhetett
a
szakmai
professzionalizálódás, és a szervezeti struktúra és működés megerősítése. A törvény előírásai szerint 1996. december 14-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
Bölcsészettudományi
Karán
megalakult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Az újjáalakuló szervezet továbbra is Skultéty Tamást választotta meg elnökének. 1997ben tovább erősítette a szervezet a szakmai profilját és együttműködésbe kezdett a Doktoranduszok Országos Szövetségével. Folytatódtak a szervezet belső életében meghatározó jelentőséggel bíró vezetőképzők. 1997-ben a szervezet új irodába költözött
a
Ferenciek
terén,
amelyet
Agóra
Információs
campusán (Kucsera, 2010).
Központnak
hívtak.
83
SZABÓ LÁSZLÓ
1989-ben részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói képviseletének megalakulásában. 1993ban indult először az OFÉSZ elnök tisztségért, azonban csak egy évvel később 1994-ben választják meg elnöknek. Később dolgozott az Ifjúsági és Sportminisztérium
helyettes
államtitkáraként
és volt az MTVA kommunikációs igazgatója is. Jelenleg a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnöke.
Nemes László: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási
az Egyetemi Tanács munkájában, aktívak voltunk
hallgatói mozgalomhoz?
a rektor választás kapcsán, átvettük a KISZ-től az egyetemi ifjúsági táborokat Balatonlellén, Fonyódon
Szabó László: 1988-ban érettségiztem, ősszel a BME
és Gödön. Újságot is kiadtunk, volt az egésznek
Közlekedésmérnöki Karának lettem a hallgatója,
egy forradalmi romantikája. Viszonylag hamar
mert nem voltam előtte katona. A romániai forralom
kapcsolatba léptünk a többi egyetemmel, elsősorban
lökött közel a hallgatói mozgalomhoz. Az egész
az ELTE-vel és SOTE-vel, ahol Gál András (ELTE),
egyetem megmozdult, ruhákat és tartós élelmiszert
Szócska Miklós és Gilly Gyula (SOTE) voltak akkor
gyűjtöttünk, az egyetemi közösség túlmutat azon,
a meghatározó hallgatói vezetők. 1991-92-re lettem
hogy órára járunk. ’89 őszén volt egy hallgatói
fontosabb figura az országos szervezetben. 1993-
képviseleti választás, ahol az egyetemi képviseletbe
ban a Győrött tartott OFÉSZ Kongresszuson hárman
delegáltunk tagokat. Másodéves voltam és Simon
indultunk Gilly Gyula után az elnökségért, Várnagy
Zoli, az egyik évfolyamtársam jelölt a tagságra, mert
József, Gál András Levente és én. Második lettem,
„nagyszájú” srác voltam. Az egyetemnek hét kara
a mi víziónk, dinamizmusunk elbukott. Azonban az
volt, de csak hatnak voltak valódi hallgatói, így 6x2
OFÉSZ 1994-ben belecsúszott egy csúnya balhéba, a
fővel alakult meg az egyetemi hallgatói képviselet.
brüsszeli Student Fair kiállításon való megjelenése
Akkoriban, ne felejtsük, a KISZ még ott gomolygott
csúnya pénzügyi bukta lett, amely 1994 tavaszának
a Hallgatói Képviselet (HK) körül. A HK részt vett
végén elsöpörte az elnökséget és a közgyűlés engem
85
Szabó László a szervezet ötéves évfordulóján.
választott meg elnöknek. Az elnökség rajtam kívül
tandíj azonnali bevezetése. Az alaptandíj havi 2000
mindössze négy főből állt: Kovács Tamás (ELTE),
forint, mindenkinek, a kiegészítő maximum havi
Jaczkovics László (SZTE), Szilágyi Ágnes (Debrecen) és
tízezer, de az a felsőoktatási intézménytől függött,
Füzessy Tamás (Pécs). Romokat vettünk át pénzügyi
kire veti ki. A Bokros-csomagot 1995. március 12-én
és
mindezek
jelentették be, azonnal őrült lázadás alakult ki az
mellett még kormányváltás is történt, így belül és
egyetemeken, mi viszont március 15-ét nem akartuk
kívül is rengeteg változással néztünk szembe. Fodor
ezzel átszínezni, ezért március 16-ra vagy 17-re
Gábor lett a művelődési és közoktatási miniszter, aki
szerveztük az első nagy országos demonstrációt:
teljesen más felsőoktatási politikát vitt, mint az előző
indulás a BME elől, Szabadság-híd, Kálvin tér majd
kormány. Ennek középpontjában a tandíj kérdése
József nádor tér: az elnökség négy fiú tagja ment
állt. 1994 őszén a szervezet ötéves évfordulóját az
elől egy koporsóval, amely a magyar felsőoktatás
Államigazgatási Főiskolán ünnepeltük, ekkora a
„eltemetését” szimbolizálta. Az Astoriánál jártunk,
nevünk már OFÉSZ, a Hallgatói Önkormányzatok
amikor szólt a rendőrparancsnok, hogy Bokros
Országos Szövetsége lett, de ez csak egy átmeneti
ki akar jönni a tömeghez szólni, egyből mondtam,
név volt, 1995 tavaszára az OFÉSZ-t el is hagytuk.
hogy ez rossz ötlet, de nem lehetett lebeszélni, feljött
1995 tavaszán Bokros Lajos lett a pénzügyminiszter,
a színpadra, sértő módon, letegezve a diákokat
aki azonnal benyújtott egy megszorító csomagot,
beszélt. A fennhéjázó beszéd után kifütyülték,
melynek egyik eleme volt az alap- és kiegészítő
lejáratta magát, így a tüntetés még nagyobb siker
szervezeti
értelemben
egyaránt,
87
lett. Nagy nehezen, egy hónap múlva tudtunk vele
kezdődött a Kossuth téren, ahol mindennap más
egyeztetni, ahol megint nagyképű, bunkó módon
intézmény diákjai tüntettek és ott is aludtak,
viselkedett, semmire se jutottunk.
hozták a maguk plakátjait, performanszaikat, ez
SZABÓ LÁSZLÓ
vezetett egy országos nagy demonstrációig. Én 1995 tavaszán és nyarán folyamatos egyeztetéseket
Szegeden mondtam beszédet, majd felvonatoztunk
folytattunk viszont a művelődési minisztériummal.
Budapestre a nagy Kossuth téri tüntetésre, kint
A tandíj bejelentésekor Csirik János felsőoktatási
is aludtunk a téren sokezres tömegben. Másnap
helyettes-államtitkár lemondott, így a miniszterrel
délelőtt
is zajlott az egyeztetés. 1995 tavaszának végén
Parlamentbe. Horn Gyula miniszterelnök fogadott
tisztújítás is történt a HÖKOSZ-ban, Jaczkovics
minket, átadtuk a petíciót, azt gondoltuk ennyi lesz,
Laci és Szilágyi Ági maradt, új elnökségi tagok
erre Horn leültetett minket és elkezdett alkudozni,
jöttek Skultéty Tamás (Szeged), Pintér Attila (BMF),
elég megalázó módon kezelve a jelenlévő Fodor
Dukai László (Győr), Csibi Zoltán (Dunaújváros)
Gábort, például elküldte papírért, aztán egy ponton
személyében. Akkoriban a tüntetések miatt a
ott hagyott minket, bement a kormányülésre,
hallgatói önkormányzatiság felkerült a belpolitikai
megkérdezte a kormányt, hogy megállapodjon-e.
térképre, nyáron végigjártuk az összes gólyatábort,
Azzal
izzítottuk a diákokat. Tüntetéssorozatot szerveztünk
megállapodni. Kötöttünk egy megállapodást, ennek
szeptemberben, majd októberben jelenléti tüntetés
része volt, hogy a 2000 forintos alaptandíj marad, a
a
kormányülés
küldték
vissza,
idején
hogy
bementünk
igen,
a
próbáljon
Bokros Lajos beszél a tüntetőkhöz. Fotó: Népszabadság
kiegészítő tandíjat eltörlik, újragondolják a hallgatói
N. L.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói
támogatási rendszert, és még néhány pont. Ezt
mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?
helyben megszövegeztük, majd Hornnal aláírtuk. Ezután kimentünk a Kossuth térre, felolvastuk a
Sz. L.: A rendszerváltoztatás egyik üzenete az
jelenlévőknek. Megosztó helyzet alakult ki, mivel
volt, hogy el kell söpörni a régi elitet. Az elitváltás
a hallgatók egy része elfogadta a megállapodást,
pedig csak generációváltással történhet meg. A
egy része pedig nem, ők azt mondták, hogy ott
hallgatói önkormányzatok generációját pártpolitikai
maradnak, de aztán elindultak haza.
értelemben a FIDESZ lefedte, ezért nem volt a
SZABÓ LÁSZLÓ
hallgatói önkormányzatoknak direkt szerepük a Tíz nap múlva a HÖKOSZ közgyűlést tartott,
politikai rendszerváltoztatásban. Az akadémiai,
amely nem fogadta el a megállapodást, ezt bizalmi
egyetemi környezetben azonban igen, mert aktív,
kérdésként kezeltem és ott, helyben, azonnal
prosperáló szervezet voltunk, de a Bokros-csomag
lemondtam az elnökséggel együtt, Szilágyi Ágnes
elleni
kivételével. Zavaros időszak következett, nem tudtak
Ugyan voltak hallgatói megmozdulások az Antall-
elnököt választani, négytagú ügyvezető testület
kormány alatt is, a szociális támogatási rendszer
vezette a szervezetet.
átalakítása kapcsán, de ezek kisebbek, és sokkal
tüntetésekig
nem
voltunk közismertek.
kevésbé izgalmasak voltak. A rendszerváltoztatást az egyetemeken éltük meg jobban. Egy szimbolikus
Szabó László a Kossuth téren
történetet hadd meséljek: Dénes Feri, a Schönherz
magukat, küzdenek a hallgatókért. Ez 1995-re érett
Kollégium diákbizottsági elnöke, egy átbulizott
meg, persze akkor volt egy erős apropó is. Az OFÉSZ,
éjszaka során a BME K épületében lecsavarozta
majd a HÖKOSZ egyre professzionálisabb lett,
a KISZ feliratot az ajtóról, másnap bementünk
vezetőképző programot szerveztünk, újságot adtunk
és közöltük, hogy az az iroda innentől a hallgatói
ki, magunk kezébe vettük az EFOTT szervezését.
önkormányzaté, elfoglaltuk a KISZ irattárral együtt. Volt egy romantikája. hogy elvettük a KISZ-től. Majd
N. L: Ön, hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben
jött egy rektori delegáció, hogy ezt csak nem kéne,
a HÖOK-ban szerzett kapcsolatait, tapasztalatait?
SZABÓ LÁSZLÓ
mire a hallgatói képviselet közölte, hogy de, igen, a rektori delegáció vállat vonva elment.
Sz. L.: Szerencsés helyzetben voltam, azokban a hónapokban országos közszereplő lettem, minden
N. L.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a
tévéműsorban,
saját
létező fórumra meghívtak. Izgalmas volt, hogy
korszakából
mit
tart
a
legjelentősebb
eredménynek?
újságban
megjelentem,
minden
egy huszonéves srác tízezreket visz az utcára, ez lehetőséget adott a tudásom és kapcsolataim
Sz. L.: A hallgatói mozgalom felkerült a közéleti
fejlesztésére, például arra, hogyan kell nyilatkozni,
térképre: mindenki megértette, hogy a hallgatói
megszólalni, vitázni, fellépni. Ez megadatik minden
önkormányzatok léteznek, képesek megszervezni
hallgatói önkormányzati képviselőnek, csak nem
Fodor Gรกbor mellett lehajtott fejjel Szabรณ Lรกszlรณ.
ekkora dózisban. Nemcsak barátokat, hanem sok
A magyar felsőoktatás ügyét csak a hallgatók
szövetségest is szereztem a hallgatói mozgalomban,
mozdíthatják elő, az egyetemvezetők, a politikusok
tehetséges embereket ismertem meg, akik később
törekvései bonyolult érdekhálókból következnek, a
cégvezetők, közéleti emberek, politikusok lettek.
hallgatók pedig mindig azt mondják: ez a mi életünk.
Megtanul az ember veszíteni, hiszen sokszor
És igazuk is van, az egyetemi élet teszi őket felnőtté,
leszavaztak az egyetemi tanácsban, vagy rektor
elemi érdekük, hogy az jó legyen, ezért a hallgatók
erejével szemben veszítettem, megtanultam azt is,
mindig a jó oldalon állnak.
hogyan kell kompromisszumot kötni. N. L.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói N. L.: Mit gondol, mi lenne a felsőoktatással a
érdekképviselőit?
HÖOK nélkül? Lát-e alternatívát a szervezett érdekképviseleti
modellben,
joggyakorlatban,
finanszírozásban, működésben?
Sz. L.:
Nincsenek
életvezetési
tanácsaim. Az
egyetemi évek a legszabadabb évek, ott tud az ember a legtöbb minden csinálni, kibontakozni. Ott, ha az
Sz. L.: 1995 utáni időszakot már nem belülről
ember részt vesz a közéletben, akkor megtanulja,
követtem, de egy erős érzelmi elkötelezettségem
hogyan vállaljon felelősséget a többiekért és azt is,
kialakult a HÖOK és a hallgatói mozgalom irányába,
hogy a döntéseinek következményei vannak. Ki kell
nagy szeretettel figyelem őket, hiszek bennük.
élvezni az egyetemi éveket.
választották
az
ELTE
Állam-
és
Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnökévé,
majd
az
ELTE
Hallgatói
Önkormányzatának első elnökévé. 1991-től az OFÉSZ elnökségi tagja egészen 1993-ig. 2002-ben saját ügyvédi irodát alapított, de több ciklusban is töltött be közigazgatási államtitkári pozíciót, volt miniszteri biztos és kormánybiztos is. Jelenleg a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.
GÁL ANDRÁS LEVENTE
1991-ben
Nemes László: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási
modellként induljon el. Ezt a két modellt annak
hallgatói mozgalomhoz?
idején talán leginkább Solt Péter és én jelenítettük
GÁL ANDRÁS LEVENTE
meg. A választásokon eldőlt, hogy a hallgatók és a Gál András Levente: 1989-ben lettem ELTE-s
HÖK képviselők zöme
joghallgató. Akkor szembesültünk azzal, hogy hogy
szolgáltatásokat, nemzetközi kapcsolatokat fejlesztő
a KISZ mindent „elvitt” magával, mikor többek
stb., azaz erősebb HÖK-öt szeretne. Akkor más karok
között a saját gólyabálunk megszervezésére sem
már előrébb jártak, az ELTE Természettudományi
volt semmilyen szervezeti megoldás, sem hallgatói
Karán HALI irodájában – amely abban az időben a
iroda, forrás. Még az 1985-ös oktatási törvény
Gólyavárban működött – már komoly HÖK-élet volt,
igen erős hatásköröket adott a KISZ-nek, ezért a
bolttal, büfével stb., és Székely Mózes vezetésével.
kialakult helyzetben az egyetemi és kari vezetés
Kari elnökként meghirdetett úgymond programom
inkább óvatos volt a tekintetben, hogy ne jöjjön létre
része volt, hogy legyen külön gazdasági, valamint
ismét egy olyan erős szervezet, mint a KISZ volt.
nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tag, legyen
Az első év után többen, másod és harmadévesek
karakteres kari és egyetemi tanácsi részvétel,
útkeresésbe kezdtünk. Két irány alakult ki a HÖK
legyen
működésére tekintettel: egy inkább csak hallgatói
legyen rendezvényszervezés, azaz olyan események,
eszmecseréknek teret adó, gondolkodó kör legyen
amikor minden hallgatót közvetlenül el tudunk érni..
vagy érdemi szolgáltatásokat is nyújtani képes
A rendezvényszervezés kapcsán fontos cél volt,
sportszervezés,
inkább érdekképviseletet,
főleg
futballbajnokság,
hogy továbbra hallgatók szervezzék a Jogászbált,
hogy
amelynek jogát
komoly vita után adta át Nagy
megjelentek. Nem mellesleg az akkori ELTE ÁJTK-n
Károly András korábbi kari KISZ titkár. Az ELTE-n
a FIDESZ vonzása érthetően nagyon erős volt. Már ott
is összefogtuk a hallgatói képviseletet, a négy kari
kaptam feladatot, jelesül a jogsegély megszervezése
HÖK elnök kialakította az összegyetemi HÖK-öt,
és az első OFÉSZ alapszabály megírása.
amely egyharmadnyi képviselettel rendelkezett az
jött még később, hogy kellően erélyes fellépéssel
Egyetemi Tanácsban. 1991 februárjában lettem kari
kellett az EFOTT rendezési jogát is visszaszerezni
HÖK elnök, majd az ELTE HÖK első elnöke mint
valamelyik KISZ utódszervezettől. Fábri György
ÁJTK-s, mivel akkor a karok szerint alfabetikusan
akkori
járt körbe az soros elnöki megbízatás. 1991. március
hozzánk, másodévesekhez képest (valójában csak öt
elején
Nyíregyházán vettem részt az elő OFÉSZ
év volt a korkülönbség), és meglepően összeszedett,
rendezvényen, amelyen Fábri György, nagyon
átfogó elképzelése volt az egész magyar felsőoktatás
domináns és meghatározó szerepet vitt mint az
megreformálásáról. Így az OFÉSZ jó színvonalú
OFÉSZ elnöke, neki a hátországa az ELTE BTK-n
szakmai anyagai és hatásos fellépései okán, mikor a
volt. Szintén jelentős hallgatói érdekképviselet
Király Tibor professzor úr által vezetett felsőoktatási
volt Szeged, ott korábban Pikó András volt az egyik
törvényt előkészítő bizottságban 1992–1993-ban
meghatározó figura tudtommal. Emlékszem, és ez
hallgatói tagként részt vettem, a zömében egyetemi
egy országosan kiépülő szervezetre igen jellemző,
oktató többi bizottsági tag részéről semmilyen
mennyire örültek, hogy pesti jogászok is
szemmel
lényegesen
idősebbnek
Ehhez
tűnt
97
GÁL ANDRÁS LEVENTE
ellenállást nem tapasztaltam, mikor a korábbi 1985.
miatt nem lehetett elkerülni, hogy az egyre erősebb
évi I. törvényben igen jelentős KISZ jogosítványokat
helyi szervezetek és vezetők közötti, sokszor
(melyeket egy adott politikai helyzetben adott meg
személyes
az MSZMP a saját ifjúsági szervezetének, egyfajta
vezessenek. Ami Gilly Gyula elnöksége idején sajnos
intézmény fékként) kívántuk új formában, mint
nem csillapodott, sőt kiegészült azzal, hogy 1993-
HÖK hatásköröket átültetni.
ra egyértelmű pártpolitikai, elsősorban MSZP-s
veszély
volt,
hogy
semmilyen
Mindig komoly formában
ellentétek
komoly
konfliktusokhoz
ne
befolyásszerzési kísérletek miatt 1993 tavaszán
„kiszesedjen” a szervezet, illetve annak a vezetése,
Győrben kissé meghasadt a szervezet. A választáson
azaz személyükben a HÖK vezetők ne kapjanak
győztes Várnagy József vállaltan egy baloldali
kiváltságokat, és elvárás volt a közéleti tevékenység
orientációjú szegedi vezető volt, vele szemben
mellett a magas színvonalú tanulmányi előmenetel,
indult Szabó László és jómagam inkább a hallgatói
TDK etc.
Fábri György után Schindler Árpád, a
mozgalom teljes pártsemlegességét hangsúlyoztuk.
Szegedi Orvostudományi Egyetemről vette át az
Visszatekintve Szabó Lászlóval kissé naivan, tisztán
OFÉSZ elnöki tisztet, aki ritkán volt Budapesten,
a programok és a jelöltek versenyének gondoltuk
így felértékelődött az elnökség szerepe, tagjai
a választást, ott tanultuk meg a mozgósítás, az
(Gilly Gyula, Kiss Paszkál, Béres István , Gál András
érdekeltségi logika és annak a fontosságát, hogy a
Levente). Schindler Árpád kitűnő emberi kvalitásai
munkát úgy is el kell végezni, hogy az egyes választót
ellenére, talán éppen az engedő vezetői felfogása
pontosan tájékoztatni kell. A Várnagy József-féle
csapat sajnos aránylag gyorsan, egy botrányosan
szervezetet. 1994. november 19-én szombat 10-kor
sikerült brüsszeli Student Fair kiállítással csődbe
találkoztunk az ELTE Egyetemi Színpadon, a Szerb
vitte a szervezetet, amely csak jelentős egyszeri
utcában. Meglepetésemre, ahhoz képest, hogy
minisztériumi pénzügyi segítséggel tudott talpon-
kísérleti jelleggel csak 1993-ban indult a doktori
maradni, viszont ezzel el is veszítette erejét, és
képzés, sokan, közel 30-an jöttek el, szinte az összes
érdekképviseleti képességét a Horn-kormánnyal
jelentős magyar egyetemről. Jó társaság volt, tiszta
szemben. 1995-ben aztán Szabó László újra indult és
szándékokkal és gondolatokkal, tettre készséggel,
tisztán meg is nyerte az elnökválasztást.
erővel. Ott helyben, közfelkiáltással elhatároztuk, hogy alakuljon meg a DOSz (Doktoranduszok
Magam a győri tapasztalatokkal teli kudarc után
Országos Szövetsége). Abban maradtunk, hogy
kiléptem a hallgatói mozgalomból, és inkább a
dolgozzuk ki a pontos működési formát és a formális
diplomámra koncentráltam, és az induló jogászi,
alakuló közgyűlés legyen 1994. december 17-én.
ügyvédjelölti pályámra. Aztán 1994 őszén immár mint
Úgy is lett, és 25 évvel ezelőtt, ebben a két ütemben
friss doktorandusz – akkor még meglepően korszerű
formálisan
– elektronikus-levélben kerestem meg a szintén
Országos Szövetsége nevű, mára köztestületté
doktori pályára lépő ismerőseimet, hogy hozzunk
vált egyesület.
létre egy nemzeti elkötelezettségű, a doktorandusz közéletet megszervező és érdekképviseletét ellátó
is
megalakult
a
Doktoranduszok
99
GÁL ANDRÁS LEVENTE
AZ 1995-ös tandíj miatti hallgatói tüntetések idején,
Az
február végén a HÖKOSZ (az OFÉSZ névváltoztatása
alapján
azért is vált indokolttá, mert a kezdetekhez képest
HÖKOSZ. Emlékeim szerint a Ficzere Lajos vezette
oktatói
formában
törvényelőkészítő bizottságban az OFÉSZ mellett
nem akart végezni) mellett a DOSz részvételével
a DOSz is helyett kapott. A hallgatói képviselettel
jött létre a HASS’95 nevű hallgatói szerveződés
kapcsolatosan az a megoldás született, hogy a
a FEKOSZ (kollégiumi érdekképviselet), a DIÁK-
HÖOK-ban képviseletet kell biztosítani a DOK-
ÉSZ
A
nak, az akkor még nem létező Doktoranduszok
tandíj bevezetése után Szabó Lászlótól ismét egy
Országos Képviseletének. A HÖOK alakuló ülésén
alapvetően Kiss Péter, MSZP-s politikushoz köthető
aztán kellő drámai hatást elérve tudtuk bejelenteni,
kör vette át az irányítást ügyvivőként a szervezetben.
hogy két nappal korábban a DOSz, mint szervezeti
Ebben az időszakban volt némi vetélkedés abban,
egységét hozta létre a DOK-ot. Így a DOSZ/DOK
ki képviselje a speciális hallgatói jogviszonnyal
saját önállóságát megtartva tudott a 10 fős HÖOK
rendelkező doktoranduszokat. Már csak azért is,
elnökségbe 2 főt delegálni és vétójogot szerezni
mert több „továbbszolgáló” HÖK-vezető maga is
minden doktoranduszokat érintő kérdésben.
doktorandusz volt.
ízben a DOSz Oszkó Pétert és engem delegált a
érdekképviseletet semmilyen
(diákszövetkezetek)
hármas
tagsággal.
1996-os már
felsőoktatási HÖOK-ként
törvénymódosítás
működött
tovább
a
Első
HÖOK elnökségébe. Az akkori HÖOK elnökséggel, ahol meghatározó szerepe volt Skultéty Tamás
elnöknek, a rivalizálás helyett igazán jó, érdemi
vitte tovább Schindler Árpád és Gilly Gyula, és az
munkamegosztáson alapuló együttműködés jött
akkori elnökségi tagok. 1993-ban a pártpolitikai
létre. A DOSz elnökséget 1998-ban adtam át Gajda
függetlenség átmenetileg elveszett, először csak a
Tibornak. Később már távolabbról és már más
személyes ideológiai hozzáállás okán, majd a teljes
szerepből figyeltem a hallgatói képviselet munkáját,
kormányzati anyagi függés révén.
előbb OM miniszteri biztos lettem 1999-ben, majd 2000-ben mint közigazgatási államtitkár
A tandíjtüntetések kapcsán alakult ki és vált ismét
találkoztam újra a DOSz-szal és a HÖOK-kal.
a HÖKOSZ/HÖOK valódi érdekképviseletté, ami érti és értelmezi a politikai- és pártmozgásokat, de
N. L.: A saját korszakában hogyan jellemezné
intakt, ha kell kezdeményező tud maradni.
a HÖOK és a politikai döntéshozók közötti
Azaz van viszonya párpolitikával, de az nem
kapcsolatot?
alárendelt, kiszolgáltatott.
G. A. L.: Az alapításkor és azt követően Fábri György nagyon élésen, életkorából, verbális képességéből, és habitusából fakadóan komoly jó vitákat folytatott a döntéshozókkal, minisztériumi főosztályvezetőkkel, államtitkárokkal. Ezt a hagyományt más stílusban
101
N. L.: Milyen jó tanácsot anda a jövő hallgatói
HÖK-ökre, DOSZ-ra etc. 30 éve erős a hallgatói
érdekképviselőinek?
mozgalom, eddig is több-kevesebb sikerrel tudott jó gyakorlati helyként szolgálni későbbi párt- illetve
G. A. L.: Abban hiszek, hogy a vezetőknek mintát kell
GÁL ANDRÁS LEVENTE
adni, ennek megfelelően a jó HÖK-ös hitelességéhez hozzátartozik, hogy tanulmányaiban jól teljesít, valóban hatékonyan vesz részt a HÖK két fő működési dimenziójában
a
hallagatói
érdekképviseletben
és a hallgatói közélet szervezésében. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a HÖK kezdetektől nem szakszervezet, azaz mindig nézni kell összintézményi érdeket és nem csak szűken a hallgatóit, vagy azon belüli csoportérdeket. A
felsőoktatási
hallgatói
érdekképviseletnek
egyébként a világon mindenhol van egy további fontos feladata. Úgy gondolom, hogy szükség van a politikai elitet keltető helyekre, szakkollégiumokra,
szakpolitikusoknak.
1998-08 A SZAKMAI PROFESSZIONALIZÁLÓDÁS 10 ÉVE 80
85
90
95
00
05
10
15
1998-08
1998 után a szakmai professzionalizálódás évtizede
dolgozta fel a szervezet történetét Szabó Andreával.8
következett a HÖOK életében, amelynek része volt
Erre az időszakra elmondható, hogy a HÖOK
a belső információáramlás strukturális kialakítása
rendszeres
(pl.: HÖOK Tükör) és a belső képzések elindítása a
viszonyt épített ki a kormányzattal és a kötődő
vezetőképzők keretében, amely még Szabó László
minisztériumokkal és a kialakuló párbeszéd révén
nevéhez köthető. Ekkor zajlott le a szervezet
fejlődött a professzionális jelleggel együtt a hiteles
történetében
„múltba
és sikeres képviselet, amelynek egyik eszköze volt
nézés”, tehát a szervezet addigi teljesítményére
a hatékony lobby-tevékenység. 1999-ben került a
való önreflexió és emlékezés; a Hallgatók
a
szervezet története során először olyan megfelelő
demokráciáért 1988–1998 vándorkiállítás keretében.
infrastruktúrájú irodába a Professzorok Házában,
A HÖKOSZ––HÖOK „váltóidőszakára” jellemző,
amely megfelelt a HÖOK társadalmi fontosságának.
hogy létrejönnek azok a professzionális keretek,
Ez év elején rendszeres egyeztetések révén született
amelyek között a szervezet méltó módon tudja
meg a diákigazolványok szabályozásáról szóló
a hallgatóság ügyeit képviselni. Skultéty Tamás
kormányrendelet (30/1999.), amely alátámasztja a
után, – aki egy a szervezetben meghatározó vezető
fenti állításokat (Kucsera, 2010).
az
első
szisztematikus
kommunikációra
épülő
partneri
volt –, Kucsera Tamás Gergely lesz az elnök, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója,
Fontos a felsőoktatás intézményi struktúrájának
számottevő tevékenysége mellett szisztematikusan
szempontjából,
így
akár
az
érdekképviseleti
8 Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó hallgatók II.: Apátia – radikalizmus – posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében. Szeged; Budapest: Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. 2014., Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai-egyetemi hallgatói mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006., Szabó Andrea – Oross Dániel (szerk.): Csendesek vagy lázadók?: A hallgatók politikai orientációi Magyarországon, Budapest, Szeged: Belvedere Meridionale, MTA TK PTI, 2017.
szervezetek szempontjából is, hogy az 1993. évi LXXX.
többletforrásként
törvényt az 1999. évi LII. Törvény a felsőoktatási
hallgatói normatíva egy (majd másfél) ezreléknek
intézményhálózat
módosította,
megfelelő költségvetési hozzájárulás – biztosította az
amelynek lényege, hogy 55 állami felsőoktatási
alapfeladat ellátásának kiegyensúlyozott lehetőségét”
intézményt integráltak 17 egyetembe és 13 főiskolába
(Kucsera, 2010, 87).
átalakításáról
elkülönített
összeg
–
tehát
a
(Polónyi, 2008, 167–172). Ezen intézkedés kapcsán a HÖOK szintén folyamatosan konzultált a felelős
2000. november 10–11-én a debreceni közgyűlésen
szaktárcákkal és a hallgatói jogokat képviselve
Almássy Kornélt a BME hallgatóját választották meg a
tárgyalt a módosításokról. 1999. november 13-án a
HÖOK elnökévé, az előzetes szabálymódosításoknak
győri tisztújító közgyűlésen újraválasztották Kucsera
köszönhetően immáron két évre. Almássy működése
Tamás Gergelyt. Novemberben a Választmány
közben
létrehozza a HÖOK a Hallgatókért Alapítványt,
eredményeinek a védelmét tartotta, továbbá a
amely tekinthető egy jelentős intézményesítési
diákhitel megteremtésének a kérdését: „a diákhitel
folyamat
1996–2000
kialakítása, azt gondolom, sikersztori, mert a mai napig
közötti időszakról kijelenti konklúzióként, hogy
az akkor lerakott alapokkal működik, azóta csak bővült”
„az országos hallgatói képviselet törvényi nevesítése
– fogalmazza meg interjújában. Továbbá ekkor került
megkérdőjelezhetetlenné
legitim
napirendi pontra a térítési- és juttatási szabályzatok
mivoltát, valamint az adott évi költségvetésben
rendezése, ami magában foglalta a Bursa Hungarica
lezárásának.
Kucsera
tette
az
annak
feladatának
az
elődei
által
kiharcolt
105
1998-08
ösztöndíj
kezelését
és
ösztöndíjakat:
2002. november 15–17-én tartott tisztújító ülésen
„A Bursa Hungarica-ból majdnem tüntetés is volt, nagy
az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatóját,
fölzúdulás övezte, nekem az volt az egyik ilyen nagy
Barthel-Rúzsa Zsoltot választották meg elnöknek
feszültségem az akkori kormányzattal. A kormányzat
két évre. Ezen időszakban a HÖOK részt vett a
nagyon félt attól, hogy a hallgatók kimennek az
Bologna-folyamat előkészítésében, amely magában
utcára, pedig ezzel nem igazán lehetett volna kivinni a
foglalta az Európai Unió más intézményeivel
hallgatókat tüntetni. Amiatt, hogy ösztöndíjmegvonás
kompatibilis
van, meg tandíj, amiatt kimennének, de amiatt nem,
kidolgozását, továbbá egyeztetéseket folytatott az új
ha csak apróbb módosításnak tűnő intézkedéseket
felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban.
visznek végbe”. Almássy elnöki mandátumának az
A szervezet tényleges képviseleti erejét mutatja,
idejét egyébként egy nyugodt időszaknak tartja,
hogy 1997 után először 2003. június 5-én újra részt
amely során a HÖOK továbbra erősítette a róla
vehetett hivatalos miniszterelnöki egyeztetésen,
kialakult professzionális profilt és partnere volt
ahol Medgyessy Péter miniszterelnök fogadta a
a kormányzatnak a felsőoktatást érintő döntések
hallgatói képviselőket. Ugyanakkor a kormány
meghozatalában.
szerencsés
későbbi, főleg a költségvetési megvonások és a
időszakban töltött be vezető pozíciót és, hogy már
kollektív jogokra irányuló intézkedései ellen a
az utódainak jóval nehezebb dolga volt az egyetemi
szervezet
autonómia vagy tandíjjal kapcsolatos ügyekben.
tiltakozott. A HÖOK megemlékezési metódusai és
Kiemeli,
egyéb
hogy
és
többször
egységes
kreditrendszerek
nyilatkozatok
formájában
előképei között ekkor jelenik meg a MEFHESZ és a
(3) bekezdése szerint a „Hallgatói Önkormányzatok
szegedi 1956-os hallgatói megmozdulások, ahogyan
Országos
ezt Kucsera megállapítja disszertációjában. 2004.
Budapest, képviseletére az elnök jogosult. […] A
november 7-én Egerben megválasztották az ELTE
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának
BTK hallgatóját Ekler Gergelyt a HÖOK elnökének.
alapszabálya határozza meg azt a rendet, amely
Az
jelentős
alapján a hallgatói önkormányzatok képviseltetik
szervezeti ellentétek léptek fel, amely egy időre
magukat a Hallgatói Önkormányzatok Országos
gátolta a hatékony képviseleti munkát. Kucsera
Konferenciáján”. Ironikus, hogy ugyanezen törvény
ezt a rövidebb kétéves időszakot úgy értékeli,
módosításával kapcsolatban a HÖOK kijelentette,
mint amikor az eddig felépített eredmények és a
hogyha a hallgatókat kötelező tandíjjal sújtanák,
kialakult partneri kép megmaradt a HÖOK-ról,
azt ellenezni fogják és demonstrációt szerveznek,
ugyanakkor végbement egyfajta „profilszűkülés”.
természetesen a szervezet szempontjából elsődleges
Ezen kvázi visszaesés nem teljesen független a belső
volt a kérdéssel kapcsolatos párbeszéd kialakítása és
feszültségektől és ezek rendezésének nehézségeitől.
a kompromisszumra való törekvés.
új
elnök
megválasztása
kapcsán
Konferenciája
jogi
személy,
székhelye
Nem elhanyagolható, hogy ebben az időszakban érte el a szervezet, hogy társadalmi szervezetből törvény
A rendszerváltás utáni évtizedek egyik legjelentősebb
szerint átminősüljön
(Kucsera,
törvényalkotási és struktúraváltási folyamata zajlott
2010). Az akkori új Felsőoktatási Törvény 79.§ (2) és
le a 2000-es évtized közepén. Olyan változások
jogi
személlyé
107
kerültek implementálásra, amely párhuzamban
felsőoktatási
volt az Európai Unió felsőoktatási céljainak jogi
érdemi
kereteivel és ezáltal lehetővé tette a bolognai
szeptember–októberi tüntetéssorozatok során a
folyamat elindítását. Ezen törvény (2005. évi CXXXIX.
HÖOK meglehetősen jelentős támogatásokat kap
törvény) miatt nevezhető ez az időszak a felsőoktatás
és együttműködést folytat számos civil szervezettel,
átalakulásához kötődő nehéz évtizednek, hiszen
ugyanakkor ki kell emelni, hogy a demonstráció-
a radikális reformok és változások sokszor nagy
sorozat hátterében meghúzódott egy országos
ellenállást váltott ki a felsőoktatás szereplőiből
elégedetlenségi hullám és kormányellenes hangulat
(Halász, 2011).
és tüntetéssorozat. A kormányzat felsőoktatási
lecsapódásával
reformokra lenne
szemben,
inkább
hogy
szükség. A
reformja, tehát a tandíj bevezetésén túl szándékukban
1998-08
2006-ban
a
fejlesztési
részhozzájárulás
állt
a
hallgatói
érdekképviseletek
jogainak
bevezetésével (fer), ami nem volt más, mint a
csökkentése is, ahogyan erről beszámol a Magyar
tandíj eufemisztikus átkeresztelése, párhuzamosan
Nemzet 2006. november 22-i száma: „Megnyirbálnák
zajlottak az egyeztetések a kormányzattal és más
a diákok jogait: Az oktatási tárca túlságosan erősnek
érdek-képviseleti csoportokkal. Ennek megfelelően
tartja a hallgatói érdekképviseleteket. A tandíj
számos demonstráció folyt szeptember során szerte
bevezetés után újabb csapást mérhet a diákokra az
az országban és Budapesten, ahol a HÖOK fő üzenete
oktatási tárca. A minisztérium korlátozná a hallgatók
az volt a kormány megszorító intézkedéseinek
jogait az ösztöndíjakra szánt források elosztásában. […]
109
Megdöbbentőnek és a tandíjrendszer szellemiségével teljes mértékben ellentétesnek tartjuk az Oktatási
„Szeptember 23-ára tűztük ki, helyszínnek pedig az
és Kulturális Minisztérium (OKM) hozzáállását a
Alkotmány utcát foglaltuk le. Óriási lelkesedéssel
diákokat megillető jogok kapcsán – kommentálta
szerveztük, mögöttünk választmányi és közgyűlési
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár hét végi
döntéssel, teljes felhatalmazással, azt hittük, hogy
nyilatkozatát Ekler Gergely. 9
majd mi jól megmutatjuk, és megtöltjük a Kossuth teret. Aztán 2006. szeptember 17-én kijött az őszödi
Annak ellenére, hogy a Népszabadság október során
beszéd, a Kossuth tér hosszabb időre megtelt, mi pedig
rendszeresen tudósított a HÖOK és egyéb helyi
októberre halasztottuk a tüntetést, és a helyszínt
hallgatói
megmozdulásairól,
is áthelyeztük a Várba. Így viszont nem a Kossuth
a fentebbi fejlemények már nem ütötték meg
teret töltöttük meg, hanem a Dísz teret, ami persze
az akkori kormányhoz közelebbi sajtóorgánum
nem több tízezer embert jelentett, hanem 3-4 ezret.
ingerküszöbét.
szervezésével
Máig nem tudom, hogy az helyes döntés volt-e
kapcsolatban kritikus önreflexiót fogalmazott meg
akkor. Utólag persze minden magyarázkodásnak
Ekler Gergely, ugyanakkor érzékelhető az akkor
tűnhet, de azért voltak aggasztó jelek. De ezt
kialakult politikai szituáció befolyása és az ezáltali
inkább hagyjuk.”
érdekképviseletek
A
tüntetések
ellentmondásossága a helyzetnek:
9
Magyar Nemzet. 2006. november 22., 2.
korhoz igazodó kommunikációs fogásait: tervezett 2007-ben
folytatódtak
a
kormányzattal
való
szétszórt
demonstrációk
egyeztetések a hallgatói költségek és juttatások
stb. Továbbá elmondható, hogy a tandíjellenes
tekintetében, nagyobb demonstrációt a HÖOK nem
diskurzus ekkor jelentősen összekapcsolódott a
szervezett az őszi kormányellenes megmozdulások
kormányellenes politikai diskurzussal.
során tapasztaltak miatt. A fő téma ekkor már a Magyar Bálint által javasolt privatizálás és a felsőoktatásban dolgozó oktatók kivonása a közalkalmazotti körből. Érdekes, hogy kicsivel több, mint egy évtized után is feltűnik Bokros Lajos, akinek megszorítási intézkedései ellenkezésre sarkallják a HÖOK-ot. 2007 őszén, reagálva a bevezetett „reformokra” a szervezet koordinálásával tüntetéssorozat zajlott, ami
1998-08
sajtómegjelenések,
magával hozta azon beismeréseket, hogy az országos hallgatói érdekképviselet valóban országos, azonban már nem tud akkora tömegeket megmozgatni egyes
demonstrációkon,
mint
a
kilencvenes
években, ezért is alkalmazta amúgy sikerrel a
vett
részt
Bölcsészettudományi
a
Miskolci Karának
Egyetem hallgatói
önkormányzatának munkájába, amelynek 1995től 1998-ig töltötte be elnöki tisztségét. 1998ban választják először elnökségi tagnak, 2000től pedig a HÖOK alelnökeként tevékenykedett. Volt országgyűlési képviselőjelölt, a Ferencváros Szurkolók
Szövetségének
politikai elemzőként dolgozik.
alelnöke.
Jelenleg
BOROS BÁNK LEVENTE
1994-től
Jancsó András: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási
kinőtte magát: először szakos képviselő voltam, majd
hallgatói mozgalomhoz?
egy elég intenzív választás keretében bölcsész HÖK
BOROS BÁNK LEVENTE
elnök lettem, majd kari tanács tag és egyetemi tanács Boros Bánk Levente: Mindig volt bennem valamilyen
tag, tehát elkezdtem tevékenykedni az Egyetemi
tenni akarás az adott közösség érdekében, talán ez
Hallgatói
már általános iskolában megvolt, középiskolában
felsőbbéves képviselők, akik már közreműködtek a
biztosan, cserkészkedtem is. A cserkészet is egyfajta
HÖOK-ban kezdték utódjaikat nevelni és többünket
közösségépítés,
szerintem
is magukkal húztak az országos képviselet felé. Ha
az első évben el kezdett érdekelni a hallgatói
nagyon szorosan vesszük a kérdést, akkor a szó
önkormányzatiság. Azért volt speciális a helyzet,
szerinti érdekképviselet volt az, ami érdekelt: hogy
mert akkor a miskolci egyetemen politológia
a hallgatói közösséget hogyan lehet úgy képviselni,
szakos voltam. A még éppen bölcsészettudományi
hogy ezen keresztül egyben hozzájárulj a kar
intézetként
építéséhez, tehát ez egyfajta hivatástudatot jelentett.
vált.
Akkor
és
Miskolcon
funkcionáló már
egy
már
intézet elég
éppen
karrá
Önkormányzatban
is.
Ugyanakkor
a
intenzív hallgatói
önkormányzatiság létezett a bölcsészkaron a felsőbb
A
éves hallgatók működtetésével, és valahogyan akkor
önkormányzaton, hogy maga az érdekképviselet
már engem érdekelt, hogy hogyan lehetne valamit
dominál, majd azt követően, hogy a szolgáltató
még hozzátenni a tanulmányaimhoz. Aztán szépen
központúság felé megy, bármit is jelent ez.
2000-es
évekig
azt
láttam
a
hallgatói
Való igaz, hogy a mi szerepvállalásunk sokkal inkább
Nagyon
a felsőoktatásba való beleszólás és ezen keresztül
bekerülésem, az egy politikai „dealnek” volt az
kvázi a kormányzatba való beleszólásról szólt,
eredménye. Tamásnak [Skultéty Tamás – szerk] úgy
tehát a hallgatókat érintő szakmai kérdésekről.
jött össze az elnökségéhez való megválasztásához a
Emellett ugyanakkor elég erőteljesen volt jelen az
mandátumok száma, hogy ehhez a Miskolci Egyetem
egyetemi tudat és ebben a közegben különböző
szállított 8 szavazatot. Ennek az ellentételezése
szövetségek jöttek létre, amiben elég intenzíven
az volt, hogy a Miskolci Egyetem kér egy helyet a
jelen volt a miskolci egyetem is. Nem személyekről
HÖOK elnökségében. Az egyetem is és a személy is
szólt feltétlenül a történet, hanem ekkor inkább
a csillagok megfelelő állásának köszönhetően egy
világnézetekről, stratégiákról. Én belecsöppentem
elnökségi tagságot ért el.
egy Budapest—Miskolc tengelybe, amely ténylegesen a
Miskolci
Egyetem—KÖZGÁZ—BME
tengelyt
alkotta és ebben a háromszögben működtünk együtt, pontosabban működtek a mi elődeink, és mi ebbe nőttünk bele.
konkrétan
az
én
elnökségbe
való
113
Révész Máriusz (FIDESZ), Boros Bánk Levente és Jánosi György Gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter
J. A.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói
saját maga szektorában kezdete el kialakítani az
mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?
érdekképviseletet. A szakszervezet a kommunista rendszerben ugyanezt a mintát követte, hogy
B. B. L.: Ez nagyon egyszerű, tehát ebbe semmi újat
központosított volt, nem pedig az érdekképviseletre
nem fogok feltalálni szerintem. Ugye miről szólt
helyezték a hangsúlyt.
a hallgatói mozgalom a rendszerváltáskor, mint minden más mozgalom, ami nem párt. Arról, hogy
Tehát, a hallgatói mozgalom a rendszerváltásban
az akkori bevett, de nem működő struktúrákon
nem csinált mást, mint a felsőoktatási szektorban,
kívül
a kezébe
megteremtette a demokráciát. Azt, hogy ők nem
vegye a sorsát és egyfajta autonómiát teremtsen
felső utasításra, hanem organikusan fejlődve, alulról
magának, amelyet aztán kifelé tud képviselni.
építkezve alakítják ki a hallgatók megszervezését
Ezért
és érdekképviseletét, és hogy ez kiteljesedhessen,
önkormányzatiságot
beszélünk
alakítson,
Hallgatói
Önkormányzatról,
mert a hallgatók választják és a hallgatókat
gyakorlatilag
képviseli, tehát a hallgatóságokat kormányozzák
kezdték el kiépíteni, megfogalmazni, követelni, ami a
és képviselik. A kommunizmusban politikai téren
nagy egészhez hozzátette a maga szerepét. Szerintem
nem
ahogy
ebben a vonatkozásban, hogy a rendszerváltoztatás
KISZ-
egy értelmiségi feladat volt, hol máshol, ha nem
nek vagy bármi másnak, a hallgatói mozgalom a
az egyetemeken szerveződött meg. A hallgatói
volt
önkormányzatiság,
ugyanúgy
a felsőoktatásban sem. Hívhatjuk ezt
a
felsőoktatás
demokratizálását
115
mozgalom akkori szakasza intézményesedett a
amikor mi HÖK-öztünk. Szerintem, amikor engem
különböző szervezeti formákba, amelyből később
megválasztottak szakos képviselőnek, már akkor
HÖOK-ká vált.
sem mozgalomról beszélhettünk, hanem sokkal
BOROS BÁNK LEVENTE
inkább
intézményesített
érdekképviseletről.
Az
J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve
hogy most a HÖOK nem lenne képes egy több ezres
alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív
demonstrációt összehozni az nem a mozgalmi
modell, mit gondol, ennek mi az oka, miért így
jellegből adódik, hanem a társadalmi hozzáállás,
alakult, volt-e más út?
a hallgatók hozzáállása és
természetesen
bizonyos
magának
a
kérdésekhez
politikának
a
B. B. L.: Én szerintem már akkor sem volt mozgalom,
működése. Én nem gondolom, hogy szükséges
mikor mi HÖK-öztünk vagy HÖOK-oztunk. A
lenne demonstrációt tartani, hogyha az érdekek
mozgalmi jellege a rendszerváltáshoz kapcsolódott,
másmilyen úton érvényesíthetőek.
ahogy annak idején a pártok is mozgalomként voltak jelen a politikai életben. Az intézményesítése
Azzal,
a hallgatói mozgalomnak a ’90-es évek elején,
felsőoktatásba, a HÖOK legitim és állandó szereplője
közepén történt. Jól hangzik egyébként a hallgatói
lett a felsőoktatásnak. A mi időnkben ez azért még
mozgalom, mert az olyan hangzatos és még ma is
nem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen funkciója
erről beszélünk, de szerintem akkor sem volt már,
kell, hogy legyen a HÖOK-nak, kell-e rá hatnia
hogy
a
szervezet
involválódott
a
a politikának, kell-e vele tárgyalnia. Onnantól
J.
A.:
Miről
szól
egyébként
egy
hallgatói
kezdve, hogy törvényileg szabályozottá vált a HÖOK
érdekképviseleti tevékenység a ’90-es években?
részvétele a döntéshozatali folyamban, mondjuk azt, hogy mi segítettük a HÖOK-ot az elfogadott
B. B. L.: Először is meg kell választanod magad
rendszer részévé válni, kvázi mint a rektori
a saját szaktársaiddal, ami azt jelenti, hogy egy
konferencia, ha úgy tetszik. A rektori konferencia
választási kampányt le kell folytatni évről-évre,
volt a mi társszervünk, ugyanígy az egy kérdés volt,
mivel évente kari, egyetemi és országos szinten is
hogy tudunk-e a törvényi keretek ellenére vagy
volt tisztújítás. Intézményeket kellett vezetni és
annak hiányában hatást gyakorolni a felsőoktatásra.
emberekkel kellett együtt dolgozni, a kari szinttől az
A hallgatói érdekképviselet az egyetemen alakult
országos szintig. Komoly és fajsúlyos szereplőkkel
át mint funkció. Ez akkor volt, amikor felvállalt a
kellett konfrontálódni vagy pedig egyeztetni, legyen
hallgatói önkormányzat olyan nem érdekképviseleti
az egy dékán, egy rektor vagy rektorhelyettes,
feladatokat mint rendezvényszervezés, egyetemi
vagy akár az oktatási miniszter maga, vagy a
napok, büféüzemeltetés, fénymásolás szolgáltatás,
miniszterelnök adott esetben. Ez azért a 20-as évei
jegyzetbolt. Elment abba az irányban, hogy a
elején vagy első felében járó emberek számára egy
hallgatókat
feltétlenül
hatalmas tapasztalat, amit akkor különösen kevesen
érdekképviselet
élhettek át. Mindaz, amit mi ott megtanultunk, olyan
kiszolgálják.
értelmezhető keretei között.
a
Ez
felsőoktatási
nem
készségeket fejlesztett, amit később bármi más
117
területen lehet alkalmazni. Jelenleg egy céget vezetek,
Kvázi ezt az érdekképviseletet vagy az embereknek
amely politikával is foglalkozik, politikusokkal is van
az egy irányba való mozdítását ott tanultuk meg
dolgunk, nagyjából 60-70 ember dolgozik itt, ez is
és a mai napig alkalmazzuk.
hasonló tevékenység, mint a hallgatói érdekképviselet
BOROS BÁNK LEVENTE
irányítása, a felelősség más és a munka jellege.
Természetesen ezáltal az ember egyre több embert ismer meg, akik hasonló motivációval rendelkeznek,
Én például tíz évet eltöltöttem a Ferencvárosi Szurkolók
hasonló munkát végeznek és ezzel gyakorlatilag és
Szövetségében, mint a Fradi tábor egyik vezetője, ami
értelemszerűen kialakul egy olyan hálózat, amelyet
egyébként szintén egy hasonló tevékenység. Nem
az ember a későbbiek folyamán óhatatlanul is
véletlen mondtam azt, hogy nekem ideje korán az volt
alkalmazni fogja.
az egyik automatikusan, tudat alatt létező indíttatásom, hogy tegyek egy adott közösségért valamit. A Fradi
J.A.: Ismeretes, hogy Ön a pártpolitikában is szerepet
tábor egyik vezetőjének lenni szintén nem sokban
vállalt. Hogyan hatott ez a HÖOK-ban végzett
különbözik, ott is érdekeket képviseltünk, emberekkel
munkájára?
foglalkoztunk, ott is egy nagyobb közösséget kellett egyben tartani és egy irányba mozdítani.
B. B. L.: Ha úgy tetszik én voltam az első fecske szerintem, mert korábban nem volt ilyen tapasztalata a HÖOK-nak. A ’98-as választásokról beszélünk, ahol
én a Kisgazda párt színeiben indultam a miskolci 4-es
Ennek a HÖOK-os leképeződése során, nem a
számú választó körzetben. Budapestiként, Fradistaként,
párttagság volt a kérdés, hanem maga a politikai
egyetemi hallgatóként Diósgyőrben, tehát félreértés
szerepvállalás, mert mellékesen én nem voltam és
ne essék, ez nem az a pálya volt, ami garantálta volna,
azóta sem vagyok semmilyen pártnak a tagja. Szóval
hogy én mandátumot szerzek vagy szerezhetek.
a HÖOK-os leképeződése az volt, hogy „na, most
Egyéni szempontból azért volt fontos és érdekes,
akkor mi van”. Nem volt ennek precedense, nem
mert egyrészt nem volt sok különbség a politikai
volt ennek szabályzata, formálisan és informálisan
szerepvállalás és a hallgatói érdekképviselet között.
nem volt ez szabályozva. Az a döntés született,
Úgy kerültem egyébként a Kisgazda párt közelébe,
hogy én felfüggesztettem a tagságomat az akkori
mert én nem voltam párttag, hogy az akkori vagy volt
elnökségben a kampány idejére. Szerencsére rövid
professzorom, Pokol Béla fölhívott, aki akkor az egyik
kampány volt, nem is szereztem mandátumot és
legmeghatározóbb alakja volt a Kisgazda pártnak, hogy
mintha mi sem történt volna visszatértem a hallgatói
mi lenne, ha én elvállalnám a miskolci jelöltséget. Béla
mozgalomba. Én akkor sem éreztem konfliktusnak a
engem két évig tanított, nagyon jó emberi és szakmai
politikai szerepvállalást és a HÖOK-ot. A jelenlegi
viszonyba kerültünk, egy hiteles professzor volt, máig
helyzetben, vagy az elmúlt 10-15 évben, hogyha
egyébként nagy tisztelője vagyok. A párt is megfelelőnek
valaki aktív HÖOK elnökségi tagként, bármelyik
tűnt, a kihívás is érdekes volt, úgy mint politológus
párt színeiben elindulna, arról én is azt gondolnám,
hallgató és mellesleg a felkérés is olyan volt.
hogy teljes mértékben összeférhetetlen, legalábbis
119
nem etikus, de akkor annyira nem volt ilyen típusú
arról biztosan megoszlanak a vélemények. De az ott,
tapasztalat és annyira nem volt az adott pártnak
akkor olyan erődemonstráció volt – már bocsánat,
felsőoktatási relevanciája, hogy senkiben fel sem
nem akarok senkit sem megbántani – de szerintem,
merült a konfliktusnak a lehetősége.
ma erre a HÖOK nem lenne képes. Természetesen
BOROS BÁNK LEVENTE
azóta J. A.: A saját korszakában hogyan jellemezné
a
világ
megváltozott,
más
a
HÖOK
funkciója, más a hozzáállás.
a HÖOK és a politikai döntéshozók közötti kapcsolatot?
Akkor
a
demonstráció
formája
volt
a
nyomásgyakorlásnak, az oktatási kormányzatra, B. B. L.: Ez vegyes volt annak idején. Az egyik első
vagy ha úgy tetszik a kormányzatra is. Akkor még
tapasztalatom és élményem az volt, hogy tüntetést
evolúcióban volt a felsőoktatás, akkor még alakultak
szerveztünk
oktatáspolitikájával
a dolgok. Azt a demonstrációt tandíj tüntetésnek
szemben. Én voltam a főszervezője a miskolci
hívtuk, mert arról szólt; akkor jött, hogy bevezetik
tüntetésnek és kvázi az egyik szervezője a parlament
a tandíjat, és nagyon érdekes, mert a HÖOK-on
előtti egyhetes demonstrációnak. Az pedig azért,
belül is teljesen eltérőek voltak az álláspontok.
utólag visszagondolva, egyedülálló teljesítmény
Voltak, akik teljesen elvetették a lehetőséget és
volt a HÖOK részéről, hogy ilyet képes volt lerakni
voltak, akik megengedőbbek voltak, és végül
az asztalra. Aztán az, hogy milyen eredményt ért el,
egyébként a megengedőbb koncepció alakult ki.
a
kormány
Úgy él ez az emlékeimben, hogy az egyetem, a
kijöttek és felemás kompromisszum született: végül
tanulmányi
felsőoktatási
is bevezették a tandíjat, emiatt a Parlament előtt lévő
stratégiai kérdésekről is szólt, és persze egyfajta
több ezres tömeg nem volt maradéktalanul elégedett
kis
működött. A hierarchikus
a Szabó Laciék által elért eredményekkel. Egyébként
rendszernek köszönhetően, gyakorlatilag leképezi a
a tüntetésről az egyik kedvenc transzparensem
politikát, és így egyben két szakmai pólus találkozik,
megmaradt, mert zseniális volt a megközelítés. Az
egy érdekképviseleti és egy politikai oldal.
volt ráírva: ,,Félreértés ne essék, nem a módja ellen
teljesítményemen
politikaként is
túl,
tüntetünk”. – Mert a Lacinak megvolt a politikusi J.A.: Hogyan emlékszik vissza az 1995-ös, nagy
hozzáállása, hogy a tandíj bevezetésének módjáról
diáktüntetésekre?
tárgyaljunk, nem pedig magáról a tandíjról. Ez már önmagában egy stratégiai különbség volt a HÖOK-
B. B. L.: Az egy furcsa pillanat volt, emlékszem
on belül is. A döntő, vízválasztó kérdés az volt,
még magára a demonstrációra, a miskolcira is. Az
hogy voltak olyan egyetemek, egyetemi képviselők,
országos demonstráció egy héten keresztül tartott
akik azt mondták, hogy semmiféle tandíj nem
és ennek váltakozva voltak intézmények a felelősei,
megengedhető és volt a HÖOK akkori elnökének
tehát egy permanens demonstráció volt és ennek a
és elnökségének az a megengedő hozzáállása, hogy
csúcspontja az volt, hogy a HÖOK elnöksége bement
a bevezetés módjáról kell tárgyalni, mert a tandíj
a parlamentbe tárgyalni Horn Gyulával, majd
önmagában elfogadható, annak a módja kérdéses.
121
BOROS BÁNK LEVENTE
A parlamenti tárgyalásról úgy jöttek ki, hogy hát lesz
és nem érdekképviselő a szó szoros értelmében. Ez
tandíj, csak bizonyos engedményekkel és feltételek
az én személyes indíttatásom meg hozzáállásom
mellett. Amikor kijöttek és ezt bemondták az
a
embereknek, akkor kicsit felhördült ott tömeg egy
azzal, hogy professzionalizálódott, azzal bizonyos
része. Folyamatosan győzködni kellett őket, hogy
értékeket el is veszített.
hallgatói
mozgalom
kérdéshez.
Szerintem
ez egy jó kompromisszum. Szóval a demonstráció elérte a célját, bizonyos tekintetben tárgyalásra
Ha tényleg, szakaszolva szeretném megbontani,
kényszerítette a kormányt, de sokak szemében
akkor az a korszak amiben mi voltunk benne, az
nem hozott eredményt.
talán a professzionalizálódás szakasza. Azonban, sokkal profibb módon lehetett volna megszervezni,
J. A.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a
mint ahogyan tettük. Félreértés ne essék, a modern
saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal
technika
kapcsolatban?
mobiltelefon gyakorlatilag nem létezett, amikor mi
velünk
együtt
fejlődött,
akkor
még
elkezdtünk HÖK-özni. Az egyfajta helyzeti előny B. B. L.: Nem akarok a jelenlegi hallgató szervezettel
volt, hogy volt saját mobiltelefonunk. Nem HÖK-ös!
szemben kritikát megfogalmazni. Egyébként az
– A félreértések elkerülése végett, hanem saját, tehát
önmagában kritikája a hallgatói szervezetnek, amit
mi bármikor elérhetőek voltunk. A mai világban
korábban mondtam. Elmozdult szolgáltató irányba
elképzelhetetlen, hogy akkor ez mit jelentett. Féltégla
mobiltelefonnal rohangáltam. A mi időnkben alakult
azt gondolják, hogy ilyen formában lehet befolyást
az ki, hogy hogyan lehet ezt jobban, profibban,
gyakorolni egy jól működő intézményrendszerre. Azt
megfelelő
ezt
gondolom, hogy a HÖOK-nak ki kellene fognia a szelet
megszervezni. Talán az is probléma volt, hogy
az ilyen próbálkozások vitorlájából. A pártpolitikától
évről-évre volt a választás, nem tudtál egy évnél
a lehető legtávolabb kellene tartani a hallgatói
tovább tervezni és azért a folytonosságot meg
érdekképviseletet minden tekintetben, amellett,
biztosítani kell, mert emellett a világ másik
hogy közben meg egy jó rekrutációs bázis, mivel aki
része professzionalizálódik.
hallgatói érdekképviselő, az más érdekképviseletre
infrastruktúrával
megtámogatva
is alkalmas lehet, tud a rendszerben gondolkozni J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?
és rendszerben dolgozni. Apolitikussá kell tenni és apolitikusként kell megtartani a HÖOK-ot.
B. B. L.: A jelenlegi viszonyokat megnézve én nem
gondolom,
hogy
mozgalmakat
kellene
A pénz az egy nagyon vonzó és önmegosztó kérdés, és
szervezni, persze vannak olyan helyzetek, ahol
ahol a pénz vagy sok pénz merül fel, ott szerencsétlen
egy az intézményrendszeren kívüli kihívás/kihívó
dolgok fordulnak elő. Ez egy másik dolog, amire
felbukkan. Ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, hogy
nagyon figyelni kell, hogy azok, akik csak a pénzre
mi a célja és mi a szerepe, mert önjelölt vezetők
utaznak, vagy ebből szeretnének megélni vagy
mindig vannak, világmegváltók mindig lesznek, akik
vagyonosodni, azokat a lehető legtávolabb tartani a
123
rendszertől, mert az nem hallgatói érdekképviselet,
szerintem hatalmas élmény volt és tapasztalat,
hanem egyéni érdekérvényesítésről szól, és ott
semmire
pedig kőkemény belső konfliktus alakul ki. Én ezt a
valósítottunk meg mindent, ami az egyetemből
kettőt látom és ez már a mi időnkre is érvényes volt,
kihozható. Ebből a szempontból zseniális.
sem
cserélném
el,
mert
egyszerre
BOROS BÁNK LEVENTE
sőt nem csak a HÖOK sajátossága, hanem minden olyan közösségnek rákfenéje, amely saját magának
Az is fontos, hogy az EFOTT szervezési jogot addigra
a képviseletére épül.
megkapta már a HÖOK és kiadtuk mindig egy egyetemnek… De említhetném, hogy mi szerveztük
J. A.:
Mi a kedvenc vagy legmeghatározóbb
élménye, emléke a HÖOK-os éveiből? B. B. L.: Félreértés ne essék, egyetemisták voltunk és az egyetemista nem csak… szóval nem azt a típusú egyetemistát játszottuk, aki reggel bement az irodába és este kijött, hanem mellette buliztunk, mindenki bulizott. A tanulás mellett komoly dolgokkal is foglalkoztunk (mint a hallgatói érdekképviselet), tehát tulajdonképpen hármas életet éltünk, ami
az első bölcsész gólyatábort, mert akkor még gólyatábor sem volt…
Egyetem hallgatói képviseletének munkájába, 1998-ban választották meg képviselet
elnökének,
a kari hallgatói
ezzel
párhuzamosan
csatlakozott be a HÖOK munkájába, majd 2000ben választották meg a HÖOK elnökévé. 2006-tól országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 2011től a BKK Közút Zrt. vezérigazgatójaként dolgozott.
ALMÁSSY KORNÉL
1997-ben csatlakozott be Budapesti Műszaki
Dallman
Kristóf:
Egykori
HÖOK
elnökként
Tamást elnöknek és a Kucsera Tamás barátomat
talán triviális, de hogyan kapcsolódtál be a
alelnöknek, valamint Wintermantel Zsoltot, Molnár
hallgatói mozgalomba?
Szabolcsot. Az volt az első; aztán Kucsera Tamás
ALMÁSSY KORNÉL
elnöksége idején már rendszeresen jártam HÖOK Almássy Kornél: Őszintén szólva, életem legszebb
rendezvényekre és HÖOK választmányi képviselő
időszaka volt ez a HÖOK. Egyrészt olyan barátságokat
helyettes
talált az ember – kapcsolatrendszert és barátságokat
ösztöndíjjal egy fél évet, és 2000 őszén kerestek
– ami a mai napig él. Szerintem ez mindenkivel
meg. Ugye akkor a HÖOK-ban szekértábor hangulat
így van, aki bekerül ebbe, akár országos-, akár
volt; néhány egyetem egymásnak feszült. Volt a nem
helyi szinten.
állami intézményeknek a csapata, Műegyetem, SOTE,
voltam.
Akkor
Hollandiában
voltam
Miskolc, Veszprém, ez nagyjából egy blokk volt. És 1997-98 magasságában kezdtem el höközni a műszaki
akkor volt egy másik blokk: Szeged, Debrecen, Pécs.
egyetemen, az építőkaron. 99-ben végeztem az
Úgy volt, hogy lesz kiegyezés, egy kompromisszumos
egyetemen, ’98-99-ben lettem kari HÖK vezető, előtte
elnök személyében, de végül nem lett. Akkor kerestek
voltam egy kicsit egyetemi HÖK vezető is, de ekkor
meg, Tamás és az akkori elnökség, hogy vállaljam el
már a HÖOK-ban jelen voltam, tehát közgyűléseken
a jelöltséget, így végül egy komoly kampány kapcsán
képviseltem az egyetemet. Az első közgyűlésem
2000-ben választottak meg elnöknek. 2001. január
Piliscsabán volt, akkor választották meg a Skultéty
elsejétől 2002. év végéig voltam a HÖOK elnöke.
Egy eléggé éles, szoros csata volt, azt hiszem hét szavazattal nyertem; nagy büszkeség számomra, hogy aztán én úgy tudtam továbbadni a BartelRúzsa Zsoltnak, akit azelőtt szintén én kértem föl, hogy vállalja mint választmányi képviselő-helyettes a nem állami régióban, hogy ő meg kb. huszonhéthuszonnyolc szavazattal nyert. Úgyhogy ez egy nagy dicsőség vagy öröm volt. Valahogy így kerültem bele, de mindig is érdekelt a közélet. Aztán 2003-ban már nyilván nem. A politikai pályám alatt már nem vettem részt a hallgatói közéletben, de mindig figyelemmel kisértem a HÖOK munkáját, és most is figyelemmel kisérem, és tartjuk a kapcsolatot.
Almássy Kornél a HÖOK közgyűlésén.
D. K.: Mit gondolsz, az 1989 és 2000 közötti
kellett vállalnia. Meg kellett, hogy jelenjen a nem
tizenegy éves periódusban, milyen hatása volt a
állami felsőoktatás Magyarországon; folyamatosak
HÖOK-nak a rendszerváltás, illetve Magyarország
voltak a szociális kérdések, az ösztöndíj, a szociális
demokratizálódásának folyamatára?
hozzájárulás és a tandíj kérdése. Az én időszakomat a
ALMÁSSY KORNÉL
tandíj tüntetések (1996) előzték meg, akkor lehettem A. K.: Hát én már vége felé voltam tisztségviselő.
másod-harmadéves, ez vízválasztó volt: a Bokros-
Azért a kétezres évek elején, ott már túl voltunk a
csomag traumája az egész magyar felsőoktatásra
rendszerváltáson tíz évvel. Gyakorlatilag a HÖOK
hatott.
megalakulása –
amikor megalakul az OFÉSZ, a
emlékszem. 1998-ig még fizetgettük az alap tandíjat,
HÖKOSZ –, az tényleg a rendszerváltozás hajnala,
de ha 1998-ban marad az akkori kormányzat, akkor
hiszen a demokratikus átmenet, hogy KISZ helyett
komoly tandíjemelés lett volna, és arra nem volt
hogyan lehet valami mást csinálni, az egyetemi jogok
felkészülve sem a magyar társadalom, sem az akkori
kérdése, az egyetemi autonómia kérdése, a felvételi
magyar felsőoktatás.
Mi
kétezer
forintot
fizettünk,
erre
rendszer kinyitása – nagy lépés volt. Aztán szükség volt az egyetemek létszámának bővítésére, mert egy
A kilencvenes évek végén, a HÖOK-ot is szétfeszítette
demográfiai csúcs volt a kilencvenes évek közepén.
az a harc, ami ekkor zajlott. Nálunk már Tamás,
Fontos feladat volt ennek a megteremtése és ebben
mind Skultéty, mind Kucsera egy nyugodtabb
a HÖOK-nak – akkor még HÖKOSZ-nak – szerepet
időszakot élt meg: a hallgatói intézményrendszer
megszilárdításának az időszakát – ha lehet így
a lakhatási támogatásnak meg az ösztöndíjaknak
mondani. Kialakult az egyharmados, egynegyedes
a kérdését. A Bursa Hungarica-ból majdnem
képviselet az egyetemi tanácsokban; cél volt az állami
tüntetés is volt, nagy fölzúdulás övezte, nekem
normatíva amiből a HÖOK működése biztosított,
az volt az egyik ilyen nagy feszültségem az akkori
illetve cél volt, hogy a HÖOK mint a legnagyobb
kormányzattal. A kormányzat nagyon félt attól, hogy
magyarországi ifjúsági szervezet váljon ismertté.
a hallgatók kimennek az utcára, pedig ezzel nem
Ennek minden oldalát, nemcsak a hallgatói, hanem
igazán lehetett volna kivinni a hallgatókat tüntetni.
az ifjúsági oldalát is meg kellett teremteni. Ez már
Amiatt, hogy ösztöndíjmegvonás van, meg tandíj,
Tamásnak volt az előszele, én ezt próbáltam védeni.
amiatt kimennének, de amiatt nem, ha csak apróbb
Ezt követte egy strukturális kérdés, a diákhitel
módosításnak tűnő intézkedéseket visznek végbe,
megteremtése.
oda,
akárhogy is sérül közben a rendszer, mivel kivonnak
hogy nem lesz tandíj, de nem is tudjuk az állami
a hallgatói ellátórendszerből pénzt. Ezt akkor meg
ösztöndíjrendszert jobban kibővíteni. Viszont lesz
kellett értetni a kormányzattal, és sikerült. 2002-
diákhitel: a diákhitel kialakítása, azt gondolom,
ben újra előkerült a kampányban a tandíj kérdése,
sikersztori, mert a mai napig az akkor lerakott
amit le kellett kezelni, de egy kampányt lekezelni
alapokkal működik, azóta csak bővült. Ekkor kellett
az mindig nehézkes és a hallgatói mozgalomtól
rendezni a térítési- és juttatási szabályzatokat,
mindig nagyon tartottak, mert az egy egészében
amiben lekezelték a Bursa Hungarica-t és egyáltalán
kezelhető bázis volt.
2001-2002-re
eljutottunk
129
D.
K.:
Mit
tartasz
hallgatói
önkormányzati
hallgatók, mind a felsőoktatás többi résztvevőjének
működésed alatt a legnagyobb elért eredménynek?
oldaláról. Az utódaimnak már rendesen kellett
ALMÁSSY KORNÉL
küzdeniük,
tandíj
vagy
egyetemi
autonómia
A. K.: Hát mindenképpen a diákhitelt, a sikeres
kérdésében. Voltak persze feszültségek az én
diákhitelt. Most persze, ha viccesen akarok fogalmazni
elnökségem alatt is, de hálás vagyok a sorsnak,
a diákhitelnek köszönhető, hogy napirenden tudtuk
mert egy viszonylag nyugodt időszakban voltam a
tartani,
HÖOK vezetője.
az
ösztöndíjrendszer
javítását.
Akkor
történt egy nagy normatíva emelés, bár a számokra nem nagyon emlékszem, de több, mint huszonöt
D. K.: Hogy értékeled, ebben a nyugodtabb időben
százalékos normatíva emelés ment végbe. Nem
volt esetleg olyan lehetőség, ami kimaradt, amit
elhanyagolható tény, hogy a HÖOK aktív szereplője
úgy gondolsz, hogy jó lett volna még megcsinálni?
tudott lenni az egész Bolognai folyamatnak. Azt
Vagy szeretett volna a mozgalom végrehajtani, de
gondolom az én időszakom alatt, egyrészt nyugalmat
nem volt rá lehetőség?
tudtunk hozni a hallgatói rendszerbe, mindenhol megerősödött az intézményrendszerünk, és komoly
A. K.: Igen, igazából most próbálok így visszagondolni,
eredményeket értünk el a diákhitellel és a normatíva
talán az – de aztán ez is megoldódott – hogy akkor
emelésével. A HÖOK annak az időszaknak, azoknak
indultunk el kicsit abba az irányba, hogy a hallgatói
a folyamatoknak elismert szereplője volt – mind a
önkormányzatok
szolgáltató
oldalon
is
kicsit
megerősödjenek. Ennek mi nem tudtuk kialakítani
meg az ország elindult egy olyan úton, amit nem
a kereteit. Szerintem a mai napig sok-sok vita van,
tudott finanszírozni, de ebben nincs hiányérzetem.
meg-meg támadják a hallgatói önkormányzatokat,
Inkább abban tehát, hogy nem tudtuk tisztába tenni
tehát ennek az intézményi kereteit nem tudtuk
azt, hogy a hallgatói önkormányzatoknak, amellett,
jobban megszilárdítani. Ekkor indult el, hogy
hogy egy érdekvédelmi szervezet, rendelkezzen egy
látták már, hogy a hallgatói önkormányzatok
rendezett intézményi, gazdasági háttérrel. Most már
klubokat, tanácsadó irodákat, karrier centrumokat
kevésbé figyelem a napi folyamatokat, de azt látom,
működtetnek, de ennek az intézményes hátterét
hogy ez végig kíséri a HÖOK életét és ezzel kívülről
szerintem sajnos mind a mai napig nem tudtuk
folyamatosan támadják a HÖOK-ot. Támadják azáltal
kialakítani. Akkor volt erre egy igény és az akkori
is, hogy politikusképző, meg hogy ezek a hökösök,
kormányzattal volt egy párbeszéd. Német mintára
hogy viselkednek, meg pénzről szól az egész és nem
próbáljunk ebbe belelépni, a kormányváltás azonban
tudjuk hozzátenni azt az igazságot, hogy fene vinné
ezt elvitte és utána már nem tudtuk ezt a kérdést
el, ha nem lenne a hallgatói mozgalom akkor vajon
felhozni. Talán, hogy ez az ami nem sikerült.
ki szervezné ezeket az egyetemi rendezvényeket? Ki
Nyilván lehetett volna még több pénzt kicsiholni
tartaná ezeket rendben? Tehát ezekben iszonyatos
a normatíva emelésből, de hát azt látni kell – most
meló és munka van. Nyilván van egy határ, amit
nem akarok politizálni nyilván – ez az úgynevezett
én azt gondolom, hogy etikailag föl kell vállalni
száz napos programja volt a Medgyessynek, aztán
minden hallgatói vezetőnek, de ezek nem lennének,
131
ALMÁSSY KORNÉL
ha nem lenne hallgatói mozgalom. És mindenki
egy
számára ott a lehetőség, hogy ebben részt vegyen.
ilyen
Mindenki választó és választható, tehát ez nem egy
voltak olyan ügyek, amikre azt lehetett mondani,
fair történet. Azt gondolom, hogy ha akkor ott a
hogy összhallgatói szinten botrányos, akár a
kétezres évek közepén sikerült volna egy egyértelmű
demokratizálódási folyamatok, akár a tandíj kérdése.
viszonyrendszert kialakítani akkor lehet, hogy most
Ma már nem nagyon vannak ilyenek. Ma már
előrébb lennénk, talán ezt érzem ilyen hiátusnak.
megosztja, nyilván politikailag, meg gazdaságilag
diktatórikus
rendszerből
irányba.
2000-es
A
elmentünk évekig
egy
bezárólag,
sok-sok kérdés a hallgatói társadalmat. Ebből D. K.: Már válaszodban sugalltad, hogy ekkoriban
kifolyólag ez a fajta mozgalmi rész eltűnt. De azért
kezdett el átalakulni a mozgalmi forma egyfajta
meg tudott mozgatni sokakat a HÖOK az egyetemi
korporatív rendszerré, ez azóta, talán még inkább
autonómia kapcsán, illetve a tandíj kapcsán, és
intézményesült. Ez szerinted egy magától értetődő
ott sikerült is eredményeket is elérni a HÖOK
evolúciós
vagy lehetett volna
vezetésének. Ilyenkor a korporatív jelleg a háttérbe
másképpen is alakítani? Hol volt a határa ennek a
szorul és átmegyünk mozgalmi jellegbe. Ma már
mozgalmi módszernek?
más eszköz is van az ember kezében, gondolok itt
folyamat volt,
az internetre, facebookra, és nem csak a tüntetésre, A. K.:
Szerintem
magától
értetődő.
Ez
egy
amit egy hallgatói képviselet el tud látni. De ez
szerves folyamat. Ahogy a rendszerváltozáskor
valahol egy szerves folyamat, és remélem nem lesz
ilyen, és az is igazság, hogy magán a HÖOK-on belül
D. K.: Most, hogy lassan már évtizedek óta nem vagy
is és a hallgatókon belül is vannak viták, hogy van
aktív szereplő, hogyan látod, mi most a hallgatói
egy kormányzati intézkedés, ami úgy tűnik, hogy
önkormányzatok akciópotenciálja?
autonómia ellenes, de aztán mélyen belegondolva… Vannak tehát olyan reformok, amiben a HÖOK,
A. K.: Hát, én igazából most térek vissza a
nem azért nem lép közbe, mert a hatalom mellé
felsőoktatásba újra, tanítani. Azt látom, hogy a
áll, hanem mert egyszerűen alkotórésze.
Én azt
hallgatói mozgalomnak most fura módon azt kellene
gondolom, hogy a HÖOK-ot, egyébként mindegyik
elérnie, hogy azért a pénzért, amit mint adófizető,
kormányzat elkezdte egy kicsit partnernek is kezelni,
vagy mint kvázi megrendelő – ez talán nem elég
egyre jobban elkezdték bevonni a felsőoktatási
szép szó itt, de azért lehet használni – beletesz
folyamatokba.
jelentette,
vagy kifizet a felsőoktatásba, azért a lehető legjobb
hogy nem az utcán tüntetünk, hanem beülünk a
szolgáltatást kapja. Oktatási szinten a HÖOK-nak
tárgyalóasztalhoz, és ez egyre inkább azért is így
nagyon erősen erre kellene törekednie, hogy minden
van, mert rájött a kormányzat is hogy sokkal jobb
minőségi kritériumban javuljon a felsőoktatás.
neki odaültetni az asztal mellé a HÖOK-ot.
Nyilván emellett az továbbra is egy, alapvető cél,
Óhatatlanul
ez
azt
hogy mindenki hozzáférhessen a felsőoktatáshoz. Tehát legyen meg az a lába, hogy aki szociálisan hátrányos helyzetű az is be tudjon kapcsolódni a
133
ALMÁSSY KORNÉL
felsőoktatásba, de azért a diákhitel, meg különböző
hogy magasabb színvonalú képzését kapjanak a
lehetőségek, ha nem is könnyen, de lehetőségeket
hallgatók és ne menjenek el, ne készülődjenek
teremtenek. Emellett az nagyon fontos, hogy aki
arra, hogy Ausztriában, Angliában, vagy nem
viszont bent van, az kapja meg a legjobb szolgáltatást.
tudom, hol végezzék az egyetemet. Ebben kellene
Az lenne jó, ha az egyetemeken, főiskolákon azok
eredményeket elérni. Nem tudok konkrétumot
tanítanának, akik a szakmájukban kiemelkedőt
mondani, csak azt látom, hogy ilyenekkel küzd
tudnak nyújtani, és valóban átadják a tudásukat.
a magyar felsőoktatás. A kancellári rendszer az
Azt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi bérezés
részben jó, mert szerintem rendezett viszonyokat is
mellett, ami ma az egyetemeken, főiskolákon van, és
tud teremteni, részben sok vitával megáldott. Helyre
sokszor amilyen jövőkép elénk tárul, nagyon nehéz
kellene tenni dolgokat, értékelni négy-öt év után,
benntartani a tanárokat, nagyon nehéz a végzett
és kiigazítani. Összességében a mai HÖOK-nak az
hallgatókat ott tartani. Azt látom, hogy most van egy
a legfontosabb feladata, hogy a minőséget számon
nagy vita az akadémiai szféra és a kormányzat között,
kérje a kormányzaton.
ami óhatatlanul érinti az egyetemi, felsőoktatási kutatások kérdését. Teljesen átalakulóban van
D. K.: Megszerezted a doktori fokozatod, és ahogy
az egyetemi és főiskolai finanszírozás és ebben a
mondtad vissza is térsz az oktatásba. Mennyire
HÖOK-nak szerintem abba az irányba kell tolni a
lehetett
dolgot, hogy mindent érjünk el, ami azt szolgálja,
érdekképviseleti munkát azzal, hogy mellette
akkoriban
összeegyeztetni
az
aktív
szakmailag is kiemelkedő legyél? Elvárás volt-e
ciklust, de úgy voltam vele, hogy nem. Élethelyzetből
egy érdekképviselőtől, hogy szakmailag is a
adódóan és életkorban sem biztosan tett volna
maximumot nyújtsa?
jót, hogy én még huszonnyolc évesen, akkor már egy gyerekkel az oldalamon hallgatói mozgalmárt
A. K.:
Nyilván
nekem
doktoranduszként volt
játszak. Szerintem aki hallgatói vezető, az próbáljon
hallgatói jogviszonyom, így részt vehettem a
meg arra törekedni, hogy abba a szakterületbe, amit
hallgatói mozgalomban. De azt gondolom, hogy
ő tanul elismerjék. Nekem ez mind a két oldalról
ez az ember hitelességét is növeli. Tárgyalás
könnyebbséget adott, nyilván fiatal kollégaként,
esetén
doktoranduszként
vagy hallgatóként is jó bejárással bírtam ezekbe a
minket.
Mindenképpen
nem
fontos
minősítettek
volt,
hogy
én
rendszerekbe, másrészről komolyabban is vették a
már doktoranduszként kerültem oda a hallgatói
szavam, mégiscsak „egy kolléga, aki doktorálni fog”
képviseletet vezetni, és azt gondolom, hogy fontos,
– hát jóval később doktoráltam. Ez minden szinten
hogy aki érdekképviselőként megjelenik, az utána
fontos, legyen az kari vagy országos szervezet.
a szakmájában is hiteles legyen. Van egy pont szerintem a hallgatói mozgalomban, amikor abba
D. K.: A másik oldalról, a hallgatói önkormányzati
kell hagyni. Ameddig az ember hiteles tud lenni, csak
tevékenységed hogyan hatott ki a későbbiekben
addig csinálja. Engem annak idején a saját kollégáim
akár
és barátaim is győzködtek, hogy vállaljak még egy
vállalati karrieredre?
a
politikai
pályafutásodra,
akár
a
135
ALMÁSSY KORNÉL
A. K.: Ott tanult meg az ember más emberekkel
tartjuk a kapcsolatot, van egy alumni mozgalom
együtt dolgozni és embereket vezetni – akármilyen
is. Ez bámulatosan működik, úgyhogy én nagyon
nagy szavaknak tűnnek is ezek. Múltkor épp
hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt tudtam csinálni, és
mondtam a családomnak, feleségemnek, ahogy
büszke is vagyok rá, komolyan. Sajnálom, hogy nem
most leköszöntem mint Budapest Közút vezér, kicsit
tudtam ott lenni ezen a legutóbbi kongresszuson,
az is bennem volt mint inspiráció, hogy hatszázötven
de ez egy nagyon nagy dolog és én nagyon
fős céget vezettem kilenc éven keresztül. Új
sokat tanultam.
motivációkat akarok találni, viszont ’97 óta, tehát huszonnégy éves korom óta valamit mindig vezetek:
D. K.: A szakpolitikával való kapcsolat, mondtad,
kari
aztán
hogy viszonylag egyszerű és békés volt, néhány
HÖOK. Óhatatlanul megtanulsz embereket kezelni,
kérdésen kívül. Milyen volt részleteiben? Hogyan
megtanulsz kommunikálni, rendezvényt szervezni
működött ez a kétezres évek elején?
hallgatói
önkormányzat,
egyetemi,
a semmiből, uralni a káoszt, tehát gyakorlatilag a HÖK-ben minden szinten az embereknek nagyon
A. K.: Én nagyon élveztem. Tényleg partnerként
sokféle és sok feladatot kell ellátnia. Ezenkívül
kezeltek
beszédeket kell mondani, asztalra csapni vagy
állandó, talán kétheti, vagy havi egyeztetés a
visszavonulni, ha úgy adódik. A kapcsolatrendszer,
felsőoktatási helyettes államtitkárral, és egy állandó
ami kialakul, szintén nagyon fontos; mi még mindig
munkakapcsolat
minket.
Volt
egy
emlékeim
a közigazgatási
szerint
államtitkárral.
Akkor
önálló
a
Mind a két fél, mind a Fidesz kormány, mind az MSZP
miniszterrel és a politikai államtitkárral csak akkor
kormány is partnerként kezelte a HÖOK-ot, kicsit
találkoztunk, ha az ügy megkívánta. A közigazgatási
mind a kettő tartott tőle, tudod, hogy mit akarnak
államtitkárral és a helyettes államtitkárral napi
ezek? Tartottak tőle, hogy nehogy balhé legyen és egy
kapcsolatban álltunk, partnerként kezeltek minket
állandó intézményi párbeszédet alakítottak ki. Nem
a viták ellenére. Ez később is megmaradt. Amikor
az volt, hogy heteket kellett várni, hogy bejussunk.
új helyettes államtitkár lett a kormányváltás miatt,
Volt még egy törekvés, ami meghatározta nekem
ő eljött bemutatkozni a HÖOK székházba, az Ajtósi
az utolsó hónapokat, amíg HÖOK elnök voltam:
Dürer sorra, egy elnökségi ülésre. Ez politikától
Nemzeti Ifjúsági Tanácsot akartak létrehozni. Ebben
függetlenül egy tisztességes dolog. Kapcsolatban
a folyamatban észnél kellett lenni, hogy a HÖOK-ot a
álltunk még az ifjúsági- és sportminisztériummal,
megfelelően kezeljék; voltak viták, és végül nem lett
főként Szabó Lacival, akivel nem volt nehéz dolgunk
Nemzeti Ifjúsági Tanács, mert rájöttek, hogy nem
mint volt HÖOK elnökkel, illetve a miniszterrel,
lehet mindenkit egybe ereszteni: nem működőképes
Deutsch Tamással is folyamatos nexus és kapcsolat
egy szervezet, ami magába olvasztja a lepkegyűjtők
volt,
szervezetétől kezdve a katolikus ifjúsági egyleteken
később
oktatási
pedig
tárca
Mesterházy
működött;
Attilával
is.
Nekem Gyurcsánnyal már más minőségében volt kapcsolatom; Mesterházy volt az államtitkára és vele is normális viszonyban álltunk.
át a cserkészekig mindenkit.
137
D. K.: És milyen kritikát tudnál megfogalmazni
akkor azt kell mondani, hogy nem folytatom. Úgy
akár a mostani időszakkal, de akár az egész
gondolom, hogy erre országos szinten jobban
mozgalommal kapcsolatban?
fel kell hívni a figyelmet, annak ellenére, hogy
ALMÁSSY KORNÉL
ezek ritka, egyedi esetek. Fontos, hogy a HÖOK A. K.: Nem nagyon tudok, nem is akarok. Azért nem
mindig megtartsa a hitelességét, mint egy politikai
szeretnék kritikát megfogalmazni, mert egyrészt
közegben mozgó nem politikai szervezet. Ebben
most nem vagyok benne. Másrészt a HÖOK hallgatói
a helyzetben kell lavíroznia, miközben az oktatás
mozgalmának erős működésére európai szinten is
minőségéért kell dolgoznia.
csodájára jártak – volt ilyen, hogy ESU, nem tudom ez létezik-e még. Érdekes egy szervezet volt anno,
D. K.: Mit gondolsz, mi lenne a HÖOK nélkül?
kicsit túl liberális, furcsa volt nekem, pedig kinn voltam többször is. Azt gondolom, hogy nagy dolog,
A. K.: Hát erre több változat van. Megvalósulhatna –
hogy a HÖOK létezik, nyilván azért is mondom ezt,
amit többször is akartak -, hogy a politika bekerül az
mert belülről ismertem. Talán az idő faktort tudom
egyetem falai közé. Lenne DK-s hallgatói képviselő,
említeni, amire ma már utaltam, hogy mindenki
Jobbikos, meg Fideszes; kérdés, hogy ilyen esetben
próbálja meg időben abbahagyni a mozgalmárságot.
hogyan lehetne hallgatói érdekeket képviselni.
Amikor az ember úgy van, hogy nem jó szívvel
Szerintem az katasztrofális helyzet lenne. Kérdés,
csinálja, vagy ebben már csak megélhetést látja,
hogy ki rendezné a rendezvényeket, ki csinálná
az egyetemi napokat ki döntene az ösztöndíj
lenne HÖOK, akkor nagy baj lenne. A magyar
kérdésekről, ha nem lenne HÖOK? Én azt gondolom,
felsőoktatás,
hogy ha nem lenne HÖOK, sokkal nehezebb lenne az
amilyenben most van.
rosszabb
állapotban
lenne,
mint
egyetemi intézményrendszernek. Volt, amikor nem volt HÖOK, volt a KISZ, de az még egy kommunista
D. K.: Az interjú során említettél néhány tanácsot.
diktatúrában létrejött szervezet volt. Oda inkább
Summázva, mit tudnál útravalóul adni egy hallgatónak,
kinevezték az embert, mintsem megválasztották, ez
aki most szeretne hallgatói érdekképviselővé válni?
sem lenne egy jó változat. Én azt gondolom, hogy ez a hallgatói modell, ami ma Magyarországon van, az
A. K.: Azt tudom tanácsolni, hogy vegyen részt
egy jól működő modell, amit nem kellene bántani. Ha
minél aktívabban a hallgatói közéletben helyi
átpolitizálódna, azzal magát gyengítené a hallgatói
szinten, mert nagyon sok barátot és tapasztalatot
rendszer, és a hallgatói érdekképviselet gyengülne,
fog találni, aztán szíve joga eldönteni, hogy
mert
érdekképviselet.
mennyire vesz részt az országos rendszerben is.
Meggyőződésem hogy mindenhol vannak hülye
Azt gondolom, hogy minél többeknek részt kellene
emberek, ahogy az egyetemi vezetésben, főiskolai
venni ebben: megtanulni a tárgyalás technikáit,
vezetésben is, biztos a hallgatói vezetésben is
vezetői készségeket fejleszteni, hallgatói érdekeket
vannak, de többnyire jó szándékú, rendes emberek
képviselni, ezek mind-mind jó dolgok; felelősséggel
próbálják a hallgatói érdeket képviselni. Ha nem
jár, de élvezetes és emlékezetes is egyben.
ez
elsősorban
hallgatói
139
D. K.: Végezetül egy személyesebb kérdés: Mi a
legkedvesebb
élményed,
amire
örömmel
emlékszel vissza?
ALMÁSSY KORNÉL
A. K.: Nekem talán a vezetőképzők voltak a legnagyobb élmények. Anno
mi
mindig
tartottuk,
az
egész
szinte
más
településen
országot
bejártuk.
Szintén nagyszerű élmény volt, hogy elmentünk a határon túli hallgatói mozgalmat erősíteni és ott is mindig nagyon jó rendezvények voltak. Ugye maga az EFOTT, az én elnökségem alatt kezdett el visszatérni a HÖOK-hoz. EFOTT KHT volt: hatalmas dolog volt, hogy sikerült megtartani ezt a hallgatói mozgalom számára.
önkormányzatának
munkájába,
majd
lett
a
szervezet elnöke. 2003 és 2004 között a HÖOK elnökségi tagja, majd 2004-ben a szervezet elnökévé választották. Később dolgozott az Új Nemzedék
Központ
igazgatójaként,
jelenleg
pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságán kabinetfőnök.
EKLER GERGELY
2000-ben csatlakozott be az ELTE BTK hallgatói
Jancsó
András:
Hogy
kapcsolódik
Ön
a
felsőoktatási hallgatói mozgalomhoz?
diplomázott, a tanulmányaira akart fókuszálni, és ekkor megkaptam a helyét és bizottsági elnök
EKLER GERGELY
lettem, majd a kari HÖK alelnöke. 2002-ben merült Ekler Gergely: Roppant egyszerű a válasz erre,
fel a kari HÖK elnök fejében, hogy lehetnék az ELTE
amikor felvettek az egyetemre… Ebben az évben
delegáltja a HÖOK elnökségben. Az ELTE-n belül
kapcsolódott be a bátyám, aki fölöttem járt 4 évvel,
egy érdekes, vitás kétpólusú HÖK-ös struktúra
az ELTE bölcsészkari HÖK-nek a munkájába.
volt, a bölcsészkari HÖK és a többiek. Aztán később
Akkor tudtam meg, hogy egyáltalán van ilyen, hogy
szépen összecsiszolódtunk, finomodott, átalakult a
hallgatói önkormányzat, mert a gólyatáborban
helyzet. De amikor Barthel-Rúzsa Zsolt csapatában
nem fogott meg a dolog. Igazán akkor keltette
elindultam elnökségi tagként, akkor a másik
fel az érdeklődésemet az egész, amikor a bátyám
induló csapatban is volt egy ELTE-s jelölt, akit az
mellett a kollégiumi szobatársam is HÖK-ös
összes többi kar támogatott. Ekkor még tényleg
lett. Megkérdeztem, hogy van-e ott számomra
megosztottak voltunk, de Zsoltnak, és így nekem is
munka, és volt. Plakátokat kezdtem ragasztani két
sikerült, két évig dolgoztam az elnökségében.
évfolyamtársammal együtt az első év végén. Egy évig ezt csináltam, majd miután kiderült, hogy angol
Minden csapat, minden vezető és minden vezető
szakos vagyok, bekapcsolódtam a külügyi bizottság
támogatói keresik a jövőt. Amikor kiderült, hogy
munkájába. Aztán amikor a bizottság elnöke
Zsolt sem „újrázik”, akkor a csapat összetartó,
baráti része elkezdett gondolkozni, hogy hogyan
támogatói kivonultak. – szerk.] Nem, meglepetés
tovább… Bevallom, hogy az a pont, amikor
volt. Ez szívóssá és eltökéltté tett. Vannak olyan
konkrétan mondja valaki, hogy „te, akkor Geri,
emberek, akikkel a kivonulók közül jóban vagyok
indulnál”, nincs meg. Az már megvan viszont, hogy
azóta is. Ez is egy érdekes bajtársiasság, ez az egész
tudtam: ezt a folyamatot jelöltként ugyan én fogom
HÖK-ös lét. Egy kezemen nem tudom megszámolni
végig csinálni, de az a fontos, hogy milyen csapattal.
azokat az embereket, akik mértékadóak voltak és
Olyan csapattal, akik akaratukban egységesek
azóta ne tudnék velük együtt sörözni. Úgy tekintek
és egyenlőként kezeljük egymást. A HÖOK-os
vissza erre a fél évtizedre, mint egy felelősséggel
életemben az tetszett a legjobban, visszagondolva,
járó érdekérvényesítési tanulópályára.
hogy hiába elnök az ember mégiscsak egyfajta bajtársias (a szó klasszikus politikai értelmében)
J. A.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói
együtt gondolkodásban tud lenni azzal az egységgel,
mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?
akivel ha jóban van, együtt tudnak dolgozni. És így a döntés pillanatától kezdve megvolt már egy
E. G.: Az erre vonatkozó emlékeim kifakultak, de
szűkebb kör, akikkel megkezdtük a munkát, amihez
HÖK-ös korszakomban sokat olvastam róla, fejből
a később érkező többiek folyamatosan csatlakoztak.
tudtam a HÖOK-nak és elődszervezeteinek az
Készültem-e arra, hogy ki fognak vonulni a
elnökeit, elnökségi tagjait. Ma kicsit összetettebben
támogatók? [Az elnökválasztó ülésről az ellenjelölt
látom ezt a kérdést, hiszen ott más típusú
143
Schőberl Márton és Ekler Gergely
hallgatóknak jutott szerep, és talán nekik jutott
törvény és a kapcsolódó jogszabályok készültek.
a nagyobb szerep, hiszen a formálódó hallgatói
Átláthatóbbá váltak a hallgatói jogok, mind a
mozgalom mellett ott voltak a Bibó szakkollégisták
térítési-juttatási, mind a képviseleti. Ráadásul
és a hozzájuk csatlakozó hallgatók is. Az egyik
abban a hallgatói és képviseleti szempontból
csapat párttá vált, és ekként tette azt, ami a dolga,
nehéz
a másik pedig abban a közegben maradt, aminek
ezek egyáltalán meg tudtak maradni. Másrészt
a jobbá tételéért létrejött. Szerintem a saját
jelentős eredmény, hogy elég hangosak tudtunk
pályáján mindkét kezdeményezés bizonyította a
lenni, és volt egy felpezsdülés. Életteli évekként
talpraesettségét.
emlékszem erre az időszakra. Harmadrészt onnan,
időszakban
jelentős
eredmény,
hogy
ahonnan indultunk, egy nem túl nagyarányú, és J. A.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a
semmiképpen nem elsöprő győzelemből két év
saját korszakából mit tart a legjelentősebb
alatt eljutottunk oda az elnökségem végére, hogy
eredménynek?
akarategységbe szerveződtünk a jövőt illetően.
E. G.: Három dolgot tartok fontosnak. Az, hogy ezek
Érdekes volt a helyzet a mi időnkben. Többek
mennyire jelentősek, kétséges, nem az én tisztem
között, hogy sikerüljön tompítani a kiéleződő
megítélni. Elsősorban azt említeném, amikor Zsolt
ellentéteket, sok választmányi ülést és EHÖK-
és az én elnökségem idején az új felsőoktatási
FHÖK elnöki találkozót tartottunk, próbáltuk
145
a problémák megoldásába a legszélesebb kört
apropóján volt egy elég érdekes, ma már inkább
bevonni, egyúttal békejobbot nyújtani – nem ránk
megmosolyogtató meghallgatásom is. A lényeg
szavaztál, de érdekel a véleményed. Szerintem
viszont az, hogy a rendszeres és kitartó munkával el
sokakat sikerült mozgósítani, hogy fejtsék ki a
tudtuk érni, hogy azoknak a szemében is hitelesek
szakmai véleményüket.
lettünk, akik korábban nem bíztak bennünk, és végül majd’ fél évvel később ugyan, de sikerült az
J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30
elnökséget is megválasztanunk.
EKLER GERGELY
éve alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív modell, mit gondol, ennek mi az oka,
Mindig is úgy fogtam fel és máig is úgy fogom
miért így alakult, volt-e más út?
fel, életemnek ez nagyon szép korszaka volt. Nem tudom mi a jó szó erre, hogy mozgalom,
E. G.: Amikor az
elnökválasztás
eredményét
szervezet…
szakszervezet
biztosan
nem.
Ez
követően a nem minket támogatók kivonultak az egri
valóban egy olyan strukturált önszerveződése a
közgyűlésről, azzal a fura helyzettel szembesültünk,
hallgatóságnak, ami akkor működik jól, ha azzal
hogy volt egy érvényesen megválasztott elnök
foglalkozik, ami a feladata, ez pedig elsősorban
és egy nem megválasztott elnökség. A másik fél
az
beadvánnyal fordult az Ügyészséghez, hogy az
fiatalok alkotta csoportosulás, akiket az a szándék
semmisítse meg a választás eredményét, és ennek
motivál, hogy azoknak, akikkel sorsukat osztják,
érdekképviselet.
Túlnyomórészt
elhivatott
tehát a hallgatóknak, legyenek meg az őket
E. G.: Másfél évtized távolságban vagyok a hallgatói
megillető jogaik, juttatásaik, feltételeik, és legyen
léttől, és nem figyelem közelről a felsőoktatás
meg az, ami a legfontosabb: minőségi diplomát
folyamatait. Az alapján, amit látok és hallok,
kapjanak. Ezekben a kérdésekben abban van a
jelenleg az egyik legfontosabb feladat az, hogy
hökösök igazi felelőssége, hogy azt képviselik-e,
felsőoktatási struktúraváltásban legyen a HÖOK-
ami valóban a hallgatói érdekeknek használ. Én
nak álláspontja, és az legyen az álláspontja, hogy
mindig is a hallgatói mozgalmat, a HÖOK-ot a jog
a változó szerkezetben is azért dolgozzanak az
és hasznosság oldaláról megközelítő ember voltam,
emberek, hogy az a diploma, amit megszereznek a
és annak a csapatnak is ez volt elsődleges, akikkel
hallgatók, minél többet érjen. Rá kell fűződni erre
dolgoztam. Elfogadtam és máig elfogadom, hogy a
a folyamatra úgy, hogy az leginkább a hallgatóknak
gazdasági önfenntartás is fontos, de nálam mindig
az érdekét szolgálja.
a szabályozás oldali központi kérdések élveztek prioritást. Ha megkérdezik, hogy mi a HÖOK, akkor
Egy másik fontos ügy lehet a család kérdése. A
elsődlegesen a szakmai, érdekképviseleti munkát
hallgatói lét bizonyos értelemben a legtávolabb
kell hangsúlyozni.
visz attól, ahonnan jössz, és ami később rád vár. Közelebb visz a szakmai pályafutásodhoz, de
J. A.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja
nagyon eltávolít attól a természetes közegtől, ami a
a jelenkori (szak)politikában?
létünk alapja. Az egyetemi éveket követően karriert
147
EKLER GERGELY
kezdesz, majd előbb-utóbb gyakorlatilag beleesel
Magyar Bálintot eltökélt, nagyon energikus, adott
egy családba, ami jelen esetben már a sajátod
esetben
lesz, a te felelősséged. Szerintem nagyon érdekes
ismertem meg, aki hatalmas energiákat tudott
kérdés, hogy a felsőoktatásnak, vagy a hallgatói
mozgósítani,
önkormányzatiságnak van-e valamifajta „mondása”
Álláspontom szerint ezek a céljai egyébként nem
ebben. Akarja-e a mindenkori HÖOK, hogy könnyű
voltak helyesek.
legyen megházasodni, gyermeket vállalni, vagy
veszekedtünk is, viszont azt a tiszteletet végig
gyermekes szülőként jelen lenni a felsőoktatásban,
megadta nekünk – és szerintem mi is megadtuk
akár nappalis képzésben is.
neki –, amit megkövetel akár a mindenkori
vehemens, hogy
lehengerlő a
céljait
vitapartnerként megvalósítsa.
Rengeteget vitáztunk,
olykor
minisztériumot vezető miniszternek, akár a HÖOK J. A.: A saját korszakában hogyan jellemezné
elnökének a személye. A legtöbben sokkal kisebb
a
ellenállást fejtettek ki az ő működésével szemben,
HÖOK
és
a
politikai
döntéshozók
közötti kapcsolatot?
mint mi. Nem tudom, el fogja-e hinni valaha, hogy mi nem azért mentünk gyakran ellene, mert politikailag
E. G.: Kevés korszak volt az életemben, amikor ennél
mást gondoltunk a világról, mint ő, hanem azért,
a két évnél többet tanulhattam volna valamiből.
mert egyszerűen mást akartunk hallgatóként,
Végtelen izgalmas időszak volt. Mindenki azt tette,
és
ami a feladata volt.
volt a hallgatók körében. Hiller miniszter úrral
az
álláspontunknak
valódi
támogatottsága
Magyar Bálint a HÖOK 2006-os tavaszi vezetőképőzjén, jobbra mellette Ekler Gergely.
élményszámba ment az első találkozásom, hiszen
J. A.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a
korábban hallgatója is voltam, egyébként mindig
saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal
jelest kaptam nála, és kimondottan szerettem az
kapcsolatban?
EKLER GERGELY
óráit, nagyon jó tanár. Úriemberként tárgyalt, de ez nem menti a tandíjas kérdésben: mást mondtak
E. G.: Egy ügy gondolkoztat el máig. Sokáig
és ő is mást mondott a választások előtt, mint ami
kimondottan zavart, de mára már feloldottam
aztán történt... Egyébként van abban valami bizarr,
magamban.
hogy jelenleg ebben az irodában dolgozom [interjú
kormánypártok a 2006-os választási kampányban
helyszíne – J. A.], hozzávetőleg 10 méterre az ő
hazudtak, és győzelmüket követően tandíjat akarnak
akkori miniszteri szobájuktól.
bevezetni, magától értetődő volt, hogy tüntetni fogunk
Amikor
kiderült,
hogy
az
akkori
ez ellen. Szeptember 23-ára tűztük ki, helyszínnek Összességében azt tudom mondani, voltunk elegen,
pedig az Alkotmány utcát foglaltuk le. Óriási
akik az akkori kormányok működésének kárát láttuk,
lelkesedéssel szerveztük, mögöttünk választmányi
és ez adott egyfajta magabiztosságot, a HÖOK-nak
és közgyűlési döntéssel, teljes felhatalmazással, azt
pedig morális és társadalmi legitimációt, annál is
hittük, hogy majd mi jól megmutatjuk, és megtöltjük
inkább, mert voltak a hallgatói ügyeken túlmenően
a Kossuth teret. Aztán 2006. szeptember 17-én kijött
is olyan súlyos társadalmi kérdések, amelyek mögé
az őszödi beszéd, a Kossuth tér hosszabb időre
be tudott állni a HÖOK.
megtelt, mi pedig októberre halasztottuk a tüntetést,
és a helyszínt is áthelyeztük a Várba. Így viszont nem
J. A.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói
a Kossuth teret töltöttük meg, hanem a Dísz teret, ami
érdekképviselőit?
persze nem több tízezer embert jelentett, hanem 3-4 ezret. Máig nem tudom, hogy az helyes döntés volt-e
E. G.: Nem hiszem, hogy rászorulnak az én
akkor. Utólag persze minden magyarázkodásnak
jótanácsomra, okosak maguktól is.
tűnhet, de azért voltak aggasztó jelek. De ezt inkább hagyjuk.
J. A.: Mi a legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből, vagy mik a legszebb emlékei?
J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül? E. G.: A legszebb emlékem ma is velem van: a E. G.: Hallgatói szempontból sokkal rosszabb helyzet lenne. A HÖOK 30 év elteltével is azt a politikamentes közeget tudja megadni, amelyben a felsőoktatáson kívül eső érdekek nélkül tud felszínre jutni a hallgatók véleménye. Álláspontom szerint a HÖOK léte túlnyomórészt hasznos, a teljesítmény, ami mögötte van túlnyomórészt jó, és a cél, amit képvisel, túlnyomórészt helyes.
feleségem az ELTE ÁJTK HÖK elnöke volt.
151
Tüntetők a Budai Várban. Forrás: MTI, Szigetváry Zsolt
J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?
J. A.: Mi a legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből, vagy mik a legszebb emlékei?
E. G.: Hallgatói szempontból sokkal rosszabb helyzet lenne. A HÖOK 30 év elteltével is azt a politikamentes
E. G.: A legszebb emlékem ma is velem van: a
közeget tudja megadni, amelyben a felsőoktatáson
feleségem az ELTE ÁJTK HÖK elnöke volt.
kívül eső érdekek nélkül tud felszínre jutni a hallgatók véleménye. Álláspontom szerint a HÖOK léte túlnyomórészt hasznos, a teljesítmény, ami mögötte van túlnyomórészt jó, és a cél, amit képvisel, túlnyomórészt helyes. J. A.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói érdekképviselőit? E. G.: Nem hiszem, hogy rászorulnak az én jótanácsomra, okosak maguktól is.
153
2008-11 A SZOCIÁLIS NÉPSZAVAZÁSTÓL A NFTV-IG 85
90
95
00
05
10
15
20
2008 tavaszán a HÖOK több csatornán keresztül
a tandíjjal szemben. 2008. december 5-én ünnepelte
is buzdította és felszólította az ország hallgatóit,
a szervezet húszéves fennállását és a hallgatói
hogy vegyenek részt a március 9-i népszavazáson,
önkormányzatiság a rendszerváltás óta tartó sikeres
amely befolyásolhatja a hallgatói tandíjak kérdését.
működését, újra Szegeden, ami ezáltal egyre inkább
Ugyanakkor a népszavazásra való felszólítás nem
kiemelt térként funkcionált a szervezet identitásában,
egyértelműen
valami
amely szorosan összekapcsolódik a rendszerváltásban
ellen irányuló politikai aktus, hanem hűen a
való részvétellel és a demokratikus érdekképviselettel.
szervezet
sokkal
Kucsera Tamás és Szabó Andrea kutatásából kiderül,
inkább a demokratikus jogok gyakorlására való
hogy a szervezet húszéves működés után jelentős
figyelemfelhívásként,
értetődő
ismertségre tett szert, tehát hitelesen és elismerten
attól a szervezettől, amelynek szerepe a fentiek
képviseli a felsőoktatás hallgatóságát (Kucsera – Szabó,
alapján is jelentős volt a demokratikus rendszer
2008). Érdemes kiemelni, hogy erre az időszakra már
megteremtésében. 2008. május 17-én a HÖOK
kiforrott a HÖOK érdekképviseleti funkciója mellett
tisztújításán újfent megválasztották két évre Miskolczi
a szolgáltatói tevékenysége is, amelyet egyébként
Norbertet, aki az előző ciklusban sikeresen vezette
számos interjúban kiemelt fontosságúnak említenek.
a szervezetet és számos alkalommal hitelesen
2010. május 8-i tisztújító gyűlésen választották meg
reprezentálta a felsőoktatásban tanuló hallgatók
Miskolczi Norbert négyéves tevékenysége után Nagy
érdekeit a kormányzati átalakítási törekvésekkel és
Dávidot, aki 2011. január 1-től töltött be elnöki tisztséget.
oldalakhoz
kötődő,
történelméhez amely
vagy
értelmezhető magától
155
2008-11
Nagy Dávid megválasztott elnök felszólalásában
sor: „Tüntetnének a felsőoktatásban tanulók: Nem
kiemelte, hogy 2011 új távlatokat nyithat meg a
született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás
felsőoktatás előtt. Itt az Európai Unió soros magyar
között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően […]
elnökségére utalt, minden bizonnyal nem számított
a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
egy a szervezet történetében mozgalmi szempontból
(HÖOK). Az érdekvédelmi szervezet a vitás kérdésekben
aktív időszakra, amikor HÖOK újfent demonstrációk
egyelőre nem jutott megállapodásra Hoffmann Rózsa
útján mozgósította az egyetemi hallgatóságot. A
oktatási államtitkárral. Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke
féléves hiátust Körösparti Péter töltötte be, akit egy
közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer
rendkívüli tisztújító ülésen szavaztak meg 2010.
támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója
június 12-én. Rövid elnöksége alatt jöttek ki az első
elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most
tervezetek az új felsőoktatási törvényről, amely
nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében,
némi felháborodást keltett, hiszen a tervezetben
hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.
jelentős változások voltak prognosztizálva, például a
Nagy bízik abban, hogy az államtitkár hajlik a
vizsgaalkalmak korlátozása.
javaslatok befogadására, a koncepció átdolgozására, valamint újratárgyalására, ha azonban a tervezetet
A Magyar Nemzet 2010. december 15-i száma már
változtatás nélkül fogadja el a kormány, akkor nem
arról tudósít, hogyha a HÖOK javaslatait nem fogadják
kizárt, hogy a hallgatók az utcára vonulnak.”
meg a törvényalkotás során, tüntetésekre kerülhet 10
Magyar Nemzet. 2010. december 15.
10
Sajnálatos módon az új felsőoktatási törvénnyel
botrányszag. Beszólogatás, oda-vissza üzengetés, tehát
kapcsolatban a HÖOK konstruktív tevékenysége
muszáj a sajtóban a felszínen maradni. Inkább ilyenek
nem feltétlen vezetett célra, a folyamatos tárgyalások
voltak, hogy személyesen valakivel rossz lett volna a
ellenére a szervezet által tanácsolt elemek nem, vagy
viszony, vagy úgy váltunk volna el, hogy na akkor őt
nem abban a formában kerültek végül beemelésre az
én most itt leírtam, vagy ő engem, bízom benne, hogy
Nemzeti Felsőoktatási Törvényben.
nem történt.”
A problémás intézkedések közé sorolandó a hallgatói szerződés általi röghöz kötés, a bújtatott tandíj bevezetése önköltség néven, a képzési formák közötti
átsorolás
meghatározásának
módja.
Az
együttműködés kérdéséről Nagy Dávid interjújában így emlékezik: „olyan, hogy személyes ellentét alakult volna ki bárkivel, olyanra nem emlékszem. Nyilván képviseltünk álláspontokat, ezeket ütköztettük más álláspontokkal. Olykor kőkeményen. Hozzátartozik, hogy a sajtó mindent felfújt, de ahhoz, hogy a sajtóban érvényesülni tudj, kell egy kis balhé, kell egy kis
157
KÖRÖSPARTI PÉTER
2001-ben Egyetem
választották
a
Bölcsészettudományi
Debreceni Kar
Hallgatói
Önkormányzatának képviselőjévé. 2004-től 2016ig az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be. 2006-tól a HÖOK elnökségi tagja, alelnöke majd több alkalommal is a szervezet elnökévé választották: először 2010-ben, majd 2013-ban. Jelenleg a Debreceni Egyetem Hallgatói Kapcsolatok
és
igazgatóhelyettese.
Szolgáltatások
Központjának
Csont István: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási
Konferenciájának vezetésében is szerepet vállaltam,
hallgatói mozgalomhoz?
máig egyedüli módon két időszakban, előbb 2010ben, majd 2013–2014-ben is elnöke lehettem az
Körösparti
Péter:
A
felsőoktatási
hallgatói
országos
érdekképviseletnek,
vagyis
máig
az
mozgalomhoz 2001-ben csatlakoztam, amikor a
egyetlen visszatérő HÖOK elnök vagyok. Az országos
kari HÖK választáson bekerültem a Debreceni
érdekképviseletben
Egyetem
Hallgatói
dolgozhattunk, többel közülük vitáztunk is, de végül
Önkormányzatának közgyűlésébe. Az első pillanattól
mindig sikerült olyan irányba terelnünk az országos
fogva megragadott a szervezetben a bajtársiasság és
szakpolitikát, ami a felsőoktatási intézményeknek és
az összetartás: értelmes emberek hasznos célokról
a hallgatóknak is hasznos.
Bölcsészettudományi
Kar
több
kormánnyal
is
együtt
folytattak és folytatnak azóta is nívós vitákat. Később a Debreceni Egyetem Egyetemi Hallgatói
A HÖOK-hoz fűződő legemlékezetesebb esemény
Önkormányzatának elnökévé választottak, ezt a
talán
tisztséget 2004 és 2016 között töltöttem be. Ebben
megrendezett közgyűlés volt. Ez volt első elnökségem
az időszakban a hallgatói önkormányzatiság számos
utolsó ülése, a delegáltak térdig érő hóban és jeges
változáson ment keresztül, amelyet leginkább a
utakon siklottak keresztül a fél vagy egész országon,
professzionalizáció jelenségével lehet leírni. Hivatali
mielőtt megérkeztek volna. Ezt a közgyűlést azért
időm alatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos
is kiemelném, mert előtte tartottuk az addigi
a
2010
decemberében
Szombathelyen
159
KÖRÖSPARTI PÉTER
időszak talán leghosszabb választmányi ülését. A
szövetséget hozott létre a felsőoktatási intézmények
közgyűlést általában szombati napon rendezzük
vezetőit tömörítő Magyar Rektori Konferencia és
meg, és minden közgyűlés előtt pénteken ülésezik a
a HÖOK között, másfelől pedig munkásságának
HÖOK választmánya. A Szombathelyen megtartott
köszönhetően a Hírcsárda álhírportál szerkesztői
választmányi ülésen péntek estétől szombat hajnali
is végre megismerkedhettek a sajtóhelyreigazítás
5-ig vitáztunk a követendő stratégiáról.
intézményével.
2010 tele természetesen a Hoffmann Rózsa államtitkár
Cs. I.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói
asszonnyal folytatott parázs vita miatt is emlékezetes,
mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?
már-már forradalmi láng fűtötte az intézményi küldötteket az államtitkári gondolatokkal szemben.
K. P.: A hallgatói önkormányzatiság a rendszerváltás
Ma már persze tudjuk, hogy az egyetemeknek sikerült
kulcsszereplője, szimbolikus tere lehetett ezelőtt
túlélnie államtitkár asszony minden bizonnyal jobbító
harminc évvel. A rendszerváltást megelőzően a
szándékú, ám kevésbé eredményes reformterveit,
hallgatók
de abban az időszakban nagyon izgalmas volt a vita
szervezet próbálta ellátni – 1989 óta azonban a
és nem is tűnt ilyen lefutottnak a küzdelem. Két
hivatalos képviselet hangsúlyozottan pártpolitikától
szempontból mindenképpen hasznosnak bizonyult
semlegesen
működik.
Hoffmann Rózsa munkássága: egyfelől rendkívül erős
a
önkormányzatok
képviseletét
hallgatói
hangsúlyozottan
Meglátásom
politikai
szerint
ez
hitelességéhez
is
jelentősen hozzájárul: kormányzatokon és politikai
rendszerváltás utáni értelmiség támogatásáért. Mára
oldalakon átívelő, sikeres érdekképviseleti munkát
ezek az emberek pályájuk csúcsait közelítik, jelentős
egyedül akkor végezhet egy szervezet, ha a politikai
hatást gyakorolnak az állam működésére, a kulturális
pártoktól függetlenül végzi munkáját. Ezért is tartom
életre és a nemzetgazdaságra is, ennek megfelelően
jelentős eredménynek, hogy a politikai pártok ifjúsági
tehát azt is megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltáskor
szervezeteit évtizedeken át sikerült távol tartani
működő
a hallgatói érdekképviselettől, ezzel megőrizve a
ellátták feladatukat.
hallgatói
önkormányzatok
sikeresen
hallgatói önkormányzatiság magyar modelljét. A kialakult rendszerben a hallgatói önkormányzatok
Cs. I.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a saját
mellett – természetesen – a politikai pártok ifjúsági
korszakából mit tart a legjelentősebb eredménynek?
szervezeteinek
is
megvan
a
maguk
rendkívül
fontos, társadalmilag hasznos szerepe, az ellátott
K. P.: Ha utólag visszagondolok két elnöki ciklusomra,
feladatok pedig nem keverednek egymással. A
akkor elsősorban a külső körülményektől való
hallgatói önkormányzatiság legfontosabb feladata,
függés jut eszembe. 2010-ben, illetve 2013–2014-
hogy ideológiáktól mentesen, a magyar nemzet
ben a felsőoktatás egy komolyabb átalakulása
és Európa mellett elkötelezett módon védje a
zajlott, így a szervezetnek és a tisztségviselőknek
fiatal értelmiség érdekeit – ilyen módon pedig a
ekkoriban sokat kellett foglalkoznia a különböző
hallgatói önkormányzatok maguk is sokat tettek a
reformcsomagokkal. Komoly előrelépésnek tekintem,
161
KÖRÖSPARTI PÉTER
hogy elnökségem alatt sikerült elindítani a HÖOK
működésének főbb jellegzetességeit is. Utólag
szervezetének reformját. Ebben az időszakban
visszanézve
jelentősen
feladatok
magamat, mert mind Budapesten, mind pedig
száma, ehhez költségvetési többlet is társult,
Debrecenben kiváló csapat segítette a munkámat.
amit nagy felelősséggel használtunk fel. A HÖOK
A HÖOK korabeli vezetéséből sok személyt tudnék
gazdálkodása sokkal professzionálisabbá vált ebben
megnevezni, akikkel hosszú ideig dolgoztunk együtt
az időszakban, illetve a HÖOK Mentorprogram
különböző tisztségekben, de talán kettőt kiemelnék:
is ekkor kezdett az országban ismertté válni,
Nagy
kiteljesedni.
Főiskolások
választottak, majd lemondását követően tőle vettem
(EFOTT)
át ismét az elnöki tisztséget, és Kiss Dávid, aki
Országos
emelkedett
Az
az
elvégzett
Egyetemisták
Turisztikai
és
Találkozója
szervezésében, menedzsmentjének fejlesztésében
Dávid,
nagyon
azaz
szerencsésnek
„Proper”,
akit
tartom
utódomnak
elnökhelyettesként segítette munkámat.
is jelentős eredményeket értünk el, többek között Maszlavér Gábor vezetésével. Az ekkor megkezdett
Cs. I.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve
fejlesztések máig hatnak a HÖOK működésére, ez
alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív
pedig mindig örömmel és büszkeséggel tölt el.
modell, mit gondol, ennek mi az oka, miért így alakult,
A
volt-e más út?
HÖOK
vezetését
már
igen
komoly
tagönkormányzati vezetői tapasztalattal vettem át, ami nyilvánvalóan meghatározta a szervezet
Körösparti Péter, Klinghammer István államtitkár, Kiss Dávid
K. P.: Úgy vélem, hogy a kezdeti mozgalmi
számára is. Mindenképpen oda kell azonban
működési modell mellett ma már nem lenne
figyelni
működtethető a HÖOK. A bekövetkezett szervezeti
is, amikor tehát a HÖOK működésének rendjét
változások
alakítjuk ki, akkor nem lehet megfeledkezni a vidéki
szükségszerűek voltak,
a kialakult
döntéshozatali és működési rend megfelel az
KÖRÖSPARTI PÉTER
elvárásoknak. A változásoknak
–
a
vidéki
felsőoktatási
intézményekre
intézmények képviselőiről sem.
meglátásom
szerint – szükségszerűen meg kellett történnie,
Cs. I.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja
hiszen az érdekképviseleti rendszer fokozatosan
a jelenkori (szak)politikában?
professzionalizálódott
országos
szinten.
Ez
időszakban,
K. P.: A HÖOK legitimációját és potenciálját
Nagy Dávid elnöksége idején tovább erősödött,
a mögötte álló hallgatói tömegek adják. Egy
2015–2018. között, Gulyás Tibor vezetése alatt
többszázezer
kiteljesedett. Ma már olyan sokféle feladatot lát el
minden politikai szinten komolyan vesznek, és
a HÖOK, ami a korábbi mozgalmi rendszerben nem
ez így is van jól. A HÖOK komoly lehetősége, hogy
volna elvégezhető. Rendszeresek a minisztériumi,
nagyon gyorsan és közvetlenül tud kommunikálni
kormányzati egyeztetések, a politikai döntéshozók
a hallgatókkal, vagyis könnyen, gyorsan és olcsón
és a jogalkotók partnernek tekintik a szervezetet,
tud akár közvetlenül információkat begyűjteni,
ami kimondottan előnyös a képviselt hallgatók
ami alapján a legfontosabb kérdéseket el lehet
a
folyamat
a
2011–2013.
közötti
hallgatót
képviselő
szervezetet
dönteni, illetve ami alapján széles társadalmi
a jelenség, de természetesen a HÖOK elnökeként
támogatottsággal bíró álláspontot lehet elfoglalni.
is tudtam olyan szakmai kapcsolatokat kiépíteni,
Ez a gyors és közvetlen kommunikáció a profi
amelyek segítségével a HÖOK elnöki tisztség lejárta
tisztségviselők
után
segítségével
igen
hasznos
és
tovább
tudtam
erősíteni
érdekképviseleti
megbízható tárgyalópartnerré teszi a HÖOK-ot.
munkámat. Emellett számos olyan remek emberi,
Ez a körülmény pedig egyértelműen támogatja
baráti kapcsolatra tettem szert, amelyek mindmáig
az
elkísérnek – nagy örömömre.
érdekképviselet
területén
megfogalmazott
célok megvalósítását. Cs. I.: A saját korszakában hogyan jellemezné a HÖOK Cs. I.: Ön, hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben
és a politikai döntéshozók közötti kapcsolatot?
a HÖOK-ban szerzett kapcsolatait, tapasztalatait? K. P.: Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor az K. P.: Mint azt már említettem, én a HÖOK
biztosan az „intenzív” lenne. Minden viccet félretéve,
elnöki tisztségének elnyerése előtt már komoly
elnökségem alatt közel napi kapcsolatban álltunk a
érdekképviseleti múlttal és igen kiterjedt kapcsolati
politikai döntéshozókkal. Úgy alakult, hogy éppen
tőkével rendelkeztem, amit mindig örömmel és
egy jelentős felsőoktatási reformfolyamat során
készséggel hívtam segítségül a HÖOK érdekében
állhattam a szervezet élén, ami meghatározta a
is. Esetemben tehát részben fordítva érvényesült ez
napi munkát és a stratégiai célok megvalósítását
165
KÖRÖSPARTI PÉTER
is, de ezt az időszakot utólag sem cserélném el egy
A saját korszakomban talán kicsit több figyelmet
unalmasabbra. Akik ismernek, azok tudják, hogy
kellett volna szentelni a szervezet vezetői közötti
a színvonalas szellemi küzdelmek, a viták mindig
emberi kapcsolatok elmélyítésére. Sajnos abban az
felvillanyoztak, így tehát én kifejezetten élveztem
időszakban egy kicsit talán kevesebbet figyeltünk
ezeket az éveket. A Kalina Gergely korábbi ELTE EHÖK
egymásra, ami tudom, hogy néhány munkatársamnak
elnök után kiáltott, Hoffmann Rózsa által „elkövetett”,
nehezebbé tette a közös tevékenykedést.
a szervezet életében legendássá vált „Viszlát, Régész Úr!” köszönés megszületésénél például személyesen
Cs. I.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?
is jelen lehettem – ez azért aligha mindennapi esemény. Összességében kifejezetten örültem annak
K. P.: A válasz nagyon egyszerű: nincs másik
is, hogy rengeteg olyan ismeretet is kipróbálhattam
út.
a gyakorlatban, amit a felsőoktatási és tudományos
önkormányzatokra égető szükség van, éppen ezért
irányítási
kiemelt társadalmi felelősség a működés financiális
szakember végzettségem
megszerzése
során elméletben megtanultam.
A
HÖOK-ra
és
az
intézményi
hallgatói
oldalának költségvetési biztosítása is. Ezekből a célokból nem szabad engednie a HÖOK mindenkori
Cs. I.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal kapcsolatban?
vezetésének.
Cs. I.: Milyen fejlődési lehetőségeket, irányokat lát a
Cs. I.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő
HÖOK jövőjében?
hallgatói érdekképviselőit?
K. P.: Az informatikai fejlődés, a kommunikációs
K. P.: Végezzétek a munkátokat alaposan, nagy
csatornák
szakmai
átalakulása
a
HÖOK
jövőjét
is
alázattal,
tisztelettel,
figyelemmel
és
meghatározza. Jó az irány, de a mainál sokkal
fegyelemmel. Ezek a jellemzők tiszteletet ébresztenek
nagyobb hangsúlyt kell arra fektetni, hogy az összes
a szervezet iránt másokban is, emellett növelik a
modern kommunikációs platformon megjelenjen a
működés professzionalizmusát és eredményességét
szervezet. Egyetlen érdekképviseleti szervezet sem
is. Az is nagyon fontos ugyanakkor, hogy szükség
engedheti meg magának azt a luxust, hogy a képviselt
esetén merjetek konfrontálódni, de mindig észérvek
hallgatóktól távolságot tartson kommunikációjában. A
mentén. A döntéseket higgadtan kell meghozni, aztán
kommunikáció pedig jelen esetben egy szükségszerűen
pedig végig kell menni a kijelölt úton.
kétirányú folyamatot kell, hogy jelentsen, tehát nem elegendő eljuttatni az üzeneteket a hallgatósághoz, de mindig meg is kell hallgatni a hallgatók véleményét. Ez növeli a szervezet legitimációját.
167
Cs. I.: Mi a kedvenc vagy legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből? K. P.: Báli Bernadett, akit sokan Mamma-ként ismerünk, a rendezvények alkalmából többször is a
KÖRÖSPARTI PÉTER
saját maga által készített csilis babbal vendégelt meg bennünket, az egyik alkalommal a nagypapája egykori Schlosser sörözőjének udvarán. Sajnálatos módon az épület azóta lebontásra került. Az ilyen és ehhez hasonló élményeket, az emberi kapcsolatokat, amíg élek, nem fogom elfeledni.
2004-ben csatlakozott be a Széchenyi István Egyetem hallgatói önkormányzatának munkájába, 2006-ban
gazdasági
alelnökévé
választották. 2007-től mint az Északnyugatmagyarországi Regionális Szövetség elnöke vett részt az országos érdekképviselet munkájában, ezt követően lett a HÖOK elnökségi tagja, majd 2011 és 2013 között a szervezet elnöke volt. Később dolgozott az egyetem rektori hivatalának munkatársaként, jelenleg pedig egy tanácsadó cég ügyvezető igazgatójaként dolgozik.
NAGY DÁVID
amelynek
Dallman Kristóf: Hogyan kapcsolódtál be a hallgatói
és mondogatták, hogy „nézd ott a Proper, ott a
mozgalomba?
Proper”. Fogalmam sem volt, kik ők, egy-két ismerős
Milyen események vezettek a
HÖOK elnökségig?
arc volt csak. Egy barátom, akivel középiskolába is
NAGY DÁVID
együtt jártunk, szeretett volna belépni a Hallgatói Nagy Dávid: Leginkább véletlenek folytán. 2004-
Önkormányzatba, tudtuk, hogy szeptemberben lesz a
ben voltam gólya és a gólyatáborban feltűnően jól
választás, de akkor még csak a jelölések zajlottak. A
éreztem magam, csakúgy, mint mindenki. Akkor még
felsőbb éves hökösök és akik jelöltetni szerették volna
nem is tudtam, hogy mi az, hogy HÖK, kik ők, stb. A
magukat tartottak egy bemutatkozást, ahol a hallgatók
gólyatáborban az egyetemi szervezetek vetésforgóban
megismerhették őket. Abszolút semmi kedvem nem
jöttek bemutatkozni, hogy ki kicsoda, mivel foglalkozik
volt az egészhez, de ez a barátom eldöntötte, hogy ő
és miért érdemes hozzájuk csatlakozni, de nem is
elmegy és mondta nekem is, hogy feltétlenül menjek
emlékeztem az egészre. Mint utóbb megtudtam a
el és szavazzak. Ennyire nem tudtunk semmit az
Hallgatói Önkormányzat szervezte már akkor is a
egészről. Végül mikor elmentünk és megláttak ezek az
gólyatábor egy részét. Jóban lettem idősebbekkel
idősebb hallgatók, azt mondták, hogy „na, itt a Proper,
és korombeliekkel is, és ott ragadt rám a „Proper”
akkor menjél bemutatkozni”… Bemutatkoztam és
becenév is. Amikor szeptemberben, gólyatábor
ezután megválasztottak képviselőnek. Egy darabig
után bementünk az egyetemre, egyszer csak azt
hallgatói
vettem észre, hogy csoportban jöttek az idősebbek
sport irányban kezdtem el szervezkedni. Akkor
képviselőként
tevékenykedtem,
később
még az Észak-nyugat Magyarországi Regionális
eredményednek? Illetve a HÖOK elnökeként milyen
Szövetség elég aktív volt, remélem most is az, ezt
eredményre, eredményekre vagy a legbüszkébb?
nem tudom. Valahogy úgy alakult, hogy annak az elnökévé is megválasztottak, régióelnöknek, vagy
N.
D.:
más néven választmányi képviselőnek 2007-2008
visszaemlékeznem, mert az időben közelebb van.
környékén, utána jött a HÖOK elnökségi tagság
Nekünk akkor a hallgatói jogok védelme volt az
aztán pedig az elnökség. Dióhéjban így történt, mint
elsődleges feladatunk, az én időmben megmaradt az
mondtam, véletlenek vezettek el idáig, nem nagyon
egyetértési jog és a magas arányú szenátusi részvétel
ambicionáltam bármit, hanem mindig megtaláltak
is. A status quo-t megőrizni általában nem nagy
ezek a felkérések. Csináltam a dolgomat, vagy
eredmény, de abban a helyzetben szerintem az volt.
jól, vagy szimpatikusan, és akkor mindig jött egy
Természetesen ez nem csak az én érdemem, hanem
következő felkérés, először a sport vonalon, majd a
mindenkié, aki akkor „harcvonalban” volt, vagy a
régiós vonalon, végül pedig országos szinten és akkor
háttérből támogatott minket. Intézményi szinten
ez így eszkalálódott.
pedig talán az, hogy az én időmben – mondjuk
Az
országos
eredményekre
könnyebb
Győrben ez azóta is jellemző – a hallgatói képviselet D. K.: Következő kérdésemet megpróbálom két
közel maradt a hallgatókhoz. Ez az elválás sok
részre bontani: Mit tartasz hallgatói képviselőként
esetben kritikaként fogalmazódik meg a hallgatói
az
önkormányzatokkal szemben. Ez Győrben akkor nem
egyetemi
berkeken
belül
a
legnagyobb
171
volt jellemző, és talán most sem az, tehát nincs olyan,
A ’90-es években az átállásnál volt egy konfliktus,
hogy a HÖK az egy külön klikk. Szerintem intézményi
aztán mindig, amikor a tandíj szóba jött, akkor volt
szinten ez a legnagyobb eredmény.
egy kis balhé, nálunk volt egy nagyobb, aztán most
NAGY DÁVID
megint kicsit nyugalom van. Nem kizárt, hogy lesz D. K.: Pont a te elnökséged alatt volt az eddigi utolsó
még összetűzés, de én bízom benne, hogy nem.
aktív mozgalmi időszaka a HÖOK-nak. Mit gondolsz
Sokkal jobb ez az irány, ami Gulyás Tibi óta, vagy
ez az intézményesülési folyamat mennyire volt
már akár Körösparti Péter óta – aki utánam átvette a
magától értetődő? Sokak szerint a folyamat már a
szervezet elnöki tisztségét – működik. Gyakorlatilag
2000-es évek közepétől elindult, de az elnökséged
egy együttműködéses forma zajlik a kormányzattal,
alatt ki kellett vinni a hallgatókat tüntetni. Éreztétek,
vagy nem is muszáj a kormányzatra kihegyezni. A
hogy a HÖOK kezd korporatív formába átalakulni?
hallgatók képviselete nem megy konfrontáció nélkül. Az benne van, ha te képviselsz bármilyen érdeket,
N. D.: Szerintem ez a folyamat alapvetően természetes.
akkor nézeteltérésbe kerülsz olyanokkal, akiknek
Nagyon örültem volna, ha ezen dolgozhatok, úgy is
ellenérdekük van, nem biztos, hogy a teljes hallgatói
álltunk neki, volt egy nagyon kellemes pár hónap.
létformára nézve, vagy hallgatóságot érintve. Az jó,
Ezt követően jöttek ezek az elképzelések és akkor
ha ezt a konfliktust – ami szerintem elkerülhetetlen
elharapódzott a kapcsolat. Ebbe az irányba kell menni
– egy kvázi békés mederben lehet kezelni és lehet
és ahogy mondtad, ez már előtte megkezdődött.
„win-win” szituációkat kialakítani. Ez nem mindig
sikerül, de szerintem nagyon jó lenne, ha ez ebben a
hogy a sajtó mindent felfújt, de ahhoz, hogy a sajtóban
mederben maradna.
érvényesülni tudj, kell egy kis balhé, kell egy kis botrányszag. Beszólogatás, oda-vissza üzengetés,
D. K.: Milyen volt személyesen a kapcsolatod a
tehát muszáj a sajtóban a felszínen maradni. Inkább
szakpolitikával, a szakpolitikusokkal?
ilyenek voltak, hogy személyesen valakivel rossz lett volna a viszony, vagy úgy váltunk volna el, hogy na,
N. D.: Nézd, ha általánosságban mondjuk, akkor
akkor őt én most itt leírtam, vagy ő engem, bízom
nyugodtan
benne, hogy nem történt.
mondhatom,
hogy
jó.
Személyes
ellentétem… Hát Hoffmann Rózsa idején vele volt. Ő több okból sértettnek érezte magát, ahogy egyébként
D. K.: Mit gondolsz, mekkora súlya volt az utcára
mi is, én is személyesen. Az is biztos közre játszott, hogy
vonulásnak abban, hogy valamennyire sikerült
úgy vélem, nem megfelelő tanácsadókra hallgatott
rendezni a felsőoktatás helyzetét?
ezekben a kérdésekben. Az is igaz, hogy utólag, azt mondta, hogy sajnálja, hogy így alakult ez a helyzet,
N. D.: Anélkül nem ment volna. Abban a helyzetben,
de alapvetően olyan, hogy személyes ellentét alakult
azzal az arrogáns, mindent mi tudunk jobban
volna ki bárkivel, olyanra nem emlékszem. Nyilván
hozzáállással
képviseltünk álláspontokat, ezeket ütköztettük más
működött. Mi a végsőkig – sőt egyes kritikusok
álláspontokkal. Olykor kőkeményen. Hozzátartozik,
szerint még a végsők után is – a tárgyalóasztalt
szemben,
a
tárgyalóasztal
nem
173
próbáltuk erőltetni, és éreztük, hogy eljött az az idő,
volt szüksége, hogy ki tudjanak menni és ki tudják
amikor kész, ennyi volt. Akkor utcára kell menni,
fejezni így is a véleményüket. És ezt mi megtettük.
mert akkor tudod hitelesen és jól képviselni az általad
Röviden, szerintem, ha nem megyünk utcára, akkor
képviselteket, ha azokat az indulatokat mederben
nincsenek eredmények.
tartod. Ezt mondtam akkor is és ezzel érvéltem, hogy higgye el az oktatáspolitika, vagy aki éppen
D. K.: Milyen volt a kapcsolat a hirtelen megjelent
akkor a kapcsolattartó volt a kormányzatnál, hogy
alternatív hallgatói szerveződésekkel?
NAGY DÁVID
mi nem akarjuk, hogy nekünk legalább annyira nem hiányzik egy tüntetés, mint nekik, mert azért ott a
N. D.: Egy kicsit naiv barátsággal fogadtam őket.
hallgatók biztonságára figyelni kell, illetve különféle
Utólag visszanézve már látom azt, hogy hol vezettek
politikai háttérszerveződések, mindenféle alternatív
volna meg, de szerencsére azért nem egyedül van az
csoportosulások igyekezték kihasználni a kialakuló
ember a harcban. Vannak körülöttem – ahogy mindig
helyzetet. Tehát ez nagyon nagy meló, a szervezők
is voltak és vannak – olyanok, akik jobban átlátják a
részéről is, de kellett ahhoz, hogy egyrészt az indulatok
nagy egészet, ők abban jók, valaki meg abban jó, hogy
mederben maradjanak, másrészt súlyt tudjunk adni
a csúcsra tör. Tudom, hogy hol lehetett volna bukni, de
a tárgyalóasztalnál a szavunknak, továbbá végül is
szerencsére volt mindig valaki, aki a barátságot nem
nekünk az a dolgunk, hogy azt cselekedjük, amire a
féltve is őszinte volt. Akik alternatívában szerveződtek,
hallgatóknak szüksége van. Akkor a hallgatóknak arra
azok között szervezeti szinten is és egyéni szinten is
Nagy Dávid és a HÖOK elnökség tárgyal Balog Zoltán miniszterrel. Fotó: Index, Barakonyi Szabolcs
volt olyan, aki őszinte volt, őszintén gondolta és tette
hogy még egy vizsgaalkalom, meg legyen sör, meg
azt, de 95%-ban politikai indíttatás volt mögötte ez
minden: az akkor éppen ott helyben megjelenő
biztos. Ezt már így, főleg utólag, ki merem jelenteni.
hallgatói elvárásoknak az érvényesítése. Lendületes, forradalmi hangulatban ment mindent. Akkor ott volt
D. K.: Az egész harminc évet nézve milyennek
a nagy tüntetés, ott az elején, a fáklyás felvonulások,
értékeled a hallgatói érdekképviselet tevékenységét
szóval
a rendszerváltás folyamatában? Illetve mit gondolsz
visszagondolni, belegondolni. Voltunk mi, vagyis az én
a
korosztályom, akiket ugye, mivel megéltem, kevésbé
magyar
fiatalok
szerepet játszott-e,
demokráciára játszik-e
nevelésében
a mai
napig
a
hallgatói mozgalom?
ezekre
nekem
mindig
olyan
pátoszos
tartok pátoszosnak. És látom azt, amit Körös, Tibi, Lackó, [Körösparti Péter, Gulyás Tibor, Murai László
NAGY DÁVID
– szerk.] csinálnak, hogy mennyire szépen építkeznek N. D.: Egyrészt biztos vagyok benne, hogy a mai napig
és fejlődnek, és társadalmilag is szerepet vállal az
szerepet játszik benne. Egy kicsit úgy vagyok ezzel,
egész szervezet. Tehát így élem meg, az én zakómból
hogy az előttem lévőket is és az utánam levőket is egy
nézve a dolgot.
kicsit egyfajta hőskornak tartom, más-más dolgok miatt. Az elődök egy vad környezetben kezdték el a
Hogy a társadalmi hatása mekkora? Én ma is azt
tevékenységüket, a rendszerváltás idején. Ott voltak
mondom, hogy a HÖOK a legnagyobb társadalmi
ezek a bőrkabátos HÖK-ösök, ahogy ütik az asztalt,
szervezet, ha a hallgatói létszámot tekintjük, így a
súlya, a befolyása megkérdőjelezhetetlen. Az – és ezt
felfognia. Szerintem annyiban voltunk és vagyunk egy
kritikaként szokták megfogalmazni a sajtóban – hogy
kicsit gyengék, hogy ezt sokkal jobban lehetett volna,
mennyi HÖK-ös van a politikában, meg, hogy a HÖK-
vagy kellett volna kommunikálni a társadalom felé is.
ösök politizálni kezdenek… Igen, részben, de lesznek cégvezetők, lesznek politikusok belőlük, lesznek
D. K.: Milyen kritikát tudnál megfogalmazni
társadalomkutatók, egyetemi emberek, tehát az
– akár egykori belső szereplőként, akár külső
elitnek gyakorlatilag minden területén jelen vannak
megfigyelőként
a volt HÖK-ösök, ez így természetes. A szervezet
kapcsolatban?
–
a
hallgatói
mozgalommal
befolyása persze így is mérhető, de az az összetartás – amire jó példa, hogy itt az EFOTT-on Gilly Gyulától,
N. D.: Általános dolgokat tudok csak mondani,
Keresztes Péterig sokan megjelentek, megjelennek
konkrétumokat nem. A bázistól való elszakadás
– szerintem egy elég fontos dolog. Úgy is mérhető a
kérdése, az lerágott csont. Erre mindig figyelni kell,
befolyás, hogy a szervezet végül is érdeket érvényesít
nem szabad elszakadni a bázistól. Azt gondolom, hogy
és képvisel ezáltal ugye befolyást is gyakorol, jó
most már azért figyelnek rá. Persze vannak egyének,
értelemben véve. Úgyhogy szerintem az elmúlt
akiket ki lehet emelni, akikre mindig mondják, hogy
harminc évet tekintve a hallgatói önkormányzatiság
a HÖK-ösök így viselkednek, meg a HÖK-ösök olyan
egy nagyon jó dolog az egész magyar társadalomra
autóval járnak, tehát ezek az örök „bullshitek”. Az
nézve. Ezeket mindenkinek pozitív hozadékként kell
igaz, hogy képviselői szinten is oda kell arra figyelni,
177
hogy nem elég tisztának lenni, hanem annak is
mert valószínűleg, amit ők csináltak, és ahogy ők
kell látszani. Tehát hiába tudod te magadról, hogy
csinálták, annak éppen olyan jó oka volt, mint amikor
te nem lopsz, nem csalsz, de, ha már úgy nézel ki,
mi hibáztunk, és ahogy mi hibáztunk.
akkor már azt fogják mondani és azt fogják gondolni. Ebben egy kicsit óvatosabbnak kell szerintem lenni,
D. K.: Ugyan ezt már részben érintetted az
disztingváltabban kell gondolkozni. Azt nem tudom,
eddigi válaszokban, de ma, 2019-ben, mit látsz
hogy most van-e még ilyen. Amiről én most beszélek
a
az az én időm, a 2010-es évek eleje. Akkor ott egy-
önkormányzatokban? Akár szakpolitikai szinten,
két esetben még én magam is szót emeltem ezért,
akár hallgatói szolgáltatások terén?
legnagyobb
akciópotenciálnak
a
hallgatói
akár négyszemközt az érintetteknek, akár általános
NAGY DÁVID
megnyilatkozásaimban.
N. D.: A szakpolitikában jelenleg már erős a HÖOK jelenléte, ezt minimum meg kell őrizni,
Azt hiszem, hogy Gulyás Tibinél az Etikai Kódex,
de lehet emelni is. Érdemes egyfajta evolúciós
ami elkészült, nagyon jó irányba vitte a dolgokat.
folyamatként
Más kritikát nem tudnék megfogalmazni, mert azzal
dolgokat. A rendszerváltásban való részvétel már
együtt, hogy látom a saját elnökségem és annak az
önmagában egy hatalmas súlyú dolog szerintem.
időszaknak a hibáit, akkor sem csinálnám máshogy.
Visszamehetünk ’56-ig is, de az egy másik történet.
Így a többieket meg végképp nem akarom kritizálni,
Nem azért nem hozom most ide, mert ne lenne arra
a
rendszerváltástól
nézni
a
méltó, hanem pont azért, mert az egy magasabb
végzettséggel, egy más világlátással. Szerintem ezt
szint. Nézzük a rendszerváltást. Megtörtént a
kell erősíteni magunkban is, meg a hallgatókban is.
rendszerváltás, megtörtént a hallgatói jogoknak az érvényesítése, a „tandíjmentes” felsőoktatásnak
D. K.: Esetleg eszedbe jut-e valami olyan személyes
a megőrzése, megóvása. Megtörtént a hallgatói
történet, ami izgalmas lehet az olvasók számára?
és campus szolgáltatások bevezetése, mert most már szolgáltató egyetemekről beszélhetünk szinte
N. D.: Nem is feltétlenül jó emlék, de lehet, hogy
mindenhol. Most pedig nagyon erősen megyünk
olvasói szemmel érdekes lehet. Tüntetés. Nem az
egyrészt a szakmai szerepvállalás irányába, ami
első, hanem már a sokadik. Műszaki Egyetemről
azt gondolom, hogy nagyon jó úton halad és
indultunk, meg sem mondom már melyik volt,
mellette, amiről már beszéltünk, a társadalmi
be is jelentettük a tüntetést, de kvázi nem vertük
szerepvállalást kell még jobban erősíteni, nemcsak
nagydobra, a műegyetemen sokan összegyűltünk
a képviseletnek,
hallgatónak.
és akkor voltak ezek a vonulgatások a hidakon oda-
Azáltal, hogy valaki bekerül a felsőoktatásba, rálép
vissza és onnét is elindult egy ilyen. Fel is voltunk rá
egy olyan útra, ahol nemcsak önmagáért, hanem
készülve, meg nem is. Tehát tudtuk, hogy akarjuk,
mondjuk a szűk környezetéért is felel valamilyen
csináljuk, be is jelentettük, és agyban is ráálltunk,
formában. Legyen ez a családja, legyen ez a baráti
de aztán amekkora tömeget ott le kellett kezelni, na
köre. Ő egy jó értelemben vett elit lesz egy felsőfokú
arra nem voltunk felkészülve. Én mentem a tömeg
hanem
minden
179
NAGY DÁVID
elején, és ahogy mentünk, elmentünk a Parlament
szerintem a sajtó is – ez érdekes, kevés helyen jött le
előtt, – kicsit rutintalanul. Akkor még ugye nem ilyen
– de a lényeg, ott ragadtam az országház főkapujában.
szép, nyitott Kossuth terünk volt, hanem kvázi körbe
Előttem egy lépcső, tíz, vagy tizenhárom fok, meg
kordonozott. Kiabáltuk, hogy „Gyertek ki! Gyertek
a tömeg. Na, most a sajtó szerint tízezer, de lehet,
ki!” Este kilenckor nyilván ki fognak jönni, de hát az
hogy csak ötezer fő volt, de sok. És hát nem voltak
okos tömeg tudod, a fejétől bűzlik. Mindegy: „Gyertek
nyugodtak. Benn meg, hát azt ugye tudtuk, hogy
ki!”, nem jönnek ki, jó, mondom „Srácok! Ezek most
rendőrkordon, rendőrök, rohamrendőrök sokasága.
nem jönnek ki, valószínűleg otthon alszanak, vagy
Egy lemerülőben lévő megafonnal álltam ott és
rajtunk röhögnek a tévé előtt, de semmi gond, mert
megpróbáltam csitítani az indulatokat, ami végül
holnap is itt leszünk!” – és gondoltam, milyen jó
is sikerült, mert nem lett összetűzés a hatóságok és
lesz, megkerüljük a Parlamentet és akkor a szélrózsa
a tüntetők között. De ezt úgy kell elképzelni, hogy
minden irányába elmegyünk. Ekkor két – hát biztos,
állok a lépcsőn, a hetedik fokon, próbálok valamit
hogy fizetett – provokátor, vagy hát valamilyen más
mondani, amit hallanak tőlem tíz, de lehet, hogy
céllal jelen lévő provokátor, maszkban átugrott a
inkább nyolc méterre. Kisebb csoportokban újabb
kordonon és elkezdett befele rohanni. Nyilván a tömeg
és újabb megafonok – az enyémnél hangosabbak –
meg utána. Ez elkerülhetetlen volt. Az egy dolog,
kerülnek elő és így mondják az igét, hogy mit, azt nem
hogy a kamerák előtt az egyik srácot odahúztam és
tudom. Az egyik oldalon a HaHa volt, a másik oldalon
lehúztam róla a maszkot, amin ő is meglepődött, meg
valami izé, tehát teljesen, kezelhetetlen helyzet volt,
Nagy Dávid a Kossuth téri tüntetésen. Fotó: Kummer János
elpattanhatott volna bármikor a húr, de szerencsére
D. K.: Végezetül mit üzennél, mit tanácsolnál a jelen
megálltak. Valószínűleg olyanok voltak előttem, akik
és a jövő hallgatói képviselőinek?
NAGY DÁVID
disztingváltabbak, kicsit jobb gondolkodásúak voltak közülünk is. Az akkori HÖOK elnökségből is többen
N. D.: Egy érdekes dolgot. Azt javaslom mindenkinek,
voltak ott és próbálták az elejét visszatartani. Tehát
aki ezután oda kerül, hogy azért nézze meg, hogy
annyi, hogy egy teljesen békésnek induló, teljesen
mi, vagy az idősebbek mit csináltunk a múltban, de
jó szándékú és jó indíttatásból jelenlévő tömeget két
ne azokat a mintákat kövesse, hanem mindig, ahogy
idióta, maszkos alak mennyire be tud vinni egy –
adott időpillanatban jónak látja. Nem véletlenül van
mondjuk ki – veszélyes területre, mert azt írták, hogy
ott, nem véletlenül vannak ott. Mert egy bázis, egy
oda tilos bemenni. Oké, hogy mi sem ijedtünk meg,
hallgatói tömeg őket arra érdemesnek tartja. Tehát
meg amikor ment a tömeg akkor gyorsan futottam, –
merni kell döntést hozni, ne csak a minták alapján
akkor még olyan gyorsan – hogy az elejére tudjak állni
dolgozzanak. Mert mi innen, vagy én 2010-ből nem
és mentem én is, de ennyi. A tüntetés sosem jó, de
tudnám megmondani, hogy 2020-ban, hogy kell
van, amikor elkerülhetetlen.
cselekedni egy hasonló helyzetben. Azt abban az időpillanatban lehet ott eldönteni.
2007-ben
csatlakozik
be
a
Budapesti
Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar másodévesként elnökké választották. 2011-ben pedig EHÖK elnök lesz. 2010-ben választották meg HÖOK elnökségi tagnak, majd később a szervezet elnökhelyettese. Jelenleg egyéb munkái mellett,
a
HÖOK
Stipendium
Mentorprogramjának is munkatársa.
Hungaricum
KISS DÁVID
hallgatói önkormányzatának munkájába, ahol
KISS DÁVID
Dallman Kristóf: Első kérdésként arra lennék
kettős
kíváncsi,
vagy az egyházi iskolák állami támogatásának
hogyan
kapcsolódsz
a
hallgatói
állampolgárságról
szóló
népszavazás,
mozgalomhoz, milyen módon kerültél bele?
megkurtítása idején.
Kiss Dávid: Ez egy hosszú történet, talán kezdjük
Akkoriban derült ki az úgynevezett fejlesztési
a legelején! Mindig is közéleti figura voltam, így
részhozzájárulás
az első lépéseket már az általános iskola alsó
egy bújtatott tandíj volt, legalábbis az akkori
tagozatán megtettem – nyilván ezt a maga szűk
HÖOK így nevezte. Fölvettük a kapcsolatot a
keretei között kell elképzelni. Aztán átkerültem egy
Nyugat-magyarországi
nyolcosztályos gimnáziumba, a soproni Berzsenyi
megkérdeztük a hallgatói önkormányzatot, hogy
Dániel Evangélikus Líceumba, ahol már komoly
mi, az evangélikus líceum diákönkormányzata
diákönkormányzat működött. Ennek nyolc évig
tudunk-e hozzájuk csatlakozni a tüntetéseken.
voltam a tagja, az utolsó három évben pedig az
Kicsit csalódás volt nekem a válaszuk: ha akarunk,
elnöke is, és már akkor utána néztem, hogy van-e
menjünk el, de szervezetten nem számolnak velünk.
valamilyen lehetőség a folytatásra, ha egyetemista
Ekkor
leszek. Szívesen vettem részt az osztálykirándulások
nevű
szervezésében,
a
Emlékszem, amikor elcsíptem az új HÖOK-elnök
a
megválasztásáról szóló híreket a tévében, imponált,
szavamat
a
gyakran közösség
emeltem
érdekeiért,
fel például
terve,
eldöntöttem, valamibe
ami
Egyetem
hogy
majd
be
én
gyakorlatilag
képviselőivel,
ebbe
szeretnék
a
HÖK
kerülni.
hogy létezik egy ilyen rangos szervezet, jó volt látni
belelásson minden fajta munkába. A legaljáról
ezt a perspektívát.
kell indulni egy szervezetben, meg kell tenni a kötelező köröket, hogy elfogadjon a közösség
Szinte
adta
magát,
hogy
politológia
szakra
és, hogy gyűljenek a tapasztalatok. A kapuban
felvételizzek: a Budapesti Corvinus Egyetemet
állástól kezdve a szórólapozáson át a moderálásig
jelöltem meg első helyen, másodiknak az ELTE
mindennel foglalkoztam. Aztán referens lettem, a
-t, de igazából mindig is a Corvinusra akartam
HÖK kezelésében lévő helységek gazdálkodásával
bekerülni. Sikerült is. Azonnal elindultam a HÖK-
foglalkoztam,
választáson, igaz, pár percen múlott, hogy ne
intézésbe kerültem bele. Nagyon hálás vagyok
maradjak le róla, a jelentkezési határidő előtt
ezekért az első lépésekért; amikor egyre feljebb és
estem be Fővám térre a papírokkal. Póttagként
feljebb kerültem a ranglétrán, mindig előttem volt,
kerültem be a Társadalomtudományi Kari Hallgatói
hogy honnan indul és mire épül az egész.
utána
meg
a
campusos
ügyek
Önkormányzatba, de már akkor látszott, hogy lesz üresedés a Választmányban, így hamar teljes jogú
Tudatosan haladtam előre az érdekképviseletben,
tag lettem. Elsőként a rendezvényszervezésben
de sohasem a pozíciók vonzottak, hanem a tenni
lettek feladataim. Bár talán ez áll a legtávolabb
akarás hajtott. Az alapjaitól a végéig igyekeztem
tőlem, mindig is az volt a felfogásom, hogy az
átlátni a rendszert és elképzeltem magamnak egy
embernek be kell járnia egy utat szakmailag, hogy
karrierutat, hogy honnan, hová szeretnék benne
185
eljutni. Még ebben az első évben titkár lettem, aztán
amikor ő visszalépett Nagy Dávid javára, felkérést
a második évben elindultam az elnökválasztáson.
kaptam, hogy legyek a csapata tagja. Az elején
Akkor ez sokaknak meglepő volt, de épp egy nagy
elzárkóztam tőle, de végül sikerült meggyőzniük, és
generációváltás zajlott, rajtunk volt a világ szeme.
felkerült a nevem a szavazólapra. Ilyen körülmények
Hárman is voltunk, akik a második évfolyamból
között választottak be a HÖOK elnökségébe 2010
érdeklődtek, és egy nagyon szoros küzdelemben,
májusában, a Parlament felsőházi üléstermében.
de megnyertem ezt a választást. A kari HÖK elnöke lettem, és még kétszer újraválasztottak.
Mivel nagyon korán volt a HÖOK elnökválasztása
KISS DÁVID
abban az évben, eleve lett volna hat hónapnyi Ekkor talált meg az a HÖOK-os lehetőség is,
idő az átadás-átvételre. De Miskolci Norbert
aminek hála új távlatok nyíltak meg előttem az
hivatalban lévő elnök ezen a közgyűlésen váratlanul
oktatáspolitika terén. Ez egy egészen furcsa sztori,
lemondott – úgy alakult tehát, hogy Körösparti
ami mára persze anekdotává szelídült, de azért
Péter elnökhelyettes fél évre mégis a szervezet
anno komoly harcokként éltük meg a történéseket.
vezetője lett. A megválasztott új elnökségi tagok
Az akkori egyetemi HÖK-elnökünk, Kovács Zsolt
informálisan már ebben a fél évben is részt vettek
elindult a HÖOK-elnökválasztáson, de mi nem őt
a munkában. Aztán 2011. január 1-jén, immár Nagy
támogattuk, vállalva ezzel a belső konfliktusokat
Dávid vezetésével hivatalba lépett a mi elnökségünk.
is. Az ellenjelölt először Körösparti Péter volt, és
2012-ben
újabb
fordulópont
következett
az
életemben: három év kari vezetés után egyetemi
ciklusban
HÖK-elnök lettem, egy olyan időszakban, amikor
elnökhelyettesként dolgoztam, immár Körösparti
már világossá vált, hogy a Corvinust is elérik
Péter mellett.
Nagy
Dávid
lemondása
után
bizonyos szakpolitikai elképzelések, amiket mi nem néztünk jó szemmel. Az addigra már el is dőlt,
A kari, intézményi és nemzeti szint mellett hamar
hogy a Közigazgatástudományi Kart elcsatolják
bemutatkoztam a nemzetközi terepen is, hiszen
egyetemünktől. Én akkor a HÖOK-ban már közel egy
már 2011 óta én voltam az egyik delegált, aki a
éve társadalmi kapcsolatokért és a kommunikációért
HÖOK-ot képviselte a European Students Union
feleltem. Ez is segített abban, hogy elő tudjak
rendezvényein. Az európai ernyőszervezetben volt
állni egy programmal, amely válaszokat nyújtott
már akkor is egy – nagyon kezdetleges formában
a minket izgató főbb kérdésekre. Megkaptam a
működő
bizalmat, ráadásul nemcsak a megmaradó hat
Négyek, illetve még néhány más közép- és kelet-
kartól, a Budai és a Közgáz Campustól, hanem a
európai ország részvételével. Idővel ennek az
távozó fakultástól is. Így lettem tehát EHÖK-elnök,
együttműködésnek a koordinátorává választottak,
váratlan konszenzussal, rengeteg kihívással.
és közösen tető alá hoztunk egy nagyon jól működő
–
regionális
frakciónk,
a
Visegrádi
regionális szerveződést, a V4+ Student Alliance-t, Ez év őszén ismét a HÖOK-elnökség tagjává
ami azóta is tevékenykedik (egyre szervezettebben).
választottak.
Végre nagyobb hangsúlyt kaphattak a régió hallgatói
Ebben
a
2013–2014-es,
második
187
képviseletei
az
európai
platformon.
Nekem
Hadd kezdjem azzal, hogy az ötvenhatos örökség
pedig ezzel ért véget a hallgatói önkormányzati
valamilyen formában a kezdetektől jelen van a
mozgalomban a hivatalos pályafutásom, bár azóta
hallgatói mozgalom életében. Persze nem szerves,
is szívesen állok a szervezet rendelkezésre, ha a
inkább csak szimbolikus, eszmei kontinuitás ez,
véleményemet kérik.
ami azért fontos, mert a rendszerváltást és az
KISS DÁVID
azt követő európai integrációt ma konszenzussal D. K.: Mit gondolsz, milyen szerepe van a
’56-ból eredeztetjük. És mit látunk ’56-ot és úgy
társadalmi
általában a modern magyar történelmet vizsgálva?
intézményesülés
folyamatában
a
hallgatói mozgalomnak, illetve ennek milyen
Hogy
hatása van az európai integrációs folyamatokban.
hozzájárultak a nagy változásokhoz, ha nem épp
Milyen
neked
maguk voltak a kezdeményezői. Nemcsak általában
milyen konkrét emlékeid vannak ebből az ESU-s
a fiatalok, hanem kifejezetten a formálódó egyetemi
időszakból?
érdekképviseletek.
K. D.: Politológusként most igazán megszólítva
Most is azt látjuk, hogy a társadalom nagy kérdései
érzem magam, még úgy is, hogy koromnál fogva
megmozgatják a hallgatókat, még ha nem is
a rendszerváltás időszakának és a ’90-es évek
robbannak ki forradalmak miattuk.
lehetőségek
voltak
akkor,
és
politikai zűrzavarának nem voltam aktív résztvevője.
a
hallgatók
valamilyen
módon
mindig
Nagyon
fontos
idején
döntés
megalakulhattak
volt,
hogy
annak a
erre. Csakhogy míg egyre hitelesebbé válsz az
diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzatok.
egyetemvezetők vagy a politikusok irányába, addig
Persze a sokat emlegetett (és manapság gyakran
fokozatosan elveszíted a hiteledet a hallgatók felé,
hiányolt)
hiszen ők mégiscsak pulcsiban járnak...
mozgalomjelleg
Magyarországon
biztos, hogy a kapucnis pulcsi a legalkalmasabb
már ezzel
elkezdett
háttérbe szorulni: az egész kapott egy hivatalos keretet, ez aztán hozta magával az uniformizálódást
A
is,
a
tömegrendezvényeken, tüntetéseken vettek részt,
szakszervezeteknél is meglévő ellentmondás, hogy
de ’56-tal ellentétben ezúttal vér nélkül zajlott
a képviselet során a képviselő valahogy elszakad a
a lázadás: a semmiből létrejött egy kerekasztal,
képviseltektől, öltönyt húz, tárgyal, ülésekre jár.
békés megegyezés történt. Kicsit olyan érzésem
Ha visszagondolok a saját szervezeti, testületi
van, mintha ez a korszellem anno ráragadt volna
tagságaimra, sokszor szinte nem is hallgatóként
a hallgatói mozgalomra is. Persze, mi, mindenkori
látom magamat. Nem mintha valaki előírta volna,
magyar hallgatói képviselők is megindulunk, ha
hogy öltönyben kell beülni a kari tanácsba vagy
kell, küzdünk az elveinkért – de ez sosem öncélú,
a Magyar Ösztöndíj Bizottságba. Csak az ember
mert aztán valahogy mégiscsak kezet rázunk; a
hamar rájön, hogy hitelesnek kell lennie, ehhez
megegyezés egy asztal mellett alakul ki.
a
bürokratikus
jelleget.
Megjelent
az
pedig hitelesnek is kell mutatkoznia, de nem
rendszerváltáskor
az
emberek
189
A demokratizálódásban borzasztóan fontos lenne
osztálykirándulás melyik városban legyen), akkor át
ez is: a lázadás kultúrája mellett a megegyezés
lehet adni nekik a demokratikus közélet kultúráját.
kultúrája. Már a diákönkormányzatoknak is erről
Meg lehet mutatni nekik, hogy igenis lehet és kell
kellene szólniuk, de ezek sajnos csak papíron
is véleményt alkotni, hogy lehet és ki is kell állni az
működnek a legtöbb helyen. Nem csak a politikusok,
igazukért. A gyakorlatban tanulhatják meg, hogy
hanem a pedagógusok és az iskolák felelőssége is,
hogyan lehet meggyőzni másokat úgy, hogy az
hogy támogassák a fiatalokat ebben. Csak sokszor
kölcsönös előnyökkel járjon. Sokkal jobban kellene
azok, akiknek ezt a segítséget meg kellene adniuk
támogatni ezt – a hallgatói mozgalomnak is lehetne
nekik, maguk sem értik ezt a gondolatot – nem
feladata, hogy ezt népszerűsítse.
KISS DÁVID
ennek a rendszernek a szülöttei, idegen ez az egész a számukra. Sokan nem is feltétlenül értenek egyet
De visszatérve a kérdéshez, az egyetemek, az
azzal, hogy a gyerekeknek vagy a hallgatóknak szava
akadémiai szféra demokratizálódásában hatalmas
legyen az őket érintő döntésekben. Ezt tapasztaltuk
eredményei vannak a HÖOK-nak, a hallgatói
az egyetemeinken is.
mozgalomnak. Egyébként a jó példáért vissza lehet nézni egészen a középkorig, ahol az Universitas
Pedig, ha már iskolásként engedik kibontakozni
eszméjének szellemében a hallgatóság választotta
a
eldönthetik,
a rektort is. És máris más fényben látszanak a
milyen zene szóljon a buliban, vagy, hogy az
jelen politikai kérdései, például az, hogy 2010-ben
fiatalokat
(például
úgy,
hogy
felmerült, szavazhassanak-e egyáltalán a hallgatók
A HÖOK ezzel szemben egységes: mindenkit
arról, ki legyen rektor… Ahhoz viszont, hogy ezekben
képvisel,
a kérdésekben eredményesen szólalhassunk fel,
intézmény finanszírozási formájától, korosztálytól
szükséges volt a szervezet intézményesülésére
vagy politikai nézettől. A nemzetközi porondon azt
országos
tapasztaltam, hogy az ilyen típusú szervezetek azok,
szinten,
ez
máshogy
nem
is
mehetett volna.
függetlenül
nyelvtől,
régiótól,
az
amelyek hosszú távon is erősek a saját országukban az érdekképviselet terén.
Az európai példákból látom, hogy ahol a hallgatói képviselet
megmaradt
diákmozgalomnak,
hatvannyolcas
nincsenek,
vagy
jellegű
csak
Persze sokszor voltak idehaza is ellenhangok, más
alig
jellegű kezdeményezések. Véleményem szerint,
vannak hivatalos keretei, ott komoly belső törések
ha egy felelős hallgatónak tényleg fontosak a
vannak. Van, ahol regionális vagy nyelvi alapon,
demokratikus értékek, akkor szavaznia kell a
van, ahol az egyetemek és a főiskolák, és van, ahol
választásokon, de ez nem elég: készen kell állnia
állami és nem állami intézmények között. Vagy –
arra is, hogy saját maga részt vegyen a hallgatói
és szerintem ez legrosszabb – politikai, ideológiai
közéletben, mind a campuson, mind országos
alapon. Ahol pedig megosztott a hallgatóság,
szinten, például, amikor tüntetni kell vagy amikor
ott az egyetemi közélet könnyen a pártpolitika
hallgatói sztrájkot kell csinálni. Ez a kettő együtt
játszóterévé silányulhat.
adja azt a demokratikus attitűdöt, amivel egy
191
értelmiséginek szerintem bírnia kell. A HÖK-
megtámogatására. A rektorok, az intézmények,
ök és a Hallgatói Önkormányzatok Országos
a minőségbiztosítás oldaláról is lezajlott egyfajta
Konferenciája mind a kettő megközelítést hitelesen
integráció. A folyamatokba pedig bekapcsolódott a
tudták, tudják képviselni. Persze lehet rajta vitázni,
hallgatói mozgalom is. Az, hogy a HÖOK a ’90-es
hogy mikor lehetett volna jobban ebbe vagy abba az
években belépett az European Students Unionba,
irányba elmenni, de ha visszatekintünk a hallgatói
fontos állomása volt ennek.
mozgalom harmincéves történetére, látjuk, hogy mind a kettőre szép számmal akadt példa. És azt is látni, hogy az esetek nagy többségében jókor esett jó módszerre a választás. Ez is egy demokrácia-
KISS DÁVID
élmény, felelős szerepben rájönni, hogy eltérő helyzetekre eltérő eszközökkel kell reagálni. Az európaiságról még egy mondat, hiszen nemcsak politikai, meg társadalmi dimenzióban zajlott le az integráció, hanem az akadémiai szférában is. Létrejött a Bologna rendszer, elindult az Erasmus program, megalakult az ESN ez utóbbi
Kiss Dávid nyilatkozik a sajtónak. Fotó: Corvinus Hallgatói Médiaközpont
Kiss Dávid (B1) és Nagy Dávid (B3) Schmitt Pál (középen) köztársasági elnök fogadásán a budapesti ESU Convention alkalmából.
D. K.: Nagyon sok irányból említetted már a
a tevékenységeink között. Azokban a kritikus
korporatív versus mozgalmi jelleg kérdését, mégis
pillanatokban,
arra kérdeznék rá, hogy szerinted lehetett volna
nem juthattunk eredményre, csak az segített át
másképp, vagy ennek így kellett történnie, hogy
minket a holtponton, hogy megjelent az utcán
előtérbe került a korporatív hozzáállás? Van-e
öt-tízezer hallgató.
amikor
tárgyalásos
úton
már
szerinted még relevanciája a mozgalmi résznek itt, 2019-ben? Kell-e még a HÖOK-nak olyan
Persze ezt nem lehet úgy, hogy „lerendelem” a
dolgokhoz nyúlni, amihez a te időszakodban,
tüntetőket. Ezen folyamatosan dolgozni kell. És
2012–2013-ban kellett?
a hallgatói tömegeknek azért is részt kell venniük hallgatói mozgalomban, a hallgatói képviseletben,
K. D.: Mi is azt gondoltuk, hogy nekünk már nem
mert akkor nem lehet megvádolni az éppen a
kell. Szerintem mindenki azt hiszi, hogy ott és akkor,
minisztériumban tárgyalókat, hogy azok csak egy
ahol ő van, már minden rendben van – aztán egyszer
elitista klikk tagjai, akik csak a saját érdekeiket
csak jön a „bumm” és akkor rájön, hogy mégsem. Az
képviselik. (Minket ezzel sokszor megvádoltak.)
előbb említettem, hogy mind a két „eszközcsomagot”
Ezért fontos, hogy „emberarcú” önkormányzatot
tudtuk
intézményes
csináljunk, amiben hallgatók is tudunk maradni
módszereket, és a részvételi demokrácia különböző
amellett, hogy a hivatalos feladatokat ellátjuk. A
formáit is. Mindegyiknek megvolt a maga helye
HÖK- és HÖOK-vezetőket is folyton emlékeztetni
használni.
Tárgyalásos,
195
kellene rá, hogy nem szakadhatnak el a hallgatóktól,
tag volt velem mindkét elnökségben –, azt nagyrészt
akiket képviselnek.
sikerült megvalósítaniuk. Nagy büszkeség látni, hogy egy nyugalmasabb időszakban milyen aktívan
Szerintem
az,
hogy
alternatív
szerveződések
és tevékenyen fogott hozzá a HÖOK a szolgáltatásait
(például a HaHa) jöttek létre, jól jött és jókor jött. Azt
fejleszteni, a hallgatókhoz közelebb kerülni, a
egyáltalán nem gondolom, hogy nekünk egyedüli
mindennapokban
hallgatói szervezetként kell léteznünk az egyetemi
megjelenni.
is
igazi
érdekképviseletként
közösségi életben. Az önkormányzatiság, a hivatalos képviselet szintjén viszont kizárólag az egység visz
D. K.: Jelenleg, 2019-ben mit látsz a Hallgatói
előre, ebben hiszek.
Önkormányzatok
legnagyobb
szakpolitikai
KISS DÁVID
potenciáljának? De ideje volt megújulni, és úgy gondolom, hogy egy nagyon jó elnökség jött utánunk Gulyás Tibor
K. D.: Szerintem az egy nagyon fontos jellemzője
vezetésével, amely képes volt a megújulásra. A
a mostani időszaknak, hogy végre viszonylagos
HÖOK-nak persze akkor is akadtak kihívásai, de
stabilitás
összegségében stabilitás jellemezte mozgalmi és
államtitkárok váltórendszere egy kicsit mintha
szervezeti szinten egyaránt. Amit mi annak idején
leállt volna, kiszámítható a szakpolitikai irányvonal.
elterveztünk – Tiborral együtt, hiszen ő is elnökségi
Most nem azért kell küzdeni, hogy egyáltalán
van.
Az
államtitkárok
és
helyettes
hajlandók legyenek meghallgatni a HÖOK-ot,
előbb-utóbb talán a HÖK-ökben és a HÖOK-ban is
most konkrét javaslatokat lehet letenni az asztalra.
le kellene csapódnia. Valamilyen módon képviseleti
Talán elcsitultak az egyetemi átalakítások, majd
lehetőséghez kellene juttatni a külföldi hallgatókat
egy évtizede hatályos az Nftv., most jöhetnek a
magukat is. Jó példák vannak már erre, például a
konkrét szakpolitikai intézkedések, például az
Semmelweisen vagy Debrecenben. Nyitni kellene
ösztöndíjak reformja.
úgy is, hogy ne csak a hivatalos közlemények, hanem a hallgatókat érintő fontos dokumentumok
Szerintem most lehet megerősödni nemzetközi
is minden szinten elérhetők legyenek angolul. Ez
szinten is, mert most több idő marad ezekkel az
nagyon nehéz, idő-, pénz- és energiaigényes feladat,
ügyekkel is foglalkozni. Személy szerint egyrészt a
de további lépéseket kellene ennek érdekében tenni.
HÖOK regionális szerepét erősíteném tovább a V4+ keretében. Másrészt idehaza is van teendő bőven.
Nagyon előremutató dolog a Stipendium Hungaricum
Magyarországon sok külföldi hallgatói tanul, teljes
ösztöndíjprogramhoz tartozó mentorhálózat, amit
státuszban is, meg különböző ösztöndíjprogramok
a HÖOK működtet. Ezt a munkát az Erasmusnál is
keretében, egy-két félévig is. Velük sem volt idő
el lehetne kezdeni, mert nagyon sok helyen nincs
nagyon foglalkozni az elmúlt években; most végre el
igazi gazdája ezeknek a hallgatói ügyeknek, az ESN
kell kezdeni őket integrálni a hallgatói közösségekbe,
ugyanis nem képviseleti szerv.
a nemzetköziesedést így is lehet erősíteni. Ennek
197
Összefoglalva: tessék minél kiforrottabb, minél
mozgalomban
alaposabb,
szakpolitikai
tudásként, mint amit valaha is a könyvekből el
javaslatokat letenni az asztalra, ki kell használni,
lehet sajátítani. Persze kellett az elméleti alap,
hogy most van lehetőség az építkezésre.
hiszen
minél
átgondoltabb
jóval
munka
többet kaptam
közben
folyton
gyakorlati
visszaköszönt,
amit a játékelméletről, a képviseleti formákról, a D. K.: A HÖOK politikai potenciáljáról, most egy
választási
kicsit személyesebb jellegű kérdésekre áttérve:
meg retorikáról tanultam a Corvinuson. Ezt
Számodra mit adott a hallgatói mozgalom?
aztán én mind ki is próbálhattam a gyakorlatban,
rendszerekről,
tárgyalástechnikáról,
KISS DÁVID
találkoztam miniszterelnök-helyettessel és európai K. D.: Nagyon szentimentálisan azt mondhatnám,
bizottsági
hogy a karrieremhez mindent – és ez nem is áll
államtitkárokkal,
olyan messze a valóságtól. Már említettem, hogy
eseményeken és nagykövetségi rendezvényeken,
én politológus hallgató voltam, tehát szakmailag
vezettem tízezres tüntetést, voltam vezérszónok,
valóban rengeteget adott nekem a HÖK és a HÖOK
volt, hogy hónapokra szinte beköltöztem a médiába.
tagokkal,
tárgyaltam
reprezentáltam
miniszterrel, nagy
állami
az egyetem alatt. Mindaz,
amivel
ma
foglalkozom,
az
A rend kedvéért: jó egyetemre jártam, jó tanáraim és
oktatáspolitikához vagy oktatási fejlesztésekhez
szaktársaim voltak, jó képzést kaptam. De a hallgatói
kapcsolódik,
a
HÖOK
tehát
engem,
fiatal
politológust belökött egy pályára, ami azt kell, hogy
D. K.: Most felteszem azt a zsurnalisztikus kérdést,
mondjam, jó pálya. És én ezért örökre hálás leszek a
amit nagyon szeretek: szerinted mi lenne HÖOK
hallgatói mozgalomnak.
nélkül a magyar felsőoktatással?
Rengeteg barátot, kapcsolatot szereztem, mind az
K. D.: Ezt a kérdést kétféleképpen lehet ezt
egyetemen, mind nemzeti és nemzetközi szinten.
értelmezni: ha soha nem is lett volna HÖOK, vagy, ha
Gyakorlatilag nem tudok olyan európai országba
most hirtelen kitörölnék a HÖOK-ot a rendszerból.
menni, ahol ne lenne egy-két ismerős, akivel együtt
Melyikre gondolsz?
ültünk rendezvényeken, együtt utaztunk, együtt képviseltük a saját országunkat, egymással szemben
D. K.: Bármelyikre, akár mindkettőre.
vagy éppen egymással szövetségben. Utólag viszont majd mindenki barátként maradt meg, vagy
K. D.: Nos, ha soha nem is lett volna HÖOK, valami
legalább egy kellemes emlékű ismerősként. És
azért csak lett volna helyette – nem mondom, hogy
talán a legfontosabb tapasztalat: bizony, én azt is itt
más úton ne jött volna létre egy releváns hallgatói
tanultam meg, milyen a politika és benne az ember
szervezet, abban lehet, hogy a mozgalmi jelleg
igazi természete.
erősödött volna meg, de lehet, hogy polarizálódott volna az egész. Az azért látszódik, hogy Közép-Kelet Európában a mi modellünk a domináns, tehát az
199
„intézményesített mozgalom”, amely minél inkább
és végrehajtók közül. A fékeknek és egyensúlyoknak
intézményesült, annál inkább hatékony. HÖOK
a campusokon is működniük kell, mégpedig egy
nélkül bizonyosan más lenne a magyar felsőoktatás,
olyan rendszer részeként, amelyben ott vannak a
meglehet, hogy most lenne tandíj, meglehet,
hallgatók is.
hogy nem azok a dékánok, rektorok lennének az intézményeink élén, akik most vannak. (Nagyon
Ez most egy jól működő, kiforrott hallgatói
sokan fájlalják, hogy egykor egy intézményi vagy
képviselet, amivel úgy néz ki, mindenki megbékélt,
kari választáson alulmaradtak, és ezért a hallgatói
és amellyel mindenki együtt tud működni. De
képviselőket okolják – ha igazuk van, lehet, hogy
biztos, hogy lehetne jobb is, ezért is kell szüntelenül
közülük egy-ketten most boldogabbak lennének…)
fejleszteni, tanulni a hibákból és a jó példákból.
KISS DÁVID
De a tréfát félretéve, ha most húznák ki a HÖK-öket és a HÖOK-ot a magyar felsőoktatás rendszeréből:
Szerintem a magyar felsőoktatás rendszeréből
az jó nagy probléma lenne! A tanszékitől az európai
nem szabad kihúzni a HÖOK-ot, mert elveszne az
szintig megszűnne az érdekképviselet. Itt van
a sok tapasztalat, az a sok érték, amit ez a szervezet
az a három évtized alatt felgyülemlett tudás és
és ez a mozgalom teremtett. De a HÖOK azért ne
tapasztalat, egy jól működő, olajozott gépezet, amire
csontosodjon be, hanem fejlődjön tovább, fejlődjön
lehet támaszkodni – ha ez eltűnne, akkor lehet,
organikusan, reagáljon az új helyzetekre, reagáljon
hogy sok helyen visszaélnének vele a döntéshozók-
az új hallgatói igényekre – ez nagyon fontos. A
társadalom változik, a politika változik, a hallgatók is
véletlenül se feledkezzenek bele a régi sikerekbe és
változnak. Új generációk lépnek be a felsőoktatásba,
eredményekbe. A holnap kihívásait persze azokból
hogy mást ne mondjak, nekik már más típusú
tanulva lehet a legkönnyebben megoldani. De csakis
képük van egyetemről, Magyarországól, Európáról.
friss fejjel, előre tekintve.
A legtöbben azok közül, akik most hallgatói képviselők, már nem is nagyon emlékezhetnek arra, milyen is volt a határokkal szabdalt Európa, vagy milyen volt az élet internet meg okostelefon nélkül. Meg persze HÖK-ök és HÖOK nélkül. Az
újfajta hallgatói
igényeket pedig
be kell
csatornázni. Nem csak mások jó gyakorlatait kell átvenni, hanem saját jó gyakorlatokat kell teremteni, erre a sajátos, magyar közegre adaptálva. És azt is ki kell mondani, ha valami már nem működik. Összegezve:
legyenek
a
hallgatói
képviselők,
vezetők kritikusak és proaktívak. Bármilyen szép sikereket ért el ez a szervezet az eddigi 30 éve során,
201
2011A HOLNAP HATÁRÁN 85
90
95
00
05
10
15
20
A
második
Orbán-kormány
oktatáspolitikai
képviselete
ellenére
–
rivalizálás
kezdődött,
intézkedései így a 2010-es évek elején intenzív
ami a bevezető tanulmányban részletesebben
ellenállást váltott ki a hallgatókból országszerte.
ismertetésre került. Fontos kiemelni, hogy a
A szervezet mozgalmi akciópotenciálját azért is
kormányzati
kellett növelnie, mert más, a hallgatók érdekeit
a HÖOK jelentősen jobb alkupozícióba került,
képviselni kívánó szervezet is igényt fogalmazott
aminek egy oka lehet a korporatív érdekképviseleti-
meg a működésre és a felsőoktatással kapcsolatos
és
hallgatói közéleti diskurzus tematizálására. A
eszközökhöz a megfelelő időszakokban. 2014 és 2018
Hallgatói Hálózat mint nem hivatalos képviselet
között két ciklusban is a pécsi érdekeltségű hallgató,
jelentős
Gulyás Tibor volt a Hallgatói Önkormányzatok
tömegeket
tudott
megmozgatni
és
koordinálni (Sujtó, 2019).
reformok
szolgáltató
modell
és
törvénykezés
ötvözése
a
után
mozgalmi
Országos Konferenciájának elnöke. Ezen időszak legnagyobb érdeme, hogy sikeresen találta meg a
A 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen
közös hangot a kormányzattal és az oktatáspolitika
megalakult
döntéshozóival, sőt a folyamatokat és trendeket
hogy
Hallgatói
korszerű
Hálózat
demonstrációs
célja és
volt,
mozgalmi
befolyásoló
ágensként
tudott
megjelenni
a
eszközrendszerrel aktivizálja a hallgatóságot a
felsőoktatásra vonatkozó döntések és döntés-
felsőoktatási
szemben. A két
előkészítő folyamatokat illetően. A kor elvárásainak
szervezet azonos céljai – a hallgatóság hatékony
megfelelően megtörténik a belső modernizáció és
változtatásokkal
203
2011-
profiltisztítás, létrejön a szervezet átláthatósága
oktatói munkájának objektív értékelési rendszerének
és az online jelenlét strukturálása és tematizálása.
kidolgozása, ezáltal egy új minőségbiztosítási
Ezen időszak legnagyobb eredményeinek számít
rendszer
a Jövőkép Program megteremtése és a külhoni
Az Új Nemzeti Köznevelési Program pályázati
programok fellendítése, amelynek célja, hogy a
rendszerének fejlesztésének sürgetése és a hozzá
Kárpát-medencében
kötődő kommunikáció hatékonyabbá tétele. A
tanuló
magyar
hallgatók
szükségességének
megfogalmazása.
külhoni érdekképviseleteivel a HÖOK párbeszédet
tudományos
folytasson és együttműködjön a magyar egyetemi és
megfogalmazása és megoldási metódusok javaslata.
főiskolai hallgatóság ügyének előremozdításában.
Átfogó tehetséggondozási
A Jövőkép Program 2017. április 28-án került
megfogalmazása országos szinten. Az általános
meghirdetésre, amelynek explicit célja a hallgatók
infrastruktúra-fejlesztés
véleményének megjelenítése és a döntéshozási
szükségességének hangsúlyozása, összefüggésben
folyamatokba
az
az oktatási tartalmak korszerűsítésével. A 2020-tól
ösztöndíjrendszer megújításának megfogalmazása,
érvényes, kötelező nyelvvizsgához fűződő javaslatok
amelyeket szakszerű felmérésekre alapozott, és
és
például a kollégiumi férőhelyek problémájának
sürgetik és a nyelvoktatás minőségének javítását
felvetése és megoldási stratégiák kidolgozása. A
szorgalmazzák a közoktatásban. A tanárképzés
felsőoktatási intézmények oktatási minőségének és
mint a felsőoktatási és közoktatás szimbiotikus
való
beemelése.
Ilyen
életpálya
megjegyzések,
alapvető
problémáinak
stratégiai
alapjainak
sürgősségének
amelyek
a
és
felülvizsgálatot
kulcskérdésének
rendezése
stb.
A
különböző
azt
gondolom,
hogy
a
jelenlegi
kormányzat
fórumokon megtartott egyeztetéseket összefogó
tárgyalópartnereként nagyszerű lehetőségei vannak
dokumentumot,
problémát
a hallgatói önkormányzatnak. Ugyan jelentősen
rögzítettek, 2017 júliusában nyújtotta át Palkovics
intézményesülve, de a hallgatókkal együtt élve, a
László oktatási államtitkárnak.
problémáikat ismerve, azokat jól fel tudják dolgozni,
amelyben
163
komoly eredményeket lehet elérni, ami fontos a hazai A HÖOK hatékony működésének köszönhetően ösztöndíjreformot
valósított
meg
a
felsőoktatás szempontjából.”
kormány,
amely az ösztöndíjak emelésével és bővítésével a
Érdemes
hallgatói életminőséget jelentősen javította. Gulyás
elnökségével kapcsolatban és erre reflektál is az
Tibor interjújában fogalmazza meg, hogy elnöki
interjújában, hogy 2014 októberében vette át az
mandátuma alatt, hogyan alakult át a szervezet
elnökséget, amikor mondhatni, hogy a Hallgatói
a mozgalmi jelleg és a bürokratikus működés
Önkormányzatok
koordináta-rendszerében: „A mérleg egyértelműen
volt, köszönhetően számos olyan a társadalmi
az intézményesült lét felé billen, de ennek az
közbeszédben
értelmezését szerintem nem lehet elvonatkoztatni a
strukturálisan kötődik a helyi és országos hallgatói
kor igényeitől, szükségleteitől, intézményrendszerétől.
képviseletekhez. Mégis a ciklusai alatt Gulyás
A mai napon, amikor beszélgetünk, határozottan
megteremtette a kiegyensúlyozott párbeszéd és a
továbbá
kiemelni
Gulyás
megítélése megjelenő
Tibor
mélyponton
ügynek,
amely
205
konstruktív bürokratikus képviselet lehetőségét.
bölcsészképzésért. A javaslatcsomag hűen tükrözi
Értékelendő, hogy létrejött egy olyan rendszer,
a szervezet szakmaiságát és a tudomány és
ahol a HÖOK-ot ténylegesen partnerként kezelik,
oktatás felé való elkötelezettségét és adekvát
ugyanakkor nincsenek a szervezet struktúrájára
működését. A Szemléletváltást a tanárképzésben
negatív
című hasonlóan fontos és minőségében nem
hatással,
ha
konstruktív
kritikákat
fogalmaznak meg.
különböző javaslatcsomagot tett közzé 2019-ben a szervezet, amelyben reflektál a felsőoktatás és
Jelenleg a 2019-ben megválasztott elnök Murai
az oktatáspolitika egyik olyan kérdésére, amely
László,
Tudományegyetem
ténylegesen az egész társadalmat érinti. Az elmúlt
hallgatója. Az elmúlt időszakban is az aktivitás,
időszak legjelentősebb eredményének tekinthető – a
a
hatékony működésből következően – az ösztöndíjak
az
hatékonyság
diskurzus
2011-
Eötvös és
Loránd az
dominálása
oktatáspolitikai-közéleti jellemzi
a
szervezetet.
növelése és a konstruktív véleménynyilvánítás
Hatékonyan foglaltak állást 2019 nyarán a digitális
útján
bölcsészet szak újra bevezetése mellett, amely
döntéshozatal folyamatába. Továbbá, a közelmúlt
valószínűleg a legeffektívebb módja a tudományág
egyik legfontosabb
kutatási és képzési korszerűsítésének, ezt tükrözi a
való belépéshez előírt nyelvvizsga-követelmény
jelentős médiamegjelenés is. Ezzel összefüggésben
eltörlése. A 2014-ben a kormány által kitűzött és
hirdette meg a szervezet 21 pontját a 21. századi
a versenyképesség növelését célzó rendelkezés
való
beleszólás
az
eredménye
oktatáspolitikai afelsőoktatásba
nem állt összhangban a Nemzeti alaptanterv által meghatározott
nyelvi
kompetenciák
kimeneti
szintjével. Ameddig ezen nem változtatnak, addig nem vezetik be a kötelező a felvételihez középfokú nyelvvizsgát. Ezen rendelkezés hatására tömegek eshettek volna el a felsőoktatásba való belépés lehetőségétől. A HÖOK hatékony képviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének köszönhetően 30 évvel a rendszerváltás után is meghatározó tényező tudott maradni jelentős társadalmi és oktatáspolitikai partneri
kérdésekben,
kapcsolatának
és
a
hatékony
következményeként
kormány meghallgatta a szervezet javaslatát.
a
207
GULYÁS TIBOR
2007-ben
lett
hallgatói
Tudományegyetem
képviselő
a
Pécsi
Bölcsészettudományi
Karán, majd lett 2009-ben a szervezet alelnöke, 2011-ben pedig elnöke, később a PTE EHÖK kabinetfőnökeként is dolgozott. Az országos szervezetben 2011-ben választották elnökségi tagnak, majd 2014-ben és 2016-ban a HÖOK elnökévé választották. Jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.
Sujtó
Attila:
Miért
érdekképviselettel
kezdtél
el
foglalkozni?
Mik
hallgatói
Végül az élet úgy hozta, hogy elég fiatalon az
voltak
akkor működő Politológus Hallgatók Országos
a motivációid?
Egyesületének egyszerre
Gulyás
Tibor:
Amikor
középiskolás
voltam,
működött diákönkormányzat az intézményen belül,
a vezetőségébe kerültem,
tudtam
foglalkozni
közösségi,
209
ahol meg
tudományos közéleti, szakmai közéleti kérdésekkel, és ez eléggé lefoglalt.
amit a 11-12.-es koromra sikerült megismernem. Az első élményem az volt, hogy az osztályfőnök
Amikor azon gondolkodtam, hogy elinduljak-e
kiválasztotta azokat az embereket, akikkel ő együtt
hallgatói képviselőnek, arra jutottam, hogy ezt a
akart dolgozni, tehát messze mellőzte a – számomra
választási helyzetet arra szeretném használni, hogy
teljesen egyértelmű – demokratikus működés
megtudjam, hogy az emberek milyen visszajelzést
kereteit. Majd eléggé elkeserített, amikor az ügyek
adnak rólam. Ugyan nem titkoltam a szándékaimat
intézésekor szembesültem azzal, hogy hogyan
és mindenki tudta, hogy jelöltettem magam, de nem
működnek a dolgok, és ekkor fogalmazódott meg
kampányoltam, mert arra voltam kíváncsi, hogy a
bennem, hogy a felsőoktatásban majd szeretnék
hallgatótársaim, az alapján, ahogy megismertek,
közösségi és közügyekkel foglalkozni.
bíznak-e bennem annyira, hogy felhatalmaznak a képviseleti feladat ellátásával. A választás nagyon jól sikerült, a pontos szavazatszámra már nem
emlékszem, de nagyon szép eredményt értem el,
vállaltam el, ami nem szerepelt az előzetes
a munkához is ennek megfelelően álltam neki.
elképzeléseimben. Mindig voltak olyan pontok,
A dolgok innentől kezdve gyorsultak fel, hiszen
amikor elgondolkoztam a hogyantovább-on, de
már a második-harmadik ülésemet követően elég
végül jöttek olyan környezeti visszajelzések, hogy
egyértelmű közeledés indult el azzal kapcsolatban,
a HÖOK-elnöki munkába is belevágtam és egy
hogy mi lenne, ha részt vennék a vezetőség ügyeinek
négyéves ciklust zártam.
az intézésében. Ezek után jöttek mindenféle szakfeladatok, majd a vezetői mandátum is.
S. A.: Mik azok az értékek és tapasztalatok, amik a
GULYÁS TIBOR
pécsi éveidben tudatosultak benned, és át tudtad S. A.: Egyenes út vezetett a PTE BTK HÖK-ből a
menteni őket a HÖOK-os feladataidba?
HÖOK-ba? G. T.: Nagyon fiatalon kezdtem el dolgozni, G. T.: Legfeljebb kívülről tűnhet annak. Ahogyan
és ez nagyon tudatos döntés volt a részemről.
elláttam a feladataim, mindig nyílt előttem 2-3
Mindenféle munkába bekapcsolódtam, és nagyon
lehetőség, ezek közül próbáltam bölcsen dönteni.
sokat figyeltem mindent, aminek később is nagy
Ezen a bonyolult úton nagyon sok olyan mérföldkő
hasznát vettem. A pécsi évek alatt úgy gondolom,
volt az ifjúsági vezetői létemben, ami nem egy
hogy
tervezett dolog volt, nagyon sok olyan közfeladatot
emberekről,
rengeteg
tapasztalatot
emberektől,
az
szerezhettem emberek
az
közötti
együttműködésről.
Ez
megfoghatatlan
nagyságú
jellemző rám, hogy a nehezebb helyzetekben nagyobb
emberi visszajelzés- és tapasztalatcsomag. Nagyon
lángon és tűpontosan tudok működni, és a nehéz
hálás vagyok azért, hogy ezt ott, úgy, akkor és abban
helyzeteknek a sora a teljesítményem ösztönzésére
a korban megkaphattam, és ezzel fejlődhettem.
sokkal inkább hatott, mint a kiszállásra.
Bízom benne, hogy mindazt, amit kaptam, azt jól jelenítettem meg a későbbi HÖOK-os munkámban.
S. A.: Mit tekintesz az elnöki ciklusod legnagyobb sikerének?
S. A.: Ha visszatekintesz a saját elnöki időszakodra, volt-e olyan pillanat, amikor azt érezted, hogy
G. T.: Alapvetően mindenre nagyon büszke vagyok,
feladod és kiszállsz?
nagyon nehezen tudnék választani. Az embereknek talán először az ösztöndíjreform jut eszébe a
G. T.: Természetesen nagyon sok nehéz pillanat volt,
ciklusomról és nyilvánvalóan nagyon örülök annak,
és az ilyen helyzetekben folyamatosan feltettem
hogy sikerült elérni. Ugyanakkor sikerként értékelek
magamnak a kérdést, hogy mi is történik épp. Az
nagyon sok mindent, hiszen sok munkával egy
ember a legjobb tudásával, szándékával elvállal egy
nagyon szuper intézményt és intézményrendszert
ilyen feladatot, és aztán a feladat sokszor szélsőséges
építhettünk fel.
helyzetbe hozza. Ilyenkor mindig felidéztem azt, hogy miért vállaltam és hova tartok. Egyébként általában az
211
Gulyás Tibor és Palkovics László államtitkár a Jövőkép Program megállapodásánál. Fotó: MTI, Mohai Balázs
S. A.: Miben látod a felsőoktatási hallgatói
S. A.: Harminc év elteltével, ma hogyan látod a
érdekképviselet
hallgatói önkormányzatoknak a szerepét?
szerepét
a
rendszerváltás
folyamatában? Milyen jelentőséget tulajdonítasz neki?
G.
T.:
Azt
gondolom,
önkormányzatok
hogy
megkerülhetetlen
a
hallgatói és
fontos
G. T.: Úgy gondolom, a hallgatói önkormányzatoknak
szereplőjévé váltak a hazai felsőoktatásnak, mindez
a léte a folyamat beindulásának a felkiáltójele,
mára
hiszen gondoljunk csak vissza az önkormányzást
legitim részei az intézményrendszernek. Az, hogy
megalapozó
évére:
hogyan értékeljük a hallgatói önkormányzatok
az akkori politikai döntéshozók látták, hogy a
teljesítményét, minőségét egy adott pillanatban,
fiatalokat ölelő intézményrendszerrel foglalkozni
az egy másik kérdés, úgy gondolom, hogy az igazán
kell. Mindenesetre erről az elődöket érdemes
fontos az, hogy stabil szereplői a felsőoktatási
kérdezni, az ifjúsági élményeiket felidézni, hiszen
érdekegyeztetési folyamatoknak.
jogszabály
keletkezésének
én csak feltételezni tudom, hogy a hallgatói önkormányzatok korai megalakulásának is szerepe volt abban, hogy az átmenet végül békésen zajlott.
megkérdőjelezhetetlen,
hiszen
teljesen
213
GULYÁS TIBOR
S. A.: Ha visszatekintesz a saját ciklusodra, esetleg
S. A.: Ha a mai hallgatói önkormányzatot a
korábbra, szerinted volt olyan lehetőség, amit a
mozgalmi jelleg és bürokratikus működés skáláján
hallgatói önkormányzat elszalasztott?
el kellene helyezned, hová tennéd?
G. T.: Az elmúlt években az volt a tapasztalatom,
G. T.: A mérleg egyértelműen az intézményesült
hogy van egy uralkodó gondolat a HÖOK területén
lét felé billen, de ennek az értelmezését szerintem
tevékenykedőkről
nem
abban
a
tekintetben,
hogy
lehet
elvonatkoztatni
a
kor
igényeitől,
ez mekkora lehetőséget jelent a benne részt
szükségleteitől,
vevő fiataloknak. Nos, ez annyiban igaz, hogy a
napon,
tanulásra minden feltétel adott. Valamint egy
azt
ekkora intézményből kikerülve elvárható, hogy
tárgyalópartnereként nagyszerű lehetőségei vannak
komoly feladatot lássanak el az innen tovább lépő
a hallgatói önkormányzatnak. Ugyan jelentősen
fiatalok, de amire szerettem volna visszakanyarodni
intézményesülve, de a hallgatókkal együtt élve,
valójában, az az, hogy az intézmény nagyságához
a problémáikat ismerve, azokat jól fel tudják
mérhetőek, mérendőek az ütések is. Amik jó
dolgozni, komoly eredményeket lehet elérni, ami
kezekben védőoltások, de vannak.
fontos a hazai felsőoktatás szempontjából.
amikor
gondolom,
intézményrendszerétől. beszélgetünk, hogy
a
jelenlegi
A
mai
határozottan kormányzat
S. A.: Mit gondolsz, miért alakult úgy, hogy mára
G. T.: Mint leköszönt vezető, úgy látom, hogy a
ennyire intézményesült a hallgatói önkormányzat?
hallgatói önkormányzat jelentősége nem csak a klasszikus értelemben vett érdekképviseleti
G. T.: Ha nem tévedek 2008-ra tehető annak
munkában jelenik meg, hanem egy olyan szervezet,
indulása, hogy egy nagyon intenzív intézményesülés
amely partnerként fejlesztő javaslatokat fogalmaz
indult el a hallgatói önkormányzatok életében,
meg. Szerintem ma az az alaphelyzet, hogy a
elkezdtek a felsőoktatási intézmények szervezeti
szervezet tárgyalópartnerei tisztában vannak a
egységeivé válni. A ma látható intézményesülés
viszonyrendszerrel,
háttere elsősorban ezen külső okoknak, ágazati,
lehet együttműködni.
majd
intézményi
szabályozásnak
tudható
és
sokkal
hatékonyabban
be.
Ha 10 éves távlatban nézzük, ez volt az első 5
Abban az időszakban, amikor a szervezetnek a
év. Az utóbbi 5 évben már inkább – belső okok
vezetője voltam azt tapasztaltam, hogy nagyon jó
–
kapcsolatok alakultak ki az érdekegyeztető felek
professzionalizálódásra
visszavezethető
elemeket láthatunk.
között. Ezek a személyes kapcsolatok lehetőséget teremtettek a hatékony együttműködésre, sok
S. A.: Mit gondolsz, mi a HÖOK legjelentősebb akciópotenciálja szakpolitikában?
a
jelenkori
politikában,
esetben a közös gondolkodásra.
215
S. A.: Saját ciklusod alatt milyen volt a kapcsolatod
kapcsolat eredményeképpen, a hajnali egyeztetések
a politikai döntéshozókkal? És ez hogyan alakult
már főként arról szóltak, hogyan győzzük meg
úgy, ahogy?
egymást egyik-másik kérdésben.
G. T.: Erre a kérdésre fontos a választ azzal kezdeni,
S. A.: Ismét egy gondolatkísérletre kérlek. Mi
hogy a választásom 2014 októberében történt, akkor,
lenne a felsőoktatással HÖOK nélkül? Lenne-e
amikor a legnagyobb lángon égett a gólyatábor-ügy
felsőoktatás HÖOK nélkül?
GULYÁS TIBOR
a társadalomban, és gőzerővel ment a felsőoktatási stratégia előkészítése is, valamint annak első
G. T.: Biztosan lenne, de az intézményeknek
olvasatú tárgyalása. Rendkívül rossz pozícióban
számolnia kellene a hallgatói önkormányzatiság
várta a hallgatói önkormányzat az ezzel kapcsolatos
nélküli állapot esetén azzal, hogy hamarosan be
egyeztetéseket.
fog következni
A
hallgatói
önkormányzatok
a hallgatói
önkormányzatiság.
általánosan rossz megítélés alá estek. Ebből a
Egyébként alapvetően azokban a pillanatokban,
kedvezőnek nem nevezhető környezetből aztán
amikor ez a struktúra még nem jön létre, tehát
sikerült bizonyítani. Komoly munkával tudtunk
nincs még hallgatói önkormányzatiság, azt az
rendet rakni és rendet tartani a szervezeten belül.
időszakot én borzasztóan sajnálnám, hiszen a
Valamint fontos, komoly javaslatokat készíteni. Jó
hallgatói
érzéssel gondolok arra vissza, hogy a jó szakmai
jelzőrendszerként működnek az intézményben. Ha
önkormányzatok
egy
nagyon
stabil
azt veszem, hogy egy intézményben van egy valamit
G. T.: Persze, ez nem kizárható, hiszen a HÖOK
ellátó bizottság, az lehet, hogy ott van, de a hallgatói
nagyon fontos pozíciót tölt be a társadalomban. Ez
önkormányzat egyszerűen hamarabb fog észlelni,
mindennap itt van, ezzel tisztában kell lenni.
érzékelni és továbbítani egy problémát bármilyen fórumon keresztül, mint azt az egyébként bármilyen
S. A.: Milyen fejlődési irányokat látsz most
kőbe vésett, akárki által vezetett bizottság egyáltalán
a hallgatói érdekképviselet számára a belső,
felfogná és feldolgozná.
intézményrendszert
tekintve
és
a
külső
érdekképviseleti szempontokat vizsgálva? Összességében én azt gondolom, hogy a HÖOK nélküli felsőoktatás nagy vesztese lenne ennek a
G. T.: Azt gondolom, hogy egy olyan fejlődő és
helyzetnek, és rövidtávon, addig ameddig a diákok
fejleszthető
érdekképviselete nem áll helyre, egészen biztosan
lefektetve a ciklusomban, amik nagyon adaptívak,
nagy veszteségeket is szenvedne.
és jól lehet ezeket tovább építeni. Szerintem az
intézményrendszer
alapjai
lettek
a fontos most a szervezetben dolgozók számára, S. A.: Látsz arra esélyt, hogy belátható időn
hogy lássák és ismerjék, hogy ebben milyen
belül egy alulról jövő hallgatói kezdeményezés
potenciál van. Valamint legyenek abban bátrak,
megkérdőjelezi a HÖOK szerepét a felsőoktatásban,
hogy azok, amiket tapasztalnak vagy trendváltozást
hallgatói érdekképviseletben?
érzékelnek, akkor változni kell és új dolgokkal kell
217
foglalkozni, legyenek abban bátrak, vágjanak bele,
tenni annak érdekében, hogy az emberek lássák a
mert menni kell, fejlődni kell.
szervezetet. Amit viszont még látok feladatként,
GULYÁS TIBOR
és
ebben
a
belső-külső
logikában
egyaránt
Ami a külső lehetőségeket illeti, azt gondolom, hogy
fontosnak tartok, hogy sok folyamatos munkája
a HÖOK-nak sokkal nagyobb figyelmet kellene
van egy szervezetnek. Az egyik szerintem az,
fordítania az eredményeinek a kommunikációjára,
hogy időközönként elvégezze azt, hogy mi is ez az
és bár szűkösen állnak erőforrások rendelkezésre
intézmény és intézményrendszer, amiben vagyok,
–
minden
és ez milyen alapelvek és célrendszer mentén,
törekvésem ellenére szűkösek voltak – erre nem
milyen feladatokat lát el. Emellett a hétköznapi
kell sajnálni a forrást és kommunikálni kell az
nagy lendületben történtek-e torzulások, vannak-e
elért eredményeket. A hallgatóknak tudniuk kell,
olyan elváltozások, amivel foglalkoznom kell, illetve
hogy az intézményrendszer mit tesz értük, és hogy
van-e valami, amit fel kell esetleg ismernem, és
mivel foglalkozik.
ki kell javítanom. Ezt a feladatot vagy ennek a
vagy
legalábbis
az
időszakomban
ciklusnak, vagy a következőnek egészen biztosan el Ha két ilyen szempontú dolgot megfogalmaznék, akkor az egyik ez a bátran, a trendeket látva, ismerve, felismerve tenni, lépni, dolgozni, a másik pedig az, hogy több időt és minőségi lépéseket
kell végeznie.
Kiss Tamás, a MEFESZ alapító elnöke, a HÖOK tiszteletbeli elnöke. Fotó: Karnok Csaba
S.
A.:
Mit
mondanál
a
mai
tudásoddal,
S. A.: Van olyan meghatározó élmény ebből az
tapasztalatoddal annak a Gulyás Tibornak, pécsi
időszakból, amit míg élsz, biztosan nem fogsz
egyetemi hallgatónak, aki gondolkodik azon, hogy
elfelejteni, ami nagyon élénken él benned?
elinduljon-e az érdekképviseleti választásokon? G. T.: Több ilyen is van. Próbálok egyet megragadni. G. T.: Jól látod, hogy itt tanulhatsz most a legtöbbet:
Ez már a mostani ciklus után történt. A történethez
figyelj, tanulj, változz.
hozzátartozik, ez már önmagában is lehetne ilyen
GULYÁS TIBOR
csúcssztori, hogy az újraválasztásomnak a napján a S. A.: Mit tanultál a hallgatói érdekképviseletben
HÖOK tiszteletbeli elnöke lett Kiss Tamás, egykori
töltött évekből, amit ma is kamatoztatni tudsz?
szegedi diák, az 56-os forradalomnak az elindítója,
Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?
amit talán kevesen tudnak róla.
G. T.: Nem tudnék kiemelni semmit, mert ez egy
Kiss Tamás nem csak, hogy elvállalta a felkérést,
generális csomag, amit kaphattam. Elképesztően
hanem kifejezetten jó kapcsolatba is kerültünk
hálás vagyok ezekért az évekért.
egymással, és találkoztam vele a leköszönésem utáni első közgyűlésen is, azon is részt vett. Akkor láttam, hogy van rajta egy 56-os kitűző, ami kifejezetten a jubileumi évben készült, és akkor
mondtam neki, hogy: Elnök Úr, hát nekem miért
mind a mai napig nagyon jó kapcsolatban vagyunk
nincs ilyen? Azt válaszolta, hogy persze, majd hozok
egymással, és ő nagyon készségesen segített nekem
legközelebb, ha találkozunk. És találkoztunk a
a puszta jelenlétével és természetesen nagyon sok
HÖOK30-konferenciáján, és kérdeztem tőle, hogy:
beszélgetéssel. Őt nyilván ki tudnám emelni, de
Elnök Úr, hoztad nekem a kitűzőt? Mondta, hogy „ó,
sok-sok ember van, akit felsorolhatnék. Miattuk
elfelejtettem…”, levette a sajátját és odaadta nekem.
sem lenne szép, ha név szerint kiemelném őt.
Nagyon sokat jelent ez nekem. S. A.: Szerinted te példakép vagy az egyetemen S. A.: Amikor elkezdtél hallgatói érdekképviselettel
a
foglalkozni, és amikor már intenzíven benne
fiatalok számára?
hallgatói
érdekképviselet
iránt
érdeklődő
voltál, volt előtted olyan személyes példa, aki úgy érzed, hogy valamilyen módon hatott rád?
G. T.: Fogalmam sincs, de azt tudom, hogy mindig igyekszem példaértékűen végezni a munkámat.
G. T.: Persze, mindig vannak ilyenek az életemben.
Nagyon örülök, hogy ha tudok jó tartást közvetíteni
Tanulunk egymástól, és vannak olyan emberek, akik
a környezetem számára.
jobban világítanak körülöttünk. Tudnék nevesíteni is, de a beleegyezése nélkül nem tenném. Volt egy oktatóm, aki nagyon nagy hatással volt rám, és
221
S. A.: Milyen tanácsot adnál a mostani hallgatóknak, akik kacérkodnak a gondolattal vagy netán már foglalkoznak is hallgatói érdekképviselettel? G. T.: Mindig nagyon figyeljenek, nehogy egy pillanatot is elveszítsenek, abból, ami előttük álló
GULYÁS TIBOR
tanulság és felismerés lehet.
Hallgatói
lett
a
Semmelweis
Egyetem
Önkormányzat Általános
Orvoskari
Választmányának a tagja, 2012-ben választották az EHÖK elnökévé. A HÖOK elnökségi tagjává 2013ban választották, majd 2015-től 2018-ig a szervezet elnökhelyetteseként
tevékenykedett.
Jelenleg
a Semmelweis Egyetem rektori kabinetjének munkatársa.
VÁMOSI PÉTER
2010-ben
Jancsó
András:
Hogyan
kapcsolódtál
be
a
felsőoktatási hallgatói mozgalomba?
Lényegében szorosan nemcsak oktatási, hanem teljes érdekképviseleti spektrumot lefedő terület. Majd egy féléves Erasmusos tanulmányokból, egy
Vámosi Péter: Legutóbbi két ciklusban mint
részképzéses megszakítás után lettem az Egyetemi
elnökhelyettes tevékenykedettem. 2014 októberében
Hallgatói Önkormányzat elnöke a Semmelweis
választottak elnökhelyettesnek és 2015-től 2018
Egyetemen.
végéig vettem részt a HÖOK munkájában.
elnökségi taggá a HÖOK-ban, ezt egy év két hónapig
2013
októberében
választottak
VÁMOSI PÉTER
töltöttem be, hivatalosan a Sport és Egészségügyi Én 2010-ben olyan módon kerültem kapcsolatba a
terület tartozott hozzám. Alapvetően akkor is
hallgatói mozgalommal, hogy abban az évben lettem
legalább ennyi időt foglalkoztam jogszabály alkotási
a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat
és szűken vett oktatási kérdésekkel az elnökségen
Általános Orvoskari
belül, mert részben ez egy hiányterület lehetett.
Választmányának a tagja.
Ott is abban az időben nagyon élesen kari alapon
De, hogy hogyan kapcsolódtam alapvetően az
szerveződött a hallgatói érdekképviselet, a karon
érdekképviselethez.
lehetett közvetlenül elindulni választásokon. Egy
másodévet végeztem azon a nyáron az orvosin,
évig voltam választmányi képviselő,
2011-ben
és közben már egy éve jártam a Corvinus
lettem részönkormányzati oktatási alelnök, és
Közgazdaságtudományi Karra; valahogyan, ahogy
egy SZMSZ módosítás után kari elnökhelyettes.
közeledett az év kezdete, a harmadév elején. Akkor jött
Érdekes
történet,
mert
egy levél a Neptunban a kari hallgatói önkormányzat
Ez csak fokozta bennem a felháborodást, hogy
ügyvezető
osztálytól
most akkor itt Dékáni Hivatal Önkormányzatáról
érkezett a panasz, hogy nem viszik be az indexeiket
beszélünk vagy a hallgatók önkormányzatáról.
a hallgatók. A kari elnök pedig nyomatékosan kért
Nyilván utólag persze láttam, hogy nehéz helyzetben
mindenkit, hogy már pedig azonnal vigye be az
volt a részönkormányzati vezetés és szakmailag
indexét, mert aki nem viszi be, az passzív félévvel
is később jobban megláttam az erényeit a konkrét
fog kezdeni… A hallgatói jogok meg a szolgáltatást
vezető hölgynek, aki egy nehéz helyzetből hozott
igénybe vevő jogok már akkor is foglalkoztattak.
ki viszonylagos eredményeket az akkori időben.
Nem tudom, hogy akkor egyből tudtam, vagy utána
Persze csak ennyit látva egy átlagos hallgatóként,
néztem-e, vagy első felháborodás miatt kerestem
azért az ki tudta hozni az embert a béketűrésből.
ki, de mind a vizsgaszabályzatban egyértelműen,
Szóval gyorsan eldöntöttem, hogy ott el kell indulni
meg az akkori vonatkozó felsőoktatási végrehajtási
a választásokon, egy részleges befolyást hátha el
kormányrendeletben is az volt leírva, hogy aki nem
lehet érni és mindenképpen azt képviselje a HÖK,
nyilatkozik semmit, az nem hogy alapból passzív,
hogy az ügyintézők csak lássák el a feladatokat, és
hanem aktív félévnek minősül, még akkor is, ha
aki nem adta le az indexet, azt akkor aktív féléven
utólag passzívra akar menni.
lévőnek kell tekinteni; inkább érvényesítsék a
elnökétől,
Tanulmányi
késedelmi díjakat, vagy bármit, amit a szabályzat megenged. Viszont ne olyan dolgokkal legyenek
225
VÁMOSI PÉTER
fenyegetve a hallgatók, főleg az őket képviselők
hallgatói önkormányzati képviselőként. Még egy
által, amelyek nem jogszerűek. Összeszedtem
érdekes dolog, hogy ugye jártam a Corvinusra egy
egy-két dolgot, valahol biztosan megtalálnám azt
időben ezzel. és részben hasonló problémákat
az egy-egy oldalas választási plakátot, amelyet
láttam külsősként, hogy az oktatói és ügyintézői
egyébként mindenkinek ki kellett, hogy rakjon,
önkénnyel
így megismertette a képviselői programját a
volt egy átlagos hallgató. Ott nem nagyon jártam
választókkal. Hát elég komoly kampányba fogtam
be előadásokra, szemináriumokra is csak akkor,
az ismeretségi körömben. A választási rendszer
ha katalógusos volt, vagy amin ZH-t kellett írni,
évfolyamonkénti
szólt
szóval személyes ismeretségem nem volt. Viszont
az orvosin, illetve azon belül is, az első három
szimplán tudományos jelleggel azzal a programmal,
évben,
amivel
mivel
képviselők
a
hallgatók
választásáról fele
teljesen
más
szemben
elindultam
azért
az
gyakran
orvosin,
tehetetlen
elindultam
a
intézeteknél hallgatta a tárgyakat, gyakorlatilag
Corvinuson is, de ott semmilyen kampány nem volt
fél évfolyamonként választottak három képviselőt,
a programomon kívül. Empirikusan is megerősítést
az kb. 200 fő. Annak egynegyedét elég szorosan
nyert, hogy a személyes kapcsolat milyen fontos,
ismerte az ember, mert a legtöbb órája együtt volt
mert hogy a Corvinuson csak néhány szavazatot
vele, többikekkel az előadáson találkozhattam.
kaptam, az orvosin viszont sikerült megnyerni azt
Szóval
részükkel
a választó körzetet. Tehát látszik, hogy a személyes
megismertetni, hogy mit is szeretnék csinálni
kontaktus teremti meg a hitelességet. Akkoriban
viszonylag
könnyű
volt
jó
egy átlag hallgató, amit olvashatott a HÖK-ökről,
hozzászólásai a Semmelweis HÖK-nek indíthatta el
legalábbis bennem ilyen volt, hogy az egyetemen
azokat a gondolatokat, hogy Körösparti Peti felkérje
az egy zárt közösség, vagy zárt klikk vezeti az
a Semmelweist, hogy delegáljon vagy javasoljon egy
érdekképviseletet és
személyt a HÖOK elnökségébe.
nehéz
feljebb
jutni
egy
ranglétrán, vagyis elképzelhetetlen, hogy személyes kapcsolatok nélkül az ember ilyenbe bejuthasson.
J. A.: Az hogy alakult, hogy Gulyás Tibi téged kért
Szóval azt láttam, hogy volt értelme annak, hogy
fel elnökhelyettesnek?
elindultam. Aztán viszonylag gyorsan kiderült, hogy magasabb szinteken az egyetemi szintű
V. P.: Tibi már akkor több, mint három és fél éve volt
hallgatói önkormányzat vezetése is eléggé el van
elnökségi tag. Akkor viszonylag kevés találkozási
távolodva a hallgatóktól. Híján van a demokratikus,
pontja volt az elnökségnek, kevés elnökségi ülés volt.
hallgatói érdekeket szem előtt tartó irányultságnak
Igazából az ő ifjúsági területen végzett munkájába
és nyilván egy idő után elkezdett az ember abban
érdemben még nekem, akár elnökségi tagtársaként
is gondolkozni, hogyan lehet még többet tenni az
vagy
elképzelt dolgok a megvalósításáért. Egy néhány
elnökeként sem volt túl sok rálátásom, úgyhogy
fős csapattal indultunk el a kari vezetésért és
emiatt igazán nem ismertem előtte olyan alaposan
később az egyetemi vezetésért. Aztán valahogyan,
az ő munkásságát.
azt gondolom, hogy az országos témákhoz való
intézményi
hallgatói
önkormányzat
227
Vámosi Péter (J1) a HÖOK március 15-i ünnepségén, Forinyák Géza sírjánál.
Abban
az
időben,
az
előző
ciklus
végén
jó jelölt, mert Tibit annyira nem ismertük. Daniban
körvonalazódott, hogy Tibi fog indulni és Nagy Dani,
megvolt az ambíció és nyíltan be is jelentette, hogy
aki akkor elnökségi tag volt, illetve a SZIE EHÖK-öt
szeretné azt a pozíciót és indulna ebbe az irányba.
vezette. Korábban a budapesti intézmények között
Később egyértelművé vált, hogy neki ehhez nem
volt egy közös gondolkodás, hogy milyen vezetést
lesz támogatottsága: nekem is erős kétségeim
látnának a HÖOK élén és valami miatt talán volt is
voltak, meg másoknak is felőle… Leültünk Danival
egyfajta bizonytalanság Tibi felé, hogy az ifjúsági
többen, hogy akkor mi lenne az ő programjában és
területen végzett munkájába, nem csak én, hanem
hát azért az nem jó benyomást tett ránk. Igen nagy
mások sem láttak bele kellően, hogy a vezetői
bevonódást igényelt volna, meg aggasztó is volt,
képességeit helyesen meg tudjuk ítélni. Volt olyan
hogy megkérdőjelezte bennünk azt, hogy mennyire
felvetés is, hogy induljak el én HÖOK elnöknek,
helyes mellette állni és az ő megválasztását
persze ez az ember hiúságának nagyon jól esik, de
támogatni. A BME-n belül volt egy elnökváltás
azért korántsem éreztem magamban a megfelelő
is közben, mindenesetre ez az időszak volt az,
kvalitásokat ehhez a feladathoz. Meg hát mindig az
amikor a kancellária rendszer előkészítése zajlott
az ember voltam, aki annak örül, ha egy pozícióra
Körösparti elnökségének a vége fele. Mindenesetre
és egy áldozattal is járó feladatra van egy alkalmas
a BME-n az ottani diákközpont igazgatói székébe
jelölt, akkor ő csinálja meg azokat a dolgokat.
éppen volt lehetősége az akkori elnöknek áttérni és
Tehát akkoriban azért nem látszott, hogy ki lenne
ezért lemondott az elnökségéről. Az ő utódja elég
229
VÁMOSI PÉTER
erősen Tibi irányába vitte el a budapesti vezetők
széles látókörrel rendelkezik. A kitűzött célokra
véleményét és egyértelművé vált, hogy Tibi kerül
alkalmas
majd megválasztásra. Utána a Semmelweis-es
szerezni így a szervezeten belül. Aztán ekkorra
gólyatáborban beszéltünk augusztus végén és akkor
esett a gólyatábori szerencsétlen eseményeknek
jelezte Tibi, hogy számítana a mi támogatásunkra
az időszaka és akkor ugye nem kifejezetten
is és ebben az esetben el tudna képzelni, nem
a
tudom, hogy alelnöknek vagy elnökhelyettesnek.
kapcsolódtak,
Szakmailag készen tartottam magamat, hogy egy
érdekek mentén a mozgalom és szervezetek
érdekképviseleti területre fókuszálok, mint második
szerepének a megkérdőjelezésére is elkezdték
ember. Másrészt pedig a felkérés is megtisztelő volt
ezeket felhasználni. Ez jobban is összekovácsolta
és egyben egy lehetőséget is mutatott arra, hogyha
a társaságot, hogy a külső támadásokkal szemben
ne adj’ Isten az akkori félelmeknek lenne alapja,
megvédjük magunkat és talán ebben az időben,
akár konkrétan Tibi vezetői képességei, vagy az
bár az első hónapokban, amikor elnökhelyettesként
általa fókuszba helyezett területek megfelelősége
vezettem a Semmelweis HÖK-öt, kevesebb időt
iránt, akkor ez egy beleszólási lehetőséget is nyújt
tudtam az országos feladatokra szánni és bőven
egyben. Utána persze ez egyértelművé vált, hogy
messze volt akkoriban még a rászánt erőforrás
erre nincs szükség. Viszonylag gyorsan kiderült,
mennyiség, attól a főálláson is túlmutató időtől és
hogy a szűkebben vett érdekképviseletben nagyon
energiától, ami gyakorlatilag 2015 szeptemberétől/
volt,
HÖK-ökhöz
megfelelő
hanem de
azért
támogatást
külsős
tudott
beszállítókhoz
nyilván
különböző
októberétől jellemezte a HÖOK-nak a szűkebben
különböző mélységekig jutottak, mert mindenhol
vett
vezetésének
Szóval
ennek
valamit megmozdított. Szóval az akkori helyzetnek
hogy
sikerül
a megfelelő kezelése, amely a megkezdett munkánk
megszolgálni azt a bizalmat, amit Tibi adott nekem,
0. napján jelentkező kihívás volt és egy nagy
mert az én szakmai munkámat ő sem ismerhette.
eredmény, hogy sikerrel tudtuk zárni.
J. A.: Mit tekintesz az elmúlt négy év legnagyobb
A következő három évből pedig egyértelműen a
eredményének?
hallgatói normatíva megemelésének az elérése,
eredményeként
a
munkáját.
bíztam
benne,
amelynek folyamata az elnökségünk utolsó pár V. P.: A gólyatáborok miatti botrányokból fakadó
hónapjában vette kezdetét és a mai napig tartó
általánosítás, amely a Hallgatói Önkormányzatokról
folyamat. Hasonló eredményként említeném itt meg
és a mozgalomról mutatott egy képet, egyben
a központi ponthatárok csökkentésének az elérését.
teremtett egy nagy lehetőséget, hogy akik már régóta
A Jövőkép program megszületése globálisan egy
szerették volna érvényesíteni a hallgatói jogok
nagy eredmény és egyben lehetőség az utánunk
megcsorbítására irányuló szándékaikat, akkor ezt
következő pár év számára. Ott hosszú, sorozatos
elővehették. Azt akkor sikerült megfelelően kezelni,
egyeztetések, hallgatói beszélgetések, kérdőíves
és a nehézségeket inkább lehetőségként felfogni
felmérések eredményeképpen, maga ezeknek az
a megújulásra, ami aztán különböző területeken,
írásba foglalása is egy több hónapos munka volt és
231
az írásba foglalása 70-80 oldalban legtöbb területét
kezdeményezéseink alapján, amely a hallgatók
a hallgatók mindennapjait érintő problémáknak
egy-egy jól megfogható csoportjának sokat tudott
sikerült lefedni, oly módon, hogy számos esetben
segíteni, akár a diploma megszerzéséhez pl. a
a megoldási javaslatok is írásban lettek rögzítve.
fogyatékossággal élő hallgatók támogatási idejét
Nyilván ez egy olyan széleskörű dokumentum, hogy
érintő
minden területre nem is tűzhettük célként, hogy
nyilván
egyből a gyakorlatban megvalósításra kerüljenek,
megnyugodhattak, hogy számukra is egyértelművé
de olyan korábbi célok, mint a központi ponthatárok
váltak ezek a kérdések.
kedvezményeknek nem
ezreket
az
egyértelműsítése,
érintett,
de
utána
VÁMOSI PÉTER
csökkentését is napirenden tartsuk, illetve tudtunk olyan területeken is jövőre nézve egy vezérfonalat
A diplomás GYED-nek a kiterjesztése, amely az
lefektetni, mint például a hallgatói szolgáltatások
utolsó hónapjainknak az eredménye volt, szintén
kérdése,
a
nem egy látványos munka volt, de minden friss szülő
nyelvi előkövetelmények, bemeneteli előírások.
érintett, akik most akár ezekben a hónapokban is az
Egy
általunk előterjesztett módosításnak köszönhetően
bürokrácia,
nyelvoktatás,
programalkotó
illetve
dokumentumot
tettünk
le az asztalra.
kapja meg ezt a támogatást.
A jogszabályalkotás terén sok-sok apró módosítást
Szóval ezek a bizonyos hallgatói csoportokért tett
lehetett
lépések, ha még nem is kerültek olyan szinten be
bevetetni
a
korábban
megkezdett
a köztudatba a mozgalom részéről tett munkaként,
ténylegesen a semmiből magát felépítő hallgatói
a
mozgalom volt és ugyanez ment a végig az ország
hallgatók
mindennapjaikban
tapasztalható
eredmények.
számos részét érintő intézményeiben, kicsivel az előtt vagy kicsivel az után. Ez alapjaiban véve
J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve
különbözik attól, mint ami most, vagy akár egy
alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív
évvel ezelőtt volt, ahogy működik akár intézményi
modell, mit gondolsz, mi ennek az oka, miért így
szinten a hallgatói érdeképviselet, akár a HÖOK
alakult, volt-e más út?
országos
szinten,
ahogy
összefogja
a
HÖK-
öket. Én azt gondolom, hogy az, ahogy az akkori V. P.: Az biztos, hogy nem próbálkoznék meg azzal,
szerveződések meghatározták önmagukat, hogy
hogy a kérdést tudományos alapossággal vizsgálva
hallgatói önkormányzatot építenek – a törvények,
Kucsera Gergellyel csatába szálljak, úgyhogy így
jogszabályok is ezt a megfogalmazást vették át
csak saját nézőpontomból és tapasztalataim alapján
és elismerték a hallgatók önkormányzáshoz való
próbálnám meg árnyalni a kérdésre adható választ.
jogát – az óhatatlanul magában hordozza azt, hogy
Az biztos, hogy ’89-90-ben, akik az akkori SOTE-n
ez nem maradhat meg egy olyan szinten, hogy
részben a KISZ-szel, részben a világnézeti alapon
hangosan kiabáljuk azt, hogy mit szeretnénk. A
az akkori szocialista vezetés irányába elkötelezett
hallgatói önkormányzatiságot, mint az egyetemi
oktatói réteggel szemben szerveződtek, az egy
vagy felsőoktatási intézményi önkormányzatiság
233
VÁMOSI PÉTER
egy önálló, de inherens részeként ismerték el az
a felelősséget is vállalni kellett. Valószínűleg akkor,
akkori szereplők és a jogszabályi környezet is.
amikor ez csak mérsékelten volt adott, akkor ennek
A ’90-es évek legelején nagyon erős volt számos
a hiányát még jobban érzékelték az akkori vezetők
intézményben
a
és indultak el annak a kiépítési irányába. Szóval
megteremtése, ebből már magától következett, hogy
szükség volt erre a professzionalizmusra, ami
ezek az önkormányzatnak nevezett szervezetek
megalapozta azt, hogy ezekkel a jogosítványokkal
megtartottak, vagy átvettek, megszereztek olyan
tudatosan éljenek a hallgatói képviseletnek a
funkcióknak a megtartását, mint az ösztöndíjak
mindenkori vezetése. Ezekből a részben önállóan
vagy az ösztöndíj keretek fölött való rendelkezés
megtartott/gyakorolt
vagy azoknak az elosztásában való szerepvállalás.
és részben az egyetemi döntéshozatalban vállalt
Nyilván ez, amit kiragadtam, az csak egyetlen eleme.
egyenlő szerepvállalásból egyenesen következett
Valószínű, hogy ugyanolyan fontos szerepe van, hogy
az, hogy intézményi szinten ezek elengedhetetlen
az intézményi tanácsokban, pláne 2000 után, szinte
dolgok,
mindenhol
arányban
működő HÖK-öket összefogó ernyőszervezetnél
ülnek az intézményi döntéshozatalban résztvevők
pedig egyértelmű, hogy előbb vagy utóbb ugyanígy
között hallgatói képviselők. Itt nem önmagában
kialakulnak ezek a struktúrák. Mivel a rekrutáció is
gyakorolták a közhatalmi funkciókat, de egy igen
ezekre az intézményi szervezetekre támaszkodott,
jelentős részt vállaltak a döntéshozatalban és ehhez
olyan emberek kerültek az országos szintre, akik
a
teljes
egyharmados
önkormányzásnak
képviseleti
márpedig
döntési
az
jogosítványokból
intézményi
szinten
így
ha ott nem találkoztak vele, akkor igényelték azt,
A felkészültség és hozzáértés teremtheti meg
hogy
Másképp
az alapját annak is, hogy egy-egy esetben akár
elképzelhetetlen lett volna az, hogy olyan partnere,
olyan személyes kapcsolatok is kialakuljanak a
akár csak tárgyalópartnere legyen a mindenkori
felsőoktatási, intézményi képviselet vezetőivel,
oktatási
amelyek által könnyebben lehet érvényesíteni azokat
maguknak
ezt
vezetésnek,
megteremtsék.
amely
ellentétes
vagy
együttműködő érdekeket képvisel.
az érdekeket, amelyeket az adott időben zászlajára tűz a szervezet. Azt gondolom, hogy a jövőben is,
J. A.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja
ha ezt követi a HÖOK, akkor továbbra is meg lesz
a jelenkori (szak)politikában? Milyen lehetőségei
a lehetősége, hogy egy-egy kifejezetten húsbavágó
vannak a szervezetnek az érdekérvényesítésben?
kérdést abba az irányba tereljen a szervezet, amelyet a hallgatói szükségletek indokolnak.
V. P.: Én azt hiszem, hogy országos szinten jelentős részben csak az lehet, ami intézményi szinten is. Az
J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?
hogy a HÖK-ök élére olyan vezetők kerülnek, akik
Látsz-e alternatívát a szervezett érdekképviseleti
időt-energiát nem sajnálnak attól, hogy az adott
modellben, joggyakorlatban, finanszírozásban,
hallgatói területnek a szakértői legyenek.
működésben?
235
VÁMOSI PÉTER
V. P.: Ezzel kapcsolatban az jut eszemben, hogy
keresik, azok a szereplők, akik egy ilyen vállalásnak
érkezett egyszer egy megkeresés, hogy én egy
nekifutnak, azoknak van lehetőségük, hogy a
belső ellenzéket képezek a Semmelweis HÖK-
struktúrán belül azokat megújítva véghez vigyék.
ön belül és mit szólnék, hogyha az egyetemen
Ezek az alternatív mozgalmak, amikor újra meg újra
megszervezném annak az adott hallgatói hálózatnak
felütik a fejüket, akkor arra hívják fel a figyelmet,
a rendszerét. Gyorsan meg tudtam válaszolni ezt,
hogy nem elég a hallgatói érdekképviseletet magas
mert akkor már egyértelműnek látszott, hogy
szinten művelni, sajnos még, ha elsőre furcsán
nem párhuzamos hálózatokat vagy szervezeteket
is hangzik, de legalább ennyi erőfeszítést és
kell létrehozni. Mivel demokratikusan választják
odafigyelést kell fordítani az eredményeknek és a
a
akinek
kemény munkának a kommunikációjára. Mivel én
más az elképzelése, akkor lehetősége van, hogy a
teljesen biztos vagyok benne, ha mindenki teljesen
választásokon megmérettesse magát és azt követően
informált lenne a felsőoktatást érintő kérdésekben
ezeket az irányvonalakat bevigye a szervezetbe, vagy
és tudná, hogy egymás után újra és újra a HÖOK
legalábbis kísérletet tud rá tenni. Számomra akkor
vezetése
egyértelmű volt, hogy nem látom értelmét egy ilyen
közösen újra meg újra az adott és későbbi időszak
párhuzamos struktúra építésének. Én azt hiszem,
hallgatóinak érdekében, akkor esélye se lenne
hogy jelenleg a HÖK-ök is amennyire képesek a
annak, hogy valaki arra hivatkozva megszervezzen
megújulásra és a demokratikus felhatalmazást
egy párhuzamos dolgot, hogy csak saját magukkal
Hallgatói
Önkormányzatokat,
ezért
mit
ért
el
a
tagönkormányzataival
foglalkoznak, és azt sem tudják, hogy mik a hallgatói
Talán egy van, ami lehet leginkább az időbeli közelség
igények. A kommunikáció alapjaiban segítheti
miatt jut az eszembe… Telefonon elköszöntem a
azt, hogy egyben tartsa azt a legitimációt, amely a
minisztériumban a főosztályvezetőtől, aki picivel
további eredmények eléréséhez szükséges.
korábban hagyta ott a saját feladatát – mint ahogy lejárt a mi elnökségi mandátumunk –, mert ment át
J. A.: Mi a legmeghatározóbb élményed, emléked a
egy másik szervezethez. Szóval egy kicsit hosszasan
HÖOK-os éveidből?
beszéltünk, és volt egy ilyen fél mondata, hogy ,,így és így köszöni a közös munkánkat, mert mindig
V. P.: Igazán nagy történetem, hogy a színfalak
nagyon felkészült és méltó ellenfélnek tartott
mögött hogyan lehetett egy miniszternek vagy egy
engem.” Erre mondtam neki, hogy remélem ez csak
államtitkárnak a támogatását megnyerni, igazán
egy freudi elszólás és inkább partnernek, vagy ha
nincs. Második emberként nem is egészen az én
többet gondolkozik rajta akkor inkább partnerként
feladatom volt azoknak a szűk körű egyeztetéseknek
aposztrofálná a két szervezet, meg akár a személyes
a lefolytatása, ahol egy-egy ilyen momentum
kapcsolatunkat is. Majd erre megerősítette, hogy
megtörténhetett…. Az én szerepem inkább a
tudatos volt, hogy méltó ellenfélnek nevezett, mivel
szakmai kérdésekben való kapcsolattartás volt, akár
ellenségnek soha nem mondaná ezt a kapcsolatot.
a szakmai apparátussal is.
Szerinte
azért
minisztériumi
mégsem
mindig
egyeztek
szándékok
azokkal
a
a
hallgatói
237
érdekekkel, amelyeket mi megfogalmaztunk, szóval
Szeged:
az ellenfél szó jól kifejezte ezt a kapcsolatot.
PTI. 2014. 111–127.
Én azért abban bízom, hogy nagyon sokan voltak, akik legalább
ennyire helyénvalónak érzik a
Jancsák
Csaba:
demokráciakísérlet
Meridionale; „Próféták” a
MTA
TK
–
Hallgatói
hatvanas
években,
partneri szót is. Mivel akár, akik egyetemi szinten
Szegeden. Belvedere Meridionale (2015) 27. évf.
az egyetemért akartak dolgozni, akár országos
4. sz. 129–139.
felsőoktatási szinten az ország javát akarták
VÁMOSI PÉTER
•
Belvedere
•
Jancsák
Csaba:
Az
1956-os
forradalom
feladatellátásukkal előre vinni, azoknak a felkészült
indítószikrája. A szegedi MEFESZ. Szeged,
hallgatói képviselőknek mindig ott volt a neve.
Belvedere Meridionale, 2016. •
Bibliográfia
Kucsera Tamás Gergely: Az országos felsőoktatási hallgatói képviselet és a magyarországi hallgatói önkormányzati modell fejlődéstörténete 1988–
•
Jancsák Csaba: Álomtalan ébrenlét: A hallgatói önkormányzatiság útja a perifériáról a centrumba
2008. Doktori értekezés. 2010. •
Szögi László: A magyarországi egyetemtörténet-
és vissza a perifériára. In: Szabó Andrea (szerk.):
írás eredményei és feladatai. Per Aspera
Racionálisan lázadó hallgatók II.: Apátia –
Ad Astra, (2017) IV. évf. 1–2. sz. 166–184.
radikalizmus – posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében. Budapest,
•
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi
•
esztendős a magyarországi felsőoktatási hallgatói
mozgalom története – 1988–2006, Budapest,
mozgalom- Budapest, HÖOK a Hallgatókért
HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2006
Alapítvány, 2008.
Máté:
tiltakozások,
Felsőoktatás-politikai
mint
az
érdekérvényesítésének
egyetemi formái.
•
hallgatók
Polónyi
István:
Oktatás,
Társadalmi
•
főiskolások
a
körében.
–
radikalizmus
magyar
–
egyetemisták
Budapest,
Szeged,
•
Szabó Andrea – Oross Dániel: Társadalmi
Tankönyvkiadó, 2008.
mozgalom-e az országos hallgatói képviselet?
Halász Gábor: Az oktatáspolitika két évtizede
Educatio. (2017) 26. évf. 15–25.
Magyarországon: 1990–2010. Kézirat. 2011. •
Apátia
Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. 2014.
oktatáspolitika, Nemzeti
II.:
posztmaterializmus és
Budapest,
oktatásgazdaság.
Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó hallgatók
Szemle. (1997) 1. sz. 62–75. •
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: Húsz
hallgatói
Szabó
főiskolai-egyetemi
•
•
Sujtó Attila: Esettanulmány a 2012/2013-as téli
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A
hallgatói tüntetésekről. In: Jancsó András –
magyarországi
hallgatói
Lengyel Nóra – Sárhegyi Tamás (szerk.): HÖOK
mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006.
Tükör – Mozgalom. Ifjúságkutatás. Emlékezés.
főiskolai-egyetemi
Budapest, HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2019, 15–32.
239
TARTALOM
241
Előszó
5
Almássy Kornél 125
A HÖOK 30 éve
6
Ekler Gergely 141
Az 1985. évi I. törvénytől az intézményesülésig
23
A szociális népszavazástól a NFTV-ig
154
Fábri Gyögy 37
Körösparti Péter 158
Gilly Gyula 55
Nagy Dávid 169
Az alapok megszilárdulása: HÖKOSZ – HÖOK
Kiss Dávid 183
77
Szabó László 84
A holnap határán
202
Gál András Levente 95
Gulyás Tibor
208
A szakmai professzionalizálódás 10 éve
Vámosi Péter
223
103
Boros Bánk Levente 111
A HÖOK elnöksége 2019-ben