Sajó Menti Értékeink

SAJÓ MENTI ÉRTÉKEINK

A SAJÓ

MENTI

ÉRTÉKEINK digitális kiadvány a TOP 5.3.1 16 BO1 2017 00028 as azonosítószámú „Helyi identitás megerősítése a Sajó mentén” című pályázat keretén belül valósult meg. Készíttette:

Észak magyarországi Gazdasági és Területfejlesztési Nonprofit Kft

A kiadvány egészét vagy részletét kizárólag a jogtulajdonosok előzetes írásos engedélyével lehet sokszorosítani, reprodukálni, adathordozón tárolni, bármely elektronikus, mechanikus vagy egyéb rendszerben továbbítani. 2022

Tartalom

BEVEZETÉS............................................................................................................................................... 3 ARNÓT..................................................................................................................................................... 4

TERMÉSZETI KÖRNYEZET.................................................................................................................... 5

Gyurgyalag telep............................................................................................................................. 6

ÉPÍTETT KÖRNYEZET 6

Wass Albert emlékmű, Milleniumi Emlékpark 6

I Világháborús emlékmű és II. világháború áldozatainak emlékműve (temető) 8

Turul emlékmű................................................................................................................................ 9

Nemzeti Ünnepeink Emlékpark.................................................................................................... 10

Szent István király mellszobra...................................................................................................... 11

Szent Margit Kápolna 11

Fájdalmas Anya Szent Kereszt Felmagasztalása templom 11

Református templom 12

Evangélikus templom és rokokó oltár 13

Arnóti Tájház................................................................................................................................. 15

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS HAGYOMÁNY......................................................................................... 17

Borsodi lakodalmas fonott kalács 17

Borsodi májuskosár 19 Vőfély, lakodalom 23 Rendezvények 23

FELSŐZSOLCA ........................................................................................................................................ 25

TERMÉSZETI KÖRNYEZET.................................................................................................................. 28

Felsőzsolca (a lelőhely Miskolc területén) – Várdomb (Iván domb)........................................... 29

Felsőzsolca halmok 29

Templom Nagyszilvás utca (Belterület) 29

Településnyomok Hunyadi utca 21. (Belterület) 30

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ......................................................................................................................... 31

1848 as emlékmű.......................................................................................................................... 31 Árvízi emlékpark ........................................................................................................................... 32 Bárczay Kastély ............................................................................................................................. 33

Felsőzsolcai Bolgár Kisebbség emlékműve 34 Kegyeleti par 36 Milleneumi kereszt és Nepomuki Szent János szobor 38

Összetartozás emlékpark.............................................................................................................. 39

Keresztelő Szent János születése római katolikus templom 41

Református templom 42

Nagyboldogasszony Görögkatolikus templom ............................................................................ 43

Keresztek, jelek............................................................................................................................. 46

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG / HAGYOMÁNYOK ...................................................................................... 47

Nyugdíjas Férfi Népdalkórus ........................................................................................................ 47

Rozmaring népdalkör 48

Zsolca Táncegyüttes 48 Rendezvények 49

SAJÓKERESZTÚR.................................................................................................................................... 53

TERMÉSZETI KÖRNYEZET.................................................................................................................. 58

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ......................................................................................................................... 60

Szent Kereszt felmagasztalása templom 60 Sajókeresztúri Református Egyházközség temploma 60

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG / HAGYOMÁNYOK 62

Lilahagymalekvár 62 Rendezvények............................................................................................................................... 62

SZIRMABESENYŐ .................................................................................................................................. 65

TERMÉSZETI KÖRNYEZET.................................................................................................................. 67

Kocka tó 67 Élet liget 68

ÉPÍTETT KÖRNYEZET 69

Szirmay kastély ............................................................................................................................. 69

Kisboldogasszony templom........................................................................................................ 71

Szirmabesenyői Református Egyházközség temploma ............................................................... 72

Szirmabesenyői Urunk Színeváltozása görögkatolikus templom ............................................... 73

Négus kert (I. és II. világháborús emlékmű) 74

Szinyei Merse Pál szobor 75

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG 76

Fércelődők Egyesület .................................................................................................................. 76

Csipkeverés ................................................................................................................................... 78 Rendezvények............................................................................................................................... 81

FORRÁSJEGYZÉK 84

Irodalomjegyzék 84 Internetes hivatkozások 84

BEVEZETÉS

A Kárpátok gyönyörű vidékéről eredő Sajó mentén található négy település Arnót, Felsőzsolca, Sajókeresztúr és Szirmabesenyő természeti és építészeti értékeit, kulturális örökségét és hagyományait mutatja be ez a gyönyörű fotókkal illusztrált kiadvány.

A Sajó menti településvezetők nagy hangsúlyt fektetnek településeik lakosainak közösségépítésére, a még élő hagyományok ápolására, a helyi értékek megőrzésére, továbbítására. Gyakori találkozóikon beszélik meg a múlt értékeit megőrző vagy jövőbeni elképzeléseiket, a település lakosai körében elterjedt „jó gyakorlatokat”, mely tapasztalatcserékből mindenki próbálja a saját településéhez igazítani azokat a megoldásokat, amik előbbre viszik közössége életét.

A helyi lakosok mellett ők is örömmel csatlakoztak és vettek részt abban a felmérésben, melyben a települések szellemi és tárgyi örökségének, gasztronómiai sajátosságainak, természeti és épített környezetének feltárása, kutatása történt.

Az értékjavaslatokat a közösség tagjai terjesztették elő és nyilvánították értékké, ők az elsődleges értékmegőrzők. A cselekvő közösség részévé vált lakosok a most megkezdett értékfeltárási munkát gyarapíthatják, rajtuk múlik a hagyományok ápolása, átörökítése.

Az összegyűjtött értékek hozzájárulhatnak a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez. Bízunk benne, hogy az értéktár böngészői, nemcsak olvasói, hanem szemlélői és résztvevői is lesznek ezeknek a csodás értékeknek, építményeknek, szokásoknak, gasztronómiai sajátosságoknak, hagyományoknak.

ARNÓT

Arnót Község egy olyan település, amely már az Árpád korban is fennállt. 1230 ban már írásos adatok bizonyítják a település létét. Akkor, amikor Béla király bírákat küld a várföldek visszavételére Borsod vármegyében. Szerepelt Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó Arnót neveken, majd 1910 től amais használatos Arnót lett atelepülés neve. Anévnémet eredetű személynévből származik. Valószínűsíthető, hogy az Árpád korban, egy Arnold nevű főpap, főúr volt birtokosa a falunak. Történelmi visszatekintésekben őskori, újkori, rézkori, bronzkori leleteket is találtak, mint ahogy a kelta vaskorból is vannak bizonyítékok a település akkori létezésére. Egy 1230. évi írásos anyagból tudhatjuk: Arnót várföld volt és Borsod várához tartozott. Népessége magyarokból, besenyőkből, szlovákokból és kunokból állt. A településföldrajzikörnyezetekedvezőfeltételeket teremtett aletelepedéshez.Közösségalakult, mely közösség életében fontosabb mérföldkövek, események és birtokosok követték egymást. 1241 ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt. 1234 után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330 ban azapátságot megis erősítettebirtokában. A16.századig atelepülésSzendrőhöztartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. 1687 után népesült be újra. Az 1600 as években a középkori török birodalom északi határa éppen ebben a régióban húzódott, Arnótot felégették, elpusztult. Az 1700 as évek elején Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal. Az 1848 49 es szabadságharc idején atelepüléshatárábanis folytakharcok. Ajobbágyfelszabadítás utána településvirágzott, de 1885 ben filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget. 1910 ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus. A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945 ben megalakult a Nemzeti Bizottság Beindult a gazdálkodás. 1948 tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956 ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961 ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Az 1960 70 es években a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt. A miskolci ipari munkalehetőségtávolabbividékekről,Zemplénből és Cserehátról is idevonzottaamunkát keresőket. Arnótonekkor új utcák keletkeztek. Az1980 90 es években sokanköltöztekArnótra főleg a megyeszékhelyről, Miskolcról; ismét új utcák épültek a községbe. A település egyedüli

község Borsod Abaúj Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református). Lakóinak száma jelenleg (2022) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik.

Arnót az utóbbi években a miskolci agglomeráció egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. A fejlesztések, beruházások mellett nagy hangsúlyt helyez az önkormányzat a helyi értékek megőrzésére, a közösségteremtésre, rendezvényszervezésre is, élhetővé téve a települést.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Arnót a Kis Sajó bal partján, a Sajó hordalák kúpján épült. Maga a folyó fontos szerepet tölt be a település életében, mely folyó számtalanszor változtatta medrét és magával hozott hordalékát lerakta. A Sajó folyó Arnót alatt megmaradt ágát Kis Sajónak nevezték el.

Gyurgyalag telep

Egyleromlottállagúlösszfallal,Arnóttelepüléshatárábantalálható,melyen egyedülállómódon nyerhetünk bepillantást a zavartalanul élő csodás madarak életébe A Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere, Lenner Ádám hívta fel a figyelmet az itt található fokozottan védett faj egyedeire 2017.év elején. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Értéktár Bizottsága 2018. január 30 án egyhangúan elfogadta a kezdeményezést, így ma már megyei szinten is érték a gyurgyalag. 2018. április közepén a Tiszatáj Közalapítvány munkatársaimellettnéhányarnótiközmunkásisazondolgozott,hogymegtisztítsaafészkelésre alkalmas löszfalat a 2018 ban érkező pároknak, ezzel is biztosítva a faj egyedeinek fészkelő helyét. Tevékenységüknek hála mára egy 71,5 nm2 felületű, tiszta, növényzetmentes partfal áll a szárnyasok rendelkezésére. A tereprendezést követően már meg is jelent több partifecske társaságában 18 gyurgyalag egyed, és azonnal bele is vágtak a fészeképítésbe.

A védelem és odafigyelés megkoronázására a Tiszatáj Közalapítvány, a Debreceni Egyetem és Arnót vezetése közösen 2019. június elsején, gyereknapon felavatta a Tiszatáj Természet és VadgazdálkodásiKihelyezettTanszékelsőinformációstáblájátafalközelében,melybemutatja a madár főbb tulajdonságát, miközben május augusztus között saját fülünkkel hallhatjuk, szemünkkel láthatjuk a repülő ékszerdobozokat.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Wass Albert emlékmű, Milleniumi Emlékpark

Az emlékkövet a Wass Albert emlékév alkalmával állították fel 2008 ban. Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének kiemelkedő egyénisége, nagy idők koronatanúja, az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke. Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része. Az andezit kövön elhelyezett, bronz színűre festett domborművön Wass Albert képmása és idézete látható:

'Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk, és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad.'

(Wass Albert, Üzenet haza)

Az emlékkő felső részén műkőből készült bronzszínűre festett turulmadár látható egy gömbön, melyen a HAZÁÉRT felirat látható

Trianonra emlékezve 2010. augusztus 20 án kiegészítő márványtáblát kapott.

I

1944. október, november hónapjában a németek a szőlők mellett lövészárok rendszert alakítottak ki munkaszolgálatosokkal. A német tüzérség a Kis-Sajó jobb partján alakította ki lőállásait.Megfigyelőhelyükazevangélikustoronylett,ahonnanatüzeléstvezették.November 29 én 7 órakor kezdődött a több órán keresztül tartó tüzérségi tűz.

A frontvonal a mai OVIT területén volt. A két templomot és a házakat is számtalan találat érte. A civil lakosok a harcok alatt az udvarokban, pincékben kialakított óvóhelyeken húzták meg magukat. Az oroszok Arnótot 1944. november 29 én foglalták el. Romboltak, pusztítottak a településen. Igényt tartottak a civil lakosság

Világháborús emlékmű és II. világháború áldozatainak emlékműve (temető)

munkájára, a férfi lakosság közül 35 személyt vittek el gyűjtőtáborba. Később a front távolodásával elkezdődött aromeltakarítás. A II.világháborúáldozatainakemlékét atemetőben egy 1992 ben épített emlékmű őrzi.

Turul emlékmű

Abaúj és Borsod megye határán, az újfalusi parton, a 3 as főút nyugati oldalán áll a 34. császári és királyi gyalogezred emlékére állított emlékmű, közismertebb nevén, a "Turul". Az ezredet mégMáriaTeréziaalapította1753 ban. AzI.világháborúbanidesoroztákbeaborsodiés abaúji fiatalokat. A harcokban elesett bajtársaik emlékére állították a túlélők. Helye a Darvas Béla ongai földbírtokos által adományozott terület lett. 1931. október 11 i ünnepélyes leleplezésén József királyi herceg is részt vett.

A 12 méter magas, haraszti kemény mészkőből készült oszlop Ligeti Miklós szobrász alkotása. Felső részén két évszám 1733 1918 olvasható, talapzatán az ezred kőből kifaragott címere látható. Alatta felirat: "Ezen emlékművet a világháborúból élve visszakerült bajtársak emelték az ezred emlékének megörökítésére."

Az oszlop tetejére hatalmas, karmai közt kardot tartó, bronz turulmadarathelyeztek.Eztaz50 es években eltávolították, majd nem sokkal később eltűnt a megyeháza pincéjéből. 1990 ben a szikszói, az ongai, az arnóti és a felsőzsolcai önkormányzatok adományaiból helyreállították az obeliszket, kijavították a megrongált feliratokat, az oszlop tetejére visszakerült a Pócsik István által készített turul. Avatásánrésztvett FürLajoshonvédelmiminiszter.Évente, október 23. án a Magyar Köztársaság állami ünnepnapján, és az 1956 os forradalom és szabadságharc emléknapján a környező települések úgynevezett Turul futóversenyt rendeznek, melynek itt található a célállomása.

A Trianon szerződés 100. évforduló emlékére a környező települések egy emlékoszlopot állítottak fel a turul emlékmű szomszédságában.

Nemzeti Ünnepeink Emlékpark (’56 os emlékpark, iskola mellett)

Arnóton az általános iskola melletti téren található a Nemzeti Ünnepek Parkja. Az első emlékoszlop felavatása 2017.október 23 án történt meg, amely felirataival az 1956 os eseményekről emlékezik meg. 2018. március 14 én egy emlékoszlop felállításával emlékeztek meg a zsolcai csatáról, valamint Arnót hőséről Molnár Andrásról, aki a kassai ütközetben vett részt. Leszármazottai ma is élnek még. A faoszlopot Balogh István ongai fafaragó művész készítette, a talapzat pedig Kiss István arnóti kőfaragó mester munkáját dicséri.

Szent István király mellszobra

A római katolikus templom előtt 2019. augusztus 20 án, államalapításunk ünnepén Szent István mellszobor avatására került sor,amit a település korábbi polgármestere, Kolenko Gábor /1990 2010/ és családja ajándékozott a településnek a 20 éves polgármesteri tevékenységének emlékére. A talapzaton olvashatjuk 200 éve a községben szolgáló római katolikus plébánosok nevét. A szobor üzeni a jelennek és a jövőnek is, hogy tisztelni kell a múltat!

Szent Margit Kápolna

Arnót község határában, közel Miskolchoz, az M3 as autópálya mellett él és gazdálkodik családjával Molnár László. Néhány évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutott, hogy a portáján kápolnát épít mint hívő ember maradandót szeretett volna hagyni az utókor számára. Az ötletet az a mára már feledésbe merült szép hagyomány adta, hogy régen, aki tehette, az utak mentén keresztet állíttatott vagy kis kápolnát építtetett, emlékeztetve az arra járókat az Istenbe vetett hitre, amelynek a jelenben is fontos szerepe van az emberek életében. „Mert akinek erős a hite, az könnyebben megállja a helyét az élet minden területén is” vallja a gazdálkodó. Molnár László eredetileg családi kápolnának szánta a kis kápolnát, de úgy döntött, hogy mindenki számára bármikor nyitva áll az ajtaja nyitva áll azok előtt, akiket a hite hoz ide, és imádkozni vagy elmélkedni szeretnének itt. Az építtető nem titkolt szándéka az is, hogy követői akadjanak, akik szintén fontosnak érzik e hagyomány felélesztését, és tesznek azért, hogy a hitüket ilyen formában is kifejezzék. 2018. január 20 án áldották meg az elkészült kápolnát. Molnár László édesanyjáról az arnóti Szent Margit kápolna nevet kapta.

Az arnóti katolikus kápolna 1906 előtt épült, mellette haranglábon állt a harang, melyet később újra öntöttek. 1906. évi levéltári anyagban ez olvasható: “Arnóthi gr. kat. templomnak elem által történt rombolását jelenti a zsolcai csendőrségnek.” 1920 1930 között épült fel az új templom. Két harang került a toronyba.1931 benaz új orgonát is felszerelték. A római és a görög egyház közösen használja és építi templomát. A római katolikus gyülekezet továbbra is Felsőzsolcához tartozik.

Fájdalmas Anya Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Református templom

A református gyülekezet 2021 ben ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Az eredetileg evangélikus településen a beköltözőkből alakult először egy kisebb közösség, melynek formálásában Szilágyi Zoltán lelkipásztor vett részt tevékenyen. Az ő szolgálata alatt vásárolta meg az egyházkerület a gyülekezet számára a régi iskolaépületet, melyből több ütemben pályázatok és támogatások segítségével és a gyülekezeti tagok munkájának köszönhetően alakult ki a jelenlegi gyülekezeti ház. Az épület felső emeletén közösségi tér található. Az épület az organikus építészet szép példája, ötvöződik benne egy modern kori többfunkciós ház és szakrális tér. 2019 ben a gyülekezet kormányzati támogatással megvásárolta az addig egyházkerületi szolgálati lakásként működő ingatlant, megállapította a lelkipásztori minimál javadalmat, ezzel teljesítette az anyaegyházközséggé válás feltételeit. 2020 ban kérelmezte az egyházmegyénél, hogy missziói státuszból anyaegyházközség legyen, melyet az egyházmegyei közgyűlés július 4 én jóváhagyott.

A lelkipásztor választás folyamata még ebben az évben lezajlott, így szeptemberben sor kerülhetett a gyülekezet történetében első lelkészbeiktatásra Rácsok András lelkipásztor személyében.

2022 ben az egyházközség egy további ingatlanvásárlással bővítette a gyülekezeti ház és az óvoda közös udvarát, így a közösség egy impozáns nagy telekkel bővítette területét.

Az Eklézsia Alapítvány az Arnóti Református Gyülekezetért és Arnót Községért legfőbb célkitűzése az Arnóton élő reformátusok közösségi tudatának erősítése, a gyülekezet megfelelő szintű és folyamatos

működése, hogy betölthesse bibliai küldetését és az egész község javára sóvá és kovásszá tudjon lenni.

Evangélikus templom és rokokó oltár Arnót ősi lutheránus település. A korabeli dokumentumokszerintmáraz1500 asévek közepén evangélikus felekezetűek éltek a településen. A török elpusztította Arnótot is. Az újratelepítés a XVII. század végén történt, többségükben evangélikus vallású szlovák anyanyelvű jobbágyokkal (a mai tősgyökeres evangélikus arnótiak az ő leszármazottaik). A XVIII. században a gyülekezet az észak magyarországi evangélikusság központjává vált, volt időszak, amikor 42 leánygyülekezet tartozott Arnóthoz. A korabeli Borsod vármegyében Arnóton épült fel az első lutheránus kőtemplom, melyet 1779-ben szenteltek fel, hamarabb, mint a szomszédos Miskolcon. A rokokó szárnyas oltár országos műemléki védettség alatt áll évtizedek óta. A gyülekezet történetének két kiemelkedő alakja a településen született, háromszor megválasztott és a szélsőbaloldali diktatúra által tisztségéből mindannyiszor eltávolított Túróczy Zoltán püspök, és Pártay Tivadar kántor tanító, a történelmi kisgazdapárt rendszerváltozás utáni tiszteletbeli elnöke.

Arnót 2012 óta esperesi székhely, Buday Barnabás vezetésével a Borsod Hevesi Egyházmegye igazgatási központja.

Az evangélikus templom egyhajós téglalap alaprajzú, harangtornyos templom. Utcavonalban szabadon áll, szentélye egyenes szentélyzáródású. A torony kis rizalittal ugrik ki a főhomlokzatból, melyet lizénák és vakolatkeretek tagolnak. Bádogfedeles tornyán törtvonalú sisak, alatta órapárkány. Bejárata az utcáról, a torony alatt nyílik. Ablakai félkörívesek. A tető kontyolt nyeregtető. A 2011 ben történt teljes külső belső felújítás alkalmával a templomhajót fedő bádogot cserépre cserélték. A templom a türelmi rendelet előtt épült 1779 ben, késő barokk stílusban. Ekkor a szabályozás szerint protestáns templomnak nem lehetett tornya, és

azt csak udvarban lehetett felépíteni, ajtaja nem nyílhatott utcáról, ezért két oldalajtót készítettek. A torony megépítésére 1806 ban került sor. Később befalazták a két oldalajtót és a templom elülső részén építettek egy bejáratot.

Az orgonával szemben, kőalapokon elhelyezett faszerkezetű, ráccsal kerített rokokó oltár van beépítve. Ez valószínűleg a II. József által feloszlatott, bécsújhelyi jezsuita templomból származik. Emlékezet szerint a gyülekezetben fennmaradt közel 6 méter magas oltárt az akkori arnóti evangélikusok két pár négyökrös szekérrel szállították el Bécsújhelyből Arnótra. A szárnyas oltárt a XVIII. század közepén készítették a feltámadott Krisztust ábrázoló festménnyel. Az eredeti oltárkép egy tűzvész idején elpusztult A jelenlegi oltárkép 1910 ben készült, és Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Az oltárszekrény felső részén kétangyalszobor,alul azúrvacsoraképe, középen pedig Krisztus feltámadását ábrázoló nagyobbkép található.Oldalt két csavart oszlop és törtvonalú párkányövezi, körülötte aranyozott rokokó faragvány található.

A XVI. századi előzmények után 1687 körül települtek újból evangélikusok a községbe, és 1705 körül megalakították a második arnóti evangélikus egyházközséget. Az első gyülekezet melynek eredete a reformáció megindulását követő évtizedekre, az 1565 előtti időszakra nyúlik vissza a török idők alatt pusztulhatott el. 1708 ban már haranglábon álló harang szólt a hívekhez. A parókiát 1710 ben építette a gyülekezet. Az istentiszteletet imaházakban tartották, míg 1721 ben a törökök által elpusztított régi templom helyén új fatemplomot építettek. Leányegyházának száma a XVIII. század második felében 42 volt. A fából készült templom egyre lepusztultabb képet mutatott, ezért 1762 ben az egyház Mária Terézia királynőhöz folyamodott új templom építésének engedélyéért, melyet nem kapott meg. A későbbi években

benyújtott kérelmekre is elutasító volt a válasz, majd 1776. december 2 án kapott engedélyt az egyház az új templom építésére. 1779 ben, Mindenszentek napján felszentelték a templomot. A torony később, 1804 1806 között épült. 1870. május 29 én egy új, egymanuálos, a jelenkorban már elektromosan meghajtott „fújtatós” orgona került elhelyezésre a templomban, amelyet 1934 ben felújítottak. A bejárati oldalon, a három boltíven nyugvó famellvédes karzat is 1870 re készült el. Az oltártól jobbra a faszerkezetű szószék található, balra egy kőből épült, tetején bádog keresztelő medence. A templom 1708 ban és 1723 ban öntött harangja az 1859 es tűzvész idején megolvadt, anyagát 1880 ban egy új harangba öntötték. 1902 benegy409kg os és egy 106 kg os harangot szenteltek fel. Az első világháborúba hadi célra két harangot elvittek, de később pótolták. A második világháborúban a tornyot jelentős ágyúlövések érték, de hamarosan helyreállították.

Az esti, éjjeli órákban díszvilágítással ellátott templomot Európai Uniós pályázati forrásból, a hívek adományából valamint központi egyházi támogatásból 2011 ben felújították.

Isten dicsőségére, a gyülekezet szolgálatára, és a település szépülésére.

A tájházak, falumúzeumok olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős, esetleg népi műemlékeknek minősített épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor műhelyeket, gazdasági épületeket vagy kezdetlegesebb ipari létesítményeket mutatnakbe. A tájház az adott település közösségi helyszíneként is működik, aktívan részt vesz, vehet az oktatás és a helyi hagyományos tudás élővé tételében, megismerésében, megőrzésében. Magyarországon ma közel 500 tájház található, s ezek hazánk tárgyi kulturális örökségét, több tízezer emlékét őrzik. A tájházak érdekképviseletére, szakmai koordinálására alakult 2002.

Arnóti Tájház

november 26 án a Magyarországi Tájházak Szövetsége, mint civil szervezetk, majd 2017. áprilisában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum önálló ágazataként létrejött a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága. A magyarországi tájházhálózat az UNESCO világörökség várólistáján szerepel.

A tájház és az épített örökség szoros kapcsolatban annak egymással. Ezekaz épületek általában építészeti értékkel bírnak, műemlék jellegű vagy műemlék épületek. A helyi önkormányzatok általában helyi védelmet biztosítanak részükre. A tájház és a tárgyi örökség megőrzése együttesen szükséges. A tájház, a benne lévő berendezés, a szellemi tudás és a nem tárgyi örökség, amit közvetíteni tudunk általa A berendezések mindig az adott településre jellemző közösséget, társadalmi réteget, múltbeli közösségi életet jeleníti meg.

Az épületek és tárgyi örökség megőrzése aképpen történik, hogy közben élővé váljon.

Arnót sokat tesz a tárgyi örökség, a régi falusi világ hagyatékának megőrzéséért, ápolásáért Tájházuk az elmúlt években került berendezésre, ahol a parasztház eddig használaton kívüli helyiségében helyi értékeket bemutató kiállítás, ezen kívül a rendszerváltás előtti időszak tárgyi eszközeinek bemutatása, egy úgy nevezett retro szoba és az elmúlt 30 év megörökítése céljából egy helytörténeti kiállítóhely került kialakításra. Így az elmúlt évszázadoktól kezdődően a

jelenkorral bezárólag sikerül bemutatni az arnóti tárgyi és szellemi örökséget, a helyi lakosok életének egy egy mozzanatát.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS HAGYOMÁNY

Borsodi lakodalmas fonott kalács

A lakodalmi kalács több évszázad népi kultúrájában, a paraszti lakodalmakban, nélkülözhetetlen csemegeként, jelképes süteményként funkcionált. A mai lagzikban a menyasszonyi torta tölti be azt a megkülönböztetett szerepet, amelyet a régi, a XX. század első felét megelőző évtizedek, évszázadok alatt a falusi lakodalmakban a kalács töltött be. A MagyarNéprajziLexikonvonatkozószócikkeitanúsítják,hogyamagyarságkörében,aKárpát medence szinte minden vidékén ismerték, készítették, fogyasztották a lakodalmi kalácsot. Népi, nemzeti kultúránk sokszínűsége a kalács összetételében, megjelenési formájában, elkészítésének módjában, díszítésében, a lakodalmakban betöltött szerepének változatosságában is megnyilvánult. Borsodban, mint az Alföld és a Felföld néprajzi tájegységén elhelyezkedő vidéken, a hármas fonású, vagyis a fonott, állagát nézve foszlós, hosszúkás, fodros, eleinte kemencében, majd tepsiben sütött kalács terjedt el.

A fodros kalácsnak több funkciója is volt a korabeli borsodi falusi lakodalmakban, ezek:

A csigacsinálásnál a készítő asszonyokat ezzel is kínálták, és ajándékba is küldtek nekik haza, megköszönve a munkájukat; pénteken az ajándékot vivők kalácsot, apró süteményt kaptak vissza ajándékba; a násznagy / a keresztapa demizsonban borral, a keresztanya süteménnyel, fonott kaláccsal haladt a násznép előtt azutcán;aleskelődőket (akik elmenteknézni azesküvőt) süteménnyel, fonott kaláccsal kínálták az utcán és a templom előtt, díszített, „pipiskés” fonott kalácsot adtak ajándékba a papnak és az anyakönyvvezetőnek, vacsora és a menyecsketánc között felszeletelt fonott kaláccsal kínálták meg a násznépet, a lagzi utáni hajnalon, a távozásnál a vendégcsaládok ajándékként kalácsot, süteményt kaptak.

A kalács szerepét a torta általános elterjedése a XX. század első felében háttérbe szorította a lagzikban, majd az 1970 es évektől kezdődően szinte teljesen eltűnt. Ehhez a kézi dagasztás nehézsége, munkaerő igényessége, valamint a modern cukrászati készítmények, sütemények megjelenése jelentősen hozzájárult. Ha a kalács a lakodalmakban az elmúlt évtizedekben háttérbe is szorult, a családi ünnepeken például keresztelőkor vagy húsvétkor illetve anagyobb kollektív mezőgazdasági munkákhoz például a szürethez, betakarításhoz kapcsolódóan a nagymamák még sok helyen, sok borsodi faluban sütöttek, sütnek kalácsot.

A borsodi lakodalmas kalács, mint Arnótról felvett nemzeti érték, megyei értékdíjat kapott.

Arnót a lakodalmas kultúra otthonává vált az elmúlt években, számtalan, a lakodalomhoz köthető rendezvény szervezése is megtörténik. A lakodalmi fonott kalács pedig már régóta része az esküvői kultúrának a településen és a régióban. A fonott kalács 32 féle verziója létezik ezenavidéken,amibeakalácsokontúlaperecfélékisbeletartoznak,mintaháromfonatúkalács is. A megyei értéktárba 2016 ban került be a borsodi lakodalmas kalács, rá egy évre 2017 ben a borsodi májuskosár, 2017 ben pedig a gyurgyalag madár is az arnótiak kezdeményezésére lett megyei érték.

Az eredeti lakodalmas kalács receptjét a még élő nagymamák adják tovább lányaiknak, unokáiknak. Így tudható, hogy az eredeti kalácsot mézzel cukorral ízesítették. Ma már azonban számtalan változata van, például káposztás, diós vagy akár levendulás. És ami igazán kedves: Arnóton minden házasságkötő pár egy szív alakú, frissen sütött lakodalmi kalácsot kap az önkormányzat ajándékaként.

Borsodi májuskosár

Már a 15. századból maradtak fent emlékek, melyek a májusfa állításról tanúskodnak. A májuskosarak átadása pedig, mint népszokás hazánk teljes területén, sőt Európa nagy részén is ismert. Hazánkban május elsejéhez kötődik ez a szokás. Az udvarló fiú május elsejét megelőző este,azalkonyati,esti órákban juttatta el elkészített májuskosarát kiválasztott párjának a lányos házhoz. A kosarat nem az udvarló fiú vitte, hanem az úgynevezett „kosárvivők”. A „kosárhozókat” pedig a lányos háznál illett megvendégelni bőségesen étellel, itallal. Arnót a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Értéktárba is felterjesztette a Borsodi Májuskosarat, amely 2017. január 31 e óta része a megyei értekgyűjteménynek. A tavasz az ébredő természet évszaka, teljes pompáját nyújtja májusra. A hónap a nevét Maia (Maja) ősi termékenység istennő alakjáról kaphatta.

Arvisurák szerint az Ígéret hava. Ebből eredően

Az

május elseje ünnepével kapcsolatosan számos népszokás is kialakult, mint például a májusfa állítás, pünkösdkor a kitáncolása, megyénkben a májuskosár átadása, illetve 1890 óta a munka ünnepe.

Májusfa állítása a XV. századra eredeztethető, bár egyes kutatások szerint a római Florália pogány szokásban gyökeredzik, a természet újraszületésének szimbóluma, mely jelenti a lányok elismerését, nagylányokhoz tartozását. Ez a népszokás hazánk teljes területén, sőt Európa nagy részén ismert. Megyénkre és megyehatárokon éppen átlépve, Észak Magyarországi régióra jellemző régi időkre visszanyúló hagyomány a májuskosár átadása. Az 1930 as évektől már vannak „források” akik személyesen is találkoztak leánytársaik, testvéreik kosaraival.

A májuskosár a romáknál

Roma hagyományok szerint nagy létszámú csapattal, zenészekkel, óriási kosarat visznek, melyet kezdetben lovas szekéren ülve, mostanság tehergépkocsik platóján szállítanak, zenés kísérettel.

A májuskosarak színvilága

A kapcsolat idejétől, mélységétől függően változó színű díszítést kapott. Hagyományok és beszámolók szerint kezdetben a rózsaszín és a fehér kosárdíszítés volt jellemző, benne a kultikus cserepes hortenzia virággal.

Rózsaszín kosár: Rózsaszín díszítést kapott a kosár, amikor a kapcsolat még kezdeti, de komoly szándékúvolt.Rendszerintezvoltazúgynevezett „első”kosár,ekkoralánytudta,hogykomoly a fiú szándéka.

Fehér kosár: Hófehér díszítésű kosár igazán csak egy volt, ekkor a lány már tudta, hogy azon az éven már esküvő lesz, sok esetben ekkorra már kitűzték a lakodalom időpontját is.

A kosár népi kosárfonók által készített vesszőkosár volt, ebbe helyezték el a hortenziát, amelyet a megfelelő színű papírokkal, elsősorban krepp papírral díszítettek, béleltek. A papír széle fodros volt, melyet a virágkötők sodorták, majd a kosár szélére helyezték, illetve betekerték (fonták) a fülét, ívelt vessző tetejét. Díszítésként pálcákat helyeztek bele, amit szintén befontak, papír és textil virágokat (selyem, tüll, csipkerózsákat, mirtuszt) helyeztek a kosárra, ezeket masnikkal, tüllel, csipkékkel díszítettek. A májuskosár díszítettségét, nagyságát a virágok mennyiségét nagyban meghatározta az udvarló vagy családja anyagi helyzete is.

A lány örömét kifejezve a kosarat a „világ csodájára” az ablakba helyezte, hogy minden járókelő láthassa, neki komoly udvarlója van és nem marad pártában.

A lányok az első kosaraikat már akár 16 évesen is megkaphatták, és aki idősebb korára sem kapott, az nagy szégyen volt számára. Természetesen a lányok egymás közt (társaságokban, baráti körben, templomi szertartás után) jó értelemben eldicsekedtek és megvitatták kosaraikat és udvarlóikat. Amikor a virág már kinőtte helyét a kosárban, sokszor azt a kertbe vagy ház elé kiültették (ezért van sok hatalmas hortenzia bokor megyénkben

a házak előtt), a kosarát úgy feldíszítve a szekrény tetejére tette, ezzel is jelezve a későbbi vendégek számára, hogy májusban neki volt kosara.

A mai modern világ a hagyományokat is részben átalakítja, modernizálja, így a májuskosár is változásokon ment és megy keresztül. Egyre művészibbre fejlesztik a virágkötők, modern kosarakat, néha letisztult formákat alkalmaznak. A hortenziát felváltotta a napjainkban egyre nagyobb választékban kapható, a lakások klímáját jól bíró vegyes cserepes virágok. A virágok egyik ikonikus alakja így a phalaenopsis (lepke) orchidea lett a hortenzia helyett, amely eleganciájával hódít és színeiben is illeszkedik a hagyományos kosarak színeihez. Egyre több, sokáig tartó zöld növény jelenik meg a kompozíciókban. A kosarak készítésénél az anyagok is megváltoztak, a régi kreppet felváltotta kezdetben avirág krepp, majd mostanság a divatos vetex és organza anyagok, újszerű kiegészítők és retro hatású csipkék.

A kosarak színben is megváltoztak, számtalan szín és forma választékkal, mindenkinek egyéni ízlése és az adott divat szerint. A színek továbbra is sugallhatják a kapcsolat szintjét, mélységét.

Piros kosár: kevésbé ismert, az ifjú házasoknál, a házasságuk első évében az ifjú férj lepheti meg vele a feleségét, követve az előző kosarak sorozatát.

Kék kosár: jelenthet egy erősebb barátságot, ismeretséget, esetleges szándékot.

Zöld kosár: új keletű, rövid ideje tartó kapcsolat.

Lila kosár: régebbi kapcsolatra utal. Sárgás, narancsos árnyalatú kosár: apukája ajándékozza kislányának.

Mai korban már nem jelent szülői elutasítást, ha maga a fiú adja a kosarat a lánynak és az is elfogadott, ha nem előző este, hanem május elsején adja azt át. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ha a lány fehér díszítésű májuskosarat kap, akkor ott hamarosan férjhezmegy a menyasszony!

Vőfély, lakodalom

Arnót községben immár hagyományként rendezik meg 2014 től a Borsodi lakodalmas fesztivált minden évben. Ezen a jeles napon számos esküvői hagyományt elevenítenek fel. A hagyományőrző „hívogató” esküvői menet, vőfélytalálkozó, galambröptetés, egyházi szertartás, polgári ceremónia, humoros játékok a vőfély és a násznép közreműködésével, menyasszonytánccal és természetesen az elengedhetetlen hagyományos lakodalmas ételekkel és sütemények színes és édes választékával várja a helyieket és látogatókat.

Rendezvények

Gyurgyalag fesztivál

Arnót földrajzi elhelyezkedésénél fogva a Gyurgyalag madár életfeltételeihez szükséges löszfal megléte által ezen madár faj állandó nyári fészkelő helye Ezen rendezvényen az érdeklődők madárfigyelésen vehetnek részt, ahol megfigyelhetik a Gyurgyalag madár élőhelyét. Madár gyűrűzési bemutató, és a természetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekről, elért eredményekről és a magyarországi helyzet alakulásáról szóló előadások is színesítik a programot.

Adventi gyertyagyújtás

A helyi felekezetek és a nem vallásos lakosság összetartásának fontosságát emeli ki az esemény úgy, hogy megismerik egymás világszemléletét az adventi ünnepkör hagyományain keresztül. A rendezény ugyanakkor kiemelten fontos a helyi vallásos lakosok hagyománytiszteletének megőrzésében.

Arnóti Ökumenikus találkozó

Az esemény célja, hogy a helyi felekezetek és a nem vallásos lakosság összetartozása erősödjön, megismerjék egymás világszemléletét egy személyesebb hangvételű találkozón. A helyi felekezetek képviselői, a helyi vallásos és nem vallásos lakosok a népszerű hitelméleti előadóksegítségével a közös programon ismerhetikmegegymásvilágképét,ezzel is elmélyítve a helyi közösséghez való tartozás élményét.

Arnóti Közmunkások Napja

Az esemény célja, hogy a településen közfoglalkoztatottakként dolgozók is érezzék, hogy a helyi közösség megbecsült tagjai.

Lakodalmas gasztronómia A lakodalmas hagyományok ápolása Arnót településen kiemelt jelentőséggel bír a helyi közösség számára. A hagyományos magyar ételek megszerettetése és megismertetése a fiatalabb generációval, közösségek összehozása a gasztronómiai élmények megosztásával (együtt sütés). Arnóton a helyi hagyományőrzés egyik népszerű szegmense a lakodalmas szokások felelevenítése és vőfélytalálkozók szervezése. A programelem célja a lakodalmas gasztronómia népszerűsítése és a programba bevont települések lakosainak megismertetése a receptekkel, ételekkel. (Lakodalmas húsleves, Borsodi Lakodalmas Fonott Kalács értéktárba helyezett levendulás ízesítésű).

A lakodalmas hagyományait több programon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők (szomszédolás, lakodalmas gasztronómiája, vásárok, együtt sütés stb.) Eddig az érdeklődő közönség nem kóstolhatta meg az étkeket az előadásokon, most már lehetőségük van arra, hogy megízlelhessék a hagyományos lakodalmas menüt.

FELSŐZSOLCA

A közel 7000 fős kisváros a Hernád és a Sajó folyók mentén található. A Zsolca név a „sárga” jelentésű ószláv „zltica” szóból ered, mely a sárga löszös, agyagos talajra utal.

Felsőzsolca határában, a Várdombon 1996 ban végzett ásatások már igazolták, hogy sok ezer évvel ezelőtt aneolit korban, abronzkorban és aRómaiBirodalom idejében is éltekitt emberek Mindezek mellett az Árpád korban, tehát a 11 13. században is voltak lakosok. Az ismeretek szerinta település első tulajdonosa Ernye bán volt, aki birtokaként a területet IV. Béla királytól kapta. A településsel kapcsolatos első írásos dokumentum, egy határvitát lezáró oklevél, mely írásos dokumentum 1281 ből származik.

A 14. században Felsőzsolca előbb Nagy Lajos király, majd Mária királynő birtoka volt, mely időszakban a település sokat fejlődött. A középkori falunak ekkor már volt temploma, a templom körül, temető. 1999 ben régészeti ásatásokat folytattak, melynek folyamán feltárásra kerültek a templom maradványai és a templom körüli temető sírjai. A település mellett húzódó Sajó folyón vízimalom működött, a hidakon vámot szedtek be, melyek jelentős jövedelmet biztosítottak. A korabeli források a települést Nagyzsolca néven említik. A nagymértékű fejlődés a 15. századig tartott. Ezt az időszakot követően a község kikerült a diósgyőri várhoz tartozó uradalomból.

Az uralkodók a nekik nyújtott főúri segítségért fejébe elajándékozták a települést, így került a település a Szemere, a Bárius, és a Serédi család tulajdonába. 1564 től Felsőzsolca a Rákóczi birtok része volt mellyel egyidejűleg protestánssá vált. A 17. századra a török hódítás miatt az emberek elmenekültek a faluból, pestisjárványok tizedelték a lakosságot. Felsőzsolca pusztafaluvá vált.

Az elnéptelenedett falut a 18. században a Dőry család építtette újjá. Dőry (II.) András (1687 1730) ruszin telepesek segítségével indította újra az életet Felsőzsolcán. A ruszinok mellett természetesen magyar anyanyelvűek is letelepültek, így Felsőzsolca kétnyelvű faluvá vált. A korábbi protestáns vallás helyett a görögkatolikus és római katolikus vallások lettek a meghatározók. A görög katolikus plébániát 1803 ban, a római katolikus plébániát 1817 ben építették.

A település birtokosa a 19. században Dőry Krisztina (1800 1871) lett. A birtokos adományaival segítette az Alsózsolcai református egyházközség működését. Dőry Krisztinát

Platthy Imre vette feleségül. Gyermekük Platthy Ida (1826 1895) a korszak egyik legmeghatározóbb személyisége. Létrehozta majd adományaival támogatta a Filléregyletet, mellyel árva gyermekek iskoláztatását segítette. Mindezek mellett megalapította majd támogatta a Vöröskereszt miskolci egyletet és leánynevelő intézetet hozott létre. Felsőzsolcán 1883 ban óvodát alapított, de vagyona jelentős részét is a rászorulók támogatására fordította, bővítette a felsőzsolcai kastélyt, a kultúra mecénása volt. Platthy Idát 1846 ban vette feleségül Szathmáry Király Pál (1811 1879), aki haladó gondolkodású, kiváló gazdálkodó volt. Birtokán 1871 ben ipari kiállítást rendeztek. 1849. július 24 26 án a magyar honvédsereg a zsolcai csatában legyőzte az orosz cári sereget. Szathmáry Király Pál eltemettette az elesett magyar katonákat. 1867 ben Felsőzsolcán emlékművet állítottak az elesett honvédek tiszteletére, melyet 1948 ban helyeztek át a Hősök terére.

2000 ben a felújítására is sor került. Felsőzsolca utolsó földbirtokosa Szathmáry Király Ida (1878 1963), aki Bárczay Ferenchez ment feleségül. A haladó szellemű, nyitott szívű asszony támogatásával megkezdték meg a településre érkező, majd később itt letelepedő bolgár kertészek az öntözéses zöldségtermesztést és hozták létre a híres „tündérkerteket”. A tiszteletükre állított emlékmű a Bárczay kastély előkertjében található.

A 19. század második felében a falu ismét fejlődésnek indult. A megyeszékhelyen, Miskolcon dolgozók közül egyre többen telepedtek le Felsőzsolcán, mely ennek hatására 1896 ban nagyközséggévált. Agörög katolikus templomot 1888 ban,arómai katolikus templomot 1900 ban, a református imaházat 1958 ban építették.

Az első világháború idején a fejlődés megállt. 48 felsőzsolcai férfi halt hősi halált a világháborúban, testük jeltelen sírokban pihen. A második világháborúban, 1942 szeptemberében újra repülőgépek bombázták a falut, de a támadásnak szerencsére nem volt halálos áldozata. A németek 1944 májusában haláltáborokba hurcolták a falu zsidó lakosságát. Az elhurcoltak száma megközelítetteaz50főt.Csak kevesen tértek vissza. 1944. november 29 én a szovjet csapatok elérték Felsőzsolcát. A németek kiűzése után a szovjetek 170 180 felsőzsolcai férfit vittek el kényszermunkára, málenkij robotra a Gulág munkatáboraiba, ahol sokanmeghaltak.AKegyeleti Parkban a második világháborús emlékmű és a málenkij robotra elhurcoltak emlékműve őrzi az áldozatok emlékét.

A második világháború után a falu újjáépült, a lakosság létszáma fokozatosan növekedett, bővültek az óvodák és iskolák számai. A településen lakók nagyrészt már a közeli nagyváros gyáraiban, üzemeiben dolgoztak, háttérbe szorult a mezőgazdaság. A rendszerváltást követő években a város infrastruktúrája intézményhálózata sokat fejlődött, 1997 ben Göncz Árpád köztársasági elnök avatta várossá Felsőzsolcát.

A sajó menti településeket, köztük Felsőzsolcát sújtó 2010 es árvízben több mint 200 ház dőlt össze vagy vált lakhatatlanná. Az újjáépítés után a település arculata részben megváltozott, de továbbra is őrzi nyugodt, kisvárosi hangulatát.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

A település területén viszonylag kevés erdőterület található. A folyóvizek partján egy keskeny sávban fűz-nyárártérierdőkmaradtak,ahol afehér fűzalegmeghatározóbbfaj. A2010-es árvíz után a Kis Sajó mellett a fehér nyár és egyéb spontán terjedő telepített fajok is megjelentek. A település közterületei és a „vizek”, illetve az azt övező zöldterületek és erdők több pontos kapcsolódnak egymáshoz. A természeti területek, az ártér élő hátterét képzi a település főutcájának.

A helyek: ‐a Kassai utca folytatásában a hajdani Kis Sajó híd helyén, ma az Árvízi Emlékpark és fejlesztési területe, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükkre is ‐a Rákóczi Ferenc utca Szent István utcához való csatlakozásánál lejárat a Pástra ‐a Kastéllyal szemben, a sportterület mellett

A térség legmeghatározóbb folyója a Sajó. Ezen a szakaszon veszi fel a Hernád , a Bódva folyók és a Szinva patak vizét, valamint Felsőzsolcánál torkollik bele a Kis Sajó is, ami a 2010. évi nagy árvíz fő okozója volt. Felsőzsolcát azóta felújított és kibővített védőgátrendszer védi a Sajó és a Kis Sajó áradásától. A település nyugati határa a Sajó és a Kis Sajó folyók, amelyek értékes természetvédelem alatt álló területek.

Felsőzsolca (a lelőhely Miskolc területén) Várdomb (Iván domb)

A lelőhely Felsőzsolca várostól északra található, határától 200 m re, Miskolc területén. 1992 és 2001 között közel 1500 m2 területen, neolit, bronzkori (Pilinyi kultúra), császárkori objektumok mellett egy kora Árpád kori település 7 házát és a lelőhely nevét adó késő Árpád kori, mesterséges halmon kialakított várat sikerült feltárni. (Dr. Wolf Mária és Simonyi Erika)

A 13. században egy kisvárat (mottét) emeltek a mocsaras környezetéből kimagasló domb legmagasabb, északkeleti nyúlványán. A dombot az árokból kitermelt földdel mesterségesen megmagasították. A domb platója kb. 20 m átmérőjű volt, ezen emelték a szárazon rakott köves alapozáson nyugvó központi épületet, mely egy faszerkezetes kétosztatú lakóépület lehetett. Felsőzsolca halmok

A 053. hrsz. telken található 2 db halom védett régészeti lelőhely. Nagyon értékes löszgyepek borítják. A két halom az ország egyik legértékesebb kunhalompárja. A II. katonai felmérési térkép alapján még „Geszteihegy” nek nevezett halompár a III. katonai felmérés során már a „Zsolcai halom” nevet viseli. Ez a halompár hivatalos neve napjainkban is. A szántóföldi környezetből átlagosan 5,5 méter magasra kiemelkedő ősgyeppel borított ikerhalom tájképileg az ország legszebb ilyen objektumai közé tartozik. Érdekességük a lábuknál húzódó, jól megfigyelhető körárok rendszer. Az eredetileg 3 3,5 méter mély árkok anyagkitermelő helyek lehettek,de csapadék és talajvízzel megtelve, mint vizes árkok, védelmi funkciót is elláthattak. A halmok formája, valamint a felszínükről és a szántásból előkerült régészeti leletek alapján korabronzkorvégi (i.e.3500 2000)vagyközépső bronzkoritellekről,lakódombokróllehetszó. Templom Nagyszilvás utca (Belterület)

Nagyszilvás 19 21 23 25 27 „templomtető” a TRT régészeti adatszolgáltatása szerint) és a középkori település temetője A pápai tizedjegyzékek szerint 1332 ben a településen Szent Mihály tiszteletére szentelt egyház állt, amely 1334 35 ben is szerepel az iratokban. A templomot régi helyén nem építették újjá, köveit elhordták, egyes vélemények szerint az ehhez a helyhez közel álló mai Pokol csárda történeti épületének pincéjét is részben ezekből a kövekből építették meg.

Településnyomok Hunyadi utca 21. (Belterület)

Alelőhelykapcsolatbahozhatóanagyszilvásitemplommaléstemetővel.Azokhelyétőlkb400 500 méterre északra az ősi Sajó partján, a Hunyadi János út 21. sz. telek végében és a szomszéd kertekben feltűnően sok cserépedény töredék került, s kerül ma is elő, amelyeket a régészek szerint a XV XVI. században készítettek, tehát a török hódoltságot megelőző időben, illetve annak kezdetén. Feltehetően ekkor még épen állott az 1332 ben említett templom. Felsőzsolca más részein is kerültek elő Árpád kori településnyomok: a vasútállomás és a Sajó közötti részen,aKartácson,valamintavasútállomástólészakra:Csepnyikben.Jelentőslelőhelyekmég: Királydomb, Simárd.

Felsőzsolca közigazgatási területén jelenleg 2 kunhalom ismert. A Zsolcai halmok, amelyek a 053 hrsz. területén találhatóak és ex-lege védettséget élveznek. A két kunhalmot igen értékes löszgyepek borítják, amelyek megőrzése szükséges. Mindkét halmon zsályás lösz pusztagyep található, amelyet eltérő arányban borítanak a jellegzetes társulást alkotó fajok. A halmok több mint száz növényfajnak adnak otthont, köztük több reliktum fajnak is. Ilyen például a deres tarackbúza, a kunkorgó árvalányhaj, a közönséges boróka, a névadó ligeti zsálya, a pusztai csenkesz, az élesmosófű, a fenyérfű, a közönséges borkóró, a magyar kutyatej, a hengeresfészkű peremizs, az aranyfürt vagy a csillag őszirózsa. Kis területe ellenére (0,8 hektár)változatos azállatvilágaés avizsgálatok alapjánszámos ritkavédett állatfaj is előfordul. A magasabbra növő növények között tölti idejét a védett kék futrinka, a lapos kórócsiga, a kis keresztes futrinka, a kis és nagy szarvasbogár, a fürge gyík. Nagyobb testű emlősök kis populációival is találkozunk.

A települést érinti a Sajó völgy helyszín néven kihirdetett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A település nyugati és déli oldalán található vízfelületeket és környezetüket védelmi kategória érinti Egyéb értékek: Útmenti fasor A régen jelentős földutat szegélyezi az Onga Felsőzsolca műút északi oldalán kb. 50 80 éves fákkal hiányos fasor

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

1848 as emlékmű

Beérve a városba, a Hősök terén áll az 1848 as emlékmű. 1849 júliusában a Görgey Artúr vezette magyar hadsereg komoly csatát vívott az oroszok ellen a Sajó mentén. Az elesett honvédeket Szathmáry Király Pál, a későbbi tornai főispán temettette el Felsőzsolca északi végén, a töltés mellett. Erre a sírhelyre épült a győztes Zsolcai csata és az elesett áldozatok tiszteletére az emlékmű 1867 ben, a kiegyezés évében a Honvédegylet által összegyűjtött pénzből. Az eredeti Dallströhm József svéd származású miskolci kőfaragó munkája. Ennek az obeliszknek pontos mása a mostani, melynek terveit Rudolf Mihály építész készítette. A Hősök terére áthelyezett és 2000 ben átadott emlékmű talapzatául az 1944-ben felrobbantott hajdani Kis-Sajó-híd kőtömbjeit használták fel.

Kiegészítés az emlékmű történetéhez egy újságcikk soraival:

Felsőzsolca: „A kiegyezést követően, az országban másodikként állíttatott emlékművet Felsőzsolcán a Borsod megyei Honvédegylet a zsolcai csatában elesett honvédek örök emlékezetére. A közadakozásból megvalósult emlékművet Földváry Sándor, a Honvédegylet

elnöke adta át a nagyközönségnek, melyet követően a Miskolci Nemzeti Színházban 1867. szeptember 2 án egy előadással ünnepeltek anno a polgárok. Az emlékművet az elesettek maradványaival és a dokumentumokkal 1949 ben áthelyezték egy méltóbb helyre. Ez a hely ma a Hősök tere nevet viseli, s Felsőzsolca történelmi és kereskedelmi központja. A zsolcai csata emlékműve most, a 151. évfordulón megújulva várja az emlékezőket. Rögvest nagy esemény helyszíne lesz az emlékmű, hiszen július 25 én délelőtt 11 órakor itt adják át a városnak és a szomszéd településnek, Alsózsolcának a millenniumi zászlókat. Várhegyi Attilától, a Nemzeti Kulturális Minisztérium államtitkárától Fehér Attila és Horváth János polgármesterek veszik azokat át, melyet követően az újjáépített emlékmű avatása következik. Az emlékmű avatás védnöke Lenártek András országgyűlési képviselő, s aki felavatja: dr. Hermán Róbert hadtörténész.”

Árvízi emlékpark

2017. június 4 én avatták fel a várost 2010 ben ért árvízi katasztrófa emlékét hirdető emlékművet és parkot, mely a hajdani Kis Sajó hídhoz vezető út mellett került kialakításra a település nyugati kaputerületén.

Az Árvízi emlékparkban elhelyezett, egyetlen sziklatömbből faragott óriás, több mint 2 méter magas emlékmű és a rajta olvasható Wass Albert idézet: „Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat” a települést sújtó pusztító árvíz utáni összefogásra és újjáépítésre emlékeztet. Felsőzsolca lakói példát mutattak önfeláldozásból segítőkészségből a bekövetkezett bajban. Megmozdult azországtizenkét évvel ezelőtt, és az összefogás meghoztaazeredményét, aváros újjá épült és folyamatosan szépül.

A település vezetői fontosnak tartják a múltra való emlékezést és azt is, hogy a helybeliek, az ország és a határon túlról érkező segítségnyújtóknak méltó emléket állítsanak. Az élő emlékhelyet a történelmi egyházak képviselői szentelték és áldották meg.

Az emlékpark és a mellette helyet kapó játszótér közösségi térként szolgál az önkormányzat rendezvényeihez. Bárczay Kastély

A település határában találhatjuk az egykori Bárczay kúriát, amit szokás Bárczay kastélynak is nevezni. A kisnemesi kúriát 1700 körül a Dőry család építet. A kastély akkori külsejét és belső berendezését nézveigen egyszerű formát öltött.A Dőrycsaládjelentős beruházásokat folytatott le a településen. A kastély kutatása során bebizonyosodott, hogy az épületet vélhetően egyszer átépítették és felújítottá. Mai, neoklasszikus formáját a 19.században kapta meg. Dőry Katalin és Platthy Sándor házasságával a Platthy család, majd a Szathmáry Király család tulajdonába kerül a birtok. A kastélyhoz a kezdetekben nagy kastélykert tartozott, amelyet az évszázadok során fokozatosan elveszített. A kastély központi része a földszinten és az emeleten is megtalálható ovális terem volt. Alaprajzát tekintve a téglalapba írt ellipszis sarkaiban elfalazott zugokat, padlépcsőt, fűtőhelyeket és cserépkályhát lehetett találni.

A kastély részlegesen alápincézett, sarok és középrizalitos földszintes tömegét a középső traktusban található emelet bontja meg. Itt négy kannelurázott oszlop tart egy áttört kőkorlátokkal jellemezhető emeleti teraszt. A felújított kastélyt 2002 ben adták át a lakosság számára, ahol jelenleg a déli szárnyban helyezték el a városi könyvtárat, az épület északi

szárnyában a Városi Múzeum művészeti , néprajzi és helytörténeti kiállításait. Az épület földszinti középső része időszakos kiállításoknak és a rendezvényeknek ad helyet. Felsőzsolcai Bolgár Kisebbség emlékműve

A griffmadaras emlékmű a magyar és bolgár nép közös őstörténeti gyökereire emlékezik valamint emléket állít a 20. század első harmadától itt élő és működő bolgárkertészeknek, és azoknak a férfiaknak, családoknak, akik megteremtették a magasabb rendű, termelékeny „vizes” kertészetet, az un. „bolgár kertészetet” Felsőzsolcán. Az emlékművet Balogh Zsófia szobrászművész készítette el, Rudolf Mihály építész tervei alapján. A talapzat és oszlop Kovács István miskolci kőfaragó mester munkája Az emlékmű köve Bulgáriából származó vracai kő. Magassága kb, 2,5 m. Szépen kidolgozott és rendben tartott. Az emlékmű a Bárczay-kastély (műemlék) kertjében található, közvetlenül az útszélén Szabadon látogatható.

Az 1930 as években évente ötven hatvan bolgár férfi kereste a maga és családja boldogulását Felsőzsolcán, ahol a Sajó menti Bárczay birtokon meghonosították az öntözéses zöldségtermesztést. A tél folyamán, februárban érkeztek, egy egy kis nyári kunyhót emeltek vagy megjavítgatták a tavalyit, majd hozzáfogtak a vetéshez, palántázáshoz. Paprikájuknak, paradicsomuknak, hagymájuknak, uborkájuknak, egyszóval minden zöldségüknek csodájára jártak a helybeliek, és jó árat fizetett értük a közeli Miskolc piacainak vásárlóközönsége is A kertészeti szezon Dömötör napjáig, vagyis október 26 áig tartott, amikor is elszámoltak a földbérlettel, és keresetükkel elindultak hazájukba. Egy idősebb férfi azonban mindig itt, a kertek közelében töltötte a telet, ápolta a kapcsolatot a helyiekkel, ami hagyomány volt. Amikor a családok számára elérhető közelségbe került a magyarországi otthonteremtés, megérkeztek az asszonyok is. Bocsev Péter 33 éves volt, amikor 1942 tavaszán magával hozta asszonyát, kivett egy albérletet, majd pár hónap múlva megszületett kislányuk,

Margóka. Két hold földet béreltek a Bárczay családtól, és két év múlva felépítettek a kert végében egy csinos házikót. Ezt követően saját földet vettek. Szépnek mutatkozott számukra a jövő. Tíz család vert gyökeret hasonló körülmények között Felsőzsolcán.

A zsolcai bolgárok jóban rosszban összetartottak, de tartották a kapcsolatot a Miskolcon letelepedőkkel is Miskolc nagyvárosában ma is városrész viseli kertészeink nevét: Bulgárföld. Aletelepedők a múltat sem égették fel maguk mögött, denagyongyorsan asszimilálódtak.Nem volt szentírás az egymás közti házasodás, de a szülők azért jól megnézték, kinek adják a lányukat, mert a magyarokról azt tartották, hogy isznak, részegesek.

Abolgárszármazásúcsaládokmaisösszejárnak,afelsőzsolcaiaksokáigamiskolciakkulturális rendezvényeit látogatták, míg két éve meg nem alapították a helyi bolgár kisebbségi önkormányzatot, amely mára már olyan érdekes programokat szervez, melyek a miskolciakat is vonzzák. A kisebbségi önkormányzat harminc ember érdekeit képviseli, ápolják a bolgár hagyományokat. Nem sok az évi néhány százezer forint, amelyből gazdálkodnak, de már hallgathatták szervezésükben Nikola Parov zenekarának koncertjét, élvezhették Szárencsev Károly festőművész tárlatát. Dömötör napján vidám terménybemutatóra hívják Felsőzsolca lakosságát, és megünneplik a szláv írásbeliség, Cirill és Metód ünnepét is. Mondják is: színt viszünk kicsi városunk kulturális életébe.

Vasárnaponként, ünnepkor a zsolcai bolgár családok is az ikonosztázáról világszerte jegyzett miskolci ortodox templomban találkoznak, a szertartás után kicserélik a hazai és óhazai híreket. Kegyeleti par

Az Eperjesi utcából Székely kapun keresztül lépünk a ma már temetkezésre nem használt régi temetőbe, melynek középső részén kör alakban helyezkednek el a Kegyeleti park emlékhelyei: Varga Éva szobrászművész által készített Hősi emlékmű a II. világháború áldozatainak állít emléket.

Az 1956 os forradalom és szabadságharc emlékoszlopa és közvetlen környezete a forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, 2016 ban lett felújítva.

Vele szemben található a Gulág munkatáboraiba „málenkij robotra” elhurcolt felsőzsolcaiak tiszteletére állított kopjafa.

A II. világháborúban Miskolc védelmében Felsőzsolcának és a közeli kistelepüléseknek nagy szerepe volt. A kitartó védvonalnak köszönhetően egy két hétre megmerevedett a front. Harcok ugyan folytak, de nagyobb támadásra nem került sor. Felsőzsolca körzetében ez az állóharc 10 napra tehető, viszont az orosz csapatok novemberben ezt a védelmi gyűrűt bevették, melynek következtében közel kétszázan vesztették életüket Felsőzsolcán.

Az elesetteknek állít emléket a település régi temetőjében felállított Hősi emlékmű. Az emlékműre eredetileg 166 zsolcai neve került fel, akik valamennyien a háború áldozatai, majd később további 9 névvel bővült. Az emlékművet Varga Éva szobrászművész készítette. Az emlékművön ugyan az 1990 es dátum szerepel, az a dátum, amikor elkészült, azonban felavatására 1991 ben került sor, egy időben a szovjet csapotok távozásával.

A Miskolc felől Felsőzsolcára érkezőket a Millenniumi kereszt és Nepomuki Szent János szobra fogadja, melyet az új bekötőút átadásakor szenteltek fel 2000 szeptemberében az 1950 es években elpusztult barokk szobor méltó utódjaként, mely minden bizonnyal már 200 évvel ezelőtt is állt a régi Boldva híd Miskolc felőli oldalán. A szobor egy közel 1 méteres talapzaton áll. A talapzat az elpusztult Nepomuki Szent János szobor eredetije. A talapzat 2000. szeptemberében kapott új szobrot, amely kb. 2 méter magas. Részletgazdagságával a környék legszebb ilyen alkotása. A szobor a 3 as főútról és az M30 as autópályáról egyaránt megközelíthető, Felsőzsolca felé. Szemben vele Millenniumi kereszt található. Mind a két alkotásnak egy kisebb teret (kiugrót, pihenőhelyet) biztosítottak a bekötőút építésekor. Az eredeti szobor felállításának idejét máig

Milleneumi kereszt és Nepomuki Szent János szobor

nem tudták megállapítani ahelyi történészek.Azeredeti talapzat szövegealapján1732 reteszik a felállításának idejét, de a Protocollum Privatum (1851) 1727 et jelöli.

Az azonban biztos, hogy igen hányattatott sorsa volt az idők során. Az 1849 es majd az I. világháborús Zsolcai csatákat kisebb sérülésekkel átvészelte, de sajnos a II. világháborúban fejét vesztette amikor felrobbantották a hidat. A háború után Vranovics Ferenc kőművesmester és fia helyreállította a szobrot, majd az 1960 as években ismeretlenek ledöntötték és megrongálták. A szobor maradványait a miskolci Herman Ottó Múzeum kőtárába helyezték el, míg a mostani helyén 2000. szeptemberében újraállították.

Összetartozás emlékpark

A Kassai utca és az Ongai út kereszteződésében lévő parkerdő területén található az Összetartozás Emlékpark, ahová a Trianoni Emlékművet állították.

Az emlékmű 6 darab kopjafából áll. A kopjafák alatt a díszcsempékből kirakott Nagy Magyarország térképe látható, előtte Dr. Padányi Viktor történész Történelmi Tanulmányok című írásából kiragadott trianoni összegzése található gránittáblába vésve. A Trianoni

Emlékművet a Felsőzsolca testvértelepülésén, Visken élő fafaragó, Balázs István ajándékozta a városnak, akinek más fafaragása is megtalálható a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatalban.

Keresztelő Szent János születése római katolikus templom

A római katolikus templom Felsőzsolca egyik legismertebb épülete.

A templom közvetlen előzménye egy kápolna, melyet 1815. szept. 17 én szenteltek fel Keresztelő Szent János tiszteletére. A plébániát 1817 ben alapították A mai templom alapkő letétele 1898. április 3 án, felszentelése 1900. augusztus 26 án történt. Építője Koncz Pál plébános volt. A templom külső képe lebilincselő látványt nyújt. Oltárképét Benkei István festette.

Református templom

Az 1957 58 között épült istentiszteleti hely az évek során templom jelleget öltött, hiszen az eredetileg lapos födém helyett 1978 ban kapott magas héjazatú tetőt, és ugyanekkor állították fel a különleges formájú haranglábat is. 260 kg os acélharangját Diósgyőrben öntötték 1925-ben. Az oldalhajókkal, kisebb toronnyal bővült templom, a Mártírok útja hangsúlyos épületévé vált, ma körülbelül 150 főt képes befogadni. A szabadtéri alkalmakhoz filagóriát készítettek.

A falu 1332 ben több pápai tizedet fizetett, mint Miskolc vagy Diósgyőr. A mohácsi vész után a váradi káptalan, majd a XVI. század második felében, amikor a reformáció ezen a helyen is meggyökerezett, pelsőczi Bebek György, utána pedig a protestáns Rákóczi család lett a földesura.

1597 ben templommal bíró, lelkészt tartó, önálló református egyház lett.

A Városháza épületéhez közel található az 1849 1851 között, hívek adományából épült görögkatolikus templom, Szaffka János parókus vezetésével és Ferenc József támogatásával A templom ekkor még torony nélkül készült el. A templomot az Istenszülő Szűz Mária elszenderedésének és mennybevételének tiszteletére szentelték. Tornyát 1888 ban emelték, melyben jelenleg két harang található, mivel a nagy harangot a II. világháborúban hadi célra elvitték. A templom belül tágas, szentélye félkörívesen záródik, mennyezete csehboltozat szerint készült. A bejárat felett karzat található. Az előkészületi oltár a templom legrégebbi berendezési tárgya, mely 1837 ben készült P. Tóth János ajándékaként. Az ikonosztáziont, mely műemlék, a képekkel együtt Spisák Imre és Gyula, Budapesten élő iparművészek készítették 1894 ben. A templom mennyezeti falképeit Puskás László festette 1991 ben. A szentély falán található ikonok Dr. Janka Gábor ikonfestő pap alkotásai.

Nagyboldogasszony Görögkatolikus templom

Egyéb értékek:

• Feszület a Felsőzsolcára vezető bekötőút mentén helyi egyedi tájérték

• Feszület az Onga Felsőzsolca összekötő út szélén helyi egyedi tájérték

• Feszület a Sajó utcán, a Rózsa utca kereszteződéstől délre, 50 m re helyi egyedi tájérték

• Feszület Szent István utca Rákóczi Ferenc utca sarka helyi egyedi tájérték

• Bárczay kastély Szent István utca 2. felújított, helyi egyedi védelem alatt áll

• Régi lakóház Petőfi Sándor utca 16. Vranovics kőműves mester által épített lakóház, majd gyógyszertár ma varroda és lakóház átépítve

• Régi parasztház Szent István utca (86. hrsz.) kiemelt jelentőségű épített érték ipari felhasználású, állaga romlik

• Településképet őrző utcarészlet Nagyszilvás utca 15 27. XX. sz. eleji kontyolt parasztházak sora a 2010. évi árvízben megsemmisült

• Deák Ferenc utca 5. (46/1 hrsz.) Hagyományos lakóház Eredeti állapotú, építési idejéből (1903.) származó részletképzéssel rendelkező lakóépület. A megmaradt egyedi fa tornác oszlopok és az ereszdeszkázat díszítése, illetve a faragott ablakkeretek

különösen értékessé teszik az épületet. Az épület jelenleg használaton kívüli, felújítása szükséges lenne.

• Kossuth Lajos utca (551/4 hrsz.) Kripta A Platthy és a Szathmáry Király család kriptája a település hajdani temetője területén. Az építményen emléktábla került elhelyezésre. A kövekből épített kripta építmény a nagyhírű és a településért sokat tevő család végső nyughelye. Az építmény környezetének rendbetétele, kerítésének cseréje, illetve az utca felől a védett építményről információs tábla elhelyezése szükséges lenne, hogy az arra járók tájékozódhassanak a hely történeti értékeiről.

• Rákóczi Ferenc utca 32. (632 hrsz.) volt római katolikus iskola A település történeti épülete,jelenlegfelújításalattáll.Az1927 benépültházudvaribejáratidíszítéseszépen fennmaradt, az épületnek ez az építészeti részlete mindenképpen megtartandó. Az épület jelenleg használaton kívüli.

• Szent István utca 2. (173 hrsz.) volt Bárczay kastély A volt Bárczay kastély, ma Szent István Katolikus Általános Iskola, az 1700 as évek végén épült, az I. katonai felmérési térképen már látszik a helyén egy épület az 1800 as évek végén került kiegészítésre. A város egyik emblematikus épülete. A település korábbi földbirtokosainak kastélya, amely építésekor az Alsózsolca felől vezető út mellett a település első épülete volt. A kastély háta mögött a gondozott, sétányokkal, különleges fákkal beültetett szép park, a Díszkert volt látható. A Díszkerten túl voltak a cselédlakások, s egy két különálló lakás, ezek után a már bezárt temető helyezkedett el, a területen ma is itt található a család kriptája a Kossuth Lajos utca mellett. A kastély mögött a fallal körülvett uradalmi központ gazdasági épületei és tiszttartók, kertészek lakásai álltak. Az épület építéstörténetét nem ismerjük pontosan. Feltételezések szerint kezdetben a ház inkább kisnemesi kúria volt, földszintes U alakú kontúrral. Ez az első ház az 1700 as évek végén Magyarsüveg boltozatos termekkel épült, a középrizalit emelete és a 4 db kanellurázott oszlop által tartott áttört kőkorlátos emeleti erkély a kiegyezés utáni idők bővítése. Az épület felújítására, új méltó funkcióval múzeum, könyvtár, kiállító terem való megtöltésére 2002 ben került sor. A terveket a Hadas Kft. (Rudolf Mihály építész) készítette.

• Szent István utca 20. (145/1 hrsz.) Felsőzsolcai Polgármesteri

Hivatal

A hajdani községháza meglevő épületének átépítése és bővítése Polgármesteri Hivatallá 1988 ban történt Rudolf Mihály építész tervei alapján.

Az épület magában foglalja az itt álló, 1900 as évek elején épült hajdani földszintes községháza épületét. (Az északi 7 db ablaktengely.) Az épület a település 1970 1990 közöttmegindultdinamikusfejlődésénekszimbóluma.Azépületészakiésnyugatifalán

I. világháborús és millenniumi emléktáblát helyeztek el.

• Hősök tere 1. (738/1 hrsz.) állatorvosi rendelő Egykori épített tornácos lakóépület, az épület tornáca azóta beépítésre került, mai funkciója állatorvosi rendelő. Folyamatos karbantartása, felújítása biztosított.

Keresztek, jelek

A település 2015 ben megalkotott helyi értékvédelmi rendelete a település igazgatási területén található köztéri kereszteket helyileg védett egyedi tájértékként szerepeltette. Több kereszt mellé is vadgesztenyét vagy hársfát ültettek, mely fák jellegzetesek a településen. Többnyire 4 db fát ültetnek.

A jelenleg védelem alatt álló keresztek:

1. Kegyeleti park

2. Hősök tere

3. Városi köztemető 2 db kereszt

4. Északi külterület

5. Déli külterület

6. Deák Ferenc utca

7. Miskolc területén, az út mentén található 2 db objektum (Millenniumi kereszt és Nepomuki Szent János szobor 2000.)

8. Összetartozás Emlékpark a kereszt helye már az első katonai felmérésen is szerepel, az 1780 as évektől már áll itt épített jel, kereszt.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG / HAGYOMÁNYOK

A művelődési ház állandó művészeti csoportjai a kétszeres országos arany minősítésű Nyugdíjas Férfi Népdalkórus, a Rozmaring Női Népdalkör és a Zsolca táncegyüttes.

Nyugdíjas Férfi Népdalkórus

A népdalkör 34 éve, 1988 ban Azary Béla és Fehér András vezetésével alakult. Közösségüket az együtt éneklés szeretete hívta életre. Korábbi karnagyuk, a kórus művészeti vezetője szintén Azary Béla, majd Orosz Gábor volt, az általuk betanított népdalcsokrokat éneklik ma is Orosz László citerakíséretével. 2021 őszétől Orosz Gábor karnagy távozása után Szlávikné Komár Krisztina vette át a művészeti vezetői, karnagyi feladatokat. Az ezt követő időszakban az ő irányítása alapján tevékenykednek, természetesen két elődje által tanított népdalokat sem mellőzve. A népdalkör menedzselését, vezetését Siska András látja el.

A megalakulásuk óta több sikeres szereplést mondhatnak magukénak.

A Népzenei Együttesek Országos Minősítése során négy esetben szereztek ARANY fokozatot. Egerben a Palóc Gálán szereplésüket Nívódíjjal jutalmazták. A Vass Lajos Népzenei versenyen Arany minősítést értek el. Birtokosai az amatőr népdalkörök legmagasabb minősítésének, az Arany Páva díjnak is. 2018 ban városuk önkormányzatának képviselőtestülete Pro Urbe Felsőzsolca kitüntető címet adományozott a népdalkörnek. Felsőzsolca város ünnepi műsorainak állandó szereplői. Baráti kapcsolatot ápolnak megyéjük népdalkórusaival, rendezvényeiken számos alkalommal bemutatkoznak. Szerepeltek Budapesten és szerte az országban: Aggtelektől Sopronig. Ismertek és többször énekeltek határainkon túl is: Erdélyben, és székely testvértelepülésükön Nyikómalomfalván. Felléptek Nagyváradon a Magyar Színházban, a Parajdi sóbányában és Gyimesbükkön az, „ezeréves határnál”. Felvidéken testvérvárosukban Királyhelmecen, valamint Berzétén, Bodollón, Borsiban, Kiskövesden, Nagyidán, Nagytárkányban, Pelsőcön, és Szomotoron, Kárpátaljai testvérvárosukban Visken, és az Ausztriához csatolt Őrvidéken

Fontos feladatuk, céljuk, lakóhelyük és a környék, a Kárpát medencei magyarság népzenei kultúrájának megismertetése, ébren tartása, a népi hagyományok ápolása, megőrzése az utókor számára, valamint a Trianon által elszakított nemzetrészekkel, a kapcsolatok ápolása.

Rozmaring népdalkör Pro Urbe díjat érdemelt a felsőzsolcai csoport

Több mint 30 éve töretlen sikereik titka a helyi közösség ereje és a mindig jól megválasztott vezetőik. A Felsőzsolcai Rozmaring Népdalkör Pro Urbe díjas. Az elismerést a felsőzsolcai jubileumi városnapon adták át a több, mint 30 éve fennálló karnak.Acsoportmegalakulása óta hetven helybéli volt már aktív tagja a népdalkörnek, amely 1990 ben alakult Rozmaring Női Kar néven, kilenc dalolni szerető asszony részvételével.

Jelenleg a népdalkör tagjainak száma 22, két férfi taggal vegyes karként működnek. Sok civil szervezetnek célzott pályázaton vesznek részt, de az önkormányzat is támogatja őket Fennállásuk óta hat karvezető, javarészt felsőzsolcai szakemberek gondoskodtak arról, hogy az általuk képviselt szakmaisággal, egyéni koncepciókkal színesítve változatos repertoárral rendelkezzen a népdalkör Az évek során különböző szakmai megmérettetéseken 9 arany , 2 ezüst , 2 bronzdíjat szereztek. Nemrégiben tizedik arany minősítésüket is megkapták. Nem pihennek, szerveznek. Próbáikat rendszerint a Bárczay kastélyban szokták megtartani, heti egyszeri alkalommal. A nemzeti kultúra ápolását a népdalok megismertetése jelenti számukra, amit rendszeres helyi és más településeken tartott rendezvényeken valósítanak meg. A népdalkör közösségi munkája, településükön betöltött szerepe a nemzeti és egyéb kulturális rendezvények szervezésében, színesítésében is jelen van. Hagyományokat is teremtettek az évek során, például megszervezték „Az őszi napsugár ereje” című eseményt, amelyen nemcsak az énekesek, hanem minden helyi nyugdíjas ember megmutathatta, milyen hobbival tölti szabadidejét. Az esemény nagy sikerrel zárult. Aktivitásuk vonzóvá teszi a város lakói számára a hozzájuk való csatlakozást. Folyamatosan megújulnak, és lokálpatrióta értékteremtő munkát végeznek. Felsőzsolca város 25 éves jubileumához kapcsolódóan népzene néptánc gálát rendeztek.

Zsolca Táncegyüttes

A táncegyüttes 1989. március 8 án alakult, lelkes, fiatal táncosok részvételével. Hivatásuknak tartják hazánk népművészeti és táncos hagyományainak továbbéltetését, közösségük építését. Repertoárukban szerepelnek szűkebb régiók és az egész Kárpát medence táncai. Fontosnak tartják az autentikus tánc matéria minél hitelesebb elsajátítását, bemutatását és továbbadását.

Az együttesük utánpótlás csoportjában is ezeket az elveket vallják. Újonnan induló néptánccsoportjaiba folyamatosan várják a lelkes néptáncos gyerekeket. Az egy éve működő Zsendülő gyermek tánccsoportban játékos formában sajátíthatják el a gyermekek a néptánc alapjait.

Felsőzsolca 25 éves jubileuma alkalmából „Közösségi Munkáért díjat” adományoztak a Zsolca Táncegyüttesnek. A néptáncegyüttes 1989 márciusában alakult lelkes fiatalok csapatából. Azóta is töretlenül működik, immár több mint 30 éve. Az alapítók olyan helyi fiatalok voltak, akik előtte formációs tánccsoportot alkottak. Az együttes első vezetői a környezetükben megtalálható hagyományokat, fellelhető táncokat állították színpadra. Feladatuknak tartják a magyar nép táncainak széles körben történő megismerését, megismertetését, határainkon belül és túl, illetve a velünk élő nemzetiségek táncainak bemutatását. Az együttes koreográfiái híven tükrözik azokat a tradíciókat, melyek a paraszti hagyomány útján, annak megőrző és megtermékenyítő hatásának eredményeként jöttek létre az évszázadok folyamán. A több mint három évtized alatt számos rendezvényen, versenyen, külföldi úton képviselte a táncegyüttes Magyarországot és Felsőzsolca városát. 2017 őszén Csehországban, Prágában mérettetett meg az együttes egy nemzetközi táncversenyen, ahol kategóriájában első helyezett lett. Hazánkban a csepeli Authentica Néptánctalálkozón első alkalommal különdíjas, majd a következő évben megosztottelsőhelyezettlettacsoport.Azévtizedeksoránsikerültazegyüttesnektöbbnéprajzi területről viseleteket beszerezni, illetve varratni, ami nemcsak látványban, hanem szakmailag is hozzájárult az együttes fejlődéséhez. Értékes és hasznos kapcsolatot alakított ki és ápol a csoport más együttesekkel, szervezetekkel. 2019 októberében az együttes egy nagyszabású gálaműsorral ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Immáron hagyománnyá vált, hogy öt évente közönség előtt ünnepli születésnapját nemcsak a jelenlegi, hanem régi, visszatérő táncosokkal, alapító tagokkal együtt. Az együttes elmúlt éveiben nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás felnevelésére, amely most is működik több óvodás csoportban. Pro Urbe díjasok.

Rendezvények hagyományosan megrendezésre kerülő, hagyományteremtő események

Alma Feszt

A helyi közösségi élet meghatározó szereplője már több mint hat évtizede egy almáskertet működtető kis vállalkozás. Az almát, az őszi ünnepségek egyik fő motívumává szerették volna tenni a helyi közösség részére, mellyel hagyományt teremtettek a településen. A helyben megtermelt gyümölcsféle és a közösségi életet támogató almáskerti vállalkozó előtt tisztelegve minden éven megrendezésre került az esemény.

Helyi termelők Napja A program célja a felsőzsolcai és környező települések helyi termelőinek és a fogyasztóinak egymásra találása, a találkozás ösztönzése, a helyi termékek és azok elkészítési módjának megismerése, a lakosságtudatosvásárlásánakelősegítése,közösségformálás. Arendezvény lehetőségetbiztosít a helyi termelők részére, hogy megismertessék portékáikat, termékeiket a helyi lakossággal, míg a rendezvényen résztvevők kézműves termékek és saját termelésű élelmiszerek széles választékából válogathatnak.

Nőnapi futás

A nők szerepe a közösség megtartásában és fejlődésében kiemelt helyen áll. A hagyományos, családközpontú értékrend mellet a modern korban óhatatlanul fontos a nők egészséghez való viszonya, a sportolás elérhetővé tétele. A sport a mindennapi élet része és a futás a legnépszerűbb, bárki által űzhető fajtája. A nők körében kiemelt helyen szerepel, hiszen a mindennapokba könnyen beilleszthető, egyedül és barátnővel együtt is űzhető sport. Felsőzsolcán kiépített rekortán pályán sok népszerű verseny került már megrendezésre. A felsőzsolcai nők kezdeményezésére futónapot szerveznek a nőnapon. A résztvevő nők ajándékot kapnak és a programot a felsőzsolcai gyerekek előadása színesíti. Az egész napos, helyi közösséget építő program színes műsorokkal zárul.

Családi ősz Felsőzsolcán

A rendezvény célja a gyökerekhez való kötődés kialakítása, hogy az itt élők fontosnak érezzék megismerni a múltat, valamint egy olyan közösségi aktivitás, amelynek közösségformáló és közösségépítő szerepe van. A közösségformáló rendezvény célja az őszi munkálatokhoz, betakarításhoz, befőzéshez, bor és pálinkakészítéshez kapcsolódó tevékenységek bemutatása, miközben játékos formában ismertette meg a résztvevő családokat a mezőgazdasági munkák fontosságával, nehézségével, szépségeivel. A családoknak szóló rendezvényen kicsik és nagyok is találnak maguknak érdekességet, a kisebbeket hagyományos anyagokból készült játszótér várja, hogy megmutassa, az elektronikus eszközökön kívül is van élet.

A felnőttek a hagyományos őszi munkálatok fontosságát izgalmas, interaktív formában ismerhetik meg a rendezvényen, valamint a környezettudatosság jegyében a zöldségek, gyümölcsök téli tárolásának lehetőségeibe is bepillantást nyerhetnek. Szerepet kapnak az őszi alapanyagokból készült ételek is. A programokon részt vesznek a helyi civil szervezetek képviselői, tagjai: Sportbarátok köre, Nyugdíjas Klub, Néptánc Egyesület stb. Dalostalálkozó

A helyi hagyományőrzés fontos eleme Felsőzsolcán a Rozmaring népdalkör. Népszerűsítésére a helyi fiatalok és érdeklődők között egy közös dalostalálkozót hívnak életre. A Rozmaring Népdalkör a település hagyományorzó csoportja, mely nagy múltú, nagy ismeretséggel rendelkező dalos csoport. Ismerős dalkörök meghívásával a népdal tájjellegét valamint hagyományőrző szerepét népszerűsítik a fiatalok és az érdeklődő lakosok között.

Felsőzsolca városa számos egyéb programlehetőséget, mint Lecsófesztivál, Felsőzsolcai Városnapok vagy pl. Turul Futás szervez a helyben élők és látogatók számára. A programok lehetővé teszik a város értékeinek bemutatását, a közösségi élet és a közösség megerősítését.

SAJÓKERESZTÚR

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk hegységhez közeli településeknek, amelyeket a XIII XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. A borkultura jelenlétéről számos borospince árulkodik. Ezek közül leghíresebb a Rákóczi Pince, amelyben állítólag egy ökrös szekér is meg tud fordulni. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia SancteCrucis ként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebek család tulajdona volt, a XVII. században mezővárosi rangot kapott. Sok megpróbáltatás érte a török idők alatt, mégis, a lakosok megmaradtak.

A község újkori történetében nagyobb szerepet kapott a település határában létrehozott Borsodi Ércelőkészítő Mű, aminek területén több éven keresztül működtek különböző profilú cégek. A községben született és élt Rontó Pál, akit Gvadányi József tett legendás irodalmi alakká. Napjainkban Sajókeresztúr Önkormányzatának munkája pozitív változásokat idézett elő a településen. Kiépült a szennyvízhálózat a már meglévő víz , gáz és áramhálózat mellett. A föld alatti beruházások meglétével elkezdődtek a szilárdburkolatú utakfelújítása.Megújult afőutca, majd kisebb utcák, bekötőutak és további felújítások várhatóak. Megújulnak a vízelvezető rendszerek, korszerűsödnek az intézmények. Új bölcsőde épült, a meglévő óvoda és konyha épületek felújításra kerültek. A községi tornaterem is energetikai felújítást kapott. Sajókeresztúr önfenntartóvá válását az ipari park fejlesztése teszi lehetővé, ahová jól működő cégek betelepülését várják. Kerékpárút épült Sajókeresztúr

partnerségével.

és Miskolc között Szirmabesenyő Önkormányzatának

Sajókeresztúr egy élhető település, Miskolctól 6 km távolságra. Családbarát beruházásokkal szépülő falu, ahol kialakításra került egy szép főtér. A főtéren a rendezvények, programok lebonyolítására is lehetőség nyílik. A színpad mellett kültéri edzőpark és játszótér áll a családok rendelkezésére a Sajóval határos festői környezetű „Sajó Beach” mellett. A települési közösség nagyon összetartó. A rendezvényeket nem csak látogatják, hanem azok lebonyolításában is aktívan szerepet vállalnak.

A település aktív tagja a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének, amely szövetséggel közösen számos közösségépítő programot és rendezvényt bonyolítanak le. Ugyanilyen közösség és kapcsolatépítő programsorozat a „Sajó vize összeköt”, amely programsorozat keretében bemutatkoznak az érintett települések, Sajókeresztúr testvértelepülései, művészeti csoportjai, a helyi gasztronómiai különlegességek, ezen kívül a Pro Lecsó Piac bio kínálatból is vásárolhatnak a látogatók. A közösségi programok lehetőséget teremtenek a hagyományok és kulturális kapcsoltatok ápolására, a közös fejlesztési elképzelések megvalósítására.

A hagyományok őrzésének köszönhetően egyre több fiatal kezdi újra felfedezni a szőlőtermesztés és borkészítés örömeit.

A szőlő és bortermesztésen kívül a település csatlakozott a a Pro Lecso programhoz is. A Pro Lecso program 2010 ben jött létre. Maga a program egy komplex térségi és közösségfejlesztő

program az edukáció jegyében Borsod Abaúj Zemplén Megye Cserehát kistelepülésein: Hejőszalonta, Bükkaranyos, Hejőkeresztúr, Edelény Finke és Sajókeresztúr részvételével. A Pro Lecsó Program a rászorulóknak kíván segíteni azzal, hogy a helyi önkormányzatokkal együttműködésbenkertművelésreadlehetőséget ésrégi,elveszettnekhitttudásokattanít„újra”.

A program legfőbb célja az, hogy a vegyszermentes gazdálkodáson keresztül közösség és településfejlesztés, vagyis komplex fejlesztés jöjjön létre.

A Pro Lecsó Programban résztvevő kistelepüléseken az egyik legnagyobb probléma a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a szegénység és ebből eredően a mindennapi szükségletek kielégítése. Az elmúlt évtizedekben elvesztek az önfenntartáshoz szükséges ismeretek és az erre való motiváltság. A program a szociális és környezeti problémákat együtt kezel. A szegénységet, a munkanélküliséget, az integráció kérdését, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférést, az ökológiai gazdálkodás alacsony mértékét. Ezek helyi szinten történő megismertetése és bevezetése jelentős társadalmi hatással bír mind helyi, mind pedig mikro régiós szinten.

A közösségi gazdálkodásnak az az előnye, hogy erősíti a közösségi tudatot, csökkenti a munkanélküliek számát, és segíti az egészséges életmód kialakítását.

Ezek együtt pozitív irányba változtatják az emberek gondolkodásmódját. A program ezeken kívül segíti a roma kisebbséggel szembeni előítéletek megváltoztását is. A gyakorlatban a települési programok komplex élelmezési, felnőttoktatási, foglalkoztatási és közösségépítő

tevékenységen keresztül segítik a mélyszegénységben, gyakran éhezéssel, kirekesztettséggel küzdő roma és nem roma, mélyszegénységben élő lakosságot, de részt vesznek benne fiatalok, nyugdíjasok, dolgozó emberek, kismamák is.

A megtermelt bio, vagy vegyszermentes élelmiszerek piaca folyamatosan nő az egész világon, és ezen belül Magyarországon is. Az igények és az igények kielégítésének összekapcsolásával hozzájárul a program a munkanélküliség és a szegénység csökkenéséhez.

A Pro Lecsó program folyamatosan fejlődik

Sajókeresztúrban 2013 ban indult el a vegyszermentes zöldségtermesztés, és ehhez kapcsolódóan a tartósításuk megoldásaként a településen fellelhető régi receptek felkutatása a hagyományok megőrzéseként is egyben.

A település közfoglalkoztatásában részt vevő dolgozók zöldség és növénytermesztő vizsgát tettek, majd több éven át tartó tevékenységgel elsajátították a vegyszermentes gazdálkodás alapjait.

A termesztett növények és gyümölcsök már a Pro Lecso védjegy alatt kerülnek feldolgozásra, mely jelzi a kiskertekben biogazdálkodással megtermelt javak eljuttatását frissen a fogyasztóhoz, illetve a tartósítással elkonzervált termékek felhasználását.

A zöldségek az önkormányzati tulajdonú kertekben, illetve a díjmentesen bérbe vett, régóta műveletlen kertekben fóliás, illetve szabadégű eljárással fejlődnek.

A frissen leszedett termések (hónapos retek, újhagyma, paradicsom, paprika) a közösségi konyhában kerülnek felhasználásra. A tartósított savanyúságok, lekvárok pedig a téli időszakban a települési rendezvényeken kerülnek felhasználásra.

A kertművelés mellett programokat, magbörzéket, az egészséges táplálkozást népszerűsítő előadásokat is szerveznek, közös főzéseket tartanak a kertekben. Sajókeresztúron 2015 ben megszervezésre került az első Pro Lecsó piac is A környékbeli települések rendezvényein is állandó vendégek a település standjai, amelyen a zöldség és gyümölcslekvárok kóstoltatása minden látogató számára lehetséges és azok, különleges ízviláguknak köszönhetően nagy sikert is aratnak. Különleges terméknek számít a dolgozók által kifejlesztett sütőtökkrém lekvár fahéjjal, a mentás ivólé és a legkedveltebb, legnagyobb sikert arató lilahagymalekvár. A téli ünnepkör idején a farsangi fánkok kisérője a saját termelésű lekvár, a nyári időszakban a megtermelt zöldségekből nyári savanyúság kerül az asztalra. Az ősz a sütőtöké, itt a sült változattól a narancsos fahéjas sütőtökkrém levesig a rántott sütőtökön át minden fellelhető.

A település és a környező települések lakói is részt vesznek az évente megrendezésre kerülő Pro Lecsó Piacon, amely a helyi és környékbeli termelők piacra lépésének a színhelye is egyben.

A falunappal egybekötött rendezvényen a termékértékesítés mellett kóstolók, receptklubok és látványkonyhák működnek

A mai korban fontos szerepe van a hagyományok ápolásának, a régi értékek életben tartásának. A hagyomány egy adott közösség, település tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását támogatja. A szokások és tudás nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, tapasztalat, mozgásformák leutánzása), elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. A felvilágosodás óta a modernizáció egyik gyakran ki is mondott célja a lokális, általában falusi hagyományok városiakra, ill. globálisokra való cseréje. Jelen esetben a hagyomány alatt a régóta tesztelt, a közösségek épülését segítő tudást, a régi szokásokat, a régi értékek életben tartását értjük. A hagyományok ápolása, őrzése, tisztelete és a tudatos hagyományteremtés a mai Sajókeresztúr életének is igen fontos része.

Sajókeresztúr évek óta együttműködik a Pillangó Fejlesztések Egyesülettel is, tevékenységük középpontjában akistelepülési szintűvegyszermentesgazdálkodásnépszerűsítése,elterjesztése áll. 2020 ban egy pályázati forrásnak köszönhetően lehetőség nyílt rá, hogy a helyi és a szomszédos települések lakosai közül csatlakozzanak a Pillangó Kertet művelők táborához. Várakozáson felüli volt a jelentkezők száma, egy olyan kis csapat verbúválódott össze, ahol majdnem minden korosztály képviselteti magát. A programban a régen elfeledett bolgárkertészeti hagyományokat elevenítették fel. A mai felgyorsult világban az emberek vágynak az olyan tevékenységre, ahol lehet elmélkedni, visszatérni a természethez, közösségi életet élni, tapasztalatokat cserélni. A Covid járvány idején ez főként pozitív hatással volt a programbanrésztvevőkre, hiszenazemberek nem mozdulhattakki, deakertészkedést örömmel végezték a közösségi kertben is és a saját kertjükben is.

Az önkormányzat biztosította a programhoz szükséges közösségi teret a kertet , az alapanyagokat, a szükséges kellékeket, az Egyesület pedig biztosította az oktatókat és közösségfejlesztőket, akik figyelemmel kísérték a munkát, és elméleti és gyakorlati foglalkozásokat biztosítottak a programban résztvevők részére. A legtöbb figyelmet a vegyszermentes kertészkedésre fordították. A közösségi kertben megtanították őket a kertészkedés alapelemeire, megmutatták, hogyan kell vetni, palántázni, vetésforgót tervezni. Megismertették a résztvevőket a mulcsolással és a kártevők elleni vegyszermentes védekezéssel. Együtt készítettek komposztálót, majd megtanították, mit lehet beletenni, és hogyan lehet felhasználni a komposztot. Ezt a fenntartható életformát szeretnék átadni a jövő nemzedékének is, hiszen aki ezt az életmódot választja, élete minden területén gondol az egészségére és vigyáz a Föld jövőjére. A kertészkedés során megtermelt egészséges, vegyszermentes termésekből lehet a legfinomabb ételeket elkészíteni. A közösségi kertben megtermelt zöldségekből biztosítani tudják a település közétkeztetésének alapanyagait, valamint hozzájárulnak a település rendezvényeinek ellátásához is általuk készített savanyúságokkal, lekvárokkal, zöldségekkel.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Sajókeresztúri bányatavak

A horgászat miskolci kedvelőinek nem kell sokat autózniuk ahhoz, hogy ideális környezetben hódolhassanak szenvedélyüknek.

A „Sajókeresztúri Bányatavak" néven is ismert halastó mindössze hét kilométerre van Miskolctól, észak felé a Sajószentpéterre vezető úton haladva. A tó könnyen megközelíthető Sajókeresztúrból, nagyrészt aszfalt, a végén egy rövid szakaszon nem aszfaltozott, de jó minőségű, télen nyáron

egyaránt, minden fajta személygépkocsival könnyen járható úton. A parkolás is kényelmesen megoldott, sok gépjármű elfér egyszerre a tó mellett. A tó meghatározó halai a kapitális méretű pontyok és amúrok, melyekből 2012 ben200darabot telepítettünk, 5 és 20 kg közötti méretben. Ezek a halak alkotják a tó állandó halállományát. A sajókeresztúri tónál jó levegőjű, természetes környezetben tölthetik idejüket a horgászok és kísérőik, barátaik, családtagjaik is. A halastó a Sajó folyótól 20 30 méterre van csak, és bár kavicsbányászat eredményeként jött létre, a borsodi horgásztavak között kiemelkedően természetes hatást kelt. A halastó területe 4,8 hektár, mélysége pedig 1 és 4 méter között váltakozik. A területet a Sajó folyó öleli körül. Az egész tópart könnyen megközelíthető és horgászható. Egyszerre körülbelül 50 horgász zavartalan kiszolgálására van lehetőség. A kísérők száma nem korlátozott. A tó mellett sátorozási lehetőség is van. Köszönhetően a mélyén feltörő buzgároknak ahorgásztó vizekristálytiszta.Megtalálható atóbanszintemindenhalfajta: csuka, süllő, dévérkeszeg, balin, ponty, harcsa, kárász, amur, compó stb...

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Szent Kereszt felmagasztalása templom

A mai templom Vaskó Pál főépítész tervei szerint az ősi leégett templom helyett épült 1992 1997 között. A helyi görögkatolikusok is itt miséznek.

temploma

A település nevét a falu Szent Keresztről nevezett templomáról kapta, mely a XIII. században épült román stílusban, majd a XV. században gótikus stílusban átépítették. 1576 ban önálló református egyháza volt, s ezt a középkori templomot használták. A XVII. században a török hódoltság végi harcok során azonban rommá lett, és 1709 ben építették újjá. 1725 ben emelték a nyugati homlokzat elé az akkor még alacsonyabb kőtornyot, amelyre négy fiatornyos fagalériás toronysisak készült. 1893 ban egy nagy tűzvészben a templom sérülést szenvedett, tornya pedig teljesen leégett. Schulek János tanácsa alapján építették újjá a következő, 1894. évben,atoronyfalaitmaimagasságáraemeltékfel, ésgúlaalakúsisakot,valaminttámpilléreket kapott. Fent a torony falán egy kétosztású, alatta rézsűs ablak van.

Sajókeresztúri Református Egyházközség

A hajónak kora gótikus, keletelt keskeny szentélye, déli oldalán három rézsűs és egy mérműves XV. századi ablaka van. Belül pilléres diadalíve, toronyba vezető, nyugati kapuja pálcadíszes, négybélletes. 1760 70 között kerítőfalat raktak a templom köré, e falban található egy székely kapuszerű díszkapu, felirata magyarul így hangzik: “A templomunk ezen kapuszárnyai közköltségen emelve e helyen állnak az üdvösség visszaszerzése 1766 ik évének március 14 e óta.” A kerítés megépítéséig a templom köré temetkeztek. 1924 ben új padok készültek és újabb támfalakat raktak a templom falainak megerősítésére. 1969 ben egy ablak helyreállítása során derült ki, hogy a keleti oldal gótikus ablaka eredetileg román stílusú volt, így is állították helyre. A megmaradt ötkarélyos ablakfelső állítólag a legrégebbi, ami abban a korban készült. A belső tér teljes hossza 28 méter, a hajó szélessége 7,5 méter, a szentélyé 5,5 méter, benne 355 ülőhely van, mennyezete sík, vakolt. Orgonáját Angster József építette 1906 ban négy változattal. A templom műemlék. A 430 kg

os harangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1894 ben Sopronban, a 370 kg osat a budapesti Harangművek készítette 1928 ban.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG / HAGYOMÁNYOK

Lilahagymalekvár

A település idős lakosait, nagymamákat megkérdezve és tőlük előkerült régi receptek, többek között a lilahagymalekvár illetve a zöldparadicsomdzsem készítését tartalmazzák. A lilahagymalekvár egy hagyományos főző és sűrítő eljárással készül, melynek eredménye egy jellegzetes illatú, (karamelles lekvár) állagú szószos termék, mely köretkiegészítő lehet a főételeknél, kiválóan illik a sült húsokhoz, és ízfokozó is az egyéb ételek készítésénél. Különböző fűszerek hozzáadásával több változatban, egymástól eltérő ízvilágú lekvárok is készülhetnek.

Az egyik alaprecept: a megtisztított lilahagymát összeaprítjuk, és azt felhevített olajon, vajon, vagy olíva olajon megfonnyasztjuk. Adunk hozzá mézet és kis idő múlva balzsamecetet. Megfűszerezhetjük kakukkfűvel, megsózzuk, borsozzuk és felöntjük vörösborral. Nagyon lassan, sokáig főzzük, kavargatjuk. A lekvár akkor van kész amikor lekvár állagú lesz.

Régi, de modernizált, továbbfejlesztett receptek is begyűjtésre kerültek.

A begyűjtött receptek katalogizálása megtörtént így az utókor számára is fennmaradnak a finomságok receptjei.

Sajókeresztúr modern gazdálkodásának összekapcsolása a régi értékek életben tartásával jó példaarra, hogyan lehet arégi értékek őrzésével amodernkorinnovációjával mindennapjainkat színesebbé, hasznosabbá tenni és megőrizni az utókor számára.

Rendezvények Advent

A program célja, hogy a településen élők együtt ünnepeljék az adventi időszakot, mely négy hétvégét ölel fel. Így a közösségi együttlét és közösség megerősödése indítja el a karácsonyi ünnepeket. Az adventi eseményekben a helyi közösség vezetői is aktívan résztvesznek, így emelik ennek az időszak színvonalát és fontosságát a településen élők számára. Új elemekkel színesítve pl. manók bevonása az advent időszakába a gyerekek és a felnőttek számára

egyaránt szép és meghitt időszakot teremtenek Sajókeresztúr lakosai. Kiemelkedő ünnep ahol helyi közösség kisgyermekei számára még szebbé teszi a közösség a téli időszakot.

Szőlő és bornap Sajókeresztúrban

A program a közösség formálás, a helyi identitástudat erősítése és a hagyományőrzés jegyében kerül megvalósításra.

A hagyományőrző tevekénységekkel, mint például lovaskocsizással, lilahagymalekvár készítéssel, borversennyel tarkított őszköszöntő ünnepség a helyi lakosoknak kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosít.

„Helyi

asszonyok a helyiekért”

A program célja a helyi asszonyok közötti tudásmegosztás, a régi korok női közösségeinek összetartó erejének újra felelevenítése a fiatalabb korosztály részére is elérhető, érthető formában. A keresztúri asszonyok, lányok egy nyitott lángossütés keretében megvendégelik az érdeklődő és éhes közönséget. A fiatal és idősebb korosztály együttműködésének és a lángos receptek kicserélésének egy új, közösségi színteret nyit ez a kezdeményezés. A tudásmegosztás a főzésen kívül a kertművelés és a kertben termett növények felhasználásáról is szól. Az érdeklődők és a résztvevők el is fogyaszthatják a közösen elkészített szörpöket, lekvárokat. A résztvevők azon túl, hogy megtanulnak egynyelven beszélni, megértik , és segítik egymást a

hétköznapokban. Nem csak egy közösség alakul ki, hanem egy zártabb, egymásra odafigyelő, a hagyományokat megtartó közösség is.

SZIRMABESENYŐ

A Bükk vidék keleti részén, a Sajó nyugati partja mellett fekszik Szirmabesenyő település. A község két településből, az XVII. századtól a gróf szirmai és szirmabesenyői Szirmay család által birtokolt Szirmabesenyőből (más néven Kelecsényből) és az attól független Sajóbesenyőből (vagy Besenyő, Alsóbesenyő) jött létre 1939 ben. A két település története azonban, az egymáshoz való közelségük miatt a fúziót megelőző évszázadokban is összefüggött. Szirmabesenyő első ismert írásos emléke III. András magyar király uralkodása idején keletkezett. Az említett 1291 es dokumentum közlése szerint Besenew település a Miskolc nemzetségből való Besenyei Sándor fiainak tulajdona volt innen a település nevének eredete, mely egyben a településen élt besenyő közösségre is utal. A településen egy 1332 es említés szerint egy Mindenszentekről elnevezett egyház működött, mely után fennmaradtak a pápai tizedjegyzék adatai is.

AtelepülésalapítóatyjagrófszirmaiésszirmabesenyőiSzirmayIstvánvolt,akiI.Lipótmagyar király által jóváhagyva 1694 ben költöztette át földműveseit Szirmáról Kelecsénybe, s ebből kifolyólag lett a település neve Szirmabesenyő utalva a hely birtokosaira, s a lakosság eredetére. Szirmay István felépítette a családi kúriát, majd leszármazottjai a 18. században barokk kastélyt építtettek, illetve átvették a település kegyúri posztját is. Az ő fennhatóságuk

alatt épülhetett ki a helyi iskola is, melynek első ismert írásos emléke 1746 ból származik. A kastély jelentősebb tulajdonosa gróf szirmai és szirmabesenyői Szirmay Alfréd volt, akinél gyakorta vendégeskedett sógora, Szinyei Merse Pál; utóbbi az itt festett művei miatt máig a település művészeti arculatának képviselője. Mivel a település lakossága nagy arányban szlovák etnikumú volt a többek között Szentmihályfalváról (szlovákul Šarišské Michaľany) való betelepítések miatt , az oktatás az asszimilációs törekvések miatt csak 1875 től folyt magyar nyelven. A szláv eredet máig megfigyelhető a tősgyökeres lakosokon, akik szüleik, nagyszüleik által tudnak szlovák kifejezéseket. A 19. századi anyakönyvekben gyakran előforduló vezetéknevek: Balcsár, Bányász, Béres, Bodnár, Bodolovszki, Bodvanszki, Dojcsák, Duch, Dvorcsák, Dvorszki, Éliás, Furcsák, Gazsik, Germuska, Gibárti, Görömbölyszki, Guzi, Hanák, Hnat, Jarocsik, Kállai, Kascsák, Kirn, Klusovszki, Koczán, Kocsis, Kollár, Konderák, Kopacskó, Kozdrony, Kubiczki, Lipták, Litmanovszki, Markó, Markovics, Mikovszki, Murin, Obóczki, Oscsadlovics, Papczun, Pavlikovics, Petúra, Popovics, Sárosi, Selling, Senviczki, Stefán, Szabados, Szakos, Topa, Tornai, Tövis, Üveges, Vaskó, Vencuch, Virosztek, Xenzsakovics.

Az első világháborúban, 1914 1918 között Sajó és Szirmabesenyő lakosai közül összesen 41 fő halt hősi halált. 1945 ben a Szirmay kastélyt az állam eltulajdonította Szirmay Eszter tulajdonosnőtől, amely raktárként, majd ideiglenesen iskolaként működött tovább. A kastély értékes berendezését a lakosság felélte, így a jeles épületet régi pompájában már nem lehet előidézni. Az 1956. október 26 ikai sortűzben elhunyt helyi áldozat volt Koczán Imre és Nagy István. Az 1971 es szirmabesenyői árvíz okozta károk nagy befolyással voltak a település lakosságának életére; ehhez az eseményhez köthető a helyi roma kisebbség Sajókeresztúrba

való áttelepülése is. A település történetének meghatározó vezetője Fedor Vince, aki 1975 től 1990 ig a község tanácselnöke, majd még további 24 éven át, 2014 ig polgármestere volt. Az ő fennhatósága alatt épült ki a település infrastruktúrája, mai arculata 2013 ban a létrehozták a „Szirmabesenyő a múltban” elnevezésű közösségi csoportot, melyben a lakosok és az érdeklődők által összegyűjtött régi képek, emlékek segítségével szeretnék Szirmabesenyő múltját megőrizni az utókor számára.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Kocka tó

Miskolc város közelében, a Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik az egyik legkedveltebb horgászterületét képezik az horgászegyesületi tagok körében. A víz átlagos mélysége 2 3 méter, a nyugati oldalán egy 6 8 méteres árok van. A gyökerező hínárnövények és a parti nádasok számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A gazdag telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben, de jelentős a tó süllő állománya is. Területe: 11,5ha

Élet liget

Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata a zöldfelületek növelése és a környezettudatosság jegyében valósította meg egyik kiemelkedő elképzelését, mely szerint minden 2019.november 1. után született „kis szirmabesenyői polgár” születésének tiszteletére egy facsemetét ültetnek az erre a célra létrehozott „Élet liget” ben. A parkban kihelyezett emléktábla méltón képviseli a község vezetésének gyermekcentrikusságát és jövőbe vetett hitét, mellyel a település környezetének megóvását és a következő generációnak való átörökítését tűzték ki célul.

A facsemeték gondozásában számítanak a családokra is. Mindenki a maga kis fájának ápolásával, óvásával hozzájárulhat a település gyarapodásához és zöldüléshez. A hagyományteremtő céllal megvalósult kezdeményezés egyben a helyi közösség épüléshez is vezet. A település vezetői bíznak benne, hogy az elkövetkezendő években is szép számú csecsemővel gyarapodik Szirmabesenyő lakosságának lélekszáma és a születésük tiszteletére ültetett csemetékkel bővül a település zöld területeinek nagysága is.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Szirmay kastély

A Szirmay család a XVIII. században építtette barokk stílusú kastélyát, amit a XIX. században erősen átalakítottak. Igazi fénykorát a 19. század végén élte, amikor Szirmay Alfréd gróf lakott itt. Vendégei festők és művészek voltak. Ebből a korból több festmény is fennmaradt az épületről. Az épület tulajdonosa több évszázadon keresztül a gróf Szirmay család volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között Szinyei Merse Pál akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték , és Ferenc József is vendégeskedett az épületben. A kastélypark a mai sportpálya területén helyezkedett el.

Szirmay Gábor a Szirmay család leszármazottja fontosnak tartotta a saját családtörténetéről fellelhető ismeretek, tények rendszerezését. 2005 ben könyvet adott ki „A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története” címmel, mely az érdeklődők számára képet ad a Szirmay nemzetség tagjainak a történelemben betöltött szerepéről, vallásukról, kultúrájukról, gazdagságukról, a Szirmay névhez köthető meglévő emlékekről, kastélyokról, sírokról.

Szirmay család története

ABorsod vármegyei eredetű szirmai és szirmabesenyői Szirmay család első okleveles említése 1290 ből maradt fent. A família első ismert őse Saul volt, az ő fia, Márk használta első ízben a famíliaáltalbirtokoltSzirmafalu utánaSzirmaynevet.Egyiknemesielőnevüketisezenfaluról vették.AcsaládamásodikelőnevétaszinténBorsodvármegyeiSzirmabesenyőfaluutánkapta. 1417 ben Zsigmond király címert adományozott a hadjárataiban részt vevő Zirmay Györgynek és több rokonának, valamint még ugyanebben az évben új adományt adott nekik Szirmára. 1454 benV.Lászlókirályisújadománytadott acsaládnakSzirmára,amelyet1461 benMátyás király is megerősített. A família egyik ágát I. Lipót király 1695 ben magyar bárói rangra emelte Szirmay István udvari tanácsos és ítélőmester, valamint adoptált fia, Dessewffy Tamás személyében. 1707 ben I. József király ugyancsak őket magyar grófi rangra emelte. 1802 ben az uralkodó örökjogon Szirmay (II.) Ádámnak adományozta Tolcsva és Erdőbénye településeket, valamint feljogosította őt a „tolcsvai és erdőbényei” előnevek használatára. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét többször is igazolta. A Szirmay család grófi ága férfiágon Szirmay Ottóval 1939 ben, majd leányágon Ottó leányával, Júliával 1983 ban kihalt. A família három nemesi ága napjainkban is él.

A magyar szlovák határon átnyúló együttműködési program keretében a Szirmay kastélyban 2021 ben egy Kastélytörténeti Élménypontot hoztak létre a térség turisztikai vonzerejének növelése érdekében. Hiteles levéltári kutatásokon alapuló, ugyanakkor korszerű, kreatív, 21. századi, interaktív kiállítóteret hoztak létre. Az egy egy termet felölelő tárlat teljes körű ismeretet és élményt nyújt

az épületek történetéről. A minikiállítás megismerteti a látogatókkal az egykori birtokosokat, hétköznapjaikat és ünnepeiket, érdekes életmódjukat, a hozzájuk kötődő anekdotákat és legendákat. Az épületben nyílt kiállítás a Szirmay család történetét, életmódját, a hozzájuk kötődő legendákat, a kastély érdekességeit és például a település címerének históriáját is megidéz.

2017 ben emléktáblát helyeztek el a kastély falán, így emlékeztek a II. világháború végén málenkij robotra elhurcolt több százezer emberre és arra, hogy a számos hazai gyűjtőtábor egyike Szirmabesenyőben volt.

templom

A szirmabesenyői római katolikus templom építését gróf Szirmay (Dessewffy) Tamás és felesége gróf Barkóczy Klára kezdték, 1762 ben történő átadása azonban már fiuk, gróf Szirmay József életében történt.A templom és plébániája, az egyház iskolája a grófok kegyuraságát élvezték, azaz fenntartásuk anyagi feltételeinek legnagyobb részét ők állták. Az épület, a folyamatos javítások ellenére a XIX. sz. 80 as éveire erősen leromlott, tornya összedőlt. A teljes helyreállítás 1886 ra fejeződött be, a főoltárképet a művészettörténészek mai, egybehangzó véleménye szerint gróf Szirmay Alfréd festette, mint kegyúr, a helyreállítás költségeinek zömét is ő állta. A XX. sz. első évtizedeiben jelentős javítások, (tetőburkolat cseréje stb.) kisebb átalakítások történtek, a század második felében tovább folytatódtak a fenntartási, belső komfort javítási munkálatok. 2016 ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát A templom észak déli tengelyű, egyhajós épület, északi homlokzatát torony zárja. A kertben a még Szirmayak emelte régi plébánia mellett helyezkedik el az új épület, továbbá egy, a múlt század 40 es éveiben emelt Nepomuki Szent János szobor.

Kisboldogasszony

temploma

Aszórványban élő, és a XX.századmásodik felébenmegszaporodott helybeli reformátusoknak a vasútállomás mellett lakó Boros József felajánlotta háza egyik szobáját istentisztelet céljára, ezt használták 1975. március 1994. december 24 ig. Amikor ezt kinőtte a lélekszámban megszaporodott gyülekezet,1994.dec.24 től 2000. aug. 13 ig a község kutúrházában tartották alkalmaikat. Közben az egyház az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség részére megvásárolta a község feleslegessé vált moziját, amit templommá alakítottak és a nyugati homlokzat elé 12 m magas tornyot építettek. 2000. augusztus 27 től ott tartják az istentiszteleteket.Atemplom 2001.szeptemberére lett teljesenkész,és afeldíszített belső terem megáldása november 11 én történt. 2003. december 7 én érkeztek meg a harangok. A belső tér 7×15 m es, 130 ülőhellyel.

Szirmabesenyői Református Egyházközség

Szirmabesenyői

Színeváltozása görögkatolikus templom

A településen körülbelül 500 főre tehető a görögkatolikus hívek száma, akik számára 2000 ben a szirmabesenyői kiserdő szélén templomot építettek.

Az Egyházközségről elmondható, hogy kis létszáma ellenére nagyon összetartó, melegszívű emberek alkotják, akik összefogásukkal, és tenni akarásukkal nagy dolgokra képesek. Az egyházközösség 2005 tőlműködikönállóan,igyekeznekaz egész településen a közösség jó hírnevét ápolni. A hitoktatás részeként az óvodában, általános iskolában, karácsonyi és húsvéti ünnepkörben műsorokkal, koncerttel kedveskednek nemcsak görögkatolikusoknak, hanem minden itt lakónak. A helyi Önkormányzat és az Egyházközség közös szervezésében minden évben hagyománnyá vált egy közös, jó hangulatú, sok embert megmozgató esemény a karácsonyi betlehemi játék megszervezése, A gyermekek templomi betlehemes játéka, vagy a lelki gyakorlatokat követő koncertek zenei esztétikai élménnyel is gazdagítják az azokon résztvevőket.

Urunk

Négus kert (I. és II. világháborús emlékmű)

A Négus kert egy parkosított terület a polgármesteri hivatal szomszédságában.

Ezen a helyen található meg az első és a második világháborúban, valamint az 1956 os forradalomkor zajló miskolci sortűzben elhunyt helyi áldozatok emlékművei. A kert a nevét egy etióp császár (Négus) után kapta, aki hasonlóan a mi Mátyás királyunkhoz egy igazságos király hírében állt.

Szinyei Merse Pál szobor

Az Alkotmány és a Kossuth út találkozásánál kialakított téren méltó helyet kapott a hazánkban első egész alakos Szinyei Merse Pál szobor 2021 ben. A festőművész születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékeztek a szoboravatáson.

A festőművészt ecsettel és festő palettával ábrázolta Sánta Csaba szobrász. Anyaga bronz, gránit talapzaton áll, magassága 230 centiméter Az alacsony talapzaton, az életnagyságnál valamivel nagyobb szobrot a térnek azon a részén helyezték el, ahol a szomszédos épületre a híresebb festményei is felkerültek. A településen az általános iskola is a művész nevét vette fel. ASzirmay kastélyban élő családdal rokonságban állt a festőművész, ezért gyakran megfordult a településen. Emlékét a faluban megőrzik, tisztelik őt. Szinyei Merse Pál életútja méltó példa lehet a szirmabesenyőiek számára. A

település két impozáns épülete bekerült a Borsod Abaúj Zemplén Megyei értéktárba, az egyik a Szirmay kastély, illetve a Kisboldogasszony római katolikus templom.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Fércelődők Egyesület

A „Fércelődők Egyesület” egy helyi lakosokból álló kézművesbarát kis közösség. Ez az eredetileg baráti csapatból alakult közösség a hagyományok őrzője és továbbadója a különleges mesterségeknek. Tevékenységüket az önkormányzat által biztosított kézműves házban gyakorolják.

Feladatuknaktekintik egy értékteremtő közösség építését a településen, a hagyományőrzéssel és hagyományteremtéssel kapcsolatos kulturális rendezvények szervezését. Összetartó erő a közös érdeklődési kör, az igényes kézműves alkotások létrehozása iránti vágy, a jó hangulat, a szeretet és a tisztelet. A közösségépítés szempontjából fontos, hogy az egyedülállókat is bevonják a közösség életébe, aktív szerepvállalásra legyen lehetőségük, és a közösségi kézműveskedéssel elkerüljék az elmagányosodást, mentális egészségük fejlesztése által. Más egyesületetekkel, klubokkal és közösségekkel is szoros kapcsolatot ápolnak. A település és

szomszédos teleülések rendezvényein is közösen vesznek részt. A közösség száma folyamatosan növekszik.

Fontos feladat a népi értékek átadása a fiatalok számára. A mai modern technika világában elengedhetetlen, hogy az emberek egy aktív közösség tagjai legyenek egy településen belül is. A népi értékek átadásán kívül fontos a mentális egészség elősegítése, finommotorikus készségek fejlesztése A kézműves közösség foglalkozik a csipkeverés, zsinórcsipke horgolás, gobelin varrás, foltvarrás, papírfonás és horgolás (amigurumi) technikáival is.

A tevékenységek közül a vert csipke készítésének gyakorlása emelkedik ki. A közösségnek még vannak olyan olyan tagjai akik művelői ennek a szép és különleges mesterségnek így meg tudják ismertetni a technika rejtelmeivel a tudásra vágyókat. E szép mesterség elsajátítása idő és eszközigényes. Az elkészült termékek, legyen szó akár a lakásdekorációhoz hasznos vagy öltözködési kiegészítőként szolgáló darabokról egyaránt arról tanúskodnak, hogy van igény ezekre a szép csipkékre.

Számos kiállítást szerveztek már a helyi lakosok által összegyűjtött eszközökből és azt általuk készített kézműves munkákból (pl. gyűszűkiállítás).

Csipkeverés

Minden nemzet felbecsülhetetlen értéke a népművészeti öröksége, amelyben megtestesül saját történelmének egyik fontos összetevője. A táj, az ott élő emberek származása, történelme, szorosabb és tágabb kapcsolatai a nagyvilággal meghatározzák, milyen anyagot használnak a mindennapjaik tárgyainak elkészítéséhez, hogyan formálják meg azokat és milyen motívumokkal díszítik. Egy egy tájat, vidéket és az ott élő embereket csak akkor ismerhetjük meg igazán, ha belemerülünk megmaradt népművészeti kincseibe. Épp ezek miatt a hagyományos kézművesség szerte a világon régóta az idegenforgalmi kínálat szerves része. Szerencsére, Magyarországnak kézműves, népművészeti hagyományán, mestereinek keze nyomán keresztül van mit megmutatnia a világnak.

Szirmabesenyőben is fontos szerepe van a hagyományok ápolásának, a régi értékek életben tartásának. A hagyomány az adott közösség tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását támogatja. Az ily módon összegzett közösségi tudás a közösség magatartásformáinak, szokásainak lassabban vagy gyorsabban változó rendszerén belül működik. E formák nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, tapasztalat, mozgásformák leutánzása), elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. A felvilágosodás óta a modernizáció egyik gyakran ki is mondottcélja alokális,általábanfalusi hagyományok városiakra, ill. globálisokra való cseréje. Jelen esetben a hagyomány alatt a régóta tesztelt, a közösségek épülését segítő tudást, a régi szokásokat, a régi értékek életben tartását értjük. A hagyományok ápolása, őrzése, tisztelete és a tudatos hagyományteremtés a nagyközség életének is fontos része. A hagyományőrzés egyik formája a településen belül a kézműveskedés egyik ága egy ősi magyar mesterség a csipkeverés hagyományának a megőrzése, a tudás továbbadása a mai nemzedék számára.

Egyik régi magyar mesterségünk a csipkeverés. Az 1920 es években Magyarországra települők között, selmeczbányai kézimunka tanítók hozták el a csipkeverés technikáját hazánkba. A vert csipke készítésének módja a XVI. századtól napjainkig semmit sem változott. A csipkeverés különlegessége, hogy a textil készítése közben jön létre a minta.

A csipke apró mintás textília, melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is. Ez a lyukacsos, áttört anyag könnyedsége, légiessége miatt igen reprezentatív megjelenésű, ezért az öltözködésben kapott

először szerepet. Már az Árpád kori leletekből is megállapítható, hogy az uralkodók asszonyai nemcsak pompás ékszereket, hanem aranyfonálból varrott, áttört főkötőt viseltek. A mai értelemben vett csipkét akárcsak az üveg és tükörművességet az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. Kezdetben viszonylag egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a XVI. századtól azonban mind gyakoribbak lettek a leveles, virágos motívumok, ember és állatalakok.

A csipke többféle technikával készíthető, mintásan áttört laza vagy tömöttebb szövedék. Több ismert fajtája közül a magyar népművészetben jelentős a rece csipke, a varrt, a tűzött vagy tűcsipke, a vert csipke, a fonott csipke (sprang technika). Kisebb jelentőségű a horgolt csipke és szinte elhanyagolható a kötött csipke. A csipkék közé szokás számítani a rojtkötést is. A tűvel varrt csipkék megelőzték a vert (köpli) csipkéket, de mindkettő közös forrása az áttört munkákban a szálvonásos, szálszorításos és a vagdalásos technikában kereshető. Ezeknek a csipkéknek korai mintái megegyeznek. Nálunk a varrt csipkét, amelyet hurkolással és átcsavarással díszítenek, jórészt csak vászonszélek összeállítására alkalmazták, lepedőkön, abroszokon, párnavégeken, ingeken, gatyákon és pendelyeken.

Szegésül, pl. ingek ujján csak nagyon ritkán fordul elő. Országosan elterjedt a vert csipke is, de a magyarok közt csak szigetszerű készítési gócait ismerjük, a vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba. Innen a levéltári adatokból ismert „tót csipke” elnevezés, amely azonban inkább a közvetítő kereskedőkre utal. A korábbi időkben ugyan is jelentős szerepe volt a bányavárosok német nyelvű lakóinak. A Sárközben a főleg női ingek

ujjába való csipkét, a gabócát készítették fehér, kendercérnából, Torockón pedig színes gyapjúszálból vertek csipkét a kötények és mellesek díszítésére. Találni helyi készítésű vert csipkét a D Dunántúl és a Felföld több magyar csoportjánál is, ezek fehérek, jobbára vastag szálúak és tömött mintájúak. A csipkeveréshez több eszközből álló felszerelés szükséges: A csipkének két alapvető fajtájából a varrott csipke mint korábban említettük Itáliából terjedt el, amelynek anyaga a fehér len fonal. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen szállal (gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel) dolgoznak. A vert csipke, azúgynevezettklöpliviszonttöbbszállalkészül;averőpálcánaknevezettorsókrólarájuktekert fonalakat a henger alakú párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint. A vert csipke közvetlen elődje a rojt. A szövetdarab végének lelógó szálait kellett a felbomlástól megóvni s ezért összefonták, összecsomózták őket s így egy organikus lezárást kaptak. A csipke a ruházaton mell , gallér és kézelőfodorként volt divatos: nemcsak díszként szolgált, hanem drága holmi lévén viselőjének társadalmi rangját, vagyoni helyzetét is érzékeltette. A XVII. században szinte plasztikaként ható, a kényelemre fittyet hányó, hatalmas csipkeköltemények születtek. Ugyanakkor a csipke már igen korán megjelent az ágy és párnahuzatokon. A vert csipke készítéséhez több eszköz is szükséges. Legalább négy fonallal készül, de ennél többel is dolgozhat a csipkeverő. A jellemzően cérna , len , gyapjú vagy selyemfonalat fa orsókra („csipkeverő fácska”, „csipke verőke”) tekerik, ezekkel vezetik a fonalat. Az első verőkéket állati csontból készítették. A csipkeverő párna fűrészporral töltött, lehet henger vagy négyszög alakú, erre kerül a papírra rajzolt minta. A fonalakat gombostű segítségével kettesével a minta fölött letűzik. A legegyszerűbb mintákhoz elegendő négy orsó, nagyon bonyolult minták esetén akár 1200 at is használhatnak.

A csipke kezdeteikor nem helyeztek hangsúlyt a fonal finomságára. A varrt és vert csipkénél is a tartósság volt a fontos és a minta tisztasága.

A csipkeverés műveletei közé tartozik még a fonás, a csavarás és a szövés is. A csipkeverés bonyolultsága miatt hosszú időn át kell tanulni és gyakorolni ahhoz, hogy valaki művészi szintre fejleszthesse a képességeit.

Rendezvények

Besenyői őszköszöntő

Egy hiánypótló ünnepség hagyományait teremtették meg Szirmabesenyőn, az őszi időszak kezdetének megünneplését és a nyár elbúcsúztatását. A település életében az őszi időszak

kezdetének megünneplését elfelejtették, így az önkormányzat szerette volna ezt az időszakot egy közös ünnepléssel emlékezetessé tenni a helyi lakosok számára, helyi fellépők, helyi műsorok bevonásával.

Farsangi Forgatag

A rendezvény célja a hagyományos farsangi elemek (fánk, álarcok jelmezek) újragondolásával a közösségek összetartó erejének növelése A vidám télűző mulatságok új arcának felfedezése, bemutatása a helyi lakosoknak a helyi lakosok által: farsangi fánk hagyományos és újszerű megközelítése álarcosbál felvonulás a helyiek által készített jelmezekben új szokások, hagyományok kialakításával a lakosok számára.

Fércelődők Klub kiállításai

Aklub és aprogram célja, hogyahasonlóérdeklődési körűlakosokhosszútávúösszetartozását elősegítse. A Fércelődők kézműves klub tagjai főleg alkotó, kreatív felnőttek és aktív nyugdíjasok, akik a klub keretein belül több kézműves ággal ismerkedhetnek meg mint nemezelés, horgolás, patchwork. A kiállítás során a tagok által készített különböző dísz , és használati tárgyak kerülnek bemutatásra. A klub munkásságát programsorozatokon keresztül mutatják be a helyi lakosoknak, érdeklődőknek kiállítás, közös „fércelődés”, foglalkozások, kézműves termékek formájában. Tót nyelvű klub Szirmabesenyő lakossága nagyarányban szlovák etnikumú volt, és az 1870 es évekig a tanítás is szlovák nyelven folyt. A szláv eredet máig megfigyelhető a tősgyökeres lakosokon, akik szüleik, nagyszüleik által tudnak szlovák kifejezéseket. Egy helyi civil kezdeményezés folyamán alakult meg a tót nyelvű klub, ahol a még tótul tudó idősebb korosztály felelevenítheti, az érdeklődőknek pedig taníthatják a tót nyelvet.

FORRÁSJEGYZÉK

Irodalomjegyzék

Molnár Béla: Arnót története

Zsíros Sándor: A zsolcai „elsüllyedt templom” és a megújulás

Zsíros Sándor: Felsőzsolca története

Németh Csaba: Az örökség őrzői (bolgárok története)

Dr. Juhász Lajos: Sajókeresztúr krónikája

Hajdu Imre: Nekem nem térkép e táj

Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története 2010 Zsolca Hírmondó

Keresztúri Krónika

Szirmabesenyő Világa Internetes hivatkozások

https://felsozsolca.hu/varosunk https://www.kozterkep.hu https://www.boon.hu/helyi kozelet/2017/06 http://nol.hu/archivum/archiv 331101 149157 https://tirek.hu/turizmus/telepulesek/felsozsolca/ https://www.boon.hu/helyi kozelet/2022/07/pro urbe dijat erdemelt a csoport https://www.boon.hu/helyi kultura/2022/07/nem csupan szorakozas http://ecolounge.hu/vadon/osszefogtak a szinpompas gyurgyalagokert https://holnaputan.hu/lenner adam/van ahol uldozik es van ahol szeretik https://www.arnot.hu/tortenelem/ http://www.baz.hu/ertektar http://www.kulcsmagazin.hu/cikk_iden is majuskosarkiallitas es verseny arnoton

https://kozossegek.atalakulo.hu/pro lecso http://www.bffd.hu/pro lecso/ismerteto http://kulcsmagazin.hu/cikk_sajokeresztur kozossegepit csaladbarat telepules http://mkne.hu/NKNS_uj/hagyomanyok.pdf https://szirmabesenyo.hu/szirmabesenyo szepul/elet liget https://www.magyarorszagom.hu/csipkeveres.html http://kezmuves.hagyomanyok.hu/