Hallgatók a demokráciáért - A magyar hallgatói érdekképviselet harminc év távlatából by HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

HALLGATÓK A DEMOKRÁCIÁÉRT A magyar hallgatói érdekképviselet harminc év távlatából

A kötet az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Szerkesztők: Jancsó András, Lengyel Nóra, Sárhegyi Tamás Szakmai lektorok: Dr. Jancsák Csaba, Dr. Kucsera Tamás Gergely, Dr. Szabó Andrea, Gulyás Tibor Közreműködők: Báli Bernadett, Csont István, Dallman Kristóf, Garbai Ádám, Kovács Péter, Mészáros Dávid Mihály, Nemes László, Sujtó Attila Grafikai tervezés, tördelés: Zvara Patrik Felelős kiadó: Murai László elnök Kiadja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, 2019. Minden jog fenntartva. ISBN 978-963-88385-5-1

Október vége van, a vénasszonyok nyara utáni első, borús, hűvös hétfő. A kötet kéziratát olvasva tudatosul bennem ismét, hogy kis csapatommal mekkora fába vágtuk a fejszénket akkor, amikor tavaly október 6-án – remélhetőleg nem messianisztikus önbeteljesítő jóslat jeleként, a magyar vértanúk ünnepén – 2 évre megválasztott minket a Közgyűlés a mozgalom vezetésére. Intézményesült, professzionalizálódó, korporatív mozgalom ide vagy oda, számomra ez a küldetés arról szól, hogy életerős, tenni akaró, közösségi felelősséget felvállaló és cipelő fiatalemberekért kell felelősséget vállaljak, akik egy jobb, szebb, élhetőbb magyar felsőoktatásért és végsősoron magyar társadalomért dolgoznak nap, mint nap - őszinte meggyőződéssel. Egyszerű, tiszta helyzet, megtisztelő feladat. Nem egyszerű azonban méltónak bizonyulni, de próbálkozni azért lehet, sőt, lelkiismereti kérdés! Idén ünnepli megalakulásának 30. évét a szervezetünk – vagy 63, esetleg 23 ez a bizonyos szám, a részletekbe ne menjünk bele! – így a jubileum kapcsán adja

magát a visszaemlékezés, értékteremtés, és tiszteletadás igénye. A nosztalgiázás, anekdotázás, visszaemlékezés életünk mindennapos, fontos része. Ezek a történetek közösségi funkciót látnak el, az együvé tartozás érzését erősítik, nélkülük nehezebb lenne látnunk a holnapot, vagy motivációt gyűjtenünk a jelen feladataihoz. Nehezebb lenne értékközösséget vállalni, vagy célokat tűzni ki magunk elé: tehát minden nehezebb lenne egy picit, ami előre visz, és mozgásban tartja a rendszert, így elemi érdekünk őket papírra vetni, és megőrizni a jövő generációi számára. Az értékteremtés kemény dió, hiszen nem mindig sikerül, vagy nem mindig hálás feladat. A „Hallgatók a demokráciáért” című kötetünknél ilyenről azonban szó sincs, hiszen bízunk abban, hogy a mű olvasmányossága és az interjúk lendülete minden olvasó tetszését elnyeri, aki megtisztel minket kíváncsiságával, és szeretne bepillantást nyerni a mozgalom elmúlt 30 évének legjelentősebb történéseibe.

Murai László HÖOK elnök

A HÖOK 30 ÉVE Sárhegyi Tamás Felicián A

tanulmány

célja

kontextualizálásán

a túl,

kézben hogy

tartott

kötet

bemutassa

és

nem tartozik a társadalmi és politikai elemzések népszerű tárgykörébe. A jelenségre – a modern

elemezze a magyarországi felsőoktatási hallgatói

magyarországi

mozgalom

politológiai kanonizáltságának és elemzettségének

megfigyelhető tendencia, hogy a médiában változó

hiátusára – Kucsera Tamás Gergely is felhívja

súllyal és minőségben megjelenített hallgatói

a figyelmet. A 2010-ben írt disszertációban

önkormányzati struktúra és az országos képviselet

felvázolt hiányra, tehát az OFÉSZ – HÖKOSZ

múltját

és

jelenét.

Továbbra

hallgatói

önkormányzatiság

–

HÖOK

történetének

politikatudományi

Ahogyan már a hivatkozott szerző is felhívja rá

szempontú vizsgálatának elmaradása önmagában

a figyelmet, a vizsgált mozgalom jellege sokkal

értelmezhető

inkább ölt korporatív jelleget, mint sem egy nyugati

egy

társadalmi,

politikai

és

tudományszociológiai jelenségnek. Ezen adósság

önkormányzati

körébe sorolandó az 1988–1992, 1995 és a 2006–2007

nyilvánvaló okai a résztvevő aktorok személyközi

között zajló felsőoktatási kapcsolódású tüntetések

kapcsolatai és hosszú távú motivációi, amelyek a

egyaránt.

belépést és a részvétel minőségét és milyenségét is

Jelen

tanulmány

egyik

célja

ezen

elemzések pótlása, továbbá időbeli kiterjesztése,

modellt

venne

fel,

amelynek

befolyásolhatta/befolyásolhatja.

illetve az elemzés keretei közé bevonni a 2008-tól máig tartó közel 10 éves időszakot (Kucsera, 2010).

A felsőoktatási hallgatói mozgalom

Utóbbi már önmagában is egy hosszabb korszaknak

társadalmi háttere

számít a politológia időléptéke szerint, így a HÖOK elmúlt 30 évének vizsgálata is megkövetel

1988-ban a szocialista berendezkedés strukturális

egy átfogó szemléletet, amely az aktuál- és

válságának egyik jeleként felmerült a felsőoktatási

szakpolitika változó összefüggéseiben veszi górcső

intézményrendszer

alá a szervezet hosszú távú tevékenységét.

magával hozta a hallgatói létszám kibővítését,

megreformálása,

amely

tehát a felsőoktatás világának társadalmiasítását. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy aki elérte

felsőoktatási

való

részvételhez

években demográfiai okokra visszavezethetően

nem

utasíthatták

megkezdődött a felsőoktatásba felvett hallgatói

el helyhiányra hivatkozva. Először az akkori

létszám csökkenése,1 ezzel párhuzamosan pedig

Művelődési Minisztérium 25/1988-as rendelete

alakította át a “felvételi keretszám” kifejezést

támogatott férőhelyek szűkítése. A rendszerváltás

“felvételi irányszámra”. Az 1990. évi XXIII. törvény

következményeként

pedig

bővítés célja volt, hogy a nyugati társadalmak

szükséges

ponthatárt,

eltörölte

azt

“központilag

megállapított

egyes

szakterületekre

felvehető

célként

államilag

megfogalmazott

követő

mintájára az érintett korosztály legalább 30%-a

években és évtizedekben a felsőoktatás is jelentős

részt vegyen valamilyen felsőoktatási képzésben,

változásokon ment keresztül, amely magában

amely a KSH 2004-es adatai szerint ekkor már a

foglalta az előbb említett létszámnövekedést,

20–24 éves korcsoport 27%-a és a 25–29 évesek

10%-a tanult főiskolán vagy egyetemen. Nyugat-

létszámkeretet”.

A HÖOK 30 ÉVE

képzésben

intézményhálózat

rendszerváltást

teljes

átalakulását

és

2006/2007-es tanévtől pedig a bolognai folyamatba bekapcsolódást.

1993.

évi

Európában ez az arány ekkor 40%-os volt.

felsőoktatási expanziós

A nagyszámú létszámnövekedés természetszerűen

folyamatról beszélhetünk, amely az addigi szűk

járt együtt az intézményi struktúra átalakulásával

keresztmetszetű növekedési íven futó felsőoktatási

és változásaival, a rendszerváltás utáni közel

hallgatói

15 évben az alábbi változások mentek végbe: A

törvénytől

egyértelműen

létszámot

egy

kitágította.

2010-es

1 Fokozatváltás a felsőoktatásban: A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. 11–17. (http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf)

hallgatók társadalmi összetételének átalakulása.

szovjet típusú fokozatszerzési rendszer a bolognai

szakképzési

folyamat előszeleként átalakult 1993-tól kezdve

rendszerek bevezetése, amely azonban nem éri

és bevezetésre került a PhD, DLA-képzés, amely

és nem érte el a megfelelő hallgatói létszámot,

kezdetben minimum 3 éves képzést jelentett,

azonban

2016-tól viszont minimum 4 éves képzést foglal

résztvevők

nagyarányú

felsőoktatással

összefüggő

szakirányú

továbbképzéseken

növekedése

figyelhető

magában. A nappali, esti és levelező tagozatokon

meg összefüggésben az akkreditációs rendszerek

való

testreszabásával.

átalakult, hiszen ez a kezdeti 80%-ról fokozatosan

egyetemi

és

főiskolai

részvétel

1990-től

kezdődően

szintén

képzésekben résztvevők aránya az elmúlt 30 évben

kiegyenlítődött,

folyamatos átalakuláson megy keresztül, hiszen

létformák szükségszerű átformálódásával.

összefüggésben

hallgatói

kezdetben ez 50-50 % arányú volt, a 2000-es évek közepére ez a (szakmai és gyakorlat orientáltabb)

főiskolai képzések felé mozdult el, azonban a

volt az elmúlt 30 év során, de elmondható, hogy

2010-es

rendszerű

folyamatosan az elsők között szerepelnek a jogász,

intézmény alakult át egyetemmé, amely magával

közgazdász és később a kommunikáció képzések,

hozza az arányok átalakulását. A felsőoktatásban

amelyeket később szakpolitikai döntésekkel is

résztvevő hallgatói létszám nagyjából 2%-t (a

próbáltak

mesterképzéssel együtt) érintő lépés, hogy a

Már 2006-ban is egyértelmű volt a létszám

években

számos

főiskolai

felsőoktatási

szakok

befolyásolni

népszerűsége

(Rónay–Kováts,

változó

2018).

folyamatos expanziójával, tehát a felsőoktatás

és

eltömegesedésével

minőségének

kitermelték a rendszerváltás utáni politikai elit

egyenes arányú romlásával, amelyre különböző

számos tagját. Itt természetesen megemlíthető

szakpolitikai intézkedések és válaszok születtek

más kisebb szerveződés, amelyeket az akkori

(Kucsera–Szabó, 2006).

hatalom potenciális veszélyként tartott számon,

oktatási

Bibó

István

Szakkolégiumra,

amelyek

A HÖOK 30 ÉVE

mint például a szegedi hallgatói szerveződések. Kucsera Tamás Gergely a hallgatói mozgalom

Ezen alternatív szerveződések nyíltan fogalmazták

kibontakozásának kezdetét az 1970-es években

meg kritikáikat az elavult és sikertelennek tűnő

elinduló alternatív civil mozgalmakkal hozza

szocialista modellel szemben, kiemelt figyelmet

összefüggésbe, tekintve, hogy ezen csoportok

kapott

kialakulása

szólásszabadság hangsúlyozása (Kucsera, 2010).

felsőoktatási

intézmények

véleményükben

gyülekezési

és

hallgatóihoz köthetők. A szerző sarkosan úgy

A gyorsan lezajló rendszerváltás után az egykori

fogalmaz, hogy “a létező szocializmus alternatíváját

civil

jórészt

az újonnan létrejövő plurális pártszféra, amely

egyetemisták

80-as

években

szakkollégiumai,

szocializálódott klubjai

és

mozgalmak

tulajdonképpen

számos vezetőjét a

civil

“felszívta”

mozgalmak

relatív

körei hordják ki karöltve a budapesti liberális

súlyvesztésének egy okaként is értékelhető. Ettől

értékvilágot valló, szamzidat értelmiséggel”. Itt

függetlenül számos olyan szervezet és mozgalom

utal többek között a Rajk László Szakkolégiumra

folytatta és kezdte meg működését, amely említésre

méltó eredményeket ért el a civil szférában. Ezzel

ez a mostani időszakban sincs másképpen. Míg

összefüggésben a létrejövő pártok próbálták a

2009-ben Kucsera és Szabó helyesen látja, hogy az

civil hálózatok mögött húzódó tömegeket a saját

akkori magyar közállapotoknak egyik sajátossága,

érdekszférájukba bevonni, ugyanakkor a mozgalmak

hogy

vezetői is szükségesnek vélték önfenntartásuk

adminisztratív és legfőképp pénzügyi túlhatalma

érdekében a politikával való együttműködést.

miatt igényt tart a civil szervezetek feletti erőteljes

Kucsera és Szabó ugyanakkor úgy értékelte

kontrollra, a civil szerveződések önszerveződése

2009-ben, hogy a különböző ifjúsági szervezetek

kevésbé tud megnyilvánulni.”, addig 2019-ben

nyílt vagy vélt pártpolitikai meghatározottsága

nem a civil szféra befolyásolásáról, hanem a

determinálta azok érdekérvényesítő potenciálját.

közéleti és politikai diskurzusból való (adott

Ezen szervezetek (pl.: HÖKOSZ később HÖOK)

esetben

ugyanakkor gyakran éltek az utcai demonstrációval

amelynek köszönhetően

mint a véleménynyilvánítás és a mozgósítás

megvalósításának politikai függetlensége tényleges

eszközével. Ezen tevékenységüket gyakran illették

kérdésként merül fel. A rendszerváltás utáni

a politikai befolyásoltság vádjával. Ahogyan a

civil túlélési stratégiák megmaradtak, ha ezen

baloldali kormányzatok is előszeretettel illették az

szervezetek a túlélés érdekében nem integrálódtak

ellenzékiség vádjával az adott esetben egy bizonyos

teljesen

szakpolitikai kérdésben állásfoglaló ifjúságot, így

fiókszervezetei közé (Kucsera–Szabó, 2009).

“az

állam

nyelvi)

információs,

kirekesztéséről a

szakpolitikai

civil

organizációs,

beszélhetünk, mozgalmiság

intézményrendszer

Előbbi a jelen állapotokra vonatkozó megállapítás

A mozgalom fejlődése

a 2000-es évektől elinduló “mozgalmi kiüresedés”

A HÖOK 30 ÉVE

egyértelmű

következménye,

magában

Az 1985. évi I. törvény lehetővé tette a KISZ

foglalja: a bürokratizálódást, a kommunikációs

egyetemeken és főiskolákon működő hallgatói

csatornák

2008-

szervezetei mellett az egyéb alternatív felsőoktatási

ra pedig ez a kiüresedés a mozgalom aktiválási

csoportosulások hivatalos megalakulását. Ennek

potenciálját is a minimálisra redukálta az aktuális

következményeként kezdte el Fábri György 1986

tandíjellenes megmozdulások kapcsán. 2009-ben

őszétől szervezni az ELTE Bölcsészettudományi

még kérdésként merült fel, hogy vajon a HÖOK

Karán

képes lesz-e “illetve akar-e [...] visszakanyarodni

1988-ban az előbb említett önkormányzat más

az egyébként kétségtelenül nem akadálymentes

egyetemi

mozgalmi, aktivista politizáláshoz, vagy végképp

közös,

beleolvad az állami bürokrácia gépezetébe, és egy

megvalósuló

lesz a hallgatók ügyeit “intéző” szervezetek, kvázi

amely összefonódott az ekkor még József Attila

hivatalok közül” (Kucsera–Szabó, 2009).

Tudományegyetem

szabályozott

amely

beszűkülését.

hallgatói hallgatói

országos

önkormányzatot

önkormányzatokkal

egy

megmozdulás keretei között

szervezetet

demonstrációkkal

(HÖK).

kívántak

hallgatói ( Jancsák,

által 2014,

létrehozni, szervezett 114–115).

demonstráció tematikája ötvöződött a kibontakozó rendszerváltás

folyamatának

eszmeiségével,

ugyanis a követelések egyértelműen a pártállami

(OFÉSZ), amely egy csúcsszervezetként kívánta

ideológia által meghatározott tárgyak, stúdiumok,

összefogni az egyetemi sejteket. Ezt elősegítette,

előírások háttérbe szorítását tűzték ki célul.

hogy

önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta anyagi

nagy

hallgatói

akciópotenciállal szervezetek

rendelkező

megmozdulásai

szegedi

KISZ

1988–1989

között

hallgatói

és infrastrukturális eszközeit. 1989. április 21-

Budapesten centralizálódó és frissen kialakuló

én mondták ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség

hallgatói

megszüntetését és

önkormányzatok

közötti

és

felfogásbeli

május

6-án

Országos

különbségek már ekkor előrevetítették a későbbi

Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ)

csúcsszervezet főbb legitimációs

problémáját:

megalakulását. A szervezet legitimitásának alapját

akció és mozgalom vagy strukturált szervezet és

a hivatalos bejegyzésen és a tagszervezetek

intézményrendszeri integráció?

jóváhagyásán túl az adta, hogy az akkor művelődési miniszter Glatz Ferenc hivatalában fogadta a

Az 1988. november 23–24-i demonstráció után

szervezet képviselőit, továbbá, hogy a Magyar

indult el a különböző egyetemeken létrejövő

Rektori Konferencia szervezésében tartott XI.

hallgatói szervezetek útkeresése, kezdetben a már

Országos Egyetemi Fórumra meghívást kapott

tagságában és tartalmában kiüresedett KISZ-el

Miskolcra az OFÉSZ. Kucsera és Szabó szerzők a

szemben. Ennek eredményeként hozták létre az

szervezet körüli egyik hangsúlyos dilemmának

Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetséget

tartották az érdekképviseleti vagy szakszervezeti

jelleg kiválasztásának problematikáját. Az OFÉSZ

a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége

névválasztásában azért is kívánta előbbit tükrözni,

(HÖKOSZ) névre. Az utóbbi néven futó szervezet

hogy “bármilyen témában, akár felsőoktatáson

legjelentősebb

kívüli szakmapolitikai kérdésekben, témákban is

aktorként tudott fellépni az 1995-ben bevezetett

– védjék az érdekeiket.” A létrejövő demokratikus

megszorító csomag eredményeként újra előkerülő

kormányzat

tandíj

szakpolitikai és

főként

döntéseinek

vonatkozó előkészítésében

véleményezésében

Két

jelentős

befolyásoló

demonstrációt

szerveztek a bevezetendő tandíj életbe léptetése ellen. Kucsera és Szabó az 1995. októberi tüntetést

letette

a rendszerváltás történetének részeként kezelik.

a névjegyét pl.: a kialakítandó ösztöndíj- és

Ugyanakkor, arról már megoszlanak a vélemények,

tandíjrendszerrel kapcsolatban.

hogy a később Horn Gyula miniszterelnökkel

számított

és

kapcsán.

hogy

OFÉSZ

irányadónak

A HÖOK 30 ÉVE

felsőoktatásra

eredménye,

markánsan

tárgyalóasztalhoz ülő HÖKOSZ milyen tényleges A mozgalom intézményesülése után elsődleges

eredményt tudott felmutatni mint érdekvédelmi

feladatának

legitimáció

szervezet. Mindazonáltal ebben az időszakban

elérését, ennek megfelelően név- és strukturális

a szervezet országos ismertségre tett szert és

átalakításokon

1992–1993-ra.

jelentős faktorként volt jelen, igaz ugyan, hogy ezt

Így változtatta meg először OFÉSZ, a Hallgatói

mozgalmi eszközökkel érte el, azonban szervezeti

Önkormányzatok Országos Szövetség névre, majd

súlyának erősítése érdekében érdekképviseletként

érezte ment

törvényi keresztül

működött. Az elért eredmények következményeként

elegendő volt arra, hogy a HÖOK a törvény

a HÖKOSZ egyes HÖK tagszervezetei kiválva

által

megalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai

szervezetként működhessen. Ekler Gergely egy

Hallgatók Szövetségét (MEFHOSZ). A két szervezet

vele készült interjúban ezzel kapcsolatban így

közötti választóvonal a már korábban említett

fogalmazott:

dilemma, tehát a szakszervezeti-mozgalmi vagy

csaták időszaka lezárult, nekünk a jogszabályok

érdekvédelmi szervezeti jelleg preferálása. A

előkészítésében és véleményezésében kell szerepet

hivatkozott szerzőpáros, akik együtt és külön-

vállalnunk, nem pedig a felsőoktatásra ható és

külön is sokat foglalkoztak a felsőoktatási hallgatói

az azt meghatározó működési mechanizmusok

mozgalmakkal, ezt a momentumot, amely során a

megtervezésében,

szervezet ideiglenesen kettészakadt, a legsúlyosabb

tesztelésében”

válságának

kompromisszumot

Gergellyel, 2008). A HÖOK sajátos jogi státusza

megkötő Szabó László után Skultéty Tamást

megteremtette a lehetőséget, hogy a szervezet

választották meg elnöknek, majd mint új szervezet

professzionalizálódjon és szervezett keretek között

felvette a ma is használatos HÖOK (Hallgatói

tematizálja a helyi hallgatói önkormányzatok

Önkormányzatok Országos Konferenciája) nevet.

működését,

A HÖKOSZ mozgalmi tevékenységéből fakadó

“elszemélytelenedéshez” vezettek. A szervezet

mozgalmi–társadalmi bázis nyújtotta legitimáció

működésének

tartják.

garantált,

“[...]

működőképes

alapvető koncepcionális

gyakorlatba

(Kucsera–Szabó,

amelyek

érdekvédelmi

viszont

ültetésében interjú

később

professzionalizálódása

és

Ekler

magával

hozta a kiüresedést. Ezen folyamat azonban

jegyezni, hogy a problémaként vissza-visszatérő

nem tekinthető természetesnek, de korántsem

kiüresedés és a mozgalmi jelleg elvesztése nem egy

ismeretlen a szervezetszociológiában.

elszigetelt jelenség, hiszen az egész társadalomra és főként az ifjúságra jellemző az apolitikusság.

A HÖOK 30 ÉVE

egykori

elnökök

interjúkon

A szakmai professzionalizálódás eredményeként

keresztül értékelték ezen eseményeket, továbbá

említhető, hogy 2005. november 29-én elfogadott

folyamatokat, és érdekes módon mind a három

felsőoktatási törvény módosításának (Ftv. 79.

volt vezető saját működésének idejére teszi a

paragrafusa) eredményeképpen a HÖOK már a

professzionalizáció megvalósulását, ugyanakkor

társadalmi szervezet jogi kategóriáján túllépve

értetlenkedve

negatív

a felsőoktatási törvény által meghatározott jogi

folyamatok előtt. Ebben a narratívában felmerül

személyiséggel bíró testület, saját költségvetéssel

a kérdés, hogy az egyértelműen párhuzamosan

jelentkező

tendenciák

ban sikerként könyvelték el, hogy hatásosan

valójában?

Mindazonáltal

állnak

személyes

párhuzamos

mikor a

jelentkeztek HÖOK

stabil

működésének köszönhetően egy szilárd szervezeti

hallgatói

normatíva

függvényében.

2008-

foglaltak állást a felsőoktatási tandíj újonnani bevezetése ellen.

struktúra jött létre, amely meghatározott célokra használja a törvényi felhatalmazásából fakadó

A felsőoktatásban tanuló hallgatók apolitikusságára

anyagi és infrastrukturális tőkéjét. Meg kell

vonatkozó

sztereotípiák

lebontását

célzó

kutatásokat végzett Oross Dániel és Szabó Andrea,

távol eső időszakban került előtérbe a közéletben

akik több hullámban vizsgálták a kérdést az Aktív

Fiatalok Magyarországon kutatás keretei között.

KISZ utolsó óráiban létrejött önkormányzati-

a rendszerváltás

modellt létrehozó érdekvédelmi szervezetként

stigmatizálódása

sikerrel tematizálta a közbeszédet és foglalt

természetszerűleg taszítja explicite a fiatalokat

állást a felsőoktatást érintő főbb kérdésekről,

a politikai részvételtől, ugyanakkor motiváltak

később az 1995-ös “bokros csomag” a tandíjakat

adott esetben ugyanazon társadalmi jelenségre

érintő intézkedései ellen fejtett ki meghatározó

kifejezésként szolgáló közéleti tevékenységben

tevékenységet, majd jóval később, a második

való részvételre (Szabó–Oross, 2017).

Orbán-kormány

“politika” mint kifejezés

időszakától

megfigyelhető

szervezet.

Megalakulásának

nagyszabású

időszakában

felsőoktatási

reformtörekvéseinek vált kritikusává. Érdemes Az országos hallgatói képviselet egyik elsődleges

megfigyelni, hogy a HÖOK, akkor érvényesítette

dilemmájára reflektál Oross Dániel és Szabó Andrea

leglátványosabban akciópotenciálját, amikor más

szerzőpáros, miszerint tekinthető-e mozgalomnak

rivális hallgatói szervezetek is igényt tartottak a

avagy helyesebb-e a (Kucsera Tamás Gergely által

közéleti diskurzusban való részvételre. Így 1988-

is használt) korporatív mozgalom kifejezés? A

ban a KISZ-szel szemben definiálták önmagukat,

képviselet történetét tekintve kiemelésre kerül,

1995-ben a kettéválás időszakában egyértelműen

hogy három különböző és egymástól viszonylag

létezett egy rivális szervezet, majd 2011-ben a

A HÖOK 30 ÉVE

Budapesti Corvinus Egyetemen létrejött Hallgatói

való bejutás, Parlament előtti konfliktus) az akkor

Hálózat

párhuzamosan

elnök Nagy Dávid nyíltan elítélte. Elmondható,

kellett képviselniük a hallgatóságot. Később nyílt

hogy a szervezet ismét az évtizedeken át fennálló

konfrontáció alakult ki a két szervezet között.

dilemmával

találta

Míg a HÖOK lehetségesnek látta kevésbé radikális

törvényileg

szabályozott,

eszközökkel

és

professzionális szervezeti jelleg nem fér össze

nyomást gyakorolni, addig a HaHa látványosabb

a modern mozgalmi (néhol radikálisnak ható)

megoldásokhoz fordult. Annak ellenére, hogy az

eszköztárral. Később a HÖOK maga hívta a

államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok

HaHa-t az egyeztető tárgyalásokra, de az invitáló

megkurtítását

fél javaslatára kaptak csak megfigyelői státuszt.

(továbbiakban

HaHa)

kinyilvánítani

és

bizonyos

véleményét

területek

szinte

szembe

magát,

hiszen

érdekképviseleti

a és

kizárólagos önköltségessé tételét mind a két

Ennek

szervezet elutasította, az együttműködés helyett

hozni egy független, állandó és saját magánál

inkább éles verseny alakult ki a két szervezet

összetettebb érdekérvényesítő szervezetet. Nem

között. Oross és Szabó szerzőpáros leírja, hogy

sokkal ezután már a HaHa nem vett részt a 2013.

ellentmondásos, hogy a HÖOK is 2012. december

januári tárgyalásokon, ahol a HÖOK képviselte

12-én spontán vonulást és hídfoglaló demonstrációt

szervezett, azonban a demonstrációból elfajuló

kerekasztalon. Ezután a HÖOK a kormánnyal

eseményeket (a Budapesti Corvinus Egyetemre

kötött megegyezését a HaHa élesen elutasította,

következtében

felsőoktatási

HaHa

hallgatóságot

létre

kívánt

felsőoktatási

azonban ezzel továbbra sem vált a kormány

A következő időszak meghatározó és fajsúlyos

tárgyalópartnerévé. Ahogyan erre a hivatkozott

hallgatói képviseleti vezetője volt Gulyás Tibor,

szerzők is felhívják a figyelmet kísérteties a

aki 2014–2018-ig – két ciklusban is – volt a

hasonlóság a MEFHOSZ és HaHa sorsa között,

HÖOK elnöke és ezáltal vált az elmúlt időszak

hiszen ezek után a közéleti és politikai diskurzusból

legmeghatározóbb

kitolódva ismét a HÖOK tematizálta a felsőoktatási

képviselőjévé. Érdemes kiemelni, hogy a 2012–

reformokkal kapcsolatos érdekvédelmet és látta

2013-as időszak arculatvesztése után egy nagyon

el a legitim érdekképviseletet, sőt talán még

látványos fejlődési ívet járt be a szervezet,

erősebb pozícióban találta magát az egyeztetések

amely magában foglalja annak belső működési

után. Ahogyan Oross Dániel és Szabó Andrea is

és

szabályozási

megállapítja, hiába merül fel újra és újra a szervezet

és

ésszerűsítését,

dilemmájaként a mozgalmi jelleg, a korporatív

megteremtését és a 21. századi online megjelenés

modell hosszú távon tudott eddig fennmaradni,

megteremtését. Ezen időszak alatt az országos

annak ellenére, hogy az már talán távol esik az

hallgatói képviselet olyan jelentős oktatáspolitikai

1988-ban megismert OFÉSZ mozgalmi jellegétől

kérdésekben vált meghatározó szereplővé, mint

(Szabó–Oross, 2017b).

a hallgatói

felsőoktatási

rendszerének az

ösztöndíjak

hallgatói

modernizálását

elvárható

emelése,

átláthatóság

a hallgatói

lakhatási problémák központi kérdéssé emelése, megoldási alternatívák nyújtása és a tanárképzés

A HÖOK 30 ÉVE

átalakításával kapcsolatos egyeztetésekben való

létrehozása

aktív részvétel. A HÖOK “profiltisztításának”

Tibor elnök időszakában a HÖOK modellértékűen

köszönhetően létrehozásra került egy olyan belső

valósított meg. A tudományos tehetséggondozás és

audit rendszer, amelyen keresztül az önreflexió és a

tudományszervezés egy olyan új tevékenységi forma

valós értéket képviselő eredmények összevetéséből

a felsőoktatási hallgatói érdekképviseletben, amely

lemérhető a szervezet tényleges, a hallgatói élethez

eddig csak a kitűzött célokban jelent meg, azonban

minden érdekképviselet hozzáadott értéke. A belső

felismerve ezen dimenzió kulcsfontosságát a

képzések, mentorprogram és a külhoni programok

szervezet működési gyakorlatában, egy elnökségi

megteremtése

pozíció keretében is létrejött.

érdekképviseleti

egy

olyan

szervezetté

professzionális alakították

és

újjáalakítása,

amelyet

Gulyás

előzőekkel összefüggésben a HÖOK-ot, amely

Gulyás Tibor legnagyobb eredményének számít,

sikeresen ötvözi a német- (főleg szolgáltatásokat

hogy koordinálása alatt valósult meg a Jövőkép

nyújtó és összehangoló) és amerikai (mozgalom

Program összeállítása, amelyet a HÖOK 2017. április

és érdekképviseleti hangsúlyú) modellt Közép-

28-án hirdetett meg és egy átfogó, hallgatókkal

Európában. A tehetségmentor program kialakítása

lefolytatott konzultációs sorozat végeredménye.

azért is fontos, mert az oktatáspolitika és a

Ennek

magyar oktatási rendszer egyik állatorvosi lovának

és 5 külföldi állomáson) helyszínen gyűjtötték

számít a különböző tehetséggondozó programok

össze és jegyezték fel a hallgatók meglátásait

keretében

számos

(21

magyarországi

felsőoktatásra

vonatkozóan.

megtartott

Bibliográfia

fórumokon 163 problémát rögzítettek, amelyből 17+1-et foglaltak össze a kiadványban, amelyet

•

júliusban nyújtottak be Palkovics László oktatási államtitkárnak.

felsőoktatás

A magyarországi hallgatói mozgalom húsz esztendejéről (szerk.: Kucsera – Szabó A.), 2009.

színvonalának

növelésére vonatkozó program felvetései között

•

Jancsák

Csaba:

Álomtalan

ébrenlét:

első helyen szerepelt az ösztöndíjak növelése,

hallgatói önkormányzatiság útja a perifériáról

az oktatási szakmai minőségének fejlesztése, a

a centrumba és vissza a perifériára. In:

tehetséggondozás és tudományos életpálya fokozott

Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó

támogatása. A 2017. július 5-i bemutatás után az

hallgatók

EMMI és a HÖOK közös munkájának köszönhetően

posztmaterializmus a magyar egyetemisták

egy a kormány elé terjesztett beadvány készült a

és főiskolások körében. Szeged; Budapest:

Program alapján, aminek köszönhetően 2018-tól

Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. Pp. 111–127.

II.:

Apátia

–

radikalizmus

–

növekedett a szociális ösztöndíj a felsőoktatásban, csökkentették a központi felvételi ponthatárokat, továbbá

várhatóan

férőhelyeket

és

növelik

megteremtik

felsőoktatás lehetőségét.

kollégiumi

családbarát

•

Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi

főiskolai-egyetemi

hallgatói

mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006.

•

Kucsera Tamás Gergely: Az országos felsőokttási

képviselet? Szabó Andrea – Oross Dániel,

önkormányzati

EDUCATIO 26: 1 pp. 15-25, 11 p. (2017b)

modell

fejlődéstörténete

Oross Dániel – Szabó Andrea: Trendek a magyar egyetemisták és főiskolások politikai részvételében, 2011-2015. In: Szabó, Andrea;

A HÖOK 30 ÉVE

Oross, Dániel (szerk.) Csendesek vagylázadók?: A hallgatók politikai orientációi Magyarországon Budapest, Magyarország, Szeged: Belvedere Meridionale, MTA TK PTI, (2017) 100–122., 23. •

Társadalmi mozgalom-e az országos hallgatói

hallgatói képviselet és a magyarországi hallgatói 1988–2008. (doktori értekezés kézirat). 2010. •

•

Rónay

Zoltán

–

Kováts

Gergely:

Ágazatirányítás 2008 és 2017 között. In: A magyar felsőoktatás egy évtizede, 2008–2017. (szerk.) Kováts Gerely – Temesi József. 2018.

1985-94 AZ 1985. ÉVI I. TÖRVÉNYTŐL AZ INTÉZMÉNYESÜLÉSIG 80

A rendszerváltás átfogó (történeti) értelmezése nem

1956-os forradalom kirobbanásában kulcsszerepet

csak napjaink történetírásának feladata, hanem

tulajdonítunk az egyetemi hallgatóságnak, akkor a

a társadalomtudományok és a kortárs politikai

két eseménysor forradalmi hevületétől függetlenül

diskurzus egyik fontos eleme az az eseménysor,

egyenesen arányosan kell értékelnünk az ’50-es évek

amely következtében a kommunista diktatúrát a

és a ’80-as évek egyetemi társadalmának szerepét

harmadik Magyar Köztársaság megalakulása követte.

a történeti folyamatokban. Érdekes azonban, hogy

Ebben az eseménysorban, amelynek legkorábbi

a magyar egyetemtörténet-írás a rendszerváltás

előzményeként

megnevezni

történetéhez kapcsolódó hallgatói mozgalmakat

( Jancsák, 2014, Uő, 2015, Uő, 2016), olyan társadalmi

nem tekinti hasonlóan fajsúlyosnak, hiszen csak az

mozgások és a rendszerre kritikusan reflektáló

1848-as és az 1956-os forradalom egyetemi diákságát

csoportok intellektuális és mozgalmi tevékenységét

vonja be érdeklődési horizontjába (Szögi, 2017).

1956-ot

szokták

szokták kiemelni, amelyek később a kormányzati

1985-94

rendszer

és

hatalom

kialakításában

fontos

„újraelosztásának” szerepet

játszottak.

Kucsera

Tamás

mozgalom

Gergely

kibontakozása

szerint

hallgatói

kapcsolatba

hozható

Ugyanakkor a hallgatói mozgalom a rendszerváltás

alakulására és a demokrácia megszilárdulására

mozgalmakkal, hiszen ezen csoportok magját és

tett

tagságának többségét a felsőoktatási intézmények

hatását

érdemes

kiragadni

implicit

zárójelből és nyíltan megfogalmazni, hogyha az

1970-es

hallgatói

években

adták.

elinduló

Kucsera

alternatív

szerint

–

civil

akinek

munkássága nem mellesleg igencsak számottevő,

a gyülekezési és szólásszabadság hangsúlyozása

de közel sem kizárólagos a magyar hallgatói

(Kucsera, 2010).

mozgalom történetének feltárásában – „a létező szocializmus alternatíváját jórészt a 80-as években

Az 1985. évi I. törvény burkoltan megadja a

szocializálódott

szakkollégiumai,

lehetőséget, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség

klubjai és körei hordják ki karöltve a budapesti

(KISZ) felsőoktatásbeli szervezeteivel párhuzamosan

liberális értékvilágot valló, szamizdat értelmiséggel”.

más

Utalva itt a Rajk László Szakkollégiumra és a Bibó

létre és azok a döntéshozó testületekbe tagokat

István szakkollégiumra, amelyek kitermelték a

delegáljanak. A fenti törvény alapján a 24/1986.

rendszerváltás utáni politikai elit számos tagját. Itt

(VIII. 31.) számú miniszteri rendelet – a KISZ-

meg lehetne említeni más kisebb szerveződéseket,

szervezetekre vonatkozóan – az összes intézményi

sejteket, amelyeket az akkori kommunista hatalom

és kari szintű szabályzat és a hallgatókat közvetlenül

potenciális veszélyként tartott számon, ilyenek voltak

érintő rendelkezések esetében egyetértési joggal

például a szegedi hallgatói szerveződések. Ezen

ruházta fel a hallgatói képviseleteket, „továbbá

alternatív megmozdulások, csoportok hol kevésbé,

ugyancsak a művelődési miniszternek a felsőoktatási

hol pedig nyíltabban fogalmazták meg kritikáikat

intézmények szervezetéről és működéséről szóló

az elavult és sikertelennek tűnő szocialista modellel

20/1986 (VIII. 31.) számú rendelete a főiskolai és

szemben, kiemelt figyelmet kapott véleményükben

egyetemi tanácsokban egyharmados képviseletei

egyetemisták

helyi

érdekvédelmi

képviseletek

jöjjenek

1985-94

arányt

biztosított

képviselőinek”.

hallgatói szervezetté. Kucsera szerint ugyanakkor

Ennek köszönhetően 1986-tól megkezdődött a

ez fontos volt a KISZ hatalmának jelentéktelenebbé

hallgatói önkormányzatok szerveződése (Kucsera,

tételében. Ezt a jelenséget egyébiránt így magyarázza

2010, 38). Ezen folyamatnak köszönhetően a helyi

Fábri György egy 2006-os interjúban: A szervezetbe

KISZ-szervezetek

folyamatosan

jelentőségüket

azért került bele mindenki, mert mint ahogy mondtam:

vesztették

változásának

mi a felsőoktatás egészében gondolkodtunk. Szerettük

folyamatával párhuzamosan váltak egyre inkább

volna, ha az OFÉSZ-nak lenne egy hallgatói tagozata

jelentéktelenebbé,

annak

igen

és egy oktatói tagozata. Az oktatói tagozat meg is

jelentős

és

felett

alakult, de náluk korántsem volt olyan aktivitás, mint

diszponáltak. Ezen tőke megszerzése és átörökítése

a hallgatók körében. Az oktatók azt szerették volna,

volt a következő évek egyik jelentős feladata és

hogy mi szervezzük meg őket, de erre nekünk nem

eredménye, amellett, hogy az országos hallgatói

volt kapacitásunk. Így végül, mindenféle konfliktustól

mozgalom hivatalosan is testet öltött az Országos

mentesen, az oktatói tagozat felbomlott. A hallgatók

Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (OFÉSZ)

önszerveződési képessége azonban jóval nagyobb volt.

néven. Érdekes, hogy kezdetben a szervezet nem

Úgyhogy nem beszélhetünk arról, hogy a szétválás az

kizárólagosan

érdekek összehangolásának hiánya miatt következett

és

vagyon

hallgatók

rendszer ellenére,

hogy

kapcsolatrendszer

hallgatókat

rekrutált,

hanem

felsőoktatási szervezetek alkalmazottait is magában

volna be.” 2

foglalta, majd csak ezután vált teljes mértékben 2 Interjú Fábri Györggyel, az OFÉSZ alapító elnökével. In: Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai-egyetemi hallgatói mozgalom története – 1988–2006, Budapest, HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2006, 24.

Fábri György mielőtt megalapította az OFÉSZ-t,

pozícióban voltak, viszont nem véletlen, hogy

1986-tól az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatát

maga Fábri György is bekapcsolódott a szegedi

szervezte meg, a fenti, a törvény adta lehetőségeket

demonstrációkhoz

kihasználva és az egyre jelentéktelenebbé váló KISZ

hiszen a hallgatói mozgalom kezdeti és látványos

forrásait átvéve. A budapesti egyetemek hallgatói

akciópotenciálja Szegeden realizálódott. Jelentős az

mozgalmának intézményesülésével párhuzamosan

1988. november 23-án és 24-én szervezett hallgatói

zajlottak Szegeden az akkor még József Attila

szolidaritási demonstráció, amely mögött már nem is

Tudományegyetemen

hivatalosan, de felsejlik az OFÉSZ. Ezen szolidaritási

hallgatói

bölcsészkarán

demonstrációk.

Ezen

szervezett

demonstrációk

megmozdulások

kötődő

jelen

voltak

szervezkedésekbe,

főváros

nagy

katalizátorai voltak a változásoknak és alátámasztják

egyetemein is. Szegeden kétnapos demonstrációt

Kucsera azon állítását, hogy „a szegedi hallgatói

tartottak,

képviselők inkább akcióban, míg a budapestiek

szerveztek és Debrecenben tanításmentes napot

Ennek

tartottak. A legfőbb kérdés ekkor az volt, hogy vajon

egyébiránt egyik logikus oka lehet, hogy a budapesti

ki tudja hatékonyan képviselni a felsőoktatásbeli

hallgatói vezetők az ország társadalomföldrajzi

hallgatók társadalmát. Az életre hívott diákparlament

deformitásának

sokkal

és a Felsőoktatási Tanács mögött igazából nem

jelentősebb tömeg és tőke fölött rendelkeztek,

állt társadalmi bázis, így működésük a fennálló

amelynek következtében

struktúrák átmentéséről és az arra való törekvésről

elsősorban

szervezetben

gondolkodtak”.

következményeként jelentősebb

tárgyalási

Pécsett

szolidaritási

megmozdulást

szólt. A KISZ egy olyan modellben gondolkodott,

a hallgatók képviselői, de a hallgatók képviselőit a

amelyben ők tulajdonképpen a diákparlamenten

diákparlament küldje, a diákparlamentet pedig a

keresztül

KISZ és a FIDESZ osztotta volna le egymás között”.

delegáltatni

tudják

magukat

képviseletbe, és közösen képviselik a hallgatóságot a minisztérium és a rektorok delegáltjaival. A KISZ

A HÖOK szervezeti analízise során a kezdetektől

által javasolt struktúrával szemben sorakozott

előtérbe kerül

fel

független

kérdésköre. Ennek részbeni eldöntését Kucsera

igénye.

abban látja, hogy a KISZ szervezeti tőkéjének

Ugyanakkor itt nem csak a KISZ-szel volt szükséges

jelentős részét megörökölték a helyi Hallgatói

konfrontálódni, hiszen az 1986. november 26-i

Önkormányzatok. Van azonban arra is példa –

Országos Felsőoktatási Ifjúsági Parlament ülésén

személyes élmények alapján –, hogy ezen szervezeti

a FIDESZ által ismertetett felsőoktatási program

tőke öröklése kevésbé önkéntes alapon ment végbe:

szembe ment az OFÉSZ lehetséges koncepciójával

„Dénes Feri, a Schönherz Kollégium diákbizottsági

(Kucsera, 2010, 39–42). Erről Fábri György az alábbi

elnöke, egy átbulizott éjszaka során a BME K épületében

módon emlékezik ebben a kötetben közzétett

lecsavarozta a KISZ feliratot az ajtóról, másnap

interjújában: „és ők is azt mondták, hogy nem kell

bementünk és közöltük, hogy az az iroda innentől a

ilyen önkormányzatokat csinálni, hanem legyen egy

hallgatói önkormányzaté, elfoglaltuk a KISZ irattárral

országos felsőoktatási tanács, amiben ott lesznek

együtt. Volt egy romantikája. hogy elvettük a KISZ-től.

1985-94

HÖK-ök

autonómiával és

rendelkező

hálózatának

és

alapításának

mozgalom

versus

szervezet

Majd jött egy rektori delegáció, hogy ezt csak nem kéne,

Szövetség (OFÉSZ) megalakulását. A szervezet

mire a hallgatói képviselet közölte, hogy de, igen, a

vagy mozgalom kezdeti dilemma mellett ekkor

rektori delegáció vállat vonva elment.” – idézet Szabó

felmerült egy másik kérdés is a szakszervezeti illetve

László interjújából.

érdekképviseleti jelleg pontosítása. Ugyanakkor a szervezet 30 éves tevékenysége során látható, hogy

alakuló

országos

szervezet

mindazonáltal

kezdetben még nem rendelkezett komolyabb tárgyi

hol az egyik hol a másik irányba billen a mérce a kor elvárásainak megfelelően.

infrastruktúrával, hiszen mindazt Fábri György tanszéki szobája jelentette, egy számítógéppel,

A korszak sajtója enyhe, mondhatni elhanyagolható

fénymásolóval és pályázati úton elnyert telefonnal.

kritikával illette a fejleményeket, igaz egy olyan

1989 után kezdett az OFÉSZ jelentősége és potenciálja

időszakban, amikor nehezen lehetett meghatározni,

növekedni, amely évben a felsőoktatás törvényi

hogy a hatalmi diskurzus mit követel meg a napi

keretei jelentősen módosultak. Ez év március 1-jétől

sajtótól. A Népszabadság 1989. május 8-i számában

lehetett először KISZ ajánlás nélkül felvételizni. A

a megalakulás és a szervezet követelései mellett

Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. Kongresszusa

kiemelik, hogy az alakulóülésen lezajlott „vitában,

döntött saját megszűnéséről 1989. április 21-én,

amelyen

majd május 6-án az ELTE BTK-n

hivatalosan is

negyede képviseltette csak magát, többször szóba

kimondták az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi

került a nagyobb tömegbázis fontossága.”3 A Magyar

Népszabadság. 1989. május 8., 9.

felsőoktatási

intézmények

körülbelül

Nemzetben rövid interjút közöltek az OFÉSZ

evidenssé vált. És mindezt pedig úgy sikerült elérnünk,

előkészítő és koordináló bizottságának tagjával, Kiss

hogy gyakorlatilag formális legitimációnk nem volt

Gabriellával, ahol megkérdőjelezték a szervezet

még ekkor. Aztán ez folytatódott ’90-ben is, ahogy

szükségességét: „Aligha véletlen, hogy a legtöbb

megalakult az új, demokratikusan választott kormány,

független szervezet – köztük több szakszervezet

ott is már automatikus volt a kapcsolatfelvétel, a

– a felsőoktatásban jött létre. Van értelme ezek

találkozók szervezése. Nyilván egy részét ismertük

számát szaporítani?”4

az egyetemről is azoknak, akik ekkor bekerültek a

1985-94

kormányzatba, és ők is rögtön kerestek bennünket. 1989 végétől már hivatalos keretek között működött a

De például az 1991. március 15-i ünnepségre, ami a

szervezet, ennek köszönhetően az akkori művelődési

Petőfi-szobornál volt, ott is minket kértek fel, hogy

miniszterrel, Glatz Ferenccel is tudtak tárgyalni az

az ifjúság nevében tartsunk egy beszédet, és ez is azt

OFÉSZ képviselői, hogy ismertessék a felsőoktatásra

mutatja, hogy ott volt közöttünk egy nagyon gyors

vonatkozó

meghívást

és nagyon egyértelmű kapcsolatfelvétel. […] volt

kaptak a Magyar Rektori Konferenciától az Országos

egy korábban megbeszélt találkozónk Antall József

Egyetemi Fórumra. Az OFÉSZ kezdeti hivatalos

miniszterelnökkel, és azon még én is részt vehettem, és

tevékenységéről

ő külön fogadott minket, mint hallgatói képviselőket.

elképzeléseiket,

így

továbbá

emlékszik

Fábri

György:

„...az, hogy minisztériumi osztályvezetők, államtitkárok leüljenek 4

velünk

tárgyalni,

Magyar Nemzet. 1989. május 5., 5.

szintén

teljesen

Tehát számon tartottak minket, ez a lényeg.”

Ahogyan a kötet célja egyrészről az emlékállítás

is. Gilly Gyula a rendszerváltás körüli időszakban

a magyar demokratikus hallgatói mozgalomnak,

volt aktív hallgatói képviselő és egy nagyon

egyúttal célja, hogy emlékeket gyűjtsön össze

tendenciózus véleményt fogalmaz

és adjon közre, azoktól a személyektől, akik

amikor a hallgatói mozgalom és a rendszerváltás

meghatározó ágensei voltak az eseményeknek

kapcsolatáról beszél: “sokkal nagyobb szerepe volt,

és

hogy

mint amennyire ezt ma bárki elismeri. Nagyon

játszott szerep

sokan vannak, akik a rendszerváltás környéki

folyamatoknak.

Érdekes

megfigyelni,

a rendszerváltás

folyamatában

értelmezése

interjúalanyok

részéről

meg

akkor,

attól

dolgaikhoz kötik a legitimációjukat, komoly érdek

függetlenül egybe cseng, hogy az elmúlt három

fűződik az akkori hallgatói mozgalom szerepének a

évtized melyik szakaszában töltöttek be elnöki vagy

kicsinyítéséhez, és mások kicsiny szerepvállalásának

elnökségi pozíciót. Boros Bánk Levente szerint

a felnagyításához. Pedig a hallgatói mozgalomnak

például „a hallgatói mozgalom a rendszerváltásban

komoly szerepe volt a rendszerváltásban, a régóta

nem csinált mást, mint a felsőoktatási szektorban,

esedékes felsőoktatási reformokban, a felsőoktatás

megteremtette a demokráciát”. Ugyanakkor kiemeli

demokratizálásában és kapuinak a megnyitásában.

interjújában – és ezáltal reflektál a mozgalom vagy

Jómagam egy olyan felsőoktatásba lettem felvéve

szervezet dilemmára –, hogy a mozgalmi jellege a

1986-ban, ahol a korosztály 4-5%-a volt hallgató

mindenkori HÖOK-nak kizárólag a rendszerváltás

és egy olyan expanzióban lévő felsőoktatásban

idején volt, ahogy az akkori rendszerváltó pártoknak

diplomáztam 1992-ben, ahol ez a kicsiny, szociálisan

elitista

részvételi

arány

sokszorosára

nőtt

pár

ütik az asztalt, hogy még egy vizsgaalkalom, meg

év alatt. A hallgatói mozgalomnak óriási volt a

legyen sör, meg minden: az akkor éppen ott helyben

szerepe az egyetemi autonómia és a tanszabadság

megjelenő hallgatói elvárásoknak az érvényesítése.

kivívásában, az egyetem irányítás politikai pártoktól

Lendületes, forradalmi hangulatban ment minden.”

való mentessé tételében, a felsőoktatás expanziójának a

kikényszerítésében

és

így

felsőoktatáshoz

Érdekes

mindazonáltal,

hogy

Fábri

Györgyöt

való hozzáférés és a társadalmi mobilitás drámai

mindenki egyfajta forradalmi vezetőként és hatásos

javításában, valamint a minőségi tantervi és képzési

szónokként írja le, akinek személye és tevékenysége

reformok megindításában és folyamatos előrevitelében.

meghatározó volt a mozgalom kibontakozásában

Abban is nagy szerepe volt a hallgatói mozgalomnak,

és egyértelmű alakító tényezőként említve az

hogy

események sorában, talán ő helyezi az OFÉSZ

békésen

zajlott

rendszerváltás.”

1985-94

és a rendszerváltás koordináta rendszerében a Nagy Dávid, volt elnök negyedszázaddal később

két eseményt legtávolabb egymástól: “Az akkori

már egy romantikusabb és szubjektívebb képi

tudatommal, tehát amit akkor én megéltem, az

világgal jellemzi a rendszerváltásbeli hallgatói

alapján ez a kettő teljesen külön volt, de hogy most így

vezetőket,

belső

visszatekintek azokra az időkre, akkor már azt kell

tapasztalat és a későbbi emlékezet kontrasztja:

mondanom, hogy az, hogy ilyen kedvező volt a közeg,

“Ott voltak ezek a bőrkabátos HÖK-ösök, ahogy

vagyis hogy senki nem bántott minket, az nyilván már

mindenképp

érdekes

a rendszerváltozásról szólt.[...] Tehát összességében azt

országos gazdasági helyzetétől nem független

mondanám, hogy ez nem volt a rendszerváltásnak a

oktatáspolitikai döntések megkövetelték az akkori

szülöttje, de a rendszerváltás közege szerintem kellett

hallgatói

hozzá, hogy ez így menjen, és hogy ne legyenek olyan

erélyesen lépjen fel. Ezt a kérdést Gilly Gyula így

konfliktusok, amik ki tudja hova vitték volna el ezt az

fogalmazza meg: „Miután benne voltunk a törvény

egész mozgalmat.” Ezen szerényebb megközelítéssel

előkészítői munkájában, mi pontosan tudtuk már

némileg összecseng Szabó László megközelítése, aki

’91-ben, hogy – a volt funkcionáriusokból hirtelen

pont a következő nagyobb időszakban töltött be fontos

kereszténnyé, nemzetivé, liberálissá átlényegült régi/

szerepet a szervezet életében: „A rendszerváltoztatás

új funkcionáriusok, megtalálva magukban a mélyben

egyik üzenete az volt, hogy el kell söpörni a régi elitet.

rejtőző liberális, piacpárti szakembert – afféle piaci

Az elitváltás pedig csak generációváltással történhet

fundamentalista elv mentén, be akarják vezetni

meg.

generációját

a tandíjat […] felmerült tehát kérdésként, hogy „

pártpolitikai értelemben a FIDESZ lefedte, ezért nem

szükségszerűen bele fog csúszni a rendszerváltó

volt a hallgatói önkormányzatoknak direkt szerepük a

hallgatói mozgalom a rendszerváltást követő első

politikai rendszerváltoztatásban.”

kormánnyal való konfliktusba, akkor ezt ki vállalja

hallgatói

önkormányzatok

érdekképviselettől,

hogy

kellőképpen

be”. A kilencvenes években húzódó tandíj-ügy A rendszerváltás utáni időszak magával hozta az

rányomta a bélyegét, vagy legalábbis jelentősen

intézményesülés lehetőségét, ugyanakkor a korszak

meghatározta az érdekképviselet működését. Előtte

1985-94

azonban tartható Kucsera azon megállapítása,

folytattak

Kupa

hogy

amelynek

következményeként

közvetlenül

rendszerváltás

után

Mihály

pénzügyminiszterrel, december

7-én

felsőoktatás tematikáját maga a felsőoktatásról

megállapodást írtak alá a tandíj bevezetésének

szóló párbeszéd jellemezte. Mindazonáltal és az

elhalasztásáról. Az ügy olyan szempontból is pozitív

előbbivel is összefüggésben érdemes összefoglalni az

hatással volt a szervezet fejlődésére, hogy aktivizálni

intézményesülés főbb lépéseit. Ilyennek tekinthető

tudta a hallgatói tömegeket, amelyről az alábbi módon

a tudásátadással kapcsolatos publikációs és képzési

tudósított a Népszabadság, december 2-án: „A mai

tevékenységek, amelyet Kucsera egy fontos lépésnek

demonstráció egyáltalán nem öncélú tüntetés volt. Azt

tart a szervezet fejlődéstörténetében (Kucsera, 2010,

akartuk elérni, hogy a hallgatók végre választ kapjanak

47). Nagy problémát jelentett, hogy annak ellenére,

az őket foglalkoztató kérdésekre […] S hogy a régen

hogy létrejött és hivatalosan működött az országos

várt felsőoktatási törvény – különösképp a kilátásba

képviselet a tagönkormányzatok megszűntek, így ezen

helyezett tandíj – valóban érdekli a hallgatókat...”

szervezetek újraalapításának ösztönzése volt ekkor az

December 8-án pedig a következőképp számolnak

egyik legfontosabb feladata a szervezetnek. 1992-ben

sikeres volt az OFÉSZ azon tevékenysége, amely a tandíj

kompenzációval: […] A több órás tárgyalást követően,

bevezetése ellen irányult, amely során éltek az országos

másfél órai munkával „megszövegezett” megállapodás

demonstráció

1992.

ugyanis mindazt tartalmazza, amit az OFÉSZ el akart

december 1-jén, majd december 4-én tárgyalásokat

érni” 6. A hallgatói tömegek aktivizálása és a tényleges

5 6

szervezésének lehetőségével

Népszabadság. 1992. december 1., 5. Népszabadság. 1992. december 8.

tárgyalások

sikerességéről:

„Tandíj,

csak

politikai döntéshozatalban való tárgyalófélként való

Gyula, Kiss Paszkál, Béres István , Gál András

együttműködés egyrészt a szervezet működésének

Levente). Schindler Árpád kitűnő emberi kvalitásai

a sikere, de a demokratikus hallgatói mozgalom

ellenére, talán éppen az engedő vezetői felfogása

és ezáltal a rendszerváltás és a demokratikusan

miatt nem lehetett elkerülni, hogy az egyre erősebb

működő Magyarország egyik sikerének is tartható.

helyi szervezetek és vezetők közötti, sokszor személyes

A rendszerváltásban való részvételen túl még itt is

ellentétek komoly konfliktusokhoz vezessenek. Ami

érzékelhető a szervezet mozgalmi jellege, igaz nem

Gilly Gyula elnöksége idején sajnos nem csillapodott, sőt

vagyunk messze a rendszerváltástól és a változó

kiegészült azzal, hogy 1993-ra egyértelmű pártpolitikai,

politikai folyamat végpontja sem teljesen tisztázott.

elsősorban MSZP-s befolyásszerzési kísérletek miatt

Emellett fontos szempontokként jelennek meg a

1993 tavaszán Győrben kissé meghasadt a szervezet.

politikai változásokkal párhuzamosan – nem feltétlen

A választáson győztes Várnagy József vállaltan egy

azokkal összefüggésben – a belső konfliktusok és

baloldali orientációjú szegedi vezető volt, vele szemben

a politikai irányok szerepe. Gál András Levente

indult Szabó László és jómagam inkább a hallgatói

erről igencsak részletesen nyilatkozik a kötetben

mozgalom teljes pártsemlegességét hangsúlyoztuk. [...]

szereplő interjújában: „Fábri György után Schindler

A Várnagy József-féle csapat sajnos aránylag gyorsan,

Árpád, a Szegedi Orvostudományi Egyetemről vette át

egy botrányosan sikerült brüsszeli Student Fair

az OFÉSZ elnöki tisztet, aki ritkán volt Budapesten,

kiállítással csődbe vitte a szervezetet [...].”

így felértékelődött az elnökség szerepe, tagjai (Gilly

Az előbbi idézet utolsó állítása arra utal, hogy a

december 17-én döntött a képviselők személyéről

Brüsszelben megrendezett Student Fair kiállításon

választás útján (Kucsera, 2010, 58).

az OFÉSZ koordinálta a nemzetközi felsőoktatási kiállítás

magyar pavilonját,

amely kapcsán

szervezet súlyos adósságokba keveredett. Ezen adóssággal kapcsolatos problémák vezettek el odáig, hogy a szervezet ezen a néven megszűnt létezni, és

mint

Országos

HÖKOSZ

(Hallgatói

Szövetsége)

Önkormányzatok

folytatta

tevékenységét

(Kucsera, 2010, 56–57). Továbbá ezen a néven került az 1993-as felsőoktatási törvénybe is. Ezen törvény egyik következménye, hogy megjelent Magyarországon a nemzetközi mintákat követő PhD

1985-94

és DLA képzés, tehát egy újabb kialakuló rétege a hallgatói társadalomnak. Így 1993. november 17én megalapították a doktoranduszok országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSZ), hivatalosan pedig az alakuló közgyűlés

1986-ban kezdi szervezni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a hallgatói önkormányzatot. Az 1989. május 6-án megalakult Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség alapító elnöke. Később dolgozott az ELTE rektorhelyetteseként, a Magyar Tudományos Akadémia

kommunikációs

Mindentudás

Egyetem

igazgatójaként,

projektvezetőjeként.

Jelenleg az ELTE habilitált docense, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője.

FÁBRI GYÖRGY

Garbai

Ádám:

Hogyan

kapcsolódik

Tanár

Ekkor már voltunk páran, akik gólyatáborokat

úr a hallgatói mozgalomhoz, hogyan lett Önből

szerveztünk,

HÖK elnök?

stb., és mi megnéztük ezt a szöveget majd arra

diákparlamenteken

vettünk

részt

FÁBRI GYÖRGY

jutottunk, hogy ez gyakorlatilag egy hallgatói Fábri György: Az egész hallgatói mozgalomnak az

választáson alapuló dolog is lehetne. És akkor

volt a kiindulópontja, hogy 1985-ben megváltozott

ezen felbuzdulva megcsináltuk a bölcsészkaron a

az oktatási törvény. Akkor senki nem foglalkozott

hallgatói önkormányzatot, vagyis kialakítottunk

ezzel az elemével – a diákparlamenten ott voltam

egy

azon az ülésen, ahol beszéltek róla, de nem volt

gyűlést, ahol mi is teljesen megdöbbentünk,

semmi különös vele kapcsolatban – azonban a

mert azt gondoltuk ott leszünk vagy harmincan,

törvénynek kijött egy végrehajtási utasítása 1986-

de végül az akkori egyetemi színpad, ami a

ban, mely már azt tartalmazta, hogy a hallgatók

Piarista Közben lévő épületben volt, csordulásig

képviseletét az intézményt vezető tanácsokban

megtelt, egyszerűen nem lehetett már elférni a

meg kell oldani, méghozzá úgy, hogy egyharmados

teremben. Ebből nekünk az jött le, hogy ez érdekli

arányban legyenek képviseltetve. Ezt a részt a KISZ

a hallgatókat, úgyhogy ekkor kezdtük el szervezni és

tetette bele, azonban a törvényben nem az szerepelt,

hoztuk létre ténylegesen is a bölcsészkar Hallgatói

hogy ezen egyharmadot a KISZ-nek kell adni, hanem

Önkormányzatát. Ezt egy egészen végletesen, már-

csak annyi szerepelt, hogy a hallgatói képviseletnek.

már működésképtelenségig demokratikus alapon

rendszert

és

összehívtunk

egy

hallgatói

képzeltük el. Ugyanis akkor még 10-12 fős volt egy

mai napig is megmaradt. Mert őszintén szólva az,

csoport az egyetemen, és minden csoportnak 2-2 főt

hogy mennyi az ösztöndíj, vagy milyenek a kimeneti

kellett delegálnia, vagyis összesen kb. 220 tagú volt a

követelmények stb. – bár kétségkívül ezek sem

tanács, sőt, a határozatképességhez pedig az kellet,

jelentéktelen dolgok –, elsősorban nem érdekelt

hogy a hallgatóknak legalább a háromnegyede vegyen

minket, hanem sokkal inkább maga a felsőoktatás-

részt a választásokon. Nem választottunk elnököt

politika. Azonban rájöttünk, hogy ahhoz, hogy ebben

sem, az egyszemélyi vezetést a leghatározottabban

elérjünk változtatásokat, nem elég a bölcsészkaron

elutasítottuk, és egy 12 fős csoport irányította

csinálni valamit, hanem országos szinten kell

az egész szervezetet. Aztán miután ezt 1987–88

fellépnünk. Tehát felmerült a kérdés, hogy akkor kivel?

között megcsináltuk, gondolkodtunk el néhányan

És pont ebben az időben a szegedi bölcsészkaron

azon, hogy ez így persze nagyon jó, hogy mi ezt itt

volt egy elég erős megmozdulás, gyakorlatilag egy

csináljuk, de hát vajon mi lehet máshol? És akkor,

hallgatói sztrájkot hirdettek az ottani hallgatók,

’88 őszén jött egy nagyon erős impulzus: mi magunk

úgyhogy mi meg is kerestük őket. Emiatt én sok időt

elkezdtünk egy gólyatáborban azon gondolkodni,

töltöttem ekkor Szegeden, és a megmozdulás két

hogy kellene valami országos szintű összefogást

szervezőjével, Pikó Andrással és Szilasi Lászlóval

létrehozni, ugyanis a bölcsészkari önkormányzatnak

– ma már az előbbi az egyik legjobb újságíró, az

volt akkor egy nagyon erős felsőoktatás-politika

utóbbi az egyik legjobb magyar író – kezdtünk el

iránti elköteleződése – ami szerintem nagyjából a

gondolkodni azon, hogy mit is csináljunk. Amiből az

FÁBRI GYÖRGY

következett, hogy gyakorlatilag ez a két intézmény

demonstráció volt, és mi is teljesen megdöbbentünk,

összefogott, hogy legyen egy országos megmozdulás,

hogy ez tényleg működött. Meglepő módon, az

és abból az országos akcióból pedig legyen majd egy

egyetemi vezetések oldaláról semmilyen ellenállás

országos szervezet. Tehát úgy kerültem bele ebbe

nem volt, sőt, mindenhol támogattak minket! Nem

az egészbe, hogy részt vettem ennek az országos

volt probléma azzal, hogy nincsenek órák, sőt maguk

akciónak a szervezésében, és mivel mindig is

a rektorok szólaltak fel ezeken a gyűléseken, tehát

ideologikus hajlamom volt, nagy proklamációkat és

nagyon komoly támogatást kezdtünk el érezni a

teoretikus szövegeket kezdtem el írogatni, valamint

felsőoktatáson belülről. A pártállam akkor már azért

szerveztem a már említett bölcsészkari és országos

gyengélkedett. Grósz Károly, az akkori pártfőtiktár

szervezetet. Jártuk az egyetemeket, hogy felvegyük

pár napra rá mondott ugyan egy beszédet, ami

önkormányzatokkal,

eléggé elhíresült beszéd lett később, mert az

azonban a legtöbb helyen azt kellett észrevennünk,

tulajdonképpen a kommunista párt visszacsapását

hogy nem léteznek még a hallgatói önkormányzatok,

hirdette meg, de aztán abból végül nyilván nem lett

úgyhogy ebből az intézménylátogatásból valójában

már semmi.

kapcsolatot

hallgatói

az lett, hogy mi hallgatókkal találkoztunk és mondtuk nekik, hogy szervezzék meg a HÖK-öket. Ezt követően, 1988 novemberében megtartottuk az első demonstrációnkat: ez egy nagy, országos

G. Á.: El lehet választani a hallgatói mozgalomnak

látták, hogy itt valami más lesz. Tehát összességében

akkori

azt mondanám, hogy ez nem volt a rendszerváltásnak

kettő

a szülöttje, de a rendszerváltás közege szerintem

’80-as

évek

rendszerváltás

végi

kialakulását

folyamatától,

vagy

az a

tulajdonképpen csak együtt tudott működni?

kellett hozzá, hogy ez így menjen, és hogy ne legyenek olyan konfliktusok, amik ki tudja hova vitték volna el

F. Gy.: Az akkori tudatommal, tehát amit akkor én

ezt az egész mozgalmat.

megéltem, az alapján ez a kettő teljesen külön volt, de hogy most így visszatekintek azokra az időkre,

G. Á.: Az akkor éppen kialakulóban lévő ellenzéki

akkor már azt kell mondanom, hogy az, hogy ilyen

tömörülések nem próbáltak valamilyen szinten

kedvező volt a közeg, vagyis hogy senki nem bántott

politikai színezetet vinni ebbe? Mert azt gondolná

minket, az nyilván már a rendszerváltozásról

az ember, hogy ilyenkor nyilván megpróbálnak egy

szólt. Mindenki érezte ugyanis, hogy most történik

ilyen hullámra felülni.

valami – bár azért ne felejtsük el, ’88 őszén a hatalom formálisan még teljes egészében működött,

F. Gy.: Az történt, hogy amikor volt az első lépés a

tehát munkásőrség, minden volt még akkoriban!

’88-as őszi demonstráció, nagyon bájos volt amúgy,

Viszont ma már visszanézve azt látom, hogy azok a

mert pont azzal egyidőben, vagy talán kicsivel előtte

professzoraink, akik támogattak minket, ők azért

volt egy diákparlament, amit a KISZ szervezett,

bölcs emberek voltak, és valószínűleg ekkor már

és ezen a diákparlamenten mi nem voltunk

képviseltetve, hiszen a hallgatói önkormányzatok

Tehát ez volt az első találkozásunk a politikával.

nem voltak ebben benne. És volt ekkor két olyan

Nem voltunk barátiak ezzel

politikai erő, ami nagyon erősen ellene volt a mi

finoman fogalmazzak…

a tervvel, hogy

hallgatói önkormányzati kezdeményezésünknek, és nem akarta a hallgatói önkormányzatok létrejöttét.

G. Á.: Szerintem ez érthető…

FÁBRI GYÖRGY

Az akkori KISZ-ben két olyan ember volt, aki ezt nagyon határozottan ellenezte, és egy teljesen más

F. Gy.: Igen, viszont a pártok megalakulását

konstrukciót akart csinálni: Gyurcsány Ferenc és

követően nem volt nagy nyomulás. Szóltak, hogy

Bajnai Gordon. És velük a legszorosabb szövetségben

nincs-e kedvünk együttműködni, mi mondtuk, hogy

egyébként, ugyanígy a hallgatói önkormányzatok

nincs és kész, ennyi volt. Aztán egyszer, kicsivel

ellen volt a FIDESZ is. Ott ültek egymás mellett

később, 1990-ben volt egy próbálkozása a FIDESZ-

Kecskeméten a színpadon – ez a kép egyébként máig

nek: hivatalosan meghirdették egy kongresszust

itt van előttem – és ők is azt mondták, hogy nem kell

előkészítő anyagukban, hogy meg kell csinálni a

ilyen önkormányzatokat csinálni, hanem legyen egy

„narancssárga” hallgatói önkormányzatokat. Ekkor

országos felsőoktatási tanács, amiben ott lesznek

mi néhányan elmentünk erre a kongresszusra, és

a hallgatók képviselői, de a hallgatók képviselőit a

maradjunk annyiban, hogy utána már nem akarták

diákparlament küldje, a diákparlamentet pedig a

ezeket megcsinálni. Nem volt egy teljesen baráti

KISZ és a FIDESZ osztotta volna le egymás között.

beszélgetés, de azt világossá tettük, hogy ha ők

most jönnek, akkor abból nagyon nagy csattanás

F. Gy.: Természetesen volt, méghozzá folyamatosan!

lesz, és ekkor ők még nem voltak elég erősek

Nagyon hamar, már a tüntetés után, 1988–89-

ahhoz, hogy ez megérné nekik, úgyhogy el is álltak

ben az akkor még hatalomban lévő állampártnak

ettől a tervüktől. De ennyi volt az összes politikai

az államminisztere, Pozsgay Imre – aki amúgy

próbálkozás, és ami nagyon érdekes, hogy akik

egy nagyhatalmú miniszter volt, sokan benne

csinálták a hallgatói önkormányzatokat – legyen

látták a jövőt – létrehozott egy tudománypolitikai

ez bárhol –, azok közül senki sem a politikából

kollégiumot. Ez azt jelentette, hogy a tudományos

jött! Volt persze, aki utána elment a politikába, és

egyetemi élet legkülönfélébb szcénáiból ott voltak

ez szerintem teljesen természetes is, de fordítva

emberek, és ez a kollégium tulajdonképpen egy

nem volt senki, és én ezt egy nagyon fontos

érdekegyeztető testületként működött, ahova aztán

dolognak tartom!

mi is meghívást kaptunk. Mindezt úgy egyébként, hogy maga a szervezet még formálisan nem is

G. Á.: És ezekben a kezdeti években az akkori

létezett, ez még ’89 elején volt, akkor alakítottuk

politikai

kifejezetten

még csak ki az egész szervezetet, de én mégis ott

felsőoktatás szakpolitikai területen voltak, velük

ülhettem ezeken a testületi üléseken. És most „kis

volt bármiféle formális kapcsolata a mozgalomnak?

színesként” hadd meséljek el egy történetet, ahol

döntéshozókkal,

akik

nem az én személyem a lényeges, hanem a helyzetet mutatja be jól: az alakuló ülésen ott volt 30-40

FÁBRI GYÖRGY

ember a parlamentben, nagyhatalmú professzorok,

vannak a hallgatók, és nem lehet őket kikerülni! És

tudósok, félig-meddig ismertem is őket, és az egyik

ezek után sorra kaptuk a meghívásokat a további

rögtön elsőként hozzászólt, és elkezdett iszonyú

egyeztetésekre a mindenkori minisztériumoktól.

hosszan beszélni. De annyira, hogy látszott, hogy itt

Például

az időhúzásra ment ki a játék, és mindenki elkezdett

Ferenc is találkozott velünk tárgyalni, de az, hogy

feszengeni, de senki nem mert szólni, mert hát

minisztériumi

valóban nagyhatalmú ember lehetett. Én meg

leüljenek velünk tárgyalni, az szintén teljesen

azt gondoltam, hogy ez így nem helyes! És akkor,

evidenssé vált. És mindezt pedig úgy sikerült

amikor egyszer vett egy levegőt, közbeszóltam, hogy

elérnünk, hogy gyakorlatilag formális legitimációnk

„Professzor Úr! Most nem értjük egészen…” stb.,

nem volt még ekkor. Aztán ez folytatódott ’90-

valamit mondtam neki, hogy akkor most mi ez az

ben is, ahogy megalakult az új, demokratikusan

egész? És ekkor ebben a pillanatban megfagyott a

választott kormány, ott is már automatikus volt a

levegő a teremben, de végül ezzel el tudtam érni,

kapcsolatfelvétel, a találkozók szervezése. Nyilván

hogy befejezze a felszólalását és el tudott indulni a

egy részét ismertük az egyetemről is azoknak, akik

megbeszélés. Aztán persze az egész Kollégiumból

ekkor bekerültek a kormányzatba, és ők is rögtön

nem is lett végül semmi, de ez történet most nem

kerestek bennünket. De például az 1991. március

is az én személyemről vagy erről a testületről szólt,

15-i ünnepségre, ami a Petőfi-szobornál volt,

hanem arról, hogy ekkor tapasztalták meg, hogy itt

ott is minket kértek fel, hogy az ifjúság nevében

későbbi

oktatási

osztályvezetők,

miniszter,

Glatz

államtitkárok

tartsunk egy beszédet, és ez is azt mutatja, hogy

kezd el átvenni – ezért is kérdezem. Ezt mutatja

ott volt közöttünk egy nagyon gyors és nagyon

az is, hogy 2011/2012 óta nem volt számottevő

egyértelmű

utcai megmozdulás sem, és mindent megpróbált a

kapcsolatfelvétel.

Olyannyira,

hogy

nekem a mai napig nagy élmény, hogy 1991 őszén,

HÖOK is a tárgyalóasztalnál elintézni.

amikor én már épp leköszönőben voltam, tehát még tartott a mandátumom, de az utódom már meg

F. Gy.: Én ezt úgy látom, hogy 1-2 napos akciókat

lett választva, akkor volt egy korábban megbeszélt

persze lehet csinálni, ha buli van, de ha hallgatói,

találkozónk

miniszterelnökkel,

felsőoktatási érdeket akarok képviselni, az nem

és azon még én is részt vehettem, és ő külön

megy máshogy, minthogy egyeztetésekkel. Utcai

fogadott

képviselőket.

harcokkal nem fog működni, mert nincsenek utcai

Tehát számon tartottak minket, ez a lényeg.

harcok, mert senki nem is akar utcai harcokat.

Antall

minket,

József mint

hallgatói

Tehát ezért volt ez kezdettől fogva lényeges, G. Á.: Mindebből úgy tűnik, hogy a kezdetek

hogy ez így menjen, és ezért volt ez kezdettől

óta fennáll egy a hivatali útra terelődő hallgatói

fogva is nagy feladat – amit nem mondom, hogy

mozgalmiság képe. Jól értem? Az utóbbi években

teljesen jól tudtunk megoldani –, hogy ezt,

ez az egyik legnagyobb kritika a HÖK-kel, vagy

hogy lehet visszacsatolni a hallgatók számára.

a HÖOK-kal kapcsolatban, hogy elvesztette a

Ez iszonyat nehéz.

mozgalmi jellegét, és inkább hivatali feladatokat

G. Á.: Távolságot teremt.

a hallgatók számára ezt a visszajelzést folyamatosan

FÁBRI GYÖRGY

meg kell tenni. Nem hírlevelekkel, mert hírlevelet F. Gy.: Hát persze, óhatatlanul! Csak egy példát

élő ember nem olvas, hanem olyan módon, hogy

mondjak: Szabó Laci elmesélte egy konferencián,

beszélgetni kell a hallgatókkal. Folyamatosan ott

hogy amikor ők a tandíjtüntetést csinálták, akkor

kell lenni, és ilyen értelemben kell mozgalomnak

neki másnap le kellett mondania. De akkor egy még

maradni. Ez iszonyú nehéz! Én nem is tudnám, hogy

durvább dolog is történt – nem csoda hogy nem idézte

kell csinálni… Pikó Andrisnak is igaza volt, hogy mi

fel, én sem szívesen idézném fel – de amikor kijöttek a

nagyon elitisták voltunk, rettentő elitisták voltunk!

parlamentből, emlékszem, hogy akkor őt a hallgatók

Ezek a nagy, hosszadalmas felsőoktatási elméleti

kifütyülték. És ez most nem Lacit minősíti, nem ezt

szövegeim, amiket ekkor írogattam, nyilván senkit

akartam mondani, hanem a helyzetet! Tehát nagyon

nem érdekeltek… Tehát ezt a fajta kommunikációt

nehéz ezt vinni, és szerintem ez csak úgy megy, hogy

nagyon nehéz megcsinálni, divatos szóval talán

két dolog kell hozzá egyszerre. Az egyik, hogy legyen

ezt úgy mondanák ma, hogy „cool”-nak kell lenni.

valóban hatékony az érdekképviselet, tehát ne

Én nem tudom, hogy kell annak lenni, de anélkül

legyenek benne elvtelen kompromisszumok, hanem

ez nagyon nehezen megy, és ez a fajta legitimációs

olyanok legyenek benne, amik valóban védhetők, de

hiány, ez mindig elő fog jönni. Ennek egy részével

igazából nem is kell védeni azokat, hiszen magukért

egyébként nem szabad foglalkozni, mert ez minden

beszélnek, hogy ezeket mi megtettük! A másik, hogy

képviseleti

demokráciában

előfordul,

így

Fábri György, Szabó Lászlóval a szervezet ötödik születésnapján.

működik, még akkor is, ha jogos az adott kritika.

F. Gy.: Ezen állandóan elgondolkodom magam is,

De én erre mindig azt szoktam mondani, hogy

hogy ez hogyan történhetett meg. Én filozófia szakon

igen, ez minden képviseleti rendszerrel szemben

végeztem, és politikafilozófiával foglalkoztam. 1988-

megfogalmazható, csak nincs alternatívája. Mert a

ban kezdtem el a ma már doktori programnak hívott

másik alternatíva a közvetlenül a nép felé tett lépés

képzést, és az én témám egy politikafilozófiai téma

lenne, csak az meg igen hamar tud igen kellemetlen

volt, ami a racionalitás és a tudás szerepét vizsgálta

eredményeket hozni.

a hatalmi szerkezetekben. És ennek a témának van

FÁBRI GYÖRGY

egy nagyon komoly tudományfilozófiai, valamint G. Á.: És ha már itt szóba jöttek a végtelen

tudományszociológiai nézete is. Tehát amikor

felsőoktatási elemzések, Tanár úr életpályája

én írogattam ezeket a nagy proklamációkat meg

nagyon is összefügg ezekkel a felsőoktatást érintő

elmélkedéseket, akkor én ezeket használtam fel. Tehát

politikai kérdésekkel. Mi alakult ki előbb, a

ezeket az ilyen – most nevezzük így – „tudományos

hallgatói önkormányzat, ami aztán megszülte az

belátásokat” fordítottam le mozgalmi nyelvre. Ilyen

érdeklődést, vagy a téma iránti érdeklődés, ami

értelemben tehát nagy valószínűséggel ez volt meg

aztán később eredményezte a hallgatói mozgalmat

előbb, ez a fajta elméleti tájékozódás, amiből aztán

és a felsőoktatási vezetésben való szerepvállalást?

jött egy gyakorlati rész. De ehhez nyilván kellett az is – és az ember ennyire azért ismerje már magát –, hogy nekem volt egy személyes ingerenciám is erre,

hiszen én ezt mindig is csináltam, már középiskolás

semmi ilyen színezete, és az akkori hallgatói vezetők

koromban is diákönkormányzati vezető voltam. A

nem is álltak ki ezzel szemben, úgyhogy többre

későbbiekben viszont ez engem valóban ráállított

ezután már nem is mentem el. Azonban amikor

egy

folyamatosan

2009-ben visszamentem tanítani az ELTE-re, akkor

foglalkozzak, mert az elméleti érdeklődésem az

úgy hozta a sors, hogy rektorhelyettesként végül

mindig megmaradt, egyszerűen érdekelt, hogy

folytattam ezt a felsőoktatáspolitikai dolgot, és ezek

működik ez a rendszer. A gyakorlati kötődés pedig

pont olyan idők voltak, amikor azért adtak bőven

nem is formálisan a hallgatói önkormányzatokhoz

felsőoktatáspolitikai feladatot, például a hallgatói

volt meg: miután én onnan kiléptem, szándékosan is

megmozdulásokkal való foglalatoskodás. Amit én

odébbléptem, külföldre is mentem egy évre, valamint

nyilván élveztem is!

olyan

pályára,

hogy

ezzel

a doktori szakaszt is befejeztem ekkorra már, ami után nem maradtam tovább az egyetemen, és az

G. Á.: És a két időszak között volt valamiféle közéleti

Akadémiára mentem el dolgozni. Ilyen értelemben

szerepvállalása? Tudtommal a Magyar Evangélikus

tehát nem volt személyes kapcsolatom a hallgatói

Egyházban is vállal közéleti szerepet.

önkormányzatisággal, egyszer mentem csak el egy HÖKOSZ Közgyűlésre még Szabó Laci ideje alatt, amit

F. Gy.: Komolyabb közéleti feladatot ebben az

aztán meg is bántam, mert valakik megpróbáltak

időszakban nem vállaltam. Még 1993–94 között volt

ebből politikai ügyet csinálni, holott nem is volt

egy nagyon rövid politikai kitekintés, volt akkor egy

polgári agrárpárt, és ott segítettem, mert úgy láttam

használni a szervezeti tapasztalatait, tehát nem

akkoriban, hogy nem volna helyes, ha a szocialisták

nagyon tudnak már meglepni szervezeti oldalról.

FÁBRI GYÖRGY

visszajönnének, ezért én elhittem azt a naiv szöveget, hogy itt egy polgári középerő lehet ezen a FIDESZ-

G. Á.: Ezzel kapcsolatos lenne a következő

SZDSZ vonalon. Ez akkor egy gyerekbetegség

kérdésem is, hogy mint egyetemvezető, voltak-e

volt a részemről, ezt elhinni, de nekem ennyi volt

olyan pillanatok, amik visszamutattak a hallgatói

a közéleti szerepvállalásom, körülbelül másfél

önkormányzati időszakára? Mondjuk egy olyan

évig tartott. Ezt követően viszont én közéleti

helyzet, amiről eszébe jutott, hogy HÖK-ösként

dolgot semmit nem csináltam, az Akadémián

Ön is szembesült ezzel a problémával, amivel az

voltam mint kommunikációs vezető, és akkor

aktuális HÖK is próbált éppen megbirkózni?

inkább a tudománnyal foglalkoztam. Írogattam és nyilatkozgattam a tudományról, de közéleti aktivitást

F. Gy.: Természetesen! Egyetemvezetőként egyrészt

nem folytattam. Az egyházi szerepvállalás ilyen

azt gondolom, hogy magát az egyetemet már jól

hivatalos formában jóval később kezdődött, engem

ismerve lettem rektorhelyettes. Emellett pedig

2012-ben választottak meg a Magyar Evangélikus

voltak alapvetően vezetői ismereteim is, amiknek

Egyház Északi Egyházkerület felügyelőjének, és itt

az eredete a hallgatói mozgalomból jött, tehát

tavaly újraválasztottak, tehát most is ezt csinálom.

ott tanultam meg. Aztán amikor az akadémián

Nyilván az ilyen helyzetekben fel tudja az ember

kommunikációs vezetőnek kellett lennem, nyilván

ezeket is hasznosítottam és továbbfejlesztettem.

– nagyon kedves hallgatók voltak amúgy –, hogy

Tehát önmagában azt, hogy mit jelent egy vezetés,

én ezt csináltam a másik oldalról is. Tehát amikor

milyen egy ülést levezetni stb., ezeket az ilyen

odaálltak, hogy akkor ők most elfoglalták az

helyeken tanulja meg az ember. Aztán amikor

egyetemet, akkor hát én így… Én már foglaltam el

bekerültem az egyetemvezetésbe, akkor – emiatt

egyetemet, az tudom, hogy milyen, és az nem ilyen,

frocliztak is néha az egyetemvezető társaim –

azért ezt lássuk már be! Úgyhogy ilyen értelemben

amikor magunk voltunk, akkor én nyilván a hallgatói

nekem ez óriási előny volt, meg azt gondolom, hogy

álláspontot és érdekeket képviseltem, világos volt,

valamilyen értelemben ez a hallgatóknak is előny

hogy nagy az empátiám a hallgatók iránt. Illetve

volt, mert nem úgy kellett velem beszélniük, hogy

amikor konkrét konfliktushelyzet volt, tehát amikor

nem értem, amit mondanak. Azt gondolom, hogy én

oda kellett menni a termet elfoglaló hallgatókhoz,

ezt jól tudtam akkor hasznosítani.

akkor is nyilván engem küldtek. G. Á.: És a mostani HÖK-nek, vagy HÖOKG. Á.: De ez egy abszolút érthető döntés volt a

nak

részükről, nem?

akciórádiuszát, vagy mennyivel vannak nagyobbak

mennyire

látja

esetleg

nagyobbnak

lehetőségei? Mert nyilván van most már egy sokkal F. Gy.: Persze, de ezt én nem is bántam! Nekem az

kiforrottabb rendszer, ami pusztán az eltelt évekből

volt egy óriási előnyöm a hallgatókkal szemben

is adódik, valamint van mögötte most már egy

stabil gazdasági háttér is, viszont ha a társadalmi

legfontosabbak –, hanem hogy az egész legyen egy

beágyazottságát nézzük, nem biztos, hogy sokat

eszme is! Néha hajlok arra, hogy nem is lehet,

változott volna a helyzete az elmúlt 30 évben.

merthogy a társadalmi nyilvánosság nem olyan, hogy

FÁBRI GYÖRGY

ezt befogadja. Főleg mostanra minden már annyira F. Gy.: Ez egy nagy dilemma egyébként nekem, hogy

egybitessé vált, hogy ezen aztán eszme már nem

ez hol csúszott el már az elején, vagy hogyan lehet

nagyon megy át… Aztán néha azt gondolom, hogy

ezen változtatni. Amit úgy nevezett, hogy társadalmi

mégiscsak meg lehet csinálni. Én ezt alapvetően

beágyazottság, azt én két értelemben használnám:

nem

egyik az a hallgatók közötti beágyazódás, a másik

szervezet szerintem jól működik: van egy kialakult

pedig a szélesebb társadalomba való beágyazódás.

képe, egy szervezeti rendje van, ezt megrengetni

És egyikkel sem lehet elégedett szerintem ma a

se nagyon lehet már. De hogy lehetne ebbe olyan

hallgatói mozgalom. Leginkább talán azért nem,

tartalmakat belevinni, olyan programokat, és olyan

mert nem tudtuk akkor mi sem, és azóta sem tudta

– ma már nem divatos szavakkal élve – értelmiségi,

magát úgy megfogalmazni, hogy ez egy vonzó eszme

intellektuális

is legyen. Tehát ne csak praxis legyen, hogy oké,

amik túl vannak azon, hogy elfogadtuk a hallgatói

képviseljük a hallgatókat, több lesz az ösztöndíj,

ösztöndíjprogramot vagy bármit, hanem amik

kevesebb lesz a képzési és kimeneteli követelmény

megszólító módúak! Én nem tudom, ezt hogyan kell

stb.,–

csinálni – nem is kell nekem már itt okoskodnom –

nem

lebecsülve

ezeket,

mert

ezek

szervezeti

feladatnak látom,

valamiket,

amik

mert mint

megszólítanak,

de én ezt érzem, hogy a társadalmi beágyazódáshoz

a legkülönbözőbb témakörökben. Tehát volt egy

ez kellene. Mondok egy nagyon egyszerű példát, amit

olyan újság, amit jó volt olvasni! Az egyetemnek

a legnehezebb megcsinálni: valójában nincs olyan

volt az újságja, egy színvonalas médiatermék, ami

saját médiája a HÖOK-nak, amelyik igazából elérne

ugyanakkor identitást is ad. Mi is próbáltunk egy

széles közönséget. Ehhez viszont egyetlen dolog kell

ilyen lapot indítani még ’89-ben, Előjel volt a címe,

csak: kell ehhez kb. 13 olyan fiatal, aki nagyon magas

de nyilván nem volt idő meg energia csinálni, aztán a

színvonalon, és teljesen lazán tudja ezt csinálni! Mert

végén már egyedül kellett megírnom az egész lapot,

pénzt azt manapság már lehetne hozzá teremteni.

aztán azt mondtam már én is, hogy dehogy fogom!

És nem arról van szó, hogy ez a HÖOK-nak kellene,

De valami ilyesmi kellene, csak persze manapság

hogy legyen a szócsöve! Ha már ezek a falak között

már valószínűleg nem nyomtatott lapot kellene

ülünk [Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola,

csinálni, hanem mást, de ilyenekkel lehetne talán

korábban ELTE BTK – szerk.], ennek az egyetemnek

ezt a társadalmi beágyazódást erősíteni, hogyha

a ’60-as évektől kezdve volt egy újságja, úgy hívták,

lenne valamilyen, a HÖOK-hoz köthető színvonalas,

hogy Egyetemi Lapok. Ez az egyetemnek volt az

érdekes dolog.

újságja egyébként, tehát azt jelenti, hogy voltak benne hivatalos cikkek is valamennyire, de ez az Egyetemi Lapok egy rendkívül színvonalas hetilap volt. Versekkel, novellákkal, interjúkkal, elemzésekkel

G. Á.: Szerintem ez minden HÖOK elnökségben

én azt látom, hogy akik ma ebben dolgoznak, azok

felmerül, lehet, hogy egyszer lesz is belőle valami.

nem büszkék. Nem azt mondom, hogy szégyellik,

Záró kérdésként viszont arra lennék kíváncsi, hogy

de elfogadják azt a narratívát, hogy „cikis” dolog

ha találkozna egy hallgatóval, aki tegyük fel, hogy

hökösnek lenni. Ezt nem szabad elfogadni!

elsőéves, és most kezd a HÖK-ben dolgozni, akkor milyen tanácsokkal tudná ellátni? F. Gy.: Először is azzal, hogy dolgozzon a HÖK-ben,

FÁBRI GYÖRGY

tehát mindenképpen csinálja, ez egy jó dolog! Neki személy szerint jó élmény és jó tanulási folyamat. Másrészt pedig ezt úgy csinálja, hogy közben nagyon-nagyon dolgozza bele magát abba, hogy mi is az, hogy egyetem – nem csak, hogy aktuálisan, hanem úgy egyáltalán mi is az, hogy az „egyetem eszméje” – és ezen nagyon komolyan gondolkozzon is el. A harmadik pedig, amit mondanék neki, hogy ezt mindig képviselje! Tehát merje megmutatni, hogy ő ebben dolgozik, és erre legyen büszke! Mert

kezdi

Orvostudományi

szervezni

Egyetemen

Semmelweis a

hallgatói

önkormányzatot. A kezdetektől jelen van az OFÉSZ

alakulásában.

1991-ben választják az

OFÉSZ negyedik kongresszusán elnökségi tagnak, majd 1992-ben a szervezet elnökévé. Később Londonban dolgozott a Világbanknak, volt Pokorni Zoltán

és

tanácsadója,

Klinghammer István továbbá

felsőoktatási

vezérigazgatója

volt

Diákhitel Központnak. 2017-ben Az igazságos, tehát tisztességes társadalom címmel jelent meg könyve.

GILLY GYULA

1989-ben

Jancsó

András:

1991-ben

lettél

megválasztva

azt, hogy a hallgatói képviselőket hogyan kell

HÖOK, vagyis akkor még OFÉSZ elnökségi tagnak,

megválasztani. Egyébként már akkor is egyharmaddal

és ’92-ben pedig elnöknek. Ezt a részét ismerjük

ültek bent a hallgatói képviselők a kari- és az

a tevékenységednek. A kérdés ezért arra irányul,

egyetemi tanácsokban és nagyon komoly vétó és

hogy a „vörös SOTE”-tól hogy jutottunk el oda,

egyéb jogosítványokkal rendelkeztek, de addig az

hogy te az országos hallgatói érdekképviseletben

volt a szabály, hogy a KISZ tagok választják meg

szerepet vállaltál?

maguk közül a hallgatók képviselőit a tanácsokba.

GILLY GYULA

És ez a módosítás, amiről beszélek, arról szólt, hogy Gilly Gyula: A „vörös SOTE” elnevezés onnan jött,

a hallgatók választják meg a hallgatók képviselőit a

hogy a rendszerváltás előtt a SOTE-n 70%-os volt

tanácsokba. Tehát pár szavas módosítás volt, amit

a KISZ szervezettsége, azaz a statisztikák szerint

mi kiszúrtunk, és pár évvel később esett le nekem

a hallgatók több mint 70%-a KISZ tag volt. Mégis

a tantusz, hogy más nagy egyetemeken ezt mások is

az első hallgatói önkormányzati választások után

kiszúrták. Ugye mi akkor abban az évben, amikor a

derült ki, hogy mit jelent ez a valóságban.

tanév kezdődött (ekkor másodéves voltam és volt ott egy akkor ötödéves társaság, Szócska Miklós volt a

Azt tudom elmondani, ahogy én megéltem ezt a

vezéralakja, aki nemrégiben egészégügyi államtitkár

dolgot. Azt hiszem, hogy ’87 nyarán jött ki egy olyan

is volt), nagyon keményen beleálltunk abba, hogy

kormányrendelet, ami egy „picit” módosította

mi mint hallgatók szervezzük meg a hallgatói

képviselőknek a választását, s ne a KISZ bizottság.

válaszok jöttek be ezekre a kérdésekre, amikre

Akkor sok évfolyamban az történt, hogy – láss csodát

előre számítani lehetett. Nem meglepő módon a

– nem a KISZ-eseket választották meg a hallgatók,

hallgatók

hanem

hogy

a hozzánk hasonló

embereket. Tehát

túlnyomó

többségben

marxizmus-leninizmus

megszavazták, helyett

inkább

kiderült, hogy nem is volt olyan vörös az a „vörös

sebészetet vagy belgyógyászatot tanulnának. Ez is

SOTE”. És akkor teljesen outsiderként bekerültünk

egy visszajelzés, hogy a hallgatók a minőségi oktatás

a kari- meg az egyetemi tanácsokba. Őszintén

iránt elkötelezettek. És persze az orosz nyelvet sem

szólva – nagyon tapasztalatlanok és zöldek voltunk.

szerették volna kötelező jelleggel tanulni. És ezek

Utólag azt gondolom, hogy egy évig csak tanultunk

eredményeképp, az egész akkori magyar oktatási-

arról, hogy mit is kellene csinálni. Szerveztünk egy-

felsőoktatási rendszerben elsőként a SOTE-n meg

két „irracionális jellegű tömegmozgalom” szerű

is lett szüntetve az orosz nyelv kötelezősége, és

akciót. Például a Szócskáékkal megszavaztattuk

elindult a marxista-leninista intézet felszámolása, a

a hallgatókkal, hogy mit gondolnak az akkori

szakmai tárgyak javára.

medikusok arról, hogy a politikai tárgyak helyett inkább szakmai tárgyak legyenek. Vagy arról, hogy

De tulajdonképpen ’89 ősze volt az, amikor viszont

mit gondolnak az orosz nyelv kötelezőségéről

már közösen arra jutottunk, hogy ha már bent

stb. Tehát mai fejjel azt kell, hogy mondjam, hogy

ülünk a tanácsokban, akkor felelősebb munkát

a kissé demagóg kérdéseinkre pontosan azok a

szeretnénk végezni, formalitást adva a dolgainknak.

GILLY GYULA

’89 nyarán kezdtük megtervezni, hogy hogyan is

től „megörökölt” irattár alapján látható volt, hogy

legyen megszervezve a hallgatói önkormányzat. (Az

minden hallgatói csoportban volt legalább egy KISZ-

akkor már általánosan, országosan körvonalazódó,

es és nekik egyfajta „beszervezési” kvótájuk volt.

az alanyi jogú hallgatói képviseletekre és az

Ez azt jelenti, hogy a kvóta teljesítése érdekében

egyetemi polgárok önkormányzatiságára vonatkozó

papíron beléptették csoporttársaik nagy részét, úgy

koncepció mentén szerveztük meg a hallgatói

hogy a legtöbben erről nem is tudtak. Persze a KISZ

önkormányzati választásokat, figyelemmel kísérve

tagok közt volt élenjáró, hithű KISZ-tag is, és sok

például Fábriékat [Fábri György – szerk.].) Ez év

karrierista is, sőt olyan is volt, aki még az MSZMP

decemberében lehetett, hogy fel is állt pro forma a

hallgatói alapszervezetének (!) tagja, vagy párttitkára

Hallgatói Önkormányzat, a SOTE HÖK. Elkezdtük

is volt. Tudni kell, hogy klinikai állást egészen a

intézményesíteni a mozgalmi tevékenységet, lett

rendszerváltásig

infrastruktúránk. Azon elv érvényesítésével, hogy

kaphattak, ami sokat elmond az elmúlt harminc év

a politikai pártok és szervezetek képviselői ne

vezető oktatói karáról is. (Érdekes, hogy az akkori

vehessenek részt az autonóm egyetem és a karok

KISZ és párttagok ma ezt a nem dicsőséges múltjukat

irányító testületeiben, megszüntettük a SOTE

elfelejtik, és olykor még harsányan kommunistáznak

KISZ-t is, amitől megörököltük a költségvetését,

is a kordivatnak megfelelően.)

intézményrendszerét. Ekkor jöttem rá, hogy miért mondták rólunk, hogy vörös SOTE vagyunk: a KISZ-

lényegében

csak

KISZ-tagok

Működési szempontból fontos, hogy ott volt nekünk a

már az utánam követő elnökségek és generációk

SOTE klub, ami abban az időben, a főváros legnagyobb

építették ki).

(volumenében

és

presztízsében

is)

éjszakai

szórakozó helye volt. Ez a Nagyvárad téri Elméleti

Egy viszonylag nagy, erős és robosztus szervezetet

tömb aljában működött, minden szombat este.

hoztunk létre. Szócska Miklós is meg én is, ahogy

Koncertek voltak, mozi, diszkó stb. Számos ma neves

formálódtak országos szinten is a dolgok, bele-bele

zenekar ott lépett fel először, komolyabb közönség

folytunk az országos felsőoktatási rendszerváltó

előtt. Ez egy hallgatói egyesületi formában működő

folyamatokba. A kezdetektől fogva jelen voltam az

vállalkozás volt, és velük szoros – mondjuk így –

OFÉSZ alakulásában, aminek egyértelműen Fábri

szövetségben voltunk. Ez nagyon komoly forrásokat,

Gyuri és az ELTE-s csapata volt a motorja. Ebben

háttérinfrastruktúrát és egyéb háttérerőforrásokat

az időben azonban főként azzal voltam elfoglalva,

jelentett a munkánkhoz, így függetleníteni tudtuk

hogy a SOTE HÖK-öt felépítsük, intézményesítsük,

magunkat anyagilag attól, hogy az egyetem mit akar

és professzionalizáljuk a frissen bekerülő hallgatói

a hallgatói önkormányzatnak költségvetés terén

képviselőket. Egyrészt jóindulattal, másrészt kissé

adni. Ez a korai tapasztalatunk komoly szerepet

távolságtartással figyeltem az eseményeket, amiket

játszott abban is, hogy a későbbiekben jelentős

Fábriék alakítottak: benne voltunk mindenben,

erőfeszítéseket tettünk az OFÉSZ szintjén is az

segítettünk erőforrásokkal (pl. tüntetésekre vettünk

önálló gazdasági háttér megteremtéséért (bár ezt

lepedőt, festéket, és a SOTE aulában festették a

GILLY GYULA

rendezők ezeket). Fábri engem is megkeresett,

HÖK elnöke, aztán lett hivatalosan elnöke, amikor

ahogy

hallgatói

én már kiléptem, de mégis úgy kezelték, mintha én

önkormányzatainak a vezetőit is (ekkor voltak,

lettem volna az elnöke, pedig valójában még SOTE

akik hallgatói képviseletnek vagy tagozatnak hívták

HÖK sem volt, hanem csak a három Kari HÖK

magukat, nem volt tehát egységes az elnevezés).

(Általános orvostudományi kar, Fogorvostudományi

Az egyetemek hallgatói önkormányzatai, nekem

kar és Gyógyszerésztudományi kar). Ez az alapító

úgy tűnt, hogy elsősorban a maguk hallgatói

atyáknak egy ilyen furcsa keresztje: ugyan csak

önkormányzatainak az intézményesítésével voltak

a HÖK választásokon lettünk megválasztva mint

elfoglalva, persze emellett lelkesen, de másodlagosan

bármely más hallgatói képviselő, azaz de facto

foglalkoztak az országos szövetséggel. Már ’91 előtt is

nem választottak meg elnöknek, mégis mindenki

volt az OFÉSZ-nek afféle elnöksége pl. Székely Mózes

annak tartott. Ez abban az időben szerintem nem

mai MEFS Főtitkár, az ELTE TTK-ról is benne volt.

a kivételes, hanem a tipikus helyzet volt az induló

Ekkor még csak informálisan vettem részt az OFÉSZ

HÖK-ök és vezetőik esetében. Az elnök és az elnökség

munkájában, de a ’91-es új elnökség volt az, aminek

formalizálására csak később az „alapító atyák” kvázi

tagja lettem, és ami egy fokozattal formálisabbá

kihalásával került sor.

más

egyetemek

induló

vált az addigi OFÉSZ-nél. Az első elnök igazából Schindler Árpád volt, nem Fábri, pedig tudjuk, hogy ez az ő gyermeke. Én sem voltam sosem a SOTE

J. A.: Hogy látod, magának az OFÉSZ-nek milyen

1992-ben, ahol ez a kicsiny, szociálisan elitista

szerepe

részvételi arány sokszorosára nőtt pár év alatt. A

volt

rendszerváltás,

változtatás

folyamatában?

hallgatói mozgalomnak óriási volt a szerepe az egyetemi autonómia és a tanszabadság kivívásában,

G. Gy.: Személyes véleményem szerint, sokkal

nagyobb szerepe volt, mint amennyire ezt ma

mentessé tételében, a felsőoktatás expanziójának

bárki elismeri. Nagyon sokan vannak, akik a

a kikényszerítésében és így a felsőoktatáshoz

rendszerváltás

való hozzáférés és a társadalmi mobilitás drámai

környéki

dolgaikhoz

kötik

egyetem

irányítás

politikai

pártoktól való

legitimációjukat, komoly érdek fűződik az akkori

javításában, valamint

hallgatói mozgalom szerepének a kicsinyítéséhez, és

képzési reformok megindításában és folyamatos

mások kicsiny szerepvállalásának a felnagyításához.

előrevitelében. Abban is, nagy szerepe volt a

Pedig a hallgatói mozgalomnak komoly szerepe volt

hallgatói mozgalomnak, hogy békésen zajlott le

a rendszerváltásban, a régóta esedékes felsőoktatási

a rendszerváltás. Akkoriban voltak az erőszakos

reformokban, a felsőoktatás demokratizálásában

rendszerváltásra irányuló nekibuzdulások, aminek

és kapuinak

egy

pontosan a hallgatói mozgalom lehetett volna a

1986-ban,

tömegbázisa (egyesek elképzelései és törekvései

ahol a korosztály 4-5%-a volt hallgató és egy olyan

szerint), de ebben mi teljesen tudatosan nem

expanzióban lévő felsőoktatásban diplomáztam

voltunk partnerek, és sokszor kemény harcok árán

olyan

megnyitásában.

felsőoktatásba

lettem

Jómagam

felvéve

minőségi

tantervi

és

is, de ellen álltunk az összes ilyen törekvésnek. Az első nagy és jelentős diákmegmozdulások a szegedi diákdemonstrációk voltak, talán ’86, ’87 környékén (de erről Fábri Gyuri biztos többet és pontosabbat tud nálam mesélni). Érdekességképpen jegyzem meg, hogy e szegedi diákmegmozdulásoknak az a Pikó András volt az egyik emblematikus alakja, aki eddig a Klubrádió műsorvezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig a VIII. kerületi önkormányzat ellenzéki

GILLY GYULA

polgármesterjelöltje. Ahogyan elnézem, épp azok kommunistázzák a leghangosabban, akik ellen ő akkor afféle ellenzéki diákmozgalmárként küzdött. Akkor még nem volt pro forma rendszerváltás, így ezek a 80-as évek végi hallgatói megmozdulások cseppet sem voltak veszélytelenek. Sokat mondó az egyik korabeli transzparens felirata: „anyu ne félj nem lesz semmi bajom”. De persze könnyen lehetett

volna

baja

akkori

résztvevőknek.

Szeged, JATE, 1988.

A szegedi demonstrációkkal megindult hallgatói

A rendszerváltást követően ott ültünk abban a

mozgalomnak

KISZ

minisztériumi munkacsoportban, amely írta az új

felszámolásában és a rendszerváltás folyamatában.

felsőoktatási törvényt és alakította az új koncepciót.

Az egyetemek is szabadabbá váltak, mivel nem

Ebben az időben már előkészítés alatt állt egy igen

kellett a párttitkárokat meghallgatni a pártközpont

nagy volumenű Világbanki hitelprogram, amely

üzeneteivel,

a felsőoktatás modernizálását akarta segíteni,

óriási

és

nem

szerepe

kellett

volt

tudományos

igazságokat a pártközpont utasításainak, vagy

megfelelő

elvárásainak megfelelően elferdíteni. Ez utóbbi az

kötődően folyósított fejlesztési forrásokon keresztül.

egyik alapfeltétele volt annak, hogy az egyetemeken

(Ebből lett a későbbi FEFA – Felsőoktatás Fejlesztési

a politikai elvárásoktól mentesen történjen az

Alap). Fábrinak volt egy jó megérzése, hogy ezen

oktatás, és a szakmai, tudományos tényeket akkor

keresztül fog felépülni az új felsőoktatási politika

is torzításmentesen tanítsák a hallgatóknak, ha

is, ennek nyomán Fábri Gyuri ötlete volt, hogy én

az történetesen nem vág egybe az éppen regnáló

és Szócska Miklós próbáljuk meg kideríteni, hogy ki

hatalom éppen aktuális politikai érdekeivel. Ez

lesz a vezetője ennek, találkozzunk vele előbb, mint

nyilvánvalóan a minőségi képzés egyik alapfeltétele

a minisztérium. Mint kiderült, a kulcsember egy brit

is egyben. Abban az időben ilyen konkrét gyakorlati

felsőházi tag volt. Mi felhívtuk ezt a lordot, és nagyon

jelentősége is volt az egyetemi autonómia, vagy a

megörült a megkeresésnek, különösen annak, hogy

tanszabadság „jelszavainak”.

diákok vagyunk – mivel a minisztériumtól nem

felsőoktatáspolitikai

reformokhoz

GILLY GYULA

tudott senkit elérni korábban. Mint kiderült, amikor

mozgalom támogatása, de ami ennél sokkal fontosabb,

felhívta a minisztériumot és angolul beleszólt a

hogy mindazok a felsőoktatási reformok, amiket az

telefonba, gyorsan lecsapták a kagylót, így a szó

OFÉSZ a saját felsőoktatási reformprogramjában

legszorosabb értelmében nem tudott kapcsolatot

megfogalmazott (így például, a részvételi arány és

létesíteni a magyar minisztériummal. (Az időtájt

a hozzáférés drámai mértékű javítása, a rugalmas,

lényegében nem is tudott szinte senki angolul a

átjárható, moduláris képzési rendszer, a tantervek

minisztériumban). Kiutaztunk Londonba, őlordsága

modernizálása és az addig elzárt, vagy tiltott tudások

a Westmisterben fogadott minket. Ott, a brit

beemelése az oktatásba, intézményi menedzsment

felsőházban mi végigbeszéltük vele az irányokat,

fejlesztése stb.). Tulajdonképpen azok a progresszív

a magyar politikai helyzetet és kérdéseket, a

reformok,

hallgatói mozgalom felsőoktatási reformtörekvéseit

történtek az elmúlt harminc évben, szinte mind a

(amelyek, mint kiderült teljesen egybeestek a

hallgatói mozgalom követeléseiben fogalmazódtak

Világbanki reformprogram alapirányaival). Mire a

meg először, és szinte mindegyik mögött a hallgatói

magyar kormány eljutott oda, hogy találtak valakit,

mozgalom volt az egyik fő hajtóerő – nemcsak

aki tud vele – angolul – tárgyalni és végre beleszól

tömegét

valaki a telefonba, addigra már a Világbank, az akkor

intellektuális értelemben is.

előkészítés alatt álló felsőoktatási programjának a pontjaiban központi helyet kapott a hallgatói

amelyek

és

politikai

magyar

súlyát

felsőoktatásban

tekintve,

hanem

J. A.: Túllépve a rendszerváltáson; ’92-ben határozza

mozgalomban csinálni, miért is akarnék benne

el a kormány, hogy bevezeti a tandíjat. Ekkor te már

szerepet vállalni. És a kérdés úgy vetődött föl, hogy

az OFÉSZ elnöke vagy, és a tárgyalások eredménye

ha tudjuk, hogy szükségszerűen bele fog csúszni a

az lett, hogy elhalasztották a tandíj bevezetését.

rendszerváltó hallgatói mozgalom a rendszerváltást

Visszatekintve a te egyéves ciklusodra, mit tartasz

követő első kormánnyal való konfliktusba, akkor ezt

a legnagyobb eredménynek ez idő alatt?

ki vállalja be. Schindler Árpád már előttem végzett (fogorvos volt Szegeden). Nem volt ez ennyire

G. Gy.: Miután benne voltunk az új felsőoktatási

explicite, de végülis a helyzet kérdés elé állította ez

törvény előkészítői munkájában, mi pontosan tudtuk

Árpit, hogy bele akar-e folyni, és úgy döntött, hogy

már ’91-ben, hogy – a volt funkcionáriusokból hirtelen

nem akar, mert ha ebbe belefolyik, akkor, miután

kereszténnyé, nemzetivé, liberálissá átlényegült

mozgó vonatból nem lehet kiszállni, végig is kell

régi/új funkcionáriusok, megtalálva magukban a

csinálja, aminek az időtávja nem volt belátható. Én

mélyben rejtőző liberális, piacpárti szakembert

sem feltétlen akartam belefolyni a „tandíjháborúba”,

– afféle piaci fundamentalista elvek mentén, be

de személyes véleményem az volt, hogy bármilyen

akarják vezetni a tandíjat. Én ’92 decemberében

okosak, ügyesek, tehetségesek és ígéretesek az

végeztem. Ekkorra már a SOTE HÖK-ből kiszálltam,

utánunk következők a hallgatói mozgalomban, úgy

ezért nekem nagy kérdés volt, akár morálisan is,

éreztem, hogy kellő harctéri tapasztalat hiányában

hogy diplomaszerzés után mit szeretnék a hallgatói

nem biztos, hogy egyedül végig tudják csinálni. Én

GILLY GYULA

voltam ekkor talán az egyetlen utolsó mohikán az

Ábel, Kárpáti Péter stb.). Rendezni akartuk sorainkat.

eredeti alapítók közül, ezért bizonyos értelemben

A kisebb vidéki intézményekben addigra kezdett

erkölcsi kötelességemnek is éreztem, hogy ne

lecsorogni, hogy mi ez a hallgatói mozgalom. Számos

hagyjam magára a többieket. Ezért elvállaltam az

spontán hallgatói lázadásra került sor. Rájöttünk,

OFÉSZ elnökséget, de azzal a nagyon erős személyes

hogy know-how-val segítenünk kell ezeket a

elhatározással, hogy amint lehet – mert túl vagyunk

nagyrészt spontán helyi kezdeményezeseket. Néha

a „tandíjháborún” –, azonnal ki is szállok belőle.

úgy éreztük, olyanok vagyunk, mint Che Guevara,

Nem akartam életfogytig diákvezér lenni, és máig

abban értelemben, ahogyan kvázi „exportáltuk a

is azt gondolom, hogy nem helyes, hogy negyven

forradalmat”: megtanítottuk a helyi hallgatóknak,

évesen valaki még HÖK elnökösködik, miközben

hogyan kell professzionálisan megszervezni és

azt sem tudja már, hogy is néz ki egy igazi hallgató.

lebonyolítani a HÖK választásokat, hogyan kell

Akkor egy olyan elnökség állt fel velem (Szabó Laci,

levezetni az üléseket, minta SZMSZ-eket és alapító

Gál András Levente, Kiss Paszkál, Révai Mariann

okiratokat adtunk nekik stb. Részben az OFESZ

stb.), akik rendkívül aktívak voltak; többen az akkori

országos kiépítéseként, másrészt a „tandíjháborúra”

kulcsfigurák közül nem voltak pro forma elnökségi

való felkészülés jegyében országosan is kiépítettük

tagok, de lelkesen dolgoztak (pl. az irodavezetőm,

Szabó Tibor, vagy mások, mint Várnagy József, Kuntár

intézményrendszerét.

Ágnes, Visnyei Ágnes, Farkas Krisztina, Garamhegyi

Hallgatói

Önkormányzatok

hálózatát

és

Tudtuk, hogy ’92 ősze egy nagy tandíjháborúról

nagyon kemény harcokat jelentett, egyáltalán nem

fog szólni. Eddig is voltak nagy diákdemonstrációk

volt magától értetődő, mert mindenki szerette

(Parlament előtt vagy Szalay utcában stb.), de azok a

volna rátenni a pártpolitikai mancsát a hallgatói

régi rendszer lebontására irányultak. Most azonban

mozgalomra és maga mögé állítani és kihasználni

a mi rendszerváltásunk során megválasztott új

hallgatói mozgalmat, mint tömegbázist). Nem voltak

kormánnyal kellett volna harcolni. Ez egy minőségi

nyílt politikai csatározások, de volt, hogy időnként

különbség volt. Az egy másik kérdés, hogy a

gyanúsan néztünk egymásra. Általános kérdés volt,

politikai törésvonalak (MDF, SZDSZ stb.) mentén

hogy terjesszük ki és erősítsük meg a hallgatói

képviselői

önkormányzatokat, mivel tudtuk, hogy a következő

különböző irányzatokat vallottak magukénak. Ez

időszak a nagy diákdemonstrációkról fog szólni.

azért nagyon nem befolyásolta a hallgatói mozgalom

Nem feltétlen akartunk a Kossuth téren tüntetni,

mozgását, hanem

a mozgásunknak a

ezért azt találtuk ki (nem tudom kié volt pontosan az

vektoreredőjét, ugyanis szinte mindenki az egyéni

ötlet az akkori elnökség és holdudvara tagjai közül,

politikai

hallgatói

de zseniálisnak tartom), hogy olyan demonstrációt

érdekképviseletre fókuszált – senki nem akarta a

csináljunk, amik az intézmények falai közt zajlik.

pártpolitikát beengedni sem a hallgatói mozgalomba,

Utóbb kiderült számunkra, hogy jobban megijedt

sem a HÖK-ökbe, sem az egyetemekre. (Ez, a

a politika, mert nem tudták a diákmegmozdulások

pártpolitikától való mentesség amúgy időnként

valódi méretét meghatározni, sokszor nagyobbnak

hallgatói

mozgalom

különböző

inkább

szimpátiáitól

függetlenül

GILLY GYULA

hatott és nagyobbnak is hitték, mint amekkora volt.

oktatási miniszter, valamint az OFÉSZ Elnökség

Érthető, hogy megijedtek, hiszen nemrég zavartuk

részvételével zajlott le az a megegyezéssel végződő

el az előző rezsimet. Beláthatatlan méreteket

tárgyalás, amelynek során eldőlt (az ausztrál tandíj-

öltöttek az országosan mindenhol zajló hallgatói

hitel rendszer alapján), hogy addig nem lehet

sztrájkok és demonstrációk, és a sajtóban is ez a

bevezetni Magyarországon a tandíjat, amíg nem jön

népszerűség jelent meg a tüntetéseket illetően.

létre egy széleskörben, mindenki számára elérhető

Az akkori MDF felállított egyfajta vének tanácsát,

és vállalható jövedelemarányos diákhitel rendszer.

akik megkerestek minket, hogy megtudják és

Ekkor, 1992 decemberében kaptam meg a diplomám,

megértsék, hogy valójában mit akarunk és miért.

és ekkorra már tényleg bele is fáradtam a ’87-től idáig

Mikor a maguk számára tisztázták, hogy nem

tartó harcokba, és úgy gondoltam, hogy át kell adni a

kormányt akarunk buktatni, hanem egyes kártékony

helyem az utánam jövő hallgatóknak – akik legalább

reformokat akarunk megállítani, akkor azt hiszem

tényleg hallgatók is. Van a diákvezérkedésben egy

ezt referálhatták a megfelelő politikai színtereken,

sajátos csapda: egy bizonyos idő után, miután már túl

mert az akkori kormány napokon belül kivette

sok időt töltesz a „másik oldalon”, sok ügyben egyre

az ügyet az akkori oktatási miniszter kezéből, és

inkább azokkal értesz egyet, akikkel szemben neked

Kupa Mihály, akkori pénzügyminiszterre bízta a

a hallgatók érdekeit kellene képviselned. Ez egy

helyzet azonnali rendezését. Kupa Mihály mint

érdekes metamorfózis, és mivel nem lehet eldönteni,

pénzügyminiszter, valamint Andrássfalvy Bertalan

hogy hol van az igazság, de elsődleges a hallgatók

érdekképviselete, ezért ilyenkor fel kell állni és

tudta, milyen egy igazi hallgató, de ez a metaforikus

átadni a helyet annak, aki valóban a hallgatókat tudja

mondása egy nagyon tisztességes alapállást fejezett

képviselni. Ebből a szempontból is kulcskérdés,

ki, úgyhogy abba is hagytam a további győzködését.

hogy hallgatókat hallgatók és ne kiöregedett,

Valóban nem az kell legyen a diákvezér, akit az

„életfogytiglanos”, 40 éves kvázi hallgatók, afféle

államtitkár kabinetje leginkább szeret, hanem az,

megélhetési diákvezérek képviseljék. Radikálisnak

akit a hallgatók erre megválasztanak és aki maga is

hathat, de ilyenkor, azt gondolom, le kell mondani;

hallgató, és még emlékszik arra, milyen is egy igazi

és itt ismét arra utalok vissza, hogy van egy életkori

hallgató. Az utolsó (tandíj) kérdés után én is hasonló

határa is ennek a tevékenységnek. Volt egy ilyen

okok miatt mondtam le. A tandíjháború végéig

tapasztalatom is, Nagy Dávid, nemrégiben leköszönt

tudtam, hogy mozgó vonatból nem lehet kiszállni,

HÖOK elnök egyszer egy baráti beszélgetésen

de távlatilag már korántsem akartam beleragadni

mondta nekem, hogy szeretne lemondani, én ekkor

ebbe a „főállású függetlenített párttitkár” szerepbe.

mint a felsőoktatási államtitkár kabinetjének tagja,

Ezért a tandíjmegállapodás megkötése után pár

persze, hogy azt mondtam neki, hogy ne tegye, „ne

hónappal, 1997 tavaszán megtartottuk az OFESZ

csesszen ki velünk”. Soha nem felejtem el, mikor

tisztújító közgyűlését, ahol átadtam helyemet az

erre azt válaszolta, hogy nem tud tovább benne

utánam jövőknek.

maradni a rendszerben, hiszen szinte már azt sem tudja, milyen egy igazi hallgató. Persze Dávid

GILLY GYULA

J. A.: Említetted, hogy az volt a terv, hogy országos

önkormányzati és felsőoktatási érdekképviseleti

szinten minden intézményben megszervezzétek

mozgalom,

a hallgatói önkormányzatiságot. Kucsera azt írja,

egységes

mozgalomként

hogy a HÖOK és a hallgatói önkormányzatiság

minőségi

felsőoktatáshoz

és

egy

korporatív

érdekképviseleti

rendszer

amely

felsőoktatás

pártpolitikától képviseli

függetlenül a

hallgatók

kapcsolódó

érdekeit,

progresszív

átalakításának,

lett, és hogy (főleg mára) elvesztette a mozgalmi

modernizálásának az ügyét. Ez véleményem szerint

jelleget. Szerinted mi ma az országos hallgatói

sikerült, és amennyire az egymást követő HÖOK

érdekképviselet, mozgalom? Ha nem mozgalom,

vezetőségeket és generációkat megismertem, a mai

akkor baj-e, hogy nem mozgalom és ez egy

napig ezt az irányt tartják, általában több, mintsem

szükséges velejárója-e vagy már ’92–’93-ban sem

kevesebb sikerrel és eredményességgel.

mozgalom volt? Az igazat megvallva nem nagyon tudom értelmezni, G. Gy.: Szerintem a mi időnkben, még ’92-ben ez

hogy mit jelent a korporatista versus mozgalom

mozgalom volt, ekkor kezdett el intézményesülni.

ellentét felállítása, illetve, hogy még ha ez így is lenne,

Ekkor nem, hogy HÖK nem volt, hanem úgy bántak

annak akkor is mi lenne a konzekvenciája. Az tény,

a hallgatókkal, mintha általános iskolások lettek

hogy a kezdeti tömegmozgalom, nem utolsó sorban

volna. Tehát a cél volt, hogy legyen egy egységes,

az egymásra következő elnökök, elnökségek és

a hallgatók alanyi jogú tagságán alapuló hallgatói

generációk kitartó munkájának eredményeképpen

mára egy rendkívül nagy, szerteágazó, sokrétű és

a rossz ügyeket. Ebből a szempontból számomra

komplex intézményrendszerré alakult. És ez így

irreleváns, hogy korporatista-e vagy sem a HÖOK. A

helyes. De ebből szerintem nem következik az,

kritikus helyzetekben, a tét meccseken, a jó ügyek

hogy lényegi kérdés lenne az, hogy korporatista-e

előmozdításában és a rosszügyek megállításában

vagy sem. A fő kérdés szerintem az, hogy az alanyi

mindig tömeges erőként, hallgatói mozgalomként

jogú hallgatói önkormányzatok és a HÖOK meg

tudott fellépni, s e tekintetben – a végeredmények

tudják-e tartani a legitimációjukat, erőteljesen

szempontjából – indifferens, hogy „in-between”

és hitelesen képesek-e képviselni a hallgatók és

korporatista-e, vagy sem. Ha pedig ez a korporatista

a minőségi felsőoktatás ügyét, továbbá képes-e

jelző „kicsinyítő” jelző akarna lenni, akkor pedig

a szervezet a folyamatos megújulásra. Nyilván

– a már történelminek nevezhető tények alapján

egy

kijelenthető – egyenest nem is igaz és érvényes az

harminc

valahányéves

múltban

voltak

hullámhegyek, hullámvölgyek, én azonban úgy

az állítás, amit ez sugall.

látom, hogy az elmúlt harminc évben, minden olyan esetben, amikor valamilyen okból kritikussá vált

A hallgatói

a felsőoktatás és/vagy a hallgatók ügye, olyankor

megteremtése a mozgalom léte szempontjából is

mindig a mindenkori HÖOK volt az, amelyik

kulcsfontosságú volt, és talán e gazdasági háttér

erőteljesen fel tudott lépni a „jó ügy” érdekében és

kiépítésével

előre tudta vinni a jó ügyeket és meg tudta állítani

ellentmondásos folyamatok, amelyek egy része

mozgalom

kezdődtek

gazdasági

meg

olyan

alapjának

esetenként

kritikára adhatott okot, illetve amelyek révén

támogatni, működtetni tudták az OFÉSZ-t, persze

a mai HÖOK olyan értelemben biztosan nem

nem fejeződtek be a mi időnkben, annak ellenére,

egyszerűen mozgalom, mint amilyen értelemben

hogy ekkor tettük univerzálissá a szervezeti modellt.

30 éve mozgalom volt. A mi időnkben a gazdasági

A komplex és azt hiszem mára professzionális

alapok megteremtése, a szervezet függetlenségének

gazdasági háttér megteremtése azonban már az

fenntarthatósága érdekében úgy zajlott, hogy az

utánam jövő HÖOK generációk kitartó munkájának

olyan nem szerepidegen tevékenységek kialakításán

az eredménye. Mi csak néhány kezdeti próbálkozást

keresztül

próbáltuk kiépíteni

„hátországot”,

tettünk, és bizonyos alapokat, és lehetőségeket

amelyek

egy

önkormányzat

teremtettünk meg az utánunk jövők számára –

GILLY GYULA

szempontjából

adott

hallgatói

kézenfekvőnek

tűntek.

Ilyenek

amivel azt hiszem, nagyrészt jól éltek is.

voltak például az egyetemi klubok, vagy az olyan vállalkozások, mint az ELTE TTK HÖK által

J. A.: Most, 2019-ben, hogy látod, hogy a mára már

nagyüzemmé kiépített felvételi előkészítő, vagy

jól körülhatárolt szervezetnek mi a legnagyobb

egyes

akciópotenciálja?

helyeken

fénymásoló

szolgáltatások

kiépítése. Ekkor védtük meg pl. az EFOTTot is, ami tudtommal később fontos oszlopává

G. Gy.: Úgy gondolom, hogy le kellene tisztulnia.

vált a gazdasági működésnek. Ekkor indultak el

Van ebben egy furcsa paradoxon: a nagy semmiből

ezek a projektek, melyek pénzügyi szempontból

mi létrehoztunk egy nagy valamit, intézményi

SZMSZ-ekbe, a felsőoktatási törvénybe és más

irány

jogszabályokba

és

írattuk

magunkat

a pillanatban létrehoztunk valami

stb.

Abban

olyat,

lehetne

képviseleti

HÖOK

felsőoktatáspolitikai

tevékenységeinek

és

HÖOK

ami

által kontrollált gazdasági tevékenységeknek a

tulajdonképpen nem az olyan típusú embereket

lehetséges összeférhetetlenségek mentén történő

vonzza be, mint amilyenek mi voltunk, hanem

szigorú szétválasztása.

olyanokat, akik a lehetőségnek másik oldalát veszik észre. Abban nem vagyok biztos, hogy ez a típusú

J. A.: Ha kiradíroznánk az országos vagy a helyi

paradoxon feloldható lett volna, nekünk nem volt

hallgatói önkormányzatokat, mi lenne szerinted a

más választásunk, de ma ehhez más motivációval

magyar felsőoktatással?

közelítenek. Ennek ellenére én kb. Nagy Dávid óta érzek egy nagy őszinte elszántságot arra, hogy

G. Gy.: Röviden, szerintem lezüllene. Anno voltak

visszaalakuljon ez azzá, ami (például, hogy hallgatók

törekvések politikailag arra, hogy visszacsapjanak

legyenek a hallgatói képviselők). Én drukkolok

azért, amit véghez tudott vinni a hallgatói mozgalom.

annak, hogy morálisan ez megtisztuljon, amennyire

Mi, a régiek, sokat tettünk azért napjainkban, hogy

meg tud. Nyilván nem lesznek forradalmárok

ez ne sikerüljön. A nulladik pillanat óta, amióta

a HÖOK elnökök, nem is ezt sírom vissza, csak

elindult a „nem KISZ-es” mozgolódás, a hallgatói

a tisztességes célokért való küzdelmet, hogy ez

mozgalom messze túlmutatott magán: a magyar

ismét újra előtérbe kerüljön. Az egyik kézenfekvő

felsőoktatásnak az egyetlen olyan szervezett és

GILLY GYULA

infrastruktúrával rendelkező, progresszív eleme,

a leghidegebb decemberi napokon is elfoglalva

amely

tömegeket

tartják a Duna-hidakat, akkor lehet, hogy mára

megmozgatva fel tudott lépni és tudta azt az erőt

maga a felsőoktatás léte is kérdésessé vált volna.

felmutatni, amelyhez az egyéb progresszív elemek

Ennek a jelentősége egyrészt, hogy megmozdulnak

tudtak csatlakozni, és amellyel a jó ügyeket át

a hallgatók és világosan kijelölik a határokat,

lehetett vinni, a rossz ügyeket pedig meg lehetett

továbbá így tudott eljutni a kormány is addig, hogy

állítani. Ezt senki más nem tudta soha megtenni az

komolyan vegye az ágazat vészjelzéseit, és lépéseket

elmúlt harminc évben a magyar felsőoktatásban.

tegyen mind a felsőoktatás, mind a hallgatói ügyek

Óriási baj lenne, ha mindez megszűnne, ez a

érdekében. Nem kis dolgokat ért el ekkor a hallgatói

felsőoktatás

pedig

mozgalom, például: az ún. „röghöz kötő szerződés”

az ország, a társadalom süllyedéséhez vezetne.

normálissá való átdolgozása, felvételi ponthatárok

Az összes hibájával együtt a mostani szervezet

normalizálása, a feleslegesnek mondott közgazdász

biztosítéka a felsőoktatás jó irányú fejlődésének.

és jogi szakokon az államilag finanszírozott helyek

Ha például 2012-ben nem lett volna egy olyan

megtartása, a felvételi követelmények évenkénti

csapat a HÖOK személyében (és minden ellenkező

és önkényes változtatgatásának a leállítása és

híreszteléssel ellentétben teljesen egyértelmű, hogy

ezzel az alapvető jogbiztonság visszaállítása, a

nem a HaHa, vagy az ú.n. Hallgatói Szakszervezet

Diákhitel 2. bevezetése a magas „nem-tandíjak”

személyében!), akik megszervezik a tüntetéseket,

finanszírozására,

„baj

esetén”

mindig

mélyrepüléséhez,

óriási

onnantól

stb.

Amikor

szélsőségesen

kiélezett helyzet volt, mindig a HÖOK volt az,

nem az általános iskolás szisztéma alapján működik;

amelyik meg tudta védeni a felsőoktatást, mindig

belső rugalmasság, választhatóság, átjárhatóság,

meg is védte azt, és progresszív irányba is ez tolta

kreditrendszer, diákhitel-rendszer jellemzi; a már

az eseményeket (akár OFÉSZ-nek, akár HÖOK-nak

említett 2012-es események: mind-mind mögött a

nevezzük). Más kérdés, hogy az utólag előkerült sok-

HÖOK és persze harcostársai, szövetségesei álltak.

sok titkos ellenálló, belülről-bomlasztó önmagáról

Én ilyen egyszerűnek látom, és azt gondolom, hogy a

szóló meséje szempontjából ez kellemetlen, ezért

fiatalokban mindig lehet bízni. Úgy gondolom tehát,

mindig sokan voltak és vannak, akik igyekeznek

ha leradíroznánk a színről a HÖOK-ot, megszűnne

a HÖOK valóságosszerepét kicsinyíteni, és saját

a progresszivitás, megszűnne a versenyképesség,

nem is létező pozitív szerepüket kiszínezni és

emellett olyan HÖK-ök lennének, amelyek politikai

felnagyítani. Én azonban nem tudok olyan káros és

pártok zászlói mögé állnának. Azt gondolom, hogy

kártékony felsőoktatást érintő törvényről stb., ami

ilyen esetben végképp nem a hallgatói véleményért

mellett a HÖOK ott állt volna, ellenkezőleg. A HÖOK

küzdenének, hanem a személyes rivaldafényért,

ezeknek mindig ellenállt. Kíváncsi vagyok, hogy mi

érvényesülésért. Végső soron ekkor az Ady által

lesz a nyelvvizsga-követelmény kérdésével. Egyrészt

megírt magyar ugar végképp lehúzná és megfojtaná

kártékonynak és társadalmilag veszélyesnek tartom,

a felsőoktatást és mindent ellepne a kisszerűség,

és úgy gondolom, ha van valaki, aki meg tudja állítani

középszerűség és a mérhetetlen provincializmus.

ezt, az a HÖOK. Az, hogy kinyílt a felsőoktatás; az, hogy

Ennek kivédésében volt, van és lesz a mindenkori

HÖOK-nak óriási szerepe. A múltra vonatkozóan ezt

valahogy úgy hangzott, hogy a debreceni hallgatói

a történelmi tények igazolják és ez a múlt a jövőre is

önkormányzatok mindaddig nem fogadják el a

enged következtetni.

kérdéses alapdokumentumot (talán Alapszabály volt), amíg az OFÉSZ Alapítóokiratába, annak is

A.:

Zárásként,

megosztanád

mindjárt a legelejére be nem kerül az, hogy „az OFÉSZ

legmeghatározóbb történeted, ami nem feltétlenül

egy politikamentes antikommunista szervezet”.

a szakpolitikához kapcsolódik, hanem pusztán

Ez a mondás szállóigévé vált. De szerencsére ez

megmaradt, mint emlék, mi lenne az?

nem került be az alapítóokiratba, és a debreceniek

GILLY GYULA

mégsem léptek ki az OFÉSZ-ból, mert volt köztük G. Gy.: Hagy merengjek egy kicsit… Az én

olyan aki a józan ész nevében belátta, hogy ez a

generációmban az egyik legnagyobb derültséget

követelésük nonszensz és teljesíthetetlen.

nálunk

azóta

szállóigévé

lett

mondás

jelentette, amit az OFÉSZ egyik korai, alakulás korszakbeli kongresszusán, valamely fontos OFÉSZ alapdokumentum vitáján és szavazása előtt az akkori Debreceni Orvos Egyetem egyik akkori, harcos képviselője – egyébként halálosan komolyan – mondott, az összes Debreceni HÖK nevében. Ez

1995-97 AZ ALAPOK MEGSZILÁRDULÁSA: HÖKOSZ - HÖOK 80

„Bokros-csomag”

hogy Bokros ki akar jönni a tömeghez szólni, egyből

rendszerváltás utáni politikatörténet egyik érdekes

mondtam, hogy ez rossz ötlet, de nem lehetett lebeszélni,

pontja, hanem meghatározó eleme a felsőoktatási

feljött a színpadra, sértő módon, letegezve a diákokat

hallgatói mozgalom történetének. A megszorító

beszélt. A fennhéjázó beszéd után kifütyülték, lejáratta

intézkedésekkel

kihirdetett

magát, így a tüntetés még nagyobb siker lett. Nagy

tandíjak újra megmozgatták a hallgatók tömegeit

nehezen, egy hónap múlva tudtunk vele egyeztetni,

ahol megint nagyképű, bunkó módon viselkedett,

HÖKOSZ

1995-97

menetéről

bevezetése

párhuzamosan

koordinálásával. március

17-én

nemcsak

demonstrációk

döntöttek,

majd

semmire

jutottunk.”

Ezzel

összefüggésben

március 22-én tüntetések zajlottak, Budapesten

hangsúlyozandó, hogy annak ellenére, hogy az egész

a Pénzügyminisztérium épülete elé vonultak a

társadalmat érintették a megszorító intézkedések

tömegek. A tüntetésre Szabó László az alábbi módon

a felsőoktatás hallgatósága reagált a leggyorsabban

emlékszik vissza: „március 15-ét nem akartuk ezzel

és legintenzívebben. Ezzel a megállapítással talán

átszínezni, ezért március 16-ra vagy 17-re szerveztük az

összefüggésbe hozható a későbbi elnök, Nagy Dávid

első nagy országos demonstrációt: indulás a BME elől,

azon állítása, hogy: „a HÖOK a legnagyobb társadalmi

Szabadság-híd, Kálvin tér majd József nádor tér: az

szervezet, ha a hallgatói létszámot tekintjük, így a

elnökség négy fiú tagja ment elől egy koporsóval, amely

súlya, a befolyása megkérdőjelezhetetlen”.

a magyar felsőoktatás „eltemetését” szimbolizálta. Az Astoriánál jártunk, amikor szólt a rendőrparancsnok,

Szabó László és az elnökség tagjai a felsőoktatást szimbolizáló koporsóval. Fotó: MTI, Rózsahegyi Tibor

Mindazonáltal az említett demonstráció mára

az, hogy a tandíjvita során a kormányzattal szemben

olyan formán is a magyar társadalom kollektív

a közvéleményt is formáló módon tudta megjeleníteni

emlékezetének a része, hogy az arról készült felvétel

álláspontját.” (Kucsera, 2010, 59–60.)

hozzátartozik a rendszerváltás utáni társadalmi elégedetlenség vizuális narratívájához, hiszen a

demonstráción a felsőoktatást szimbolizáló koporsót

bevezetése

hordozó hallgatói vezetők megjelennek. 7

figyelmeztető sztrájkokat tartottak országszerte.

tandíj

és

említett

megszorító

ellen

1995.

szeptember

csomag 25-én

1995-97

Ezután október 5-ig zajló tüntetéseket szervezett Ezután 1995 áprilisában megkezdődnek a tárgyalások

az országos képviselet az Országház előtt. Horn

a kormány és a HÖKOSZ között, majd az ugyanebben

Gyula miniszterelnök fogadta a HÖKOSZ illetékes

a hónapban rendezett tisztújító ülésen újraválasztják

képviselőit és tárgyalásokat folytattak, azonban a

Szabó László elnököt. Továbbá tartható ebben

tandíj bevezetését nem tudták megakadályozni, az

az esetben is Kucsera azon álláspontja, hogy: „a

Országház előtt összegyűlt tömeg jelentős része

HÖKOSZ-nak (értve ezalatt a hallgatói mozgalom

nem tudta elfogadni az eredménytelennek nevezett

egészét, tehát az azt megelőző több, mint fél, illetve több,

tárgyalásokat. Ezen megállapodást nevezték ún.

mint egy évtizedet, helyi és országos szinten egyaránt)

Horn–Szabó paktumnak. Szabó László egyébiránt így

az országos ismertséget az 1995. évi tüntetések hozták

emlékszik történtekre: „Megosztó helyzet alakult ki,

meg és a szervezet professzionalizálódását is mutatja

mivel a hallgatók egy része elfogadta a megállapodást,

Bódy Zsombor – Borhegyi Péter – Kojanitz László: Történelem 12. tankönyv. OFI Kísérleti tankönyv. 2016, 180–183.

egy része pedig nem, ők azt mondták, hogy ott

hogy: „A tandíjjal kapcsolatos kettős kommunikáció

maradnak, de aztán elindultak haza. Tíz nap múlva

itt érhető először erős megjelenítésben tetten; mert „a

a HÖKOSZ közgyűlést tartott, amely nem fogadta el a

tandíjat mint intézményt” elfogadja a szervezet, mégis

megállapodást, ezt bizalmi kérdésként kezeltem és ott,

a bevezetése ellen szervez tüntetést azzal indokolva,

helyben, azonnal lemondtam az elnökséggel együtt,

hogy „itt és most” ez még nem indokolt, nem lehetséges.”

Szilágyi Ágnes kivételével.”

(Kucsera, 2010, 60.)

Népszabadság

„Kompromisszum

másnap, a

október

tandíjrendeletről”

6-án címmel

Mivel

kormánnyal

kötött

kompromisszum

a szervezet egyes tagjai számára nem voltak

tudósít az eseményekről, amely eufemisztikus,

elfogadhatóak,

hiszen itt kompromisszumot a HÖKOSZ vezetői

megalapították a Magyar Főiskolai és Egyetemi

kötöttek a kormánnyal, de a másik fél részéről

Hallgatók

nem történt érdemi lemondás. A cikk idézi Szabó

névválasztásában egyértelműen elődeként jelölte

Zoltán politikai államtitkár állítását, miszerint

meg az 1920 és 1945 között működő, azonos nevű

„a korábbi megegyezést nehezítette, hogy nem voltak

egyetemi és ifjúsági szövetséget, ezáltal generálva

világosak a hallgatók céljai”. Itt ugyanakkor érdemes

egyfajta történelmi legitimitást. Ugyanakkor az

megjegyezni, hogy erre az ellentmondásra Kucsera

eredeti MEFHOSZ működésétől távol állt az általuk

Tamás a disszertációjában is felhívja a figyelmet,

megkívánt mozgalmi jelleg a korporatív-modellel

ezért

kiválva

Szövetségét

HÖKOSZ-ból

(MEFHOSZ),

amely

1995-97

szemben. Ugyanakkor ez is, mint minden más

Szabó

addigi és azutáni alternatív hallgatói mozgalom

tisztségéről az elnökség többi tagjával egyetemben,

hosszú távon nem tudott fennmaradni. Kucsera

Szilágyi Ágnest kivéve. November 9-én ügyvezető

Tamás Gergely értékelése szerint 1995. október

elnököt

6-án a legmélyebb válságába került a hallgatói

Ábel, az akkori József Attila Tudományegyetem

képviselet. Kijelenthető, immáron 30 éves távlatból,

Természettudományi Karának hallgatója és hallgatói

hogy ez a megállapítás továbbra is megállja a

önkormányzati

helyét. Szabó Máté tanulmányában ugyanakkor

kötődik a szervezet elköltöztetése a Professzorok

azt állítja, hogy a sikertelenség utáni konfliktus és

Házába és a fennmaradó adósságok jelentős részének

fragmentálódás „normális jelenség az ilyen lazán

rendezése, amely még az 1994-es Student Fair után

összekapcsolódó

szövetségekben,

maradt fenn. 1996. március 24-én választotta meg

amelyekben a tagszervezetek és csoportjaik érdekei és

a közgyűlés Miskolcon Skultéty Tamást elnöknek,

nézetei jelentősen eltérhetnek egymástól, és korábbi

aki a Juhász Gyula Tanítóképző Főiskola hallgatója

»negatív akcióegységüket« a kormány felsőoktatási

volt, pozícióját 1998-ig megtartotta. 1996. július

politikájával szemben a legkisebb közös nevezőben, a

3-án elfogadták az 1993-as felsőoktatási törvény

»tandíjellenességben« elért részeredmény értékelése

módosítását az Országházban, amely magával

felbomlaszthatja” (Szabó, 1997, 73).

hozta a szervezet hivatalos intézményesülését és

érdekszervezeti

László

1995.

október

választottak

vezető

21-én

Szegeden

lemondott

Garamhegyi

személyében.

Nevéhez

egyben névváltoztatását is. A július 23-án hatályba

lépő törvénymódosítás értelmében lett a szervezet

Felsőoktatási

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája,

1997. november 7–8-án tartott tisztújító gyűlésen a

amely

megállapított

kisebb belső konfliktusok ellenére újraválasztották

költségvetéssel és jogkörrel rendelkezik. A szervezet

Skultéty Tamás elnököt Piliscsabán a Pázmány Péter

mélypontja

Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának

ezután után

hivatalosan megkezdődhetett

szakmai

professzionalizálódás, és a szervezeti struktúra és működés megerősítése. A törvény előírásai szerint 1996. december 14-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Bölcsészettudományi

Karán

megalakult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Az újjáalakuló szervezet továbbra is Skultéty Tamást választotta meg elnökének. 1997ben tovább erősítette a szervezet a szakmai profilját és együttműködésbe kezdett a Doktoranduszok Országos Szövetségével. Folytatódtak a szervezet belső életében meghatározó jelentőséggel bíró vezetőképzők. 1997-ben a szervezet új irodába költözött

Ferenciek

terén,

amelyet

Agóra

Információs

campusán (Kucsera, 2010).

Központnak

hívtak.

SZABÓ LÁSZLÓ

1989-ben részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói képviseletének megalakulásában. 1993ban indult először az OFÉSZ elnök tisztségért, azonban csak egy évvel később 1994-ben választják meg elnöknek. Később dolgozott az Ifjúsági és Sportminisztérium

helyettes

államtitkáraként

és volt az MTVA kommunikációs igazgatója is. Jelenleg a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnöke.

Nemes László: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási

az Egyetemi Tanács munkájában, aktívak voltunk

hallgatói mozgalomhoz?

a rektor választás kapcsán, átvettük a KISZ-től az egyetemi ifjúsági táborokat Balatonlellén, Fonyódon

Szabó László: 1988-ban érettségiztem, ősszel a BME

és Gödön. Újságot is kiadtunk, volt az egésznek

Közlekedésmérnöki Karának lettem a hallgatója,

egy forradalmi romantikája. Viszonylag hamar

mert nem voltam előtte katona. A romániai forralom

kapcsolatba léptünk a többi egyetemmel, elsősorban

lökött közel a hallgatói mozgalomhoz. Az egész

az ELTE-vel és SOTE-vel, ahol Gál András (ELTE),

egyetem megmozdult, ruhákat és tartós élelmiszert

Szócska Miklós és Gilly Gyula (SOTE) voltak akkor

gyűjtöttünk, az egyetemi közösség túlmutat azon,

a meghatározó hallgatói vezetők. 1991-92-re lettem

hogy órára járunk. ’89 őszén volt egy hallgatói

fontosabb figura az országos szervezetben. 1993-

képviseleti választás, ahol az egyetemi képviseletbe

ban a Győrött tartott OFÉSZ Kongresszuson hárman

delegáltunk tagokat. Másodéves voltam és Simon

indultunk Gilly Gyula után az elnökségért, Várnagy

Zoli, az egyik évfolyamtársam jelölt a tagságra, mert

József, Gál András Levente és én. Második lettem,

„nagyszájú” srác voltam. Az egyetemnek hét kara

a mi víziónk, dinamizmusunk elbukott. Azonban az

volt, de csak hatnak voltak valódi hallgatói, így 6x2

OFÉSZ 1994-ben belecsúszott egy csúnya balhéba, a

fővel alakult meg az egyetemi hallgatói képviselet.

brüsszeli Student Fair kiállításon való megjelenése

Akkoriban, ne felejtsük, a KISZ még ott gomolygott

csúnya pénzügyi bukta lett, amely 1994 tavaszának

a Hallgatói Képviselet (HK) körül. A HK részt vett

végén elsöpörte az elnökséget és a közgyűlés engem

Szabó László a szervezet ötéves évfordulóján.

választott meg elnöknek. Az elnökség rajtam kívül

tandíj azonnali bevezetése. Az alaptandíj havi 2000

mindössze négy főből állt: Kovács Tamás (ELTE),

forint, mindenkinek, a kiegészítő maximum havi

Jaczkovics László (SZTE), Szilágyi Ágnes (Debrecen) és

tízezer, de az a felsőoktatási intézménytől függött,

Füzessy Tamás (Pécs). Romokat vettünk át pénzügyi

kire veti ki. A Bokros-csomagot 1995. március 12-én

és

mindezek

jelentették be, azonnal őrült lázadás alakult ki az

mellett még kormányváltás is történt, így belül és

egyetemeken, mi viszont március 15-ét nem akartuk

kívül is rengeteg változással néztünk szembe. Fodor

ezzel átszínezni, ezért március 16-ra vagy 17-re

Gábor lett a művelődési és közoktatási miniszter, aki

szerveztük az első nagy országos demonstrációt:

teljesen más felsőoktatási politikát vitt, mint az előző

indulás a BME elől, Szabadság-híd, Kálvin tér majd

kormány. Ennek középpontjában a tandíj kérdése

József nádor tér: az elnökség négy fiú tagja ment

állt. 1994 őszén a szervezet ötéves évfordulóját az

elől egy koporsóval, amely a magyar felsőoktatás

Államigazgatási Főiskolán ünnepeltük, ekkora a

„eltemetését” szimbolizálta. Az Astoriánál jártunk,

nevünk már OFÉSZ, a Hallgatói Önkormányzatok

amikor szólt a rendőrparancsnok, hogy Bokros

Országos Szövetsége lett, de ez csak egy átmeneti

ki akar jönni a tömeghez szólni, egyből mondtam,

név volt, 1995 tavaszára az OFÉSZ-t el is hagytuk.

hogy ez rossz ötlet, de nem lehetett lebeszélni, feljött

1995 tavaszán Bokros Lajos lett a pénzügyminiszter,

a színpadra, sértő módon, letegezve a diákokat

aki azonnal benyújtott egy megszorító csomagot,

beszélt. A fennhéjázó beszéd után kifütyülték,

melynek egyik eleme volt az alap- és kiegészítő

lejáratta magát, így a tüntetés még nagyobb siker

szervezeti

értelemben

egyaránt,

lett. Nagy nehezen, egy hónap múlva tudtunk vele

kezdődött a Kossuth téren, ahol mindennap más

egyeztetni, ahol megint nagyképű, bunkó módon

intézmény diákjai tüntettek és ott is aludtak,

viselkedett, semmire se jutottunk.

hozták a maguk plakátjait, performanszaikat, ez

SZABÓ LÁSZLÓ

vezetett egy országos nagy demonstrációig. Én 1995 tavaszán és nyarán folyamatos egyeztetéseket

Szegeden mondtam beszédet, majd felvonatoztunk

folytattunk viszont a művelődési minisztériummal.

Budapestre a nagy Kossuth téri tüntetésre, kint

A tandíj bejelentésekor Csirik János felsőoktatási

is aludtunk a téren sokezres tömegben. Másnap

helyettes-államtitkár lemondott, így a miniszterrel

délelőtt

is zajlott az egyeztetés. 1995 tavaszának végén

Parlamentbe. Horn Gyula miniszterelnök fogadott

tisztújítás is történt a HÖKOSZ-ban, Jaczkovics

minket, átadtuk a petíciót, azt gondoltuk ennyi lesz,

Laci és Szilágyi Ági maradt, új elnökségi tagok

erre Horn leültetett minket és elkezdett alkudozni,

jöttek Skultéty Tamás (Szeged), Pintér Attila (BMF),

elég megalázó módon kezelve a jelenlévő Fodor

Dukai László (Győr), Csibi Zoltán (Dunaújváros)

Gábort, például elküldte papírért, aztán egy ponton

személyében. Akkoriban a tüntetések miatt a

ott hagyott minket, bement a kormányülésre,

hallgatói önkormányzatiság felkerült a belpolitikai

megkérdezte a kormányt, hogy megállapodjon-e.

térképre, nyáron végigjártuk az összes gólyatábort,

Azzal

izzítottuk a diákokat. Tüntetéssorozatot szerveztünk

megállapodni. Kötöttünk egy megállapodást, ennek

szeptemberben, majd októberben jelenléti tüntetés

része volt, hogy a 2000 forintos alaptandíj marad, a

kormányülés

küldték

vissza,

idején

hogy

bementünk

igen,

próbáljon

Bokros Lajos beszél a tüntetőkhöz. Fotó: Népszabadság

kiegészítő tandíjat eltörlik, újragondolják a hallgatói

N. L.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói

támogatási rendszert, és még néhány pont. Ezt

mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?

helyben megszövegeztük, majd Hornnal aláírtuk. Ezután kimentünk a Kossuth térre, felolvastuk a

Sz. L.: A rendszerváltoztatás egyik üzenete az

jelenlévőknek. Megosztó helyzet alakult ki, mivel

volt, hogy el kell söpörni a régi elitet. Az elitváltás

a hallgatók egy része elfogadta a megállapodást,

pedig csak generációváltással történhet meg. A

egy része pedig nem, ők azt mondták, hogy ott

hallgatói önkormányzatok generációját pártpolitikai

maradnak, de aztán elindultak haza.

értelemben a FIDESZ lefedte, ezért nem volt a

SZABÓ LÁSZLÓ

hallgatói önkormányzatoknak direkt szerepük a Tíz nap múlva a HÖKOSZ közgyűlést tartott,

politikai rendszerváltoztatásban. Az akadémiai,

amely nem fogadta el a megállapodást, ezt bizalmi

egyetemi környezetben azonban igen, mert aktív,

kérdésként kezeltem és ott, helyben, azonnal

prosperáló szervezet voltunk, de a Bokros-csomag

lemondtam az elnökséggel együtt, Szilágyi Ágnes

elleni

kivételével. Zavaros időszak következett, nem tudtak

Ugyan voltak hallgatói megmozdulások az Antall-

elnököt választani, négytagú ügyvezető testület

kormány alatt is, a szociális támogatási rendszer

vezette a szervezetet.

átalakítása kapcsán, de ezek kisebbek, és sokkal

tüntetésekig

nem

voltunk közismertek.

kevésbé izgalmasak voltak. A rendszerváltoztatást az egyetemeken éltük meg jobban. Egy szimbolikus

Szabó László a Kossuth téren

történetet hadd meséljek: Dénes Feri, a Schönherz

magukat, küzdenek a hallgatókért. Ez 1995-re érett

Kollégium diákbizottsági elnöke, egy átbulizott

meg, persze akkor volt egy erős apropó is. Az OFÉSZ,

éjszaka során a BME K épületében lecsavarozta

majd a HÖKOSZ egyre professzionálisabb lett,

a KISZ feliratot az ajtóról, másnap bementünk

vezetőképző programot szerveztünk, újságot adtunk

és közöltük, hogy az az iroda innentől a hallgatói

ki, magunk kezébe vettük az EFOTT szervezését.

önkormányzaté, elfoglaltuk a KISZ irattárral együtt. Volt egy romantikája. hogy elvettük a KISZ-től. Majd

N. L: Ön, hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben

jött egy rektori delegáció, hogy ezt csak nem kéne,

a HÖOK-ban szerzett kapcsolatait, tapasztalatait?

SZABÓ LÁSZLÓ

mire a hallgatói képviselet közölte, hogy de, igen, a rektori delegáció vállat vonva elment.

Sz. L.: Szerencsés helyzetben voltam, azokban a hónapokban országos közszereplő lettem, minden

N. L.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a

tévéműsorban,

saját

létező fórumra meghívtak. Izgalmas volt, hogy

korszakából

mit

tart

legjelentősebb

eredménynek?

újságban

megjelentem,

minden

egy huszonéves srác tízezreket visz az utcára, ez lehetőséget adott a tudásom és kapcsolataim

Sz. L.: A hallgatói mozgalom felkerült a közéleti

fejlesztésére, például arra, hogyan kell nyilatkozni,

térképre: mindenki megértette, hogy a hallgatói

megszólalni, vitázni, fellépni. Ez megadatik minden

önkormányzatok léteznek, képesek megszervezni

hallgatói önkormányzati képviselőnek, csak nem

Fodor Gรกbor mellett lehajtott fejjel Szabรณ Lรกszlรณ.

ekkora dózisban. Nemcsak barátokat, hanem sok

A magyar felsőoktatás ügyét csak a hallgatók

szövetségest is szereztem a hallgatói mozgalomban,

mozdíthatják elő, az egyetemvezetők, a politikusok

tehetséges embereket ismertem meg, akik később

törekvései bonyolult érdekhálókból következnek, a

cégvezetők, közéleti emberek, politikusok lettek.

hallgatók pedig mindig azt mondják: ez a mi életünk.

Megtanul az ember veszíteni, hiszen sokszor

És igazuk is van, az egyetemi élet teszi őket felnőtté,

leszavaztak az egyetemi tanácsban, vagy rektor

elemi érdekük, hogy az jó legyen, ezért a hallgatók

erejével szemben veszítettem, megtanultam azt is,

mindig a jó oldalon állnak.

hogyan kell kompromisszumot kötni. N. L.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói N. L.: Mit gondol, mi lenne a felsőoktatással a

érdekképviselőit?

HÖOK nélkül? Lát-e alternatívát a szervezett érdekképviseleti

modellben,

joggyakorlatban,

finanszírozásban, működésben?

Sz. L.:

Nincsenek

életvezetési

tanácsaim. Az

egyetemi évek a legszabadabb évek, ott tud az ember a legtöbb minden csinálni, kibontakozni. Ott, ha az

Sz. L.: 1995 utáni időszakot már nem belülről

ember részt vesz a közéletben, akkor megtanulja,

követtem, de egy erős érzelmi elkötelezettségem

hogyan vállaljon felelősséget a többiekért és azt is,

kialakult a HÖOK és a hallgatói mozgalom irányába,

hogy a döntéseinek következményei vannak. Ki kell

nagy szeretettel figyelem őket, hiszek bennük.

élvezni az egyetemi éveket.

választották

ELTE

Állam-

és

Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnökévé,

majd

ELTE

Hallgatói

Önkormányzatának első elnökévé. 1991-től az OFÉSZ elnökségi tagja egészen 1993-ig. 2002-ben saját ügyvédi irodát alapított, de több ciklusban is töltött be közigazgatási államtitkári pozíciót, volt miniszteri biztos és kormánybiztos is. Jelenleg a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

GÁL ANDRÁS LEVENTE

1991-ben

Nemes László: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási

modellként induljon el. Ezt a két modellt annak

hallgatói mozgalomhoz?

idején talán leginkább Solt Péter és én jelenítettük

GÁL ANDRÁS LEVENTE

meg. A választásokon eldőlt, hogy a hallgatók és a Gál András Levente: 1989-ben lettem ELTE-s

HÖK képviselők zöme

joghallgató. Akkor szembesültünk azzal, hogy hogy

szolgáltatásokat, nemzetközi kapcsolatokat fejlesztő

a KISZ mindent „elvitt” magával, mikor többek

stb., azaz erősebb HÖK-öt szeretne. Akkor más karok

között a saját gólyabálunk megszervezésére sem

már előrébb jártak, az ELTE Természettudományi

volt semmilyen szervezeti megoldás, sem hallgatói

Karán HALI irodájában – amely abban az időben a

iroda, forrás. Még az 1985-ös oktatási törvény

Gólyavárban működött – már komoly HÖK-élet volt,

igen erős hatásköröket adott a KISZ-nek, ezért a

bolttal, büfével stb., és Székely Mózes vezetésével.

kialakult helyzetben az egyetemi és kari vezetés

Kari elnökként meghirdetett úgymond programom

inkább óvatos volt a tekintetben, hogy ne jöjjön létre

része volt, hogy legyen külön gazdasági, valamint

ismét egy olyan erős szervezet, mint a KISZ volt.

nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tag, legyen

Az első év után többen, másod és harmadévesek

karakteres kari és egyetemi tanácsi részvétel,

útkeresésbe kezdtünk. Két irány alakult ki a HÖK

legyen

működésére tekintettel: egy inkább csak hallgatói

legyen rendezvényszervezés, azaz olyan események,

eszmecseréknek teret adó, gondolkodó kör legyen

amikor minden hallgatót közvetlenül el tudunk érni..

vagy érdemi szolgáltatásokat is nyújtani képes

A rendezvényszervezés kapcsán fontos cél volt,

sportszervezés,

inkább érdekképviseletet,

főleg

futballbajnokság,

hogy továbbra hallgatók szervezzék a Jogászbált,

hogy

amelynek jogát

komoly vita után adta át Nagy

megjelentek. Nem mellesleg az akkori ELTE ÁJTK-n

Károly András korábbi kari KISZ titkár. Az ELTE-n

a FIDESZ vonzása érthetően nagyon erős volt. Már ott

is összefogtuk a hallgatói képviseletet, a négy kari

kaptam feladatot, jelesül a jogsegély megszervezése

HÖK elnök kialakította az összegyetemi HÖK-öt,

és az első OFÉSZ alapszabály megírása.

amely egyharmadnyi képviselettel rendelkezett az

jött még később, hogy kellően erélyes fellépéssel

Egyetemi Tanácsban. 1991 februárjában lettem kari

kellett az EFOTT rendezési jogát is visszaszerezni

HÖK elnök, majd az ELTE HÖK első elnöke mint

valamelyik KISZ utódszervezettől. Fábri György

ÁJTK-s, mivel akkor a karok szerint alfabetikusan

akkori

járt körbe az soros elnöki megbízatás. 1991. március

hozzánk, másodévesekhez képest (valójában csak öt

elején

Nyíregyházán vettem részt az elő OFÉSZ

év volt a korkülönbség), és meglepően összeszedett,

rendezvényen, amelyen Fábri György, nagyon

átfogó elképzelése volt az egész magyar felsőoktatás

domináns és meghatározó szerepet vitt mint az

megreformálásáról. Így az OFÉSZ jó színvonalú

OFÉSZ elnöke, neki a hátországa az ELTE BTK-n

szakmai anyagai és hatásos fellépései okán, mikor a

volt. Szintén jelentős hallgatói érdekképviselet

Király Tibor professzor úr által vezetett felsőoktatási

volt Szeged, ott korábban Pikó András volt az egyik

törvényt előkészítő bizottságban 1992–1993-ban

meghatározó figura tudtommal. Emlékszem, és ez

hallgatói tagként részt vettem, a zömében egyetemi

egy országosan kiépülő szervezetre igen jellemző,

oktató többi bizottsági tag részéről semmilyen

mennyire örültek, hogy pesti jogászok is

szemmel

lényegesen

idősebbnek

Ehhez

tűnt

GÁL ANDRÁS LEVENTE

ellenállást nem tapasztaltam, mikor a korábbi 1985.

miatt nem lehetett elkerülni, hogy az egyre erősebb

évi I. törvényben igen jelentős KISZ jogosítványokat

helyi szervezetek és vezetők közötti, sokszor

(melyeket egy adott politikai helyzetben adott meg

személyes

az MSZMP a saját ifjúsági szervezetének, egyfajta

vezessenek. Ami Gilly Gyula elnöksége idején sajnos

intézmény fékként) kívántuk új formában, mint

nem csillapodott, sőt kiegészült azzal, hogy 1993-

HÖK hatásköröket átültetni.

ra egyértelmű pártpolitikai, elsősorban MSZP-s

veszély

volt,

hogy

semmilyen

Mindig komoly formában

ellentétek

komoly

konfliktusokhoz

befolyásszerzési kísérletek miatt 1993 tavaszán

„kiszesedjen” a szervezet, illetve annak a vezetése,

Győrben kissé meghasadt a szervezet. A választáson

azaz személyükben a HÖK vezetők ne kapjanak

győztes Várnagy József vállaltan egy baloldali

kiváltságokat, és elvárás volt a közéleti tevékenység

orientációjú szegedi vezető volt, vele szemben

mellett a magas színvonalú tanulmányi előmenetel,

indult Szabó László és jómagam inkább a hallgatói

TDK etc.

Fábri György után Schindler Árpád, a

mozgalom teljes pártsemlegességét hangsúlyoztuk.

Szegedi Orvostudományi Egyetemről vette át az

Visszatekintve Szabó Lászlóval kissé naivan, tisztán

OFÉSZ elnöki tisztet, aki ritkán volt Budapesten,

a programok és a jelöltek versenyének gondoltuk

így felértékelődött az elnökség szerepe, tagjai

a választást, ott tanultuk meg a mozgósítás, az

(Gilly Gyula, Kiss Paszkál, Béres István , Gál András

érdekeltségi logika és annak a fontosságát, hogy a

Levente). Schindler Árpád kitűnő emberi kvalitásai

munkát úgy is el kell végezni, hogy az egyes választót

ellenére, talán éppen az engedő vezetői felfogása

pontosan tájékoztatni kell. A Várnagy József-féle

csapat sajnos aránylag gyorsan, egy botrányosan

szervezetet. 1994. november 19-én szombat 10-kor

sikerült brüsszeli Student Fair kiállítással csődbe

találkoztunk az ELTE Egyetemi Színpadon, a Szerb

vitte a szervezetet, amely csak jelentős egyszeri

utcában. Meglepetésemre, ahhoz képest, hogy

minisztériumi pénzügyi segítséggel tudott talpon-

kísérleti jelleggel csak 1993-ban indult a doktori

maradni, viszont ezzel el is veszítette erejét, és

képzés, sokan, közel 30-an jöttek el, szinte az összes

érdekképviseleti képességét a Horn-kormánnyal

jelentős magyar egyetemről. Jó társaság volt, tiszta

szemben. 1995-ben aztán Szabó László újra indult és

szándékokkal és gondolatokkal, tettre készséggel,

tisztán meg is nyerte az elnökválasztást.

erővel. Ott helyben, közfelkiáltással elhatároztuk, hogy alakuljon meg a DOSz (Doktoranduszok

Magam a győri tapasztalatokkal teli kudarc után

Országos Szövetsége). Abban maradtunk, hogy

kiléptem a hallgatói mozgalomból, és inkább a

dolgozzuk ki a pontos működési formát és a formális

diplomámra koncentráltam, és az induló jogászi,

alakuló közgyűlés legyen 1994. december 17-én.

ügyvédjelölti pályámra. Aztán 1994 őszén immár mint

Úgy is lett, és 25 évvel ezelőtt, ebben a két ütemben

friss doktorandusz – akkor még meglepően korszerű

formálisan

– elektronikus-levélben kerestem meg a szintén

Országos Szövetsége nevű, mára köztestületté

doktori pályára lépő ismerőseimet, hogy hozzunk

vált egyesület.

létre egy nemzeti elkötelezettségű, a doktorandusz közéletet megszervező és érdekképviseletét ellátó

megalakult

Doktoranduszok

GÁL ANDRÁS LEVENTE

AZ 1995-ös tandíj miatti hallgatói tüntetések idején,

február végén a HÖKOSZ (az OFÉSZ névváltoztatása

alapján

azért is vált indokolttá, mert a kezdetekhez képest

HÖKOSZ. Emlékeim szerint a Ficzere Lajos vezette

oktatói

formában

törvényelőkészítő bizottságban az OFÉSZ mellett

nem akart végezni) mellett a DOSz részvételével

a DOSz is helyett kapott. A hallgatói képviselettel

jött létre a HASS’95 nevű hallgatói szerveződés

kapcsolatosan az a megoldás született, hogy a

a FEKOSZ (kollégiumi érdekképviselet), a DIÁK-

HÖOK-ban képviseletet kell biztosítani a DOK-

ÉSZ

nak, az akkor még nem létező Doktoranduszok

tandíj bevezetése után Szabó Lászlótól ismét egy

Országos Képviseletének. A HÖOK alakuló ülésén

alapvetően Kiss Péter, MSZP-s politikushoz köthető

aztán kellő drámai hatást elérve tudtuk bejelenteni,

kör vette át az irányítást ügyvivőként a szervezetben.

hogy két nappal korábban a DOSz, mint szervezeti

Ebben az időszakban volt némi vetélkedés abban,

egységét hozta létre a DOK-ot. Így a DOSZ/DOK

ki képviselje a speciális hallgatói jogviszonnyal

saját önállóságát megtartva tudott a 10 fős HÖOK

rendelkező doktoranduszokat. Már csak azért is,

elnökségbe 2 főt delegálni és vétójogot szerezni

mert több „továbbszolgáló” HÖK-vezető maga is

minden doktoranduszokat érintő kérdésben.

doktorandusz volt.

ízben a DOSz Oszkó Pétert és engem delegált a

érdekképviseletet semmilyen

(diákszövetkezetek)

hármas

tagsággal.

1996-os már

felsőoktatási HÖOK-ként

törvénymódosítás

működött

tovább

Első

HÖOK elnökségébe. Az akkori HÖOK elnökséggel, ahol meghatározó szerepe volt Skultéty Tamás

elnöknek, a rivalizálás helyett igazán jó, érdemi

vitte tovább Schindler Árpád és Gilly Gyula, és az

munkamegosztáson alapuló együttműködés jött

akkori elnökségi tagok. 1993-ban a pártpolitikai

létre. A DOSz elnökséget 1998-ban adtam át Gajda

függetlenség átmenetileg elveszett, először csak a

Tibornak. Később már távolabbról és már más

személyes ideológiai hozzáállás okán, majd a teljes

szerepből figyeltem a hallgatói képviselet munkáját,

kormányzati anyagi függés révén.

előbb OM miniszteri biztos lettem 1999-ben, majd 2000-ben mint közigazgatási államtitkár

A tandíjtüntetések kapcsán alakult ki és vált ismét

találkoztam újra a DOSz-szal és a HÖOK-kal.

a HÖKOSZ/HÖOK valódi érdekképviseletté, ami érti és értelmezi a politikai- és pártmozgásokat, de

N. L.: A saját korszakában hogyan jellemezné

intakt, ha kell kezdeményező tud maradni.

a HÖOK és a politikai döntéshozók közötti

Azaz van viszonya párpolitikával, de az nem

kapcsolatot?

alárendelt, kiszolgáltatott.

G. A. L.: Az alapításkor és azt követően Fábri György nagyon élésen, életkorából, verbális képességéből, és habitusából fakadóan komoly jó vitákat folytatott a döntéshozókkal, minisztériumi főosztályvezetőkkel, államtitkárokkal. Ezt a hagyományt más stílusban

101

N. L.: Milyen jó tanácsot anda a jövő hallgatói

HÖK-ökre, DOSZ-ra etc. 30 éve erős a hallgatói

érdekképviselőinek?

mozgalom, eddig is több-kevesebb sikerrel tudott jó gyakorlati helyként szolgálni későbbi párt- illetve

G. A. L.: Abban hiszek, hogy a vezetőknek mintát kell

GÁL ANDRÁS LEVENTE

adni, ennek megfelelően a jó HÖK-ös hitelességéhez hozzátartozik, hogy tanulmányaiban jól teljesít, valóban hatékonyan vesz részt a HÖK két fő működési dimenziójában

hallagatói

érdekképviseletben

és a hallgatói közélet szervezésében. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a HÖK kezdetektől nem szakszervezet, azaz mindig nézni kell összintézményi érdeket és nem csak szűken a hallgatóit, vagy azon belüli csoportérdeket. A

felsőoktatási

hallgatói

érdekképviseletnek

egyébként a világon mindenhol van egy további fontos feladata. Úgy gondolom, hogy szükség van a politikai elitet keltető helyekre, szakkollégiumokra,

szakpolitikusoknak.

1998-08 A SZAKMAI PROFESSZIONALIZÁLÓDÁS 10 ÉVE 80

1998-08

1998 után a szakmai professzionalizálódás évtizede

dolgozta fel a szervezet történetét Szabó Andreával.8

következett a HÖOK életében, amelynek része volt

Erre az időszakra elmondható, hogy a HÖOK

a belső információáramlás strukturális kialakítása

rendszeres

(pl.: HÖOK Tükör) és a belső képzések elindítása a

viszonyt épített ki a kormányzattal és a kötődő

vezetőképzők keretében, amely még Szabó László

minisztériumokkal és a kialakuló párbeszéd révén

nevéhez köthető. Ekkor zajlott le a szervezet

fejlődött a professzionális jelleggel együtt a hiteles

történetében

„múltba

és sikeres képviselet, amelynek egyik eszköze volt

nézés”, tehát a szervezet addigi teljesítményére

a hatékony lobby-tevékenység. 1999-ben került a

való önreflexió és emlékezés; a Hallgatók

szervezet története során először olyan megfelelő

demokráciáért 1988–1998 vándorkiállítás keretében.

infrastruktúrájú irodába a Professzorok Házában,

A HÖKOSZ––HÖOK „váltóidőszakára” jellemző,

amely megfelelt a HÖOK társadalmi fontosságának.

hogy létrejönnek azok a professzionális keretek,

Ez év elején rendszeres egyeztetések révén született

amelyek között a szervezet méltó módon tudja

meg a diákigazolványok szabályozásáról szóló

a hallgatóság ügyeit képviselni. Skultéty Tamás

kormányrendelet (30/1999.), amely alátámasztja a

után, – aki egy a szervezetben meghatározó vezető

fenti állításokat (Kucsera, 2010).

első

szisztematikus

kommunikációra

épülő

partneri

volt –, Kucsera Tamás Gergely lesz az elnök, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója,

Fontos a felsőoktatás intézményi struktúrájának

számottevő tevékenysége mellett szisztematikusan

szempontjából,

így

akár

érdekképviseleti

8 Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó hallgatók II.: Apátia – radikalizmus – posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében. Szeged; Budapest: Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. 2014., Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai-egyetemi hallgatói mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006., Szabó Andrea – Oross Dániel (szerk.): Csendesek vagy lázadók?: A hallgatók politikai orientációi Magyarországon, Budapest, Szeged: Belvedere Meridionale, MTA TK PTI, 2017.

szervezetek szempontjából is, hogy az 1993. évi LXXX.

többletforrásként

törvényt az 1999. évi LII. Törvény a felsőoktatási

hallgatói normatíva egy (majd másfél) ezreléknek

intézményhálózat

módosította,

megfelelő költségvetési hozzájárulás – biztosította az

amelynek lényege, hogy 55 állami felsőoktatási

alapfeladat ellátásának kiegyensúlyozott lehetőségét”

intézményt integráltak 17 egyetembe és 13 főiskolába

(Kucsera, 2010, 87).

átalakításáról

elkülönített

összeg

–

tehát

(Polónyi, 2008, 167–172). Ezen intézkedés kapcsán a HÖOK szintén folyamatosan konzultált a felelős

2000. november 10–11-én a debreceni közgyűlésen

szaktárcákkal és a hallgatói jogokat képviselve

Almássy Kornélt a BME hallgatóját választották meg a

tárgyalt a módosításokról. 1999. november 13-án a

HÖOK elnökévé, az előzetes szabálymódosításoknak

győri tisztújító közgyűlésen újraválasztották Kucsera

köszönhetően immáron két évre. Almássy működése

Tamás Gergelyt. Novemberben a Választmány

közben

létrehozza a HÖOK a Hallgatókért Alapítványt,

eredményeinek a védelmét tartotta, továbbá a

amely tekinthető egy jelentős intézményesítési

diákhitel megteremtésének a kérdését: „a diákhitel

folyamat

1996–2000

kialakítása, azt gondolom, sikersztori, mert a mai napig

közötti időszakról kijelenti konklúzióként, hogy

az akkor lerakott alapokkal működik, azóta csak bővült”

„az országos hallgatói képviselet törvényi nevesítése

– fogalmazza meg interjújában. Továbbá ekkor került

megkérdőjelezhetetlenné

legitim

napirendi pontra a térítési- és juttatási szabályzatok

mivoltát, valamint az adott évi költségvetésben

rendezése, ami magában foglalta a Bursa Hungarica

lezárásának.

Kucsera

tette

annak

feladatának

elődei

által

kiharcolt

105

1998-08

ösztöndíj

kezelését

és

ösztöndíjakat:

2002. november 15–17-én tartott tisztújító ülésen

„A Bursa Hungarica-ból majdnem tüntetés is volt, nagy

az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatóját,

fölzúdulás övezte, nekem az volt az egyik ilyen nagy

Barthel-Rúzsa Zsoltot választották meg elnöknek

feszültségem az akkori kormányzattal. A kormányzat

két évre. Ezen időszakban a HÖOK részt vett a

nagyon félt attól, hogy a hallgatók kimennek az

Bologna-folyamat előkészítésében, amely magában

utcára, pedig ezzel nem igazán lehetett volna kivinni a

foglalta az Európai Unió más intézményeivel

hallgatókat tüntetni. Amiatt, hogy ösztöndíjmegvonás

kompatibilis

van, meg tandíj, amiatt kimennének, de amiatt nem,

kidolgozását, továbbá egyeztetéseket folytatott az új

ha csak apróbb módosításnak tűnő intézkedéseket

felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban.

visznek végbe”. Almássy elnöki mandátumának az

A szervezet tényleges képviseleti erejét mutatja,

idejét egyébként egy nyugodt időszaknak tartja,

hogy 1997 után először 2003. június 5-én újra részt

amely során a HÖOK továbbra erősítette a róla

vehetett hivatalos miniszterelnöki egyeztetésen,

kialakult professzionális profilt és partnere volt

ahol Medgyessy Péter miniszterelnök fogadta a

a kormányzatnak a felsőoktatást érintő döntések

hallgatói képviselőket. Ugyanakkor a kormány

meghozatalában.

szerencsés

későbbi, főleg a költségvetési megvonások és a

időszakban töltött be vezető pozíciót és, hogy már

kollektív jogokra irányuló intézkedései ellen a

az utódainak jóval nehezebb dolga volt az egyetemi

szervezet

autonómia vagy tandíjjal kapcsolatos ügyekben.

tiltakozott. A HÖOK megemlékezési metódusai és

Kiemeli,

egyéb

hogy

és

többször

egységes

kreditrendszerek

nyilatkozatok

formájában

előképei között ekkor jelenik meg a MEFHESZ és a

(3) bekezdése szerint a „Hallgatói Önkormányzatok

szegedi 1956-os hallgatói megmozdulások, ahogyan

Országos

ezt Kucsera megállapítja disszertációjában. 2004.

Budapest, képviseletére az elnök jogosult. […] A

november 7-én Egerben megválasztották az ELTE

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának

BTK hallgatóját Ekler Gergelyt a HÖOK elnökének.

alapszabálya határozza meg azt a rendet, amely

jelentős

alapján a hallgatói önkormányzatok képviseltetik

szervezeti ellentétek léptek fel, amely egy időre

magukat a Hallgatói Önkormányzatok Országos

gátolta a hatékony képviseleti munkát. Kucsera

Konferenciáján”. Ironikus, hogy ugyanezen törvény

ezt a rövidebb kétéves időszakot úgy értékeli,

módosításával kapcsolatban a HÖOK kijelentette,

mint amikor az eddig felépített eredmények és a

hogyha a hallgatókat kötelező tandíjjal sújtanák,

kialakult partneri kép megmaradt a HÖOK-ról,

azt ellenezni fogják és demonstrációt szerveznek,

ugyanakkor végbement egyfajta „profilszűkülés”.

természetesen a szervezet szempontjából elsődleges

Ezen kvázi visszaesés nem teljesen független a belső

volt a kérdéssel kapcsolatos párbeszéd kialakítása és

feszültségektől és ezek rendezésének nehézségeitől.

a kompromisszumra való törekvés.

új

elnök

megválasztása

kapcsán

Konferenciája

jogi

személy,

székhelye

Nem elhanyagolható, hogy ebben az időszakban érte el a szervezet, hogy társadalmi szervezetből törvény

A rendszerváltás utáni évtizedek egyik legjelentősebb

szerint átminősüljön

(Kucsera,

törvényalkotási és struktúraváltási folyamata zajlott

2010). Az akkori új Felsőoktatási Törvény 79.§ (2) és

le a 2000-es évtized közepén. Olyan változások

jogi

személlyé

107

kerültek implementálásra, amely párhuzamban

felsőoktatási

volt az Európai Unió felsőoktatási céljainak jogi

érdemi

kereteivel és ezáltal lehetővé tette a bolognai

szeptember–októberi tüntetéssorozatok során a

folyamat elindítását. Ezen törvény (2005. évi CXXXIX.

HÖOK meglehetősen jelentős támogatásokat kap

törvény) miatt nevezhető ez az időszak a felsőoktatás

és együttműködést folytat számos civil szervezettel,

átalakulásához kötődő nehéz évtizednek, hiszen

ugyanakkor ki kell emelni, hogy a demonstráció-

a radikális reformok és változások sokszor nagy

sorozat hátterében meghúzódott egy országos

ellenállást váltott ki a felsőoktatás szereplőiből

elégedetlenségi hullám és kormányellenes hangulat

(Halász, 2011).

és tüntetéssorozat. A kormányzat felsőoktatási

lecsapódásával

reformokra lenne

szemben,

inkább

hogy

szükség. A

reformja, tehát a tandíj bevezetésén túl szándékukban

1998-08

2006-ban

fejlesztési

részhozzájárulás

állt

hallgatói

érdekképviseletek

jogainak

bevezetésével (fer), ami nem volt más, mint a

csökkentése is, ahogyan erről beszámol a Magyar

tandíj eufemisztikus átkeresztelése, párhuzamosan

Nemzet 2006. november 22-i száma: „Megnyirbálnák

zajlottak az egyeztetések a kormányzattal és más

a diákok jogait: Az oktatási tárca túlságosan erősnek

érdek-képviseleti csoportokkal. Ennek megfelelően

tartja a hallgatói érdekképviseleteket. A tandíj

számos demonstráció folyt szeptember során szerte

bevezetés után újabb csapást mérhet a diákokra az

az országban és Budapesten, ahol a HÖOK fő üzenete

oktatási tárca. A minisztérium korlátozná a hallgatók

az volt a kormány megszorító intézkedéseinek

jogait az ösztöndíjakra szánt források elosztásában. […]

109

Megdöbbentőnek és a tandíjrendszer szellemiségével teljes mértékben ellentétesnek tartjuk az Oktatási

„Szeptember 23-ára tűztük ki, helyszínnek pedig az

és Kulturális Minisztérium (OKM) hozzáállását a

Alkotmány utcát foglaltuk le. Óriási lelkesedéssel

diákokat megillető jogok kapcsán – kommentálta

szerveztük, mögöttünk választmányi és közgyűlési

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár hét végi

döntéssel, teljes felhatalmazással, azt hittük, hogy

nyilatkozatát Ekler Gergely. 9

majd mi jól megmutatjuk, és megtöltjük a Kossuth teret. Aztán 2006. szeptember 17-én kijött az őszödi

Annak ellenére, hogy a Népszabadság október során

beszéd, a Kossuth tér hosszabb időre megtelt, mi pedig

rendszeresen tudósított a HÖOK és egyéb helyi

októberre halasztottuk a tüntetést, és a helyszínt

hallgatói

megmozdulásairól,

is áthelyeztük a Várba. Így viszont nem a Kossuth

a fentebbi fejlemények már nem ütötték meg

teret töltöttük meg, hanem a Dísz teret, ami persze

az akkori kormányhoz közelebbi sajtóorgánum

nem több tízezer embert jelentett, hanem 3-4 ezret.

ingerküszöbét.

szervezésével

Máig nem tudom, hogy az helyes döntés volt-e

kapcsolatban kritikus önreflexiót fogalmazott meg

akkor. Utólag persze minden magyarázkodásnak

Ekler Gergely, ugyanakkor érzékelhető az akkor

tűnhet, de azért voltak aggasztó jelek. De ezt

kialakult politikai szituáció befolyása és az ezáltali

inkább hagyjuk.”

érdekképviseletek

tüntetések

ellentmondásossága a helyzetnek:

Magyar Nemzet. 2006. november 22., 2.

korhoz igazodó kommunikációs fogásait: tervezett 2007-ben

folytatódtak

kormányzattal

való

szétszórt

demonstrációk

egyeztetések a hallgatói költségek és juttatások

stb. Továbbá elmondható, hogy a tandíjellenes

tekintetében, nagyobb demonstrációt a HÖOK nem

diskurzus ekkor jelentősen összekapcsolódott a

szervezett az őszi kormányellenes megmozdulások

kormányellenes politikai diskurzussal.

során tapasztaltak miatt. A fő téma ekkor már a Magyar Bálint által javasolt privatizálás és a felsőoktatásban dolgozó oktatók kivonása a közalkalmazotti körből. Érdekes, hogy kicsivel több, mint egy évtized után is feltűnik Bokros Lajos, akinek megszorítási intézkedései ellenkezésre sarkallják a HÖOK-ot. 2007 őszén, reagálva a bevezetett „reformokra” a szervezet koordinálásával tüntetéssorozat zajlott, ami

1998-08

sajtómegjelenések,

magával hozta azon beismeréseket, hogy az országos hallgatói érdekképviselet valóban országos, azonban már nem tud akkora tömegeket megmozgatni egyes

demonstrációkon,

mint

kilencvenes

években, ezért is alkalmazta amúgy sikerrel a

vett

részt

Bölcsészettudományi

Miskolci Karának

Egyetem hallgatói

önkormányzatának munkájába, amelynek 1995től 1998-ig töltötte be elnöki tisztségét. 1998ban választják először elnökségi tagnak, 2000től pedig a HÖOK alelnökeként tevékenykedett. Volt országgyűlési képviselőjelölt, a Ferencváros Szurkolók

Szövetségének

politikai elemzőként dolgozik.

alelnöke.

Jelenleg

BOROS BÁNK LEVENTE

1994-től

Jancsó András: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási

kinőtte magát: először szakos képviselő voltam, majd

hallgatói mozgalomhoz?

egy elég intenzív választás keretében bölcsész HÖK

BOROS BÁNK LEVENTE

elnök lettem, majd kari tanács tag és egyetemi tanács Boros Bánk Levente: Mindig volt bennem valamilyen

tag, tehát elkezdtem tevékenykedni az Egyetemi

tenni akarás az adott közösség érdekében, talán ez

Hallgatói

már általános iskolában megvolt, középiskolában

felsőbbéves képviselők, akik már közreműködtek a

biztosan, cserkészkedtem is. A cserkészet is egyfajta

HÖOK-ban kezdték utódjaikat nevelni és többünket

közösségépítés,

szerintem

is magukkal húztak az országos képviselet felé. Ha

az első évben el kezdett érdekelni a hallgatói

nagyon szorosan vesszük a kérdést, akkor a szó

önkormányzatiság. Azért volt speciális a helyzet,

szerinti érdekképviselet volt az, ami érdekelt: hogy

mert akkor a miskolci egyetemen politológia

a hallgatói közösséget hogyan lehet úgy képviselni,

szakos voltam. A még éppen bölcsészettudományi

hogy ezen keresztül egyben hozzájárulj a kar

intézetként

építéséhez, tehát ez egyfajta hivatástudatot jelentett.

vált.

Akkor

és

Miskolcon

funkcionáló már

egy

már

intézet elég

éppen

karrá

Önkormányzatban

is.

Ugyanakkor

intenzív hallgatói

önkormányzatiság létezett a bölcsészkaron a felsőbb

éves hallgatók működtetésével, és valahogyan akkor

önkormányzaton, hogy maga az érdekképviselet

már engem érdekelt, hogy hogyan lehetne valamit

dominál, majd azt követően, hogy a szolgáltató

még hozzátenni a tanulmányaimhoz. Aztán szépen

központúság felé megy, bármit is jelent ez.

2000-es

évekig

azt

láttam

hallgatói

Való igaz, hogy a mi szerepvállalásunk sokkal inkább

Nagyon

a felsőoktatásba való beleszólás és ezen keresztül

bekerülésem, az egy politikai „dealnek” volt az

kvázi a kormányzatba való beleszólásról szólt,

eredménye. Tamásnak [Skultéty Tamás – szerk] úgy

tehát a hallgatókat érintő szakmai kérdésekről.

jött össze az elnökségéhez való megválasztásához a

Emellett ugyanakkor elég erőteljesen volt jelen az

mandátumok száma, hogy ehhez a Miskolci Egyetem

egyetemi tudat és ebben a közegben különböző

szállított 8 szavazatot. Ennek az ellentételezése

szövetségek jöttek létre, amiben elég intenzíven

az volt, hogy a Miskolci Egyetem kér egy helyet a

jelen volt a miskolci egyetem is. Nem személyekről

HÖOK elnökségében. Az egyetem is és a személy is

szólt feltétlenül a történet, hanem ekkor inkább

a csillagok megfelelő állásának köszönhetően egy

világnézetekről, stratégiákról. Én belecsöppentem

elnökségi tagságot ért el.

egy Budapest—Miskolc tengelybe, amely ténylegesen a

Miskolci

Egyetem—KÖZGÁZ—BME

tengelyt

alkotta és ebben a háromszögben működtünk együtt, pontosabban működtek a mi elődeink, és mi ebbe nőttünk bele.

konkrétan

én

elnökségbe

való

113

Révész Máriusz (FIDESZ), Boros Bánk Levente és Jánosi György Gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter

J. A.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói

saját maga szektorában kezdete el kialakítani az

mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?

érdekképviseletet. A szakszervezet a kommunista rendszerben ugyanezt a mintát követte, hogy

B. B. L.: Ez nagyon egyszerű, tehát ebbe semmi újat

központosított volt, nem pedig az érdekképviseletre

nem fogok feltalálni szerintem. Ugye miről szólt

helyezték a hangsúlyt.

a hallgatói mozgalom a rendszerváltáskor, mint minden más mozgalom, ami nem párt. Arról, hogy

Tehát, a hallgatói mozgalom a rendszerváltásban

az akkori bevett, de nem működő struktúrákon

nem csinált mást, mint a felsőoktatási szektorban,

kívül

a kezébe

megteremtette a demokráciát. Azt, hogy ők nem

vegye a sorsát és egyfajta autonómiát teremtsen

felső utasításra, hanem organikusan fejlődve, alulról

magának, amelyet aztán kifelé tud képviselni.

építkezve alakítják ki a hallgatók megszervezését

Ezért

és érdekképviseletét, és hogy ez kiteljesedhessen,

önkormányzatiságot

beszélünk

alakítson,

Hallgatói

Önkormányzatról,

mert a hallgatók választják és a hallgatókat

gyakorlatilag

képviseli, tehát a hallgatóságokat kormányozzák

kezdték el kiépíteni, megfogalmazni, követelni, ami a

és képviselik. A kommunizmusban politikai téren

nagy egészhez hozzátette a maga szerepét. Szerintem

nem

ahogy

ebben a vonatkozásban, hogy a rendszerváltoztatás

KISZ-

egy értelmiségi feladat volt, hol máshol, ha nem

nek vagy bármi másnak, a hallgatói mozgalom a

az egyetemeken szerveződött meg. A hallgatói

volt

önkormányzatiság,

ugyanúgy

a felsőoktatásban sem. Hívhatjuk ezt

felsőoktatás

demokratizálását

115

mozgalom akkori szakasza intézményesedett a

amikor mi HÖK-öztünk. Szerintem, amikor engem

különböző szervezeti formákba, amelyből később

megválasztottak szakos képviselőnek, már akkor

HÖOK-ká vált.

sem mozgalomról beszélhettünk, hanem sokkal

BOROS BÁNK LEVENTE

inkább

intézményesített

érdekképviseletről.

J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve

hogy most a HÖOK nem lenne képes egy több ezres

alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív

demonstrációt összehozni az nem a mozgalmi

modell, mit gondol, ennek mi az oka, miért így

jellegből adódik, hanem a társadalmi hozzáállás,

alakult, volt-e más út?

a hallgatók hozzáállása és

természetesen

bizonyos

magának

kérdésekhez

politikának

B. B. L.: Én szerintem már akkor sem volt mozgalom,

működése. Én nem gondolom, hogy szükséges

mikor mi HÖK-öztünk vagy HÖOK-oztunk. A

lenne demonstrációt tartani, hogyha az érdekek

mozgalmi jellege a rendszerváltáshoz kapcsolódott,

másmilyen úton érvényesíthetőek.

ahogy annak idején a pártok is mozgalomként voltak jelen a politikai életben. Az intézményesítése

Azzal,

a hallgatói mozgalomnak a ’90-es évek elején,

felsőoktatásba, a HÖOK legitim és állandó szereplője

közepén történt. Jól hangzik egyébként a hallgatói

lett a felsőoktatásnak. A mi időnkben ez azért még

mozgalom, mert az olyan hangzatos és még ma is

nem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen funkciója

erről beszélünk, de szerintem akkor sem volt már,

kell, hogy legyen a HÖOK-nak, kell-e rá hatnia

hogy

szervezet

involválódott

a politikának, kell-e vele tárgyalnia. Onnantól

A.:

Miről

szól

egyébként

egy

hallgatói

kezdve, hogy törvényileg szabályozottá vált a HÖOK

érdekképviseleti tevékenység a ’90-es években?

részvétele a döntéshozatali folyamban, mondjuk azt, hogy mi segítettük a HÖOK-ot az elfogadott

B. B. L.: Először is meg kell választanod magad

rendszer részévé válni, kvázi mint a rektori

a saját szaktársaiddal, ami azt jelenti, hogy egy

konferencia, ha úgy tetszik. A rektori konferencia

választási kampányt le kell folytatni évről-évre,

volt a mi társszervünk, ugyanígy az egy kérdés volt,

mivel évente kari, egyetemi és országos szinten is

hogy tudunk-e a törvényi keretek ellenére vagy

volt tisztújítás. Intézményeket kellett vezetni és

annak hiányában hatást gyakorolni a felsőoktatásra.

emberekkel kellett együtt dolgozni, a kari szinttől az

A hallgatói érdekképviselet az egyetemen alakult

országos szintig. Komoly és fajsúlyos szereplőkkel

át mint funkció. Ez akkor volt, amikor felvállalt a

kellett konfrontálódni vagy pedig egyeztetni, legyen

hallgatói önkormányzat olyan nem érdekképviseleti

az egy dékán, egy rektor vagy rektorhelyettes,

feladatokat mint rendezvényszervezés, egyetemi

vagy akár az oktatási miniszter maga, vagy a

napok, büféüzemeltetés, fénymásolás szolgáltatás,

miniszterelnök adott esetben. Ez azért a 20-as évei

jegyzetbolt. Elment abba az irányban, hogy a

elején vagy első felében járó emberek számára egy

hallgatókat

feltétlenül

hatalmas tapasztalat, amit akkor különösen kevesen

érdekképviselet

élhettek át. Mindaz, amit mi ott megtanultunk, olyan

kiszolgálják.

értelmezhető keretei között.

felsőoktatási

nem

készségeket fejlesztett, amit később bármi más

117

területen lehet alkalmazni. Jelenleg egy céget vezetek,

Kvázi ezt az érdekképviseletet vagy az embereknek

amely politikával is foglalkozik, politikusokkal is van

az egy irányba való mozdítását ott tanultuk meg

dolgunk, nagyjából 60-70 ember dolgozik itt, ez is

és a mai napig alkalmazzuk.

hasonló tevékenység, mint a hallgatói érdekképviselet

BOROS BÁNK LEVENTE

irányítása, a felelősség más és a munka jellege.

Természetesen ezáltal az ember egyre több embert ismer meg, akik hasonló motivációval rendelkeznek,

Én például tíz évet eltöltöttem a Ferencvárosi Szurkolók

hasonló munkát végeznek és ezzel gyakorlatilag és

Szövetségében, mint a Fradi tábor egyik vezetője, ami

értelemszerűen kialakul egy olyan hálózat, amelyet

egyébként szintén egy hasonló tevékenység. Nem

az ember a későbbiek folyamán óhatatlanul is

véletlen mondtam azt, hogy nekem ideje korán az volt

alkalmazni fogja.

az egyik automatikusan, tudat alatt létező indíttatásom, hogy tegyek egy adott közösségért valamit. A Fradi

J.A.: Ismeretes, hogy Ön a pártpolitikában is szerepet

tábor egyik vezetőjének lenni szintén nem sokban

vállalt. Hogyan hatott ez a HÖOK-ban végzett

különbözik, ott is érdekeket képviseltünk, emberekkel

munkájára?

foglalkoztunk, ott is egy nagyobb közösséget kellett egyben tartani és egy irányba mozdítani.

B. B. L.: Ha úgy tetszik én voltam az első fecske szerintem, mert korábban nem volt ilyen tapasztalata a HÖOK-nak. A ’98-as választásokról beszélünk, ahol

én a Kisgazda párt színeiben indultam a miskolci 4-es

Ennek a HÖOK-os leképeződése során, nem a

számú választó körzetben. Budapestiként, Fradistaként,

párttagság volt a kérdés, hanem maga a politikai

egyetemi hallgatóként Diósgyőrben, tehát félreértés

szerepvállalás, mert mellékesen én nem voltam és

ne essék, ez nem az a pálya volt, ami garantálta volna,

azóta sem vagyok semmilyen pártnak a tagja. Szóval

hogy én mandátumot szerzek vagy szerezhetek.

a HÖOK-os leképeződése az volt, hogy „na, most

Egyéni szempontból azért volt fontos és érdekes,

akkor mi van”. Nem volt ennek precedense, nem

mert egyrészt nem volt sok különbség a politikai

volt ennek szabályzata, formálisan és informálisan

szerepvállalás és a hallgatói érdekképviselet között.

nem volt ez szabályozva. Az a döntés született,

Úgy kerültem egyébként a Kisgazda párt közelébe,

hogy én felfüggesztettem a tagságomat az akkori

mert én nem voltam párttag, hogy az akkori vagy volt

elnökségben a kampány idejére. Szerencsére rövid

professzorom, Pokol Béla fölhívott, aki akkor az egyik

kampány volt, nem is szereztem mandátumot és

legmeghatározóbb alakja volt a Kisgazda pártnak, hogy

mintha mi sem történt volna visszatértem a hallgatói

mi lenne, ha én elvállalnám a miskolci jelöltséget. Béla

mozgalomba. Én akkor sem éreztem konfliktusnak a

engem két évig tanított, nagyon jó emberi és szakmai

politikai szerepvállalást és a HÖOK-ot. A jelenlegi

viszonyba kerültünk, egy hiteles professzor volt, máig

helyzetben, vagy az elmúlt 10-15 évben, hogyha

egyébként nagy tisztelője vagyok. A párt is megfelelőnek

valaki aktív HÖOK elnökségi tagként, bármelyik

tűnt, a kihívás is érdekes volt, úgy mint politológus

párt színeiben elindulna, arról én is azt gondolnám,

hallgató és mellesleg a felkérés is olyan volt.

hogy teljes mértékben összeférhetetlen, legalábbis

119

nem etikus, de akkor annyira nem volt ilyen típusú

arról biztosan megoszlanak a vélemények. De az ott,

tapasztalat és annyira nem volt az adott pártnak

akkor olyan erődemonstráció volt – már bocsánat,

felsőoktatási relevanciája, hogy senkiben fel sem

nem akarok senkit sem megbántani – de szerintem,

merült a konfliktusnak a lehetősége.

ma erre a HÖOK nem lenne képes. Természetesen

BOROS BÁNK LEVENTE

azóta J. A.: A saját korszakában hogyan jellemezné

világ

megváltozott,

más

HÖOK

funkciója, más a hozzáállás.

a HÖOK és a politikai döntéshozók közötti kapcsolatot?

Akkor

demonstráció

formája

volt

nyomásgyakorlásnak, az oktatási kormányzatra, B. B. L.: Ez vegyes volt annak idején. Az egyik első

vagy ha úgy tetszik a kormányzatra is. Akkor még

tapasztalatom és élményem az volt, hogy tüntetést

evolúcióban volt a felsőoktatás, akkor még alakultak

szerveztünk

oktatáspolitikájával

a dolgok. Azt a demonstrációt tandíj tüntetésnek

szemben. Én voltam a főszervezője a miskolci

hívtuk, mert arról szólt; akkor jött, hogy bevezetik

tüntetésnek és kvázi az egyik szervezője a parlament

a tandíjat, és nagyon érdekes, mert a HÖOK-on

előtti egyhetes demonstrációnak. Az pedig azért,

belül is teljesen eltérőek voltak az álláspontok.

utólag visszagondolva, egyedülálló teljesítmény

Voltak, akik teljesen elvetették a lehetőséget és

volt a HÖOK részéről, hogy ilyet képes volt lerakni

voltak, akik megengedőbbek voltak, és végül

az asztalra. Aztán az, hogy milyen eredményt ért el,

egyébként a megengedőbb koncepció alakult ki.

kormány

Úgy él ez az emlékeimben, hogy az egyetem, a

kijöttek és felemás kompromisszum született: végül

tanulmányi

felsőoktatási

is bevezették a tandíjat, emiatt a Parlament előtt lévő

stratégiai kérdésekről is szólt, és persze egyfajta

több ezres tömeg nem volt maradéktalanul elégedett

kis

működött. A hierarchikus

a Szabó Laciék által elért eredményekkel. Egyébként

rendszernek köszönhetően, gyakorlatilag leképezi a

a tüntetésről az egyik kedvenc transzparensem

politikát, és így egyben két szakmai pólus találkozik,

megmaradt, mert zseniális volt a megközelítés. Az

egy érdekképviseleti és egy politikai oldal.

volt ráírva: ,,Félreértés ne essék, nem a módja ellen

teljesítményemen

politikaként is

túl,

tüntetünk”. – Mert a Lacinak megvolt a politikusi J.A.: Hogyan emlékszik vissza az 1995-ös, nagy

hozzáállása, hogy a tandíj bevezetésének módjáról

diáktüntetésekre?

tárgyaljunk, nem pedig magáról a tandíjról. Ez már önmagában egy stratégiai különbség volt a HÖOK-

B. B. L.: Az egy furcsa pillanat volt, emlékszem

on belül is. A döntő, vízválasztó kérdés az volt,

még magára a demonstrációra, a miskolcira is. Az

hogy voltak olyan egyetemek, egyetemi képviselők,

országos demonstráció egy héten keresztül tartott

akik azt mondták, hogy semmiféle tandíj nem

és ennek váltakozva voltak intézmények a felelősei,

megengedhető és volt a HÖOK akkori elnökének

tehát egy permanens demonstráció volt és ennek a

és elnökségének az a megengedő hozzáállása, hogy

csúcspontja az volt, hogy a HÖOK elnöksége bement

a bevezetés módjáról kell tárgyalni, mert a tandíj

a parlamentbe tárgyalni Horn Gyulával, majd

önmagában elfogadható, annak a módja kérdéses.

121

BOROS BÁNK LEVENTE

A parlamenti tárgyalásról úgy jöttek ki, hogy hát lesz

és nem érdekképviselő a szó szoros értelmében. Ez

tandíj, csak bizonyos engedményekkel és feltételek

az én személyes indíttatásom meg hozzáállásom

mellett. Amikor kijöttek és ezt bemondták az

embereknek, akkor kicsit felhördült ott tömeg egy

azzal, hogy professzionalizálódott, azzal bizonyos

része. Folyamatosan győzködni kellett őket, hogy

értékeket el is veszített.

hallgatói

mozgalom

kérdéshez.

Szerintem

ez egy jó kompromisszum. Szóval a demonstráció elérte a célját, bizonyos tekintetben tárgyalásra

Ha tényleg, szakaszolva szeretném megbontani,

kényszerítette a kormányt, de sokak szemében

akkor az a korszak amiben mi voltunk benne, az

nem hozott eredményt.

talán a professzionalizálódás szakasza. Azonban, sokkal profibb módon lehetett volna megszervezni,

J. A.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a

mint ahogyan tettük. Félreértés ne essék, a modern

saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal

technika

kapcsolatban?

mobiltelefon gyakorlatilag nem létezett, amikor mi

velünk

együtt

fejlődött,

akkor

még

elkezdtünk HÖK-özni. Az egyfajta helyzeti előny B. B. L.: Nem akarok a jelenlegi hallgató szervezettel

volt, hogy volt saját mobiltelefonunk. Nem HÖK-ös!

szemben kritikát megfogalmazni. Egyébként az

– A félreértések elkerülése végett, hanem saját, tehát

önmagában kritikája a hallgatói szervezetnek, amit

mi bármikor elérhetőek voltunk. A mai világban

korábban mondtam. Elmozdult szolgáltató irányba

elképzelhetetlen, hogy akkor ez mit jelentett. Féltégla

mobiltelefonnal rohangáltam. A mi időnkben alakult

azt gondolják, hogy ilyen formában lehet befolyást

az ki, hogy hogyan lehet ezt jobban, profibban,

gyakorolni egy jól működő intézményrendszerre. Azt

megfelelő

ezt

gondolom, hogy a HÖOK-nak ki kellene fognia a szelet

megszervezni. Talán az is probléma volt, hogy

az ilyen próbálkozások vitorlájából. A pártpolitikától

évről-évre volt a választás, nem tudtál egy évnél

a lehető legtávolabb kellene tartani a hallgatói

tovább tervezni és azért a folytonosságot meg

érdekképviseletet minden tekintetben, amellett,

biztosítani kell, mert emellett a világ másik

hogy közben meg egy jó rekrutációs bázis, mivel aki

része professzionalizálódik.

hallgatói érdekképviselő, az más érdekképviseletre

infrastruktúrával

megtámogatva

is alkalmas lehet, tud a rendszerben gondolkozni J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?

és rendszerben dolgozni. Apolitikussá kell tenni és apolitikusként kell megtartani a HÖOK-ot.

B. B. L.: A jelenlegi viszonyokat megnézve én nem

gondolom,

hogy

mozgalmakat

kellene

A pénz az egy nagyon vonzó és önmegosztó kérdés, és

szervezni, persze vannak olyan helyzetek, ahol

ahol a pénz vagy sok pénz merül fel, ott szerencsétlen

egy az intézményrendszeren kívüli kihívás/kihívó

dolgok fordulnak elő. Ez egy másik dolog, amire

felbukkan. Ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, hogy

nagyon figyelni kell, hogy azok, akik csak a pénzre

mi a célja és mi a szerepe, mert önjelölt vezetők

utaznak, vagy ebből szeretnének megélni vagy

mindig vannak, világmegváltók mindig lesznek, akik

vagyonosodni, azokat a lehető legtávolabb tartani a

123

rendszertől, mert az nem hallgatói érdekképviselet,

szerintem hatalmas élmény volt és tapasztalat,

hanem egyéni érdekérvényesítésről szól, és ott

semmire

pedig kőkemény belső konfliktus alakul ki. Én ezt a

valósítottunk meg mindent, ami az egyetemből

kettőt látom és ez már a mi időnkre is érvényes volt,

kihozható. Ebből a szempontból zseniális.

sem

cserélném

el,

mert

egyszerre

BOROS BÁNK LEVENTE

sőt nem csak a HÖOK sajátossága, hanem minden olyan közösségnek rákfenéje, amely saját magának

Az is fontos, hogy az EFOTT szervezési jogot addigra

a képviseletére épül.

megkapta már a HÖOK és kiadtuk mindig egy egyetemnek… De említhetném, hogy mi szerveztük

J. A.:

Mi a kedvenc vagy legmeghatározóbb

élménye, emléke a HÖOK-os éveiből? B. B. L.: Félreértés ne essék, egyetemisták voltunk és az egyetemista nem csak… szóval nem azt a típusú egyetemistát játszottuk, aki reggel bement az irodába és este kijött, hanem mellette buliztunk, mindenki bulizott. A tanulás mellett komoly dolgokkal is foglalkoztunk (mint a hallgatói érdekképviselet), tehát tulajdonképpen hármas életet éltünk, ami

az első bölcsész gólyatábort, mert akkor még gólyatábor sem volt…

Egyetem hallgatói képviseletének munkájába, 1998-ban választották meg képviselet

elnökének,

a kari hallgatói

ezzel

párhuzamosan

csatlakozott be a HÖOK munkájába, majd 2000ben választották meg a HÖOK elnökévé. 2006-tól országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 2011től a BKK Közút Zrt. vezérigazgatójaként dolgozott.

ALMÁSSY KORNÉL

1997-ben csatlakozott be Budapesti Műszaki

Dallman

Kristóf:

Egykori

HÖOK

elnökként

Tamást elnöknek és a Kucsera Tamás barátomat

talán triviális, de hogyan kapcsolódtál be a

alelnöknek, valamint Wintermantel Zsoltot, Molnár

hallgatói mozgalomba?

Szabolcsot. Az volt az első; aztán Kucsera Tamás

ALMÁSSY KORNÉL

elnöksége idején már rendszeresen jártam HÖOK Almássy Kornél: Őszintén szólva, életem legszebb

rendezvényekre és HÖOK választmányi képviselő

időszaka volt ez a HÖOK. Egyrészt olyan barátságokat

helyettes

talált az ember – kapcsolatrendszert és barátságokat

ösztöndíjjal egy fél évet, és 2000 őszén kerestek

– ami a mai napig él. Szerintem ez mindenkivel

meg. Ugye akkor a HÖOK-ban szekértábor hangulat

így van, aki bekerül ebbe, akár országos-, akár

volt; néhány egyetem egymásnak feszült. Volt a nem

helyi szinten.

állami intézményeknek a csapata, Műegyetem, SOTE,

voltam.

Akkor

Hollandiában

voltam

Miskolc, Veszprém, ez nagyjából egy blokk volt. És 1997-98 magasságában kezdtem el höközni a műszaki

akkor volt egy másik blokk: Szeged, Debrecen, Pécs.

egyetemen, az építőkaron. 99-ben végeztem az

Úgy volt, hogy lesz kiegyezés, egy kompromisszumos

egyetemen, ’98-99-ben lettem kari HÖK vezető, előtte

elnök személyében, de végül nem lett. Akkor kerestek

voltam egy kicsit egyetemi HÖK vezető is, de ekkor

meg, Tamás és az akkori elnökség, hogy vállaljam el

már a HÖOK-ban jelen voltam, tehát közgyűléseken

a jelöltséget, így végül egy komoly kampány kapcsán

képviseltem az egyetemet. Az első közgyűlésem

2000-ben választottak meg elnöknek. 2001. január

Piliscsabán volt, akkor választották meg a Skultéty

elsejétől 2002. év végéig voltam a HÖOK elnöke.

Egy eléggé éles, szoros csata volt, azt hiszem hét szavazattal nyertem; nagy büszkeség számomra, hogy aztán én úgy tudtam továbbadni a BartelRúzsa Zsoltnak, akit azelőtt szintén én kértem föl, hogy vállalja mint választmányi képviselő-helyettes a nem állami régióban, hogy ő meg kb. huszonhéthuszonnyolc szavazattal nyert. Úgyhogy ez egy nagy dicsőség vagy öröm volt. Valahogy így kerültem bele, de mindig is érdekelt a közélet. Aztán 2003-ban már nyilván nem. A politikai pályám alatt már nem vettem részt a hallgatói közéletben, de mindig figyelemmel kisértem a HÖOK munkáját, és most is figyelemmel kisérem, és tartjuk a kapcsolatot.

Almássy Kornél a HÖOK közgyűlésén.

D. K.: Mit gondolsz, az 1989 és 2000 közötti

kellett vállalnia. Meg kellett, hogy jelenjen a nem

tizenegy éves periódusban, milyen hatása volt a

állami felsőoktatás Magyarországon; folyamatosak

HÖOK-nak a rendszerváltás, illetve Magyarország

voltak a szociális kérdések, az ösztöndíj, a szociális

demokratizálódásának folyamatára?

hozzájárulás és a tandíj kérdése. Az én időszakomat a

ALMÁSSY KORNÉL

tandíj tüntetések (1996) előzték meg, akkor lehettem A. K.: Hát én már vége felé voltam tisztségviselő.

másod-harmadéves, ez vízválasztó volt: a Bokros-

Azért a kétezres évek elején, ott már túl voltunk a

csomag traumája az egész magyar felsőoktatásra

rendszerváltáson tíz évvel. Gyakorlatilag a HÖOK

hatott.

megalakulása –

amikor megalakul az OFÉSZ, a

emlékszem. 1998-ig még fizetgettük az alap tandíjat,

HÖKOSZ –, az tényleg a rendszerváltozás hajnala,

de ha 1998-ban marad az akkori kormányzat, akkor

hiszen a demokratikus átmenet, hogy KISZ helyett

komoly tandíjemelés lett volna, és arra nem volt

hogyan lehet valami mást csinálni, az egyetemi jogok

felkészülve sem a magyar társadalom, sem az akkori

kérdése, az egyetemi autonómia kérdése, a felvételi

magyar felsőoktatás.

kétezer

forintot

fizettünk,

erre

rendszer kinyitása – nagy lépés volt. Aztán szükség volt az egyetemek létszámának bővítésére, mert egy

A kilencvenes évek végén, a HÖOK-ot is szétfeszítette

demográfiai csúcs volt a kilencvenes évek közepén.

az a harc, ami ekkor zajlott. Nálunk már Tamás,

Fontos feladat volt ennek a megteremtése és ebben

mind Skultéty, mind Kucsera egy nyugodtabb

a HÖOK-nak – akkor még HÖKOSZ-nak – szerepet

időszakot élt meg: a hallgatói intézményrendszer

megszilárdításának az időszakát – ha lehet így

a lakhatási támogatásnak meg az ösztöndíjaknak

mondani. Kialakult az egyharmados, egynegyedes

a kérdését. A Bursa Hungarica-ból majdnem

képviselet az egyetemi tanácsokban; cél volt az állami

tüntetés is volt, nagy fölzúdulás övezte, nekem

normatíva amiből a HÖOK működése biztosított,

az volt az egyik ilyen nagy feszültségem az akkori

illetve cél volt, hogy a HÖOK mint a legnagyobb

kormányzattal. A kormányzat nagyon félt attól, hogy

magyarországi ifjúsági szervezet váljon ismertté.

a hallgatók kimennek az utcára, pedig ezzel nem

Ennek minden oldalát, nemcsak a hallgatói, hanem

igazán lehetett volna kivinni a hallgatókat tüntetni.

az ifjúsági oldalát is meg kellett teremteni. Ez már

Amiatt, hogy ösztöndíjmegvonás van, meg tandíj,

Tamásnak volt az előszele, én ezt próbáltam védeni.

amiatt kimennének, de amiatt nem, ha csak apróbb

Ezt követte egy strukturális kérdés, a diákhitel

módosításnak tűnő intézkedéseket visznek végbe,

megteremtése.

oda,

akárhogy is sérül közben a rendszer, mivel kivonnak

hogy nem lesz tandíj, de nem is tudjuk az állami

a hallgatói ellátórendszerből pénzt. Ezt akkor meg

ösztöndíjrendszert jobban kibővíteni. Viszont lesz

kellett értetni a kormányzattal, és sikerült. 2002-

diákhitel: a diákhitel kialakítása, azt gondolom,

ben újra előkerült a kampányban a tandíj kérdése,

sikersztori, mert a mai napig az akkor lerakott

amit le kellett kezelni, de egy kampányt lekezelni

alapokkal működik, azóta csak bővült. Ekkor kellett

az mindig nehézkes és a hallgatói mozgalomtól

rendezni a térítési- és juttatási szabályzatokat,

mindig nagyon tartottak, mert az egy egészében

amiben lekezelték a Bursa Hungarica-t és egyáltalán

kezelhető bázis volt.

2001-2002-re

eljutottunk

129

K.:

Mit

tartasz

hallgatói

önkormányzati

hallgatók, mind a felsőoktatás többi résztvevőjének

működésed alatt a legnagyobb elért eredménynek?

oldaláról. Az utódaimnak már rendesen kellett

ALMÁSSY KORNÉL

küzdeniük,

tandíj

vagy

egyetemi

autonómia

A. K.: Hát mindenképpen a diákhitelt, a sikeres

kérdésében. Voltak persze feszültségek az én

diákhitelt. Most persze, ha viccesen akarok fogalmazni

elnökségem alatt is, de hálás vagyok a sorsnak,

a diákhitelnek köszönhető, hogy napirenden tudtuk

mert egy viszonylag nyugodt időszakban voltam a

tartani,

HÖOK vezetője.

ösztöndíjrendszer

javítását.

Akkor

történt egy nagy normatíva emelés, bár a számokra nem nagyon emlékszem, de több, mint huszonöt

D. K.: Hogy értékeled, ebben a nyugodtabb időben

százalékos normatíva emelés ment végbe. Nem

volt esetleg olyan lehetőség, ami kimaradt, amit

elhanyagolható tény, hogy a HÖOK aktív szereplője

úgy gondolsz, hogy jó lett volna még megcsinálni?

tudott lenni az egész Bolognai folyamatnak. Azt

Vagy szeretett volna a mozgalom végrehajtani, de

gondolom az én időszakom alatt, egyrészt nyugalmat

nem volt rá lehetőség?

tudtunk hozni a hallgatói rendszerbe, mindenhol megerősödött az intézményrendszerünk, és komoly

A. K.: Igen, igazából most próbálok így visszagondolni,

eredményeket értünk el a diákhitellel és a normatíva

talán az – de aztán ez is megoldódott – hogy akkor

emelésével. A HÖOK annak az időszaknak, azoknak

indultunk el kicsit abba az irányba, hogy a hallgatói

a folyamatoknak elismert szereplője volt – mind a

önkormányzatok

szolgáltató

oldalon

kicsit

megerősödjenek. Ennek mi nem tudtuk kialakítani

meg az ország elindult egy olyan úton, amit nem

a kereteit. Szerintem a mai napig sok-sok vita van,

tudott finanszírozni, de ebben nincs hiányérzetem.

meg-meg támadják a hallgatói önkormányzatokat,

Inkább abban tehát, hogy nem tudtuk tisztába tenni

tehát ennek az intézményi kereteit nem tudtuk

azt, hogy a hallgatói önkormányzatoknak, amellett,

jobban megszilárdítani. Ekkor indult el, hogy

hogy egy érdekvédelmi szervezet, rendelkezzen egy

látták már, hogy a hallgatói önkormányzatok

rendezett intézményi, gazdasági háttérrel. Most már

klubokat, tanácsadó irodákat, karrier centrumokat

kevésbé figyelem a napi folyamatokat, de azt látom,

működtetnek, de ennek az intézményes hátterét

hogy ez végig kíséri a HÖOK életét és ezzel kívülről

szerintem sajnos mind a mai napig nem tudtuk

folyamatosan támadják a HÖOK-ot. Támadják azáltal

kialakítani. Akkor volt erre egy igény és az akkori

is, hogy politikusképző, meg hogy ezek a hökösök,

kormányzattal volt egy párbeszéd. Német mintára

hogy viselkednek, meg pénzről szól az egész és nem

próbáljunk ebbe belelépni, a kormányváltás azonban

tudjuk hozzátenni azt az igazságot, hogy fene vinné

ezt elvitte és utána már nem tudtuk ezt a kérdést

el, ha nem lenne a hallgatói mozgalom akkor vajon

felhozni. Talán, hogy ez az ami nem sikerült.

ki szervezné ezeket az egyetemi rendezvényeket? Ki

Nyilván lehetett volna még több pénzt kicsiholni

tartaná ezeket rendben? Tehát ezekben iszonyatos

a normatíva emelésből, de hát azt látni kell – most

meló és munka van. Nyilván van egy határ, amit

nem akarok politizálni nyilván – ez az úgynevezett

én azt gondolom, hogy etikailag föl kell vállalni

száz napos programja volt a Medgyessynek, aztán

minden hallgatói vezetőnek, de ezek nem lennének,

131

ALMÁSSY KORNÉL

ha nem lenne hallgatói mozgalom. És mindenki

egy

számára ott a lehetőség, hogy ebben részt vegyen.

ilyen

Mindenki választó és választható, tehát ez nem egy

voltak olyan ügyek, amikre azt lehetett mondani,

fair történet. Azt gondolom, hogy ha akkor ott a

hogy összhallgatói szinten botrányos, akár a

kétezres évek közepén sikerült volna egy egyértelmű

demokratizálódási folyamatok, akár a tandíj kérdése.

viszonyrendszert kialakítani akkor lehet, hogy most

Ma már nem nagyon vannak ilyenek. Ma már

előrébb lennénk, talán ezt érzem ilyen hiátusnak.

megosztja, nyilván politikailag, meg gazdaságilag

diktatórikus

rendszerből

irányba.

2000-es

elmentünk évekig

egy

bezárólag,

sok-sok kérdés a hallgatói társadalmat. Ebből D. K.: Már válaszodban sugalltad, hogy ekkoriban

kifolyólag ez a fajta mozgalmi rész eltűnt. De azért

kezdett el átalakulni a mozgalmi forma egyfajta

meg tudott mozgatni sokakat a HÖOK az egyetemi

korporatív rendszerré, ez azóta, talán még inkább

autonómia kapcsán, illetve a tandíj kapcsán, és

intézményesült. Ez szerinted egy magától értetődő

ott sikerült is eredményeket is elérni a HÖOK

evolúciós

vagy lehetett volna

vezetésének. Ilyenkor a korporatív jelleg a háttérbe

másképpen is alakítani? Hol volt a határa ennek a

szorul és átmegyünk mozgalmi jellegbe. Ma már

mozgalmi módszernek?

más eszköz is van az ember kezében, gondolok itt

folyamat volt,

az internetre, facebookra, és nem csak a tüntetésre, A. K.:

Szerintem

magától

értetődő.

egy

amit egy hallgatói képviselet el tud látni. De ez

szerves folyamat. Ahogy a rendszerváltozáskor

valahol egy szerves folyamat, és remélem nem lesz

ilyen, és az is igazság, hogy magán a HÖOK-on belül

D. K.: Most, hogy lassan már évtizedek óta nem vagy

is és a hallgatókon belül is vannak viták, hogy van

aktív szereplő, hogyan látod, mi most a hallgatói

egy kormányzati intézkedés, ami úgy tűnik, hogy

önkormányzatok akciópotenciálja?

autonómia ellenes, de aztán mélyen belegondolva… Vannak tehát olyan reformok, amiben a HÖOK,

A. K.: Hát, én igazából most térek vissza a

nem azért nem lép közbe, mert a hatalom mellé

felsőoktatásba újra, tanítani. Azt látom, hogy a

áll, hanem mert egyszerűen alkotórésze.

Én azt

hallgatói mozgalomnak most fura módon azt kellene

gondolom, hogy a HÖOK-ot, egyébként mindegyik

elérnie, hogy azért a pénzért, amit mint adófizető,

kormányzat elkezdte egy kicsit partnernek is kezelni,

vagy mint kvázi megrendelő – ez talán nem elég

egyre jobban elkezdték bevonni a felsőoktatási

szép szó itt, de azért lehet használni – beletesz

folyamatokba.

jelentette,

vagy kifizet a felsőoktatásba, azért a lehető legjobb

hogy nem az utcán tüntetünk, hanem beülünk a

szolgáltatást kapja. Oktatási szinten a HÖOK-nak

tárgyalóasztalhoz, és ez egyre inkább azért is így

nagyon erősen erre kellene törekednie, hogy minden

van, mert rájött a kormányzat is hogy sokkal jobb

minőségi kritériumban javuljon a felsőoktatás.

neki odaültetni az asztal mellé a HÖOK-ot.

Nyilván emellett az továbbra is egy, alapvető cél,

Óhatatlanul

azt

hogy mindenki hozzáférhessen a felsőoktatáshoz. Tehát legyen meg az a lába, hogy aki szociálisan hátrányos helyzetű az is be tudjon kapcsolódni a

133

ALMÁSSY KORNÉL

felsőoktatásba, de azért a diákhitel, meg különböző

hogy magasabb színvonalú képzését kapjanak a

lehetőségek, ha nem is könnyen, de lehetőségeket

hallgatók és ne menjenek el, ne készülődjenek

teremtenek. Emellett az nagyon fontos, hogy aki

arra, hogy Ausztriában, Angliában, vagy nem

viszont bent van, az kapja meg a legjobb szolgáltatást.

tudom, hol végezzék az egyetemet. Ebben kellene

Az lenne jó, ha az egyetemeken, főiskolákon azok

eredményeket elérni. Nem tudok konkrétumot

tanítanának, akik a szakmájukban kiemelkedőt

mondani, csak azt látom, hogy ilyenekkel küzd

tudnak nyújtani, és valóban átadják a tudásukat.

a magyar felsőoktatás. A kancellári rendszer az

Azt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi bérezés

részben jó, mert szerintem rendezett viszonyokat is

mellett, ami ma az egyetemeken, főiskolákon van, és

tud teremteni, részben sok vitával megáldott. Helyre

sokszor amilyen jövőkép elénk tárul, nagyon nehéz

kellene tenni dolgokat, értékelni négy-öt év után,

benntartani a tanárokat, nagyon nehéz a végzett

és kiigazítani. Összességében a mai HÖOK-nak az

hallgatókat ott tartani. Azt látom, hogy most van egy

a legfontosabb feladata, hogy a minőséget számon

nagy vita az akadémiai szféra és a kormányzat között,

kérje a kormányzaton.

ami óhatatlanul érinti az egyetemi, felsőoktatási kutatások kérdését. Teljesen átalakulóban van

D. K.: Megszerezted a doktori fokozatod, és ahogy

az egyetemi és főiskolai finanszírozás és ebben a

mondtad vissza is térsz az oktatásba. Mennyire

HÖOK-nak szerintem abba az irányba kell tolni a

lehetett

dolgot, hogy mindent érjünk el, ami azt szolgálja,

érdekképviseleti munkát azzal, hogy mellette

akkoriban

összeegyeztetni

aktív

szakmailag is kiemelkedő legyél? Elvárás volt-e

ciklust, de úgy voltam vele, hogy nem. Élethelyzetből

egy érdekképviselőtől, hogy szakmailag is a

adódóan és életkorban sem biztosan tett volna

maximumot nyújtsa?

jót, hogy én még huszonnyolc évesen, akkor már egy gyerekkel az oldalamon hallgatói mozgalmárt

A. K.:

Nyilván

nekem

doktoranduszként volt

játszak. Szerintem aki hallgatói vezető, az próbáljon

hallgatói jogviszonyom, így részt vehettem a

meg arra törekedni, hogy abba a szakterületbe, amit

hallgatói mozgalomban. De azt gondolom, hogy

ő tanul elismerjék. Nekem ez mind a két oldalról

ez az ember hitelességét is növeli. Tárgyalás

könnyebbséget adott, nyilván fiatal kollégaként,

esetén

doktoranduszként

vagy hallgatóként is jó bejárással bírtam ezekbe a

minket.

Mindenképpen

nem

fontos

minősítettek

volt,

hogy

én

rendszerekbe, másrészről komolyabban is vették a

már doktoranduszként kerültem oda a hallgatói

szavam, mégiscsak „egy kolléga, aki doktorálni fog”

képviseletet vezetni, és azt gondolom, hogy fontos,

– hát jóval később doktoráltam. Ez minden szinten

hogy aki érdekképviselőként megjelenik, az utána

fontos, legyen az kari vagy országos szervezet.

a szakmájában is hiteles legyen. Van egy pont szerintem a hallgatói mozgalomban, amikor abba

D. K.: A másik oldalról, a hallgatói önkormányzati

kell hagyni. Ameddig az ember hiteles tud lenni, csak

tevékenységed hogyan hatott ki a későbbiekben

addig csinálja. Engem annak idején a saját kollégáim

akár

és barátaim is győzködtek, hogy vállaljak még egy

vállalati karrieredre?

politikai

pályafutásodra,

akár

135

ALMÁSSY KORNÉL

A. K.: Ott tanult meg az ember más emberekkel

tartjuk a kapcsolatot, van egy alumni mozgalom

együtt dolgozni és embereket vezetni – akármilyen

is. Ez bámulatosan működik, úgyhogy én nagyon

nagy szavaknak tűnnek is ezek. Múltkor épp

hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt tudtam csinálni, és

mondtam a családomnak, feleségemnek, ahogy

büszke is vagyok rá, komolyan. Sajnálom, hogy nem

most leköszöntem mint Budapest Közút vezér, kicsit

tudtam ott lenni ezen a legutóbbi kongresszuson,

az is bennem volt mint inspiráció, hogy hatszázötven

de ez egy nagyon nagy dolog és én nagyon

fős céget vezettem kilenc éven keresztül. Új

sokat tanultam.

motivációkat akarok találni, viszont ’97 óta, tehát huszonnégy éves korom óta valamit mindig vezetek:

D. K.: A szakpolitikával való kapcsolat, mondtad,

kari

aztán

hogy viszonylag egyszerű és békés volt, néhány

HÖOK. Óhatatlanul megtanulsz embereket kezelni,

kérdésen kívül. Milyen volt részleteiben? Hogyan

megtanulsz kommunikálni, rendezvényt szervezni

működött ez a kétezres évek elején?

hallgatói

önkormányzat,

egyetemi,

a semmiből, uralni a káoszt, tehát gyakorlatilag a HÖK-ben minden szinten az embereknek nagyon

A. K.: Én nagyon élveztem. Tényleg partnerként

sokféle és sok feladatot kell ellátnia. Ezenkívül

kezeltek

beszédeket kell mondani, asztalra csapni vagy

állandó, talán kétheti, vagy havi egyeztetés a

visszavonulni, ha úgy adódik. A kapcsolatrendszer,

felsőoktatási helyettes államtitkárral, és egy állandó

ami kialakul, szintén nagyon fontos; mi még mindig

munkakapcsolat

minket.

Volt

egy

emlékeim

a közigazgatási

szerint

államtitkárral.

Akkor

önálló

Mind a két fél, mind a Fidesz kormány, mind az MSZP

miniszterrel és a politikai államtitkárral csak akkor

kormány is partnerként kezelte a HÖOK-ot, kicsit

találkoztunk, ha az ügy megkívánta. A közigazgatási

mind a kettő tartott tőle, tudod, hogy mit akarnak

államtitkárral és a helyettes államtitkárral napi

ezek? Tartottak tőle, hogy nehogy balhé legyen és egy

kapcsolatban álltunk, partnerként kezeltek minket

állandó intézményi párbeszédet alakítottak ki. Nem

a viták ellenére. Ez később is megmaradt. Amikor

az volt, hogy heteket kellett várni, hogy bejussunk.

új helyettes államtitkár lett a kormányváltás miatt,

Volt még egy törekvés, ami meghatározta nekem

ő eljött bemutatkozni a HÖOK székházba, az Ajtósi

az utolsó hónapokat, amíg HÖOK elnök voltam:

Dürer sorra, egy elnökségi ülésre. Ez politikától

Nemzeti Ifjúsági Tanácsot akartak létrehozni. Ebben

függetlenül egy tisztességes dolog. Kapcsolatban

a folyamatban észnél kellett lenni, hogy a HÖOK-ot a

álltunk még az ifjúsági- és sportminisztériummal,

megfelelően kezeljék; voltak viták, és végül nem lett

főként Szabó Lacival, akivel nem volt nehéz dolgunk

Nemzeti Ifjúsági Tanács, mert rájöttek, hogy nem

mint volt HÖOK elnökkel, illetve a miniszterrel,

lehet mindenkit egybe ereszteni: nem működőképes

Deutsch Tamással is folyamatos nexus és kapcsolat

egy szervezet, ami magába olvasztja a lepkegyűjtők

volt,

szervezetétől kezdve a katolikus ifjúsági egyleteken

később

oktatási

pedig

tárca

Mesterházy

működött;

Attilával

is.

Nekem Gyurcsánnyal már más minőségében volt kapcsolatom; Mesterházy volt az államtitkára és vele is normális viszonyban álltunk.

át a cserkészekig mindenkit.

137

D. K.: És milyen kritikát tudnál megfogalmazni

akkor azt kell mondani, hogy nem folytatom. Úgy

akár a mostani időszakkal, de akár az egész

gondolom, hogy erre országos szinten jobban

mozgalommal kapcsolatban?

fel kell hívni a figyelmet, annak ellenére, hogy

ALMÁSSY KORNÉL

ezek ritka, egyedi esetek. Fontos, hogy a HÖOK A. K.: Nem nagyon tudok, nem is akarok. Azért nem

mindig megtartsa a hitelességét, mint egy politikai

szeretnék kritikát megfogalmazni, mert egyrészt

közegben mozgó nem politikai szervezet. Ebben

most nem vagyok benne. Másrészt a HÖOK hallgatói

a helyzetben kell lavíroznia, miközben az oktatás

mozgalmának erős működésére európai szinten is

minőségéért kell dolgoznia.

csodájára jártak – volt ilyen, hogy ESU, nem tudom ez létezik-e még. Érdekes egy szervezet volt anno,

D. K.: Mit gondolsz, mi lenne a HÖOK nélkül?

kicsit túl liberális, furcsa volt nekem, pedig kinn voltam többször is. Azt gondolom, hogy nagy dolog,

A. K.: Hát erre több változat van. Megvalósulhatna –

hogy a HÖOK létezik, nyilván azért is mondom ezt,

amit többször is akartak -, hogy a politika bekerül az

mert belülről ismertem. Talán az idő faktort tudom

egyetem falai közé. Lenne DK-s hallgatói képviselő,

említeni, amire ma már utaltam, hogy mindenki

Jobbikos, meg Fideszes; kérdés, hogy ilyen esetben

próbálja meg időben abbahagyni a mozgalmárságot.

hogyan lehetne hallgatói érdekeket képviselni.

Amikor az ember úgy van, hogy nem jó szívvel

Szerintem az katasztrofális helyzet lenne. Kérdés,

csinálja, vagy ebben már csak megélhetést látja,

hogy ki rendezné a rendezvényeket, ki csinálná

az egyetemi napokat ki döntene az ösztöndíj

lenne HÖOK, akkor nagy baj lenne. A magyar

kérdésekről, ha nem lenne HÖOK? Én azt gondolom,

felsőoktatás,

hogy ha nem lenne HÖOK, sokkal nehezebb lenne az

amilyenben most van.

rosszabb

állapotban

lenne,

mint

egyetemi intézményrendszernek. Volt, amikor nem volt HÖOK, volt a KISZ, de az még egy kommunista

D. K.: Az interjú során említettél néhány tanácsot.

diktatúrában létrejött szervezet volt. Oda inkább

Summázva, mit tudnál útravalóul adni egy hallgatónak,

kinevezték az embert, mintsem megválasztották, ez

aki most szeretne hallgatói érdekképviselővé válni?

sem lenne egy jó változat. Én azt gondolom, hogy ez a hallgatói modell, ami ma Magyarországon van, az

A. K.: Azt tudom tanácsolni, hogy vegyen részt

egy jól működő modell, amit nem kellene bántani. Ha

minél aktívabban a hallgatói közéletben helyi

átpolitizálódna, azzal magát gyengítené a hallgatói

szinten, mert nagyon sok barátot és tapasztalatot

rendszer, és a hallgatói érdekképviselet gyengülne,

fog találni, aztán szíve joga eldönteni, hogy

mert

érdekképviselet.

mennyire vesz részt az országos rendszerben is.

Meggyőződésem hogy mindenhol vannak hülye

Azt gondolom, hogy minél többeknek részt kellene

emberek, ahogy az egyetemi vezetésben, főiskolai

venni ebben: megtanulni a tárgyalás technikáit,

vezetésben is, biztos a hallgatói vezetésben is

vezetői készségeket fejleszteni, hallgatói érdekeket

vannak, de többnyire jó szándékú, rendes emberek

képviselni, ezek mind-mind jó dolgok; felelősséggel

próbálják a hallgatói érdeket képviselni. Ha nem

jár, de élvezetes és emlékezetes is egyben.

elsősorban

hallgatói

139

D. K.: Végezetül egy személyesebb kérdés: Mi a

legkedvesebb

élményed,

amire

örömmel

emlékszel vissza?

ALMÁSSY KORNÉL

A. K.: Nekem talán a vezetőképzők voltak a legnagyobb élmények. Anno

mindig

tartottuk,

egész

szinte

más

településen

országot

bejártuk.

Szintén nagyszerű élmény volt, hogy elmentünk a határon túli hallgatói mozgalmat erősíteni és ott is mindig nagyon jó rendezvények voltak. Ugye maga az EFOTT, az én elnökségem alatt kezdett el visszatérni a HÖOK-hoz. EFOTT KHT volt: hatalmas dolog volt, hogy sikerült megtartani ezt a hallgatói mozgalom számára.

önkormányzatának

munkájába,

majd

lett

szervezet elnöke. 2003 és 2004 között a HÖOK elnökségi tagja, majd 2004-ben a szervezet elnökévé választották. Később dolgozott az Új Nemzedék

Központ

igazgatójaként,

jelenleg

pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságán kabinetfőnök.

EKLER GERGELY

2000-ben csatlakozott be az ELTE BTK hallgatói

Jancsó

András:

Hogy

kapcsolódik

Ön

felsőoktatási hallgatói mozgalomhoz?

diplomázott, a tanulmányaira akart fókuszálni, és ekkor megkaptam a helyét és bizottsági elnök

EKLER GERGELY

lettem, majd a kari HÖK alelnöke. 2002-ben merült Ekler Gergely: Roppant egyszerű a válasz erre,

fel a kari HÖK elnök fejében, hogy lehetnék az ELTE

amikor felvettek az egyetemre… Ebben az évben

delegáltja a HÖOK elnökségben. Az ELTE-n belül

kapcsolódott be a bátyám, aki fölöttem járt 4 évvel,

egy érdekes, vitás kétpólusú HÖK-ös struktúra

az ELTE bölcsészkari HÖK-nek a munkájába.

volt, a bölcsészkari HÖK és a többiek. Aztán később

Akkor tudtam meg, hogy egyáltalán van ilyen, hogy

szépen összecsiszolódtunk, finomodott, átalakult a

hallgatói önkormányzat, mert a gólyatáborban

helyzet. De amikor Barthel-Rúzsa Zsolt csapatában

nem fogott meg a dolog. Igazán akkor keltette

elindultam elnökségi tagként, akkor a másik

fel az érdeklődésemet az egész, amikor a bátyám

induló csapatban is volt egy ELTE-s jelölt, akit az

mellett a kollégiumi szobatársam is HÖK-ös

összes többi kar támogatott. Ekkor még tényleg

lett. Megkérdeztem, hogy van-e ott számomra

megosztottak voltunk, de Zsoltnak, és így nekem is

munka, és volt. Plakátokat kezdtem ragasztani két

sikerült, két évig dolgoztam az elnökségében.

évfolyamtársammal együtt az első év végén. Egy évig ezt csináltam, majd miután kiderült, hogy angol

Minden csapat, minden vezető és minden vezető

szakos vagyok, bekapcsolódtam a külügyi bizottság

támogatói keresik a jövőt. Amikor kiderült, hogy

munkájába. Aztán amikor a bizottság elnöke

Zsolt sem „újrázik”, akkor a csapat összetartó,

baráti része elkezdett gondolkozni, hogy hogyan

támogatói kivonultak. – szerk.] Nem, meglepetés

tovább… Bevallom, hogy az a pont, amikor

volt. Ez szívóssá és eltökéltté tett. Vannak olyan

konkrétan mondja valaki, hogy „te, akkor Geri,

emberek, akikkel a kivonulók közül jóban vagyok

indulnál”, nincs meg. Az már megvan viszont, hogy

azóta is. Ez is egy érdekes bajtársiasság, ez az egész

tudtam: ezt a folyamatot jelöltként ugyan én fogom

HÖK-ös lét. Egy kezemen nem tudom megszámolni

végig csinálni, de az a fontos, hogy milyen csapattal.

azokat az embereket, akik mértékadóak voltak és

Olyan csapattal, akik akaratukban egységesek

azóta ne tudnék velük együtt sörözni. Úgy tekintek

és egyenlőként kezeljük egymást. A HÖOK-os

vissza erre a fél évtizedre, mint egy felelősséggel

életemben az tetszett a legjobban, visszagondolva,

járó érdekérvényesítési tanulópályára.

hogy hiába elnök az ember mégiscsak egyfajta bajtársias (a szó klasszikus politikai értelmében)

J. A.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói

együtt gondolkodásban tud lenni azzal az egységgel,

mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?

akivel ha jóban van, együtt tudnak dolgozni. És így a döntés pillanatától kezdve megvolt már egy

E. G.: Az erre vonatkozó emlékeim kifakultak, de

szűkebb kör, akikkel megkezdtük a munkát, amihez

HÖK-ös korszakomban sokat olvastam róla, fejből

a később érkező többiek folyamatosan csatlakoztak.

tudtam a HÖOK-nak és elődszervezeteinek az

Készültem-e arra, hogy ki fognak vonulni a

elnökeit, elnökségi tagjait. Ma kicsit összetettebben

támogatók? [Az elnökválasztó ülésről az ellenjelölt

látom ezt a kérdést, hiszen ott más típusú

143

Schőberl Márton és Ekler Gergely

hallgatóknak jutott szerep, és talán nekik jutott

törvény és a kapcsolódó jogszabályok készültek.

a nagyobb szerep, hiszen a formálódó hallgatói

Átláthatóbbá váltak a hallgatói jogok, mind a

mozgalom mellett ott voltak a Bibó szakkollégisták

térítési-juttatási, mind a képviseleti. Ráadásul

és a hozzájuk csatlakozó hallgatók is. Az egyik

abban a hallgatói és képviseleti szempontból

csapat párttá vált, és ekként tette azt, ami a dolga,

nehéz

a másik pedig abban a közegben maradt, aminek

ezek egyáltalán meg tudtak maradni. Másrészt

a jobbá tételéért létrejött. Szerintem a saját

jelentős eredmény, hogy elég hangosak tudtunk

pályáján mindkét kezdeményezés bizonyította a

lenni, és volt egy felpezsdülés. Életteli évekként

talpraesettségét.

emlékszem erre az időszakra. Harmadrészt onnan,

időszakban

jelentős

eredmény,

hogy

ahonnan indultunk, egy nem túl nagyarányú, és J. A.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a

semmiképpen nem elsöprő győzelemből két év

saját korszakából mit tart a legjelentősebb

alatt eljutottunk oda az elnökségem végére, hogy

eredménynek?

akarategységbe szerveződtünk a jövőt illetően.

E. G.: Három dolgot tartok fontosnak. Az, hogy ezek

Érdekes volt a helyzet a mi időnkben. Többek

mennyire jelentősek, kétséges, nem az én tisztem

között, hogy sikerüljön tompítani a kiéleződő

megítélni. Elsősorban azt említeném, amikor Zsolt

ellentéteket, sok választmányi ülést és EHÖK-

és az én elnökségem idején az új felsőoktatási

FHÖK elnöki találkozót tartottunk, próbáltuk

145

a problémák megoldásába a legszélesebb kört

apropóján volt egy elég érdekes, ma már inkább

bevonni, egyúttal békejobbot nyújtani – nem ránk

megmosolyogtató meghallgatásom is. A lényeg

szavaztál, de érdekel a véleményed. Szerintem

viszont az, hogy a rendszeres és kitartó munkával el

sokakat sikerült mozgósítani, hogy fejtsék ki a

tudtuk érni, hogy azoknak a szemében is hitelesek

szakmai véleményüket.

lettünk, akik korábban nem bíztak bennünk, és végül majd’ fél évvel később ugyan, de sikerült az

J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30

elnökséget is megválasztanunk.

EKLER GERGELY

éve alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív modell, mit gondol, ennek mi az oka,

Mindig is úgy fogtam fel és máig is úgy fogom

miért így alakult, volt-e más út?

fel, életemnek ez nagyon szép korszaka volt. Nem tudom mi a jó szó erre, hogy mozgalom,

E. G.: Amikor az

elnökválasztás

eredményét

szervezet…

szakszervezet

biztosan

nem.

követően a nem minket támogatók kivonultak az egri

valóban egy olyan strukturált önszerveződése a

közgyűlésről, azzal a fura helyzettel szembesültünk,

hallgatóságnak, ami akkor működik jól, ha azzal

hogy volt egy érvényesen megválasztott elnök

foglalkozik, ami a feladata, ez pedig elsősorban

és egy nem megválasztott elnökség. A másik fél

beadvánnyal fordult az Ügyészséghez, hogy az

fiatalok alkotta csoportosulás, akiket az a szándék

semmisítse meg a választás eredményét, és ennek

motivál, hogy azoknak, akikkel sorsukat osztják,

érdekképviselet.

Túlnyomórészt

elhivatott

tehát a hallgatóknak, legyenek meg az őket

E. G.: Másfél évtized távolságban vagyok a hallgatói

megillető jogaik, juttatásaik, feltételeik, és legyen

léttől, és nem figyelem közelről a felsőoktatás

meg az, ami a legfontosabb: minőségi diplomát

folyamatait. Az alapján, amit látok és hallok,

kapjanak. Ezekben a kérdésekben abban van a

jelenleg az egyik legfontosabb feladat az, hogy

hökösök igazi felelőssége, hogy azt képviselik-e,

felsőoktatási struktúraváltásban legyen a HÖOK-

ami valóban a hallgatói érdekeknek használ. Én

nak álláspontja, és az legyen az álláspontja, hogy

mindig is a hallgatói mozgalmat, a HÖOK-ot a jog

a változó szerkezetben is azért dolgozzanak az

és hasznosság oldaláról megközelítő ember voltam,

emberek, hogy az a diploma, amit megszereznek a

és annak a csapatnak is ez volt elsődleges, akikkel

hallgatók, minél többet érjen. Rá kell fűződni erre

dolgoztam. Elfogadtam és máig elfogadom, hogy a

a folyamatra úgy, hogy az leginkább a hallgatóknak

gazdasági önfenntartás is fontos, de nálam mindig

az érdekét szolgálja.

a szabályozás oldali központi kérdések élveztek prioritást. Ha megkérdezik, hogy mi a HÖOK, akkor

Egy másik fontos ügy lehet a család kérdése. A

elsődlegesen a szakmai, érdekképviseleti munkát

hallgatói lét bizonyos értelemben a legtávolabb

kell hangsúlyozni.

visz attól, ahonnan jössz, és ami később rád vár. Közelebb visz a szakmai pályafutásodhoz, de

J. A.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja

nagyon eltávolít attól a természetes közegtől, ami a

a jelenkori (szak)politikában?

létünk alapja. Az egyetemi éveket követően karriert

147

EKLER GERGELY

kezdesz, majd előbb-utóbb gyakorlatilag beleesel

Magyar Bálintot eltökélt, nagyon energikus, adott

egy családba, ami jelen esetben már a sajátod

esetben

lesz, a te felelősséged. Szerintem nagyon érdekes

ismertem meg, aki hatalmas energiákat tudott

kérdés, hogy a felsőoktatásnak, vagy a hallgatói

mozgósítani,

önkormányzatiságnak van-e valamifajta „mondása”

Álláspontom szerint ezek a céljai egyébként nem

ebben. Akarja-e a mindenkori HÖOK, hogy könnyű

voltak helyesek.

legyen megházasodni, gyermeket vállalni, vagy

veszekedtünk is, viszont azt a tiszteletet végig

gyermekes szülőként jelen lenni a felsőoktatásban,

megadta nekünk – és szerintem mi is megadtuk

akár nappalis képzésben is.

neki –, amit megkövetel akár a mindenkori

vehemens, hogy

lehengerlő a

céljait

vitapartnerként megvalósítsa.

Rengeteget vitáztunk,

olykor

minisztériumot vezető miniszternek, akár a HÖOK J. A.: A saját korszakában hogyan jellemezné

elnökének a személye. A legtöbben sokkal kisebb

ellenállást fejtettek ki az ő működésével szemben,

HÖOK

és

politikai

döntéshozók

közötti kapcsolatot?

mint mi. Nem tudom, el fogja-e hinni valaha, hogy mi nem azért mentünk gyakran ellene, mert politikailag

E. G.: Kevés korszak volt az életemben, amikor ennél

mást gondoltunk a világról, mint ő, hanem azért,

a két évnél többet tanulhattam volna valamiből.

mert egyszerűen mást akartunk hallgatóként,

Végtelen izgalmas időszak volt. Mindenki azt tette,

és

ami a feladata volt.

volt a hallgatók körében. Hiller miniszter úrral

álláspontunknak

valódi

támogatottsága

Magyar Bálint a HÖOK 2006-os tavaszi vezetőképőzjén, jobbra mellette Ekler Gergely.

élményszámba ment az első találkozásom, hiszen

J. A.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a

korábban hallgatója is voltam, egyébként mindig

saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal

jelest kaptam nála, és kimondottan szerettem az

kapcsolatban?

EKLER GERGELY

óráit, nagyon jó tanár. Úriemberként tárgyalt, de ez nem menti a tandíjas kérdésben: mást mondtak

E. G.: Egy ügy gondolkoztat el máig. Sokáig

és ő is mást mondott a választások előtt, mint ami

kimondottan zavart, de mára már feloldottam

aztán történt... Egyébként van abban valami bizarr,

magamban.

hogy jelenleg ebben az irodában dolgozom [interjú

kormánypártok a 2006-os választási kampányban

helyszíne – J. A.], hozzávetőleg 10 méterre az ő

hazudtak, és győzelmüket követően tandíjat akarnak

akkori miniszteri szobájuktól.

bevezetni, magától értetődő volt, hogy tüntetni fogunk

Amikor

kiderült,

hogy

akkori

ez ellen. Szeptember 23-ára tűztük ki, helyszínnek Összességében azt tudom mondani, voltunk elegen,

pedig az Alkotmány utcát foglaltuk le. Óriási

akik az akkori kormányok működésének kárát láttuk,

lelkesedéssel szerveztük, mögöttünk választmányi

és ez adott egyfajta magabiztosságot, a HÖOK-nak

és közgyűlési döntéssel, teljes felhatalmazással, azt

pedig morális és társadalmi legitimációt, annál is

hittük, hogy majd mi jól megmutatjuk, és megtöltjük

inkább, mert voltak a hallgatói ügyeken túlmenően

a Kossuth teret. Aztán 2006. szeptember 17-én kijött

is olyan súlyos társadalmi kérdések, amelyek mögé

az őszödi beszéd, a Kossuth tér hosszabb időre

be tudott állni a HÖOK.

megtelt, mi pedig októberre halasztottuk a tüntetést,

és a helyszínt is áthelyeztük a Várba. Így viszont nem

J. A.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói

a Kossuth teret töltöttük meg, hanem a Dísz teret, ami

érdekképviselőit?

persze nem több tízezer embert jelentett, hanem 3-4 ezret. Máig nem tudom, hogy az helyes döntés volt-e

E. G.: Nem hiszem, hogy rászorulnak az én

akkor. Utólag persze minden magyarázkodásnak

jótanácsomra, okosak maguktól is.

tűnhet, de azért voltak aggasztó jelek. De ezt inkább hagyjuk.

J. A.: Mi a legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből, vagy mik a legszebb emlékei?

J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül? E. G.: A legszebb emlékem ma is velem van: a E. G.: Hallgatói szempontból sokkal rosszabb helyzet lenne. A HÖOK 30 év elteltével is azt a politikamentes közeget tudja megadni, amelyben a felsőoktatáson kívül eső érdekek nélkül tud felszínre jutni a hallgatók véleménye. Álláspontom szerint a HÖOK léte túlnyomórészt hasznos, a teljesítmény, ami mögötte van túlnyomórészt jó, és a cél, amit képvisel, túlnyomórészt helyes.

feleségem az ELTE ÁJTK HÖK elnöke volt.

151

Tüntetők a Budai Várban. Forrás: MTI, Szigetváry Zsolt

J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?

J. A.: Mi a legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből, vagy mik a legszebb emlékei?

E. G.: Hallgatói szempontból sokkal rosszabb helyzet lenne. A HÖOK 30 év elteltével is azt a politikamentes

E. G.: A legszebb emlékem ma is velem van: a

közeget tudja megadni, amelyben a felsőoktatáson

feleségem az ELTE ÁJTK HÖK elnöke volt.

kívül eső érdekek nélkül tud felszínre jutni a hallgatók véleménye. Álláspontom szerint a HÖOK léte túlnyomórészt hasznos, a teljesítmény, ami mögötte van túlnyomórészt jó, és a cél, amit képvisel, túlnyomórészt helyes. J. A.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő hallgatói érdekképviselőit? E. G.: Nem hiszem, hogy rászorulnak az én jótanácsomra, okosak maguktól is.

153

2008-11 A SZOCIÁLIS NÉPSZAVAZÁSTÓL A NFTV-IG 85

2008 tavaszán a HÖOK több csatornán keresztül

a tandíjjal szemben. 2008. december 5-én ünnepelte

is buzdította és felszólította az ország hallgatóit,

a szervezet húszéves fennállását és a hallgatói

hogy vegyenek részt a március 9-i népszavazáson,

önkormányzatiság a rendszerváltás óta tartó sikeres

amely befolyásolhatja a hallgatói tandíjak kérdését.

működését, újra Szegeden, ami ezáltal egyre inkább

Ugyanakkor a népszavazásra való felszólítás nem

kiemelt térként funkcionált a szervezet identitásában,

egyértelműen

valami

amely szorosan összekapcsolódik a rendszerváltásban

ellen irányuló politikai aktus, hanem hűen a

való részvétellel és a demokratikus érdekképviselettel.

szervezet

sokkal

Kucsera Tamás és Szabó Andrea kutatásából kiderül,

inkább a demokratikus jogok gyakorlására való

hogy a szervezet húszéves működés után jelentős

figyelemfelhívásként,

értetődő

ismertségre tett szert, tehát hitelesen és elismerten

attól a szervezettől, amelynek szerepe a fentiek

képviseli a felsőoktatás hallgatóságát (Kucsera – Szabó,

alapján is jelentős volt a demokratikus rendszer

2008). Érdemes kiemelni, hogy erre az időszakra már

megteremtésében. 2008. május 17-én a HÖOK

kiforrott a HÖOK érdekképviseleti funkciója mellett

tisztújításán újfent megválasztották két évre Miskolczi

a szolgáltatói tevékenysége is, amelyet egyébként

Norbertet, aki az előző ciklusban sikeresen vezette

számos interjúban kiemelt fontosságúnak említenek.

a szervezetet és számos alkalommal hitelesen

2010. május 8-i tisztújító gyűlésen választották meg

reprezentálta a felsőoktatásban tanuló hallgatók

Miskolczi Norbert négyéves tevékenysége után Nagy

érdekeit a kormányzati átalakítási törekvésekkel és

Dávidot, aki 2011. január 1-től töltött be elnöki tisztséget.

oldalakhoz

kötődő,

történelméhez amely

vagy

értelmezhető magától

155

2008-11

Nagy Dávid megválasztott elnök felszólalásában

sor: „Tüntetnének a felsőoktatásban tanulók: Nem

kiemelte, hogy 2011 új távlatokat nyithat meg a

született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás

felsőoktatás előtt. Itt az Európai Unió soros magyar

között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően […]

elnökségére utalt, minden bizonnyal nem számított

a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

egy a szervezet történetében mozgalmi szempontból

(HÖOK). Az érdekvédelmi szervezet a vitás kérdésekben

aktív időszakra, amikor HÖOK újfent demonstrációk

egyelőre nem jutott megállapodásra Hoffmann Rózsa

útján mozgósította az egyetemi hallgatóságot. A

oktatási államtitkárral. Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke

féléves hiátust Körösparti Péter töltötte be, akit egy

közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer

rendkívüli tisztújító ülésen szavaztak meg 2010.

támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója

június 12-én. Rövid elnöksége alatt jöttek ki az első

elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most

tervezetek az új felsőoktatási törvényről, amely

nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében,

némi felháborodást keltett, hiszen a tervezetben

hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében.

jelentős változások voltak prognosztizálva, például a

Nagy bízik abban, hogy az államtitkár hajlik a

vizsgaalkalmak korlátozása.

javaslatok befogadására, a koncepció átdolgozására, valamint újratárgyalására, ha azonban a tervezetet

A Magyar Nemzet 2010. december 15-i száma már

változtatás nélkül fogadja el a kormány, akkor nem

arról tudósít, hogyha a HÖOK javaslatait nem fogadják

kizárt, hogy a hallgatók az utcára vonulnak.”

meg a törvényalkotás során, tüntetésekre kerülhet 10

Magyar Nemzet. 2010. december 15.

Sajnálatos módon az új felsőoktatási törvénnyel

botrányszag. Beszólogatás, oda-vissza üzengetés, tehát

kapcsolatban a HÖOK konstruktív tevékenysége

muszáj a sajtóban a felszínen maradni. Inkább ilyenek

nem feltétlen vezetett célra, a folyamatos tárgyalások

voltak, hogy személyesen valakivel rossz lett volna a

ellenére a szervezet által tanácsolt elemek nem, vagy

viszony, vagy úgy váltunk volna el, hogy na akkor őt

nem abban a formában kerültek végül beemelésre az

én most itt leírtam, vagy ő engem, bízom benne, hogy

Nemzeti Felsőoktatási Törvényben.

nem történt.”

A problémás intézkedések közé sorolandó a hallgatói szerződés általi röghöz kötés, a bújtatott tandíj bevezetése önköltség néven, a képzési formák közötti

átsorolás

meghatározásának

módja.

együttműködés kérdéséről Nagy Dávid interjújában így emlékezik: „olyan, hogy személyes ellentét alakult volna ki bárkivel, olyanra nem emlékszem. Nyilván képviseltünk álláspontokat, ezeket ütköztettük más álláspontokkal. Olykor kőkeményen. Hozzátartozik, hogy a sajtó mindent felfújt, de ahhoz, hogy a sajtóban érvényesülni tudj, kell egy kis balhé, kell egy kis

157

KÖRÖSPARTI PÉTER

2001-ben Egyetem

választották

Bölcsészettudományi

Debreceni Kar

Hallgatói

Önkormányzatának képviselőjévé. 2004-től 2016ig az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be. 2006-tól a HÖOK elnökségi tagja, alelnöke majd több alkalommal is a szervezet elnökévé választották: először 2010-ben, majd 2013-ban. Jelenleg a Debreceni Egyetem Hallgatói Kapcsolatok

és

igazgatóhelyettese.

Szolgáltatások

Központjának

Csont István: Hogy kapcsolódik Ön a felsőoktatási

Konferenciájának vezetésében is szerepet vállaltam,

hallgatói mozgalomhoz?

máig egyedüli módon két időszakban, előbb 2010ben, majd 2013–2014-ben is elnöke lehettem az

Körösparti

Péter:

felsőoktatási

hallgatói

országos

érdekképviseletnek,

vagyis

máig

mozgalomhoz 2001-ben csatlakoztam, amikor a

egyetlen visszatérő HÖOK elnök vagyok. Az országos

kari HÖK választáson bekerültem a Debreceni

érdekképviseletben

Egyetem

Hallgatói

dolgozhattunk, többel közülük vitáztunk is, de végül

Önkormányzatának közgyűlésébe. Az első pillanattól

mindig sikerült olyan irányba terelnünk az országos

fogva megragadott a szervezetben a bajtársiasság és

szakpolitikát, ami a felsőoktatási intézményeknek és

az összetartás: értelmes emberek hasznos célokról

a hallgatóknak is hasznos.

Bölcsészettudományi

Kar

több

kormánnyal

együtt

folytattak és folytatnak azóta is nívós vitákat. Később a Debreceni Egyetem Egyetemi Hallgatói

A HÖOK-hoz fűződő legemlékezetesebb esemény

Önkormányzatának elnökévé választottak, ezt a

talán

tisztséget 2004 és 2016 között töltöttem be. Ebben

megrendezett közgyűlés volt. Ez volt első elnökségem

az időszakban a hallgatói önkormányzatiság számos

utolsó ülése, a delegáltak térdig érő hóban és jeges

változáson ment keresztül, amelyet leginkább a

utakon siklottak keresztül a fél vagy egész országon,

professzionalizáció jelenségével lehet leírni. Hivatali

mielőtt megérkeztek volna. Ezt a közgyűlést azért

időm alatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos

is kiemelném, mert előtte tartottuk az addigi

2010

decemberében

Szombathelyen

159

KÖRÖSPARTI PÉTER

időszak talán leghosszabb választmányi ülését. A

szövetséget hozott létre a felsőoktatási intézmények

közgyűlést általában szombati napon rendezzük

vezetőit tömörítő Magyar Rektori Konferencia és

meg, és minden közgyűlés előtt pénteken ülésezik a

a HÖOK között, másfelől pedig munkásságának

HÖOK választmánya. A Szombathelyen megtartott

köszönhetően a Hírcsárda álhírportál szerkesztői

választmányi ülésen péntek estétől szombat hajnali

is végre megismerkedhettek a sajtóhelyreigazítás

5-ig vitáztunk a követendő stratégiáról.

intézményével.

2010 tele természetesen a Hoffmann Rózsa államtitkár

Cs. I.: Hol helyezné el a felsőoktatási hallgatói

asszonnyal folytatott parázs vita miatt is emlékezetes,

mozgalmat a rendszerváltás folyamatában?

már-már forradalmi láng fűtötte az intézményi küldötteket az államtitkári gondolatokkal szemben.

K. P.: A hallgatói önkormányzatiság a rendszerváltás

Ma már persze tudjuk, hogy az egyetemeknek sikerült

kulcsszereplője, szimbolikus tere lehetett ezelőtt

túlélnie államtitkár asszony minden bizonnyal jobbító

harminc évvel. A rendszerváltást megelőzően a

szándékú, ám kevésbé eredményes reformterveit,

hallgatók

de abban az időszakban nagyon izgalmas volt a vita

szervezet próbálta ellátni – 1989 óta azonban a

és nem is tűnt ilyen lefutottnak a küzdelem. Két

hivatalos képviselet hangsúlyozottan pártpolitikától

szempontból mindenképpen hasznosnak bizonyult

semlegesen

működik.

Hoffmann Rózsa munkássága: egyfelől rendkívül erős

önkormányzatok

képviseletét

hallgatói

hangsúlyozottan

Meglátásom

politikai

szerint

hitelességéhez

jelentősen hozzájárul: kormányzatokon és politikai

rendszerváltás utáni értelmiség támogatásáért. Mára

oldalakon átívelő, sikeres érdekképviseleti munkát

ezek az emberek pályájuk csúcsait közelítik, jelentős

egyedül akkor végezhet egy szervezet, ha a politikai

hatást gyakorolnak az állam működésére, a kulturális

pártoktól függetlenül végzi munkáját. Ezért is tartom

életre és a nemzetgazdaságra is, ennek megfelelően

jelentős eredménynek, hogy a politikai pártok ifjúsági

tehát azt is megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltáskor

szervezeteit évtizedeken át sikerült távol tartani

működő

a hallgatói érdekképviselettől, ezzel megőrizve a

ellátták feladatukat.

hallgatói

önkormányzatok

sikeresen

hallgatói önkormányzatiság magyar modelljét. A kialakult rendszerben a hallgatói önkormányzatok

Cs. I.: Visszatekintve a mozgalom 30 évére a saját

mellett – természetesen – a politikai pártok ifjúsági

korszakából mit tart a legjelentősebb eredménynek?

szervezeteinek

megvan

maguk

rendkívül

fontos, társadalmilag hasznos szerepe, az ellátott

K. P.: Ha utólag visszagondolok két elnöki ciklusomra,

feladatok pedig nem keverednek egymással. A

akkor elsősorban a külső körülményektől való

hallgatói önkormányzatiság legfontosabb feladata,

függés jut eszembe. 2010-ben, illetve 2013–2014-

hogy ideológiáktól mentesen, a magyar nemzet

ben a felsőoktatás egy komolyabb átalakulása

és Európa mellett elkötelezett módon védje a

zajlott, így a szervezetnek és a tisztségviselőknek

fiatal értelmiség érdekeit – ilyen módon pedig a

ekkoriban sokat kellett foglalkoznia a különböző

hallgatói önkormányzatok maguk is sokat tettek a

reformcsomagokkal. Komoly előrelépésnek tekintem,

161

KÖRÖSPARTI PÉTER

hogy elnökségem alatt sikerült elindítani a HÖOK

működésének főbb jellegzetességeit is. Utólag

szervezetének reformját. Ebben az időszakban

visszanézve

jelentősen

feladatok

magamat, mert mind Budapesten, mind pedig

száma, ehhez költségvetési többlet is társult,

Debrecenben kiváló csapat segítette a munkámat.

amit nagy felelősséggel használtunk fel. A HÖOK

A HÖOK korabeli vezetéséből sok személyt tudnék

gazdálkodása sokkal professzionálisabbá vált ebben

megnevezni, akikkel hosszú ideig dolgoztunk együtt

az időszakban, illetve a HÖOK Mentorprogram

különböző tisztségekben, de talán kettőt kiemelnék:

is ekkor kezdett az országban ismertté válni,

Nagy

kiteljesedni.

Főiskolások

választottak, majd lemondását követően tőle vettem

(EFOTT)

át ismét az elnöki tisztséget, és Kiss Dávid, aki

Országos

emelkedett

elvégzett

Egyetemisták

Turisztikai

és

Találkozója

szervezésében, menedzsmentjének fejlesztésében

Dávid,

nagyon

azaz

szerencsésnek

„Proper”,

akit

tartom

utódomnak

elnökhelyettesként segítette munkámat.

is jelentős eredményeket értünk el, többek között Maszlavér Gábor vezetésével. Az ekkor megkezdett

Cs. I.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve

fejlesztések máig hatnak a HÖOK működésére, ez

alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív

pedig mindig örömmel és büszkeséggel tölt el.

modell, mit gondol, ennek mi az oka, miért így alakult,

volt-e más út?

HÖOK

vezetését

már

igen

komoly

tagönkormányzati vezetői tapasztalattal vettem át, ami nyilvánvalóan meghatározta a szervezet

Körösparti Péter, Klinghammer István államtitkár, Kiss Dávid

K. P.: Úgy vélem, hogy a kezdeti mozgalmi

számára is. Mindenképpen oda kell azonban

működési modell mellett ma már nem lenne

figyelni

működtethető a HÖOK. A bekövetkezett szervezeti

is, amikor tehát a HÖOK működésének rendjét

változások

alakítjuk ki, akkor nem lehet megfeledkezni a vidéki

szükségszerűek voltak,

a kialakult

döntéshozatali és működési rend megfelel az

KÖRÖSPARTI PÉTER

elvárásoknak. A változásoknak

–

vidéki

felsőoktatási

intézményekre

intézmények képviselőiről sem.

meglátásom

szerint – szükségszerűen meg kellett történnie,

Cs. I.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja

hiszen az érdekképviseleti rendszer fokozatosan

a jelenkori (szak)politikában?

professzionalizálódott

országos

szinten.

időszakban,

K. P.: A HÖOK legitimációját és potenciálját

Nagy Dávid elnöksége idején tovább erősödött,

a mögötte álló hallgatói tömegek adják. Egy

2015–2018. között, Gulyás Tibor vezetése alatt

többszázezer

kiteljesedett. Ma már olyan sokféle feladatot lát el

minden politikai szinten komolyan vesznek, és

a HÖOK, ami a korábbi mozgalmi rendszerben nem

ez így is van jól. A HÖOK komoly lehetősége, hogy

volna elvégezhető. Rendszeresek a minisztériumi,

nagyon gyorsan és közvetlenül tud kommunikálni

kormányzati egyeztetések, a politikai döntéshozók

a hallgatókkal, vagyis könnyen, gyorsan és olcsón

és a jogalkotók partnernek tekintik a szervezetet,

tud akár közvetlenül információkat begyűjteni,

ami kimondottan előnyös a képviselt hallgatók

ami alapján a legfontosabb kérdéseket el lehet

folyamat

2011–2013.

közötti

hallgatót

képviselő

szervezetet

dönteni, illetve ami alapján széles társadalmi

a jelenség, de természetesen a HÖOK elnökeként

támogatottsággal bíró álláspontot lehet elfoglalni.

is tudtam olyan szakmai kapcsolatokat kiépíteni,

Ez a gyors és közvetlen kommunikáció a profi

amelyek segítségével a HÖOK elnöki tisztség lejárta

tisztségviselők

után

segítségével

igen

hasznos

és

tovább

tudtam

erősíteni

érdekképviseleti

megbízható tárgyalópartnerré teszi a HÖOK-ot.

munkámat. Emellett számos olyan remek emberi,

Ez a körülmény pedig egyértelműen támogatja

baráti kapcsolatra tettem szert, amelyek mindmáig

elkísérnek – nagy örömömre.

érdekképviselet

területén

megfogalmazott

célok megvalósítását. Cs. I.: A saját korszakában hogyan jellemezné a HÖOK Cs. I.: Ön, hogyan tudta kamatoztatni a későbbiekben

és a politikai döntéshozók közötti kapcsolatot?

a HÖOK-ban szerzett kapcsolatait, tapasztalatait? K. P.: Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor az K. P.: Mint azt már említettem, én a HÖOK

biztosan az „intenzív” lenne. Minden viccet félretéve,

elnöki tisztségének elnyerése előtt már komoly

elnökségem alatt közel napi kapcsolatban álltunk a

érdekképviseleti múlttal és igen kiterjedt kapcsolati

politikai döntéshozókkal. Úgy alakult, hogy éppen

tőkével rendelkeztem, amit mindig örömmel és

egy jelentős felsőoktatási reformfolyamat során

készséggel hívtam segítségül a HÖOK érdekében

állhattam a szervezet élén, ami meghatározta a

is. Esetemben tehát részben fordítva érvényesült ez

napi munkát és a stratégiai célok megvalósítását

165

KÖRÖSPARTI PÉTER

is, de ezt az időszakot utólag sem cserélném el egy

A saját korszakomban talán kicsit több figyelmet

unalmasabbra. Akik ismernek, azok tudják, hogy

kellett volna szentelni a szervezet vezetői közötti

a színvonalas szellemi küzdelmek, a viták mindig

emberi kapcsolatok elmélyítésére. Sajnos abban az

felvillanyoztak, így tehát én kifejezetten élveztem

időszakban egy kicsit talán kevesebbet figyeltünk

ezeket az éveket. A Kalina Gergely korábbi ELTE EHÖK

egymásra, ami tudom, hogy néhány munkatársamnak

elnök után kiáltott, Hoffmann Rózsa által „elkövetett”,

nehezebbé tette a közös tevékenykedést.

a szervezet életében legendássá vált „Viszlát, Régész Úr!” köszönés megszületésénél például személyesen

Cs. I.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?

is jelen lehettem – ez azért aligha mindennapi esemény. Összességében kifejezetten örültem annak

K. P.: A válasz nagyon egyszerű: nincs másik

is, hogy rengeteg olyan ismeretet is kipróbálhattam

út.

a gyakorlatban, amit a felsőoktatási és tudományos

önkormányzatokra égető szükség van, éppen ezért

irányítási

kiemelt társadalmi felelősség a működés financiális

szakember végzettségem

megszerzése

során elméletben megtanultam.

HÖOK-ra

és

intézményi

hallgatói

oldalának költségvetési biztosítása is. Ezekből a célokból nem szabad engednie a HÖOK mindenkori

Cs. I.: Milyen kritikát tudna megfogalmazni a saját korszakára nézve és a jelenlegi HÖOK-kal kapcsolatban?

vezetésének.

Cs. I.: Milyen fejlődési lehetőségeket, irányokat lát a

Cs. I.: Milyen jó tanáccsal látná el a jövő

HÖOK jövőjében?

hallgatói érdekképviselőit?

K. P.: Az informatikai fejlődés, a kommunikációs

K. P.: Végezzétek a munkátokat alaposan, nagy

csatornák

szakmai

átalakulása

HÖOK

jövőjét

alázattal,

tisztelettel,

figyelemmel

és

meghatározza. Jó az irány, de a mainál sokkal

fegyelemmel. Ezek a jellemzők tiszteletet ébresztenek

nagyobb hangsúlyt kell arra fektetni, hogy az összes

a szervezet iránt másokban is, emellett növelik a

modern kommunikációs platformon megjelenjen a

működés professzionalizmusát és eredményességét

szervezet. Egyetlen érdekképviseleti szervezet sem

is. Az is nagyon fontos ugyanakkor, hogy szükség

engedheti meg magának azt a luxust, hogy a képviselt

esetén merjetek konfrontálódni, de mindig észérvek

hallgatóktól távolságot tartson kommunikációjában. A

mentén. A döntéseket higgadtan kell meghozni, aztán

kommunikáció pedig jelen esetben egy szükségszerűen

pedig végig kell menni a kijelölt úton.

kétirányú folyamatot kell, hogy jelentsen, tehát nem elegendő eljuttatni az üzeneteket a hallgatósághoz, de mindig meg is kell hallgatni a hallgatók véleményét. Ez növeli a szervezet legitimációját.

167

Cs. I.: Mi a kedvenc vagy legmeghatározóbb élménye, emléke a HÖOK-os éveiből? K. P.: Báli Bernadett, akit sokan Mamma-ként ismerünk, a rendezvények alkalmából többször is a

KÖRÖSPARTI PÉTER

saját maga által készített csilis babbal vendégelt meg bennünket, az egyik alkalommal a nagypapája egykori Schlosser sörözőjének udvarán. Sajnálatos módon az épület azóta lebontásra került. Az ilyen és ehhez hasonló élményeket, az emberi kapcsolatokat, amíg élek, nem fogom elfeledni.

2004-ben csatlakozott be a Széchenyi István Egyetem hallgatói önkormányzatának munkájába, 2006-ban

gazdasági

alelnökévé

választották. 2007-től mint az Északnyugatmagyarországi Regionális Szövetség elnöke vett részt az országos érdekképviselet munkájában, ezt követően lett a HÖOK elnökségi tagja, majd 2011 és 2013 között a szervezet elnöke volt. Később dolgozott az egyetem rektori hivatalának munkatársaként, jelenleg pedig egy tanácsadó cég ügyvezető igazgatójaként dolgozik.

NAGY DÁVID

amelynek

Dallman Kristóf: Hogyan kapcsolódtál be a hallgatói

és mondogatták, hogy „nézd ott a Proper, ott a

mozgalomba?

Proper”. Fogalmam sem volt, kik ők, egy-két ismerős

Milyen események vezettek a

HÖOK elnökségig?

arc volt csak. Egy barátom, akivel középiskolába is

NAGY DÁVID

együtt jártunk, szeretett volna belépni a Hallgatói Nagy Dávid: Leginkább véletlenek folytán. 2004-

Önkormányzatba, tudtuk, hogy szeptemberben lesz a

ben voltam gólya és a gólyatáborban feltűnően jól

választás, de akkor még csak a jelölések zajlottak. A

éreztem magam, csakúgy, mint mindenki. Akkor még

felsőbb éves hökösök és akik jelöltetni szerették volna

nem is tudtam, hogy mi az, hogy HÖK, kik ők, stb. A

magukat tartottak egy bemutatkozást, ahol a hallgatók

gólyatáborban az egyetemi szervezetek vetésforgóban

megismerhették őket. Abszolút semmi kedvem nem

jöttek bemutatkozni, hogy ki kicsoda, mivel foglalkozik

volt az egészhez, de ez a barátom eldöntötte, hogy ő

és miért érdemes hozzájuk csatlakozni, de nem is

elmegy és mondta nekem is, hogy feltétlenül menjek

emlékeztem az egészre. Mint utóbb megtudtam a

el és szavazzak. Ennyire nem tudtunk semmit az

Hallgatói Önkormányzat szervezte már akkor is a

egészről. Végül mikor elmentünk és megláttak ezek az

gólyatábor egy részét. Jóban lettem idősebbekkel

idősebb hallgatók, azt mondták, hogy „na, itt a Proper,

és korombeliekkel is, és ott ragadt rám a „Proper”

akkor menjél bemutatkozni”… Bemutatkoztam és

becenév is. Amikor szeptemberben, gólyatábor

ezután megválasztottak képviselőnek. Egy darabig

után bementünk az egyetemre, egyszer csak azt

hallgatói

vettem észre, hogy csoportban jöttek az idősebbek

sport irányban kezdtem el szervezkedni. Akkor

képviselőként

tevékenykedtem,

később

még az Észak-nyugat Magyarországi Regionális

eredményednek? Illetve a HÖOK elnökeként milyen

Szövetség elég aktív volt, remélem most is az, ezt

eredményre, eredményekre vagy a legbüszkébb?

nem tudom. Valahogy úgy alakult, hogy annak az elnökévé is megválasztottak, régióelnöknek, vagy

D.:

más néven választmányi képviselőnek 2007-2008

visszaemlékeznem, mert az időben közelebb van.

környékén, utána jött a HÖOK elnökségi tagság

Nekünk akkor a hallgatói jogok védelme volt az

aztán pedig az elnökség. Dióhéjban így történt, mint

elsődleges feladatunk, az én időmben megmaradt az

mondtam, véletlenek vezettek el idáig, nem nagyon

egyetértési jog és a magas arányú szenátusi részvétel

ambicionáltam bármit, hanem mindig megtaláltak

is. A status quo-t megőrizni általában nem nagy

ezek a felkérések. Csináltam a dolgomat, vagy

eredmény, de abban a helyzetben szerintem az volt.

jól, vagy szimpatikusan, és akkor mindig jött egy

Természetesen ez nem csak az én érdemem, hanem

következő felkérés, először a sport vonalon, majd a

mindenkié, aki akkor „harcvonalban” volt, vagy a

régiós vonalon, végül pedig országos szinten és akkor

háttérből támogatott minket. Intézményi szinten

ez így eszkalálódott.

pedig talán az, hogy az én időmben – mondjuk

országos

eredményekre

könnyebb

Győrben ez azóta is jellemző – a hallgatói képviselet D. K.: Következő kérdésemet megpróbálom két

közel maradt a hallgatókhoz. Ez az elválás sok

részre bontani: Mit tartasz hallgatói képviselőként

esetben kritikaként fogalmazódik meg a hallgatói

önkormányzatokkal szemben. Ez Győrben akkor nem

egyetemi

berkeken

belül

legnagyobb

171

volt jellemző, és talán most sem az, tehát nincs olyan,

A ’90-es években az átállásnál volt egy konfliktus,

hogy a HÖK az egy külön klikk. Szerintem intézményi

aztán mindig, amikor a tandíj szóba jött, akkor volt

szinten ez a legnagyobb eredmény.

egy kis balhé, nálunk volt egy nagyobb, aztán most

NAGY DÁVID

megint kicsit nyugalom van. Nem kizárt, hogy lesz D. K.: Pont a te elnökséged alatt volt az eddigi utolsó

még összetűzés, de én bízom benne, hogy nem.

aktív mozgalmi időszaka a HÖOK-nak. Mit gondolsz

Sokkal jobb ez az irány, ami Gulyás Tibi óta, vagy

ez az intézményesülési folyamat mennyire volt

már akár Körösparti Péter óta – aki utánam átvette a

magától értetődő? Sokak szerint a folyamat már a

szervezet elnöki tisztségét – működik. Gyakorlatilag

2000-es évek közepétől elindult, de az elnökséged

egy együttműködéses forma zajlik a kormányzattal,

alatt ki kellett vinni a hallgatókat tüntetni. Éreztétek,

vagy nem is muszáj a kormányzatra kihegyezni. A

hogy a HÖOK kezd korporatív formába átalakulni?

hallgatók képviselete nem megy konfrontáció nélkül. Az benne van, ha te képviselsz bármilyen érdeket,

N. D.: Szerintem ez a folyamat alapvetően természetes.

akkor nézeteltérésbe kerülsz olyanokkal, akiknek

Nagyon örültem volna, ha ezen dolgozhatok, úgy is

ellenérdekük van, nem biztos, hogy a teljes hallgatói

álltunk neki, volt egy nagyon kellemes pár hónap.

létformára nézve, vagy hallgatóságot érintve. Az jó,

Ezt követően jöttek ezek az elképzelések és akkor

ha ezt a konfliktust – ami szerintem elkerülhetetlen

elharapódzott a kapcsolat. Ebbe az irányba kell menni

– egy kvázi békés mederben lehet kezelni és lehet

és ahogy mondtad, ez már előtte megkezdődött.

„win-win” szituációkat kialakítani. Ez nem mindig

sikerül, de szerintem nagyon jó lenne, ha ez ebben a

hogy a sajtó mindent felfújt, de ahhoz, hogy a sajtóban

mederben maradna.

érvényesülni tudj, kell egy kis balhé, kell egy kis botrányszag. Beszólogatás, oda-vissza üzengetés,

D. K.: Milyen volt személyesen a kapcsolatod a

tehát muszáj a sajtóban a felszínen maradni. Inkább

szakpolitikával, a szakpolitikusokkal?

ilyenek voltak, hogy személyesen valakivel rossz lett volna a viszony, vagy úgy váltunk volna el, hogy na,

N. D.: Nézd, ha általánosságban mondjuk, akkor

akkor őt én most itt leírtam, vagy ő engem, bízom

nyugodtan

benne, hogy nem történt.

mondhatom,

hogy

jó.

Személyes

ellentétem… Hát Hoffmann Rózsa idején vele volt. Ő több okból sértettnek érezte magát, ahogy egyébként

D. K.: Mit gondolsz, mekkora súlya volt az utcára

mi is, én is személyesen. Az is biztos közre játszott, hogy

vonulásnak abban, hogy valamennyire sikerült

úgy vélem, nem megfelelő tanácsadókra hallgatott

rendezni a felsőoktatás helyzetét?

ezekben a kérdésekben. Az is igaz, hogy utólag, azt mondta, hogy sajnálja, hogy így alakult ez a helyzet,

N. D.: Anélkül nem ment volna. Abban a helyzetben,

de alapvetően olyan, hogy személyes ellentét alakult

azzal az arrogáns, mindent mi tudunk jobban

volna ki bárkivel, olyanra nem emlékszem. Nyilván

hozzáállással

képviseltünk álláspontokat, ezeket ütköztettük más

működött. Mi a végsőkig – sőt egyes kritikusok

álláspontokkal. Olykor kőkeményen. Hozzátartozik,

szerint még a végsők után is – a tárgyalóasztalt

szemben,

tárgyalóasztal

nem

173

próbáltuk erőltetni, és éreztük, hogy eljött az az idő,

volt szüksége, hogy ki tudjanak menni és ki tudják

amikor kész, ennyi volt. Akkor utcára kell menni,

fejezni így is a véleményüket. És ezt mi megtettük.

mert akkor tudod hitelesen és jól képviselni az általad

Röviden, szerintem, ha nem megyünk utcára, akkor

képviselteket, ha azokat az indulatokat mederben

nincsenek eredmények.

tartod. Ezt mondtam akkor is és ezzel érvéltem, hogy higgye el az oktatáspolitika, vagy aki éppen

D. K.: Milyen volt a kapcsolat a hirtelen megjelent

akkor a kapcsolattartó volt a kormányzatnál, hogy

alternatív hallgatói szerveződésekkel?

NAGY DÁVID

mi nem akarjuk, hogy nekünk legalább annyira nem hiányzik egy tüntetés, mint nekik, mert azért ott a

N. D.: Egy kicsit naiv barátsággal fogadtam őket.

hallgatók biztonságára figyelni kell, illetve különféle

Utólag visszanézve már látom azt, hogy hol vezettek

politikai háttérszerveződések, mindenféle alternatív

volna meg, de szerencsére azért nem egyedül van az

csoportosulások igyekezték kihasználni a kialakuló

ember a harcban. Vannak körülöttem – ahogy mindig

helyzetet. Tehát ez nagyon nagy meló, a szervezők

is voltak és vannak – olyanok, akik jobban átlátják a

részéről is, de kellett ahhoz, hogy egyrészt az indulatok

nagy egészet, ők abban jók, valaki meg abban jó, hogy

mederben maradjanak, másrészt súlyt tudjunk adni

a csúcsra tör. Tudom, hogy hol lehetett volna bukni, de

a tárgyalóasztalnál a szavunknak, továbbá végül is

szerencsére volt mindig valaki, aki a barátságot nem

nekünk az a dolgunk, hogy azt cselekedjük, amire a

féltve is őszinte volt. Akik alternatívában szerveződtek,

hallgatóknak szüksége van. Akkor a hallgatóknak arra

azok között szervezeti szinten is és egyéni szinten is

Nagy Dávid és a HÖOK elnökség tárgyal Balog Zoltán miniszterrel. Fotó: Index, Barakonyi Szabolcs

volt olyan, aki őszinte volt, őszintén gondolta és tette

hogy még egy vizsgaalkalom, meg legyen sör, meg

azt, de 95%-ban politikai indíttatás volt mögötte ez

minden: az akkor éppen ott helyben megjelenő

biztos. Ezt már így, főleg utólag, ki merem jelenteni.

hallgatói elvárásoknak az érvényesítése. Lendületes, forradalmi hangulatban ment mindent. Akkor ott volt

D. K.: Az egész harminc évet nézve milyennek

a nagy tüntetés, ott az elején, a fáklyás felvonulások,

értékeled a hallgatói érdekképviselet tevékenységét

szóval

a rendszerváltás folyamatában? Illetve mit gondolsz

visszagondolni, belegondolni. Voltunk mi, vagyis az én

korosztályom, akiket ugye, mivel megéltem, kevésbé

magyar

fiatalok

szerepet játszott-e,

demokráciára játszik-e

nevelésében

a mai

napig

hallgatói mozgalom?

ezekre

nekem

mindig

olyan

pátoszos

tartok pátoszosnak. És látom azt, amit Körös, Tibi, Lackó, [Körösparti Péter, Gulyás Tibor, Murai László

NAGY DÁVID

– szerk.] csinálnak, hogy mennyire szépen építkeznek N. D.: Egyrészt biztos vagyok benne, hogy a mai napig

és fejlődnek, és társadalmilag is szerepet vállal az

szerepet játszik benne. Egy kicsit úgy vagyok ezzel,

egész szervezet. Tehát így élem meg, az én zakómból

hogy az előttem lévőket is és az utánam levőket is egy

nézve a dolgot.

kicsit egyfajta hőskornak tartom, más-más dolgok miatt. Az elődök egy vad környezetben kezdték el a

Hogy a társadalmi hatása mekkora? Én ma is azt

tevékenységüket, a rendszerváltás idején. Ott voltak

mondom, hogy a HÖOK a legnagyobb társadalmi

ezek a bőrkabátos HÖK-ösök, ahogy ütik az asztalt,

szervezet, ha a hallgatói létszámot tekintjük, így a

súlya, a befolyása megkérdőjelezhetetlen. Az – és ezt

felfognia. Szerintem annyiban voltunk és vagyunk egy

kritikaként szokták megfogalmazni a sajtóban – hogy

kicsit gyengék, hogy ezt sokkal jobban lehetett volna,

mennyi HÖK-ös van a politikában, meg, hogy a HÖK-

vagy kellett volna kommunikálni a társadalom felé is.

ösök politizálni kezdenek… Igen, részben, de lesznek cégvezetők, lesznek politikusok belőlük, lesznek

D. K.: Milyen kritikát tudnál megfogalmazni

társadalomkutatók, egyetemi emberek, tehát az

– akár egykori belső szereplőként, akár külső

elitnek gyakorlatilag minden területén jelen vannak

megfigyelőként

a volt HÖK-ösök, ez így természetes. A szervezet

kapcsolatban?

–

hallgatói

mozgalommal

befolyása persze így is mérhető, de az az összetartás – amire jó példa, hogy itt az EFOTT-on Gilly Gyulától,

N. D.: Általános dolgokat tudok csak mondani,

Keresztes Péterig sokan megjelentek, megjelennek

konkrétumokat nem. A bázistól való elszakadás

– szerintem egy elég fontos dolog. Úgy is mérhető a

kérdése, az lerágott csont. Erre mindig figyelni kell,

befolyás, hogy a szervezet végül is érdeket érvényesít

nem szabad elszakadni a bázistól. Azt gondolom, hogy

és képvisel ezáltal ugye befolyást is gyakorol, jó

most már azért figyelnek rá. Persze vannak egyének,

értelemben véve. Úgyhogy szerintem az elmúlt

akiket ki lehet emelni, akikre mindig mondják, hogy

harminc évet tekintve a hallgatói önkormányzatiság

a HÖK-ösök így viselkednek, meg a HÖK-ösök olyan

egy nagyon jó dolog az egész magyar társadalomra

autóval járnak, tehát ezek az örök „bullshitek”. Az

nézve. Ezeket mindenkinek pozitív hozadékként kell

igaz, hogy képviselői szinten is oda kell arra figyelni,

177

hogy nem elég tisztának lenni, hanem annak is

mert valószínűleg, amit ők csináltak, és ahogy ők

kell látszani. Tehát hiába tudod te magadról, hogy

csinálták, annak éppen olyan jó oka volt, mint amikor

te nem lopsz, nem csalsz, de, ha már úgy nézel ki,

mi hibáztunk, és ahogy mi hibáztunk.

akkor már azt fogják mondani és azt fogják gondolni. Ebben egy kicsit óvatosabbnak kell szerintem lenni,

D. K.: Ugyan ezt már részben érintetted az

disztingváltabban kell gondolkozni. Azt nem tudom,

eddigi válaszokban, de ma, 2019-ben, mit látsz

hogy most van-e még ilyen. Amiről én most beszélek

az az én időm, a 2010-es évek eleje. Akkor ott egy-

önkormányzatokban? Akár szakpolitikai szinten,

két esetben még én magam is szót emeltem ezért,

akár hallgatói szolgáltatások terén?

legnagyobb

akciópotenciálnak

hallgatói

akár négyszemközt az érintetteknek, akár általános

NAGY DÁVID

megnyilatkozásaimban.

N. D.: A szakpolitikában jelenleg már erős a HÖOK jelenléte, ezt minimum meg kell őrizni,

Azt hiszem, hogy Gulyás Tibinél az Etikai Kódex,

de lehet emelni is. Érdemes egyfajta evolúciós

ami elkészült, nagyon jó irányba vitte a dolgokat.

folyamatként

Más kritikát nem tudnék megfogalmazni, mert azzal

dolgokat. A rendszerváltásban való részvétel már

együtt, hogy látom a saját elnökségem és annak az

önmagában egy hatalmas súlyú dolog szerintem.

időszaknak a hibáit, akkor sem csinálnám máshogy.

Visszamehetünk ’56-ig is, de az egy másik történet.

Így a többieket meg végképp nem akarom kritizálni,

Nem azért nem hozom most ide, mert ne lenne arra

rendszerváltástól

nézni

méltó, hanem pont azért, mert az egy magasabb

végzettséggel, egy más világlátással. Szerintem ezt

szint. Nézzük a rendszerváltást. Megtörtént a

kell erősíteni magunkban is, meg a hallgatókban is.

rendszerváltás, megtörtént a hallgatói jogoknak az érvényesítése, a „tandíjmentes” felsőoktatásnak

D. K.: Esetleg eszedbe jut-e valami olyan személyes

a megőrzése, megóvása. Megtörtént a hallgatói

történet, ami izgalmas lehet az olvasók számára?

és campus szolgáltatások bevezetése, mert most már szolgáltató egyetemekről beszélhetünk szinte

N. D.: Nem is feltétlenül jó emlék, de lehet, hogy

mindenhol. Most pedig nagyon erősen megyünk

olvasói szemmel érdekes lehet. Tüntetés. Nem az

egyrészt a szakmai szerepvállalás irányába, ami

első, hanem már a sokadik. Műszaki Egyetemről

azt gondolom, hogy nagyon jó úton halad és

indultunk, meg sem mondom már melyik volt,

mellette, amiről már beszéltünk, a társadalmi

be is jelentettük a tüntetést, de kvázi nem vertük

szerepvállalást kell még jobban erősíteni, nemcsak

nagydobra, a műegyetemen sokan összegyűltünk

a képviseletnek,

hallgatónak.

és akkor voltak ezek a vonulgatások a hidakon oda-

Azáltal, hogy valaki bekerül a felsőoktatásba, rálép

vissza és onnét is elindult egy ilyen. Fel is voltunk rá

egy olyan útra, ahol nemcsak önmagáért, hanem

készülve, meg nem is. Tehát tudtuk, hogy akarjuk,

mondjuk a szűk környezetéért is felel valamilyen

csináljuk, be is jelentettük, és agyban is ráálltunk,

formában. Legyen ez a családja, legyen ez a baráti

de aztán amekkora tömeget ott le kellett kezelni, na

köre. Ő egy jó értelemben vett elit lesz egy felsőfokú

arra nem voltunk felkészülve. Én mentem a tömeg

hanem

minden

179

NAGY DÁVID

elején, és ahogy mentünk, elmentünk a Parlament

szerintem a sajtó is – ez érdekes, kevés helyen jött le

előtt, – kicsit rutintalanul. Akkor még ugye nem ilyen

– de a lényeg, ott ragadtam az országház főkapujában.

szép, nyitott Kossuth terünk volt, hanem kvázi körbe

Előttem egy lépcső, tíz, vagy tizenhárom fok, meg

kordonozott. Kiabáltuk, hogy „Gyertek ki! Gyertek

a tömeg. Na, most a sajtó szerint tízezer, de lehet,

ki!” Este kilenckor nyilván ki fognak jönni, de hát az

hogy csak ötezer fő volt, de sok. És hát nem voltak

okos tömeg tudod, a fejétől bűzlik. Mindegy: „Gyertek

nyugodtak. Benn meg, hát azt ugye tudtuk, hogy

ki!”, nem jönnek ki, jó, mondom „Srácok! Ezek most

rendőrkordon, rendőrök, rohamrendőrök sokasága.

nem jönnek ki, valószínűleg otthon alszanak, vagy

Egy lemerülőben lévő megafonnal álltam ott és

rajtunk röhögnek a tévé előtt, de semmi gond, mert

megpróbáltam csitítani az indulatokat, ami végül

holnap is itt leszünk!” – és gondoltam, milyen jó

is sikerült, mert nem lett összetűzés a hatóságok és

lesz, megkerüljük a Parlamentet és akkor a szélrózsa

a tüntetők között. De ezt úgy kell elképzelni, hogy

minden irányába elmegyünk. Ekkor két – hát biztos,

állok a lépcsőn, a hetedik fokon, próbálok valamit

hogy fizetett – provokátor, vagy hát valamilyen más

mondani, amit hallanak tőlem tíz, de lehet, hogy

céllal jelen lévő provokátor, maszkban átugrott a

inkább nyolc méterre. Kisebb csoportokban újabb

kordonon és elkezdett befele rohanni. Nyilván a tömeg

és újabb megafonok – az enyémnél hangosabbak –

meg utána. Ez elkerülhetetlen volt. Az egy dolog,

kerülnek elő és így mondják az igét, hogy mit, azt nem

hogy a kamerák előtt az egyik srácot odahúztam és

tudom. Az egyik oldalon a HaHa volt, a másik oldalon

lehúztam róla a maszkot, amin ő is meglepődött, meg

valami izé, tehát teljesen, kezelhetetlen helyzet volt,

Nagy Dávid a Kossuth téri tüntetésen. Fotó: Kummer János

elpattanhatott volna bármikor a húr, de szerencsére

D. K.: Végezetül mit üzennél, mit tanácsolnál a jelen

megálltak. Valószínűleg olyanok voltak előttem, akik

és a jövő hallgatói képviselőinek?

NAGY DÁVID

disztingváltabbak, kicsit jobb gondolkodásúak voltak közülünk is. Az akkori HÖOK elnökségből is többen

N. D.: Egy érdekes dolgot. Azt javaslom mindenkinek,

voltak ott és próbálták az elejét visszatartani. Tehát

aki ezután oda kerül, hogy azért nézze meg, hogy

annyi, hogy egy teljesen békésnek induló, teljesen

mi, vagy az idősebbek mit csináltunk a múltban, de

jó szándékú és jó indíttatásból jelenlévő tömeget két

ne azokat a mintákat kövesse, hanem mindig, ahogy

idióta, maszkos alak mennyire be tud vinni egy –

adott időpillanatban jónak látja. Nem véletlenül van

mondjuk ki – veszélyes területre, mert azt írták, hogy

ott, nem véletlenül vannak ott. Mert egy bázis, egy

oda tilos bemenni. Oké, hogy mi sem ijedtünk meg,

hallgatói tömeg őket arra érdemesnek tartja. Tehát

meg amikor ment a tömeg akkor gyorsan futottam, –

merni kell döntést hozni, ne csak a minták alapján

akkor még olyan gyorsan – hogy az elejére tudjak állni

dolgozzanak. Mert mi innen, vagy én 2010-ből nem

és mentem én is, de ennyi. A tüntetés sosem jó, de

tudnám megmondani, hogy 2020-ban, hogy kell

van, amikor elkerülhetetlen.

cselekedni egy hasonló helyzetben. Azt abban az időpillanatban lehet ott eldönteni.

2007-ben

csatlakozik

Budapesti

Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar másodévesként elnökké választották. 2011-ben pedig EHÖK elnök lesz. 2010-ben választották meg HÖOK elnökségi tagnak, majd később a szervezet elnökhelyettese. Jelenleg egyéb munkái mellett,

HÖOK

Stipendium

Mentorprogramjának is munkatársa.

Hungaricum

KISS DÁVID

hallgatói önkormányzatának munkájába, ahol

KISS DÁVID

Dallman Kristóf: Első kérdésként arra lennék

kettős

kíváncsi,

vagy az egyházi iskolák állami támogatásának

hogyan

kapcsolódsz

hallgatói

állampolgárságról

szóló

népszavazás,

mozgalomhoz, milyen módon kerültél bele?

megkurtítása idején.

Kiss Dávid: Ez egy hosszú történet, talán kezdjük

Akkoriban derült ki az úgynevezett fejlesztési

a legelején! Mindig is közéleti figura voltam, így

részhozzájárulás

az első lépéseket már az általános iskola alsó

egy bújtatott tandíj volt, legalábbis az akkori

tagozatán megtettem – nyilván ezt a maga szűk

HÖOK így nevezte. Fölvettük a kapcsolatot a

keretei között kell elképzelni. Aztán átkerültem egy

Nyugat-magyarországi

nyolcosztályos gimnáziumba, a soproni Berzsenyi

megkérdeztük a hallgatói önkormányzatot, hogy

Dániel Evangélikus Líceumba, ahol már komoly

mi, az evangélikus líceum diákönkormányzata

diákönkormányzat működött. Ennek nyolc évig

tudunk-e hozzájuk csatlakozni a tüntetéseken.

voltam a tagja, az utolsó három évben pedig az

Kicsit csalódás volt nekem a válaszuk: ha akarunk,

elnöke is, és már akkor utána néztem, hogy van-e

menjünk el, de szervezetten nem számolnak velünk.

valamilyen lehetőség a folytatásra, ha egyetemista

Ekkor

leszek. Szívesen vettem részt az osztálykirándulások

nevű

szervezésében,

Emlékszem, amikor elcsíptem az új HÖOK-elnök

megválasztásáról szóló híreket a tévében, imponált,

szavamat

gyakran közösség

emeltem

érdekeiért,

fel például

terve,

eldöntöttem, valamibe

ami

Egyetem

hogy

majd

én

gyakorlatilag

képviselőivel,

ebbe

szeretnék

HÖK

kerülni.

hogy létezik egy ilyen rangos szervezet, jó volt látni

belelásson minden fajta munkába. A legaljáról

ezt a perspektívát.

kell indulni egy szervezetben, meg kell tenni a kötelező köröket, hogy elfogadjon a közösség

Szinte

adta

magát,

hogy

politológia

szakra

és, hogy gyűljenek a tapasztalatok. A kapuban

felvételizzek: a Budapesti Corvinus Egyetemet

állástól kezdve a szórólapozáson át a moderálásig

jelöltem meg első helyen, másodiknak az ELTE

mindennel foglalkoztam. Aztán referens lettem, a

-t, de igazából mindig is a Corvinusra akartam

HÖK kezelésében lévő helységek gazdálkodásával

bekerülni. Sikerült is. Azonnal elindultam a HÖK-

foglalkoztam,

választáson, igaz, pár percen múlott, hogy ne

intézésbe kerültem bele. Nagyon hálás vagyok

maradjak le róla, a jelentkezési határidő előtt

ezekért az első lépésekért; amikor egyre feljebb és

estem be Fővám térre a papírokkal. Póttagként

feljebb kerültem a ranglétrán, mindig előttem volt,

kerültem be a Társadalomtudományi Kari Hallgatói

hogy honnan indul és mire épül az egész.

utána

meg

campusos

ügyek

Önkormányzatba, de már akkor látszott, hogy lesz üresedés a Választmányban, így hamar teljes jogú

Tudatosan haladtam előre az érdekképviseletben,

tag lettem. Elsőként a rendezvényszervezésben

de sohasem a pozíciók vonzottak, hanem a tenni

lettek feladataim. Bár talán ez áll a legtávolabb

akarás hajtott. Az alapjaitól a végéig igyekeztem

tőlem, mindig is az volt a felfogásom, hogy az

átlátni a rendszert és elképzeltem magamnak egy

embernek be kell járnia egy utat szakmailag, hogy

karrierutat, hogy honnan, hová szeretnék benne

185

eljutni. Még ebben az első évben titkár lettem, aztán

amikor ő visszalépett Nagy Dávid javára, felkérést

a második évben elindultam az elnökválasztáson.

kaptam, hogy legyek a csapata tagja. Az elején

Akkor ez sokaknak meglepő volt, de épp egy nagy

elzárkóztam tőle, de végül sikerült meggyőzniük, és

generációváltás zajlott, rajtunk volt a világ szeme.

felkerült a nevem a szavazólapra. Ilyen körülmények

Hárman is voltunk, akik a második évfolyamból

között választottak be a HÖOK elnökségébe 2010

érdeklődtek, és egy nagyon szoros küzdelemben,

májusában, a Parlament felsőházi üléstermében.

de megnyertem ezt a választást. A kari HÖK elnöke lettem, és még kétszer újraválasztottak.

Mivel nagyon korán volt a HÖOK elnökválasztása

KISS DÁVID

abban az évben, eleve lett volna hat hónapnyi Ekkor talált meg az a HÖOK-os lehetőség is,

idő az átadás-átvételre. De Miskolci Norbert

aminek hála új távlatok nyíltak meg előttem az

hivatalban lévő elnök ezen a közgyűlésen váratlanul

oktatáspolitika terén. Ez egy egészen furcsa sztori,

lemondott – úgy alakult tehát, hogy Körösparti

ami mára persze anekdotává szelídült, de azért

Péter elnökhelyettes fél évre mégis a szervezet

anno komoly harcokként éltük meg a történéseket.

vezetője lett. A megválasztott új elnökségi tagok

Az akkori egyetemi HÖK-elnökünk, Kovács Zsolt

informálisan már ebben a fél évben is részt vettek

elindult a HÖOK-elnökválasztáson, de mi nem őt

a munkában. Aztán 2011. január 1-jén, immár Nagy

támogattuk, vállalva ezzel a belső konfliktusokat

Dávid vezetésével hivatalba lépett a mi elnökségünk.

is. Az ellenjelölt először Körösparti Péter volt, és

2012-ben

újabb

fordulópont

következett

életemben: három év kari vezetés után egyetemi

ciklusban

HÖK-elnök lettem, egy olyan időszakban, amikor

elnökhelyettesként dolgoztam, immár Körösparti

már világossá vált, hogy a Corvinust is elérik

Péter mellett.

Nagy

Dávid

lemondása

után

bizonyos szakpolitikai elképzelések, amiket mi nem néztünk jó szemmel. Az addigra már el is dőlt,

A kari, intézményi és nemzeti szint mellett hamar

hogy a Közigazgatástudományi Kart elcsatolják

bemutatkoztam a nemzetközi terepen is, hiszen

egyetemünktől. Én akkor a HÖOK-ban már közel egy

már 2011 óta én voltam az egyik delegált, aki a

éve társadalmi kapcsolatokért és a kommunikációért

HÖOK-ot képviselte a European Students Union

feleltem. Ez is segített abban, hogy elő tudjak

rendezvényein. Az európai ernyőszervezetben volt

állni egy programmal, amely válaszokat nyújtott

már akkor is egy – nagyon kezdetleges formában

a minket izgató főbb kérdésekre. Megkaptam a

működő

bizalmat, ráadásul nemcsak a megmaradó hat

Négyek, illetve még néhány más közép- és kelet-

kartól, a Budai és a Közgáz Campustól, hanem a

európai ország részvételével. Idővel ennek az

távozó fakultástól is. Így lettem tehát EHÖK-elnök,

együttműködésnek a koordinátorává választottak,

váratlan konszenzussal, rengeteg kihívással.

és közösen tető alá hoztunk egy nagyon jól működő

–

regionális

frakciónk,

Visegrádi

regionális szerveződést, a V4+ Student Alliance-t, Ez év őszén ismét a HÖOK-elnökség tagjává

ami azóta is tevékenykedik (egyre szervezettebben).

választottak.

Végre nagyobb hangsúlyt kaphattak a régió hallgatói

Ebben

2013–2014-es,

második

187

képviseletei

európai

platformon.

Nekem

Hadd kezdjem azzal, hogy az ötvenhatos örökség

pedig ezzel ért véget a hallgatói önkormányzati

valamilyen formában a kezdetektől jelen van a

mozgalomban a hivatalos pályafutásom, bár azóta

hallgatói mozgalom életében. Persze nem szerves,

is szívesen állok a szervezet rendelkezésre, ha a

inkább csak szimbolikus, eszmei kontinuitás ez,

véleményemet kérik.

ami azért fontos, mert a rendszerváltást és az

KISS DÁVID

azt követő európai integrációt ma konszenzussal D. K.: Mit gondolsz, milyen szerepe van a

’56-ból eredeztetjük. És mit látunk ’56-ot és úgy

társadalmi

általában a modern magyar történelmet vizsgálva?

intézményesülés

folyamatában

hallgatói mozgalomnak, illetve ennek milyen

Hogy

hatása van az európai integrációs folyamatokban.

hozzájárultak a nagy változásokhoz, ha nem épp

Milyen

neked

maguk voltak a kezdeményezői. Nemcsak általában

milyen konkrét emlékeid vannak ebből az ESU-s

a fiatalok, hanem kifejezetten a formálódó egyetemi

időszakból?

érdekképviseletek.

K. D.: Politológusként most igazán megszólítva

Most is azt látjuk, hogy a társadalom nagy kérdései

érzem magam, még úgy is, hogy koromnál fogva

megmozgatják a hallgatókat, még ha nem is

a rendszerváltás időszakának és a ’90-es évek

robbannak ki forradalmak miattuk.

lehetőségek

voltak

akkor,

és

politikai zűrzavarának nem voltam aktív résztvevője.

hallgatók

valamilyen

módon

mindig

Nagyon

fontos

idején

döntés

megalakulhattak

volt,

hogy

annak a

erre. Csakhogy míg egyre hitelesebbé válsz az

diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzatok.

egyetemvezetők vagy a politikusok irányába, addig

Persze a sokat emlegetett (és manapság gyakran

fokozatosan elveszíted a hiteledet a hallgatók felé,

hiányolt)

hiszen ők mégiscsak pulcsiban járnak...

mozgalomjelleg

Magyarországon

biztos, hogy a kapucnis pulcsi a legalkalmasabb

már ezzel

elkezdett

háttérbe szorulni: az egész kapott egy hivatalos keretet, ez aztán hozta magával az uniformizálódást

is,

tömegrendezvényeken, tüntetéseken vettek részt,

szakszervezeteknél is meglévő ellentmondás, hogy

de ’56-tal ellentétben ezúttal vér nélkül zajlott

a képviselet során a képviselő valahogy elszakad a

a lázadás: a semmiből létrejött egy kerekasztal,

képviseltektől, öltönyt húz, tárgyal, ülésekre jár.

békés megegyezés történt. Kicsit olyan érzésem

Ha visszagondolok a saját szervezeti, testületi

van, mintha ez a korszellem anno ráragadt volna

tagságaimra, sokszor szinte nem is hallgatóként

a hallgatói mozgalomra is. Persze, mi, mindenkori

látom magamat. Nem mintha valaki előírta volna,

magyar hallgatói képviselők is megindulunk, ha

hogy öltönyben kell beülni a kari tanácsba vagy

kell, küzdünk az elveinkért – de ez sosem öncélú,

a Magyar Ösztöndíj Bizottságba. Csak az ember

mert aztán valahogy mégiscsak kezet rázunk; a

hamar rájön, hogy hitelesnek kell lennie, ehhez

megegyezés egy asztal mellett alakul ki.

bürokratikus

jelleget.

Megjelent

pedig hitelesnek is kell mutatkoznia, de nem

rendszerváltáskor

emberek

189

A demokratizálódásban borzasztóan fontos lenne

osztálykirándulás melyik városban legyen), akkor át

ez is: a lázadás kultúrája mellett a megegyezés

lehet adni nekik a demokratikus közélet kultúráját.

kultúrája. Már a diákönkormányzatoknak is erről

Meg lehet mutatni nekik, hogy igenis lehet és kell

kellene szólniuk, de ezek sajnos csak papíron

is véleményt alkotni, hogy lehet és ki is kell állni az

működnek a legtöbb helyen. Nem csak a politikusok,

igazukért. A gyakorlatban tanulhatják meg, hogy

hanem a pedagógusok és az iskolák felelőssége is,

hogyan lehet meggyőzni másokat úgy, hogy az

hogy támogassák a fiatalokat ebben. Csak sokszor

kölcsönös előnyökkel járjon. Sokkal jobban kellene

azok, akiknek ezt a segítséget meg kellene adniuk

támogatni ezt – a hallgatói mozgalomnak is lehetne

nekik, maguk sem értik ezt a gondolatot – nem

feladata, hogy ezt népszerűsítse.

KISS DÁVID

ennek a rendszernek a szülöttei, idegen ez az egész a számukra. Sokan nem is feltétlenül értenek egyet

De visszatérve a kérdéshez, az egyetemek, az

azzal, hogy a gyerekeknek vagy a hallgatóknak szava

akadémiai szféra demokratizálódásában hatalmas

legyen az őket érintő döntésekben. Ezt tapasztaltuk

eredményei vannak a HÖOK-nak, a hallgatói

az egyetemeinken is.

mozgalomnak. Egyébként a jó példáért vissza lehet nézni egészen a középkorig, ahol az Universitas

Pedig, ha már iskolásként engedik kibontakozni

eszméjének szellemében a hallgatóság választotta

eldönthetik,

a rektort is. És máris más fényben látszanak a

milyen zene szóljon a buliban, vagy, hogy az

jelen politikai kérdései, például az, hogy 2010-ben

fiatalokat

(például

úgy,

hogy

felmerült, szavazhassanak-e egyáltalán a hallgatók

A HÖOK ezzel szemben egységes: mindenkit

arról, ki legyen rektor… Ahhoz viszont, hogy ezekben

képvisel,

a kérdésekben eredményesen szólalhassunk fel,

intézmény finanszírozási formájától, korosztálytól

szükséges volt a szervezet intézményesülésére

vagy politikai nézettől. A nemzetközi porondon azt

országos

tapasztaltam, hogy az ilyen típusú szervezetek azok,

szinten,

máshogy

nem

mehetett volna.

függetlenül

nyelvtől,

régiótól,

amelyek hosszú távon is erősek a saját országukban az érdekképviselet terén.

Az európai példákból látom, hogy ahol a hallgatói képviselet

megmaradt

diákmozgalomnak,

hatvannyolcas

nincsenek,

vagy

jellegű

csak

Persze sokszor voltak idehaza is ellenhangok, más

alig

jellegű kezdeményezések. Véleményem szerint,

vannak hivatalos keretei, ott komoly belső törések

ha egy felelős hallgatónak tényleg fontosak a

vannak. Van, ahol regionális vagy nyelvi alapon,

demokratikus értékek, akkor szavaznia kell a

van, ahol az egyetemek és a főiskolák, és van, ahol

választásokon, de ez nem elég: készen kell állnia

állami és nem állami intézmények között. Vagy –

arra is, hogy saját maga részt vegyen a hallgatói

és szerintem ez legrosszabb – politikai, ideológiai

közéletben, mind a campuson, mind országos

alapon. Ahol pedig megosztott a hallgatóság,

szinten, például, amikor tüntetni kell vagy amikor

ott az egyetemi közélet könnyen a pártpolitika

hallgatói sztrájkot kell csinálni. Ez a kettő együtt

játszóterévé silányulhat.

adja azt a demokratikus attitűdöt, amivel egy

191

értelmiséginek szerintem bírnia kell. A HÖK-

megtámogatására. A rektorok, az intézmények,

ök és a Hallgatói Önkormányzatok Országos

a minőségbiztosítás oldaláról is lezajlott egyfajta

Konferenciája mind a kettő megközelítést hitelesen

integráció. A folyamatokba pedig bekapcsolódott a

tudták, tudják képviselni. Persze lehet rajta vitázni,

hallgatói mozgalom is. Az, hogy a HÖOK a ’90-es

hogy mikor lehetett volna jobban ebbe vagy abba az

években belépett az European Students Unionba,

irányba elmenni, de ha visszatekintünk a hallgatói

fontos állomása volt ennek.

mozgalom harmincéves történetére, látjuk, hogy mind a kettőre szép számmal akadt példa. És azt is látni, hogy az esetek nagy többségében jókor esett jó módszerre a választás. Ez is egy demokrácia-

KISS DÁVID

élmény, felelős szerepben rájönni, hogy eltérő helyzetekre eltérő eszközökkel kell reagálni. Az európaiságról még egy mondat, hiszen nemcsak politikai, meg társadalmi dimenzióban zajlott le az integráció, hanem az akadémiai szférában is. Létrejött a Bologna rendszer, elindult az Erasmus program, megalakult az ESN ez utóbbi

Kiss Dávid nyilatkozik a sajtónak. Fotó: Corvinus Hallgatói Médiaközpont

Kiss Dávid (B1) és Nagy Dávid (B3) Schmitt Pál (középen) köztársasági elnök fogadásán a budapesti ESU Convention alkalmából.

D. K.: Nagyon sok irányból említetted már a

a tevékenységeink között. Azokban a kritikus

korporatív versus mozgalmi jelleg kérdését, mégis

pillanatokban,

arra kérdeznék rá, hogy szerinted lehetett volna

nem juthattunk eredményre, csak az segített át

másképp, vagy ennek így kellett történnie, hogy

minket a holtponton, hogy megjelent az utcán

előtérbe került a korporatív hozzáállás? Van-e

öt-tízezer hallgató.

amikor

tárgyalásos

úton

már

szerinted még relevanciája a mozgalmi résznek itt, 2019-ben? Kell-e még a HÖOK-nak olyan

Persze ezt nem lehet úgy, hogy „lerendelem” a

dolgokhoz nyúlni, amihez a te időszakodban,

tüntetőket. Ezen folyamatosan dolgozni kell. És

2012–2013-ban kellett?

a hallgatói tömegeknek azért is részt kell venniük hallgatói mozgalomban, a hallgatói képviseletben,

K. D.: Mi is azt gondoltuk, hogy nekünk már nem

mert akkor nem lehet megvádolni az éppen a

kell. Szerintem mindenki azt hiszi, hogy ott és akkor,

minisztériumban tárgyalókat, hogy azok csak egy

ahol ő van, már minden rendben van – aztán egyszer

elitista klikk tagjai, akik csak a saját érdekeiket

csak jön a „bumm” és akkor rájön, hogy mégsem. Az

képviselik. (Minket ezzel sokszor megvádoltak.)

előbb említettem, hogy mind a két „eszközcsomagot”

Ezért fontos, hogy „emberarcú” önkormányzatot

tudtuk

intézményes

csináljunk, amiben hallgatók is tudunk maradni

módszereket, és a részvételi demokrácia különböző

amellett, hogy a hivatalos feladatokat ellátjuk. A

formáit is. Mindegyiknek megvolt a maga helye

HÖK- és HÖOK-vezetőket is folyton emlékeztetni

használni.

Tárgyalásos,

195

kellene rá, hogy nem szakadhatnak el a hallgatóktól,

tag volt velem mindkét elnökségben –, azt nagyrészt

akiket képviselnek.

sikerült megvalósítaniuk. Nagy büszkeség látni, hogy egy nyugalmasabb időszakban milyen aktívan

Szerintem

az,

hogy

alternatív

szerveződések

és tevékenyen fogott hozzá a HÖOK a szolgáltatásait

(például a HaHa) jöttek létre, jól jött és jókor jött. Azt

fejleszteni, a hallgatókhoz közelebb kerülni, a

egyáltalán nem gondolom, hogy nekünk egyedüli

mindennapokban

hallgatói szervezetként kell léteznünk az egyetemi

megjelenni.

igazi

érdekképviseletként

közösségi életben. Az önkormányzatiság, a hivatalos képviselet szintjén viszont kizárólag az egység visz

D. K.: Jelenleg, 2019-ben mit látsz a Hallgatói

előre, ebben hiszek.

Önkormányzatok

legnagyobb

szakpolitikai

KISS DÁVID

potenciáljának? De ideje volt megújulni, és úgy gondolom, hogy egy nagyon jó elnökség jött utánunk Gulyás Tibor

K. D.: Szerintem az egy nagyon fontos jellemzője

vezetésével, amely képes volt a megújulásra. A

a mostani időszaknak, hogy végre viszonylagos

HÖOK-nak persze akkor is akadtak kihívásai, de

stabilitás

összegségében stabilitás jellemezte mozgalmi és

államtitkárok váltórendszere egy kicsit mintha

szervezeti szinten egyaránt. Amit mi annak idején

leállt volna, kiszámítható a szakpolitikai irányvonal.

elterveztünk – Tiborral együtt, hiszen ő is elnökségi

Most nem azért kell küzdeni, hogy egyáltalán

van.

államtitkárok

és

helyettes

hajlandók legyenek meghallgatni a HÖOK-ot,

előbb-utóbb talán a HÖK-ökben és a HÖOK-ban is

most konkrét javaslatokat lehet letenni az asztalra.

le kellene csapódnia. Valamilyen módon képviseleti

Talán elcsitultak az egyetemi átalakítások, majd

lehetőséghez kellene juttatni a külföldi hallgatókat

egy évtizede hatályos az Nftv., most jöhetnek a

magukat is. Jó példák vannak már erre, például a

konkrét szakpolitikai intézkedések, például az

Semmelweisen vagy Debrecenben. Nyitni kellene

ösztöndíjak reformja.

úgy is, hogy ne csak a hivatalos közlemények, hanem a hallgatókat érintő fontos dokumentumok

Szerintem most lehet megerősödni nemzetközi

is minden szinten elérhetők legyenek angolul. Ez

szinten is, mert most több idő marad ezekkel az

nagyon nehéz, idő-, pénz- és energiaigényes feladat,

ügyekkel is foglalkozni. Személy szerint egyrészt a

de további lépéseket kellene ennek érdekében tenni.

HÖOK regionális szerepét erősíteném tovább a V4+ keretében. Másrészt idehaza is van teendő bőven.

Nagyon előremutató dolog a Stipendium Hungaricum

Magyarországon sok külföldi hallgatói tanul, teljes

ösztöndíjprogramhoz tartozó mentorhálózat, amit

státuszban is, meg különböző ösztöndíjprogramok

a HÖOK működtet. Ezt a munkát az Erasmusnál is

keretében, egy-két félévig is. Velük sem volt idő

el lehetne kezdeni, mert nagyon sok helyen nincs

nagyon foglalkozni az elmúlt években; most végre el

igazi gazdája ezeknek a hallgatói ügyeknek, az ESN

kell kezdeni őket integrálni a hallgatói közösségekbe,

ugyanis nem képviseleti szerv.

a nemzetköziesedést így is lehet erősíteni. Ennek

197

Összefoglalva: tessék minél kiforrottabb, minél

mozgalomban

alaposabb,

szakpolitikai

tudásként, mint amit valaha is a könyvekből el

javaslatokat letenni az asztalra, ki kell használni,

lehet sajátítani. Persze kellett az elméleti alap,

hogy most van lehetőség az építkezésre.

hiszen

minél

átgondoltabb

jóval

munka

többet kaptam

közben

folyton

gyakorlati

visszaköszönt,

amit a játékelméletről, a képviseleti formákról, a D. K.: A HÖOK politikai potenciáljáról, most egy

választási

kicsit személyesebb jellegű kérdésekre áttérve:

meg retorikáról tanultam a Corvinuson. Ezt

Számodra mit adott a hallgatói mozgalom?

aztán én mind ki is próbálhattam a gyakorlatban,

rendszerekről,

tárgyalástechnikáról,

KISS DÁVID

találkoztam miniszterelnök-helyettessel és európai K. D.: Nagyon szentimentálisan azt mondhatnám,

bizottsági

hogy a karrieremhez mindent – és ez nem is áll

államtitkárokkal,

olyan messze a valóságtól. Már említettem, hogy

eseményeken és nagykövetségi rendezvényeken,

én politológus hallgató voltam, tehát szakmailag

vezettem tízezres tüntetést, voltam vezérszónok,

valóban rengeteget adott nekem a HÖK és a HÖOK

volt, hogy hónapokra szinte beköltöztem a médiába.

tagokkal,

tárgyaltam

reprezentáltam

miniszterrel, nagy

állami

az egyetem alatt. Mindaz,

amivel

foglalkozom,

A rend kedvéért: jó egyetemre jártam, jó tanáraim és

oktatáspolitikához vagy oktatási fejlesztésekhez

szaktársaim voltak, jó képzést kaptam. De a hallgatói

kapcsolódik,

HÖOK

tehát

engem,

fiatal

politológust belökött egy pályára, ami azt kell, hogy

D. K.: Most felteszem azt a zsurnalisztikus kérdést,

mondjam, jó pálya. És én ezért örökre hálás leszek a

amit nagyon szeretek: szerinted mi lenne HÖOK

hallgatói mozgalomnak.

nélkül a magyar felsőoktatással?

Rengeteg barátot, kapcsolatot szereztem, mind az

K. D.: Ezt a kérdést kétféleképpen lehet ezt

egyetemen, mind nemzeti és nemzetközi szinten.

értelmezni: ha soha nem is lett volna HÖOK, vagy, ha

Gyakorlatilag nem tudok olyan európai országba

most hirtelen kitörölnék a HÖOK-ot a rendszerból.

menni, ahol ne lenne egy-két ismerős, akivel együtt

Melyikre gondolsz?

ültünk rendezvényeken, együtt utaztunk, együtt képviseltük a saját országunkat, egymással szemben

D. K.: Bármelyikre, akár mindkettőre.

vagy éppen egymással szövetségben. Utólag viszont majd mindenki barátként maradt meg, vagy

K. D.: Nos, ha soha nem is lett volna HÖOK, valami

legalább egy kellemes emlékű ismerősként. És

azért csak lett volna helyette – nem mondom, hogy

talán a legfontosabb tapasztalat: bizony, én azt is itt

más úton ne jött volna létre egy releváns hallgatói

tanultam meg, milyen a politika és benne az ember

szervezet, abban lehet, hogy a mozgalmi jelleg

igazi természete.

erősödött volna meg, de lehet, hogy polarizálódott volna az egész. Az azért látszódik, hogy Közép-Kelet Európában a mi modellünk a domináns, tehát az

199

„intézményesített mozgalom”, amely minél inkább

és végrehajtók közül. A fékeknek és egyensúlyoknak

intézményesült, annál inkább hatékony. HÖOK

a campusokon is működniük kell, mégpedig egy

nélkül bizonyosan más lenne a magyar felsőoktatás,

olyan rendszer részeként, amelyben ott vannak a

meglehet, hogy most lenne tandíj, meglehet,

hallgatók is.

hogy nem azok a dékánok, rektorok lennének az intézményeink élén, akik most vannak. (Nagyon

Ez most egy jól működő, kiforrott hallgatói

sokan fájlalják, hogy egykor egy intézményi vagy

képviselet, amivel úgy néz ki, mindenki megbékélt,

kari választáson alulmaradtak, és ezért a hallgatói

és amellyel mindenki együtt tud működni. De

képviselőket okolják – ha igazuk van, lehet, hogy

biztos, hogy lehetne jobb is, ezért is kell szüntelenül

közülük egy-ketten most boldogabbak lennének…)

fejleszteni, tanulni a hibákból és a jó példákból.

KISS DÁVID

De a tréfát félretéve, ha most húznák ki a HÖK-öket és a HÖOK-ot a magyar felsőoktatás rendszeréből:

Szerintem a magyar felsőoktatás rendszeréből

az jó nagy probléma lenne! A tanszékitől az európai

nem szabad kihúzni a HÖOK-ot, mert elveszne az

szintig megszűnne az érdekképviselet. Itt van

a sok tapasztalat, az a sok érték, amit ez a szervezet

az a három évtized alatt felgyülemlett tudás és

és ez a mozgalom teremtett. De a HÖOK azért ne

tapasztalat, egy jól működő, olajozott gépezet, amire

csontosodjon be, hanem fejlődjön tovább, fejlődjön

lehet támaszkodni – ha ez eltűnne, akkor lehet,

organikusan, reagáljon az új helyzetekre, reagáljon

hogy sok helyen visszaélnének vele a döntéshozók-

az új hallgatói igényekre – ez nagyon fontos. A

társadalom változik, a politika változik, a hallgatók is

véletlenül se feledkezzenek bele a régi sikerekbe és

változnak. Új generációk lépnek be a felsőoktatásba,

eredményekbe. A holnap kihívásait persze azokból

hogy mást ne mondjak, nekik már más típusú

tanulva lehet a legkönnyebben megoldani. De csakis

képük van egyetemről, Magyarországól, Európáról.

friss fejjel, előre tekintve.

A legtöbben azok közül, akik most hallgatói képviselők, már nem is nagyon emlékezhetnek arra, milyen is volt a határokkal szabdalt Európa, vagy milyen volt az élet internet meg okostelefon nélkül. Meg persze HÖK-ök és HÖOK nélkül. Az

újfajta hallgatói

igényeket pedig

be kell

csatornázni. Nem csak mások jó gyakorlatait kell átvenni, hanem saját jó gyakorlatokat kell teremteni, erre a sajátos, magyar közegre adaptálva. És azt is ki kell mondani, ha valami már nem működik. Összegezve:

legyenek

hallgatói

képviselők,

vezetők kritikusak és proaktívak. Bármilyen szép sikereket ért el ez a szervezet az eddigi 30 éve során,

201

2011A HOLNAP HATÁRÁN 85

második

Orbán-kormány

oktatáspolitikai

képviselete

ellenére

–

rivalizálás

kezdődött,

intézkedései így a 2010-es évek elején intenzív

ami a bevezető tanulmányban részletesebben

ellenállást váltott ki a hallgatókból országszerte.

ismertetésre került. Fontos kiemelni, hogy a

A szervezet mozgalmi akciópotenciálját azért is

kormányzati

kellett növelnie, mert más, a hallgatók érdekeit

a HÖOK jelentősen jobb alkupozícióba került,

képviselni kívánó szervezet is igényt fogalmazott

aminek egy oka lehet a korporatív érdekképviseleti-

meg a működésre és a felsőoktatással kapcsolatos

és

hallgatói közéleti diskurzus tematizálására. A

eszközökhöz a megfelelő időszakokban. 2014 és 2018

Hallgatói Hálózat mint nem hivatalos képviselet

között két ciklusban is a pécsi érdekeltségű hallgató,

jelentős

Gulyás Tibor volt a Hallgatói Önkormányzatok

tömegeket

tudott

megmozgatni

és

koordinálni (Sujtó, 2019).

reformok

szolgáltató

modell

és

törvénykezés

ötvözése

után

mozgalmi

Országos Konferenciájának elnöke. Ezen időszak legnagyobb érdeme, hogy sikeresen találta meg a

A 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen

közös hangot a kormányzattal és az oktatáspolitika

megalakult

döntéshozóival, sőt a folyamatokat és trendeket

hogy

Hallgatói

korszerű

Hálózat

demonstrációs

célja és

volt,

mozgalmi

befolyásoló

ágensként

tudott

megjelenni

eszközrendszerrel aktivizálja a hallgatóságot a

felsőoktatásra vonatkozó döntések és döntés-

felsőoktatási

szemben. A két

előkészítő folyamatokat illetően. A kor elvárásainak

szervezet azonos céljai – a hallgatóság hatékony

megfelelően megtörténik a belső modernizáció és

változtatásokkal

203

2011-

profiltisztítás, létrejön a szervezet átláthatósága

oktatói munkájának objektív értékelési rendszerének

és az online jelenlét strukturálása és tematizálása.

kidolgozása, ezáltal egy új minőségbiztosítási

Ezen időszak legnagyobb eredményeinek számít

rendszer

a Jövőkép Program megteremtése és a külhoni

Az Új Nemzeti Köznevelési Program pályázati

programok fellendítése, amelynek célja, hogy a

rendszerének fejlesztésének sürgetése és a hozzá

Kárpát-medencében

kötődő kommunikáció hatékonyabbá tétele. A

tanuló

magyar

hallgatók

szükségességének

megfogalmazása.

külhoni érdekképviseleteivel a HÖOK párbeszédet

tudományos

folytasson és együttműködjön a magyar egyetemi és

megfogalmazása és megoldási metódusok javaslata.

főiskolai hallgatóság ügyének előremozdításában.

Átfogó tehetséggondozási

A Jövőkép Program 2017. április 28-án került

megfogalmazása országos szinten. Az általános

meghirdetésre, amelynek explicit célja a hallgatók

infrastruktúra-fejlesztés

véleményének megjelenítése és a döntéshozási

szükségességének hangsúlyozása, összefüggésben

folyamatokba

az oktatási tartalmak korszerűsítésével. A 2020-tól

ösztöndíjrendszer megújításának megfogalmazása,

érvényes, kötelező nyelvvizsgához fűződő javaslatok

amelyeket szakszerű felmérésekre alapozott, és

és

például a kollégiumi férőhelyek problémájának

sürgetik és a nyelvoktatás minőségének javítását

felvetése és megoldási stratégiák kidolgozása. A

szorgalmazzák a közoktatásban. A tanárképzés

felsőoktatási intézmények oktatási minőségének és

mint a felsőoktatási és közoktatás szimbiotikus

való

beemelése.

Ilyen

életpálya

megjegyzések,

alapvető

problémáinak

stratégiai

alapjainak

sürgősségének

amelyek

és

felülvizsgálatot

kulcskérdésének

rendezése

stb.

különböző

azt

gondolom,

hogy

jelenlegi

kormányzat

fórumokon megtartott egyeztetéseket összefogó

tárgyalópartnereként nagyszerű lehetőségei vannak

dokumentumot,

problémát

a hallgatói önkormányzatnak. Ugyan jelentősen

rögzítettek, 2017 júliusában nyújtotta át Palkovics

intézményesülve, de a hallgatókkal együtt élve, a

László oktatási államtitkárnak.

problémáikat ismerve, azokat jól fel tudják dolgozni,

amelyben

163

komoly eredményeket lehet elérni, ami fontos a hazai A HÖOK hatékony működésének köszönhetően ösztöndíjreformot

valósított

meg

felsőoktatás szempontjából.”

kormány,

amely az ösztöndíjak emelésével és bővítésével a

Érdemes

hallgatói életminőséget jelentősen javította. Gulyás

elnökségével kapcsolatban és erre reflektál is az

Tibor interjújában fogalmazza meg, hogy elnöki

interjújában, hogy 2014 októberében vette át az

mandátuma alatt, hogyan alakult át a szervezet

elnökséget, amikor mondhatni, hogy a Hallgatói

a mozgalmi jelleg és a bürokratikus működés

Önkormányzatok

koordináta-rendszerében: „A mérleg egyértelműen

volt, köszönhetően számos olyan a társadalmi

az intézményesült lét felé billen, de ennek az

közbeszédben

értelmezését szerintem nem lehet elvonatkoztatni a

strukturálisan kötődik a helyi és országos hallgatói

kor igényeitől, szükségleteitől, intézményrendszerétől.

képviseletekhez. Mégis a ciklusai alatt Gulyás

A mai napon, amikor beszélgetünk, határozottan

megteremtette a kiegyensúlyozott párbeszéd és a

továbbá

kiemelni

Gulyás

megítélése megjelenő

Tibor

mélyponton

ügynek,

amely

205

konstruktív bürokratikus képviselet lehetőségét.

bölcsészképzésért. A javaslatcsomag hűen tükrözi

Értékelendő, hogy létrejött egy olyan rendszer,

a szervezet szakmaiságát és a tudomány és

ahol a HÖOK-ot ténylegesen partnerként kezelik,

oktatás felé való elkötelezettségét és adekvát

ugyanakkor nincsenek a szervezet struktúrájára

működését. A Szemléletváltást a tanárképzésben

negatív

című hasonlóan fontos és minőségében nem

hatással,

konstruktív

kritikákat

fogalmaznak meg.

különböző javaslatcsomagot tett közzé 2019-ben a szervezet, amelyben reflektál a felsőoktatás és

Jelenleg a 2019-ben megválasztott elnök Murai

az oktatáspolitika egyik olyan kérdésére, amely

László,

Tudományegyetem

ténylegesen az egész társadalmat érinti. Az elmúlt

hallgatója. Az elmúlt időszakban is az aktivitás,

időszak legjelentősebb eredményének tekinthető – a

hatékony működésből következően – az ösztöndíjak

hatékonyság

diskurzus

2011-

Eötvös és

Loránd az

dominálása

oktatáspolitikai-közéleti jellemzi

szervezetet.

növelése és a konstruktív véleménynyilvánítás

Hatékonyan foglaltak állást 2019 nyarán a digitális

útján

bölcsészet szak újra bevezetése mellett, amely

döntéshozatal folyamatába. Továbbá, a közelmúlt

valószínűleg a legeffektívebb módja a tudományág

egyik legfontosabb

kutatási és képzési korszerűsítésének, ezt tükrözi a

való belépéshez előírt nyelvvizsga-követelmény

jelentős médiamegjelenés is. Ezzel összefüggésben

eltörlése. A 2014-ben a kormány által kitűzött és

hirdette meg a szervezet 21 pontját a 21. századi

a versenyképesség növelését célzó rendelkezés

való

beleszólás

eredménye

oktatáspolitikai afelsőoktatásba

nem állt összhangban a Nemzeti alaptanterv által meghatározott

nyelvi

kompetenciák

kimeneti

szintjével. Ameddig ezen nem változtatnak, addig nem vezetik be a kötelező a felvételihez középfokú nyelvvizsgát. Ezen rendelkezés hatására tömegek eshettek volna el a felsőoktatásba való belépés lehetőségétől. A HÖOK hatékony képviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének köszönhetően 30 évvel a rendszerváltás után is meghatározó tényező tudott maradni jelentős társadalmi és oktatáspolitikai partneri

kérdésekben,

kapcsolatának

és

hatékony

következményeként

kormány meghallgatta a szervezet javaslatát.

207

GULYÁS TIBOR

2007-ben

lett

hallgatói

Tudományegyetem

képviselő

Pécsi

Bölcsészettudományi

Karán, majd lett 2009-ben a szervezet alelnöke, 2011-ben pedig elnöke, később a PTE EHÖK kabinetfőnökeként is dolgozott. Az országos szervezetben 2011-ben választották elnökségi tagnak, majd 2014-ben és 2016-ban a HÖOK elnökévé választották. Jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Sujtó

Attila:

Miért

érdekképviselettel

kezdtél

foglalkozni?

Mik

hallgatói

Végül az élet úgy hozta, hogy elég fiatalon az

voltak

akkor működő Politológus Hallgatók Országos

a motivációid?

Egyesületének egyszerre

Gulyás

Tibor:

Amikor

középiskolás

voltam,

működött diákönkormányzat az intézményen belül,

a vezetőségébe kerültem,

tudtam

foglalkozni

közösségi,

209

ahol meg

tudományos közéleti, szakmai közéleti kérdésekkel, és ez eléggé lefoglalt.

amit a 11-12.-es koromra sikerült megismernem. Az első élményem az volt, hogy az osztályfőnök

Amikor azon gondolkodtam, hogy elinduljak-e

kiválasztotta azokat az embereket, akikkel ő együtt

hallgatói képviselőnek, arra jutottam, hogy ezt a

akart dolgozni, tehát messze mellőzte a – számomra

választási helyzetet arra szeretném használni, hogy

teljesen egyértelmű – demokratikus működés

megtudjam, hogy az emberek milyen visszajelzést

kereteit. Majd eléggé elkeserített, amikor az ügyek

adnak rólam. Ugyan nem titkoltam a szándékaimat

intézésekor szembesültem azzal, hogy hogyan

és mindenki tudta, hogy jelöltettem magam, de nem

működnek a dolgok, és ekkor fogalmazódott meg

kampányoltam, mert arra voltam kíváncsi, hogy a

bennem, hogy a felsőoktatásban majd szeretnék

hallgatótársaim, az alapján, ahogy megismertek,

közösségi és közügyekkel foglalkozni.

bíznak-e bennem annyira, hogy felhatalmaznak a képviseleti feladat ellátásával. A választás nagyon jól sikerült, a pontos szavazatszámra már nem

emlékszem, de nagyon szép eredményt értem el,

vállaltam el, ami nem szerepelt az előzetes

a munkához is ennek megfelelően álltam neki.

elképzeléseimben. Mindig voltak olyan pontok,

A dolgok innentől kezdve gyorsultak fel, hiszen

amikor elgondolkoztam a hogyantovább-on, de

már a második-harmadik ülésemet követően elég

végül jöttek olyan környezeti visszajelzések, hogy

egyértelmű közeledés indult el azzal kapcsolatban,

a HÖOK-elnöki munkába is belevágtam és egy

hogy mi lenne, ha részt vennék a vezetőség ügyeinek

négyéves ciklust zártam.

az intézésében. Ezek után jöttek mindenféle szakfeladatok, majd a vezetői mandátum is.

S. A.: Mik azok az értékek és tapasztalatok, amik a

GULYÁS TIBOR

pécsi éveidben tudatosultak benned, és át tudtad S. A.: Egyenes út vezetett a PTE BTK HÖK-ből a

menteni őket a HÖOK-os feladataidba?

HÖOK-ba? G. T.: Nagyon fiatalon kezdtem el dolgozni, G. T.: Legfeljebb kívülről tűnhet annak. Ahogyan

és ez nagyon tudatos döntés volt a részemről.

elláttam a feladataim, mindig nyílt előttem 2-3

Mindenféle munkába bekapcsolódtam, és nagyon

lehetőség, ezek közül próbáltam bölcsen dönteni.

sokat figyeltem mindent, aminek később is nagy

Ezen a bonyolult úton nagyon sok olyan mérföldkő

hasznát vettem. A pécsi évek alatt úgy gondolom,

volt az ifjúsági vezetői létemben, ami nem egy

hogy

tervezett dolog volt, nagyon sok olyan közfeladatot

emberekről,

rengeteg

tapasztalatot

emberektől,

szerezhettem emberek

közötti

együttműködésről.

megfoghatatlan

nagyságú

jellemző rám, hogy a nehezebb helyzetekben nagyobb

emberi visszajelzés- és tapasztalatcsomag. Nagyon

lángon és tűpontosan tudok működni, és a nehéz

hálás vagyok azért, hogy ezt ott, úgy, akkor és abban

helyzeteknek a sora a teljesítményem ösztönzésére

a korban megkaphattam, és ezzel fejlődhettem.

sokkal inkább hatott, mint a kiszállásra.

Bízom benne, hogy mindazt, amit kaptam, azt jól jelenítettem meg a későbbi HÖOK-os munkámban.

S. A.: Mit tekintesz az elnöki ciklusod legnagyobb sikerének?

S. A.: Ha visszatekintesz a saját elnöki időszakodra, volt-e olyan pillanat, amikor azt érezted, hogy

G. T.: Alapvetően mindenre nagyon büszke vagyok,

feladod és kiszállsz?

nagyon nehezen tudnék választani. Az embereknek talán először az ösztöndíjreform jut eszébe a

G. T.: Természetesen nagyon sok nehéz pillanat volt,

ciklusomról és nyilvánvalóan nagyon örülök annak,

és az ilyen helyzetekben folyamatosan feltettem

hogy sikerült elérni. Ugyanakkor sikerként értékelek

magamnak a kérdést, hogy mi is történik épp. Az

nagyon sok mindent, hiszen sok munkával egy

ember a legjobb tudásával, szándékával elvállal egy

nagyon szuper intézményt és intézményrendszert

ilyen feladatot, és aztán a feladat sokszor szélsőséges

építhettünk fel.

helyzetbe hozza. Ilyenkor mindig felidéztem azt, hogy miért vállaltam és hova tartok. Egyébként általában az

211

Gulyás Tibor és Palkovics László államtitkár a Jövőkép Program megállapodásánál. Fotó: MTI, Mohai Balázs

S. A.: Miben látod a felsőoktatási hallgatói

S. A.: Harminc év elteltével, ma hogyan látod a

érdekképviselet

hallgatói önkormányzatoknak a szerepét?

szerepét

rendszerváltás

folyamatában? Milyen jelentőséget tulajdonítasz neki?

T.:

Azt

gondolom,

önkormányzatok

hogy

megkerülhetetlen

hallgatói és

fontos

G. T.: Úgy gondolom, a hallgatói önkormányzatoknak

szereplőjévé váltak a hazai felsőoktatásnak, mindez

a léte a folyamat beindulásának a felkiáltójele,

mára

hiszen gondoljunk csak vissza az önkormányzást

legitim részei az intézményrendszernek. Az, hogy

megalapozó

évére:

hogyan értékeljük a hallgatói önkormányzatok

az akkori politikai döntéshozók látták, hogy a

teljesítményét, minőségét egy adott pillanatban,

fiatalokat ölelő intézményrendszerrel foglalkozni

az egy másik kérdés, úgy gondolom, hogy az igazán

kell. Mindenesetre erről az elődöket érdemes

fontos az, hogy stabil szereplői a felsőoktatási

kérdezni, az ifjúsági élményeiket felidézni, hiszen

érdekegyeztetési folyamatoknak.

jogszabály

keletkezésének

én csak feltételezni tudom, hogy a hallgatói önkormányzatok korai megalakulásának is szerepe volt abban, hogy az átmenet végül békésen zajlott.

megkérdőjelezhetetlen,

hiszen

teljesen

213

GULYÁS TIBOR

S. A.: Ha visszatekintesz a saját ciklusodra, esetleg

S. A.: Ha a mai hallgatói önkormányzatot a

korábbra, szerinted volt olyan lehetőség, amit a

mozgalmi jelleg és bürokratikus működés skáláján

hallgatói önkormányzat elszalasztott?

el kellene helyezned, hová tennéd?

G. T.: Az elmúlt években az volt a tapasztalatom,

G. T.: A mérleg egyértelműen az intézményesült

hogy van egy uralkodó gondolat a HÖOK területén

lét felé billen, de ennek az értelmezését szerintem

tevékenykedőkről

nem

abban

tekintetben,

hogy

lehet

elvonatkoztatni

kor

igényeitől,

ez mekkora lehetőséget jelent a benne részt

szükségleteitől,

vevő fiataloknak. Nos, ez annyiban igaz, hogy a

napon,

tanulásra minden feltétel adott. Valamint egy

azt

ekkora intézményből kikerülve elvárható, hogy

tárgyalópartnereként nagyszerű lehetőségei vannak

komoly feladatot lássanak el az innen tovább lépő

a hallgatói önkormányzatnak. Ugyan jelentősen

fiatalok, de amire szerettem volna visszakanyarodni

intézményesülve, de a hallgatókkal együtt élve,

valójában, az az, hogy az intézmény nagyságához

a problémáikat ismerve, azokat jól fel tudják

mérhetőek, mérendőek az ütések is. Amik jó

dolgozni, komoly eredményeket lehet elérni, ami

kezekben védőoltások, de vannak.

fontos a hazai felsőoktatás szempontjából.

amikor

gondolom,

intézményrendszerétől. beszélgetünk, hogy

jelenlegi

mai

határozottan kormányzat

S. A.: Mit gondolsz, miért alakult úgy, hogy mára

G. T.: Mint leköszönt vezető, úgy látom, hogy a

ennyire intézményesült a hallgatói önkormányzat?

hallgatói önkormányzat jelentősége nem csak a klasszikus értelemben vett érdekképviseleti

G. T.: Ha nem tévedek 2008-ra tehető annak

munkában jelenik meg, hanem egy olyan szervezet,

indulása, hogy egy nagyon intenzív intézményesülés

amely partnerként fejlesztő javaslatokat fogalmaz

indult el a hallgatói önkormányzatok életében,

meg. Szerintem ma az az alaphelyzet, hogy a

elkezdtek a felsőoktatási intézmények szervezeti

szervezet tárgyalópartnerei tisztában vannak a

egységeivé válni. A ma látható intézményesülés

viszonyrendszerrel,

háttere elsősorban ezen külső okoknak, ágazati,

lehet együttműködni.

majd

intézményi

szabályozásnak

tudható

és

sokkal

hatékonyabban

be.

Ha 10 éves távlatban nézzük, ez volt az első 5

Abban az időszakban, amikor a szervezetnek a

év. Az utóbbi 5 évben már inkább – belső okok

vezetője voltam azt tapasztaltam, hogy nagyon jó

–

kapcsolatok alakultak ki az érdekegyeztető felek

professzionalizálódásra

visszavezethető

elemeket láthatunk.

között. Ezek a személyes kapcsolatok lehetőséget teremtettek a hatékony együttműködésre, sok

S. A.: Mit gondolsz, mi a HÖOK legjelentősebb akciópotenciálja szakpolitikában?

jelenkori

politikában,

esetben a közös gondolkodásra.

215

S. A.: Saját ciklusod alatt milyen volt a kapcsolatod

kapcsolat eredményeképpen, a hajnali egyeztetések

a politikai döntéshozókkal? És ez hogyan alakult

már főként arról szóltak, hogyan győzzük meg

úgy, ahogy?

egymást egyik-másik kérdésben.

G. T.: Erre a kérdésre fontos a választ azzal kezdeni,

S. A.: Ismét egy gondolatkísérletre kérlek. Mi

hogy a választásom 2014 októberében történt, akkor,

lenne a felsőoktatással HÖOK nélkül? Lenne-e

amikor a legnagyobb lángon égett a gólyatábor-ügy

felsőoktatás HÖOK nélkül?

GULYÁS TIBOR

a társadalomban, és gőzerővel ment a felsőoktatási stratégia előkészítése is, valamint annak első

G. T.: Biztosan lenne, de az intézményeknek

olvasatú tárgyalása. Rendkívül rossz pozícióban

számolnia kellene a hallgatói önkormányzatiság

várta a hallgatói önkormányzat az ezzel kapcsolatos

nélküli állapot esetén azzal, hogy hamarosan be

egyeztetéseket.

fog következni

hallgatói

önkormányzatok

a hallgatói

önkormányzatiság.

általánosan rossz megítélés alá estek. Ebből a

Egyébként alapvetően azokban a pillanatokban,

kedvezőnek nem nevezhető környezetből aztán

amikor ez a struktúra még nem jön létre, tehát

sikerült bizonyítani. Komoly munkával tudtunk

nincs még hallgatói önkormányzatiság, azt az

rendet rakni és rendet tartani a szervezeten belül.

időszakot én borzasztóan sajnálnám, hiszen a

Valamint fontos, komoly javaslatokat készíteni. Jó

hallgatói

érzéssel gondolok arra vissza, hogy a jó szakmai

jelzőrendszerként működnek az intézményben. Ha

önkormányzatok

egy

nagyon

stabil

azt veszem, hogy egy intézményben van egy valamit

G. T.: Persze, ez nem kizárható, hiszen a HÖOK

ellátó bizottság, az lehet, hogy ott van, de a hallgatói

nagyon fontos pozíciót tölt be a társadalomban. Ez

önkormányzat egyszerűen hamarabb fog észlelni,

mindennap itt van, ezzel tisztában kell lenni.

érzékelni és továbbítani egy problémát bármilyen fórumon keresztül, mint azt az egyébként bármilyen

S. A.: Milyen fejlődési irányokat látsz most

kőbe vésett, akárki által vezetett bizottság egyáltalán

a hallgatói érdekképviselet számára a belső,

felfogná és feldolgozná.

intézményrendszert

tekintve

és

külső

érdekképviseleti szempontokat vizsgálva? Összességében én azt gondolom, hogy a HÖOK nélküli felsőoktatás nagy vesztese lenne ennek a

G. T.: Azt gondolom, hogy egy olyan fejlődő és

helyzetnek, és rövidtávon, addig ameddig a diákok

fejleszthető

érdekképviselete nem áll helyre, egészen biztosan

lefektetve a ciklusomban, amik nagyon adaptívak,

nagy veszteségeket is szenvedne.

és jól lehet ezeket tovább építeni. Szerintem az

intézményrendszer

alapjai

lettek

a fontos most a szervezetben dolgozók számára, S. A.: Látsz arra esélyt, hogy belátható időn

hogy lássák és ismerjék, hogy ebben milyen

belül egy alulról jövő hallgatói kezdeményezés

potenciál van. Valamint legyenek abban bátrak,

megkérdőjelezi a HÖOK szerepét a felsőoktatásban,

hogy azok, amiket tapasztalnak vagy trendváltozást

hallgatói érdekképviseletben?

érzékelnek, akkor változni kell és új dolgokkal kell

217

foglalkozni, legyenek abban bátrak, vágjanak bele,

tenni annak érdekében, hogy az emberek lássák a

mert menni kell, fejlődni kell.

szervezetet. Amit viszont még látok feladatként,

GULYÁS TIBOR

és

ebben

belső-külső

logikában

egyaránt

Ami a külső lehetőségeket illeti, azt gondolom, hogy

fontosnak tartok, hogy sok folyamatos munkája

a HÖOK-nak sokkal nagyobb figyelmet kellene

van egy szervezetnek. Az egyik szerintem az,

fordítania az eredményeinek a kommunikációjára,

hogy időközönként elvégezze azt, hogy mi is ez az

és bár szűkösen állnak erőforrások rendelkezésre

intézmény és intézményrendszer, amiben vagyok,

–

minden

és ez milyen alapelvek és célrendszer mentén,

törekvésem ellenére szűkösek voltak – erre nem

milyen feladatokat lát el. Emellett a hétköznapi

kell sajnálni a forrást és kommunikálni kell az

nagy lendületben történtek-e torzulások, vannak-e

elért eredményeket. A hallgatóknak tudniuk kell,

olyan elváltozások, amivel foglalkoznom kell, illetve

hogy az intézményrendszer mit tesz értük, és hogy

van-e valami, amit fel kell esetleg ismernem, és

mivel foglalkozik.

ki kell javítanom. Ezt a feladatot vagy ennek a

vagy

legalábbis

időszakomban

ciklusnak, vagy a következőnek egészen biztosan el Ha két ilyen szempontú dolgot megfogalmaznék, akkor az egyik ez a bátran, a trendeket látva, ismerve, felismerve tenni, lépni, dolgozni, a másik pedig az, hogy több időt és minőségi lépéseket

kell végeznie.

Kiss Tamás, a MEFESZ alapító elnöke, a HÖOK tiszteletbeli elnöke. Fotó: Karnok Csaba

A.:

Mit

mondanál

mai

tudásoddal,

S. A.: Van olyan meghatározó élmény ebből az

tapasztalatoddal annak a Gulyás Tibornak, pécsi

időszakból, amit míg élsz, biztosan nem fogsz

egyetemi hallgatónak, aki gondolkodik azon, hogy

elfelejteni, ami nagyon élénken él benned?

elinduljon-e az érdekképviseleti választásokon? G. T.: Több ilyen is van. Próbálok egyet megragadni. G. T.: Jól látod, hogy itt tanulhatsz most a legtöbbet:

Ez már a mostani ciklus után történt. A történethez

figyelj, tanulj, változz.

hozzátartozik, ez már önmagában is lehetne ilyen

GULYÁS TIBOR

csúcssztori, hogy az újraválasztásomnak a napján a S. A.: Mit tanultál a hallgatói érdekképviseletben

HÖOK tiszteletbeli elnöke lett Kiss Tamás, egykori

töltött évekből, amit ma is kamatoztatni tudsz?

szegedi diák, az 56-os forradalomnak az elindítója,

Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?

amit talán kevesen tudnak róla.

G. T.: Nem tudnék kiemelni semmit, mert ez egy

Kiss Tamás nem csak, hogy elvállalta a felkérést,

generális csomag, amit kaphattam. Elképesztően

hanem kifejezetten jó kapcsolatba is kerültünk

hálás vagyok ezekért az évekért.

egymással, és találkoztam vele a leköszönésem utáni első közgyűlésen is, azon is részt vett. Akkor láttam, hogy van rajta egy 56-os kitűző, ami kifejezetten a jubileumi évben készült, és akkor

mondtam neki, hogy: Elnök Úr, hát nekem miért

mind a mai napig nagyon jó kapcsolatban vagyunk

nincs ilyen? Azt válaszolta, hogy persze, majd hozok

egymással, és ő nagyon készségesen segített nekem

legközelebb, ha találkozunk. És találkoztunk a

a puszta jelenlétével és természetesen nagyon sok

HÖOK30-konferenciáján, és kérdeztem tőle, hogy:

beszélgetéssel. Őt nyilván ki tudnám emelni, de

Elnök Úr, hoztad nekem a kitűzőt? Mondta, hogy „ó,

sok-sok ember van, akit felsorolhatnék. Miattuk

elfelejtettem…”, levette a sajátját és odaadta nekem.

sem lenne szép, ha név szerint kiemelném őt.

Nagyon sokat jelent ez nekem. S. A.: Szerinted te példakép vagy az egyetemen S. A.: Amikor elkezdtél hallgatói érdekképviselettel

foglalkozni, és amikor már intenzíven benne

fiatalok számára?

hallgatói

érdekképviselet

iránt

érdeklődő

voltál, volt előtted olyan személyes példa, aki úgy érzed, hogy valamilyen módon hatott rád?

G. T.: Fogalmam sincs, de azt tudom, hogy mindig igyekszem példaértékűen végezni a munkámat.

G. T.: Persze, mindig vannak ilyenek az életemben.

Nagyon örülök, hogy ha tudok jó tartást közvetíteni

Tanulunk egymástól, és vannak olyan emberek, akik

a környezetem számára.

jobban világítanak körülöttünk. Tudnék nevesíteni is, de a beleegyezése nélkül nem tenném. Volt egy oktatóm, aki nagyon nagy hatással volt rám, és

221

S. A.: Milyen tanácsot adnál a mostani hallgatóknak, akik kacérkodnak a gondolattal vagy netán már foglalkoznak is hallgatói érdekképviselettel? G. T.: Mindig nagyon figyeljenek, nehogy egy pillanatot is elveszítsenek, abból, ami előttük álló

GULYÁS TIBOR

tanulság és felismerés lehet.

Hallgatói

lett

Semmelweis

Egyetem

Önkormányzat Általános

Orvoskari

Választmányának a tagja, 2012-ben választották az EHÖK elnökévé. A HÖOK elnökségi tagjává 2013ban választották, majd 2015-től 2018-ig a szervezet elnökhelyetteseként

tevékenykedett.

Jelenleg

a Semmelweis Egyetem rektori kabinetjének munkatársa.

VÁMOSI PÉTER

2010-ben

Jancsó

András:

Hogyan

kapcsolódtál

felsőoktatási hallgatói mozgalomba?

Lényegében szorosan nemcsak oktatási, hanem teljes érdekképviseleti spektrumot lefedő terület. Majd egy féléves Erasmusos tanulmányokból, egy

Vámosi Péter: Legutóbbi két ciklusban mint

részképzéses megszakítás után lettem az Egyetemi

elnökhelyettes tevékenykedettem. 2014 októberében

Hallgatói Önkormányzat elnöke a Semmelweis

választottak elnökhelyettesnek és 2015-től 2018

Egyetemen.

végéig vettem részt a HÖOK munkájában.

elnökségi taggá a HÖOK-ban, ezt egy év két hónapig

2013

októberében

választottak

VÁMOSI PÉTER

töltöttem be, hivatalosan a Sport és Egészségügyi Én 2010-ben olyan módon kerültem kapcsolatba a

terület tartozott hozzám. Alapvetően akkor is

hallgatói mozgalommal, hogy abban az évben lettem

legalább ennyi időt foglalkoztam jogszabály alkotási

a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat

és szűken vett oktatási kérdésekkel az elnökségen

Általános Orvoskari

belül, mert részben ez egy hiányterület lehetett.

Választmányának a tagja.

Ott is abban az időben nagyon élesen kari alapon

De, hogy hogyan kapcsolódtam alapvetően az

szerveződött a hallgatói érdekképviselet, a karon

érdekképviselethez.

lehetett közvetlenül elindulni választásokon. Egy

másodévet végeztem azon a nyáron az orvosin,

évig voltam választmányi képviselő,

2011-ben

és közben már egy éve jártam a Corvinus

lettem részönkormányzati oktatási alelnök, és

Közgazdaságtudományi Karra; valahogyan, ahogy

egy SZMSZ módosítás után kari elnökhelyettes.

közeledett az év kezdete, a harmadév elején. Akkor jött

Érdekes

történet,

mert

egy levél a Neptunban a kari hallgatói önkormányzat

Ez csak fokozta bennem a felháborodást, hogy

ügyvezető

osztálytól

most akkor itt Dékáni Hivatal Önkormányzatáról

érkezett a panasz, hogy nem viszik be az indexeiket

beszélünk vagy a hallgatók önkormányzatáról.

a hallgatók. A kari elnök pedig nyomatékosan kért

Nyilván utólag persze láttam, hogy nehéz helyzetben

mindenkit, hogy már pedig azonnal vigye be az

volt a részönkormányzati vezetés és szakmailag

indexét, mert aki nem viszi be, az passzív félévvel

is később jobban megláttam az erényeit a konkrét

fog kezdeni… A hallgatói jogok meg a szolgáltatást

vezető hölgynek, aki egy nehéz helyzetből hozott

igénybe vevő jogok már akkor is foglalkoztattak.

ki viszonylagos eredményeket az akkori időben.

Nem tudom, hogy akkor egyből tudtam, vagy utána

Persze csak ennyit látva egy átlagos hallgatóként,

néztem-e, vagy első felháborodás miatt kerestem

azért az ki tudta hozni az embert a béketűrésből.

ki, de mind a vizsgaszabályzatban egyértelműen,

Szóval gyorsan eldöntöttem, hogy ott el kell indulni

meg az akkori vonatkozó felsőoktatási végrehajtási

a választásokon, egy részleges befolyást hátha el

kormányrendeletben is az volt leírva, hogy aki nem

lehet érni és mindenképpen azt képviselje a HÖK,

nyilatkozik semmit, az nem hogy alapból passzív,

hogy az ügyintézők csak lássák el a feladatokat, és

hanem aktív félévnek minősül, még akkor is, ha

aki nem adta le az indexet, azt akkor aktív féléven

utólag passzívra akar menni.

lévőnek kell tekinteni; inkább érvényesítsék a

elnökétől,

Tanulmányi

késedelmi díjakat, vagy bármit, amit a szabályzat megenged. Viszont ne olyan dolgokkal legyenek

225

VÁMOSI PÉTER

fenyegetve a hallgatók, főleg az őket képviselők

hallgatói önkormányzati képviselőként. Még egy

által, amelyek nem jogszerűek. Összeszedtem

érdekes dolog, hogy ugye jártam a Corvinusra egy

egy-két dolgot, valahol biztosan megtalálnám azt

időben ezzel. és részben hasonló problémákat

az egy-egy oldalas választási plakátot, amelyet

láttam külsősként, hogy az oktatói és ügyintézői

egyébként mindenkinek ki kellett, hogy rakjon,

önkénnyel

így megismertette a képviselői programját a

volt egy átlagos hallgató. Ott nem nagyon jártam

választókkal. Hát elég komoly kampányba fogtam

be előadásokra, szemináriumokra is csak akkor,

az ismeretségi körömben. A választási rendszer

ha katalógusos volt, vagy amin ZH-t kellett írni,

évfolyamonkénti

szólt

szóval személyes ismeretségem nem volt. Viszont

az orvosin, illetve azon belül is, az első három

szimplán tudományos jelleggel azzal a programmal,

évben,

amivel

mivel

képviselők

hallgatók

választásáról fele

teljesen

más

szemben

elindultam

azért

gyakran

orvosin,

tehetetlen

elindultam

intézeteknél hallgatta a tárgyakat, gyakorlatilag

Corvinuson is, de ott semmilyen kampány nem volt

fél évfolyamonként választottak három képviselőt,

a programomon kívül. Empirikusan is megerősítést

az kb. 200 fő. Annak egynegyedét elég szorosan

nyert, hogy a személyes kapcsolat milyen fontos,

ismerte az ember, mert a legtöbb órája együtt volt

mert hogy a Corvinuson csak néhány szavazatot

vele, többikekkel az előadáson találkozhattam.

kaptam, az orvosin viszont sikerült megnyerni azt

Szóval

részükkel

a választó körzetet. Tehát látszik, hogy a személyes

megismertetni, hogy mit is szeretnék csinálni

kontaktus teremti meg a hitelességet. Akkoriban

viszonylag

könnyű

volt

jó

egy átlag hallgató, amit olvashatott a HÖK-ökről,

hozzászólásai a Semmelweis HÖK-nek indíthatta el

legalábbis bennem ilyen volt, hogy az egyetemen

azokat a gondolatokat, hogy Körösparti Peti felkérje

az egy zárt közösség, vagy zárt klikk vezeti az

a Semmelweist, hogy delegáljon vagy javasoljon egy

érdekképviseletet és

személyt a HÖOK elnökségébe.

nehéz

feljebb

jutni

egy

ranglétrán, vagyis elképzelhetetlen, hogy személyes kapcsolatok nélkül az ember ilyenbe bejuthasson.

J. A.: Az hogy alakult, hogy Gulyás Tibi téged kért

Szóval azt láttam, hogy volt értelme annak, hogy

fel elnökhelyettesnek?

elindultam. Aztán viszonylag gyorsan kiderült, hogy magasabb szinteken az egyetemi szintű

V. P.: Tibi már akkor több, mint három és fél éve volt

hallgatói önkormányzat vezetése is eléggé el van

elnökségi tag. Akkor viszonylag kevés találkozási

távolodva a hallgatóktól. Híján van a demokratikus,

pontja volt az elnökségnek, kevés elnökségi ülés volt.

hallgatói érdekeket szem előtt tartó irányultságnak

Igazából az ő ifjúsági területen végzett munkájába

és nyilván egy idő után elkezdett az ember abban

érdemben még nekem, akár elnökségi tagtársaként

is gondolkozni, hogyan lehet még többet tenni az

vagy

elképzelt dolgok a megvalósításáért. Egy néhány

elnökeként sem volt túl sok rálátásom, úgyhogy

fős csapattal indultunk el a kari vezetésért és

emiatt igazán nem ismertem előtte olyan alaposan

később az egyetemi vezetésért. Aztán valahogyan,

az ő munkásságát.

azt gondolom, hogy az országos témákhoz való

intézményi

hallgatói

önkormányzat

227

Vámosi Péter (J1) a HÖOK március 15-i ünnepségén, Forinyák Géza sírjánál.

Abban

időben,

előző

ciklus

végén

jó jelölt, mert Tibit annyira nem ismertük. Daniban

körvonalazódott, hogy Tibi fog indulni és Nagy Dani,

megvolt az ambíció és nyíltan be is jelentette, hogy

aki akkor elnökségi tag volt, illetve a SZIE EHÖK-öt

szeretné azt a pozíciót és indulna ebbe az irányba.

vezette. Korábban a budapesti intézmények között

Később egyértelművé vált, hogy neki ehhez nem

volt egy közös gondolkodás, hogy milyen vezetést

lesz támogatottsága: nekem is erős kétségeim

látnának a HÖOK élén és valami miatt talán volt is

voltak, meg másoknak is felőle… Leültünk Danival

egyfajta bizonytalanság Tibi felé, hogy az ifjúsági

többen, hogy akkor mi lenne az ő programjában és

területen végzett munkájába, nem csak én, hanem

hát azért az nem jó benyomást tett ránk. Igen nagy

mások sem láttak bele kellően, hogy a vezetői

bevonódást igényelt volna, meg aggasztó is volt,

képességeit helyesen meg tudjuk ítélni. Volt olyan

hogy megkérdőjelezte bennünk azt, hogy mennyire

felvetés is, hogy induljak el én HÖOK elnöknek,

helyes mellette állni és az ő megválasztását

persze ez az ember hiúságának nagyon jól esik, de

támogatni. A BME-n belül volt egy elnökváltás

azért korántsem éreztem magamban a megfelelő

is közben, mindenesetre ez az időszak volt az,

kvalitásokat ehhez a feladathoz. Meg hát mindig az

amikor a kancellária rendszer előkészítése zajlott

az ember voltam, aki annak örül, ha egy pozícióra

Körösparti elnökségének a vége fele. Mindenesetre

és egy áldozattal is járó feladatra van egy alkalmas

a BME-n az ottani diákközpont igazgatói székébe

jelölt, akkor ő csinálja meg azokat a dolgokat.

éppen volt lehetősége az akkori elnöknek áttérni és

Tehát akkoriban azért nem látszott, hogy ki lenne

ezért lemondott az elnökségéről. Az ő utódja elég

229

VÁMOSI PÉTER

erősen Tibi irányába vitte el a budapesti vezetők

széles látókörrel rendelkezik. A kitűzött célokra

véleményét és egyértelművé vált, hogy Tibi kerül

alkalmas

majd megválasztásra. Utána a Semmelweis-es

szerezni így a szervezeten belül. Aztán ekkorra

gólyatáborban beszéltünk augusztus végén és akkor

esett a gólyatábori szerencsétlen eseményeknek

jelezte Tibi, hogy számítana a mi támogatásunkra

az időszaka és akkor ugye nem kifejezetten

is és ebben az esetben el tudna képzelni, nem

tudom, hogy alelnöknek vagy elnökhelyettesnek.

kapcsolódtak,

Szakmailag készen tartottam magamat, hogy egy

érdekek mentén a mozgalom és szervezetek

érdekképviseleti területre fókuszálok, mint második

szerepének a megkérdőjelezésére is elkezdték

ember. Másrészt pedig a felkérés is megtisztelő volt

ezeket felhasználni. Ez jobban is összekovácsolta

és egyben egy lehetőséget is mutatott arra, hogyha

a társaságot, hogy a külső támadásokkal szemben

ne adj’ Isten az akkori félelmeknek lenne alapja,

megvédjük magunkat és talán ebben az időben,

akár konkrétan Tibi vezetői képességei, vagy az

bár az első hónapokban, amikor elnökhelyettesként

általa fókuszba helyezett területek megfelelősége

vezettem a Semmelweis HÖK-öt, kevesebb időt

iránt, akkor ez egy beleszólási lehetőséget is nyújt

tudtam az országos feladatokra szánni és bőven

egyben. Utána persze ez egyértelművé vált, hogy

messze volt akkoriban még a rászánt erőforrás

erre nincs szükség. Viszonylag gyorsan kiderült,

mennyiség, attól a főálláson is túlmutató időtől és

hogy a szűkebben vett érdekképviseletben nagyon

energiától, ami gyakorlatilag 2015 szeptemberétől/

volt,

HÖK-ökhöz

megfelelő

hanem de

azért

támogatást

külsős

tudott

beszállítókhoz

nyilván

különböző

októberétől jellemezte a HÖOK-nak a szűkebben

különböző mélységekig jutottak, mert mindenhol

vett

vezetésének

Szóval

ennek

valamit megmozdított. Szóval az akkori helyzetnek

hogy

sikerül

a megfelelő kezelése, amely a megkezdett munkánk

megszolgálni azt a bizalmat, amit Tibi adott nekem,

0. napján jelentkező kihívás volt és egy nagy

mert az én szakmai munkámat ő sem ismerhette.

eredmény, hogy sikerrel tudtuk zárni.

J. A.: Mit tekintesz az elmúlt négy év legnagyobb

A következő három évből pedig egyértelműen a

eredményének?

hallgatói normatíva megemelésének az elérése,

eredményeként

munkáját.

bíztam

benne,

amelynek folyamata az elnökségünk utolsó pár V. P.: A gólyatáborok miatti botrányokból fakadó

hónapjában vette kezdetét és a mai napig tartó

általánosítás, amely a Hallgatói Önkormányzatokról

folyamat. Hasonló eredményként említeném itt meg

és a mozgalomról mutatott egy képet, egyben

a központi ponthatárok csökkentésének az elérését.

teremtett egy nagy lehetőséget, hogy akik már régóta

A Jövőkép program megszületése globálisan egy

szerették volna érvényesíteni a hallgatói jogok

nagy eredmény és egyben lehetőség az utánunk

megcsorbítására irányuló szándékaikat, akkor ezt

következő pár év számára. Ott hosszú, sorozatos

elővehették. Azt akkor sikerült megfelelően kezelni,

egyeztetések, hallgatói beszélgetések, kérdőíves

és a nehézségeket inkább lehetőségként felfogni

felmérések eredményeképpen, maga ezeknek az

a megújulásra, ami aztán különböző területeken,

írásba foglalása is egy több hónapos munka volt és

231

az írásba foglalása 70-80 oldalban legtöbb területét

kezdeményezéseink alapján, amely a hallgatók

a hallgatók mindennapjait érintő problémáknak

egy-egy jól megfogható csoportjának sokat tudott

sikerült lefedni, oly módon, hogy számos esetben

segíteni, akár a diploma megszerzéséhez pl. a

a megoldási javaslatok is írásban lettek rögzítve.

fogyatékossággal élő hallgatók támogatási idejét

Nyilván ez egy olyan széleskörű dokumentum, hogy

érintő

minden területre nem is tűzhettük célként, hogy

nyilván

egyből a gyakorlatban megvalósításra kerüljenek,

megnyugodhattak, hogy számukra is egyértelművé

de olyan korábbi célok, mint a központi ponthatárok

váltak ezek a kérdések.

kedvezményeknek nem

ezreket

egyértelműsítése,

érintett,

utána

VÁMOSI PÉTER

csökkentését is napirenden tartsuk, illetve tudtunk olyan területeken is jövőre nézve egy vezérfonalat

A diplomás GYED-nek a kiterjesztése, amely az

lefektetni, mint például a hallgatói szolgáltatások

utolsó hónapjainknak az eredménye volt, szintén

kérdése,

nem egy látványos munka volt, de minden friss szülő

nyelvi előkövetelmények, bemeneteli előírások.

érintett, akik most akár ezekben a hónapokban is az

Egy

általunk előterjesztett módosításnak köszönhetően

bürokrácia,

nyelvoktatás,

programalkotó

illetve

dokumentumot

tettünk

le az asztalra.

kapja meg ezt a támogatást.

A jogszabályalkotás terén sok-sok apró módosítást

Szóval ezek a bizonyos hallgatói csoportokért tett

lehetett

lépések, ha még nem is kerültek olyan szinten be

bevetetni

korábban

megkezdett

a köztudatba a mozgalom részéről tett munkaként,

ténylegesen a semmiből magát felépítő hallgatói

mozgalom volt és ugyanez ment a végig az ország

hallgatók

mindennapjaikban

tapasztalható

eredmények.

számos részét érintő intézményeiben, kicsivel az előtt vagy kicsivel az után. Ez alapjaiban véve

J. A.: Sokan hangsúlyozzák, hogy a HÖOK 30 éve

különbözik attól, mint ami most, vagy akár egy

alatt a mozgalmi jelleget átvette egyfajta korporatív

évvel ezelőtt volt, ahogy működik akár intézményi

modell, mit gondolsz, mi ennek az oka, miért így

szinten a hallgatói érdeképviselet, akár a HÖOK

alakult, volt-e más út?

országos

szinten,

ahogy

összefogja

HÖK-

öket. Én azt gondolom, hogy az, ahogy az akkori V. P.: Az biztos, hogy nem próbálkoznék meg azzal,

szerveződések meghatározták önmagukat, hogy

hogy a kérdést tudományos alapossággal vizsgálva

hallgatói önkormányzatot építenek – a törvények,

Kucsera Gergellyel csatába szálljak, úgyhogy így

jogszabályok is ezt a megfogalmazást vették át

csak saját nézőpontomból és tapasztalataim alapján

és elismerték a hallgatók önkormányzáshoz való

próbálnám meg árnyalni a kérdésre adható választ.

jogát – az óhatatlanul magában hordozza azt, hogy

Az biztos, hogy ’89-90-ben, akik az akkori SOTE-n

ez nem maradhat meg egy olyan szinten, hogy

részben a KISZ-szel, részben a világnézeti alapon

hangosan kiabáljuk azt, hogy mit szeretnénk. A

az akkori szocialista vezetés irányába elkötelezett

hallgatói önkormányzatiságot, mint az egyetemi

oktatói réteggel szemben szerveződtek, az egy

vagy felsőoktatási intézményi önkormányzatiság

233

VÁMOSI PÉTER

egy önálló, de inherens részeként ismerték el az

a felelősséget is vállalni kellett. Valószínűleg akkor,

akkori szereplők és a jogszabályi környezet is.

amikor ez csak mérsékelten volt adott, akkor ennek

A ’90-es évek legelején nagyon erős volt számos

a hiányát még jobban érzékelték az akkori vezetők

intézményben

és indultak el annak a kiépítési irányába. Szóval

megteremtése, ebből már magától következett, hogy

szükség volt erre a professzionalizmusra, ami

ezek az önkormányzatnak nevezett szervezetek

megalapozta azt, hogy ezekkel a jogosítványokkal

megtartottak, vagy átvettek, megszereztek olyan

tudatosan éljenek a hallgatói képviseletnek a

funkcióknak a megtartását, mint az ösztöndíjak

mindenkori vezetése. Ezekből a részben önállóan

vagy az ösztöndíj keretek fölött való rendelkezés

megtartott/gyakorolt

vagy azoknak az elosztásában való szerepvállalás.

és részben az egyetemi döntéshozatalban vállalt

Nyilván ez, amit kiragadtam, az csak egyetlen eleme.

egyenlő szerepvállalásból egyenesen következett

Valószínű, hogy ugyanolyan fontos szerepe van, hogy

az, hogy intézményi szinten ezek elengedhetetlen

az intézményi tanácsokban, pláne 2000 után, szinte

dolgok,

mindenhol

arányban

működő HÖK-öket összefogó ernyőszervezetnél

ülnek az intézményi döntéshozatalban résztvevők

pedig egyértelmű, hogy előbb vagy utóbb ugyanígy

között hallgatói képviselők. Itt nem önmagában

kialakulnak ezek a struktúrák. Mivel a rekrutáció is

gyakorolták a közhatalmi funkciókat, de egy igen

ezekre az intézményi szervezetekre támaszkodott,

jelentős részt vállaltak a döntéshozatalban és ehhez

olyan emberek kerültek az országos szintre, akik

teljes

egyharmados

önkormányzásnak

képviseleti

márpedig

döntési

jogosítványokból

intézményi

szinten

így

ha ott nem találkoztak vele, akkor igényelték azt,

A felkészültség és hozzáértés teremtheti meg

hogy

Másképp

az alapját annak is, hogy egy-egy esetben akár

elképzelhetetlen lett volna az, hogy olyan partnere,

olyan személyes kapcsolatok is kialakuljanak a

akár csak tárgyalópartnere legyen a mindenkori

felsőoktatási, intézményi képviselet vezetőivel,

oktatási

amelyek által könnyebben lehet érvényesíteni azokat

maguknak

ezt

vezetésnek,

megteremtsék.

amely

ellentétes

vagy

együttműködő érdekeket képvisel.

az érdekeket, amelyeket az adott időben zászlajára tűz a szervezet. Azt gondolom, hogy a jövőben is,

J. A.: Mi a HÖOK legjelentősebb akció potenciálja

ha ezt követi a HÖOK, akkor továbbra is meg lesz

a jelenkori (szak)politikában? Milyen lehetőségei

a lehetősége, hogy egy-egy kifejezetten húsbavágó

vannak a szervezetnek az érdekérvényesítésben?

kérdést abba az irányba tereljen a szervezet, amelyet a hallgatói szükségletek indokolnak.

V. P.: Én azt hiszem, hogy országos szinten jelentős részben csak az lehet, ami intézményi szinten is. Az

J. A.: Mi lenne a felsőoktatással a HÖOK nélkül?

hogy a HÖK-ök élére olyan vezetők kerülnek, akik

Látsz-e alternatívát a szervezett érdekképviseleti

időt-energiát nem sajnálnak attól, hogy az adott

modellben, joggyakorlatban, finanszírozásban,

hallgatói területnek a szakértői legyenek.

működésben?

235

VÁMOSI PÉTER

V. P.: Ezzel kapcsolatban az jut eszemben, hogy

keresik, azok a szereplők, akik egy ilyen vállalásnak

érkezett egyszer egy megkeresés, hogy én egy

nekifutnak, azoknak van lehetőségük, hogy a

belső ellenzéket képezek a Semmelweis HÖK-

struktúrán belül azokat megújítva véghez vigyék.

ön belül és mit szólnék, hogyha az egyetemen

Ezek az alternatív mozgalmak, amikor újra meg újra

megszervezném annak az adott hallgatói hálózatnak

felütik a fejüket, akkor arra hívják fel a figyelmet,

a rendszerét. Gyorsan meg tudtam válaszolni ezt,

hogy nem elég a hallgatói érdekképviseletet magas

mert akkor már egyértelműnek látszott, hogy

szinten művelni, sajnos még, ha elsőre furcsán

nem párhuzamos hálózatokat vagy szervezeteket

is hangzik, de legalább ennyi erőfeszítést és

kell létrehozni. Mivel demokratikusan választják

odafigyelést kell fordítani az eredményeknek és a

akinek

kemény munkának a kommunikációjára. Mivel én

más az elképzelése, akkor lehetősége van, hogy a

teljesen biztos vagyok benne, ha mindenki teljesen

választásokon megmérettesse magát és azt követően

informált lenne a felsőoktatást érintő kérdésekben

ezeket az irányvonalakat bevigye a szervezetbe, vagy

és tudná, hogy egymás után újra és újra a HÖOK

legalábbis kísérletet tud rá tenni. Számomra akkor

vezetése

egyértelmű volt, hogy nem látom értelmét egy ilyen

közösen újra meg újra az adott és későbbi időszak

párhuzamos struktúra építésének. Én azt hiszem,

hallgatóinak érdekében, akkor esélye se lenne

hogy jelenleg a HÖK-ök is amennyire képesek a

annak, hogy valaki arra hivatkozva megszervezzen

megújulásra és a demokratikus felhatalmazást

egy párhuzamos dolgot, hogy csak saját magukkal

Hallgatói

Önkormányzatokat,

ezért

mit

ért

tagönkormányzataival

foglalkoznak, és azt sem tudják, hogy mik a hallgatói

Talán egy van, ami lehet leginkább az időbeli közelség

igények. A kommunikáció alapjaiban segítheti

miatt jut az eszembe… Telefonon elköszöntem a

azt, hogy egyben tartsa azt a legitimációt, amely a

minisztériumban a főosztályvezetőtől, aki picivel

további eredmények eléréséhez szükséges.

korábban hagyta ott a saját feladatát – mint ahogy lejárt a mi elnökségi mandátumunk –, mert ment át

J. A.: Mi a legmeghatározóbb élményed, emléked a

egy másik szervezethez. Szóval egy kicsit hosszasan

HÖOK-os éveidből?

beszéltünk, és volt egy ilyen fél mondata, hogy ,,így és így köszöni a közös munkánkat, mert mindig

V. P.: Igazán nagy történetem, hogy a színfalak

nagyon felkészült és méltó ellenfélnek tartott

mögött hogyan lehetett egy miniszternek vagy egy

engem.” Erre mondtam neki, hogy remélem ez csak

államtitkárnak a támogatását megnyerni, igazán

egy freudi elszólás és inkább partnernek, vagy ha

nincs. Második emberként nem is egészen az én

többet gondolkozik rajta akkor inkább partnerként

feladatom volt azoknak a szűk körű egyeztetéseknek

aposztrofálná a két szervezet, meg akár a személyes

a lefolytatása, ahol egy-egy ilyen momentum

kapcsolatunkat is. Majd erre megerősítette, hogy

megtörténhetett…. Az én szerepem inkább a

tudatos volt, hogy méltó ellenfélnek nevezett, mivel

szakmai kérdésekben való kapcsolattartás volt, akár

ellenségnek soha nem mondaná ezt a kapcsolatot.

a szakmai apparátussal is.

Szerinte

azért

minisztériumi

mégsem

mindig

egyeztek

szándékok

azokkal

hallgatói

237

érdekekkel, amelyeket mi megfogalmaztunk, szóval

Szeged:

az ellenfél szó jól kifejezte ezt a kapcsolatot.

PTI. 2014. 111–127.

Én azért abban bízom, hogy nagyon sokan voltak, akik legalább

ennyire helyénvalónak érzik a

Jancsák

Csaba:

demokráciakísérlet

Meridionale; „Próféták” a

MTA

–

Hallgatói

hatvanas

években,

partneri szót is. Mivel akár, akik egyetemi szinten

Szegeden. Belvedere Meridionale (2015) 27. évf.

az egyetemért akartak dolgozni, akár országos

4. sz. 129–139.

felsőoktatási szinten az ország javát akarták

VÁMOSI PÉTER

•

Belvedere

•

Jancsák

Csaba:

1956-os

forradalom

feladatellátásukkal előre vinni, azoknak a felkészült

indítószikrája. A szegedi MEFESZ. Szeged,

hallgatói képviselőknek mindig ott volt a neve.

Belvedere Meridionale, 2016. •

Bibliográfia

Kucsera Tamás Gergely: Az országos felsőoktatási hallgatói képviselet és a magyarországi hallgatói önkormányzati modell fejlődéstörténete 1988–

•

Jancsák Csaba: Álomtalan ébrenlét: A hallgatói önkormányzatiság útja a perifériáról a centrumba

2008. Doktori értekezés. 2010. •

Szögi László: A magyarországi egyetemtörténet-

és vissza a perifériára. In: Szabó Andrea (szerk.):

írás eredményei és feladatai. Per Aspera

Racionálisan lázadó hallgatók II.: Apátia –

Ad Astra, (2017) IV. évf. 1–2. sz. 166–184.

radikalizmus – posztmaterializmus a magyar egyetemisták és főiskolások körében. Budapest,

•

Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi

•

esztendős a magyarországi felsőoktatási hallgatói

mozgalom története – 1988–2006, Budapest,

mozgalom- Budapest, HÖOK a Hallgatókért

HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2006

Alapítvány, 2008.

Máté:

tiltakozások,

Felsőoktatás-politikai

mint

érdekérvényesítésének

egyetemi formái.

•

hallgatók

Polónyi

István:

Oktatás,

Társadalmi

•

főiskolások

körében.

–

radikalizmus

magyar

–

egyetemisták

Budapest,

Szeged,

•

Szabó Andrea – Oross Dániel: Társadalmi

Tankönyvkiadó, 2008.

mozgalom-e az országos hallgatói képviselet?

Halász Gábor: Az oktatáspolitika két évtizede

Educatio. (2017) 26. évf. 15–25.

Magyarországon: 1990–2010. Kézirat. 2011. •

Apátia

Belvedere Meridionale; MTA TK PTI. 2014.

oktatáspolitika, Nemzeti

II.:

posztmaterializmus és

Budapest,

oktatásgazdaság.

Szabó Andrea (szerk.): Racionálisan lázadó hallgatók

Szemle. (1997) 1. sz. 62–75. •

Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: Húsz

hallgatói

Szabó

főiskolai-egyetemi

•

Sujtó Attila: Esettanulmány a 2012/2013-as téli

Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A

hallgatói tüntetésekről. In: Jancsó András –

magyarországi

hallgatói

Lengyel Nóra – Sárhegyi Tamás (szerk.): HÖOK

mozgalom története 1988–2006. Bp., 2006.

Tükör – Mozgalom. Ifjúságkutatás. Emlékezés.

főiskolai-egyetemi

Budapest, HÖOK a Hallgatókért Alapítvány, 2019, 15–32.

239

TARTALOM

241

Előszó

Almássy Kornél 125

A HÖOK 30 éve

Ekler Gergely 141

Az 1985. évi I. törvénytől az intézményesülésig

A szociális népszavazástól a NFTV-ig

154

Fábri Gyögy 37

Körösparti Péter 158

Gilly Gyula 55

Nagy Dávid 169

Az alapok megszilárdulása: HÖKOSZ – HÖOK

Kiss Dávid 183

Szabó László 84

A holnap határán

202

Gál András Levente 95

Gulyás Tibor

208

A szakmai professzionalizálódás 10 éve

Vámosi Péter

223

103

Boros Bánk Levente 111

A HÖOK elnöksége 2019-ben