SAJÓKERESZTÚR

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk hegységhez közeli településeknek, amelyeket a XIII-XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. A borkultura jelenlétéről számos borospince árulkodik. Ezek közül leghíresebb a Rákóczi Pince, amelyben állítólag egy ökrös szekér is meg tud fordulni. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia SancteCrucis-ként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebek család tulajdona volt, a XVII. században mezővárosi rangot kapott. Sok megpróbáltatás érte a török idők alatt, mégis, a lakosok megmaradtak.

A község újkori történetében nagyobb szerepet kapott a település határában létrehozott Borsodi Ércelőkészítő Mű, aminek területén több éven keresztül működtek különböző profilú cégek. A községben született és élt Rontó Pál, akit Gvadányi József tett legendás irodalmi alakká. Napjainkban Sajókeresztúr Önkormányzatának munkája pozitív változásokat idézett elő a településen. Kiépült a szennyvízhálózat a már meglévő víz-, gáz- és áramhálózat mellett. A föld alatti beruházások meglétével elkezdődtek a szilárd burkolatú utakfelújítása. Megújult a főutca, majd kisebb utcák, bekötőutak és további felújítások várhatóak. Megújulnak a vízelvezető rendszerek, korszerűsödnek az intézmények. Új bölcsőde épült, a meglévő óvoda és konyha épületek felújításra kerültek. A községi tornaterem is energetikai felújítást kapott. Sajókeresztúr önfenntartóvá válását az ipari park fejlesztése teszi lehetővé, ahová jól működő cégek betelepülését várják. Kerékpárút épült Sajókeresztúr és Miskolc között Szirmabesenyő Önkormányzatának partnerségével.

Sajókeresztúr egy élhető település, Miskolctól 6 km távolságra. Családbarát beruházásokkal szépülő falu, ahol kialakításra került egy szép főtér. A főtéren a rendezvények, programok lebonyolítására is lehetőség nyílik. A színpad mellett kültéri edzőpark és játszótér áll a családok rendelkezésére a Sajóval határos festői környezetű „Sajó-Beach” mellett. A települési közösség nagyon összetartó. A rendezvényeket nem csak látogatják, hanem azok lebonyolításában is aktívan szerepet vállalnak. A település aktív tagja a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének, amely szövetséggel közösen számos közösségépítő programot és rendezvényt bonyolítanak le. Ugyanilyen közösség- és kapcsolatépítő programsorozat a „Sajó vize összeköt”, amely programsorozat keretében bemutatkoznak az érintett települések, Sajókeresztúr testvértelepülései, művészeti csoportjai, a helyi gasztronómiai különlegességek, ezen kívül a Pro Lecsó Piac bio kínálatból is vásárolhatnak a látogatók. A közösségi programok lehetőséget teremtenek a hagyományok és kulturális kapcsoltatok ápolására, a közös fejlesztési elképzelések megvalósítására. A hagyományok őrzésének köszönhetően egyre több fiatal kezdi újra felfedezni a szőlőtermesztés és borkészítés örömeit.

A szőlő és bortermesztésen kívül a település csatlakozott a a Pro Lecso programhoz is. A Pro Lecso program 2010-ben jött létre. Maga a program egy komplex térségi és közösségfejlesztő

program az edukáció jegyében– Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Cserehát kistelepülésein: Hejőszalonta, Bükkaranyos, Hejőkeresztúr, Edelény-Finke és Sajókeresztúr részvételével. A Pro Lecsó Program a rászorulóknak kíván segíteni azzal, hogy a helyi önkormányzatokkal együttműködésben kertművelésre ad lehetőséget és régi, elveszettnek hitt tudásokat tanít „újra”. A program legfőbb célja az, hogy a vegyszermentes gazdálkodáson keresztül közösség- és településfejlesztés, vagyis komplex fejlesztés jöjjön létre. A Pro Lecsó Programban résztvevő kistelepüléseken az egyik legnagyobb probléma a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a szegénység és ebből eredően a mindennapi szükségletek kielégítése. Az elmúlt évtizedekben elvesztek az önfenntartáshoz szükséges ismeretek és az erre való motiváltság. A program a szociális és környezeti problémákat együtt kezel. A szegénységet, a munkanélküliséget, az integráció kérdését, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférést, az ökológiai gazdálkodás alacsony mértékét. Ezek helyi szinten történő megismertetése és bevezetése jelentős társadalmi hatással bír mind helyi, mind pedig mikro-régiós szinten.

A közösségi gazdálkodásnak az az előnye, hogy erősíti a közösségi tudatot, csökkenti a munkanélküliek számát, és segíti az egészséges életmód kialakítását. Ezek együtt pozitív irányba változtatják az emberek gondolkodásmódját. A program ezeken kívül segíti a roma kisebbséggel szembeni előítéletek megváltoztását is. A gyakorlatban a települési programok komplex élelmezési, felnőttoktatási, foglalkoztatási és közösségépítő

tevékenységen keresztül segítik a mélyszegénységben, gyakran éhezéssel, kirekesztettséggel küzdő roma és nem roma, mélyszegénységben élő lakosságot, de részt vesznek benne fiatalok, nyugdíjasok, dolgozó emberek, kismamák is. A megtermelt bio, vagy vegyszermentes élelmiszerek piaca folyamatosan nő az egész világon, és ezen belül Magyarországon is. Az igények és az igények kielégítésének összekapcsolásával hozzájárul a program a munkanélküliség és a szegénység csökkenéséhez. A Pro Lecsó program folyamatosan fejlődik.

Sajókeresztúrban 2013-ban indult el a vegyszermentes zöldségtermesztés, és ehhez kapcsolódóan a tartósításuk megoldásaként a településen fellelhető régi receptek felkutatása a hagyományok megőrzéseként is egyben. A település közfoglalkoztatásában részt vevő dolgozók zöldség-és növénytermesztő vizsgát tettek, majd több éven át tartó tevékenységgel elsajátították a vegyszermentes gazdálkodás alapjait. A termesztett növények és gyümölcsök már a Pro-Lecso védjegy alatt kerülnek feldolgozásra, mely jelzi a kiskertekben biogazdálkodással megtermelt javak eljuttatását frissen a fogyasztóhoz, illetve a tartósítással elkonzervált termékek felhasználását. A zöldségek az önkormányzati tulajdonú kertekben, illetve a díjmentesen bérbe vett, régóta műveletlen kertekben fóliás, illetve szabadégű eljárással fejlődnek. A frissen leszedett termések (hónapos retek, újhagyma, paradicsom, paprika) a közösségi konyhában kerülnek felhasználásra. A tartósított savanyúságok, lekvárok pedig a téli időszakban a települési rendezvényeken kerülnek felhasználásra. A kertművelés mellett programokat, magbörzéket, az egészséges táplálkozást népszerűsítő előadásokat is szerveznek, közös főzéseket tartanak a kertekben. Sajókeresztúron 2015-ben megszervezésre került az első Pro Lecsó piac is. A környékbeli települések rendezvényein is állandó vendégek a település standjai, amelyen a zöldség-és gyümölcslekvárok kóstoltatása minden látogató számára lehetséges és azok, különleges ízviláguknak köszönhetően nagy sikert is aratnak.

Különleges terméknek számít a dolgozók által kifejlesztett sütőtökkrém lekvár fahéjjal, a mentás ivólé és a legkedveltebb, legnagyobb sikert arató lilahagymalekvár. A téli ünnepkör idején a farsangi fánkok kisérője a saját termelésű lekvár, a nyári időszakban a megtermelt zöldségekből nyári savanyúság kerül az asztalra. Az ősz a sütőtöké, itt a sült változattól a narancsos-fahéjas sütőtökkrém levesig a rántott sütőtökön át minden fellelhető.

A település és a környező települések lakói is részt vesznek az évente megrendezésre kerülő Pro-Lecsó Piacon, amely a helyi és környékbeli termelők piacra lépésének a színhelye is egyben. A falunappal egybekötött rendezvényen a termékértékesítés mellett kóstolók, receptklubok és látványkonyhák működnek. A mai korban fontos szerepe van a hagyományok ápolásának, a régi értékek életben tartásának. A hagyomány egy adott közösség, település tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását támogatja. A szokások és tudás nem öröklés útján jutnak el egyik nemzedéktől a másikig, hanem az eltanulás (nyelv, megfigyelés, tapasztalat, mozgásformák leutánzása), elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését, tevékenységét. A felvilágosodás óta a modernizáció egyik – gyakran ki is mondott célja – a lokális, általában falusi hagyományok városiakra, ill. globálisokra való cseréje. Jelen esetben a hagyomány alatt a régóta tesztelt, a közösségek épülését segítő tudást, a régi szokásokat, a régi értékek életben tartását értjük. A hagyományok ápolása, őrzése, tisztelete és a tudatos hagyományteremtés a mai Sajókeresztúr életének is igen fontos része.

Sajókeresztúr évek óta együttműködik a Pillangó Fejlesztések Egyesülettel is, tevékenységük középpontjában a kistelepülési szintű vegyszermentes gazdálkodás népszerűsítése, elterjesztése áll. 2020-ban egy pályázati forrásnak köszönhetően lehetőség nyílt rá, hogy a helyi és a szomszédos települések lakosai közül csatlakozzanak a Pillangó Kertet művelők táborához. Várakozáson felüli volt a jelentkezők száma, egy olyan kis csapat verbúválódott össze, ahol majdnem minden korosztály képviselteti magát. A programban a régen elfeledett bolgárkertészeti hagyományokat elevenítették fel. A mai felgyorsult világban az emberek vágynak az olyan tevékenységre, ahol lehet elmélkedni, visszatérni a természethez, közösségi életet élni, tapasztalatokat cserélni. A Covid járvány idején ez főként pozitív hatással volt a programban résztvevőkre, hiszen az emberek nem mozdulhattak ki, de a kertészkedést örömmel végezték a közösségi kertben is és a saját kertjükben is.