2020. I. NEGYEDÉV

ÉVKEZDÉS – UGYAN, HAGYJÁL MÁR?!

KISS-WEIDINGER VERA LIFE&PÁRKAPCSOLATI COACH CIKKE

“HA VALAKI EL TUDJA FOGADNI MAGÁT, A HIÁNYOSSÁGAIT, FOGYATÉKOSSÁGÁT, AKKOR SZERINTEM KEVÉSBÉ ÉRINTIK ROSSZUL EZEK A BÁNTÁSOK, CSÚFOLÓDÁSOK.” - INTERJÚ JOCÓ BÁCSIVAL

GYAKRAN MÉG A SZÜLŐK SEM TUDJÁK, MIT KEZDHETNEK A GYEREKÜKKEL.” RIPORT KISS-WEIDINGER VERONIKÁVAL

Kajtár Dóra Felelős szerkesztő

Beköszöntő Nagyon boldog vagyok, hogy megálmodtuk ezt a magazint. Középiskolás korom óta élvezem az újságírást. Az első számunk sajátossága, hogy meglepetésnek készült, ezért sok cikket én készítettem. De nem azért, hogy rólam szóljon az újság, hanem ajándékba készítettük. Viszont nagyon örülnék neki, ha minél többen írnánk a későbbi lapszámokat. Ha Te is szeretsz írni, vagy kipróbálnád magad, és szívesen csatlakoznál a KÉPESEK vagyunk csapathoz, örömmel vesszük a jelentkezésedet. A kepesekvagyunk.szerkesztoseg@gmail.com e-mail címen fel tudjuk Veled venni a kapcsolatot.

IMPRESSZUM Kiadó: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 1068 Budapest Benczúr u 21., www. sinosz.hu, kepesekvagyunk@sinosz.hu, Megjelenik: negyedévente, Felelős kiadó: Ormódi Róbert igazgató, Felelős szerkesztő: Kajtár Dóra, Korrektor: Havalda Zsófia, Lapterv és tördelés: Kovács Laura Lilla, A rovatok tartalma közösségi munkában, a SINOSZ munkatársai és önkéntesei közreműködésével jön létre. 1 KÉPESEK VAGYUNK

Szerzőink

Bacsa Dávid

Cserfalvi Annamária

Dr. Pánti Irén

Szegeden születtem hallássérült szülők gyermekeként. Kilencéves korom óta élek hallókészülékkel. Két éve szenteltek katolikus pappá, és Szentendrén vagyok lelkipásztor. Nehézségeim ellenére a barátaim és a tanáraim mindig mellettem álltak, megtanítottak, arra, hogy ne adjam fel, merjek küzdeni az álmaimért; és a megszerzett tudást mások javára használjam fel.

Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Kiberfizikai Rendszerek Intézet tanszéki mérnöke (informatikai középiskolai szakmérnöktanár). ECDL oktató és vizsgáztató. 30 éve a SINOSZ tagja. OTDK Pro Scientia Aranyérmes, Példakép, Érted érem és Kemény János díjazott.

Nagyothalló vagyok. Ez az állapot folyamatosan alakult ki, így nem akadályozott jogászi hívatásom gyakorlásában. Nyugdíjas koromban kezdtem el írni. Jelenleg a Szitakötő Gyermekújság és az Irodalmi Rádió munkatársa vagyok, a HaSé-ban is rendszeresen jelentek meg írásaim. Azóta több kötetbe is beválogatták műveimet.

Kiss Orsolya

Kiss-Weidinger Vera Life & Párkapcsolati Coach, asztrológus

Pászti Márió

Kétesztendős koromban egy súlyos betegség következményeként lettem teljesen siket. Az általános iskolát hallók között végeztem el, de az érettségit már a sorstársaimmal együtt tettem le. Szerettem a fogalmazás órákat, mert ilyenkor mindig írhattam. Az írás szeretete a mai napig is elkísér.

Elfogadni a megváltoztathatatlant, javítani a megváltoztathatón – ezzel a mottóval segítek nap mint nap. Én nem születésem óta vagyok hallássérült, hanem azzá lettem. Kommunikáció szakon végeztem, világéletemben olvasó ember voltam.

Pászti Márió (25) vagyok, születésemtől fogva nagyothalló. Közgazdászként végeztem és jelenleg egy multinál dolgozom pénzügyes pozícióban. Mindennapjaimat átszövi az utazás szeretete, az új dolgok, helyek felfedezésének izgalma. Szeretek minél több információt megtudni egy adott helyszínről. A későbbiekben szeretnélek informálni titeket erről.

Puha Andrea

Vörös Viktória

Ismerhettek a SINOSZ Hangforrásról, a Szájkóder blogról, a Hallás Társasága Alapítvány blogjáról vagy a Hali-tali táborból. Ezek mellett azonban novellákat is szeretek írni. Szeretek sétálni a fantázia országaiban és a valóságban. Sorokat kötni a betűkből. Nekem ez az élet.

Jelnyelvhasználó siket vagyok. Írásaimban főként a jelnyelvről, a siketekről, az ő kultúrájukról és oktatásukról - beleértve az integrált és a szegregált, valamint az idegennyelv oktatást - fogok írni, többnyire saját tapasztalatok és megfigyelések alapján. Ha érdekelnek ezek a témák, tarts velem!

P. Esz. A. Szociálpedagógus, művész és kutató. Mottó: a társadalmi sokszínűség szépségei. Különbözőségekben rejlő együttműködési lehetőségek. Képességek kihasználása.

KÉPESEK VAGYUNK

Tartalomjegyzék

Engem miért nem akarnak felvenni?

Élenjárók bevetésen

Írta: Kajtár Dóra Január-február nemcsak az év kezdetét jelenti, hanem egy új korszak kezdetét is, ha gimnáziumba, egyetemre megy tovább az ember lánya, fia. Ebben az időszakban kell meghozni a döntést, hogy hova szeretnék benyújtani a jelentkezést, hova szeretnének felvételt nyerni. És bár elvileg egyenlő esélyekkel indulunk neki, a valóság nem ezt mutatja. Judit, Lara anyukája elmesélte, hogyan jártak a beiratkozáskor. Nagyon szomorú látni, hogy az anyukák minden követ megmozgatnak, utánajárnak, próbálják érvényesíteni a hallássérült gyerekeik érdekét, de falakba ütköznek.

3 KÉPESEK VAGYUNK

Írta: Kajtár Dóra A külföldön végzett tanulmányok egyre népszerűbbek napjainkban. Világjárás, szórakozás és tanulás egy csapásra. Csak hát ennek megvan az ára is. Viszont egyre több mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy a pénzügyi része a dolognak ne legyen akadály. Sokan láthattatok már az Erasmust, vagy más pályázatokat. De van lehetőségük a siketeknek is külföldön tanulni?

24 Évkezdés – ugyan, hagyjál már?! Írta: Kiss-Weidinger Vera A cím nem véletlen. Nagyon sokszor találkozom fásult lemondással, unalommal és kiábrándultsággal, amikor az évkezdésről van szó ˗ hagyományosan január elsején. Pedig, mint minden, ez sem rossz, csupán a megszokásból elkövetett felelőtlen ígéretek miatt vált közhellyé.

32 “A médiatanárom azt mondta, hogy képtelen vagyok a médiával foglalkozni, mivel siket vagyok. Bebizonyítottam, hogy tévedett.” Írta: Kajtár Dóra Ellen Parfitt, azaz Deafie Blogger nagy példaképem abban, ahogyan felhívja a világ figyelmét a hallássérültekre. A brit díjnyertes blogger, aktivista mindent megtesz azért, hogy minél jobban informálva legyenek az emberek a hallássérüléssel kapcsolatban.

35 Utazz könny(ebb)en hallókészülékkel – utazási tippek, trükkök, praktikák nagyothallóknak! Írta: Pászti Márió Szeretnék néhány tippet megosztani veletek, amelyek még felkészültebbé tehetnek benneteket az utazásotok során. A tippek nagyrészét a mindennapokban is célszerű alkalmazni.

Soma barátot keres Írta: Kiss Orsolya Falu végén, erdő szélén, egy kis bokor tövében van egy ház; abban lakik egy süncsalád, hat süngyermekkel. A legkisebb sün, Soma hallássérült – hallókészüléket visel, amit Bagoly Doktor bácsi írt fel neki –, s szájról olvas. Soma reggeltől estig folyamatosan szomorkodott: nem voltak barátai, és a testvérei mindig elvették a játékát...

KÉPESEK VAGYUNK

OKOSKODÓ

„Ha valaki el tudja fogadni magát, a hiányosságait, fogyatékosságát, akkor szerintem kevésbé érintik rosszul ezek a bántások, csúfolódások.” - Interjú Jocó bácsival AZ ISKOLA OLYAN HELY, AHOL NEMCSAK ÉLETRE SZÓLÓ ÉLMÉNYEKET, HANEM ÉLETRE SZÓLÓ TRAUMÁKAT IS BE LEHET GYŰJTENI. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN, A GIMNÁZIUMBAN ÉS AZ EGYETEMEN ELTÖLTÖTT IDŐ ALATT FEJLŐDIK KI A SZEMÉLYISÉGÜNK, LESZÜNK EMBERRÉ. SZINTE MINDENKINEK VAN AZ ÉLETÉBEN LEGALÁBB EGY OLYAN TANÁR, AKI NAGY HATÁSSAL VAN AZ ÉLETÉNEK VALAMELYIK TERÜLETÉRE. A KONYTFA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM EGYIK TANÁRÁRA, BALATONI JÓZSEFRE SOK DIÁKJA FELNÉZ. A FACEBOOKRÓL SOKAKNAK ISMERŐS LEHET A DIÁKJAI ÉRDEKÉBEN MINDENT BEVÁLLALÓ JOCÓ BÁCSI, AKI SULIS TÖRTÉNETEIBŐL NÉHÁNYAT A KÖZÖSSÉGI OLDALÁN IS MEGOSZT. JOCÓ BÁCSIT, BALATONI JÓZSEFET KÉRDEZTEM AZ ISKOLAI CSÚFOLÓDÁSRÓL, ELFOGADÁSRÓL, ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL.

Kérdezett: Kajtár Dóra okat találkozol gyerekekkel, főleg kamaszokkal, így jól tudod, hogy ebben az időszakban megy a rivalizálás, az egymás piszkálása, cikizése (ha néha nem is tudatosan). Mennyire viseli meg a fiatalokat, ha az osztálytársaik csúfolják, gúnyolják őket? Én azt gondolom, hogy a rivalizálás, a hatalmi harcok, a hierarchiaharc teljesen természetes folyamat, főleg amikor egy új osztályközösség van kialakulóban. Ebbe egészen addig nem kell és talán nem is szabad beleavatkozni, amíg normális keretek között zajlik, nem megy át agresszióba, egymás zaklatásába, fizikai vagy lelki bántalmazásba. Ez néhány hét, hónap alatt lezajlik, és kialakulnak az osztályközösségen belüli helyek, szerepek. A fiatalokat a gúnyolódás, a cikizés nagyon megviseli, még akkor is, ha ez esetleg nem látszik, nem kerül felszínre. Sajnos egyre gyakoribb az online zaklatás, vagyis a cyber bullying. Ezeket észre lehet venni, ha a pedagógus, a szülő odafigyel, és olyan viszonyt alakít ki a diákokkal, hogy bátran fordulnak hozzá segítségért. A büntetés nem megoldás, sokkal inkább csak olaj a tűzre. Gyakorlatokkal (pl. drámapedagógiai szituációk) felszínre lehet hozni 5 KÉPESEK VAGYUNK

őket, a zaklatót lehet áldozatszerepbe helyezni észrevétlenül. Amire érdemes odafigyelni, hogy a zaklató sok esetben máshol áldozat, ezért vele is foglalkozni kell. Sőt, az úgynevezett szemlélődőkkel is dolgozni kell, hiszen ugyan nem értenek egyet, de nem is lépnek közbe. Elég összetett és hosszadalmas folyamat ennek a problémának a megoldása, de mindenképpen foglalkozni kell vele. A tanárok szerinted tudnak-e tenni ezek ellen, és ha igen, akkor mennyire és hogyan tudják megakadályozni, mérsékelni a csúfolódásokat? Mert ugye általában nem akkor szoktak ezek történni, amikor a tanár is ott van. Az előző kérdésben már vázoltam, hogyan is lehetne ebbe beleavatkozni, közbelépni. Nagyon fontos ilyenkor, hogy a pedagógus alkalmazza az asszertív kommunikáció és a mediáció elemeit, gyakorlatait is. Ellene lehet tenni: igyekezni kell elfogadó, befogadó diákokat nevelni, és akkor kisebb eséllyel fordul elő ilyesmi egy jól felkészített közösségben. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a diákokat kellő önismerettel, humorral vértezzünk fel annak érdekében, hogy ezeket a helyzeteket könnyebben tudják kezelni. Termé-

szetesen semmi sem garancia, bármikor bárhol előfordulhat ilyen helyzet. A médium és a közösségi média állandóan elénk teszi a tökéletes dolgokat. Akkor vagy jó, ha tökéletes a kinézeted, az alakod. stb. A fiatalok ezek szerint alakítják az énképüket. És a másokról alkotott képet úgyis, hogy azokat fogadják el, ami szerintük a “tökéletes”. Mi van akkor, ha az embert olyan dologért csúfolják, amiről nem tehet, például valamilyen érzékszervi “fogyatékossága” miatt? Ha jól emlékszem, te is beszéltél már róla, sokszor szóvá tették neked azt, hogy dadogsz. Mikor kezdted elfogadni és helyesen értékelni magad: attól még, hogy dadogsz, lehetsz jó ember, sőt jó tanár is? Azt gondolom, hogy ha egészséges énképet próbálunk kialakítani a gyerekekben, akkor sokkal könnyebben ki tudják szűrni a valóság és a valóságnak álcázott tökéletesség közti különbséget. Óhatatlan, hogy az ember kamaszkorban elégedetlen legyen magával, a testével, a képességeivel. Ez is valahol természetes. De itt is kulcsszó az egészséges mérték. Ha valaki el tudja fogadni magát, a hiányosságait, fogyatékosságát, akkor szerintem kevésbé érintik ros�szul ezek a bántások, csúfolódások. Én

hatására ˗ alakulnak ki. Fontos lenne ez ellen tenni, de ez egy nagyon hosszú folyamat, alapvető társadalmi és felfogásbeli változásokat igényelne. Az pedig nem megy egyik pillanatról a másikra. Volt hallássérült tanítványod? Vagy a sulitokban volt tapasztaÓrai gyakorlatokkal, latod hallássérült diákokkal? témanapokkal, témahetekkel, Nálunk nincs hallássérült diák, ezért nincs velük tapasztalatom. tréningekkel lehet az Az integrált oktatás nagy vita. esélyegyenlőséget bemutatni Nagyon érdekelne a te véleményed és tanítani a gyerekeknek. erről. Tanárként mi a véleményed Rengeteg szuper alapítvány az integrált oktatásról? Szerinted van, akik tartanak képzéseket, van-e helyük a hallássérült diáel lehet hozzájuk menni, vagy koknak a hallók iskolájában? A tanároknak plusz “teher”, ha egy akár ők jönnek ki az iskolákba hallássérült osztálytárs is van az foglalkozásokat tartani. osztályban? Felkészítik a tanároa teljes elfogadás szerintem még most kat a speciális igényű diákokra? sem valósult meg, de haladok az úton. Az integráció alapvetően nagyon Napjainkban azért már lehet azt mon- klassz és hasznos dolog, de nem minden dani, hogy az elfogadás egyre menőbb. esetben kivitelezhető. Hisz nagyban Ez az iskolapadban is meglátszik? függ a fogyatékosság vagy képességbeli A mostani diákok együttérzőbbek, zavarok mértékétől. Mert azt gondokevésbé kirekesztőbbek, mint régen? lom, van az a szint, aminél már sokkal A mai gyerekek sokkal könnyebben többet árt, mint használ az intergrált vállalják és mutatják ki az érzelmeiket. diáknak a dolog. A másik pedig az, És szerintem sokkal elfogadóbbak, mint hogy az iskolák nincsenek felkészülve a felnőttek: nem számít nekik a vallás, a a sérült diákok integrálására, nincsenek bőrszín, a nemi identitás. Nekik az számeg a technikai feltételek. Sok intézmít, hogy valaki jófej és jó ember vagy mény csak a bejáratig akadálymentenem. Ilyen egyszerű a történet. Az előí- sített, az épület már egyáltalán nem téletek később ˗ sok esetben a felnőttek az, így egy látás- vagy mozgássérült nem tudtam elfogadni sokáig, hogy dadogok, ezért nagyon bántottak a csúfolások, és tanáraim sem könnyítették meg ezt a helyzetet. Gimnáziumban kezdtem elfogadni magam. Bár

diáknak szinte lehetetlen közlekednie, használnia az épületet. Másrészt a pedagógusok sincsenek felkészítve, felkészülve erre. Nagyon régóta mondom, hogy az alap pedagógusképzésben is kellene lennie gyógypedagógiai alapoknak. Mert sajnos egyáltalán nem készítenek fel az ilyen helyzetekre, ezek kezelésére. Ott tartunk, hogy még az SNI, BTM, de akár egy diabétesz megfelelő integrációjára sincs megfelelő felkészítés. Itt is alapvető változásokra, szemléletváltásra lenne szükség mind az oktatásban, mind a tanárképzésben. Hon- és népismeretet is tanítasz. A tantervben benne van az esélyegyenlőség? Híres vagy a kreatív tanításról. Te hogyan neveled a diákjaidat az elfogadásra? A tantervben nincs benne az esélyegyenlőség, csak a történelem tantárgy keretében, a mai eseményeket feldolgozó anyagrészek térnek ki egy kicsit erre a témára. Azt gondolom, hogy erre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Órai gyakorlatokkal, témanapokkal, témahetekkel, tréningekkel lehet az esélyegyenlőséget bemutatni és tanítani a gyerekeknek. Rengeteg szuper alapítvány van, akik tartanak képzéseket, el lehet hozzájuk menni, vagy akár ők jönnek ki az iskolákba foglalkozásokat tartani. Minél több ilyet kellene szervezni. KÉPESEK VAGYUNK

OKOSKODÓ

Engem miért nem akarnak felvenni? JANUÁR-FEBRUÁR NEM CSAK AZ ÉV KEZDETÉT JELENTI, HANEM EGY ÚJ KORSZAK KEZDETÉT IS, HA GIMNÁZIUMBA, EGYETEMRE MEGY TOVÁBB AZ EMBER LÁNYA, FIA. EBBEN AZ IDŐSZAKBAN KELL MEGHOZNI A DÖNTÉST, HOGY HOVA SZERETNÉK BENYÚJTANI A JELENTKEZÉST, HOVA SZERETNÉNEK FELVÉTELT NYERNI. ÉS BÁR ELVILEG EGYENLŐ ESÉLYEKKEL INDULUNK NEKI, A VALÓSÁG NEM EZT MUTATJA. JUDIT, LARA ANYUKÁJA ELMESÉLTE, HOGYAN JÁRTAK A BEIRATKOZÁSKOR. NAGYON SZOMORÚ LÁTNI, HOGY AZ ANYUKÁK MINDEN KÖVET MEGMOZGATNAK, UTÁNA JÁRNAK, PRÓBÁLJÁK ÉRVÉNYESÍTENI A HALLÁSSÉRÜLT GYEREKEIK ÉRDEKÉT, DE FALAKBA ÜTKÖZNEK. Írta: Kajtár Dóra

7 KÉPESEK VAGYUNK

uditnak Lara a harmadik, kései gyermeke. Már 6-8 hónaposan feltűnt neki, hogy nem mászik, hanem gurul. A fejével mérte fel, hogy hova. A bölcsődét két éves kora előtt kezdte. Egyetlen szobatiszta gyerekként pár szót használt. De az ovi kiscsoportjában is még csak 15-20 szót használt. A logopédus azt mondta, nem baj, majd ha négy éves korában sem beszél, akkor menjenek vissza. Nyári szünetben az anyukájával volt másfél hónapig és elkezdett beszélni. Az óvónője szerint nem figyelt, nem hangoztatott és nem tapsolt. A nevelési tanácsadó szerint 4 évig heti fejlesztés volt ajánlott. A suliból késett egy évet. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek miatt (BTM) lassan haladt és a betűket is összekavarta. A 2. osztály vége előtt hihetetlen volt, hogy nyelvtanból 2-es, a másik tantárgyból pedig dicséretes volt, az önértékelése pedig a padlón. Az édesanyja ott fogott gyanút, mikor A part alatt című dalt úgy írta le, hogy „apa talaj”. Elvitte az audiológiára, ahol a professzor kérdezte, hogy melyik iskolába jár, hányadikos és hogy tanul. Mikor mondta a doktornak, hogy Larának négyes az átlaga, a doktor válasza az volt, hogy „Anyuka Anyuka ez a gyerek csoda. Félig siket. ez a gyerek csoda. Félig siket.” Lara ekkor 9,5 éves volt. Kétoldali idegi típusú, (40 dB-es) hallásvesztést állapítottak meg nála. Megkapták a hallókészüléket. Sajátos nevelési igényű tanuló volt, immáron nemcsak „disz-es” (diszlexiás, olvasási nehézséggel küszködő, diszgráfiás, írás nehézséggel küszködő, diszkalkuliás, számolási nehézséggel küszködő), hanem hivatalosan hallássérült is. A suliban nem annyira figyeltek rá. Hátsó padba ültették úgy, hogy még szemüveges is. Az osztálytársai beleordítottak a hallókészülékébe, szörnyszülöttnek csúfolták és kiközösítették. Néha foglalkozott vele a fejlesztő pedagógus. Az anyaggal nehezen haladt. A mentesítéseket nem vették figyelembe. Angolból osztályozták is, pedig mentesítve volt! KÉPESEK VAGYUNK

OKOSKODÓ

Közben jártak szurdopedagógushoz a hallássérültek iskolájába. 6. osztályban iskolát váltottak. Az elején minden jól ment. Mivel jól elbeszélgetett a nála idősebb diákokkal, ezért ott sem fogadták be igazán. Aztán 8. osztályos korára inkább magántanuló lett. Eljött a pályaválasztás ideje, és kiütött a továbbtanulási nehézség. Az SNI-s fejkvóta miatt felvették volna, mint diszgráfiás és diszkalkuliás, de abba a suliba hallássérült tanulót nem akartak felvenni. (Az alapító okiratban nincs hallássérült opció). Ahova pedig felvennének hallássérült tanulót, oda nem fogadtak „disz-es”-t. Szóval a szülők módosíttatták a papírokat Pesten ˗ vállalva azt, hogy el fognak esni a nekik járó kedvezményektől. Mint például a jegyzetelő tolmács szolgáltatástól. Közben Lara megírta a központi felvételit, de a túljelentkezés sokszoros volt. A hallássérült gyerekeket a szakképzési centrumokban akarták irányítani. De Lara szerencsés helyzetbe került, mert a szülei korán kezükbe vették a dolgot. 6 módosító kiegészítés után megszületett a varázsmondat: „Lara

9 KÉPESEK VAGYUNK

középiskolai tanulmányait integráltan folytathatja. Szurdopedagógiai fejlesztést nem igényel!” A „disz” (iskolai fejlődésnek specifikus zavara vagy kevert tanulási zavar stb.) került első helyre és a hallássérült a másodikra. Így nyert felvételt az Abigél Művészeti Gimnáziumba. A gimnázium nagyon jól kezeli a “másságot”. Larának egy volt osztálytársát is felvették, aki Down szindrómás. A Pedagógiai Szakértői Bizottság újabb mentesítéseket adott, amelyeket figyelemben is vesznek. Így sokkal könnyebb a tanulás. Az érettséginél jól fognak jönni neki a mentességek, és majd az egyetemi felvételinél járni fog a plusz pont is. A hallókészüléket a mai napig nem szokta meg, mert Tanulságnak azt emeli ki, hogy nagyon fontos lenne az óvodások valós audiológia szűrése. Nem csupán az ”emeld fel a kezed” -módszer. 10 éves koráig a csend világában élt. Juditnak a középső gyereke orvos, a nagy is diplomás. Diszkalkuliá-

ja volt neki is. Ember lett. Tanulságnak azt emeli ki, hogy nagyon fontos lenne az óvodások valós audiológia szűrése. Nem csupán az „emeld fel a kezed” -módszer. Sok gondnak az alapja a hallás. Larának idegi típusú a hallássérülése, nincs kalapácsreflexe és az egyensúlya is rossz volt. Állandóan összetörte magát. 10 évesen az idegpályák kialakulnak, így a nagy szenzomotoros mozgás már nem fejleszthető. Ha időben észrevették volna, akkor nem romlott volna ilyen gyorsan a hallása. A 10 évesen 40 dB-es hallásvesztése 13 éves korára 85-65 dB-re romlott. Minden káros zaj bejutott a belső fülbe. Az egyensúlya jobb lenne, ha kicsiként fejlesztik. Minél intelligensebb egy gyerek, annál később derül ki, mi a gondok gyökere. Megtanul kommunikálni, ezzel élni. Ezért lenne fontos, hogy minél előbb kiderüljön, hogyha a hallásvesztés a problémák forrása.

OKOSKODÓ

Hogyan ne integráljunk Írta: Vörös Viktória

iki, gyere ide! – mutat határozottan maga mellé az íróasztal mögött ülő, jól megtermett, morcos földrajztanár. A hatalmas hallókészülékeket viselő kiskamasz lány félénken odabotorkál a megjelölt ponthoz, és idegesen kirakja a házi feladatát az asztalra. A zsigereiben érezte, hogy a szigorú tanár ˗ mint mindig ˗ most is őt fogja kiszemelni áldozatául. Egy köteg, kézzel készített kártyapaklit terít ki az asztalra, a lapok egyik oldalára országnevek, másik oldalára pedig fővárosnevek vannak rápingálva. A lap másik oldalát, amit nem lát, kell fejből felmondania, és fordítgatással ellenőriznie, hogy jót mondott-e. Furcsa hangját a tanár sem érti mindig, koncentrálnia kell, de mivel tudja a megoldást, könnyen ki tudja következtetni, hogy mit mond a diákja. A lány előző nap sok időt szánt rá, mire megtanulta a leckét, noha a magolás sosem ment neki olyan jól, sokkal jobban jegyez meg dolgokat, ha valamivel párosítani tudja, vagy vizuálisan el tudja képzelni. De még így is kényelmetlenül érzi magát, kitéve az egész osztálynak. Csupán egy-két olyan osztálytársa akadt, akit jóindulattal lehetett csak barátnak nevezni, a többiek figyelembe se vették. Egy másik alkalommal ugyanez a tanár maga mellé ülteti a siket lányt a tanári asztalnál, utasítva őt ˗ cseppet sem kedvesen ˗ hogy miközben magyarázza az anyagot, másolja le az ő füzetének tartalmát, ne pedig az egyébként színötös padtársáét. A lány gyorsan lemásolja a feléje nyújtott füzetet, és unottan nézelődik a teremben. Ugyanis a tanár közvetlen mellette van, így majd’ kitörné a nyakát, ha annak száját figyelve próbálná követni a magyarázatot, míg ott ül, és nem a harmadik sorban, kényelmes szájról olvasási távolságban a tanártól. Arca piros a szégyentől, alig várja már, hogy visszaülhessen padjába, és békén hagyják őt. A legjobban azon lepődött meg, hogy az osztálytársai szembeötlő jellegüknél fogva megjegyezték ezeket a kiszúrásokat és később, egy tanár-diák csere napon, (amikor a diák tanárrá, a tanár pedig padsorban ülő diákká avanzsál), az egyik tanárt játszó gyerek óra közben megrendezte ugyanezt a jelenetet. Mindenki röhögött, tudták, kikről van szó. Az osztályfőnök meg csak fogja a fejét, hogy

EGYENLŐ

IGAZSÁGOS

miről maradt le, pedig neki nincs problémája a hallásával, hallja a szóbeszédeket. Idestova tizenöt-húsz évvel ezelőtt nem tudtam arról, hogy van lehetőség kérni jelnyelvi tolmácsolást. Jelelni sem tudtam még akkor, csak beszélni. Miért? Mert a körülöttem lévő emberek ˗ jószándékkal vezérelve ˗ nem tartották fontosnak, hogy a jelnyelvet is tudjam használni, ne csak a beszédet. Félreértés ne essék, a beszédre igenis szükség van, de a siketek természetes nyelve, a jelnyelv ugyanolyan fontos egy siket gyerek nyelvi, lelki és érzelmi fejlődése szempontjából. A jelnyelvhez való hozzáférés biztosítása alapvető dolog kellene, hogy legyen. De nem az. Nézzük meg, hogy nézne ki a fentebb ábrázolt két kínos jelenet úgy, hogy jelnyelvi tolmács is jelen van! - Viki, gyere ide, kérlek – jeleli a tolmács, amit a tanár mond, így a lány tökéletesen érti, hogy mit várnak el tőle. Magabiztosan kirakja a kártyákat az asztalra, kezeit használva felmondja a leckét. Könnyen megjegyezte őket, nem foglalkozott különösebben sokat a magolással, ugyanis az adott ország, illetve főváros nevét sokkal gyorsabban megjegyezte úgy, hogy tudta annak jelnyelvi megfelelőjét, tudta mihez kapcsolni. Valamint eljelelt fejben egy térképet, és ráhelyezte az országokat a fővárosukkal együtt. Az osztálytársak már megszokták a tolmács jelenlétét, ennek ellenére elkapnak néhány jelet, mint pl. Spanyolország. Jót derülnek azon, hogy a jel bikaviadalra utal,

VALÓSÁG

könnyen megjegyzik, később még poénkodnak is siket osztálytársukkal erről. A földrajztanár is visszafogja magát, nem mer illetlenül viselkedni a tolmács jelenlétében. A siket lánynak a tanár füzetét sem kell az egész osztály szeme láttára lemásolnia, Idestova tizenöt-húsz évvel ezelőtt nem tudtam arról, hogy van lehetőség kérni jelnyelvi tolmácsolást. Jelelni sem tudtam még akkor, csak beszélni. bőven elegendő, ha azt az iskola költségén, a tanáriban lefénymásolja. Óra alatt a tolmácsot figyeli, hogy mit jelel, kön�nyen megérti és megjegyzi a tananyagot. Nincsen arra kényszerülve, hogy szomszédja jegyzetéből a vázlatpontok alapján tanulja meg az anyagot, hiszen a tolmácsot figyelve megkapja a teljes magyarázatot. Mennyivel jobban hangzik ez, nem? Kérdezem én, az integrációnak csúfolt valami kis túlélője: miért kell diszkriminálni, még jobban megnehezítve a siket tanuló életét azzal, hogy csakis kizárólag a hangos beszédet adjuk meg neki, amivel fizikai lehetetlenség száz százalékosan leolvasni szájról a tananyagot? Az integráció lényege pont az lenne, hogy a diák egyenlő mértékben férjen hozzá az oktatáshoz, fogyatékossága ellenére. KÉPESEK VAGYUNK

OKOSKODÓ

Élenjárók bevetésen A KÜLFÖLDÖN VÉGZETT TANULMÁNYOK EGYRE NÉPSZERŰBBEK NAPJAINKBAN. VILÁGJÁRÁS, SZÓRAKOZÁS ÉS TANULÁS EGY CSAPÁSRA. CSAK HÁT ENNEK MEGVAN AZ ÁRA IS. VISZONT EGYRE TÖBBEKNEK MEGADATIK A LEHETŐSÉG, HOGY A PÉNZÜGYI RÉSZE A DOLOGNAK NE LEGYEN AKADÁLY. SOKAN LÁTHATTÁTOK MÁR AZ ERASMUST, VAGY MÁS PÁLYÁZATOKAT. DE VAN LEHETŐSÉGE A SIKETEKNEK IS KÜLFÖLDÖN TANULNI? Írta: Kajtár Dóra

etrovicz Máté 2018ban részt vett egy siket fiataloknak szervezett nemzetközi ifjúsági projektben a Frontrunners 14-en. A Dániában eltöltött 9 hónap alatt sok élményt, tapasztalatot szerzett. Többek között ezekről, a társadalmi felfogásokról és magáról a Frontrunners (magyarul élenjárókat jelent) projektről beszélgettünk a SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) székházában található irodájában, ˗ hiszen majdnem 5 hónapja ˗ a Budapesti Siketek Szervezetének a titkára. Aki nem ismeri Mátét, azok kedvéért elmondom, hogy egy barátságos, jókedvű, 25 éves siket fiú, aki Budapest mellett lakik. Szabad idejében szeret kirándulni, utazgatni és szórakozni a barátaival. Természetesen, Máté jelnyelven válaszolt a kérdéseimre, de mivel én olyan hallókészülékes nagyothalló vagyok, aki szájról olvasásra támaszkodik, még sok mindent nem értek (sajnos) a jelnyelvből, ezért Badics Beáta ˗ a Budapesti Nagyothallók Szervezetének titkára ˗ volt segítségünkre. Köszönjük szépen a tolmácsolást! Máté 2014-ben érettségizett le. Kertépítő mérnöknek kezdett tanulni, de nem tetszett neki. Abbahagyta és inkább dolgozgatott. Amikor csak lehetősége adódott rá különböző külföldi programokon, tanulmányi utakon vett részt. 2016-ban egy külföldi táborban volt, ahol szóba került, hogy van egy dán kurzus, ahol siketekkel kapcsolatos dolgokat lehet tanulni. Az egyik portugál barátja volt már 2016-ban ott, és mesélte, hogy nagyon jó. Majd márciusban volt egy „kóstoló hét”, ahol bemutatták a Frontrunners-t. Nagyon tetszett Máténak és rájött, hogy szívesen kipróbálná, ezért jelentkezett. 11 KÉPESEK VAGYUNK

JELENTKEZÉS FELTÉTELEI Máté miután angolul megírta az önéletrajzát, elkészített egy jelnyelvi videót az életéről ezeket, illetve a motivációs levelet is megírta és elküldte írott és videós formában is. Ezeket a szervezők elbírálták és készítettek vele interjút. Mindig szeptemberben indulnak a turnusok. A következő, 16. turnus 2020 szeptemberében indul. 2020 január 19-étől kezdődik Dániában a bemutatkozó hét, a „kóstoló hét”, ahol egy kis ízelítőt lehet kapni a csapatról, a képzésről. A képzés nem olcsó, 75.000 dán koronába kerül, ami kb. 3 millió magyar forintot jelent. MI AZ A FRONTRUNNERS? Olyan dán projektről van szó, ahol fiatal siket vezetőket képeznek. Hisznek az „együttműködő tanulás” gondolatában, és arra törekednek, hogy biztonságos, informális tanulási környezetet hozzanak létre, amelyben arra ösztönözik a diákokat, hogy vegyenek részt egymás tanulási folyamatában tapasztalataik megosztásával. Ez fejleszti a kommunikációs és a vezetői képességeket is. A hallgatókat elméleti és gyakorlati ismeretekkel is ellátják jelnyelv, sport, média, történelem, művészetek és vezetés témakörökben. A biztonságos hely globális játszótérként is működik, ahol a különböző kultúrájú, nyelvű, társadalmi és földrajzi háttérrel rendelkező résztvevők biztonságosan kísérletezhetnek különböző ötletekkel számos projektmunka révén az osztálytermen belül és kívül. Együttműködnek siket szervezetekkel, intézményekkel és kutatási programokkal a folyamatos szakmai és pedagógiai fejlesztés és az oktatási program magas színvonalának fenntartása érdekében. FRONTRUNNERS ALAPELVEI: Létezünk. A siket emberek mindig is léteztek, és ezután is létezni fognak.

Hisszük, hogy a siket emberek a globális emberi sokszínűség részét képezik, számunkra azt jelenti, hogy vagyunk. Cselekszünk. Arra törekszünk, hogy megerősítsük a létezésünket és az emberi sokféleség részévé váljunk. MÁTÉ ÉLMÉNYEI A FRONTRUNNERS 14 RÉSZTVEVŐJEKÉNT Dániában, Koppenhágától 3 órás útra, Vejle városától fél órára található Castberggardon volt a képzés. Máté összesen 9 hónapig, szeptembertől májusig tartózkodott Dániában. Ebből egy hónapot Belgiumban gyakornokoskodott. A siket kultúráról, történelemről, emberekről, emberi jogokról, vezetésről, média ismeretekről, konfliktuskezelésről, kreatív munkákról és művészetekről is tanultak. Nagyon sokrétű, szerteágazó volt a tananyag, de minden a siketekkel volt kapcsolatos. Áprilisban szabadidős tevékenységre volt lehetőség, egy tetszőleges helyet választhattak, ahol teljesíthették a gyakorlatot. Máté Belgiumban, az Európai Unió Siket Ifjúsági Szövetségében dolgozott média- és kapcsolatfenntartóként. MILYEN AZ ÉLET A KÉPZÉS ALATT? Fél 8-as reggeli után, fél 9-kor kezdődött az első óra, amely 10 óráig tartott. 20 perces szünet után délig újból tanításra került sor, majd ebéd után fél 3-ig újra tanultak. Utána szabadidő következett és fél 6-tól vacsoráztak. Ha volt valami feladat, akkor azt még meg kellett délután csinálni. Az órákon előadások, projektmunkák voltak, vagy csak megvitattak közösen valamit. Máté kedvenc tantárgya a jelnyelvvel kapcsolatos tárgy volt. A jelnyelv az anyanyelve, így az volt a legérdekesebb számára. Magyarországon a magyar nyelvet írásban tanítják, mit ragozz, hogyan ragozz. Sokkal fonto-

hagyják, támogatják, hogy azt csináljad. Keleten pedig talán ez kevésbé van meg, lemaradnak ezzel a szemlélettel. HALLÁSSÉRÜLTKÉNT MILYEN NEHÉZSÉGEKKEL KELL MEGBIRKÓZNI KÜLFÖLDÖN? Máté szerint, ha abszolút nem tudna angolul, akkor nehéz lenne elboldogulni, de megoldaná akkor is. Mivel használja a nemzetközi jelet, amit magától tanult meg, így nem volt probléma. A nemzetközi jel egyébként nem hivatalos nyelv. Nagyon vizuális kód, nagyon sok olyan jel van, ami egyértelmű. Minden nyelvből átvett egy-egy jelet, ami elég egyértelműen szimbolizálja az adott dolgot. Például mikor Litvániában volt a fővárosból utazott egy másik városba. Visszafelé a vonat nagyon lassan ment, majdnem lekéste a csatlakozást. Ezért Máté megkérdezte angolul a kalauzt, hogy késik-e a vonat, aki az mondta, hogy igen. Megmutatta a buszjegyét, majd a kalauz segített neki odatelefonálni, így sikerült elérni a csatlakozást, megvárta őt a busz.

sabb, hogy ezt jelnyelven tanítsák meg. Ott tanítanak egy alap jelnyelvi kultúrát és olyan dolgokat, amelyek a siketeknek, jelnyelvet használóknak hasznosak. A tanárok nem éreztették, hogy ők a tanárok. Míg Magyarországon bácsinak és néninek szólítják a tanárokat, addig kint teljesen egyenrangú félként kezelték a diákokat. Nem formális módon A nemzetközi jel egyébként nem hivatalos nyelv. Nagyon vizuális nyelv, nagyon sok olyan jel van, ami egyértelmű. Minden nyelvből átvett egy-egy jelet, ami elég egyértelműen szimbolizálja az adott dolgot. zajlott az oktatás, hanem csoportokban, közösen dolgoztak együtt. A tanárok mind siketek voltak, volt egy 55 év körüli személy is, de többségében 30-40 éves tanáraik voltak. Néha voltak vendég tanárok is, ami szintén hasznos volt. A 23 fős társaságnak kicsi lett volna egy családi ház, azért Máté egy olasz és francia barátaival került egy mobilházba. A kurzus végén a vizsga, az iFrontrunners Fesztivál megszervezése volt. A tanulóknak kellett mindent lekommunikálni, felvenni a kapcsolatot másokkal, a programokat kitalálni, megcsinálni. Az oktatók figyelték, hogy

mindent jól kommunikálnak-e le, jó-e a csapatmunka, azaz jól rendezték-e meg a fesztivált. A képzés lezárásaként kaptak egy oklevelet, amiben feltüntették az összes témát, amit tanultak. MENNYIRE ELFOGADÓ A DÁN TÁRSADALOM? Máté főleg siketekkel találkozott, mivel egy tanyán tanultak és ott szálltak meg. Tanulás után nem nagyon mozdultak ki szórakozni, mert ott együtt voltak siket ismerőseivel és számára ez biztonságos környezetet jelentett. Úgy látta, hogy a hallók nagyjából elfogadták. Magyarországon az emberek le vannak maradva. A siketeknek sokkan többet kell érzékenyíteni Magyarországon a szemléletformálásban nagy szerepe van az érzékenyítő programoknak. A dánok történelme, kultúrája teljesen más, jobban elfogadják az embert. Az iskolában nem csak dán siketekkel volt, hanem a világ 15 országából érkeztek a tanulók. Történelmi és politikai okokból kifolyólag is, de nyugaton általánosságban sokkal nyitottabbak. Úgy látja, hogy Kelet-Európában a fiatalok nyitottabbak, de az idősebbek nehezebben fogadják el őket, tiltakoznak. Rákteóriának hívják ezt, azt jelenti, hogy keleten, ha fejlődik valaki, arra mérgesek, irigyek. Nyugaton jobban engedik, hogy fejlődjél, ha választottál egy utat,

A KÉPZÉS UTÁN Az iskola többet ad a képesítésnél. Az élmények mellett nagyszerű barátokra lehet találni. Máté is tartja a kapcsolatot a nemzetközi barátaival. Whatsapp-on szoktak kommunikálni egymással, nemzetközi jelnyelven. Nemrég Hollandiába utazott, mert időnként szokott találkozni a csapat, legutóbb például elmentek egy étterembe. Hazaérkezéskor nehéz volt visszaszoknia, nagyon rosszul érezte magát. Majdnem egy évig nem volt itthon. Az osztálytársai hazalátogattak a képzés alatt, ő viszont végig kint maradt. Sírt, szinte depressziós lett, azt érezte, hogy semmit nem szeretne csinálni. Júniusban Franciaországba ment egy fesztiválra, ahol találkozott a barátaival, nagyon jól érezte magát. Innen hazaérkezve került a SINOSZ-hoz. Szeretne a jövőben is részt venni eseményeken, hiszen nagyon sok program van. Amerikába is szeretne eljutni. Egy fesztiválra jelentkezett önkéntesnek, várja a visszajelzést. Sok sikert kívánunk Máténak a tervei, álmai megvalósításához! Ha felkeltette a képzés az érdeklődéseteket, akkor a frontrunners.dk oldalon további információkat tudtok találni.

KÉPESEK VAGYUNK

WORLD WITHOUT BARRIERS” “ IFHOH VILÁGKONGRESSZUS BUDAPESTEN 2020. MÁJUS 27-29. INTERNATIONAL FEDERATION OF HARD OF HEARING (IFHOH) ÉS A EUROPEAN FEDERATION OF HARD OF HEARING (EFHOH) PÁLYÁZATON HIRDETTE MEG AZ IFHOH KONGRESSZUS SZERVEZÉSI JOGÁT. A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 2018-BAN EZEN A PÁLYÁZATON INDULT ÉS KAPOTT BIZALMAT, MELYNEK ALAPJÁN HÁZIGAZDÁJA ÉS SZERVEZŐJE LEHET A VILÁG AKADÁLYOK NÉLKÜL CÍMMEL SZERVEZETT KONGRESSZUSÁNAK.

Siketek és Nagyothallók Országos Szöaz 1990. évi népszámlálás szerint a fogyatékossággal vetsége (SINOSZ) Magyarország egyik élő személyek 10,94%-a volt nagyothalló, míg 2011-ben legnagyobb fogyatékosokat tömörítő érmár a csoport 12,84%-át tették ki. Ez azt mutatja, hogy dekvédelmi szervezete, amely idén 112 éve az 1990-es népszámláláshoz képest 2%-kal emelkedett képviseli a siket és nagyothalló emberek az érintettek száma és aránya. Hazánkban a 2016-os érdekeit hazánkban. Szövetségünk jelenleg közel 15.000 KSH adatok szerint közel 56 000 nagyothalló személy főt tömörít, tagsága jelentős hányadát a nagyothallók él, amelyből a SINOSZ tagjai között tudhatunk 12 000 csoportja alkotja. A SINOSZ évtizedek óta delegál képfőt. A számadatok (szinte) szembesítően igazolják, hogy viselőket a nagyothallók nemzetközi a SINOSZ a hazánkban élő nagyotszervezeteibe, az EFHOH/IFHOH hallóknak a csupán a töredékét képes közgyűléseire, építi kapcsolatát a elérni. Bár ennek hátterében több ok A WHO 2011-ES DISABINagyothallók Világszervezetének is áll, ezek közül meghatározó, hogy LITY REPORT SZERINT Ifjúsági tagozatával, az IFHOHYP a nagyothallók jelentős része igyekMEGKÖZELÍTŐLEG 350 szervezettel, táboraiba rendszeresen szik inkább elfedni hallásállapotát, delegál nagyothalló fiatalokat azzal a kerülni a közösségi és társas együttMILLIÓ HALLÁSSÉRÜLT céllal, hogy ennek a generációnak a léteket, sőt gyakran észlelhető, hogy EMBER ÉL A VILÁGON. mozgalmi kapcsolódásait elősegítse. szociális kapcsolataiban izolálódik. Az IFHOH 4 évente rendezi meg Világkongres�Ezzel szemben a SINOSZ törekvése, hogy a nagyothallók szusát, szervezésére pályázatot hirdet tagországai családban elfoglalt helyét javítsa, segítse tagjait abban, között. A Siketek és Nagyothallók Országos Szöhogy "akadályok nélkül" könnyebben tudjon a családi vetsége 2018-ban ezen a pályázaton indult és kapott életbe aktívan bekapcsolódni és képes legyen annak bizalmat, melynek alapján házigazdája és szervezője szerves részévé válni. Fenti gondolatok érlelték bennünk lehet a „World without barrier” címmel tervezett Via döntést, hogy házigazdai pályázatunkban is a fókuszt lágkongresszusnak, amelyre 2020. május 27-29. között az EGYÉN-re tegyük, a Kongresszus résztvevői és külvia Danubius Hotel Héliában kerül sor. A kongres�lág szereplőinek a figyelmét is az EGYÉN-re irányítsuk. szus közel 40 ország képviseletével és tervezetten 500 fő hazai és nemzetközi résztvevővel valósul meg. A KONFERENCIA szervezési jogát azért vállaltuk, A WHO 2011-es Disability Report szerint megközelítő- hogy ezen a módon is megerősítést kapjanak érdekvéleg 350 millió hallássérült ember él a világon. Hazánkban delmi céljaink. Az itt látható hosszú lista arra hívja fel

A KONGRESSZUS 4 SZEKCIÓ TÉMÁJA

a figyelmet, hogy sok ÖSSZESSÉGÉBEN is látteendőnk van a nagyothatjuk, hogy a Kongresszus 1. A hallásvesztés személyes és halló személyek érdekhazai vonatkozásai egyazon szociális dimenziói (társadalmi védelme területén: irányba mutatnak. Fontos cél az Országos Foa nagyothallók életminőségéés gazdasági helyzet) és az érgyatékosságügyi nek javítása, oly módon, hogy dekvédelem feladatrendszere. Program 2015-2025 szó szerint és átvitt értelemsikeres megvalósítása ben is eszközt adjunk a ke2. A hallássérült személyeket új alapokra épülő halzükbe. Bízunk abban is, hogy érintő, hallást segítő legújabb techlókészülék-ellátórendszer a kommunikációs akadálynológiai fejlesztések és az azokkidolgozásának sürgetése mentesítés megtapasztalása a CRPD hazai impbátorítani fogja a sorstársakat hoz való hozzáférés lehetőségei. lementációjának további a KONTAKT igénybevétemegerősítése, elősegítése lére, illetve a dinamikusan 3. Orvostudomány újításai, a a nagyothalló szeméfejlődő testtávoli halláspótló cochleáris implantátum, az új lyek társadalmi inklúzióeszközök használatára. audiológiai fejlesztések, és a halját elősegítő szakpolitikai lásgondozást érintő egészségügyi döntések megalapozása A SINOSZ - mint házigazda a nemzetközi jó a Világkongresszus szervezési ellátórendszer nemzetközi gyagyakorlatok megismefeladataihoz személyi kapakorlata (pl.: gyógyszeres kezelérése, áttekintése és a jól citást biztosít és jelentős létsek, hangterápiás kezelések). működő szolgáltatási számban önkénteseket állít be. folyamatok hazai adapSzemélyre szóló meghívókkal 4. A hallássérült emberek emtálásának támogatása kívánjuk a célcsoportot érberi jogi helyzetével nemzeti és a személyt központba dekeltté tenni a konferencián helyező ellátórendvaló részvételre, különös teglobális vonatkozásban egyaránt szer működtetésének kintettel a politikai döntéshofoglalkozó ENSZ Egyezmény, WHO kidolgozása a jelenzóikra, valamint a hallásjavító határozatok, hazai jogszabályi legi eszközfókuszú eszközök forgalmazóira, és a háttér, stratégiák áttekintése. rendszer helyett magyarországi munkaadókra. a magyar munkaFontos nekünk, hogy a nemadói oldal ösztönzése zetközi szintű kapcsolatokat a munkahelyi akadálymentesítésre, hogy minél több ápoljuk, hiszen azok oda-vissza hatnak: tapasztalatokat nagyothalló személy alkalmazására kerülhessen sor cserélünk a világ túlsó végén élő nagyothalló egyénekkel, a szolgáltatásokhoz, épületekhez való egyenországonkénti képviselőikkel, és mint SINOSZ prezentállő esélyű hozzáférés kiépítésének megteremtése ni tudjuk mindezt tagjainknak. A világ számos országáa hallókészülék˗forgalmazó cégek álból érkező sorstársak jelenléte megalapozza az öntudat tali kiszolgáltatottság mérséklése és az önismeret fejlődését, következésképpen a halló a nagyothalló emberek jelentős csoporttársadalomban való beilleszkedés esélyei is javulhatnak. ja nem minősül megváltozott munkaképességű személynek – ennek a munkaerő-piaci következmények felülvizsgálata az oktatás és kultúra területén a nagyothalló személyek hozzáférésének biztosítása, akadálymentesítési folyamatok erőteljes képviselete, monitorozása.

PSZICHOBÖNGÉSZDE

“Akinek nem áll a háta mögött támogató család, valóban nehezen találhatja meg önmagát, hiszen gyakran még a szülők sem tudják, mit kezdhetnek a gyerekükkel.” Riport Kiss-Weidinger Veronika élet és párkapcsolati coach-csal VERONIKÁNÁL 3 ÉVES KORA ÓTA ÁLL FENN AZ ÁLLAPOT: IDEGI EREDETŰ A HALLÁSVESZTÉSE EGY KÍSÉRLETI GYÓGYSZER OKÁN. HALLÁSJAVÍTÓ KÉSZÜLÉKEK NÉLKÜL MA MÁR NEM HALL SEMMIT. 3 ÉVE VAN COCHLEÁRIS IMPLANTÁTUMA ÉS ELMONDÁSA SZERINT CSODÁLATOS A “ VELE VALÓ LÉTEZÉS”. SOKKAL TELJESEBBEN HALL VELE, MINT RÉGEBBEN A HALLÓKÉSZÜLÉKKEL. JÓBAN VANNAK.

A Írta: Kajtár Dóra

r ra a kérdésemre, hogy a gyerekkorát befolyásolta-e a hallássérülése, azt válaszolta, hogy természetes, hogy befolyásolta, de a családja az ő mentsvára, akik által mégis kevesebb fájdalom érte, mint esetleg más hasonló problémával küzdő gyereket. A család védőburokként vette körbe, és sosem azt hallotta, hogy „nem vagy elég jó”, inkább azt, hogy „bármire képes vagy”. A külvilág persze nem mindig ezt igazolta vissza. Az általános iskolában maradt egy ítélet foglyaként, főleg a tanárok részéről. A gyerekektől nem volt atrocitásban része, de kívülállónak érezte magát. Sokáig élt egyfajta 15 KÉPESEK VAGYUNK

szürkeségben, és „bocsánat, hogy élek” ˗ mentalitással. Azért, mert úgy érezte, nem olyan mint a többi ember, ezért a vele való többletmunka teher másoknak. Az egyetemen jól érezte magát, ott senki nem tekintette másnak, mint ami, hanem a munkáján és a vizsgáin keresztül látták. Arra a kérdésre, hogy milyen nehézségek érték a társadalomban, a környezetében, az elhelyezkedést emelte ki. „Nehéz általában azok számára, akik „mások”. Nekem ebben A család védőburokként vette körbe, és sosem azt hallotta, hogy nem vagy elég jó”, inkább azt, hogy bármire képes vagy”. A külvilág persze nem mindig ezt igazolta vissza. is szerencsém volt, az első főnököm csodálatos ember volt, gondolkodás nélkül adott nekem esélyt.” De hozzátette, hogy alapjában véve, ha beleírja valaki az önéletrajzába a hallássérülését, akkor nem valószínű, hogy behívják interjúra. Így inkább a sze-

mélyes bemutatkozásra lehet hagyatkozni, és ott elfogadtatni magunkat. Egyébként a szakdolgozatának írásakor szembesült azzal, hogy milyen gyér lehetőségeket kínál pályaválasztás terén az iskolarendszer. Ha jól emlékszik, szövő meg műszaki rajzoló lehetne. Ez kétségbeejtő. „Akinek nem áll a háta mögött támogató család, valóban nehezen találhatja meg önmagát, hiszen gyakran még a szülők sem tudják, mit kezdhetnek a gyerekükkel.” Ez szerinte főleg a vidéki régiókra érvényes. Nagyon különleges szakmája van, ezért megkértem, meséljen róla, milyen szempontok befolyásolták a pályaválasztását. Annak idején nagyon nehéz volt számára kiválasztani a pályát. Csak annyit tudott magáról, hogy szeret olvasni, és ehhez keresett valamit. Mivel az osztályfőnöke nem igazán bízott az értelmi képességeiben, nem támogatta igazán. Felkerestek egy pályaválasztási pszichológust is, azóta tudja azt, hogy ha valakinek van papírja, az nem egyenlő azzal, hogy tudása is van. Vera a megalázottság szót köti hozzá. És bár nem

KÃ‰PESEK VAGYUNK

PSZICHOBÖNGÉSZDE

tudta magáról, hogy ő kicsoda, így nyomdaipari szakközépiskolába járt, fényszedést tanult. Sosem dolgozott nyomdában, csak a gyakorlatok alatt. Ezt követően az útja a könyvtárba vezetett, amit nagyon imádott! Majd lett egy családi vállalkozásuk, egy pici boltjuk. Végül is a közös mindegyikben az volt, hogy beszélgetni kellett. „Jöttek hozzám a lelki gondokkal, a kérdésekkel, a tanácstalansággal. A beszélgetések alatt - akkor még tudattalanul – mégis feloldódtak ezek a dolgok, a megoldáshoz közelebb jutottak a kérdezők. Hívást éreztem, hogy elvégezzek egy 9 hónapos önismereti tanfolyamot. Sorsfordító volt.” Egyik alkalommal le kellett írni, hogy mi az, amit igazán szeret csinálni, és ez egyértelműen a beszélgetés és a vele járó segítésként jelent meg előtte. Ekkor még nem volt kész, mert le kellett győznie az azzal járó önbizalomhiányt, hogy más, mint a többiek. Vajon mennének-e hozzá olyan emberek, akik nem hallás17 KÉPESEK VAGYUNK

sérültek? Ez akkor oldódott meg, amikor az implantátum már megvolt. Minőségi ugrást eredményezett a hallásában és az életvitelében is. Az önismereti tanfolyam után elvégezte a Coach képzést. Life és business coach illetve párkapcsolati coach oklevelekkel is rendelkezik. A business coachingot nem használja, mert teljesen más kvalitások kellenek hozzá, mint a másik két területhez. A szakdolgozatának témája nagyon érdekes volt. Azt kutatta, hogyan fejeződik ki a másság az egyén és a társdalom kommunikációjában. Most csak tömören azt emelné ki, hogy az előítélet nagyon erős a társadalmunkban. (De később szívesen ír erről cikket, amit a magazin valamelyik későbbi számában közzéteszünk.) Viszont látja a pozitív jeleket, amelyek lassúak, de jelen vannak! Én úgy látom Magyarországon nem annyira népszerű pszichológushoz, coachhoz menni. Megkérdeztem Veronikától, hogy ő hogy gondolja: tény-

leg így van, vagy ez csak a látszat? Mi a különbség, ha van a kettő között? Mi az a pont, ahol már érdemes meglátogatni pszichológust vagy coachot? Szerinte sem népszerű ilyen típusú szakember segítségét kérni, mivel a magyar gondolkodás nem problémamegoldó, hanem inkább elfojtó. A panaszkodásban világszínvonalúak vagyunk, de a megoldásukhoz való kulcsok keresésében már nem. A pszichológushoz fordulást egyenlőnek tekintik azzal, hogy „hülye”, vagy nem normális az illető. Holott a komoly elmezavarokkal, a kóros elmebetegségekkel a pszichiáter foglalkozik, a pszichológus a lélek doktora (ideális esetben). A coach pedig egy olyan segítő, aki általános élethelyzetek, elakadások esetében tud utat mutatni. Nem tanácsol, hanem az ügyfelekből hívja elő a változásokhoz szükséges erőt, döntést, lépést. Az ügyfél jelzi a határait, a coach pedig segít abban, hogy felfedezze ki is ő

valójában és mit szeretne igazán. Komoly lelki betegségek esetén: nárcizmus, depresszió stb. mindenképp pszichológushoz kell fordulni. Minden ember életében eljön az a pont, amikor nem lát tisztán, amikor kérdéseket tesz fel magának: ki vagyok én? Jó helyen vagyok? Mit tegyek a kapcsolatommal? Mit tegyek önmagammal? Hogyan válhatok boldogabb emberré? Miért érzek ürességet? Ilyen esetben nem mindig jó a családtag vagy barát, mert abból a korlátolt nézőpontból közelítenek az emberhez, amit ők gondolnak róla. Mindegyikünk egy ilyen dobozban létezik a környezet számára. A coach egy nyers, ismeretlen emberrel találkozik, akiről nincs előpreferenciája, így elfogulatlan tud lenni. Akkor is jó felkeresni egy coachot, ha valaki csak ki akarja beszélni magát, mert egy jó coach aktív jelenléttel, aktív hallgatással dolgozik, ami már magában ad egy megnyugvást és feloldozást. A coaching, mint Veronika mondta, megoldásfókuszú, vagyis, az ügyfélnek kell rájönnie dolgokra, kitűznie célt, miközben a coach fogja a kezét az úton. Hatalmas önbizalmat ad, amikor az ügyfél rájön, hogy ő képes a változásra, képes döntéseket hozni és azokat következetesen végig vinni. „El kell mondanom, hogy nem mindig működik a coaching. Mivel ez kétemberes munka, van olyan, akik számára nehéz más nézőpontot keresni, vagy egyáltalán nem akar a változásban lenni. Szeretne segítséget, de

mégsem csinálja a feladatokat.” Olyan is létezik, hogy nem valók egymásnak a coach és coachee (ügyfél -szerk.). Nem tudnak együtt rezegni, együttműködni. Ez az együttrezgés nagyon fontos, mert, ahogy a barátaink esetében szükséges a szimpátia, úgy kell A kapcsolatok a legfontosabbak, mégpedig a minőségi kapcsolatok. Annak az érzése, hogy fontosak vagyunk valaki számára. És emellett legalább annyira fontos az is, hogy értelmes munkát végzünk, hogy szeretjük, amit csinálunk. Megvan az az érzésünk, hogy jó élni, a mindennapokban jelen van a nyugalom, a biztonság érzése. Ezek a dolgok megadják azt, amit boldogságnak hívunk. itt is jobb szó híján a szimpátia, a bizalom a coach felé. Itt kitárulkozik az ember nem mindegy, kinek teszi ezt. Semmi baj, ha nem érez a leendő ügyfél közösséget a coachcsal, tovább kell keresnie, míg megtalálja az ő emberét. Arra is kíváncsi voltam, hogy Veronikát milyen téma miatt látogatják meg legtöbbször. És képzeljétek, a legtöbb esete a párkapcsolat témáját érinti. De a karrier, identitás, önbizalom kérdései is rendszeresen jelen vannak. Tulajdonképpen az összes életterület összefügg, tehát

ha az egyik láb billeg, akkor a többi láb is megérzi valamilyen szinten. Mivel ezek olyan témák, amelyekről órák hosszat lehetne beszélni, sőt könyveket lehetne róluk írni, ezért arra gondoltunk, hogy a témákat Veronika külön-külön részletesen is kifejtené és bemutatná nekünk a Lélekbúvár rovatban. Én nagyon örülök neki, remélem Nektek is tetszeni fog! Sok érdekes témakört fog érinteni Veronika. Lesz sok téma a párkapcsolati részt illetően, és természetesen az önfejlődés kérdéseivel kapcsolatban is. Ez ugyanis a másik terület, amely Veronikát is nagyon érdekli és folyamatosan maga is dolgozik ezen, átadva másoknak saját a tapasztalatait. „Azért is fontos ez, mert a külvilág visszajelzéseiből hajlamos az ember hatalmas önbizalomhiányt felhalmozni, ami a saját életét nehezíti meg. A mi esetünkben szerintem ez fokozottan érvényes probléma. De beszélünk a változásról, az új nézőpontok kereséséről, a bátorságról is.” Végül az utolsó kérdésem az volt Veronikához, hogy szerinte mi a legfontosabb az életünkben? „Most érzelgős leszek: tényleg a szeretet. A kapcsolatok a legfontosabbak, mégpedig a minőségi kapcsolatok. Annak az érzése, hogy fontosak vagyunk valaki számára. És emellett legalább annyira fontos az is, hogy értelmes munkát végzünk, hogy szeretjük, amit csinálunk. Megvan az az érzésünk, hogy jó élni, a mindennapokban jelen van a nyugalom, a biztonság érzése. Ezek a dolgok megadják azt, amit boldogságnak hívunk. Azt azért hozzáteszem, hogy ez széles spektrumú lehet, csak az én nézőpontom adja vissza. Más embernek lehet, hogy más a boldogság megélése.” Köszönöm szépen Veronikának az inspiráló interjút! Találkozunk még írásaival a Lélekbúvár rovatban illetve lessetek be hozzá, a blogjára is, a http://parkapcsolatmuhely.hu oldalra. Ha bármi kérdésetek van, írhattok neki az info@ parkapcsolatmuhely.hu email címre.

KÉPESEK VAGYUNK

JELESK ED Ő

19 KÉPESEK VAGYUNK

A lány, aki mérnöknek tanult, hogy hallókészülékeket fejleszthessen ECE SAYGI-VEL EGY STRASSBURGI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSON TALÁLKOZTAM. EGY NAGYON ARANYOS, BARÁTSÁGOS, DE RENDKÍVÜL CÉLTUDATOS TÖRÖK LÁNYT ISMERHETTEM MEG A SZEMÉLYÉBEN. AZ INTERJÚT IRINA IVANOVA KÉSZÍTETTE, DE ENGEM NAGYON INSPIRÁLT, ÍGY ÖRÖMMEL FORDÍTOTTAM LE, HOGY VELETEK IS MEGOSZTHASSUK. OLVASSÁTOK SZERETETTEL! Kérdezett: Irina Ivanova Fordította: Kajtár Dóra

KÉPESEK VAGYUNK

JELESK ED Ő

ce Saygi: Ece vagyok Isztambulból, az első gyermekkori cochleáris implantátumot (CI) használó személy Törökországban. Tehát a fő kommunikációs módszerem a beszéd, köszönhetően a jobb fülemen lévő CI-nek. A cochleáris implantátumok és hallókészülékek fejlesztése céljából úgy döntöttem, hogy elektromos és elektronikai mérnöknek tanulok. Az egyetemi éveimben a Cochlear Ausztrália nevű cégnél részmunkaidős hallgatóként dolgoztam részmunkaidőben és a Cochlear Belgiumban pedig mérnöki gyakorlatot folytattam. Jelenleg az Isztambulban található General Electricnél dolgozom, és a szélerőművek támogatásánál vagyok. Ezentúl 2011 óta aktív önkéntes voltam a hallássérülésre szakosodott nemzeti és nemzetközi szervezetekben egyaránt. Megtanultam a jelnyelvet is a siket és a hallássérült közösségek közötti akadályok áttörésére, ezért Isztambulban workshopokat szerveztem egy erősebb társadalomról, amelybe minden hallássérült ember bekapcsolódik. Ebben hiszek: minél egyesültebbek az emberek, annál nagyobb hatalommal bírnak. I.I.: Isztambulban a General Electric cégnél dolgozol és a szélturbinákkal kapcsolatos adatkezelésért vagy felelős. Tudnál mondani egy kicsit többet erről a cégről, és mit is jelent a szélerőművekkel kapcsolatos adatkezelés felelőssége? Milyen feladataid vannak? E.S.: A General Electric Wind Services-nél dolgozom, és fő felelősségem olyan adatbázisok létrehozása, amelyekhez minden belső érdekelt fél hozzáférhet, frissítheti és követheti a munkafolyamatokat. A belső érdekelt felek az üzletág részlegeit jelentik. Például: pénzügy, forrás, szélenergia értékesítés. Ezek az adatbázisok mindig kapcsolódnak a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Törökország szélturbináihoz. A General Electric egy nagyvállalat, amelyet Edison épített a 19. században. Most ez a cég olyan sok vállalkozással rendelkezik, mint a digitális, a megújuló energia, az energiaellátás, az egészségügy stb. témakörökkel foglalkoznak. A szél csak egy ezek közül, de a megújuló energia létfontosságú része. 21 KÉPESEK VAGYUNK

I.I.: Arra gondolsz, hogy a szélturbinák úgy működnek, mint egy számítógép? És a munkád hasonló-e egy rendszergazda munkájához? Hadd mondjak egy példát az általam létrehozott adatbázisokról. Amikor az ügyfél terméket vagy szolgáltatást kér tőlünk, elkészítek egy ajánlatot, és megbeszéljük az ajánlatot az ügyféllel. Ha az ajánlatot végül az ügyfél jóváhagyja, akkor számos részleg, mint például a pénzügy, a logisztika és az értékesítés részt vesz ebben a folyamatban, amíg az ügyfél a terméket, szolgáltatást teljes egészében meg nem kapja. Tehát az én feladatom az egész folyamat nyomon követése és a lépések rögzítése. Ezeknek a folyamatoknak a nyomon követése létfontosságú sok osztály számára. Például a pénzügyminiszternek tudnia kell, hogy a logisztikai osztály eljuttatta-e a terméket az ügyfélhez. Ha a terméket kiszállítják, akkor a pénzügy létrehozhat számlát és nyomon követheti a fizetést. Időnként olyan vészhelyzetek vannak, amikor a szélerőmű javításra szorul. Például ha rossz az idő és Amikor nem értek valamit, különösen az angol kiejtéseket, megkérem őket, hogy írják le azokat a szavakat, amelyeket hallásvesztésem miatt nem értek. Ez nem nagy ügy az emberek számára. olyan villámlás van, amely rosszul befolyásolhatja a pengéket. A penge megsérülhet, ezért meg kell javítani vagy kicserélni. Mindezeket a folyamatokat vészhelyzetnek tekintjük, mivel a turbina nem állhat le hosszú ideig, különben pénzvesztést jelent az ügyfél számára. A sürgősségi esetek mellett rendszeresen javítunk és karbantartunk turbinákat is. I.I.: Tehát használnod kell a telefont, és hívást kell kezdeményezned annak ellenére, hogy nagyothalló vagy. Mivel kell nyomon követned a folyamatokat, és rögzítened ezeket a lépéseket? E.S.: Igen, az üléseinket többnyire Skype-találkozókon keresztül tartjuk, ezért meg kell értenem, amit a fejhallgatóval beszélnek, de szerencsére van egy mini mikrofonom, ez segít

megérteni a CI-n keresztül. Amikor nem értek valamit, különösen az angol kiejtéseket, megkérem őket, hogy írják le azokat a szavakat, amelyeket hallásvesztésem miatt nem értek. Ez nem nagy ügy az emberek számára. I.I.: Milyen készségekre van szükséged a munkahelyeden? E.S.: Analitikus gondolkodásra és gyors megoldás-orientált megközelítésre van szükség. Bizonyos kódolási ismeret elegendő, és a kommunikációs készségek nagyon fontosak. I.I.: Mondhatsz valamilyen nem bizalmas, sikeres példát, hogyan segítesz?

E.S.: Elmondhatom, hogy a turbinák alkatrész-értékesítése az általam létrehozott hasznos adatbázisnak köszönhetően növekedett, mivel megkönnyítette a kérelmek, folyamatok nyomon követését és csökkentette az átfutási időt. I.I.: Nagyon érdekesnek, de keménynek tűnik, amit mondasz. Mint megértettem, hogy egy teljesen siket ember nem képes ezen a poszton dolgozni, bizonyos fokú hallásra szükség van. Hogy jött, hogy téged vett fel a cég? A munkaadók gyakran akadályozzák a hallássérültek számára a telefonbe-

szélgetést vagy az emberekkel folytatott széles körű kommunikációt. E.S.: Nem, csak a szélturbinák műszaki értékeinek méréséhez szükséges egyszerű kódolási készségeket kell használnom, de ez nem olyan sok. A társaság természetesen megkérdezte, hogy tudok-e beszélni telefonon. Igazat kellett mondanom: „Halláskárosodásom van, de mini mikrofont használok, amely segít megérteni a telefonos beszélgetéseket, de még mindig nem olyan tökéletes, mint a szemtől szembeni kommunikáció.” A menedzser megértette és nem látta nagy ügynek, mert azt javasolta,

hogy kérjem meg az embereket, hogy ismételjék meg, ha nem értek valamit. Nagy akadályt jelent a hallássérült és a siket emberek számára a munkakeresés, de szerencsém volt az interjúval egy olyan főnökkel, aki nem áll előítélettel állt hozzám és nem aggódott a hallásvesztésem miatt. Egyszer nehezen tudtam megérteni a pakisztáni akcentust egy Skype-találkozón. Ezt el kellett mondanom a főnökömnek. A főnököm azt mondta, hogy nem kell többé csatlakoznom ehhez a találkozóhoz, ha nem érzem magam jól. Egyébként azt javasolta, hogy kérjem meg az embereket, hogy ismételjék meg KÉPESEK VAGYUNK

JELESK ED Ő a mondott szavakat. Úgy gondolom, hogy őszinte és magabiztos voltam, ezért sikerült megszereznem ezt a munkát. I.I.: De gondolom, hogy az oktatás is szerepet játszik! A szélturbinán végzett munka meglehetősen szokatlan fordulat. Milyen oktatást kaptál? E.S.: Igen, természetesen igen. Villamos- és elektronikai mérnöki diplomám van. I.I.: Milyen készségeket szereztél hallgatóként? Mit tanultál ebben az iskolában? Milyen ismereteidre volt szükséged a tanulmányai során ebben a munkában? E.S.: Megszereztem az alapvető készségeket, amelyeket minden elektromos és elektronikus berendezés (villamosmérnök) megszerezne. Például: MATLAB, Java, áramköri tervezés, analitikus gondolkodás stb. Megtanuljuk, hogyan működik az elektronika és a szoftver általános és technikai módon. Hogy őszinte legyek, munkámhoz nincs annyira szükség az elektronika ismeretére. A legfontosabb kritériumok az értékesítés, beszerzés, pénzügyek és műveletek analitikus megközelítése. A második legfontosabb kritérium a kommunikációs készség. A jó angol nyelvtudás szintén kötelező. I.I.: Hogy jött, hogy a villamosmérnöki diploma megszerzésére esett a választásod? Vonzott a matematika? E.S.: A középiskolától kezdve az álmom miatt úgy döntöttem, hogy elektromos és elektronikai mérnök leszek. Szeretem a matematikát és a tudományt, de ennél is fontosabb az álmom azaz, hogy a cochleáris implantátumokkal és a hallókészülékekkel kapcsolatos területen dolgozzak. A cochleáris implantátumokat lenyűgözőnek tartom, mert ez egy őrült rendszer, amely elősegíti az emberek jobb hallását és megkönnyíti az életüket. A hallókészülékek a halláskárosodásban szenvedők számára is apró részek. Mivel minden embernek más a hallási története, a tökéletes hallókészüléket nem mindig kön�nyű megtalálni. Nagyon érdekesnek találom ezeket és mint a cochleáris implantátumok használója, nagyon jól ismerem ezt a területet - a hallássérült szektort. Ezért részmun23 KÉPESEK VAGYUNK

kaidős munkám és gyakorlatom volt a Cochlear Company-ban Ausztráliában és Belgiumban. Most az első munkám egyáltalán nem kapcsolódik a halláscsökkenéshez, de nagyon remélem, hogy hamarosan át tudok lépni az egészségügyi ágazatba. Szeretem a szélturbinákat, mert annyira tiszták és sokat segítenek a környezetben és a gazdaságban. A szívem azonban mindig a halláscsökkenéssel foglalkozó ágazatban van. I.I.: Tehát ismered a hallásvesztést mindkét oldalról. Mint nagyothalló személy és mint mérnök. Mit csináltál gyakornokként a Cochlear Company-ban Ausztráliában és Belgiumban? Van személyes felfedezésed a hallásséHa orvosuk azt javasolta számukra, hogy CI-t kapjanak, akkor elkezdhetik a CI márkák kutatását. rült szektorban való munkáról? E.S.: Ausztráliában tartózkodva teszteltem a cochleáris implantátumok akkumulátorának élettartamát, és néhány jelentésért felelős voltam. Belgiumban inkább kemény mérnöki dolgok voltak. Megvizsgáltam egy mikrochip egy kis részét, amely megtalálható a cochleáris implantátumkészülékben, és ellenőriztem, hogy a számítógépes program eredményei és a kézi számítások egyáltalán egyeznek-e. Nem tettem személyes felfedezést, mert túl rövid idő volt valami jó felfedezéséhez, de megoszthatok egy nagyon vicces élményt. A CI-eszközök akkumulátorának élettartamának tesztelésekor sok azonos CI-eszközt kellett tesztelnem. És ezek az eszközök azonosak voltak a fülemen lévő saját CI-eszközzel. Tehát egy kicsit szórakozott voltam a fáradtságtól és megszokásból figyelmetlenül tettem be a fülembe a teszt CI-készüléket, amelynek következtében kis áramütést éreztem a fülemben. Halálra rémültem, de senki nem vette észre, és szerencsére még mindig itt vagyok. I.I.: Mivel vannak tapasztalataid a CI teszteléséről, javasolsz valamit az embereknek, akik CI-t szeretnének szerezni? Mire kell figyelni? E.S.: Sokan azt kérdezik tőlem, szerezzenek-e CI-t vagy sem.

Először azt tanácsolom nekik, hogy keressenek egy orvost. Ha orvosuk azt javasolta számukra, hogy CI-t kapjanak, akkor elkezdhetik a CI márkák kutatását. Nem tudok sokat mondani a márkákról, levonva a CI-márkámmal kapcsolatos személyes tapasztalataimat. Amikor megkezdik a beszédés hallgatóterápia kutatását, akkor tudok nekik ajánlani terapeutákat Isztambulban. Hadd hangsúlyozzam a CI megszerzése után végzett tanulás és a kemény munka fontosságát is, mint például a beszéd gyakorlása, rehabilitációs szolgálatok által kijelölt házi feladatok elvégzése, családdal és barátokkal való gyakorlás! I.I.: Köszönjük a tanácsokat! Interjúnk sajnos a végére ér. Mik a jövőbeli terveid? E.S.: Mindig is az egészségügyi szektorban szerettem volna karriert, különösen a hallássérültek ágazatban, ezért továbbra is ezt tervezem. Rövidtávon az az álmom, hogy projektmenedzser legyek. Mellesleg, az IFHOHYP-nek köszönhetően megismerkedtem a vőlegényemmel, aki Svájcban él. Ezért jelenleg munkahelyeket keresek Svájcban projekttervezéshez, projektmenedzsmenthez kapcsolódó munkahelyeket az egészségügyi, orvosbiológiai és megújuló energiaágazatban. Arról is álmodom, hogy mesterképzést szerezzek a projektmenedzsmentben vagy MBAban. Meglátjuk majd, hogy megy.

PSZICHOBÖNGÉSZDE

Évkezdés – ugyan, hagyjál már?! A CÍM NEM VÉLETLEN. NAGYON SOKSZOR TALÁLKOZOM FÁSULT LEMONDÁSSAL, UNALOMMAL ÉS KIÁBRÁNDULTSÁGGAL, AMIKOR AZ ÉVKEZDÉSRŐL VAN SZÓ HAGYOMÁNYOSAN JANUÁR ELSEJÉN. PEDIG, MINT MINDEN, EZ SEM ROSSZ CSUPÁN A MEGSZOKÁSBÓL ELKÖVETETT FELELŐTLEN ÍGÉRETEK MIATT VÁLT KÖZHELLYÉ. Írta: Kiss-Weidinger Vera (life & párkapcsolati coach) AZ IDŐ NYOMÁBAN Nem a január elseje a döntő, hanem a hozzá társítható évkezdet, egy kör, ami mérhető, számon tartható. Nem azért választjuk ezt, mert szeretünk becsiccsentve ígérgetni. A január elseje egy olyan szám, ami mindenki számára ugyanazt jelenti: egy új év kezdetét. Az új év pedig könnyen rendelhető új célokhoz, új vágyakhoz. Az időpillanatot le tudjuk írni, követhetővé tudjuk tenni, viszonyítani tudunk hozzá. Persze választhatjuk a november 15-ét is, teljesen mindegy, hogy mikor kezdjük el. A január elseje azonban társul azzal az erőteljes szimbólummal, ami megkönnyíti ezt. NEM A DÁTUM A HIBÁS Az új évi változásra való legyintés annak szól, hogy már nem vesszük komolyan a vágyat. Vagyis önmagunkat. Persze ahogy írom, lehet ez teljesen más időpont is, a lényeg itt a vágy megfogalmazása. Mert ezen az utolsó és első napon megfogalmazzuk magunknak azt, hogy fontosak vagyunk magunknak, rájövünk arra, hogy vannak dolgok, amikre nem fordítunk elég figyelmet. Ilyenkor szembesülünk az idő múlásával, és ezért tesszük a fogadalmat. Mert tudjuk, hogy mindig kevesebb és kevesebb idő marad megvalósítani. Ne legyintsünk hát, vegyük komolyan a belsőnk szavát, csak társítsunk a vágyhoz olyan technikákat, amelyek tartóssá teszik a célok megvalósítását! APRÓ LÉPÉSEKKEL A CÉL FELÉ Ha úgy döntöttünk komolyan vesszük magunkat, akkor az alábbi lépésekkel biztosíthatjuk a folyamat eredményét. Nemcsak a célt fogjuk elérni, de az önbecsülésünk is magasabb lesz, hiszen nem kifogásokkal éltük, hanem mozgósítottuk a belső erőnket.

Ha a lépéseket követjük, akkor év végén megérdemelten koccinthatunk önmagunkra. Immár a január elsejei fogadkozás nemcsak vaktában ígért szó lesz, de valódi lehetőség az újrakezdésre. Írjuk le! Minél pontosabban fogalmazzuk meg a célunkat! Legyen teljes mértékben kidolgozva vízióként, mi valósuljon meg az új évben. Bontsuk fel a célt kisebb lépésekre! Ha egy évet jelöltünk meg a cél elérésére, akkor os�szuk fel havi részcélokra! Vezessünk naplót a részcélok eléréséről! Minden egyes hónapban mérjük az adott cél teljesítését! Ez nem csak fogyás esetében használható, de tanulás, vállalkozás, vagy akár pihenés célok kitűzésekor is bevethető. Így mérhetővé és láthatóvá válnak az eredmények. Minden egyes részsikert ünnepeljünk meg! Írjuk is le, és

jutalmazzuk meg magunkat valamivel! Ez tovább viszi a lendületet, hozzásegít a kitartáshoz. Fogadjuk be a felénk érkező elismerő szavakat! Ezek szintén növelik az önbizalmat és további munkára sarkallnak minket. CÉLHOZ ÉRVE Ha a lépéseket követjük, akkor év végén megérdemelten koccinthatunk önmagunkra. Immár a január elsejei fogadkozás, ezzel nemcsak vaktában ígért szó lesz, de valódi lehetőség az újrakezdésre. Ekkor már tisztában leszünk önmagunkkal és azzal is: minden elérhető, amit igazán akarunk. Ezzel pedig a január elsejét igaz, hogy csak egy iránytű, de a magunk szolgálatába állítottuk.

KÉPESEK VAGYUNK

LÉLEK BÚ VÁ R

Neurotikus társadalom IDEGESEK VAGYUNK, NA. MINDANNYIAN. EGY OLYAN KORBAN ÉLÜNK, AMIKOR EGÉSZ EGYSZERŰEN TÁRSADALMILAG MEG KELL MEGFELELNI, MÉGPEDIG LEHETŐSÉG SZERINT MINDEN ÉLETTERÜLETEN, ÉS HOZZUK IS A TÖKÉLETESET. AKI NEM ÍGY TESZ, AZ BIZONY A MEGÍTÉLÉSRE KERÜL. Írta: Kiss-Weidinger Vera (life & párkapcsolati coach)

RÉGI IDŐK NYUGALMA A régebbi korok emberei nem voltak ilyen nagymértékben túlpörgetettek, mint mi. Az internet megjelenése, ezen belül is a közösségi média nyomásgyakorlása sokkos, szorongó hatást vált ki mindannyiunkból. Valamikor mindenki elfogadta az adottságait, társadalmi helyzetét, születéséből származó kiváltságait, vagy épp hátrányait. Ez a kor úgy általában lehetőségekben, izgalmakban sivárabb volt, de idegrendszerileg mindenképp nyugodtabb. Egy-két kitöréstől eltekintve a hovatartozás és értékrend készen volt, ehhez már csak idomulni kellett. A kispolgár boldog volt a mozijával, a nagypolgár a báljaival, megtalálták az életben a fellelhető örömüket, abban, ami adott volt. Az, hogy ma már mindent elérhetünk, hogy izgalmasabb életünk lehet jó. De milyen áron? KÜLVILÁGRA KONCENTRÁLVA Manapság mindenben tökéletesnek kell lennünk, mert egymás életében lógunk az interneten. A szomszéd boldog vigyorával a Bahamákon, az iskolatárs újabb díjnyertes oklevelével, vagy épp valami karaterverse25 KÉPESEK VAGYUNK

nyével szembesülve birkózunk ezzel a rémisztő megfelelési kényszerrel. Ha a mi gyerekünk nem nyer semmilyen versenyen, mert uram bocsá’ inkább otthon lustul, vagy épp nem kitűnő a szentem, ergo nem tölthetjük fel év végén a bizonyítványt a netre; könyvelhetjük is el magunkról, hogy nem vagyunk méltók az anyák címére sem. Arról már nem is beszélek, hogy tökéletes kapcsolatokat posztolva „szeretlek Dezsőkém, örökké” – „Én is szívem szüttyője, lávcsi, szercsi” posztokat látva talán még a kapcsolatunkban is elbizonytalanodunk és letámadjuk társunkat azért, hogy miért is nem rakunk ki egymásról cukimuki posztokat. Közben elkönyveljük, hogy biztos nem is szeretjük egymást úgy igazán.

mert épp nem telik rá. Nem, ez nem elfogadott. Ezt nem lehet élvezni, hiszen ez nem öröm. De kérdezem: miért is nem? Miért nem éljük meg azt, ami épp van, épp most, és épp amennyi jutott ebben a pillanatban? Miért nem keressük meg az adott pillanatban lévő csodát, ami másnak épp nem jelent semmit, de számunkra értékes? És miért tesszük tönkre az itthoni harmóniát, ami könnyedén meglenne az elfogadás révén?

MEGFELELÉSI KÉNYSZER ÁRNYÉKÁBAN Neurotikusak vagyunk. Mindenképp szeretnénk látszani, érdekesnek, izgalmasnak látszódni. Mert az, hogy csak úgy csendben élvezem a csillagok látványát este, az nem hírérték. Az sem, ha családilag nyugiban filmezünk itthon hétvégén és nem kirándulunk valami puccos helyen,

Mert így csak a görcs és a kattogás van, hogy nekünk mink nincs. Jó lenne kicsit megállni, kicsit kifulladni. Bármink van, annak örülni. Tudatosan kiszakadni az információs társadalomból, és megtalálni a saját értékeinket. Ehhez önismeret és önbecsülés szükséges.

Neurotikusak vagyunk. Mindenképp szeretnénk látszani, érdekesnek, izgalmasnak látszódni. Mert az, hogy csak úgy csendben élvezem a csillagok látványát este, az nem hírérték.

KÖR BEN É ZŐ

Beszéd, hang felismerés MA MÁR MINDENKINEK A ZSEBÉBEN LAPUL EGY OKOSTELEFON, AMELYET AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN SOK JÓ DOLOGRA LEHET HASZNÁLNI. A BESZÉD ÉS HANG FELISMERÉS A HALLÁSSÉRÜLTEK SZÁMÁRA ÓRIÁSI SEGÍTSÉGET JELENT, HOGY KÖNNYEN BE TUDJANAK KAPCSOLÓDNI A MINDENNAPI ÉLŐ BESZÉLGETÉSEKBE. EZEK KÖZÖTT PÉLDÁUL, A BESZÉDFELISMERÉS – AZONNALI ÁTÍRÁS ÉS AZ &AVA APPLIKÁCIÓK AZOK, AMELYEK SEGÍTSÉGÉVEL A TÁRSADALOM TELJES ÉRTÉKŰ TAGJÁVÁ VÁLHATNAK. Írta: Cserfalvi Annamária (Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar tanszéki mérnök, informatikai szakmérnöktanár)

BESZÉDFELISMERÉS – AZONNALI ÁTÍRÁS &AVA – AZ ÉLŐ BEA hallássérültek körében népszerűvé vált a BeSZÉLGETÉS FELIRAszédfelismerés – Azonnali átírás nevű androidos TÁNAK KÖVETÉSE applikációs alkalmazása, amely segít a siket, nagyothalló Az &AVA hasonló alkalmazás, emberek élő kommunikációjában, és lehetővé teszi a mobilmint a Beszédfelismerés – képernyő használatát. Ezt az applikációt, a Google legújabb Azonnali átírás applikáció, beszédfelismerő technológiáját a Gallaudet Egyetem, az USA csak annyi eltérés van, hogy kiemelkedő, siketek és nagyothallók oktatására specializálóez utóbbi egyszerre több dott egyetem módszerével együttműködve fejlesztették ki. személy beszélgetésének, Ez egy hiánypótló alkalmazás, amely képes a beszédet és folyamatos feliratozását a hangot a képernyőn megjelenő szöveggé átalakítani valós teszi lehetővé valós időben. időben. Én magam ki is próbáltam, azonnal megjelent, még A feliratokat akár 95% -os pontossággal magyarul is, és annyira élethűnek bizonyult, hogy az elhangírja ki. Érdekessége, hogy a beszélgetésben résztzott beszéd 1-2 másodperccel később jelent meg az Átírás vevő személyeket más-más színnel jelöli a feliratozás. applikáció felületén. Csodásnak tartom ezt a technológiát, Ez az alkalmazás például munkahelyi kollégákkal hiszen az 5-10-15 perces, illetve való megbeszélések, nyilvános találaz apró hétköznapi ügyes˗bajos kozások során, rendezvények, orvosi dolgainkhoz óriási segítséget és üzleti találkozók és még sok minjelent, ehhez nem kell tolmácsot den más esetben is használható. rendelni, vagy a hagyományos Több nagyon komoly és elismerő visszaNÉHÁNY FONTOS JELLEMZŐ, megoldáshoz folyamodni, se a jelzés érkezett az applikációval kapcsolatILLETVE LEHETŐSÉG szájról olvasást alkalmazni. ban. Közülük két hozzászólást említenék: AZ APPLIKÁCIÓVAL Ezt az alkalmazást akkor tudJohn Interrante (szoftvermérnök, GeKAPCSOLATBAN közel 70 nyelven és nyelvjuk kihasználni, ha van hozzá neral Eletric) – „Nagyon nehéz volt a * járásban lehet válogatni, egy nagyon fontos eszköz, az a munkavégzésből kimaradni. Az &AVA kétnyelvű támogatás a két nyelv *közötti mikrofon, amely már a leglehetővé tette, hogy ne hagyja ki az irogyors váltási lehetőséggel, több telefonba be van építve. dában zajló releváns információkat.” beszéd nélküli válaszadás * A Beszédfelismerés – AzonThibault Duchemin (vezérigazgató és begépelési lehetőséggel a kérdéseknek és válaszoknak, nali átírás applikáció letöltés: alapító, &AVA) – „Az AVA-val megtörjük és zajszintjelzés, https://play.google.com/store/ falat a siket és a halló emberek között.” *amihangosságmegmutatja a beszélő hanapps/details?id=com.google. Nagyon fontos információ az appligerejét a zajos környezetben, audio.hearing.visualization.ackációval kapcsolatban, csak angol és támogatja a különböző mikrofono*kat, például a vezetékes headsetekcessibility.scribe&hl=hu (vagy még 17 nyelven érhető el. Jelen pillaben, a Bluetooth-headsetekben és az https://play.google.com/store kenatban nincsen magyar nyelvű változat, USB mikrofonokban található külső resőbe beírni: Azonnali átírás) de közeljövőben tervezik a kiadását. mikrofonokat, ami segíti a hangok Nemrég frissítették fel az észlelésének javításában vagyis applikációt, ezért érdemes abban, hogy minél tisztában hallható időként a felhasználóknak is legyen az elhangzott beszéd, android 5.0 és ennél magasabb frissíteni saját eszközükön. Az *verzióban van lehetőség az átiraapplikációt több mint 5 millióan tokat menteni, illetve másolni. (A töltötték le, akkor valószínűmentésnél a rendszer 3 napig tárol.) leg ennyien is használják. Amit még nagyon fontos tudni, hogy az átírás végrehajtása után az alkalmazás nem tárolja az élő beszéd hangfelvételét.

KÉPESEK VAGYUNK

EGY PERCES

Kirakat a makettvárosban

M Írta: Puha Andrea

egint megindultak a lábai. Felállt a kirakat asztalától, a megszokott mozdulattal kiment a csapóajtón, tett egy félkört a kávézó körül, és megállt pontosan a kirakat előtt. Tekintete végigsiklott a kirakatnak döntött bicikli kék vázán, kopottas barna ülésén és kormányán, amit még nem fogott senki, mégis azt a hatást keltette, mintha már több ezer kilométert szolgált volna. A tök, ami a kirakatban volt, poros volt és aszott. Pedig már annyiszor elképzelte, hogy beizzítja a kávézó tűzhelyét, és isteni fahéjas tökös pitét készít. A tetejét beszórná porcukorral, közben nézné, ahogyan a pitedombok havas tájjá változnak. Elképzelte, hogy az emberek elsétálnak a kávézó előtt, majd befordulnának az ajtón, mert egyszerűen képtelenek lennének ellenállni a pite illatának. Lejátszódott a szemei előtt: ahogyan sorba állnak az emberek, innák a finom lattét. Ő készítené a kávét is, szép, játékos formákat varázsolna a tejhabba. Mindenkinek valami különlegeset, személyre szólót. Persze ez nem reális. Egy makettfigurának ne legyenek ilyen álmai, sóhajtotta lemondóan, miközben kifordult és tett egy integető mozdulatot a látogatók felé. A felnőttek ámuldoztak, a gyerekek visongtak és mutogattak felé. Mindig odáig voltak, valahányszor kijött a kirakat mögül – minden gombnyomásra -, megtette a maga kis félkörét a kávézó körül, és integetett nekik. Ezt sokáig nem értette, hogy ez miért olyan nagy dolog, de aztán az évtizedek alatt megfigyelt az ide látogatókon egy s mást. Az emberek szeretnek irányítani. Noha ő maga nem járt odakint a nagy üvegablakokon és az ajtókon túl, érezte, hogy az legalább olyan hatalmas lehet számukra, mint szá27 KÉPESEK VAGYUNK

mára az a makettváros, ahol élt. Ha nem nagyobb. Az emberek meg voltak rémülve az odakinttől. Ha ide jöttek, akkor mosolyogni kezdtek, és imádták nyomkodni a gombokat. Egyszer látott egy férfit, aki több órát töltött el azzal, hogy bejárta a makettvilágot és a gombokat nyomkodta. Gerard úgy vélte, odakint őt irányítják inkább, mert valahányszor telefonon hívták, végig azt hajtogatta, hogy igen, igen, egyre elkomorultabb arccal. Látszott rajta, hogy inkább ellenkezne, de valamiért nem tette meg. Ez a világ, az övé, ami itt van bent, pici. Pici azoknak az óriásoknak, akik fölé tornyosulnak a korlátról, vagy belesnek az üvegen az utca vonalából. Sokkal többet látnak ebből a világból, mint ő, aki maximum a következő utcasarokig lát el, és csak Erzsébet királynét ismeri, aki évek óta ott áll a sarkon gyalogló pózban, narancssárga kabátban. Persze, ott van még szemben az a lány, aki az erkélyen ájuldozik, mert odalent egy hatalmas I love you transzparenssel vall szerelmet neki egy pasi minden egyes nap. Unják már, nem szerelmesek, de ez kell a showhoz, ez lett a történetük. Az mondjuk tetszik Geraldnak a visszafordulásban, hogy akkor rálát a domborzatra, és látja a vonatokat elsuhanni a domboldalon. Néha elképzelte, hogy felsétál az utcán, egészen a vonatmegállóig és felszáll a vonatra. Az ablakhoz ülne, biztos, hogy oda ülne, mert akkor mindent látna a makettvilágból, és még azon is túllátna. Kihajtaná a fejét az ablakon, és élvezné, ahogyan belekap pamuthajába a szél. Ismerkedne. Megismerkedne mindenkivel a vonaton. Beszélgetne mindenkivel, megkérdezné, mi történik afelé, ahol állnak. Erzsébet királynét meghívná egy teára a kávézójába, aztán lehet, hogy kitanítana valakit a kávézóbeli dolgokra, ő meg elmenne masinisztának. Aztán lenne megint más, mondjuk kertész. Persze még így se nagyon lehet oka a panaszkodásra, hiszen ő legalább mozog, más meg oda van ragasztva a sarkánál fogva az utcára, még an�nyit se lát makettvilágból, mint ő.

Ezek az emberek meg, akik ide járnak, olyanok, mintha csak téblábolnának odakint. Nem is érti, miért, szerinte akinek a lába nincsen a földhöz ragasztva, az rohangáljon, ne a gombokat nyomogassa. Ő biztosan nem nézegetne ilyen pici makettvilágokat, inkább kimenne az ajtón, nézné az odakintet. Megkeresné a szélét. Még integetett párszor, a gyerekek elég sokára unták meg, ráadásul nem hallgattak a felnőttekre, akik próbáltak beleszólni, hogy mit nyomjanak és milyen sorrendben. Ők, ha tehették volna, napestig csak Geraldot bámulták volna, ahogyan kijön a kávézóból, integet, aztán visszamegy. Nem érdekelte őket a szüleik dirigálása, másképpen néztek makettvárosra. Szerették. Nézni, megérinteni, rácsodálkozni. Ők kissé közelebb álltak Gerard szívéhez, mint a felnőttek. Ahogy beesteledett, az emberek kiszivárogtak a makettvárosból. Kivitte őket az éjszaka. Ilyenkor csend és szürke lepel borult a kávézóra, Gerard pedig elképzelte, hogyan viselkedne. Hátramenne, bekapcsolná a kávémasináját, a kávézót pedig elárasztaná a frissen pörkölt kávé illata. Lágy fényt szerelne be, ami éppen csak kellemes félhomályba burkolná a helyiséget. Kiszolgálna mindenkit, aztán vis�szaülne ide a kirakatba egy csésze erős feketével, majd nekidöntené a homlokát az üvegnek. Nézné, ahogyan bepárásodik az üveg az orra alatt. Persze a valóságban nem párásodna be. A makettfiguráknak nincsen tüdejük. Csak az olyan emberek gondoskodnak az életükről, mint akik most is jönnek feléje. Néha kiemelik az üveg mögül, megforgatják ormótlan ujjbegyeik között, felemelik a karját, lábát, ettől néha kuncognia kell, mert csikis. Megolajozzák, olykor ragasztani kell, legutóbb már új szemet is kapott, a régi már majdnem leesett. Pont ma nézte meg a kirakat üvegében, hogy a tükörképe sármosabb, mint valaha. Bár, ha rajta múlna, és kinyithatná a száját, akkor kérne egy új hajat, mert a mostani már nagyon szöszös. Ma este azonban úgy tűnik, nem kap semmit, a karbantartó ködös tekin-

tettel vizslatja makettvárost. Gerard jól ismeri őt, az életét, az ujjbegyeit. Gyakran mesélt neki magáról, csak úgy, magában mormogva, miközben folyatta a ragasztót, meg átszaladt az ecsetjével az arcán, haján, testén. Gerard nem értett belőle mindent, de a mérhetetlen magány, ami a férfi felől áradt, az körbelengte fatestét, beleszivárgott a körülöttük lévő tér szöveteibe. Ősöreg állapot volt már ez, amiből a férfi nem tudott kitörni, de Gerard úgy érezte, nem is akar. Elvolt ő makettváros igazgatásával, néha Gerard meg mert volna rá esküdni, hogy a férfi ugyanúgy néz ki, mint makettváros. Olyanná vált az arca, sőt, még a szaga is. Ma este is megjelent, szokás szerint azután, hogy az emberek kiszállingóztak a helyről. Most jött vele valaki más is, aki csak ritkán fordult meg a város szélén. A fiatalabb férfi szó nélkül nézte, ahogyan a karbantartó előszed a zsebéből valamit. Gerard kíváncsian figyelte a kirakatból, mert más volt, mint az eddigi tárgyak. Mert általában mindig hozott valamit. Egy ajtót, egy utcatáblát, vagy egy feliratot a kirakatra. Ezek általában éjjel készültek, nagyító alatt, a karbantartó két kezével. Gerard tudta, maga a férfi mondta neki, hogy a háta is belefájdul néha a sok asztal fölé görnyedésbe, és a szemeinek is egyre közeledik az a nap, amikor már nagyítóval is csak a homály semmijét fogja látni. De Gerard nem létező szíve most hevesen dobogni kezdett, mert annak a dolognak, amit a mester előszedett a zsebéből, nem volt tárgy formája:

úgy nézett ki, mint egy figura. Ezt a fiatalabb férfi se hagyta szó nélkül. -Mit csinálsz? – kérdezte, miközben próbált rálesni a karbantartó kezében fekvő apróságra. -Tegnap éjjel befejeztem Sárit. – mutatta meg neki a másik a szöszke, kissé sápadt arcú, szeplős lányfigurát. -Gerard évek óta magányos. Gondoltam, csinálok mellé egy lányt. -Ahelyett, hogy inkább kimozdulnál néha. – csóválta a fejét a fiatalabb. – Mindig csak a makettfigurákat farigcsálod. -Minek? – hessentette el a kérdést a mester. – Figyelj csak, azt találtam ki, hogy Sári a hátsó ajtón jön ki majd, egyidőben Gerarddal. Ő is tesz egy félkört a kávézó körül, és középütt találkoznak. Egy csókra. Erre már a fiatalabb se állta meg mosoly nélkül. Tekintete megolvadt, lágyan, büszke éllel az öregebbre nézett, és Gerard érezte, hogy ez a kimondatlan szavak ideje. Miért nem beszélnek ezek egymással egyenesen? – A látogatók imádni fogják. – mondta végül. Csak azt nem értem, miért nem valamelyik komoly helyen rontod inkább a levegőt. Sokkal nagyobb babérokra törhetnél. Mestere vagy ennek a munkának. A mester csendesen somolygott, magában dünnyögött, majd beakasztotta Sárit a sínbe, tett egy próbakört vele, cseppentett némi olajat a sín nyílásába, majd elégedetten nézte, ahogyan Sári és Gerard elindul bentről, összeérintkeznek középütt a kirakat előtt, majd kifordulnak

és együtt intenek felé. Visszaintegetett, majd Sárival és Gerarddal egyidőben ő is kifordult az ajtón. Másnap a látogatók izgatottan tolongtak a kávézó előtt. Nézd csak, ketten ülnek bent, kiabálták, miközben bőszen nyomkodták a gombokat. Tényleg imádták a kávézóból kisétáló Gerardot és Sárit, ahogyan azt is, hogy középett összeér az arcuk, majd integetnek. Nem tudtak betelni vele. Gerard és Sári sem tudtak egymással. Különös hangulat telepedett a makettvárosra, a vendégekre, a figurákra, amit senki nem tudott megmagyarázni. A fiatalabb férfi aznap mosolyogva zárt be az utolsó látogató távozása után, majd benézett Gerardékhoz. Kedves mosolyát zavart arc váltotta fel. A tök hiányzott a kirakatból, Gerard és Sári arca kipirult volt, pedig meg mert volna rá esküdni, hogy a mester nem festett rájuk piros foltokat, és a tököt sem vette ki az üveg mögül. De ami még furcsább volt, hogy állandóan tökös pite illatot érzett, pedig még két dologban biztos volt: a büfé már régen bezárt, ráadásul az étlapon sem szerepelt semmiféle tökös ital vagy étel. Hülyeség, dünnyögte. Megdörzsölte a szemét, majd engedve a testére nehezedő ólmos fáradtság hívásának, hazaindult. Ahogy megfordult, a kávézó sötétjében megbúvó vendégek megkönnyebbülve felsóhajtottak. A fiatal férfinak csak jó fél óra múlva jutott eszébe, miközben rákanyarodott a Thököly útra, hogy Erzsébet királyné sem volt a helyén. KÉPESEK VAGYUNK

TECHNOL ÓGI A

Hallásjavító eszközök a Szegedi Egyetemen MAGYARORSZÁG TÖBB EGYETEME (TÖBBEK KÖZÖTT A SEMMELWEIS EGYETEM, ELTE BÁRCZI, ELTE TÁTK, ELTE SHÜTI, ÉS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM) IS BEÁLLT A SORBA, HOGY SEGÍTSÉK HALLÁSSÉRÜLT DIÁKJAINAK TANULMÁNYAIT, EZÉRT AZ EGYETEMEKET HALLÁSJAVÍTÓ ESZKÖZÖKKEL SZERELTÉK FEL. KÓKAI GÁBORT, A KEZDEMÉNYEZÉS EGYIK MOTORJÁT ÉS KÉT HALLÁSSÉRÜLT EGYETEMISTÁT KÉRDEZTEM A PROJEKTRŐL ÉS ANNAK SIKERÉRŐL. Írta: Kajtár Dóra

Szegedi Egyetemnek korábban már voltak FM rendszereik. Volt hátterük és szakértelmük a hátrányos helyzetű hallgatók támogatására. Az egyik látássérült és nagyothalló helyi hallgató segítséget kért tőlük. Az ottani fogyatékosügyi koordinátor ezután vette fel a kapcsolatot egy helyi audiológussal, aki maga is érintett, mivel nagyothalló. Az ő hozzáértésével valósulhatott meg, hogy különböző gyártók (Phonak, Resound, Starkey és Widex) hallókészülékeit viselő hallgatók tudják a Phonak Roger rendszert használni. Az egyetemi tanárok és oktatók kivétel nélkül nyitottak és segítőkészek voltak a mikrofonok viselésében az egyetemi előadások alatt. Ezzel párhuzamosan pedig Gábor kereste a lehetőségeket az okosmikrofon rendszerek bevezetésére, így került kapcsolatba többek közt a Semmelweis Egyetem fogyatékosügyi koordinátorával, segítségével részt vett több olyan rendezvényen, ahol jelen voltak országosan az összes felsőoktatási intézmény fogyatékosügyi koordinátorai. Lehetősége volt bemutatkozni, és beszélni a Phonak Roger okosmikrofon˗rendszerekről és a résztvevők ki is próbálhatták. Így kezdődött el egy folyamat, ami most is tart. Így emlékezik vissza Gábor. Aztán lementek Szegedre a Phonak Roger termékmenedzserével és felmérték az igényeket, mert kiderült, több nagyothalló hallgató is van. A 29 KÉPESEK VAGYUNK

Szegedi Egyetem beszerzett első körben öt Roger Pen-t és hozzá tartozó öt vevőt is. A Roger Pen különlegessége, hogy van benne egy giroszkóp, ami érzékeli a térbeli helyzetet és automatikusan kapcsol át különböző üzemmódba. Függőlegesen az előadó nyakában lógva csak az ő hangját továbbítja, ha letesszük egy asztalra, az asztal körül ülők hangját szedi össze, ha pedig kézben tartva valaki felé Meg kell mondjam, fenomenális. Volt előadás, ahol az épen halló társaim felém hajoltak, hogy le tudják olvasni, mit véstem a papírra, mikor az oktató arccal a táblához fordulva rajzolt és okosított bennünket. A nyakába akasztott mikrofonnal minden szava olyan volt, mintha egyenesen a fülembe beszélt volna, így nekem volt a leghitelesebb az aznapi jegyzetem. tartjuk - mindegy puskamikrofonként -, akkor kiemeli az illető hangját, és a társaság többi résztvevőjének a beszédét lehalkítja. Ha rádugjuk a laptop, TV hangkimenetére, akkor stream-eli a hangot, és a hallókészülék vezeték nélküli fülhallgatóvá válik! A Szegedi Tudományegyetem két hallgatóját is megkérdeztem a tapasztalataikról. Agócs Levente orvosnak tanul. Első hallókészülékét 4 évesen kapta, azóta megtanult a készülékkel együtt élni. Viszont nehezen hall

visszhangos, zajos helyeken, mint például az egyetemi előadók. Előadások alatt ügyes helyezkedéssel oldotta meg azt, hogy lehetőleg mindent értsen – ha ugyanis a tanár arcára figyel, akkor nem tud jegyzetelni. Néha azért előfordult, hogy az órák után pótolta a hiányzó jegyzeteket. De mióta a Phonak-nak a Roger névre keresztelt termékcsaládjából több eszköz is rendelkezésükre áll, Levi a Roger Pen-t és MyLink-et életvitelszerűen is használja. A Pen egy vaskosabb toll alakjára emlékeztető okosmikrofon, míg a MyLink egy átalakító, hogy tudják használni nem Phonak-os hallókészülékekkel, cochlearis implantátumnal is. Hatótávolsága 50 méterre tehető, azaz egy nagyobb előadóban is minden gond nélkül működik. A projekt célja az volt, hogy a hallássérülteknek is meg tudják adni az akadálymentes oktatás lehetőségét. Ezért kapták az egyetemüktől ezeket a hallástámogató eszközöket, hogy tanulmányaik ideje alatt használják kedvükre, szükségükre. Levi szerint minden egyetemnek követnie kéne ezt a példát, mert nagyon jól működik - és hálás, szorgalmas hallgatókat tudnának köreikben. „Meg kell mondjam, fenomenális. Volt előadás, ahol az épen halló társaim felém hajoltak, hogy le tudják olvasni mit véstem a papírra, mikor az oktató arccal a táblához fordulva rajzolt és okosított bennünket. A nyakába akasztott mikrofonnal minden szava olyan volt, mintha egyenesen a

fülembe beszélt volna, így nekem volt a leghitelesebb az aznapi jegyzetem.” Hallássérült társak tudják, milyen fárasztó tud lenni a folyamatos figyelés, ez az eszköz hihetetlenül megkönnyíti ezt. Segíti az oktatót is az akadálymentes oktatásban, a viselési élmény is sokkal jobb számukra, ugyanis nem kell zsebre dugdosni a jeltovábbító rádiószerű készüléket. De nem csak a tanulásban nagyon jó. Kedvesével használták biciklizéskor is, a Balaton körül. Kedvese biciklizett elől, nyakába a mikrofonnal, Levi pedig mögötte haladt. Kényelmesen végig tudták beszélgetni az egész túrát. Hallotta, mikor lihegett és tudta, mikor kell felajánlani a pihenőt, vagy a lassabb tempót.☺ Az orvostanhallgató szerint an�nyit lehetne javítani rajta, hogy ilyen jellegű okosmikrofonokat használhatnának rutinszerűen is az oktatásban. Minden előadás végén a dokkolóba visszatéve nem kellene félni attól,

hogy lemerül az elem másfél, legfeljebb három óra alatt, és addig csak néz egymásra tanár és diák. Ha az

oktató meg éppen meg van fázva és nincs hangja, akkor végképp lehetetlen tovább tartani az előadást. KÉPESEK VAGYUNK

TECHNOL ÓGI A

Ráadásul ezek a rendszerek sokkal tisztább és érthetőbb hangot adnak ki magukból, mint a mostanság is használt előadói fajták. Így az ép hallású diákokat is segíthetnék. Hibája csak annyi van, hogy a telefontekercs˗programhoz használt átalakító (extra eszköz, nem Phonak -os hallókészülék-kompatibilitáshoz) nyilván nem ad olyan csodás hangzást, mint az eredeti csatlakozási móddal, de így is mérföldekkel jobb. Valamint az, hogy a nyakba akasztható indukciós hurok, ha messze van a hallókészüléktől - mint Levi esetében (a hosszú nyaka miatt) - akkor sokat veszít a jelerősségből, ami halkabb hangzást eredményez. Könnyen kiküszöbölhető, ha az ember a füléhez emeli a vezetéket, vagy abba akasztja. Így előadásokon körülbelül úgy hordja Levi az eszközt, mint más az orra akasztós oxigénmaszkot, orránál megtámasztva, füle mögött átvezetve. Megkérdeztem a jogászhallgató lányt is, hogy neki milyen élményei vannak az eszközökkel. Már több mint egy éve használja az egyetemi tanulmányai során a Roger okosmikrofonokat, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem biztosított számára tartós használatra. Az eszköz egy adóvevőből és egy mikrofonból áll. Utóbbival, ha a tanár a nyakába akasztja, azt akkor messzebbről is lehet hallani az előadást. Nem kell végre előre ülnie, a hátsó padokból is tökéletesen tudja követni az órákat, mivel a mikrofon közvetlenül a hallókészülékébe továbbítja a hangot. „Élénken emlékszem az első előadásra, amelyet az okosmikrofonnal hallgattam. Természetesen 31 KÉPESEK VAGYUNK

azelőtt is igyekeztem bekapcsolódni és jegyzetelni, amelyet megkönnyített számomra, hogy az oktatók sok esetben mikrofonba beszéltek, ami felerősítette a hangjukat. Azonban a Rogerrel kapott hallásélmény mindent felülmúlt. A jegyzetelés nem fárasztó többé, hanem az egyetemi lét természetes része, az órákon való figyelés már a tényleges tartalmi információkat foglalja magában.” Meg kellett tanulnom felismerni, hogy vannak helyzetek, amikor önmagában a hallókészülék már nem elég. Mégis egy adatfolyam-eszköz a rendelkezésemre áll az ilyen esetekre. Ami a legfontosabb, hogy ki kell állnom magamért az ilyen helyzetekben és elérni, hogy a kommunikáció a lehető legakadálymentesebb legyen. Az oktatókkal meg kellett tanulnia megfelelően kommunikálni, hogy miért könnyebbség neki, ha a nyakukban viselik a Roger-mikrofont. Mindig el szokta mondani, hogy ez nem rögzíti a hangjukat, tehát nem diktafonként működik, csak neki továbbítja közvetlenül a fülébe, így jobban érti az előadásukat. Ez a magyarázat elegendő szokott lenni, szívesen használják és nyitottak az újdonságra. Volt, aki "profi előadónak” érezte magát tőle. Óra végén előfordul, hogy érdeklődnek, hogy követhetők voltak-e ily módon az elhangzottak, ő pedig büszkén mondja, hogy végig jegyzetelt!

„A szabadidőmben is ki tudom használni a Roger adta lehetőségeket. Egy jack˗kábelen keresztül összeköthető például telefonnal, ezáltal alkalmas hangfájlok lejátszására vagy akár telefonálásra. Ez az élmény is egyedülálló, hiszen így nyugodtan lehet szabályozni a hangerőt, senki mást nem fog zavarni a környezetemben.” Szóval ezek az okos eszközök számos lehetőséget adnak arra, hogy tökéletesítsük a hallókészülék által már meglévő hallásélményt. A jogászhallgató lánynak a bátorságához nagyon sokat hozzátett az, hogy meri jelezni a környezete felé, hogy ha viselik a mikrofont, neki is könnyebb lesz megérteni a beszédet, és ezáltal egyszerűbbé válik a vele való beszélgetés. „Meg kellett tanulnom felismerni, hogy vannak helyzetek, amikor önmagában a hallókészülék már nem elég. Mégis egy adatfolyam-eszköz a rendelkezésemre áll az ilyen esetekre. Ami a legfontosabb, hogy ki kell állnom magamért az ilyen helyzetekben és elérni, hogy a kommunikáció a lehető legakadálymentesebb legyen.” Gábor elmondta, hogy az eszközök köztudatba kerülését segítették a média szereplések is (M1, M2, ATV, Kossuth rádió). Ő is igyekezett arra fókuszálni, azt sugallni, hogy egy korszerű hallókészülék okos kiegészítőkkel együtt igenis tud trendi, menő dolog lenni, nem pedig egy szégyellnivaló gyógyászati segédeszköz!

TECHNOL ÓGI A

“A médiatanárom azt mondta, hogy képtelen vagyok a médiával foglalkozni, mivel siket vagyok. Bebizonyítottam, hogy tévedett.”

ELLEN PARFITT, AZAZ DEAFIE BLOGGER NAGY PÉLDAKÉPEM ABBAN, AHOGYAN FELHÍVJA A VILÁG FIGYELMÉT A HALLÁSSÉRÜLTEKRE. A BRIT DÍJNYERTES BLOGGER, AKTIVISTA MINDENT MEGTESZ AZÉRT, HOGY MINÉL JOBBAN INFORMÁLVA LEGYENEK AZ EMBEREK A HALLÁSSÉRÜLÉSSEL KAPCSOLATBAN. EMELLETT SZENVEDÉLYESEN KAMPÁNYOL A HALLÁSSÉRÜLTEK JOGAIÉRT. MINDENKIT SZERET ARRA INSPIRÁLNI, NE HAGYJÁK, HOGY A HALLÁSSÉRÜLÉS A CÉLJAIK ELÉRÉSÉNEK ÚTJÁBAN ÁLLJON. EZT MUTATJA MOTTÓJA IS: A SIKET EMBEREK MINDENT EL TUDNAK ÉRNI, ˗ MEGFELELŐ TÁMOGATÁSSAL ˗ AMIRŐL ÁLMODNAK.” Írta: Kajtár Dóra KÉPESEK VAGYUNK

TECHNOL ÓGI A

llen az Egyesült Királyságban, Angliában él. Születése óta súlyos nagyothalló és hallásmaradvánnyal rendelkezik. Tízhónapos korában kapta az első pár hallókészülékét. Kérdeztem tőle, hogy a hallássérülése miatt volt-e negatív tapasztalata. Mielőtt rátért volna a válaszra, hangsúlyozta, hogy a szülei semmit nem tudtak a siketségről, mégis nagyszerűen nevelték fel. Nagyon sok csatával néz szembe, de ennek az a leggyakoribb oka, hogy az emberek nem értik a siketséget. A médiatanára egyszer azt mondta neki, hogy képtelen lenne a médiával foglalkozni, mivel siket. Ellen bebizonyította, hogy tanára tévedett. Twitteren 3600-an, Instagramon 3300-an, Facebookon 2300-an követik mindennapjait. Vallja, hogy a siket emberek bármire képesek. Mennyire elfogadó a társadalom? Angliában főleg az egyenlőség létezik, de hallássérültekre való

33 KÉPESEK VAGYUNK

figyelemfelhívással egyre megértőbbek. A hallássérült emberek megkülönböztetése, diszkriminálása törvényellenes. De még hosszú utat kell megtenni –mondja Ellen. Nagyon aktívan forgolódik a médiában és a közösségi médiában is. Sok projektben vett részt, mint például a „Ne legyél fánk” kihívás, „Szájról olvasás tudatosság hete” vagy a „Feliratot a mozikban” kampány. Ezeket a projekteket nagyon izgalmasnak tartja és szereti felhívni a figyelmet

ezekkel a siket tudatosságra. Jelenleg a „Feliratozott Mozi” kampányon (Subtitled Cinema Campaign) dolgozik. Azt szeretné elérni, hogy a mozik még több feliratozott filmet tűzzenek műsorra, mivel nincs elég. Sosincs egy szabad perce, mindig valamilyen projekteken dolgozik. Amikor lát egy akadályt vagy egy lehetőséget, megragadja és megpróbálja megváltoztatni. Kedvenceként azt emelte ki, amikor egyszer egy nagy országos bankkal volt együtt-

A probléma nyilvánvalóan az, hogy a halló emberek nem akarják a feliratot, de erre nincs bizonyíték. Nekik több választási lehetőségük van, mint nekünk. működése. Egy új, siketek számára elérhető szolgáltatás bevezetésén dolgoztak, erre nagyon büszke! De térjünk még vissza egy kicsit a feliratokhoz! Ez óriási kérdés a siketek és nagyothallók számára. Ellent a feliratozás helyzetéről faggattam.

Megtudtam, hogy az Egyesült Királyságban a vetítések 1-2%-a van csak feliratozva. Főleg a siketek iskolájában vagy munkahelyein. Ez nem elég! „Ennél többször akarunk kimozdulni akár esténként vagy hétvégenként. Most mozivezetőkkel próbálok együtt dolgozni, hogy megváltoztassuk ezt.” A feliratok mindenkinek segítenek: a siketeknek, a hallásvesztéssel élőknek, akiknek az anyanyelve nem az angol, de azoknak is, akiknek tanulási nehézségei vannak. A feliratok tanítanak! A probléma nyilvánvalóan az, hogy a halló emberek nem

akarják a feliratot, de erre nincs bizonyíték. Nekik több választási lehetőségük van, mint nekünk. Az Ellen által kezdeményezett Feliratozott mozi petíciót közel 13.000-en írták alá. 15.000 aláírásra van szükség ahhoz, hogy akcióba tudjanak lendülni. Végül pedig megkérdeztem, mit üzenne nekünk magyar nagyothallóknak és hallássérülteknek. Ellen inspiráló szavaival búcsúzunk: „Képesek vagytok bármire, amiről álmodtok. Ne engedjétek, hogy a siketségetek, hallásvesztésetek megállítson benneteket! Hívjátok fel a figyelmet a hallássérüléssel kapcsolatos dolgokra és legyetek büszkék! Kövessétek a blogomat: https:// deafieblogger.com és facebookon, Twitteren és Instagramon is megtaláltok @deafieblogger néven!”

KÉPESEK VAGYUNK

V IL ÁGJÁ R Á S

Utazz könny(ebb)en hallókészülékkel – utazási tippek, trükkök, praktikák nagyothallóknak! SZERETNÉK NÉHÁNY TIPPET MEGOSZTANI VELETEK, AMELYEKKEL MÉG FELKÉSZÜLTEBBÉ TEHETLEK BENNETEKET AZ UTAZÁSOTOK SORÁN. A TIPPEK NAGY RÉSZÉT A MINDENNAPOKBAN IS CÉLSZERŰ ALKALMAZNI. Írta: Pászti Márió

35 KÉPESEK VAGYUNK

1. VIGYÉL MAGADDAL

TARTALÉK HALLÓKÉSZÜLÉKET! Ha véletlenül elromlik vagy vizes lesz a készülék, vagy legrosszabb esetben mindkettő, akkor legyen tartalék hallókészülék nálad, például az egyik régebben használt darab. Ha nincs, akkor kérdezz körbe ismerőseidnél vagy az audiológusodnál, hátha valakinek van elfekvőben egy régebbi darab, ami vészhelyzet esetén jól jöhet! Ha van feladott poggyászod, semmiképp SE abba tedd, kezeld úgy a készüléket, mint az útleveledet vagy a bankkártyádat!

2. LEGYEN NÁLAD

ELEGENDŐ ELEM! Nem is kell magyarázni, szerintem ez az egyik legfontosabb szabály, amire mindig fel kell készülni, ha több hétre mész nyaralni, vagy hosszabb útra indulsz: akkor legyen nálad mindig annyi elem, amennyi szükséges! Tarts több helyen elemet, így ha elvesztenéd az egyik táskádat, akkor is fogsz tudni legalább elemet cserélni. Ajánlom, hogy a hátizsákba, a bőröndbe és a pénztárcába is tegyél el elemet. Ha minden kötél szakad, akkor utazz egy nagyobb városba, ahol biztos találsz valamilyen hallókészülékes üzletet, ahol tudsz venni elemet.

3. HASZNÁLJ SZÁRÍTÓTÉ-

GELYT VAGY SZÁRÍTÓGÉPET! Utazás alatt továbbra is figyelni kell arra, hogy hallókészülékünk ne legyen nedves, mert akkor elromlik a készülékünk, ezáltal semmit se fogunk hallani. Legyen nálunk szárítótégely, vagy erre a célra teljesen megfelelő műanyag doboz, (a lényeg az, hogy zárható legyen), illetve szárítókapszula, amely egy éjszaka alatt kiszívja a nedvességet a készülékekből, ezáltal hos�szabb élettartamúvá téve azokat.

4. ÉBREDJ OKOSÓRÁVAL!

Ezt a tippet a mindennapi életben is ajánlom, én is alkalmazom. Tehát vegyél egy olcsóbb típusú okosórát, amit össze tudsz kötni Bluetooth-on keresztül a telefonoddal. Nekem egy Xiaomi Mi Band-em van. A telefonra le kell töltened a hozzátartozó applikációt (Mi Fit), majd ott be tudod állítani az ébresztőt. Az erős vibrálás KÉPESEK VAGYUNK

SZÓR A KOZTATÁ S

helyiségben (általában 10-12 fő), ahol nehezebb lehet elaludni, mint otthon a kényelmes ágyadban, teljes sötétségben. A nagyothallók többnyire érzékenyebbek a fényekre, ezáltal nehezebben is tudnak elaludni ilyen környezetben. Ezen probléma kiküszöbölésére érdemes alvómaszkot használni, emiatt ki lesz zárva a külvilág összes fénye, így biztosítva lesz a nyugodt alvás. Az alvómaszkot repülő-, vonat-, buszút során is érdemes használni.

a csuklódon sokkal jobb ébresztő, mint egy sima ébresztőóra vagy a párnád alá rejtett telefon. Ha utazás során szokatlanul korán kell kelned a repülés miatt, ez az ébresztő segít abban, hogy a korai kelés kevésbé legyen stresszes. Az már csak plusz, hogy a kütyü tud lépést számlálni, illetve az időt is tudod csekkolni.

HOVA IS TEGYÜK A HALLÓKÉSZÜLÉKET? Mint korábban is írtam, hogy a tartalék készülékünket kezeljük úgy, mint az útlevelünket, tehát legyen nálunk, vagy a kézipoggyászban, de semmiképp sem a feladott pog�gyászban. Ha egy hostelben szállsz meg, akkor a hallókészüléket a szárítótégelybe tegyük be éjszakára és biztonságos helyen tartsuk a bankkártyánkkal, útlevelünkkel együtt. 37 KÉPESEK VAGYUNK

MIT TEGYÉL, HA EGYIK HALLÓKÉSZÜLÉKED SEM MŰKÖDIK?! Először is a legfontosabb, ne ess pánikba, mert az nem fog semmire se vezetni. Próbálj meg az emberektől segítséget kérni, ha kell, írd le a telefonodba és fordítsd le fordítóapplikációval, hogy nem működik a készüléked és segítségre van szükséged. Ha nagyvárosban vagy, akkor keress fel egy hallókészülékekkel foglalkozó üzletet, ahol kérdezz utána, hogy lehetséges-e a javítás, tudnak-e valamit javasolni a probléma megoldására. Ezért is fontos, hogy legyen egy tartalék hallókészülék nálad vészhelyzet esetére.

ALVÓMASZK Ha hostelben szállsz meg, akkor többedmagaddal tartózkodsz egy

MOBILAPPLIKÁCIÓK Fordítóapplikációk: AVA, SpeakSee, Transcribe, Converse Számos applikáció segítségedre lehet külföldön, ha nem tudnak a helyi lakosok angolul, vagy nehézkes a kommunikáció velük. Az appok a beszéded alapján is tudnak fordítani, nem kell mindent bepötyögni, majd a fordítás megjelenik ott a mobil képernyőjén. Tény, nem mindig ad 100%os fordítást, de a célnak megfelel! Fordítóappok kép alapján: Google Fordító, Yandex Translate Ezek az appok a kamerád segítségével fordítják le a számodra idegen feliratokat, szövegeket. Használva a fotó opciót le tudod fordítani a számodra teljesen ismeretlen étlapot, amely által később nem lesz meglepetés az általad rendelt étel. Navigációs appok: Google Maps, Apple Maps, maps.me Ha egy számodra ismeretlen helyen tartózkodsz, illetve el szeretnél jutni A-ból B-be, akkor érdemes ezekkel felszerelkezned. A Google és az Apple Maps többnyire internet kapcsolatot igényelnek, de le is tudod tölteni egy adott város térképét is, illetve erre a célra megfelel a maps. me, amely off line módú térkép. Taxi & tömegközlekedési applikációk: Taxi: Uber, Grab, Bolt Tömegközlekedés: függ a helyszíntől pl. Berlin - BVG, Hamburg - HVV Mielőtt elutazol, érdemes információt gyűjteni arról, hogy az általad bejárni kívánt helyen van-e tömegközlekedés, és ha igen, milyen tarifájú, melyiket érdemes használni stb. Ha nincs tömegközlekedés, akkor érdemes taxit használni ˗ ha lehet applikáción keresztül, akkor biztos nem leszünk átverés áldozata.

TANULJ MEG PÁR SZÓT A HELYIEK NYELVÉN! Ha megtanulsz pár szót, vagy mondatot a helyiek nyelvén, azt nagyon fogják méltányolni, és talán még kedvesebben fognak kiszolgálni, vagy hajlamosabbak lesznek segíteni, ha arra kerülne sor.

10.

MEGFIGYELÉS, AZ A TE ERŐD! A megfigyelés az egyik legjobb erő, amivel a nagyothallók rendelkeznek. A szemeidet ne csak a kommunikáció során használd, hanem megfigyelésre ˗ például a testbeszéd megfigyelésére vagy tájékozódásra. Ha ismeretlen városban vagy, akkor a nagyobb épületeket használhatod tájékozódási pontként is akár.

egy füldugó nélküli fülhallgató. A kampókat hozzáilleszted az illesztéked csövéhez, és máris mehet a zenehallgatás vagy filmnézés egy hosszú repülőút vagy buszút során.

+1 TIPP

Az értékesebb cuccaidat, mint például tablet, laptop, vagy egyéb kütyük, illetve azok kiegészítőit érdemes otthon

hagyni arra az 1-2 hétre vagy netalántán hosszabb időre, amíg külföldön vagy. Nem érhet így váratlan helyzet, hogy eltűnik, vagy ellopják ezeket. A cikk Budi, avagy The Creative Globetrotter videója alapján készült. Az alábbi linken tudod megtekinteni eredeti nyelven, angolul, feliratosan: https://www.youtube.com/ watch?v=-PW0ZyhHK1Q

11.

EAR HOOKS, AVAGY “FÜLKAMPÓK” Akinek fül mögötti hallókészüléke van, ő tudja ezt alkalmazni. Kérdezz utána az audiológusodnál, vagy egy hallókészülékes üzletben, vagy interneten több oldalról is tudsz ilyet rendelni (például a www.connevans.co.uk vagy www.actiononhearingloss.org.uk). Ez lényegében

KÉPESEK VAGYUNK

K U LT U RC Y BERG

Gondolatok egy inkluzív irodalmi díjátadó kapcsán NAGYON ÉRDEKES INKLUZÍV DÍJÁTADÓN VOLT LEHETŐSÉGEM RÉSZT VENNI 2019. DECEMBER 16-ÁN. A HELYSZÍNVÁLASZTÁS IS KÜLÖNLEGES VOLT. A RENDEZVÉNYT A PREMIER KULTCAFÉBAN TARTOTTÁK, AMI A VÁROS EGYIK LEGKELLEMESEBB HELYE, AKADÁLYMENTES KIALAKÍTÁSA ÁLTAL. EMELLETT AKADÁLYOZOTTSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK IS DOLGOZNAK ITT. AZ MÁR CSAK HAB A TORTÁN, HOGY EGY TITKOS AJTÓN ÁT JUTOTTUNK BE EGY KISEBB SZÍNHÁZTEREMBE, AHOL AKADÁLYMENTES KIALAKÍTÁSÚ SZÍNPAD ÉS NÉZŐTÉR VOLT. KÜLÖNLEGES ÉLMÉNY VOLT SZÉTNÉZNI AZ EMBEREK KÖZÖTT, ÉS FELISMERNI AZT, HOGY MENNYIRE KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK, ÉS HOGY EZ MILYEN KELLEMES KÖZEGET TEREMTETT.

Írta: P. Eszt. A. // Fotók: Csoszó Gabriella/FreeDoc indenki máshogy küzd meg az akadályokkal: vannak, akik kerekesszékkel hajtják magukat előre, mások segítségül hívják ehhez az elektromos áramot, és egy elektromos moped joystick-ját nyomogatva haladnak. Vannak, akik botokkal közlekednek: többféle bot van, némelyiknek 3 lába van, hogy stabilabb legyen, de olyan bot is van, ami fehér, és a környezet letapogatására való. Nem maradtak otthon a járókeretek és a műlábak sem. Sőt volt valaki, aki egy speciális fejpálcát viselt. Nem vagyunk egyformák, vannak olyan emberek, akiknek nagyon nagy szükségük van más emberek segítségére. Erről szólt ez a pályázat is, melynek a kiírásában is hangsúlyozva volt, hogy „Együtt könnyebb”. Jelnyelvi tolmáccsal együtt áthidalhatók a nyelvi akadályok, erre van egy nagyon szép szó, úgy hívják, hogy infokommunikációs akadálymentesítés. Mert információk nélkül nehéz lenne megtudni, hogy mi történik a díjátadón. Ahogy általában lenni szokott, a díjátadón nagyon szép dolgokat mondtak, de a szájuk elé tették a mikrofont vagy a papírt, - amiről felolvasták a szebbnél szebb írásokat. Néhányan, ha a „fene fenét eszik” is, akkor sem tudnak szépen artikulálni, vagy hangot képezni, nem vagyunk egy39 KÉPESEK VAGYUNK

formák. Néhányan remekül megértik így is, mert otthonosabban mozognak a hangok világában, mint a vizuális térben, amely nem elérhető számukra. Számomra a hangok világa nem mindig akadálymentes, mindkét fülemen cipelek egy jól megtermett hallókészüléket, amik segítenek a hangok közvetítésében. De egy ilyen Az Önállóan lakniközösségben élni csoport tagjai önkéntes személyi segítőkkel együtt minden nap küzdenek azért, hogy az önálló élet és döntéshozatal, illetve közösségben létezés ne luxus, hanem természetes dolog legyen. díjátadón nem sokra mentem volna a jelnyelvi tolmács artikulációja nélkül. Elsősorban ilyenkor nem a hangokat figyelem, és nem a jelelést, hanem az artikulációt és a mimikát. A jelnyelv nem az anyanyelvem, így számomra olyan, mint egy idegen nyelv. Ezen a rendezvényen mégis jobbnak láttam, ha idegen nyelven szerzek információt. Messze ültem a színpadtól, és ahogy megfigyeltem, szinte mindenki, aki a színpadon volt csodálatos módon pontosan el tudta takarni a száját, - vagy a mikrofonnal, vagy pedig a papírral. Megtudtam, hogy sokan nem lehetnek jelen az eseményen, mert a

támogató szolgálatoknak is van egy meghatározott munkaideje, ennek a szolgálatnak a keretén belül dolgoznak a személyi segítők. Mennyivel könnyebben eljöhettek volna az emberek, ha nem kellett volna aggódniuk a szállítás vagy a személyi segítőjük miatt. Érdekes hangzású szó, hogy személyi segítő. Ha elemezzük a szót, akkor úgy definiálhatjuk, hogy egy olyan segítő, aki egy személyt segít. Itt bizonyára felmerülhet a kérdés, hogy vajon miben segít. Nem mindenki rendelkezik olyan erős izmokkal, és mozgástartománnyal, hogy reggel egyedül keljen ki az ágyból és ezután túlélje az öltözködésnek nevezett cirkuszt. Nem arról van szó, ami sokak számára ismerős, a reggeli készülődés során, hogy vajon az adott gönc, amit aznap elsőként magunkra vettünk, vajon megfelel-e mondjuk arra, hogy egy irodalmi pályázat díjátadóján megjelenhessünk benne. Arról van szó, hogy az öltözködés fizikailag lehetetlen feladat lenne egyedül, ahogyan a fésülködés, fürdés, evés, törölközés, és még sorolhatnám, hogy mennyi mindenhez van szüksége az érintett embereknek személyi segítőre. A bónusz pedig az, hogy általában nem „csak” reggel, délben, este van rájuk szükség, hanem sokszor állandó jelleggel, vagy legalább is sokkal nagyobb és szélesebb időintervallumban, mint amilyen kapacitással a mostani támogató szolgálatok működnek. Az érintettek innen igényelhetnek személyi segítést vagy szállítást, de

egyelőre még nem állnak az ügyfelek rendelkezésére napi 24 órában. Ennek ellenére az érintetteknek bármikor szüksége lehet ezekre a szolgáltatásokra. Sokszor sürgős esetek is előfordulnak, amik előre nem tervezettek, ám ezek ellátására nincsen kiterjedt kapacitással működő hálózat. A jelnyelvi tolmács igényléshez van egy éves szinten meghatározott keretem, ami pont ezen a rendezvényen használódott el teljesen. Bár az éves keretem elfogyott, szerencsére nem megyek már sehova, ahol szükségem lenne jelnyelvi tolmácsra. Ha

ebbe belegondolok, hogy esetleg a személyi segítő kerete fogyna el valakinek, akkor egészen januárig nem lenne segítsége, melynek következtében a számunkra teljesen hétköznapi feladatok elvégzése is komoly nehézségekbe ütközne. Szomorú erre gondolni, hogy egy ilyen fontos dologhoz, az önálló létezéshez nem kapnak megfelelő szakmai és anyagi segítséget az érintettek. Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport tagjai önkéntes személyi segítőkkel együtt minden nap küzdenek azért, hogy az önálló élet és döntéshozatal,

illetve közösségben létezés ne luxus, hanem természetes dolog legyen. Erről szólt ez a pályázat, díjátadó, hogy együtt minden könnyebb lenne. Néha nem kell hozzá sok ismeret, csak kellő empátia és odafigyelés.

KÉPESEK VAGYUNK

K U LT U RC Y BERG

Víg? színházi élmények MENJEK SZÍNHÁZBA VAGY NE MENJEK? EGY ÉVET TÖPRENGTEM EZEN A KÉRDÉSEN, MIKOR MEGLÁTTAM A PÁL UTCAI FIÚK MI VAGYUNK A GRUND HIVATALOS VIDEÓKLIPJÉT. AZTÁN 2018 SZILVESZTERÉN MEGFOGADTAM, HOGY KILÉPEK A KOMFORTZÓNÁMBÓL ÉS ÚJRA ELMEGYEK SZÍNHÁZBA. Írta: Kajtár Dóra

41 KÉPESEK VAGYUNK

gy 15 éves csendet törtem meg. Előtte akárhányszor felvillant bennem, milyen jó lenne elmenni színházba, gyorsan elhessegette a gondolatot a bennem mélyen gyökeret vert frusztráció és kellemetlen élmények hada. De győztek a Pál utcai fiúk. Meggyőztek, hogy próbáljam meg. Így hát úrrá lettem félelmeimen és megpróbáltam jegyet szerezni. De a Pál utcaiakat nem lehet megvenni. 3 év próbálkozás

után sikerült eljutnom és én is megnéztem a sokak által kedvelt darabot. Hogy tetszett? Ne rohanjunk ennyire előre. Nem telt tétlenül az a két év sem, míg nem volt jegyem. Megnéztem a debreceni Csokonai Színházban két darabot: a Menekülőket és Az ajtót. Illetve a Diktátort a Vígszínházban. Arra gondoltam, megosztom veletek a tapasztalataimat. Az első darab előtt utánajártam, hol ajánlott ülni. A színházi munkatársak a nézőtér középső sorát ajánlották. Csakhogy

az előadás napja előtt nemsokkal a hallókészülékem mikrofonja megadta magát, illetve egy kis fülgyulladás is rásegített, hogy semmit ne értsek a párbeszédekből. Nagy csalódás volt, de nem sokkal később Szabó Magda miatt újra elmentem színházba. A készülékemet megjavították, de nem bíztam a véletlenre. Ha bármi közbe jönne, legalább szájról tudjak olvasni, gondoltam magamban. Ezért az első sorban foglaltuk a helyeket. Nos, a szájról olvasás ment, de a nyakam annyira fájt előadás után, és bár Kubik Anna játékáért megérte. Aztán felköltöztem Budapestre és nagyon kíváncsi voltam, hogy a Vígszínház tényleg olyan jó-e, mint írják, mondják. A Diktátorra sikerült nagyon jó helyet szereznünk. Életem legjobb színházi élménye volt. Ekkor hallottam a legtöbb mindent, és láttam legjobban minden mozdulatot. Fenomenális volt. Ifjabb Vidnyánszki Attila kedvenc színészem lett. Képzeljétek, láttam, hogy egy sarokban volt angol felirat. Felcsillant a szemem. Angol, de legalább felirat. Megkérdeztem a nézőtéri felügyelőt, de sajnos nem lehet előre tudni, hogy melyik daraboknál van feliratozás. Aztán év végére, decemberben végre sikerült bejutnunk a Pál utcai fiúkra, de persze ott nem válogathattunk, hogy milyen helyre szeretnénk ülni. Örüljünk, hogy bejutottunk. Mivel elég messzire szól a helyünk, gondoltam kipróbálom a színház hallássegítő rendszerét. Nekem olyan ReSound készülékem van, amin sajnos nem segít a mobil zsebadó, nyakba akasztható mobil indukciós hurokkal. De most nem is állt volna rendelkezésre, csak hagyományos fülhallgatót lehetett kérni. Úgy lehet ilyen eszközhöz jutni, hogy az előadás előtt fel kell keresni a nézőtéri felügyelőt. A személy igazolványért cserébe megkapjuk az előadás idejére a zsebadót, majd a végén vissza lehet váltani. Nekem nem volt elég hangos a fülhallgató. Mivel a mellettem ülő nézők hallották, a maximumra tekert, főleg sistergő hangot, ezért inkább eltettem. Az volt a szerencsém, hogy a zenék nagyon hangosak voltak, így a ritmust én is hallottam. A szöveget sokszor nem, de a darab hangulata engem is magával ragadott. Megvan a következő jegyem is. Nagyon várom. Megérte kilépni a komfortzónából. Más színházakban is elindult az akadálymentesítés a hallássérültek számára. Hogy pontosan melyik színházakban és milyen módon, azt a következő számban fogjuk nektek bemutatni. KÉPESEK VAGYUNK

M ESESZELET

Soma barátot keres

Írta: Kiss Orsolya alu végén, erdő szélén, egy kis bokor tövében van egy ház; abban lakik egy süncsalád, hat süngyermekkel. A legkisebb sün, Soma, hallássérült – hallókészüléket visel, amit Bagoly Doktor Bácsi írt fel neki –, s szájról olvas. Soma reggeltől estig folyamatosan szomorkodott: Nem voltak barátai, és a testvérei mindig el-

vették a játékát. ˗ Miért nem játszik velem senki? Miért veszik el mindig a játékaimat? Miért nem hívnak el engem sehova? Szeretnék én is barátot! – mondogatta halkan magában. Egy napsütéses reggeli napon odaállt az édesanyja elé: ˗ Mami, én most útnak indulok és keresek barátokat. A testvéreim elveszik a játékaimat, nem játszanak velem, egész nap unatkozom. Ígérem, sötétedés előtt hazaérek. Édesanyja meglepődött azon, hogy a legkisebb gyermeke el szeretne menni otthonról, méghozzá egyedül. ˗ Édes fiam, ezer meg ezer rossz dolog leselkedik Rád az erdőben. Nem hallod, ha veszély közeledik. Kérlek, ne menj, maradj itthon! Itthon biztonságban vagy! De Soma hajthatatlan volt, kitartott az elhatározása mellett. ˗ Drága Édesanyám, értsd meg: nincsen maradásom. A testvéreim mindig elmehetnek, én miért nem mehetek sehova? Nem kell engem félteni, nagyfiú vagyok már! Sün Mami lehajtotta a fejét, s ezt mondta: ˗ Jól van, gyermekem, tudod, nagyon féltelek, de ígérd meg, hogy ügyes leszel és vigyázol magadra! A tisztáson túl azonban

43 KÉPESEK VAGYUNK

ne merészkedj, mert ott az autóút, az nagyon veszélyes! S az ösvényről ne térj le, mert akkor nem találsz haza! Soma boldogan felkapta a hátizsákját és a kicsi cipőcskéjét, arcon csókolta édesanyját s az ajtó felé indult. Az ajtóban azonban útját állta a legnagyobb testvér, Huba. Huba nem szerette az öccsét, mert más volt, mint a többi. ˗ Hova, hova, Soma? Tudod, hogy te nem mehetsz ki még az ajtón sem, mert nem jó a füled, és elrabol a keselyű! – gúnyolódott Huba. Soma fennhangon válaszolt: ˗ Megyek barátokat keresni, mert ti nagyon gonoszak vagytok, elveszitek a játékaimat és nem játszotok velem. Állj el az útból, szeretnék elindulni! A keselyűtől nem félek! Huba fogta a hasát a nevetéstől. ˗ Te? Te egyedül a nagyvilágban? Hát jó, menj, öcsi, de figyeld meg: hamar sötét lesz, és ott fogsz sírni az erdőben, mert nem fogod megtalálni a hazafelé vezető utat. És barátot sem fogsz találni, egyet sem! – mondta nevetve Huba. Soma azonban erre már nem figyelt. Kiviharzott az ajtón, majd kilépett a kapun is. A szíve elkezdett hevesen verni. A Nap melegen sütött. Soma felnézett. ˗ Szia, napocska! – kiáltotta Soma ˗ Szervusz, Soma! – köszönt vissza a Nap. – hát Te mi járatban, hova mész? ˗ Megyek barátokat keresni, mert a testvéreim elveszik a játékaimat és nem játszanak velem. Mami nagyon félt engem, könnyek között engedett el, de én ügyes fiú leszek! – dicsekedett Soma. ˗ Menj bátran, majd én vigyázok Rád. Innen magasról én minden veszélyt látok! – válaszolta a Nap. Soma boldogan sétált az ösvényen. Folyamatosan a fejében voltak Mami intő szavai, hogy az ösvényről ne térjen le. Kis idő múlva szembejött vele a róka. ˗ Szia! Te ki vagy? – kérdezte Soma. ˗ Miért ilyen furcsa a hangod? Mi van a füledben? Ez valami új? Rádió? – kérdezte a róka. ˗ Nem értem. Beszélj egy kicsit lassabban! Szájról olvasok, elromlott a fülem. – kérte Soma. A róka megijedt és elszaladt. „A róka biztosan nem lesz a barátom” – szomorkodott Soma, majd tovább ballagott. Ment, mendegélt, az út szélén meglátott egy gyönyörű kék virágot. ˗ Te ki vagy? Leszel a barátom? – kérdezte. A gyönyörű kék virág azonban nem válaszol… Hamarosan találkozott a hatalmas medvével. A medve meglepetten méregette az aprócska sünit.

˗ Te ki vagy? Leszel a barátom? – kérdezte Soma. Ugyanúgy, mint a róka, a medve is megijedt Soma hangjától és elszaladt. Soma lehajtott fejjel tovább bandukolt és találkozott a békával. ˗ Te ki vagy és miért ugrálsz? A béka meg sem hallotta a süngyermek kérdését, nagyokat pattanva távolodott. Soma még szomorúbb lett, s félni kezdett. ˗ Senki nem szeretne a barátom lenni! Most már félek egyedül, haza akarok menni! – kiabálta sírással küszködve. Ekkor lépett oda hozzá a nyuszi. ˗ Szia, te kis süni, ne félj, miben segíthetek? – kérdezte jelnyelven. Soma meglepődött. A nyuszi igencsak jól artikulált, de vajon miért kalimpált a kezével? ˗ Te ki vagy? Miért mutogatsz? Te is barátot keresel? – kérdezte megszeppenve Soma. ˗ Nyuszi vagyok és a hallókészüléked miatt feltételezem, hogy hallássérült vagy. Az én szüleim siketek, és otthon jelnyelvet használunk. Ne haragudj, de azt gondoltam, ismered a jelnyelvet! Nem akartalak megbántani. Leszek a barátod! ˗ Tényleg leszel a barátom? – kérdezte félve Soma. ˗ Természetesen, örömmel! – válaszolta Nyuszi. ˗ Jaj de jó! Soma vagyok, a szüleidhez hasonlóan siket, de a Bagoly Doktor bácsi azt mondta, hogy a hallókészüléket viselnem kell. A jelnyelvet nem ismerem, tényleg olyan egyszerű dolog? ˗ Nagyon szívesen megtanítom Neked, hiszen ez a Te világod. Gyere el hozzánk, bemutatlak a szüleimnek! Biztosan örülni fognak neked! ˗ Most ne, mert hamarosan sötét lesz, és Mami nagyon fog izgulni, ha nem érek haza. – mondta Soma. ˗ Ne félj, utána hazakísérlek, tudom, hol laktok! – válaszolta a Nyuszi. Nyuszi bemutatta Somát a szüleinek, akik a tisztás mellett laktak. A szülők nagy szeretettel fogadták a kis vendéget, etették, itatták, ellátták mindenféle földi jóval. Nagyon sok jelet tanítottak neki. Soma arca felvidult; boldog lett. „Mégis léteznek barátok, akik engem elfogadnak?” – gondolta magában. Kis idő múlva Soma megköszönte a kedves vendéglátást és Nyuszi kíséretében hazaindult. A tisztáson azonban találkoztak a rókával, a medvével és a békával. ˗ Te Nyuszi! Ez a sün nem tud beszélni, miért barátkozol vele? – szólt gúnyosan a róka. Soma félni kezdett. A medve és a béka hangosan kacagtak, gúnyolódtak az aprócska sünin. A nyuszi azonban védelemre kelt a kis barátjáért: ˗ Ti nagyon buták vagytok! Miért nevetitek ki a kisebbeket? Soma nem veszélyes, hanem siket, vagyis nem hall, mert rossz a füle, és azért van itt, mert barátokat keres. A szüleim is siketek. – Soma nagyon sok jelet megtanult az előbb

nálunk. Inkább csatlakozzatok, tanuljatok meg ti is jelelni és legyetek Soma barátai! – mondta Nyuszi. A róka, a medve és a béka arcáról lefagyott a nevetés. „Igaza van Nyuszinak” – gondolták egyszerre mind a hárman. Valóban nem szabad bántani a kisebbeket, a védteleneket. Bocsánatot kértek a sünitől, amit Nyuszi tolmácsolt, mert egyszerre beszéltek, és Soma nem tudta, éppen kire figyeljen. „Én is meg szeretnék tanulni jelelni!” – kiáltotta a béka. „Én is, én is!” – kiáltotta egyszerre a medve és a róka. Leültek a tisztásra és gyakoroltak. Nem vették észre, hogy közben teljesen besötétedett. ˗ Jaj! Nekem már rég haza kellett volna mennem! Megígértem Maminak, hogy sötétedés előtt hazaérek. Biztosan nagyon izgul értem! – mondta ijedten Soma. Azonnal szedték a sátorfájukat. A medve a hátára kapta a sünit, s meg sem álltak hazáig. A kapuban az izgatott Mami fogadta őket. ˗ Hát hol voltál ilyen sokáig, gyermekem? Megígérted, hogy még a sötétedés előtt hazaérsz. S könnyeim potyognak, annyira izgultam érted! ˗ Ne haragudj, Mami! Nagyon kalandos napom volt ma! Találtam barátokat! Soma elmesélte a történetet az elejétől végéig. Mami arca felragyogott az örömtől, nagyon büszke lett a legkisebb gyermekére. Amikor Soma befejezte a mondanivalóját, Huba jelent meg a kapuban, aki bizony megijedt a medve, a róka és a béka láttán. ˗ Hát ezek meg kik? – kérdezi Huba ˗ Ők a barátaim! – válaszolta jelnyelven Soma. Somának hirtelen nagyon sok barátja lett, akikkel minden héten vasárnap találkozott a tisztáson, és tanulták Nyuszitól a jelnyelvet. Folyamatosan csatlakozott hozzájuk a többi állat is. Nemrég azonban a legnagyobb testvér szíve is megenyhült: Huba is elkezdte tanulni a jelnyelvet és nagyon megszerette az öccsét. Azóta mindig együtt játszanak; Soma többé nem unatkozott otthon és a szomorúsága is elszállt.

KÉPESEK VAGYUNK

ÉLET-ÖSZT ÖN

Fogadjuk el egymást és kovácsoljunk előnyt a hátrányunkból! BUDAPEST ELSŐ FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK ÁLTAL ALAPÍTOTT KÁVÉZÓJÁT, A NEM ADOM FEL KÁVÉZÓT ÉS ÉTTERMET A BAROSS UTCÁBAN TALÁLHATJUK. KIS MEGBÚVÁST, NYUGALMAT AD A NYÜZSGŐ BELVÁROSI ÉLETTŐL. AZ ÜZLETVEZETŐT ÉS A MŰSZAKVEZETŐKET KIVÉVE MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREKET ALKALMAZNAK, MINDENKINEK MEGADVA AZ ESÉLYT A MUNKÁRA, NEMSOKÁRA MÁR 4 ÉVE. Írta: Kajtár Dóra

ávézónak indult a hely, de már melegkonyhájuk is vann és különféle rendezvényeket, előadásokat is szoktak tartani. A kávézóban egyébként van egy Képregény Könyvtár is, - a képregényrajongók nagy örömére. A családias, baráti atmoszféra mellett az itt dolgozók kedvessége, mosolya még jobban otthonossá teszi a helyet. Első látogatásomkor pont a SINOSZ videóstúdió munkatársai: Kárpátiné Kassai Kornélia és Falkus Zoltán tartottak előadást. Kis betekintést engedtek a stúdióban zajló munkájukról, meséltek a forgatásokról és magáról a jelnyelvről, az anyanyelvükről. Persze arról is, hogy mennyire fontos, hogy a weblapok, honlapok, a közösségi média felületei és a televízió is akadálymentesítve legyen. Ezután láthattunk egy kis előadást a Sztoriból Jeles projekt ötletéről és visszhangjáról. Ha ellátogattok a Nem adom fel kávézóba, akkor találkozhattok hallássérült dolgozóval is, ugyanis 45 KÉPESEK VAGYUNK

itt dolgozik felszolgálóként, vendégfogadóként a 23 éves Juhász Gergő is, aki nemcsak nagyothalló, hanem gyengén látó is. Gergő a munkájában azt szereti legjobban, hogy pozitív közegben vannak, a munkatásaival segítenek egymásnak, és beszélgethet emberekkel. Gergőnek ez az első munkahelye. Munka mellett egyetemre jár, informatikus könyvtárosnak tanul. Azt tervezi, hogy tanulmányai után könyvtárban helyezkedik el, de mellette itt is szeretne maradni, ha a két munkát tudja egyszerre csinálni. Nagyon szereti a munkahelyét. Szereti a munkatársait és szeret velük együtt dolgozni. A felszolgáló fiú korábban látta meg a napvilágot, mint ahogy annak lennie kellett volna. Édesapja vette észre, hogy amikor leesett egy nehéz tárgy, a kis Gergő nem reagált rá. 3 évesen kezdte el hordani a hallókészülékét,

mivel 50 dB-es hallásvesztést diagnosztizáltak nála. Csúfolódás terén szerencsés volt (egy ideig). Csak az állán lévő sebtapasz miatt ragasztották rá a Télapó „gúnynevet”. Majd később a szemüvege miatt pápaszemnek hívták. Nagyothallósága miatt sosem csúfolták. Bár általános iskolában nem is használta hallókészülékeit, csak gimiben vette őket elő újra. Mivel látása egyre romlott – például a számokat egy méter távolságról látja – a hallására támaszkodik elsősorban. Gergő a munkájában azt szereti legjobban, hogy pozitív közegben vannak, a munkatásaival segítenek egymásnak, és beszélgethet emberekkel. A vendégeknek nem szokott feltűnni, hogy hallássérült. Persze itt is vannak nehézségek. A kávéfőző gép olyan hangos, hogy a beszélgetés alatt nekem is többször vissza kell kérdeznem, mert nem hallom jól a választ. Ő is megerősíti, hogy a hangzavar kicsit akadályozza. Van zene és a vendégek beszélgetése sem halk. De ez a munkahely azért is más, mint máshol, mert segítik egymást, és türelmesek egymással. A türelem kölcsönös. Türelmesebbnek kell lennie neki is, de vele is türelmesek. Megismétlik, ha nem ért valamit. Fontosnak tartja, hogy elfogadjuk egymást és a hátrányunkból kovácsoljunk előnyt. Ez az, ami előre visz minket.

MOZG Á SBA N

Játékokkal az egyenlőségért 1924-BEN PÁRIZSBAN RENDEZTÉK MEG AZ ELSŐ SIKET VILÁGJÁTÉKOKAT, MAJD KÉSŐBB A NOB (NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG) ELNÖKE, J. A. SAMARACH SIKETLIMPIÁRA VÁLTOZTATTA. UGYANÚGY NÉGYÉVENTE KERÜL MEGRENDEZÉSRE, CSAK AZ OLIMPIÁT KÖVETŐ ÉVBEN ÉS A SIKETEK NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGE, AZ INTERNATIONAL COMMITTEE OF SPORTS FOR THE DEAF SZERVEZÉSÉBEN. VAN NYÁRI ÉS TÉLI VÁLTOZATA IS. JELMONDATA: PER LUDOS AEQUALITAS, AZAZ JÁTÉKOKKAL AZ EGYENLŐSÉGÉRT.

Írta: Kajtár Dóra

siket sportolók nem vesznek részt a Paralimpián, mivel ott a hallássérülteknek nincs külön kategóriája, így egy kategóriába sorolnák őket azokkal, akik nem esnek az első öt kategória (amputáltak, agyi károsodást szenvedettek, értelmi fogyatékosok, kerekes székesek és vakok) egyikébe. A Siketlimpia a hallók világában kevésbé ismert esemény, illetve az itt eredményeket elért sportolókat nem ismerik el teljesítményükhöz mérten. Nem kapnak megfelelő támogatást a külvilágtól. Jó példa erre, hogy a 2009-es Siketlimpia aranyérmes vízilabdacsapatunk kiutazására magánszemélyek adták össze a pénzt. A versenyen csak olyan sportolók vehetnek részt, akiknek mindkét fülön legalább 55 decibeles a hallásveszteségük. Csak a természetes hallásmaradványukat használhatják, nem viselhetnek hallókészülékeket, cochleáris implantátumokat és más segédeszközöket. A nézők sem éljenezhetnek és tapsolhatnak hangosan, csak jelben.

A sportolók siketségéhez alkalmazkodva a futballbírók zászlót lengetnek síp helyett, és a futásnál a startpisztolyt fényjelek helyettesítik. A nézők sem éljenezhetnek és tapsolhatnak hangosan, csak jelben. A XIX. Téli Siketlimpiára 2019. december 12.-21. között került sor Olaszországban. A magyar hallássérült csapat 2 sportágban képviselteti magát: alpesi sí és férfi, illetve női curling. December 9-én indulás előtt a magyar csapat letette a siketlimpiai esküt a magyar Parlament Gobelin termében. Beszédet mondott dr. Tapolczai Gergely MHSSZ elnök, dr. Szabó Tünde sportért felelős helyettes államtitkár, Szabó László MPB elnök, és pohárköszöntőt mondott Urr Anita MPB főtitkár. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Miklós Edit, a Magyar Sí Szövetség elnöke, dr. Bukta Zsuzsanna, a Magyar Curling Szövetség elnöke, továbbá a Nemzet Sportolója, Weltner Györgyné is és a magyar siketsport egyik nagy öregje, Pányi

Béla is. ha sok lenne egy oldalhoz ezt a zöld részt ki lehet venni belőle. Tulcsik Melida öt kategóriában indult. Lesiklásban 10., alpesi kombinációban 7., Super-G versenyszámban 8., óriás-műlesiklásban 9., szlalomban 8. helyezettként ért be a célba. A női curlingcsapat tagjai: Pintér Zsuzsanna, Flank-Tanító Dorottya, Kiss Anett, Tüskené Borszéki Erika, Kiss Gyuláné és Miklós Nándor edző 2 győzelemmel és 5 vereséggel, a 6. helyezettként tértek haza a Siketlimpiáról. A férfi curlingcsapat tagjai: Flank Gyula, Kiss Péter, Kiss Gyula, Bajusz József, Varkoly Zoltán és Kiss Zsolt edző szintén 6. helyen végeztek, 6 győzelemmel és 5 vereséggel. Gratulálunk minden versenyzőnek!

KÉPESEK VAGYUNK

MOZ A IK

Szerencsepatkó EGY SZÖG MIATT A PATKÓ ELVESZETT, A PATKÓ MIATT A LÓ ELVESZETT, A LÓ MIATT A LOVAS ELVESZETT, A LOVAS MIATT A CSATA ELVESZETT, MÁSKOR VERD BE JÓL A PATKÓSZÖGET!” ENNEK A VERSNEK A TANULSÁGA VALÓJÁBAN NEM AZ, HOGY VÉGEZZ PONTOS MUNKÁT, HOGY NE KERÜLJ BAJBA, HANEM AZ, HOGY KIS PROBLÉMÁKBÓL LESZNEK A NAGYOK. MIÉRT HOZ SZERENCSÉT A PATKÓ? Írta: Dr. Pánti Irén

A PATKÓ A patkó a pata alakját követő U alakú vaslemez, melyet a ló, öszvér, vagy ökör patájára szögeztek, hogy megvédjék azt a kopástól, és segítsék az állatok biztonságos közlekedését. A patkolást úgy végezték, hogy leszedték a régi patkókat, azokat tűzben megformázták, majd különleges anyagból készített 7 darab szöggel a ló patájához erősítették. Ezt a műveletet 6-8 hetenként meg kellett ismételni a paták növekedése miatt. A patkószögek száma 7 volt, mely bűvös számnak számított, de a patkó anyaga, a vas is különleges volt az emberek szemében, mert tűzben edzették, 47 KÉPESEK VAGYUNK

melytől varázserőt kapott, távol tartotta a betegséget és a gonoszt. A PATKOLÓKOVÁCSOK A patkolást a patkolókovácsok végezték. A kovács a nép képzeletében egy nagydarab, hatalmas erejű, szakállas, bőrkötényes ember volt kezében óriási kalapáccsal. Varázserőt tulajdonítottak neki, hiszen a földből előásott vasércet erős kezével és a tűz segítségével vassá alakította, melyből sok hasznos dolgot, többek között patkót is készített, és hittek abban, hogy a varázserejét ezeknek a tárgyaknak is átadja. A kovács nemcsak varázserővel rendelkezett, hanem

gyógyító erővel is. A kovácsok kiváló állatorvosok voltak, de embereket is gyógyítottak. Kihúzták az emberek fájós fogát, gyógyították sebeiket, de még szürkehályog levételére is vállalkoztak. Nehéz elképzelni, hogy hatalmas kezükkel el tudták végezni ezt a finom, bonyolult műtétet, de elvégezték, legendájuk fennmaradt, hályogkovácsoknak nevezte őket a nép. A gyógykovácsok tudományát a műhelyük cégére hirdette gyógypatkó formájában. Erre a tudásra csak az volt képes, aki varázserővel rendelkezett és tudását beavatással szerezte. Az a közmondás, miszerint „mindenki a saját szerencséjének

patkó mellett igazi szarvpárokat is elhelyeztek a ház oromzatára. Ha a patkót nem felfelé, hanem oldalra fordítva helyezték az ajtófélfára, az a C betűt formázta, mely a Biblia szerint Krisztus jele. Házukat ezzel Krisztus oltalmába helyezték.

kovácsa” azt is jelenti, hogy a varázserő bennünk van, és nekünk is mindent meg kell tennünk azért, hogy a szerencse megtaláljon bennünket. HOGYAN ADJA ÁT VARÁZSEREJÉT A PATKÓ ANNAK, AKI MEGTALÁLJA, ÉS AZ AJTÓFÉLFÁJÁRA SZÖGEZI? Nemcsak a patkó anyagát, hanem annak formáját is a szerencse hordozójának tartották, amely egy nagy U betű. Ha a patkót felfelé állítva U betűként szegezték az ajtófélfára, akkor szarvakra hasonlít, a szarvak pedig évszázadok óta a ház és lakóinak oltalmazói. Gyakran a

MI A SZERENCSE? Szerencsés az az ember, akinek sorsát valamilyen körülmény vagy annak láncolata jóra fordítja, vagy sorsának alakulására kedvező hatással van. Mindenki vágyik arra, hogy szerencsés legyen, de Fortuna a sorsunkat akaratunktól függetlenül alakítja. Már a régi görögök is törekedtek arra, hogy a szerencsét a maguk javára fordítsák, ezért a Pantheonjukban egyik legkedvesebb istennőjük Tükhé volt, a szerencse Istenas�szonya, akinek szívesen áldoztak. A rómaiakhoz görög közvetítéssel jutott el ez a kultusz: Servius Tullius király vezette be az ókori Rómában. A Sors és Szerencse istennőjét Fortunának nevezték, templomokat is emeltek tiszteletére. A Fortunaszertartásokon a legszegényebbek is részt vehettek, még a rabszolgák is áldozhattak, hiszen ő nem tett különbséget gazdagok és nincstelenek között, mert a „Sors kétarcú hölgye” szeszélyes és kiszámíthatatlan volt, bárkit felemelhetett és letaszíthatott a mélybe. Fortuna a középkorban már allegóriaként jelent meg, a forgandó szerencse jelképeként. A középkori kódexekben gyakran ábrázolták úgy, hogy egy hatalmas kereket forgat, mely a szerencse forgandóságát

szimbolizálta. Ábrázolták kétarcúnak, mert egyszerre jelenítette meg a jó- és a balsorsot is. Fontos szimbóluma a gömb, ezen állt, mely utalt ingatagságára, de a gömb a földgolyót is jelképezte, azt, hogy a szerencse a világ sorsát is befolyásolja. Fontos attribútumai még a hajó, a vitorla, a kormánylapát és a bőségszaru. Fortuna allegorikus alakja már feledésbe merült, de neve említésekor mindenki a szerencsére gondol, arra, hogy amilyen kiszámíthatatA tehetség, s még a szorgalom sem több mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni, jó helyen, akkor nyerünk.” lan, a nyomunkba szegődhet, és kerekén egyik napról a másikra a magasba repíthet. Sokan megpróbálták a régi kultúrákban és ma is a szerencsét magukhoz vonzani és a balszerencsét kivédeni, erre szolgáltak a talizmánok, az amulettek. Míg ember él a földön, áhítozik a szerencsére, bár titkát megfejteni nem tudja soha, de megjutalmaz bennünket néha. Vásáry Tamás neves karmestert idézem befejezésül. „A tehetség, s még a szorgalom sem több mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni, jó helyen, akkor nyerünk.”

KÉPESEK VAGYUNK

MOZ A IK

Farsangi hiedelmek, népszokások A FARSANG VOLT, VAN ÉS LESZ JÖVŐRE IS! SZÁMOS NÉPSZOKÁS ÉS HIEDELEM KÖTŐDIK EHHEZ AZ IDŐSZAKHOZ, ÁTNYÚJTOK EGY CSOKROT BELŐLÜK. Írta: Dr. Pánti Irén

anuár első napja az év kezdete. A január elejei évkezdet, a Gergely naptár bevezetése 1582 óta vált általánossá. Számos népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyen kedves szokás volt, hogy az emberek házról házra járva kívántak egymásnak sikeres esztendőt és jó egészséget. A háziak szíves szóval köszönték meg a jókívánságokat, és a köszöntőket almával, dióval, édességgel kínálták. Ezen a napon mindenki arra törekedett, hogy minél több jó cselekedetet hajtson végre, mert úgy gondolták, akkor egész évben nem hagyja el őket a jó szerencse. Ez a szokás részben ma is él, de már senki nem kopogtat be a szomszédhoz boldog új évet kívánni, nem is lenne szívesen látott vendég. Kevesen tudják, hogy a Béke világnapját is ezen a napon ünnepli a világ, 1968 óta VI. Pál pápa kezdeményezésére vezették be. Figyelmeztet bennünket arra, hogy békében éljünk önmagunkkal és minden emberrel a világon. Vízkereszt napján, január 6-án fejeződik be a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Ezen a napon bontották le régen a karácsonyfákat, de még utoljára meggyújtották rajta a gyertyákat. Majd a megmaradt édességeket leszedték és odaadták a gyermekeknek, a csupasz fát pedig a tűzre dobták. Egy ágacskát azért meghagytak belőle, és a tükör mögé tették, hogy a következő karácsonyig védje meg a családot minden gonosztól. A keresztény egyház Vízkereszt napján emlékezik meg a napkeleti bölcsekről és Jézus megkereszteléséről a Jordán folyóban. Ekkor végezték a templomokban a víz és a tömjén megszentelését, erre a keresztelésre emlékezve. Ezért nevezik ezt a napot Vízkereszt napjának. A szentelt vízből a híveknek is juttattak, vagy a pap a ministráns kíséretében a család kérésére megszentelte a házat, hogy ezzel elűzze a gonoszt ház a környékéről. A szentelt víz gyógyító erejében is hittek. A házszentelés (koledálás) szokása kezd újra divatba jönni.

A farsang Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart. Mivel húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, a hamvazószerda időpontja is ettől függően változik. Hamvazószerdán kezdődik a 40 napos böjt. Ettől kezdve 40 napig nem lehetett lakodalmat, sem bált tartani, ezért a Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időben egymás érték a lakomák, mulatságok, bálok. A farsang csúcspontja, a karnevál volt a farsang farka”, amely farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartott. Ezek a napok a párválasztásnak is kedveztek. Farsang farka idején tűzték ki a legények a kalapjuk mellé annak a lánynak a bokrétáját, akit párjuknak kiszemeltek. Érdekes és mozgalmas volt a karnevál, a bálok Az álarcot álcának vagy lárvának nevezték, mely kifejezte, hogy az álarcot viselő ember belső átalakuláson ment keresztül. Az álarc elrejtette viselője valódi énjét, ez tetteinek is nagyobb szabadságot biztosított. ideje, különösen a fiatal lányoknak és asszonyoknak. A bálokon szívesen viseltek álarcokat. Az álarcot álcának vagy lárvának nevezték, mely kifejezte, hogy az álarcot viselő ember belső átalakuláson ment keresztül. Az álarc elrejtette viselője valódi énjét, ez tetteinek is nagyobb szabadságot biztosított. Szívesen viseltek állatmaszkokat is, például medve, gólya, daru. Az állatmaszkokat viselőket dőréknek nevezték. Az állatmaskarák alatt felszabadultak az emberben mélyen rejtőző állati ösztönök, és feltörhetett az ösztönökben megbújó ősi tudás is. Mivel alvilági lényeket testesítettek meg a sötétségbe akarták száműzni őket, hogy átadják helyüket a világító és felmelegítő Fénynek. A farsangi időszak a húshagyó keddel zárul. A karnevál elnevezés a húshagyó keddel van kapcsolatban. Az olasz karnevál szó eredete a latin carnem levare azaz „húst elhagyni” szóból ered, melynek tréfás változata így hangzott: „Carne vale”, „hús ég veled”. Európában szokásban volt a farsangot megtestesítő szalmabábut megjátszott jajveszékelés és gúny-

kacajok közepette máglyán elégetni. Ezt a szokást farsangtemetésnek nevezik, és legjellemzőbben a mohácsi Busójárás adja vissza azokat az élményeket. A busók hamvazószerdán felöltik állatmaskaráikat, csónakba, ladikba ülnek a Duna túlpartján, és a főtér közelében kikötnek. A telet jelképes koporsóban a vízre bocsájtják, ott hagyják, és a főtérre sietnek, ahol vidám táncot járva mulatnak az egybegyűltekkel. Sötétedéskor máglyát gyújtanak, rádobálják a telet jelképező bábukat, közben ropják a táncot kifulladásig. A farsangi bálok az elmúlt évszázadokban is nevezetes események voltak. Fontosságukat mi sem bizonyította jobban, minthogy Mária Terézia császárnő 1772-ben 8 pontba foglalt „Báli rendeletet” adott ki, melyben az 1773. év álarcos bálozását szabályozta Pest-Budán. Egy-két érdekességet megemlítek a szabályozásból. Nyilvános szórakozóhelyeken és magánházaknál nem lehetett bálokat rendezni, csak a Vigadó termeiben. A bálokon mindenki megjelenhetett és ott maskarát is viselhetett, de azokat, akik „utálatos alakot, vagy lárvát” öltöttek magukra, nem lehetett a bálterembe beengedni, vagy ha bejutott, ki kellett onnan a rendezőknek vezetni. A jelmezt csak a bálban lehetett viselni, mert aki a bál éjszakáján az utcán álarcban gyalogosan sétálgatott, áristomba /börtönbe/ kellett kísérni. A pesti újságok, különösen a „Hölgyfutár” részletesen beszámoltak a bálban történtekről, a hölgyek pompás ruhakölteményeiről, az ötletes jelmezekről, nem hallgatva el az izgalmas részleteket a bálon szövődött szerelmekről, botrányokról, szakításokról és szerelmekről. A Pest-Budai farsangoknak hírük volt Európában is. Hiába, mulatni mindig tudott a magyar!

KÉPESEK VAGYUNK

ÖKO

Környezetvédelem: már uncsi? A TÉMA SOKAK SZÁMÁRA TŰNIK TÚLHÁJPOLTNAK, SOKAN GONDOLJÁK AZT, HOGY LEHETETLEN EGYÉNI SZINTEN TENNI VALAMI ÉRTELMESET AHHOZ, HOGY A MOSTANI TENDENCIÁT MEGÁLLÍTSUK. A KÉRDÉST AZ IS ÁRNYALJA, HOGY MÁR A POLITIKA IS SZERETNÉ EZT A TERÜLETET MAGÁÉNAK TUDNI. POLITIKÁN KÍVÜL MOST ÁLTALÁNOSSÁGBAN TEGYÜNK EGY KIS KÖRNYEZETVÉDELMI KITEKINTÉST! Írta: Kiss-Weidinger Veronika

HOVÁ TARTASZ EMBER? Földünk jelenlegi állapota katasztrofálisnak mondható. Az ipari forradalom óta a megnövekedett termelés és profitéhség minden, józan gondolkodási mintát elsöpört. A fejlődést innentől csak a számok világában értelmezhetjük: azaz a bevétel, a termelési növekedés és a haszon szempontjából. A velünk együtt élő természetre úgy gondolunk a vadkapitalizmus korában, hogy az addig érdekes, amíg számunkra (pénzben mérhető) hasznot hajt. Így aztán mérgezzük a folyóinkat, szennyezzük a földet, elvesszük az állatok természetes élőhelyét. Az eredmény jól látható: szennyezett óceánok, kipusztuló állatfajok, mérgezett ételek és egyre kevesebb víz jut hálából nekünk. AZ EGYÉN ÉS GONDOLATAI Legtöbben, ha a környezetvédelemről van szó, legyintenek: én magam nem oldhatom meg a problémát. Nem az én zacskóm fogja elárasztani az óceánokat, és nem az én műanyagom szen�nyez. Ez igaz is, meg nem is. Mert bár 51 KÉPESEK VAGYUNK

valóban az óceán messze van tőlünk, de a Tisza már nem. Láttátok a Tiszához kapcsolódó tisztasági akciót? A 8000 tonnát meghaladó szemét a mi, saját folyóinkon létezik és gyűlik össze, amelyben bizony a mi zacskónk, palackunk is képviselteti magát. (https:// index.hu/gazdasag/2019/07/16/osszefogas_indult_a_tiszai_szemet_ellen/) Valóban nem számít az, amit fogyasztunk? Jelen sorok írója 5 tagú családban él, így naponta szembesül azzal, milyen hatalmas mértékű szelektív hulladék gyűlik össze a mi kis háztartásunkban. És ez még csak a mi családunk, mekkora mennyiség ez település szinten? Aztán országos szinten? És el lehet képzelni a világ szemét tartalékát. Lehet, hogy szemétkupacon élünk már? Az Európai Unió honlapja szerint 2016-ban napi 5 tonna szemét keletkezik évi szinten lakosonként. Hát, közel járunk a szemétdombhoz, valóban! (https://ec.europa.eu/eurostat/ statistics-explained/index.php?title=Waste_ statistics/hu)

MIT TEHETÜNK EGYÉNKÉNT? Szerencsére hatalmas választékban érhető el már-már a természetvédelem anyaga, a környezettudatos élet lehetőségei. Apránként, de napról-napra bővülő térben lehetséges tenni azért, hogy visszaforgassuk az esztelen pusztításból valamen�nyit. Amit én egyénként teszek: lehetőleg nem vásárolok műanyag zacskót, magammal viszem a vászontáskám kerülöm az egyszer használatos műanyag palackokat szelektíven gyűjtjük a szemetet családi szinten egyre több olyan terméket használok, amin minél kevesebb a csomagolás kevesebb ruhát vásárolok a szívószálainkat lecseréltük környezetbarát, bambusz termékekre. EZEK TERMÉSZETESEN NAGYON APRÓ DOLGOK, AMIKET MÉG LEHET BŐVÍTENI: teljesen megvonni a palackos víz használatát családi szinten a tisztálkodószereket kézzel készített termelőktől, utántöltésben beszerezni helyi termelőktől vásárolni a fast fashion ruházatot elkerülni és visszatérni a minőségi alapanyagokhoz Ezek természetesen időt, utánajárást igénylő tevékenységek. Amibe sokszor nem is akarunk energiát tenni. Valójában azonban, ha visszatérünk ahhoz, hogy természetesebben éljünk, sokszorosan nyernénk vele. Tisztább levegőt és vizet mindenképpen! Ti mit terveztek 2020-ra kihívásként megváltoztatni a saját életetekben?

HITÉLET

Kitartás! ÚJ ÉVBE LÉPTÜNK. ÚJ REMÉNYEKKEL. ÚJ ELVÁRÁSOKKAL MAGUNK FELÉ. FOGADALMAKAT TETTÜNK, HOGY MILYENEK LESZÜNK, MIN FOGUNK VÁLTOZTATNI. ALAKULNI. CSAK EGYET FELEJTÜNK EL… KITARTANI. Írta: Bacsa Dávid atya

itartani úgy tudunk, hogy nem felejtjük el a múltunkat, hanem szembenézünk vele, és levonjuk a következtetéseket. S a tapasztalattal együtt megyünk tovább, vagy kezdjük újra. Pál apostol, a hit nagy térítője sosem felejtette el vagy tagadta le, hogy a megtérése előtt Saulnak hívták és üldözte a keresztényeket. Többször is beszél róla, de már a megtérése alátámasztásaként. Ilyen voltam, de az Isten megérintett, és hátat fordítottam annak, aki voltam. S ebben rejlik a kitartás kulcsa. Mert nem kidobni kell az elrontott évek emlékét, hanem a hibákat, mulasztásokat tudatosítva újra már nem elkövetni. S ha jól alakul minden, hálát adhatunk, mert a korábbi kudarcok nélkül nem lehettünk volna azok, akik vagyunk. Nekem is voltak kudarcaim. Az első Nektek írt cikkben illő, hogy be is mutatkozzam, így engedjétek meg, hogy ezt versben mondja el:

Curriculum vitae Mit mondhatnék? Mit írhat az ifjú fő, az életről, mely törékeny és eltűnő? Megszülettem erre a földre, mely hazám, otthonom lett és felnevelt. Próbáltam jót tenni, hogy ifjúkorom vétkeit törlesszem valahogy, s dacoltam, simultam az árral, míg kiforrtam, hogy valakinek felajánljam az életem. Barátokat adott mellém az Úr, s állított elébem akadályokat. Szenvedélyek, érzelmek táncoltattak, szerteszét dobálván aranyaimat. A szívem virágzott… meg-megtalálták zajos bogarak, lábbal tiporták, s míg illatozott nékik, letépték a nyíló szirmokat. Boldog is voltam, néha-néha megláttam az éjben a napot. Nem szerettem, azt ki szeretett, s azt szerettem, aki elhagyott. Krisztust kerestem, szűk ösvényeken, kitárult előttem a nagyvilág a városban kerestem az Istent s az imában, a versben rám talált. Fekete ruhát öltöttem magamra, a kenettel várom a töviskoronát. A keresztben látom a létrát az égig, szívemben őrzöm az Úr mosolyát. Éltem húsz évet, szolgálok örökre, mint ifjú az apja birtokán, fát ültetek hittel, szeretettel, s gyümölcsét nyújtom az Úrnak át.

Kívánom Nektek, hogy az újévben is legyetek kitartóak, hogy megláthassátok elhatározásotok és munkátok gyümölcsét!

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

Published on Jan 16, 2020

KÉPESEK VAGYUNK 2020. I. negyedév

Go explore

KÉPESEK VAGYUNK 2020. I. negyedév

Képesek vagyunk 2020. I. negyedév

Képesek vagyunk 2020. I. negyedév