Szombathelyi Tanárképző Főiskola 1975-1979 évkönyve by Konyvtar Nymesek

A SZOMBATHELYI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA

ÉVKÖNYVE

1975-1979

Szerkesztette DR. PAPP JÁNOS főiskolai docens

Felelős kiadó: Szalay László főigazgató Kiadói Főig. eng. száma: 46.997/1979. Megjelent: 400 példányban Széchenyi Nyomda Győr, 1980 K—829 Felelős nyomdavezető: Horváth Imre igazgató

S Z A L A Y LÁSZLÓ F Ő I G A Z G A T Ó T A N É V N Y I T Ó B E S Z É D E 1978. szeptember 13.

Tisztelt Főiskolai Kedves

Tanács!

Vendégeink!

Tisztelt Elvtársak!

Barátaim!

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola ünnepélyes tanévnyitó tanácsülésén meleg szeretettel köszöntöm kedves vendégeinket, a Főiskolai Tanács tagjait, a főiskola oktatóit és dolgozóit, régi és új hallgatóit, a kedves szülőket, a pedagó gusképzés minden jelenlevő őszinte hívét és barátját. Vas-, g y é m á n t - és arany diplomával kitüntetésre kerülő veterán tanítók és tanárok, gyakorló pedagógu sok és a nevelői hivatásra most készülő tanító- és tanárjelöltek körében kerül sor ünnepi tanácsülésünkre. Idősek és fiatalok találkoznak ez alkalommal, hogy hitet tegyenek a nevelő munka értelméről, szépségéről. A legidősebbek munkássága egy más korra esett. Szolgái voltak egy halálra érett társadalomnak, de legtöbbjükben égett a vágy egy jobb világ u t á n . Ennek az új társadalomnak vagyunk kezdettől fogva szerény m u n k á s a i mi, a középhad, a főiskola és gyakorlóiskola oktatói, akik példaképeink, az itt lévő tisztes elő dök jelenlétében köszöntjük a majdan nyomunkba lépőket, hogy a szocializmus építésének befejezésére készítsük fel őket. Generációk találkoznak ma itt. Lehet-e más témánk, mint az: hogyan tett eleget intézményünk hivatásának és milyen ü t e m b e n kell továbbhaladni okta tónak és hallgatónak az új tanévben? Engedjék meg ezért, hogy — a teljesség igénye nélkül — tájékoztatást nyújtsak a főiskola helyzetéről, majd az új t a n é v fő feladatairól, terveiről. Mindenekelőtt örömmel számolhatok be arról, hogy tovább fokozódott az érdeklődés főiskolánk iránt. Erre az évre 1028-an jelentkeztek az első évfo lyamra. A fellebbezések elbírálásával e g y ü t t ebből felvételt nyert 280 fő, leve lező tagozaton pedig 160 fő. A néphadseregből frissen leszerelt fiatalokkal együtt most közel 300 nappali tagozatos új elsőéves ül intézményünk tanácsa előtt, v á r v a eskütételét és főiskolai polgárrá fogadását. Több mint 52 százalékuk f i zikai dolgozó gyermeke. A z új tanévben 930 nappali és 690 levelező hallgató tanulhat a Szombat helyi Tanárképző Főiskolán, s ez intézményünk történetében minden eddigi hallgatói létszámot felülmúl. A növekedés érthetően magával hozza az oktatói kar létszámának változását is. Legyen szabad ezért a személyi változásokról szólnom. A m i n t azt az ülés elnöke m á r jelezte, nagy veszteség é r t e főiskolánkat. A n y á r folyamán, súlyos betegség következtében elhunyt Gosztonyi Miklós fő iskolai tanár, a Marxizmus—Leninizmus Tanszék vezetője, az oktatói M S Z M P alapszervezet titkára. Kötelességemnek érzem, hogy most itt emlékezzem meg róla n é h á n y gondolattal. 3

Főiskolánk egész ifjúsága, oktatói kara, minden dolgozója osztatlanul tisz telte, becsülte és szerette nagy tudásáért, mélységes humanizmusáért, embersé géért, szerénységéért. Olyan m u n k a t á r s a t vesztettünk el benne, akinek egész élete tettek hosszú sora volt, aki a szegénység mélységeiből indulva évtizedeken át küzdött, dolgozott másokért, szűkebb és tágabb közösségének, egész népének szocialista jövőjéért. Elvtárs volt és barát, akinek emberségéből mindig telt egy biztató szóra, akinek volt ereje másokon segíteni, olyankor is, amikor m a g á n a k lett volna szüksége jó szóra, baráti segítségre, aki szinte szemérmesen titkolta betegségét, személyes gondjait és úgy szolgálta a közösség ügyét, hogy zavarba jött, ha m u n k á j á t elismerték, eredményeiért jutalmazták, kitüntették. Kommunista volt, aki egész mivoltával, cselekedeteivel és magatartásával a szocialista embereszmény magasrendűségére tudott példát mutatni. E drága b a r á t u n k , szeretett m u n k a t á r s u n k emléke ott m u n k á l a Szombathelyi T a n á r képző Főiskola f u n d a m e n t u m á b a n . Először köszöntöm a főiskola nagy nyilvánossága előtt új oktatóinkat: dr. Zielbauer György adjunktust, Ambrusné Vinczeffy Adrienne, Ágoston Mag dolna, Bokkon László, Laki Miklós, dr. Molnár Zoltán és Szántó Imréné t a n á r segédeket, új oktatóinkat, dr. Molnár Zoltánná kollégiumi tanárt, Izsák Imre és Köteles György óraadókat, Herber Dénes közművelődési t i t k á r t és Kovács Tibor üzemmérnököt. V a l a m e n n y i ü k n e k sok sikert k í v á n o k ! Tisztelettel kell szólnom azokról a kollégákról is, akik nyugdíjazásukat kér ték, de remélhetőleg erejükhöz képest itt maradnak köztünk, nem vonják meg tőlünk gazdag tapasztalataikat, t u d á s u k a t . A Főiskolai Tanács nevében hálás köszönetet mondok a főigazgató-helyet tesi m u n k a k ö r t átadó Hollósy Tibor kollégánknak, aki főiskolai t a n á r i és i r á nyító-vezető poszton segítette a szombathelyi pedagógusképzés dinamikus fejlő dését. Mint oktató mindig a hallgatók problémamegoldó készségét igyekezett elsősorban fokozni, mint reális ítélőképességű, h u m á n u s vezető, nagy é r d e m e ket szerzett a tanítóképzés korszerűsítésében, az intézményi k u t a t ó m u n k a koordinálásában, irányításában, sportéletünk fejlesztésében, új gyakorló általá nos iskolánk nevelőtestületének és tartalmi m u n k á j á n a k kialakításában. N y u g állományba vonulása alkalmával a pedagógusképzés szolgálatában kifejtett 30 éves kiemelkedő oktató-nevelő és vezetői munkája elismeréseként a Munka É r d e m r e n d bronz fokozata kormánykitüntetésben részesült. Lux Ibolya főiskolai docens a pápai tanítóképző gyakorlóiskolájában ismer kedett először, g y e r m e k k é n t a kultúra alapjaival, s érdekes módon a gyakorló iskola, majd a közép- és felsőfokú tanító- és tanárképzés lett egy életen át tevékenységének kerete. Példaszerűen lelkiismeretes, pontos k a r t á r s n ő n k e t az önmagával szembeni igényesség és a pedagógiai felelősségtudat sarkallta impo náló szakmai felvértezettsége elnyerésében, szakadatlan önképzésében. Kedvelte a még ismeretlen utakat: elsőként kísérletezett a modern technikai eszközök alkalmazásával, a mikrotanítás problematikájával, elsőként figyelt fel országo san is a hemofíliás gyermekek pedagógiai gondozásának lehetőségére és szük ségességére. Nyugállományba vonulása alkalmával gazdag, eredményes felsőoktatási m u n k á j á n a k elismeréseként a M u n k a É r d e m r e n d bronz fokozata k o r m á n y k i t ü n tetésben részesült. A főiskola nagy nyilvánossága előtt gratulálok továbbá Benke Éva főiskolai adjunktusnak, Káldi János főiskolai docensnek és Tóth Gyuláné könyvtárvezető nek, akiket a l k o t m á n y u n k ü n n e p é n — kiemelkedő rendezői, költői, kulturális szervező m u n k á j u k é r t — a kulturális—miniszter a Szocialista K u l t ú r á é r t k i t ü n t e t é s b e n részesített. 4

A Főiskolai Tanács nevében köszöntöm dr. Orosz Sándor tanszékvezető fő« iskolai t a n á r t , kandidátust, akit az oktatási miniszter a nyugalomba vonuló Hollósy Tibor utódjául főigazgató-helyettesnek nevezett k i . Munkájához igen sok sikert, s jó egészséget kívánok.

Tisztelt Főiskolai Kedves

Tanács!

Vendégeink!

Főiskolánk életében az elmúlt időszak az Oktatási Minisztérium, valamint Vas megye és Szombathely város p á r t - és állami szerveinek segítségével a di namikus fejlődés időszaka volt. Űj tanszékek, gyakorlóiskola, új előadó- és sze mináriumi termek, kabinetek, korszerű oktatási egységek kezdhették meg mun kájukat. Valamennyi tanszékünk személyi állománya, felszereltsége gazdagodott, bő vült. A n y á r folyamán is jelentős m u n k á l a t o k folytak. Több tanszékünk ú j , végleges helyre került. Gazdagodott a főiskola felszereltsége, igen jelentős öszszegeket fordítottunk felújításra, k a r b a n t a r t á s r a . Ez természetesen egyértelmű fejlődést jelent, de növekedtek gondjaink is, és erről is őszintén kell szólni. Ténykérdés, hogy minden erőfeszítésünk elle nére a pedagógusok iránti igény továbbra sem csökkent, sőt fokozódott. A gye rekek létszáma a 90-es években 300 ezerrel emelkedik, s ez magával hozza, hogy az elkövetkezendő években országosan további újabb 2000 pedagógusra van szükség, elsősorban a felső tagozatban. Valamennyi tanárképző főiskola, így mi is, jóval t ű r é s h a t á r felett vesz fel hallgatókat, 'hogy csökkenjen a képesítés nél küliek magas száma. Ezzel a robbanásszerű hallgatói létszámnövekedéssel, éven ként új szakpárok beindításával nem tud együtt tartani főiskolánk objektumai nak fejlesztése. A tervezés, a kivitelezés jelentős időt vesz igénybe. A z elmúlt tanévnyitón fontos fejlesztési tervekről számolhattam be. Ezek tovább konkretizálódtak és a megvalósítás fázisába kerültek. A fejlesztés első szakaszában az Oktatási Minisztérium beruházásából 300 fős kollégium és 600 adagos főzőkonyha épül. A tervezést a Középülettervező Vállalat megkezdte. A z Oktatási Minisztérium és Vas megye Tanácsa közös beruházása bővíti okta tási épületünket, itt kapnak majd helyet a természettudományi tanszékek. A tervezést a Győri Tervező Iroda megkezdte. A z építkezések kezdete az 1979. év negyedik negyede. A fejlesztés máso dik szakaszában tornacsarnok és könyvtár építése szerepel. A telepítési tanul m á n y - és programtervezet elkészítésére a Soproni Tervező Iroda kapott meg bízást. A fentiek realizálódásáig még hosszú idő van hátra, csak az eddiginél is na gyobb szervezettséggel, áldozatvállalással, nagyobb fegyelemmel, türelemmel és megértéssel l e h e t ü n k ú r r á gondjainkon. Kevés az előadó- és szemináriumi helyiség. Délelőtt, délután kell oktatni. Igen kevés a kollégiumi helyünk, csak a legrászorultabbaknak tudunk elhelye zést biztosítani, ezért a kintiakókat fokozott anyagi támogatással kell segíte nünk. Hálásak vagyunk azért a segítségért, amit elsősorban Vas megye, Szombat hely város s a környező megyék p á r t - és állami vezetői és testületei nyújtanak egyfelől azzal, hogy figyelemmel kísérik, m a g u k é n a k érzik a fejlődésből és a 5

tartalmi megszilárdításból fakadó gondjainkat, másfelől, hogy anyagi erőforrá saikat is latba vetik a Szombathelyi Tanárképző Főiskola fejlesztése érdekében. Ezt a megkülönböztetett figyelmet és anyagi támogatást eddig elsősorban azzal tudtuk n é m i k é p p viszonozni, hogy egyf elelől igyekeztünk részt venni a me gyeszékhely igényes kulturális életében nemcsak oktatóink, de hallgatóink köz reműködésével is, másfelől azzal, hogy biztosítani igyekeztünk a vasi általános iskolák nevelői, illetve k ö n y v t á r a k és művelődési otthonok szakképzett vezetői szükségleteit. Ö r ö m ü n k r e szolgál, hogy oktatóink, végzett hallgatóink jó m u n k á j a a k u l turális szférán túl a politikai és társadalmi életben éppen a n e k ü n k annyit nyújtó megyében szerez törekvéseinknek hitelt. Felsőoktatási intézményről lévén szó beszámolómban a fő helyet az ok tató-nevelő munka foglalja el. Örömmel szólhatok arról, hogy az állami, p á r t - és társadalmi vezetés, v a lamint a KISZ-bizottság összefogásával jó e r e d m é n y e k születtek a feladatainkat meghatározó p á r t - és állami dokumentumok és az ifjúsági parlamenten elhang zott javaslatok megvalósítása során. A z oktató munka eredményességét a javuló t a n u l m á n y i átlagok igazolják. Ezeket összehasonlítva a korábbi évek teljesítményével kiegyensúlyozott és egészségesen emelkedő tendenciát tapasztalunk a tartalmi m u n k á b a n . A nappali tagozatos hallgatók tanulmányi á t l a g a : 3,57, ezen belül a tanító szakosoké 3,49, a kétszakos t a n á r o k é 3,57, a közművelődés szakosoké 3,67, a KISZ-vezetők ered ménye 3,75 volt. Elismeréssel kell adózni a mozgalmi m u n k á t irányító és szer vező hallgatóink t a n u l m á n y i teljesítményéért. Kiváló t a n u l m á n y i eredménye és társadalmi tevékenysége alapján a tavalyi 11 fővel szemben az idén 14 fő harmad-, illetőleg negyedéves hallgatónak ado mányozott az oktatási miniszter népköztársasági ösztöndíjat. A z eredmények egyrészt tükrözik a t a n u l m á n y i fegyelmet, azt a tényt, hogy a hallgatók túl nyomó többsége az előírt időben minőségileg eleget tett a követelményeknek, pedagógusjelölthöz méltóan dolgozott, másrészt azt is bizonyítják, hogy a tan tervireform-munkálatok szellemében oktatóink magasabb elméleti felkészültség gel, módszertani képességgel és a továbbfejlesztett követelményrendszerrel biz tosítani tudják a jó o k t a t ó m u n k á t . A tanárképzés fő feladatai alapvetően nem változnak az elkövetkezendő tanévben sem. Azon az úton haladunk tovább, amelyet a korszerűsített peda gógusképzési tanterv s z á m u n k r a kijelölt. Ezen belül ebben az évben — még fokozottabban kell arra törekednünk, hogy a marxizmus—leniniz musban, valamint a szaktudományokban a kor követelményeinek meg felelő színvonalon képezzük hallgatóinkat, hogy azok minél jobb peda gógusok legyenek, illetve közművelődési szakemberekké váljanak; — a tartalmi követelmények javítása mellett elsősorban a képzési szerve zettség korszerűsítésén kell m u n k á l k o d n u n k . Rendkívül fontos, hogy m i nél előbb hasznosítsuk a szocialista országokban, partnerintézményeink ben (Szovjetunió, N D K , Jugoszlávia) felhalmozódó legújabb tapasztala tokat is; — az o k t a t ó m u n k a célszerűsége, logikája, a t a n u l m á n y i idő optimális k i használása, az oktatók és hallgatók energiájával való ésszerű gazdálko dás e g y a r á n t azt követeli, hogy a képzésben részt vevő tanszékek mun kája maximálisan összehangolt legyen. A r r a k e l l törekednünk, hogy megszűnjenek a felesleges ismétlések, a legcélszerűbb munkamegosztás alakuljon k i az egyes t á r g y a k tanításában. 6

A tanulás eredményességének fokozásában ma az egyik legnagyobb prob léma a t a n u l m á n y i munka folyamatosságának, az ismeretek rendszeres és mély reható feldolgozásának a biztosítása. A kellő effektivitás legsúlyosabb akadálya a vizsgaidőszakokra koncentrálódó, esetenként felszínes, k a m p á n y s z e r ű munka. A z új tanévben nagyobb figyelmet kell fordítani a t a n u l m á n y i időszakok egész folyamatában a tantervi anyag feldolgozására és a folyamatos munkateljesít mények értékelésére. Szembetűnő — még a kívülállónak is — főiskolánk korszerű oktatási esz közökkel való ellátottsága. A z eszköz azonban holt anyag, ha nincsenek hozzá az oktatás hatékonyságát fokozó információhordozók. Oktatóink az elmúlt idő szakban jelentős m é r t é k b e n gyarapították ezek számát, sok, az ismeretanyag mélyebb kifejtését szolgáló transzparenst, diaképsorozatot készítettek és alkal maztak m u n k á j u k b a n . Igen jelentős erőfeszítések történtek korszerű video felvételek létrehozására. Olyan t á r g y a k oktatásában is bevezettük a felvételek alkalmazását, amelyek a n y a g á n a k képi megjelenítésére k o r á b b a n nem is gon doltunk. A javuló színvonalat az is jelzi, hogy felvételeink közül többet elfo gadtak a többi főiskolán történő felhasználásra is. A z ismerethordozó-fejlesztést tovább kell szélesíteni, különös tekintettel az általános iskolai tantervekre, a közművelődési képzésre és a következő évben Szombathelyen megrendezésre kerülő audiovizuális Európa-konferenciára. Kevésbé látványos, de igen jelentős az a fejlődés, amelyet a hagyományos oktatási fomák korszerűsítésében é r t ü n k el. Egyre jobban terjednek az aktivi záló-munkáltató oktatási formák. Ezek keretében a hallgatóság fokozatosan az oktató m u n k a t á r s á v á fejlődik. A szemináriumi foglalkozások nem kis h á n y a d a alkotó m ű h e l y m u n k a szerepét tölti be. Sok hallgatónk itt kapja az első indíté kot a k u t a t ó jellegű tanuláshoz, a tudományos munkához, a főiskolán egyre inkább fejlődő és szép sikereket felmutató tudományos diákköri tevékeny séghez. K o r á n t s e m állíthatjuk viszont, hogy az egész hallgatóság magáévá tette a kor kívánalmainak megfelelő tanulási módszereket. Sok még az indokolatlanul halasztott vizsga, szak- és tagozatváltoztatási kérelem. Ez a felsőoktatási Tanul mányi és Vizsgaszabályzat előírásainak szigorúbb m e g t a r t á s á r a int, illetőleg f i gyelmeztet. Korszerű tartalom, a jó módszerek és megfelelő munkafegyelem biztosíthatja csak az o k t a t ó m u n k a eredményességének további fokozását. E h hez k é r e m a társadalmi szervek, különösképpen megújított KISZ-bizottságunk aktív segítségét. A nevelőmunka alakulásáról, feladatairól külön említést kell tenni. Meg állapítható, hogy az oktatással szoros egységet képviselő nevelőmunka jól szol gálta az eszmei-ideológiai színvonal emelését, a pedagógiai r á h a t á s tervszerű ségének fokozását. Jól bevált az a gyakorlat, hogy a főiskolai pártvezetés irányításával a cso portfelelős t a n á r i m u n k á t oktatóink pártmegbízatásként végezték, nevelési cél jaikat összehangolták a KISZ-csoportok akcióprogramjaival. Szélesedett, színe sedett a tanszéken folyó n e v e l ő m u n k a is, intenzitása azonban nem egyenletes. Igaz, hogy a pályán való helytállás a magas szintű szakmai felkészítést igényli, de legalább ilyen a r á n y b a n követeli a világnézeti szilárdságot, a sokszínű é r zelmi életet, az akarati és az erkölcsi tulajdonságok kiművelését. A személyiség nek összetevői legeredményesebben olyan nevelőmunkával alakíthatók, amely ben az ismeret és a tett, a szó és a cselekedet teljes összhangban vannak egy mással. Ebben a nevelési folyamatban a szemünk előtt a közösség áll. Ezért tan székeink, kollégiumunk, k ö n y v t á r u n k , gyakorlóiskolánk teremtse meg a közös ségi nevelés legfontosabb alkalmait, f ó r u m a i t és a nyílt, bátor, elvtársi légkört. 7

A főiskolai demokratizmus erősítése is azt kívánja, hogy a hallgatói kép viselet — azon túl, hogy jelen van a főiskolai élet különböző irányítási fóru main —, konstruktív észrevételeivel járuljon hozzá a képzési oélok m a r a d é k t a lan teljesítéséhez. A kritikai észrevételek mellett minden szinten igényeljük kezdeményezésüket, előremutató, reális javaslataikat. A nevelőmunka fontos területe az ifjúsági mozgalomban vállalt közösségi és önálló tevékenység. A z újonnan megválasztott KISZ-bizottság — élén a függetlenített K l S Z - t i t k á r ral — szilárdítsa meg a szervezeti élet fegyelmét, erősítse a vezetés politikus jellegét! E l v i iránymutatással segítse a reszortfelelősök és az alapszervi K I S Z titkárok m u n k á j á t ! A z eddiginél rendszeresebben végezze a követelmények végrehajtásának ellenőrzését! A KISZ-alapszervezetekben is fokoznunk kell a politikai-világnézeti r á h a t á s meggyőző erejét, az egyéni vállalások teljesítését, a közéleti-társadalmi tevékenység megbecsülését. A K I S Z küzdjön a kényelmet szem előtt tartó magatartás, a közöny, a kis polgáriság, a fegyelmezetlenség ellen! A kollégiumi. diákönkormányzat fokozza igényességét, teremtse meg a K i váló Kollégium cím elnyerésének feltételeit. Ezért figyelme irányuljon a szak kollégiumi rendszer továbbfej esztésére, a nyelvtanulás népszerűsítésére! A l a kítsa a kulturált szabadidő-eltöltés, a közéleti irányultságú m a g a t a r t á s szo kásait ! A z elmúlt évben is sikeresen szerepelt művészeti együtteseink találják meg szerepüket a „Vas megye közművelődéséért" akcióban, s kérjék helyüket a kör nyező megyék kulturális életében is, hogy ezáltal is fejlődjön a hallgatók valóságismerete, esztétikai érzéke! Első helyezett ifjúsági klubunk a hallgatók érdeklődésének megfelelően szolgálja az önművelődés lehetőségeit, és mint bázisklub legyen további gya korló területe az üzemi ifjúsági klubok tapasztalatcseréinek is! Tegyünk további erőfeszítéseket a sportélet továbbfejlesztése érdekében is! A főiskolai tömegsportmozgalom segítse a hallgatók személyiségének sokoldalú fejlesztését, kedveltesse meg a rendszeres testedzést, a mozgást, a természetjá rást, az erők sokoldalú igénybevételével frissítse a szellemi tevékenységet! A főiskola előtt álló igen összetett, sokrétű nevelési feladatokból egy elmé letileg és gyakorlatilag egyaránt fontos időszerű kérdést szeretnék külön is k i emelni. Felsőoktatásunk sarkalatos problémája: miképpen alakul szakemberképzési rendszerünkben az életmód, a gondolkodás, az erkölcs új típusú formálása, a személyiség sokoldalú harmonikusságának, a társadalmi-közéleti ember, a min dennapi életstílus, a szocialista civilizáltság és kulturáltság korszerű t a r t a l m á nak és formáinak kibontakoztatása. Nem véletlenül húzta alá a p á r t programnyilatkozata: „Elmaradhatatlan szükséglet, hogy értelmiségünk a szocialista célok vállalásában a szocialista élet mód és az emberi kapcsolatok tudatos alakítójaként is mind közelebb kerüljön a munkásosztályhoz." Itt t e h á t nem csupán arról van szó főiskolai m u n k á n k a t illetően, hogy az eddiginél is még differenciáltabban és h a t é k o n y a b b a n segít sük a m u n k á s s á g és parasztság soraiból származó tanulók t a n u l m á n y i előreha ladását vagy jobban segítsük a fizikai dolgozók továbbtanulását. A szocialista értelmiség utánpótlása ugyanis semmiképp sem történhetik tényleges osztályélmények, osztálytapasztalatok, osztályharcos cselekvés, társa dalmi edzettség és kipróbáltság nélkül. Eszmei, erkölcsi, politikai Nevelésünk tartalmasabbá és hatékonyabbá tételének egyik leglényegesebb teendője, hogy pedagógiai gyakorlatunkat e téren is sokrétűbbé és mélyebbre hatóvá formál8

Szivás János főigazgató-helyettes

elnöki

megnyitója

juk. Tegyük uralkodóvá azt az atmoszférát, amelynek vezérmotívuma az osztályszemlélet, a mindennapos hagyományok ápolása és továbbfejlesztése! E tekintetben sürgető feladat, hogy a K I S Z - t is hatékonyan segítve, szak m á n k profilját is gondosan figyelembe véve, továbbfejlesszük azokat a korábbi sikeres, eleven kísérleteket, amelyek fiataljaink és a dolgozó osztályok, min denekelőtt a nagyüzemi munkások, termelőszövetkezeti parasztok mindennapos kapcsolatának fejlesztésére irányulnak. Arról a megoldásra váró társadalmi fel adatról van szó, hogy hallgatóink főiskolai t a n u l m á n y a i k során tüzetesebben ismerkedjenek meg iskolai, közművelődési gyakorlataikkal párhuzamosan a dol gozó osztályok hétköznapi gondjaival, eredményeivel, nehézségeivel, élenjáró példáival, osztály tudatos hagyományaival, hogy hasonuljanak hozzájuk tudat ban, erkölcsiségben, társadalmi felelősségvállalásban, hogy konkrétan, cselek vően részt vállaljanak erejükhöz m é r t e n a társadalmi problémák megoldásából. Főiskolánk fiatal intézmény, nem nélkülözheti, hogy mielőbb kiformálja, kialakítsa sajátos hagyományrendszerét. Erre t e t t ü n k erőfeszítést a tanító, ta n á r és közművelődési szakember egy intézmény keretében való képzésével, spe ciális szakpárok indításával és az ezzel együtt járó legkorszerűbb technika al kalmazásának vállalásával. Ezek mellett h a g y o m á n y t teremteni szándékozó képzési stratégiánkban új elemként a társadalma valóságba ablakot nyitó nevelőmunkának kell elsődle gességet biztosítani a következő években! A tanév fontosabb, kiemeltebb feladatainak ismertetése után most felső oktatási t a n u l m á n y a i k a t kezdő fiataljainkhoz szeretnék szólni. 9

ö r ö m m e l és szeretettel köszöntöm I. éves hallgatóinkat, azzal az őszinte kí vánsággal, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola ne csak új munkahelyük, hanem otthonuk is legyen.

Kedves fiatal

Barátaim!

Néhány perc m ú l v a esküt tesznek, s ünnepélyes kézfogással főiskolássá fo gadhatom ö n ö k e t . Szeretném remélni, hogy felvételi bizottságaink jó m u n k á t végeztek, és a kiválasztottak egyben a legrátermettebbek is. Azt kívánom, hogy ne legyen önök között olyan változó jellemű fiatal, aki a felvétele érdekében mindent megígért, s amikor főiskolánk tanszékei, politikai, társadalmi testületei majd jogosan kérik az ígéretek beváltását, akkor vissza húzódik a teljesítés alól. Kérem, hogy szorgalommal, lelkiismeretes m u n k á v a l bizonyítsák be a pe dagóguspályára való r á t e r m e t t s é g ü k e t ! A mai nappal mindenki új lapot kezd életében, és egyenlő eséllyel indul, de nem közömbös, milyen lendülettel. Természetes, hogy később széthúzódik a mezőny, és nem veszi mindenki egyformán az akadályokat. M i ezt nem is v á r hatjuk el, de azt kérjük és elvárjuk, hogy mindenki tehetségétől függően min dent megtegyen azért, hogy hivatására a legjobban felkészüljön. Önök az ország számos városából, községéből, középiskolájából jöttek ide. Esküjük u t á n mint főiskolai hallgatók egy nagy közösség tagjai lesznek. É v folyamuk ma még heterogén összetételű, de hisszük, hogy a m u n k á b a n , a ta nulásban, az egymással és egymásért vívott viták tüzében kikristályosodik az a közösség, amelyet m i szocialista hallgatói közösségnek nevezünk. Ismerjék meg, szeressék meg egyre szépülő, gazdagodó v á r o s u n k a t és me gyénket, érezzék jól itt magukat! Tanuljanak, művelődjenek, szórakozzanak, töltekezzenek! Soha ilyen gondtalanok és boldogok nem lesznek, mint főiskolás korukban. Szocialista emberhez illő, becsületes m u n k á t kívánok v a l a m e n n y i ü k nek, s felkérem önöket, tegyék le ünnepélyesen főiskolai esküjüket!

Kedves fiatal

Barátaim!

Esküjüket elfogadom. Kívánom vágyaik szívük szerinti teljesülését, és a mai nappal megkezdett főiskolai t a n u l m á n y a i k h o z sok sikert és jó egészséget k í vánok. Tisztelt ünnepi

Tanácsülés!

Főiskolánk tisztes hagyománya, hogy a t a n é v e k megnyitóin nem csupán a pedagóguspályát választott legfiatalabb hallgatóinkat fogadjuk be közössé günkbe, hanem ez alkalommal fejezzük k i tiszteletünket a nevelés veteránjai, a fél évszázaddal ezelőtt k a t e d r á r a lépett tanítók, t a n á r o k iránt. Ezzel az aktussal azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy az emberi lélek formálása, a pedagógiai tevékenység olyan folyamat, amelynek m u n k á s a i az emberi élet kiszabott volta miatt változóak, de t á r s a d a l m i jelentősége és fele lőssége nem. S ha ez így van, ha a felelősséget nemzedék adja á t nemzedék nek, akkor nem nélkülözhetjük azt a tanulságot, amely az előttünk járók életútjából leszűrhető. 10

Tisztelt

Tanács!

A társadalom érettségi foka leginkább öregjeivel való bánásmódjában mér hető. Ö n m a g á t becsülő társadalom csak tisztelettel nézhet az öregekre. Meg köszöni nekik, hogy korszakot emeltek vállaikra, hogy folytathassa m a g á t a nép, hogy múltja n y o m á b a n olyan jelen lehessen, amelyből bizakodva tekint het a jövő felé. Ilyen törvényeknek engedelmeskedünk mi is, amikor évről évre átadjuk a díszoklevelet azoknak, akik 50, 60, 65 évvel ezelőtt szerezték meg k é pesítésüket és legalább 30 esztendőn át gyakorolták a nevelői hivatást. A kitüntetettek közül n é h á n y érdemes, idős pedagógust felkértünk, hogy mintegy a távollévők követeként is jelenjenek meg ünnepélyünkön.

Tisztelt vas-, gyémánt-

és arany diplomás

Kollégák!

Tisztelettel és meleg szeretettel üdvözlöm Önöket. Köszönetet mondok, hogy meghívásunkat elfogadták, köszönöm, hogy jelenlétükkel emelik ü n n e p s é g ü n k fényét, és alkalmat adnak arra, hogy példaként állíthassam ö n ö k e t fiataljaink elé. M a egy vas-, két g y é m á n t - és h á r o m aranydiplomás kollégát köszönthetünk k ö r ü n k b e n . Lehet-e a hat életútból egy alapvetően megváltozott társadalmi k ö r ü l m é n y e k és elvárások között pályára készülő nemzedék számára érvényes igazságot leszűrnöm? Életútjukat megismerve vallom: lehet és szükséges is. Az első és legfontosabb tanulság: a tanítók változatlan felelőssége a gyer mekért s a társadalomért. A hat veterán itt (és a többi 12, aki otthonában kapta meg a díszoklevelet), nem csupán azzal büszkélkedhet, ha büszkélked nék, hogy a legnehezebb környezetben, falusi elzártságban, majorban, cigány telepen nyitott ablakot a legridegebb társadalmi k ö r ü l m é n y e k között a kultúra világára, hogy olvasni, számolni, írni tanított, de azzal is, hogy a t a n í t v á n y o k seregében nemzetközileg is számon tartott akadémikus, tudományos életünk büszkesége is akad. Ne feledjük el, a t u d o m á n y t alkotók és alkalmazók első lépéseinél, egész t á r s a d a l m u n k szellemi arculatának és igényességének kialakításánál az iskoláé, a pedagógusé az alaprakás feladata. Ez az, a m i é r t a tanítást, a nevelést minden elfogultság nélkül többre tartjuk szakmánál, s hivatásnak nevezzük. Ezt a hi vatást csak felelősséggel, ha kell a nehézségek elfogadásával lehet és szabad választani. A pedagógus élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e i jelentősen megváltozhattak, de változatlan érvényű kívánalom a pálya szolgálatként való értelmezése, a né pünk holnapjáért való személyes elkötelezettség. A második t a n u l s á g : tanítani csak nyitott ablakoknál, a társadalom fejlő désére, problémáira való szüntelen kitekintéssel lehet. Veteránjaink a falu szel lemi mindenesei voltak. Túl az iskolán, a társadalmi élet szervezői, irányítói is. Lámpások — Gárdonyi megfogalmazásában. A falusi értelmiség számszerű n ö vekedésével ilyen értelmű sokrétűsége a pedagógus-munkakörnek ma m á r túl haladott. Időszerű maradt azonban t o v á b b r a is a közéleti beállítottságú peda gógus, a leendő tanítók és t a n á r o k aktív részvétele a közösségi élet szervezetei ben, munkásságában. A harmadik t a n u l s á g : veteránjaink mindegyike ú g y volt pedagógus, hogy egyszersmind feladatának tekintette a k u l t ú r a szolgálatát az iskoláskorúakon túl, az ifjúság és a felnőttek körében is. Volt, a k i csak falujának h a t á r a i n be ll

Szalay László főigazgató

aranydiplomát

ad át

lül hatott, de akadt olyan is a ma kitüntetettek között, aki kultúrcsoportjával a magyar k u l t ú r a képviselőjeként eljutott Bécsbe, Berlinbe, Londonba is. Nap jainkban a kulturális fejlődés sajátos értelmiségi m u n k a k ö r t szült: a főhiva tású közművelőit. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy értelmiségünk többi része ne tekintse munkája részének e teendőket. A leendő tanítók és ta nárok számára is a közművelődésnek kell a legelsőrendűbb társadalmi m u n k á t jelentenie! Ebben az értelemben akarunk folytatói lenni tisztelt veteránjaink tevékenységének.

Tisztelt vas-, gyémánt-

és aranydiplomás

Kolléganők,

Kollégák!

Első világháború, hadifogság, állásnélküliség, helyettes tanítóság, osztatlan iskola, egész napon tanítás, 100 fős osztálylétszámok . . . —, ezek voltak az Önök életének becsülettel helytállt próbatételei. S jellemző a kibontakozás is felsza badulásunk u t á n : az általános iskola megteremtése, a színvonal biztosítása ér dekében a továbbtanulás. Önök előtt most minden bizonnyal emlékek formájában végigpereg az éle tük. Emlékeznek tanítványokra, órákra, sikerekre, örömökre, megpróbáltatá sokra. Látniuk, érezniük kell, hogy az idő nem kezdte k i alkotásukat, nem te mette el m u n k á j u k nyomait, tehát érdemes volt dolgozniuk, mert szép volt a megfutott pálya. 12

A jubileumi oklevelek átadásával megerősíteni kívánjuk Önöket annak a biztos tudatában, hogy nem beleőszültek, beleöregedtek a m u n k á b a , a hiva tásba, hanem a szellem méltóságával válhattak a szocialista Magyarország megbecsült öregeivé. M a újra k a t e d r á r a álltak, pályaszeretetre, a n é p iránti hűségre tanították főiskolánk hallgatóit. Amikor most az oktatási miniszter meghatalmazásából átnyújtom Önök nek a kitüntető diplomát, egyben tisztelettel és szeretettel befogadom önöket a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közösségébe. Ezzel a diplomával kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy sorsuk, pályájuk példa előttünk, az a dolgunk, hogy az Önök nyomába lépve, nyomukban járva valljuk, hogy a nemzedékek min dig csak az elődök vállán kapaszkodhatnak a teljesebb élet, a tisztább ember ség magasabb fokára.

Kedves kitüntetett

Kollégáink!

Kívánom, hogy szép emlékeik között kapjon helyet ez a mai megemlékezés, és még sokáig élvezhessék erőben, egészségben társadalmunk, népünk, az utó dok megbecsülését és szeretetét.

Tisztelt Ünnepi

Tanácsülés!

Végül hadd vállalkozzam a mai nap egymondatos sommázására! Odaadás sal, felelősséggel végzett oktató-nevelő és tudományos munka egyfelől, m á s felől a folyamatos tanulás, azonosulás a választott pálya követelményeivel, a szabadidő okos felhasználása — ezek a teendők oktatóink és hallgatóink r é szére. A z új tanévben e követelmények teljesítésével léphetünk tovább azon az úton, amelyen becsülettel haladnunk kell. Erre kötelez minket első szocialista kulturális forradalmunk pedagógus, népművelő és könyvtáros harcosainak öröksége, a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója, valamint a városunkban meghonosodott pedagógusképzés megnyíló 20. t a n é v e is. E gondolatok jegyében nyitom meg az 1978/79. tanévet, oktatóknak, hall gatóknak, a főiskola egész t á r s a d a l m á n a k sok sikert, erőt, egészséget kívánok.

HALOTTAINK

PÜNKÖSTY CSABA tanszékvezető főiskolai (1917—1976)

docens

A messzi Erdély szülöttjét, P ü n k ö s t y Csabát, főiskolánk testnevelési tan székének tanszékvezető főiskolai docensét, hivatása teljesítése közben érte utol a másodpercek lábain suhanó tipró idő. M i tette ezt az életet a pályatársak, t a n í t v á n y o k előtt emlékezetessé? Űgy tűnik, hogy csak akkor volt boldog, elégedett m u n k á j a közben, amikor az á l tala megismert legjobb módon, a meggyőződése szerint cselekedett. Ez a mo rális és filozofikus t a r t á s vezette szakmai és pedagógiai szemléletét. A t ö b b mint másfél évtizedes felsőoktatási tevékenységét 1959-ben kezdte főiskolánkon. K e z detben h á r o m éven á t egyedül látta el a tanító és népművelő—könyvtáros sza kon a testnevelés oktatását. Majd szervező és tevőleges m u n k á t fejtett k i a fő iskolai testnevelés szak fejlesztésében. Ahogy intézményünk nőtt, fejlődött, ú g y vállalta a mind több szervező és vezető m u n k á t . A kis szakcsoportból — közre működése mellett — a főiskola egyik legnépesebb egységévé vált a szakmailag jól felkészült testnevelési tanszék. A képzés tartalmi vonatkozásait széles körű ismeretei és hosszú, sikeres edzői gyakorlata miatt is jól látta. Minden alkalmat megragadott arra, hogy a legkülönbözőbb fórumokon küzdjön a testi nevelés megbecsüléséért, társadalmi rangjáért, a szakmai képzés erősítéséért. Ezért is kapott megbízást az új tan tárgypedagógiai jegyzet megírására, valamint az Országos Testnevelési Szakbi zottság elnökhelyettesi tisztjének betöltésére. „Miniszteri Dicséret" kitüntetésben részesült 1974-ben. Elmondható t e h á t életéről, hogy sorsa pedagógussors volt, hasonlatos a gyökér sorsához: felhívni és közvetíteni, táplálni a jövőt. Így él a pályatársak és t a n í t v á n y o k emlékezetében, mert életét odaírta a szombathelyi pedagógusképzés történetébe. Emlékét híven megőrizzük!

GOSZTONYI MIKLÓS tanszékvezető főiskolai (1924—1978)

tanár

A k i k ismerték: tisztelték és szerették. Mindenkit megrendített a tragikus h í r : örökre eltávozott közülünk.Gosztonyi Miklós. Élete nem volt rendkívüli, de követendő példa, amint életútja a völcseji szülőháztól a főiskolai tanszékvezetői székig ívelt. Szegényparaszti családban látta meg a napvilágot, s testvéreivel együtt itt szívta m a g á b a az emberséges és küzdelmes élet első tapasztalatait. Itt látta meg először, hogy mit jelent a nincs telenek sorsa, s hogy milyen emberfeletti küzdelem kell a becsületes létért folyó 15

harchoz. Már g y e r m e k k o r á b a n megtanulta a becsületet, az emberséget, a küz deni tudást és az akarást. Tanító akart lenni, de nem futotta iskoláztatásra a család szűkös lehetőségeiből. így fiatalon dolgozni kezdett. Volt kisegítő mun kaerő, segédjegyző, adóhivatal-vezető, tanácsi vb-titkár és tanácsi csoportvezető. Tizennégy évig tanított a Szombathelyi Tanácsakadémián, négy évig a Szom bathelyi Tanárképző Főiskolán. Harminchat év küzdelmes m u n k á j á n a k útja ez, de olyan 36 évé, melynek minden napján a népet szolgálta, amelyből ő is jött, amelyhez tetteiben és esz méiben is haláláig hű maradt. Igaz, elvhű kommunista volt. A felszabadulás után hamar megtalálta helyét és elkötelezte magát. P á r t u n k n a k 1951 óta volt tagja. Talán a legnehezebbet vállalta, az új társadalom eszméit hirdette több mint negyedszázadon á t : p á r t propagandistaként, a Tanácsakadémián, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye temen és főiskolánkon, mindenhol, ahova hívták vagy küldték, mert hivatásból élt és tevékenykedett. Mint kommunista, mint vezető, mint ember példásan helytállt egész életé ben. Ember tudott lenni, s ember tudott maradni, szerény és becsületes ember. Vezetői szerették és becsülték szorgalmáért, kitartásáért, megbízhatóságáért. Beosztottjai tisztelték emberségéért, kiegyensúlyozottságáért és törődéséért. Tevékeny, harcos kommunista pedagógus volt. Harcának fegyvere meg győző szava és tolla volt: szava, amellyel igen sok hallgatója t u d a t á b a véste az igaz eszmét, tolla, amellyel jelennek és u t ó k o r n a k is m a r a d a n d ó t alkotott. Munkájáért életében számtalan elismerést kapott, többek között 1953-ban a Munka Érdemérmet, 1970-ben pedig a M u n k a É r d e m r e n d ezüst fokozatát. Túl a magas állami kitüntetéseken számára talán mégis a legértékesebb az volt, hogy kivívta tanítványai tiszteletét, mély emberi h u m á n u m t ó l átfűtött pártos állásfoglalásával, politikai elkötelezettségével, mindig példás és gazdag emberi nevelői személyiségével. Még sokat akart dolgozni, mert életeleme volt a munka és hivatása, de élete k o r á n bezárult a természet örök, szükségszerű s könyörtelen törvényei szerint. Emlékét örökre megőrizzük!

O R B Á N L Á S Z L Ó N É IFFI T E R É Z I A

gyakorlóiskolai szakvezető (1928—1978) Tanító volt. Pályája vidékről indult. Egy kis falusi iskola tiszta légkörében alakult k i , formálódott nevelői egyénisége. A falu egyszerű, őszinte gyermekei a pályakezdő nevelőt egész életére elkötelezték komoly, szép hivatása teljesí tésére. Családi körülményeinek alakulása a városba szólította. Űj m u n k a h e l y é n m á r éretten, magabiztosan vállalta a sokrétűbb, nehezebb feladatokat. így lett ő a szombathelyi gyakorlóiskola halk szavú, tiszta tekintetű, mindenki által becsüLt-T-ercsi jaéni je. Múltak az évek, a szeptemberekből júniusok lettek, a tanulók kinőtték ru h á j u k a t és az iskolát. Egyre gyarapodott azoknak a száma, akiket ő ajándéko zott meg emberségének, t u d á s á n a k kincseivel. Jutott ebből gyermeknek, hall16

gatónak, m u n k a t á r s n a k , szülőknek egyaránt. Nevelt és nevelni tanított. Ember ként élt, és emberekké formálta azokat, akiket gondjaira bíztak. Nevét ismer ték, elismerték mindazok, akik t a n ú i voltak áldozatos m u n k á j á n a k , szép ered ményeinek. A hivatalos elismerés sem maradt el: 1974-ben „Kiváló Tanító" lett. A z új gyakorlóiskolában m á r mindenki úgy ismerte őt, mint példaképet. A szép környezet, a korszerű feltételek újabb lehetőségeket k í n á l t a k m u n k á j a kiteljesedéséhez. Kísérletező kedve, munkaszeretete motorként hajtotta, jobb módszerek keresésében, kipróbálásában. Bemutató tanításra készült azon a napon is, amikor a csengő szava hiába hívta órára. Szeretett iskolájában egy percre megállt az élet. Zokogó tanítvá nyok, szomorú m u n k a t á r s a k vették tudomásul a megváltoztathatatlan t é n y t : el távozott örökre. Mindnyájan, akik ismertük, becsültük és szerettük, kegyelettel őrizzük em lékét szívünkben.

SÁTORI PÁL ny. gazdasági igazgató (1912—1978) Jelenség volt szakszerűségével és derűjével. Húsz évet töltött el a gazdasági igazgatói m u n k a k ö r b e n . A jogelőd intézmény, a tanítóképző megalakulása óta nyugdíjazásáig (1972) és tovább, mindvégig. Hatodik éve nyugdíjasán is örökös nyughatatlanul. Létformájának tudtuk egy főiskolai közösség anyagi feltételei nek szüntelen kiküzdését. Életművét teljesnek érezzük. Gazdasági intézkedések, pénzügyi műveletek hirdetik tettei maradandóságát. A m i t a gazdaság tégláival beépített egy fiatal intézmény történetébe, az a mindenkori továbblépés lelke sítő öröksége is. A gazdasági munka precizitása pedagógiai műhellyé formálta hivatalát, a gazdasági műgond szakembernevelő értelmet nyert. A gazdálkodás kultúrája tanítók, tanárok, népművelők, könyvtárosok szellemi vagyonává lé nyegült. A főiskola, a gyakorló és a kollégium az ő szakszerű álmainak tárgyiasulása. A „szőrösszívű" pénzügyi-gazdasági ember legendájának eleven cáfolata marad melegszívű embersége. A z ő M u n k a Érdemrendje nem csupán a hivatali munka szigorát, becsületét és r a n g j á t fémjelzi, hanem a pedagógiai értékű, szakemberképzést szolgáló, emberre néző erkölcsi t a r t á s t is. A p á r t b a n és más társadalmi fórumokon tapasztalt é r d e m i aktivitása is sugárzó példa. K i tudott lépni egy gazdasági iroda szűkösségéből, teremtő társadalmi-emberi összefüggé sekben gondolkodott és intézkedett. Jelenség volt szakszerűségével és derűjével.

A R A N Y - , GYÉMÁNTÉS VASDIPLOMÁSAINK

2975-ben: 1.

Aranydiplomások

Boda Jánosné Mátis Ilona Erdélyi József Farkas Géza Golubich Tiborné Handschuch Gizella Horváth József Kovács Dezsőné Oszterhuber Matild Szabó Emília Szabó Gyula Szederics Ilona Szittán Ilona 2.

Gyémántdiplomások

Both Béla Ferenc Ilona Sáray Gyula Szabó Jenő 3.

Vasdiplomások

Lakatos Lajos Szép Sándor 4. Második

vasdiplomások

Fehér István Verő Mihály 1976-ban: 1.

Aranydiplomások

Farkas József né Gosztolya Mária 18

özv. Heiner Lászlóné Keve Györgyné Kutas Béláné Nagy József Nehoda Károlyné Desits Franciska özv. Pungor Imréné Sütő Mária Pőcze Sára Szabó Lajosné Szigethi Gyula Varga Gyuláné Plánder Katalin 2.

Gyémántdiplomások

Baldaszti József Czeglédi Lajosné Gyarmati Rezsőné Bottlik Ilona Kummer Károly Németh Antal Németh József Pavlics Károlyné Perusits Rozina Rákosdy Róbert 3.

Vasdiplomások

özv. Csete Ferencné Müller Erzsébet Kondor Józsefné Farkas Blanka Németh Jenő Raffaelli Rozina Szikszay Ödönné Szőnyi Mária

1977-ben: 1.

Aranydiplomások

Balogh Sándor Dann György Gaál Karolin Dr. Kiss Imre Karikás Jánosné Bakos Lenke Lévay Gábor Reichardt Jenő Réffy László Sájerli Lajos Simon Gyula Sulik Albinné Baján Borbála Trovencsák József Vámos Györgyné H o r v á t h Irén Varga János Vészeli Lajosné K ö r m e n d y Mária

Gogl Mária Kotsis Istvánné Tóth Gyula 2978-ban; 2.

Aranydiplomások

Döbröntey Júlia Fehér Teréz Gerencsér József Kóbor József Kósa Magdolna Patyi György S. Tóth Sándorné Szabados Ilona Szigeti Gyuláné Tornyos Miklósné Vendel Zoltánné 2.

Gyémántdiplomások

2. Gyémántdiplomások Ködmenecz Györgyné Pap Sándor Sólymos Rezső Szépfalvi István Takó Gyula

Berkesi Ferencné Bozzay Miklós Elekes Farkasné Gyerák István Hodosy Ilona Horváth Ferenc Iliás Géza Kokas Kálmán Komáromi Mária

Vasdiplomások

Bőhm Mária

Vasdiplomás

Porédos István

KITÜNTETÉSEK

JUGOSZLÁV ZÁSZLÓREND A R A N Y C S I L L A G O S N Y A K É K K E L ÉRDEMREND Szalay László főigazgató, tszv. főiskolai t a n á r (1977) M U N K A ÉRDEMREND EZÜST F O K O Z A T A Balogh Emma főiskolai docens (1977) Bödey Imre főiskolai docens (1979) Horváth Margit főigazgató-helyettes, főisk. t a n á r (1976) Sulyok László főiskolai docens (1979) Dr. Tóth Gyula tszv. főiskolai docens (1978) M U N K A ÉRDEMREND B R O N Z F O K O Z A T A Bozóki József főiskolai docens (1976) Hollósy Tibor főigazgató-helyettes, főisk. t a n á r (1978) Lux Ibolya főiskolai docens (1978) Palkó István főiskolai t a n á r (1975) M A G Y A R NÉPKÖZTÁRSASÁGI SPORTÉRDEMÉREM B R O N Z F O K O Z A T A Horváth Lajos gyakorlóiskolai igazgató (1976) M A G Y A R N É P K Ö Z T Á R S A S Á G ÉRDEMES MŰVÉSZE Szurcsik János főiskolai t a n á r (1976) APÁCZAI C S E R E J Á N O S - D Í J Szalay László főigazgató, tszv. főiskolai t a n á r (1978) KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Bárók Gizella élelmezésvezető (1978) Batki Jenöné dr. főiskolai adjunktus (1978) Berta Sándorné szakácsnő (1979) Ekler Józsefné főiskolai adjunktus (1978) Harkány Tiborné gyakorlóiskolai t a n á r (1978) Dr. Jáger Józsefné főiskolai docens (1978) Dr. Németh Lászlóné gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes (1979) Dr. Papp János főiskolai docens (1979) Simándi Gyuláné gyakorlóiskolai t a n á r (1978) 20

OKTATÁSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA Dr. Erdei Mihály tszv. főiskolai docens (1977) Dr. Gautier Barnáné gyakorlóiskolai t a n á r (1976) Hollósy Tibor főigazgató-helyettes, főisk. t a n á r (1976) Király Zoltán főiskolai adjunktus (1977) Kocsis Gyula főiskolai docens (1977) Kőfalvi Istvánná tszv. főiskolai docens (1977) Németh István főiskolai adjunktus (1976) Dr. Regős János tszv. főiskolai t a n á r (1976) KIVÁLÓ DOLGOZÓ Geröly Józsefné konyhalány (1977) Gombás Józsefné takarítónő (1976) Horváth Ferencné cukrász (1977) Mészáros Istvánná takarítónő (1976) S Z O C I A L I S T A KULTÚRÁÉRT Benke Éva főiskolai adjunktus (1978) Csáki Pál főiskolai adjunktus (1979) Gróf Ervin főiskolai docens (1976) Horváth János főiskolai docens (1976) Horváth Rezső főiskolai docens (1976) Káldi János főiskolai docens (1978) Dr. Kiss Gyula főiskolai docens (1979) Nagy Árpád főiskolai adjunktus (1976) Dr. Nagy István tszv. főiskolai docens (1977) Dr. Tóth Gyuláné könyvtárvezető (1978) M I N I S Z T E R I DICSÉRET Antalovics Józsefné mosónő (1979) Bánk Emília főiskolai docens (1979) Barkovics László villanyszerelő szakmunkás (1978) Benke Ferencné főiskolai adjunktus (1978) Buray Sándorné gyakorlóiskolai t a n á r (1978) Gál László tszv. főiskolai docens (1978) Horváth Rezsőné főiskolai adjunktus (1977) Horváth Tiborné előadó (1978) Joó Ete László főiskolai adjunktus (1976) Dr. Konkoli Alajosné tszv. főiskolai docens (1979) Mészáros Gábor főiskolai tanársegéd (1978) Molnár Béláné gyakorlóiskolai t a n á r (1978) Pikli Ferencné gyakorlóiskolai takarítónő (1979) Polgár Béla főiskolai docens (1976) Dr. Szabó Árpád főiskolai adjunktus (1977) Szabóné Molnár Anna főiskolai tanársegéd (1977) Szivás János főigazgató-helyettes, tszv. főiskolai docens (1978) Takács Lajosné dr. főiskolai adjunktus (1976) Varga Lászlóné konyhalány (1978)

P E D A G Ó G U S SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM Farkas Kálmán gyakorlóiskolai tanító (1976) Hollósy Tiborné gyakorlóiskolai tanító (1978) Kovács Elemér gyakorlóiskolai t a n á r (1977) ÜTTÖRÖVEZETÖ ÉRDEMÉREM Fiamis Mária gyakorlóiskolai t a n á r (1978) Takács Lajosné dr. főiskolai adjunktus (1976) KIVÁLÓ ÜTTÖRÖVEZETÖ Csuti Sándor főiskolai adjunktus (1979) Harkány Tiborné gyakorlóiskolai t a n á r (1976) Horváth Lajos gyakorlóiskolai igazgató (1978) Horváth Rezsőné főiskolai adjunktus (1979) Kiss Bernadetté gyakorlóiskolai t a n á r (1977) Dr. Németh Lászlóné gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes (1976)

TÖRZSGÁRDA

A Főiskolai Tanács — egyetértésben az intézmény p á r t - és szakszervezeti vezetésével — 1979. február 26-i ülésén törzsgárda jel vényt alapított é s jóvá hagyta adományozásának szabályzatát. A törzsgárda jel vény alapításával erősíteni kívánjuk dolgozóinkban a mun kahelyhez való hűséget, a m u n k á b a n való becsületes és eredményes helytállást. A törzsgárdajelvénynek h á r o m fokozata van: — 20 é v u t á n arany — 15 év u t á n ezüst — 10 é v u t á n bronz A törzsgárda jel vények átadására első ízben 1979. június 1. Arany fokozatú 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

kapott

Antálovics Józsefné mosónő Baumann Ferencné pénzügyi csoportvezető Békefi Antal tszv. főiskolai t a n á r Berger Istvánné gyakorlóiskolai tanító Bozóki József főiskolai docens Horváth János főiskolai docens Horváth Margit főigazgató-helyettes, főiskolai t a n á r Kőfalvi Istvánné tszv. főiskolai docens Maieta László kollégiumi gondnok Marosvári József gyakorlóiskolai tanító Dr. Nagy István tszv. főiskolai docens Nátkai Istvánné gyakorlóiskolai t a n á r Dr. Németh Lászlóné gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes Pozsonyi János gyakorlóiskolai t a n á r Takács Lajos gyakorlóiskolai t a n á r

2. Ezüst fokozatú 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

jelvényt

21-én került sor.

jelvényt

kapott

Aczél Zsuzsa főigazgatói titkár, főelőadó Ádám Jánosné szakácsnő Balogh Emma főiskolai docens Bárdosi Petemé főelőadó Benke Eva főiskolai adjunktus Gombás Józsefné takarítónő Gróf Ervin főiskolai docens 23

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Horváth Margit előadó Horváth Rezső főiskolai docens Káldi János főiskolai docens Király Zoltán csoportvezető, főiskolai adjunktus Kiss Alajosné gyakorlóiskolai napközis tanító Dr. Kiss Gyula főiskolai docens Dr. Konkoli Alajosné tszv. főiskolai docens Nagy Árpádné főiskolai docens Németh István tszv. főiskolai docens Orbán László c. főiskolai docens, főig. hiv.-vezető Szalay László főigazgató, tszv. főiskolai tanár Szakoly Ferencné takarítónő Takács Lajosné dr. főiskolai adjunktus Dr. Tóth Gyuláné könyvtárvezető

3. Bronz fokozatú 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

jelvényt

kapott

Barkovics László villanyszerelő szakmunkás Ekler Józsefné főiskolai adjunktus Farkas Józsefné k o n y h a l á n y Gáspár Kálmán kertész Hódosi Lászlóné mosónő Horváth Rezsőné főiskolai adjunktus Kondor Jánosné portás Lisztes Ferencné takarítónő Maieta Lászlóné kézbesítő Németh Éva gyakorlóiskolai t i t k á r JVigró Józsefné főiskolai adjunktus Orbánné Kiss Valéria gazdasági igazgató Rudolf Józsefné takarítónő Tamás Jánosné konyhalány

A FŐISKOLA VEZETŐSÉGE ÉS D O L G O Z Ó I az 1978/79-es

tanévben

A FŐIGAZGATÓI TANÁCS

SZALAY

LÁSZLÓ

HORVÁTH

MARGIT

DR. OROSZ

SÁNDOR

SZÍVÁS JÁNOS ORBÁN

LÁSZLÓ

O R B Á N N É KISS V A L É R I A SULYOK BÖDEY SZELE

LÁSZLÓ IMRE

MAGDOLNA

MAROSVÁRI

JÓZSEFNÉ

DR. SIMON P É T E R HORVÁTH

LAJOS

J3ATKI J E N Ö N É

DR.

főigazgató főigazgató-helyettes főigazgató-helyettes főigazgató-helyettes főigazgatói hivatalvezető gazdasági igazgató M S Z M P vezetőségi t i t k á r szb-titkár KISZ-titkár a T a n u l m á n y i Osztály vezetője kollégiumigazgató gyakorlóiskolai igazgató személyzeti vezető

A FŐISKOLAI TANÁCS

ELNÖKE: Szalay László főiskolai főigazgató, tszv. főiskolai t a n á r A FŐIGAZGATÓ-HELYETTESEK: Horváth Margit Dr. Orosz Sándor Szivás János A TANSZÉKEK VEZETŐI: Béke fi Antal Dr. Erdei Mihály Gál László Dr. Konkoli Alajosné Kőfalvi Istvánné Dr. Nagy István Németh István Dr. Szabó Géza Dr. Szabó József Dr. Tóth Gyula A S Z E R V E Z E T I EGYSÉGEK VEZETŐI: Orbán László főigazgatói hivatalvezető Orbánné Kiss Valéria gazdasági igazgató Sulyok László M S Z M P vezetőségi titkár Bódey Imre szb-titkár Szele Magdolna KISZ-titkár Horváth Lajos gyakorlóiskolai igazgató VÁLASZTÁS A L A P J Á N T A G J A I : Dr. Gadányi Károly főiskolai adjunktus Németh István II. főiskolai adjunktus a főiskolai KISZ-szervezet képviseletében: Asztalos István főiskolai hallgató Bokor Judit főiskolai tanársegéd Grossman Mária főiskolai hallgató Lakatos Magdolna főiskolai hallgató Marton Szilvia főiskolai hallgató 28

Németh Katalin főiskolai hallgató Papp György főiskolai hallgató Szenté Katalin főiskolai hallgató Zanati Margit főiskolai hallgató MEGHÍVÁS A L A P J Á N T A G J A I : Horváth Lajosné élelmezésvezető Danes János Vas megye Tanácsa V . B . Műv. Oszt. vezetője A főiskolával kapcsolatban álló közéleti személyek (patronáló vállalatok vezetői): Kovács László, a Lakástextil Vállalat vezérigazgatója Dr. Schmidt Ernő, a Nyugat-magyarországi F a k o m b i n á t vezérigazgatója Avar Tibor, a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója TANÁCSKOZÁSI J O G G A L RENDELKEZŐ T A G O K : Batki Jenőné dr. személyzeti vezető Dr. Tóth Gyuláné könyvtárvezető Marosvári Józsefné, a Tanulmányi Osztály vezetője Dr. Simon Péter kollégiumigazgató Dr. Papp János, a Tudományos Tanács elnöke — a levelező hallgatók képviselője — a tanácsülésekre meghívott: Verasztó

Rezsőné belső ellenőr

A TANSZÉKEK D O L G O Z Ó I

ÉNEK-ZENE TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai t a n á r :

Békefi Antal

Docensek:

Bánk Emília H o r v á t h Rezső Dr. Kutas Józsefné

Adjunktusok:

Borosné F ü r Éva Joó Ete László Kulcsár Sándor Nagymiklósi József Németh István II. Nigó Józsefné

Tanársegédek:

A m b r u s n é Vinczeffy Adrienne Csáricsné Tóth Kornélia Izsák Imre (szerz.) Köteles György (szerz.) Sellyei Gáborné

Intézeti t a n á r o k :

Békefi Gábor (nyugdíjas, szerz.) Endrődy Alfréd (nyugdíjas, szerz.)

Magánénekes:

Dósa Mária (nyugdíjas, szerz.)

Adminisztrátor:

Major Lászlóné (GYES-en) Balogh Béláné (szerz.)

IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉK Tanszókvezető főiskolai docens:

Dr. Nagy István

Docensek:

Nagy Á r p á d n é Dr. Papp János

Adjunktusok:

Goda Imre Dr. Lőrinczy Huba

Tanársegéd: Adminisztrátor: 30

Dr. Molnár Károlyné Vargyai Györgyné (szerz.)

KÖNYVTÁRI TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. Tóth Gyula

Docensek:

Gróf E r v i n Káldi J á n o s

Adjunktusok:

Csáki Pál Ferenczi Zsuzsanna Kovács Mária

Tanársegédek:

L a k i Miklós Pálvölgyi Mihály Rétfalvi Gábor

Adminisztrátor:

Fülöp Katalin

KÖZMŰVELŐDÉSI TANSZÉK Szalay László H o r v á t h Margit Bödey Imre Dr. Kiss Gyula Bejczy Károly Benke Éva Nagy Á r p á d Pesti József Dr. Szabó Á r p á d

Tanszékvezető főiskolai t a n á r : Főiskolai t a n á r : Docensek: Adjunktusok:

Tan ár segédek:

Csider Sándor Szabóné Molnár Anna

Adminisztrátor:

Lábdyné Csiszár Sarolta ( G Y E S Sebestyón Károlyné (szerz.)

M A G Y A R NYELVÉSZETI TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai t a n á r :

Dr. Szabó Géza k a n d i d á t u s

Adjunktusok:

Batki J e n ő n é dr. Dr. Bokor József Guttmann Miklós Dr. Vörös Ottó

Tanársegéd:

Dr. Molnár Zoltán

Adminisztrátor:

Endrődy Attiláné

MARXIZMUS-LENINIZMUS

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. K o n k o l i Alajosné

Docensek:

Balogh Emma Bozóki József Szabó István

Adjunktusok:

Dr. Horváth Jenő Dr. Tar István

Tanársegédek:

Dr. Ágoston Magdolna Gelle Lászlóné Mészáros Gábor Stipkovits Ferenc

M A T E M A T I K A TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai docens:

Szivás János

Főiskolai t a n á r :

Dr. Bajsz István

Docensek:

Baumann Ferenc Dr. Bognár Stefánia Varecza László

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Beliczky Tibor Iker János Dr. Papp Jánosné Poócza József Rajczy Istvánné Brezovich László Hajnikné Bálint Julianna Odor Péter Sebestyén József Vági Lászlóné Váradi Józsefné

Adminisztrátor: NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK

Dr. Orosz Sándor k a n d i d á t u s

Tanszékvezető főiskolai t a n á r :

Hollósy Tibor (nyugdíjas, szerz.) Dr. Regős János (nyugdíjas, szerz.)

Főiskolai t a n á r o k :

Docensek:

Adjunktusok:

L u x Ibolya (nyugdíjas, szerz.) Dr. Molnár Károly Sulyok László Horváth Rezsőné H o r v á t h Sándor Dr. Kovács József Takács Lajosné dr.

Tanársegédek:

Bokkon László Dr. Gáspár Mihály

Adminisztrátor:

Tóth Józsefné

O R O S Z N Y E L V ÉS I R O D A L O M T A N S Z É K Tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. Erdei Mihály

Docens:

Dr. Jáger Józsefné

Adjunktusok:

Gsuti Sándor Dr. Gadányi Károly Gerendás Ágota

Lakatos Lajos Nagyné Kovács Sarolta Dr. Zoltán Istvánné Tanársegédek:

Lektor:

Gábriel Éva Meiser Lászlóné Nagy Zoltán Nyiri Márta Dr. V a r g á n é Hegyvári Ilona Dr. Wacha Balázs Marija Grgics

R A J Z TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai docens:

Kőfalvi Istvánné

Főiskolai t a n á r :

Szurcsik János

Docens:

H o r v á t h János

Adjunktus:

Dóczi László

Tanársegéd:

Sulyok József

TANÍTÓI TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai docens:

Németh István

Adjunktus:

Illés Károly

TESTNEVELÉSI TANSZÉK Tanszékvezető főiskolai docens:

Gál László

Docens:

Kristóf László Polgár Béla

Adjunktusok:

Benke Ferencné Bertók Péter Bősze László Ekler Józsefné Kővári József Török Péter (szerz.)

Tanársegédek:

Bokor Judit Koczka Imre Stekovics Emília

Adminisztrátor:

Ajkay Teréz

TÖRTÉNELEM TANSZÉK M b . tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. Szabó József

Adjunktusok:

Dr. Landgraf Jánosné Dr. Simon Péter Dr. Zielbauer György

Tanársegéd:

Szántó I m r é n é

OKTATÁSTECHNIKAI K Ö Z P O N T Oktatástechnológiai

csoport

Csoportvezető főiskolai adjunktus:

Király Zoltán

Tanársegédek:

Papp Tibor Szelle Ferenc

Üzemmérnök:

Csepregi K á l m á n

Gyártási

csoport

Csoportvezető főiskolai t a n á r s e g é d :

Pehi László

Üzemmérnök:

Sefcsik László

Technikusok:

Kerecsényi Gábor Mórocz Gábor

Fotós:

Dallos László

Dokumentátor:

Somogyi Ilona

Laboráns:

Rosta József

Műszaki

csoport

Csoportvezető ü z e m m é r n ö k :

H o r v á t h Ferenc

Üzemmérnök:

Szimedli József

Technikus:

Kéthelyi László SZÁMÍTÁSTECHNIKAI C S O P O R T

Üzemmérnök:

Kovács Tibor

Adatrögzítő:

Kiss Beáta (szerz.) Kranczné Szilágyi Magdolna (GYES-en)

A FŐISKOLA HIVATALAI

FŐIGAZGATÓI H I V A T A L Főigazgatói hivatalvezető:

Orbán László

A T a n u l m á n y i Osztály vezetője:

Marosvári Józsefné

Főelőadó:

Bárdosi P é t e r n é

Előadók:

Bezdán Lászlóné Cser-Kiss I m r é n é (GYES-en) Imre Róbertné (GYES-en) Peszlen Józsefné Somogyvári Istvánné Söptei Lászlóné Takács Ágota Visontai Sándorné

Gépíró:

Rigó Józsefné

Kézbesítők:

Gombás József (szerz.) Maieta Lászlóné FŐIGAZGATÓI TITKÁRSÁG

Főigazgatói titkár, főelőadó:

Aczél Zsuzsa

Előadó:

Kovács K á l m á n n é

Titkársági adminisztrátorok:

B a r á t h Lászlóné Tulok Ferencné SZEMÉLYÜGY

Vezető:

Batki J e n ő n é dr. főiskolai adjunktus

Előadó:

H o r v á t h Tiborné BELSŐ ELLENŐR Verasztó Rezsőné

GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG O r b á n n é Kiss Valéria

Gazdasági igazgató: Pénzügyi csoportvezető:

Baumann Ferencné

Pénzügyi előadók:

Bocsor Lorándné Gáspár Ferencné H o r v á t h Margit Kőszegfalvi Lászlóné (GYES-en) Szily Mihály né (szerz.) Tajti Ferencné

Munkaügyi csoportvezető:

Csoknyai Jánosné

M u n k a ü g y i előadók:

Kovács A n d r á s n é (szerz.) Nyári Antalné Rohály Józsefné (GYES-en)

Üzemeltetési csoportvezető:

Molnár Lajos

Gondnok:

Kajtár Dezsőné

Élelmezésvezető:

H o r v á t h Lajosné (GYES-en) Paál Istvánné (szerz.)

Előadók:

Faragó Lászlóné Dr. Gátay Szilárdné FŐISKOLAI KÖNYVTÁR

Könyvtárvezető:

Dr. Tóth Gyuláné

Könyvtárosak:

Antal Lászlóné Molnár Zoltán Mosonyi Mária Nagy László Pungor Jánosné Pinczker Zoltánné Tokaji Nagy Erzsébet

Könyvtártechnikus:

Bodnár Ilona

Közművelődési t i t k á r :

Herber Dénes GÉPKOCSIVEZETŐK

Horváth József Imre László

Hőke Rezső Őri Csaba PORTÁSOK

Bugyik József Kondor Jánosné

Süle László

TELEFONKEZELŐ Szele Gizella (szerz.) 36

Szendi Józsefné (GYES-en)

K O N Y H A I DOLGOZÓK Á d á m Jánosné szakácsnő Berta Sándorné szakácsnő Börzsönyi Attiláné konyhalány (GYES-en) Csonka I m r é n é konyhalány Farkas Istvánné k o n y h a l á n y Farkas Józsefné konyhalány Geiger Illésné konyhalány Geröly Józsefné k o n y h a l á n y Giczi Ferencné k o n y h a l á n y (szerz.) H o r v á t h Ferencné cukrász Horváth Zsigmondné konyhalány Kacsics Margit k o n y h a l á n y Kutrovics Lászlóné konyhalány Márczi Ferencné konyhalány Mészáros István konyhai beszerző Nagy J e n ő n é k o n y h a l á n y Patay Béláné konyhalány (szerz.) Sipőcz I m r é n é k o n y h a l á n y (GYES-en) Sütő Károlyné konyhalány Szabó Lászlóné szakácsnő Tamás Jánosné k o n y h a l á n y Tunkel Ferencné cukrász Varga Józsefné konyhalány TAKARÍTÓSZEMÉLYZET Bilics Józsefné Csire Istvánné Gombás Józsefné Guzmics Jánosné Hábeller Lajosné Hajnal László Horváth Károlyné

Kovács Tivadarné Lisztes Ferencné Mészáros Istvánné Milisits Dezsőné Rudolf Józsefné Szakály Ferencné T E C H N I K A I DOLGOZÓK

Barkovics László villanyszerelő szakmunkás Gaál József fűtő Gáspár K á l m á n kertész Gerencsér István pályagondnok Hódosi László fűtő Horváth László víz- és központifűtés-szerelő Janics G y u l a segédmunkás Szabó István asztalos szakmunkás Takács István lakatos szakmunkás

PÁVEL ÁGOSTON KOLLÉGIUM

Igazgató:

Dr. Simon Péter

Nevelőtanárok:

Dr. Molnár Zoltánné N y i r i Márta (szerz.) Sulyok László (szerz.) Szabóné Molnár Anna (szerz.)

Gondnok:

Maieta László

Karbantartó:

Végh Á r p á d

Mosónők:

Antalovics I m r é n é Hódosi Lászlóné Kovács Józsefné

Portások:

Dr. Nagy Sándorné Németh Józsefné S ü m e g h Istvánné

Takarítónők:

Gáspár Józsefné Kutor Lászlóné Poór Józsefné I. Poór Józsefné II. Rosta Györgyné

;

A FŐISKOLAI SZERVEZETEK VEZETŐSÉGE

1. M A G Y A R S Z O C I A L I S T A M U N K Á S P Á R T a)

Pártvezetőség

Sulyok László Dr. Jáger Józsefné Kőfalvi Istvánné Bozóki József Gál László Szántó Imréné H a r k á n y Tiborné b) I. sz. Oktatói

titkár szervező titkár agit.-prop. felelős oktatási és nevelési felelős ifjúsági felelős ifjúsági felelős vezetőségi tag

alapszervezet:

Dr. Vörös Ottó Ferenczi Zsuzsanna Bejczy Károly Stipkovits Ferenc Winkler Csaba c) II. Oktatói

titkár szervező titkár oktatási és nevelési felelős agit.-prop. felelős gazdasági, ifjúsági felelős

alapszervezet:

Csuti Sándor Dr. Tóth Gyuláné Dr. Molnár Károly Polgár Béla Iker János d) Gyakorlóiskolai

titkár szervező titkár, nőfelelős oktatási és nevelési felelős agit.-prop. felelős ifjúsági felelős alapszervezet:

Molnár Béláné Fiamis Mária Buray Sándorné

titkár agit.-prop. felelős gazdasági felelős

2. K O M M U N I S T A I F J Ú S Á G I SZÖVETSÉG Főiskolai bizottság: Szele Magdolna vb-titkár Renácz Teréz szervező titkár Sulyok Veronika agit.-prop. felelős Kiss Zsuzsa kultúrfelelős Sziklai Edit t a n u l m á n y i felelős

Grossmann Mária érdekvédelmi felelős Felső Tibor sportfelelős Németh Ágota gazdasági felelős Bene Csilla t á r s a d a l m i m u n k a - és építőtábori felelős Papp György úttörőfelelős Kürtösi Ágnes kollégiumi felelős Állandó meghívottak: Asztalos István, a közművelődési szak vezetőségi titkára H o r v á t h Zoltán, a t a n á r szak vezetőségi titkára Németh Katalin, a tanító szak vezetőségi titkára Fekete József alapszervi titkár 3. P E D A G Ó G U S O K S Z A K S Z E R V E Z E T E Balogh Emma Bödey Imre H o r v á t h Rezsőné Molnár Zoltán Király Zoltán Berger Istvánné Kovács Elemér Nagyné Kovács Sarolta Nigó Józsefné H o r v á t h Ferenc Farkas Istvánné

elnök titkár köznevelési felelős kultúrfelelős bérfelelős nőfelelős gazdasági felelős üdültetési felelős TB-felelős m u n k a v é d e l m i felelős a technikai dolgozók ellátási felelőse

BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS I S K O L A

Igazgató: H o r v á t h Lajos tanár, szakvezető Igazgatóhelyettesek: Dr. Magassy László t a n á r , szakvezető Dr. N é m e t h Lászlóné tanító, szakvezető Nevelők: Agg P é t e r n é t a n á r Ágfalvi Róbertné tanító, szakvezető Berger Istvánné tanító, szakvezető Bognár T i h a m é r n é tanító, szakvezető Bőczén László t a n á r Böcskei Ferencné t a n á r Budai Béláné tanító Buray Sándorné tanár, szakvezető Csicseri Istvánné t a n á r , szakvezető Domby Viímosné t a n á r , szakvezető Falusi Józsefné tanító, szakvezető Farkas K á l m á n (nyugd., szerz.) tanító Fiamis Mária t a n á r , szakvezető Fülöp K á l m á n n é tanító, szakvezető Dr. Gautier B a r n á n é tanár, szakvezető Gyurácz Beatrix t a n á r , szakvezető H a r k á n y Tiborné tanár, szakvezető Hetényi Mihályné tanár, szakvezető Hollósy Tiborné tanító (nyugd., szerz.) Horváth Lajosné t a n á r , szakvezető Katzler A n t a l t a n á r , szakvezető Kelemen Tiborné tanár, szakvezető (GYES-en) Király Istvánné tanító Kiss Bernadetté tanár, szakvezető Kiss Péter t a n á r Kóborné N é m e t h Mária t a n á r , szakvezető Korponay Györgyné t a n á r , szakvezető Kovács Elemér t a n á r (nyugd., szerz.)

Gyakorlóiskolánk

épülete

Magyar Lajosné t a n á r (GYES-en) Marosvári József tanító, szakvezető M e n y h á r t P é t e r n é tanító Molnár Béláné tanító, szakvezető Németh Endréné tanár, szakvezető Németh Gizella tanár, szakvezető Németh Istvánné t a n á r , szakvezető Pósfai Jánosné tanító, szakvezető Pozsonyi János tanár, szakvezető Simándi Gyuláné t a n á r , szakvezető Szandi Ágnes könyvtáros (szerz.) Szibner S á n d o r n é tanár, szakvezető Szmrekovszkyné Farkas Éva könyvtáros (GYES-en) Takács Lajos tanár, szakvezető Tompek S á n d o r n é tanár, szakvezető, csapatvezető Tóth Zsuzsa tanár, szakvezető Dr. V a l u Lászlóné t a n á r Napközis

nevelők:

Bognár Mártonné tanár, szakvezető Czika Lászlóné tanító Cseri Józsefné tanító, szakvezető Hafner Judit tanár 42

Kiss Alajosné tanító, szakvezető Mészáros Gyuláné tanító Nátkai Józsefné t a n á r , szakvezető Pehiné Skoda Irén tanár Szegedi Dezsőné tanító Török Győzőné tanító, szakvezető Dr. Vágó Béláné (nyugd., szerz.) t a n á r Várkpnyiné Koppány Mária t a n á r Adminisztratív

és technikai

dolgozók

Iskolatitkár: Gazdasági előadó: Hivatalsegéd: Konyhavezető:

Németh Éva Pajor Péterné Farkas László Varga Lászlóné

Konyhai dolgozók:

Horváth Józsefné Készei Józsefné Kleinhappel Józsefné Mihályfi Tivadarné

Szakmunkások:

Győrvári József Klein András

BESZÁMOLÓK A FŐISKOLA K Ü L Ö N B Ö Z Ő MUNKATERÜLETEIRŐL

A Z O K T A T Ó - N E V E L Ő MUNKÁRÓL

1. Minden felsőoktatási intézmény meghatározott társadalmi szükségletek kielégítésére hivatott. A főiskolánkkal szemben támasztott társadalmi igények szakmai, tartalmi és földrajzi determinánsai így jellemezhetők: a) H á r m a s profillal folyik a képzés: általános iskolai t a n á r o k a t , tanítókat és közművelődési szakembereket bocsátunk k i . b) Pedagógusokat a Nyugat-Dunántúl, közművelődési szakembereket az egész ország v á r tőlünk. c) Tartalmi követelmény, hogy végző hallgatóink jó szaktudományi és ideo lógiai képzettséggel, dialektikus materialista világnézettel rendelkezzenek, s életvitelükben valósítsák meg a szocialista erkölcs normáit. Ha csak a képzési ágakat és az általános tartalmi követelményeket tekint j ü k is, k ö n n y e n belátható, hogy feladataink rendkívül sokrétűek. Mindezekhez hozzájárul, hogy mind az általános, mind a konkrét követelmények folyama tosan változnak, módosulnak azokon a munkahelyeken, amelyek hallgatóinkat fogadják, ezért m u n k á n k egy-egy képzési cikluson belül is folyamatosan m ó dosul, illetve állandó jellemzőjévé válik, hogy fel kell készítenünk a jövendő szakembereit a permanens önképzésre, ú g y kell nevelnünk őket, hogy szemé lyiségük lényeges jegye legyen egy nagyfokú nyitottság, fogékonyság az új iránt, és nem hiányozhat belőlük a kezdeményezőkészség sem. A fejlődő általános iskola egyre i n k á b b nevelő iskolává alakul: ha nem alakítjuk hallgatóink szemléletmódját, tudását és egész m u n k a k u l t ú r á j á t ennek megfelelően, nem adunk nekik az élet kívánta útravalót. A közművelődési intézmények mindig nagyon nyitottak voltak a társa dalom i r á n y á b a n ; napjainkban az iskolát is egyre inkább ez jellemzi, szükség szerűen befogadja a társadalmi hatásokat, ezért hallgatóinkban nagyfokú való ságismeretet és gyakorlati szemléletmódot kell kialakítanunk. A közművelődési szakember mindennapos munkahelyi ténykedése lényegé ben közéleti tevékenység. A z iskolai munka közéleti jellege nem ilyen nyilván való, de az mindenki számára egyértelmű, hogy jó pedagógus csak a közéletben is aktív ember lehet: a társadalom elvárja tőlünk, hogy közéletiségre neveljük tanítványainkat. E tulajdonságok alakítására csakis olyan főiskolai oktatók képesek, akik maguk is rendelkeznek e jellemzőkkel: oktatás, nevelés, tudományos k u t a t á s és közéletiség így szükségszerűen ötvöződik mindennapi m u n k á n k b a n . 2. E sokoldalú m u n k á h o z többféle feltétel biztosítása elengedhetetlen. A l a posabb elemzésük érdekében célszerű különválasztani a tárgyi, a szervezeti és 47

a személyi tényezőket. A teljesség igénye nélkül, csupán a lényegesebbekre összpontosítva figyelmünket, efféle jellemzés a d h a t ó : a) Tárgyi feltételek az épületek, előadó- és gyakorlótermek, ezek berende zése, felszerelése, az oktatás t a r t a l m á t meghatározó tantervek, a tartalmak k i bontását segítő tankönyvek, jegyzetek, könyvtár, folyóiratok és másféle infor mációhordozók, a különféle egyéb kiszolgáló egységek. A főiskola épületkomplexuma négy egységből á l l : a mintegy fél évszázada fennálló, gimnázium céljaira készült épületből, az ehhez később csatlakoztatott, eredetileg tanítóképzős gyakorló általános iskolát befogadó modernebb épület ből, a még újabb s az előbbiektől p á r száz m é t e r r e elhelyezkedő kollégiumból, végül az öt éve elkészült, távolabb eső, i m m á r főiskolai gyakorlónak tervezett általános iskolából. A tágabb, magasabb bel világú, kisméretű tornatermet és egy nagyobb dísz termet is m a g á b a n foglaló régi épület, sok átalakítás után, ma az igazgatási egységnek, a t a n u l m á n y i osztálynak, kilenc tanszéknek, a k ö n y v t á r n a k és az oktatástechnikai csoportnak ad helyet; alagsorában konyha, étterem, k é t klub, kazánház és öltözők is vannak. Ezeken kívül k é t előadó, pszichológiai laborató rium s néhány, meglehetősen szűkös szemináriumi helyiség található benne, hozzátoldva pedig egy kis tornaterem és garázs. A z alig több mint egy évtizede, gyakorlóiskolának készült, az előbbivel csak a földszinten összekapcsolt másik oktatási épületben h á r o m további tan szék, k é t osztályteremnyi előadó, kis szemináriumi helyiségek és ének-zenei gyakorlótermek, t a n á r i tanácskozó, a gazdasági egység, könyvárusító pavilon, büfé, az alagsorban k é t kis étterem, házinyomda és a számítógép terme ta lálható. E két épülethez sportudvar, kis park, ideiglenes épületben műhely csat lakozik. Egyetlen kollégiumával a kollégiumi férőhelyek szempontjából az ország pedagógusképző intézményei közül főiskolánk foglalja el az utolsó helyet, ami igen sok gondot okoz. Viszont minden igényt kielégít a 24 tantermes, tornacsarnokkal, fedett uszodával, szaktantermekkel, étteremmel, zártláncú televíziós rendszerrel, meg figyelőtermekkel ellátott gyakorlóiskola. E rövid bemutatással azt k í v á n t u k jelezni, hogy egyrészt szűkös a helyi ségellátottság (oktatási egységenként 1,3 oktatóterem), másrészt a különféle funk cionális egységek (oktatási, igazgatási, gazdasági, szolgáltató) zavartalan mun kájához szükséges szeparáltság sincs meg: helyileg keverednek, egymás m ű k ö dését inkább gátolják, mintsem segítenék. A felszerelés tekintetében sokkal jobban állunk. Á közel százezer kötetes könyvtár, az igen jól felszerelt oktatástechnikai oktató- és szolgáltató egység, a minden előadóban és a szemináriumi helyiségek többségében felszerelt, központból kiszolgálható tv-készülékek, k é t oktatógép pel felszerelt, egy nyelvi l a b o r a t ó r i u m n a k kialakított tanterem, a különféle ve títőgépek, hangtechnikai eszközök, a fekete-fehér és színes felvételek készíté sére alkalmas videostúdió stb. sok szempontból kompenzálják az előbb említett hátrányokat. A tanterv az oktatást-nevelést meghatározó egyik legfontosabb objektív t é nyező. A z 1976/77. tanévben módosított tanterv lépett életbe mind a tanár-, mind a tanítóképzés számára. Ennek megfelelően átalakítottuk (az O M által időközben kiadott programokat is figyelembe véve) tematikáinkat. Noha a módosítások általában javították az oktatás feltételeit, t o v á b b r a is gondot okoz a tantervi s t r u k t ú r a n é h á n y fogyatékossága. í g y p l . a logikailag 48

egymásra épülő t á r g y a k tantervi sorrendje nem mindig felel meg e belső, tar talmi logikának; az egymásra épülés olykor nem hézagtalan, máskor pedig át fedések adódnak a különféle tárgyak t a n a n y a g á b a n ; egészében nem kellő m é r tékben biztosítja a tanterv a tantárgyi koncentrációt, a tanító szakon egyide jűleg t a n í t u n k tartalmilag egymásra épülő t á r g y a k a t stb. Nagyobb gondot okoz, hogy egyes tárgyakhoz nincsenek tankönyvek, jegy zetek, a tanulást segítő források; m á s tankönyvek, jegyzetek elavultak stb. Eze ken a problémákon úgy is igyekszünk segíteni, hogy házi jegyzetek, szöveg gyűjtemények írására ösztönözzük oktatóinkat. A z elmúlt években több, jól használható tankönyvpótló jegyzet, szöveg- és feladatgyűjtemény, példatár stb. készült főiskolánkon. Igen sokat tettek oktatóink az utóbbi években az oktatást-nevelést segítő technikai információhordozók előállítása érdekében. Ezek színvonala fokozato san emelkedik. így vált lehetővé, hogy nyolc videofelvételünket az ország többi főiskolája számára is megküldte a minisztérium. Eredményeink alapján az O M a pedagógusképzést szolgáló videofelvételek készítésének országos bázisává főiskolánkat tette meg. b) A tárgyi feltételek erősen befolyásolják az oktatás szervezetét. Roppant nehéz az órarend összeállítása a t e r e m h i á n y és a kötött idejű külső gyakorlatok miatt. Ebből adódik, hogy a legtöbb hallgatói csoport órarendje egyenetlen: egyes napokon 8—10, máskor osak napi 2—3 órájuk van, s ezeket az órákat is gyakran a nap különböző szakában szétszórtan vagyunk kénytelenek tartani. Emiatt a hallgatók ideje szétaprózódik, üres óráikban kevés helyet találnak a hasznos időtöltésre. Mindez negatíve befolyásolja az oktatás-nevelés színvo nalát. c) A személyi feltételek között a hallgatókat, az oktatókat és a főiskola egyéb dolgozóit szükséges vizsgálnunk. A több mint 900 nappali tagozatos hallgató mintegy 40%-a közművelődési szakkal párosított tanári, 35%-a két t a n á r i , 25%-a tanító szakos képzésben r é szesül. Hiányoznak a természettudományos szakok. A színvonal az országos átlag körül van: mintegy három-négyszeres túlje lentkezés biztosítja a megfelelő kiválasztást a felvételkor. Az előzőekben bemutatott tárgyi és szervezeti feltételek tulajdonképpen az ő t a n u l m á n y a i k a t segítik, s kevésbé hasznosíthatók a több száz levelező hall gató képzésében, mivel részükre a kevés számú konzultációs óra nem pótolja a rendes oktatást, a tankönyvek, jegyzetek hiányosságai viszont őket még i n k á b b sújtják, és az időhiány miatt a technikai bázist is kevésbé tudjuk biztosítani képzésükben. Emellett hátráltatja az eredményes m u n k á t , hogy levelező tago zatra jelentős számban a nappali tagozatra fel nem vett, közben m u n k á t vál laló, képesítés nélküli fiatal j á r . A hallgatók—oktatók számaránya nem rossz, hiszen ha csak a nappali tagozatosokat vesszük figyelembe, akkor oktatónként átlagosan 8 hallgató jut. Tanszékenként és szakonként ez az a r á n y természetesen mutat eltéréseket is, egészében azonban lehetővé tenné a kisebb csoportokban folyó intenzívebb ok tatási formák, nevelési lehetőségek biztosítását. A terem- és időhiány azonban h a t á r t szab a csoport bontásának, így a tárgyi feltételek fogyatékossága akadá lyozza azon lehetőségek m a r a d é k t a l a n kihasználását, amelyéket a személyi adottságok biztosítanának. A z oktatók képzettsége megfelelő. Szakmai felkészültségük, tevékenységük ismertetésére a tudományos munka b e m u t a t á s a k o r sor kerül még. E t é m á r a itt csak az oktatás-nevelés szempontjából reflektálunk. 49

A főiskola oktatói kara n é h á n y éves nagyon dinamikus létszámfejlesztés után mintegy k é t - h á r o m év óta stabilnak mondható. E gyors gyarapodás idején oktatói státusba kerültek közép- és általános iskolai tanárok, m á s pedagógus képzőből ide pályázó oktatók, közoktatási-közművelődési intézményekben, az irányító szervezetben tevékenykedő szakemberek, vagyis az oktató-nevelő mun kában együtt dolgoztak a felsőfokú t a n í t ó - és népművelőképzésben gyakorlatot szerzett, m á s u t t felsőoktatási tapasztalatra szert tett és felsőoktatási múlttal nem rendelkező szakemberek. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a főiskola vezetőségének, az oktatási, nevelési és gyakorlati képzési bizottságnak hosszabb időn át az volt az egyik fő gondja, hogy az új oktatókat bevezesse a főiskolai m u n k á b a , megismertesse velük en nek tartalmi és módszerbeli követelményeit, igyekezzék összhangba hozni a k ü lönféle m u n k a t e r ü l e t e k r ő l egy helyre k e r ü l t oktatók munkáját, törekedjék k i alakítani egy lehető egyenletes főiskolai munkastílust, életrendet. A főiskolán folyó tartalmi munka alapvető szervezeti egységei a tanszékek. Nem túlzás talán kijelentenünk, hogy a főiskolai nevelés, oktatás, szakember képzés színvonala döntő m é r t é k b e n attól függ, hogy milyen munka folyik az egyes tanszékeken, továbbá, hogy mennyire összehangolt az a hatásrendszer, amely a hallgatókat éri a különféle tanszékek részéről. Optimálisnak az a hely zet tekinthető, ha a mindennapos t a n u l m á n y i munka leköti a hallgatók szellemi energiáinak nagy részét, emellett minden hallgató külön is kötődik valamelyik tanszékhez a hivatására felkészítő valamiféle speciális tevékenységgel. A hallgatóság ilyen jellegű nevelésének feltétele, hogy a tanszékeken l é t r e jöjjön egy egészséges belső munkamegosztás, hogy átfogó koncepció irányítsa e m u n k á t hosszú távon, hogy pezsgő tanszéki élet alakuljon k i , hogy szaktu dománya sajátos arculata műhelyévé, optimális esetben tudományos iskolájává váljon a tanszék; így tud értelmes feladatokat adni a hallgatóságnak, ez az alapja annak, hogy a sokrétű főiskolai tevékenységrendszerben egységes, szo cialista jellegű kapcsolatrendszer alakuljon k i a hallgatók és a tanszéki oktatók, az oktatók és m á s beosztású dolgozók, a tanszók és más tanszékek, a tanszékek és a gyakorlóintézmények között, hogy pozitív hatásrendszer alakítsa a hallga tóság hivatástudatát. Szervezeti egységeink különböző szintre jutottak el a tanszékké válás folya m a t á b a n . Többségük jól ellátja oktatási-nevelési feladatait, közülük n é h á n y kezd a fenti értelemben vett műhellyé, iskolává alakulni, azáltal is, hogy szak mai hatósugaruk túlterjed a főiskolán és szűkebb pátriánkon, de vannak még a kezdet nehézségeivel küszködő tanszékek is. Feltétlenül szólnunk kell a személyi állomány egy másik rétegéről. A fő iskolán folyó oktató, nevelő és tudományos kutató munka zavartalanságához a magasan kvalifikált oktatókon kívül sok m á s m u n k a t á r s tevékenysége is elen gedhetetlenül szükséges. A gazdasági a p p a r á t u s , a t a n u l m á n y i osztály, az igazgatási egység személyi ellátottsága mind létszám, mind szakértelem szempontjából megfelelő. Elegendő könyvtárosunk is van, és szakképzettségük igen jó. Sokkal rosszabbul állunk a k a r b a n t a r t á s és az ún. tudományos segéderak dolgában. Pedig az ő tevékenysé gük nélkül akadozik az oktatás, nevelés, kutatás. Nincs elég s z a k m u n k á s u n k az épület és a berendezések k a r b a n t a r t á s á r a , kevés a gépíró, az adminisztratív dolgozó, és egyáltalán nem rendelkezünk tudományos segéderőkkel. í g y az ilyen jellegű m u n k á k sok energiát és időt vesznek igénybe az oktatóktól. 3. Állandó feladatunknak tartjuk az oktatás-nevelés korszerűsítését. E folyamatban a fentebb érintett tényezők komplex módon hatnak. M i n den tényező egyidejű, permanens és egyenletes fejlesztése azonban nem lehet50

séges. Ezért egy-egy időszakban n é h á n y feladatra megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A kezdeti időkben az látszott a legfőbb feladatnak, hogy oktatóink elsajá títsák a felsőoktatási módszereket. Ezért tanszéki értekezleteken, tanácsülése ken, összoktatói megbeszéléseken foglalkoztunk az előadás, a szemináriumveze tés és a gyakorlatok alapvető módszertani problémáival. Hasonlóképpen napi rendre k e r ü l t a vizsgáztatás problematikája. A z Oktatási Bizottság éveken át több szempontból vizsgálta a szakdolgozatokkal összefüggő kérdéseket a téma kijelöléstől a munka irányításának adminisztratív és tartalmi-módszertani prob lémáin keresztül az elbírálás-értékelés fázisáig. A közelmúlt s az idei tanévek ben napirendre k e r ü l t e k a komplex államvizsgák tapasztalatai, az egységes k ö vetelményrendszer kialakításának szükségessége, lehetőségei, az oktatás nevelő h a t á s á n a k kérdései. A Gyakorlati Képzési Bizottság elemezte az iskolai, a köz művelődési és a könyvtári gyakorlatok jobbításának feltételeit; többször fog lalkoztunk a korszerű technikai eszközök hatékonyságával az oktató-nevelő, m u n k á b a n ; megvizsgáltuk a közéleti tevékenység és az oktató-nevelő munka összefüggéseit. Módszertani ú t m u t a t ó készült a szakdolgozatok irányításához, a gyakorlatok vezetéséhez, a technikai információk készítéséhez. A Nevelési Bizottság folyamatosan irányítja a t a n ó r á n kívüli nevelőmun kát, összefogja a csoportfelelős t a n á r o k munkáját, különböző szempontokból elemzi a hallgatók neveltségi szintjét, külön vizsgálta eszmei-ideológiai fejlődé süket; tanácsülésen foglalkoztunk a K I S Z és a tanszékek kapcsolatával, az i n tézményi demokratizmus kérdéseivel. Hosszan sorolhatnánk tovább azokat az intézkedéseket, munkálatokat, ame lyeket a színvonalas képzés érdekében végeztünk. Mindez mit sem érne, ha nem vetnénk össze az eredményekkel. Hallgatóink tanulmányi e r e d m é n y e egészében kielégítő. A z utóbbi években lassan, egyenletesen emelkedik. A vizsgaeredmények főiskolai átlaga 3,6—3,7 körül alakul. Ez az átlag persze csoportonkénti erősebben eltérő eredménye ket is fed. A csoportátlagok szélső értékei 3,3—4,4. Ennek az ingadozásnak sok féle oka van. Ha figyelembe vesszük, hogy azonos szakon a különböző évfo lyamok, illetőleg azonos évfolyamon a különböző szakok, csoportok átlagai is igen nagy eltéréseket mutatnak, akkor az eredmények ingadozásának okait magukban a hallgatókban kell keresnünk. Erre utal a csoportok felvételi vizs gaeredményeinek és a főiskolai tanulmányi eredményeknek a nagyfokú egye zése is. Helytelen úton j á r n á n k azonban, ha az okokat csak a hallgatókban keres n é n k ; vannak tennivalóink az oktatás színvonalának kiegyensúlyozottabbá t é telében is. Egyik legfőbb fogyatékossága a tanulmányi m u n k á n a k , hogy nem eléggé folyamatos: igen sok hallgató elsősorban csak a vizsgákra készül, a vizsgaidő szakban tanul, így vizsgaeredményeikben a rövid t á v ú memóriateljesítmények tükröződnek, s nem kielégítő a tartós tudás. Emögött nyilván az oktatás mód szereit, a nem kielégítő követelményeket kell okként l á t n u n k . Hiányos az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a különböző szakterületeken szerzett ismeretek szintézisben látása és láttatása. Kevés a hallgatók valóság ismerete. Hallgatóink többsége természetes közegnek veszi a szocializmust, azonosul annak ideológiai alapjaival, egyetért a szocializmust építő társadalmi törekvé sekkel. A legnagyobb többségben ez a meggyőződés fokára jutott állásfoglalás határozza meg cselekedeteiket és m a g a t a r t á s u k a t . 51

Emellett fellelhetők különféle áramlatok hatásai is. Mindazok a prob lémák, amelyek a szépirodalomban, a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i folyóiratokban, a filmművészetben megfogalmazódnak, fellelhetők hallgatóink gondolkodás módjában is. A szűk körű élettapasztalat miatt többen hajlamosak az ellent mondások, hibák felnagyítására, a kritikai észrevételek eltúlzására. Egy szűk hallgatói rétegben esetenként a v a n t g á r d é nézetek, filozófiai és etikai idealizmus hatása, máskor a kozmopolitizmushoz közel álló nézetek nyilatkoznak meg. Tar talmas vitákban, tényérvekkel azonban ezek a hallgatók is meggyőzhetők. Kiemelkedő a hallgatóság mintegy h a r m a d á n a k hivatástudata, közéleti el kötelezettsége, tenni akarása, szakmai, politikai felkészültsége, morális habi tusa. S többnyire megnyugtató a többiek személyiségének alakulása is a diák évek forrongása, alakító kohója u t á n : a pályakezdő fiatalok körében végzett vizsgálatok s egyéb visszajelzések egyöntetűen azt mutatják, hogy legtöbb vég zett hallgató megtalálja önmagát, az értelmes és társadalmilag hasznos csele kedetek lehetőségeit a pályán, hogy legtöbbjük hivatásának tekinti azt a foglal kozást, amelyre főiskolánk felkészítette. 4. E rövid áttekintésből nyilvánvalóvá válik a jövő n é h á n y kiemelt fel adata. Folyamatos önképzéssel, az egységek fokozott együttműködésével fokozzuk az oktatás-nevelés hatékonyságát, nagy gondot fordítunk arra, hogy a hallga tóságot érő összes hatás egyértelműen a hivatástudatot, a pályaszeretetet, a valóságismeretet, a szakmai tudást, a közéletiséget erősítse. Fokoznunk kell a hallgatók öntevékenységét, segítenünk ö n k o r m á n y z a t u k további fejlődését. Mindez a munka nagyobb szervezettségével, a követelmények következetes ér vényesítésével, fokozottabb igényességgel érhető el. DR. O R O S Z S Á N D O R főigazgató-helyettes

A TUDOMÁNYOS MUNKÁRÓL

Felsőoktatási inifezmenyékben az oktatás és nevelés mellett a tudományos k u t a t á s t is az oktatói tevékenység szerves részének kell t e k i n t e n ü n k . „Az egyetemi, főiskolai ifjúságot mindenekelőtt az az oktató vonzza, aki módszeresen tart előadásokat, van készsége a nevelőmunkához, de van tudo mányos produktuma is." (Aczél György) Ez a megállapítás is azt az alapelvet támasztja alá, amely szerint elsősorban azok az oktatók képesek magas szintű és korszerű o k t a t ó m u n k a végzésére, akik valamelyik területen maguk is el mélyült és eredményes k u t a t ó m u n k á t folytatnak. A h á r o m egymástól elválasztott területnek egyensúlyban, jótékony hatású kapcsolatban kell lennie ahhoz, hogy felsőoktatási intézményeink — így főis kolánk is — be tudják tölteni feladataikat. Intézményünkben a t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k a megszervezése sajátos helyzetből történt. — Főiskolánk 1974-ben vált önállóvá, így ettől az évtől számítható az irányított és szervezett kutatási tevékenység kezdete is. A z első, mintegy másfél éves (1974. szeptember—1975. december) átmeneti időszak u t á n az 1976—1980-as tervciklussal főiskolánk is bekapcsolódott az or szágos kutatás szervezett rendszerébe. A személyi feltételek alakulásának alapvető sajátossága a vizsgált időszak ban a rendkívül dinamikus fejlődés volt. A z önálló főiskolává válás óta eltelt alig 5 év alatt mintegy megháromszorozódott az oktatói létszám, s ez a tény kezdetben megnehezítette a kutatásszervezési tevékenységet. Főiskolánk oktatói közül jelenleg mintegy nyolcvanan folytatnak aktív tudományos m u n k á t , s ha ehhez hozzászámítjuk a művészi alkotó tevékenysé get (kiállítások, hangversenyek) és a minőségi sport irányítását végző kollégá kat, ez a szám megközelíti a százat. A z oktatók között megfelelő a r á n y b a n ta lálhatók komoly tudományos múlttal és eredményekkel rendelkezők, az első próbálkozásokat végző pályakezdők, valamint a kettő között álló „ d e r é k h a d " képviselői. A z oktatók közül jelenleg kettő rendelkezik kandidátusi fokozattal, huszon hat pedig egyetemi doktori címmel. A fiatal oktatógárda ambícióját és tehetsé gét bizonyítja, hogy egy kandidátusi fokozat és tizenkét egyetemi doktori cím megszerzésére az utóbbi négy évben k e r ü l t sor, s jelenleg is több oktatónk dol gozik kandidátusi, illetőleg kisdoktori disszertációján. A tudományos k u t a t ó m u n k a megszervezésének, koordinálásának első do kumentuma a főiskolai középtávú kutatási terv (1976—1980) összeállítása volt. Ennek során messzemenően figyelembe vettük az M S Z M P K B tudománypoli tikai irányelveit, valamint a Minisztertanács által elfogadott Országos Távlati T u d o m á n y o s Kutatási Terv (OTTKT) koncepcióját. 53

A középtávú kutatási tervben az elkészítéskor (1976. j a n u á r 1.) összesen ötven téma szerepelt. A következő h á r o m évben bejelentett újabb t é m á k k a l ez a szám h e t v e n h é t r e emelkedett. Időközben tizenkettőt befejeztek, illetőleg ered ményesen lezártak, ugyanakkor 5 téma k u t a t á s á t különböző okok (haláleset, nyugdíjazás, témaösszevonás stb.) miatt abbahagytak oktatóink. így jelenleg 11 tanszéki kutatóhelyen 60 jóváhagyott t é m á t tartunk nyilván. Ezek közül az O T T K T 6. kutatási főirányba — A köznevelés fejlesztését szolgáló kutatások — tartozik 7 téma, míg a többi az „egyéb" minősítésű csoportba sorolt. A t é m á k szinte kivétel nélkül alapkutatás jellegűek. A vizsgált időszakban jelentős mértékben javultak a kutatás tárgyi fel tételei. Minden területen komoly beszerzésekre került sor. Különösen figyelmet érdemel intézményünk oktatástechnikai felszereltsége, mely nemzetközi szinten áll. Ez elsősorban kiemelt főtémánk (A pedagógusképzés korszerűsítését szol gáló oktatási anyagok tervezése és készítése videomagnetofonnal kiegészített tv-központban) k u t a t ó i n a k jelent nagy segítséget. Emellett a többi t é m a kutatásához szükséges műszerek, eszközök stb. is rendelkezésre állnak. A könyvvásárlások során is kiemelten kezeli főiskolai k ö n y v t á r u n k a tudományos kutatási témákhoz igényelt m ű v e k beszerzését. A kutatások anyagi támogatása megfelelő m é r t é k ű és egyenletes volt. A z Oktatási Minisztérium főiskolánk tudományos m u n k á j á n a k személyi és do logi feltételeit évi 400 000 F t célhitellel biztosítja — így minden bejelentett és elfogadott t é m á n k kutatója részesülhet TUKUFA-támogatásban. A főiskolán folyó tudományos kutatást a 12 tagú Tudományos Tanács irá nyítja. A z éves munkaterv alapján dolgozó testület figyelemmel kíséri és segíti

Tudományos 54

konferencia

főiskolánkon

a teamek és egyének m u n k á j á t ; időnként beszámoltatja a tanszékvezetőket, a témafelelősöket, illetőleg egyes k u t a t ó k a t a t u d o m á n y o s munka állásáról, ered ményeiről; elosztja a T U K U F A - és célhiteleket; segíti a különböző tudományos rendezvények (ülésszakok, tanácskozások), nemzetközi kapcsolatok szervezését, különböző kiadványok (Tudományos Közlemények) megjelentetését. A Tudományos Tanács a k u t a t ó m u n k a megszervezése során arra t ö r e k e dett, hogy elsősorban a 6. főirányba sorolt t é m á k a t részesítse kiemelt támoga tásban. A megkülönböztetett figyelem azért is indokolt, mivel ezek a t é m á k mind teamjellegűek, s a m u n k á l a t o k b a n összesen 53 oktató (a főiskola oktatói állományának 42%-a) vesz részt. Sikerült elérnünk, hogy az utóbbi h á r o m év ben e 7 téma hiteligényét m a r a d é k t a l a n u l kielégíthessük. A z e t é m á k a t k u t a t ó csoportok jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a közoktatási és közművelő dési feladatok egy-egy részproblémájának megoldásában. A z ún. egyéb t é m á k esetében — némileg mérsékeltebben — is sikerült megfelelő anyagi támogatást biztosítanunk. Főiskolánkon egyelőre még kevés az interdiszciplináris k u t a t á s t igénylő téma, ez azonban fejlődésünk jelenlegi szakaszában érthető jelenség, csak a tel jes kiépülés (új, elsősorban természettudományos tanszékek szervezése) u t á n v á r h a t ó e téren előrelépés. Fiatal főiskolánk oktatói az elmúlt évek során szá mos figyelemre méltó tudományos eredményt értek e l : könyveket, főiskolai jegyzeteket írtak, számos szaklapban és folyóiratban publikáltak, előadásokat tartottak — itthon és külföldön — különböző tudományos fórumokon, kong resszusokon, ülésszakokon. A főiskolánkon folyó intenzív k u t a t ó m u n k a egyik jelentős eredménye a Tudományos Közlemények I. kötetének megjelenése volt. (1978) — A 22 ív ter jedelmű könyvben 25 oktatónk 24 t a n u l m á n y a kapott helyet, bizonyítva, hogy a tanszéki kutatóhelyeken ezen a t é r e n is színvonalas és sokoldalú munka fo lyik. Számos oktatónk tevékenyekedik országos szakbizottságokban, akadémiai testületekben (VEAB), tudományos társaságokban. A tudományos m u n k á v a l összefüggő rendszeres nemzetközi kapcsolataink még nincsenek, azonban a magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Főiskola ese tében a kezdeti lépések megtörténtek (szakmai előadások kölcsönös tartása, publikációk cseréje). A z elért eredmények a jövőben is köteleznek. í g y a Tudományos Tanács a tudományos munka hatékonyságának növelése érdekében a belső tartalékok feltárására, interdiszciplináris kutatások szervezésére, az új tervciklussal kez dődően pedig a kutatott t é m á k számának csökkentésére törekszik. Ezzel is biztosítható, hogy főiskolánk oktatói kara továbbra is jelentős sze repet vállaljon és töltsön be tudományos életünkben nemcsak megyei, hanem regionális, sőt n é h á n y szakterületen országos viszonylatban is. DR. P A P P J Á N O S főiskolai docens, a Tudományos Tanács elnöke

ÚJ TUDOMÁNYOS F O K O Z A T O K ÉS CÍMEK

Dr. Szabó Géza tanszékvezető főiskolai docenst, „A mai magyar nyelv hely határozó rendszere" című értekezésének 1977. április 29-én történt megvédése alapján, a Tudományos Minősítő Bizottság a nyelvtudományok kandidátusává nyilvánította. Nagy István tanszékvezető főiskolai docenst, „A mai magyar gyermekvers" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1976. április 10-én; Szabó Árpád főiskolai adjunktust, ,,A közművelődési intézmények vezeté sének elméleti és gyakorlati problémái" című disszertációja alapján, a buda pesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1977. június 11-én; Tar István főiskolai adjunktust, „Középtávú vállalati tervezés a Nyugat magyarországi Fagazdasági K o m b i n á t b a n " című disszertációja alapján, a bu dapesti M a r x Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1977. december 16-án; Bokor József főiskolai tanársegédet, „Néhány hangtani jelenség állapota és mozgása Sopronkövesd nyelvjárásában" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1978. j a n u á r 21-én; Lőrinczy Huba főiskolai adjunktust, „Török Gyula szépprózai é l e t m ű v e " című disszertációja alapján és Takács Lajosné főiskolai adjunktust, „A családdal kapcsolatos pozitív be állítódás alakítása a nevelés folyamatában" című disszertációja alapján, a bu dapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1978. június 10-én; Wacha Balázs főiskolai tanársegédet, „Az igés szerkezeti aspektus kategó riája a magyarban" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd T u dományegyetem 1978. június 17-én; Batki Jenőné főiskolai adjunktust, „Urbán Ernő nyelvének szókészleti és mondatszerkesztési sajátosságai" című disszertációja alapján és Tóth Gyula tankszékvezétő főiskolai docenst, „Szabó E r v i n a könyvtárpoli tikus és könyvtári teoretikus" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1979. j a n u á r 13-án; Bognár Stefánia főiskolai docenst, „A függvénytani alapfogalmak korszerű tárgyalása az üzemmérnökképzés során" című disszertációja alapján, a buda pesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1979. május 19-én; Ágoston Magdolna főiskolai tanársegédet, „A rendi s t r u k t ú r a és t ö r t é n e lemszemlélet Jakob Unrest Osztrák k r ó n i k á j á b a n " című disszertációja alapján, a szegedi József Attila Tudományegyetem 1979. június 16-án; Gáspár Mihály főiskolai tanársegédet, „A hátrányos helyzet személyiség központú értelmezése általános iskolás tanulók vizsgálata alapján" című diszszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1979. június 16-án doktorrá avatta. 56

A FŐISKOLA OKTATÓINAK PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE

A z összeállítás oktatóink 1974 és 1978 között végzett publikációs tevékeny ségéről ad számot. Természetesen, ezen időhatáron belül is csak a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán eltöltött időt v e t t ü k figyelembe. A bibliográfia alapját a tanszékvezetők által készített jelentések képezik, melyeket a Tudományos Tanács bocsátott rendelkezésünkre. A napilapokban megjelent írások nem szerepelnek összeállításunkban. Egyes bibliográfiai tételeket ugyan kiegészítettünk, helyesbítettünk, de n é h á n y kiadvány bibliográfiai leírása mégis nélkülözi az autopsziát. A gyakrabban előforduló t a n u l m á n y k ö t e t e k és folyóiratok rövidítése: Él. ItK. Jel. KN. Ki.

ONy. SZTFTK. TITK. VMKÉ. VSZ.

Életünk Irodalomtörténeti Közlemények Jelentkezünk Könyv és Nevelés K i a jövőnek vet m a g o t . . . (Vas megye munkásmozgalmának kiemelkedő harcosai.) (Kiad. az M S Z M P Vas megyei Bizottsága, Vas megye Tanácsa, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa. Szombathely 1978), 429 1. Orosz nyelv. (Szerk.: Erdei Mihály, Sütő Károly. K i a d . a Zala megyei Tanács V . B . Műv. Osztálya) Zalaegerszeg (1975), [soksz.] 174 1. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei Tanítóképző Intézetek Tudományos Közleményei Vas Megyei K ö n y v t á r a k Értesítője Vasi Szemle

B A T K I Jenőné U r b á n Ernő mondatszerkesztésének n é h á n y jellemző vonása. = Magyar Nyelv őr. 1977. 2. sz. 189—197. 1. B E J C Z Y Károly Forradalom és kultúra. = Vasi Propagandista. 1977. 4. sz. 77—86. 1. BÉKEFI Antal Gyermekfoglalkozástan. A gyermekfelügyelő-képző szakközépiskola 1. osztálya számára. 4. kiad. Bp. 1976, Tankönyvkiadó. 231 1. Társszerző: Nagy István, Cs. 57

Vasi népdalok. Gyűjt, és összeáll.: — —. Szombathely 1976, Vas megye T a nácsa. 358 1. Bakonyi népdalok. Gyűjt.: . 2. bőv. kiad. Veszprém 1977, 413 1. A kovácskalapácsok munkaritmusai és jelbeszéde. = S Z T F T K . 1. 1978. 227— 242.1. A kőfejtők dallamos munkarigmusai és jelzőkiáltásai. = Ethnographia. 1978. 3. sz. 388—425.1. Gyermekfoglalkozástan. A gyermekfelügyelő-képző szakközépiskola 1. osztálya számára. 5. kiad. B p . 1978. Tankönyvkiadó. 231 1. B O K O R József A z irodalomtanár és a családi életre nevelés. — Hogyan? 1976. 31. sz. A sopronkövesdi nyelvjárás zárt o-zásához. = Magyar Nyelvőr. 1976. 3. sz. 331—338.1. Néhány hangtani jelenség köznyelviesedésének sajátosságai Sopronkövesd nyelvjárásában. = S Z T F T K . 1. 1978. 141—147. 1. A z 1-ezésnek és a szótagzáró 1 kiesésének állapota és mozgása Sopronkövesd nyelvjárásában. = Magyar Nyelv. 1978. 1. sz. 93—102.1. BOZÓKI József A közgazdasági szemlélet alakítása munkalap segítségével. = Vasi Propagan dista. 1977. 3. sz. 101—108.1. CSÁKI Pál F ü r s t Sándor. Életrajzi bibliográfia, összeáll.: — —. Szombathely 1975, Ber zsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 70 1. C S I D E R Sándor A munkahelyi művelődés új lehetősége az üzemi ismeretterjesztő csoport. — M u n k a . 1976. 3. sz. 26.1. Használjuk fel a tömegkommunikációt! = Népművelés. 1978. 8. sz. 7. 1. H i b á k a közvetítő vonalban. A Mindenki Iskolája és a művelődési otthonok. = M u n k a . 1978. 8—9. sz. 42—43.1. A z Űj Tükör klubok. = Népművelés. 1978. 2. sz. 16—17. 1. C S U T I Sándor Fonetikai és intonációs gyakorlatok az általános iskolában. = Ony. 142—150. 1. A t a n á r szerepe az orosz nyelv oktatásának folyamatában. Regionális konferen cia [a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Szerk.: . Erdei Mihály. Szom bathely 1978.] Szombathely 1978. [soksz.] 28 1. E R D E I Mihály Orosz nyelv. (Szerk.: , Sütő Károly. K i a d . a Zala megyei Tanács V . B . Műv. Osztálya.) Zalaegerszeg (1975), [soksz.] 174 1. A z orosz nyelv mint világnyelv. = O N y . 7—19.1. Társszerző: A . I. Kudrjasov Hogyan tanuljuk az idegen nyelvek g r a m m a t i k á j á t ? = Jel. 1976. 28. sz. Mellék let: 73—75. 1. A szakszövegolvasás n é h á n y gyakorlati vonatkozása. = Jel. 1976. 27. sz. Mellék let: 1—4.1. Z u einigen Problemen der Russischlehrerausbildung i n der V R Ungarn. = Wiessenschaftliche Zeitschrift der Pádagogischen Hochschule „Erich Weinert" 58

Magdeburg. 1976. 2. sz. 212—221. 1. A z orosz szakos tanárképzés n é h á n y prob lémája a Magyar Népköztársaságban. A z oktatási folyamathoz kapcsolódó színterek világnézeti nevelőmunkája a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = V S Z . 1977. 3. sz. 363—372. 1. Orosz nyelvtan. Alaktan. Bp. 1977, Tankönyvkiadó. 285 1. Tanár—diák viszony a főiskolán. = Köznevelés. 1977. 35. sz. 7.1. A korszerű technikai eszközök használatának n é h á n y elvi és módszertani kér dése az orosz szakos tanárképzésben. = S Z T F T K . 1. 1978. 93—100. 1. Obucsenyije ruszszkomu jaziku vengerszkih ucsasihszja. III. Mezsdunarodnij szimpózium po prepodaványiju ruszszkogo jazika v finno-ugorszkih skolah. = Matyeriali szimpóziuma. Tallinn 1978, 72—74.1. A magyar tanulók orosz nyelvi oktatása. A z orosz nyelvszakos tanárképzés módszertanának főbb vonásai. = Pedagógiai írások. 1978. 66—75.1. Orosz nyelvtan. Alaktan. 2. kiad. Bp. Tankönyvkiadó. 1978. 285 1. A t a n á r szerepe az orosz nyelv oktatásának folyamatában. Regionális konfe rencia [a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Szerk. Csuti Sándor, . Szom bathely 1978.] Szombathely 1978. [soksz.] 28 1. F E R E N C Z I Zsuzsa K ö n y v t á r szakos főiskolai hallgatók első n y á r i gyakorlata. = Könyvtáros. 1976. 3. sz. 151—153.1. GADÁNYI Károly Az időhatározó kifejezésének módjai a mai orosz nyelvben. = Ony. 133—141. 1. Avgust Pavel Osebno. Pável Ágoston személyesen. = Dialogi. 1976, 12. sz. 774. 1. Barve. Pridevniki, k i pomenujejo barve v ruskem jeziku. Színek, színt jelölő melléknevek az orosz nyelvben. = Jezik i n Slovestvo. 1976. 8. sz. 18—27. 1. D v a prestavnika danasnje madzarske lírike. = Dialogi. 1977. 2. sz. 88—92. 1. Kajkavski dijalekat. = Strani Jezici. 1977. 4. sz. 81—91.1. Néhány szólásmagyarázat. = Prosvetni Delavec. 1977. márc. 1. A délszálv gyermek- és ifjúsági irodalom. = K N . 1978. 4—5. sz. 173—177. 1. A színt jelentő melléknevek az orosz és szlovén nyelvben. = S Z T F T K . 1. 1978. 165—176.1. GÁL László Sportszerű gondolkodás és m a g a t a r t á s m ó d a különböző k o r ú iskolai tanulóknál. = S Z T F T K . 1. 1978. 119—129. 1. Társszerző: Gálné N é m e t h Paula GÁSPÁR Mihály Hátrányos helyzetű tanulók személyiséglélektani vizsgálata az iskolában. I—II. = V S Z . 1978. 1. sz. 46—60.1.; 2. sz. 226—242.1. GERENDÁS Ágota Orosz nyelvi szakszöveggyűjtemény. Összeáll.: — — Mezőgazdasági gépészeti főiskolai karok. 2. kiad. Mezőtúr 1975, [soksz.] 53 1. GOD A Imre Népmese az általános iskolában. (Tündérszép Ilona). = 6. sz. 247—251.1.

Magyartanítás. 1974.

Állampolgári nevelés a magyarórán. = T a n u l m á n y o k az állampolgári neveles-, módszereihez. (Szerk.: Závodszky Géza). Bp. 1977, Tankönyvkiadó. 65—80. 1. G O S Z T O N Y I Miklós Politzer (Csapó) Zsigmond (Halálának 50. évfordulójára). = V S Z . 1974. 4. sz. 607—619. 1. A szocialista társadalom történelmi helye és fejlődésének szakaszai. = Vasi. Propagandista. 1976. 2. sz. 3—42. 1. A szovjet államiság fejlődése. = Vasi Propagandista. 1977. 4. sz. 61—76. 1. Politzer (Csapó) Zsigmond. = K i . 243—246. 1. Safrankó Emánuel. = K i . 279—284. 1. G U T T M A N N Miklós A z esztendő nevezetes napjai Náraiban. = Kőszeghegyaljától Hegyhátig. 1974.. 3. sz. 15—20.1. A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon. = Vasi Honismereti Közlemények. 1974. 1. sz. 43—98.1. Egy jaki paraszt feljegyzései a 19. század második feléből. = V S Z . 1975. 3. sz.. 410—412. 1. Pályaválasztás segítésének lehetőségei a nyelvtanórákon és a nyelvi szakkörö kön. = Módszertani Közlemények. 1976. 5. sz. 242—245. 1. Hiedelmek Náraiból. = Vasi Honismereti ívözlemények. 1977. 2. sz. 54—60. L Nárai földrajzi nevei. = V S Z . 1977. 3. sz. 414—418. 1. Korszerűsítési törekvések a magyar szakos hallgatók • tantárgypedagógiai k é p zésében. = S Z T F T K . 1. 1978. 85—91. 1. H A F N E R JUDIT Orosz—magyar matematikai minimumszótár. Szombathely 1978. 20 1. [házi soksz.]' Társszerző: Meisner Lászlóné HORVÁTH Jenő A kereskedelem fejlődése Körmenden 1975. 1. sz. 15—19. 1.

1945—1970-ig. — Vasi

Propagandista..

HORVÁTH Margit A középkorúak a művelődési otthonban. = Népművelés. 1974. 1. sz. 8—10. 1. A t a n á r szakkal kapcsolt népművelőképzés tapasztalatai. = Pedagógusképzés.. 1975. 3. sz. 18—27.1. Egy vizsgálat tanulságai. A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben végzett, Vas megyében működő népművelő—könyvtáros szakemberek élete és m u n k a k ö r ü l ményei. = V S Z . 1976. 3. sz. 376—399. 1. A közművelődési gyakorlatok problémái. = Felsőoktatási Szemle. 1976. 7—8. sz. 440—444.1. A művelődési otthonban dolgozó fiatal, népművelő—könyvtáros szakemberek helyzete. = K u l t ú r a és Közösség. 1976. 3. sz. 60—73. 1. A népművelők munkakapcsolatáról, munkastílusáról. = Népművelés. 1977. 10. sz. 11—14.1. Egy vizsgálat pedagógiai tanulságai. = S Z T F T K . 1. 1978. 45—54.1. A képzés műhelyei. = Népművelés. 1978. 7. sz. 3—4. 1. Népművelő—könyvtárosok a pályán. B p . 1978. N P I . 306 1. 60

H O R V Á T H Rezső Az 1973—74-es szombathelyi hangversenyévadról. = Él. 1974. 5. sz. 466—471. 1. A Grazi Opera Szombathelyen. = Muzsika. 1974. 8. sz. 6. 1. Matematikai eszközök és módszerek alkalmazása az ének-zene oktatásában. — Tantárgypedagógiai kutatások. Baja 1974. A bajai konferencián elhangzott elaődások rövidített szövege. (Bp.) 1974, ( O P K M soksz.) 129—146.1. Szombathely zenei közművelődése. = V S Z . 1974. 3. sz. 357—377.1. Első évad a szombathelyi Bartók-teremben. = V S Z . 1975. 3. sz. 368—373. 1. Új hangversenyterem Szombathelyen. = Muzsika. 1975. 6. sz. 24—25. 1. Vas megye zenei közművelődése. I—II. = Magyar Zene. 1976. 1. sz. 72—87. 1.; 1976. 2. sz. 201—212. 1. A videomagnetofon felhasználása a karvezetés oktatásában. = S Z T F T K . 1. 1978. 109—118. 1. HORVÁTH Rezsőné A matematikai eszközök és módszerek alkalmazásának tapasztalatai. = tárgypedagógiai kutatások. Baja, 1974. 147—160. 1.

Tan

J Á G E R Józsefné A z írásbeli munka tapasztalatai. = ONy. 151—161.1. Kontrolié und Bewertung von Leistungen der Studenten i m Fach Sprach — und Stilübungen. = Wissenschaftliche Zeitschrift der Pádagogischen Hochschule „Erich Weinert" Magdeburg. 1977. 6. sz. 673—683. 1. A hallgatók t a n u l m á n y i teljesítményének ellenőrzése és értékelése a nyelv- és stílusgyakorlatokon. Társszerző: Lakatos Lajos Folyamatos ellenőrzés a lexika tanításában. = S Z T F T K . 1. 1978. 101—108.1. Társszerző: Lakatos Lajos KÁLDI János Két dunántúli kiadású verseskötetről. = Él. 1978. 4. sz. 383—384.1. KIRÁLY Zoltán Oktatástechnológiai gyakorlatok II. Egységes jegyzet. Bp. 1978, Tankönyvkiadó. 169 1. Társszerző: Góczán Károly K I S S Gyula Pável Ágoston életművének időszerűsége. = V S Z . 1976. 3. sz. 450—458. 1. Pável Ágoston: Válogatott tanulmányai és cikkei. [Közread.] (Vas megye T a nácsa). Szombathely 1976. Vasm. ny. 294 1. Ismertetés: Pável Ágoston válogatott t a n u l m á n y a i és cikkei. = VMKÉ. 1976. 3. sz. 33—38.1. Magyar művelődéstörténet A kezdetektől 1945-ig. 2. átd. kiad. Szombathely 1977, 318 1. Levéltári évkönyv. Szerk.: H o r v á t h Ferenc. Szombathely. 1. Vas megye múltjából. 1976. 273 1. Ismertetés: „Levéltári Évkönyv I." = VMKÉ. 1977. 2. sz. 43—45.1. A Vasi Szemle újraindulása 1956—1959. = V S Z . 1978. 3. sz. 321—329. 1. Pável Ágoston és a falusi értelmiség. = S Z T F T K . 1. 1978. 205—215. 1. 61

K O N K O L I Alajosné A szocializmus építésének n é h á n y kérdése és a vallás. A vallás elhalásának fo lyamata. = Valláskritikai és egyházpolitikai tanfolyam. (Szerk.: Gutter József). K i a d . az M S Z M P Vas megyei Bizottságának Propaganda- és Művelődési Osz tálya. Szombathely 1974. 113^138.1. Szocializmus és vallás. = Valláskritika és egyházpolitika. 2. jav. bőv. kiad.. [Kiad. az] M S Z M P Vas megyei Bizottsága. Szombathely 1976. 127—152. 1. Szöveggyűjtemény a Valláskritika speciálkollégium a n y a g á n a k t a n u l m á n y o z á sához. Szombathely 1978. [házi soksz.] 274 1. KOVÁCS József Fejlődésben elmaradt gyermek. = Óvodai Nevelés. 1976. 10. sz. 383—384. 1. Balázsjárás—Gergelyjárás. = Jel. 1977. 29. sz. 47—51. 1. Kétszáz esztendős Ratio Educationis. = A Tanító. 1977. 12. sz. 1. 1. KOVÁCS Mária A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók olvasottsága. = Könyvtáros. 1974. 9. sz. 533—535. 1. Látogatás a g y e r m e k k ö n y v t á r b a n . (Környezetismereti óra az általános iskola 3. osztályában). = Órák a k ö n y v t á r b a n . (Szerk.: Katsányi Sándor.) [Kiad. az Országos Széchényi Könyvtár, K ö n y v t á r t u d o m á n y i és Módszertani Központ. [Budapest], Fővárosi Pedagógiai Intézet. Bp. 1974, N P I . 29—32. 1. Szombathely g y e r m e k k ö n y v t á r a és a tanulók. = VMKÉ. 1974. 1. sz. 19—22. 1. Gondolatok a készülő általános iskolai tantervekről. = K N . 1976. 3. sz. 110— 115. 1. Társszerző: Tóth Gyula Kisfaludi Sándor—Nagyszentpéteri Géza: Könyvtárhasználati ismeretek. B p . 1975, Tankönyvkiadó. 183 1. Ismertetés: = Könyvtáros. 1976. 2. sz. 116—117.1. Hol helyezkedtek el a Szombathelyi Főiskola első könyvtárszakosai? = K ö n y v táros, 1977. 1. sz. 26. 1. K U T A S Józsefné Bartók emlékezete. = Jel. 1976. 28. sz. 37—40.1. Néhány gondolat a győri tagcsoport munkájáról. = Parlando. 1977. 7—8. sz. 61—62.1. A zongoraoktatás időszerű problémái a tanárképző főiskolán. = Jel. 1977. 29. sz. Melléklet: 69—76.1. A zongoraoktatás eredményei a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = A z Ének—zene Tanítása. 1978. 4. sz. 158—160. 1. L A K A T O S Lajos Kontrolié und Bewertung von Leistungen der Studenten i m Fach Sprach — und Stilübungen. = Wissenschaftliche Zeitschrift der Pádagogischen Hochschule „Erich Weinert" Magdeburg. 1977. 6. sz. 673—683. 1. A hallgatók t a n u l m á n y i teljesítményének ellenőrzése és értékelése a nyelv- és stílusgyakorlatokon. Társszerző: Jáger Józsefné Folyamatos ellenőrzés a lexika tanításában. = S Z T F T K . 1. 1978. 101—108. I Társszerző: Jáger Józsefné 62

LÖRINCZY Huba Dersi T a m á s : Századvégi üzenet. Sajtótörténeti t a n u l m á n y o k . Bp. 1973, Szépírod. Kiadó. 526.1. Ismertetés: = ItK. 1974. 6. sz. 111—114. 1. A modern sci-fi egyik előhírnöke. Hungaricus (Buday Dezső): A szenvedő em ber. = Forrás. 1974. 11. sz. 79—85.1. A modern sci-fi egyik előhírnöke. Hungaricus (Buday Dezső): A szenvedő em ber. = Science Fiction Tájékoztató. 1974. 14. sz. 31—37.1. K . Nagy Magda: Balázs Béla világa. Bp. 1973, Kossuth Kiadó. 404 1. Ismerteié :s = ItK. 1974. 6. sz. 738—742.1. A z úttévesztés regénye. Török G y u l a : A zöldköves gyűrű. = ItK. 1975. 1. sz. 26—43.1. A d y és Bölöni Párizsában. B p . 1974, Petőfi írod. Múzeum—NPI. 207 1. — R o botos Imre: A z igazi Csinszka. Bp. 1975, Magvető. 206 1. Ismertetés: = ItK. 1976. 4. sz. 543—545.1. Rónay György: Kakucsi rózsák. Bp. (1977), 182 1. Ismertetés: = Él. 1977. 4. sz. 377—379. 1. Ábrándtalanságtól az illúzióig. Török G y u l a : A porban. — A zöldköves g y ű r ű . = ItK. 1978. 3. sz. 354—365. 1. A z abszurdumok regénye (Török G y u l a : Egon). = S Z T F T K . 1. 1978. 185—192. 1. Jókai A n n a : A feladat. Bp. 1977. Szépirod. Kiadó. Ismertetés: = Él. 1978. 1. sz. 93—96.1. Komlós A l a d á r : Kritikus számadás. Bp. 1977. Szépirod. Kiadó. 663 1. Ismertetés: = I t K . 1978. 2. sz. 239—243.1. A magyar századelő Twist Olivérje. = Literatura. 1976. 3—4. sz. 25—30. 1. Önarckép és létfilozófia a Palotai álmokban. = Él. 1978. 6. sz. 533—539. 1. Rónay György: A p á r d u c és gödölye. Bp. 1978, Magvető. Ismertetés: = Él. 1978. 4. sz. 376—379.1. Szabó Magda: Régimódi történet. Bp. 1977, Szépirod. Kiadó. Ismertetés: = Él. 1978. 3. sz. 282—287.1. L U X Ibolya Hemofíliás gyermekek az iskolában. = Köznevelés. 1974. 19. sz. 10—11. 1. Társszerzők: Hertelendy Magdolna, István Lajos M E I S N E R Lászlóné Orosz—magyar matematikai minimumszótár. Szombathely 1978. 20 1. [Házi soksz.] Társszerző: Hafner Judit MÉSZÁROS Gábor Lencz Géza. = K i . 193—197.1. Magyar László. = K i . 205—207.1. Tillai József. = K i . 343—345.1. MOLNÁR Károly Csak a munkaritmusuk lassú. = Köznevelés. 1976. 1. sz. 10.1. A mezőgazdasági szakmunkásképzés kialakulása a felszabadulás u t á n . = V S Z . 1976. 1. sz. 46—51.1. [Nyolcvan] 80 éves a Gazdasági Ismétlő-Iskola. (I. rész.) = V S Z . 1976. 4. sz. 583—602. 1. 63

Adalékok a század eleji munkás-leánynevelő intézetek kialakulásának történe téhez. = Iskolatörténeti tanulmányok. Eger 1977, 47—67.1. [Nyolcvan] 80 éves a Gazdasági Ismétlő-Iskola. (II. rész.) = V S Z . 1977. 1. sz. 81—96.1. A parasztfiatalok 'mezőgazdasági továbbképzésének kialakulása a polgári j á r á s ban 1945 után. = Hajdú-bihari iskolatörténeti dolgozatok. 3. köt. Debrecen 1977, 60—67.1. H . A . Francke pedagógiai törekvései és hatása Magyarországon. = S Z T F T K . 1. 1978. 77—84. 1. A tehetség fogalma, felismerése, következetes fejlesztése oktató-nevelő mun kánkban. = Jel. 1978. 31. sz. 67—75.1. MOLNÁR Zoltán így tanítom Ajtmatovot. = Köznevelés. 1978. 3. sz. 5—6. 1. Körülíró képek K r ú d y prózájában. = Szabolcs-Szatmári Szemle. 1978. 3. sz. 34—40.1. Realisztikus képek K r ú d y utolsó Rezeda-regényében. = Magyar Nyelvőr. 1978. 4. sz. 421—431.1. N A G Y István, Cs. Gazdag Erzsi. = V S Z . 1974. 2. sz. 264—268.1. A gyermekek versellátásának h á r o m sajátos forrása. = T I T K . 9. köt. 1974. 225—233.1. Horgas Béla két gyermekkönyve. = K N . 1974. 6. sz. 239—243.1. A Kincskereső Tatay Sándornál. = Kincskereső. 1974. 1. sz. 16—18.1. Kiss Dénes gyermekversei. = Él. 1974. 6. sz. 569—571.1. Kormos István verses meséi. = Jel. 1974. 25. sz. 78—81.1. M á n d y Stefánia gyermekköltészete. = Él. 1974. 5. sz. 479—480.1. Orbán O t t ó : Kati-patika. B p . 1973, Móra Kiadó. Ismertetés: = Él. 1974. 1. sz. 93—95.1. Pilinszky János verses meséi. = Él. 1974. 4. sz. 380—382. 1. Takáts G y u l a : Dorombol a Hold. = K N . 1974. 2. sz. 63—66.1. Weöres válogatott gyermekversei. = Él. 1974. 3. sz. 284—287. I. Galambosi László: Lepkekirály. B p . 1975, Móra Kiadó. Ismertetés: = Él. 1975. 6. sz. 575—576. 1. Gyermekvers négy női hangra. Várnai Zseni, Fazekas Anna, M á n d y Stefánia, Károlyi A m y . = T I T K . 10 köt. 1975. 199—207.1. A Kincskereső Pákolitz Istvánnál. = Kincskereső. 1975. 4. sz. 21—22.1. Kormos István verses meséi. = K N . 1975. 1. sz. 3—5.1. M a i magyar gyermek verstechnikák. = K N . 1975. 4—5. sz. 143—149. 1. M a i magyar gyermekverstechnikák. A mondókától a mondákig. = K N . 1975. 6. sz. 239—242.1. M a i magyar gyermekverstechnikák. Nyelvi játékok költészete. = K N . 1975. 3. sz. 95—98.1. A mai magyar gyermekverstechnikák. A weöresi műhely. = K N . 1975. 2. sz. 47—51.1. Nemes Nagy Á g n e s : Mennyi minden. Bp. 1975, Móra Kiadó. 39 1. Ismertetés: = Él. 1975. 4. sz. 383—384.1. Népi m o n d ó k á k könyve. = Él. 1975. 3. sz. 285—286.1. Pákolitz I s t v á n : Koronák. B p . (1974), Magvető. 106 1. Ismertetés: = Él. 1975. 2. sz. 176—179.1. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz. = Él. 1975. 5. sz. 478—480.1. 64

Áprily gyermekpoézise. = T I T K . 11. köt. 1976. 171—178.1. „Forr a világ . . . " Berzsenyi-breviárium. B p . 1976, Tankönyvkiadó. Ismertetés: „Forr a világ". = K N . 1976. 6. sz. 283—284. 1. A gyermekvers trilógiája. = K N . 1976. 4—5. sz. 153—155.1. Gyulai Pál gyermekpoézise. = K N . 1976. 6. sz. 239—244. 1. Gyurkovics Tibor gyermekversei elé. = Él. 1976. 5—6. sz. 572—576.1. Hajnal A n n a : A z elefántról meg a fánkról. = Él. 1976. 4. sz. 381—384. 1. Hass, alkoss, gyarapíts! Kölcsey-breviárium. Bp. 1975, Tankönyvkiadó. Ismertetés. = K N . 1976. 1. sz. 42—44. 1. Költőnők gyermekhangra. = Él. 1976. 2. sz. 191—192.1. Gyermekfoglalkozástan. A gyermekfelügyelő-képző szakközépiskola 1. osztálya számára. 4. kiad. Bp. 1976, Tankönyvkiadó. 231 1. Társszerző: Békefi A n t a l Hárs László meséi. = Él. 1977. 5. sz. 479—480.1. Két év gyermekköltészete. = Kortárs. 1977. 7. sz. 1159—1166. 1. Kormos István meseművészete. = K N . 1977. 2. sz. 47—54. 1. Lázár E r v i n meséi. = K N . 1977. 3. sz. 95—100.1. A mai magyar gyermekvers k u t a t á s á n a k n é h á n y kérdése. — T I T K . 12. köt. 1977. 123—130.1. Mészöly Miklós gyermekkönyvei. = Él. 1977. 1. sz. 92—96.1. Négy nagy meseregény. = K N . 1977. 6. sz. 246—251.1. Simái Mihály :Az égre-pingált kiscsikó. Bp. 1976, Móra Kiadó. Ismertetés: = Él. 1977. 3. sz. 287—288.1. Szabó Lőrinc végső reménye. = K N . 1977. 1. sz. 3—8.1. Tersánszky meséi. = Él. 1977. 4. sz. 382—384. 1. Zelk Zoltán: Tollászkodik a tavasz. = Él. 1977. 2. sz. 189—192.1. Bárdosi N é m e t h J á n o s : Nyugtalan madarak. Bp. 1978, Magvető. Ismertetés: = Él. 1978. 4. sz. 382—383.1. Beszélgetés Tatay Sándorral. = K N . 1978. 4—5. sz. 143—148. 1. Egy nemzedék gyerekkora. = K N . 1978. 2. sz. 54—56. 1. Gorkij, az ifjúsági irodalom teoretikusa. = Él. 1978. 2. sz. 189—192.1. Gyermek- és ifjúsági irodalom. Egységes jegyzet. Bp. 1978, Tankönyvkiadó. Gyermekfoglalkozástan. A gyermekfelügyelő-képző szakközépiskola 1. osztálya számára. 5. kiad. Bp. 1978, Tankönyvkiadó. 231 1. Társszerző: Békefi A n t a l Kardos László: Hármaskönyv. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. Ismertetés: = Él. 1978. 5. sz. 466—468. 1. Kassák Lajos gyermekköltészete. = S Z T F T K . 1. 1978. 177—183. 1. Kiss A n n a : A Holdnak háza van. Bp. 1978, Móra Kiadó. Ismertetés: = Űj Tükör. 1978. október 29. 2. 1. Pákolitz I s t v á n : Vargabetűk. Bp. 1978, Magvető. Ismertetés: = Él. 1978. 6. sz. 565—567.1. NAGYMIKLÖSI József Adalékok a kőszegi tanítóképzés zenetörténetéhez (1874—1944). = V S Z . 1975. 2. sz. 285—288.1. NÉMETH István Audiovizuális lehetőségek a gyakorlati képzésben. = Gyakoróiskolai munkakö zösségvezetők országos tanácskozása. Nyíregyháza, 1977. augusztus 29—31. [Kiad. az] Oktatási Minisztérium Tudományegyetemi és Tanárképző Főiskolai Főosztály. [Bp.] 1978. 32—38. 1. 65

Nevelőmunka az 50 éve alapított Kőszegi Állami Tanítóképző Intézetben. S Z T F T K . 1. 1978. 67—75.1. NIGÓ Józsefné Kísérleti munka az ének-zene tanítási készségek kialakításához. = zene Tanítása. 1975. 3. sz. 129—133. 1.

A z Ének

OROR Péter M O S Z T — F autokód. Szombathely 1976. [házi soksz.] M O S Z T — F programozási nyelv. Segédjegyzet. Szombathely 1978. [házi soksz.] O R O S Z Sándor A z általános iskolai tanulók adottságainak-képességeinek feltárását szolgáló rendszer kísérleti modellje. = A szocialista iskola mint nevelési intézmény és fejlesztésének távlatai. Szerk.: Ritoók Pálné. Balatonfüred—Zánka 1976. 121— 138.1. Didaktika, [házi jegyzet]. Szombathely 1976. [házi soksz.] A z oktatási eredmények vizsgálata. = Művelődésügyünk. 1976. 26. sz. 7—24. 1. A helyesírás fejlődése az általános iskola 5. osztályától a középiskola 4. osztá lyáig. 2. kiad. Bp. 1977, Tankönyvkiadó. 88 1. A tananyag elemzése. [Kiad. az] Országos Oktatástechnikai Központ. 1. kiad. [Bp.] 1977. (OOK-soksz.) 108 1. A tananyag elemzése. [Kiad az] Országos Oktatástechnikai Központ. 2. kiad. [Bp.] 1977. (OOK-soksz.) 108 1. Tehetséggondozás. = Köznevelés. 1977. 42. sz. 23—24. 1. Didaktika I. Tankönyvpótló házi jegyzet. Szombathely 1978. [házi soksz.] Korszerű oktatás és tudományos kutatás. = S Z T F T K . 1. 1978. 5—12. 1. [Szombathely, Tanárképző Főiskola] A Tudományos Közleményei. Szom bathely. 1. 1978. (Szerk.: .) 1978. (Sylvester J á n o s ny.) 267 1. P A L K Ó István Vas megye neve a Borsmonostorban feltárt kelta vaskohókkal összefüggésben. = V S Z . 1974. 2. sz. 602—607.1. Sabaria és Savaria etimológiai problémái. = V S Z . 1975. 1. sz. 121—140. 1. Sabaria-Savaria latin-e? = Magyar Nyelv. 1976. 1. sz. 97—100.1. PÁL VÖLGYI Mihály A Jelentkezünk r e p e r t ó r i u m a 1—25. sz. Összeáll.:

. Szombathely 1976. 741.

P A P P János Látogatóban F r a n y ó Zoltánnál. = Űj Aurora. 1974. 4. sz. 127—128. 1. Légitámadások Békéscsaba ellen. = Békési Élet. 1974. 3. sz. 552—556. 1. „Föl kéne szabadulni m á r . " Battonya felszabadulásának 30. évfordulójára. Szerk.: . Békéscsaba 1975. /Bibliotheca Bekesiensis 11./ Hass, alkoss, gyarapíts! Kölcsey-breviárium. Szerk.: . B p . 1975, Tankönyv kiadó. 225 1. Légitámadások Szombathely ellen. = V S Z . 1975. 2. sz. 224—228.1. A második évtized nyitánya. Gondolatok a tizenegyedik várszínházi évadról. = Békési Élet. 1975. 1. sz. 140—144. 1. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola évkönyve 1974/75. Szerk.: . (Szom bathely 1975. Győr-Sopron m. ny.) 140 1.

Dutka Ákos nagyváradi publicisztikája. Békéscsaba 1976. Rózsa F. Gimn. és Szakközépisk. soksz. 12 1. A szerző Dutka Ákos nagyváradi évei c. dolgozatának 3. része. „Ez a mi m u n k á n k " 2. Helytörténeti dolgozatok. Szerk.: . Békéscsaba 1976. 641. „Forr a világ." Berzsenyi-breviárium. Szerk.: Bp. 1976, Tankönyvkiadó. 277 1. 8. t. K n e r Izidor aforizmái. = Űj Aurora. 1976. 6. sz. 88—89. 1. A Kner-könyvkiadás történetéből. A kísérletezés évei 1916—1919. = Békési Élet. 1977. 3. sz. 307—322. 1. Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. (Szerk.: — —.) [Bp.] 1977) Tan könyvkiadó. 189 1. Bozsoknak hódoló. (Szerk.: — —.) [Kiad. a] (Vas megye Tanácsa.) Szombat hely 1978. 51 1. A Kner-könyvkiadás történetéből. A felkészülés évei 1908—1915. = S Z T F T K . 1. 1978. 193—204. 1. Paszkvillus az 1771-es Vas megyei tisztújításról. = V S Z . 1978. 3. sz. 414—428. 1. Tömegkönyv és bibliofília. Két Tevan-könyvsorozatról. =. A Tevan-nyomda és Kiadóvállalat történetéből. Békéscsaba 1978. Rózsa Ferenc Gimn. és Szakkö zépiskola. P A P P N É Á d á m Györgyi A fizikai dolgozó szülők gyermekei t o v á b b t a n u l á s á n a k segítése. = Szemle. 1976. 9. sz. 553—557.1.

Felsőoktatási

PESTI József A n e k t á r cukorkoncentrációjának napi ingadozása és a kiválasztás periodici tása a fészkes virágzatú növényeknél, [angol nyelven] = Acta Agronomica A c a demiae Scientiarum Hungaricae, Tomus 25. (1—2), 1976. 5—17.1. A talajviszonyok szerepe a n e k t á r kiválasztásában. = S Z T F T K . 1. 1978. 247— 259.1. REGÖS János A Magyar Pedagógia és a Pedagógiai Szemle neveléstörténeti r o v a t á n a k elem zése. = Magyar Pedagógia. 1974. 4. sz. 250—251. 1. Megnyitó. = A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság jubileumi vándor gyűlése. Kőszeg. 1974. június 20—24. Szerk.: Juhász Károly. K i a d . a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Bp. 1974, 1—2. 1. Népi kollégiumok Vásárhelyen 1938—1949. Dokumentációk, publikációk, vissza emlékezések. Összeáll.: Imolya Imre. Bp. 1973, 228 1. Ismertetés: = Magyar Pedagógia. 1974. 3. sz. 349—359. 1. A z Eötvös-alap első évtizedei. = Magyar Pedagógia. 1975. 2. sz. 163—176. 1. A z Eötvös-alap Péterfy Sándor életművében. I—II. rész. = V S Z . 1975. 1. sz. 106—120.1.; 2. sz. 236—251. 1. [Száz] 100 éves az Eötvös-alap. = A Tanító. 1975. 4. sz. 1—2. 1. A z első eredmények a népiskolai könyvtármozgalom kiépítésében (1902—1905). = T I T K . 11. köt. 1976. 215—249. 1. A helytörténeti-iskolatörténeti k u t a t ó m u n k a kérdései a pedagógusképző intéz mények tudományos diákköri programjában. = Bevezetés a neveléstörténeti k u t a t ó m u n k á b a . [Kiad. a] Magyar Pedagógiai Társaság. Bp. 1976, 231—262. 1. 67

S I M O N Péter Berki Ferenc. = K i . 31—34. 1. Berzsenyi Lénárd honvéd ezredes hagyatéka. = V S Z . 1978. 2. sz. 261—273. 1. Fejéregyháza — Óbudán. = Magyarország. 1978. 9. sz. Gottlieb August Wimmer. = E i n Deutscher Sohn des ungarisehen Reformezeitalters. =' Festschrift für K a r i Mollay zum 60. Geburtstag. Bp. 1978, 110—122. 1. Haász Árpád. = K i . 97—100.1. Lukács József. = K i . 201—203. 1. A Nibelung-ének magyar vonatkozásai. = Századok. 1978. 2. sz. 275—325. 1. Vajda Ernő. = K i . 375—377.1. Vinkovics József. = K i . 387—388.1. Wimmer Ágoston 1848-as londoni küldetése. = S Z T F T K . 1. 1978. 217—226. 1. SZABÓ Géza Jelentkezünk. Szerk.: — — K i a d . Vas megye Tanácsa V . B . Művelődésügyi Osztálya. Zala megye Tanácsa V . B . Művelődésügyi Osztálya. Szombathely. 1974. A J e l e n t k e z ü n k 25. száma elé. = Jel. 1974. 25. sz. 3—5. 1. A mai magyar főnevek szemantikai sajátosságai ragos helyhatározóink alapján. = Magyar Nyelvőr. 1975. 2. sz. 161—167.1. A mai magyar nyelv helyhatározói rendszere. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1975, 17 1. A helységnevek ragozásáról. = V S Z . 1977. 4. sz. 554—560. 1. A köszönésekről. = V S Z . 1977. 2. sz. 247—250. 1. A közművelődés és magyar szakos hallgatók anyanyelvi képzése. = Felsőokta tási Szemle. 1976. 4. sz. 217—220.1. A nyelvjáráskutatás jelentőségéről és lehetőségeiről Nyugat-Dunántúlon. = V S Z . 1976. 3. sz. 400—423. I. Nyelvművelő rovatunk elé. A megszólításokról. = V S Z . 1977. 1. sz. 55—59. 1. A palatáris h a n g r e n d ű határozott névelő történetéhez. = Magyar Nyelvjárások X X I . A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének évkönyve 1975. (1977). 33—44.1. „Sok szó, kevés só." = V S Z . 1977. 3. sz. 378—382. 1. A z értékelő-minősítő szavakról. V S Z . 1978. 2. sz. 243—246 1. A külföldi helységnevek ragozása. = V S Z . 1978. 1. sz. 83—86. 1. A magánhangzók beszédünkben. = V S Z . 1978. 4. sz. 565—571.1. A málna neve nyelvjárásainkban. = Magyar Nyelv. 1978. 3. sz. 344—348. 1. Nyelvművelés és közművelés. = V S Z . 1978. 3. sz. 380—384. 1. Regionális köznyelvi k u t a t á s Szombathelyen. = S Z T F T K . 1. 1978. 131—139. 1. S Z A L A Y László Korszerűsítési törekvések a népművelő- és könyvtárosképzésben. = V S Z . 1974. 1. sz. 1—12.1. N e k a t o r ü e szoobrazsénija o primeneni vnutrivuzovszkogo televidenija dija podgatovki prepodavátyelej. = Szovremennaja Vüszsaja Skola. 1974. 6. sz. 113—17. 1. A z ipari tv alkalmazásának n é h á n y sajátossága a főiskolai tanárképzésben. Társszerző: Schuffenhauer, Heinz Televízió alkalmazása a tanárképzésben. = V S Z . 1975. 1. sz. 66—84. 1. Társszerző: Schuffenhauer, Heinz Korszerűség, oktatástechnika. = Köznevelés, 1976. 13. sz. 5—6.1. TV-centrum és számítóközpont a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = Pe dagógiai Szemle. 1976. 10. sz. 1002—1003. 1. Az AV-központ a főiskolai szintű pedagógusképzés korszerűsítésében. = S Z T F T K . 1. 1978. 13—44.1.

SZÍVÁS János Feladatgyűjtemény a matematika tanításához. Szerk.: — —. Bp. 1976, Tan könyvkiadó. 350 1. Űjszerű szakpárosítások felvételi tapasztalatai. = Felsőoktatási Szemle. 1977. 2. sz. 81—86. 1. T A K Á C S Lajosné A z úttörővezető-képzés helyzete a tanárképző főiskolákon és a tanítóképző i n tézetekben. = Pedagógusképzés. 1974. 2. sz. 16—33. 1. Öntevékenységre és kreativitásra nevelés a kisdobosmozgalomban. = A Tanító. 1975. 3. sz. 24—25. 1. A gyermekszervezeti jelleg alapvető meghatározója az életkori sajátosság figye lembevétele. = Űttörővezető. 1976. 1. sz. 16—17.1. Gyermekszervezeti jelleg és öntevékenység. = Űttörővezető. 1976. 3. sz. 4—7. 1. A z iskolába lépéstől a kisdobos-ígérettételig. = Korszerű eljárások az általá nos iskola első osztályában. Tapasztalatgyűjtemény. Bp. 1976, Tankönyvkiadó. 25—35. 1. A kék nyakkendőért. = Űttörővezető. 1977. 7—8. sz. 13—17. 1. Rábízhatjuk-e a rajvezető megválasztását a rajra? = Űttörővezető. 1977. 2. sz. 27—29. 1. Gondolatok és vizsgálódások az ifjúság családi életre neveléséről. = S Z T F T K . 1. 1978. 55—65.1. Gyermekszervezeti jelleg és öntevékenység. = A z iskola és az úttörőmozgalom. [Kiad. az] O M Általános Iskolai Főosztály. Bp. 1978, 54—57. 1. Válogatás az Űttörővezetőben 1972—1977-ben megjelent írásokból. Ismerjük meg a kisdobosőrsöket! = Űttörővezető. 1978. 4. sz. 5—12. 1. TÓTH Gyula Bertók László: A Pécsi Tanárképző Főiskola k ö n y v t á r á n a k története 1948— 1973. Pécs 1974, 97 1. Ismertetés: = Könyvtáros. 1975. 3. sz. 179—180.1. Főiskolai könyvtárosképzés Szombathelyen. = Könyvtáros. 1975. 4. sz. 191— 194.1. Gondolatok a készülő általános iskolai tantervekről. = K N . 1976. 3. sz. 110— 115. 1. Társszerző: Kovács Mária T a n u l m á n y ú t i tapasztalatok a Német Szövetségi Köztársaságban. = VMKÉ. 1977. 1. sz. 31—36. 1. Társadalmi szükséglet-e az iskolai k ö n y v t á r ? A Vas megyei N E B egy vizsgála tának n é h á n y tanulsága. = Népi Ellenőrzés 1977. 6. sz. 19—24. 1. Van-e igény szakképzett könyvtárosokra? = Könyvtáros. 1978. 9. sz. 512— 513. 1. V A R E C Z A László Boole-függvények inercia-csoportjairól és invariancia-tartományairól. = A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Mathematica—Physica—Chemica—Technica. 1975. 11—20. 1. A Galois correspondence for Boolean algebras. = Matematicki vesnik. Belgrád. 1975. {12) (27) 201—202.1. Még egyszer egy iskolásoknak szánt algebrakönyv ürügyén. = Matematikai L a pok. 1974. 1—2. sz. 151—157.1. 69

The set eorgodic groupe of universal algebras. = Matematicki vesnik. Belgrád. 1976. (13) (28) 465—466.1. Albegrai struktúraosztályok a m a t e m a t i k a t a n í t á s korszerűsítésében. = T I T K . 12. köt. 1977. 139—149. 1. Correction to my paper „On automorphism groups of Boolean algebras". = Matematicki vesnik. Belgrád. 1977. {14) {29) 55—57. 1. Előzménye: On auto morphism groups of Boolean algebras. = ui. 1974. 315—319.1. Véges Boole-algebra láncainak száma. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola T u dományos Közleményei. Matematika. 1977. 61—65. 1. Társszerző: Varecza Á r p á d Előzménye: Véges Boole-algebrák tömör láncainak száma. = A Pécsi T a n á r képző Főiskola Tudományos Közleményei. 1974. 13—20.1. G. N . Povarov egy tételéről. = S Z T F T K . 1. 1978. 243—246. 1. VÖRÖS Ottó A történelmi Őrség földrajzi S Z T F T K . 1. 1978. 149—155.1.'

neveinek

művelődéstörténeti

vallomásai.

W A C H A Balázs A z ige és a tárgy kapcsolata a magyarban. = Nyelvtudományi Közlemények. 1974. 1—2. sz. 157—180. 1. A z igeszemlélet tanítása az általános iskolák VII—VIII. osztályában. = ONy. 162—173. 1. Az igeaspektusról. = Magyar Nyelv. 1976. 1. sz. 59—69.1. P r i la Esperanta verbo. = Esperantologiaj kajeroj 1. 1976. 155—181. 1. P r i studentoj — esperantistoj an la Szombathely — a Pedagógia Alternojo. = Hungara Vivo. 1976. 2. sz. Magyar Nyelv 1976. = Világ és Nyelv. 1977. 3. sz. 2. 1. Russzkij jazik za rubezsom. = Világ és Nyelv. 1977. 2. sz. 9. 1. Hogyan mondjam el neked . . . = Világ és Nyelv évkönyve 1978. Bp. 1978, M a gyar Eszperantó Szövetség. 120—122. 1. Magyar igés szerkezetek aspektusa és az orosz igeaspektusok tanítása. = S Z T F T K . 1. 1978. 151—164.1. MOLNÁR ZOLTÁN könyvtáros

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁRÓL

1. Országosan i m m á r majdnem h á r o m évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a felsőoktatási intézményekben — különösen a főiskolákon és az egyete meken — a tudományos diákkör a korszerű szakemberképzésnek, a pályára való felkészítésnek, a hallgatói tudományos tevékenységnek, valamint a világ nézeti nevelésnek hatékony formája. A tudományos diákkör nem csupán egy szűkebb szakterületnek alkotóműhelye, hanem az ifjúsági mozgalom fóruma is. A hallgató személyiségét kibontakoztató öntevékeny munka elválaszthatat lan az olykor szenvedélyessé váló szakmai vitáktól, intézményi, illetőleg orszá gos rendezvényeken való részvételtől. A tudományos diákkör nagy lehetőséget ad a hallgatók öntevékenységé nek, gondolok itt a hallgatói vezetőség munkájára, a hallgatók kezdeményezé sére, szereplésére, előadásokkal, hozzászólásokkal stb. Ugyanakkor a diákkör ben működő oktatókkal olyan kapcsolatot tételez fel, amely közös m u n k á n ala pul. A nagyobb tapasztalattal, szakmai felkészültséggel rendelkező t a n á r vezető szerepét a diákkörök életében ugyan k á r lenne tagadnunk, de elsősorban azt a m u n k a t á r s i viszonyt hangsúlyozzuk, amely az oktató és a hallgató között ke letkezik az alkotó m u n k á b a n , az alkotás folyamatában. Valljuk, hogy a tudományos diákkör olyan keret, amely az adott felsőokta tási intézmény céljainak megfelelően tölthető meg. Általánosabban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy az egyetemek tudományos diákköri modellje — a hall gatói elittel számolva — elsősorban a tudósképzést szolgálja a tudományos utánpótlás egyik lehetőségeként. M i úgy látjuk, hogy főiskolánkon a diákköri mozgalomnak — és m u n k á n a k — elsősorban a gyakorlati pályára való felké szülést kell szolgálnia. Diákköri m u n k á n k n a k fő célja t e h á t az, hogy a közmű velődési, illetőleg pedagóguspályára minél alaposabban, minél sokoldalúbban felkészült fiatal szakembert adjon. A r r a törekszünk tehát, hogy a tudományos diákkörök elsősorban a korszerű szakember képzésének szolgálatába álljanak. Ezzel hangsúlyozni kívánjuk, hogy főiskolánkon a tudományos diákkörök k i szélesítése, mozgalmi jellegének fokozása őszinte törekvésünk. A mozgalmi jellegnek és az alkotó m u n k á n a k mérhető eredményeket pro dukáló összhangját szorgalmazzuk. Világosan kell l á t n u n k , hogy csak az oktató nevelő és tudományos munka egységében érhetjük el célunkat. M a , a t u d o m á nyos-technikai forradalom k o r á b a n ugyanis egyetlen felsőfokú oktatási intéz mény sem állíthatja magáról, hogy a szakmai képzésben a diploma megszerzé séig olyan ismeretekkel képes hallgatóit ellátni, amelyek majdani tevékenységi területükön több évtizeden át elegendőek lehetnek. Ezért a korszerű szakem berképzés középpontjában a tudományos szemlélet, a tudományos gondolkozás mód kialakítása áll. H a a tudományos diákkörök valóban alkotóműhelyek, ak71

Tudományos

diákköri

ülés

kor ezt a célt szorgalmas és kitartó m u n k á v a l elérhetik főiskolánkon is. Ügy vélem, hogy diákköreink az elmúlt években sokat tettek azért, hogy egyre i n k á b b a műhely jelleget is kialakítsák. Hadd utaljak itt a XIII. és X I V . országos tudományos diákköri konferencián elért e r e d m é n y e i n k r e ! A félreértések elkerülésére hangsúlyoznunk kell, hogy diákköreink t u d o m á nyos tevékenységének szükségszerűen szorosan kapcsolódnia kell a gyakorlat hoz. Nem tudóskodásról van tehát szó, hanem a gyakorlati életben is haszno sítható tudományos szemléletről, tudományos gondolkozásról. Ennélfogva a diákköröknek olyan tevékenységet kell folytatniuk, amely m á r kezdeti fokon képes társadalmilag hasznos vagy hasznosítható új értéket létrehozni, miköz ben a diákkör alkotó tagja, illetőleg kollektívája szakmai, politikai, világnézeti ismeretekkel gyarapszik. Rövid m ú l t r a visszatekintő tudományos diákköreink ebben a kérdésben elismerést érdemlően teljesítettek. Hosszú listáját állíthat n á n k össze az idevágó p á l y a m u n k á k n a k . A tudományos diákkörökben mint alkotóműhelyekben a hallgatók lényeg látása, á t t e k i n t ő - és rendszerező képessége gazdagodik. A valóság dolgait és je lenségeit bonyolult összefüggésekben szemlélhetik, elemezhetik, így ítélőképes ségük megbízhatóbb lesz. A z önként vállalt feladat áldozatos teljesítése munka szeretetre, hivatástudatra, a pálya iránti elhivatottságra, valamint nagyfokú önállóságra nevel. Hosszan lehetne sorolni a t u d o m á n y o s diákköröknek világné zeti nevelőmunkáját, kollektívaformáló szerepét. A hellyel való takarékosság céljából hadd utaljak a nevelési bizottság jelentésére (vö.: A z oktatási folya mathoz kapcsolódó színterek világnézeti nevelőmunkája a Szombathelyi T a nárképző Főiskolán. 1977. Kézirat.). 72

2. A tudományos diákköri munkáról, illetőleg a tudományos diákköri moz galomról vallott felfogásunknak n é h á n y lényeges vonását szükségesnek tartot tuk elöljáróban kiemelni, ugyanis országosan, de gyakran egy és ugyanabban az intézményben is egymás mellett élnek különböző nézetek, elképzelések, ame lyek kisebb-nagyobb eltéréseket eredményeznek. Ügy véljük, hogy elvi állás pontunk egységessége főiskolánk diákköri m u n k á j á b a n alapvetően fontos kérdés. Mivel a tudományos diákköri munka témája roppant gazdag, ezért tájé koztatónkban teljességre nem törekedhetünk. így elsősorban az eddig megtett útról k í v á n u n k röviden szólni, de a továbblépés lehetőségeit is érinthetjük. Intézményünkben a jelenlegi tudományos diákköri mozgalmat az 1973 őszén megalakult Tudományos Diákköri Tanács (=TDT) keltette életre, noha elődintézményünkben, a Szombathelyi Tanítóképzőben k o r á b b a n is működtek tudományos diákkörök, amelyek országos fórumokon — főleg az országos szak mai konferenciákon — elismerést, megbecsülést vívtak k i dolgozataikkal. (Vö.: dr. Regős J á n o s : Felsőoktatási Szemle X X L , 257.; dr. Szabó Géza, A Szombat hely Tanárképző Főiskola Évkönyve 1974/75. 84. 1.) A tudományos diákköri mozgalmat továbbfejlesztő rendelkezés (1. a m ű v e lődésügyi miniszter 112/1973. M M számú utasítása) szellemében újjászervezett diákköreink fejlődése dinamikusnak mondható. A z elmúlt években ugyanis a tudományos diákköri mozgalomnak objektív és szubjektív feltételei főiskolán kon fokozatosan megszilárdultak. Főiskolánk tudományos diákköri mozgalmát a T D T szervezi, irányítja. A T D T m u n k á j á t jóváhagyott szabályzata és éves munkaterve alapján végzi. Eredményeink a statisztika t ü k r é b e n mindenképpen imponálóak.

XJI. (1975)

xni. (1977)

XIV. (1979)

213

255

280

A rendezvényeken részt vett p á l y a m u n k á k száma

A díjazott p á l y a m u n k á k száma

3.1

Országos tudományos diákköri konferenciák

Hallgatói létszám

Nincs lehetőségünk itt részletesebben elemezni az eredményeket. Pálya m u n k á i n k szakmai körökben is továbbgyarapították jó hírünket. H a figyelembe vesszük, hogy a X I V . O T D K - n minden eddiginél nagyobb elismerésnek szá mított díjat nyerni, és a rangos mezőnyben számszerűségben is előrébb tud tunk jutni, az nyilvánvalóan önmagáért beszél. Ennek ellenére a számadatok nem tehetnek b e n n ü n k e t elbizakodottakká, megelégedettekké. A sikerek, ered mények mellett a gondokról, további problémákról is szólnom kell röviden, hiszen a tegnapban és a m á b a n valamelyest a holnap is benne van. 3. H a diákköri m u n k á n k a t , mozgalmunkat elemző szemmel vizsgáljuk, ak kor a hibákat, hiányosságokat, a tisztázásra váró kérdéseket is tudomásul kell vennünk. K o n k r é t a n k é t jelenségcsoportról van szó. Egyrészt a d i á k k ö r ö k n e k 73

és a b e n n ü k munkálkodó hallgatóknak számbeli gyarapodása mellett a diák körök életének belső építése nem tartott eléggé lépést, másrészt megoldásra vár n é h á n y elvi vagy gyakorlati jellegű kérdés. Nézzük t e h á t diákköreink belső életét! A „kör jelleg" nagyon különböző szinten mozog. Röviden szólva a valóságban a jól működő és az alig lézengő diákkörök közötti „gazdag skálával" kell számolnunk. Noha ez jelenlegi körül ményeink között egyáltalán nem meglepő, hiszen diákköreink még igen rövid m ú l t r a tekinthetnek vissza, mégis jó felfigyelnünk erre a problémára. Fennáll ugyanis annak a veszélye, ha a szóban forgó jelenséget nem orvosoljuk, hogy egyes diákkörökben a permanens és öntevékeny munka helyett az O T D K - r a történő lázas készülődés, dolgozatcentrikus „konzultációs foglalkozások" való sulnak meg, az országos rendezvény u t á n pedig pangás jelentkezik. A z ilyen munkastílus tudományos diákköreinkre ugyan nem jellemző, de szórványosan fellelhető. A diákköri m u n k á n a k , mozgalomnak ezek a buktatói egyébként más felsőoktatási intézményben is észlelhetők. A tudományos diákköri mozgalomnak továbbfejlesztése érdekében n é h á n y általánosabb kérdésről is szólnunk kell. Diákköri m u n k á n k n a k , mozgalmunknak nagy gondja az idő. Hallgatóink napjai igen zsúfoltak. A közművelődés és ta nár szak kettős gyakorlatai időben nagyon leterhelik a hét napjait. A nagy heti óraszám, a gyakorlatokra, szemináriumokra való felkészülés is jelentős ter helés. Másfelől sok a rendezvény főiskolánkon is. Ezért a vertikális felépítésű T D K számára — főleg, ha több szak hallgatóiból tevődik össze — szinte lehe tetlen megfelelő délutáni időpontot találnunk. Így komolyan fontolóra kell ven n ü n k , hogy a mozgalmi nap TDK-foglalkozásokra is hasznosítható lehessen. A tudományos diákköri munka elismerése, megbecsülése — különösen a gyakorlatban — bonyolult kérdés. A TDK-vezető t a n á r foglalkozása, elméleti és gyakorlati jellegű tevékenysége órarendszerű ismétlődés esetén sem minő síthető óraterhelésnek, szemben például a speciálkollégiummal. Talán azért for dulhat elő egyik-másik felsőoktatási intézményben, hogy speciálkollégium ke retében T D K működik? Egyébként főiskolánkon ilyen jelenségről a Tudomá nyos Diákköri Tanácsnak nincs tudomása. A tudományos diákkörökben a mozgalmi jelleget tovább kell erősítenünk. A KISZ-szel való kapcsolataink további erősítésére igen gyümölcsöző lehetne, ha a T D T főiskolánk K I S Z vb-jével közös programot dolgozna k i a T D K - m o z galom erősítésére. A gyakorlatban meg kell valósítanunk, hogy diákköreink nek főiskolánk klubja fontos fóruma legyen. A fentiek megvalósulása tovább növelhetné t u d o m á n y o s diákköreink ifjúságpolitikai súlyát is. Főiskolánk Tudományos Diákköri Tanácsának, valamint a tanszékek mel lett működő tudományos diákköröknek m á s intézményekkel (egyetemekkel, fő iskolákkal, tudományos intézetekkel, vállalatokkal) való kapcsolatai évről évre bővülnek, egyre többen hívnak meg b e n n ü n k e t TDK-rendezvényre stb. K a p csolatainkat jórészt mégis az alkalmiság jellemzi. A z előrelépés érdekében a jövőben szükségesnek látszik tartósabb és elmélyültebb kapcsolatokat kiépíte n ü n k — a reális lehetőség határain belül — hazai, illetőleg külföldi partner intézményekkel. A tudományos diákköri munka mérlege főiskolánkon pozitív. E r e d m é nyeink mellett gondjaink, megoldásra váró problémáink is vannak. Mindkettő ről, valamint a kettő arányáról igyekeztem reális képet alkotni. Főiskolánk ál lami és pártvezetése értékeli, elismeri a tudományos diákköri m u n k á t , erköl74

csileg, anyagilag támogatja. Eredményeink azt mutatják, hogy a tanszékveze tők, az oktatók őszinte igyekezettel segítik a tudományos diákkörök ügyét. If j ú s á g u n k n a k egy jelentős százaléka megértette, hogy felsőoktatási intézmény ben a diákköri tevékenység a hallgatói életforma szerves része. DR. SZABÓ GÉZA kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke

NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK

Főiskolánk külföldi kapcsolatait közvetlen együttműködéseink p a r t n e r f ő iskolákkal, külön OM-engedély alapján történő tapasztalatcsere-látogatások, hivatalos kiutazások, illetőleg főiskolánkon tett rövidebb t a n u l m á n y u t a k a l kotják. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága legfontosabb feladatának azt tekin tette, hogy a létrejött kapcsolatok tartalmukban gazdagodjanak, e g y ü t t m ű k ö déseinkben nagyobb helyet kapjanak hallgatóink.

I. Közvetlen 1.

kapcsolataink külföldi

intézményekkel

Szovjetunió a) Leningrádi

Állami Krupszkaja Kulturális

Főiskola

A két intézmény közötti együttműködés tartalmi részét a hallgatók n é p művelési cseregyakorlata adja, mely 1979-ben hatodszor kerül megrendezésre. Minden évben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Felnőttnevelési és Közművelődési Tanszéke és intézményünk Közművelődési Tanszéke közösen szervezi és fogadja a partnerintézmény 16 hallgatóból és 4 tanárból álló cso portját 3 hetes magyarországi tartózkodásra. A cseregyakorlatok programját mindkét fél előre megküldi. Hallgatóink Leningrádban és a Szovjetunió más városaiban tanulmányozzák a közművelődési intézmények munkáját, a szak emberképzés lehetőségeit. Ismerkednek a Krupszkaja főiskola életével, ifjúsági szervezetének tevékenységével. Jónak értékelhető az a kialakult forma, hogy a szakmai gyakorlaton részt vevő t a n á r a i n k és hallgatóink fogadják intézményünkbe érkező leningrádi tár saikat, gondoskodnak a 3 hetes program megvalósításáról. A szakmai gyakorla tok a Szovjetunióban és Magyarországon gazdagok, sokszínűek. A partnerek megismerik a közművelődés p á r t - és állami irányításának rendszerét, betekin tést nyernek a művelődési intézményhálózat munkájába. Országaink történelmi emlékei, múzeumok megtekintése, a szocialista építőmunka eredményeinek be mutatása adja a program gerincét. A két intézmény ifjúsági szervezetei is keresik az együttműködés lehetősé geit. Ennek eredményeként 1979 áprilisában a k é t ifjúsági szervezet megbí zottja sezrződést írt alá, mely szerint 10 hallgatónk utazik Leningrádba 1 h ó napos építőtáborba. Ugyanilyen létszámú leningrádi csoportnak biztosít főis kolánk KISZ-szervezete magyarországi építőtábori lehetőséget. 76

b) Vlagyimirt Pedagógiai Főiskola, Leningrádi Pedagógiai Főiskola, Odesszai Egyetem

Herzen

A Szovjetunió e h á r o m felsőoktatási intézményében vesznek részt hallga tóink féléves részképzésben, illetőleg 6 hetes intenzív nyelvi oktatásban. A rész képzés és az intenzív tanfolyamok egyaránt jó formái az orosz nyelvi oktatás elmélyítésének, a szakmai tudás gyarapításának, a hallgatók internacionalista nevelésének. 1976-tól évente mintegy 35 orosz, illetőleg tanító szakos hallgatónk utazhat a Szovjetunióba. 2. Német Demokratikus Köztársaság Magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai

Főiskola

A k é t főiskola minden évben az együttműködési egyezmény szellemében munkatervet fogad el. A munkaterv alapján konkrét együttműködés jön létre a főiskolák, az egyes tanszékek, ifjúsági szervezetek, szakszervezeti bizottságok között. Középpontban a tapasztalatcserék, az oktatás hatékonyságának emelése, a hallgatók nevelésének lehetőségei állnak. 1976—1979-ig a következő egységek között alakult k i szakmai, baráti e g y ü t t m ű k ö d é s : Oktatástechnika, Orosz nyelv és irodalom, Testnevelés, M a r xizmus—leninizmus, Neveléstudományi Tanszék, Gazdasági Hivatal. Ebben az időszakban 15 oktatónk utazott a magdeburgi főiskolára, és ugyan ilyen számú oktatói küldöttség érkezett intézményünkbe. A z 1977. november elején tett magdeburgi látogatás alkalmával küldöttségünk részt vett a N O S Z F 60. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos ülésszakon. Ekkor t ö r tént megállapodás, 'hogy a két főiskola marxizmus—leninizmus tanszéke k ö •zös k u t a t á s b a n vesz részt, melynek eredményeit publikálják. A z októberi ü n nepség keretében került sor a Szombathelyi Tanárképző Főiskola é n e k k a r á n a k magdeburgi látogatására és hangversenyére. É n e k k a r u n k tagjai méltóan k é p viselték a magyar zenekultúrát. A k é t intézmény é n e k k a r á n a k együttműködése a program kulturális részének fontos eleme, amely kimondja az énekkarok 2 évenkénti kölcsönös cserelátogatását. Az elmúlt 3 év alatt a két intézmény ifjúsági szervezete a látogatások alkal m á v a l tanulmányozta a pedagógusjelöltek politikai, t a n u l m á n y i munkáját. 1977 n y a r á n 10 magdeburgi hallgató 2 hetes építőtáborban vett részt Vas megyében. Szakszervezeti bizottságaink együttműködésének e r e d m é n y e k é n t évente 28 oktató, illetőleg családtag veheti igénybe a kölcsönös üdülési lehetőséget. 3.

Jugoszlávia Maribori Egyetem Pedagógiai

Akadémiai

Kar

A két intézmény közötti együttműködés — amely Vas megye és Szlovénia, Maribor és Szombathely baráti kapcsolatainak elindítója és tevékeny alkotója — 10. évfordulójához ért 1978-ban. A z együttműködést nagyban elősegíti, hogy mindkét főiskolán nemzetiségi területről származó hallgatók is tanulnak. Szá mukra az anyanyelvet magyar, illetőleg szlovén lektor oktatja. Mariborban 8, főiskolánkon 5 éve működik anyanyelvi lektor, akiket a két intézmény delegál. Óráikon kívül segítséget nyújtanak a nemzetiségi iskolákban működő t a n á r o k szakmai továbbképzésében. A k é t főiskola k ö n y v t á r á b a n levő szlovén, illetőleg magyar könyvek száma az elmúlt 3 esztendő alatt bővült. Intézményünkben kb. 350 szlovén könyv, oktatási segédanyag áll rendelkezésre. A Maribori Pedagó giai Akadémia magyar könyvállománya 1978-ban 300 könyvvel bővült, amit a magyar nagykövetség ajándékozott a hallgatóknak. 77

1976-ban mindkét intézmény kutatócsoportot hozott létre, melynek fel adata a nemzetiségi területek nyelvének, zenéjének kutatása. A munka befe jező szakaszába érkezett. P a r t n e r i n t é z m é n y ü n k nagy érdeklődést tanúsít AV-centrumunk iránt. Fő iskolánk bekapcsolásával és a ljubljanai tv közreműködésével Veszprémben az OOK-ban készülnek a magyarországi szlovén iskolák számára a magnószalagok. A z elmúlt 3 év alatt főiskolánkról 12 oktatónk utazott Mariborba tapaszta latcsere-látogatásra. Mariborból 14 kolléga látogatott intézményünkbe. Hallgatói együttműködésünkben kiemelkedő az 1977. évi nyári alkotótábor, amelyen rajz szakosaink vettek részt. A z ott készült rajzokból kiállítást rende zett rajz tanszékünk. Megnőtt az érdeklődés a nemzetiségi nyelvek iránt. Növekedett a szlovén nemzetiségi hallgatóink száma. Mariborban 30, főiskolánkon 50 hallgató tanulja a magyar, illetőleg szlovén nyelvet. Együttműködésünk gazdag t a r t a l m á t bizonyítja, hogy mindkét intézmény vezetősége tervezi a szlovén és a magyar nyelv szakként való bevezetését, tan szék, tanszéki csoport szervezését. Külügyi bizottságunk figyelemmel kíséri a főiskolán tanuló szlovén és a horvát nemzetiségi hallgatókat. Számukra a főiskola a közelmúltban délszláv klubot szervezett. Nemzetiségi hallgatóink fontos szerepet kapnak nemzetközi kapcsolatainkban, segítségükkel az együttműködés tartalmasabb, elmélyültebb. 4. A z Oktatási Minisztérium kezdeményezésében főiskolánk kapcsolatot lé tesített a Vientianei Pedagógiai Főiskolával. (Laosz) 1978 októberében intézmé n y ü n k b e n j á r t a Laoszi Oktatási Minisztérium küldöttsége, melyben helyet ka pott a Vientiane Főiskola rektora is. Laoszi vendégeink elmondták, hogy a ba ráti kapcsolatokon túl k o n k r é t segítséget v á r n a k főiskolánktól. Átszervezés alatt álló felsőoktatási intézményeik alkalmazni kívánják a szocialista országok felső oktatási tapasztalatait.

II. Együttműködésünk

OM-engedély

alapján

Ausztria A Grazi Pedagógiai Főiskolákkal együttműködési szerződésünk nincs. A sport, a zeneoktatás területén a kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék min den esetben külön OM-engedély alapján történnek. 1976—79 között jó munkakapcsolat jött létre a testnevelés és az ének—zene tanszékeink oktatói és hallgatói között. A látogatások, hangversenyek, sportvetélkedők, ének-zenei előadások hoz zájárultak a két nép közötti jószomszédi viszony kialakításához.

III. Intézményünkben

tett

látogatások

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola az Országos Oktatástechnikai Köz pont fontos vidéki bázisa. Rendszeresen keresik fel neves külföldi szakembe rek, UNESCO-tisztviselők, akik tanulmányozzák az itt folyó m u n k á t , előadá sokat tartanak oktatóinknak, hallgatóinknak. Vendégeink nagy elismeréssel n y i latkoztak a látottakról, az itt folyó kísérletekről. Mindez hozzájárult e r e d m é nyeink külföldi propagálásához. 78

A m á r említett, partnerintézményhez történő kiutazásokon túl, több okta tónk vett részt nemzetközi konferencián, tudományos ülésszakon, külföldi ösz töndíjas k u t a t ó m u n k á n . Összegezve megállapítható, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola nem zetközi kapcsolatai széles körűek, kiterjednek oktatókra, hallgatókra egyaránt. Különösen a hallgatók nagyobb létszámú bevonása fejlődött az utóbbi időben. Főiskolánk vezetőségének és a nemzetközi kapcsolatok bizottságának a véle ménye az, hogy fő célunk nem az újabb és újabb kapcsolatfelvétel külföldi i n tézményekkel, hanem a jelenlegi, ugyancsak széles körű együttműködések tar talmi gazdagítása. Terveink között azonban szerepel egy jogos igény megvaló sítása — főiskolánk létesítsen kapcsolatot a M a r i Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság joskar-olai tanárképző főiskolával. A z Oktatási Minisztériummal történt előzetes konzultáció értelmében a kapcsolatfelvétel 1981-re várható. Tájékoztató jellegű összefoglalónk az eltelt 3 évre vonatkozik. Korántsem mondható teljesnek, csak n é h á n y fontosabbnak ítélt mozzanatot emeltünk k i . DR. GADÁNYI KÁROLY főiskolai adjunktus, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke

A FŐISKOLA KISZ-ÉLETÉRŐL

1975—1979 között főiskolánk KISZ-szervezetének fő feladata az M S Z M P X I . és a K I S Z I X . kongresszusán kitűzött célok megvalósítása, a K I S Z 1974-es áprilisi h a t á r o z a t á n a k folyamatos és következetes végrehajtása volt. Ez alatt a n é h á n y év alatt KISZ-szervezetünk létszáma jelentősen emel kedett, ami a munkamódszer, a formák változtatását is szükségessé tette. Szakmai tanulmányi

verseny

Valamennyi főiskolai hallgatónak a tanulás alapkötelessége. M u n k á n k k ö zéppontjában a szocialista szakemberképzés céljainak valóra váltása, a szak mai-tanulmányi munka minél magasabb szintű megvalósítása állt. A hallga tók a mozgalmi munka kiemelt feladatának tekintik az alapkötelességek szín vonalas teljesítését. A főiskolai hallgatók t a n u l m á n y i átlaga jó. A jó tanul m á n y i eredmények ellenére évről évre elég magas az utóvizsgák száma. A ta nulmányi versenymozgalomba az alapszervezetek nagy része bekapcsolódott. A z „Utóvizsgamentes alapszervezet" címet az 1977/78-as mozgalmi évben 8, 1978/79-ben 9 alapszervezet nyerte el. A z 1977/78-ban beindított „Jó tanuló, j ó sportoló" akciónk kedvező visszhangra talált. 1978-ban e megtisztelő címet Bárki Katalin III. éves m a t e m a t i k a — k ö n y v t á r szakos hallgató nyerte el. A z 1978/79-es mozgalmi évben kidolgoztuk a t a n u l m á n y i ösztöndíj új elosz tási formáját, amit februártól egy évig kísérleti jelleggel vezettünk be. A z új rendszerrel az ösztöndíj motiváló, differenciáló hatását kívánjuk érvényesíteni a csoportokban. A főiskolán folyó tudományos diákköri mozgalom alapvető célkitűzése, hogy az önálló alkotó m u n k á n keresztül minél több hallgató ismerje meg a tudományos kutatás módszereit; képességeinek megfelelően készüljön hivatá sára, kapcsolódjon be az intézmény szakmai-tudományos életébe. A z O T D K le zajlott konferenciáin hallgatóink szép eredményeket értek el. Reméljük, az el ért sikerek még jobban ösztönzik hallgatóinkat a tudományos diákköri tevé kenységre. A főiskola KISZ-bizottságának feladata és kötelessége volt az elsőévesek ta nulmányi, mozgalmi, emberi beilleszkedésének meggyorsítása. Ezt segítette az előkészítő tanfolyamunk, amit 1978-ban egyhetesre bővítettünk. A másodéves alapszervezetek patronáló tevékenységükkel t á m o g a t t á k e célunkat. A „0" é v folyamos hallgatókat a velük fenntartott kapcsolat során tájékoztattuk a főis kola tanulmányi, mozgalmi, kulturális és sportéletéről. A Felvételi Előkészítő Bizottság m u n k á j á b a n részt vevő hallgatók eredményesen végzik m u n k á j u k a t . Az Alkotó Ifjúság pályázatra és kiállításra a főiskola fiatal oktatói és hall gatói évről évre beneveztek. 80

1978-ban két oktatót: 3 hallgatót: Nagy Gábort, bíráló bizottság oklevéllel oktató és tizenkét hallgató A hallgatók

felkészítése

dr. Wacha Balázst és dr. Bokor Józsefet, valamint Opra Szabó Máriát és Miklós Zsuzsannát a pályázati jutalmazta. A pályázaton a fentieken kívül még egy indult.

a közéleti

teendőkre

A főiskolai KISZ-bizottságnak és valamennyi alapszervezetnek kiemelt fel adata, hogy a hallgatókat felkészítse a közéleti teendőkre. A z 1976-ban, 1978ban lezajlott különböző szintű ifjúsági parlamenteken a KISZ-tagok széles köre kapcsolódott be az intézmény belső életének alakításába, az ifjúsági törvény főiskolán belüli végrehajtásába. 1976-ban Aczél György elvtárs, az M S Z M P Po litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes látogatásával tisztelte meg főiskolánkat. Felszólalásában kifejezésre juttatta, hogy az eszmecsere nagyon jó érzéssel töltötte el, mert jelezte a közös m u n k á é r t és a jövőért érzett felelősséget, az if júság tenni akarását, segítőkészségét. K é r t e a hallgatókat, hogy a korszakra jellemző bonyolult pedagógiai, köz művelődési feladatok számbavétele és megoldása közben világnézeti tisztázás sal és alapos szakismerettel, legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint m u n k á l kodjanak mindenütt, ahova t á r s a d a l m u n k állítja őket. A KISZ-bizottság fontos törekvése volt, hogy az érdekképviseleti m u n k á t minél magasabb szinten végezze el, ezzel segítve az intézmény lényeges kérdé seinek megoldását. A főiskolai bizottságokban részt vesznek képviselőink. A F ő iskolai Tanács m u n k á j á b a n 1979. j a n u á r 1-től a korábbi 6 képviselővel szem ben 9 fő vesz részt. Hozzászólásaikkal, véleményük elmondásával képviselik a hallgatók érdekeit. Érdekképviseleti m u n k á n k gyengesége közé tartozik a tan széki képviseleti munka. A hallgatókban erősíteni kell azt az érzést, hogyha a társaik megbíznak bennük, ennek a bizalomnak maximálisan feleljenek meg. A társadalmi

feladatok

megoldásáért

Hallgatóink minden ősszel n é h á n y napot dolgoztak a mezőgazdaságban. 1978-ban először szerveztük meg az elsősök egyhetes felkészítő tanfolyamát, ö t napot társadalmi m u n k á v a l töltöttek el, kb. 700 m u n k a ó r á t teljesítettek a sza badidő-központ tereprendezésében. A z őszi mezőgazdasági m u n k á t az első- és másodévesekkel a horvátzsidányi és sárvári termelőszövetkezetekben végeztük. A társadalmi munkából befolyt összeg 20%-át 1978-ban az alapszervezetek fel ajánlották a KISZ-szervezetnek. Évente egyre több hallgatónk vesz részt építőtáborokban, úttörőtáborok m u n k á j á b a n táborvezetőként, nevelési felelősként. 1976-ban és 1977-ben — a Vas megyei Múzeumi Igazgatósággal kötött szerződés alapján — hallgatóink részt vettek a karakói földvár feltárási m u n k á i b a n . 1978 óta a m u n k á l a t o k szü netelnek. Külön szeretném kiemelni a testnevelés szakos hallgatókat, akik sok társa dalmi m u n k á t végeztek a kőszegi hétvégi háznál, p á l y a k a r b a n t a r t á s n á l . KISZ az

úttörőkkel

A főiskolai KISZ-szervezet támogatásával eredményesen fejlődött az ú t t ö rővezetői tevékenység színvonala. Erősödött az úttörővezető-képzés hallgatói b á zisa, kialakult az öntevékeny munka rendszere. Számos KISZ-tagunk vett részt a város, a megye úttörő-társadalmának életében. A z úttörőcsapatokban gyakor lati m u n k á t végeznek, aminek során segítik az úttörőközösségek egész éves te81

vékenységét. Hallgatóink több központi feladat végrehajtásában vettek részt (PJŰT, ifitoborzó, úttörő-konferenciák stb.), különböző feladatkörökben, tisztsé gekben képviselik a pedagógus úttörővezető-képzést. A z úttörővezetői tevékenységet a KISZ-bizottság megbízásával az Űttörővezetői Munkaközösség végzi szilárd szervezeti keretek között. Tagjai az ifjú sági mozgalom legjobbjai közül k e r ü l n e k k i , szocialista elkötelezettségük meg nyugtató biztosítéka a pályára való felkészítés magas színvonalának, az ifjúság kommunista szellemű közéleti-politikai nevelésének. A munkaközösség jó mun kája elismeréséként 1979-ben megkapta a K I S Z K B Dicsérő Oklevelét. Politikusabban,

aktívabban

KISZ-tagjainknak a tanulás melletti legfontosabb feladata politikai-ideoló giai tájékozottságuk fejlesztése, a szilárd marxista—leninista világnézet kiala kítása. Ehhez a világnézeti nevelőmunkához hozzájárult a pártszervezeten, KISZ-en kívül az egyes tanszékek oktatóinak személyes példamutatása, meg győző munkája. A csoportfelelős tanári rendszer funkcionálása is ezt segítette. A patronálók nagy többsége nem hagyta m a g á r a alapszervezetét. A politikai vitakörök az alapszervezetekben változó intenzitással működtek. A vitakörök tartalmi m u n k á j á t javítani kell, megfelelő módszereket, eljárásokat kell kidol gozni. A politikai vitakörök mellett a klub, a főiskola politikai rendezvényei jelentették a legfontosabb lehetőségeket. A kollégium politikai nevelőmunkája — a Balázs Béla Stúdió és a Századunk sorozat filmjeinek vetítése, vitája, elő adások, kollégiumi rádió — segítették tevékenységünket. A beindított t i t k á r képző tanfolyam, ifjúságmozgalmi speciális kollégium erősítették a hallgatók politikai arculatát. A mozgalmi, történelmi évfordulók megünneplésén, a klub, a kollégium politikai rendezvényein a hallgatók megjelenése nem volt mindig kielégítő. A hallgatók informálását szolgálták a kollégiumi rádión kívül a megjelenő if júsági kiadványok — Jelentkezünk, Kilátó (1977-től). A z 1979-ben beindított politikai filmklub is jó kezdeményezésnek t ű n t . Közművelődési

tevékenység

Főiskolánkon pedagógusok, közművelődési szakemberek képzése folyik, ezért még erősebb elvárás, hogy hallgatóink széles köre kapcsolódjon be a köz művelődési m u n k á b a , tapasztalatokat gyűjtve későbbi tevékenységéhez. Töre k e d t ü n k arra, hogy közművelődési m u n k á n k ne rekedjen meg a főiskola falai között. Több hallgatónk üzemi klubot vezetett, nevelőotthoni gyermekeket, k i segítő iskolai tanulókat patronált. 1979-ben megszerveztük a kultúros aktivisták továbbképzését. A K I S Z k u l turális alapjának t á m o g a t á s á r a sikeres hangversenyt rendeztünk. Művészeti együtteseink fellépnek városi, megyei és országos rendezvényeken. A város ön tevékeny művészeti együtteseiben is ott találjuk a főiskolásokat. A főiskola TIT-csoportja a munkásművelődést segíti. Orosz szakosaink idegenvezetői m u n k á t vállaltak, druzsbákat szerveztek. A főiskola ifjúsági klubja a közösségformálás egyik színhelye. A színvonalas klubprogramokhoz még több pénzre lenne szükség, amit a társadalmi m u n k á k bevételéből t u d n á n k biztosítani. Edzett

Ifjúságért

Ifjúsági szövetségünk m u n k á j á b a n kiemelt szerepet kapott az ifjúság test nevelésének, tömegsportjának, turizmusának fellendítése. A z „Edzett Ifjúságért" 82

tömegsportmozgalorn városi-megyei rendezvényein hallgatóink szervezői-rende zői minőségben vettek részt. A KISZ-táborokban módszertani b e m u t a t ó k a t szer veztek. A n y á r i úttörőtáborokban az úszóoktatói, a sportszervezői m u n k á t ered ményesen végezték. A főiskolai tömegsportmunka összefogása, koordinálása, ja vítása érdekében létrehoztuk az „Edzett Ifjúságért" szervező bizottságot. Kiemelkedő eredményeket é r t ü n k el az összetett honvédelmi versenyeken, a harci túrákon, az Egyetemi és Főiskolai Turisztikai Találkozókon. Hallgatóink jelentős szerepet vállaltak a városi „Gyere velünk, csináld v e l ü n k " akcióban, az Ifjúság Napja rendezvényeinek lebonyolításában. Tagjaink körében népszerű a turisztika. A z alapszervezetek gyakran vállalják az együttes kirándulást a kör nyékre. Nemzetközi

kapcsolatainkról

A magdeburgi „Erich Weinert" Pedagógiai Főiskola FDJ-szervezete és a főiskola KISZ-bizottsága között fennálló szerződés értelmében 1976 márciusá ban KISZ-delegáció látogatott el Magdeburgba, ahol kiállításon b e m u t a t t á k a főiskolán folyó m u n k á t , az ifjúság életét. Ezt a látogatást 1977-ben viszonozta a magdeburgi főiskola küldöttsége. 1977-ben építőtábori csere történt, 15 fő érkezett Magdeburgból, akik a k a rakói földvár feltárási m u n k á l a t a i n dolgoztak, főiskolánk 15 hallgatója pedig Magdeburgban építőtáborozott. 1978-ban kapcsolatunk intenzitása csökkent. 1979 áprilisában építőtábori cserével kapcsolatos szerződést kötöttünk a le ningrádi Krupszkaja Kulturális Intézet Komszomol Bizottságával. 1979 áprilisá ban egy hétig vendégünk volt Viktor Akulovics, akivel e szerződésről folytat tunk tárgyalásokat. Ennek értelmében 10 fő érkezik hozzánk Leningrádból egy hónapra építőtáborozni, főiskolánkról is tízen utaznak Leningrádba dolgozni, üdülni. Reméljük, hogy a sikeres építőtábori csere után több évre szóló kapcso latot alakítunk k i a leningrádi testvérszervezettel. Szervezeti élet Főiskolánkon a KISZ-tagok száma évről évre növekszik (a hallgatói létszám növekedés arányában), a szervezettség 90% körül mozog. 1976-ban mintegy 700 fő volt, jelenleg 834 KISZ-tag van a főiskolán. A m u n k á t 15 fős KISZ-bizott ság irányítja, 1978 áprilisától függetlenített KISZ-titkárral az élén. A z 1979 m á jusában megtartott választások után a KISZ-bizottság új összetételben jött létre. A KISZ-bizottság titkára a főiskola fiatal oktatója lett, a szervező titkár pedig függetlenített politikai m u n k a t á r s k é n t dolgozik. A bizottsági tagok 1—2 évig tudják végezni m u n k á j u k a t , cseréjük komoly gondokat okozott, a folyamatos szervező m u n k á t hátráltatta. A z alapszervezetek m u n k á j á t szak vezetőségek koordinálták. Sajnos a koordinálás nem volt teljes, a kölcsönös kapcsolattartás nélkül n é h á n y alapszervezethez az információk későn jutottak el. A z alapszer vezeti vezetőségeknek m u n k á j u k a t szervezettebben, fegyelmezettebben kellene végezniük. A főiskola pártvezetősége és a KISZ-bizottság kapcsolata j ó ; a pártvezetőség tagjai rendszeresen részt vettek a KISZ-bizottság ülésein. Véleményük elmondá sával, tapasztalataikkal segítették m u n k á n k a t . A K I S Z p á r t i r á n y í t á s á r a vonat kozóan is hoztak határozatot. A pártalapszervezetek a K I S Z - m u n k a fejlesztésére konkrét feladatokat jelöltek meg. A szaktitkárokat meghívták a pártalapszer vezetek vezetőségi üléseire, taggyűlésekre. A bizottság t i t k á r a állandó m e g h í vott volt a pártvezetőségi ülésekre. A z 1978/79-es mozgalmi évben kiemelt fel adatunk volt a p á r t t a g építés elősegítése. 83

Nyolc hallgató párttagfelvétele folyamatban van. A KISZ-bizottság rendsze res kapcsolatot tartott fenn a városi és megyei bizottsággal, amelyeknek i r á n y í tó-segítő m u n k á j á r a mindig számíthatott. Főiskolai KISZ-szervezetünk mozgalmi tevékenységét az elmúlt 4 évben a sokféleség jellemezte. Számos sikeres rendezvény, akció mellett komoly hiányosságok mutatkoz tak a folyamatos, tervszerű munka területén. KISZ-vezetőink, KISZ-tagjaink nem kis részéből hiányzik a tudatosság, a lelkesedés. A KISZ-bizottság nevében köszönetet mondok mindazoknak a K I S Z - és párttagoknak, akik hozzájárultak KISZ-szervezetünk számos problémájának megoldásához. SZELE M A G D O L N A a főiskolai KISZ-bizottság t i t k á r a

A FŐISKOLA KÖNYVTÁRA

Főiskolánk k ö n y v t á r á n a k terjesztését, jelen és jövőbeni feladatait — a többi felsőoktatási intézmény könyvtárához hasonlóan — az elmúlt években megje lentetett alapvető dokumentumok határozzák meg és hangolják egybe a magyar könyvtárügy egyéb területeivel. A cél az, hogy egyrészt legfontosabb funkció j á n a k minél teljesebben megfeleljen, másrészt illeszkedjék be szolgáltatásaival a könyvtári-tájékoztatási rendszerbe, illetőleg az országos információs rend szerbe. (Vö. Irányelvek a főiskolai k ö n y v t á r a k fejlesztésére. = Művelődésügyi Közlöny, 1975. 19. évf. 20. sz. 772—775. 1.; 1976. 15. sz. törvényerejű rendelet ?, könyvtárakról és a 17/1976. V I . 7. M . T. sz. rendelet a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról. = Művelődésügyi Közlöny. 1976. 20. évf. 13. sz. 553—560. 1.) A főiskolán folyó oktatási tevékenység segítése érdekében a k ö n y v t á r n a k munkájával, szolgáltatásaival az o k t a t ó m u n k a szakirodalmi igényeihez kell igazodnia. A z oktatási célkitűzéseket tükrözi jelenlegi és perspektivikus prog ramunk, hogy m u n k á n k a t nélkülözhetetlenné tegyük az olvasók számára, mind a képzés, mind az önálló m u n k á r a nevelés érdekében. Ehhez a feladatunkhoz integrálódik a tudományos k u t a t ó m u n k a is, melynek szintén bázisaként kívá nunk működni. A z eddig szerzett tapasztalataink és eredményeink a d t á k az ala pot arra a r e f e r á t u m r a való felkérésre, amely 1978. március 14-én hangzott el a dunántúli pedagógusképző intézetek könyvtárvezetőinek — az Országos Pe dagógiai K ö n y v t á r és Múzeum által szervezett — regionális tanácskozásán. (Tóth G y u l á n é : A pedagógusképző intézményekben folyó tudományos k u t a t ó munka könyvtári bázisa. Referátum. Szombathely, 1978. 13 1. kézirat.) A hálózat és tagjai A 17/1976-os minisztertanácsi rendelet egyértelműen kimondja [3. § e.) pontja], hogy a felsőoktatási k ö n y v t á r a k intézményenként alkotnak hálózatot. K ö n y v t á r u n k n a k két legnagyobb t a g k ö n y v t á r a : a gyakorló általános iskola könyvtára és a kollégiumi könyvtár. Előbbi függetlenített könyvtárossal m ű k ö dik a gyakorlóiskola funkciójának megfelelően, ma m á r több mint tízezer k ö tettel és 67-féle folyóirattal. A kollégiumi k ö n y v t á r kézikönyvtári jelleggel, hall gatói felügyelettel áll az olvasók rendelkezésére naponta este 11-ig, több mint kétezer kötetes állománnyal. A tanszékeken az oktatók m u n k á j á t segítő, n é h á n y száz kötetes kézikönyv t á r a k találhatók a legfontosabb általános és szaktájékoztató segédleteket fog lalva magukban. E t a g k ö n y v t á r a k a n y a g á t nem kívánjuk a jövőben sem fel duzzasztani oda nem illő, csak n é h á n y alkalommal használt, s az olvasók széles, köre elől zárt irodalommal. 85

Állománygyarapítás A főiskola költségvetésében biztosított mindenkori könyvbeszerzési keret nek kb. 60—70%-át fordítjuk új könyvek beszerzésére, amelyet a K ö n y v é r t é k e sítő Vállalat Könyvtárellátó Főosztályával kötött éves szerződés alapján végzünk folyamatosan, figyelembe véve a tanszékek és a hálózat többi tagjának igényeit. Nehézséget egy-egy új szak beindítása jelent, mivel meg kell alapozni a szak legfontosabb irodalmát, b á r ez nem mindig j á r sikerrel a könyvpiac min denkori kínálata miatt. A könyvek beszerzésének új módjaként jelentkezett a kötelespéldány-szol gáltatásban való részvételünk 1978. j a n u á r 1-től. Főiskolánk könyvtára az Észak-Dunántúl regionális könyvtára a pedagógia területén, így megkapjuk a megjelent szakirodalom teljes sorozatát, beleértve a könyvárusi forgalomba nem kerülő kiadványokat is. (Vö. 5/1977. VIII. 28. K . M . sz. rendelet és a Kiadói Főigazgatóság 1/1977. sz. irányelve.) Ez a tény nagyon sok t ö b b l e t m u n k á t is je lent, hiszen a kapott irodalmat feltáró katalóguskartonokat meghatározott időn belül vissza kell k ü l d e n ü n k a regionális központ nyilvántartása számára, de kár pótol a pedagógiai irodalom feletti áttekintés lehetősége. Távlatait tekintve: az 1980-as évek elejére k ö n y v t á r u n k látja el többféle szolgáltatással, de főleg könyvtárközi kölcsönzés útján a régió többi k ö n y v t á r á t pedagógiai szakiro dalommal. A folyóiratok szerzeményezése igen nagy erőfeszítést igényel az utóbbi években, az előfizetési díjak változásának függvényében. Szükséges és indokolt a féleségek célszerű növelése, ugyanakkor a példányszámok csökkentése a jövő ben, egyidejűleg a hozzáférhetőség szinten tartásával. (Reprográfiai lehetősé gek kihasználása.) A z állomány nagysága az alábbi képet mutatja 1975—1978 között: év

könyv

1975 1976 1977 1978

42 594 49 456 55 807 62 715

Feldolgozó

időszaki kiadvány 869 1153 2144 2538

egyéb dokumentum 25 504 25 686 28 267 31 188

összes 68 967 76 295 86 218 96 441

tevékenység

A főiskola k ö n y v t á r á b a beérkezett dokumentumok feldolgozása naprakész, az újonnan vásárolt dokumentumokat nagyon rövid időn belül (maximum 10 nap) az olvasók rendelkezésére tudjuk bocsátani. Figyelemre méltó teljesítmény ez, mivel egyrészt állandó létszámgondokkal kell számolnunk (gyermekgondo zási szabadságok, betegségek stb.), másrészt a lapanyag sokszorosításának tech nikai feltételei sem a legkorszerűbbek. Katalógusaink pontosan, megbízhatóan tárják fel állományunkat, a tájé koztatáshoz, az olvasók tájékozódásához jók a feltételek; a raktári, betűrendes, szak-, címszó-, szakdolgozati dokumentációs anyag katalógusok, s a saját állo m á n y u n k o n kívüli anyagot is feltáró analitikus bibliográfiai, illetőleg t á r s a dalomtudományi katalógusok biztosítják ezt. 1977-ben megtörtént az Egyetemes Tizedes Osztályozás módosítása által megkövetelt katalógusrevízió is, amely a gyakorlatban mintegy 50 000 kataló guskarton behasonlítását, javítását igényelte. Ezt a m u n k á t a napi tevékenység mellett végeztük el. Ugyancsak 1977-ben végeztünk k ö n y v t á r u n k b a n állományellenőrzést, amely a könyvtár egész kollektívájának nyári tevékenységét meghatározta. A z ellen56

őrzést számítógép segítségével és valamennyi könyvtáros közreműködésével bo nyolítottuk le, s mindezt úgy, hogy gyakorlatilag a kölcsönzés nem szünetelt. (Az állomány ellenőrzés a l a p d o k u m e n t u m a k é n t szolgált Nagy László tájékoztató könyvtáros „Könyvtári munkafolyamatok adaptálása O D R A 1013 típusú szá mítógépre" Szombathely, 1977. 54 1. kézirat; című szakdolgozata.) 1978 n y a r á n a tanítási segédeszközök revízióját, illetőleg feldolgozását v é geztük el. A z állománynak egyik fontos és naponta használt része ez, amelynek azonban nem szoktak túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani a főiskolai könyvtárak. Ez az állományrész tartalmazza valamennyi általános iskolai tan könyvet (1—8. osztály), módszertani segédleteket, t a n á r i kézikönyveket, főisko lai jegyzeteket, tankönyveket. K ö n y v t á r u n k ennek az anyagnak a kölcsönzését m á r 20 éve lehetővé teszi, így fontosnak tartjuk az állománynak e részében való gyors és pontos eligazodást, kölcsönzést. Ezért dolgoztuk fel — az addigi ideig lenes, rövidített címleírás helyett — teljes egészében az akkor mintegy har mincezer kötetet kitevő állományrészt a könyvállományhoz hasonló mélység ben, és t á r t u k fel katalógusainkban is. H á r o m hónap alatt i l y módon kb. száz ezer cédula sokszorosítását kellett megoldani. (A nagy volumenű tevékenység csak látszólag tűnik hihetetlennek, hiszen 25—30 példányban meglevő művek teszik k i nagy részét, a féleség viszonylag kevés!) Olvasószolgálat,

tájékoztatás

Nemcsak oktatóink, hallgatóink, hanem a levelezőoktatásban részt vevő hallgatók, a megye aktív pedagógusai (akik a szervezett és önképzés valamilyen

Könyvtárunk

olvasóterme 87

formájában részt vesznek) is rendszeresen használják k ö n y v t á r u n k a t , igénybe veszik szolgáltatásainkat. A személyi lapos kölcsönzés helyett 1977. szeptember 1-től á t t é r t ü n k a ta sakos, színcsíkos kölcsönzésre. A könyvek forgási sebessége meggyorsult, fe gyelmezettebbé vált a kölcsönzési határidők betartása. Ez érvényes a folyóira tok kölcsönzésére is, ahol ugyanettől az időponttól a p e r e m l y u k k á r t y á s nyilván tartásra t é r t ü n k át. A z olvasószolgálat forgalmát az alábbi adatok tükrözik: cű ON N W

991 1142 1197 1565

•O

•g :0 w tí2

1975 1976 1977 1978

N ^ CU

B G ^

:0 N

:0 0) O 0) r:0 -H :Q

13 656 16 829 16 754 14 964

24 530 29 090 29 748 30 108

> :0 CB C :0 g S

4154 5116 4378 4422

74 88 199 289

Szolgáltatásunk fontos részének tartjuk a tájékoztatási tevékenységünket. Szaktájékoztatóink napi m u n k á j á b a n a tájékoztatás legkülönfélébb szintjei je lentkeznek az igények függvényében. Leginkább passzív m u n k a á g k é n t szerepel olvasószolgálati, illetve címközlési szinten. A z előbbinél az útbaigazítás és a ténybeli, illetőleg bibliográfiai felvilágosítás, az utóbbinál az irodalomkutatás formájában jelentkezik. A z aktív m u n k a á g b a n mint tanácsadás, ajánló tevé kenység, illetőleg bibliográfiakészítés formájában fordul elő. A segédszolgálat formái: a könyvtárközi kölcsönzés és a reprográfiai tevékenység. (Az utóbbi csak 1979 márciusától, amikor üzemelni kezdett az A P E C O Bond Copier 300-a~ gyorsmásoló gépünk.) A könyvtár e tevékenységi területéről hiányzik a referálás és anyagközlés, ezt a k ö n y v t á r jelenlegi elhelyezési körülményei és létszámgondjai magyarázzák. Médiatár Nemzetközi jelenség, hogy az oktatási intézmények könyvtárai egyre i n kább kibővült fogalomkörű könyvtárrá, m é d i a t á r r á váli.ak és egyre több nem hagyományos ismerethordozót integrálnak állományukba. E cél érdekében szü letett meg 1977 j a n u á r j á b a n a főiskola intézkedési terve médiatár létrehozá sára. Ennek első lépéseként megtörtént az információhordozók feltárása, köz ponti és helyi katalógusok létrehozása a médiatárban, illetőleg a k ö n y v t á r b a n , annak érdekében, hogy az olvasókat a katalógusok segítségével is motiváljuk egyéb ismerethordozók használatára is. Tekintettel arra, hogy hazai példával nem rendelkeztünk a médiaanyag fel tárásával kapcsolatosan, nagyon körültekintően kellett megfontolni a feltárás módját, mélységét a rendelkezésre álló bel- és külföldi szakirodalom alapján. A függetlenített médiatáros, a k ö n y v t á r vezetőjének és a könyvtári gyakorla tokban részt vevő hallgatók m u n k á j á n a k eredményeképpen főiskolánk média t á r á b a n mintegy 5 és fél ezer kölcsönözhető média áll rendelkezésre. (Keretes dia, diafilm, hangszalag, hangkazetta, hangosított diasorozatok, írásvetítő transz88

parens sorozatok, S 8-as és 16 mm-es filmek, hanglemezek, kollektív és egyéni oktatógépi programok.) 1977-ben kezdődött el főiskolánkon a mikrofilmek készítése is. Célunk: a nehezen hozzáférhető, vétel útján beszerezhetetlen dokumentumok biztosítása. A jelenlegi állományunk nagy része az irodalom, nyelvészet, illetőleg k ö n y v t á r tudomány szakirodalmát tartalmazza. A médiafeltárással kapcsolatos tapasztalatainkat volt m ó d u n k b a n referálni azon az országos értekezleten, amelyet az Országos Pedagógiai K ö n y v t á r és Múzeum rendezett 1979. február 15-én Veszprémben az Országos Oktatástech nikai Központban a magyarországi pedagógusképző intézmények k ö n y v t á r v e zetői részére. " Személyi,

tárgyi

feltételek 2

A könyvtári feladatok ellátására egyre kisebbnek bizonyul az a 300 m -nyi alapterület, amelyen k ö n y v t á r u n k működik. Kicsinek bizonyul az olvasóterem is, amely túlzsúfolt, nehezen helyezhető el benne a prézensz állomány és a be kötött folyóiratok. A zsúfoltságot és a használhatóságot m é g korlátozza a könyv tár szakos hallgatók tájékoztatási szemináriuma, amelyet az egész tanév során folyamatosan itt kell hogy tartsanak a referensz állomány ittléte miatt. A többi olvasó számára ez alatt az idő alatt hozzáférhetetlen az olvasóterem. A feldolgozó munka feltételei is rosszak: kicsi, túlzsúfolt a munkaszoba, a nagy forgalom — a kézikönyvtári állomány k ö n y v t á r szakos hallgatók által á l landóan használt része — miatt nyugtalanító, zavaró körülményekkel kell szá molni. Körülményeink ellenére is folyamatosan vállaljuk minden t a n é v második fél évében a III. éves könyvtár szakos hallgatók gyakorlataiban való részvételt. Félévenként átlagban 5—6 hallgató ismerkedik n á l u n k gyakorlatban a feldol gozói tevékenységgel, annak minden ágával, és részt vesznek a médiatári anyag feldolgozásában is. A k ö n y v t á r személyi feltételei jók, s ez kárpótlást jelent a mostoha tárgyi feltételek miatt. Valamennyi könyvtáros rendelkezik főiskolai könyvtárosi ok levéllel (1 fő egyetemi könyvtár szakot végzett), s a 9 közül az elmúlt 2 évben 5 fő tett különbözeti államvizsgát és rendszeresen képezi magát egyéni t a n u l á s és önképzés útján is. DR. TÓTHNÉ KIRÁLY K A T A L I N könyvtárvezető

KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI M U N K A

A z intézményünkben folyó kulturális és művészeti tevékenységre kiemelt gonddal ügyel főiskolánk vezetősége s Közművelődési Bizottsága. Főiskolánk közművelődési szakembereket képző profilja is megköveteli, hogy intézményünk falain belül olyan légkört teremtsünk, melyben hallgatóink érzékennyé válnak a közművelődési kérdések iránt. A z a célunk, hogy mint e munkatevékenység résztvevői, megízleljék annak szépségét s ezek hatására fogalmazzák meg a ma guk számára későbbi m u n k á j u k célkitűzéseit, melyek megvalósításáért életük során majd hivatástudattól fűtve, céljaik helyességéről meggyőződve dolgoz nak. A közművelődési tevékenység szépségét nemcsak a közművelődés szakos, hanem a kétszakos t a n á r és tanító szakos hallgatók is meg kell hogy ismerjék, hisz falvakban és városokban a klubfoglalkozások, az irodalmi színpadok, kó rusok, népdalkörök mind szakemberre várnak, s ezek az együttesek az ő m u n k á jukat sem nélkülözhetik. Beszámolónkban a kulturális és művészeti munka következő területeivel fog lalkozunk: ifjúsági klub, ének- és zenekarok, operastúdió, hangszeres és énekes szólisták, tánccsoport, irodalmi színpad, képzőművészeti tevékenység, a főis kola folyóiratai, szakestek. Végül szólunk a főiskola és a város kulturális kap csolatáról. Tekintsük át ezek u t á n az 1975—1979. évek közötti legfontosabb kulturális és művészeti eredményeinket! 1. Ifjúsági

klub

A hallgatók kulturált szabadidő-eltöltésének, szórakozásának, művelődésé nek színtere az ifjúsági klub. A jelenlegi klubövezet a főiskola épületének alag sorában 1975-ben készült el. A két klubterem, a büfé és a j á t é k t e r e m létreho zását, korszerű berendezését több anyagi forrás segítette. A főiskola 300 ezer forintot fordított e célra, az Országos Közművelődési Tanács 160 ezer forintos támogatást nyújtott, s a hallgatók 120 ezer forint értékű társadalmi m u n k á t végeztek. A klubélet tartalmi irányítását — a KISZ-bizottsággal közösen — a n é p m ű velési tanszék végzi. A z 1978/79-es tanévtől a klub patronálója a főiskola köz művelődési titkára. Á klubvezetőség féléves munkatervben tervezi meg célkitűzéseit és az azo kat megvalósító konkrét programokat. A klubéletet maguk a hallgatók formálják, s közben megtanulják a közös ségteremtés mesterségét, növekszik felnőttnevelési módszertani felkészültségük. Á klub fórum is, melyen a főiskola problémái és egyéb közéleti kérdések 90

rendszeresen napirendre kerülnek. Gyakran tartanak előadásokat s vesznek részt egyéb klubfoglalkozásokon a tanárok is. A klub így hozzájárul a baráti jellegű tanár—diák viszony kialakításához. A klubtagság törvényszerű kötelességének érzi, hogy segítse a megyében működő más ifjúsági klubok munkáját. Tagjai sorából többen klubvezetést, módszertani b e m u t a t ó k a t tartanak, melyre meghívják a klubvezetőket s a for gatókönyvet sokszorosítva nyújtják át vendégeiknek. A klub legaktívabban működő rétegklubja, az Űj T ü k ö r klub klubjáró mozgalmat hirdetett. Hallgatói csoportok tartanak klubesteket falusi, üzemi, középiskolai és kollégiumi ifjúsági klubokban. A klub részt vesz a megye valamennyi ifjúsági klub vezetőjének tovább képzésében, számukra módszertani b e m u t a t ó k a t tartanak. A megyén kívül az Űj Tükör — csak az 1978/79-es tanévben — módszertani b e m u t a t ó t tartott a nagykanizsai művelődési központban, a békéscsabai ifjúsági házban, Mályiban, az Űj Tükör klubok országos találkozóján. Az ifjúsági klub — mely a házirend szerint naponta 13—21.30 között tart nyitva — az érdeklődési köröknek megfelőlen több rétegklubot is tartalmaz. Ezek: zenei klub, irodalmi klub, képzőművészeti klub és a m á r említett Űj Tü kör klub, mely alakulásának évében, 1977/78-ban a kulturális hetilap országos klubpályázatán — Csider Sándor tanársegéd patronálásával — első helyezést ért el. E rétegklub fő célja, hogy a tömegkommunikációs forrásokból érkező információk helyes kiválasztására, közös feldolgozására nevelje a hallgatókat. A klub az elmúlt évek során b a r á t i közösségeket kovácsolt, részben színvona las programokat biztosított az érdeklődő, de rendszeresen más főiskolai kiscso portban művelődő hallgatók számára. Hozzájárult a hallgatók szakmai felké szültségi színvonalának emeléséhez, élettapasztalatokat nyújtott számukra. Se gítette a tanító, tanár, népművelő szakos hallgatók szocialista, közéleti értelmi séggé formálódását. 2. A tanár szak női kara E kórusunk H o r v á t h Rezső főiskolai docens vezetésével folytatta ez időszak alatt is magas színvonalú munkáját. A z 1975/76-os t a n é v b e n tíz alkalommal lép tek dobogóra, koncertjeik közül kiemelkednek a Szentgotthárdon adott Bartók est, egy rádióbeli kóruspódium-szereplés, mellyel a „Kiváló teljesíményért" em lékérmet nyerték el. A z Egyetemi és Főiskolai Kulturális Szemle területi be mutatóján kiemelkedő teljesítményéért oklevéllel díjazta a zsűri a k ó r u s mun káját. 1976— 77. 1976 novemberében Kodály: Pünkösdölő és Olasz madrigál III. című műveit énekelte a kórus a rádióban. Minősítő hangversenyén a „Feszti válkórus diplomával" címet érdemelte k i az együttes. Kodály Zoltán halálának 10 éves fordulóján részt vettek a város közös kóruskoncertjén, melyen a Mes ter műveiből énekeltek. 1977— 78. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte letére rendezett hangversenyen orosz és szovjet szerzők műveit szólaltatták meg, majd Zalaegerszegen léptek fel egy koncerten. Ez évben másodszor nyerték el a Kóruspódium „Kiváló teljesítményért" ajándékozott emlékérmét. A győri Egyetemi és Főiskolai Kulturális Szemlén az együttes ezüstérmet kapott. 1978. április 20-án ősbemutatóként Pászti Miklós—Radnóti Miklós: Évszakok c. kantátáját szólaltatták meg művészi színvonalon, a szerző jelenlétében. A kon cert bevételét az épülő Szombathelyi K é p t á r javára ajánlotta fel az együttes. 1978. május 26-án Budapesten a Szovjet K u l t ú r a és T u d o m á n y Házában adott az é n e k k a r közös hangversenyt a szombathelyi Erkel kórussal. 91

1978—79. A főiskola ünnepségein kívül, december 7-én egy újabb r á d i ó szereplésére került sor: B a r t ó k : Isten veled; Csujogató; Kodály: Csalfa sugár; Egyetem, begyetem című műveit a d t á k elő. A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából fontos szerepet vállalt a kórus a főiskola által adott városi ünnepségen. Itt említjük meg, hogy H o r v á t h Rezső főiskolai docens lelkes m u n k á j a nyo m á n az ének-zene szakos hallgatók vizsgakoncertjein számos úttörő- és felnőtt kórus működik közre minden tanév végén, s ezeknek a koncerteknek a női kar mindig kiemelkedően fellépő, fontos szerepet játszó együttese. 3. A tanár szak vegyes kara A vegyes kar is elsősorban az ének-zene szakos tanárképzős hallgatókra épül, b á r tagjai közt rajtuk kívül ott találjuk — önkéntes jelentkezés alapján — más tanszékek s a tanítói szak hallgatóit is. A kórus létszáma velük együtt 50—55 fő közt mozog. A z együttest Joó Ete főiskolai adjunktus vezeti. A kórus állandó szereplője a főiskola ünnepélyeinek. Itt azonban csak k i emelkedő fellépéseire, önálló hangversenyeire utalunk. 1975— 76. November 20-án főiskolánk Bartók-emlékhangversenyén a Négjr szlovák népdalt szólaltatta meg az együttes. December 7-én a zeneszerző-kar nagy: Joó Ete szerzői estjének volt a k ó r u s főszereplője. 1976 februárjában került sor az első rádiófelvételükre, m á r c i u s b a n a Körmendi Forradalmi Szere nádon énekeltek. Áprilisban az Egyetemi és Főiskolai Napok területi b e m u t a t ó ján Szombathelyen e kórus nyerte el az első díjat. Főiskolánk vegyes kara jól összeállított műsorával nagy sikert aratott az egri országos b e m u t a t ó n is. Szá maik közül Purcell: Rigók és B a r t ó k : Négy szlovák népdal c. művét emelte k i különösképpen a zsűri, s a kórus szép h a n g ú éneklését dicsérte. M u n k á j u k a t „arany oklevél"-\e\ díjazta. — A Kossuth rádió június 7-én sugározta a kórusműsorát. 1976— 77. December elsején tartotta a kórus minősítő hangversenyét, mely ről az együttes naplója a zsűri által írt következő sorokat őrzi: „Páratlan siker első alkalommal fesztiváldiplomás fokozatot elérni. Örömmel grutulál és to vábbi sikereket kíván a zsűri nevében: Turcsányi E m i l . " 1976 decemberében a kórus Békefi Antal tanszékvezető t a n á r Vasi népdal c. új könyvének bemutatóján vasi népdalokat énekelt a szerző feldolgozásában. Decemberben nyerte el a vegyes kar a Magyar Rádió „Kiváló teljesítményért" elnevezésű emlékérmét. 1977 márciusában a fesztiváldíjas vegyes kar a zalai Lenti község új m ű velődési házában adott zenekarunkkal közösen nagy közönségsikert jelentő kon certet. Ugyancsak márciusban énekeltek a Szombathely városi Kodály-emlék hangversenyen. M ű s o r u k : Köszöntő, Esti dal, Túrót eszik a cigány, Öregek, Felszállott a páva. Ez utóbbi két művet egyesített kórusban szólaltatták meg. Május 2-án az évet a K é p t á r j a v á r a rendezett koncerttel zárták, melyen F ü r Éva és Valastyán Mihály főiskolai oktatók közreműködésével Bach: Paraszt k a n t á t a c. művét és Darius Milhaud: A megszabadított Theseus c. operáját mu t a t t á k be. 1977— 78. Október 13-án a Győri Tanítóképző Főiskola kórusával adott a vegyes kar közös koncertet Szombathelyen, melyet október 14-én Győrött is megismételt. Október 21-én a Kossuth rádió közvetítette a kórus műsorát. Október 22—27-ig az énekkar magdeburgi vendégszereplésre utazott, ahol az ottani pedagógiai főiskola ünnepi rendezvényeinek keretében adott önállókoncertet a Telemann teremben. A z utazást — a sikeres koncerteken kívül — több kellemes kirándulás (Harz hegység) és egy berlini múzeumlátogatás is e m lékezetessé tette. 92

November 23-án az ének-zene tanszék ünnepi hangversenyén orosz és szovjet szerzők műveit interpretálta a kórus. 1977. február 25-én a Magyar Rádió VI-os stúdiójában a Kóruspódium nyilvános hangversenyén a kevesek között ott szerepelt a főiskola vegyes kara is, majd u t á n a karnagya, Joó Ete másodszor is átvette a „Kiváló teljesítményért" járó, kitüntető díszplakettet. A kétévenként ismétlődő Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok rendez vénysorozatára ez évben Győrött került sor. A zsűri egyik tagja, Nagy Olivér, a Zeneművészeti Főiskola t a n á r a e sorokat írta a kórus emlékkönyvébe: ,,A Szombathelyi Tanárképző Főiskola vegyes k a r á n a k csodálatos teljesítménye elragadtatással töltött el. A kórus vezetőjének művészeti hitele, költőisége, az é n e k k a r tagjainak hangszépsége, ritmikus fegyelme, kulturáltsága biztosítéka a kórus további fejlődésének." A vegyes kar aranyérmet nyert a fesztiválon. 1978—79. Szeptember 12-én a Kossuth adó közvetítette a kórus Gastoldi, Palestrina és Muszorgszkij műveiből összeállított műsorát. F e b r u á r b a n a kórus harmadszor nyerte el a Magyar Rádió „Kiváló teljesítményért" kitüntetését. Március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójának emlékére rendezett díszünnepségen lépett fel az együttes. Április 29-én Győrbe utazott az é n e k k a r az V . Vándor Sándor Fesztivál országos bemutatójára, ahol a nagy közös kórusokban való szereplésen kívül — a különös megbecsülés jeléül — önálló produkcióval is gazdagította a ren dezvény programját. Április 26-i évzáró hangversenyét a Gyermekszolidaritási Alap j a v á r a ajánlotta fel az együttes. 4. A tanár szak zenekara 1975 szeptemberében vonószenekarunk létszáma 14—16 fő között mozgott. A zenekart Joó Ete főiskolai adjunktus vezeti. Zenekarunk főként a főiskolai ünnepségek műsorait színezte közreműködé sével, de részt vett a fesztiválokon is. így mindjárt 1976 áprilisában — túljutva a területi versenyen — Egerben mutatkozott be a zenekar az Egyetemi és Fő iskolai Kulturális Napok zsűrije előtt, s ott ezüst oklevelet nyert. Koncertjeiket — a karnagy azonossága miatt — gyakran együtt t a r t o t t á k a vegyes karral, sokszor közös számokkal léptek közönség elé. 1977. május 2-án G. B . Pergolesi: G-dúr fuvolaversenyét kísérte a zene kar, s a vegyes karral közösen m u t a t t á k be J . S. Bach: P a r a s z t k a n t á t a c. művét, valamint D. Milhaud: Perc-opera c. alkotását. 1977. október 13-án Szombathelyen, 14-én Győrött működött közre a zene kar a két főiskola fentebb m á r leírt közös koncertjén. 1978 áprilisában a Győrött megrendezett Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon ismét ezüst oklevelet nyert zenekarunk. Április 20-án Farkas: Öt tánc; Haydn: D-dúr zongoraverseny és Károlyi: Színek című műveit mutatta be az együttes a női karral közös hangversenyén. 1979. március 21-én a Művelődési és Sportházban kísérte a zenekar a 350 tagú összkar számait a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen. Március 26-án műsorukon a következő művek szerepeltek: Mozart: K i s di vertimento; V i v a l d i : Kettősverseny oboára és fagottra; Mozart: Varázsfuvola (részletek). Közreműködtek a főiskola tanárai és hallgatói. Zenekarunk a négy év alatt megnövekedett. 20—22 vonósa mellé 8—10 fa fúvós társul, néha ütősökkel is kiegészül az együttes. 93

5. A tanító szak női kara E kórus az ének-zene t á r g y a t választó szakkollégistákból toborzódik, szin tén 50—60 tagú együttes. Vezetője: Kulcsár Sándor főiskolai adjunktus, ez év től Vinceffy Adrienne főiskolai tanársegéddel közösen vezetik az együttest. A főiskolai ünnepségek szereplésein kívül több alkalommal léptek fel Szom bathely város különböző rendezvényein. 1977 őszén Répcelakon adott a kórus önálló hangversenyt, melynek bevételét a K é p t á r j a v á r a ajánlotta fel az együttes. 6.

Operastúdió

Főiskolánk kulturális életében új színfoltot jelent az ének-zene tanszéken a hallgatókból alakult operastúdió. A szólistaként kiemelkedő énekesekből Dósa Mária, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekese, tanszé künk t a n á r a kisegyüttest alakított, mellyel Gluck: Május királynője című kis operáját m u t a t t á k be több alkalommal, kiemelkedő sikerrel mind a Tanárképző Főiskola dísztermében (1978 áprilisában), mind a Magyar László Űttörőházban (1978 novemberében), mind pedig a Kőszeg melletti Cák község kultúrotthonában. A lelkes együttes mellé kis k a m a r a k ó r u s is toborozódott, s a kezdeti sike rek hatására az operastúdió újabb kisoperák b e m u t a t á s á t tervezi. 7. Hangszeres és énekes

szólisták

Felerősödött az elmúlt négy esztendőben felvett hallgatóink hangszeres tu dásszintje is, s ez lehetővé tette, hogy évente 1—2 önálló, csupán szólistákra és k a m a r a e g y ü t t e s e k r e épített hangversenyt rendezzünk. Ennek hagyományai 1973-ig n y ú l n a k vissza. E hangversenyek spiritusz rek tora és fő szorgalmazója dr. Kutas Józsefné Csikor Éva főiskolai docens. K o n certjeik rendszerint valamely konkrét tematikai egységhez kötődnek. Ezek egyik csoportjához a kiemelkedő zeneszerzői évfordulókhoz fűződő emlékkoncertek tartoznak. Ilyenek voltak az általunk áttekintendő időszakban 1975. november 20-án Bartók Béla, 1976. november 25-én Liszt Ferenc, 1977. március 31-én Ludwig van Beethoven, 1978. március 10-én Franz Schubert emlékezetére rendezett hangversenyeink. E szólókoncertek másik ága a kortárs művészet alkotásainak megismerteté sét és népszerűsítését tűzi k i céljául. Ezek sorát 1974 decemberében egy rangos rendezvény indítja: 1974. december 2-án: Bartók Béláné Pásztory Ditta és Comensoli Mária kétzongorás hangversenye. Geszler György műveinek bemutatója (a szerző je lenlétében). 1978 márciusában Járdányi-est. Hallgatóink adták elő a zeneműveket. A n e m r é g elhunyt zeneszerző családja is megtisztelte h a n g v e r s e n y ü n k e t megje lenésével. 1977. november 23-án: Orosz és szovjet szerzők művei. A klasszikus orosz mesterek művein kívül itt Prokofjev, Scsedrin, Hacsaturján, Sinissalo, Eynatov, Lemmik és Kabalevszkij művei hangzottak el. 1975. május 13-án: Századunk külföldi zenéje. Művek Kabalevszkij, Hacsa turján, Rákos, Scsedrin, Eynatov, Szkrjabin, Szeligovszkij Kriska, Eisler, H i n demith, Milhaud, Distler alkotásai közül. Hangszeres szólistáink h á r o m alkalommal adtak koncertet a K é p t á r javára, s fellépéseikkel tették élményszerűvé a főiskola politikai, társadalmi, irodalmi rendezvényeit is. 94

Színpadon a tanárszakosok női kara, valamint a Márkus Emília irodalmi színpad szereplői

Legutóbb, 1979. március 24-én szólistáink önálló koncertet adtak Budapes ten, a Fészek művészklubban, melyet nagyszámú közönség jutalmazott tapsaival. E lelkes kis szólistagárda látogat el más alkalommal Szombathelyen a 405-ös Szamunkásképző Intézet kollégiumába, vagy a kis ölbői művelődési ház színpadára, K ö r m e n d r e , Celldömölkre, hogy részesévé tegye környezetét is az általa birtokba vett szépségnek, hogy bevezesse őket a zene birodalmába. 8.

Táncegyüttes

A főiskola táncegyüttese 1973 őszén alakult. A z első kisebb szereplésre m á r 1974 tavaszán sor került, komolyabb fellépésekre 1975-től vállalkozott a csoport. Taglétszáma — az év eleji jelentkezések rövid ideig t a r t ó hullámhegyétől eltekintve — 20 és 40 között ingadozik. Kezdetben az együttesi munka állt a tevékenység középpontjában, a fő cél a szereplésekre való felkészülés volt. A főiskolai rendezvényeken kívül nemcsak a város kulturális életében vált ismertté az együttes, hanem a helikoni műsorok megyei és megyén kívüli ven dégszereplések révén az ország m á s részében is. Több alkalommal szerepelt s i keresen Győr-Sopron megyében, s az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok keszthelyi folklórbemutatóján. A z 1978—79-es tanévtől kezdve a fő cél — a táncoktatói vizsga letétele r é v é n — az együttesvezetői m u n k á r a való felkészítés. 1979-ben 9 hallgató tette le az első oktatói vizsgát. 9. Márkus Emília Irodalmi

Színpad

A z együttes m u n k á j á t a műfaji és tematikai változatosság jellemzi: doku mentumműsorok, költői estek, évfordulók, megemlékezések, a mai magyar köl tészetet népszerűsítő pódiumműsorok mind megtalálhatók műsoraiban. A vizs gált időszak idején zajlott a József Attila országos szavalóverseny, a Ki mit tud?, az Ady Endre vers- és prózamondó verseny és a legutóbbi: Radnóti Miklós emlékére hirdetett vers- és prózamondó verseny. Mindhárom országos megmozduláson képviselte főiskolánkat az együttes tagjai közül valaki. N é h á n y adat az utolsó négy év eseményeiből:

1975 — Országos József Attila Szavalóverseny — Költészet Napja (Kass János kiállításának megnyitójával összekötve) — Ber zsenyi Dániel Megyei K ö n y v t á r — Művészeti Hét Szombathelyen — Kazinczy-emlékműsor a Magyar Nyelv Hete alkalmából — Vendégszereplés Barcson az együttes h á r o m műsorával — „Bizalom" — irodalmi összeállítás az Országos Vöröskereszt és a Vérellátó Alközpont felkérésére. — „Megszállottak" — irodalmi összeállítás a magyar és szovjet irodalomból, az M S Z B T által meghirdetett Országos A u r ó r a vers- és prózamondó verseny keretében. Ez évben Radnóti-díjjal jutalmazták az együttes vezetőjét, Benke Éva fő iskolai adjunktust a főiskolai hallgatók körében a versmondó k u l t ú r a terjesztés^ érdekében kifejtett tevékenységéért. 96

1976 Országos Fesztivál: Marsall László: Hogyan találkozhatnánk ma . . . című rádió játékának pódiumváltozata, mellyel ezüstérmet és a KISZ KB dicsérő oklevelét nyerte el az együttes. Ki mit tud? televíziós vetélkedő versmondóinak szereplése. 1977 „Csillag a homlokukon" emlékműsor a felszabadulás évfordulójára. „Minden köznapi szónál, hagyományos, feszes műsornál eszmeiségben és művészi szép ségben több volt az az óra, amit átéltünk. A z elmúlt h a r m i n c k é t évet idézte versben, dalban, táncban a jelkép erejével, a művészetek embert felemelő, meg tisztító, értető és katartikus erejével." (Szakály É v a : Tisztelgés egy műsor előtt) „A munka dicsérete" — összeállítás május l-re Stájerországi és Grazi H é t : Versek és novellák a mai osztrák irodalomból. 1978 „Megméressél": Dokumentum-összeállítás a Nemzetközi Nőnapra „Kövek": M a i görög költők művei Kazys Saja: A z őrült című tragikomédia bemutatója A z V . országos vers- és prózamondó verseny előkészítése, elődöntők, döntők le bonyolítása 1979 „A Csillagok Csillaga" — Tanácsköztársasági emlékműsor Nyílt Szívvel: Vendégszereplés a Tanácsakadémián 10. Képzőművészeti

krónika

(A rajz tanszék oktatóinak képzőművészeti tevékenysége) Szurcsik János főiskolai t a n á r 1977-ben Moszkvában és Budapesten rendezett egyéni kiállítást; részt vett a Festészeti Biennálé (Szófia), a X X X . Győzelmes év (a szocialista országok seregszemléjén), a Festészet 78 kiállításán Hatvanban, Balmazújvároson, Szegeden és Hódmezővásárhelyen kollektív kiállításokon. 1978^ban a bajai Városi Tanács tanácstermébe 70 m -es freskót festett. 2

Horváth János főiskolai docens 1976-ban Szombathelyen, Kőszegen és Sárváron rendezett önálló kiállítást; Grazban, Razgradban, Mariborban, Muraszombatban, Eisenstadtban, Szombathelyen, Győrben, Tatán, Budapesten és Hódmezővásár helyen kollektív kiállításokon vett részt. 1976-ban Ausztriában, 1978-ban Bulgáriában nemzetközi művésztelepen dolgo zott. Dóczi László főiskolai adjunktus 1978-ban Vasváron és Zalalövőn, 1979-ben Len tiben és Zalaszentgróton rendezett önálló kiállítást; míg Szombathelyen, Tatán, Mariborban, Eisenstadtban, Muraszombatban és Grazban kollektív kiállításon szerepelt. 1978-ban részt vett az ausztriai Gleisdorfban rendezett nemzetközi művésztelep munkájában. Sulyok József főiskolai tanársegéd 1979-ben Szombathelyen rendezett önálló k i állítást; 1978-ban részt vett a szombathelyi Tavaszi tárlaton és Budapesten a Képzőművészeti Főiskola kiállításán. 97

Tánccsoportunk

műsorából

Hallgatóink közkedvelt irodalmi fóruma a „Jelentkezünk", mely módot ad mind a szépirodalmi, mind a szakmai, tantárgypedagógiai vonatkozású közle mények publikálására éppen úgy, akárcsak a Tudományos Diákkörök legsike resebb k u t a t ó munkáiról szóló beszámolóknak. A „Kilátó" című újság 1977 óta öt alkalommal jelent meg, s a diákság kritikai hangvételű lapja. Sokszorosítási gondok miatt eddig a tervezettnél kevesebb száma látott napvilágot. Meg kell emlékeznünk a különböző tanszékek szakestjeiről, melyen egyegy aktuális tudományos vagy művészeti téma kerül megvitatásra, részletes megvilágításba. Ezeknek sokszor országosan elismert szaktekintélyek, kutatók, egyetemi t a n á r o k a vendégei, s általuk a főiskola hallgatósága fáziskésés nél kül kap h í r t a legújabb kutatások eredményeiről. Hallgatóink élnek Szombathely kulturális lehetőségeivel. A Bartók terem ben rendezett hangversenyeknek, a Művelődési és S p o r t h á z b a n megtartott szín házi rendezvényeknek állandó látogatói. A művelődési házak m u n k á j á t hiva talból is figyelik, tanulmányozzák, sőt többen közülük ott m á r hallgató ko rukban is vállalkoznak különböző szakkörök, népdalkörök, kórusok vezetésére. Megindult főiskolánkon a TIT-előadások felkészítő tanfolyama is. A z ének-zene tanszék hallgatói nagy számban vesznek részt a város ö n t e vékeny művészeti együtteseiben, így az Erkel kórusban, a Madrigál kórusban, a Jeunesses kórusban, valamint a KISZÖV vegyes k a r á b a n . A város és környéke leendő közművelődési szakembereink számára gya korlóterületet biztosít, a főiskola hallgatói a művészeti együttesekben való köz reműködésükkel emelik azok szakmai, művészi 'színvonalát. A főiskola k ó r u -

sai és szólistái a „Főiskolások a közművelődésért" mozgalom keretében olyan kis falvakba is elviszik a művészet fáklyáit, ahova a falvak egyre fogyó lélek száma miatt a megyei és járási központokból csak gyérebben árad a fény. A fő iskola Közművelődési Bizottságának, Vas megye Tanácsa V . B . Művevlődé.si Osztályának, valamint a szombathelyi Münnich Ferenc Ifjúsági Központnak együttműködését közös, írásban rögzített megállapodás szabályozza. Hallgatóinknak így módjuk nyílik mind a főiskolán belül, mind pedig a falvak és városok művelődési otthonaiban, művészi együtteseiben első szárny próbálgatásaikra, s a közművelődés teljes horizontjának áttekintésére. BÉKEFI A N T A L tanszékvezető főiskolai tanár, a Közművelődési Bizottság elnöke

A TESTNEVELÉSI ÉS S P O R T M O Z G A L O M F E J L Ő D É S E FŐISKOLÁNKON

i. A főiskolává válás, a testnevelés szak jelenléte lényeges változásokat hozott e területen is. Sajátos munkamegosztás jött létre a Testnevelési Tanszék, a Sportegyesület és a KISZ-szervezet között e munka szervezésére, majd létre hoztuk a főiskolai testnevelési és sportmunka koordináló szervét, a Főiskolai Sportbizottságot . A Testnevelési Tanszék 6 fős személyi állománya ez elmúlt évek során két szeresére nőtt, de még óraadók foglalkoztatását is biztosítani kellett az egyre növekvő óraszám, hallgatói létszám miatt. A minden m u t a t ó j á b a n növekvő hallgatói tevékenység t a l á n egyik legdi namikusabban fejlődő területe a testnevelés és sport. A z 1978/79. t a n é v b e n közel másfél száz testnevelés szakos, 59 tanító test nevelés szakkollégista és 400 I—II. éves hallgató testnevelési foglalkozásainak ellátását kellett biztosítani a Tsetnevelési Tanszéknek. A matematika—testnevelés szak mellé 1978-ban belépett a testnevelés— népművelés szak is. A z elmúlt 4 éves időszakban került bevezetésre a tanítói szakkollégiumi rendszer is, melynek kidolgozása során sok b u k t a t ó t kellett le küzdeni. Permanens feladatként jelentkezik az edzői szakképzés, a sportvezetőés segédedzői képzés, a verseny- és tömegsport szervezése, szakmai m u n k á j á nak lebonyolítása. A robbanásszerűen növekvő óraszám, a feladatok sűrűsödése a tárgyi fel tételek és létesítmények bűvülését is igényli. E téren lényeges változást csak a tervidőszak végén, a főiskola fejlesztésének második szakaszában v á r h a t u n k . A z érkező hallgatók előképzettsége az 197l/72-ben felvételizettek jobb teljesít m é n y e után jelentősen gyengült, s csak a legutóbbi 2—3 évben tapasztalhatunk ismét javulást. A hallgatók kötődése a tanszékhez nagyon erős. Valamennyi hallgatónk edzői minősítést szerez t a n u l m á n y a i során, aktív sportolói vagy sportszervezői m u n k á t végez. Túlnyomó többségük szakdolgoza t á t is testnevelési tárgyból írja. Jelentős azoknak a testnevelés szakos hallga tóknak a száma, akik a sportági szakszövetségben, a megyei KISZ-bizottság sportmozgalmi rendezvényeiben, az általános iskolai sportmozgalom keretében fejtenek k i önként vállalt értékes tevékenységet. A testnevelés szakosok és a szakkollégisták erős kötődése a testnevelés és sport ügyéhez megkövetelte, hogy az általános és kötelező testnevelésben részt vevő tanár, közművelődés és tanító szakos I. és II. éves hallgatóknál is keres sük azokat a lehetőségeket, foglalkozási formákat, melyek az eddiginél erősebb 100

motivációt biztosítanak számunkra. A z 1978/79. tanév elején bevezettük a sza kosított testnevelést. 7 foglalkoztatási forma 16 csoportjában 440 fő tevékeny kedett. A foglalkoztatási formák választhatók. Ezek: Mozdulj! (játékos sport vetélkedők); úszás kezdő és haladó; kosárlabda, kondicionáló testnevelés; ko cogó; l a b d a r ú g á s ; módszertani foglalkozások. A z új forma jobb érzelmi kötő dést, tevékenységi kedvet, jobb terhelhetőséget, fizikai állapotot, a kedvelt moz gásformában való gyorsabb előrehaladást biztosított. 1975-ben k a p t á k meg főiskolánk testnevelés szakos hallgatói a középfokú edzői képesítés megszerzésének lehetőségét. A másfél éves fakultatív t a n u l m á nyok során hallgatóink atlétika, torna, kosárlabda vagy kézilabda sportágakat választják leggyakrabban. A fentiek mellett 1977-ben úszás, 1978-ban úszás és labdarúgás sportágak is választhatók voltak. A testnevelés szakosok szinte kivétel nélkül vállalkoz tak a jelentős megterhelést jelentő edzői tanulmányok végzésére. 1977-ben 15, 1978-ban 23, 1979-ben 32 hallgató szerzett edzői oklevelet. Tanító szakos hallgatóink számára 1977/78-Jban sportvezetői-segédedzői tanfolyamot h i r d e t t ü n k a Vas megyei T S H segítségével. A z 1 éves tanfolyam befejeztével 36 hallgató vizsgázott sikerrel.

II. Tömegsport A z elmúlt évek jelentős változásaiban az örvendetes, pozitív jelenségek domináltak, de tagadhatatlanul negatív tendenciák is jelentkeztek. A Főiskolai Sportbizottság koordináló tevékenysége, erőfeszítései biztosí tották, hogy a tömegsportalkalmak és az azokon részt vevők száma évről évre emelkedett. (1975: 1993, 1976: 2107; 1977: 2870; 1978: 2995 fő, átfedésekkel.) Legnépszerűbbnek a házibajnokságok, évfolyambajnokságok bizonyultak. A kosárlabda-, úszás-, atlétikabajnokságoknak legnagyobb a látogatottsága. I m m á r hagyományai vannak az úttörővezető-képző táborok sportprogramjai nak. J ó lehetőséget teremtettek az Ifjúság Napja rendezvényei a tréfás sport vetélkedők lebonyolításához. A tömegsportversenyek szervezésében a vezető sze repet a KISZ-szervezet sportfelelősei vállalták. E rendezvények tervezése és le bonyolítása is zömében hallgatóink m u n k á j á t dicséri. Ö r ö m ü n k r e az elmúlt években szervezetté vált a természetjáró mozgalom. A debreceni és keszthelyi „EFO T O U R " rendezvényein nagyszerű eredményeket értek el hallgatóink, s a jutalmul kapott sátrakkal, sportfelszerelésekkel tovább bővítették a tárázási le hetőségeket. Nem hallgathatjuk el, hogy a növekvő óraszám teremigénye szinte teljesen kiszorította a rendszeres tömegsport-tevékenységet a tornateremből. Ebben ja vulás n é h á n y évig nem várható. Ugyancsak elégedetlenek vagyunk a K I S Z alapszervezetek mozgósító munkájával. A tömeg versenyek tárgyi és személyi feltételeit a szervezők jó szinten tudják biztosítani. A z intézmények közötti tömegsportversenyéket szorgalmazó K I S Z K B írta k i az Egyetemi és Főiskolai Tömegsport Kupát. A területi versenyeknek fel váltva ad otthont Esztergom, Győr, Sopron és Szombathely. A rendszeresen jól szereplő szombathelyiek elsősorban a tanító szakos hallgatóknak biztosítanak versenylehetőséget. Ezen a versenysorozaton az igazolt versenyzők nem vehet nek részt. Területi jelleggel bonyolítottuk le 1976-ban a Turisztikai Előkészítő Talál kozót. Sajnos a m á s főiskolákról érkezők kis létszáma gondos előkészítést tett 101

Az Egyetemi és Főiskolai Országos Kézüabdabajnokság ünnepélyes megnyitója és egyik mérkőzésének izgalmas jelenete 102

szinte semmivé. Nem maradhat k i e sorból a szakszervezet által szervezett ok tatói-dolgozói tömegsport említése sem. A hetenkénti csoportos játék felüdülést, kondicionálást jelent. Nőtt az uszodát és a teniszpályát látogatók száma. Szellemiekben sem szűkölködnek hallgatóink — bizonyítja Poór József első helyezése a megyei sportmozgalmi szellemi vetélkedőn.

III. Egyetemi és Főiskolai Országos

Bajnokságok

A z E F O B évenként meghirdetett és lebonyolított versenyei mindig különös hangsúlyt kaptak sportmozgalmunkban. Kissé talán m é r t é k k é n t is használhat juk, minősítve magunkat más felsőoktatási intézményekhez. Az 1975/76-os tanévben kaptunk először megtisztelő rendezési megbízást az Oktatási Minisztériumtól az Egyetemi és Főiskolai Országos Tájfutó Bajnok ság megrendezésére. E rendezvény nemcsak a szervezői-lebonyolítói munka si kerét jelentette, hanem nem várt, nagyszerű sportteljesítményt is. Dornyi Erzsébet az N 19/B kategóriában — az intézmény történetében el sőként — egyetemi és főiskolai országos bajnoki címet nyert. Sajnos hibás pályakitűzés miatt nemhivatalos e r e d m é n y k é n t könyvelhettük el az N 19/B váltóbajnokságon aratott csapatgyőzelmünket (Varga Bernadett, Pölös A n n a mária, Dornyi Erzsébet). Sikeresen szerepelt Katovits Miklós, aki a súlyemelők váltósúlyú versenyé ben ezüstérmet szerzett. Bronzéremmel tért haza a teniszező Simon Edit. Asz taliteniszező lányaink (Beke Zsuzsa, Ács Erzsébet) az 5. helyet szerezték meg párosban és egyesben. Az 1976—77-es tanévben a megerősödött női tájfutócsapat folytatta jó sze replését. A z egyéniben szerzett jó helyezések (4. Bárki Katalin, 5. Harsányi Ág nes) biztosították, hogy mind női csapatban, mind női váltóban nagyszerű ket tős győzelmet aratott a Bárki Katalin, Harsányi Ágnes, Dornyi Erzsébet össze tételű versenyzői gárda. EFOB-győzelmük értékét növeli az a tény, hogy egyik hallgató sem testnevelés szakos. Asztaliteniszben a Králik Tibor—Mátay Ferenc összetételű páros 3. helyet szerzett mind a csapat-, mind a páros küzdelmek során, míg az Ács Erzsébet— J á r v á n Ágnes páros 3. és 5. helyezéssel t é r h e t e t t haza. A z 1977/78-as tanév jelentette a nagyobb előbbrelépést az E F O B verse nyein. Míg az előző években 1—1 egyéni vagy csapatteljesítmény szerzett örö met, ez évben m á r tíz sportágban jelentkezett főiskolánk. A z előcsatározásokon érzett sok öröm és csalódás is a még tudatosabb felkészülés szükségességét b i zonyította. A z eredménylista élére ismét a tájfutók kívánkoznak. Újabb két országos bajnoki címmel rukkoltak k i . N 19/B kategória egyéni: 1. Bárki Katalin, 6. Dornyi Erzsébet, csapat: 1. Szombathelyi Tanárképző Főiskola (Bárki Katalin, Dornyi Erzsébet, Harsányi Ágnes), váltó: 3. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. A főiskolánkon folyó oktatói-edzői-szervezői munka elismerését jelentette az O M megbízása az Egyetemi és Főiskolai Országos Kézilabdadöntő lebonyolítá sára. Ö r ö m ü n k e t fokozta, hogy női együttesünk a négyes döntő résztvevője le hetett. A 4. helyezett együttes Sopron és Esztergom legyőzésével jutott a dön tőbe, ahol vereséget szenvedett a T F , a Nyíregyházi és Pécsi Tanárképző csapa taitól. A z együttes elnyerte a legsportszerűbb csapat díját. Tiszteletdíjat kapott a legjobb kapusteljesítményt nyújtó Jambrik Gyöngyi. 103

Üszóoktatás

a gyakorlóiskola

uszodájában

Jól mutatkoztak be atlétáink is. H o r v á t h Zsolt ezüstérme (távolugrás, 704 cm), a női 4X100 m váltó 4. helye (51,4 mp. Sulák Ágnes, Bara Marianna, Jambrik Gyöngyi, Csaba Ildikó), Sulák Ágnes 6. helye (távolugrás 509 cm), Jambrik Gyöngyi jó eredménye (400 m 60,4 mp) jelzi a megindult komoly szak osztályi m u n k á t . Asztaliteniszben a Králik Tibor—Mátay Ferenc páros ismét 3. helyezett (csapatban 5.), Mátay Ferenc az egyéni versenyeken 4. Első ízben szerepelt női és férfi tornászgárdánk. A nők 6. helyezése sikernek könyvelhető' el. Elismeréssel kell szólni női kosárlabdásainkról, akik nagyon közel álltak a döntőbe jutáshoz. Az 1978—79-es tanév első eseménye az Oktatási Minisztérium felkérése volt, melyben ismételten főiskolánknak juttatta az EFOB-kézilabdadöntő meg rendezésének jogát. A z előző évi tapasztalatok birtokában, a tapasztalt kisebb hiányosságok kiküszöbölésével — úgy érezzük — sikeresen oldottuk meg a je lentős főiskolai rendezvény lebonyolítását. Női együttesünk hatalmas harcot vívott a döntőbe j u t á s é r t a nyíregyházi főiskolásokkal. A sikert újabb követte: a döntőben legyőztük az Esztergomi Ta nítóképző együttesét, sőt az ezüstéremért is nagy harcot vívtunk, végül a 3. he lyet szerezte meg csapatunk. Atlétikában új csillagok jelentkeztek. Tánczi Tibor kalapácsvetésben or szágos bajnoki címet szerzett 59,82 m-es dobásával, N é m e t h László pedig k é t bronzot (kalapács 54,84 m, súlylökés 15,52 m). Ujabb együttesünk, a férfi kosárlabdások jutottak el az országos döntőig, ahol végül a 6. helyet szerezték meg. S z á m u k r a az igazi erőpróbát a selejtező mérkőzések jelentették, ahol régen látott akarással és jó csapatjátékkal jutot tak t ú l a gyakran nagyobb t u d á s ú ellenfélen. 104

IV. Sportegyesületi

tevékenység

A főiskola bázisán működik a 'hallgatók, oktatók, dolgozók által alapított U N I V E R S I T A S Szombathelyi Tanárképző Főiskola S E . A z 1959-ben alapított sportegyesület életében az 1976-os év jelentett mér földkövet. A z addig kis egyesület mind taglétszámában, mind a sportolók szá mában, mind szakosztályainak 11-re növelésével a megye 6 nagyegyesülete közé lépett, II. kategóriás sportegyesületté vált. Ebben az évben a főiskola és a Megyei Testnevelési és Sporthivatal mellé — támogatóként — nagy erővel be lépett az Oktatási Minisztérium Testnevelési és Sport Önálló Osztálya. A testnevelőtanár-képzésben és edzői szakképzésben oktatott testgyakorlati ágak megkívánták — a minél jobb gyakorlati-versenyzői felkészülés érdekében a női és a férfi torna, női és férfi atlétikai, férfi röplabda-szakosztályaink lét rehozását. Sportfejlesztési terveinket erősen zavarta az a tény, hogy a megyei-városi elképzelések is gyakran változtak az elmúlt években. Bonyodalmat okozott, hogy szakosztályaink továbblépési terveit és lehetőségeit az elnökség nem k í v á n t a adminisztratív eszközökkel befolyásolni. Szakosztályaink 1975—1979 között végzett munkájáról az alábbiakban adunk rövid összefoglalót. Atlétikai női és férfi szakosztály A Haladás V S E - v e i kötött együttműködési megállapodás szerint legjobb at létáink a H V S E szakosztályát erősítik. Jelenleg 6 fő, de számuk az előfelvettek megérkezésével 10 fölé emelkedik. A z utóbbi évet kivéve a női csoport nyújtott magasabb teljesítményt. Stekovics Emília főiskolai tanársegéd irányításával a kezdeti n é h á n y atlétához na gyon sokan csatlakoztak, s ma m á r az eredményes munka csak újabb edző be állításával oldható meg. A legjobb eredményeket csúcslistán tartjuk nyilván, melyek között nem egy elismerésre méltó akad. Asztalitenisz női szakosztály 1975-ben került a szakosztály az N B II-be, ahol Harwich Ferenc edző szak értő irányításával jól helytállt. A jó s p o r t m u n k á t végző hallgatók t a n u l m á n y a i k befejeztével eltávoztak, így a végzett jó munka ellenére 1977-ben meg kellett szüntetni szakosztályunkat. Kézilabda férfi szakosztály A megyei tervekben kiemelt szerepet szánnak a szakosztálynak. N B II-be kerülése mind a végzett edzésmunka, mind a játékosállomány figyelembevéte lével lehetséges, kívánatos. K o r á b b a n Gál László tszv. főiskolai docens, majd. Koczka Imre főiskolai tanársegéd vezetésével működő szakosztály a megyei baj nokságban 1975-ben 1., 1976-ban 1., 1977-ben 2., 1978-ban 2. helyezést ért el. Jelenleg 100%-os teljesítménnyel áll az 1. helyen. A z osztályozókon nem sike rült az együttesnek felkerülnie az N B II-be. Létszámában és szervezettségében erős szakosztály jó edzésmunkája biztosítja a megfelelő eredményt. A z együttes rendre jól szerepel a „ F e b r u á r 23." k u p á n és az M N K - b a n . Kézilabda női szakosztály Dinamikus fejlődés jellemzi. Létszámában, szervezettségében, j á t é k t u d á s á ban egyre gyarapodó együttes az utóbbi másfél évben figyelemre méltó ered ményeket mondhat magáénak. Gál László edző irányításával a lelkes közösség 105

1975-ben 5., 19764>an 3., 1977-ben 5., 1978-ban 1. helyezést é r t el a megyei baj nokság I. osztályában. A feljutás — ha minimális a r á n y ú vereségekkel is — nem sikerült. Kiemelkedő teljesítményük az E F O B döntőjében szerzett 3. és 4. helyezés volt. Nagyszerű az M N K - b a n nyújtott teljesítmény. Jelenleg az orszá gos selejtezőben a legjobb 48 csapat közé jutottunk. Kosárlabda férfi szakosztály Évekig az N B Ill-ban szerepelt az együttes több-kevesebb sikerrel. A fel jebb lépést a gyakori edzőváltozás, a gyenge szevezettség, a gyenge edzés- és mérkőzésfegyelem gátolta. A z N B III megszüntetése után 1977-ben a megyei bajnokságban elsők lettek és bejutottak az N B Il^be. Bokor Judit főiskolai ta nársegéd, edző gyökeresen átalakította a csapatot, jó játékosokat kapott az I. évesek közül. Ily módon sikerült bentmaradni az N B II-ben. 1979 nagy sikere az EFOB-döntőbe jutás, de a bajnokságban gyengén szerepelnek. Kosárlabda női szakosztály 1975-ben 8., 1976-ban 8., 1977-ben 5., 1978-ban 5. helyezést ért el a legré gibb és legeredményesebb N B H-es szakosztályunk. M i n d i g kellő utánpótlás érkezik az új I. évesekkel, akiket Polgár Béla főiskolai docens, edző nagy szak értelemmel épít be csapatába. 1979-et csonka csapattal kezdte a szakosztály, mert legjobbjainkat átengedtük a Sabáriának —, támogatva ezzel N B l-es ter veik megvalósítását. A szakosztály létszáma, edzés- és mérkőzésfegyelme jó. A z eredményes munka feltételei biztosítottak. A szakosztály eredményesen sze repelt az M N K - b a n (32 közé jutott), a főiskolai és más tornákon. Röplabda férfi szakosztály A hallgatói kezdeményezésre létrejött szakosztály életképességét Dézsi A t tila lelkes és hozzáértő szervező és szakmai irányító m u n k á j a biztosította. Jól alakult a szakosztályban sportoló hallgatók és külső tagok viszonya. Szoros, ba ráti szálakkal kötődnek egymáshoz. A jó hangulat és nagy munkakedv segítette át őket a nehézségeken, eredményezte 1978-ban a megyei bajnokság megnye rését, az N B II-be jutást. Nagy erőfeszítéseket tesznek a b e n t m a r a d á s kiharco lásáért. Röplabda női szakosztály Évekig tömegsportszinten és -céllal működött a szakosztály. Tóth László edző vezetésével a megyebajnoki győzelmet nem k í v á n t a N B II-s szerepléssé változtatni az együttes. 1978-ban új hallgatókkal és középiskolás tanulókkal je lentősen megerősödött a szakosztály. Gál Lászlóné testnevelő t a n á r vezetésével indultak az osztályozó mérkőzésekre, de a feljutás nem sikerült. A megyebaj nokság, gyenge színvonala miatt nem alkalmas a fejlődésre. Torna női és férfi szakosztály A testnevelőtanár-képzés és az edzői szakképzés támogatására létrehozott szakosztály. Gyakori edzőgondok után Kiss Péter, majd Kővári József és Ber tók Péter vállalta az edzői feladatokat. A kezdeti bizonytalankodást és rendszertelen m u n k á t lassan sikerült meg változtatni, s ezzel együtt az eredményesség is jelentősen emelkedett. A z utóbbi 2 évben rendszeresen jól szerepelnek, bajnoki címekkel t é r n e k haza a városi, megyei és a vidék III. o. bajnokságokról. Első ízben sikerült a közelmúltban megelőzniük más tanárképzős együttest. 106

Honvédelmi

V. sportversenyek

Szinte észre sem vettük, hogy hallgatóink eredményeikkel országos h í r n e vet és tekintélyt szereztek főiskolánknak. A magyar felsőoktatási intézmények hallgatói évenként „Harci T ú r á " - n és „Összetett Honvédelmi Versenyek"-en mérik össze tudásukat. 1975-ben egy 10. helyezéssel indultunk meg a felfelé vezető úton. 1976. Pécs ÖHV Intézetek közötti pontversenyben: Női fegyveres akadályfutó csapat: Férfi fegyveres akadályfutó csapat:

7. 2. 6.

1977. Nyíregyháza ÖHV Intézetek közötti pontversenyben: Gránátdobás női Akadály váltó férficsapat Akadály váltó női csapat Párbajlövészet csapat

4. 34 pont 1. Sulák Ágnes 2. 3. 3.

1977. Csillebérc Férficsapat Női csapat

2. 6.

HARCI

TÚRA

1978. Szeged ÖHV Intézmények közötti pontversenyben: Akadályfutó férficsapat Kispuskalövészet női csapat Kispuskalövészet női egyéni Légpuskás párbajlövészet csapat Kézigránátdobás női Kézigránátdobás férfi 1978. Csillebérc HARCI Női járőrverseny

14 pont

5. 3. 3. 4.

30 pont

4. 3.

TÚRA

Férfi járőrverseny Összetett versenyben 1979. Pécs ÖHV Intézmények közötti pontversenyben: Akadályváltó női csapat Akadályváltó férficsapat Kispuska női csapat Kispuska férficsapat Kispuska női egyéni Kispuska férfi egyéni Párbajlövészet csapat Kézigránátdobás férfi egyéni

1. Losonczy Anna, Sipos Zsuzsa, Jambrik Gyöngyi, Sulák Ágnes, Ringhofer Alida 2. 1. 1. 76 pont 6. 1. (Varga Imre, Deregi László, Horváth Zoltán) 1. (Szabó Ágnes, Sárai Anna, Sára Ilona, Füzessy Zsuzsa) 1. (Kovács Csaba, Varga Károly, Molnár Miklós, Varga Jenő) 1. Szabó Ágnes 1. Kovács Csaba 3. 1. Deregi László 107

2979. Szolnok HARCI TŰRA Összetett pontverseny Női jár őr verseny Férfi jár őr verseny

2. 2. 2.

A nagy sikerű honvédelmi versenyekre Bősze László főiskolai adjunktus készítette fel a hallgatókat. Az 1980. évi Összetett Honvédelmi Verseny megrendezésére a Szombathelyi Tanárképző Főiskola kapott megtisztelő megbízást. GÁL LÁSZLÓ tszv. főiskolai docens

108

PÁVEL ÁGOSTON KOLLÉGIUM

A Tanárképző Főiskola diákotthona 1972-ben nyerte el a kollégium címet és vette fel Pável Ágoston, a kiváló pedagógus, néprajzkutató és tudományszer vező nevét. A z azóta eltelt éveket a korábbi, főként anyagi és szervezeti fejlő déssel ellentétben a közösség építkezése, a kollégium képzési és nevelési tevé kenységének kibontakozása jellemzi. A diákönkormányzat által megfogalmazott program a magyar kollégiumi élet legszebb hagyományaihoz kíván igazodni: a X V I I . századi Sárospatak közösségi szellemét, az Eötvös-kollégium szakmai igényességét és a társadalmi haladásnak elkötelezett NÉKOSZ-mozgalom forradalmiságát vallja napjainkban is érvényes példának, a közösségi nevelés e sa játos színterén is leképezhető modellnek. Ez a törekvés jól illeszkedik a főis kola képzési céljához, a kommunista szakemberképzés feladatrendszerének egé szében, hiszen annak minden lényeges elemét — a hallgatók szakmai felkészí tése, erkölcsi-politikai nevelése, a társadalmi-közéleti tevékenység fokozása, a személyiség sokoldalú fejlesztése — feltételezi és m a g á b a n foglalja. A kollégium elsőrendű feladata, rendeltetése szociális természetű: a múlt tanévben koedukált Magyar utcai épület 265 leánynak és 25 férfi hallgatónak ad szállást kényelmes, 2—3 ágyas szobákban, míg a Gagarin utcai szükségszállá son 30, a Hunyadi úti VASÉP-munkásszállóban 8 férfi hallgató lakik. A hallga tói létszám állandó növekedése egyre nagyobb gondot jelent a kollégiumi elhe lyezés tekintetében, hiszen jelenleg nappali tagozatos hallgatóinknak mindössze nem egész 30%-át tudjuk férőhelyhez juttatni, s az ú j , 300 személy befogadá sára tervezett épület v á r h a t ó a n csak 1981-re készül el. A felvételi kérelmek el bírálásakor természetesen elsősorban a rászorultság mértékét kell mérlegel nünk, az utóbbi években azonban egyre határozottabban jutnak érvényre a sok esetben megbízhatatlan kereseti kimutatásokból adódó, sorrendet módosító szempontok. A z 1977 októberében megtartott kollégiumi közgyűlés kimondta, hogy a felvételhez szükséges átlagminimum a korábbi 2,51 helyett 3,00 legyen. Emellett fokozottan vesszük figyelembe a jelentkezők közösségi tevékenysé gét — mindenekelőtt a KISZ-szervezet által mozgalmi m u n k á n a k nyilvánított kollégiumi aktivitást —, közéleti magatartását. Meggyőződésünk, hogy tartalmi követelmények nélkül a kollégium képtelen eleget tenni képzési, nevelési és közművelődési feladatainak, óhatatlanul szociális intézménnyé minősül vissza. A kollégisták t a n u l m á n y i eredményeinek javulása (1977: 3,65, 1978: 3,74) arra enged következtetni, hogy a fenti követelmény reális, sőt a jövőben talán to vább fokozható. A felvételi követelmények megszigorítása megítélésünk szerint nem sérti a hallgatók anyagi érdekeit: elsősorban a k o r á b b a n hátrányos helyzetű férfi hall gatók és a I V . jövedelmi kategóriába tartozók számbeli a r á n y á n a k növekedé109

sét eredményezte. A z V . kategóriába sorolt hallgatók felvételére a rászorultság társadalmi méretekben enyhülő tendenciája ellenére is csak kiemelkedő tanul mányi eredmény, vagy jelentős közösségi tevékenység esetén nyílik lehetőség, VI. kategóriásoknak pedig kizárólag alapos egészségi indokkal és orvosi javas latra tudunk helyet biztosítani. A Kollégiumi Bizottság és a Diákjóléti Bizott ság javaslatai alapján felvettek megoszlása szociális tekintetben az utóbbi k é t évet figyelembe véve a következőképpen alakult: 1978/79 1977/78 44 fő ( 13,45%) 45 fő ( 13,68)% I. kat 82 fő ( 25,08%) 97 fő ( 29,48%) II. kat. 97 fő ( 29,66%) 100 fő ( 30,40%) III. kat. 79 fő ( 24,16%) 75 fő ( 22,80%) IV. kat. 22 fő ( 6,73%) V . kat. 10 fő ( 3,04%) 3 fő ( 0,92%) VI. kat. 2 fő ( 0,60%) 327 fő (100,00%) Összesen 329 fő (100,00%) A kollégiumban az igazgatóval együtt 4 szerződéses és egy főállású kollé giumi t a n á r dolgozik, s mind több főiskolai oktató kapcsolódik be a m u n k á b a . Nyelvtanfolyamaink és szakkollégiumaink fenntartása, a politikai vitakörök működése elképzelhetetlen lenne Nagy Á r p á d n é főiskolai docens, dr. Horváth Jenő főiskolai adjunktus, N y i r i Márta főiskolai tanársegéd és mások értékes közreműködése nélkül. A kollégiumi diákönkormányzat a főiskolai KISZ-szervezethez hasonló ver tikális irányítási rendszerben végzi munkáját. A kiváló kollégiumok gyakorlata és a szakirodalmi feldolgozások meggyőzően bizonyítják, hogy a felsőoktatási nevelőmunka eredményességének elengedhetetlen feltétele közösségek léte, szer vezettsége. A z alapközösséghez, alapközösségi tömbökhöz kapcsolódó szervezeti forma világosan tagolja a választott kollégiumi vezetők (kollégiumi bizottsági tagok, t ö m b t i t k á r o k ,alapközösség-vezetők) munkaterületét, h a t é k o n y a b b á teszi a középszintű vezető szervek munkáját. A z öt, szakok szerint szervezett alapközösségi tömb (könyvtár, n é p m ű v e lés, tanító, matematika és ének—orosz) vezetői egyenként 5—6 alapközösség éle tét irányítják. A 10—12 főt egyesítő alapközösségek titkárai segítségével köze lebb kerültek az egyes kollégisták hétköznapjaihoz: nemcsak információt köz vetítenek, hanem a szakmai és társadalmi-politikai tevékenység kezdeménye zőivé válnak. A vertikális tömbökön belül lényegesen megjavult a különböző évfolyamok együttműködése, zökkenőmentessé vált az elsőévesek beilleszkedése. A z alapközösségi tömbök vezetői teljes jogú tagjai a Kollégiumi Bizottságnak, amelyben rajtuk kívül a reszortfelelősök (titkár, titkárhelyettes, közművelődési, agitáció- és propaganda-, gazdasági, t a n u l m á n y i és sportfelelősök) bírnak sza vazati joggal, míg a hallgatók kezdeményezéseiből született diákintézmények (kollégiumi rádió, néprajzi kör, könyvtár, fotószakkör) képviselői tanácskozási jogai vesznek részt a kéthetenként megtartott üléseken. A kollégiumi gyűlés megbízásából és határozatai szerint működő önkormányzati szerv m u n k á j á t az állami vezetés megbízottai, a kollégium igazgatója és a kollégiumi t a n á r o k ta nácsaikkal segítik. A szervezeti változások eredményeképpen az irányítás erőteljesebbé és de mokratikussá vált. A főiskolai KISZ-szervezet és a kollégium d i á k ö n k o r m á n y zatának viszonya kedvezően alakul, a kollégiumi bizottság és az állami vezetés kapcsolata harmonikus. A választott kollégiumi vezetők és aktivisták körének bővülése azt eredményezte, hogy Kollégiumi Bizottságunk jelenleg mintegy 50 diákfunkcionárius t u d á s á r a és felelősségére számíthat, ami egyúttal a vezető képzés bázisának kiszélesedését is jelenti. A kollégiumi közösség aktív magját 110

hozzávetőleg 30—35%-ra becsüljük, körülbelül ugyanekkora a jó szándékú, szer vezhető, vállalkozásainkba bevonható réteg is. A szervezeti téren elért e r e d m é nyek ellenére sem hallgathatjuk el azonban, hogy még mindig jelentékeny paszszív hallgatói réteg hátráltatja elképzeléseink m a r a d é k t a l a n megvalósulását. So kan továbbra sem élnek kedvezményezett helyzetüknek megfelelően a főiskola és a kollégium szakmai és politikai szervezeti lehetőségeivel. H a b á r az elmúlt két évben egyetlen fegyelmi eljárást sem kellett lefolytatnunk, ú g y véljük, a diákönkormányzat és a KISZ-szervezet által megfogalmazott feladatrendszer és a szaktanszékek követelményeinek következetes érvényesítése az egyetlen esz köz e hallgatói réteg izolálására, a destruktív m a g a t a r t á s t tanúsítók eltávolí tására. A képzés és a szakmai munka terén arra törekszünk, hogy a 300 kollégista együttélésének előnyeit kihasználva, közösségi módszerek alkalmazásával segít sük a főiskolán folyó oktatást és nevelést, a rendelkezésre álló sajátos eszkö zökkel tovább gazdagítsuk a személyiség fejlődését szolgáló hatások rendszerét, az önművelés szervezett formáit. Közelmúltban megújított házirendünk meg követeli a külső rendet és tisztaságot, ugyanakkor azonban messzemenően f i gyelembe veszi a hallgatók nyugodt t a n u l á s r a és pihenésre irányuló igényét, biztosítja a k u l t u r á l t együttélés feltételeit. A kollégiumban jelenleg három szakkollégium működik. A szakkollégisták a képzésük során nyert ismeretek elmélyítését és kiegészítését vállalták a szer vezeti és működési szabályzatban rögzített feltételek mellett. A heti 2 órás el méleti stúdium kiegészítéseként a résztvevők heti 3 órában tanulnak idegen nyelvet. Mindhárom szakkollégium közös jellemzője, hogy lényeges elemekkel bővíti a főiskolán szerzett ismereteket, továbbá, hogy az önként vállalt közös tevékenység során m u n k a t á r s i kapcsolattá válik a tanár—diák viszony. ,,A mai polgári filozófia és bírálata" címmel meghirdetett szakkollégium (vezeti dr. Hor váth Jenő, látogatja 8 fő) a főiskolai képzés anyagából sajnálatos módon hiányzó filozófiatörténet n é h á n y fontos fejezetét vizsgálja. A z irodalomesztéti kai szakkollégiumban (vezeti Nagy Árpádné, látogatja 16 fő) m á r két T D K p á l y a m u n k a született, s az egyik 3. díjat nyert a X I V . Országos Tudományos Diákköri Találkozón. A helytörténet—honismeret szakkollégiumot zömmel tör ténelem szakos hallgatók látogatják. A z ugyancsak 3 féléves komplex stúdium a különböző típusú forrásőrző intézmények — múzeum, levéltár, könyvtár — gyűjtési körébe tartozó anyagok feldolgozásának módszereit ismerteti. A külső előadók által vezetett szakkollégium (muzeológia: dr. Bandi Gábor; levéltár: dr. Kiss Mária, dr. Bariska István; k ö n y v t á r : Pethő Gyula — résztvevők száma: 21 fő) hallgatói helytörténeti gyűjtemény, honismereti szakkör vezetőiként, vagy múzeumi népművelőként kamatoztathatják majd elméleti ismereteiket a gya korlatban. Nyelvtanfolyamaink megszervezésével a főiskolán csak korlátozott m é r t é k ben biztosított, vagy éppen hiányzó nyelvtanulási lehetőség megteremtésén túl a szakkollégiumok követelményrendszeréből következő nyelvismeret megszer zésére k í v á n t u n k ösztönözni. A több éves m ú l t r a visszatekintő nyelvoktatási rendszer kiépültsége ellenére is tovább fejleszthető. A z elmúlt félévben 11 nyelvtanfolyam (3 angol, 3 német, 2 francia, 3 eszperantó) működött kollégiu munkban 135 fő részvételével. Terveink között szerepel a középhaladó latin tanfolyam beindítása és az intenzív orosz államvizsga-előkészítő kurzus meg szervezése. A nyelvoktatás részeként hoztuk létre nyitottan működő, tehát az orosz nyelvet gyakorolni szándékozó városi fiatalokat is fogadó orosz társalgási klubunkat. A z E X P R E S S Utazási Iroda segítségével számos szovjet—magyar ififjúsági találkozót bonyolítottunk le. A „druzsbák" folyamatos megrendezését 111

nem csupán a nyelvgyakorlási alkalom, de a szovjet emberek megismerésének szándéka is fontos p r o g r a m u n k k á teszi. A szakmai munka részeként kell megemlékeznünk sikeres szaktárgyi he teinkről. Félévente egy alkalommal egyhetes rendezvénysorozattal mutatkoznak be a különböző szakokon tanuló kollégisták. A z orosz és történelem szakosok színes előadásokat, kiállításokat, vetélkedőket, filmankétot felvonultató bemu tatói után legutóbb a rajz szakosok kaptak lehetőséget felkészültségük bizonyí tására és a szakmai rendezvényeket kísérő színvonalas szórakoztató programok megrendezésére. A megpezsdült szakmai tevékenység egyre nagyobb feladatokat hárít a k o l légium kézikönyvtárára, melynek bővítése és kiegészítése időszerűvé vált. A könyvek és periodikák nyilvántartására, a k ö n y v t á r működtetésére könyv tárosi pályára készülő hallgatóink vállalkoztak a K ö n y v t á r Tanszék oktatóinak irányításával. A z aktívabban politizáló kollégiumi légkör kialakítása érdekében elsőrendű feladatként tartjuk számon az ideológiai-politikai munka kiszélesítését. Ennek szervezeti keretéül a politikai vitakörök szolgálnak. A vitaköröket az alapkö zösségek szervezik egyéni arculatuknak, politikai érdeklődésüknek megfelelően. Fokozottan törekszünk a politikai ünnepekben rejlő eszmei motiváló erő kiak názására. A márciusi forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata a kollégium rangos politikai programja. I m m á r h a g y o m á n y a i n k közé tartozik az október 6-i megemlékezés. 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, az elmúlt évben az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság 60. évfor dulója köré rendeztük politikai ünnepeinket. A kollégiumi élet demokratizmu sát szolgáló szervezeti változások és a m á s összefüggésben m á r említett druzsbák úgyszintén nem nélkülöznek minden politikai jelleget. Kollégistáink évek óta egy nap társadalmi m u n k á t vállalnak a kulturális rendezvények anyagi fedezetének előteremtése érdekében. 1978 őszén például 74 kollégista több mint 3300 F t m u n k a b é r é n e k felajánlásával gazdagította a Kollégiumi Bizottság által kezelt kulturális alapot. Sajnálatos, hogy a jobbára női hallgatók által végezhető m u n k á k többnyire idényjellegűek és így csak kor látozott mértékben jutunk megfelelő munkaalkalomhoz. A kollégiumi demokratizmus fejlesztésében, a hallgatói közvélemény for málásában és egyidejű tolmácsolásában jelentős szerepet tölt be a kollégiumi rádió. A jól felszerelt stúdió tucatnyi m u n k a t á r s a Csathó Barna vezetésével második éve tudósít a főiskolai és kollégiumi eseményékről,. hetente jelentkező magazinműsora a főiskolásokat foglalkoztató kényes kérdéseket is b á t r a n fel veti. A diákrádió rövid idő alatt rangos helyet vívott k i m a g á n a k az országos mezőnyben: a dunaújvárosi amatőr rádiós találkozókon ismételten elismeréssel nyugtázták tevékenységét, s kapcsolatot létesített a Magyar Rádió Ifjúsági ro v a t á v a l és a győri területi stúdióval. A hallgatók kezdeményezése nyomán alakult meg kollégiumunkban a B a lázs Béla Filmkör. A kéthetente vetítésre kerülő amatőrfilmeket 80—100 fős közönség látogatja, a vetítéseket követő viták n a g y m é r t é k b e n hozzájárulnak hallgatóink valóságismeretének elmélyüléséhez, társadalmi kérdések iránti fo gékonyságuk növekedéséhez. A filmsorozatok között kell említést t e n n ü n k a 15 részes „Századunk" bemutatásáról és a 20. századi magyar politikatörténet kérdéseit ismertető filmek vitájáról. Nem csupán szakmai gyakorlati lehetőség, de közéletiségre nevelő hatású az a szocialista együttműködés, amit évek óta tartunk fenn a szomszédos k ö zépiskolai és szakmunkástanuló-kollégiumokkal. Hallgatóink a főiskolán okta tott csaknem minden tárgyból konzultációkat tartanak a középiskolásoknak 112

kulturális programokat szerveznek szomszédainknak. Igen jó kapcsolatot ala kítottunk k i a N y u g a t - d u n á n t ú l i Kollégiumi Munkaközösséggel, állandó ta pasztalatcserét folytatunk több felsőoktatási kollégiummal, mindenekelőtt a Pécsi Tanárképző Főiskola Kiváló Kollégiumával. A politikai munka talán legfontosabb feladatát a kollégium p á r t t a g g á ne velő tevékenységében látjuk. M u n k á n k b a n a kommunista oktatókkal, a főisko lai p á r t - és KISZ-szervezettel együttműködve megbízatások, feladatok megje lölésével kívánjuk a legaktívabb kollégistákat hozzásegíteni, hogy bizonyítsák: alkalmasak a p á r t soraiba történő felvételre. A legtöbb eredményt a közművelődés t e r é n sikerült elérnünk a hallgatók aktivizálása tekintetében. Közművelődési m u n k á n k a kollégiumi diákintézmé nyek sikeres működéséhez, mindenekelőtt a Néprajzi Kör (vezetője Fényi Tibor) koncepciózus „Utak a népművészetből" c. rendezvénysorozatához, m á s részt az alapközösségek kezdeményezéseihez kötődik. Igen fontosnak tartjuk, hogy munkatervben rögzített közművelődési programunkat valamennyi alap közösség, minden egyes kollégista a m a g á é n a k érezze, annak gazdagításához tevőlegesen hozzájáruljon. A rendkívül gazdag kulturális kínálatban a hagyo mányos előadástól és klubfoglalkozástól kezdve a filmvetítésen, táncházon és népdaltanuláson át kirándulások és kiállítások rendezéséig, irodalmi est és disco szervezéséig csaknem minden ismeretes forma és módszer alkalmazást nyer. A z elmúlt évek gazdag programjának átfogó értékelésére itt hely hiá nyában nem vállalkozhatunk, így beérjük n é h á n y különösen jól sikerült vál lalkozás felsorolásával abban a reményben, hogy az utóbbi másfél év szemel vényes programja is érzékeltetni képes a közművelődés szerepét házunk éle tében : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Kiállítás Berzsenyi Lénárd honvéd ezredes hagyatékából Találkozás fiatal szovjet és magyar írókkal Budai Ilona előadóestje Tanulmányi kirándulás az Őrségbe Beszélgetés Kósa Ferenc filmrendezővel Lehotka Gábor orgonaművész előadása Történész vendégeink: Urbán Aladár, Spira György, Kovács Zoltán Fotókiállítás, könyvkiállítás, ünnepi megemlékezés, orosz, történelmi és rajz szaktárgyi hetek politikai ünnepeinken Sebestyén Á d á m néprajzi gyűjtő és a kakasdi mesemondó asszony látoga tása Palkó István néprajzi előadása Tréfás mikulásestek, kollégiumi karácsony Makovecz Imre építész kiállítása a főiskola k l u b j á b a n Beszélgetés Liska Tibor reformközgazdásszal Nyilvános Nagy László-est a Bartók teremben (60 pótszékkel) és a főisko lán (300 néző) TIT- és egészségügyi előadások A kollégiumi rádió heti műsorai Gergely János kollégiumigazgató módszertani tanácsadása Táncházak, disco, „Tik és mink" vetélkedő Montázs-, fotó- és rajzkiállítás Szép magyar könyv kiállítás és Szántó Tibor tipográfiai előadása stb.

összegezve megállapítható, hogy a Pável Ágoston Kollégium a munkater vében rögzített célkitűzéseket évek óta jelentősen túlteljesíti, sajátos profilt alakított k i , több vonatkozásban országos m i n t á t adni képes. A főiskola fő igazgatói tanácsa, p á r t - és KISZ-szervezete h a t á r o z a t b a n foglalt állást a diák113

közösség nagy vállalkozása, a kitüntető „Kiváló Kollégium" cím megpályá zása mellett. A Felsőoktatási Kollégiumi Bizottság és a K I S Z K B együttes vizsgálatára várhatóan 1979 őszén kerül sor. Végezetül álljon itt azon végzett hallgatóink neve, kiknek hite, akarása és mindig megújuló erőfeszítése nélkül vállalkozásaink minden bizonnyal ered ménytelenek maradtak volna: Fényi Tibor, Köő Mária, Kürtösi Ágnes, P a l kovics Ágnes, Reznák Erzsébet, Török Erzsébet. DR. S I M O N PÉTER főiskolai adjunktus, kollégiumigazgató

114

STATISZTIKAI ADATOK

NAPPALI TAGOZAT

A hallgatók

szakonkénti

Szakok

Magyar—könyvtár Magyar—népművelés Történelem népművelés Matematika—orosz Matematika—rajz Matematika—ének-zene Matematika—testnevelés Matematika—(könyvtár Ének-zene—népművelés Tanító összesen

A hallgatók

megoszlása

az 1975/76-os tanévben Összesen

II.

24 24 11 27 15 13 33 13 8 75

23 27

23 24

20 15

—

23 13 12 23 9 7 70

—

26 8 12 16 11 9 66

—

90 90 11 99 48 47 86 45 36 211

242

211

187

118

758

szakonkénti

megoszlása

III. évfolyam

IV.

23 12 10 14 12 12

az 1976/77-es tanévben

II.

III. évfolyam

IV.

Magyar—könyvtár Magyar—népművelés Történelem—népművelés Matematika—orosz Matematika—rajz Matematika—ének-zene Matematika—testnevelés Matematika—könyvtár Ének-zene—népművelés Tanító

24 28 13 26 12 11 34 14 12 75

25 23 11 25 15 14 37 14 9 70

23 24

—

21 14 12 23 9 6 66

—

95 99 24 96 49 48 110 48 36 211

Összesen:

249

243

198

126

816

Szakok

24 8 11 16 11 9

összesen

117

A hallgatók

szakonkénti

megoszlása

az 1977/78-as tanévben

Szakok

II.

Magyar—könyvtár Magyar—népművelés Történelem—könyvtár Történelem—népművelés Matematika—orosz Matematika—rajz Matematika—ének-zene Matematika—testnevelés Matematika—könyvtár Ének-zene—népművelés Tanító

27 25 13 11 26 10 12 41 13 11 78

26 25

26 20

19 13

—

— —

Összesen:

267

A hallgatók

szakonkénti

13 25 12 10 34 13 11 73 242

megoszlása

III. évfolyam

12 25 14 14 33 13 7 64

223

IV.

—

98 83 13 36 94 50 46 129 45 35 215

107

844

18 14 10 21 6 6

az 1978/79-es tanévben

Szakok

II.

Magyar—könyvtár Magyar—népművelés Magyar—orosz Történelem—könyvtár Tör tén el em—n épmű velés Történelem—ének-zene Matematika—orosz Matematika—rajz Matematika—ének-zene Matematika—testnevelés Matematika—könyvtár Ének-zene—népművelés Testnevelés—népművelés Tanító

15 21 24 18 16 10

25 24

27 23

24 19

—

— •—

— —

—

Összesen:

118

Összesen

III. évfolyam

IV.

összesen

13 11 34 12 9 13 86

—

— 69

— —

91 87 24 33 53 10 71 47 42 131 49 37 13 233

282

267

226

146

921

—

15 12

—

27 10 13 39 14 10

22 10 9 30 12 11

22 14 9 28 11 7

O K L E V E L E T S Z E R Z E T T HALLGATÓINK

1976-BAN TANÁR S Z A K O N Matematika—éne

k-zene 6. 7. 8. 9. 10.

Lévai Edit Mészáros Mária Nagy Ágnes Poklosi Zsuzsanna Zag Ágota

Matematika—orosz 1. Balogh Anna Mária 2. Balogh Miklós 3. Biliczky Klára 4. Dávid Mária 5. Egerszegi Éva 6. Grech Judit 7. Gyarmati Magdolna 8. Hafner Judit 9. Kuruczi Ilona 10. Kristóf László 11. Malek Katalin 23. Vér Mária Magdolna

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Mezei Anna Mihók Márta Musitz Ilona Nagy Erzsébet Nagy Katalin Nagy Lajos Néz Károly Stróbl Márta Szabó Klára Tóth Mária Tóth Zsuzsanna

Matemati ka—rajz 1. Bojtor István 2. Hegyeshalmi László 3. K a p u v á r i Györgyné 4. Kiss Attila 5. Kovács Anna 6. K r e m ó Andrea 13. Tabiczky István

7. 8. 9. 10. 11. 12.

László Andrea Martonosi Éva Masszi Ferenc M e n y h á r t Erzsébet Nagy Julianna Spitz György

Matematika—testnevelés 1. Budai Zoltán 2. Dobszai Jenő 3. Gőgös Károly 4. Hajdú Gábor 5. Heller Alajos 6. K a p u v á r i György 13. Szili Imre

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kiss Péter Kovács Tibor Lakos Dezső Pirisi Gábor Pochán Ferenc Szallár Csaba

1. 2. 3. 4. 5.

Dévay Géza Hirschler Katalin H o r v á t h Márta Kovács Béla Lakatos László

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 1. Balló Istvánné Bogya Ildikó 2. Berek Ágota 3. Harangozó Aranka 4. H o r v á t h Borbála 5. H o r v á t h Erzsébet Csilla 6. Höfle Lászlóné Lékai Valéria 7. Ittály Zsuzsanna 8. Kovács Anna 9. Németh Irén

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Németh Teréz Némethy Mária Pápes Éva P u m Erzsébet Szabó Ibolya Szertel Julianna Takács Zsuzsanna Tamás Judit Téchy T ü n d e Villányi Rózsa Zgolombiczky Erzsébet

Könyvtár—matematika 1. Bakler Csaba 2. Dr. Desits I m r é n é Rózsa Márta 3. Farkas Éva 4. Fejesné Mikics Katalin 5. Gurisatti Katalin

6. 7. 8. 9. 10. 11.

H o r v á t h Judit Kiss Magdolna Nagy Ágnes Soós Katalin Tokaji Nagy Erzsébet Vörös Gyöngyi

Népművelés—ének-zene 1. Bajó Éva 2. Boross Magdolna 3. Bozsik Katalin 4. Erdősiné Karácsony Margit 5. Kondákor Anna 11. Tarján Ágnes

6. 7. 8. 9. 10.

Lois Márta Moravecz Zsuzsanna Papp Zita Perom Erzsébet Sitkei Mária

Népművelés—magyar 1. Fercsik Erzsébet 2. H o r v á t h Ágnes 3. Katona Valéria 4. Kiss Miklósné Fehér Gizella 5. Lukács Ibolya 6. Maksay Klára 7. Nagy Éva

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Ollerinyi Valéria Pereces Ágnes P o r d á n y Sarolta Rattay Bernadetté Riba Anikó Szabó Éva Szoboszlai Katalin Végh Márta

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 120

Balogh Katalin Beke Zsuzsanna Boda Mária Bodor Margit Bondor Mária Bugovits István Dénes Éva Doma Ernő Éder Ilona Katalin Éder Mária Rita

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Egressy Lívia Farkas István Filip Irma Gönye A n n a Mária Hergovich Erzsébet Horváth Magdolna Jeszenszky Erika Kocsis Zsuzsanna Ilona Kosahuba Sára Kovács Béla

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

21. Kovács Éva 22. Kovács Imre 23. Kovács P é t e r n é Kocsis Edit 24. Lang A n n a 25. László Katalin 26. Lehel Anna 27. Lendvai E m i l 28. M á r k u s Mária I. 29. M á r k u s Mária Zsuzsa II. 30. Mesics Borbála—w - 31. Miklós Mária 32. Nagy Éva 33. Nagy Mária 34. Nagy Teréz 35. N é m e t h Anna 36. N é m e t h Mária 37. Pados Zsuzsanna 38. Pálmai Márta 39. Pilnay Margit

Pintér Ildikó Scheffer Mária Sipos Judit Stekli Mária Szabó Marietta Szanyi Hajnalka Szentkúti Zsuzsa Szántó Mária Tanay Zsuzsanna Tánczos Ildikó Tatár Mária Toldi Mária Tonka Erzsébet Tóth Zita Varga Ágota Varga Judit Varjasi Mária Vass László Zala István Zukovics Karolina

1977-BEN TANÁR S Z A K O N Matematika—éne 1. 2. 3. 4. 5.

k-zene

Brenner Edit Butykay Ágnes Erdélyi Piroska Izéli Teréz Palásti Judit 11. Virág Ágnes

Matematika—orosz 1. Ács Erzsébet 2. Csek Klára 3. Danyi Mária 4. Földes Katalin 5. G o m b á r Teréz 6. Horváth Jánosné Emmer Zsuzsa 7. Illés Erika 8. Jankovics Mária 9. K e m é n y Etelka 10. Kósa Katalin 11. Lőrincz Gyöngyi 24. Zsigmond Zsuzsanna Matematika—rajz 1. Ambrus Márta 2. Anczmann Teréz 3. Farkas Pál 4. Hegyi Katalin

6. 7. 8. 9. 10.

P á k Klára Polgár Éva Reigler Borbála Sámuel Mária Sisak Éva

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Mogyorós Rozália Nádai Olga Nemesek Olga Radnai Gabriella Ronkó Éva Sallai Margit Simola Mária Stári Ildikó Szabó M á r t a Varga Ilona Varjú E r i k a Zalkái Teréz

5. 6. 7. 8.

Molnár Rozália Rendek Irén Szabó Marianna Szemes Erzsébet

Matematika—testnevelés 1. Ács Erzsébet 2. Bulyáki Ágnes 3. H o r v á t h Erzsébet 4. Kerekes Csilla 5. Kovács Zsuzsa 6. Medgyesi Ida 7. Mlinkó Erzsébet 8. N é m e t h Gyöngyvér

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Pintér Valéria Pusztai Mária Rovács Ágnes Sági Anna Simon Edit Szabó Magdolna Szabó M á r t a Hellerné Voszka Katalin

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 1. Almási Mária 2. Á b r a h á m Zsuzsa 3. Dreysier Edit 4. Füzesi Judit 5. Gregorich Anna 6. Hahner Péter 7. Hodossy Judit 8. Joó Katalin 9. Kiss Ildikó 10. Köbölkuti Katalin 11. Mátrai Ildikó

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Mézes Veronika Molnár Emma Nagy Éva Oláh Rozália P r é m Ildikó Standeisky Anna Szabó Katalin Szalay Anna Tóth Zsuzsanna Várfői Nóra Valuska Edit

Könyvtár—matematika 1. Balogh Ilona 2. Borbíró Eszter 3. Bordás Éva 4. Csuka Éva 5. Görbe Judit 6. H o r v á t h Erzsébet

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Hújber Tibor Ifjú Erzsébet Lakos Klára Nagy László Preininger Gizella Szalay Zsófia

Népművelés—ének-zene 1. H o r v á t h Imre 2. Kajdacsy Zita 3. Karmacsi Viola 4. Maries Magdolna 9. Várhegyi Éva Népművelés—magyar 1. Bogáth Margit 2. Dancsecs Klára 3. Éliás Zsuzsanna 4. Földesi Lajos 5. Hídvégi Violetta 6. K a r y József 7. K á l m á n y Ildikó 8. Kerekes Kornélia 9. Kovács Piroska 10. Kozák Márton 11. Matók Éva 23. Wendler Ágnes 122

5. 6. 7. 8.

Molnár Erzsébet Tóth Margit Szendrei Éva Váradi Erzsébet

13. N é m e t h Terézia 14. Hős Gézáné Pálffy Judit 15. Peszlen Anna 16. Péterffy Márta 17. Popovics Gizella 18. Róka László 19. Rostás Sára 20. Sebjén Márta 21. Tóth Ibolya 22. Tóth Judit

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. •20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Babos Ilona Bartik Zsuzsanna Benkő Valéria Benke Csaba Burcsi Ágota Csík Zsuzsanna Dömötör Mária Elek Piroska Fodor Mária Gergely János Giordan Lívia Gyarmati Anikó Horváth A n n a m á r i a H o r v á t h Éva I. H o r v á t h Éva II. Horváth Éva III. H o r v á t h Mária I. H o r v á t h Mária II. Illa Mária Valéria Juhász Marietta Keringer Judit Készei Judit Király Á r p á d Kiss Emília Karakai József Karner László Kondákor Valéria Kónya Éva Kosztich Julianna Magyar Anikó Mayer Ildikó 63. Zsuppányi Erzsébet

32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

Májer Sándor Mészáros Edit Molnár Gyöngyi Molnár Márta Moncz László Németh Ágnes Németh Erzsébet Némeh Ilona Németh Magdolna Németh Mária Olasz Judit Pados Teréz Pallósi Zsuzsanna Pál Ildikó Pataki Marianna Sámson Andrea Simon Marianna Sipos Ilona Söjtöri Ildikó Szabados Erzsébet Szabó Judit Szabó Rozália Szakály Éva Szálai Ilona Szanyi Veronika Tamási Mária Tanai Irma Tarlacz Erzsébet Timár Andrea Vadas Judit Varga Katalin

1978-BAN TANÁR S Z A K O N Matematika—ének-zene 1. Berkényi Bernadett 2. Donyi Erzsébet 3. Gáspár Marianna 4. Hargitai Margit 5. Kelemen Tamás

6. 7. 8. 9. 10.

Molnár M á r t a Rózsa Ferenc Tóth Ágnes Tuboly Gyöngyi Varga Klára

. Matematika—orosz 1. Ambrus Zsuzsa 2. Bolla Enikő 3. Dénesné Dolmány Ágnes 4. Imre E r i k a 5. Jász Mária

6. 7. 8. 9. 10.

Kisházi Mária Ágnes Kostyál Zsuzsanna Kovács Éva Molnár Katalin Nagy Ilona 123

15. 16. 17. 18.

Szerencsi Teréz Török Mária Tasi Gyöngyi Tóth Erzsébet

Matematika—rajz 1. Császár Erzsébet 2. Csizmadia Piroska 3. Francsics József 4. Kovács Margit 5. Kupás Deák Margit 6. Miklós Zsuzsanna 7. Nagy K á l m á n

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Navratil Ferenc Németh Katalin Opra Szabó Katalin Papp Piroska Simon Marianna Trombitás Veronika Trombitás Zsófia

Matematika—testnevelés 1. Dinya Géza 2. Fekete Marietta 3. Geosits Anikó 4. Geröly Zsolt 5. Hajdú Tamás 6. Károly Frigyes 7. Kadlecsik Kornél 8. Kiss Miklós 9. Kiss Zoltán 10. Kolláth Gábor

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Kovács Kamilla Küri Katalin Miszori Mária Nagy Gábor Neisz László Pölös A n n a m á r i a Rataj Éva Szabolcs Katalin Tatai Irén Varga Bernadett

11. 12. 13. 14.

Nyilasi Alexandra Pados Mária Papp Magdolna Szálai Beáta

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 1. Böröndi Lajos 2. Czingráber Mária 3. H o r v á t h Adrienne 4. Juhász Lászlóné Várnai Erzsébet 5. K á r p á t i Zsuzsanna 6. Koltay Emőke 7. Köő Mária 8. László Margit 9. Martos Veronika

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Mikó Márta Murányi Péter Nánay Zsuzsanna Pálinkás Veronika Palkóvics Ágnes P i n t é r n é Vargyai Anna Román Éva Stégner Éva Szabó Jolán Szanati Erzsébet

Könyvtár—matematika 1. Czika Ágnes 2. Felhő Mária 3. Oláh Mária

4. Piróka Lilla 5. Szalay Mária 6. Zöld Gabriella

Népművelés—ének-zene 1. Földesi Ilona 2. Herber Dénes 3. Klinger Hilda

4. K y n c l Rita 5. Prisztavok Erzsébet 6. Szabó Katalin

Népművelés—magyar 1. Bősze Valéria 2. Czap Ágnes 3. Dabóczi Dénes

4. Dénes József 5. Eichhardt Emma 6. Józsa Erzsébet

124

7. 8. 9. 10.

Károlyné Kaszap Sára Masszi Péter Nagy Gábor Nagy Jolán

11. Süle Éva 12. Szálai Péter 13. Szentirmai Edit

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Adorján Teréz Arnold Katalin Baán Jenő Bor Valéria Böcskei Georgina Boriné Németh Katalin Bödör Gizella Csalló Erzsébet Csupor Mónika Dalos Andrea Dankó Katalin Eszes Ilona Farkas Péter Forgó Anikó Frohmann Mária Gécsy Erzsébet Gömbös Ella Gyarmati Antónia Hafner Erika Háklár Erzsébet Hári Katalin Házi Attila H o r v á t h Edit H o r v á t h Erzsébet I. Horváth Erzsébet II. H o r v á t h Gizella Horváth Gyula Horváth Ibolya Horváth László Hömöstrei János Joó Anna Joó Katalin 65. Zotz Éva

33. ,34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

Kiss Terézia Komláti László Kondics Balázs Kovács Ferenc Ködös Emőke Krizmanics Mária K u m m e r n é N é m e t h Judit Marthi Marianna Mester Margit Nagy Ibolya Nagy Judit Németh Etelka Németh Margit Németh Mária Űri Márta Pados Katalin Papp Ildikó Pálcás Adrienne Péter Sarolta Polesznyák Ágota Pulay Andrea Sejber Ildikó Sümegh Stefánia Szabó Erzsébet Szabó Katalin Szerdahelyi Katalin Szigetvári Erika Tompa Zsuzsanna Török Erzsébet Vajkovics Piroska Vecsei Katalin Végvári Julianna

1979-BEN TANÁR S Z A K O N Matematika—éne k-zene 1. Bebesi József 2. Joóné Varga Lívia 3. Havasi Krisztina 4. H o r v á t h Magdolna 9. Szilágyi Borbála

5. 6. 7. 8.

K u n t á r Judit Mándli Ilona Ország Zsuzsanna Szabó Dezső

Matematika—orosz 1. Baloghné Együtt Mária 2. Bondor Márta 3. Boziné Radányi Marianna 4. Csősz Erzsébet 5. Darabos Katalin 6. Feith János 7. Földvári Anna 8. Haklits Zsuzsanna 9. Horváthné Németh Ildikó 10. Hungler Hildegard 21. Völler Mariann Mate mati ka—rajz 1. Adorján Mária 2. Farkas Ilona 3. Gelencsér Ferenc 4. Golubov Gábor 5. J á g e r István 6. Katovicsné Gulyás Katalin 7. Magyar Hajnalka Matematika—testnevelés 1. Basa Marianna 2. Békefi Edit 3. Cseh István 4. Csócsics Lajos 5. Csóka László 6. Dézsi Attila 7. Dobra László 8. Fancsali Ferenc 9. Grossmann Mária 10. Hajnal Edit 11. Honosi Ágnes 12. J á r v á s Ágnes 13. K á r p á t i Györgyi 27. Véber Gabriella

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Kelemen Zsuzsanna Kurcz Teréz Lex Mária Lovas István Majos Gizella Mercs Lilióza Molnár Erika Sinkó Mária Zsuzsanna Szallerné Sass Katalin Virág Ilona

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Nagy Mária Pesovár Anna Póczáné Vörös Lívia Rákos József Rideg László Stróbl Elvira Johanna Túri István

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Katovics Miklós Keresztényi Zoltán Kozári Ilona Paróczai József Pozsonyi Marianna Renácz Teréz Sinka Béla Somkereki Edit Szabó Márta Timkó Tamás Tóth László Vallner Mária Varga Csaba

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 13. Marosi Katalin 1. Bezzeg Judit 14. Moldován Katalin 2. Borsos Gábor 15. Molnár Piroska 3. Csanaki Ilona 16. Somogyi Zita 4. Császárné Horváth Janka 17. Tóthmárton Mária 5. Csík Ildikó 18. Tóth Zsuzsanna Margit 6. Degovics Zita 19. Török T ü n d e 7. Fábián Márta 20. Túriné Kovács Márta 8. Hajnalné N é m e t h Valéria 21. Tüű Mária 9. Horváth Katalin 22. Uzsák Erzsébet Ágnes 10. Kappel János 23. Vámos Katalin 11. Klausz Gábor 24. Vaszkun Viola Judit 12. Körösi Erzsébet 25. Zakar Ildikó 126

Könyvtár—matematika 1. Barcza László 2. Csilléi Béla 3. Csilleiné Szabó Gyöngyi 4. Garamszegi Marianna 5. Györei István 11. Szallárné Kozma Katalin Népművelés—ének-zene 1. H o r v á t h Ildikó 2. Kiss Judit 3. Kulcsár Sándor 7. Szirtes Katalin

6. 7. 8. 9. 10.

Kaszás Veronika Kónya Teréz Dr. Kovácsné Keszte Margit Kulcsár Lívia Sándor János Csaba

4. Lengyel László 5. L e r á n t Erika 6. Márföldi Mária

Népművelés—magyar 1. Berhidai Magdolna 2. Bodonyi Gyöngyi 3. Borsos Lajos 4. Bőhm Katalin 5. Czene Magdolna 6. Dalnoki Ágnes 7. Font Sarolta 8. Gecsei Edit Magdolna 9. Kincses Károly

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Király Györgyi Lakatné Mester Éva Nagy Ferenc Paróczainé Korányi Margit Sarf Lívia Szarvas Brigitta Szentes András Telekesi Miklós Tóth Ferenc

Történelem—népművelés 1. Dr. Barsiné Gilicsár Erika 2. Bódi Erzsébet 3. Fényi Tibor 4. Góczán Mária 5. Heit Gábor 6. Herczeg Erzsébet

7. 8. 9. 10. 11. 12.

H o r v á t h Gábor Orbán Mária Reznák Erzsébet Szabó Mária Vasvári Zsuzsa Zsirai Zsuzsanna

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Andáné Gál Mária Auer Zsuzsanna Bakó Tibor Zoltán Balázs Erika Becseiné Györkös Valéria Belényes Katalin Bene Csilla Bodorkós A n d r á s Böcskei Marianna Dénes Lajos Egyed Borbála Eitel Krisztina Fejtli E r i k a Filó Terézia Finta Judit Gál Éva Hargitai Szilvia Harsányi Ágnes

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Herczeg Mária Holper Gabriella H o r v á t h Elek H o r v á t h Katalin I. H o r v á t h Katalin II. Horváth Margit Horváth Veronika Horváthné Tali Julianna Józsa Katalin Kenéz Andrea Kiss Irén Klement Mária Koltai Mária Kovács Ibolya Kovács Marietta Kozák Ágnes Kutasi Lívia Terézia Lakéziné Illés Beáta

37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Lengyel Katalin Lengyel Veronika Lujber Zsuzsanna Méhes Mária Molnár Zita Nagy Margit Németh Bernadett Németh Zsuzsanna N é m e t h n é Pukler Júlia Nok Judit Nóvák Ferenc Nyisztorné Zab Borbála Orbán Anikó Ország József P á m o n Borbála

Perjés Zsuzsanna Péter Judit Pörneczi Ilona Ildikó Rozmán Ágnes Sarkadi Ildikó Sörös Erika Sulyok Judit Süket Olga Szabó Klára Talabér Éva Tarpál- Mária Tóth Ilona Tóth Marianna Tóthné Notterpek Jácinta Varga Erzsébet Tünde

LEVELEZŐ TAGOZAT Hallgatói

1. Kétszakos t a n á r 2. Tanár—közművelődés szakos 3. Népművelés—könyvtár szakos 4. Tanító 5. Kiegészítő szakos Összesen:

128

létszám 1978/79

1975/76

1976/77

1977/78

248

385

426

368

167 77 257

88 127 325

13 126 185

124 88

781

991

827

640

—

O K L E V E L E T SZERZETT HALLGATÓINK

1976-BAN NÉPMŰVELÉS—KÖNYVTÁR S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Antal Gyuláné A r a d v á r i Izabella Á d á m Miklós Mártonná Baller Veronika Eszter Balogh Ágnes Blészer Éva Borbély Ferencné Csonka Éva Deli Ferencné Erdélyi Józsefné F á b r y n é M á r k Anna F e r k é n é Pellárdi Zsuzsanna F r a n k ó András Geiger Györgyné Gellértné Matók Mária Gergely Józsefné Geszler Ferenc GönczÖl György Dr. Hajnády Zoltánné Hankó Lászlóné Hauk Istvánné Herczeg István Hilt Jánosné Hittaller Gyuláné Hivatal Nándorné Horányi György H o r v á t h Ferenc H o r v á t h Ferencné Kertész Gáborné H o r v á t h Jolán Illa Gyula Izmindi Ferencné Jancsarics Ilona J á v o r k a i Márta Juhász Erika K á l m á n Józsefné Kelbert J á n o s n é 75. Dr. Zumbok Ferencné

38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

Kiss Attila Kiss Ferencné Kocsis Józsefné Kovács Dezső Kovács Emília Kovács Gáborné Kovács György Kovács Istvánné Kovács Klára Kovács László Dr. Kováts Zoltánné Lenkey Tibor Liszkay Ferenc Mátyás Edit M e n n y e m é Várszegi Judit Mester Gyuláné Mécs I m r é n é Mészáros Ágnes Mózesné Varga Ágnes Müller Józsefné Pál Béla Pálinkás Klára Petrákovics Mária Péczeli István Polák Jolán Rajnai Mária Rásó Imola S á r k á n y János Scheiber Julianna Sógor Béla Szili Antónia Szita Anna Torna I m r é n é Vajda Magdolna Véner Éva Vincze Mária Vrábel Miklósné

129

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Asztalos Éva Baloghné Dávid A n n a Bordásné Sass Ibolya Bojtár Istvánná Csetri Ilona Csiszár Katalin Csonka M á r t o n n á Fekete Lászlóné Gelencsérné Drégelyi K i s Edit Kovács Ferencné Kissné Kustos Valéria N é m e t h Gyöngyi 25. Zsitek Zsuzsanna

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Nagy Gyuláné Póczek Zsuzsanna Pósfalviné Gergye Ibolya Rabadits Istvánná Rosta Gáborné Szabó Gyula Szuper Ágnes Tímár Annamária T í m á r n é Biczó Ágnes Török P é t e r n á Wittinger Erzsébet Zalán Józsefné

KIEGÉSZÍTŐ S Z A K O N Ének-zene 1. Balázs Á r p á d n é 2. Egressy Katalin 3. Hradil Katalin 4. Kiss József 9. Zseli Ibolya

5. 6. 7. 8.

Könyvtár 1. Bíró György 2. Bucsánszky József 5. J á r i Ferencné

3. H o r v á t h Istvánná 4. Jaczkovics Lászlóné

Magyar 1. A n t a l László 2. Balassa Judit 3. Dr. Bariska Istvánná 4. Bozsaky Gézáné 5. Braun A n n a 6. Endrődy Éva 7. Hay A n d r á s n é 8. H e r m á n Béláné 9. H o r v á t h Gáborné 10. H o r v á t h Gizella 11. H o r v á t h László 12. H o r v á t h Marietta 13. H o r v á t h Miklósné 14. Illés Antalné 15. Jakab Béláné 16. Dr. Kocsis S á n d o r n é 17. Kovács E r i k a 18. K o m a Endréné 19. K u t h i Mária 20. Lukácsify Éva 21. M i t t l Istvánné 22. Molnár Zoltán 45. Varga N á n d o r n é 130

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

Kocsis Jolán Lakner Győzőné Molnár Gábor Söptei Lászlóné

Mosonyi Mária Márfi A n n a Ibolya Nadrai Lászlóné Nagyné Pajor Márta Nagy Ildikó Nagy Mária Ildikó Németh Gyuláné Pista Attiláné Pogrányi Mária Pósfay Péter Orbán Margit Sebestyén Anna Sípos I m r é n é Spiesz János Sulyok K á l m á n Szomjú Lászlóné Szőnyi Gabriella Tegzesné Éder Borbála Takács Jánosné Tavaszi Ágnes Tolvaj Győzőné Török Gábor

Népművelés 1. Balogh Ferenc 2. Czifra Istvánné 5. Varga Béla

3. J u h á s z Attiláné 4. Kokas József

Orosz 1. Csizmadia Anikó 2. Gecse Erika 3. H o r v á t h Lászlóné 7. Spitz Györgyné

4. Ihász Jánosné 5. Mátyás Tiborné 6. Zsigmond Gizella

Rajz 1. Balogh Izabella 2. Biczó A n a l 3. Bőczén Csabáné 4. Dr. Dora Józsefné 9. Tóth Klára

5. 6. 7. 8.

Testnevelés 1. Choma Leventéné 2. Csonka I m r é n é 3. Molnár István 7. Varga Zoltán

4. Nagy Györgyné 5. Schütz Jánosné 6. Szakács József

Gödörházi Józsefné J á r m a i Gáborné Magyar János Ugróczky Ferencné

1977-BEN NÉPMŰVELÉS—KÖNYVTÁR S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A n t a l Mária Bakos György Balázs Jánosné Beke Gabriella Bedő Sándorné Bogáth Mária Bögyös Károlyné Csapóné Gyarmati Irén Cseppentőné Pálfi Ilona Csóbór Győzőné Dér Mátyásné Duszkó Pálné Eördögh Endréné Erős Lívia Fazekas Gáspár Fodor Éva Fülei Istvánné Gaál László Dr. Geiszt J a k a b n é Gergye Imre Győri Miklósné Hetényi Endre J á n o k i Dzesőné Jákli Sándor Kiss Ferencné

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Kobialka Józsefné Kolompár Károlyné K o k á n y Judit Kothencz Jánosné Kovács Gyula Kovácsné Kövesdi Ibolya Lakner Zoltán Lantos Katalin Lengyák István Lönhárd Ferenc Marián Sándorné Mázsa Imre Mihály Erzsébet Molnár László Mozsolics Istvánné Németh Sándorné Öhemüller Eszter Papp Tiborné Péntek Ilona Salamon Rácz Judit Sliez A n d r á s Schott I m r é n é Szabó Éva Szabó Lajosné Szakály Erzsébet

51. 52. 53. 54. 55. 56.

57. 58. 59. 60. dl. 62.

Szála Erzsébet Száraz P á l n é Szijj Klára Szűcs László Tanai Erzsébet Tavaszné Lázi Éva

Tóth Pálné Trucza Csabáné Üveges Sándor Vértes Gábor Wéber Judit Zathner Mária

TANÍTÓ S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Bazsó Károlyné Bertalan Istvánné Eszes Béláné Farkas Oszkárné Fülöp Mária Gátay Magdolna Gecse Tamásné Góth Tiborné Gombkötő József Gönye Lászlóné Gráczki Lászlóné Jakab Róbertné Kiss Éva Kiss Katalin Kutassy T ü n d e Lágler Jenő Magyar Ildikó 35. Wolf Éva

Mándli Lászlóné Nagy Tamásné Nagy Marianna Németh Jánosné Pethő Magdolna Simon Jánosné Sinka Éva Dr. Szántai Károlyné Szendrő Márta Szolnoki Margit Tolnai P é t e r n é Tóth Istvánné Tóth Józsefné Tóth Piroska Varga Ákosné Verhás Miklósné Vinkó Mihályné

KIEGÉSZÍTŐ S Z A K O N Ének-zene 1. Balikó Jánosné 2. Bencsics Istvánné 3. Dömötör Katalin 4. Gerencsér József 5. Komlós Jánosné 6. Kovács Béla 13. Uzoni Ödönné Könyvtár 1. Bognár Mária 2. Dénes Pálné 3. Juhász Dezsőné 4. Kassai Marianna 5. Kovács Lajosné Magyar 1. A n t a l Zsófia 2. Barabás Katalin 3. Behring Anikó 4. Benczik Vilmosné 132

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Nyári László Rózsa Zsuzsanna S á r v á r y László Szabó Istvánné Szekeres Gábor Tóth Ibolya

6. 7. 8. 9. 10.

Kutasi Ferenc Légáz Jánosné Pintér Magdolna Somoskővi Dezsőné Székely Mária

5. 6. 7. 8.

Csapó Antalné Dr. Csorna S á n d o r n é Csorba Katalin Devecseri László

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Devecseri Zoltán Dremmel Lajosné Dr. Elek Miklósné Farkas Márta Gondi A n n a Dr. Haffner Szabolcsné Halász Vilmosné Dr. Hargitai Zoltánné H o r v á t h n é Lehel Anikó Jakubecz Ilona Juhász Judit Kálovics Ferencné Kiss Gyuláné Lehoczky Orsolya Mikes T a m á s n é Mészáros Károlyné Mozótki Miklósné Nárai Sándorné Dr. Nagy Istvánné

Matematika 1. Balogh Károlyné 2. H o r v á t h Istvánné 5. Molnár Istvánné Népművelés 1. Győrvári K á l m á n n é 2. H o r v á t h S á n d o r n é 3. Kiss Anikó 4. Michelisz Ferenc 9. Sikli Józsefné Orosz 1. Csiszár Zsuzsanna 2. Dominek I m r é n é 3. Gyárfás Pálné Rajz 1. Dolgos Ilona 2. Farkas Mária 3. Kiss Gyuláné 4. Kiss Sára 5. Nagy László 6. N é m e t h Józsefné Testnevelés 1. Bacsó Jánosné 2. Farkas István 3. Galambos Ferenc 4. Halmos János 5. K a n z l i József 6. Káldi Tamás 7. Kiss Gézáné 8. Dr. Kiss Istvánné -. 17. Veszprémi Ágnes

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Németh Józsefné N é m e t h Mihályné Óhidi Györgyné Papp Miklós Pasztner Frigyes Rege József Sarkadi Judit Somogyi Mária Süveges Gézáné ifj. Szálai Lászlóné Szendrényi Lajosné Tamás Imre Tóth Ferenc Tulcz Éva Varga Károlyné Varga G . Károlyné Viola Lajosné Vlasits Rezsőné Dr. Wáchter Walterné

3. Hertelendy Lajosné 4. Márton Ferencné 5. 6. 7. 8.

Oroszlán György Smuk Imre Spakilvics G e r t r ú d Viola Lajos

4. Molnár Bernadett 5. Pezenhoffer Richárd 6. Poós Katalin

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Németh Sándorné Porpáczy Edit Pünkösti Ellák Sipőcz Ferencné Strausz Lajosné Újházi Anikó

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Kiss Tóth Imre M á r k u s Tivadar Mógor K a t a l i n . Németh László Rákos László Schrott Rezső Újvári Tibor Varga J á n o s n é

1978-BAN TANÁR S Z A K O N Matematika—éne k-zene 1. Domonkos Katalin 3. Szarka László

2. Farkas Károlyné

Matematika—orosz 1. Koncsekné Szöbölöcz Éva 2. Korponainé Prisztál Mária 3. Kovács Teréz 6. Szálai Anikó

4. Orbán Éva 5. Sike Ferencné Marsi Katalin

Matematika—rajz 1. Fódi Antalné Csizmadia Gyöngyi

2. Persaits László 3. Pongrácz Ilona

Matematika—testnevelés 1. Bánó Zoltán 2. Galabár Gyuláné Kovács Judit 3. H o r v á t h Istvánné Szlávik Katalin 4. Kóra Endre

5. Lichtenberger Györgyné Balázs Irén 6. Lukácsy Györgyné Benkő Edit 7. Stolár Mihály 8. Szabady Júlia

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 1. Bencsikné Boros Rózsa 15. Marton Terézia Zsuzsa 2. Bonczó J e n ő n é 16. Nagy Ágnes Mária 3. Csabányiné Mayherr Gabriella 17. Nagy Péter 4. Dálnokiné Sellei Éva 18. Osváthné Takács Katalin 5. Dusza A n d r á s n é 19. Peidl Borbála 6. Engli Katalin 20. Polgár Tamás 7. Földvári György 21. Simon Jánosné 8. Gáspár Dezsőné 22. Gombos Judit 9. Gyöngy Katalin 23. Sulyok Emília 10. Hatvani Szabó Jánosné 24. Szabó J á n o s n é 11. H o r v á t h Ágnes 25. Szandi Ágnes 12. K á l m á n Marianna 26. Tilhof Endre 13. K m e t t y n é Balogh Zsuzsa 27. Varga Zoltánné 14. Lasics Judit 28. Vastag Istvánné 29. Wieser Katalin Könyvtár—matematika 1. Balogh Ernőné 2. Berezvainé Nógrádi Zsuzsa 3. Hegyi Zsuzsanna 7. Tuboly Zsuzsanna Népművelés—ének-zene 1. Darabos Ferenc 2. K á r p á t i Ildikó 134

4. Makó József 5. Pallariné Takács Alice 6. Takács Éva

3. Kovács Attila 4. Tóthné K y n c l Éva

Népművelés—magyar 1. Balogh Ferencné 2. Csanda Kálmán 3. Csőszné Rabóczky Ágnes 4. Danes Jánosné 5. Déri Lászlóné 6. Diószeghy Lászlóné 7. Ernstné Molnár Valéria 8. Gerencsér Tibor 9. Göbölösné Hamar Judit 10. H o r v á t h Gábor 11. Kajtár Zsuzsanna 12. Katzler Hilda 13. Kondora István 14. Lippai Sándor 15. Mausz Mihály

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Mészárosné Bíró Lenke Németh Edit Pintér Lajos Raab Anikó Sági István Simonné Szentirmai Karola Szabó Tibor Szalay György Szendi Edit Tóth Edit Török István Varga Béla Varga Zsolt Varga Zsuzsanna Vörös Nándor

NÉPMŰVELÉS—KÖNYVTÁR S Z A K O N 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Balogh István Bartal Géza Bendly Éva Bódis Gizella Csapó Tamásné Pololusz Margit Dobozi Sándorné Kiss Éva Eichinger Katalin Erdélyi Györgyi Fejős József Ferenczi Demeter Fodor Tamás Frigyik Katalin Horváth László Juhász László Lehel György Lencsés Gábor

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Memon Ferenc Nagy Csabáné Nemes Erzsébet Németh Lászlóné Káldy Zsuzsanna Pagony Zsuzsanna Peri Ferencné Papp Mária Zsuzsanna Pethő T ü n d e Snitprechtné Molnár Erzsébet Sógor Ferenc Somogyi Zoltánné Süle Ferenc Szemmelweisz Ilona Takács Á r p á d Tóthné Nébel Erzsébet Vida Lászlóné Szabó Zsuzsanna

TANÍTÓ S Z A K O N 1. Balogh Jenőné Tóth Éva 2. Barabás Józsefné J á r a i Edit 3. Bejczy Józsefné Czenki Éva 4. Bogdola Erzsébet 5. Bónáti Miklósné Janka Magdolna 6. Czuczorné Vasas Margit 7. Cseri Lászlóné

8. Cserepesné Kovács Mária 9. Csóka Zsuzsanna 10. Dr. Doroszlay Lászlóné Szekeráh Judit 11. Fülöp Nándorné 12. Guth Gyuláné Bor Mária 13. Hertelendyné Varró Ágnes 14. H o r v á t h Csabáné Polgár Éva 15. H o r v á t h Lászlóné Váradi Mária

16. Dr. Jean P é t e r n é Bánhegyi Erzsébet 17. Keller Nándorné Kolics Erika 18. Kiss Lászlóné Forrai Irén 19. Kiszelyné Pozsonyi Edit 20. Komondi Péter 21. Kovácsné Kemenczei Ilona 22. Kozma Elvira 23. Luif Ferencné Budai Zsuzsanna 24. Mizser Ferencné Lázár Éva 25. Nagy Emiiné Bakler Mária 26. Nagy Józsefné Nemes Mária

27. Németh Miklósné Orbán Ilona 28. N i k i i Istvánné Szvoboda Margit 29. Oláh Zsuzsanna 30. Pallagi Erzsébet 31. Prekly Józsefné Czinkos Mária 32. Regősné Halász Julianna 33. Dr. Sóti Lászlóné Pintér Terézia 34. Szabó Istvánné Szilágyi Erzsébet 35. Takáts Sándorné Megyeri Sarolta 36. Tóth Edit 37. Vida Zoltánné Kornis Márta

KIEGÉSZÍTŐ S Z A K O N Ének-zene 1. Faragosi Istvánné Simonyi Erzsébet 2. Gyurácz Beatrix 5. Pék Matild

3. Kollarits Rita 4. Molnár Józsefné Zátonyi "Valéria

Könyvtár 1. Bartos Miklósné 2. Endrédi Ildikó 3. Gombai Márta 4. Györkös Lászlóné 5. Dr. Holló Lajosné 6. Kecskés Attiláné Magyar 1. Balogh Miklósné -~ 2. B a r t h á n é Mohányi Erzsébet 3. Dr. Bencze Lászlóné 4. Bognár Lászlóné 5. Czukor Györgyné 6. Dóra Béla 7. Dörnyei Lászlóné. . 8. Farkas István . 9. Galambos Ferencné" 10. Gőcze Mária 11. Gyirfi P é t e r n é 12. Illáné Fiiszár Judit 13. Kiss Józsefné 14. Kocsis Katalin ... 15. Laczkó Marianna 16. Lenthy Csaba 33. Végh Péter :

136

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Maros vári Józsefné Ökrös Lászlóné Pagurka Anna Recska Mária Sejber Mihályné Szabó Katalin

17. 18. 19. 20.. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Márkó Gyuláné Miskolczi Á r p á d n é Monai Gyula Neményi Attiláné Dr. Nóvák Elekné Sólymos Nándorné Szabó Ágota Szabóné Kolostori Mária Szabó Vendel Szép Ferenc Takács Imréné Téri Tiborné Tóth Sándorné Utassy Istvánné Springerné Várhidi Éva Varga Józsefné

Matematika 1. Geipl Miklósné 2. Gróf A n d r á s 3. Lamport K á l m á n n é 4. Láng Attiláné Népművelés 1. Barabásné Sass Ibolya 2. Botos János 3. Horváth Sándorné 4. Kerekes György 5. Kovács György 6. Nagy Károly

5. 6. 7. 8.

Máté Ferenc Mihaics Józsefné Molnár Tiborné Birkmayer P é t e r n é

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Pásztor Gézáné Rostaházi Tamás Steiner Anikó Szabó László Szalóki József Terek Etelka

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Nagyné Pajor Márta Odor Edit Óvári László Pethő Piroska Piszker Éva Scheffer Mária Süle K á l m á n n é Szabó Lászlóné Szirmai Attiláné Takács Endréné

Rajz 1. Gaál Erzsébet 2. Dr. K á r p á t i P é t e r n é 3. Kelemen Etelka 4. Larkovits K á l m á n 5. Pontyos László Attila

6. 7. 8. 9. 10.

Rozmánn Andrásné Soós Pálné Vad Józsefné Vass Anna Vészeli Lajos

Testnevelés 1. Bartók Géza 2. Bojtár Emília 3. Csóka Antal 4. Edelényi Miklós 5. Galamb László 6. Gömöryné Meszely Zsuzsa 7. Győrvári Endréné 8. Halmosi Lajos 9. H o r v á t h J á n o s 10. H o r v á t h Tihamérné 11. Kapuy Mihályné

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Kispál Péterné Kovács Béla Kovács Imre Kutasi Erzsébet Major Gyula Nyúlási A n d r á s n é Padányi Zsoltné Papp Ágota Pötl Tiborné Sulyok Ferenc Tóth Tamás

Történelem 1. Baán Istvánné 2. Dr. Bötskey Ottóné 3. Brodszky P é t e r n é 4. Egressy Katalin 5. Erdély Erzsébet Gyöngyi 6. G y ü r ü Károly

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Horváth Tamás H o r v á t h n é Szántó Mária K a l m á r Lajos Károly Irma Kelemen Zsuzsa Kercsmár J e n ő

Orosz 1. Bakler Csaba 2. Balogh Dezsőné 3. Bíró Judit 4. Bolfert Sándorné 5. Czepek Béláné 6. Hevesi Lászlóné 7. H o r v á t h Éva 8. Katona Márta 9. Lipóth T i v a d a m é 10. Nagy Erzsébet 21. Takács Zoltánné

13. 14. 15. 16. 17.

18. 19. 20. 21. 22.

Kiss József Kiss Tóth Istvánné Matusek László Mészáros Jánosné Polgár Tibor

Pöltl Tibor Pungor János Sátori Vilmosné Szabados Péter Tamás Judit

1979-BEN TANÁR S Z A K O N Matematika—ének-zene 1. Bedőcs Rita 2. Czibikné Radnai Katalin Matematika—orosz 1. Balogh Jánosné 2. Bors Klára 3. Burjánná Szűts Erzsébet 4. Dudás Júlia 9. Tukarcs Istvánné

3. Nagy Judit 4. Pintér Gyöngyi

5. 6. 7. 8.

Dunai Zsuzsanna Korsós Lívia Sulyokné Reicz Magdolna Süle Klára

Matematika—rajz 1. Boros Minerva

2. Dötsch A n d r á s n é

Matematika—testnevelés 1. Czibik Géza 2. Fehér László 3. Fülöp István 4. Kovács László

5. 6. 7. 8.

Kovácsné K o i Julianna Sándorné Ray Marianna Varga Jenő Zsámboki Zsolt

KÖZMŰVELŐDÉS S Z A K O N Könyvtár—magyar 1. Balogh Mária Katalin 2. Bozzay Ilona 3. Csapó Etelka 4. Csorna Mária 5. Csögi Ágnes 6. Gorza Lászlóné 7. Heiterné Horváth Éva 8. H o r v á t h Edit 9. Jankóvich-Bésán Katalin 10. Kaposi József 11. Karsainé Kiss Zsuzsanna 12. Keglovitsné Braunsteiner Zita 13. Kissné Heller Ilona 14. Kovács Ágnes 15. Kovács Jánosné Veiczi Katalin 16. Kovács Judit 17. Kovács László 18. Kovácsné Pál Teréz 19. Kovácsné Tóth Katalin 138

Krasztina Zoltánná Mojzes Éva Krutzler Ferencné László Ágnes Magái Margit Mándli Gyula Melcher Zsuzsanna Molnár Judit Dr. Molnár Rezsőné Németh Erzsébet Németh Istvánné Oltai Judit Pesti Lászlóné Petőházi Antalné Raffai Béláné Reményi Istvánné Prokop Zsuzsanna 35. Sági Ferencné 36. Somogyi Ilona 37. Sziráki Zsuzsanna

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

38. 39. 40. 41.

42. 43. 44. 45.

Szkok Ilona Taródy T a m á s Téglási Ágnes Teleki Adrienne

Tilly Hedvig Tóth Istvánné Tóth Jánosné Vargyasné Darvas Éva

Matematika—könyvtár 1. Gáspárné H o r v á t h Katalin 2. Horváth Erzsébet 3. Juhász László

4. Kóderné Vad Rózsa 5. Kovács Géza 6. Nagy Lászlóné

Népművelés—ének-zene 1. Ebergényi Lászlóné 2. Magyar A n n a 3. Mölcs Mária

4. Simacsekné Kovács K a r o l i n 5. Szabó Lászlóné 6. Varga József

Népművelés—magyar 1. Baksáné B a r á t h Katalin 2. Ballá Ferenc A n d r á s 3. Bíró László 4. Czupyné Varga Klára 5. Cserna A n n a Mária 6. Csobod Tibor 7. Csók Mária 8. Dani Margit 9. Farkas Ilona 10. F ü r e d i Zoltán 11. Geszler Éva 12. Gyarmati József 13. Gyímesi Edit 14. Gyöngyösiné Szabó Erzsébet 15. Györe Zoltán 16. Hajba Ferenc 17. Hoppá Józsefné 18. H o r v á t h Éva 19. H o r v á t h Sándor 20. H o r v á t h Zoltán 21. Husz Sándor 22. K a r s á n é Végh Ildikó 23. Kocsi Éva 24. Koller Györgyi 25. Koroknai Sándor 26. Madarász Pál 27. Markó Péter 28. Málovics Margit 29. Márffy Lajos Népművelés—könyvtár 1. Kissné Diucs Györgyi 3. Tulok Jánosné

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Müllerné Szabó Margit Nagy Anna Nagylakiné Eördögh T ü n d e N é m e t h n é Molnár Éva Oroszné Garami Zsuzsanna Osztoricsné Sigora Gyöngyi Papp Ágnes Peidlné Vajda Katalin Perjésiné Gémesi Katalin Rabi Zoltánné Rózsa Katalin Sajtos Józsefné Sasvári Gyuláné Smidéliusz K á l m á n Soós Ibolya Sostorics Zsuzsanna Stein J á n o s S u r á n y i László Szabó Ildikó Szálai Béla Szendi Ferenc Szendiné Kovács Katalin Tóth A n n a Tőkés Lászlóné Treiber Mária Vadász Gusztávné Varga J á n o s Villányi László Vincze Béla

2. Kutasi György

TANÍTÓ S Z A K O N 1. Agg Zsuzsanna 2. Ambrus Mária 3. Barkovics Erzsébet

4. Beck Ferencné 5. Benke Jánosné 6. Benkő Mária 139

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Berke Lászlóné Bodó Katalin Buzsik Magdolna Büki Magdolna Czimbalek Tiborné Csempész Ilona Danes Istvánné Egyed Katalin Fedorné Szenkovics Éva Fitos Ferencné Gergelits Márta Gergye Rezső Hajnal Ágota H o r v á t h Judit H o r v á t h Zoltánné Kiss Mária Királyhalmi Miklósné Kozóné Keszti Ágnes Kócs Edit Krajczár Mária Mándl Józsefné Máté Julianna

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Mesterházy Sándorné Molnár Szilvia Moncz Lászlóné Nagy Mária Németh Éva Paczona Klára Pintér Éva Potássy Gáborné Rozmán Györgyi Sebestyén Zoltán Szabó Jánosné Szálai A n n a Szerdahelyi Rita Székelyi Margit Tégla Judit Tóth Mária Újvári Andrea Varga Ida Varga Tamás Vecsei Lászlóné Zámbó Gyuláné Zsámboki Mária

KIEGÉSZÍTŐ S Z A K O N Ének-zene 1. Bartal Károly 2. Havasi J . Zoltánné 7. Lukács Nóra 8. Nagy Imre 3. Hamvas Endréné 9. Póczek Zsuzsa 4. Hőbér Károlyné 10. Rohob Mária 5. Kádiné Gecse Erika 11. Tóth Ibolya 6. Kissné Tumidajewicz Katalin 12. Vincze Mária Népművelés 1. Gosztolainé Turcsányi Zita Orosz 1. Nagy Károly Testnevelés 1. Bődi I v á n n é 2. Dákai Gábor 3. Gőbölös Sándor 4. H o r v á t h Ernő 9. Szálai A n d r á s Történelem 1. Augusztinyi Gyula 2. Á r v a y Gábor 3. Bertái Lajosné 4. Bókony Ilona 5. Borsos P é t e r n é 6. Dr. Czaun Ferencné

14Ó

2. Nyári Lászlóné 5. 6. 7. 8.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

H o r v á t h Miklós Koleszár Elek Kőszegi Józsefné Pungor Imre

Csákány A n d r á s n é Kiss Albert Kövesdi Lászlóné Lakner Imre Rinner J e n ő n é Tolvaj Győzőné

141

142

The Szombathely Teachers' Training College was established i n 1974 as a result of reorganizing the former Teachers' Training School that was founded in 1959. The College has the task of training primary school teachers teaching two subjects, primary school teachers for junior classes and qualified educatio nal specialists, such as librarians and specialists of popular education with qualification of teaching one subject at primary school (Hungarian language and literature, singing or mathematics). The number of our regular students in 1978/79 was 921, the number of correspondence students was 640. The teaching staff consists of 123 members. Their educational and research work is done in departments. The College has 13 departments (Drawing, His tory, Hungarian literature, Library science, Linguistic studies, Mathematics, Marxism and Leninism, Pedagogy, Popular Education, Russian language, P h y sical culture, and the Department for training teachers for junior classes. In their theoretical training students are assisted by several laboratories, studios and a library containing 96 441 volumes and 338 periodicals. The es sential practical skills are acquired i n the modern training-school of the Col lege (54 teachers, 24 classrooms). The future librarians have their practical stu dies in the Central Library of the county, the popular education specialists have their practice in the houses of culture and clubs of the town and its neighbourhood. The many-sided scientific research work of the staff is first of all connec ted to the theoretical and practical preparation of the students. The use of clo sed-circuit television in teachers' training has been the central research theme of the College since 1968. Nowdays this research is based on a technical equip ment of country-wide importance: both the College and the training school have their studio, a „library" of video tapes and the number of recorded microteachings is increasing. The technical equipment is suitable for making both black and white and coloured recordings. A lot of social benefits help the care-free studies of the students. They are granted scholarships according to their achievement and social circumstances. About 300 persons are supplied w i t h board and lodging in a students hostel. The students have a sportsground and a club to get physical and mental rec reation. Their periodical entitled „Jelentkezünk" is printed twice a year. The number of copies is as high as 500. The youth organization K I S Z takes part in the administration of the Col lege and the hostel. It contibutes to strengthening the students' study discipline, helps in political education, in developing their taste and using their leisure time. 143

The sports club and the art groups of the College, such as choirs, orchest足 ras, literary theatre and folkdance group are wellknown in the whole country. As a result of interstate treaties the College maintain relations with the Leningrad Krupskaya Institute of Education, the Maribor Teachers' Training College and the Magdeburg Erich Weinert Teachers' Training College. It is in connection w i t h the Graz Pedagogical Academy as well.

144

145

TARTALOMJEGYZÉK

S Z A L A Y LÁSZLÓ FŐIGAZGATÓ TANÉVNYITÓ BESZÉDE HALOTTAINK A R A N Y - , GYÉMÁNT- ÉS VASDIPLOMÁSAINK . KITÜNTETÉSEK . TÖRZSGÁRDA

3 .

15 18 20 23

A FŐISKOLA VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI (az 1978/79-es tanévben)

A Főigazgatói Tanács A Főiskolai Tanács A tanszékek dolgozói A főiskola hivatalai Pável Ágoston Kollégium A főiskolai szervezetek vezetősége Bolyai J á n o s Gyakorló Általános Iskola

27 28 30 35 38 39 41

BESZÁMOLÓK A FŐISKOLA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEIRŐL

A z oktató-nevelő m u n k á r ó l A tudományos munkáról Űj tudományos fokozatok és címek A főiskola oktatóinak publikációs tevékenysége . . . . A tudományos diákköri m u n k á r ó l Nemzetközi kapcsolataink A főiskola KISZ-életéről A főiskola k ö n y v t á r a A kulturális és művészeti munka A testnevelési és sportmozgalom fejlődése főiskolánkon . . Pável Ágoston Kollégium STATISZTIKAI A D A T O K Nappali tagozat Levelező tagozat

47 53 57 56 71 76 80 85 90 100 109 115 117 128

147