Szombathelyi Tanárképő Főiskola 1974-1975 évkönyve

A SZOMBATHELYI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA

ÉVKÖNYVE

1974- 1975

i

m

Szerkesztette DR. P A P P J Á N O S

főiskolai adjunktus

Felelős kiadó: Szalay László főigazgató Kiadói Főig. eng. száma: 55478/1975.

Megjelent 600 példányban Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat Győr — 76. K—500 Felelős nyomdavezető: Mentler Endre igazgató

i

ELŐSZÓ

A legfiatalabb tanárképző főiskola első évkönyvét adjuk az olvasó kezébe. Szám­ adás céljából készült. Azt kívánjuk dokumentálni vele, milyen művelődéspoli­ tikai célok érdekében vált indokolttá a Szombathelyi Tanítóképző Intézet, illető­ leg a Pécsi Tanárképző Főiskola Szombathelyi Kihelyezett Tagozata átszerve­ zése, s mit tett a státusváltozás után az önállóvá leit főiskola feladatai teljesí­ téséért.

A szombathelyi pedagógusképzés történetében kétségtelenül az 1974. esz­ tendő minősül a legjelentősebb, periódust záró és periódust nyitó határkőnek.

A társadalmi fejlődés, a művelődéspolitikánkat a közoktatás és a közművelődés területén hosszú időre meghatározó pártdokumentumok, a Művelődésügyi Mi­ nisztérium és Vas megye párt- és tanácsi szerveinek jelentős támogatása tették lehetővé, hogy a főiskolánk előtörténetének számító 1959—2974 közötti, rendkí­ vül rövid időszakban kialakulhatott intézményünk hármas képzési profilja, létre­ jöhetett és a bővülő feladatokhoz létszámában is megnövekedhetett oktatói ka­ runk, jelentősen szélesedhetett hallgatóink keretszáma, megteremtődhettek a képzés tárgyi feltételei; korszerűsödhetett oktatási főépületünk, felépülhetett gyakorló iskolánk és kollégiumunk, számottevően gazdagodhatott a korszerű pe­ dagógusképzést lehetővé tevő technikai felszereltségünk. 15 év rendkívül dina­ mikus fejlődését zárta le az Elnöki Tanács 1974. évi 14. sz. törvényerejű rende­ lete, hogy egyszersmind megnyissa az intenzív kibontakozás új periódusát.

A most nyíló új szakaszban a szombathelyi pedagógusképzésnek bizonyíta­ nia kell. Fel kell zárkóznia a jelentős, negyedszázados múlttal rendelkező tanár­ képző főiskolák mellé. Oktatási, nevelési és tudományos eredményeivel egyfelől jól felkészült általános iskolai tanárokat és tanítókat kell rendelkezésre bocsáta­ nia az iskolareform közeli megvalósításához, közművelődési szakembereket köz­ művelődéspolitikánk új célkitűzéseihez, másfelől hozzá kell járulnia a neveléstu­ domány és a szaktudományok kibontakozásához is. Évkönyvünk célja, hogy bemutassa a státusváltást megelőző periódus legki­ emelkedőbb eseményeit, majd felderítse az önálló szombathelyi főiskolai első tanévének mérlegre tételével fent részletezett, megvalósítandó feladatainkhoz a rendelkezésre álló erőviszonyokat. Intézményünk legutóbb 1974 tavaszán és nya­ rán, a Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozójának megrendezésével, valamint a II. Anyanyelvi Konferencia fogadásával és programjában való közreműködésé­ vel tanúbizonyságot adott már arról, mire képes az oktatók és hallgatók közös célért való összefogása. Most is a főiskola oktatóinak, dolgozóinak és hallgatói­ nak egybevágó akarata a biztosíték arra, hogy vállalhassuk intézményünk má­ sodik fejlődési periódusának célkitűzéseit.

Szombathely, 1975. szeptember

SZALAY LÁSZLÓ főigazgató

A Z ELŐTÖRTÉNETBŐL

Nem volt magától értődő az a hosszú út, amit az intézmény 1959 és 1974 között megtett.

Fejlődését a pedagógusképzéssel szembeni társadalmi igény indokolta. Ez vezetett a népművelő—könyvtáros szak (1962), majd a Pécsi Tanárképző Főis­ kola szombathelyi kihelyezett tagozata létrehozásához (1971). Mérföldkőnek szá­ mít a tanári szakkal párosított közművelődési szakemberképzés megindulása is (1972).

Ebből az előtörténetből évkönyvünk csak villanásnyi momentumokat idéz fel. Eseményeket, amelyek bizonyíthatják, hogy a szellemi erőknek szombathelyi koncentrációja magasabb rendű feladatok megoldására is vállalkozhat.

Az előtörténet kiemelkedő állomásai 1973-ban a II. Anyanyelvi Konferencia, illetőleg 1974-ben a Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozója. Az elsőn a kapi­ talista világrendszerben szerteszóródott magyar diaspora képviselői előtt kellett házigazdaként bizonyítanunk, mire képes szocialista hazánkban a pedagógus és a pedagógusképzés. A másodikon negyedszázados múlttal rendelkező intézmények, Pécs és Szeged tanárképző főiskolái után a pedagógusképző intézmények nagy családja előtt kellett tanúságot tennünk arról, hogy Szombathelyen mit jelent az oktatói kar és a hallgatók összefogása.

I

DR. G O S Z T O N Y I J Á N O S

művelődésügyi

miniszterhelyettes

FELSZÓLALÁSA

A II. A N Y A N Y E L V I KONFERENCIÁN Szombathely, 1973. július 2§—augusztus 4.

Tisztelt Konferencia! Kedves Jelenlevők!

A világ mai if jóságának nagy seregszemléjéről, Berlinből érkeztem tegnap haza.

A szó teljes értelmében haza, mert hiszen magam is szűkebb pátriámnak tekin­ tem ezt ,a tájat, ezt a megyét.

Nem kívánok azonban a Berlini Világifjúsági Találkozóról beszámolni Önök­ nek. Annyit mégis el kell mondanom, hogy a világ népei fiainak, leányainak lelkesedése, tenni akarása valami jobbért, (a népek együttműködéséért, barátsá­ gáért, a békéért és biztonságos jövőért, kísért idáig. Kezdünk egy tisztultabb, remélhetőleg jobb világban élni, talán tényleg jobb napok jönnek az emberi­ ségre, s ránlk is, akik magyarul beszélünk, akiknek magyar az anyanyelve.

Itt most az anyanyelv köt össze bennünket. De ezen a konferencián sok ország állampolgára van jelen, és egyben ápoljuk a nemzetek és népek jobb megértésének, barátságának ügyét is.

Azért is mondom ezt, mert hiszen munkánkban ez a lehetőség is benne rejlik, és jó, hogy ez a gondolat a konferencián is hangot kapott.

Kedves Barátaink! A z első anyanyelvi konferencián elkezdtünk valamit.

A k k o r talán pontosan nem is tudtuk megfogalmazni, hogyan kellene tovább­ menni. A z első konferencia mégis lerakta az együttműködés alapjait, és azóta, ha talán nem is annyi, mint szerettük volna, mégis sok történt idehaza az óhazái körökben is, és mindez lehetővé tette, hogy ezt a második anyanyelvi konferen­ ciát már ilyen keretekben rendezzük meg.

Ez a konferencia a megkezdett munkának nagyon fontos állomása. Ez a tanácskozás a tényleges cselekvés jegyében zajlott le, az értelmes munka konfe­ renciája volt. A z t gondolom, hogy ez így volt természetes, hiszen itt már jó is­ merősök, barátok, a közös munka részesei találkoztak egymással, akik nem­ csak magyarul beszélték, hanem közös nyelven is.

A z együttműködés alapvető kérdéseiben ebben a körben már nem volt fél­ reértés — legalábbis nagyon valószínű, hogy nem volt félreértés —, és a meg­ közelítési (módok is többé-kevésbé egyértelműek. Talán további feladatokat tűz­ hetnénk k i , hogy szakmailag, a tudományos — és hozzá lehet venni — esztétikai kérdésékben is alakuljon k i majd a jövőben megközelítően közös nyelv, érték­ és fogalomrendszer.

Azt gondolom, a közös cél érdekében történő együttműködésünk további el­ mélyítésének feltétele, hogy ha az egyik fél mond vagy definiál valamit, annak mindannyian — vagy legalábbis a beszélgetők — egyazon tartalmat tulajdonít­ sanak, ugyanarra gondoljanak. De tudom, hogy ez nem könnyű dolog — a ta­ nácskozás szolgált eleven például erre —, mégis azt hiszem, úton vagyunk efelé.

8

Dr. Gosztonyi János a II. Anyanyelvi Konferencián A Magyar Népköztársaság, tisztelt barátaim, a magyar művelődésügyi kor­ mányzat fontos feladatának tekinti, hogy segítse a magyar nyelv ápolását, a magyar kultúra terjesztését, a magyarságtudat megőrzését és fejlesztését a kül­ földön élő magyarok körében. Gondolom, bizonyítja ezt az az igyekezet is, ahogyan ezt a konferenciát a rendező szervek megrendezték. Bizonyítja, ahogyan a magyar közvélemény, a magyar sajtó, a televízió és a rádió tárgyalta ezt a konferenciát.

A hazai szervek — hogy én is szóljak erről valamit, úgyis mint elfogult pró­ kátor —, a Vas megyeiek és a szombathelyiek tényleg mindent elkövettek, hogy megfelelő otthont és föltételeket teremtsenek a konferencia munkájának. N e m árulok el titkot, ha elmondom, hogy a konferencia helyének megválasztásakor volt bizonyos aggodalom, hogy eléggé megfelelő hely lesz-e Szombathely. Én nem tartozom a kétkedőik közé, mert mint említettem, lokálpatrióta vagyok. Most a tanácskozás végén mégis jó szívvel szólhatok arról, hogy Debrecen, illetőleg Budapest után most Szombathellyel bővült azoknak a személyeknek, intézmé­ nyeknek köre, akik példamutató segítőkészséggel közvetlenül is részt vesznek a külföldi magyarság anyanyelvének és kultúrájának ápolásában.

9

A konferencia ezúttal széles tematikát ölelt fel, és ugyanakkor szakmai irányultságú volt, a közvetlen feladatokra, a hogyanra, a módszerekre koncent­ ráltunk, és ez tényleg jó volt.

A tanácskozás vitáin — ahogyan ezt tegnap a szekcióülésekről történt öszszegezések is megállapították — ugyancsak elsősorban a gyakorlati lépésekről volt szó, és gyakorlati segítséget is kértek tőlünk. Nem tudnám most megmon­ dani, hányféle javaslat hangzott itt el. A tegnapi szekcióösszegezéseket hallgat­ tam, azokban is nagyon szép számmal voltak. A z t sem tudom megmondani, hogy a felvetett gondolatok és javaslatok milyen anyagi kihatással járnak. De meg­ mondhatom a művelődésügyi kormányzat nevében is, hogy minden javaslatot és elgondolást mérlegelni fogunk, és amennyiben ez lehetséges, anyagi eszkö­ zeinket is mozgósítani fogjuk. Szeretném azonban őszintén megmondani, hogy ezek korlátozottak. M i kis ország vagyunk, ezt Önök is tudják. Nincsenek nagy természeti kincseink, a magunk verejtékes munkájával kell előteremtenünk azt, ami van, és sok pénz kell mindehhez. A m i hazánk sóikat fejlődött — ezt Önök is láthatjiák —, de nagyon sok a dolgunk. Sok ember él még rossz lakásban. Ne­ künk nagyon sok új lakást kell építenünk, további iskolákat, egészségügyi i n ­ tézményeket, jobb közlekedést, sok minden mást, és tovább kell emelnünk az életszínvonalat, mert hiszen megérdemlik az itthon élők és dolgozók is, hogy még jobban éljenek.

Ezzel együtt nemcsak eszmeileg, hanem anyagi eszközökkel is segíteni aka­ runk, ahol részükről ilyen kívánság támad, és ezért fogunk gondosan mérlegelni minden javaslatot. Részletezés nélkül, pusztán jelzésképpen: magunk is érezzük, még többet kell tennünk, az anyanyelv ápolásának segítésére, tankönyvekkel, segédeszközökkel, magnókkal, sok mindennel, amiről Önök itt beszéltek. Még többet k e l l tennünk — fontos gondolata volt ennek a tanácskozásnak, és egyet tudok vele érteni — az oktatók segítése, képzése és továbbképzése érdekében.

Külön meg fogjuk majd vizsgálni azokat a javaslatokat, amelyek arra vo­ natkoznak, hogy végzett pedagógusok, illetőleg a fiatal pedagógusok hogyan tudnának részt venni a kinti murikában. Nagyon fontosnak tartjuk azokat a javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy a külföldi egyetemeken folyó ma­ gyar nyelvű oktatást segítsük állami eszközökkel is, esetleg állami egyezmények útján. Feladatunknak tekintjük, hogy az eddiginél jobban segítsük a magyar népdal, néptánc tanítását kint. Teljesen egyet tudunk érteni a konferencia kü­ lönböző szekcióiban ezzel kapcsolatban fölmerült gondolatokkal, véleményekkel, hogy mindez nemcsak a magyarságtudat megőrzésének eszköze, hanem az anya­ nyelv ápolásának is fontos lépcsőfoka.

Fontosnak tartjuk az információcsere segítését, a kinti és a hazai módszer­ tani tapasztalatok közlését, a tájékoztatás színvonalának emelését stb. És ha már javaslatokról van szó, véleményünk szerint teljesen függetlenül attól, hogy milyen időközönként rendezzük majdan az anyanyelvi konferenciát, előttünk is nyilvánvaló, hogy a szakosodás irányában kell mennünk, és az egyes területek munkásait időközben külön is össze kell hívni, és a munkát i l y módon is segíteni kell.

Mindehhez egy gondolatot szeretnék csak fűzni. Azért is tehetem ezt bát­ ran, mert hiszen nem mondok új dolgot, az Önök felszólalásához csatlakozom.

Nagyon fontosak a hazai erőfeszítések, de ugyanolyan fontos, és az elkövetke­ zendő években talán hangsúlyozottabban fontos lesz, hogy milyen mozgalmat sikerül teremteni kint a magyar nyelv és kultúra ápolásához, milyenek lesznek az Önök erőfeszítései. A z t gondolom, m i érzékelni tudjuk az Önök helyzetét, az 10

Önök nehézségeit, mindazokét, akik a magyarságtudat megőrzését, a magyar nyelv és kultúra ápolását tekintik nagyon fontos feladatuknak, és ezen fára­ doznak.

Teljesen igazuk van, ha megállapítják, hogy a közös igyekezet körül voltak itthon is félreértéseik. Nem merném Önöknek azt állítani, hogy a jövőben nem lesz. A lényegét tekintve azonban én azt gondolom, hogy ami a hazai megíté­ lést illeti, ez a konferencia is bizonyítja, hogy a nehezén tényleg túl vagyunk.

A z is teljesen nyilvánvaló, hogy a másik oldalon nem kevés volt a ferdítés és a rosszindulat. A viszonyok változnak, jó irányiban fejlődnek. Legtöbb helyen és a legtöbb esetben azonban — és ezúttal is, mint számos gondolat esetében, csak csatlakozni tudok Sinor professzorhoz — igenis missziót jelent az a munka, amit Önök s az Önökhöz hasonló barátaink végeznék. De ez után a konferencia után talán nagyabb nyíltsággal vállalhatják a közös ügyet.

Senkire sem kényszerítjük rá a magunk politikai nézeteit. M i itt népköz­ társaságot építünk, és büszkék vagyunk erre. Önök más politikai rendszerben élnek. M i tiszteletben tartjuk ezt a különbséget, és nincs bennünk semmi más szándék, mint lamiről nyíltan beszélünk, és tisztelni kell a különbségeket, leg­ alábbis tudomásul kell venni. Azt hiszem, munkánknak ez nagyon fontos határa, együttesen pedig a jó szándékú emberek összefogását kell szorgalmaznunk kint is, akármilyen politikai nézeteiket valljanak is, mert csak ezen az alapon tudjuk majd megtalálni — bármilyen nehéz is — az együttműködés útját. Úgy vélem — tisztelt vendégeink, kedves barátaink —, hogy a záróközle­ mény megfelelően tükrözi az elvégzett munkát, és jól határozza meg a felada­ tokat is. A Magyar Nyelv Baráti Köre Előkészítő Bizottsága a közreadott aján­ lással — megítélésem szerint — jól segíti a szervezeti keretek kialakítását, a ba­ ráti körök céljainak és programjának meghatározását. A nemzetközi helyzet kedvező változásai, a béke és a biztonság erősödése jó szelet fúj a vitorláinkba.

Fontos, hogy hajóinkat jól is kormányozzuk. M a azonban már kevesebb helye van a kishitűségnek, és azt hiszem, ennek a konferenciának az eredményei új erőt adtak valamennyiünknek, nekünk is, akik idehaza dolgozunk, Önöknek is, akik kint dolgoznak a közös célokért.

Végül még valamit: m i itthon megnyilatkozásaikat nem befolyásoltuk. Kí­ vánjuk az egyetértést a közös cél érdekében és tiszteljük a különbségeket. H a valamit lehet kérni, mégis annyit hadd kérjek, hogy önök majd odakint kép­ viseljék és segítsék mindazt, amit itt elmondtak, javasoltak, amit a konferencia elhatározott. A nézetek további tisztázása is harc kérdése természetesen. De ahogy már mondtam, megfelelő türelemmel kell segíteni a jó szándékú embe­ reket. A z ügyünkkel szembeni ellenséges támadásokat viszont megfelelően kell értékelnünk. A z idő nem a nemes célok megvalósítása ellenzőinek kedvez. Ben­ nünket, a jelenlévőket ezek az esetleges támadások már ne befolyásoljanak, és közös ügyünk hazai és kinti híveit se!

Kedves Vendégeink! A konferencia programjának érdemi munkarésze a m a i üléssel lezárul. Töltsék az időt egy kicsit pihenéssel is, és ezután is érezzék jól magukat nálunk! Kívánok valamennyiüknek jó egészséget és eredményes m u n ­ kát az elkövetkezendő időben.

DR. P O L I N S Z K Y

KÁROLY

művelődésügyi miniszter BESZÉDE

A PEDAGÓGUSJELÖLTEK III. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁN Szombathely, 1974. május 4—7.

Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Pedagógusjelöltek!

A Művelődésügyi Minisztérium vezetése nevében őszinte tisztelettel és meleg barátsággal üdvözlöm a Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozójának minden résztvevőjét, házigazdáinkat, a hazai és a külföldi vendégeiket.

A pedagógusjelöltek —• immár hagyományossá vált — országos találkozóinak célja elsősorban az, hogy szocializmust építő társadalmunk, a család és a szülői ház figyelmét ráirányítsuk ifjúságunk jövendő nevelőire, a pedagógusihivatásra, a pedagógus munkájára. E találkozó segít abban is, hogy a főiskolákon és az egyetemelken tanulmányokat folytató pedagógusjelöltek megismerkedhessenek egymással, szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. E kapcsolat elmélyítését, szerve­ zettebbé tételét külön is kérem az egyetemek itt megjelent küldötteitől.

Munka és ünnep ez a találkozó, mert a holnap pedagógusai, a társadalom nyilvánossága előtt adhatják tanújelét, hogy hivatástudattal, szakmájuk és a gyermekek szeretetével készülődnek pályájukra. A r r a a pályára, mely nehéz és szép, s felelősséget jelent a felnövekvő nemzedék, végeredményben az egész dolgozó nép nevelése terén.

Leendő pedagógusaink e találkozókon mutatják be a különböző tudomá­ nyokban és művészetekben, a testnevelésben és a sportban elért eredményeiket.

Egymás értékei megismerésének, megbecsülésének szándékával, a tudás és az egymástól tanulás vágyával.

Már az első és a második találkozó — a pécsi és a szegedi — eredménye azon is mérhető, hogy a résztvevők többezres tábora tovább adta a sokszínű, emlékezetes élményt. Hatása az egész tanév 'munkáját ösztönzően befolyásolta.

Tartalmasabbá és termékenyebbé vált, tematikájában és arányaiban is nőtt a tudományos diákköri munka, pedagógusképző intézményeink kulturális és sport­ élete.

Kedves Elvtársak!

A m i társadalmunk, a szocialista társadalom az első az emberiség történel­ mében, amely nem pusztán reprodukálni akarja önmagát, hanem egy magánál fejlettebb ifjúságot és majdani felnőtt nemzedéket akar felnevelni. Ennek a szo­ cialista társadalmi és történelmi követelménynek osak úgy tehetünk eleget, ha él a pedagógusokban a minél korszerűbb tudás folyamatos elsajátításának igé­ nye. Minden erőnket a társadalmi haladás szolgálatába kell állítanunk és nem csupán mint egyén, hanem mint közösség lépünk túl mai önmagunkon.

A z iskola ma már nem ismeretközlő intézmény, s a jövőben, a szocialista társadalom fejlődésével, a tudományos technikai forradalom előrehaladásával összefüggésben még kevésbé lehet az. A z iskola a szocialista társadalom alakí­ tásának eszköze.

12

Dr. Polinszky Károly megnyitja a PJOT-ot Feladatunk és kötelességünk az egyes társadalmi osztályok, társadalmi ré­ tegek egymáshoz való közelítése s ebben egyik legfőbb segítőnk az iskola. A z iskolának a jövőben méginkább be kell töltenie ezt a szerepét és a család, a szülői ház mellett még többet kell vállalnia a gyermek életének, jövőjének ala­ kításában, az erre való felkészítésben.

Mindannyian tudjuk, hogy gyermekeink tudását, magatartását, világnézetét és erkölcsi elveit az általános iskolában kell megalapoznunk. Nem ok nélkül ál­ lapította meg egyértelműen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ ságának 1972. évi oktatáspolitikai határozata, hogy az oktatáson belül elsősorban az általános iskolára és emellett a szakmunkástanuló-képzésre kell társadal­ munknak fokozottabb gondot fordítania.

A pályakezdő pedagógus első erőpróbája az általános iskolában, hogy ké­ pes-e felkelteni az érdeklődést a tanulás, a tudás, a munka iránt. Jól tudjuk, hogy az első iskolai esztendők a gyermek egész életére kiható jelentőséggel bír­ nak. A z esetek többségében már az első években eldől, hogy a gyerek megsze­ reti-e a rendszeres munkát, megtanul-e rendszeresen és kitartóan dolgozni, hogy megbecsüli-e a magáé mellett mások, a közösség egészéneik eredményeit, értékeit.

13

Már az első években eldől, hogy megszokja-e az életet, s a munkához szükséges folytonos és rendszeres tanulást. Amire a gyermeknek az általános iskola utáni életében, a szakmunkásképzésben, a középiskolában, a főiskolákon és az egyete­ meken szüksége lesz, annak alapjait az általános iskoláiban k e l l leraknia. Egyál­ talán nem mindegy, hogy ezt a feladatot, az alapok lerakását hogyan végzi el az általános iskola. Szocialista jövőnk érdeke és követelménye, hogy ma olyan pedagógusokat képezzünk, akik a mainál is felkészültebben és eredményesebben képesek oktatni és nevelni ifjúságunkat.

Még tovább kell munkálkodnunk azon, hogy minden gyermek számára egyenlő feltételeket teremtsünk a tanulásban. S e közben gondolnunk kell arra is, hogy a tehetség sokat vitatott fogalmát szocialista módon értelmezzük: a te­ hetség nemcsak a szellemi képességet jelenti, s főleg nem az emlékezőtehetsé­ get. A tehetség jelenti a gyermek egész személyiségét, jellemét, az egyénnek a közösséghez, a társadalomhoz való viszonyát. Ezeket a képességeket kell gon­ dozniuk, ápolniuk és ösztönözniük a pedagógusoknak a minél gazdagabb kitel­ jesedés érdekében.

Ehhez természetesen nemcsák az általános iskola fejlesztése szükséges, mint ahogyan nem is itt kezdődik iskolarendszerünkben gyermekeink személyiségének fejlesztése, hanem az óvodáé is, amely már napjainkban is mind nagyobb mér­ tékben és arányban jelenti gyermekeink előkészítését a rendszeres iskolai életre.

A személyiség fejlesztése természetesen folytatódik a középiskolákban és betel­ jesedik a felsőoktatási intézmények szakemberképző munkájában.

Kedves Elvtársak! Kedves Pedagógusjelöltek!

A pedagógusok társadalmi feladatainak különleges hangsúlyt ad napjaink­ ban a közműveltség, ezen belül a munkásműveltség fejlesztésének ügye. Ez a szocialista társadalom felépítésének legfontosabb kérdései közé tartozik. Foko­ zottabban kell felelősséget éreznie a közművelődés ügyéért egész értelmiségünk­ nek, s az értelmiségen belül is a pedagógusaknák.

A pedagógus hivatástudata és szerepe a kultúra, a műveltség terjesztésében kiemelkedően fontos az egész társadalom számára. A közművelődés ügye, amely­ ről azt is mondhatom, hogy ez tulajdonképpen a pedagógus iskolánkívüli tár­ sadalmi munkája, ma a politikai munka fontos és szerves része. A közművelő­ dési intézmények dolgozói pedagógusokhoz s e munkában már résztvevő nagy önmagukban elkötelezett pedagógusjelölteikhez szól m a elsősorban Lenin, amikor azt írja: „A szocializmus először teremti meg annak lehetőségét, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be az olyan munkába, ahol megmutatják, hogy mit tudnak, ahol kifejthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetsé­ gek, amelyek a népben, e frissen buzgó forrásban megvannak." A z a pedagógus, aki érti Lenin szavait, az érti és értelmesen teljesíti 'feladatait is a közművelő­ désben.

Ebben a tevékenységben a pedagógusnak sok közvetlen és közvetett fel­ adata van. Hadd utaljak például arra, hogy a jövőben még fokozottabb figyel­ met kell fordítanunk az igazi művészet értékeinek a nagyközönséghez való e l ­ juttatására.

A z ízlésformálás szocialista társadalmunkban közügy. A köztudatot, a jö­ vőnket értő, szocialista világnézetet és erkölcsöt sugárzó művekkel kell formál­ nunk. És ez nem lehet független az iskola, a pedagógus nevelőmunkájától, a közművelődés intézményeiben végzett tevékenységétől.

14

Kedves Elvtársak!

A z ifjúságpolitikai határozat szellemében holnap sor kerül .a Művelődésügyi Minisztérium vezető munkatársai és a pedagógusképző intézmények tanácskozó testületeiben résztvevő ifjúsági képviselőik, a K I S Z K B vezetői és az intézmé­ nyekben dolgozó KISZ-vezetők találkozójára és eszmecseréjére. Engedjék meg, hogy i t t mondjam el, milyen fontosnak tartom a hallgatói képviseleti rendszert az egyetemek és főiskolák életében.

A hallgatók jelenléte és munkája a felsőoktatási intézmények tanácsaiban a demokratizmus szolgálatában áll. A vezetés munkájából való részvállalásuk realizálódik ebben, s ez azt is jelenti, hogy alaposabban megismerkedhetnek az intézmény munkájával, gondjaival, véleményt nyilváníthatnak a legfontosabb kérdésekben is. A z intézményi tanácsok az oktatók és a hallgatók közös mun­ kájának, sőt együttes munkájának rendkívül fontos fórumai. A z elmúlt évek ta­ pasztalatai alapján állíthatjuk, hogy a hallgatók képviselőinek bevonása a kü­ lönböző testületek munkájába hasznos volt, kölcsönösen és jól segítette a taná­ csok és az ifjúsági szervezet munkáját. Természetesen még nem fejeződött k i a képviseleti rendszer úgy, ahogyan azt a már rendelkezésre álló keretek lehetővé teszik. További tapasztalatokra van szükségünk. A k k o r járunk jó úton, ha azt vizsgáljuk: hol és hogyan kell és lehet e téren előre lépnünk, az intézményi ta­ nácsok és a képviseleti rendszer, illetve az oktatók és a hallgatók kapcsolatát tovább erősítenünk.

A z elmúlt évek folyamán azt tapasztaltuk, hogy a főiskolai, egyetemi élet demokratizmusának fejlődése — az ifjúság véleménye, javaslatai — elősegítik a magyar felsőoktatás korszerűsítését. A z ifjúság eddig is aktívan vett részt a tan­ tervek megvitatásában, az oktatás, nevelés, képzés korszerűsítésében; jól ítélte meg és segítette az ösztöndíjrendszer javítását. A z ifjúság bevonása nélkül le­ hetetlen lett volna megszervezni a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanu­ lását segítő számtalan akciót. A z t is megállapíthatjuk, hogy ahol erős és jó az oktatók és a hallgatók kapcsolata, ott állandóan javul a nevelőmunka is.

A magyar felsőoktatás korszerűsítése nem egy meghatározott időszakra szóló feladat s nem is azonos a képzés tartalmának megújításával vagy módo­ sításával. A korszerűsítés a képzés egész folyamatát átfogó, mindennapi apró munkát is kívánó, a kor igényeit, a tudományok fejlődését figyelemmel kísérő alkotó tevékenység. Olyan feladat ez, amit az ifjúsággal együtt hajthatunk végre. Hangsúlyozom: értük és velük együtt.

A z oktatás korszerűsítése nem szorítkozhat csak a felsőoktatás területére.

A magyar szocialista oktatásügy három évtizedes tapasztalatának gazdag tár­ házából kell most merítenünk, mikor a kor követelményeihez igazítjuk egész ok­ tatásügyünket. Ez elsősorban egységes irányítást, megfontolt struktúrákat és r u ­ galmas, a tudományok fejlődését tükröző tartalmi kereteket feltételez. Ebben a munkában egyforma lelkesedéssel és felelősséggel kell részt venniük a pedagó­ gusoknak, akár az alsó-, akár a közép- vagy a felsőfokú oktatási folyamatban vesznek részt. A z együttműködés, az együtes feladatvállalás biztosítéka az isko­ larendszer hatékony működésének, a szerves egymásraépülésnek. A középiskolai tanárnak tudnia kell, hogy m i t és hogyan tanítanak az általános iskolában, az egyetemi és főiskolai oktatóknak pedig azt, hogy hallgatói a megelőző 12 évben milyen tudást, készséget sajátíthattak el. A z a véleményem, hogy az ifjúság ok­ tatása, nevelése szempontjából nincsenek tanítók és tanárok, címek és rangok, hanem pedagógusok vannak. Egész népünk szolgálatában álló pedagógusok.

15

A P J O T elnöksége

A pedagógusképző intézetek küldöttségei 16

Kedves Pedagógusjelöltek!

Azt kérjük mindannyiuktól, leendő pedagógusoktól: úgy foglalkozzanak majd a gondjaikra bízott gyermekeinkkel, ahogyan ezt századokon át a legjobb pedagógusok tették és teszik ma. A z oktatáspolitikai párthatározat végrehajtása abból a belső meggyőződésből fákadjon, hogy gyermeknevelő munkájukat a jö­ vőért teszik. Ne felejtsék el, hogy aki a pedagógushivatással köti össze életét, annak az élete elválaszthatatlan a jövendő nemzedékek életétől, sorsától. A mai pedagógusok élete, munkája, személyisége tovább él a holnap felnövő nemze­ dékben. Ez a pedagógushivatás szépsége és ez jelenti felelősségét.

Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak!

Köszönjük a megyei és városi párt- és állami szerveknek, hogy a Pedagó­ gusjelöltek III. Országos Találkozójának, a pedagógus pályára készülő ifjúság impozáns tömegdemonstrációjának, a 2000 éves Szombathely városa adott teret és lehetőséget. Mindenképpen az őszinte elismerés és nagyrabecsülés hangján kell szólnom a megye és a város üzemeinek dolgozóiról, hogy szervezőmunkájuk nyomán a megye és a város üzemeinek munkásfiataljai is magukénak tekintik ezt a találkozót. Örülök annak, hogy a szombathelyi pedagógusjelöltek találko­ zója kilépett az iskola falai közül és a munkásfiatalokkal való találkozással gazdagodott. Őszinte örömmel és nagyrabecsüléssel tapasztaltam tegnap este, hogy a szombathelyi és a kőszegi vállalatok és üzemek — mint például a Savaria Cipő­ gyár, a Remix Rádiótechnikai Vállalat, a Mezőgépgyár, a Nyugatmagyarországi Fürész Vállalat, a Bútorszövet Gyár — vendégül látták az ország minden tájá­ ról idesereglett pedagógusjelölteket. Ezek a találkozók nélkülöztek minden for­ malitást, őszinték, barátiak voltak. Ez az, amit a jövőben is ápolni kell, mely pél­ damutató, hiszen ifjúságunk egységének bizonyítéka.

Köszöntöm valamennyiüket, a tegnap esti vendéglátókat. Olyan ismeretség, olyan barátkozás ez, amely az üzemek és az iskolák holnapi munkásai számára egyaránt fontos, hiszen tudjuk, hogy a nagyüzemi termelés napjainkban már egyre kevésbé jelenti a csak egyoldalú fizikai munkát, a pedagógus pedig aligha nélkülözheti az üzemi munka lényegének értését, ha nem akar elszakadni a valóságtól és nem akar lemondani a korszerű, sokoldalú tájékozottságról. Hiszen eredményes nevelő munkát csak így tud kifejteni.

Kívánom Önöknek, legyen emlékezetes a Pedagógusjelöltek III. Országos Találkozója is: sportversenyeivel, szákmai konferenciáival, kiállításaival, Szom­ bathely város és Vas megye felfedezésének élményeivel, az itt szövődött barát­ ságokkal, ismeretségekkel.

Sokan Önök közül ősszel már a tantestületekben mesélik majd kollégáiknak az itt szerzett tapasztalatokat. Alkalom ez a találkozó, hogy a kevésbé látványos hétköznapi munkábalépés előtt átérezzék összetartozásukat jövendő munkatár­ saikkal. Erősödjék egymás eredményeinek, kibontakozó érdeklődésének, tehetsé­ gének figyelemmel kísérése iránti igény valamennyiükben.

Mindannyiuknak eredményes, jó munkát kívánok, s kívánom, hogy a ma pedagógusjelöltjei a holnap jó munkát végző, megbecsült pedagógusai legyenek.

Köszönöm a figyelmüket!

A TANÉV F O N T O S A B B ESEMÉNYEI

A FŐISKOLA M E G N Y I T Ó ÜNNEPÉLYE 1974. szeptember 14.

DR. G A R A M V Ö L G Y I

oktatási

KÁROLY

miniszterhelyettes

AVATÓBESZÉDE

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Kedves Elvtársak!

Meleg szeretettel köszöntöm az Oktatási Minisztérium nevében a mai ünnepi ta­ nácsülésen és tanévnyitó ünnepélyen megjelent oktatókat, hallgatókat, vendé­ geket. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam az Oktatási Minisztérium vezetésének, dolgozóinak üdvözletét, jókívánságait.

Hazánk felszabadulásának közelgő harmincéves évfordulója — e történelmi­ leg nem hosszú, de eseményekben oly gazdag három évtized — egyben a felső­ fokú oktatás gyökeres átalakításának, fejlődésének harminc éve is. Felsőokta­ tásunk ez alatt a 30 év alatt tartalmának, formáinak megújulásában, a hallgatók számának emelkedésében, és nem utolsósorban szociális összetételének változá­ sában, új egyetemek, főiskolák létrehozásában is óriási utat tett meg. H a a dol­ gozó tömegek, azok gyermekei igen nagy számarányára, továbbá ezen belül a munka melletti képzésre, a továbbképzésre, a közművelődési feladatokra való felkészítésre gondolunk — a felszabadulás előtt ismeretlen méretek, fogalmak voltak ezek a felsőoktatás területén.

A következő évek feladatai, hogy elért eredményeinkre alapozva, még foko­ zottabban emeljük az oktatás, nevelés színvonalát, hatékonyságát. Egyre jobban teljesítsük a felsőoktatás előtt álló hármas, és egymástól el nem szakítható fel­ adatokat, az oktatás, a nevelés és a tudományos kutatás egységét a fejlődő szo­ cialista társadalom igényeihez alakítva. És ha ez általában így fogalmazandó meg felsőoktatásunk előtt, akkor ez különösen következetesen érvényesítendő állandó feladatunk e típusú felsőoktatási intézményekben, ahol most ünnepelünk. Kü­ lönösen mi, akik közoktatással, közművelődéssel foglalkozunk, tudjuk, hogy tör­ ténelmének egyetlen szakaszában isem rendelkezett népünk olyan, a társadalmi élet egészét átfogó, művelődéspolitikai koncepcióval, mint ma. így születhettek meg — többek között — olyan nagy jelentőségű párt- és állami dokumentumok, mint a tudománypolitikai irányelvek, az állami oktatás­ ról és közművelődésről szóló határozatok.

A párthatározatok, bizonyos értelemben, új megvilágításba helyezik iskolai és közművelődési hálózatunk funkcióját. Napjaink valóságának elemzése újszerű feladatokat ró az iskolára. Szocialista társadalmunk alapvető jellemvonása: a társadalom nyíltsága, mobilitása meghatározó iránytű, s ennek mind következe­ tesebb megvalósítása állandó, de rendkívül bonyolult feladat is. Ismert, hogy korunk az információk robbanásának, a tudományok bővülésének a kora is.

Megdőlt annak a létjogosultsága, hogy az emberi életet továbbra is — miként eddig — két nagy szakaszra: a felkészülés, a tanulás, majd a termelő munka időszakára osszuk. Permanens művelődésről beszélünk — mert ezt egyben köve21

telményként is kell látnunk —, s ebben az iskolának az a feladata, hogy a kor­ szerű műveltségnek az alapjait rakja le — ami önmagában nem kis feladat! —, ám ugyanakkor fejlessze is k i az állandó tanulás és önképzés igényét, s szoktassa önálló gondolkodásra a hallgatókat. A z iskolára hárul a világnézeti alapozás, a szocialista módon való gondolkodásra, a szocialista életre való nevelés teendője is!

Ebben a korszerű iskolában új kritériumok alapján határozzuk meg a fel­ készültséget, a tehetséget, rátermettséget. Fejlesztésükkel arra törekszünk, hogy az egyén pályaválasztása egyezzen a társadalom érdekeivel.

A társadalmi igazságosságot teremtjük meg azzal — és ezt a továbbiakban fokozzuk —, hogy a dolgozó osztályok gyermekei előtt nemcsak kitártuk az ok­ tatási intézmények kapuit, hanem egyre többet teszünk azért, hogy mind több tehetséges munkás- és parasztfiatal jusson magasabb műveltség, gazdagabb is­ meretek birtokába.

A műveltség közvetítésében a közoktatásnak és közművelődésnek mint fo­ gaskerekeknek kell egybeilleszkedniük: túl tehát az iskoláskoron, az élet vala­ mennyi későbbi szakaszán át a közművelődés építsen is az iskola nyújtotta ala­ pokra. A z iskolának és a közművelődés rendszerének azonos a célja: olyan kö­ zösségi embert k e l l nevelnie, aki gondolkodásában, magatartásában, cselekedetei­ ben a közösség érdekeit kívánja és tudja szem előtt tartani. Ez a szocialista élet­ ideál!

M i n d az oktatási, mind a közművelődési határozat hosszú távra jelöl meg feladatokat. Megvalósításukat megkezdtük: mind az általános iskola és a közép­ fokú oktatás, mind a felsőoktatás területén sok új intézkedés született. A felső­ oktatás szervezetét egyre jobban jellemzi az egymásraépültség, életét pedig de­ mokratikusabb, a kommunista szakemberképzést jobban szolgáló alapokra he­ lyeztük. A szocialista felsőoktatás egyik döntő tényezője, hogy a képzés során a fiatalok jogait és kötelességeit hogyan határozzuk meg. Feloldottuk a hallgatók passzív szerepét az oktatás és a nevelés folyamatában, aktív résztvevők lehetnek, és kell is, hogy legyenek az intézmények mindennapi munkájában. Jogaik és kö­ telességeik helyes egyensúlyát kell mind következetesebben megvalósítanunk.

Mivel az oktatási párthatározat kiemelte, hogy „a köznevelés döntő ténye­ zője a pedagógus", a Művelődésügyi, majd az Oktatási Minisztérium egy sornyi olyan intézkedést, rendelkezést hozott, amelyek a pedagógusképzés tartalmát korszerűsítették, és folyamatában is tovább korszerűsítik.

Meg kell tanítanunk a felnövekvő pedagógusnemzedéket az oktatás új esz­ közrendszerének ismeretére, okos használatára is. A z audiovizuális oktatás — mind magának a felsőfokú oktatásnak, mind pedig a felkészítésnek — terén ép­ pen a szombathelyi pedagógusképzés mutat fel kitűnő eredményeket, határoz meg követendő, véleményem szerint nagyon hatékony célkitűzéseket!

A z oktatás tartalmának és eszközrendszerének állandó fejlődése teszi fon­ tossá — különösen a pedagógusok számára — a különböző célú és jellegű postgraduális képzést, és ebben a képzésformában a jövőben a pedagógusképző fő­ iskolákra nem kevés új feladat is hárul.

A párthatározatokban deklarált feladatokra nemcsak tartalmi, de szervezeti újításokkal is felelünk. Ezek némelyike — bízvást elmondhatjuk — szinte tör­ ténelmi jelentőségű: sok-sok évtizedes igényt elégít k i . Mindenekelőtt a tanító­ képzés főiskolai rangra emelésére utalok. Abban, hogy a sok érdemet szerzett tanítók régi kívánsága teljesülhet, nagy szerepe van az 1959-ben felsőfokú i n ­ tézménnyé vált tanítóképző intézetek jó tartalmi munkájának is. A státusában a megkívánt helyére illesztett tanítóképzésnek az eddiginél nagyobb létszámú 22

Dr. Garamvölgyi Károly oiktatási miniszterhelyettes az avatóbeszédet mondja hallgatóság színvonalas oktatása, nevelése, tehát most már elsődlegesen a tar­ talmi elemek erősítése a feladata.

A z általános iskolában nem megfelelő képesítéssel rendelkező tanítók számá­ nak csökkennie kell, mert ez ellentmond az iskolával szemben támasztott ma­ gasabb követelményeknek. A hallgatólétszám emelésére indít továbbá az is, hogy népesedéspolitikánk hatásaként várhatóan nőni fog — mind mennyiségében, mind minőségében —• többek között az óvodák nevelő funkciója, az általános iskolák szerepe.

A várható szociális és demográfiai tényezők és településviszoinyofcbeli válto­ zások rendkívül nagy méretére és ezek hatására gondolnunk kell >a pedagógus­ képzésben is, és a szakmai képzettség nagyobb konvertibilitási készségére is! És ez az oktatás szerkezetét, és bizonyos értelemben tartalmi minőségét is érinti.

A pedagógusképzést illető fejlesztési koncepciónkban, mindezek miatt, a tanár­ képző főiskolákkal kapcsolatban is fontos feladatunk a hallgatói létszám eme23

lése. Továhbá szükségessé vált a meglévő négy tanárképző főiskola mellett egy ötödiknek a létrehívása, részben a hallgatói létszám bővítése, részben a főiskolák arányosabb földrajzi, területi elosztása céljából.

Szükségessé vált, és válik a jövőben is még következetesebben, a modern, szocialista követelményeknek megfelelő szakpárosítás, az ehhez is igazodó fel­ vételi gyakorlat, pályaorientáció is.

A közművelődési párthatározat a felsőoktatás minden intézményének fel­ adatává teszi, hogy készítsék fel a leendő értelmiség egészét a közművelődési munkában való aktív részvételre.

Nemcsak a közművelődési párthatározat kötelez minket erre, de a hazai pe­ dagógustársadalom egyik legnemesebb tradíciója is: a felszabadulás előtt az is­ kolán kívüli művelődés, majd a fordulat éve utáni szocialista népművelés helyi posztját gyakorlatilag elsősorban pedagógusok töltötték be.

A főiskolai szintű, tanárszakokkal kapcsolt közművelődési szakemberképzés — ami itt Szombathelyen évek óta folyik — azért is úttörő jelentőségű, mivel a közoktatásnak és a közművelődésnek egymáshoz közelítéséhez, egymásraépü­ léséhez ad lehetőséget azzal, hogy a közművelődési szakembereket az általános iskolai oktató-nevelő munkára is felvértezi.

Tisztelt Elvtársak!

A Művelődésügyi, illetve Oktatási Minisztérium az elmondottak értelmében első­ rendű kötelességének tekintette, hogy intézkedéseket készítsen elő az érintett oktatási és közművelődéspolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Ennek a munkának egyik gyümölcse a mai ünnepély.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1974. évi 14. számú törvény­ erejű rendeletben döntött a már korábban is a Pécsi Tanárképző Főiskola K i h e helyezett Tagozataként működő és a tanárképzésből is részt vállaló Szombathelyi Tanítóképző Intézet átszervezéséről, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola létre­ hívásáról.

A z új főiskola létrejöttével megszűnik a földrajzi aránytalanság a tanárkép­ zésben.

A főiskolai státus elnyerésében jelentékeny része volt a közművelődési párt­ határozat megfogalmazta feladataink vállalásának, az újszerű szakemberképzés­ nek is, hiszen ez az intézmény közművelőképző főiskolának is tekintendő.

Közismert, hogy egy új intézmény létrehívása nem kis gondot jelent. A b ­ ban, hogy a mai ünnepig eljutottunk, nagy része van Vas megye Tanácsának, a város ipari üzemei pártvezetésének, az Oktatási Minisztériumnak és nem utolsó­ sorban a Tanítóképző Intézet tantestületének.

Itt köszönöm meg a Vas megyei és Szombathely városi párt- és tanácsi szer­ vek példamutató segítségét, áldozatvállalását. Engedjék meg, hogy egyben meg­ köszönjem a Pécsi Tanárképző Főiskola vezetésének, oktatói karának, hogy szak­ tudásukkal és tapasztalataikkal elősegítették, hogy idáig juthassunk.

A z új főiskola létesítése megkívánta az 19'36-ban épült gyakorlóiskolának a tanárképzés szolgálatába való állítását, s új gyakorlóiskola létesítését. M i v e l az új általános iskola nemcsak a főiskola gyakorlati képzését szolgálja, de egyben Szombathely iskolaügyét is, létrehozása — nagyon helyesen — közös vállalko­ zásból született. Ennek eredményeit nemcsak a főiskola, de az itt, a gyakorló­ iskolában tanuló kisdiákok és a pedagógusjelöltek is élvezhetik.

A legfiatalabb gyermek születése öröm is — gond is, nagy családunk"gondja is. A r r a kell törekednünk, hogy mielőbb felfejlődhessék idősebb testvérei mellé.

24

A z Oktatási Minisztérium is feladatának tekinti, hogy az új főiskolát a lehető­ ségekhez mérten támogassa személyi, tárgyi feltételei továbbfejlesztésében, diák­ szociális gondjai részbeni enyhítésében.

Abban is támogatni kell, hogy a főiskolán folyó tartalmi munka továbbfej­ lődhessék, s a tanárképzés észak- és nyugat-dunántúli, a közművelőképzés or­ szágos gondjai eloszlatására létesült új intézmény, a jelenleginél sokrétűbb ta­ nári szakokat honosíthasson meg.

A megyei és városi párt- és tanácsi szerveket arra kérem, hogy a továbbiak­ ban is tekintsék sajátjuknak a megyeszékhely főiskoláját, támogassák mind er­ kölcsiekben, mind anyagiakban, ahogy ezt eddig is tették. Ezt a segítségnyújtást — úgy vélem — az új főiskola azzal fogja meghálálni, hogy az eddiginél is ha­ tékonyabb részt vállal Vas megye és Szombathey kulturális életéből. A hallga­ tók viszont az eddigi példás kezdeményezéseik folytatásaként — a város úttörő­ csapataiban, a szakmunkásképzőben, a K I S Z üzemi ifjúsági klubjaiban és könyv­ táraiban •— vállalnak társadalmi munkát.

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm ebből az alkalomból az új főiskola fő­ igazgatóját, vezetőit és oktatói karát, valamennyi dolgozóját. Sokra értékelendő az a sokesztendős, céltudatos munka, amelyet intézményünk státusának megvál­ toztatásáért vállaltak és végeztek.

A mai nap jelentős állomás, a munka dandárja azonban ezután következik.

Eddigi színvonalas oktatói és nevelői munkájukat még tovább kell fejleszteniük.

A felsőoktatás előtt álló feladatok ismertek. A Központi Bizottság határozatai, a kormány rendelkezései, összhangban korunk törekvéseivel, kijelölték azt az utat, amelyen haladnunk kell.

Köszöntöm az új főiskola hallgatóit. Legyenek úttörő-nemzedék, a szombat­ helyi főiskola hallgatói rang igényes, öntudatos megalapozói!

Ezekkel a gondolatokkal a Szombathelyi Tanárképző Főiskolát megnyitottnak nyilvánítom.

RÁCZ

JÁNOS

az MSZMP Vas megyei Bizottsága titkárának KÖSZÖNTÖBESZÉDE

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Kedves Elvtársak!

A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei és Szombathely városi Bizottsága, Vas megye és Szombathely város Tanácsa, s a megye egész társadalmi nevében köszöntöm megyénk első önálló főiskolájának, a Szombathelyi Tanárképző Fő­ iskola avatása, első tanévnyitó ünnepsége alkalmával a főiskola hallgatóit, ta­ nárait, vezetőit s valamennyi dolgozóját. Vas megye és Szombathely lakossága, párt- és állami vezetése megkülönböztetett figyelemmel követte és követi a T a ­ nítóképző Intézet főiskolává fejlesztésének folyamatát. Örömmel értesültünk a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntéséről, amikor törvényerejű ren­ deletével létrehozta a Szombathelyi Tanárképző Főiskolát.

Nem tagadjuk, vártuk e napot. Türelmetlenség nélkül, ám törekvéseink si­ kerébe vetett hittel megyénk kulturális, szellemi élete gyarapításának igényével tőlünk telhetően azon fáradoztunk, hogy Szombathely dinamikus gazdasági, k u l ­ turális fejlődésében egy új, további fejlődésére is kedvező, pezsdítő hatást gya­ korló intézményt tudhassunk magunkénak. Köszönetünket fejezzük k i mind­ azoknak a szerveknek, amelyek méltányolták és segítették kollektív erőfeszíté­ seinket, törekvéseinket.

Mindig fontosnak tartottuk a megyeszékhelyünkön történő pedagógus- és népműveloképzés segítését, támogatását. S ebben nemcsak egy szűkebb megyei vagy városi érdek, hanem az egyetemes magyar pedagógus- és népművelőkép­ zés ügyének szolgálata is vezérelte vezető szerveinket. Ahogy az egész ország, úgy megyénk közoktatásának és közművelődésének immár három évtizedes szo­ cialista fejlődése a tárgyi feltételek mellett a személyi ellátottság javítását is megkövetelte. Ez szükségessé tette a pedagógusképzés szintjének és volumenének fejlesztését. Ennek keretében kezdte meg működését 1959-ben Vas megye első felsőfokú tanintézete: a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző. A később népmű­ velőképzéssel bővített és eredményesen működő intézet jelentősen hozzájárult megyénk és Nyugat-Dunántúl pedagógusellátottságának javításához.

1970 októberében a megyei pártértekezelet elismeréssel szólhatott a Tanító­ képző Intézet színvonalas, több vonatkozásban kezdeményező, kapcsolatokat bő­ vítő munkájáról. Erre alapozva, s bízva az intézet tanári karának és vezetőinek további áldozatos s újításra képes munkájában, figyelembe véve a szükséglete­ ket, reálisnak tartotta azon cél megfogalmazását, hogy a Szombathelyi Tanító­ képző Intézet ebben az ötéves tervben önálló főiskolává fejlődjön. Világosan lát­ tuk, hogy e nemes cél csak szervezett és tartalmas munkával, a tárgyi és sze­ mélyi feltételek fokozatos megteremtésével valósítható meg, s így lesz majd poLitikai és erkölcsi alapunk ahhoz, hogy az eddigi eredményes munka tudatában 26

fogadjuk az Elnöki Tanács döntését. S öröm számunkra, hogy a X I . pártkong­ resszus előtt, a soron következő megyei pártértekezletnek a főiskolává válásról mint tényről számolhatunk be.

A z önálló főiskolává szervezés a köszöntött intézetnek, a megye szellemi éle­ tének nemcsak létét, hanem erősödését is szolgálja. Bővíti az összekötő, tápláló ereket megyeszékhelyünk ideológiai, szellemi életében. Ügy is, mint lehetőség megyénk értelmiségének az előbbre jutásában, úgy is, mint organizáló szellemi központ, amikor új, kvalifikált szakemberek letelepedését teszi lehetővé és szük­ ségessé.

A szellemi centrumok létrehozását, fejlesztését mindig és most is politikai ügynek tekintettük és tekintjük, s lehetőségeinknek megfelelően ösztönözzük is azok gyarapítását, fejlődését. Izmosodó iparunk, eredményesen fejlődő mező­ gazdaságunk hatására dolgozó népünk gazdagodott anyagiakban, szellemiekben, kultúrában egyaránt. S ebben a gyarapodásban érkeztünk most egy új, további fejlődésünk szempontjából is meghatározó állomáshoz.

Pedagógus- és népművelőképzésünk új főiskolája e folyamatot segítő és fej­ lesztő szerepét csak úgy tudja eredményesen betölteni, ha saját hagyományaira, a rmígye, a város segítségére építve működésének kezdetétől fogva a szocialista alkotó, tudományos szellemi élet színtere, műhelye, kisugárzó központja lesz.

Valljuk, hogy a megteremtett lehetőségekkel élni és azokat továbbvinni komoly politikai és erkölcsi kötelességünk.

A főiskolává válás egy folyamat. A z avatás ennek egy olyan állomása, ahon­ nan nagyobb magaslatok meghódítására kell továbbindulnunk. A főiskola taná­ rait arra ösztönözzük, hogy lépést tartva a tudománnyal, fejlesszék is azt. A hallgatókkal való foglalkozásnál Önök vegyék figyelembe, hogy felnőtt állam­ polgárok nevelése a hivatásuk. Szocialista meggyőződéssel, a szocialista huma­ nizmus szellemében, magas szintű, korszerű szakmai ismeretekkel, dolgozó né­ pünk, szocialista rendszerünk iránt elkötelezett, hivatástudattal rendelkező pe­ dagógusokat, népművelőket, olyan szakembereket neveljenek, akikről az élet is megfelelő bizonyítványt állít majd ki.

A m i k o r köszönetünket fejezzük k i a Tanárképző Főiskola vezetőinek, taná­ rainak azért az áldozatos munkáért, amit az elmúlt években végeztek a főiskola feltételeinek megteremtéséért, egyben kérjük is Önöket arra, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az új főiskola eredményesen szolgálja szocialista köz­ oktatásunkat, közművelődésünket.

A főiskola hallgatóitól elvárjuk, hogy lelkiismeretes tanulással készüljenek választott és vállalt élethivatásukra. A szüleik és az állam által nyújtott tanu­ lási lehetőséget, időt fegyelmezetten használják fel a gyermeket, embert for­ máló nagyszerű pedagógusi hivatás követelményeinek elsajátítására. Szombat­ hely város társadalma szeretettel fogadja Önöket, s azon leszünk, hogy tanulmá­ nyaik befejeztével az itt eltöltött évekre a jól végzett munka tudatával, visszavágyóan emlékezzenek.

A főiskola vezetőinek, tanárainak, hallgatóinak a további útjukhoz ered­ ményes alkotó munkát, sok sikert kívánunk.

SZALAY LÁSZLÓ

főigazgató TANÉVNYITÓ BESZÉDE

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Tisztelt Vendégeink!

A társadalom fejlődése során nemcsak a legszűkebb közösség, a család belső ügye volt egy-egy új élet jelentkezése, hanem e mikroorganizmus öröméből részt kértek a társadalom szélesebb egységei is. így válhatott a születés az élet folya­ matával kapcsolatos szokások ünnepi alkalmává.

Mélységes örömünkre szolgál, hogy a mai napon, amikor a magyar felsőok­ tatás, közelebbről a pedagógusképzés új intézményét, a Szombathelyi Tanár­ képző Főiskolának létrejöttét ünnepelhetjük, nem csupán szűk családi körben, az oktatók és hallgatók közössége előtt szólhatunk örömünkről és gondjainkról, de a nagy család küldöttei, a párt- és állami irányítás országos és megyei szervei­ nek, külföldi és hazai testvéontézményeknek képviselői előtt is. Megtisztelő je­ lenlétük számunkra azt fejezi k i : amiképp a család életében is azért ünnep egy újszülött jelentkezése, mert ő lesz majd hivatott folytatni, sikerre vinni a szülők küzdelmeit, úgy — s kétségtelenül: hatványozottabban — egy új intézmény ava­ tása is azért piros betűs alkalom, mivel tőle létrehívója, a társadalom célkitűzé­ sének hatékonyabb szolgálatát várja el.

Engedjék meg ezért, hogy mindenekelőtt arról szóljak, mit jelent számunkra a velünk kapcsolatos társadalmi elvárás, mennyiben vagyunk felvértezettek, a l ­ kalmasak teljesítésére, s mik lesznek ezzel kapcsolatban a legfőbb teendőink.

A z Elnöki Tanács 1974. évi 14. sz. törvényerejű rendelete a Szombathelyi T a ­ nítóképző Intézet jogi szempontból főiskolai rangra emelte. Nem túlzás azt kije­ lentenem: mindnyájunknak, oktatóknak csakúgy, mint hallgatóknak, az a meg­ tisztelő kötelességünk, történelmi súlyú feladatunk, hogy intézményünk e legma­ gasabb szintű döntés alapján ténylegesen, teljesítményeiben is főiskolává váljék.

Milyenek ehhez adottságaink? Építkező ország építő nemzedéke lévén, a legkézenfekvőbb példából szeret­ nék kiindulni.

A Kőmíves Kelemen-i gond, az attól való félelem, nem omlik-e össze estig, amit délig raktunk, elvezetett minket annak felismeréséig, hogy az alkotás időt­ álló volta, fejleszthetősége, stabilitása mindenekelőtt az alapozás gondosságán, a fundamentum szilárdságán múlik. Érdemes részletezőbben szólnunk arról, milyen alapra épül az az intézmény, amelynek sorsáért, jelenéért, jövőjéért felelősek lettünk.

Főiskolánk ugyan a mai nappal indul, alapozási munkálatai korábbra nyúl­ nak vissza. 1959 szeptemberében jött létre Szombathelyen a felsőfokú tanítókép­ zés intézménye. A korábbi kőszegi középfokú tanítóképzőkből sarjadt, így némi28

képp a magyar pedagógusképzés tisztes tradícióira is építeni tudó intézet az öt­ venes évek végén nemcsak azért válhatott jelentőssé városunkban, mivel annak egyetlen felsőoktatási intézete lehetett, hanem mert szellemi koncentrációt eredményezhetett a megye székhelyén. Oktatói kara mintegy ezer fiatal tanítót bocsátott az oktató-nevelő munka szolgálatára.

Most, amikor kötelességünk számba venni az alaprakás jelentőségét, tiszte­ lettel kell megemlékeznem az oktatói k a r azóta nyugállományba vonult, tisztes tagjairól, név szerint kiemelten pedig azon érdemes kollégáinkról is, akiket munka közben ragadott el a halál; dr. Bariska Mihály-ról és Takáts BéZá-ról. Áldozatos életük fundamentumunkban tovább munkál.

1962-ben új feladatot kaptunk. Hazai előzmények nélkül, országosan első­ ként itt indulhatott meg kulturális életünk fejlődéséből fakadóan egy új, politi­ kai töltésű értelmiségi munkakörre, a népművelő-könyvtárosira való felkészítés.

A z eddig végzett, mintegy 600 közművelődési szákember országosan bizo­ nyítani tudta a népművelő—könyvtárosi hivatás létrejöttének szükségszerű vol­ tát, s a kapott szakmai-ideológiai indíttatás jó színvonalát.

1971-ben a társadalmi igény újabb képzési forma megindulását sürgette Szombathelyen. A 9 dunántúli megye káderszükségletének biztosítása egyetlen főiskola gondja volt, ez indokolta a Pécsi Tanárképző Főiskola Kihelyezett T a ­ gozatának létrehívását a Szombathelyi Tanítóképző Intézet bázisán. A z itt létre­ hívott tanári szakpárosításban a matematika szakot tekintettük alaptárgynak.

Képzésünk egyfelől hivatottá vált csökkenteni a tanárhiányt iskoláinkban, más­ felől a matematika—orosz, —testnevelés, —rajz, —ének szakkombináció mint Szombathelyen megindult kezdeményezés, országos érdeklődést s figyelmet vál­ tott k i .

A tagozat fennállásának három évében nagy értékű szakmai-módszertani támogatást kaptunk anyaintézetünktől, a Pécsi Tanárképző Főiskolától. Segít­ ségükkel tudtuk megalapozni főiskolai norma- és követelményrendszerünket.

Ezért a sokrétű támogatásért most — az önállósulás órájában — hadd fejezzem k i külön hálás köszönetemet a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazgatójának, párt-, állami, ifjúsági vezetőinek és oktatói karának.

A tagozat 1972-ben tovább fejlődött. A r r a a társadalmi igényre felfigyelve, hogy korunkban, a permanens művelődés korszakában nem maradhat egymás­ tól izolált a kulturális élet két szférája, a közoktatás és a közművelődés, hanem egymásraépültségüket a két szakterületen egyformán képzett szakemberek kibo­ csátásával is szorgalmaznunk kell, országos kísérletként indíthattuk meg a ta­ nári szakkal párosított népművelő- és könyvtárosképzést. így alakulhatott k i — Tisztelt Tanácsülés — történelmileg rendkívül rövid idő alatt most nyíló főiskolánk három alapbázisa, tartópillére egy fedél alatt, egy intézményben, egymással kölcsönhatásban.

A z alapozás másfél évtizedében azonban nemcsak az oktatás fő irányvonalai, tartalmi sokszínűsége munkálódtak k i , hanem a képzési profil kialakulásával egyidejűleg annak személyi és tárgyi feltételei is. A z 1959-es esztendőben mind­ össze 17 oktató, 15 gyakorlóiskolai nevelő működött falaink között. Most induló tanévünkben 92 oktató és 38 gyakorlóiskolai nevelő szolgálja főiskolánkat.

Ez a mai oktatói kar kettős összetételű. Megtalálhatók benne a tanítóképző intézet legtapasztaltabb, a felsőoktatásban 10—15 évet szolgált, az oktató-nevelő feladatokon túl többségükben tudományos és művészeti alkotó tevékenységükkel is kitűnt, legérdemesebb munkatársai, valamint — új színfoltként, s egyre nö­ vekvő számban — egyetemeink, főiskoláink oktatói karából Szombathelyre hí29

volt, itt letelepített, s főiskolai munkamódszerekben jártas új kollégáink. E ket­ tős eredetű, de mind homogénebbé váló oktatói karban egyre nő a tudományos fokozattal rendelkezők, vagy annak megszerzésére vállalkozók számaránya. Ezt a folyamatot a főiskolai oktatókkal szemben támasztott új követelményrendsze­ rünk is gyorsítani, szolgálni fogja. Különösképpen sokat várunk e vonatkozás­ ban 11 tanszékünktől: nemcsak az egységes oktatási és nevelési eljárások és nor­ matívák kialakulásának kell, hogy színhelyei legyenek, hanem a tanszéki tudo­ mányos alkotó munka eleven vitafórumai is.

Személyi feltételeink megváltozásánál, fejlődésénél szólnunk kell a hallgatói létszám alakulásáról is. A tanítóképző intézet 180 hallgatójával szemben főis­ kolánk nappali és levelező tagozatán ma már mintegy 1200 fő tanulhat, — jól­ lehet nem értünk még el a haligatói létszám tetőzéséhez.

Beiskolázási tapasztalataink azt mutatják: növekszik intézményünk vonzó­ ereje. Ez nem utolsósorban az itt meghonosodott, sajátos szakpárosítási koncep­ ció kedvező fogadtatására is utal. Tény, hogy bőven válogathattunk a jelöltek között, egyes szakokon 10—15-szörös volt a túljelentkezés.

Hallgatóink számarányának növekedése mellett — a felvételi pontszámok alapján — felkészültségükkel is elégedettek lehetünk; ezt egyébként vizsgatel­ jesítményeik is alátámasztják. Örömmel kell regisztrálnunk azt is, hogy jóképességű, s emberi tartású, fő­ képpen pedig ideológiailag is fejlett ifjúságunk mindjobban képessé válik a fő­ iskolai szintű önkormányzat irányítására is.

A z alap számbavételénél nem hallgathatunk főiskolánk tárgyi feltételeiről sem. A z egykori állami gimnázium céljaira emelt főépületünk, valamint a főis­ kolai oktatás céljaira átalakított korábbi gyakorlóiskolánk épülete jelenlegi ke­ reteink között még biztosítani képes főiskolánk munkáját. Nagy örömünkre pár nappal ezelőtt megnyílt a Derkovits városrészben emelt új gyakorlóiskolánk is.

Ebből az alkalomból hadd fejezzem k i e helyen is köszönetemet a korszerű ob­ jektum tervezőjének, a kivitelezést gonddal végző Vas megyei Építőipari Válla­ lat munkásainak és műszaki dolgozóinak, igazgatójának, de a Szombathelyi Dózsa György úti Általános Iskola nevelői kollektívájának is, amely az építke­ zés időtartamára befogadta épületébe gyakorlóiskolánkat.

Intézményünk harmadik épülete, a Pável Ágoston Kollégium 19i&6-ban épült.

Dinamikus fejlődésünk eredményeképp már kicsinek bizonyul. Gondjainkon nem változtat alapvetően a jórészt saját erőforrásunkból emelt fiúkollégiumunk sem. Hallgatóink megfelelő elszállásolása mielőbbi megoldást sürget.

A felsorolt épületekben esztendők óta tudatosan készültünk egy magasabb, főiskolai szintű oktatás lehetővé tétélére. Űj előadótermek, laboratóriumok, k a ­ binetek, új klub, étterem létesültek, bővült és bővül intézményi könyvtárunk, hallgatóink dicséretes társadalmi munkájával elkészülhetett sportkombinátunk, megnyílt az új könyv- és jegyzetboltunk, büfénk, épül korszerű oktatástechnikai centrumunk, tovább bővítjük sportlétesítményeinket.

A több millió forint értékű, fejlesztésben jelentős társadalmi munka is fek­ szik, jelezvén, hogy hallgatóságunk gazdaként törődik az intézmény korszerű­ södésével.

Személyi és tárgyi adottságaink nem valósulhattak volna meg, és nem jut­ hattunk volna a fejlődésben idáig, ha intézményünk eddigi másfél évtizedében nem számíthatott volna elsősorban a Művelődésügyi, illetőleg Oktatási Miniszté­ rium, Vas megye és Szombathely város párt-, állami és társadalmi szerveinek rendkívül értékes, nagy volumenű erkölcsi és anyagi támogatására. Okvetlenül 30

megörökítendő adalék: főiskolává történő fejlesztésünk ügyét az M S Z M P Vas megyei és Szombathely városi Bizottsága tűzte először napirendre, s kezdemé­ nyező részt vállalt a főiskola létrehívásában. A megyei és városi tanács vb ugyancsak fontos napirendi pontként tárgyalta intézményünk fejlődését, s tete­ mes anyagi részt váilalt gyakorló általános iskolánk felépítésében, oktatói k a ­ runk bővítését pedig lakások rendelkezésre bocsátásával segítette.

Amikor a fejlődésünket sürgetőleg előmozdító országos, megyei és városi támogatást köszönettel regisztráljuk, intézményünk fundamentuma létrejötté­ nek vizsgálatánál nem szabad megfeledkeznünk a legdöntőbb momentumról. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola elsősorban azért valósulhatott meg, mert a tanár- és közművelődési szakemberhiány országos gondja találkozott Szombat­ hely város jogos igényével.

Megyeszékhelyünknek ahhoz, hogy betölthesse felsőfokú központból eredő funkcióját, szüksége volt egy, a tudományos élet továbblendítéséhez is potenciá­ lis többleterőt biztosítani tudó főiskolára. Ez a komplex igény, amely főiskolánk fundamentális alapja, legkorszerűbb és legátfogóbb tartalommal, valamint leg­ magasabb szinten —• az M S Z M P X . kongresszusa szellemében létrejött központi bizottsági határozatokban jutott kifejezésre. Erre reagál új főiskolánk akkor, amikor egyfelől növeli a korszerű képzettségű pedagógusok számát, másfelől olyan közművelődési szakembereket bocsát k i , akik alkalmasak lesznek a két szakterület egymásraépülésének előmozdítására.

A szilárd fundamentum arra is szolgál, hogy lehetőséget nyújtson az épít­ mény továbbfejlesztésére. így van ez esetünkben is. A 15 éves alapozási munka befejeztével erőinket a továbbfejlesztésre kell koncentrálnunk. A z oktató-nevelő, tudományos tevékenység színvonalát olyan mértékben kell emelnünk, hogy az a főiskolai feladatoknak minden tekintetben megfeleljen. Ez azt jelenti, hogy olyan intézmények mellé kell felzárkóznunk, amelyek negyedszázados, kima­ gasló munkássággal szereztek nemzetközileg számon tartott rangot általános is­ kolai tanárképzésünknek. Ehhez —• számbelileg és minőségileg tovább kell fejlesztenünk oktatói karunkat.

—• Űj feladatokkal kell bővítenünk gyakorló általános iskolánk tartalmi mun­ káját.

— Mielőbb segítenünk kell feszítő diákszociális gondjaink felszámolásán, mun­ kálkodni kell a kollégiumi férőhelyek számának jelentékeny növelésén.

— Főiskolai szintre kell emelnünk szakmai felszereltségünket.

— Meg kell tennünk az előkészüeteket új szakok, tanszékek létrehívása, a kép­ zési profil teljessé tétele érdekében.

Tisztelt Elvtársak!

Engedjék meg, hogy a továbbiakban a közvetlenül előttünk álló teendőkről szól­ jak. Teljességre nem törekedhetem: a korlátozott idő csak a legsúlypontibb fel­ adatok tömör felvillantására ad lehetőséget.

Főiskolánkon az új tanévnek az ad sajátosságot, hogy alacsonyabb szintű képzési formát kell benne magasabb szintre emelnünk, s mindezt úgy, hogy meg­ tartjuk és továbbfejlesztjük az eddigi szakok: a tanító-, a tanár- és közművelő­ dés, és a kétszakos tanárképzés elért pozitívumait.

Kívánatosnak tartjuk, hogy főiskolánkról a szakemberformálás olyan há­ romágú műhelyeként beszélhessünk, amelyben az egyes szakok pozitív sajátos­ ságai nemcsak hogy fennmaradnak, hanem hatnak is egymásra, s végső soron egy egységes főiskolai közszellem kialakulását teszik lehetővé.

31

A tanítói szak átörökítheti a magyar tanítóképzés százados múltra visszate­ kintő, legnemesebb hagyományait: ia gyermek- és ifjúságszeretet, :a pedagógiai hivatás- és felelősségtudatot, a közélet feladataiból, elsősorban pedig az ifjúkori mozgalmi munkából való részvállalást.

Fiatal közművelődési szakképzésünk ápolja tovább, s terjessze az eddigi népművelő—könyvtáros szakon kimunkált emberi magatartást: az igényt a tár­ sadalmi problémák gyakorlati megismerésére, a készséget e problémáknak a kul­ túra eszközeivel való megoldására, a vágyat az önművelés és önképzés formái­ nak, az alkotókedv kiélésének kielégítésére.

Tanárszakosainktól azt várjuk: haladjanak tovább a szaktárgyakban való igényes elmélyülés, a példamutató munkafegyelem, és a közösség érdekében való társadalmi munkavállalás útján.

A fenti kívánalmakból nyilvánvalóvá lehet: a nevelő munkát a főiskolává válás esztendejében kiemelt helyre tesszük a képzés feladatrendszerében. Örö­ münkre szolgálhat végzettjeink emberi-pedagógusi magatartása, helytállása. Ez — úgy véljük — nem utolsósorban arra az intenzív nevelő munkára is vissza­ vezethető, amely korábbi esztendeinkben — igaz, lényegesen kisebb hallgatói létszámmal — intézményünket jellemezte.

Ha ma már k i is nőttünk az akkori, szinte manufakturális jellegű nevelési lehetőségeinkből, azonban az eiért jó pozíciónkat sem a jelenben, de a jövőben sem adhatjuk fel e téren. Erre indít annak felismerése is, hogy a pedagógus sze­ mélyiségében az ideológiai elkötelezettségnek és a példamutatóan szilárd politi­ kai állásfoglalásnak vitathatatlan a primátusa.

E személyiségjegyeknek fői kólánkon való megalapozását, egy életre szóló indítás megadását, egyfajta, politikus pedagógusi tartás kimunkálását továbbra is fő célkitűzésünknek tekintjük.

A most induló tanév legkiemelkedőbb társadalmi eseménye — felszabadulá­ sunk 30. évfordulója és a X I . pártkongresszus lesz. Ez a legmagasabb plénum minden bizonnyal mérlegre teszi a korábban említett művelődéspolitikai határo­ zatok megvalósulását, s megfogalmazza a szocialista közösségi ember formálásá­ nak helyzetét és társadalmi szükségességét. Nevelő munkánknak ehhez a képzé­ sünkkel nagyon szorosan összefüggő feladathoz kell kapcsolódnia, s oly formában is, hogy a folyamaton belül hallgatóságunk ne csupán a nevelés tárgyát jelentse.

A főiskolai szintnek abban is kifejezésre kell jutnia, hogy ifjúsági szervezetünk, a K I S Z is mind nagyobb részt vállaljon a szocialista közösségi nevelésből.

A meginduló tanév tevékenységének másik fő terrénuma az oktató-nevelő munka. Kétségtelen, hogy új státusunk leginkább itt követel meg tőlünk előbb­ re lépést. Ez a tény, valamint az oktatáspolitikai párthatározatban a pedagógu­ sokkal szemben támasztott követelmény arra kötelez bennünket, hogy emeljük a pedagógiai, a szaktárgyi, a módszertani munka színvonalát.

Mind az ismeretátadásban, mind a számonkérésben tovább kell szorgalmaz­ nunk a főiskolai normák fokozottabb figyelembevételét, az igényességet önma­ gunkkal és hallgatóinkkal szemben.

Tovább kell folytatnunk és szélesítenünk a pedagógusképzés korszerűsíté­ sére irányuló kutatómunkánkat, kísérleteinket. Ezekben messzemenően szem előtt kell tartanunk a ma már elengedhetetlen integrációt hazai és külföldi part­ nerintézményeinkkel. Joggal várható el, hogy a kutató-kísérletező-tudományos munkába — amely alkotó műhellyé teheti főiskolánkat — az oktatói kar jelen­ tékenyebb hányada kapcsolódjék be. Ezt követeli meg tőlünk intézményünk új státusa, s ezt várja tőlünk — ezért támogat bennünket új oktatók letelepítésé32

nél, lakásgondjaik csökkentésével —• Vas megye és Szombathely város tanácsa is. Végső soron ennek az elsődlegesen felsőoktatási indíttatású tudományos k u ­ tatómunkának a haszna oktatási tevékenységünk színvonalemelésében, korsze­ rűsítésében kell hogy jelentkezzék, ezért szóltam róla, mint elsőrendű oktatói kötelességről.

További fontos feladatot jelent gyakorlati képzésünk újszerű rendjének k i ­ alakítása. Eddigi esztendőink során az illetékes tanácsi, művelődésügyi szervek végzett tanító, népművelő és könyvtáros hallgatóinkról, gyakorlati készségeikről dicsérettel nyilatkoztak. Képzésünk e pozitívumát mindhárom szakunkon meg kell tartani. Sokat várunk ehhez a nemcsak épületében új, de felsőtagozatos osz­ tályaival is bővült gyakorló általános iskolánktól. A m i k o r most köszöntöm an­ nak új igazgatóját, 38 fős, számos új tanerővel bővült nevelőtestületét, azt ké­ rem tőlük; bár az új gyakorló intézmény a korábbiakhoz képest távolabb lé­ tesült főiskolánktól, a közöttünk levő távolság semmiképp se jelentsen elszige­ telődést. A továbbiakban is fenn kell tartanunk a kialakult szoros, példaszerű együttműködést, a képzési együttmunkálkodást.

Tisztelt Tanácsülés!

Mögöttünk az alaprakás 15 esztendeje. Előttünk — képletesen szólva — a falak felhúzása a létrejött fundamentumon. Ez nem kizárólagosan az intézmény okta­ tói karának teendője. Sikere jelentős mértékben attól is függ, miként kapcsoló­ dik be az új főiskola normáinak kialakításába, belső életünk írott és íratlan sza­ bályainak kidolgozásába, lehetőségeink önkéntes munkával való támogatásába a legérdekeltebb fél: ifjúságunk.

Kedves Fiatalok! Tanár-, közművelődés- és tanítószakos hallgatóink!

Köszöntöm Önöket az új főiskola első polgáraiként főiskolánk legelső tanévének kezdetén. Oktatótársaimmal együtt a Magyar Népköztársaság azon felnőtt, vá­ lasztó, sőt katona viselt állampolgárait üdvözlöm Önökben, akiket partnerünkké hívunk és fogadunk közös vállalkozásunk, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola felsőoktatási rangjának kivívásához. Önökön is múlik, hogy helyesen és jól ala­ kulnak-e k i a főiskolán a következő nemzedék számára tovább hagyományoz­ ható teljesítmény- és magatartásnormák (a tanulásban, a szakemberré válásban, a kötetlenebb önképzésben és önművelésben, a szabadidő igényes felhasználássában).

Tiszteljük és partnereinknek tekintjük Önöket! Ezért kívánjuk meg a mun­ kában, a magatartásban, az emberi hozzáállásban azt a szintet, amit szellemi és fizikai adottságaik folytán nyújtani képesek.

Tekintsék példaképnek a munkában élenjáró társaikat, különösképp Téchy Tünde III. évf. könyvtár—magyar, Malek Katalin III. évf. matematika—orosz, Bálint Ágnes IV. évf. matematika—testnevelés és Selmeczi Judit IV. évf. mate­ matika—orosz szakos hallgatókat, akiknek dr. Garamvölgyi Károly miniszterhe­ lyettes a folyó tanévre népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat adományozott.

Hallgatóink a mái naptól gazdái is a főiskolának. Gazda módjára kell óv­ niuk állagát, felszerelését! Gazda módjára kell töprengeniük új, életképes ja­ vaslatokon, miképpen léphetünk tovább, s a tervek gyakorlati'megvalósításához a gazda lelkességével kell önzetlen többletmunkát megajánlaniuk. Otthonuk lesz ez a főiskola: tudják a sajátjuknak! Viseljék el egyetlen zokszó nélkül azt is, ha a gyors fejlődés eredményeképp ez az alma mater kényelemben és szolgáltatá­ sokban nem tud annyit nyújtani, mint eddig.

33

Ünnepélyes hallgatóvá fogadás A'Smidt-múzeumban egy óra.,található. Felirata: „Tempus fugit", „elröpül az idő"! A z szombathelyi ideje, a négy ó v is nagyon gyorsan elrepül.

Okosan kell gazdálkodniok vele. A z elhenyélt napok, hetek később a pedagógusgyakórlatbarí bosszulják meg magukat. A rendszeres munka h e m valamiféle fő­ iskolás rangon aluli, középiskolás kívánalom. Tudjanak főiskolás szinten ön­ tanülni, használják könyvtárunkat, mélyedjenek el kialakult érdeklődé­ sük alapján a megkívántnál alaposabban, részletesebben is egy-egy diszciplína kérdésköreiben.

Speciálkollégiumaink, szakköreink, tudományos diákköreink lehetőséget nyújtanak az önálló alkotó munka megkísérlésére is. Jelentkezünk c. periodikánk várja dolgozataikat.

Kevés szabad idejüket különösképpen okosan hasznosítsák! Örülünk annak, ha önkéntes gyakorlatokon vesznek részt, úttörőcsapatokat, if júsági klubokat, könyvtárakat patronálnak. A z ilyen gyakorló lehetőség különösen fejleszteni tudja önállóságukat, kezdeményezőkészségüket. '"Kapcsolódjanak be intézményünk művészeti csoportjaiba: énekkarunkba, irodalmi színpadunkba, néptánc szakkörünkbe. Legyenek az egyik legeredmé­ nyesebb vitafórum, if júsági klubunk rendszeres látogat • A szabad időben .várja..önöket a város művelődési lehetőségeivel, színházi előadásaival, hangversenyeivel: éljenek vele. Ismerkedjenek meg Szombathely és környéke, Vas megye és Nyugat-Dunántúl rendkívül színes tájaival, s a ben­ nük élő ember életével, megőrzött történelmi értékekkel. ; A z elmondottak főiskolánk minden hallgatójára vonatkoznak. Külön kívá­ nok szólni az elsőévesekhez! , . ,

Önök

állóan

| ;

34

Kedves Kollégák! Meleg szeretettel köszöntöm Önöket a mi nagy családunk legifjabb tagjaiként. Örülök annak, hogy felvételi vizsgájuk sikeres eredménye alapján e közösségbe kerülhettek. A r r a kérem Önöket, azt a szellemi érőkon­ centrációt, amellyel júliusi bemutatkozásukra:'féikészülteky tartsák fenn továbbra is szombathelyi esztendeikben! Bizonyítaniuk k e l l továbbra is! A főiskolás élet ne jelentsen az Önök számára üres szabadságot. Szokjanak belé mielőbb intéz­ ményünk követelményrendszerébe, munkafegyelmébe. Nyújtsák kezdettőrfögva képességük maximumát! "' Kérem, mindezekre tegyenek esküt, fogadalmat a főiskola tanácsa előtt!

1

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

Még egy megtisztelő feladatnak kell eleget- tennem. A m a i nap már szóltunk a tradíciók fontosságáról. Hagyományként szándékozunk ápolni és hallgatóink kö­ rében is meghonosítani azt a hivatásszeretetét, azt a pálya és gyermek iránti "el­ kötelezettséget, a közélet problémái iránti nyíltságot, amely a magyar pedagógu­ sok legjobbjait jellemezte. E tanítóság egyesületeiben a kibontakozó munkás­ mozgalom és a polgári radikálisok szövetségeseként a holnap kulturáltabb M a ­ gyarországáért harcoltak. A Magyar Tanácsköztársaság lelkes támogatóit, majd bukása után nem egy mártírját soraiban találjuk.

Ennek a progresszív magyar tanítóságnak régi törekvése, a tanítóképzés fő­ iskolai szintre emelése most valósulhatott meg. Ezért úgy tartottuk illendőnek, hogy avató ünepségünkre megkülönböztetett tisztelettel meghívjuk Vas megye legidősebb pedagógusát, az e napokban életének 93. esztendejébe lépő Bánó Ádám nyugalmazott igazgató-tanítót.

Hogy miképp vezetett el a szegényparaszti szülői háztól élete, miként ta­ nulhatott, mit tett községe kultúrájáért, miként teszi azóta is tartalmassá közös­ ségi szempontból hasznos életét, hosszú lenne felsorolni. Ügy határoztunk, hogy a mai ünnep alkalmából a nagy történelmi idők tanúját, s a maga helyén harco­ sát, Bánó Ádámot, aki intézményünkben már az arany-, a gyémánt- és a vas­ diplomát is elnyerte, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola aranygyűrűjével aján­ dékozza meg.

Tisztelt Ádám Bácsi!

Engedje meg, hogy köszönettel és ragaszkodással forduljak Önhöz, s átnyújtsam főiskolánk, s a benne oktató mai pedagógusok tiszteletének szerény jelét.

Köszönjük áldozatos életét, hűségét — népéhez és munkájához. Ez a gyűrű emlékeztesse arra, a tanítóképzés felemelése érdekében kifejtett, a mai nappal diadalához ért küzdelemre, amelyet tisztes kollégáival együtt vívott meg. Visel­ je még sokáig erőben, egészségben elismerésünk e jelét.

Fiatal főiskolánk nesztoraként, legidősebb tagjaként látogasson el falaink közé, hogy ifjúságunkat megjelenésével is a régi küzdelemre emlékeztesse, az egyetlen lehetséges pedagógus életszemléletre, a néphez való hűség szépségére.

35

Tisztelt Ünnepi Tanácsülés!

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola fejlesztésének első időszaka a mai nappal lezárul. Most a második, a nehezebb szakasz következik. Becsület és dicsőség dolga e szakaszban oktatóként és hallgatóként eredményesen részt venni. S eb­ ben a legnagyobb elismerés önmagunkban születhetik: hogy nemes ügyet szol­ gálunk. A hivatott nevelő mindig a jövőt formálja. A most élő pedagógusnem— zedéknek nyilvános megbízása van erre.

Miként kell formálni a jövő pedagógusát, hogyan egyengessük az utánunk következő nevelőnemzedék felkészülésének útját?

Hiszem és vallom, hogy ennek egyik feltétele az eddig megtett út elemző érté­ kelése: tanulságul magunknak, okulásul a nyomunkba lépőknek. Mert az ő élet­ útjuk csak felőlük nézve kezdet, felőlünk tekintve azonban folytatás. Egy nemze­ dékkel továbbviszi az emberformáló pedagógusszeretet izzását. Készíti találko­ zásunkat újabb, már meg nem ért, mégis akart századokkal.

Ezzel az 1974—75-ös tanévet ünnepélyesen megnyitom.

ARANY-, GYÉMÁNT- ÉS VASDIPLOMÁT K A P T A K 1974 S Z E P T E M B E R 1-ÉN

1. Aranydiplomások: Frantz Károly Kilár Károly Pallos László Újvári Vilmos özv. Városi Andorné Károlyi Gizella

2. Gyémántdiplomások: Dulgyovai Antalné Oláh Etelka Gombás Istvánné Csepreghy Ilona Kovács Ferenc özv. Vörös Jánosné Rhosóczy Matild

3. Vasdiplomások: Gerencsér István Rózsás Amália Szálai László

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 2975. április 2.

Főiskolánk, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett.

A 3 szekcióban az alábbi előadások hangzottak el: I. Neveléstudományi szekció Balogh Emma főiskolai docens .-.•,A világnézeti nevelés tapasztalatai.a marxizmus—leninizmus oktatásában Takács Lajosné főiskolai adjunktus A z úttörővezető-képzés időszerű kérdései a pedagógusképző intézményekben Prof. dr. habil. Heinz Schuffen/iauer (Magdeburg). ; A z effektivitás növelése a Magdeburgi Pedagógiai Főiskola munkájában Prof. dr. Borút Berec (Maribor) •'•'•"••'•'>u A jugoszláv pedagógusképzés fejlődése és'jelené Dr. István Lajos főorvos, az orvostudománydfclkandidátusa A haemophilia gyógyításának fejlődése; beteggyógyítás, rehabilitáció Lux Ibolya főiskolai docens .y; • .,./.A haemophilias gyermekek komplex pedagógiai gondozása :

1 7

!

II. Orosz nyelvi és matematikai szekció Dr. Erdei Mihály tanszékvezető főiskolai docens,. „ A z orosz szakos tanárképzés főbb vonásai Csuti Sándor főiskolai adjunktus , . i .,^ .-. .,. , > A z orosz szakos tanárjelöltek gyakorló tanításának tapasztalatai Prof. dr. Franz Hausler (Magdeburg) A z artikulációs bázis jelentősége az orosz nyelv tanulásában Szivás János tanszékvezető főiskolai docens Rajczy Istvánné főiskolai adjunktus Iker János főiskolai tanársegéd Dr. Papp Jánosné főiskolai tanársegéd A matematikaoktatás korszerűsítési folyamata az elmúlt 30 évben ; :

v

U

f;

;

;

III. Közművelődési szekció Gosztonyi Miklós tanszékvezető főiskolai tanár A z M S Z M P ideológiai, kulturális határozatai és a kulturális forradalom Takács Miklós megyei könyvtárigazgató Vas megye könyvtárügyének 30 éve Horváth Margit főiskolai tanár Közművelődés szakos hallgatóink gyakorlati helytállása Cs. Nagy István tanszékvezető főiskolai docens A mai magyar gyermekvers kutatásának néhány kérdése Dr. Szabó Géza tanszékvezető főiskolai docens A magyar nyelv fejlődése, változása, a felszabadulás óta Békefi Antal tanszékvezető főiskolai docens . .... A munkaritmus, a munkarigmus -és a kalapács-jelbeszéd szerepe a magyar kovácsok tevékenységében . . . . ,

Dr. Erdei Mihály előadást tart a tudományos ülésszakon

39

PEDAGÓGUSNAP 1975. május 31.

A főiskola oktatóit és dolgozóit elsőnek Kovács László, a szombathelyi L A T E X Vállalat Állami Díjas vezérigazgatója köszöntötte. * * * HORVÁTH MARGIT

főigazgató-helyettes ÜNNEPI BESZÉDE

Kedves Kollégák, kedves Munkatársak!

Hagyománnyá vált intézetünkben, hogy a pedagógusnapon, a társadalmat kép­ viselő patronáló üzem vezetőjének köszöntése után mérlegre tesszük az előző tanév munkáját, úgy ünnepelünk, hogy önvizsgálatot tartunk, számba vesszük tetteinket, tudtunk-e az átlagteljesítményen túlemelkedni, volt-e erőnk minőségi alkotó munkát végezni, lelkesedésünk siettette-e kellően a fejlődést, tartalmi munkánkban, módszereinkben az új utak keresését.

Pedagógiai munkánk legnagyobb öröme, hogy a társadalom figyelme nem­ csak e napon irányul a nevelésre és az iskolára, de mindannyiunk hétköznapi helytállását, a főiskola fejlődését segítette a megye, a város párt-, állami és tár­ sadalmi vezetése is. A megnövekedett feladatokhoz megértő támogatást kaptunk mindazoktól, akik felelősek a jövő társadalmáért.

Egészében nyugodt lelkiismerettel nézhetünk vissza az elmúlt időszakra. M i , akik belülről éljük az iskola éietét, érezzük igazán, hogy munkánk naponta megújuló küzdelem a fáradtsággal, az elszürküléssel, az értetlenséggel. Szakmánk legjobbjai állandóan keresik helyüket a ma és holnap társadalmi feladatai kö­ zött, személyiségük lényegét, idegeik rugalmasságát adják azért a hivatásért, amit egy életre szólóan vállaltak s magukénak vallanak. Keresik a mondani­ való korszerűségét, a befogadásra megszülető .igényt. Sok-sok küzdelem van azokban a tanórákban, nevelési alkalmakban, miikor együtt vagyunk tanár és ta­ nítvány, a befogadás, a megértés, a tenni vágyás egyéniséget csiszoló folyama­ tában.

Azzal is tisztában vagyunk, hogy a fiatalok nagy többsége felnőtt korára tanulja meg igazán tisztelni, becsülni és szeretni munkahelyét. Németh László írja: „Azt, hogy egy tanár hány mikronnyival emelte meg nemzete műveltségét, 40

ellenőrizni nem lehet." Elsősorban lelkiismeretünk, világnézetünkből fakadó er­ kölcsiségünk a legfőbb mérce, hogy képességeinkhez, lehetőségeinkhez képest mennyit tettünk a jövő nemzedék szakmai, politikai, társadalmi helytállása érde­ kében.

Oktatói karunk létszámában, szellemi erejében megnövekedett. Bízunk ab­ ban, hogy e szellemi koncentráció egyre inkább érezteti hatását a főiskola falain kívül, a megyeszékhely társadalmi, közéleti tevékenységében is. Emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala, gyarapodtak a főiskolai képzés tapasztalatai.

A z elődások irányultságában, a szemináriumokon, a gyakorlatokon fokozottab­ ban érvényesült a hallgatók bevonása az önálló ismeretszerzésbe. A z elmélet gyakorlati alkalmazásával, az alkalmazott módszertani eljárásokkal is közelebb került a képzés az általános iskola, a közművelődés gyakorlata, s a társadalmi élet valóságához.

Különösen törekedtünk arra, hogy a képzés szemlélete a jövő oktatási és közművelődési feladataiban való eligazodásra készítsen elő, ne csak a mát, ha­ nem a mindig változó és megújuló gyakorlatot szolgálja, az elkövetkezendő év­ tizedek társadalmi feladatait vetítse előre. Mindezt olyan légkörben tudtuk meg­ valósítani, melyben a hallgatóknak is egyre nagyobb beleszólásuk van a főis­ kola őket érintő döntéseibe, ahol képviseletük véleményére, állásfoglalására a legkülönbözőbb fórumokon igényt tartanak, s részvételi jogaik erősödnek. Több­ féle úton kerestük a módjait annak, hogy a főiskola, mely a hallgatókért van, az oktatásügyet és a közművelődés ügyét velük, együttműködésükkel, egyetakarásükkal szolgálja.

Előbbre léptünk a tudományos kutatómunka területén. A z egyes tanszékek speciális kutatási témái, s azok publikációi a szakmai folyóiratokban, öregbítet­ ték a főiskola hírét. Oktatóink szakmai, irodalmi, képzőművészeti alkotásai és sikerei fiatal főiskolánlkat is gazdagították. Erősödött a tudományos diákköri mozgalom a hallgatók körében; egyre több tanszék alakította k i kutatási témája körül a hallgatói bázist, bevezetve a fiatalokat a tudományos munka módsze­ reibe. Eredményei már folyamatosan érlelődnek az országos tudományos diák­ köri konferenciákon helyezést elért és kiemelt pályaművekben. Bíztató sikereik másokat is — patronáló oktatókat és hallgatókat egyaránt —• a munka mélyíté­ sére és bővítésére késztetnek.

A hallgatók világnézeti-politikai, erkölcsi és közösségi nevelése érdekében különösen sokat fáradozott a Nevelési Bizottság, a csoportfelelős tanárok munka­ közössége, egész oktatói karunk.

A 30. évforduló megünneplése — úgy érzem — méltó volt az elmúlt évtize­ dek társadalmat alakító eseményeihez. A z ünneplés különböző alkalmai beépül­ tek a munkás hétköznapokba, a képzés és a tudományos munka természetes me­ netébe, az ifjúság mozgalmi tevékenységébe. Nemcsak egy alkalomra korlátoz­ tuk a 30 évvel ezelőtti s az azóta átélt fejlődés értékelését, hanem szerves tar­ tozékává vált pedagógiai munkánknak, s szakmánknak. Oktatói karunk és K I S Z szervezetünk politikus légkört tudott teremteni, s az ünnep része lett életünk­ nek. Értékes munkát fejt k i ok látói karunk s hallgatóink többsége a társadalmi munkákban, a közéletben. Meggyőződéssel csak az tudja a hallgatókat tár­ sadalmi feladataikra felkészíteni, aki szakmája szűk körén túllépve maga is cse­ lekvően, formálóan részt vesz társadalmi környezete alakításában, s nem kívül­ ről szemléli a társadalmi munkát, annak eredményeit és ellentmondásait, hanem részt vállal javításában, fejlődésének gyorsításában. Ilyen alapon mérlegelték 41

mozgalmi életűikben a KISZ-tagok is hallgatótársaik munkáját. A z alapszerve­ zetek többségének egészséges, kritikus, önkritikus légköre, igénytámasztása biz­ tosíték arra, hogy ezt a szellemet viszik tovább az iskolákba, a közművelődési intézményekbe is.

Oktatóink egy része a főiskola falain túllépő munkájával, a pedagógus to­ vábbképzésben való részvétellel, szakbizottsági és országos munkabizottsági munkájával más intézmények, az oktatás és a közművelődésügy fejlődésére is hatással van. Technikai kísérleteink, audovizuális apparátusunk fejlettsége hí­ rünket elvitte az országhatárokon túlra. Sokan követendő példát látnak kísér­ leteinkben, pedagógiai-technikai kezdeményezéseinkben. Igazán hatékonnyá azonban csak akkor válik ez a technikai bázis és felszereltség, ha természetes velejárója lesz az iskolai gyakorlatnak, módszertani munkánknak, s nap mint nap igényeljük alkalmazását.

Külön kell szólnunk gyakorló iskolánk nevelőtestületének rendkívüli fel­ adatokat megoldó, alapokat teremtő munkájáról. Személyenként és mint kollek­ tíva is meg kellett küzdeniük a fundamentumrakás igen nehéz, a további éve­ ket is befolyásoló gondjaival, nehézségeivel. Még kész sem volt az épület, még nem volt együtt az alapvető eszköztár és pedagógiai felszerelés, de biztosították az igényes oktató-nevelő munka feltételeit. 11 iskolából összesereglett gyerekek­ ből osztály- és iskolaközösséget kellett kovácsolniuk. Meg kellett tanulni a pe­ dagógusjelöltekkel való bánást, eligazodni és vezetni abban a nevelési szituá­ cióban, melyben a hallgatók is munkatársak, s melyben a legeredményesebben fel tudják készíteni a fiatalokat jövő feladataikra. Eközben testületté, kollektí­ vává kellett formálódniuk, nyitottá válva a főiskolai képzési célok, s a pedagó­ gus-továbbképzési igények irányába is. Gyakorlóiskolánk vezetése és tantestü­ lete megfelelt ezeknek a feladatoknak. Belépve kapuján, megismerve munkáju­ kat bizton mondhatjuk, nemcsak korszerű épület, hanem olyan oktatási terület, melyben a gyermeksereg iskolaközösséggé formálódott, s művel ségi-neveltségi színvonalát számos eredménye bizonyította már.

A szakvezetők és az oktatók érzékenyen reagálnak az újra, keresik, kutat­ ják a pedagógusképzés korszerű eljárásait, munkájukkal példát mutatnak a fia­ taloknak. Erielődnek terveik a szaktantermi oktatás megvalósítására. A l i g egy­ éves gyakorlóiskolánk számos objektív nehézséggel megküzdve műhellyé vált, a pedagógusképzés tartalmi és módszertani műhelyévé.

Tanszékeink igyekeztek a megye néhány közművelődési intézményét és nagyüzemét is alkalmassá tenni a könyvtárosok és a népművelők gyakorlati kép­ zésére, szakmai jártasságok, készségek helyszínen történő elsajátítására. A tan­ székek és a gyakorlóintézmények összehangolt munkáját igényli a közművelő­ dés megújítása, az új szakemberek hivatásszeretétre nevelése. Ezért a megyeha­ tárokon is túlléptünk, hogy vidéki terepgyakorlatokkal, országjárással, tanul­ mányutakkal hallgatóink élményszerzését, valóságlátását bővítsü k.

Kollégiumunk személyi és nevelési feltételei gyarapodtak. A z ott élő fiata­ lok maguk alakítják k i életstílusukat, életrendjüket, s maguk állapítják meg, kik nyerjék el a kollégiumi tagsággal járó kedvezményeket. Ifjúságunk egyre fele­ lősebben dönt a kollégiumi s a diákjóléti munkában reá háruló kérdésekben, kellő tanári összehangoló, segítő munkával az ösztöndíjak, a rendkívüli támo­ gatások odaítélésében.

Fokozódott főiskolánk tekintélye az ország különböző helyein és külföl­ dön is szereplő kórusaink és szólistáink fellépése nyomán. Zenei sikereik mind a tanszék, mind a hallgatók eredményes munkájának mutatói. Irodalmi színpa1

42

dunk, művészeti együtteseink a város kulturális rendezvényein, az üzemek ün­ nepségein, országos versenyeken, rádióban, tv-ben szerepeltek.

A „Jelentkezünk" c. kiadványnak az évfordulóra megjelentetett ünnepi száma színvonalasan s meggyőző erővel vállalta ,a maga eszközeivel politikai-ne­ velési feladatainkat. A z ifjúsági klub a hallgatók öntevékenységének, önnevelé­ sének egyik jelentős területe. Igényes programjaival a tantervi anyagon túl is mélyíti tagsága érdeklődését, élményszerzését.

Főiskolai sportéletünk eddig még nem tapasztalt tempójú fejlődést muta­ tott. Szakosztályaink minőségi munkája gyümölcsözött a csapatok sikereiben. Örvendetesen fellendült a tömegsport is. Egyre inkább meghonosodik az egész­ séges életmód hallgatóink körében, értékelik a testnevelés szerepét, s az edzés szokásukká válik.

Néhány tanszékünkön különösen nagy erőfeszítést kíván a megnövekedett létszámú levelező hallgatók oktatása. Fokozódó társadalmi igényt elégít k i a munka melletti tanulás, ezért még inkább keresnünk kell a levelező oktatás eredményre vezető módszereit.

Főiskolánk könyvtára — bár személyi hiányokkal küzdött — sikeresen o l ­ dotta meg az olvasottság fokozását, az információszolgáltatást, s elégítette k i a kutatómunka igényeit.

Gyarapodó nemzetközi kapcsolataink tágítják kitekintésünket a nagyvilágba.

Ezek a kapcsolatok idén különösen a hallgatói cserék által szélesedtek.

A főiskola egyéb területein is jelentős előrehaladást értünk el. A Főigaz­ gatói Hivatal létrejöttével és irányításával színvonalasabbá vált a Tanulmányi Osztály tevékenysége, a precíz és megbízható adminisztratív munka, az újszerű alkalmassági vizsgák lebonyolítása, a hallgatók ügyeivel való törődés, a hivatali ügyvitel.

A Gazdasági Hivatal dolgozói egyre nagyobb költségvetési összeg és vagyon felelős gazdái, és segítői a képzés tárgyi adottságai és feltételei megteremtésé­ nek.

A főiskola, a kollégium és a gyakorlóiskola a technikai személyzet keze nyomán esztétikus, gondozott, tiszta külsejével méltó a felsőoktatási intézmény rangjára, s annak ellenére, hogy belső átrendezések, átalakítások nehezítik mun­ kájukat, minden az intézményünkbe érkező vendég elismerését vívják k i azzal a renddel, tisztasággal, mely nekünk természetessé vált, de mások számára meg­ lepő.

Tovább javult a hallgatók ellátása, az étkezés ízletessége. Különösen akkor értékeljük a konyhai dolgozók munkáját, ha országjáró útjainkon látogatásaink során összehasonlítást tehetünk.

A z oktatók és a hallgatók összefogásával sikeresen oldottuk meg a 30. év­ forduló rendezvénysorozatát s példamutató előkészülettel, gondos szervezéssel az Országos Oktatástechnikai Diákköri Konferencia házigazda teendőit, a szakbizottságok, a külföldi és hazai vendégek fogadását.

Sokat mondhatunk magunkénak, eredmények vannak mögöttünk, de sok még a tennivaló, melyekről jelenleg nem eshetett szó.

Oktatói karunk, adminisztratív és fizikai dolgozóink a főiskola fejlődésének olyan történeti feltételei között fejthetik k i tevékenységüket, mely dinamikusan fejlődő, kibontakozó szakasz. Minden új kezdeményezésre, ötletre, tervre, alkotó szándékra szükség van az előrelépés érdekében, s ezzel egyúttal önmagunknak és főiskolánknak vívunk k i tekintélyt, s zárkózunk fel a nagy múlttal rendel­ kező főiskolák közé.

43

Örömmel mondhatom, hogy mindazok a munkatársaink, akik részesei Vol­ tak az 1974—75. évi munkánknak s eredményeinknek, itt lehetnek a jutalmazottak között. A társadalom elismerése s anyagi megbecsülése arra kötelez mind­ annyiunkat, hogy még nagyobb összefogottsággal, együttműködéssel készüljünk fel jövő évi feladatainkra. Átszervezett és kibővített pártszervezetünk vezetősége, új szakszervezeti b i ­ zottságunk, részben újjáalakított KISZ-szervezetünk az állami vezetéssel együt­ tesen motorja lehet a következő fejlődésnek, h a a dolgozók és a fiatalok széles bázisára épít, ha a tömegben rejlő erőt és képességet, lelkesedést és áldozatvál­ lalást nap mint nap igényli és fejleszti. Szocialista társadalomiban a kudarcok, éppúgy mint a sikerek közösek. Elismerés és köszönet az eredményekért, me­ lyekben minderikinek a munkája, alkotó kezének, szellemének és szívének a hatása benne van, s még gyümölcsözni fog.

A m i k o r ia főiskola vezetése nevében köszönetet mondok minden oktatónak és dolgozónak az egész tanévben kifejtett eredményes munkájáért, egyúttal azt kérem, oktató-nevelő, tudományos és társadalmi munkában egyre gyarapodó fő­ iskolánknak legyenek továbbra is a küzdelemben kitartó, az ügyért, a korszerű­ ért mindig bátran harcoló, a jó munkahelyi szellemért küzdő munkatársai <a jö­ vőben is.

DIPLOMAOSZTÓ ÜNNEPÉLY 2975. június 21.

SZÍVÁS JÁNOS

főigazgató-helyettes KÖSZÖNTŐJE

Tisztelt ünnepi Tanácsülés! Kedves Vendégeink, Oktató- és Munkatársaink!

Kedves új Diplomások: Tanítók, népművelő—könyvtáros és tanár Kollégák!

Igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy a mai ünnepi tanácsülésen a főiskola oktatói és dolgozói nevében köszönthetem Önöket.

Kedves ifjú Tanárnők és Tanárok!

Jól emlékszem arra a 4 év előtti tanévnyitóra, amikor 52 fiú és lány indult el a főiskolai tanulmányok útján tele boldogsággal, hogy tanulhat és némi aggo­ dalommal, hogy kibírja-e végig. Hasonló érzés töltött el minket — oktatókat — is: megtisztelő volt számunkra a bizalom, a felelősségteljes új feladat.

Együtt örültünk Önökkel minden sikernek, de egy-egy rosszabbul sikerült zárthelyi dolgozat vagy utóvizsga újabb és újabb önvizsgálatra késztetett ben­ nünket is.

Hamarosan kiderült azonban, hogy jó partnerek találkoztak: Önök is, m i is éreztük, tudtuk, hogy a társadalom figyelemmel kíséri munkánkat. Ennek sok oka volt. Csak egyet említek: újszerű, meglepő szakpárosításaink, mint matema­ tika—testnevelés, matematika—orosz, matematika—ének figyelmet és némi ké­ telyt keltettek. Büszkék lehetnek Önök, mert bizonyítottak. M a már teljes biz­ tonsággal megállapíthatjuk, hogy ezek a szakpárosítások életképesek.

A 4 év előtti tanévnyitó ünnepi tanácsülésünkön több kéréssel fordultunk Önökhöz. Engedjék meg, hogy — a teljesség igénye nélkül — néhányat megem­ lítsek : — Kértük Önöket, hogy nagyszerű érettségi és felvételi eredményükhöz méltóan koncentrálják erejüket és igyekezetüket a főiskolai tanulmányi és mozgalmi munkára.

— Megfogalmaztuk azt az igényt is, hogy Önöknek — az első tanárszakosok­ nak — „bizonyítaniuk" kell.

— Javasoltuk, úgy alakítsák életmódjukat, hogy a nagyobb szabadság ne jelent­ sen szabadosságot, hogy elérhessék a képességüknek megfelelő maximális ered­ ményt.

— Ajánlottuk Önöknek, hogy segítsenek a főiskolai normák kialakításában és az intézményünkben meglevő hagyományokhoz építsenek új hagyományokat.

A mai napon megállapíthatjuk, hogy kérésünk meghallgatásra talált, őszinte munkakapcsolat alakult k i a hallgatók és az oktatók között. Képességük, szor­ galmuk, igyekezetük révén nemcsak a tanulmányi munkában értek el kiemel­ kedő eredményt, hanem igen aktívak voltak a KISZ-életben, a sport és kulturá­ lis munkában. A művészeti, sport-, O S Z K - és OTDK-rendezvényeken számos 45

egyéni győzelemmel is öregbítették főiskolánk hírét. Nagyra értékeljük, hogy főiskolánkhoz méltó életmódot folytattak és e tekintetben is példát mutattak utódaiknak. Űgy érezzük, hogy otthonuk lett a főiskola és a kollégium. Nagyon örülünk, hogy többen egyéni boldogságuk felé is jelentős lépést tettek Szombat­ helyen: megtalálták férjüket, illetve feleségüket. Engedjék meg, hogy házasság­ kötésükhöz utólag, illetve a közeli napokban létrejövő újabb házasságokhoz előre gratuláljunk és sok-sok örömet, boldogságot kívánjunk.

Kedves ifjú kollégák, m i nagyon bízunk Önökben. Kívánjuk és reméljük, hogy munkahelyükön tovább bizonyítanak az oktató-nevelő munkában és az is­ kolán kívüli társadalmi munkában elért sikerekkel.

Kedves fiatal Tanító Kollégáim!

A tanárképzés megindulásakor egyesek úgy vélték, hogy intézményünkben a ta­ nítóképzés ezután másodrendű feladat lesz. Menet közben Önök velünk együtt meggyőződhettek, hogy erről szó sem volt. Pozitív irányú határozott előrelépés, hogy a 8 osztályos általános iskola alsó és felső tagozatának nevelőit ugyanab­ ban a felsőoktatási intézményben képezzük.

A tanító- és tanárképzés főiskolánkon kölcsönösen megtermékenyítik egy­ mást, a tanító- és tanárjelöltek megismerik egymás munkáját és reméljük, hogy hatékonyan fogják segíteni az alsó és felső tagozat átmeneti problémáinak meg­ oldását.

Tanulmányaik befejezése, illetve diplomájuk megszerzése alkalmából meleg szeretettel köszöntöm Önöket. Mindannyiunk nevében eredményekben gazdag pályafutást és egyéni életükben sok örömet és boldogságot kívánok.

Főiskolánknak a nap mint nap jelenlevő több mint félezer nappali tago­ zatos hallgatón kívül több száz levelezős hallgatója is van.

Friss dipomásaink között az ő képviselőiket is üdvözöljük. Közülük 30^an a tanító szakon, 59-en a népművelő—könyvtáros szakon végeztek.

Levelező tagozatunk is szolgál újdonsággal: Pécsi Kihelyezett Tagozatunk végzett hallgatói számára első íziben osztunk oklevelet. Ez alkalomból külön is köszöntöm a 29 pécsi népművelő—könyvtáros kollégát.

Bár levelezős hallgatóinkkal ritkábban találkoztunk, gondjaikat — problé­ máikat, nehezebb tanulmányi körülményeiket ismertük, szorgalmukat, igyeke­ zetüket, erőfeszítéseiket nagyra értékeltük és tőlünk telhetően igyekeztünk segí­ teni őket. Őszinte szívvel kívánunk további munkájukhoz sok sikert és kiemelkedő eredményt.

Kedves új Kollégák!

Tulajdonképpen most búcsúzni is kellene Önöktől. Mégis azt kérem, mentsenek fel engem a búcsúztatás kötelessége alól. Úgy Véljük, megszerették intézményünket, ragaszkodnak főiskolánkhoz. M i is szívünkbe zártuk Önöket.

A z a kérésünk, tekintsék mindig sajátjuknak a Szombathelyi Tanárképző Főiskolát. Keressenek fel bennünket gyakran. Tudósítsanak minket sikereikről, eredményeikről, életük örömteli fordulatairól; ha tanácsra, segítségre lesz szük­ ségük, bizalommal forduljanak hozzánk, mindig szívesen segítünk.

46

SZALAY LÁSZLÓ

főigazgató ÜNNEPI BESZÉDE

Tisztelt Főiskolai Tanács! Kedves Vendégeink!

Tisztelt ifjú Kollégák!

Intézményünk életében mindig ünnepélyes, emlékezetes esemény volt a végzet­ tek pedagógussá avatása, a frissen kiállított diplomák átadása.

A mostani ünnepség mégis magasan kiemelkedik a diplomaosztók sorából, nem csak azért, mert az idei évben sok fiatal tanítványunk vágya teljesült. Nem is csak azért, mert sok-sok család — szülők-nagyszülők — reményt keltő izgalma oldódik fel, de azért, mert az ország legfiatalabb főiskolája ad első alkalommal tanári, főiskolai tanítói, illetve népművelő—könyvtárosi diplomát, s ezzel önálló­ sulásának első évében jelentősen hozzájárulhat már a pedagógushiány csökke­ néséhez: 167 rendszerünkhöz hű, jól képzett, ambiciózus tanítót, tanárt ad a ma­ gyar közoktatásnak, illetve közművelődésnek. S ezzel bizonyít, s ezzel köszöne­ tet kíván mondani mindazoknak az országos és megyei, városi, párt-, állami és társadalmi szerveknek, akik a Szombathelyi Tanárképző Főiskola létrehozásáért nagy erőfeszítéseket tettek. Ezért szeretnénk, ebből az alkalomból, a képzés első periódusának lezárásakor köszönetet mondani mindazoknak az oktatóknak, fő­ iskolai dolgozóknak és nem utolsósorban hallgatóknak, most már fiatal kollé­ gáknak, akik serényen, kitartóan munkálkodtak a szombathelyi tanárképzés ér­ dekében.

Kedves fiatal Kollégák!

Ezekben a percekben oktatók és végzősök úgy érezzük, hogy szinte elröppent az a négy év, amit sok erőfeszítéssel, akarással, szép eredményekkel és nem ke­ vés gonddal dolgoztunk végig, mert gondolatainkat inkább az emberi visszaem­ lékezés lerövidítő és megszépítő illúziói alakítják gyorsan tovatűnő órákká. A valóságos évekre pedig most, a szombathelyi tanárképzés negyedik évében külö­ nösképp emlékeznünk kell, mert jól tudjuk igazi erőfeszítések, kemény munká­ val teli szemeszterek, az intézet főiskolává fejlesztésének izgalma, nehéz gondjai állnak mögöttünk, amit a főiskola oktatói, dolgozói és hallgatói nagy szorgalom­ mal és becsületes munkával dolgoztak, küzdöttek végig.

Szép és remek négy év volt a főiskolai tagozat és a főiskolává válás idő­ szaka — tartalmi gazdagodás, új célkitűzések — még akkor is, ha az örömbe, a vidámságba — mondjuk meg őszintén — olykor gond és kudarc is vegyült, így alakult, fejlődött eredmények és gondok között a szombathelyi főiskola és főiskolás élet, amit csak fejlődésében lehet szemlélni és a búcsúzás emlékeze­ tes perceiben sem szabad olcsó mázzal rózsaszínűre festeni.

Tagadhatatlan, hogy politikai, társadalmi és tudományos kultúrmissziót vál47

lalt a főiskolává alakulással intézményünk és vállaltak most diplomázó taná­ raink is, akik az elsők voltak négy évvel ezelőtt. Főiskolánk Tanácsa szeretné, ha a magyar társadalom jelenlevő képviselői, az oktatói testület, a vendégek, a tisztelők, szülők és barátok, de főként egymás előtt — e soha nem feledhető percben — az első főiskolai diplomák átadásakor némán esküdnénk mi, az ittmaradók, a képzésben továbbmunkálkodók, a szerzett tapasztalatok alapján a közoktatási és közművelődési szakemberképzés további javítására, korszerűsíté­ sére, Önök pedig fiatal kollégák a pedagógus hivatástudatnak egész életre szóló becsületes szolgálatára.

Ezen az elképzelt úton a főiskola első polgárait, a szokatlan, de a társadalmi igény által igazolt szakpárosítást vállalókat olyan szakembereknek szeretnénk látni, akik mindig meg tudnak újulni, akik nem saját arcukra akarják formálni majd tanítványaikat, hanem az ifjú személyiségjegyeit igyekeznek kibontakoz­ tatni bennük, akik nem kaptafákat gyakoroltatnak, hanem a gondolkodás lehe­ tőségeire világítanak rá, akik belső gyötrődéseiket, kezdeti gyakorlatlanságukat nem hamis szigorral vagy a mindentudás látszatával próbálják leplezni, akik nem elsősorban igénylik, hanem adják a szeretetet, akik nemcsak tudják, de vallják is, hogy ember és ember között a legrövidebb út az egyenes, akikre em­ lékeznek, mert adó és szolgáló ember közös nemzeti tudatunk formálója, akik tudják, hogy szeretett hazájuk munkás-paraszt állama nevelte őket tanárrá, pe­ dagógussá, akik őszintén dolgoznak azokért az eszmékért, amelyeknek az elveit sokmillió mártír szenvedélyesen írta fel a világra.

Eredményeik, magatartásuk, diplomájuk minősítése alapján minden remény megvan arra, hogy elképzeléseinket, reményeinket beváltják, s ezzel egyúttal azt is igazolják: nemcsak jelene, de jövője is van főiskolánknak.

M i olyan főiskolát végzett pedagógusoknak szánjuk Önöket, akikről Váci Mihály azt írta: „Ez a mindenütt jelenlévő sereg alighanem nagyobb befolyás­ sal van a társadalom jövőjének tudatára, mint egész könyvkiadásunk, a rádió, sőt a televízió."

S ez így igaz. Rendkívül sokat jelent a több, mint százezres pedagógus és népművelő mindennapi hatása. Ebbe a táborba tartoznak ettől a perctől kezdve —• kerüljenek bármely munkakörbe — ilyen szellemű diplomásokká szerettük volna Önöket nevelni. Igaz, hogy mindent tökéletesen nem tehettünk meg, v i ­ szont a főiskola szándékai, oktatóink alkotó ereje, az intézmény politikai és tár­ sadalmi tevékenysége sok-sok lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy Önök elindulja­ nak, hogy jó felkészültségű, népet és hazát szerető tanárokká, tanítókká és nép­ művelőkké váljanak.

A tanáravatás, a diplomaátadás ünnepélyes perceiben a Főiskola Tanácsa nevében néhány gondolatot kívántam elmondani őszinte szándékkal az idősebb pedagógus jogán. H a a feladatok teljesítésére készek és képesek lesznek, akkor joggal elmondhatjuk, hogy a szombathelyi tanárképzés első periódusa sikerrel zárult, s fiatal tanítványai nemcsak oktatók, de nevelők is lesznek, akik vidám, egészséges nemzedéket segítenek alkotó, tevékeny életre felkészíteni.

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a Magyar Népköztársaság törvénye és rendje, és a Főiskolai Szervezeti Szabályzatában foglalt jogomnál fogva a Szom­ bathelyi Tanárképző Főiskola Tanácsa nevében Önöket általános iskolai szaktanárokká, tanítókká, illetve aépművelő—könyvtárosokká avatom.

Munkájukhoz sok sikert, jó egészséget kívánok!

48

AZ 1974/75- TANÉVBEN KITÜNTETETT DOLGOZÓINK

Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1975. április 4-én: S Z A L A Y LÁSZLÓ főigazgató, főiskolai tanár „Munka érdemrend" arany fokozat DR. K O N K O L I ALAJOSNÉ főiskolai docens, személyügyi előadó „Munka érdemrend" ezüst fokozat A pedagógusnap alkalmából: B E R G E R ISTVÁNNÉ Gyakorló általános iskolai tanító „Kiváló Tanító" NÉMETH ISTVÁN főiskolai docens, tanszékvezető „Oktatásügy Kiváló Dolgozója" HORVÁTH REZSŐ főiskolai adjunktus „Oktatásügy Kiváló Dolgozója"

49

BÁRDOSI PÉTERNÉ főelőadó „Miniszteri dicséret" A N T A L O V I C S IMRÉNÉ mosónő „Kiváló Dolgozó" TAMÁS JÁNOSNÉ szakácsnő „Kiváló Dolgozó"

A Szakszervezeti Bizottság választása alkalmából BALOGH EMMA főiskolai docens „Érdemes Szakszervezeti Munkáért"

KÜLFÖLDI VENDÉGEINK

1974. szeptember 13—17.

Dr. habil. Willi Kuhrt, a magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Akadémia prorektora és dr. Regina Gehrmann, az intézet adjunktusa; Rudi Lesnik és Milan Kabaj, a Maribori Pedagógiai Főiskola tanárai. október 21—22.

Dr. Gregor Schwarz, a Jénai Egyetem Természettudományi K a r a Idegennyelvi lektorátusának vezetője. október 31.

Vitezla Tondl, a prágai Kulturális Továbbképző Intézet munkatársa, november 11—15.

A magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Akadémia küldöttsége: dr. Fritz Hoppé igazgatóhelyettes, dr. Heinz Gothe, a pedagógiai tanszék vezetője és dr. Horst Groeppler, a testnevelési tanszék vezetője. november 25—26.

George Brown, a nottinghami (Anglia) egyetem tanára, november 26.

Jose Luiz Ortis kulturális miniszterhelyettes (Kuba) december 5.

Dr. Rudolf Hupelt, a Szlovák Kulturális Minisztérium munkatársa, december 9—11.

Ditmar Eljasevics Rosental, a Moszkvai Állami Egyetem professzora, december 12—14.

A Maribori Pedagógiai Akadémia küldöttsége, dr. Borút Belec rektor vezetésé­ vel.

51

1975. február 20.

Heribert és Martha Raber, a Graz-Eggenberg-i Pedagógiai Főiskola

Lanárai.

február 26.

Toso Doncsev irodalomtörténész (Bulgária), április 2—3.

Tudományos ülésszakunkon részt vett és előadást tartott: Prof. dr. habil. Heinz Schuffenhauer, a magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Főiskola rektora, prof. dr. Franz Hausler, az intézmény nyelvészprofesszora; dr. Borút Belec, a M a r i bori Pedagógiai Akadémia rektora. Hallgatóként részt vett az ülésszakon Rudi Lesnik, a Marifoori Pedagógiai Akadémia igazgatóhelyettese.

1

április 9 —10.

Vladiszlav Georgijevics Háza igazgatója.

Szergejev, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány

április 17—21.

Anatolij Karpov, a Kalugai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető docense, június 21—22.

Viktor Udovicsenko és felesége (Szovjetunió).

A FŐISKOLA VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI

FŐIGAZGATÓI TANÁCS

SZALAY

LÁSZLÓ

HOLLÓSY

TIBOR

HORVÁTH

MARGIT

főigazgató főigazgató-helyettes főigazgató-helyettes

SZÍVÁS

JÁNOS

főigazgató-helyettes

ORBÁN

LÁSZLÓ

főigazgatói hivatalvezető

KISS

gazdasági igazgató

VALÉRIA

SULYOK BÖDEY

LÁSZLÓ

ANNA

HARGITAI BOZÖKI

szb-titkár

IMRE

MOLNÁR

VIKTÓRIA

JÓZSEF

HORVÁTH

LAJOS

DR. K O N K O L I

M S Z M P vezetőségi titkár

ALAJOSNÉ

KISZ-titkár a Tanulmányi Osztály vezetője kollégiumigazga t ó gyakorlóiskolai igazgató személyügyi előadó

55

F Ő I S K O L A I TANÁCS

ELNÖKE:

Szalay László

főiskolai főigazgató, tszv. főiskolai tanár

A FŐIGAZGATÓ-HELYETTESEK:

Hollósy Tibor Horváth Margit Szivás János A TANSZÉKEK VEZETŐI:

Békefi Antal Dr. Erdei Mihály Gosztonyi Miklós Kőfalvi Istvánné Nagy István Németh István Pünkösty Csaba Dr. Regős János Dr. Szabó Géza Tóth Gyula A S Z E R V E Z E T I EGYSÉGEK VEZETŐI:

Orbán László Kiss Valéria Sulyok László Bödey Imre Molnára-Anna Horváth Lajos VÁLASZTÁS ALAPJÁN

TAGJAI

Bognár Stefánia Csuti Sándor 56

főigazgatói hivatalvezető gazdasági igazgató M S Z M P vezetőségi titkár szb-titkár KISZ-titkár gyakorlóiskolai igazgató

főiskolai docens főiskolai adjunktus

a főiskola nappali tagozatos hallgatói közül: Lang Anna Németh Gyöngyvér Szabó Márta Tokaji Nagy Erzsébet MEGHÍVÁS ALAPJÁN

TAGJAI:

Kajtár Dezsőné Danes János

gondnok Vas megye Tanácsa V . B .

Műv. Oszt. vezetője

A főiskolával kapcsolatban álló közéleti személyek (patronáló vállalatok vezetői): Kovács László Schmidt Ernő Czinzek Miklós

a Lakástextil Vállalat vezérigazgatója a Nyugat-Magyarországi Fakombinát vezérigazgatója a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója

TANÁCSKOZÁSI J O G G A L RENDELKEZŐ T A G O K :

Dr. Konkoli Alajosné Marosvári Józsefné Hargitai Viktória Bozóki József Dr. Kiss Gyula

személyügyi előadó mb. könyvtárvezető a Tanúim. Oszt. vezetője kollégiumigazgató a Tudományos Tanács elnöke

— a levelező hallgatók képviselője

57

A TANSZÉKEK D O L G O Z Ó I

ÉNEK—ZENE TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Békefi Antal

Adjunktusok:

Bánk Emília Horváth Rezső Joó Ete László Kulcsár Sándor Dr. Kutas Józsefné Nagymiklósi József Németh István II. Nigó Józsefné

Tanársegédek:

Borosné Für Éva Tóth Kornélia (szerz.)

Óraadók:

Békefi Gábor Edőcs János Edőcs Jánosné Endrődi Alfréd Kócziány Lajos Sándor János Szép Zoltán Tardi Anikó Tibold Ivánné W i l l Ernőné

Adminisztrátor:

Horváth Mária

IRODALOMTÖRTÉNETI

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Nagy István

Docens:

Nagy Árpádné

Adjunktusok:

Lőrinczy Huba Dr. Papp János

Tanársegéd:

Goda Imre

58

KÖNYVTÁRI TANSZÉK

Tanszékvezető docens:

Tóth Gyula

Docens:

Gróf Ervin

Adjunktusok:

Ferenczi Zsuzsa Káldi János Kovács Mária

Tanársegéd:

Pálvölgyi Mihály

Óraadó:

Takács Miklós

M A G Y A R NYELVÉSZETI

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. Szabó Géza

Főiskolai tanár:

Palkó István

Adjunktusok:

Batki Jenőné Dr. Vörös Ottó

Tanársegéd:

Guttmann Miklós

MARXIZMUS—LENINIZMUS

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Gosztonyi Miklós

Docensek:

Balogh E m m a Bozóki József Dr. Konkoli Alajosné

Adjunktusok:

Dr. Horváth Jenő Tar István

Óraadók:

Lukács József Szarka Géza Tuba László

MATEMATIKA

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Szivás János

Docensek:

Baumann Ferenc Bognár Stefánia

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

Béliczky Tibor Poócza József Rajczy Istvánné Bálint Julianna Iker János Odor Péter Dr. Papp Jánosné Vági Lászlóné Piros Edit

NÉPMŰVELÉSI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Szalay László

Főiskolai tanár:

Horváth Margit

Docensek:

Bödey Imre Dr. Kiss Gyula

Adjunktusok:

Benke Éva Nagy Árpád

Tanársegédek:

Molnár A n n a Szabó Árpád

Óraadó:

Pesti József

NEVELÉSTUDOMÁNYI

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Dr. Regős János

Főiskolai tanár:

Hollósy Tibor

Docensek:

Lux Ibolya Sulyok László Horváth Sándor Takács Lajosné Gáspár Mihály Horváth Rezsőné

Adjunktusok: Tanársegédek: Óraadók:

O R O S Z N Y E L V ÉS I R O D A L O M

Éder Géza Málovits Margit Dr. Pajor Géza

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Dr. Erdei Mihály

Docensek:

Dr. Jáger Józsefné Kocsis Gyula

Adjunktusok:

Csuti Sándor Dr. Gadányi Károly Kovács Sarolta Lakatos Lajos Dr. Zoltán Istvánná

Tanársegédek:

Gábriel Éva Nyiri Márta (szerz.)

Wacha Balázs

Nyelvtanár:

Dr. Magassy Lászlóné (szerz.)

Lektor:

Mária Bratkovic

Óraadók:

Szelczi Ferenc Turcsán Ottmár

60

RAJZ

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens

Kőfalvi Istvánné

Főiskolai tanár:

Szurcsik János

Docens:

Horváth János

Tanársegéd:

Dóczi László

Óraadók:

Dr. Buócz Teréz Vértesi Péter

TANÍTÓI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens

Németh István

Adjunktus:

Illés Károly

Adminisztrátor:

Tóth Ferencné

TESTNEVELÉSI

TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens

Pünkösty Csaba

Adjunktusok:

Bősze László Ekler Józsefné Gál László Kővári József Polgár Béla

Tanársegéd:

Benke Ferencné

Óraadók:

Török Péter Dr. Vártok Jenő

A FŐISKOLA

HIVATALAI

FŐIGAZGATÓI H I V A T A L Főigazgatói hivatalvezető:

Orbán László

A Tanulmányi Osztály vezetője:

Hargitai Viktória

Főelőadók:

Bárdosi Péterné Dr. Szabó Sándorné

Előadók:

Blanár Éva Gátay Szilárdné Horváth Tiborné Dr. Sóti Lászlóné (szerz.)

Visontai Sándorné

Gépírók:

Imre Róbertné Pados Zoltánné Somogyvári Istvánné Szigeti Ildikó

Iktató: Kézbesítők:

Kovács Kálmánné Gombás József (szerz.)

Maléta Lászlóné FŐIGAZGATÓI TITKÁRSÁG

Főigazgatói titkár, főelőadó:

Aczél Zsuzsa

Titkársági adminisztrátor:

Szegedy Jánosné

GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG Gazdasági igazgató: Főelőadók: Előadók:

Kiss Valéria Baumann Ferencné Verasztó Rezsőné Bárók Gizella Csoknyai Jánosné Horváth Margit Kőszegfalvi Lászlóné Rohály Józsefné Tomek Erzsébet

Gondnokok:

Kajtár Dezsőné Kiss Gézáné (szerz.)

Ügyviteli alkalmazott:

Faragó Lászlóné

Adminisztrációs ügyintéző:

Sátori Pál (szerz.)

KÖNYVTÁR

Könyvtárvezető:

Tóth Gyuláné

Mb. könyvtárvezető:

Marosvári Józsefné

Könyvtárosok:

Antal Lászlóné Dr. Gonda Györgyné Joó József Makrai Edit Molnár Zoltán Mosonyi Mária (szerz.)

Pungor Jánosné Volena Koczor András OKTATÁSTECHNIKAI KÖZPONT

Csoportvezető:

Horváth Ferenc

Technikusok:

Enyingi József (szerz.)

Hernádi Pál Jáhny György Nagy Sándor

Adminisztrátor:

Somogyi Ilona GÉPKOCSIVEZETŐK

Imre László Németh Sándor Pálmai János KÉZBESÍTŐ Varga József PORTÁSOK Kondor Jánosné Őze Mihályné TELEFONKEZELŐ Farkas Márta

KONYHAI

DOLGOZÓK

Ádám Jánosné szakácsnő Bakucz Dánielné felszolgáló (szerz.)

Bánhidi Mihály adminisztrációs ügyintéző (szerz.)

Berta Sándorné szakácsnő Csonka Imréné konyhalány Farkas Istvánné konyhalány Farkas Józsefné konyhalány Geiger Illésné konyhalány Geröly Józsefné konyhalány Horváth Ferencné cukrász Horváth Gézáné konyhalány Horváth Zsigmondné konyhalány Kutrovics Lászlóné konyhai takarítónő Lukács Imréné mosogató (szerz.)

Magyar Jánosné konyhalány Mándli Józsefné konyhalány Molnár Béláné mosogató (szerz.)

Nagy Jenőné konyhalány Patay Béláné konyhalány (szerz.)

Spitzer Istvánné konyhalány Sütő Károlyné konyhalány Szabó Lászlóné szakácsnő Tamás Jánosné konyhalány Timár József beszerző Varga Józsefné konyhalány

TAKARÍTÓ SZEMÉLYZET Horváth Károlyné Lisztes Ferencné Mészáros Istvánné Milisits Dezsőné Rudolf Józsefné Szakály Ferencné Szálai Gyuláné (szerz.)

Csire Istvánné Devecseri Zoltánné Gombás Józsefné Guzmics Jánosné Hajnal Lászlóné Hábeller Lajosné Hódosi Lászlóné

TECHNIKAI

DOLGOZÓK

Barkovics László villanyszerelő szakmunkás Czirók István vízvezeték-szerelő Gáspár Kálmán kertész Gerencsér István pályamunkás Hódosi László fűtő Horváth Géza fűtő Janics Gyula segédmunkás Róka Sándor asztalos (szerz.)

64

KOLLÉGIUMOK

Igazgató:

Bozóki József

Nevelőtanárok:

Bálint Julianna Molnár A n n a N y i r i Márta Sulyok László

Gondnok:

Maléta László

Fűtők:

Gayer János Kiss Ernő Szálai László

Mosónők:

Antalovics Imréné Antalovics Józsefné Deicsics Jánosné

Portások:

Gróf Istvánné Miklós Ferenc (szerz.) özv. dr. Nagy Sándorné (szerz.)

Németh Józsefné (szerz.)

Tölgyesi Ödön János (szerz.)

Vass István (szerz.)

Takarítónők:

Kovács Imréné Kuntor Lászlóné Perger Ernőné P o o r Józsefné I. Poór Józsefné II. Rosta Györgyné (szerz.)

A F Ő I S K O L A I S Z E R V E Z E T E K VEZETŐSÉGE

1. M A G Y A R S Z O C I A L I S T A M U N K Á S P Á R T

a) Pártvezetőség: Sulyok László Dr. Jáger Józsefné Kőfalvi Istvánné Bozóki József Gál László Szántó Imréné Gosztonyi Miklós

titkár szervezőtitkár agit.-prop. felelős oktatási és nevelési felelős ifjúsági felelős nőfelelős vezetőségi tag

b) Oktatói alapszervezet: Gosztonyi Miklós Csuti Sándor Dr. Szabó Géza Polgár Béla Hargitai Viktória

titkár szervezőtitkár oktatási és nevelési felelős agit.-prop. felelős gazdasági felelős

c) Gyakorlóiskolai alapszervezet: Szántó Imréné Molnár Béláné Buray Sándorné

titkár agit.-prop. felelős gazdasági felelős

d) Hallgatói alapszervezet: Kiss Péter Földesi Lajos

66

titkár titkárhelyettes

2. K O M M U N I S T A I F J Ú S Á G I S Z Ö V E T S É G

Végrehajtó bizottság: Molnár Anna a V B titkára Malek Katalin titkárhelyettes Éliás Zsuzsa szervező titkár Bogáth Margit agit.-prop. felelős Pereces Ágnes kultúrfelelős Giordán Lívia tanulmányi felelős Szabó Márta érdekvédelmi felelős Szabó Magdolna sportfelelős Márkus Mária gazdasági felelős Szallár Csaba társadalmi munka és építőtábori felelős Kiss Attila úttörőfelelős Állandó meghívottak: Lang Anna, a tanító szak csúcsvezetőségi titkára Németh Gyöngyvér, a tanár szak csúcsvezetőségi titkára Tokaji Nagy Erzsébet, a közművelődési szak csúcsvezetőségi titkára 3. P E D A G Ó G U S O K

Balogh Emma Bödey Imre Horváth Rezsőné Molnár Zoltán Király Zoltán Berger Istvánné Kovács Elemér Nigó Józsefné Kovács Sarolta Horváth Ferenc Farkas Istvánné

SZAKSZERVEZETE

elnök titkár köznevelési felelős kultúrfelelős bérfelelős nőfelelős gazdasági felelős TB-felelős üdültetési felelős munkavédelmi felelős a technikai dolgozók ellátási felelőse

BESZÁMOLÓK A F Ő I S K O L A K Ü L Ö N B Ö Z Ő MUNKATERÜLETEIRŐL

AZ O K T A T Ó - N E V E L Ő M U N K Á R Ó L

1. OKTATÓMUNKA Főiskolánk 1974-ben vált önállóvá, az egységes pedagógusképzés hármas pro­ filú nevelőintézményévé. Sürgető társadalmi igények kaptak i l y módon reális kereteket.

A z országos dokumentumokból és a főiskolává válásból helyileg fakadó fel­ adatainkat párhuzamosan, egymással összefüggésben, a mennyiségi és minő­ ségi tényezők korrelációjábn kellett az oktatás gyakorlatában megvalósítani.

Intézményünk oktatómunkájának kialakításában az állami oktatás helyze­ téről, fejlesztése feladatairól szóló párthatározat mellett számottevően hatott az M S Z M P K E 1974. évi közművelődési határozata is. Nem csupán azért, mert immár 14. éve foglalkozunk főhivatású közművelődési szakemberek képzésé­ vel, hanem azért is, mivel e határozat az értelmiség valamennyi rétegének fel­ adatául tűzi k i a közművelődés tevékenységkörébe való bekapcsolódást. A z em­ lített határozat szellemében főigazgatói tanácsunk koordinálta a közös tárgyak, illetőleg a közművelődési szakkal párosított tárgyak tanszékeinek feladatait.

Kötelességévé tette e tanszékeknek, hogy saját diszciplína jukkái erősítsék hall­ gatóink azon szakismereteit, amelyekre azok majd közművelődési szolgálatuk so­ rán támaszkodni tudnak. A tanár, i l l . a tanító szakos hallgatókat ugyanakkor úgy oktatjuk, hogy tanulmányaik során indítást nyerjenek a közművelődési feladatokba való bekapcsolódásra is.

Erre ad lehetőséget az 1975. évi módosított tanítóképző főiskolai tanterv kötelezően választható szakkollégiumi rendszere is.

Tanszékeink jól koordinált munkájával arra készítjük fel tehát hallgatóin­ kat, hogy a magyar pedagógiai valóság talaján állva építsenek majd egymás munkájára, segítsék egymás tevékenységét a gyakorlatban.

A közművelődési szakok főiskolai tantervét főképp intézményünk oktatói dolgozták k i , figyelembe véve a hároméves képzés tapasztalatait, valamint a jelentkező társadalmi és szakmai igényeket. A z egységes pedagógusképzés egy intézményen belüli létrejötte együtt járhat azzal a veszéllyel, hogy az új szakpárosítású tanárképzés elvonja a figyelmet a tanítóképzés fejlesztéséről. A cé­ lunk az, hogy a tanítóképzés a főiskola keretein belül pedagógiailag és szakmai­ lag erősödjék, megtartva korábbi legjobb eredményeit és hagyományait: egyes „közös" tárgyakat összevont előadás formájában hallgatnak a főiskolásokkal, ez a mód is elősegíti az egységes pedagógiai szemlélet kialakítását. — A szakkolégiumok, tudományos diákkörök hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre erősödik a tanító szakosok részvétele mennyiségileg és minőségileg is a kutató-kísérletező munka területén.

71

A szimultán képzés hatásait, tapasztalatait tovább gyűjtjük, ezzel is támo­ gatni kívánjuk a főiskolai tanítóképzés szakosodási tendenciáit és közművelő­ dési hatékonyságát.

A z állami oktatásról szóló párthatározat hangsúlyozta, hogy meg kell vizs­ gálni a hallgatói túlterhelést mind a tartalom, mind pedig a módszerek tekin­ tetében. A pedagógusképző intézmények számára készített két legutóbbi tan­ terv (1970. és 1973. évi) már a tananyagcsökkentés jegyében készült.

Az évenként növekedő oktatói létszámunk miatt a korszerűsítésből szár­ mazó teendőket sokkal differenciáltabb körülmények között kellett megvalósí­ tani, mint egy viszonylag stabil, összeszokott, a képzés minden területén hagyo­ mányokkal és tapasztalatokkal rendelkező oktatói karban.

Főiskolává válásunk magával hozta a szakcsoportok tanszékekké szervező­ dését is. A tanszéki munka megszervezése, vezetése, az önállóbb munkastílus megvalósítása egyszerre lett mindennapi feladattá a korszerűsítéssel együtt ve­ zetőnek és oktatónak egyaránt.

A z 1973. évi új tanterv bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai azt iga­ zolják, hogy oktatóink és tanszékeink helyesen értelmezték a gyakorlatban az általános iskolai pedagógusképzés és közművelődési szakemberképzés differen­ ciált cél- és feladatrendszerét. A tantervek, programok egybevetésével, a folya­ matos tanulás ellenőrzését biztosító eljárásokkal, a kötelező olvasmányok ész­ szerű megválasztásával nagymértékben sikerült az állami oktatásról szóló párt­ határozat szellemében a hallgatói túlterhelést megszüntetni.

A közoktatáspolitika c. tárgyat — tankönyv és jegyzet hiányában — úgy tettük életszerűbbé, konkrétabbá, hogy hallgatóinknak lehetőséget biztosítottunk a témába vágó dokumentumok meghívott .szakemberekkel (a közoktatáspolitika országos, és megyei, helyi irányítóival) való megvitatására. A bevált kezdemé­ nyezést folytatjuk.

A főiskola nyelvi laboratóriuma

A főiskolai stúdió A korszerűsítést szolgálja speciálkollégiumi rendszerünk, amely mindhá­ rom képzési főirányban kiépült. A specializálódás hasznosságát jelzik a válasz­ tott témakörökben írt hallgatói pályamunkák, szakdolgozatok, illetőleg az a kö­ rülmény is, hogy — különösképpen a tanító szakosok esetében — a speciálkol­ légiumi munka megkönnyíti az elhelyezkedést.

A korszerűségre való törekvés megmutatkozik az ifjúsági mozgalmi m u n ­ kára való szisztematikusabb felkészítésünkben is.

A z elmúlt években a tartalmi feladatok megoldásán túl jelentősen előre­ lépett főiskolánk az oktatás hatékonyságát jobban biztosító módszer-, illetőleg eszközrendszer kimunkálásában, létrehívásában.

Főiskolánk oktatói kara közel tíz éve foglalkozik az ipari televízió és v i ­ deomagnó pedagógiai alkalmazásával. Felhasználásuk hozzájárul a tanulás jobb motiválásához, a megismerési folyamat ésszerűbb, korszerűbb ikialakításához, hasznos, szilárd ismeretek, készségek kifejlesztéséhez, a hallgatói személyiség sokoldalú formálásához.

E téma gondozása főiskolánk fő kutatási területe. Műszakilag megoldottuk az elmúlt tanévben a gyakorlóiskola központi felvevő stúdiójának és két stúdiótanterménefc berendezését. Azonos időpontban két osztály munkáját tudjuk közvetlen adásban sugározni parabolatükrök segítségével a főiskola több előadó­ termébe, i l l . a gyakorlóiskola ebédlőjében kialakított tévéterembe.

Főiskolánkon a színes felvételek céljait is szolgáló felvevő stúdiórendszert építettük k i . — Képmagnóink segítségével pedig rögzíthetjük az elméleti tárgyak 73

(pedagógia, pszichológia stb.) demonstrációs anyagát, a tantárgypedagógiák ok­ tatásához nélkülözhetetlen bemutató tanításokat, a hallgatók próbatanításait.

Videotékánk kialakítása folyamatosan történik, ahol az említetteken kívül elhelyezést nyernek az Iskolatelevízió adásairól készült felvételek, a mikrotanítás céljait szolgáló modellkísérletek és legsikeresebb hallgatói mikrotonítások. A népművelés, magyar, könyvtár, valamint testnevelés szakosok számára archiváljuk a Magyar Televízió műsorait (pl. klub-, gyermekkönyvtári foglalko­ zásokat, színházi és sportközvetítéseket), valamint a vidéki népművelési gyakor­ latokat a képzésnek megfelelő profil szerint. — A főiskolán kívüli felvételeket nemcsak riportermagnóval, hanem mikrobuszba beépíthető kétkamerás rend­ szerrel tudjuk megoldani. Editáló készülékünkkel a vágás is elvégezhető, az anyag tömöríthető.

Főiskolánk Oktatási Bizottságára vár az a feladat, hogy folyamatosan olyan teameket hozzon létre, amelyekben a szaktanár (tantárgypedagógus) mellett a pedagógia szakos és pszichológus instrukciói alapján, a technikusok közremű­ ködésével tervezik, megalkotják a csoportos látogatások és bemutató tanítások funkcióját átvevő és — esetenként — egyesítő képmagnós felvételeket. Ezzel a szisztémával időben hosszabban elnyúló nevelési, oktatási, folyamatok válnak át­ tekinthetőbbé, megfelelő editálással ugyanaz a pedagógiai szituáció egyrészt speciális, másrészt komplex elemzésre egyaránt alkalmas

Oktatástechnológiai képzés

74

Mikrotanítás A felsőoktatási módszerek korszerűsítésének keresése csak a hallgatók köz­ reműködésével lehetséges, amelynek továbbá célja a készülő új általános is­ kolai tanterv oktatástechnológiai szemléletű megvalósítása. Éppen ezért Az ok­ tatás technikai eszközei c. tárgy, illetve oktatástechnológiai szakkollégium kere­ tében már nemcsak az eszközök használatát ismerik meg a hallgatók, hanem részt vesznek az oktatási anyagok összeállításában, kivitelezésében is. Különösen sokat jelentenek ilyen szempontból is a mikrotanítási kísérletek, amelyek egy-

75

egy oktatási készség elsajátításán túl módot adnak arra is, hogy a televíziós-kép­ magnós rendszert a hallgatók maguk működtessék.

A hallgatók önálló tanulásának egyes színterei a kabinetek, laboratóriumok.

Főiskolánkon nyelvi, esztétikai-irodalmi, pszichológiai laboratórium, pedagó­ giai, szociológiai kabinet működik. Ezek tartalmi munkáját, felszereltségét, külső intézményekkel való kapcsolatát is a képzés korszerűsítésének szempont­ jai határozzák meg, módot adnak a tudományos diákköri munkák segítésére, önálló kutatásra, szakdolgozatok, pályaművek megoldására.

A z elmúlt tanévek munkáját főként az M S Z M P X I . kongresszusára való felkészülés, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója méltó megünneplése, a nevelés-oktatás korszerűsítésében való továbblépés szándéka determinálták. A z oktatási tevékenység sokrétűsége miatt csak a központi témák felvázolására vállalkozott ez a beszámoló. A permanens feladatok adottak az elkövetkezendő évekre iskolarendszerünk egészét érintő •—• a társadalom mozgását, fejlődését követő — változások miatt. A megújulás elsősorban az oktatók pedagógiai szem­ léletében kívánatos: az új tartalomnak új csatornákon való közvetítése, a hall­ gatókat aktivizáló metódusok kutatása.

LUX IBOLYA főiskolai docens, az Oktatási Bizottság elnöke

Oktatástechnikai gyakorlat

76

2. NEVELÖMUNKA Főiskolánkon az oktató-, nevelő- és tudományos munka hármas egységet alkot.

Ezen belül az oktatói nevelőmunka és az önnevelés folyamatában válnak hallgatóink a társadalom hasznos tagjaivá, és jutnak olyan képességek birto­ kába, amelyek a szakmai ismeretek mellett képessé teszik őket jövendő pályá­ jukon más, társadalmilag hasznos és elengedhetetlen feladatok végzésére: egy közösség vagy falu vezetése, kulturális életének irányítása, ifjúsági szervezetek­ ben végzendő munka, politikai vitakör vezetése stb.

A z intézményünkben folyó nevelőmunkát, s az azt irányító, koordináló Ne­ velési Bizottság tevékenységét tehát az a fő feladat határozza meg, hogy nevel­ jen főiskolánk az általános iskolák és a közművelődés számára olyan kiválóan képzett marxista-—leninista világnézetű szakembereket, akik szakmájuk elméleti alapjai mellett jól ismerik annak gyakorlati alkalmazása legjobb formáit is.

E cél megvalósítása tervszerűen összehangolt munkát követel a szaktanszé­ kek oktatóitól, a párt- és KlSZnszervezettől, hiszen a főiskolánkon tanuló hallga­ tók a legkülönbözőbb személyiségjegyeket magukon viselő 18—24 éves fiatalok, akiket előzőleg sokféle befolyás ért, s már korábban különbözőképpen formált közösségek alakítottak. Különböznek továbbá képességeik, a közösséghez való viszonyuk, a munkához való hozzáállásuk, aktivitásuk, emocionális reakcióik és etikájuk szerint. A főiskolánkon folyó oktatással szemben viszont nagyon is egy­ séges, egyöntetű kívánságaik vannak: rendelkezzenek az őket tanító oktatók szé­ les látókörrel, elmélyült szakmai ismeretekkel, legyenek munkájukban színesek, pontosak és lelkiismeretesek, türelmesek és emberségesek.

Mindez azt az „aranyszabályt" bizonyítja, hogy a főiskola nevelőmunkájának legfőbb műhelye a szaktárgyi óra. A z elméleti és gyakorlati órák szervezettsége, a tanár sokoldalú felkészültsége, korszerű és élvezetes óravezetése van megha­ tározó hatással a hivatástudat kialakulására és hagy a hallgatókban hosszú időre szóló emberi és pedagógiai élményt.

Ha a nevelési célkitűzések elsősorban az oktatási folyamatban valósulnak meg, akkor a szaktanszékeknek v a n meghatározó szerepük a nevelamuhkában.

Tanszékeink tudatában is vannak annak, hogy feladatuk nem korlátozódik a szaktárgyi ismeretanyag átadására, hanem fontos feladat hárul rájuk abban, hogy hallgatóinkban kialakuljon a hivatásszeretet, az ismeretekben rejlő össze­ függések meglátásának készsége, a továbbképzési igény és a tudományos gon­ dolkodás. Éppen ezért minden tanszék munkatervében szerepelnek nevelési fel­ adatok, célok, amelyeknek megfelelően: 77

a) A szaktanszékek fokozott figyelmet fordítanak az elsőéves hallgatók „zökkenőmentes" beilleszkedésére. b) Igyekeznek olyan légkört kialakítani, amelyben a hallgatók bátran és őszintén elmondhatják véleményüket, hogy a tanszéki képviseleti rendszer ez­ által ne csak formálisan létezzen. c) Több tanszéken félévenként egy-egy alkalommal „termelési értekezletet" tartanak, amelyen jelen vannak a tanszék oktatói és minden érdekelt szakos hall­ gató.

Ezeknek az a célja, hogy megbeszéljék a félév aktuális feladatait; erősítsék az azonos szakos hallgatókban az együvé tartozás érzését; alkalmat adjanak a hallgatóknak problémáik elmondására. d) Egyes tanszékek tesztlapok segítségével vizsgálatot végeznek, hogy fel­ mérjék a bizonyos szakpárosításokból adódó konkrét nevelési feladatokat. e) Más tanszékek kiállításokkal, emlékműsorokkal, a klubmunkához nyúj­ tott segítséggel stb. igyekeznek erősíteni a hivatástudatra való nevelést. f) Több tanszék oktatói rendszeresen látogatják a kollégiumban lakó hall­ gatókat. g) Minden tanszék külön foglalkozik a munkás-paraszt származású hallga­ tókkal.

A nevelőmunka hatékonyságát illetően rendkívül fontos szerepe van a cso­ portfelelős tanároknak, hiszen a nevelőmunka egyik lényeges feltétele a hallga­ tói közeg megismerése, mégpedig nem általában, hanem lehetőleg egyénekre bontva. Ezért nevelői tevékenységünk középpontjában a csoportfelelős tanárok munkája áll.

A patronáló tanárok eredményes nevelőmunkájának sok feltétele van. Ezek közül az egyik legfontosabb, hegy a mikroközösséghez fűződő kapcsolatán ke­ resztül eljusson az egyes hallgatókkal való foglalkozásig. Ennek érdekében a cso­ portfelelős tanárok rendszeresen összejöveteleket tartanak a kollektíva egészé­ vel, állandó kapcsolatban vannak az egyes hallgatókkal, akikkel spontán módon is igyekszenek mind többet együtt lenni az érzelmi ráhatások érdekében.

A csoportfelelős tanárok munkájában érvényesülhet bizonyos spontaneitás, de alapjaiban határozottan körvonalazott tervszerűség, a főiskola célkitűzéseivel és az általános nevelési programmal összhangban levő törekvéseknek kell tevé­ kenységüket jellemezni. A tervszerű nevelőmunka megvalósítását elősegítendő működik főiskolánkon a csoportfelelős tanárok munkaközössége, amely 42 cso­ port munkáját segíti, patronálja.

A patronáló munka folyamán alkalmazott eljárások és módszerek egysége­ sítése érdekében került sor a múlt tanévben egy olyan követelményrendszer k i ­ dolgozására, amely részletesen tartalmazza a csoportfelelős tanárok feladatait.

E követelményrendszer kidolgozásában a csoportfelelős tanárok munkaközössége és a pártszervezet mellett a KISZ-bizottság is részt vett.

A nevelőmunka szervezettségét és tervszerűségét szolgálja továbbá, hogy a csoportfelelős tanárok a tanév elején elkészítik csoportjuk nevelési tervét, amely lényegében konkretizálja a főiskolák nevelési programját és az intézmény mun­ katervét, s tekintettel van a mikroközösség, azon belül is az egyes hallgatók szo­ ciális, világnézeti és pszichikai habitusára. Ugyanakkor a kisebb közösségre mé­ retezett nevelési terv erős fegyelmező hatással van mind a patronáló tanárra, mind a csoport tagjaira; azonban elsősorban nem azért, mert teljesítéséről szá­ mot kell adni a Nevelési Bizottságnak, hanem azért, mert önként vállalt.

78

Hallgatóink igénylik és szükség van rá, hogy emberközelből ismerjük őket és foglalkozzunk velük. A kapcsolatteremtés közben azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy főiskolánk hallgatói nagykorúak ugyan, de még nem „kész emberek", ezért az idősebbek élettapasztalatával akarjuk segíteni őket. Itt nem valami szülői gyámkodásra gondolunk, hanem együttes, egymást segítő tevékeny­ ségre. A z ilyen közvetlen, emberibb kapcsolat kialakulása teszi lehetővé, hogy valóban megismerjük hallgatóinkat és problémáikat.

A nevelés, önnevelés folyamatában a Nevelési Bizottság, a szaktanszékek és a csoportfelelős tanárok munkaközössége mellett a KISZ-szervezetnek, a kollé­ giumnak, a Tudományos Diákkörnek, a klubnak van lényeges szerepe. Ezek a fórumok szintén külön-külön összeállított programok szerint veszik k i részüket a hallgatók személyiségformálásából, a közéleti tevékenységre és a társadalmi munkára való nevelésből.

A z e tanévben kitűzött fő feladatok főiskolánk nevelőmunkájában: a) az oktató-nevelő munka eszmei-ideológiai színvonalának emelése; b) a szocialista erkölcs és jellemvonások kialakítása; c) a teljesebb és igényesebb pedagógusszemélyiség kialakítására való törek­ vés és hivatástudatra nevelés; d) a társadalom iránti felelősségérzés erősítése a hallgatókban; az aktivitásra és önállóságra nevelés.

A z oktatók és hallgatók kapcsolatából minden nevelést hátráltató akadályt le akarunk küzdeni, hiszen hallgatóink nem csupán tanulmányaik végzése nyo­ mán válnak szocialista pedagógusokká, hanem az oktató-nevelő munka folyama­ tában való aktív részvételük által. A szakórák, a konzultációk, az egyéni és cso­ portos foglalkozások, a kollégiumban végzett látogatások, a csoportfelelős tanári munka, a tanulmányi kirándulások, a szakestek, a közösen végzett társadalmi munkák mind-mind jó alkalmat nyújtanak hallgatóink nevelésére, illetve a h i ­ vatástudatra való nevelésre.

Egy intézményben folyó oktató-nevelő munka hatékonyságáról nemcsak az ismeretek és készségek szintje, a szakma szeretete tanúskodik, hanem ideológiai arculata, társadalmi-politikai aktivitása.

Az eszmei-politikai nevelés a főiskola egészének feladata. Célja: a marxista világnézet és politikai elkötelezettség kialakítása, megszilárdítása; a pedagógusi és közművelődési hivatáshoz szükséges általános tudományos alapok fő világné­ zeti összefüggéseinek mélyreható tisztázása.

A Marxizmus—leninizmus Tanszék az ideológiai ismeretek rendszerével, a leglényegesebb marxista tételek elfogadtatásával, a szaktanszékek a világnézet és politika természet- és társadalomtudományos alapokra helyezésével segítik elő a feladatok megoldását. A tömegkommunikációs eszközök új információk szol­ gáltatásával bővítik a hallgatók, világnézeti és politikai ismeretanyagát; az órán kívüli nevelőmunka feladata pedig a meglévő, rendszerezett, szaktudományos alapokra helyezett marxista ideológiai ismeretanyag megszilárdítása.

Nagyon fontos helyet foglal el nevelőmunkánkban a szocialista hazaszere­ tetre és az internacionalizmusra való nevelés. Szocialista hazánk tájainak meg­ ismerésére a tanulmányi és egyéb kirándulások során jó alkalom nyílik. A z inter­ nacionalizmusra való nevelést segítik a hallgatók kulturális tapasztalatcseréi, szakmai gyakorlatúk, részképzésben való részvételük a Szovjetunióban és más országokban. Ily módon hallgatóink betekintést nyernek más népek kulturális éle­ tébe, és ők is hírt adnak a magyar kultúra jelentős momentumairól, kiemelkedő 79

egyéniségeiről. Más népek megismerésére jó alkalmat nyújt az idegen nyelvek tanulmányozása, ezért ifjúságunkat arra ösztönözzük, hogy minél nagyobb szám­ ban és komolyan tanulják az idegen nyelveket.

A világnézeti nevelést és a hallgatók társadalom iránti felelősségérzését, ak­ tivitását illetően nagyon hatásos és fontos a közéleti tevékenység biztosítása, aminek jelentősége kettős: egyrészt a marxista világnézet meggyőződéssé válá­ sának látható mutatója, másrészt a közéletiség pozitívan visszahat az elkötele­ zettségre, és egyben előiskolája a pedagógusként, vagy közművelődési szakem­ berként végzendő közéleti tevékenységnek. A közéleti tevékenység igen széles, sokszínű lehetőséget kínál: a hallgatói kollektívák kapcsolatot teremtenek, illetve fejlesztik a már meglévő kapcsolataikat a munkás-paraszt fiatalokkal; részt vesz­ nek a városi és falusi társadalmi munkában ismeretterjesztő előadások, klubestek, kiállítások szervezése, üzemi vagy falusi KlSZ^szervezetek patronálása formájá­ ban stb.

A hallgatók társadalmi munkája, magatartása egyébként szoros kapcsolat­ ban áll az egyes közösségek, évfolyamok, tanulócsoportok kollektívaszintjével.

Ennek a megítélésénél viszont figyelembe kell venni azt a tényt, hogy olyan ér­ telemben nem beszélhetünk közösségről, mint a középiskolában. Valószínűleg a személyiség fejlődésével függ össze, hogy ebben a korban kisebb csoportokra válnak szét a hallgatók, nem ritkán egyedekre. Kollektív megmozdulások: kiállí­ tás, szakest, ünnepi műsor, megemlékezés anyagának összeállítása stb. esetén v i ­ szont egységesek tudnak lenni.

A közösséghez való eltérő viszony, igény és felfogás a nevelőmunkával szem­ ben sokrétű elvárásokat szül. S ha nevelőmunkánk nem minden esetben éri el a kívánt eredményt, akkor újra felvetődik az a probléma, miszerint azok az el­ vek és eljárások még nincsenek kidolgozva, amelyek speciálisan a 18—24 éves értelmiségi fiatalokra vonatkoznak. Ezeknek az elveknek a kimunkálása még várat magára, de addig is nevelőmunkánkban, a KISZ-szervezet segítségével, a közösséget igyekszünk olyanná formálni, hogy ott azok legyenek a kollektíva és az egyének formálásának fő szószólói, akik megfelelnek azoknak a követelmé­ nyeknek, amelyeket főiskolánk hallgatóival szemben támasztani társadalmi kö­ telességünk.

DR. E R D E I MIHÁLY tanszékvezető főiskolai docens, a Nevelési Bizottság elnöke

A TUDOMÁNYOS MUNKÁRÓL

A z új főiskola nemcsak oktatói és nevelői tevékenységében hivatott továbbfej­ leszteni a szombathelyi pedagógusképzés negyedszázados eredményeit, hanem aktatóinak tudományos munkásságában is. Ezt a célkitűzést szolgálta a főisko­ lává válás előkészítésének 1971—1974. évi periódusában az a törekvés, hogy az oktatói k a r létszámának ugrásszerű emelkedése során elsősorban az intézmény tudományos potenciálját is növelni képes munkaerők szombathelyi megtelepe­ dését kell szorgalmazni, legjobbjaiknak állami lakás biztosításával is. E káder­ munka eredményeképp 1974-re jórészt biztosítódtak a neveléstudományok, ille­ tőleg az intézményünkben oktatott szakdiszciplinák eredményesebb műveléséhez is szükséges személyi feltételek. Ám kétségtelen az is, hogy egyes száktárgyak esetében a levelezőképzés volumenének a nappali hallgatói létszám háromszoro­ sát kitevő volta és a vele kapcsolatos tanári túlterhelés, központi tankönyv, jegy­ zet hiányában házi jegyzet készítésének kényszere, az új főképp fiatal oktatók esetében pedig a felsőoktatás feladatrendszerébe való beilleszkedés egyelőre még sokakat indokoltan megfosztott az intenzívebb kutatás és a publikálás lehető­ ségeitől.

A z 1974/75. tanévben rendkívül jelentősen gyarapodott a tudományos mun­ kához nélkülözhetetlen tárgyi felkészültségünk. Korszerűsödött a főiskolai épü­ let televíziós centruma, új gyakorlóiskolánkkal együtt átadásra került annak mintaszerűen felszerelt televíziós központja is. A főiskola és a gyakorló általános iskola között mikrohullámú összeköttetés létesült. Technikai apparátusunk mobi­ litását, s vele tetszés szerinti helyszínen felvételek készítését új mikrobuszunk beszerzése és stúdiőkocsivá való átalakítása segítette elő. A fentiekben summá­ zott beruházás nem csupán az oktatás korszerűsítését, hanem intézményünk központi kutatási feladatának célkitűzéseit is szolgálta.

Tudományos tanácsunk éves munkaterv alapján működött. Beszámolóját az intézményben folyó tudományos tevékenységről a főiskolai tanács elfogadta.

Oktatóink közül kettő kandidátusi, 10 fő pedig egyetemi doktori disszertá­ ciójának elkészítésén dolgozott.

Kibontakozóban van a tanszékek közötti kooperáció legfontosabb kutatási területeinken. A legszélesebb körű teamtevókenységet intézményünk központi témája, „ A pedagógusképzést szolgáló oktatási anyagok fejlesztése és tervezése videamagnetofónnal kiegészített ITV-központban, mikrotanítási kísérletek" kí­ vánja meg. A zártláncú televízió alkalmazásával kapcsolatos, immár 8 esztendő kutatásaiban a mikrotanítás lehetőségeinek pedagógiai és technikai vizsgálatá­ nál tartunk. Ugyanígy tanszékek közötti kooperációt igényel „ A teledidaktika 81

i

alkalmazása a közművelődési szakemberképzésben", valamint ,,A matematikai eszközök és módszerek alkalmazása az általános iskolai ének-zene oktatásban" c. témák folyamatban levő kidolgozása is.

Oktatóink egy része más intézményekkel való együttműködésben, illetőleg azok megbízása alapján folytat tudományos munkát. Kétségtelen, hogy ezek kö­ zött főiskolánk képző funkciójára való visszahatásában ,,A tanítóképző intézet­ ben végzett népművelő—könyvtár szakos hallgatók élet- és munkakörülményei­ nek vizsgálata" című, a Népművelési Intézet megbízásából íródó tanulmány a legjelentősebb. A Szombathelyi Vérellátó Központtal, illetve a Markusovszky Kórházzal való együttműködésben tovább elemeztük a haemophilias gyermekek pedagógiai gondozásának lehetőségeit. A Veszprém megyei Dimitrov Művelődési Központtal való kooperációnk A j k a nagyüzemi munkásainak művelődés-szocioiógiai vizsgálatát tette lehetővé.

Intézményünk tudományos tevékenységében kétségtelenül a 6. országos k u ­ tatási főirány szolgálata volt a domináns, a tágan értelmezett neveléstudományi témák szám szerint is a legmeghatározóbbak voltak. Oktatóink azonban ezen túl Vas megye és Nyugat-Dunántúl múltjának és jelenének, munkásmozgalmának, nyelvjárásának, népzenéjének, neveléstörténetének stb. feltárásából is igen je­ lentős részt vállaltak, túl azon, hogy a Vasi Szemle és a Pedagógiai írások c. t u ­ dományos periodikák szerkesztésében való részvétellel a helyi tudományos élet szervezésébe és irányításába is bekapcsolódtak.

A z 1974/75-ös tanévben az oktatói kar kutatásainak sokszínűségéről a fel­ szabadulás 30. évfordulójának tiszteleltére 1975. április 2-án megrendezett tudo­ mányos ülésszakunk adhatott neveléstudományi, orosz nyelvi, matematikai és közművelődési szekcióülésein átfogó képet. Ez alkalommal a baráti főiskolák (Magdeburg, Maribor) kutatóit is előadóink között tisztelhettük.

Korábbi maribori és magdeburgi előadásaink után további lépések történ­ tek főiskolánk tudományos potenciáljának határainkon túl való bizonyítására is.

Népzenei és zenetörténeti kutatónk nemcsak az intézményünkben megrendezett II. Anyanyelvi Konferencia résztvevőinek, a magyar diaspora reprezentánsainak tarthatott tájékoztatást kutatásai eredményéről, hanem ennek sikere nyomán — a Magyarok Világszövetsége megbízásából — a bécsi Collegium Hungaricum-ban és a burgenlandi Oberwartban (Felsőőrött) is. Ugyancsak tudományos eredmény­ nek minősül, hogy a stájer zenepedagógusok továbbképzését intézményünkben rendezték meg, s itt zenei tanszékünk nemcsak a Kodály Zoltán-féle zenepeda­ gógia alkalmazásáról, hanem továbbfejlesztésének helyi törekvéseiről is számot adhatott.

Nem utolsósorban az 1974/75. esztendő e téren megnyilvánult eredményei nyújthatnak biztosítékot ahhoz, hogy intézményünk — mint ahogy tervezzük — a közeljövőben megjelentethesse Tudományos Közleményei I. kötetét, ezzel szé­ lesítse a nyugat-dunántúli publikációs műhelyek körét, s megkísérelhesse a fel­ zárkózást az idősebb, negyedszázados múlttal s ennek megfelelő tudományos hír­ névvel rendelkező tanárképző főiskolák mellé.

DR. K I S S G Y U L A főiskolai docens, a Tudományos Tanács elnöke

82

OKTATÓINK KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJAI

Ország

Név

A tanulmányutak helye, célja

Idő­ tartama

Pünkösty Csaba Gál László Baumann Ferenc

A Grazi Pedagógiai Akadémián a testnevelő­ képzés tanulmányozása

3 nap

Békefi Antal Horváth Rezső

A. Grazi Pedagógiai A-kadémián ifjúsági kórustalálkozón részvétel

3 nap

Csehszlovákia

Tóth Gyula

A könyvtáros szakemberképzés tanulmányozása

1 hét

Jugoszlávia

Szalay László Sulyok László Dr. Szabó Géza

A Maribori Pedagógiai Akadémián a gyakorlati képzés tanulmányozása

5 nap

Német Demokratikus Köztársaság

A Magdeburgi ,,Erich Szalay László Dr. Konkoli Alajosné Weinert" Tanárképző Főiskolán tapasztalatcsere­ Dr. Erdei Mihály látogatás és előadás tartása

ISiémet Szövetségi Köztársaság

Szabó Árpád

A közművelődési szakemberképzés tanulmányozása

1 hét

Szovjetunió

Dr. Erdei Mihály

A részképzés tanulmányozása a Vladimiri Pedagógiai Főiskolán

6 nap

Horváth Margit Kovács Sarolta

A Leningrádi Állami Krupszkaja Népművelési Főiskolán termelési gyakorlat vezetés, ill. tolmácsolás

3 hét

Szalay László

K i e v : oktatástechnológiai kiállítás megtekintése

1 hét

Tar István

Kievben nyelvtanfolyamon részvétel

1 hónap

Dr. Jáger Józsefné

Leningrád: intenzív nyelvtanfolyamon levő hallgatók kísérőtanára

6 hét

Ausztria

4 nap

83

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁRÓL

Ismeretes, hogy a felsőfokú intézményekben a tudományos diákköri munka ma is az érdeklődés homlokterében áll (vö. a Művelődésügyi Miniszter 112/1973.

M M . számú utasítása). Minthogy a tudományos diákkörök jelentős múltra tekin­ tenek vissza, és szerepüket a szocialista szakemberképzésben, a fiatal szakembe­ rek pályán való elindításában, a hallgatók alkotó munkájának kibontakoztatá­ sában a gyakorlat igazolta, így érthető az a törekvés, amely a mozgalom kibon­ takoztatására Főiskolánk vezetését, valamint az oktatókat áthatja. A tanszék mellett működő tudományos diákkör ugyanis az oktatási, nevelési tevékenység, illetőleg folyamat hatékony formája. A z eredményes diákköri munka célszerű emberi kapcsolatokat tételez fel oktatók és hallgatók, valamint hallgatók és hall­ gatók között. így a munkakapcsolaton alapuló kollektíva kiformálódása a tudo­ mányos diákköri élet szükségszerű velejárója.

A tudományos diákkört mint lehetőséget nem tekinthetjük merev sablon­ nak. Törekvéseinkben a dinamizmust kívánjuk hangsúlyozni. A z t kutatjuk, a diákkör —• mozgalmi jellegével egybehangzóan — hogyan szolgálhatja egyre jobban a közművelődési, illetőleg a pedagógus pályára való fekészülést. Reáli­ san számot vetve tehát feladatainkkal és lehetőségeinkkel, nem arra törekszünk, hogy egy kisszámú „hallgatói elit"-ből specialistákat képezzünk. Tudományos diákköreinkben olyan szakemberek képzéséhez kívánunk hozzá járulni, akik v a ­ lamely tudományágban az alkotómunkáig is eljutnak, tevékenységük során ön­ magukra és munkatársakra találnak, ugyanakkor a társadalmi igények szabta követeléseket soha nem tévesztik szem elől. M i v e l a tudományos diákkörök sok szállal kötődnek a tanszékekhez, ezért a T D K - m u n k a egyben a tanszéki tudo­ mányos tevékenység fokmérője is. Hiszen nehezen képzelhető öl, hogy ahol a tu dományos diákkör országosan elismert pályamunkákat produkál, ott — az adott tanszéken — ne folynék figyelmet érdemlő tudományos kutatás.

Noha a tudományos diákköri mozgalomnak Főiskolánkon — pontosabban az egykori Szombathelyi Tanítóképzőben — megbecsülést érdemlő előzményei van­ nak (vö. dr. Regős János: Felsőoktatási Szemle X X I . 257), mégis a jelenlegi t u ­ dományos diákkörök 1973 óta kezdték meg működésüket az újonnan megalakult T D K T közreműködésével. A z alábbiakban tehát erről a tudományos diákköri munkáról kívánunk röviden beszámolni.

A Tudományos Diákköri Tanács a diákköri mozgalom életre keltéséhez 1973 őszén látott hozzá. A T D K elnöke a szerény, de mégis biztató eredményekről, a továbblépés gondjairól 1974 márciusában tanácsülésen számolt be („A tudomá84

nyos diákköri munka néhány kérdése a Pécsi Tanárképző Főiskola Kihelyezett Tagozatán — Szombathelyen").

A szóban forgó tanácsülés, valamint a P J O T OSZK-rendezvényei jótékony hatással voltak a diákköri mozgalom erősödésére. A z állami vezetés odaadó tá­ mogatása, valamint a K I S Z segítése pozitívan éreztette hatását. Ennek eredmé­ nyeként 1974 első felében tudományos diákköreinkben mintegy hetven hallgató dolgozott.

A z önálló főiskolává válás nagy lendületet jelentett diákköri mozgalmunk­ ban, így az 1974/75-ös oktatási évben már több mint 200 hallgatónk tevékenyke­ dett tudományos diákkörben. Ebben az oktatási évben már valamennyi tanszé­ ken működik tudományos diákkör. A hallgatók tudományos tevékenysége fel­ lendülőben van.

Eredményeinket reprezentálja a XII. Országos Tudományos Diákköri K o n ­ ferencián való szereplésünk. A tudományos diákkörökben dolgozó hallgatók az O T D K alábbi négy szekciójában vettek részt pályamunkákkal: Társadalomtudo­ mányi szekció: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen; Pedagógiai-pszicho­ lógiai-közművelődési szekció: Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregy­ háza; Oktatástechnikai szekció: Szombathelyi Tanárképző Főiskola; Számítás­ technikai és automatizálási szekció: Ho S i M i n h Tanárképző Főiskola, Eger.

A fent említett szekciókban tudományos diákköreink 22 dolgozattal vettek részt, ugyanis a házi zsűri a benyújtott 33 dolgozatból 11-et nem javasolt to­ vábbküldésre. A felterjesztett dolgozatokból 14 díjat nyert.

A X I I . O T D K konferencián díjat nyert pályamunkák adatait itt közöljük: Fődíjban részesült: Mátray Edit I V . évfolyam mat.—testn. szak: „írásvetítő transzparensek a tengelyes szimmetria tanításához". Konzultáló tanár Lux Ibo­ lya főiskolai docens (Oktatástechnikai szekció); A zsűri különdíjában részesült: Izéli Teréz—Erdélyi Piroska II. évfolyam mat.— ének zene szak: „Mikrotanítási kísérletek videomagnóval". Konzultáló tanár Lux Ibolya főiskolai docens (Oktatástechnikai szekció); Különdíjban részesültek: Maksay Klára III. évfolyam népm.-—magyar szak: „Az esztétikai ráhatás főbb módszertani problémái a művészeti múzeumok közműve­ lődési tevékenységében". Konzultálok: Dr. Bándy Gábor megyei múzeumigaz­ gató, Bödey Imre főiskolai docens (Közművelődési szekció, Nyíregyháza); Hídvégi Violetta II. évfolyam népm.—magyar szak: „ A szabadművelődési kor­ szak bemutatása a Bakony Kalendárium tükrében (1948)". Konzultáló tanár: Dr. Kiss Gyula főiskolai docens; Szabó Éva III. évfolyam népm.—'magyar szak: „Kísérlet Magyarpolány község művelődési problémáinak vizsgálatára". Konzul­ táló tanár Nagy Árpád főiskolai adjunktus (Közművelődési szekció, Nyíregy­ háza) ; Rattay Bernadetté III. évfolyam népm.—.magyar szak: „Kísérlet egy József Attila vers hatáselemeinek vizsgálatára". Konzultáló tanár Nagy Árpádné főiskolai do­ cens (Didaktikai szekció, Nyíregyháza); Pap Eva I V . évfolyam mat.-—orosz szak: „A F O R T R A N programozási nyelv adaptálása B Y O 01 egyéni tanítógépre". Konzultáló tanár Odor Péter főiskolai tanársegéd (Számítástechnikai szekció, Eger) 85

Intézményi díjazásban részesültek: Kiemelt kari I. díj a zsűri dicséretével: Fercsik Erzsébet III. évfolyaim népm.—magyar szak: „ A szókészlet rétegződése, változása Velem község nyelvében". Konzultáló tanár Dr. Szabó Géza tanszék­ vezető főiskolai docens (Nyelvészeti szekció, Debrecen); Kari I. díj: Szoboszlai Katalin III. évfolyam népm.—magyar szaik: „ A fazekasság szókészle­ tének tagolódása a Dunántúlon". Konzultáló tanár Dr. Szabó Géza tanszékvezető főiskolai docens (Nyelvészeti szekció, Debrecen); Kari I. díj: Téchy Tünde III. évfolyam könyvtár—magyar szak: „Török Gyula hasonlatai".

Konzultáló tanár Lőrinczy Huba főiskolai adjunktus (Nyelvészeti szekció, Deb­ recen) ; Intézményi I. díjban részesült: Panker Erzsébet III. évfolyam tanító szák: „Társadalmi és technikai ismeretek iskolatelevízióval". Konzultáló tanár Lux Ibolya főiskolai docens (Oktatástech­ nikai szekció); Gerencsér Erzsébet—Gyurácz Beatrix—Horváth Róbert III. évfolyam tanító szak: „A tá mikrotanítása". Konzultáló tanár Nigó Józsefné főiskolai adjunktus (Ok­ tatástechnikai szekció); Intézményi II. díjban részesült: Demetrovics Ágnes IV. évfolyam mat.—testnevelés szak: Egy, kettő, három, négy . . . mély lélegzetet végy!" (Filmforgatókönyv). Konzultáló tanár Lux Ibolya (Oktatástechnikai szekció); Intézményi II. díjban részesült: Nagy László II. évfolyam mat.—könyvtári szak: „ A zárt intervallumban folyto­ nos függvények határértéke tétel bizonyítása Magnooorr kollektív tanítógépen".

Konzultáló tanár: Bognár Stefánia főiskolai docens, Odor Péter főiskolai tanár­ segéd (Oktatástechnikai szekció).

A tudományos diákköri munkának nyilvánvalóan legfontosabb — de k o ­ rántsem egyetlen — mutatója a tudományos dolgozat, annak minőségi és menynyiségi vonatkozásai. Főiskolánk abban a sajátos helyzetben van, hogy a jelen­ leg működő tudományos diákkörök kétévesnél nem idősebbek. Tudjuk, ennyi idő igen kevés jó eredmények elérésére. Ebben a tekintetben tudományos diák­ köreink, hallgatóink és a konzultáló oktatók szinte a lehetetlent próbálták meg, amikor a X I I . O T D K - r a dolgozatokkal neveztek be.

A z eredmények önmagukért beszélnek. A dolgozatok témái a gyakorlati éle­ tet messzemenően figyelembe veszik, törekvéseinket jól tükrözik. Figyelmet ér­ demel az a tény, hogy több dolgozat témájában és módszerében a szakterületen

86

is megbecsült, új eredményekről tanúskodik. A dolgozatok a tanszéki tudomá­ nyos munkával és kutatási témával szoros kapcsolatot tartanak. Ez az összefüg­ gés a tanszékek és a tudományos diákkörök eredményes munkakapcsolatát m u ­ tatja.

Tudományos diákköreink egyéb kérdéseivel itt — hely hiányában — nem foglalkozhatunk. Jelenlegi helyzetünket reálisan mérlegelve minden lehetősé­ günk megvan arra, hogy az elkövetkezendő esztendőben munkánkban tovább­ lépjünk.

Mellékletként táblázatban közöljük az 1974/75-ös oktatási évben működő t u ­ dományos diákkörök legfontosabb adatait.

DR. SZABÓ GÉZA tanszékvezető főiskolai docens, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke

TDK-foglalkozás

FŐISKOLÁNK NEMZETKÖZI K A P C S O L A T A I

i . a) A Leningrádi Állami Krupszkaja Népművelési Főiskolával 1973-ban előké­ szített kölcsönös hallgatói termelési gyakorlatok első ízben 1974-ben kerültek le­ bonyolításra.

1975. június 18-tól július 8-ig 16 fő szovjet népművelő szakos hallgató 4 ta­ nárkísérővel folytatott termelési gyakorlatot Magyarországon. Ismerkedtek a Népművelési Intézet tevékenységével, betekintést nyertek Budapest közműve­ lődési intézményeinek életébe, továbbá fővárosunk néhány kultúrtörténeti neve­ zetességét is megtekintették. A program további részében a Szombathelyi T a ­ nárképző Főiskolán létrehívott tanárszakkal párosított népművelőképzés prog­ ramját tanulmányozták. Találkoztak hallgatóinkkal, látogatásokat tettek népmű­ velési gyakorló intézményeinkben, részt vettek közművelődési, különösképpen zenei rendezvényeken. Bemutattuk Nyugat-Dunántúl és a Balaton földrajzi szép­ ségei mellett a szocialista építőmunka eredményeit, alkotásait is. A terme­ lési gyakorlat útvonala: Debrecen—Hajdúszoboszló—Eger—Miskolc—Budapest— Szombathely—Balatonalmádi—Veszprém—Sárvár—Kőszeg—Budapest.

1975. július 15-től augusztus 3-ig került sor a Szombathelyi Tanárképző Fő­ iskola II. éves népművelő szakos nyolc hallgatójának két tanár kíséretében vég­ zett termelési gyakorlatára a Szovjetunióban. Hasonlóképpen gazdag közműve­ lődési, kultúrtörténeti programot biztosítottak számukra a szovjet elvtársak Moszkva—Leningrád—Novgorod—Leningrád útvonalon, három hét időtartam­ ban. b) A Vlagyimiri Pedagógiai Főiskolán orosz szakos tanárjelölt hallgatóink közül féléves részképzésben, 2 csoportban 15 fő részesült az 1974/75. tanévben. c) A Leningrádi „Herzen" Pedagógiai Főiskolán hathetes intenzív nyelvtan­ folyamon vett részt 2 csoportban 20 fő matematika—orosz szakos hallgatónk.

Egy alkalommal kísérőtanárt főiskolánk biztosított.

Ugyancsak a Herzen Pedagógiai Főiskolán vett részt 4 fő tanító szakos orosz szakosító kollégiumi hallgatónk egyhónapos intenzív nyelvtanfolyamon 1974. ok­ tóber hónapban.

2. A Magdeburgi „Erich Weinert" Pedagógiai Főiskolával (NDK) intézmé­ nyünk kapcsolata 1968 óta folyamatos. A z 1973/76. esztendőkre megkötött „Ba­ rátsági szerződés és együttműködési megállapodás" megvalósítása éves munka­ tervi bontásban történik.

A kapcsolat tartalmát a pedagógusképzés hatékonyságát elősegítő módsze­ rek és formák kölcsönös kutatása, ez irányú tapasztalatok átadása, elvtársi segí91

tőkészség, optimális munkafegyelem, az egymással eltöltött idő ökonomikus fel­ használására való törekvés jellemezte.

1974-ben a két főiskola vezetője összegezte a négyéves közös kutatások eredményeit, melynek témája a belsőtelevíziónak a pedagógusképzésben való a l ­ kalmazása volt. A tanulmány tapasztalatcserék, információcserék, valamint mindkét főiskolán végzett pedagógiai, módszertani kísérletek alapján készült el.

Megjelent a Szovremennaja Vüszsaja Skola c. szocialista országok nemzetközi folyóiratának 1974/7/3. számában. 1975-ben Magyarországon is publikálják a ta­ nulmányt.

Együttműködésünk szilárd bázisát adja az a tény, hogy mindkét főiskolán folyik azonos szakú pedagógusjelöltek képzése is. Ennek kapcsán erősödött a két főiskola tanszékei közötti kapcsolat. Konkrét munkakapcsolat bontakozott k i a — pedagógusjelöltek elméleti és gyakorlati képzése effektivitásának növelése; — az orosz nyelvi képzés hatékonyságának növelése; — a testnevelés szakos tanárjelöltek elméleti és gyakorlati képzése témakörök­ ben.

A z oktatói tapasztalatcsere-látogatások alkalmával mindkét fél a tartalmi kapcsolatok fejlesztésére törekedett. Kölcsönösen részt vettünk intézményeink k i ­ emelkedő rendezvényein, tudományos ülésszakain, részben hallgatóként, rész­ ben meghívott előadóként. Tartalmi kapcsolataink -fejlődését példázza az a kö­ rülmény is, hogy folytatódott gazdagodva és tartalmilag kibővülve a két főis­ kola közötti információcsere, kiadványok, programok, a nyelvoktatást szolgáló hanglemezek, könyvek cseréjének formájában.

Másodízben jött létre a két intézmény kórusainak cseréje. A z N D K megala­ kulásának 25 éves évfordulója alkalmával rendezett programok keretében női kórusunk nagy sikert arató koncertet adott Magdeburgban. Viszonzásként a Magdeburgi Főiskola női kara felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmával ren­ dezett ünnepségsorozatunk keretében adott hangversenyt Szombathelyen.

Első alkalommal jött létre a két ifjúsági szervezet a K I S Z , és az F D J veze­ tőinek (2—2 fő) kölcsönös látogatása, tapasztalatcseréje az 1974/75-ös tanévben.

A mozgalmi munka, a főiskolai hallgatók szabadidő-tevékenysége, kiemelten a sport- és kulturális tevékenység, valamint a tudományos diákkörökben folyó kutatómunka területein folytak hasznos eszmecserék, gyűjtöttek tapasztalatokat mindkét fél részéről.

Folytattuk a szakszervezeti csereüdültetést. Főiskoláink kollégiumaiban a nyári szünidőben összesen 28 fő számára, személyenként 12 nap időtartamban biztosított mindkét intézmény az oktatók és családtagjaik számára férőhelyet.

3. A Maribori Pedagógiai Akadémiával (Jugoszlávia) kapcsolatunk a N y u ­ gat-Magyarország és Szlovénia közötti együttműködés jegyében jött létre 3 évvel ezelőtt. Azóta együttműködésünk szakmai és politikai tekintetben is erősödött.

Ez különösen jellemző az elmúlt 1974/75. tanévre. A z Akadémia párt- és szak­ szervezeti titkárainak többszörös magyarországi látogatásai is ezt bizonyítják.

A z említett társadalmi szervek vezetői nagy érdeklődést mutattak nevelőmun­ kánk politikai telítettsége és irányultsága, a főiskolánkon megvalósuló pártirá­ nyítás kérdései iránt.

Tartalmi kapcsolatunkat főként a maribori akadémián folyó magyar nyelv és irodalom, i l l . intézményünk tanítószakos szlovén anyanyelvű hallgatói köré­ ben folyó szlovén nyelv és irodalom oktatása határozza meg. Négy éve állandó lektorunk működik Mariborban, 1974. október 1. óta állandó szlovén nyelvi lek92

tor oktat főiskolánkon. Léktoraink mindkét intézményben részt vesznek a peda­ gógusjelöltek nyelvi és irodalmi képzésen túl a nemzetiségi területen oktató pe­ dagógusok továbbképzésében is.

Együttműködésünk az előbbiek mellett kiterjed az általános iskolai peda­ gógusképzés tartalmi és módszertani kérdéseire is. A z előző évben e témában vizsgálat tárgya volt a gyakorlati képzés helyzete és annak tapasztalatai. T a paszatalatcsere-látogatásaink mindkét fél részéről e téma vizsgálatát szolgálták.

Kapcsolatunkban rendszeressé vált a képzőművészeti alkotások cseréje. 1974 decemberében Mariborban rajz szakos hallgatóink alkotásaiból nyílt kiállítás. A maribori rajz szakos kollégák és hallgatók alkotásaiból főiskolánkon 1975 má­ jusában rendeztünk tárlatot.

1974-ben első alkalommal szerveztük meg a hallgatói cserelátogatást a két intézmény között. A Maribor melletti hegyekben tartottuk testnevelés szakos hallgatóink sítáborát 1975. januárban. Viszonzásként a maribori hallgatók föld­ rajzi táborának voltunk házigazdái a tavasz folyamán.

4. A grazi Pedagógiai Főiskolák (Ausztria). A két ország oktatási miniszterei­ nek megállapodása alapján alkalomszerű kapcsolat alakult a grazi pedagógus­ képző intézmények és főiskolánk között, elsősorban a zenepedagógia területén.

DR. K O N K O L I ALAJOSNÉ főiskolai docens, a Külügyi Bizottság elnöke

A FŐISKOLA KISZ-ÉLETÉRÖL

1974. április 4. és 1975. április 4. között főiskolánk KISZ-szervezetének az volt a legfontosabb feladata, hogy az M S Z M P X . és a K I S Z VIII. kongresszusán hozott határozatok teljesítésével és újabb eredményekkel tegye emlékezetessé hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és járuljon hozzá pártunk X I . kongresszusá­ nak méltó előkészítéséhez.

Kiemelt feladataink mellett a leglényegesebb célkitűzést az áprilisi határo­ zat végrehajtása és az új szervezeti rendszerre való áttérés jelentette.

Politikai-ideológiai munkánkban fő célunk a K I S Z kommunista, politikai jellegének erősítése volt. A politizálóbb belső szellem, a „helyi politikában" való jártasság és részvétel érezhetően erősödött az áprilisi határozat végrehajtása so­ rán.

A politikai vitakörök mellett a klub politikai köre jelentette a legfontosabb lehetőségeket. A politikai nevelőmunka azonban nem korlátozódott csak egy-két szervezeti formára: törekedtünk arra, hogy a politikai tudatosság K l S Z - m u n kánk minden területét áthassa.

Jelentős szerepet kapott e téren a kollégium is: stúdiója az aktuális politikai eseményekről való tájékoztatásban, könyvtára pedig a napilapok és folyóiratok olvasottságának növelésében ért el jó eredményeket.

Szintén a kollégium volt a színtere a remek hangulatú szovjet—magyar ba­ ráti estnek is.

Politikai és nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéseink színvonalasak vol­ tak.

Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünnepléséért jelentős politikai aktivitást fejtettek k i KISZ-tagjaink.

A jubileumi politikai vetélkedő rendezvényeibe a KISZ-esek közel 20%-a kapcsolódott be. A z országos elődöntőbe Hegyeshalmi László mat.—rajz III. évf., Kozák Márton népm.—magyar II. évf. és Spitz György mat.—rajz III. évf. hall­ gatók kerültek.

Tanulmányi versenyt hirdettünk a 30. évforduló tiszteletére, melyet a népm.—magyar III. évfolyam nyert meg. A második helyezett a mat.—orosz III. évfolyam, a harmadik a mat.—rajz I. évfolyam lett. A jubileumi plakátkiállítá­ son, a mozgalmi dai-versenyen, a jubileumi sportversenyen a hallgatók nagy számban és igen aktívan vettek részt. A „Felszabadulási pályázatra" érkezett dolgozatok közül 5 részesült díjazásban.

94

Az M S Z M P X I . kongresszusának eseményeit fokozott figyelemmel kísérték KISZ-tagjaink, az alapszervezetek feldolgozták a kongresszusi anyagokat.

A politikai munka fontos területe az úttörőcsapatoknál folytatott tevékeny­ ség is. A z 1974/75-ös tanévben 50—60 fő képzett ifivezetőnk volt. Eredményesen működött az ifiklub.

A z alapszervezetek önálló, belső politikai élete gazdagodott, élénkült az áp­ rilisi határozatok végrehajtása során. A közösségi megbízássá emelt egyéni vál­ lalások között sok ötletes politikai vállalás volt. (Jubileumi túrák munkásmoz­ galmi emlékhelyekre, sajtófigyelés, tájékoztatók a politikai könyvnapokon meg­ jelent újdonságokról stb.).

A z áprilisi határozat végrehajtásának első esztendeje volt az 1974/75-ös tanév. Jóllehet nem minden alapszervezet munkája javult meg jelentősen, de a beszámoló-értékelő taggyűlések aktív vitalégköre, kritikus-önkritikus szelleme azt bizonyítja, hogy a KISZ-tagok között igen jó politikai hatása volt az áprilisi határozatnak. Sok passzív, a KlSZ-niunkától visszahúzódó hallgatót „felrázott", felelősségére ébresztett a határozat.

A társadalmi-közéleti tevékenység területén KISZ-eseink a kommunista szakemberré válás követelményeinek megfelelően egyre szélesedő körben tevé­ kenykedtek.

A főiskolán kívül a közéleti fórumok száma megnövekedett. A z 1974/75-ös tanévben alakult k i a tanszéki KISZ-képviselet rendszere. A Diákjóléti Bizott­ ság a főiskolai szervezeti rendnek megfelelően átalakult. Kollégiumunk Diákbi­ zottsága a hagyományok szellemében jól működik. A főiskola állami fóru­ main, bizottságaiban is részt vettünk. A napirendekhez gyakran készült KISZ-es korreferátum. Sikerült javulást elérni az információátadás területén. A klub is fontos közéleti fórum vitaestjeivel, eszmecseréivel. A főiskola falain kívüli köz­ életi-társadalmi tevékenység igen sokszínű képet mutatott: az úttörőmunka, haemofíliás gyermekek tanítása, állami gondozott gyermekek gondozása, klubve­ zető, klubpatronáló tevékenység a város ifjúsági klubjaiban, önkéntes könyvtári gyakorlatok üzemi és iskolai könyvtárakban, TIT-munka, középiskolai kollé­ gium patronálása, művészeti csoport vezetése középiskolások körében, korrepe­ tálás általános- és középiskolásoknak, részvétel szakmai, közéleti fórumokon (pl. megyei klufotanács), művészeti csoportjaink elvitték műsoraikat vidéki műve­ lődési intézményekbe, segítették a szombathelyi nagyüzemek munkásakadé­ miáinak lebonyolítását.

A tanulmányi munka minden KISZ-tag számára elsőrendűen fontos köte­ lesség. A tanulmányi verseny mellett a tanszékek által szervezett szakmai ren­ dezvényeken való részvételre is mozgósítottuk hallgatóinkat.

A z Országos Tudományos Diákköri Konferenciára 1974-ben 33 pályázatot készítettek a hallgatók, ebből 22 jutott tovább, és a felterjesztett dolgozatokból 14 díjat nyert, 1 dolgozat a K I S Z K B fődíját kapta.

A tanulmányi munkához szorosan kapcsolódik a könyvtárhasználat, a szak­ irodalmi tájékozódás. Ennek megkönnyítésében a kollégiumi könyvtár sokat tett.

A könyvtár teljes egészében a hallgatók irányításával működik (kölcsönzés, ügye­ let, nyilvántartások stb.).

A szabadidős tevékenység szerves része a KISZ-munka egészének. A hall­ gatók művelődési szokásainak fejlesztését, folyamatos művelődés igényének kialakítását szolgálja. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztattunk a város és a megye, valamint a tömegkommunikációs eszközök műsorairól (plakátok, mű­ sorfüzetek, kollégiumi stúdióműsorok, kulturális munkabizottsági ülések útján).

95

A z irodalmi, a képzőművész-, film- és zenei kör az 1974/75-ös tanévben diffe­ renciáltan elégítette k i a hallgatók igényeit. Főiskolánk állami vezetése az e l ­ múlt években folyamatosan igyekezett a megnövekedett hallgatói létszámhoz a l ­ kalmazkodó objektív feltételek megteremtésére. A z első félévben új, kényelme­ sen berendezett, korszerűen felszereit helyiségekben kezdhette meg működését a klub.

Az ifjúsági klub mellett a művészeti csoportok jelentik a kulturális munka fő bázisát. KISZ-tagságunk 35%-a vett részt ezekben a csoportokban. Műsoraik, be­ mutatóik mindig nagy érdeklődés mellett zajlanak le (pl. az Irodalmi Színpad „Pódium" sorozata a klubban).

A kollégiumban is rendeztünk színvonalas kulturális programokat (pl. „Vá­ logatás Latin-Amerika irodalmából" c. összeállítás, a kollégiumi galéria kiállí­ tásai).

Az alapszervezetek önállóan is — szaktanári irányítás mellett — szerveznek műsorokat (Petrarca-műsor, Puskin-műsor).

A szabadidős tevékenység másik fontos területe a kulturált szórakozás lehető­ ségeinek megteremtése. E téren a klub szórakoztató rendezvényeit, a hagyomá­ nyos Gólyabált és Főiskolás bált, a kollégium tv, rádió és sajtó szolgáltatását kell megemlíteni.

A sportmunkában egyaránt fejlődött a minőségi és a tömegsport is. A hét szakosztály (kosárlabda, kézilabda, röplabda, kispályás labdarúgás, asztalitenisz, torna, sakk) munkájában 110 hallgató vett részt rendszeresen.

A tömegsport fejlesztésére házi bajnokságokat, sportdélutánokat szervez­ tünk. A résztvevők kb. 50%-a nem testnevelés szakos volt.

Szervezeti életünkben komoly változás történt az 1974/75-ös tanévben. A k i ­ alakult főiskolai struktúrához jobban alkalmazkodó és a színvonalasabb alap­ szervezeti munkát hatékonyabban segítő szervezeti rendszerre tértünk át. A má­ sodik féléviben lezajlott vezetőkiegészítő választásokon 3, egyenként 7 fős csúcsvezetőséget választottunk. Minden szak élére került vezetőség. Ezeket a 25 fős KISZ-bizottság, illetve a 11 fős Végrehajtó Bizottság irányítja.

A KISZ-szervezet vezető testületei közül az 1974/75-ös tanévben a vb-ben sikerült meggyökereztetni azt a belső fegyelmet és megfelelő munkastílust, amellyel ütőképes, hatékony testületként dolgozhat. 1'974 szeptemberében tanéveleji, házi vezetőképzést tartottunk. Érdekvédelmi munkánkra főiskolánk vezetősége mindig is számított a belső demokratizmus fejlesztésében.

A z említett demokratikus fórumok közül (Diákjóléti Bizottság, tanszéki kép­ viselet, kollégiumi bizottság, főiskolai képviseleti fórumok) — a tanszéki képvi­ selet jó működtetése jelentette a legfontosabb feladatot. A kezdeti év tanulsá­ gaira építve még sok tennivalónk van e téren. A z érdekvédelmi munka egyik problematikus része a megfelelő információáramlás volt. Sikerült e téren is előbbre lépnünk, pl. a titkári értekezletekre meghívjuk az érintett szak főigaz­ gató-helyettesét is.

Nemzetközi kapcsolataink fejlődésében az 1974/75-ös tanév jelentős állomás, hiszen ekkor történt meg a Magdeburgi Pedagógiai Főiskola FDJ-szervezete és főiskolánk KISZ-szervezete közötti együttműködési szerződés kidolgozása és el­ fogadása. 1974 decemberében 3 fős ifjúsági delegációt fogadtunk Magdeburgból.

Ebből az alkalomból kiállítást rendeztünk a klubban testvérintézményünkről.

1975 nyarán ifjúsági csereüdültetésre is sor került.

96

A z 1974/75-ös tanév kiemelkedő eseménye volt még a „Hazai esték" c. tvvetéikedőn való részvételünk. Főiskolánk csapata színvonalasan szerepelt, jutái­ mul egy panoráma Ikarus autóbuszt kaptunk. A vetélkedőre való felkészülésben sikerült megvalósítanunk a lehető legteljesebb oktatói-hallgatói együttműkö­ dést. Ennek az összhangnak, együttes munkának köszönhető az elért jó ered­ mény.

1975 áprilisában az Országos Szakmai Konferencia Oktatástechnikai Szek­ ciója zajlott le főiskolánkban. Szereplésünkkel elégedettek lehetünk: 8 fő- és I. díjait nyertek hallgatóink.

1975 tavaszán Pereces Ágnes népm.—magyar III. évf. hallgató, a K I S Z V B kultúrfelelőse és az intézményünkben legelőször végzett tanárszakos I V . évfo­ lyam alapszervezete a K I S Z K B Dicsérő Oklevelét kapta.

A z 1974/75-ös tanév KISZ-munkájának tapasztalatai és tanulságai megerő­ sítik azt a célkitűzésünket, hogy az eddig elért eredményeink megőrzésével és még további gyarapításával fokozzuk a K I S Z politikai hatékonyságát. Ehhez k i ­ váló eszközt adott az áprilisi határozat. Folytatnunk kell a határozat végrehajtá­ sát, hasznosítva az előző esztendő tapasztalatait. Munkánkban új lendítő erőt jelent a K I S Z I X . kongresszusára való felkészülés.

Jó munkával, lelkiismeretes tanulással készülünk a I X . kongresszusra.

MOLNÁR A N N A főiskolai tanársegéd, a K I S Z V B titkára

Ifjúsági klub

A FŐISKOLA K Ö N Y V T Á R A

Jellege szerint a pedagógiai szakkönyvtári hálózatba illeszkedő, korlátozot­ tan nyilvános felsőoktatási intézményi könyvtár. Szerepe szerint a főiskola ok­ tató-nevelő-kutató munkáját támogató, abban részt vevő, annak oktatási szerve­ zetébe tartozó információs központ. Célja, hogy segítséget nyújtson olyan kor­ szerű felkészültséggel rendelkező szakemberek képzéséhez, akik képesek az ön­ álló tájékozódásra és a folyamatos önképzésre.

Feladata: az oktatók és hallgatók szakirodalmi, irodalmi tájékoztatása; — a közművelődés szakos hallgatók gyakorlataiban való részvétel olyan esetek­ ben, amikor .a gyakorlatok a főiskola könyvtárában is megoldhatók; — bekapcsolódás a tanító és tanár szakos hallgatók tantervében előírt „Szak­ irodalmi és könyvtárhasználati ismeretek" című tárgy elméleti és gyakorlati oktatásába; — a főiskola gyakorló általános iskolája nevelőinek szakirodalmi ellátása, is­ kolai könyvtáruk munkájának támogatása; — a levelező hallgatók, gyakorló könyvtárosok, népművelők és pedagógusok szakirodalmi tájékoztatása, továbbképzésük, illetve kutató munkájuk segítése.

A könyvtár állománya 1974. december 3ll-én: 71 371 álilományegység volt. Állománygyarapodás és olvasóforgalom 1974-ben: Könyvbeszerzés: 8247 kötet.

Hazai folyóirat: 220-féle, 380 példányban.

Külföldi folyóirat: 27-féie, 30 példányban.

Beiratkozott olvasó: 850 személy.

Könyvtárhasználók száma: 12 348 kölcsönző. (Ez az adat nem tartalmazza azok­ nak a látogatóknak a számát, akik csak helybenolvasás céljából vették igénybe a könyvtárat.)

Kölcsönzött könyvtári egységek száma: 27 268 kötet.

A főiskola tanácsa javaslatára 1974-ben tizenegy szaktanszéken létrehoztuk a tanszéki kézikönyvtári alapot, s ezt folyamatosan fejlesztjük, megtartva kézi­ könyvtári jellegét. Öt kisebb letéti egj^ségünk van, amelyek közül a gyakorló általános iskola könyvtára (főleg ifjúsági művekkel), az irodalomtörténeti szeminárium és a kol­ légiumi könyvtár több éve működik, a népművelési szeminárium és a pedagógiai kabinet könyvtárát 1974-ben létesítettük. A letétekben elhelyezett könyvállo98

mányt helybenolvasásra vehetik igénybe az oktatók és hallgatók. (Kivétel a gya­ korló általános iskola könyvtára, ahol függetlenített könyvtáros működik, és köl­ csönzés is folyik.)

Könyvtárunknak 657 kötetes pedagógiai különgyűjteménye van 1868— 1945-ig terjedő irodalommal, amelynek anyagát helybenolvasásra bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére.

A könyvtár szolgáltatásai: helybenolvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, alkal­ manként bibliográfiák készítése megadott témakörből, könyvtárközi kölcsönzés.

Katalógusaink: betűrendes, címszó-, szak-, sorozati valamint analitikus és társa­ dalomtudományi információkatalógus.

A végzett hallgatók szakdolgozatairól téma szerinti és betűrendes-, a doku­ mentációs anyagról pedig témakatalógusunk van. Könyvtárközi kölcsönzés út­ ján főleg az O P K M , az OSZK, az E L T E és a J A T E könyvtárából kérünk szakiro­ dalmat. Könyvtárunk 1974-ben bekapcsolódott a pedagógiai információs rend­ szerbe is, amelynek központja az O P K M .

MAROSVÁRI JÓZSEFNÉ mb. könyvtárvezető

A könyvtár olvasóterme

K U L T U R Á L I S ÉS M Ű V É S Z E T I M U N K A

„Váljék a főiskola a szocialista magatartás műhelyévé, s teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanterem keretein belül, de a főiskola falain kívül is megismerjék hallgatóink az iskola, a művelődés, a közművelődés, a társadalmi élet aktuális problémáit, gyarapodjék valóságismeretük, s ők maguk is tevékenyen vegyenek részt a hivatásra való felkészülés érdekében a társadalmi cselekvésben."

Ezek, a főiskolánk munkatervében meghatározott célok szolgáltak alapul arra, hogy az oktató-nevelő munka mellett főiskolánk vezetősége már az elmúlt évek­ ben is fokozott figyelmet fordított a kulturális munkára. E felfokozott figyelmet azon tény tartotta és tartja ébren, hogy a szakmai képzés, valamint a szocialista pedagógus és közművelődési szakemberek személyiségjegyeinek kialakításában a közművelődés terén sajátos formákban végzett eredményes munkával a tudo­ mányoknak méltó partnerei tudjunk lenni, továbbá a kulturális munka eszközei­ vel fel tudjuk kelteni hallgatóinkban azt az igényt, mely a társadalmi problé­ mák alapos megismerésére indít, készséget fejleszt a problémáknak a kulturális munka eszközeivel történő megoldására, s vágyat ébreszt az önművelés és ön­ képzés formáinak, az alkotókedv kiélésének kielégítésére. így hozzá tudunk já­ rulni annak megalapozásához, mely egy életre szóló indítást, egyfajta politikus pedagógus személyiség kimunkálását teszi lehetővé és szükségessé főiskolánkon.

Célunk, hogy megteremtsük az oktatás-nevelés egysége mellett az oktatás­ politika és közművelődéspolitika egységét, s hogy kulturális munkánk során is a társadalom javára elkönyvelhető eredményeket érjünk el. Szolgálja e célt ün­ nepségeink alkalmával rendezett műsoraink tartalma és kivitelezésük minőségi szintje, szakestjeink tudományos igényű előadásai, termékeny eszmecseréi, művé­ szeti együtteseink mai életünket bemutató igényes és színvonalas szereplései, va­ lamint a klubban folyó sokszínű munka, mely a kulturált szórakozás mellett if­ júságunk szakmai, szellemi és emberi gazdagodásának fóruma.

Ezen belső, sok esetben szórakozva nevelő munka mellett szoros kapcsola­ tunk van a megye, a város közművelődési szerveivel, intézményeivel, patronáló vállalatainkkal. Szeretnénk elérni, hogy hallgatóink az élet reális megismerése révén világosan lássák azokat a feladatokat, melyek a közművelődés terén majd rájuk várnak, értsék és érezzék annak szépségét és fontosságát, még nagyobb akarattal és még célratörőbben tudjanak felkészülni jövendő munkájukra. Sze­ retnénk, ha a pályára való elméleti felkészülés lelkesült tenni akarással páro­ sulna, s ha a közművelődési munka révén egyre több tanár és egyre több peda­ gógus elhivatottságot érző közművelődési szakember kerülne k i főiskolánkról.

Kulturális munkánk főbb területei: 100

— a főiskola ifjúsági klubja — művészeti csoportjaink — a tanár szak női kara — a tanító szak női kara — a főiskola vegyeskara — a főiskola zenekara — a főiskola irodalmi színpada — a folk- és beategyüttes — a néptánccsoport — a könyvtári munka — a kollégiumban folyó kulturális tevékenység — a tanszéki rendezvények — folyóiratunk, a „Jelentkezünk" — kapcsolataink más kulturális intézményekkel — rendezvényeink A főiskola Ifjúsági Klubja megszépült új helyén az igények kielégítését szolgáló tartalmi munkája mellett felszereltségében és adottságaiban egyaránt méltóan reprezentálja a pedagógus és közművelődési szakemberképzés intézmé­ nyét. A klub tevékenységét a klubvezetőség szervezi, irányítja. Munkatervüket fél évre előre készítik, majd azt a különböző érdeklődésű körök napra ütemezve összehangolják. Munkájukban példás segítőtárs Szabó Árpád főiskolai tanár­ segéd.

A klubmunka célját szervezeti szabályzatunk tartalmazza, melynek szelle­ mében szervezik, irányítják annak működését a következők elérése érdekében: — legyen a főiskola jellegének megfelelően a politikai és közösségi nevelés olyan fokú megvalósításának fóruma, mely megfelel a szocialista ember­ eszménynek ; — járuljon hozzá olyan közösség kialakításához, melyben az egyének a kö­ zösségi célok figyelembevételével megvalósíthatják önmagukat; — segítse és fokozza a főiskolai hallgatók politikai, szakmai és általános műveltségének fejlesztését az intézményben folyó képzés kiegészítése­ ként; — biztosítsa a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését.

A klub keretén belül önképzőköri jelleggel a hallgatók érdeklődési körének megfelelően a következő körök működnek: irodalmi, képzőművészeti, politikai, zenei, sport- és filmkör, melyek munkáját a hallgatókból megbízott vezető irá­ nyítja. Sokoldalú tevékenységüket bizonyítja, hogy a szabad program mellett rendszeresen helyt kapnak: a) az ifjúság által előre tervezett rendezvények (ismerkedési estek, zenehall­ gatás, ankét, pódiumműsor); b) a klub vezetősége által tervezett kötött programok; e) a tanszékek rendezvényei; d) előadások (tanárok, hallgatók, írók, művészek, közéleti személyiségek); e) megemlékezések; f) vitafórum; g) kiállítások; 101

Sokszínű, tartalmas rendezvényeikkel hathatósan hozzájárulnak a célként megjelölt jó közösség kialakításához, a tagság ismeretanyagának bővítéséhez, v a ­ lamint a szabadidő hasznos és kulturált eltöltéséhez.

Művészeti csoportjainknál a művészeti ág minden szépségének megismerte­ tése, művek és módszerek ismerete, valamint a szereplések mellett központi heiyet foglal el a belső nevelőmunka. Cél, hogy a csoportok tagjai szakmailag és pedagógiailag felvértezettek, a társadalmi és kultúrpolitikai kérdésekben széles­ körűen tájékozottak és a művészeti munkáért lelkesedők legyenek. E munkában a művészet eszközeivel értékes művek megszólaltatása révén járuljanak hozzá kultúrpolitikai céljaink megvalósításához, s külön feladatként kezeljék a művé­ szi ízlésfejlesztést. Természetes elvárás velük szemben, hogy szerepléseikkel m i n ­ den vonatkozásban méltó képviselői legyenek főiskolánknak.

Főiskolánk női kara intézményünk fiatal kora ellenére az egyik legrégeb­ ben működő együttesünk. Alakulásának ideje egybeesik a főiskolai tagozat léte­ sítésével. 1971 őszén mint kamarakórus 13 ének-zene szakos főiskolai, néhány tanítóképzős hallgatóval kezdte meg működését Békefi Antal karnagy irányítása mellett. E kis létszámú együttes már az alapítás évében nagyon szép eredménye­ ket vallhatott magáénak. A z Egyetemi és Főiskolai Ének-zenei Fesztiválon aranyérmet nyertek, az énekkarok országos minősítésén pedig ezüstkoszorút diplomával. Rendszeres szereplői voltak intézeti rendezvényeinknek, s gyakori vendégei falvainknak, ahol népdalokat és népszokásokat gyűjtöttek, s hangver­ senyeket rendeztek.

1973 óta Horváth Rezső főiskolai adjunktus vezeti a kórust. Azóta a megsok­ szorozódott hallgatói létszám révén a kórus is ötven tagú lett. A létszám növe­ kedésével az énekkar profilja is megváltozott. A kamarakórusokra jellemző igé­ nyesség és differenciáltság mellett olyan műveket tűztek műsorukra, amelyek kihasználták a gazdagabb, erőteljesebb hangzási lehetőségeket. Folytatták azokat a nemes hagyományokat is, amelyeket Bartók ós Kodály, valamint az őket kö­ vető magyar zeneszerzők népszerűsítése terén vállalt az alapító együttes, emel­ lett profiljukat a legújabb magyar kórusirodalom megisimerése és megismerte­ tése irányában szélesítették. így került sor Patachich Iván: Pinty és ponty című mikrokantátájának ősbemutatójára, amelyet a kórusnak és vezetőjének ajánlva női kara és tizenegy különleges ütőhangszerre írt a szerző, miután több mint egy évtizede nem írt vokális művet. A bemutató 1974. április 5-én volt Egerben, az Egyetemi és Főiskolai Ének-zenei Fesztivál alkalmával, ahol a kórus újra aranyérmet szerzett. M i n d a zsűri, mind a sajtókritika kiemelte a tisztán husza­ dik századi magyar kórusművekből összeállított műsort. Szerepeltek még a re­ pertoáron modern hangvételű, a forradalmi és munkásmozgalmi hagyományo­ kat őrző művészi igényű kompozíciók, reneszánsz és romantikus kórusművek. Újabb előrelépést jelentett egy oratorikus mű: Pergolesi Stabat Mater-ének elő­ adása Alois Hochs'trasser osztrák karmester vezényletével és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közreműködésével 1974. február 25-én. Fellépett az ének­ kar a P J O T gálaestjén is önálló műsorral és a közös számokban.

A z 1974/75. tanévben vált teljessé a kórus létszáma: az évfolyamok és sza­ kok teljes kiépülésével 60 főre emelkedett. Már a tanév elején nagy feladatot kellett megoldani: szeptember 28-án az N D K - b e l i Magdeburgba utazott a kórus az „Erich Weinert" Pedagógiai Főiskola meghívására, hogy részt vegyen az N D K megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségeken. Ez alkalommal az énekkar és szólistái önálló hangversenyt adtak és felléptek az ünnepi hangver­ senyen a Magdeburgi Szimfonikus Zenekar kíséretével. A sajtó nagy elismerés102

sel méltatta énekkarunk és szólistáink teljesítményét. A magdeburgi műsort nem sokkal a hazautazás után osztrák zenepedagógus-küldöttség előtt mutatták be, amelynek újabb külföldi meghívás lett az eredménye. A naptári évet önálló m i ­ nősítő hangversennyel zárta a kórus, amellyel a rangos „hangversenykórus" k a ­ tegóriában „Aranykoszorú diplomával" fokozatot ért el. A zsűri elnöke: Pászti Miklós zeneszerző, az Állami Népi Együttes karnagya azzal is megtisztelte a kó­ rust, hogy igényes, félórás terjedelmű, zenekari kísérletes kantátáját ajánlotta fel előadásra, amelynek bemutatója 1976 őszén lesz.

A tanév folyamán még egy rádiószereplés, a Művészeti Hét alkalmával a Bartók—Bárdos hangversenyen való fellépés és az ausztriai turné voltak az énekkar életének legkiemelkedőbb eseményei. Ez utóbbin Grazban a Steier If­ júsági Kórustalálkozó alkalmával négy alkalommal lépett pódiumra együttesünk (a résztvevők részére bemutató próbát is tartott!), majd Leibnitz-ben adott önálló hangversenyt. A fellépéseket egyértelmű lelkesedéssel és elismeréssel fo­ gadta az osztrák közönség, a szakemberek és a kritika. Míg az előző évben 21, ekkor más 35 művet szólaltatott meg a kórus, ebből 17 művet első alkalommal.

A műsor színvonalát jelzi, hogy 7 Bartók-, 8 Kodály-, 4 Bárdos^mű, 5 huszadik századi magyar szerző műve és egy oratorikus mű három tétele szerepelt a re­ pertoáron.

A z 1974/75. tanévben összesen 20 alkalommal lépett dobogóra az énekkar, ebből 5 önálló, egész estét betöltő hangverseny volt.

A kórus fejlett önkormányzattal rendelkezik. A belső munkát, a kórus szer­ teágazó tevékenységét önállóan szervezik meg és bonyolítják le. A külföldi sze­ replések, nagy horderejű rendezvények mellett nem becsülik le a népművelés terén jelentkező hétköznapi feladatokat sem: énekeltek Celldömölkön a Keme­ nesaljái Napok rendezvényének keretében, az Állami Díjas L A T E X Vállalat ün­ nepségén, a Hevesi Ákos Mezőgazdasági Szakközépiskola vándorzászlójának át­ adásakor. A kórus tagok is sokoldalú tevékenységet végeznek: sokan tagjai a vá­ ros műkedvelő énekkarainak, közülük a legkiválóbbak szólamvezetői, nemegy­ szer karmesteri feladatokat látnak e l sikeresen. 20—30 kórustag évről évre rendszeresen énekel az iseumí Varázsfuvola előadások kórusában. A z énekkar munkájában való közreműködést a karmesteri, népművelői hivatásra való fel­ készülés részének tekintik és önmaguk előtt emelik magasra a művészi színvonal mércéjét, amely későbbi munkájukat is meghatározza majd.

A z előrelépés újabb állomását, a magasabb színvonal elismerését jelzi a M a ­ gyar Rádió felkérése stúdiófelvételre, amelynek lebonyolítására 1975 őszén uta­ zik Budapestre az énekkar.

Főiskolánk női kara mellett működik a vegyes k a r 52 taggal és a tanító szak női kara 50 taggal. Működésük szükséges, hogy minél több hallgató számára te­ remtsük meg a közös éneklés lehetőségeit, s mind többen részesülhessenek a kö­ zös muzsikálás örömében.

Vegyes karunk, mint 24 tagú kamarakórus a főiskolai rendezvényeken való szereplés mellett részt vett a „Forradalmi Szerenád" ifjúsági kórustalálkozón.

A tanító szak női kara Kulcsár Sándor főiskolai adjunktus vezetésével mű­ ködik, létszáma 50 fő. A főiskolai rendezvényeken való közreműködés mellett sikeresen szerepeltek az elmúlt évben Győrött megrendezett Tanítóképző Inté­ zetek kórustalálkozóján.

Irodalmi színpadunk Márkus Emília Színpad néven 13 éve működik Benke Eva főiskolai adjunktus vezetésével. Munkájukat ez idő alatt kiemelkedő sike­ rek koronázták. TevékenységüK élő és követendő példa a város és a megye iro103

Irodalmi színpadunk egyik bemutatója dalmi életében. Fennállása óta mintegy 100—120 végzett hallgató (népművelők és tanítók) folytatta munkahelyén az együttesben megkezdett munkát: s ha mindnek nincs is saját csoportja — tagként vagy irányítóként —, de kapcsolata a műkedvelő művészeti mozgalommal megalapozott és tartós.

E tényben látják működésük elsődleges jelentőségét az örömmel vállalt és végzett színpadi munka mellett.

Játszanak dobogón és színpadon, műsorválasztásukat a főiskola igénye és a maguk közlésvágya motiválja. Kapcsolataik tehát nem korlátozódtak és korláto­ zódnak a művelődési intézményekre, hanem a műkedvelés sajátos eszközeivel népművelési lehetőségeik kiszélesítésére törekszenek.

Népművelő- és pedagógusképző intézmény lévén fontosnak tartják hallga­ tóink szakképzését is, s ezért a színpad tagjai és a special kollégium hallgatói folyamatos képzésben részesülnek és részt vesznek a megyei továbbképzéseken, nyári tanfolyamokon, melyek után vizsgát téve működési engedélyt szereznek színjátszó csoportok, irodalmi színpadok vezetésére.

A z együttes tagjai egyéni versmondóként is megállják helyüket. 1974-ben a Pedagógusjelöltek Országos Találkozóján versmondásban két első helyezést, a Kazinczy Szépkiejtési Versenyben abszolút első helyezést értek el. 1975-ben az Országos József Attila Szavalóversenyen 3 fős csapatuk az országos döntő dí­ jazott csapataként jutalomutazáson vett részt.

1974-ben alakult néptánccsoportunk tagjainak jelentős hányada táncolt a megye kitűnő együttesében az Ungarescában. Rendszeres továbbképzésen vesz­ nek részt, s tanulmányaik befejeztóig táncoktató működési engedélyhez szüksé­ ges vizsgát tesznek. A kulturált mozgás, a néptánc megszerettetését, népszerűsí­ tését szolgálta a társas összejövetelek alkalmával általuk rendezett „táncház", ahol szórakoztató módon táncot, éneket tanítottak. K i s létszámú együttesükkel 104

szívesen adnak műsorokat megyénk falvaiban, ami a szórakoztatás mellett k u l túrpolitizálás, és a néptánc művészetének népszerűsítését is szolgálja.

A folk- és beategyüttes alkalmi rendezvényeink, főleg klubrendezvényeink gyakori szereplője. Műsorszámaikat hallgatóságuk érdeklődéssel fogadja és meg­ elégedéssel nyugtázza. Külön említést érdemel Németh Lajos főiskolai hallgató, aki kitűnő citera-, tekerőlant- (nyenyere), valamint okarniajátékával számos s i ­ kert aratott és díjat nyert országos népzenei rendezvényeken.

A klubban rendezett képzőművészeti kiállítások mellett rajz szakos hallga­ tóink munkáiból rendszeres kiállítások vannak főiskolánkon. Közös kiállításokat rendeznek a Maribori Pedagógiai Főiskola hallgatóival. E kapcsolat a két főis­ kola között nagyon megalapozott és tartós. Rajz tanszékünk oktatói rendszere­ sen jelentkeznek műveikkel a legkülönbözőbb tárlatokon, s önálló kiállításokon.

Mint művészeti életünk irányítói jelentős szerepet töltenek be a város, a megye közművelődésében.

A kollégiumi kulturális munkában fontos helyet foglal el a szabadidő cél­ szerű és hasznos felhasználásának megszervezése. A főiskola és a kollégium ve­ zetősége mindent elkövet, hogy a kulturált körülmények megteremtése mellett a kollégium ne pusztán a szállásigények kielégítését szolgálja, hanem legyen az ott lakó ifjúság otthona. A z otthon létébe beletartozik a jó közösség kialakulása, melyhez nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a közös programok. Eredmé­ nyes közösségformáló rendezvények egész sora található a kollégium kulturális tervében. így többek között emlékestek, megemlékezések, vetélkedők, kerekasz­ tal-beszélgetések, közös színház-, mozi-, hangverseny-, kiállításlátogatások, me­ lyeket minden esetben értékelő megbeszélés követ.

Hallgatóink tudományos, kísérletező és elemző, valamint művészeti munká­ jának publikálásához a leghozzáférthetőbb fórum ifjúságunk folyóirata a Jelent­ kezünk. Színvonala, tartalmas mondanivalója révén méltán vívta k i olvasótábora osztatlan elismerését.

A tanszékeken folyó munka részleteibe a kültagok számára is betekintést engednek a különböző klubkeretben megrendezett szakestek. Ezek száma örven­ detesen nagy. Ütemterv szerinti programjukat a tanszékek állítják össze, s azt munkatervükben rögzítik. A főiskolánkon folyó munkának szerves kiegészítője a hallgatóink valóságismeretét elősegítő és a gyakorlati közművelődési munkára való alapos felkészítést szolgáló közművelődési intézményekkel való szoros kap­ csolat. Hallgatóink az eredményes munkavégzéshez szükséges tapasztalatszerzés mellett e kapcsolatok révén olyan szellemi juttatások részesei lehetnek, amit az iskola lehetőségek hiányában nem tud nyújtani. így rendszeres vendégei a Művészpresszó rendezvényeinek, ahol előadóművészeink egész sorával folytathat­ nak hasznos eszmecserét a kultúra és a közművelődés tömegeket érintő általános és egyéni speciális kérdéseiről. Nagyszámban látogatják a színházi előadásokat, melyekre ez évben a Művelődési és Sportház már főiskolás bérletet hirdetett.

Bérletes látogatói vannak a filharmóniai és helyi hangversenyeknek, ahol váro­ sunk zenekarának függetlenítése óta különösen gazdag a választék. E hangverse­ nyek látogatói közt a zenei pályára készülő hallgatók mellett egyre nő a más szakosok száma. A művelődési házakkal való szoros, szervezett kapcsolatokon túl sok szellemi szolgáltatást nyújt ifjúságunknak a TIT, a Megyei Művelődési Központ és a Vas megyei Moziüzemi Vállalat. Ez utóbbi főiskolánkon üzemelteti a Művészmozit. Állami és főiskolai szintű rendezvényeink száma évi 20—25 között mozog. Ünnepségeink rendezését, műsorának összeállítását és művészi igényű kivitele105

zését főiskolánk KISZ-szervezete vállalta. Gyakorlatilag egy-egy alapszervezet vállal egy-egy ünnepséget, s a sikeres munka érdekében a csoportfelelős tanárok és a Kulturális Bizottság megadja az igényelt segítséget. Köszönet ezért minden lelkesen közreműködő és a munkát segítő kollégának és hallgatónak.

A rendezvényeink iránti érdeklődés túlnő főiskolánk falain, s azokat a vá­ ros, a megye is sajátjának tekinti, amely azok látogatottságában is megnyilvá­ nul.

Eredményes kulturális munkát csak kulturált környezetben, a szellemi javak összefogásával, a munka iránti lelkesedé^ fokozásával és a munkához szükséges feltételek biztosításával lehet. Ennek a nagy akarásnak látjuk és érezzük konk­ rét megnyilvánulásait Főigazgatóságunk részéről a kapott erkölcsi és anyagi tá­ mogatásában, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük k i .

NÉMETH ISTVÁN főiskolai adjunktus, a Kulturális Bizottság elnöke

A tanár szak női kórusának fellépése a Bartók Teremben

A F Ő I S K O L A SPORTÉLETE

A tudományos-technikai forradalomban rendkívüli jelentősége van az egészsé­ ges életforma keresésének, a szellemi és fizikai tevékenységek egyensúlyának.

A z ember hajlamos arra, hogy mihelyt megteremti létbiztonságát, a továbbiak­ ban már a minél nagyobb kényelem elérésére törekszik.

A modernizálódó társadalmunkban jelentkező mozgáselégtelenség egészség­ ügyi következményeinek, problémáinak egyetlen megoldása a testkultúra álta­ lános kiterjesztése, a testedzési, sportolási tevékenységek fokozása különöskép­ pen az ifjúság körében.

Fejlődő, gyarapodó főiskolánkon is igyekeztünk elérni, hogy változó körül­ mények közepette általános kultúrigénnyé váljon a testedzés, a sportolás és he­ lyet kapjon a mindennapos tevékenységek között a testnevelés, a felüdülés, az egészség és testi-lelki egyensúly megőrzése érdekében. Intézetünk fennállása óta az ifjúság sportmunkáját a nevelés szerves részeként kezeljük az egész főiskolai nevelés folyamatába illesztjük.

Jelentőségének alátámasztására, fejlesztésének meghatározására a testneve­ lési tanszék oktatóin kívül más szakos kollégák segítségét is igénybe vettük.

A testedzés, sportolás ügyének előmozdítása érdekében sikerült megnyerni a fő­ iskola vezetőségének és oktatói karának sok-sok tagját, intézeti párt-, K I S Z - , szb-, GH-vezetőket. Közös erőfeszítéssel, a sportmunka szüntelen fejlesztésével haladunk főiskolánkon egy egészségesebb életrend kialakítására, a munkaképes­ ség fokozása, a sokoldalú egyéni és közösségi fejlődés gyorsítása felé.

A testnevelőtanár-képzés megkezdésével (1971/72) és a főiskola létrejötté­ vel (1974) testnevelési (sport) szakterületünk dinamikus fejlődésnek indult.

A hallgatói és szaktanári létszám gyarapodásának, a szervezettség színvo­ nalának és a tapasztalatok halmozódásának arányában javultak a sportszervezés potenciális lehetőségei. A z udvari sportkombinát és a gyakorlóiskola korszerű tornatermének elkészültével (1974) a sportfejlesztés feltételei is nagymértékben javultak, habár továbbra is igen szűkösek.

A vázolt elvekből és tényekből levonható közvetlen feladatunk: egyre több hallgató és dolgozó bevonása a rendszeres sportmunkába. Ennek érdekében már az előző tanév elején megalakult a főiskolai K I S Z Tömegsport Bizottsága és 1975 elején a Főiskolai Sportbizottság. E bizottságok munkája folytán — a testneve­ lési tanszék szakmai közreműködésével és a testnevelés szakos hallgatók példa­ mutató aktivitásával — tömegsportunk egyre tartalmasabbá, szervezettebbé és rendszeresebbé válik. Ezt a fejlődést az előző tanév főbb eredményeinek vázla­ tos adatai is illusztrálják: 107

— 1974 szeptemberében a testnevelés szakosok „bemutatkozó" sportdélutánján kosárlabda, kézilabda és labdarúgás szerepelt, ezeken minden szakos hallgató részt vett; — kitűnő rendezés mellett, ünnepélyes eredményhirdetéssel bonyolódott le az októberi atlétikai tömegverseny, kb. 80 egyéb szakos hallgató részvételével; — népszerű volt a novemberi kosárlabda házi bajnokság, alkalmanként 60—70 hallgató részvételével; — a terem atlétikai bajnokságon, márciusban zömmel testnevelés szakosok vet­ tek részt, jelentős közönségsikerrel; — áprilisban több mint 40 hallgató kapcsolódott be az asztalitenisz házi bajnok­ ságba ; — a „Felszabadulási Jubileumi K u p a " tömegsportversenyein az alábbi helyezé­ seket érték el hallgatóink: Esztergomban: Győrben: Szombathelyen:

röplabda női csapatunk asztalitenisz női csapatunk kosárlabda női csapatunk kézilabda női csapatunk atlétika összesen 6

III. helyezést, I. helyezést, I. helyezést, I. helyezést, I. helyezést,

— az áprilisra tervezett kispályás labdarúgó és röplabda háziversenyek sajnos elmaradtak a hallgatók szabadidejének szétszórtsága, az év végi feladatok tömö­ rülése és a szervezőmunka elégtelensége miatt. E sikertelenség azonban eltörpül az eredmények mellett.

A „hangulatkeltő" tavalyi tanév után a K I S Z Sport Bizottsága az „Edzett Ifjúságért" mozgalom keretében a jövőben még több hallgatót kíván bekapcsolni a sportmozgalomba. Ifjúsági szervezetünk tömegsportprogramja minden elérhető sportágban (atlétika, torna, sportjátékok, asztalitenisz) lehetőséget biztosított a bekapcsolódásra és egyúttal a háziversenyek rendszerének, hagyományainak k i ­ alakítására.

A felmérések, tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók zömének lenne reális igénye a tömegsport vonatkozásában. A propaganda- és szervezőmunka is megfelel a főiskolai nívó igényeinek. A Testnevelési Tanszék, a Sportegyesület és a K I S Z Sport Bizottsága között egyre harmonikusabb és gyümölcsözőbb az együttműködés. Tömegsportunk még szélesebb körű hódításának egyetlen ob­ jektív akadálya a fokozódó létesítményhiányunk. Még a szabadtéri sportpályáink is (udvari sportkombinát) állandóan telítettek, a tornaterem pedig döntően az órarendi tanórák céljait szolgálja. E nyomasztó gondon — rövid időn belül — csak a megüresedett udvari 18x9 m-es raktárépületnek edzőteremmé való átala­ kítása segítene. A szakemberképzés ügye is megkívánja e probléma sürgős meg­ oldását, melyhez tanszékünk és a hatáskörébe tartozó ifjúság messzemenő tár­ sadalmi munkával járulna hozzá.

108

Női kosárlabdázóink edzés közben Főiskolánk gyors ütemű fejlődése, kiteljesedése a sportegyesületi tevékeny­ ségben, a szakosztályi sportmunkában is számottevő minőségi és mennyiségi vál­ tozásokat követelt és eredményezett. A sportegyesületi tevékenység szakmai és szervezési támogatása érdekében a Testnevelési Tanszék egyik rátermett okta­ tója, Gál László adjunktus látja el az ügyvezető elnöki funkciót. A minőségi szakosztályokban szakembereink látják el az edzői feladatot. Folyamatosan szor­ galmazzuk a versenysportra alkalmas hallgatók szakosztályokba való irányítását.

A testnevelés szakos hallgatók kivétel nélkül bekapcsolódnak az intézeti sport­ mozgalomba, versenyzői, szervezői, sportvezetői feladatokba.

Sportegyesületünket ma már a város 6 legnagyobb sportköre közé sorolják, tevékenységét megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Női kosárlabda és férfi kézilabda szakosztályunkat kiemelt-, továbbfejlesztésre alkalmasként tartja szá­ mon a megyei sportvezetés.

Kapcsolataink a megyei-városi sportvezetéssel és a nagyobb sportegyesüle­ tekkel jelentősen javultak, amit tovább erősít az a tény, hogy 9 hallgatónk (5 I. osztályú) sportol a Haladás V S E , 5 pedig a Sabaria S E színeiben. A Haladás Sportiskola torna szakosztályában 4 hallgatónk lát el edzői feladatot. A m i a tár­ gyi feltételeinket illeti, mostoha teremléhetőségeinken némileg enyhített a gya­ korlóiskolánkban nyújtott edzéslehetőség az esti órákban, valamint a Safrankó úti Sportcsarnok mind gyakoribb igénybevétele. Szép udvari sportkombinátunk kihasználtsága maximális szakosztályi sportunk szempontjából is.

109

A sportegyesületi tevékenységet az alábbi eredmények illusztrálják: megyei bajn.

N B II. megyei bajn. megyei bajn.

M N K (megyei) N B III. N B II. Lővér-kupa (Sopron) Thúry-kupa (Nagykanizsa) N B III. megyei bajn.

1974 1975 1975 1975

Asztalitenisz

női

Kézilabda

női férfi

Kosárlabda

női

1974 1975

Röplabda

férfi női

1975 1974

1.

9 3.

1.

1.

1.

8.

2.

2.

8.

2.

hely hely hely hely hely hely hely hely hely hely hely

Országos egyetemi-főiskolai bajnokság Kézilabda Kosárlabda

női női

5—8. hely 5—8. hely

A SPORTKÖR ELNÖKSÉGE

TESTNEVELÉSI TANSZÉK

Sportudvar

PÁVEL Á G O S T O N

KOLLÉGIUM

Államunk gondoskodásának eredményeképpen 1966-ban megépült diákottho­ nunk 1972 szeptemberében nyerte el a kollégium megtisztelő címet. A modern, Ybl-díjas épület — két- és háromszemélyes szobái — optimális lehetőséget biz­ tosít kollégistáink felkészüléséhez. A szabadidő igényes felhasználását szép — je­ lentős anyagi áldozatokkal és az ifjúság önzetlen társadalmi munkájával több­ ször átalakított — klub, kollégiumi könyvtárunk és jól felszerelt társalgó bizto­ sítja.

Kollégiumunk szerves részét alkotja a szombathelyi pedagógusképzésnek.

Ez az egység fontos elvi jelentőségű dolog, s ez elsősorban a közös cél megfo­ galmazásában és teljesítésében jut kifejezésre.

Főiskolánk képzési célja: kommunista típusú pedagógusok képzése. E cél­ kitűzés megvalósulásának területei: minden szombathelyi főiskolás és kollégista szakmai, erkölcsi-politikai nevelése, társadalmi-közéleti tevékenységük fokozása, a leendő pedagógus személyiségének sokoldalú formálása. Nyilvánvaló tehát, hogy kollégiumunkban a szociális funkciók ellátása mellett az elmúlt években fokozottabban jelentkeztek a kollégiumi nevelési és képzési feladatok, amelyeket a kollégiumi önkormányzat a pedagógiai vezetéssel, a tanszékek segítségével együttműködve valósít meg.

A kollégiumi élet irányítója az önkormányzat, legfelsőbb szerve a küldött­ gyűlés, amely kollégiumunk szervezeti és működési szabályzata szerint a demok­ ratizmus követelményeinek megfelelően kollégiumi bizottságot választ, amely a két küldöttgyűlés között irányítja a kollégiumi életet.

A z önkormányzat feladatait és jogkörét főiskolánk működési és szervezeti szabályzatának 6. sz. melléklete rögzíti, politikai, szakmai és szervezeti téren pe­ dig egyaránt kiegészíti alapdokumentumunkat házirendünk, munkatervünk és a kollégiumi bizottság tagjainak feladatait rögzítő dokumentum.

A kollégium vezetésére az ifjúsági és pedagógiai vezetés összhangja és mun­ katársi viszonya a jellemző. A kollégiumi önkormányzat operatív irányító szer­ vének, a kollégiumi bizottságnak 13 tagja van: titkár, titkárhelyettes, gazdasági felelős, sportfelelős, (agitáció- és propagandafelelős, stúdiófelelős, fegyelmi felelős rendfelelős, kultúrfelelős, tanulmányi felelős, a társadalmi-közéleti tevékenység felelőse, galériafelelős, egészségügyi felelős.

A kollégium felelős vezetője, állami megbízottja a kollégium igazgatója, aki a kollégium pedagógiai irányítását a kollégiumi tanárokkal közösen látja el. A kollégiumi tanári „testület" az 1974/75-ös tanévben stabilizálódott, s a jelen tan-

111

évben tagjai: Bálint Júlia, Molnár Anna, N y i r i Márta főiskolai tanársegédek és Sulyok László főiskolai docens. A kollégiumi tanároknak a vezetésben játszott szerepük inkább indirekt irányítást jelent, más szavakkal, segítik ta­ pasztalataikkal, szakmai tudásukkal a kollégiumi bizottság munkáját, biztosít­ ják a kollégiumi vezetés folyamatosságának a feltételeit.

A pártaktíva — az ifjúsági MSZMP-alapszervezet — jól egészíti k i a kollé­ gium ifjúsági és pedagógiai vezetésének munkáját, amelynek feladata, hogy tag­ jai hatékony „személyre szóló" agitációs munkával segítsék elő a kollégium eszmei^politikai, erkölcsi fejlődését, a közéleti-társadalmi tevékenység fokozását, az ifjúsági vezetők kiválasztását és felkészítését.

Kollégiumunk szilárd eltökéltsége, az „alkotó" jellegű szakmai munka meg­ teremtése, megszilárdítása, folyamatossá tétele a szakmai érdeklődésű alapközös­ ségek és a szaktanszékek közötti kapcsolatok további elmélyítésével, abból k i i n ­ dulva, hogy kollégistáinkra a legnagyobb hatást a tanszékek — mint emberi és szakmai példakép — gyakorolhatnak. A z t is világosan érti ifjúságunk, hogy a színvonalbeli továbblépés csak a közösségi élet erősítésével, politikai színvona­ lának emelésével oldható meg. Ezért állandóan fokozzuk kapcsolataink intenzi­ tását főiskolánk politikai és társadalmi szerveivel.

Szakmai téren munkánk elmélyítése érdekében évente megtervezett felada­ taink rendre teljesülnek, s öröm látni a szaktanszékek kezdeményezéseit, me­ lyek szakmai estek, szakmai viták, szakmai vetélkedők és kirándulások stb. for­ máiban öltenek testet. Ezen túl szakkollégiumi törekvéseink is egyre eredménye­ sebbek. A jelen tanévben két szakkollégium működik: ifjúságmozgalmi és szo­ ciológiai kutatási, illetve módszertani kollégium.

A kulturális és sportmunka valamint a társadalmi-közéleti tevékenység kol­ légistáink szakmai-politikai munkájának tartalmát tovább mélyítik. A szakmai estek, a klubmunka, énekkaraink, néptánccsoportunk, kosárlabdázóink stb. résztvevői zömében kollégisták. Kollégistáink kiállításai — a társalgó galériájá­ ban — bemutatják a testvérnépek és hazánk eredményeit, célozva ezzel az i n ­ ternacionalista és hazafias nevelést, szakmai kiállításokkal pedig a szakmai fel­ készülést.

Kollégiumunk társadalmi-közéleti tevékenységének legfontosabb eleme a fő­ iskola életében való aktív részvétel. Munka közben kollégistáink megismerik tár­ sadalmunkat, a haladásért tevékenykedve részt vállalnak a közvetlen környeze­ tükben jelentkező problémák megoldásában, s eközben erősödik felelősségérze­ tük társaikért, a végzett munkáért. Kollégiumunk azonban kifelé is nyitott.

Kollégistáink társadalmi-közéleti és szakmai tevékenysége jelentkezik állami gondozott gyerekek, kisdobos- és úttörőcsoportok, szakmunkástanulók és szak­ munkás kollégium patronálásában. A már vezetői szinten megtörtént megbeszé­ lés alapján kidolgozás alatt áll egy szocialista szerződés megkötése a Magyar u.

2. szám alatti középiskolás kollégiummal. Ez a szerződés 1976. I. 1-én lép életbe, és kiterjed szakmai, ideológiai, közművelődési feladatok meghatározására.

Kollégistáink jelentős szerepet játszanak a főiskola funkcionális közössé­ geiben: a sportköriben, irodalmi színpadunk, énekkaraink, zenekarunk, tánccso­ portunk munkájában. Ezáltal bővül azoknak a kollégáknak a köre, akiknek k o l ­ légistáink sokat köszönhetnek: Benke Éva, Joó Ete, Horváth Rezső, Németh Ist­ ván, Kulcsár Sándor, Nagy Árpád, Takács Lajosné, Gál László adjunktusoknak, Szabó Géza, Cs. Nagy István docenseknek, Szabó Árpád tanársegédnek, akik sza­ badidejükben segítenek kollégistáink szabadidejének hasznos, kulturált, egész­ séges kihasználásában, munkatervünk megvalósításában.

112

Kollégiumunk eddig volt történetében jelentős eredményeinek taglalása arra kötelezi a krónikást, hogy emlékezzünk azokra a kollégistákra, akikre — bár név szerint nem áll módunkban kitérni, hisz több százan vannak — úgy gondo­ lunk vissza, hogy az általuk hagyományozott rendet, magatartási szabályokat, együttélési normákat, ezeknek legpozitívabb elemeit őrizzük meg, mely normá­ kat ők, az elődök fogalmazták meg, fektették le és változtatták szokásokká, ter­ mészetes életrenddé. Ebben természetes, hogy nagy szerep hárult a kollégium elsőszámú diákvezetőire, a kollégiumi titkárokra: — Szabó Árpádra, ma főiskolánk tanársegéde; — Joó Gyulára, ma megyei pártmunkás; — Molnár Annára, ma főiskolánk tanársegéde, a főiskolai K I S Z V B titkára; — Fazekas Juditra, volt matematika—ének szakos, és az utóbbi években titkári funkciót betöltő ifjú vezetőinkre: — Bakler Csabára, a férfikollégium titkárára, matematika—könyvtár szakos; — Várfői Nórára, könyvtár—magyar szakos; — Nagy Ágnesre, matematika—könyvtár szakos hallgatóra, akik jelenleg is fő­ iskolánk hallgatói.

Azok, akik ma kollégiumunk vezető testületének tagjai: Palkó vies Ágnes titkár, Takács Zsuzsa, Köő Mária, Bulyáki Ágnes, Szabó Marianna, Tóth Zsuzsa, Joó Katalin, Horváth Mária, Szabó Éva, Molnár Rozália, László Katalin, Varga Ágota, Harangozó A r a n k a méltóan járnak elődeik nyomában, akik ugyanúgy, mint elődeik arra törekednek, hogy a kollégium otthont, védelmet, menedéket, szakmai többletet, baráti légkört, legmélyebb serkentéseket és a legdöntőbb o l ­ vasmányokat, a legjobb fiatalságot, olyan légkört adjon, amelyek felejthetetle­ nek.

Reméljük, hogy a ma kollégistái sok év elmúltával szintén szívesen emlé­ keznek majd kollégiumunkról, amelyben ma élnék, dolgoznak, töltik el életük, ifjúságuk legszebb éveit.

BOZÖKI JÓZSEF főiskolai docens, kollégiumigazgató

STATISZTIKAI A D A T O K

NAPPALI TAGOZAT Hallgatói létszám I.

Szak

Matematika—orosz Matematika—testnevelés Matematika—rajz Matematika—ének Népművelés—magyar Népművelés—ének Könyvtár—magyar Könyvtár—matematika Tanító Összesen:

III. II. évfolyam

IV.

Össz.

22 26 11 12 27 8 28 12 76

26 16 11 12 24 10 25 14 75

23 15 12 10 15 12 20 12 47

20 12 — 11 — — — — —

91 69 34 45 66 30 73 38 198

222

213

166

43

644

A HALLGATÓK SZÜLEINEK ÁLLANDÓ L A K H E L Y E Tanár szak Megye

Budapest Baranya Bács Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen:

I.

III. II. évfolyam

IV.

Össz.

19 3 2 2 4 1 13 12 — 3 5 1 5 4 2 2 1 42 14 11

9 6 2 1 3 1 11 15 1 2 9 1 8 2 — 1 4 40 11 11

9 10 2 2 3 — 12 6 — 1 3 2 4 8 1 3 — 32 14 7

6 1 2 — 1 — 3 8 — 1 — — 4 — — 2 2 7 3 3

43 20 8 5 11 2 39 41 1 7 17 4 21 14 3 8 7 121 42 32

146

138

119

43

446 117

Tanítói szak Megye

I.

IV.

II. III. évfolyam

Csongrád Győr-Sopron Vas Veszprém Zala

— — 49 4 23

1 — 59 14

— 1 34 2 10

Összesen:

76

75

47

1

—

—

Össz.

1 1 142 7 47 198

SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK 1. Kollégiumi elhelyezés Pávai Ágoston Leánykollégium Fiúkollégium Össze s e n

289 hallgató 33 hallgató 322 hallgató

:

2. Rendszeres pénzbeli támogatásban részesül 450 Ft 90

350 F t

250 Ft

150 Ft

139

120

105

Összesen 454

3. Tanulmányi ösztöndíjban részesül 500

450

400

350

300

250

200

150

100

2

13

16

32

43

75

65

36

54

4. Népköztársasági ösztöndíjban 4 hallgató részesül.

5. Társadalmi ösztöndíjas 47 hallgató.

6. A z 1974/75. tanévben kifizetett rendkívül segély összege: 126 900 — Ft 7. Albérleti segélyben részesül 29 hallgató összege: 6600,— Ft,

118

Összesen 336

I. KÜLFÖLDI S Z A K M A I G Y A K O R L A T O K

Szak

Létszám

Időpontja

Helye, célja

fű

Tanító

1974. I X . 27—X. 30.

II.

Leningrád: orosz spec, koll. hallgatók intenzív nyelvtanfolyamán részvétel

Mat.—orosz

1974. I X . 11975. II. 1.

III.

Vlagyimir: féléves részképzés

Mat.—orosz

1975. II. 4—VII. 4.

II.

Vlagyimir: féléves részképzés

Mat.—orosz

1974. X . 19—XII. 2.

I.

14

Leningrád intenzív nyelvtanfolyam

Főiskolai Női K a r

1975. V . 22—V. 24.

—

45

Grazi Ped. Akadémia: Ifjúsági kórustalálkozón részvétel

Mat.—Testn.

1975. V . 26.—V. 28.

—

22

Grazi Ped. Akadémia: Sportversenyen részvétel

Népm.—magy.

Népm.—ének

1975. VII. 13—VIII. 7. II.

8

Leningrádi Krupszkaja Népművelési Főiskola: népművelési termelési gyakorlat

119

A Z E D D I G K I O S Z T O T T O K L E V E L E K SZÁMA Népművelő—könyvtáros szakon 1965-ben: 1966-ban: 1967-ben: 1968-ban: 1969-ben: 1970-ben: 1971-ben: 1972-ben: 1973-ben: 1974-ben: Összesen:

45 42 39 49 42 49 37 41 32 39

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

415 fő

Tanítói szakon 1962-ben: 1963-ban: 1964-ben: 1965-ben: 1966-ban: 1967-ben: 1968-ban: 1969-ben: 1970-ben: 1971-ben: 1972-ben: 1973-ban: 1974-ben:

62 62 62 69 62 40 29 57 65 61 61 67 48

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

Összesen:

745 fő

A TANÉV FOLYAMÁN O K L E V E L E T S Z E R E Z T E K Tanár szak Matematika—ének 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Babusa Erzsébet Dobos Katalin Eredics Ágota Fazekas Judit Málnai Erzsébet Nóvák Zsuzsanna

7. Pál Éva 8. Rácz Ilona 9. Rodek Istvánné Nagy Ágnes 10. Segesdi Zsuzsanna 11. Sélley Mária

Matematika—orosz 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Bódi Anna Bordás Ida Gergyes Márta Guczogi Erzsébet Győrffy Elza Kovács Klára Kovács Péter Magyar Lajos Németh Mária Nyírő Teréz

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

Pap Éva Pintér Erzsébet Selmeczi Judit Stubnyán Margit Szabó Ágnes Szabó Eszter Ugrai Zsuzsanna Vácity Paula Vadász Zsuzsanna Wacha Ágnes

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Mátrai Edit Pandúr Éva Rataj Mária Szántó Mária Tábory Rózsa Zsinóros Ilona

Matematika—testnevelés 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Bálint Ágnes Bokor Judit Demetrovics Ágnes Gaál Erika Horváth Mária Iváncsits Irén

Tanító szak 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

Bangó Lívia Bauer Gyöngyi Bogád Erika Dallos Ildikó Dévényi Zsuzsanna Gerencsér Erzsébet Gerencsér Mária Giczi Éva Gombás Terézia Gyurácz Beatrix Harangozó Ilona Hartai Mária Horváth Éva Horváth Katalin

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

Horváth Márta Horváth Róbert Horváth Zsuzsanna Juhász Judit Kovács Ilona II. Kronekker Ildikó Kulcsár Edit Laczó Marianna László Ágnes Librecz Éva Linhart Jánosné Pénzes Stefánia 26. Madarász Kinga 27. Magyar Katalin 28. Makkai Mária

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

Mihalics Anna Molnár Katalin Nagy Kasza Klára Nagy Margit Panker Erzsébet Porpáczy Edit Pusztai Erzsébet Rózsa Zsuzsanna

Sebik Judit Simon Gyöngyi Szabó Éva Szukics Márta Takács Ágnes Zachár Zsuzsanna Zernovácz Magdolna

LEVELEZŐ T A G O Z A T Hallgatói létszám 1.

2.

3.

4.

5.

Kétszakos tanár Közműv.—tanár szakos Népműv.—könyvtár szakos Tanító Kiegészítő szakos Összesen:

15 110 240 76 127 568

fő fő fő fő fő fő

A Z E D D I G K I O S Z T O T T O K L E V E L E K SZÁMA Népművelő—könyvtáros szakon 1966-ban: 1967-ben: 1968-ban: 1969-ben: 1970-ben: 1971-ben: 1972-ben: 1973-ban: 1974-ben: Összesen:

27 23 19 13 16 28 32 34 64

fő fő fő fő fő fő fő fő fő

256 fő

Tanító szakon: 1962- ben: 1963-ban: 1964- ben: 1965-ben: 1966-ban: 1967-ben: 1968- ban: 1969-ben: 1970- ben: 1971-ben: 1972-ben: 1973-ban: 1974- ben: Összesen: 124

9 62 23 26 40 35 28 13 2 1

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

7 fő 22 fő 268 fő

A TANÉV FOLYAMÁN O K L E V E L E T S Z E R E Z T E K Népművelő—könyvtáros szakon 1. Andrási Éva Amrich Lászlóné 2.

Sztárcsevity Anikó 3. Ács György 4. Baán Béla 5. Babos Sándor 6. Ballá Mária 7. Berek Zsuzsanna 8. Csikós János 9. Deák Ferencné Kercsmár Ibolya 10. Erdélyi Ilona 11. Gaál Elvira 12. Gallai Erzsébet 13. Grubánovits Attila 14. Hegedűs László 15. Hegyi Istvánné Gáspár Jolán 16. Homor Tivadar 17. Horányi Iván 18. Horváth József I. 19. Horváth József II. 20. Jéhn Istvánné Rostás Rózsa 21. Joó József 22. Juhász Imréné Mónai Zsuzsanna 23. Jusztinger János 24. Kátai Ferencné Geszti Piroska 25. Dr. Kelemen Tiborné Rezovszky Irén 26. Király Márta 27. Kiss- Káhnánné Tóth Katalin

28. Kiss Tóth Istvánné Varga Piroska 29. Klein Piroska 30. Klisz Béla 31. Kocsis Éva 32. Kovács Ibolya 33. Kővári Györgyné Tagányi Erzsébet 34. Kronekker Lajos 35. Lakatos Ferenc 36. Locsmándy Erzsébet 37. Lidvig Borbála 38. Mert László 39. Mészáros Éva 40. Mozsár Gyula 41. Németh János 42. Németh Pál László 43. Nyers Sándorné Juhász Magdolna 44. Pecz Sándor 45. Rozsnyai Ilona 46. Szabó László 47. Szálai László 48. Szarvas Antal 49. Szűcs Lászlóné Faragó Éva 50 Tamási Jánosné Jábok Katalin 51. Tóth József 52. Ujj Józsefné Szabó Ágota 53. Verstróh Katalin 54. Weisz Józsefné Emmerth Anna

Tanító szakon 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Aczél Zsuzsa Baján Edit Bolla Ilona Cseke Mária Dénes Ágnes Déri Lászlóné Farkas Mária Devecseri Lászlóné Háklár Gyöngyi Füleki Zoltánná Kertész Erzsébet Grubánovics Attiláné Horváth Mária Kelemen Franciska Keszte Klára Kolman Katalin Kolostori Mária Kustáncziné Somfai Ildikó Magyar Jolán

16. Őri Csabáné Horváth Katalin Péntek Lászlóné 17.

Tóth Olga 18. Pete Lászlóné Kozma Magdolna 19. Pőcze Istvánná Németh Katalin 20. Pödör Miklósné Tóth Edit 21. Scheer Judit 22. Szabóné Kovács Ilona 23. Szebeny Péterné Fülöp Judit 24. Szeles József 25. Tóvári Erika 26. Tölgyes Ferencné Kollár Ilona 27. Varga Károly

A FŐISKOLA G Y A K O R L Ó ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

A Z ISKOLÁBAN TANÍTÓ NEVELÖK Igazgató:

Horváth Lajos

tanár, szakvezető

Igazgatóhelyettesek:

Dr. Magassy László Marosvári József

tanár, szakvezető tanító, szakvezető

Nevelők: Agfalvi Róbertné Berger Istvánné Bognár Tihamérné Bőczén László Böcskei Ferencné Buray Sándorné Farkas Kálmán Fülöp Kálmánné Dr. Gautier Barnáné Harkány Tiborné Horváth Jánosné Kelemen Tiborné Király Istvánné Kiss Bernadetté Korponai Györgyné Kovács Elemér Mészáros Gyuláné Molnár Béláné Németh Endréné Németh Gizella Németh Istvánné Dr. Németh Lászlóné Orbán Lászlóné Pozsonyi János Simándi Gyuláné Szántó Imréné Takács Lajos Tóth Zsuzsanna Dr. V a l u Lászlóné Vargyai Éva

tanító, tanító, tanító, tanár, tanár, tanár, tanító. tanító, tanár, tanár, tanító, tanár, tanító, tanár, tanár, tanár, tanító, tanár, tanár, tanár, tanító, tanító, tanító, tanár, tanár, tanár, tanár, tanár, tanár, tanár,

szakvezető szakvezető (szerződéses helyett.) szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető

Napközis nevelők: Agg Péterné Domby Vilmosné Hollósy Tiborné Kiss Alajosné N átkai Józsefné Dr. Tóth Balázsné

tanár, tanító, tanító, tanító, tanár, tanár,

szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető szakvezető 129

ADMINISZTRATÍV ÉS T E C H N I K A I D O L G O Z O K Iskolatitkár: Hivatalsegéd: Konyhavezető: Konyhai dolgozók:

Takarítók:

Szikszai Péterné Farkas László Varga Lászlóné Horváth Józsefné Kleinhappel Józsefné Mihályfi Tivadarné Császár Izabella Farkas Lászlóné Galántai Józsefné Rába Kálmánné Szabados Istvánná

A TANÉV L E G F O N T O S A B B ESEMÉNYEI 1974. szeptember 2.

az új gyakorlóiskola ünnepélyes tanévnyitója a T a ­ nárképző Főiskola dísztermében;

szeptember 3.

az iskola 16 tantermének és az oktató-nevelő mun­ kához szükséges helyiségek átadása, átvétele;

szeptemberi 29.

Fegyveres Erők Napja, csapatzászló ünnepe

november 7.

ünnepélyes csapatgyűlés a N O S Z F évfordulóján;

december 5.

télapóünnepély, testvérrajok megemlékezése;

december 21.

Láncos, játékos megemlékezés a fenyőfa ünnepén;

1975. február 3.

jelmezes farsangi karnevál;

április 3.

ünnepélyes csapatgyűlés felszabadulásunk 30. évfor­ dulóján, csapatzászló ajándékozása — katonai eskü­ tétel : a honvédség patronálásával létrehoztuk a hon­ véd szakaszt

június 23.

az Űttörő Olimpia 250 résztvevőjének találkozása az iskola úttörőivel;

június 17.

tanévzáró ünnepély.

NEVELÉSI ÉRTEKEZLETEK

1974. november 18-án

tartottuk meg az első félévi nevelési értekezletet, melynek témája: „Az M S Z M P K B Titkárságának 1974. április 1-i határozata és az ebből fakadó fel­ adatok" volt. — A z értekezleten részt vettek a Ne­ veléstudományi Tanszék képviselői, a főiskola fő­ igazgató-helyettese és az MSZMP-szervezet titkára is.

1975. április 25-én

került sor a második nevelési értekezletre; témája: ,,A rend és a fegyelem az új gyakorlóiskolában"' volt.

130

A TANÉV FOLYAMÁN ISKOLÁNK VENDÉGEI V O L T A K 1974. október 21.

Murska Sobota-i (Jugoszlávia) ség (16 fő);

pedagógusküldött­

október 21—22.

Dr. Georg Schwarz, a Jénai Egyetem Természettu­ dományi Kara Idegennyelvi lektorátusának vezető­ je;

november 11—15.

A magdeburgi Erioh Weinert Pedagógiai Akadémiá­ ról: dr. Fritz Hoppé igazgatóhelyettes, dr. Heinz Gothe a pedagógiai tanszék vezetője és dr. Horst Groeppler a testnevelési tanszék vezetője;

november 26.

George Brown, a nottinghami (Anglia) egyetem ta­ nára;

december 9—11.

Ditmar Eljasevics Rosental, a Moszkvai Állami Egyetem tanszékvezetője;

1975. február 14.

Háromfős angol szakszervezeti delegáció;

április 2—3.

Prof. dr. habil. Heinz Schuffenhauer, a magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Főiskola rektora, Prof. dr. Franz Háusler nyelvészprofesszor (Magdeburg), dr. Borút Belec rektor (Maribor) és Rudi Lesnik a Maribori Pedagógiai Főiskola igazgatóhelyettese;

május 14.

Szlovén pedagógus delegáció

május 30—31.

A Maribori Pedagógiai Akadémia Podcseterki G y a ­ korlóiskolájának 35 tanulója és 12 tanára (tapasz­ talatcsere) ;

június 6.

A Maribori Pedagógiai Akadémia 15 hallgatója és 3 oktatója;

június 17.

39 fős jugoszláv csoport.

A felsorolt külföldi vendégeken kívül több alkalommal meglátogatták gyakorló­ iskolánkat az Oktatási Minisztérium, a megyei, a városi párt- és állami szervek munkatársai.

A Z ÚTTÖRŐCSAPAT ÉLETÉBŐL A csapat neve: 4397. sz. Bolyai János Úttörőcsapat A z 1974—75-ös 'tanév jelmondata: „Tettek beszélnek!" volt. Fő feladat volt töb­ bek közt: Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára való felkészülés és a „Nem térkép e táj" expedíciós játék folytatása. Úttörőcsapatunk 1974. szeptember 29-én alakult. A tanévben 18 raj, 45 őrs működött.

1974 szeptember végén tartottuk a csapatparlamentet. Megválasztottuk az úttörőtanács tagjait és a városi parlament küldötteit.

A pajtások és a csapat vezetősége kérésére a csapat Bolyai János nevét kapta.

A z ajánlott akciók közül a pajtások kívánságát figyelembe véve a rajok a következőket választották: A kisdobosok a „Vörös Csillag" és a „Kincskeresők" akciókat.

A z úttörők a „Kincskeresők", a „Miénk az ország, magunknak építjük" és a „Vörös Hadsereg nyomában" akciókat.

A szept. 29-i csapatgyűlésen köszöntöttük a Fegyveres Erők és a Munkás­ őrség képviselőit.

Szép eredménnyel zárult a hulladékgyűjtés.

Október hónaptól kezdve a tanító és tanár szakos hallgatók is rendszere­ sen bekapcsolódtak a kisdobos- és úttörőmunkába.

1974. nov. 6-án az Osztyapenko raj szervezésében ünnepélyes csapatgyűlé­ sen emlékeztünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójá­ ról.

Télapó napján az úttörőrajok képviselői ajándékokkal köszöntötték a testvér kisdobosrajokat.

December 21-én a megyei fenyőünnepen vettek részt a legjobb kisdobos- és úttörőmunkát végző tanulók.

A téli szünetben tartották a rajok a „Ki mit tud?" vetélkedőket.

Január hónapban kisdoboscsapatunk benevezett a „Gyere velünk, csináld jobban" versenybe s a 4. helyen végzett.

1975. január hónapban kötöttük meg a testvéri szerződést a Magyar Nép­ hadsereg 2131. számú alakulatának KISZ-szervezetével.

Február hónapban farsangi karnevált rendeztünk.

132

Március •hónapban megkezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvény­ sorozat. A március 15-i ünnepélyt a Petőfi raj rendezte.

1975. március 18-tól riadókészültségben állt a csapat. A z úttörőtanács titkos parancsot adott a rajoknak, díszőrséget szerveztünk pártunk X I . kongresszusá­ nak tiszteletére és minden pajtás 3 napig hordta a kék vagy vörös nyakkendőjét.

Március 19-én a Vietnamért akció keretében a pajtások 2000,— Ft-os fel­ ajánlást tettek.

Március 20-án ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeztünk meg a Tanácsköztár­ saság évfordulójáról. A z országos riadó elhangzása után elindultak a rajok a „Csillagkereső játék"-ra. Tizennégy állami és társadalmi vezetőt köszöntöttek a rajok.

Március 29-én került sor a hagyományos Daloló Ifjúság rendezvényre. Ének­ karunk Németh Endréné vezetésével arany oklevelet nyert s az Úttörődal elő­ adásáért serleggel jutalmazta szereplését a zsűri.

1975. április 3-án ünnepélyes csapatgyűlésen a honvédség csapatzászlóval és oklevéllel ajándékozta meg tanulóinkat. Este hálatábortűz gyújtásával zárult a felszabadulási évforduló ünnepségsorozata. Április hónapban került sor a városi kulturális seregszemle döntőire. Csa­ patunk 4 arany és 1 ezüst érmet nyert.

A tavaszi szünetben a rajok kirándultak.

Megalakult a Honvédszakasz 25 fővel.

Május 21-én megrendeztük a szombathelyi Parkerdőben a madarak és fák napját, a környezet- és természetvédelmi napot.

1975. május 23-án avattuk fel 142 kisdobosunkat és 67 úttörőnket.

Május 30-án fogadtuk a jugoszláviai podcseterki gyakorlóiskola tanulóit.

A jó munka jutalmaként 11 pajtás vesz részt táborozásokon Zánkán vagy Csillebércen, 4 tanuló Velemben.

Csapatunk egyhetes táborozásra indul a határmenti Felsőcsatárra. A nyári úttörőohmpiára a jó eredmények, sikerek és a 19 megye úttörőinek találkozása nyújtotta felejthetetlen élményekkel gondolunk vissza. Szép eredményeket ér­ tünk el kézilabdában, kosárlabdában és futásban.

A „Legyen az iskola az úttörőcsapat otthona" versenyben elnyertük az 5000,— Ft-os támogatást.

Az eredményekre büszkén gondolunk, hisz gyakorlóiskolánk az indulás évé­ ben nem rendelkezett 8. osztállyal, mégis sok nagy iskola csapatával való ver­ sengésben mutattuk meg helytállásunkat.

A H A L L G A T O K G Y A K O R L A T I MUNKÁJA Gyakorlóiskolánk alsó tagozaton tíz tanító szakvezetővel kezdte a tanévet.

Valamennyien régi, tapasztalt gyakorlóiskolai nevelők, akik már 10—20 éve áll­ nak a pedagógusképzés szolgálatában, így a korszerű pedagógia szellemében is­ merik meg a hallgatók az iskolai munkát.

Ugyanakkor a felső tagozat 7 tanulócsoportja kapcsolódott a tanárképzés munkájába. A tanár szakvezetők nagy felkészültséggel rendelkeznek, többen 133

i

már évek óta — külső munkatársként — segítették a tanárképzés gyakorlati munkáját.

A 25 képzési csoport hamar elsajátította a felkészülés, a tanítás, az elemzés eredményre vezető gyakorlatát. Ügyesen kapcsolódtak a gyakorlóiskola oktató­ nevelő munkájához fűződő egyéb tevékenységekbe is.

Iskolánk életében — létrejötte mellett — ebben a tanévben legnagyobb je­ lentősége a tv-centrum átvételének, illetőleg munkába állításának volt. A zárt­ láncú t v alkalmazása harmadára csökkentette a bemutató tanításokat, a csopor­ tos látogatásokat. Emelte a minőségi munka értékét, hiszen vele a sokoldalú és alaposabb elemzés, a jobb felkészülés vált lehetővé, a gyakorlóiskolai nevelők pedig több időt nyertek a gyakorlati képzés területeire. A szalagrögzítések nem­ csak a hallgatók munkáját segítették, hanem jelentős mértékben szolgálták a ne­ velők önképzését is. — A z új módszerrel jelentősen közelebb kerültek a hallga­ tók az iskolai élethez, hiszen így nemcsak egy-egy órára készültek, hanem több egymás utáni nap folyamatosságában ismerhették meg a pedagógusmunkát.

Stúdiótanterem a gyakorlóiskolában

T h e S z o m b a t h e l y T e a c h e r s ' T r a i n i n g C o l l e g e w a s e s t a b l i s h e d i n 1974 as a r e s u l t of r e o r g a n i z i n g t h e f o r m e r T e a c h e r s ' T r a i n i n g S c h o o l . P r i m a r y s c h o o l t e a c h e r s of m a t h e ­ matics and R u s s i a n language, mathematics and singing, mathematics and d r a w i n g , m a t h e m a t i c s a n d p h y s i c a l e d u c a t i o n , a r e t r a i n e d at t h e C o l l e g e , b e s i d e s i t h a s the t a s k of t r a i n i n g q u a l i f i e d e d u c a t i o n a l s p e c i a l i s t s , s u c h as l i b r a r i a n s a n d s p e c i a l i s t s of p o ­ p u l a r e d u c a t i o n w i t h q u a l i f i c a t i o n of t e a c h i n g one s u b j e c t at p r i m a r y s c h o o l . ( H u n ­ g a r i a n language a n d literature, s i n g i n g or mathematics.) T h e C o l l e g e has also the t a s k o f t r a i n i n g p r i m a r y s c h o o l t e a c h e r s f o r j u n i o r classes. T h e n u m b e r o f o u r r e g u l a r s t u d e n t s i n 1974/75 r e g i s t e r e d i n p r e s e n t v o l u m e w a s 644, t h e n u m b e r of c o r r e s p o n ­ d e n c e s t u d e n t s w a s 568.

T h e t e a c h i n g s t a f f c o n s i s t s o f 92 m e m b e r s . T h e i r e d u c a t i o n a l a n d r e s e a r c h w o r k i s d o n e i n d e p a r t m e n t s . T h e C o l l e g e h a s 12 d e p a r t m e n t s D r a w i n g , H u n g a r i a n l i t e ­ rature, L i b r a r y science, L i n g u i s t i c studies, M a t h e m a t i c s , M a r x i s m a n d L e n i n i s m , P e ­ dagogy, P o p u l a r education, R u s s i a n language, a n d the d e p a r t m e n t s for t r a i n i n g tea­ chers for j u n i o r classis.

In their theoretical t r a i n i n g students are assisted b y several laboratories, studios a n d l i b r a r y c o n t a i n i n g 71 371 v o l u m e s a n d 247 p e r i o d i c a l s . T h e e s s e n t i a l p r a c t i c a l s k i l l s a r e a c q u i r e d i n t h e m o d e r n t r a i n i n g - s c h o o l of t h e C o l l e g e (38 t e a c h e r s , 24 c l a s s r o o m s ) . T h e f u t u r e l i b r a r i a n s h a v e t h e i r p r a c t i c a l s t u d i e s i n the C e n t r a l L i b r a r y o f t h e c o u n t y , t h e p o p u l a r e d u c a t i o n s p e c i a l i s t s i n t h e h o u s e s of c u l t u r e a n d c l u b s of the t o w n a n d its n e i g h b o u r h o o d .

T h e m a n y - s i d e d s c i e n t i f i c r e s e a r c h w o r k of t h e s t a f f is f i r s t of a l l c o n n e c t e d to t h e t h o r e t i c a l a n d p r a c t i c a l p r e p a r a t i o n of t h e s t u d e n t s . T h e use of c l o s e d c i r c u i t t e l e v i s i o n i n t e a c h e r s ' t r a i n i n g h a s b e e n t h e c e n t r a l r e s e a r c h t h e m e of t h e C o l l e g e s i n c e 1968. N o w d a y s t h i s r e s e a r c h i s b a s e d o n a t e c h n i c a l e q u i p m e n t o f c o u n t r y - w i d e i m p o r t a n c e : both the College a n d the t r a i n i n g school have their studio, a „library" of v i d e o t a p e s a n d t h e n u m b e r of r e c o r d e d m i c r o - t e a c h i n g s is i n c r e a s i n g . T h e t e c h ­ n i c a l e q u i p m e n t is suitable for m a k i n g both b l a c k a n d w h i t e a n d coloured recordings.

A l o t of s o c i a l b e n e f i t s h e l p t h e c a r e - f r e e s t u d i e s of t h e s t u d e n t s . T h e y are g r a n t e d s c h o l a r s h i p s a c c o r d i n g to t h e i r a c h i e v e m e n t a n d s o c i a l c i r c u m s t a n c e s . A b o u t 300 p e r s o n s are s u p p l i e d w i t h b o a r d a n d l o d g i n g i n a s t u d e n t s ' h o s t e l . T h e s t u d e n t s h a v e a s p o r t s - g r o u n d a n d a c l u b to get p h y s i c a l a n d m e n t a l r e c r e a t i o n . T h e i r p e r i o ­ d i c a l e n t i t l e d „Jelentkezünk" is p r i n t e d t w i c e a y e a r . T h e n u m b e r o f c o p i e s is as h i g h as 1000. T h e y o u t h o r g a n i z a t i o n K I S Z t a k e s p a r t i n t h e a d m i n i s t r a t i o n of t h e C o l l e g e a n d t h e h o s t e l . It c o n t r i b u t e s to s t r e n g t h e n i n g t h e s t u d e n t s ' s t u d y d i s c i p l i n e , h e l p s i n p o l i t i c a l e d u c a t i o n , i n d e v e l o p i n g t h e i r taste a n d u s i n g t h e i r l e i s u r e t i m e .

T h e s p o r t s c l u b a n d t h e a r t g r o u p s of t h e C o l l e g e , s u c h as c h o i r s , o r c h e s t r a s , l i ­ terary theatre a n d f o l k d a n c e group are w e l l - k n o w n i n the Whole country.

A s a r e s u l t of i n t e r s t a t e t r e a t i e s t h e C o l l e g e m a i n t a i n r e l a t i o n s w i t h t h e L e n i n ­ g r a d K r u p s a k a y a I n s t i t u t e of E d u c a t i o n , t h e M a r i b o r T e a c h e r s ' T r a i n i n g C o l l e g e a n d t h e M a g d e b u r g E r i c h W e i n e r t T e a c h e r s ' T r a i n i n g C o l l e g e . It i s i n c o m m e c t i o n w i t h the G r a z P e d a g o g i c a l A c a d e m y as W e l l .

137

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

3

A Z ELŐTÖRTÉNETBŐL

5

A TANÉV F O N T O S A B B ESEMÉNYEI A főiskola megnyitó ünnepélye Arany-, gyémánt- és vasdiplomások Tudományos ülésszak Pedagógusnap Diplomaosztó ünnepély Kitüntetések Külföldi vendégeink

19 21 37 38 40 45 49 51

A FŐISKOLA VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI Főigazgatói Tanács A Főiskolai Tanács A tanszékek dolgozói A főiskola hivatalai Kollégiumok A főiskolai szervezetek vezetősége

53 55 56 58 62 65 66

BESZÁMOLÓ A FŐISKOLA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEIRŐL A z oktató-nevelő munkáról A tudományos munkáról A tudományos diákköri munkáról Főiskolánk nemzetközi kapcsolatai A főiskola KISZ-életéről A főiskola könyvtára Kulturális és művészeti munka A főiskola sportélete Pável Ágoston Kollégium

.

69 71 81 84 91 94 98 100 107 111

STATISZTIKAI ADATOK Nappali tagozat Levelező tagozat

115 117 124

A FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

127

140