__MAIN_TEXT__

Page 1

_INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM _TANANYAG


_INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM _TANANYAG ACADEMIC BOOK ÍRTA DR. BACHMANN BÁLINT DR. MEDVEGY GABRIELLA DR. GYERGYÁK JÁNOS DR. VERES GÁBOR DR. ZOLTÁN ERZSÉBET SZERÉNA UDVARDI PÉTER PETŐ ALEXANDRA PAÁRI PÉTER RÁCZ TAMÁS BÉRES GÁBOR ANISKIN ALEKSEJ PH.D OREŠKOVIĆ MATIJA PH.D BOGADI ANTONIJA IVAN CVITKOVIĆ FÉNYKÉPEZTE PAÁRI PÉTER SZERKESZTETTE PETŐ ALEXANDRA PÉTER PAÁRI RÁCZ TAMÁS FORDÍTOTTA A+P MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT. NYOMDA ÉRDI RÓZSA NYOMDA KFT. 2030 ÉRD, TÖRÖKBÁLINTI ÚT 34. 2018 ISBN 978-963-429-310-1 (digital) ISBN 978-963-429-309-5 (printed)


_TARTALOMJEGYZÉK

00_PROJEKT ÉS RÉSZTVEVŐK 01_INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS 02_KURZUS TÉMAKÖREINEK ISMERTETÉSE

5 9 15

2.1_TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK, PROGRAM ISMERTETÉSE, FELKÉSZÜLÉS

16

2.2_HELYSZÍNI MINTAVÉTELEK: VIZUÁLIS ÉS VERBÁLIS ADATGYŰJTÉS:

18

„VISIBLE AND TALKING CITY” 2.3_TUDOMÁNYOS, ELEMZŐ ADATGYŰJTÉS: „INVISIBLE CITY ”

18 22

2.4_TELEPÜLÉSI VIZSGÁLATOK INTEGRÁLÁSA, AZ INFORMÁCIÓK EGYÜTTES ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE:„INTEGRATED CITY”

26

2.5_TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA

28

2.6_BEÉPÍTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

32

2.7_ÉPÍTÉSZETI TERVEK KÉSZÍTÉSE

34

2.8_KÜLSŐ, NYITOTT TEREK TERVEINEK KÉSZÍTÉSE

36

2.9_A FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA

38

(VÁZLATOS TÉMAKIDOLGOZÁS) 2.10_VÉGLEGES TERVEK ISMERTETÉSE, VÉLEMÉNYEZTETÉSE

38 40

03_HALLGATÓI MUNKÁK

43

04_OKTATÓI AJÁNLÁSOK TÉMAKÖR SZERINT

67

3


4


00

_PROJEKT ÉS RÉSZTVEVŐK

A Pécsi Tudományegyetem, a varasdi University North és a Baranya Megyei Önkormányzat együttműködésével megvalósult, határon átnyúló projekt célja, hogy a jelenleg még nem elérhető integrált településfejlesztésre irányuló képzési programot alakítsanak ki. A program során a két ország - Horvátország és Magyarország - határmenti régióinak települései kerültek az elemzések középpontjába. Az elkészült hallgatói munkák szemléletesen mutatják be, hogy a fiatalok

hogyan látják egy adott település fejlesztési lehetőségeit. A projekt keretében összeállított tananyag és oktatási módszertan mindkét egyetem számára példaértékű lehet, további kurzusok alapját képezheti. Ezen túlmenően a kötetek a hallgatók és az oktatók számára egyaránt ajánlhatóak, mivel létező, települési szinten megjelenő problémakör elemzésére irányulnak. Az eltérő elképzelések és megközelítésmódok alapján számos értékes, gondolatébresztő megoldási javaslat született.

5


_UNIVERSITY NORTH_HORVÁTORSZÁG

MATIJA OREŠKOVIČ Ph.D

ALEKSEJ ANISKIN Ph.D

BOGADI ANTONIJA

CVITKOVIĆ IVAN

EGYETEMI ADJUNKTUS

EGYETEMI ADJUNKTUS

Ph.D HALLGATÓ

Ph.D HALLGATÓ

_BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT_MAGYARORSZÁG

BÉRES GÁBOR TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ 6


_PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM _MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR_MAGYARORSZÁG

EGYETEMI ADJUNKTUS

DR. ZOLTÁN ERZSÉBET SZERÉNA EGYETEMI DOCENS

EGYETEMI DOCENS

PAÁRI PÉTER

PETŐ ALEXANDRA

RÁCZ TAMÁS

UDVARDI PÉTER

DLA HALLGATÓ

TANÁRSEGÉD

DLA HALLGATÓ

CÍMZETES EGYETEMI DOCENS

DR. MEDVEGY GABRIELLA

DR. GYERGYÁK JÁNOS

EGYETEMI TANÁR

DR. VERES GÁBOR

7


8


01 Magyarország EU-hoz történő csatlakozásának (2004) köszönhetően az integrált településfejlesztés szemléletmódja megjelent és elterjedt a magyar határmenti térségben is, a helyi gyakorlati megvalósítás tapasztalatai pedig elérhetővé váltak. Miután Horvátország 2013-ban csatlakozott az EU-hoz a horvát települések önkormányzatainak is alkalmaznia kell az integrált településfejlesztés elvét az EU által finanszírozott településfejlesztési akciók során. A fent említett megközelítés szükségessé teszi, hogy az építészek, várostervezők, mérnökök új generációja ismerje meg az integrált szemléletmódot és annak gyakorlatát a horvát-magyar térségben is. Arra is szükség van, hogy a gyakorló szakemberek naprakész információkat kaphassanak a témát illetően. Annak ellenére, hogy az EU kiemelten kezeli az integrált településfejlesztést a városfejlesztések tervezésénél, nincs felsőfokú képzés ebben a témakörben a határmenti térségben. Az ismeretek, a készségek és a kompetencia hiánya miatt bonyolultabb a városfejlesztési politika területi, szektorális és átmeneti szempontjainak figyelembe véte-

_INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

le egy átfogóan szervezett módon. A hátrányos helyzetű, elszegényedett városrészek is hasonlóan nagy figyelmet kell, hogy kapjanak a várost egy egységes egésznek tekintő tervezési folyamatban (társadalmi kohézió és integráció a városokban és városi térségekben, szociális lakáspolitika). Miközben a szakmagyakorlók részéről egyre gyarapodott a témával kapcsolatos tapasztalat és a határmenti térséget érintő egyedi tudás, addig a megfelelő integrált településfejlesztés megvalósítását a határmenti térség tudásközpontjai és felsőoktatási műhelyei eddig nem támogatták. A LIPCSEI KARTA Az integrált településfejlesztés elméletét a Lipcsei Kartában tették közzé 2007-ben, amely meghatározta az integrált településfejlesztési dokumentumok kidolgozásának menetét. Nagyon fontos, hogy megsimerjük a Karta ajánlásait, mivel azok világos iránymutatást adnak a jövő városfejlesztési tervezése számára. A Lipcsei Karta szövegét az Európai Unió német elnöksége alatt fogadták el 2007-ben.

„A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Karta a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy • saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Kartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba; alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és az ehhez kapcsolódó kormányzást a végrehajtás érdekében, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; • támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. 9


A Lipcsei Karta ajánlásai: Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása Az integrált városfejlesztési politika számunkra azt jelenti, hogy a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe vesszük. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása olyan folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges. Az integrált városfejlesztési politika a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Megvalósítása európai dimenziójú feladat, ahol azonban figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a szubszidiaritás elvét. Az integrált városfejlesztési politika révén összehangolt érdekek megteremtik az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját. A tudás és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növelhető. A köz- és magánberuházások jobban koordinálhatók. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. Kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása A közterületek, az épített környezet, az építészet és a városfejlesztés mi10

nősége fontos szerepet játszanak a városi lakosság életkörülményeiben. Mint a helykiválasztás „puha” tényezői lényeges szerepet játszanak a tudásalapú iparágakban érdekelt vállalkozások, illetve a képzett és kreatív munkaerő vonzásában, valamint a turizmust illetően. Ezért erőteljesebben kell érvényesíteni az építészet, az infrastrukturális tervezés és a várostervezés kölcsönhatását, a vonzó, felhasználóbarát közterületek kialakítása és az élhető környezet, a magas színvonalú építési kultúra („Baukultur”) megteremtése érdekében. Az építési kultúra fogalmát a szó legtágabb értelmében, a tervezés és építés minőségét befolyásoló kulturális, gazdasági, műszaki, szociális és ökológiai szempontok ös�szességeként kell érteni. Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése A városi közlekedést össze kell egyeztetni a lakó- és munkahelyi területek, a környezet és a közterületek egymástól eltérő igényeivel. A műszaki infrastruktúra, különösen a vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés és más közüzemi szolgáltatások már korai szakaszban továbbfejlesztést igényelnek, alkalmazkodva a változó szükségletekhez, a magas színvonalú városi életforma jövőbeli követelményeinek megfelelően. Szükséges az épületek energiahatékonyságának javítása. Ez érvényes a meglevő és az új épületekre is. A lakóépület-állomány műszaki felújítása meghatározó szerepet játszhat az energiahatékonyságban és a lakók életminőségének javításában. Különös figyelmet érdemelnek az előregyártott technológiával készült, valamint a régi és a rossz minőségű épületek. Optimalizált és teljesítőképes infrastruktúra-hálózatok, valamint energia-takarékos épületek alacsonyabb

költségeket jelentenek a vállalkozások és a lakók számára egyaránt. Az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának fontos alapja a kompakt településszerkezet. Ez olyan városrendezés és -tervezés útján érhető el, amely a területhasznosítás és a spekulatív fejlesztés szigorú ellenőrzésével megakadályozza a város túlzott terjeszkedését. Proaktív innovációs és oktatási politikák A városokban nagy mennyiségű tudás teremtődik és kerül átadásra. Egy város tudáspotenciáljának teljes körű kihasználása függ az óvodai és az iskolai oktatás minőségétől, az oktatási és szakképzési rendszeren belüli tudásátadás lehetőségeitől, a társadalmi és kulturális hálózatoktól, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeitől, az egyetemek és más kutatóintézetek színvonalától, illetve az ipar, a vállalkozások és a tudomány közötti transzfer-hálózatoktól. Kiemelt figyelmet kell fordítani a városok egészének kontextusában a hátrányos helyzetű városrészekre A városok komoly kihívásokkal néznek szembe, különösen a gazdasági és társadalmi struktúrák változásával, valamint a globalizációval összefüggésben. Többek között különösen a magas munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés jelent konkrét problémát. Egy városon belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes városi területek gazdasági és társadalmi lehetőségeit illetően, de a környezet eltérő minőségének szempontjából is. Ezenfelül a társadalmi és gazdasági fejlődés terén tapasztalható különbségek gyakran tovább növekednek, ami hozzájárul a városok destabilizálásá-


hoz. Az egyenlőtlenségek csökkentését és a társadalmi kirekesztődés megakadályozását célzó szociális integrációs politika a biztonság legjobb garanciája városainkban. Annak érdekében, hogy a városokban és városi területeken a társadalmi kohézió és integráció megvalósuljon, a jól átgondolt lakáspolitika hatékony eszköz lehet. Az egészséges, megfelelő és megfizethető lakások vonzóbbá tehetik a városi területeket mind a fiatalok, mind az idős emberek számára, és hozzájárulhatnak a városrészek stabilitásához. Jobb, ha idejében felismerjük a korai intő jeleket és időben, költséghatékonyan tudunk intézkedéseket tenni. Ez forrás-megtakarítást eredményez. Amikor egy városrész már hanyatlásnak indul, a folyamat megfordításának költségei és nehézségei már sokszorta nagyobbak lehetnek. A kormánynak az érintett terület lakosai számára perspektívát és ösztönzőket kell biztosítani a fejlődéshez.

gazdaságpolitika a megfelelő, amely az egyes városrészek szükségleteihez igazodik. A cél a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése, illetve új vállalkozások elindításának megkönnyítése. Különösen a helyi munkaerőpiacra való bejutás lehetőségét kell fejleszteni a keresletnek megfelelő képzések biztosításával. Fokozottabban ki kell használni az etnikai gazdaság foglalkoztatási és képzési lehetőségeit is.

A fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák

Számos hátrányos helyzetű városi terület visel a rossz közlekedési kapcsolatokból és környezeti problémákból adódó többletterhet, amely révén csökken e területek vonzereje.”

A gazdasági tevékenységek és beruházások, valamint a magas színvonalú városi struktúrák, a jól kiépített környezet és a modern és hatékony infrastruktúra szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ezért igen fontos a hátrányos helyzetű városi területek meglévő épületállományának javítása, a tervezés, a fizikai állapot és az energiahatékonyság tekintetében. A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése

_VILLÁNY

A hátrányos helyzetű városi területek gazdasági stabilizálását célzó intézkedéseknek ki kell aknázniuk a városrészekben magukban rejlő belső gazdasági erőket is. Ebben az ös�szefüggésben a munkaerő-piaci- és

Proaktív oktatási és képzési politika gyermekek és fiatalok számára A hátrányos helyzetű városrészek fejlesztésében alapvető kiindulási pont a helyi közösség oktatási és képzési lehetőségeinek fejlesztése a gyermekekre és fiatalokra összpontosító proaktív politikával együtt. A hatékony és megfizethető városi közlekedés ösztönzése

FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ A városfejlesztés két fő típusa a funkcióbővítő városrehabilitáció és a szociális városrehabilitáció. Ez a két típusú beavatkozás a Lipcsei Karta elméletén alapul. A funkcióbővítő városrehabilitáció alapvető célja a városi területek integrált fejlesztése. A rehabilitálandó terület egy akcióterületet határoz meg annak alapján, hogy a városrész milyen gazdasági, társadalmi jellemzői szorulnak fejlesztésre, valamint azzal a céllal, hogy a népesség, a helyi vállalatok és cégek, vállalkozások, más

szervezetek telepedjenek le a városban. Mindezek mellett megvalósul az erősíteni szándékozott, vagy újonnan létrehozandó városi funkciók támogatása is. Annak érdekében, hogy a terület eltervezett fejlesztési céljai megvalósulhassanak a környezetet és az infrastruktúrát fel kell újítani, az épített környezet fellelhető értékeit meg kell őrizni és hasznosítani, ezzel elősegítve a gazdasági területek, közösségi terek és funkciók kiterjesztését. A városfejlesztési tevékenységek összetett beavatkozások, melyek a következő alapelvek mentén kell, hogy megvalósuljanak. Egy városrehabilitációs projekt létrehozásakor nagyon fontos azzal is tisztában lenni, hogy az akcióterület fejlesztésének milyen anyagi háttere van, annál is inkább, mivel ez általában a helyi önkormányzatok legégetőbb kérdése hosszútávon. Természetesen az elérni kívánt célok csak akkor teljesülhetnek, ha egyaránt figyelembe vesszük a város jelenlegi helyzetét és az ingatlanpiac jellegzetességeit is. SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ A szociális városrehabilitáció azokra a városrészekre összpontosít, amelyek társadalmi és fizikai állapota a városi átlagnál sokkal rosszabbak. A városi környezet állapotát helyi és regionális szinten is vizsgálni szükséges. Abban az esetben, ha a projektet az EU Alapok támogatják, akkor a terület hátrányos helyzetét különféle indikátorokkal igazolni kell. Az indikátorok listáját az Irányító Hatóság pályázati felhívásaiban teszik közzé. A szociális városrehabilitáció célja, hogy egy városi terület minőségét növelje és az ott lakók számára egy jobb élet lehetőségét teremtse meg. A fejlesztési program fő célcsoportja a hátrányos helyzetű lakosság, amelyik a szegregált területen belül él és 11


ők azok, akik érdekeltek az épített környezet és a társadalmi státusz javításában. A projekt középpontjában álló beavatkozások a lakhatás javítását célozzák és az EU Alapok anyagi támogatásával valósulnak meg. A szociális városrehabilitáció különféle városi területeket célozhat meg: • Lakótelepi fejlesztések, tömbházak • Leromlott városi környezetben található hagyományos lakóterületek rehabilitációja • Roma telepek rehabilitációja Néhány alkalommal a szociális célú városrehabilitációs projekt megvalósítása során egyéb beavatkozásokat is meg kell valósítanunk. Nagyon gyakran az egész város érintett a projektben, mivel a szegregált terület lakosait a város más részeire költöztethetik. A projektnek ezt az elemét nevezik mobilizációs programnak. A mobilizációs program célja az, hogy csökkentse a hátrányos helyzetű lakosság arányát az akcióterületen belül és ezzel növelje a társadalmi integrációt. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) egy középtávra, 6-8 évre szóló, megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Erőteljes stratégiai megközelítést alkalmaz és középtávú, operatív városfejlesztési beavatkozásokat határoz meg. Az integrált településfejlesztési stratégia akcióterületeket határol le az integrált szemléletmód elvének figyelmbe vételével. Az alapelvek meghatározzák az ITS tartalmát. Egyaránt tartalmaz ágazatai megközelítéseket, mint amilyen a gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, szociális ügyek. Akcióterületeken alapul a tervezése és a városlakók, a 12

az önkormányzat és a magánszektor szereplőinek elvárásait is egyaránt megjeleníti. Erős befolyással bír a helyi döntéshozók városfejlesztési döntéseire nézve. Az ITS-nek operatívnak kell lennie, azaz integrált és szektorális beavatkozásokat is kell tartalmazzon. Az ITS kereteket határoz meg és kijelöli az t a személyi állományt, amelyik a fejlesztési akció menedzselését végzi, a szükséges pénzügyi hátteret biztosítja és a megvalósítást és a fenntartást felügyeli. Az ITS segít a helyi döntéshozóknak, hogy annyi szempontot vehessenek figyelembe a projekteket érintő döntések során, amennyit csak lehetséges. Azt fontos megjegyezni, hogy az integrált településfejlesztés kisebb léptékű településeken is megvalósítható. Az utóbbi időben a városfejlesztési stratégia kifejezés helyett a településfejlesztési stratégia kifejezést használjuk, utalva ezzel arra, hogy falvak is fejleszthetők ennek az elvnek a mentén.

Az ITS készítése során elvégzendő vizsgálatok

téseknél (6-8 év) az ITS-ben meghatározott célokat kellene kövessék. Nagyon erős kölcsönhatás van a hosszú távú településfejlesztési koncepció és a középtávú ITS között. Az ITS célrendszere egy jól körülírt jövőképpel kell indítson, amely leírja a város jellemzőit, helyzetét egy 15-20 éves időtávlatban. Akcióterületek lehatárolása Mindegyik városfejlesztési akcióterületet az ITS-ben kell lehatárolni. Fontos kihangsúlyozni azt, hogy az akcióterületi lehatárolás az integrált településfejlesztési stratégiában nem jelent kőbevésett határokat, mivel lehetőség van később az akcióterületi terv elkészítése során azok szükség szerinti módosítására. Valamennyi akcióterületet be kell azonosítani és vázlatosan be kell mutatni. A róluk szóló leírás magában kell, hogy foglalja a tervezett középtávú beavatkozásokat és a megvalósítás követelményrendszerét. Fenntarthatóság követelménye

Az ITS véglegesítése előtt elvégzendő városi szintű elemzések tartalma a követekezőkben foglalható össze: • A város szerepe a települési hálózatban • A közigazgatási besorolás elemzése • A közigazgatási terület elemzése • A szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek elemzése

A fenntarhatóság szempontjának figyelembe vétele minden szereplő számára lehetőséget hordoz. Olyan helyzetet eredményez, amely a társadalom és a környezet számára is előnyös. A fenntartható megoldás általában egy hosszú távú megközelítést jelent, arra mutat rá, hogy hogyan tudunk élni ebben a megközelítésben a jövőben, azaz a fenntarthatóság egy komplex kifejezés.

AZ ITS TARTALMA

Jelentősebb kockázatook a stratégia megvalósítása során

A fő cékitűzések A helyi döntéshozók a hosszú távú döntéseiknél a településfejlesztési koncepcióban, míg a középtávú dön-

Ebben a fejezetben kel összegyűjtenünk azokat a tényezőket, amelyek a projekt megvalósítását befolyásolhatják. A negatív hatások csökkentése érdekében tervezett intézkedéseket


is célszerű bemutatni. A kockázatelemzésnek reálisnak kell lennie és figyelemmel kell legyen minden olyan tényezőre, amely akár csak kismértékben is, de hatással lehet az ITS projektekre. Partnerség A partnerségi egyeztetés az ITS kidolgozásának teljes folyamatában jelen kell legyen. Fontos az átláthatóság biztosítása a partnerségi egyeztetés során. A partnerségi egyeztetés szabályait önkormányzati rendeletben célszerű rögzíteni. A helyi rendelet meghatározza a tájékoztatás és az egyeztetés folyamatának alapvető lépéseit.

DESIGNERS ENGINEERS

MANAGING AUTHORITY

AKCIÓTERÜLETI TERV Az akcióterületi terv szerepe az, hogy a helyi önkormányzat által az ITS-ben megjelölt projektek menedzsmentjét és ellenőrzését meghatározza. A projekteket összetett városfejlesztési, műszaki, pénzügyi szempontokat mérlegelve valósítja meg a helyi önkormányzat. Az összetettség azt jelenti, hogy az önkormányzat bizonyos időközönként ellenőrzést gyakorol a projektek felett, mely során gazdasági, társadalmi és városfejlesztési szempontokat is figyelembe vesz. A folyamatot gazdasági szereplőkkel közösen dolgozzák ki, beleértve a kiadások és bevételek tervezését is. Ez a módszertan jelenti

PROFESSIONAL STAFF

OWN BUDGET

URBAN DEVELOPMENT COMPANY

az akcióterületi tervezést, amely során a közszféra és a magánszféra együttműködése valósul meg. VÁROSFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG Az Európai Unióban már létezik jó gyakorlat a hatékonyan működő városfejllesztési társaságokra. A cég vezetése megfelelő üzleti tevékenységeket kezdeményez. A cég egyik lehetséges formája gazdasági társaság lehet. A tulajdonviszonyok tekintetében egy vegyes forma jön létre, ahol a közösség és a magánszektpor egyaránt tulajdonos lehet. A többségi tulajdon a helyi önkormányzat kezében kell maradjon. A projektek megvalósíthatósága jobb lesz, ha egy hozzáértő pénzügyi szervezetet is, például egy bankot, vagy egy ingatlanfejlesztő céget is bevonnak.

PRIVATE COMPANIES

BANK

LOCAL MUNICIPALITY LOCAL CITIZENS The operation of the Urban Development Company

Városfejlesztési Társaság működése Település léptékű modell 13


14


02

_KURZUS TÉMAKÖREINEK ISMERTETÉSE

Az alábbiakban bemutatott program egységeit egymás után szükséges elvégezni, mert azok egymásra épülve értelmezhetők. Szükség esetén egyes egységek összevonhatók, lerövidíthetők. A hangsúlyok a választott település nagyságától, összetettségétől illetve a programba bevonásra kerülő oktatók, kutatók és szakemberek szakterületétől, érdeklődési, kutatási területétől függnek. Az alább bemutatandó egységek terjedelme szabadon alakítható, azonban gondos tervezést igényel. Az alábbiakban mind a 10 egység a következő bontásban kerül leírásra: Témaegység rövid bemutatása, Témaegység szerepe a programon belül, Oktatási módszer, Szükséges eszközök.

Részletes leírás és ajánlott irodalom: 2.1 Tantárgyi követelmények program ismertetése, felkészülés 2.2 Helyszíni mintavételek: vizuális és verbális adatgyűjtés: „Visible and talking city” 2.3 Tudományos, elemző adatgyűjtés: „Invisible city ” 2.4 Települési vizsgálatok integrálása, az információk együttes elemzése és értékelése:„Integrated city” 2.5 Településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia meghatározása 2.6 Beépítési terv készítése 2.7 Építészeti tervek készítése 2.8 Külső, nyitott terek terveinek készítése 2.9 A fejlesztések megvalósíthatósága és fenntarthatósága (vázlatos témakidolgozás) 2.10 Végleges tervek ismertetése, véleményeztetése

Az integrált városfejlesztési stratégiáról tartott előadás 15


2.1 Témaegység rövid bemutatása A program részletes bemutatása, a tantárgy tematikájának összefoglalása, a kurzus során teljesítendő feladat részletes ismertetése, az elérendő célok, mérföldkövek illetve az ehhez kapcsolódó oktatási módszer leírása. Témaegység szerepe a programon belül A teljes program korai szakaszban történő ismertetésének legfontosabb szándéka, hogy a hallgató átfogó képet kapjon a kurzus során elvégzendő egyes, egymásra épülő egységekről és megértse annak integrált, komplex rendszerét.

_TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK, PROGRAM ISMERTETÉSE, FELKÉSZÜLÉS

hallgatóság és az oktatók között diskurzus alakuljon ki, melyben lehetőség nyílik egy bensőségesebb légkör megteremtésére. Szükséges eszközök A program és a feladat bemutatásához javasoljuk vetített illetve nyomtatott anyagok összeállítását, melyek egységesen képesek átadni a bemutatás során elhangzottakat. A vetített anyagnál törekedni kell a rövid, közérthető tartalmi elemek használatára, míg a nyomtatott, minden hallgató által elérhető anyag részletes program és feladatleírással rendelkezzen. Részletes leírás

Oktatási módszer A program ismertetése során nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a hallgatók a program minden egységének a tartalmát és annak szükségességét megértsék. A téma ismertetése során javasoljuk, hogy képi és szöveges anyagon keresztül legyen bemutatva a féléves program illetve a

2.1.1 Tantárgyi tematika heti/ alkalmi bontásban A tantárgyi tematika heti bontásban történő átadása a folyamatos munkát segíti elő és bemutatja az egymásra épülő modulok kapcsolati rendszerét és elkészítésének határidejét.

2.1.2 Tantárgyi feladatok részletes ismertetése Az elvégzendő feladatok pontos és részletes ismertetése rendkívül fontos tartalmi elem, annak érdekében, hogy a kurzus során elkészítendő feladatok mindenki számára érthetőek legyenek. Javasoljuk rajzi mintaanyagok kiadását mellékletnek illetve a szöveges anyagokhoz tartalomjegyzék, a rajzi anyagokhoz tartalmi lista megadását. 2.1.3 Munkamódszerek A kurzus munkamódszerének bemutatása lényeges elem, mivel ezáltal érthető meg a tematikában meghatározott feladatok elkészítésének munkamódszere. Minden esetben javasoljuk tisztázni a tanóra alatt illetve a tanórán kívül végzendő feladatokat, akár óráról órára.

Az integrált városfejlesztési stratégiáról tartott előadás 16


17


2.2 Témaegység rövid bemutatása A településtervezés meglévő települések esetében minden esetben az „addítivitás elvét követi; a települések meglévő értékeiből illetve problémáiból kiindulva, ahhoz hozzáadva hozzuk létre az új fejlesztési javaslatokat, szándékokat. Ahhoz hogy a település működését, életét és egyáltalán előnyeit és hátrányait megértsék, fontos szerepe van meglévő rendszerek vizsgálatának. Témaegység szerepe a programon belül A település részletes, körültekintő megismerése nélkül elképzelhetetlen olyan tervek készítése, melyek jól integrálódnak, szervesen kapcsolódnak a település meglévő rendszeréhez, így a tervek sikeressége meghatározó összefüggésben áll a munka elején elvégzendő vizsgálatokkal, feltárásokkal. Jelen fejezet az érzékszerveinkkel

_HELYSZÍNI MINTAVÉTELEK: VIZUÁLIS ÉS VERBÁLIS ADATGYŰJTÉS: „VISIBLE AND TALKING CITY”

(látás és hallás) megismerhető vizsgálatokkal, megfigyelésekkel foglalkozik, melyet empirikus vizsgálatnak is nevezhetünk (tapasztalásból eredő - ismeret, tudás, módszer - amely a gyakorlaton alapul, és az elmélettel szemben a közvetlen érzékelést tartja elsődlegesnek). Javasoljuk, hogy erre a témaegységre kellő mennyiségű időt szánjanak, mivel az ebben a fázisban szerzett ismeretek jelentősen befolyásolják a későbbi feladatmegoldás minőségét! Oktatási módszer A témakör oktatása szigorúan szakít a tantermi munkával és a helyszíni megfigyelésére helyezi a hangsúlyt. A javasoltan többszöri helyszíni mintavételezéseket minden szereplő számára kötelező „feltérképezés” előzi meg, annak érdekében, hogy a helyszíni mintavételezés minél átfogóbb és részletesebb legyen.

Szükséges eszközök A helyszín bejárása előtt a település, vagy annak egy részének tanulmányozására szükséges térképek beszerzése illetve az interneten keresztül olyan applikációk böngészése (googlemap, googleearth, mapire.eu) mellyel a település szerkezeti szinten értelmezhető és áttekinthető annak érdekében, hogy a helyszíni bejárást előre megtervezhessük. A helyszíni munkavégzés során a dokumentáláshoz szükséges fénykép, hangfelvételek illetve videok készítésére alkalmas eszközöket vinnünk, valamint feljegyzések készítéséhez (szöveg vagy rajz) üres papírt, jegyzetfüzetet illetve író- és rajzeszközöket.

Hallgatói helyszíni bejárás Villányban 18


19


20


Részletes leírás 2.2.1 Település helyszíni bejárása A feladat kezdeti fázisában a vizsgálat fontos részét képezi a helyszíni mintavételezés. Ennek folyamatára javasolt előre felkészülni az adott településből (település szerkezetét ábrázoló rajzi anyagok beszerzése, elkészítése) hogy a tervezés szempontjából releváns területek megismerése megtörténjen. A helyszíni séták során javasolt csoportban és egyénileg is vizsgálat alá vonni a területet, hiszen más, ha együtt, csoportosan, figyeljük meg a települést illetve más, ha egyénileg, elmélyülve vesszük szemügyre az adott terület működését, életét. A helyszíni mintavételezést javasolt többször elvégezni annak érdekében, hogy kellő információval rendelkezzünk. (eltérő napokon, napszakban, évszakban).

2.2.2 Település életének, működésének megismerése (döntéshozók, civilek, gazdasági szereplők, helyi lakosok) Az adott település működésének feltárása, megértése érdekében fontos az ott élők véleményének megismerése, ezért a fizikai környezet bejárása mellett javasoljuk a helyiek, mint döntéshozók, civilek, gazdasági szereplők felkeresését és helyi lakosokkal beszélgetések kezdeményezését. A kör szabadon bővíthető olyan szereplőkkel, mint ingázók (a településen csak dolgozók) vagy turisták megkérdezését, azonban az ő esetükben nem számíthatunk mélyreható, komplex válaszokra.

tálni, ezért ennek megfelelően ezek elkészítésére alkalmas eszközökkel készüljünk! 2.2.4 Helyszíni mintavételek elemzése és értékelése A helyszíni megfigyeléseket, a készített anyagokat javasoljuk először önállóan majd közös megbeszélés formájában is elemezni és értékelni (az átfogó elemzést és értékelést lásd később!).

2.2.3 Település megfigyelésének dokumentálása A helyszíni bejárás során skiccek, feljegyzések, fényképek, video és hangfelvételek készítésével tudjuk a helyszíni megfigyeléseket dokumen-

A helyi lakosokkal való kapcsolatteremtés fontos szerepet játszik az oktatási folyamatban ( hallgatói bejárás Prelog településen) 21


2.3 Témaegység rövid bemutatása A helyszíni bejárást követően (melyet többször javaslunk megismételni) végezzük el a településnek a különböző adatokból származó elemzését, vizsgálatát, melyhez előzetes kutatást kell végeznünk. A katatáshoz minden, a településhez köthető dokumentum hasznos lehet (nyomtatott irodalom, levéltári adatok, folyóiratok, rajzok, tervek, digitális felületen elérhető adatok, statisztikák, kimutatások, stb.), ezért fontos a több esetben rendkívül bő ismeretanyag rendszerezése, dokumentálása. Témaegység szerepe a programon belül A település részletes, körültekintő megismerése nélkül elképzelhetetlen olyan tervek készítése melyek jól integrálódnak, szervesen kapcsolódnak a település meglévő rendszeréhez, így a tervek sikeressége jelentős összefüggésben áll a munka elején elvégzendő vizsgálatokkal, feltárásokkal. Jelen fejezet az érzékszerveinkkel (látás és hallás) nem megismerhető vizsgálatokkal, foglalkozik, melyeket adatok és rajzi állományok felkutatásával, elemzésével tudunk előállítani. Oktatási módszer 22

_TUDOMÁNYOS, ELEMZŐ ADATGYŰJTÉS: „INVISIBLE CITY ”

A témakör oktatása történhet tanteremben, de lehetőséget ad külső helyszínen történő oktatásra is (könyvtár, levéltár, települési középület), ahol az érintett hallgatók a kutatáson kívül önállóan, kisebb csoportokban, vagy közösen prezentálva is bemutathatják eredményeiket. Javasoljuk, hogy erre a témaegységre kellő mennyiségű időt szánjanak, mivel az ebben a fázisban elvégzett munka jelentősen befolyásolja a későbbi munkák minőségét! Szükséges eszközök A települések tudományos, elemzésen alapuló vizsgálata jelentős kutatómunkát illetve adatgyűjtés igényel, melyhez a vizsgálandó település önkormányzata, állami szervek, szabadon elérhető adatok (open data) és papír alapú anyagok (könyvek, térképek) felkutatása szükséges. A kezdeti fázisban a rajzokhoz kapcsolódó vizsgálatokat javasoljuk vázlatosan feldolgozni, majd csak azok végleges, magas grafikai tartalommal készített verzióját digitalizálni.

Részletes leírás 1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 7. A település társadalma 7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések,

Az órák során folyamatos konzultációval kell segíteni a diákok fejlődését


23


24


Az órák során folyamatos konzultációval kell segíteni a diákok fejlődését

vallási közösségek stb.) 8. A település humán infrastruktúrája 8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 9. A település gazdasága 9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 10.4. Foglalkoztatáspolitika 10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 10.6. Intézményfenntartás 10.7. Energiagazdálkodás 11. Településüzemeltetési szolgáltatások, okos város települési szolgáltatások 12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 12.1. Természeti adottságok 12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 13.2. A zöldfelületi rendszer

konfliktusai és problémái 14. Az épített környezet vizsgálata 14.1. Területfelhasználás vizsgálata 14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) 14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek 14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 14.2. A telekstruktúra vizsgálata 14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 14.5. Az építmények vizsgálata 14.5.1. funkció, kapacitás 14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom 14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 14.6. Az épített környezet értékei 14.7. Az épített környezet konflitusai, problémái 15. Közlekedés 15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 15.2. Közúti közlekedés 15.3. Közösségi közlekedés 15.3.1. közúti 15.3.2. kötöttpályás

15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 15.5. Parkolás 16. Közművesítés 16.1. Víziközművek 16.2. Energia 16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 18. Katasztrófavédelem (területfehasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 19. Ásványi nyersanyag lelőhely 20. Városi klíma 2.3.2 Vizsgálatok elemzése és értékelése A helyszíni megfigyeléseket, a készített anyagokat javasoljuk többször önállóan majd közös megbeszélés formájában elemezni és értékelni (átfogó elemzés és értékelést lásd később!).

25


2.4 Témaegység rövid bemutatása A témaegység szorosan kapcsolódik, a korábbi két egység, a vizuális és verbális adatgyűjtés („Visible and Talking city”) és a Tudományos, elemző adatgyűjtéshez („Invisible city”) azzal hogy az ott kapott eredmények integrált, egymásra épülő elemzéssel majd a vizsgálatok közös értékelésével zárul. Témaegység szerepe a programon belül A témaegység az előző két témát ös�szegezve elemzi és értékeli a települések múltját és jelenét, megalapozva ezzel a következő fejezetek fejlesztési szándékait. Oktatási módszer A vizsgálatok elemzése és értékelése során javasolt, hogy kezdeti fázisban önállóan vagy kisebb csoportokban történjen, majd ezt követően az ös�szes résztvevő bevonásával kerüljön átbeszélésre és kiértékelésre, hogy minden hallgató megfelelő információkkal rendelkezzen. Szükséges eszközök A vizsgálat elemzése és helyzetértékelése jellemzően számítógépes feldolgozást igényel, azonban néhány esetben rajzi, skicces anyagok készíté26

_TELEPÜLÉSI VIZSGÁLATOK INTEGRÁLÁSA, AZ INFORMÁCIÓK EGYÜTTES ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE:„INTEGRATED CITY”

se is támogatandó, melyek szkennelés után könnyen digitalizálhatók. Részletes leírás 2.4.1 A vizsgálatok integrált elemzése (helyzetelemzés) A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése 2.4.2 A vizsgálatok integrált értékelése (helyzetértékelés) A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 2.4.3 Problématérkép készítése A település problémáinak összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása

2.4.4.Értéktérkép készítése A település értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 2.4.5 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 1. eltérő karakterű településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 2.4.6 Infógrafikai ábrák készítése A kapott eredmények illusztrálása magas grafikai minőségű anyagokon keresztül, mely segít az eredmények megértésében, átlátásában.


Probléma felvetési ábra Varasd esetében (Jurdik Sarolta munkája) Az oktatás során fontos szerepet játszik a verbális és vizuális prezentáció 27


2.5 Témaegység rövid bemutatása A feladat ezen részében a település múltjának és jelenének részletes megismerése után a jövőbeni fejlesztési lehetőségek, javaslatok kerülnek megfogalmazásra koncepció és integrált fejlesztési stratégia mentén. Témaegység szerepe a programon belül A témaegység a vizsgálati eredmények elemzése és részletes kiértékelése után a jövőben elérendő célok meghatározásával foglalkozik, megteremtve a későbbi tervezési feladatok alapját, a fejlesztési, tervezési programot. Oktatási módszer A téma oktatása az elkészítendő anyagok részletes ismertetésével kezdődik, majd néhány releváns település =hazai és nemzetközi) fejlesztési szándékainak bemutatása történik (a téma szabadon kiegészíthető egyéb irodalmi hivatkozásokkal illetve kutatásokkal). Az elméleti blokk után a fejlesztési szándékok meghatározása a kezdeti szakaszban önállóan vagy kisebb csoportokban történjen, majd ezt kövezően az összes részvevő bevonásával kerüljön átbeszélésre és kiértékelésre, hogy minden 28

_TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA

résztvevő megfelelő információkkal rendelkezzen. Szükséges eszközök A fejlesztési szándékok bemutatása elsődlegesen szöveges formában történik, azonban javasoljuk ezt szabadon választott technikával létrehozott képi anyagokkal kísérni; kézi rajzok, skiccek, montázsok illetve digitális rajzok, mivel azok együtt, egymást erősítve jobban bemutathatók, megérthetők. Részletes leírás 2.5.1 Településfejlesztési koncepció tartalma 1. Jövőkép • A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan • Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan • A településfejlesztési elvek rögzítése 2. Célok • A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása • Részcélok és a beavatkozások te-

rületi egységeinek meghatározása 2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 2.5.2 Integrált településfejlesztési stratégia középtávú céljainak és azok összefüggéseinek meghatározása 1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 2.5.3 Integrált településfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló beavatkozások 1 . Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz


Hallgatói munkák értékelése személyes prezentáció során történik (Kick-off Konferencia) 29


2.5.4 Integrált településfejlesztési stratégia külső és belső összefügései 1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) 2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítá-

sa érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása)

településrendezési anyagokkal való összhang bemutatása

2.5.5 Alátámasztó és megalapozó munkarészek készítése A tartalmi egységek közül néhány elhagyható, amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elégségesek: 1. Változással érintett területek bemutatása 2. Településrendezési javaslatok 3. Tájrendezési javaslatok 4. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 5. Közlekedés rendszer fejlesztése 6. Közművesítési javaslatok 7. Környezeti hatások vizsgálata 8. Hatályos településfejlesztési és

2.5.6 Fejlesztések ismertetése, véleményeztetése A fejlesztési javaslatokat, ötleteket a szűk szakmai kör mellett, a társadalmasítás elvei alapján a település döntéshozóinak és a lakosságnak, a gazdasági szereplőknek is ajánljuk bemutatni egy átfogóbb véleményezés érdekében, mely a tervezők számára jelentős tapasztalatszerzéssel járhat a későbbi tervezési munkákhoz.

Fejlesztési területek Harkány esetében (Kovács Attila munkája) 30


31


2.6 Témaegység rövid bemutatása Beépítési tervek készítése a korábban meghatározott fejlesztési, tervezési program alapján. A fejezet során készítendő tervek az épített és természeti környezet megújítására komplex módon adnak léptékbe helyezett tervjavaslatot, több lehetséges verzió megalkotásával. Témaegység szerepe a programon belül Az előző témaegységben meghatározott program kerül léptékhelyes rajz formájában meghatározásra mely tartalmazza a későbbiekben részletezendő építészeti és nyitott (külső) terek tervi anyagát, jellemzően több verzió kialakításával. Oktatási módszer A téma oktatása az elkészítendő anyagok részletes ismertetésével kezdődik, majd kortárs példák bemutatásán keresztül a hallgatók átfogó képet kapnak a mai igényekhez igazodó beépítési tervekről (a téma szabadon kiegészíthető egyéb irodalmi hivatkozásokkal illetve kutatásokkal). Az elméleti blokk után a beépítési terv készítése önállóan vagy kisebb csoportokban történjen. Amennyiben önállóan kerül elkészítésre, akkor 32

_BEÉPÍTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

javasolt a folyamatos konzultáció a terv készítőjével azáltal, hogy a mások által megfogalmazott visszajelzések folyamatosak legyenek, míg csoportos munkavégzés esetén a csoporton belüli interakció folyamatosságán jelentős hangsúly van. Szükséges eszközök A beépítési terv során az első vázlatok elkészítését egyszerű kézi rajzfeldolgozással javasoljuk, majd a jóváhagyott és végleges vázlatokat szerkesztett, igényesen feldolgozott kézi vagy digitális rajzként javasoljuk megjeleníteni. Részletes leírások 2.6.1 Beépítési terv tartalma A terv tartalmi egységei csak abban az esetben hagyhatók el, amennyiben azok nem szerepelnek az adott beépítési terv vonatkozásában (pl: kötöttpályás közlekedés hiánya): Épületekre vonatkozó jelölések: 1.Meglévő, megmaradó épület (jellemző tetőfelülnézet) 2.Tervezett épület (jellemző tetőfelülnézet) 3.Jellemző funkció (felirat vagy színezés)

4.Jellemző szintszám (felirat vagy színezés) 5.Meglévő, illetve tervezett mélygarázs [felirat férőhelyszám (G 30) mélygarázs kontúr feltüntetése] Felszíni kialakításra vonatkozó jelölések: 1. Zöldfelület 2. Tetőkerti (aláépített) zöldfelület 3. Meglévő, illetve tervezett fa, fasor 4. Meglévő, illetve tervezett vízfelület Közlekedési felületekre vonatkozó jelölések: 1. Gyalogos felület 2. Kerékpárút 3. Vegyes használatú felület 4. Gépjármű közlekedésre szolgáló felület (tervezett forgalomtechnika együttes ábrázolásával) 5. Felszíni parkoló [felirat férőhely szám (P12) jelöléssel] 6. Kötöttpályás közlekedés (tervezett vágánytengelyek ábrázolásával

Fejlesztési helyszínrajz Varasd (a tervet készítette: Dékány Patricia) Vezérszinti alaprajz (a tervet készítette: Dékány Patricia)


Egyéb jelölések: 1. Tervezési terület határa 2. Javasolt telekhatár 3. Védőtávolságok 4.Szomszédos területek megjelenítése 5. Utcanév 6. Helyrajzi szám 7. Házszám 2.6.2 Beépítési terv elemzése, értékelése A tervek elkészültével javasoljuk olyan infografikai ábrák illetve számítások elkészítését, ami összefoglalja a beépítési terv legfontosabb mérőszámait, úgy mint megújított terület, hasznos alapterületek, parkolási mérleg, stb.

2.6.3 Beépítési terv és azok értékelésének ismertetése, véleményeztetése Az elkészült terveket a szűk szakmai kör mellett a társadalmasítás elvei alapján a település döntéshozóinak és a lakosságnak, gazdasági szereplőknek ajánljuk bemutatni egy átfogóbb véleményezés érdekében, mely a tervezők számára jelentős tapasztalatszerzéssel járhat a későbbi tervezési munkákhoz.

33


2.7 Témaegység rövid bemutatása Építészeti tervdokumentáció készítése helyszínrajzzal (vezérszinti megjelenítéssel is), alaprajzokkal, metszetekkel, homlokzatokkal, részletrajzokkal, értelmező ábrákkal, látványtervekkel, műszaki leírással és makettel a korábban meghatározott elvek alapján. Témaegység szerepe a programon belül Építészeti tervdokumentáció készítése a korábban meghatározott tervezési, fejlesztési program és a léptékhelyes beépítési terv alapján. Az építészeti terv már konkrét javaslatokat fogalmaz meg az adott környezet építészeti megújítását tekintve, aminek azonban a későbbiekben a megvalósíthatósága és fenntarthatósága vizsgálandó. Oktatási módszer A téma oktatása az elkészítendő anyagok részletes ismertetésével kezdődik, majd kortárs példák bemutatásán keresztül a hallgatók átfogó képet kapnak az építészeti tervezés, téralakítás, anyaghasználat, stb. aktuális témájából (a téma szabadon kiegészíthető egyéb irodalmi hivatkozásokkal illetve kutatásokkal. Az elméleti blokk után az építészeti 34

_ÉPÍTÉSZETI TERVEK KÉSZÍTÉSE

terveket önállóan javasoljuk elkészíttetni folyamatos konzultáció mellett annak érdekében, hogy a visszajelzések folyamatosak legyenek. Egy beépítési tervi javaslaton belül több építészeti tervi kidolgozása esetén javasoljuk a csoportos munkavégzést mely erősíti a csoporton belüli interakciót. Szükséges eszközök Az építészeti tervezés során az első vázlatok elkészítését egyszerű kézi rajzfeldolgozással javasoljuk, majd a jóváhagyott és végleges vázlatokat szerkesztett, igényesen feldolgozott digitális rajzként javasoljuk megjeleníteni. Részletes leírás 2.7.1 Építészeti tervjegyzék A tervezés során kötelezően elkészítendő tartalmi egységek: -Helyszínrajz építészeti léptékben M=1:500-1000 (épület felülnézetben illetve külön, vezérszinttel/környezethez csatlakozó terepszinttel egyaránt, térléptékű környezetével) -Alaprajz M=1:100-500 -Funkcionális sémaábrák -Terepmetszetek, tömegmetszetek M=1:500-1000

-Tömegvázlatok, látványtervek (beépítési léptékben) -Építészeti gondolatot, koncepciót bemutató egyéb tanulmány ábrák, rajzok, víziók, skiccek -Műszaki leírás 2.7.2 Építészeti tervek elemzése, értékelése A tervek elkészültével javasoljuk olyan infografikai ábrák illetve számítások elkészítését amelyek összefoglalják az építészeti projektek legfontosabb mérőszámait, úgy, mint megújított terület, hasznos alapterületek, parkolási mérleg, stb. 2.7.3 Építészeti tervek és azok értékelésének ismertetése, véleményeztetése Az elkészült terveket a szűk szakmai kör mellett a társadalmasítás elvei alapján a település döntéshozóinak és a lakosságnak, a gazdasági szereplőknek ajánljuk bemutatni egy átfogóbb véleményezés érdekében, mely a tervezők számára jelentős tapasztalatszerzéssel járhat a későbbi tervezési munkákhoz.

Látványterv (a tervet készítette: Kovács Attila)


35


2.8 Témaegység rövid bemutatása A külső terek alakításával kapcsolatos tervdokumentáció (táj- vagy kertépítészeti terv) készítése minimálisan helyszínrajzzal, terepmetszetekkel, részletrajzokkal értelmező ábrákkal, látványtervekkel, műszaki leírással és szükséges esetén makettel a korábban meghatározott elvek alapján. Témaegység szerepe a programon belül A külső terek alakításával kapcsolatos tervdokumentáció készítése a korábban meghatározott tervezési, fejlesztési program és a léptékhelyes beépítési terv alapján. A készítendő táj- és kertépítészeti terv már konkrét javaslatokat fogalmaz meg az adott környezet épített és természeti környezetének megújítását tekintve, aminek azonban a későbbiekben a megvalósíthatósága és fenntarthatósága vizsgálandó. Oktatási módszer A téma oktatása az elkészítendő anyagok részletes ismertetésével kezdődik, majd kortárs példák bemutatásán keresztül a hallgatók átfogó képet kapnak a külső terek követelményeiről (a téma szabadon kiegészíthető egyéb irodalmi hivatkozásokkal illetve 36

_KÜLSŐ, NYITOTT TEREK TERVEINEK KÉSZÍTÉSE

kutatásokkal.) Az elméleti blokk után a külső terek alakításával foglalkozó terveket önállóan javasoljuk elkészíttetni folyamatos konzultáció mellett annak érdekében, hogy a visszajelzések folyamatosak legyenek. A feladat csoportos munkavégzés mellett is elvégezhető, azonban a folyamatos egyeztetés ebben az esetben is szükséges. Szükséges eszközök A külső terek alakításával foglalkozó tervek során az első vázlatok elkészítését egyszerű kézi rajzfeldolgozással javasoljuk, majd a jóváhagyott és végleges vázlatokat szerkesztett, igényesen feldolgozott digitális rajzként javasoljuk megjeleníteni. Részletes leírás 2.8.1 Külső, nyitott terek terveinek készítése A terv tartalmi egységei csak abban az esetben hagyhatók el, amennyiben azok nem szerepelnek az adott környezetalakítási terv vonatkozásában: 1. Helyszínrajzi kialakítás 2. Magassági kialakítás, elrendezés, keresztmetszetek 3. Városképi megjelenés, arculati elemek

4. Kertépítészeti kialakítás 5. Közlekedési és parkoló felületek kialakítása (beleértve a útcsatlakozásokat, közlekedési csomópontokat a forgalomtechnikai javaslat feltüntetésével együtt, a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, felfestések jelölését, a gépjármű, a gyalogos, a kerékpáros közlekedés és parkolás felületeit, burkolati terveit, a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok módját, a behajtók, személybejárók helyét és kialakításuk módját, felületeit, a mozgó és fix terelőket, pollereket, oszlopokat, továbbá a kerékpár-tárolás eszközeit, valamint a közösségi közlekedés megállóinak kialakítását) 6. Köztárgyak elhelyezése (utcabútorzat, ivó- és a szökőkutak) 7. Berendezések elhelyezése 8. Közvilágítás és díszvilágítás kialakítása 9. Pavilonok, pavilonjellegű építmények, fülke elhelyezése 10. Vendéglátó teraszok kialakítása 11. Műtárgynak nem minősülő egyéb építmények elhelyezése, kialakítása 12. Ütemezett megvalósítás esetén a megvalósítás ütemeinek lehatárolása

Külső látványterv (a képet készítette: Varró Péter Ármin)


2.8.2 Külső, nyitott terek megújításának elemzése, értékelése A tervek elkészültével javasoljuk olyan infografikai ábrák illetve számítások elkészítését, amelyek összefoglalják az építészeti projektek legfontosabb mérőszámait, úgy mint megújított terület, hasznos alapterületek, parkolási mérleg, stb.

2.8.3 Építészeti tervek és azok értékelésének ismertetése, véleményeztetése Az elkészült terveket a szűk szakmai kör mellett a társadalmasítás elvei alapján a település döntéshozóinak és a lakosságnak, a gazdasági szereplőknek ajánljuk bemutatni egy átfogóbb véleményezés érdekében, mely a tervezők számára jelentős tapasztalatszerzéssel járhat a későbbi tervezési munkákhoz.

37


2.9 Témaegység rövid bemutatása Az előző két fejezetben megtervezett építészeti és külső, nyitott terek megvalósíthatóságának (elérhető források, befektetők, fenntartók, üzemeltetők, stb.) illetve fenntarthatóságának komplex programja (környezeti, gazdasági, társadalmi) kerül bemutatásra vázlatosan. Témaegység szerepe a programon belül Az előző két fejezetben megtervezett építészeti és külső, nyitott terek megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának vázlatos kimutatása, a korábban feltárt és javasolt fejlesztési elképzelésekkel való megfeleltetése valamint a végső prezentációra a beavatkozások megalapozása.

_A FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA (VÁZLATOS TÉMAKIDOLGOZÁS)

Oktatási módszer A téma oktatása az elkészítendő anyagok részletes ismertetésével kezdődik, majd a szakirodalom egyes példáinak illetve esettanulmányok bemutatásával foglalkozik. Az elméleti blokk után kiscsoportos munkavégzés mellett javasoljuk a megvalósíthatósághoz illetve a fenntarthatósághoz a javaslatok kidolgozását. Szükséges eszközök A téma feldolgozását digitálisan javasoljuk elvégezni. Interneten keresztül illetve nyomtatott szakirodalmakat használva könnyen elkészíthető egy vázlatos program az épület megvalósíthatóságára és fenntarthatóságához.

Részletes leírás 2.9.1 A program, beavatkozások megvalósíthatóságának tartalma (A tantárgyi program keretében a következő tartalmi elemek leegyszerűsíthetők, összevonhatók): 1. A projektötletek kidolgozása 2. A jelenlegi helyzet vizsgálata 3. A szükséglet vizsgálata, amelyre a projekt reagál 4. Alternatív megoldások elemzése 5. A projekt megvalósításának elemzése 6. Pénzügyi elemzés 7. Környezeti, környezetvédelmi hatások elemzése 8. Gazdasági-társadalmi hatások elemzése 9. A projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése 2.9.2 A program, beavatkozások fenntarthatóságának tartalma 1. Környezeti fenntarthatóság 2. Gazdasági fenntarthatóság 3. Társadalmi fenntarthatóság

38


A fenntarthatóságra vonatkoztatható koncepciószintű ábra (Varga Péter munkája) Vezérszinti alaprajz (Varga Péter munkája) 39


2.10 Témaegység rövid bemutatása A program során elkészült összes anyag bemutatása kiállítás (részletes anyag) illetve prezentáció formájában (kivonat) legalább egy szűk szakmai zsűrinek. Amennyiben megoldható, javasolt a település döntéshozóinak, a lakosságnak, gazdasági szereplőknek is a teljes képzési program eredményeinek bemutatása egy átfogóbb véleményezés érdekében, mely a tervezők számára jelentős tapasztalatszerzéssel járhat a későbbi tervezési munkákhoz, illetve a projektek tovább tervezéséhez vagy megvalósulásához vezethet. Témaegység szerepe a programon belül A témaegység az összes korábbi témát felöleli és összegzés keretén belül bemutatja a végső eredményt.

_VÉGLEGES TERVEK ISMERTETÉSE,VÉLEMÉNYEZTETÉSE

Oktatási módszer A program utolsó egységében a hallgatók kerülnek előtérbe. A munka befejeztével összefoglaló anyagot készítenek, amit kiállítás formájában (bármikor megnézhető és véleményezhető, illetve bárhol elhelyezhető; oktatási környezetben vagy az adott település több pontján) illetve élőszóban is javaslunk bemutatni. Szükséges eszközök A program során elvégzett munka összegzést javasoljuk digitális technikával feldolgozni és magas grafikai illetve a megértést segítő infógrafikai ábrákkal illusztrálva bemutatni. A kiállításához nyomtatott tablók készítése szükséges, melyekhez szemléltetőeszközént a különböző léptékű maketteket lehet párosítani. Az élő szóban megtartandó előadáshoz javasoljuk prezentációs szoftverek használatát.

A hallgatók látásmódja, ötletei a meghívott partnereket is inspirálta 40


41


42


03

_HALLGATÓI MUNKÁK

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a komplex megközelítésű gondolokdásnak régi hagyománya van: 2004 óta valós helyszínek létező problémái szolgálnak a tervezési munkák alapjául. Az így kialakított interdiszciplin, azaz több tudományterületet magába foglaló tantárgy keretében a hallgatók egyegy horvát település (Varasd, Perlak és Ludbreg), valamint Harkány, Siklós és Villány településfejlesztési koncepcióját készítették el. Minden hallgató egy magyar és egy horvát

település fejlesztési tervét készítette el, amelyhez a települési, illetve a megyei önkormányzat is olyan információkkal segítette őket. A két partneregyetem hallgatói számos értékes, olykor példaértékű megoldási javaslatot tettek a hat város kijelölt akcióterületein megjelenő problémakör feltárása után. Ezek a javaslatok a közösen végzett munka során több alkalommal kerültek kiállításra, majd váltak a projekt kapcsán megszületett tananyag részévé.

43


3.1 A települést elsősorban a termálfürdő és az arra épülő turisztikai funkciók és kiszolgáló egységek jellemzik. A jelenleg is megtalálható művelődési ház és könyvtár a város központjában található, a terület azonban a mai napig nem funkcionál igazi városközpontként. A település közlekedési rendszerét a két gépjárműforgalmi főtengely a Kossuth Lajos és az Ady Endre utca határozza meg. Ezen útszakaszok forgalma az elkerülő út megépítése után jelentősen csökkent, így szélességük indokolatlanná vált és értékes városi területeket foglalnak el. A város megközelítése tömegközlekedéssel csak busszal lehetséges. A vasútállomás jelenleg nem üzemel. A városon belül jelentős gyalogos forgalmat találunk a Zsigmond sétány és a Kossuth Lajos utca sétáló szakaszán. Az utakra általánosan jellemző a rossz minőségű útburkolat. Harkány jelenleg nem rendelkezik megfelelő, a turisták számára is alkalmas közterülettel, valamint szükséges lenne a főtér helyes kialakítása is.

44

_KOVÁCS ATTILA_HARKÁNY _PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR

KÖRNYEZETALAKÍTÁS A város fejlesztési koncepciójának alapját a gyalogos közlekedési rendszer helyes kialakítása adja, amely ös�szeköti a többi közlekedési ág csomópontjait és az újragondolt köztereket. Az így létrejött hálózat egy zöld folyosó mentén működhetne, összekötve a közfunkciókat. A meglévő négysávos utakat kétsávosra szűkítve lehetőség nyílna a megfelelő főutca definiálására. A vasútállomás áthelyezése erősítené a város régióban elfoglalt helyét. Lehetőség nyílna a Siklós-Villány-Harkány turisztikai hármas kialakítására, újradefiniálására. A fürdő területének vizsgálatakor megfogalmazódott az északi kapu kialakítása, a Pécs felől érkezők fogadását kiszolgálva. Ezt az új 5 csillagos szálloda elhelyezése is segíti ezen a területen, amely egyértelműen kijelöli az északi bejárat helyét. A település lakosságát az elöregedés jellemzi. Ezt figyelembe véve indokolt lenne egy idősek ellátását biztosító otthon építése. A város földrajzi, természeti és rehabilitációs (gyógyfürdő) adottságai különösen alkalmassá teszik a települést az idős emberek kiszolgálására egy nyugdíjas otthon kialakításával.

ÉPÍTÉSZETI PROGRAM A jelenleg működő piac és buszpályaudvar újragondolásával egy épületegyüttesben is elhelyezhető lenne a két funkció. Az így felszabaduló területeket fel lehet használni a szükséges zöldfelületek kialakítására, használható közterek elhelyezésére. Ezzel érvényesülhet a város egészére kiterjedő zöld város koncepció, amelynek egyik eleme lenne ez az épületegyüttes. A piac és a buszpályaudvar elhelyezésének legfőbb szempontja a városi szinten kialakított gyalogos hálózathoz való kapcsolódás volt. A tervezési területet közutak, a közeli kereskedelmi áruház (SPAR) parkolója és az újonnan meghatározott gyalogos tengely határolják. A telepítés során a három fő funkció, a piac, a parkoló és a buszpályaudvar terének létrehozása volt a cél. Az épület alaprajzi kialakítása négy fő zónát tesz szükségessé, a piac, a buszpályaudvar, az előbbieket kiszolgáló gazdasági funkciók valamint az ezen zónák által körülhatárolt belső kert. Az épület megfelelő átjárhatóságát, a funkciók közötti kapcsolatot, a megközelítést, akár egymástól független történő működését a kialakítás és térszervezés során figyelembe kellett


Településszintű analízisek Látványterv a beépítési javaslatról 45


venni. Fontos volt az utasforgalom és a piaci forgalom (mind árus mind vevői szintű) elválasztása, ezen felül a piaci funkcióban az áruforgalmi és vásárlói útvonalak időbeni illetve alaprajzi különválasztása. Az épület identitását, legjellemzőbb karakterét szerkezete adja, amely egy az alaprajz szerkesztését meghatározó háromszögeket képző fa térrácsszerkezet. Ez a szerkezet lehetőséget ad nagyobb konzolos tető kialakítására, amely képes a buszpályaudvar peronjának lefedésére, valamint letámasztásai révén egy határozott raszterű de mégis szabadon formálható alaprajzi kialakítás válik lehetségessé.

46

Az épület homlokzatait a teljes felületű üvegezések a kisméretű tégla homlokzatburkolat, a fa tartószerkezet és a pillérrendszer határozza meg. Az anyagok megválasztása során fontos szempont volt az időtállóság (figyelembe kellett venni a piaci funkcióból következő elhasználódást és az esetleges mechanikai sérülések megjelenését, javítási lehetőségeit). ÜTEMEZÉS, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Városfejlesztési koncepció alapján település szinten több zóna került kijelölésre fejlesztési területként. Ezen területek fejlesztése egymástól függetlenül is megvalósítható, önállóan működőképes zónákat alkotnak. A vá-

ros élhetőségének javítása szempontjából kiemelt fontosságú fejlesztést jelent az új városközpont kialakítása. A buszpályaudvar és a piac fejlesztése mellett további fejlesztések is erősíthetik a régióban betöltött szerepet, a környező településekkel való kapcsolatot, így a fürdőterület északi kapujának kialakítása, majd későbbi ütemben a vasútállomás áthelyezése, a turisztikai területek rehabilitációja, új szálláslehetőségek biztosítása és az öregek otthonának megvalósítása.


A kidolgozott funkció látványterve Fenntarthatóságra vonatkozó javaslat 47


3.2 Ludbreg A tervezési terület fő eleme a központi térhez kapcsolódó római kori romok területe és az ott található műemléki épület. Emellett fontos a könyvtár épületét új kontextusba helyezni, a tér térfalait egységesíteni és rendezni az ott található vegyes funkciókat. A lakóépületek területén fontos lenne megfelelő zöldfelületek és parkolóhely kialakítása, ami többnyire megoldható mélygarázs tervezésével, valamint élhető közösségi területek létrehozásával. A Batthyány kastély előtt megfelelő tér áll rendelkezésre, de fontos lenne ezt jobban kapcsolni a főtérhez. Ez egy új gyalogos tengely létrehozásával érhető el, amely akár a romterületen keresztül vezethet a tó zöldterületéhez. Tervezett funkciók A meglévő könyvtárépület bővítése a beépítés változtatásával alakul. Hozzá egy kávézó csatlakozna a meglévő lakóépület helyén, s az új épület a központi tér felé nyíló homlokzatával egységesítené a térfalat. A központi terület fejlesztését segítené a hiányzó növényzet pótlása, árnyékot adó utcabútorok, esetleg új térbur48

_SZABÓ DIÁNA_LUDBREG _PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR

kolatok megjelenése. Fontos jobban hangsúlyozni a tölcséralakú térrel való kapcsolatot, esetleg egységes térként kezelni, itt lehetne megoldani a látogatóközpont előterének kialakítását is. A patak mentére turizmust kiszolgáló apartmanházak kerülnek, melyekben különböző, zárt térben történő sportolási és rekreációs funkciók is találhatók. Maga a patak mellett húzódó útvonal zöld sétánnyá alakítása lehetséges, a végpont a nagyobb zöldterület és tó lenne. Kétoldalról zöld térfal és utcabútorok zárnák le. A tervezett új funkciók közt fontos a római kori rommaradványok megóvása, bemutatása, a látogatóközpont kiépítése, valamint a központi tér e részének fejlesztése. A műemléki épület megtartása mellett egy új épülettömeg tervezése a cél, ami kiszolgálhatja az ide látogató közönséget és nagyobb hangsúlyt adna a romok történelmének. Építészeti program A Batthyány kastélytól kezdődő, a könyvár épülete mellett, a tömbön áthaladó új sétány – kulturális sétány - a római kori romokon is átvezet, megérkezve a tó területére. Az új láto-

gatóközpont épülete e tengely vonalát követi, közvetlenül mellette való elhelyezése erősíti azt. A romok területe mellett található a hotel tömbje, a másik oldalon pedig lakóházak. Fontos lenne némileg lehatárolni a középületeket a lakóházak területétől, melyet az új épület a tömegével is megoldana. Egyszerű nyeregtetős, hosszanti tömeg, ami lehatárol és a romoknak is védelmet nyújt. Továbbá a terület tájépítészeti rendezésével – növényzet, burkolat - is elérhető a szeparálás. A meglévő és új épülettömeg kapcsolatát erősíti a köztük lévő ffedett-nyitott közlekedőtér. A romokhoz szabad bejárást biztosít a látogatók számára, a sétányon való áthaladást is megoldja. A turistáknak többlet funkcióként üzemel a látogatóközpont. A főépület bejárata igazodik a kulturális sétány tengelyéhez. A meglévő műemléki épület bejárata adott, a központi tér felől helyezkedik el. A főépületben két nagyobb funkció kap helyet. A térhez közelebb eső részében kávézó, a romokhoz jobban kapcsolódó részében kiállítótér, előadóterem, ruhatár, kiszolgáló egységek, valamint galéria szint kerül ki-

Településszintű analízisek és beépítési javaslat


49


50


alakításra. A galérián a látogatók teljes képet kaphatnak a romokról. A meglévő műemléki épületben kap helyet a régészeti kutatók munkaterülete – itt laborok, irodák, raktárhelyiségek – találhatók, kiszolgáló helyiségekkel. A tervezésnél alapvető szempont volt az akadálymentes megközelítés és térkapcsolatok kialakítása. A látogatóközpont funkció minőségi találkozótérként is funkcionál, így a térkapcsolatok, a térkialakítások, az anyaghasználat és a tömegformálás minőségi építészeti elemeket követel. Az épület megjelenésében alkalmaz-

kodik a környező családiházakhoz, ugyanakkor kortárs homlokzatképzés és tömegformálás jellemzi falazott szerkezettel, vakolt homlokzattal, látszó szarufás nyeregtetővel. Nagyobb nyitások a homlokzaton a kávézónál valamint a kiállítótótér bejáratánál találhatók. Ezek árnyékolása fa lamellákkal megoldott, amelyek megjelennek a két tömeget összekötő fedett-nyitott térnél is. Fontos a római kori romterülethez egy méltó felvezetés és igényes környezet kialakítása. A közterület felőli lamellás közlekedő egyszerre lehatárolja a területet és nyitottá, átjárhatóvá is teszi mindenki számára.

A központi térhez tölcséralakúan csatlakozó térrész a főtér részévé és a látogatóközpont előterévé válik. Az épület kávézó funkciója egy erős tengelyen át megközelíthető a térről. Az új téren minőségi térkőburkolat, szigetekként kialakított zöld felületek és árnyékot adó növényzet található. Ezek elhelyezése is a tengelyt erősíti.

A tervezett beépítés helyszínrajzon bemutatva A kidolgozott funkció látványterve 51


3.3 Jelenlegi állapotelemzés és probléma feltérképezés Erőforrások Prelog a hosszúkás közúti települések típusához tartozik, mely a Market utca körül alakult ki. A település fejlődésére nagy hatással volt a fontos közlekedési útvonalakban és a Dráván átívelő hídban betöltött kedvező helyzete. A tőke a fenntartható közösség fejlődésének alapja (gazdasági, fizikai, társadalmi, kulturális, emberi, természeti). A GAZDASÁGI TŐKE nagyobb nyereség elérésére összpontosít, mint a meglévő erőforrások felhasználásával történő befektetés. FIZIKAI TŐKE = termelt tőke (anyag, felszerelés, technológia, építés) A TÁRSADALMI TŐKE magában foglalja a közös viselkedést és értékeket közvetítő emberek közötti hálózatokat és kapcsolatokat. A KULTURÁLIS TŐKE a hagyományok, művészet, társadalmi sokszínűség fenntartását jelenti. AZ EMBERI TŐKE magában foglalja a szellemi és kommunikációs készségeket, gyakorlati készségeket; Befektetés az oktatásba. A TERMÉSZETI TŐKE egy természetes készlet vagy ingatlan, amely biztosítja 52

_MATEJ HUĐEK, JOSIP HAJDUK, IGOR KIŠUR_ PRELOG _UNIVERSITY NORTH

a jövőbeli javakat és szolgáltatásokat. Az általunk kezelt területet egyik fent említett tőke sem használja. A jelenlegi zöld infrastruktúra nem létezik, azonban elegendő a növények telepítésére. Pozíció Kralja Petra Krešimira IV utca, Prelog Gyalogos hozzáférés Nincs jellemző gyalogos megközelítés Gépjármű hozzáférés A tér megközelítése az északi oldalon a legelterjedtebb, újra-meghatározatlan A környező épületek célja A városi közigazgatási épületek a park, a Városháza, a bank, a vendéglátóhelyek és elhanyagolt házak megfigyelt környékén helyezkednek el. A megfigyelt terület hiányossága, hogy nincs parkolóhely az autók és kerékpárok számára, valamint nincs hely az emberek összegyűlésére és véletlenszerű találkozására. A 14 920 m2 terület elegendő szabadságot biztosít valami városi, új és érdekes számára.

A 14 920 m2 terület elegendő szabadságot biztosít valami városi, új és érdekes számára. Megoldási koncepció A Prelogban lévő Tomislav tér térségében a városiasodás problémáját lépésről lépésre dolgozták ki a jelenlegi helyzet részletes elemzésével. A projektet 3 zónában dolgozták ki: 1) Parkolási zóna 2) Célzóna 3) Zöldövezet Az ötlet az, hogy a tér területét gazdaságilag és környezetbarát módon szabályozzák. A több mint 14 000 m2-es területű tér három zónára oszlik: parkolási zóna, célzóna és zöld zóna. A parkolási zóna több mint 80 parkolóhelyet tartalmazna, biztosítva a parkolóhelyet a piac és más tevékenységek látogatóinak. A piac a gyalogosok számára könnyen megközelíthető helyen és a parkolóhelyek közelében helyezkedne el. A tervezett piactér 10 napkollektoros állványt tartalmaz, a saját villamosenergia-ellátás miatt. A kávézó egy teraszos lakó-üzleti épületbe kerülne a zöldövezet elején. A zöldövezet tartalmazna egy


szökőkutat, egy teraszos kávézót, padokat pihenésre és társasági életre, valamint egy parkot. Úgy döntöttünk, hogy korszerűsítjük a teret ahhoz, hogy „működésbe hozzuk”. 1) Parkolási zóna: A parkolás a térségtől keletre megoldható, és a meglévő létesítmények veszi körül. Területe több mint 3160 m2. 2) Célzóna: A célzónában van egy piac a gyalogosok könnyű megközelíthetősége és a parkolóhelyek közelsége miatt. A tervezett piactér 10 napkollektoros állványt tartalmaz, a saját villamosenergia-ellátás miatt. A kávézó egy teraszos lakó-üzleti épületbe kerülne a zöldövezet elején. 3) Zöldövezet: A zöldövezet tartalmazna egy szökőkutat, egy teraszos kávézót, padokat pihenésre és társasági életre, valamint egy parkot. Úgy döntöttünk, hogy korszerűsítjük a teret ahhoz, hogy „működésbe hozzuk”. Urbanisztikai megoldás A megoldások a tér fenntartható fejlődésének elvén alapulnak. A határon belül található tér területe magában foglalja a könnyű gyalogos hozzáférést és az ingyenességet. A mikroklíma kellemes és a zöld terület megfelel a régió számára. A karbantartási és építési költségek minimálisak.

Anyagok és ingóságok A felhasznált anyagok a téren lévő épületekhez igazodnak; elsőbbséget adunk a hazai gyártású anyagoknak, ezáltal erősítve a helyi gazdaságot. Az anyag nincs káros hatással a környezetre és könnyen cserélhető vagy javítható. A mozgatható tárgyak minden korosztály számára megfelelőek. Víz és állatok A víz dizájn elemét egy olyan szökőkút biztosítja, amely játékra és hűtésre is használható. Füves terület áll rendelkezésre a rét állatainak játékához. Az üvegfelületeket elkerülték. Felhasználói környezet A felhasználói igények javulnak, csak úgy, mint a biztonsági szempontok. A tér minden generáció számára alkalmas, lehetővé teszi a találkozókat és a tartózkodást. Műszaki infrastruktúra és világítás A padok és állványok a napelemek elvén működnek a piacon, amelyek a teret is bevilágítják. Mindegyik padban vannak csatlakozók és nyílt internetkapcsolat (Wi-Fi). A tér gazdasága A tér azonnal rendelkezésre álló eszközöket és szolgáltatásokat kínál, és jó kapcsolatot alakít ki az üzleti-városi-civil szektor között.

városi struktúrát kínál. A zöldövezet tartalma mindenki számára rendelkezésére áll, amely megában foglal egy játszóteret, egy szökőkutat, egy nyári házat és egy szabadtéri tornapályát. A tér újjáépítési költségeinek csökkentése miatt úgy döntöttünk, hogy olyan kávézót helyezünk el, amelynek terasza a zöldzóna eleje. A 14 920 m2 terület elegendő szabadságot biztosít valami városi, új és érdekes számára. Forgalmi megoldás A forgalom megoldása minőségi és láthatóan kapcsolódik a város többi részéhez. A tér területe úgy van szabályozva, hogy a gyalogos megközelítés elkülönüljön a járművektől, ezzel növelve a gyalogosok biztonságát. Zöld infrastruktúra A zöld infrastruktúrával biztosítjuk a tér funkcióját és kényelmét, így értük el a jobb levegőminőséget, az élőhelyek mérséklését, az állatvilágot és a szabadidős tereket. Ez a projekt javította a tér funkcióit és újjáélesztette Prelog központját egy új piaccal. Javítottunk a mikroklímán és még élvezetesebbé tettük a helyet.

Urbanisztikai megoldás Az urbanisztikai megoldás a jövőbeli felhasználók számára emberi léptékű

Tervezett területhasználat Jelenlegi állapot analízisei 53


Analysis of functions and connections

3.4 Akcióterület Siklós egyik fő vonzereje a vár. Megfigyelhetjük, hogy maga a település a ugyan a várkert köré szerveződött, azonban a terjeszkedés jól megfigyelhetően az északi és keleti oldal felé történt. A déli oldalon csupán egy keskeny családi házas területet találunk, míg a nyugati részen egy egyetlen utcából álló területet figyelhetünk meg, amely szegregált övezetté alakult az évek során. A várkert egyik fontos bejáratához kereskedelmi terület települt, amely akadályozza a zavartalan megközelítést és az összképben sem a vár környezetéhez illő elem. A város másik turisztikai vonzereje a vártól délre a fürdő területe, amely a központi területektől leszakadva egy családi házas övezetbe beékelődve kapott helyet. Meglévő funkciók Az ez előbb említett két funkción kívül megtalálhatóak a vár környezetében olyan közfunkciók, mint a városháza, rendőrség, kórház, könyvtár és piac, valamint az emberek számára alapvetően szükséges szolgáltatások, mint élelmiszerboltok, posta, bankfiók, is54

_DÉKÁNY PATRICIA_SIKLÓS _PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR

kola. A legtöbb a fő közlekedési tengelyek mentén található, ezen kívül az ipari funkciók a város peremén szétszórva kaptak helyet.

ember együttes befogadásra képesek. Egyetlen nagyobb zöldfelületük a várkert területe, amely szintén állandó gondozásra szorul.

Meglévő közlekedési rendszerek Siklós fő közlekedési tengelye a Villány-Harkány útvonal. Ennek nagyfokú terheltsége miatt volt szükséges a Pécs irányába vezető elkerülő út. Ezen megoldás enyhített a terhelésen, de végleges megoldást nem adott.

Környezetalakítás ismertetése Az elsődleges akcióterület a várkert és annak környéke. Fontos a vizuális kapcsolat létrehozása a buszmegállóval. Ehhez szükséges a buszmegálló környékének felújítása és a városba vezető út fejlesztése. Jelenleg a várkertnek két bejárata van, ami szabadon használható. Szükséges létrehozni kapcsolatot a fürdő és városközpont felől is. Ez két új felnyitással valósul meg a Felszabadulás utca felöl egy többütemű közlekedés fejlesztéssel a városközpont felé, valamint a déli oldalon egy már meglévő, használaton kívüli bejárat felhasználásával a fürdő irányába.

A városba vezető tömegközlekedés jól megoldott buszokkal, azonban a buszmegálló kialakítása nem a megfelelő megérkezési helyzetet teremti meg. Sajnálatos módon a városhoz kapcsolódó vasútvonal több éve üzemen kívül van. A vonal újra indítása egy lehetséges megoldás lehet a helyzet javítására. A jelenleg meglévő kerékpárút a városig megoldott, szükséges lenne annak kiépítése Siklóson belül is. Közterületek rendszere Siklóson nem találunk központi magot így a főtér sem tudott kialakulni. Jelenleg a városháza előtti tér és a rendezvénytér fejlesztése folyik. Azonban ennek elkészültéig a jelenleg megtalálható közterek csak csekély számú

Fontos elem a kerekpárút csatlakoztatása ehhez a rendszerhez. Feladat a fejlesztési területen az egységes burkolat és a tájékoztató felületek hangsúlyos infografikai megjelenítése. A várfalon belül található lakóövezet esetében fontos az egységes utcakép és városias hangulat kialakítása, mivel ez lesz az egyik legfontosabb bejárat.

Analysis of activities


A beépítésre tett javaslat helyszínrajzon megjelenítve Tervezett területhasználatot bemutató ábrasor 55


A Batthyány Kázmér utca két végén található területre olyan funkciók kerültek, mint étterem, borbár, a várkert felöli részre rendezvényház, hotel. A Felszabadulás utcában található bazársor és felszíni parkoló újragondolása a másik fontos feladat. Itt az átjárás megtartása mellett új épülettömegek elhelyezésével lehet a lakosságot és a turistákat kiszolgáló területet létrehozni. Olyan funkciók kaptak itt helyet mint a rekreációs központ és parkolóház, megoldva ezzel a parkolási nehézségeket a vár körül. Harmadik terü-

56

let a Váralja utca keleti végén található üres terület, amelyen kézműves utca kap helyet városi piaccal és egyéb funkciókkal. Ezzel meghatározva a város déli kapuját. Fenntarthatóság A fejlesztések során a lehető legtöbb helyi anyagot kell használni, valamint egyszerű szerkezeti megoldásokra kell törekedni megfelelő tájolással és természetes fény használatával. A gépészeti rendszerek minimalizálásával elősegíthető a fenntarthatóság.


Térfalakat megjelenítő makett A beépítésre tett javaslat A tervezett funkció vezérszinti alaprajza 57


3.5 A meglévő épületek és azok funkciói nem adják meg a felsőoktatási intézmény campus hangulatát, első sorban ezen szerettem volna javítani. Jelenleg három kaszárnya blokkban ös�szpontosul minden egyetemi funkció, melyekben az eredeti, kötött alaprajzi kialakításban nem tud kialakulni egy reprezentatív fogadótér, vagy nagyobb előadóterem. Az egyetem fejlesztését különböző ütemekre bontanám, melynek első ütemében elkészülhetne egy aula, ami egy hangsúlyos, kijelölt nyitánya is lehet az egész campusnak. Ehhez a tömeghez kapcsolódik egy nagyobb, kb. 380 fő fogadására alkalmas nagy előadóterem. Ez az új épület részben a meglévő oktatási szárnyak előtt elhelyezkedő parkoló területén kapna helyet. Magasságát tekintve két szintesek a tömegek, olyan elrendezéssel, hogy a könyvtár rész alatt a földszinten teljes átközlekedés biztosított, mely közlekedőt csupán néhány, a könyvtár bevilágítását szolgáló üveg tanulóbox tagolja. Az előadóterem lépcsőzéséből adódó ferde födém alatt kerékpártárolót helyeztem el. A kávézó rész, kiegészülve a jegyzetbolttal, a földszinten helyez58

_NOVÁK BALÁZS_VARASD _PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR

kedik el, felette a könyvtár olvasóterasza található. A területen lévő pakolót nem szüntetem meg, hanem a földalá süllyesztem mélygarázsként, így a helyén egy, az egyetem nagyságát mutató épület kaphat helyet, hozzá méltó felvezető teresedéssel. Maga a meglévő házakra növő tömeg az alsó szinten átjárható, így megmarad a jelenlegi kerttel való kapcsolat, illetve északi irányba tovább bővíthetők az egyetemi funkciók. Második ütemben átalakulhatna a J. Krizanica utca északi része, melyben kialakítanék egy kollégiumot, hozzá csatlakoztatva egy tornatermet, valamit egy plusz szárnyat, melyben az egyetemi szolgáltatói funkciók kapnának helyet. Az épülettömegek előtt így kialakulhat egy zöldebb teresedés, illetve egy szabadtéri sportpályát is elhelyeztem a hallgatók számára. Ezzel az új telepítéssel a területen jelenleg meglévő kisvárosias hangulatot megváltoztatnám. Ebben az utcában átalakítanám a közlekedést úgy, hogy az autós utat átalakítanám egy gyalogos-kerékpárútra, esetleg kiegészítve egy busz sávval. Ezzel az egyetemi campus területén a zavartalan átközlekedés biztosított lehetne, valamint ha a város is nyitna a zöld közlekedés

felé, ez lehetne egy új kerékpáros tengely, ami egészen a történelmi belvárosig tartana. Akár ugyanebben az ütemben, vagy következőben elkészülhetne egy új lakótömb, melyben az egyetemisták számára lehetne bérlakásokat kialakítani.. Ezek a tömegek a földszinteken eltérő kialakítással, a közösségi életet előtérbe hozó funkciókkal telítődnek, kiegészülve néhány földszinten elhelyezett, mozgáskorlátozottak számára fenntartott lakással. Nyugatról keletre indulva az első tömeg földszintjén egy fedett-nyitott közösségi teret képzeltem el, fedett részén bográcsozó, grillező helyet alakítanék ki, mely nagyobb társaságok esetén a szabad nyitott területtel együtt is tud működni. A második tömeg földszintjén kapna helyet egy üzlethelyiség, valamint az északi felében két mozgáskorlátozottak számára fenntartott lakás. A következő épület földszintjén alakítanám ki a közösségi tárolókat, illetve itt is helyet kap két akadálymentes lakás. Az utolsó tömeg földszintjére helyeztem el egy közösségi mosókonyhát. Az épületek alatt elégíteném ki a parkolási igényt, így ennek az épületnek


A beépítésre tett javaslat Meglévő funkciókat bemutató analízisek 59


az északi végébe helyeztem el a mélygarázs lejáratát. A bérházas résszel szemben alakítanék ki egy szabadidő-/ sportparkot, mely a környező lakóépületek lakóit, valamint az oktatási intézmények diákjait is kiszolgálhatná. Még hosszabb távlatban gondolkodva az egyetem növekedésével a tornaterem egy lelátóval bővülhetne a déli fala mentén, illetve ennek a tömbnek a lezárásában egy új egyetemi épület is helyet kaphatna a meglévő kaszárnyaépület keleti szárnyával egy irányban. Ide települne át az egyetemi szolgáltatás funkció, a jelenlegi pedig átalakulna kollégiummá. A két tömeg közelsége miatt egyszerűen összekapcsolható, a belső kialakítás a szolgáltató épületben a kollégiuméval megegyező lenne.

60


A beépítésre tett javaslatot bemutató látványterv A tervezett funkció részletét bemutató látványterv 61


3.5 Urbanisztikai megoldás A megoldások a fenntartható területfejlesztés elvén alapulnak A projekt hatálya alá tartozó, kidolgozott tér ingyenes és könnyen megközelíthető a gyalogosok számára, a helyet az érintett és a környező parcellák polgárainak igényei szerint tervezik és a tervezett létesítmények kielégítik a különböző felhasználói csoportok igényeit. A tér mikroklímája kellemes, a zöldterület pedig alkalmas a külvárosok számára. Erős anyagokat használtunk e terület kidolgozásához. A városi anyag rugalmasan használható, és a tér megfelel a környezetnek. Az építési és karbantartási költségek megfelelőek. Anyagok és mobilitás Minden használt anyag a környező épületekhez és a tájhoz igazodik. A helyben előállított anyagok előnyt élveznek, ezzel erősítve a helyi gazdaságot, de a közlekedés környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentését is. A kiválasztott anyagok könnyen javíthatók vagy kicserélhetők és nincsenek káros hatással a környezetre, továbbá 62

_ANTONIJA RADOŠ, MATEA ALEKSIĆ, VALENTINA MATIJA_ VARASD _UNIVERSITY NORTH

újrahasznosíthatóak. Az ingóságok többfunkciósak, lehet velük játszani, rajtuk ülni, mint az asztaloknál, tanulási területeken. Víz és állatok A füves felületek alkalmasak a legelő állatok számára, a nagy üvegfelületeket elkerültük, mert veszélyt jelentenek a madarakra. A terület a kutyák és gazdáik számára is alkalmas. A dizájn elem az egyetem előtt, a reprezentatív zóna közepén álló szökőkútból adódik, amely az Északi Egyetem logóját formálja. Használók és környezet A potenciális kedvezményezettek igényeit nagymértékben javították, a térhasználatot kiegyensúlyozott módon szervezték és a biztonsági szempontokat különösen figyelembe vették. A tér minden generáció számára alkalmas, lehetővé teszi a találkozást és az ott tartózkodást, de a csendbe és nyugalomba való visszavonulást is. Műszaki infrastruktúrák és világítás A „napernyők” és az egyetem teljes világítása a napelemek elvén működik, ami nagyban segíti a technikai infrastruktúrát és a terület fenntartható fejlődését. Mindegyik „napernyő” ren-

delkezik csatlakozóaljzatokkal és ingyenes internetkapcsolattal (W-LAN). Urbanisztikai megoldás A művelt terület városi megoldása számos lehetőséget kínál további használók számára. Könnyen megközelíthető kosárlabdapálya, röplabda, tollaslabda és mini-labdarúgó ketrecek egész nap nyitva vannak ingyenesen. Ez a terület egy szabadtéri edzőtermet is magában foglal, amely véletlenszerűen oszlik el a füves felületen, és az eszközöket ösvények kapcsolják össze, valamint megfizethetőek. A reprezentatív zóna kicsit más képet mutat. Az egész terület közepén van egy szökőkút az Északi Egyetem logójának formájával, amely az egyetem teljes területének „védjegyeként” is értelmezhető. A szökőkúttól keletre és nyugatra kétszemélyes „napernyők” vannak, melyek átmérője 8 és 10 méter. A napelemek elvén dolgoznak és a jellegzetességük mellett napvédő szerepük is. A „napernyők” asztalokkal lettek kialakítva, amelyek alkalmasak tanulásra és társasági életre, és minden napernyőben csatlakozók vannak, hogy a diákok és más felhasználók szabadon használhassák laptopjaikat, mobiltelefonjaikat és egyéb eszközeiket.

Varasd látképe, a beépítés kapcsolata a belváros zöldterületével


Mivel az egyetemi épületek előtti teljes területről eltüntettük a parkolót, egy mélygarázst tervezünk, amelynek bejárata dél-délkeleti irányban a Brigade utca 104. számnál van. 113 parkolóhelyet, 3 kijárati lépcsőt tartalmaz, melyeket az egyetem előtti környezetbe építettek, valamint 2 felvonót, egy férfi és egy női WC-t, egy mosdót a fogyatékkal élők számára és egy raktárhelyiséget. A földalatti garázs mellett, a Juraj Križanić utca bejáratánál a parcellák északkeleti részén 18 parkolóhely található. Közlekedési megoldás Az Északi Egyetem területén a gyalo-

gos és a járművel való megközelítése nagyon jó és alkalmas a diákok és az egyetem alkalmazottai számára, de Varasd város lakói számára is. Az is nyilvánvaló, hogy ez a rész jól kapcsolódik a város többi részéhez. A minőségi közlekedési kapcsolatokon kívül, jó forgalma és tömegközlekedése van. A buszmegállók hozzáférhető és látható helyeken találhatók. A közlekedési infrastruktúra változásai láthatók a 104-es utcai mélygarázs bejáratánál és a Juraj Križanića utcai parkoló bejáratánál. A teljes telekre túrázási és kerékpárutakat készítettek. A tűz nyomvonal most már baleset esetén is rendezett és járható.

Zöld infrastruktúra Az épületek északi oldalán a meglévő örökzöld fák funkcionálását, ültetését és megtartását végeztük el, és így a téli hideg széltől való védelmet és ezáltal a hőveszteség csökkentését. A lombhullató fák déli oldalón való ültetésével megvédtük az épületeket a túlzott, nyáron jellemző szigeteléstől. A nyugati oldalon fákat ültettek, hogy megvédjék a területet az alacsony nyugati naptól. Az „Unin 3” épület, amely az út mentén található, védve van a zajtól a fák két sűrű sorban történő telepítése által. A mikroklíma javításával a biológiai sokféleség is ja-

63


vult (rovarok, madarak, lepkék). A fák mellett az ezen a területen lévő mikroklímát az épület homlokzatán sötét anyagok használata serkenti, ami különösen alkalmas a hideg telek esetén, mert a sötét anyagok erőteljesebb fűtést ösztönöznek, ezáltal a környezet hőmérsékletét emelik. Véleményünk szerint ez a városi megoldás elsősorban Varasd város reprezentatív képe, továbbá kellemes a társadalmi, a sporttevékenységekhez, a tanuláshoz, a közös feladatok elvégzéséhez vagy egyszerűen a délutáni kávé kortyolgatásához az előadások között. A meglévő státusz és probléma térkép elemzése: A fenntartható közösség fejlődési alapja a tőke: természeti, fizikai, gazdasági, emberi, társadalmi és kulturális. Varasd város fenntartható fejlesztése magában foglalja a polgárok és a helyi önkormányzatok mozgósítását a közösségi tőke minden formájának erősítése érdekében. Rövid magyarázat A természeti tőke magában foglalja a természeti készleteket vagy vagyontárgyakat, amelyek jövőbeni javakat és szolgáltatásokat biztosítanak egész évben. A fizikai tőke a termelt tőke: az anyagok, a berendezések, az építőipar, a technológia, az infrastruktúra állománya, amely jövedelemtermelésre használható fel. A gazdasági tőke az erőforrások elosztásának módja és döntés a felhasználásukról. Az emberi tőke a magánszemélyek tudására, készségeire, kompetenciáira összpontosít, amelyek lehetővé teszik a személyes, társadalmi és gazdasági virágzást. A társadalmi tőke olyan kölcsönhatásokat jelent, amelyek az emberek csoportjainak termelő tevékenységéhez vezetnek, az a „ragasztó”, amely együtt tartja a közösséget. Végül a kulturális tőke, amely a hagyomány, a szokások, az értékek, az örök64

ség, az identitás és a történelem révén a közös emlékezet eredménye. A tér, amivel foglalkozunk, jelenleg nem „büszkélkedik” a tőkéivel. Nevezetesen, megműveltünk egy területet Varasd Északi Egyeteme körül, és az egyetemként működő diákok (mi magunk) nem rendelkeznek a vágyakozással, sem az akarattal, hogy ilyen körben lakjanak. Ez a természeti tőke nem „hallható”, amíg az egyetem fizikai, gazdasági, humán, társadalmi és kulturális tőkéje, valamint a nagyszámú hallgatóság nem javítja a helyzetet. Három új és modern egyetemi épület és jelentős számú egyetemi tanszék teszi szebbé a helyzetet. A diákok azonban nem tudják kifejezni „tőkéiket” és kapacitásaikat egy ilyen területen, nagy a helyhiány a tanulásra, a közös munkára vagy a társas életre.

ségek, üzleti irodák, boltok, kávézók. Megoldási koncepció Az egyetem területén az urbanizáció problémáit, amelyekről megállapítottuk, hogy sok van, úgy döntöttünk, hogy lépésről lépésre rendezzük. Részletesen elemeztük a meglévő állapotot, felismertük a hiányosságokat, megkérdeztük kollégáink véleményét: „Miféle környezet lenne megfelelő a további tanulmányaikhoz?” Az ötlet az, hogy úgy alakítsuk ki a helyet, hogy az csábító legyen a diákoknak, de végső soron a véletlenszerűen előforduló járókelőknek is, akik szeretnék szabadidejüket ezen a területen tölteni.

A meglévő helyzet elemzése Az ortofotó nézet problémamegoldása szerint arra lehet következtetni, hogy az Északi Egyetem területén a gyalogos-közúti megközelítés nagyon jó és alkalmas az egyetem hallgatói és alkalmazottai, de Varasd lakói számára is. Az is nyilvánvaló, hogy ez a rész jól kapcsolódik a város többi részéhez. A minőségi közlekedési kapcsolatokon kívül jó forgalma és tömegközlekedése van. A buszmegállók hozzáférhető és látható helyeken találhatók. A megfigyelt területen nincsen kerékpárút, mert még nem fejlesztettek ki, pedig jól tudjuk, hogy Varasd egy kerékpáros város. Továbbá a tűz nyomvonal most már rendezett és járható, baleset esetén.

A helyet két zónára osztottuk: reprezentatív és sport. Amint látjuk a vázlaton, a reprezentatív zóna az „Unin 1” és „Unin 2” épületek előtt helyezkedne el (délkelet), míg a sport zóna az „Unin 1” és „Unin 3” épületek között (északkelet). A reprezentatív zóna az egyetem reprezentativitását szolgálná, amint azt a név is említi, de ahhoz, hogy kényelmesen kapcsolódjanak a hasznoshoz, létrehoznának egy teret, amely magában foglalja a természeti, gazdasági és társadalmi tőkét. A sportzónák „leeresztő szelepként” szolgálnának a diákok és más állampolgárok számára a szabadidejükben. Három játszóteret keverünk különböző sport- és szabadtéri tornateremhez, amely napjainkban igen népszerű módja az egészséges élet és test fenntartásának. Így kapcsoljuk össze a fizikai, emberi és társadalmi tőkét.

Ennek a területnek az előnye a POS-települések közelsége, amely kiterjed az egész egyetemre, és szinte minden épületben más lehetőségek vannak, például: fodrászat, fitneszközpont, gyógyszertárak, rendelőintézet, pék-

Annak érdekében, hogy „felébres�szük” a természeti tőkét ezen a területen, annyi természetes erőforrást és megújuló energiaforrást kell használni, amennyi csak lehetséges. A hulladék különválasztását támogatjuk,


Zöldterület Varasd belvárosánaban A beépítésre tett javaslat bemutatása 65


66


04

_OKTATÓI AJÁNLÁSOK TÉMAKÖR SZERINT

_TERVEZÉSMÓDSZERTAN ÉS BEVÁLLT GYAKORLATOK • LEIPZIG CHARTER on Sustainable European Cities; Final Draft; 02 May 2017 (www.ec.europa.eu) • LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról (www. 2010-2014.kormany.hu • Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás, Nemzeti Fejlesztési és gazdasági Minisztéérium •

Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, 2009. Január 28. Bajnai László: Városfejlesztés, Scolar Kiadó, 2007.

_OKOS VÁROS • Al-Hader, M.; Mahmud, A.R.; Sharif, A.R.; Ahmad, N.. “SOA of Smart City Geospatial Management,” Proc. of EMS • • • • • • • • • •

2009 - Third UKSim European Symposium on Computer Modeling and Simulation, Athens, Greece, November 25–27, 2009. Albino V., Berardi, U., Dangelico, R.M. (2015). Smart Cities: Definitions, Dimensions, Performance, and Initiatives, Journal of Urban Technology, T. Bakıcı, E. Almirall, and J. Wareham, “A Smart City Initiative: The Case of Barcelona,” Journal of the Knowledge Economy 2: 1 (2012) 1–14. R.E. Hall, “The Vision of a Smart City.” Proc. of the 2nd International Life Extension TechnologyWorkshop, Paris, France, 2000. R.G. Hollands, “Will the Real Smart City Please Stand Up?” City: Analysis of Urban Trends, Culture, Theory, Policy, Action 12: 3 (2008) 303–320. G.L. Cretu, “Smart Cities Design Using Event-driven Paradigm and Semantic Web,” Informatica Economica 16: 4 (2012) 57–67. R. Giffinger, C. Fertner, H. Kramar, R. Kalasek, N. Pichler-Milanovic´, and E. Meijers, Smart Cities: Ranking of European Medium-sized Cities (Vienna: Centre of Regional Science, 2007). R. Giffinger, and H. Gudrun, “Smart Cities Ranking: An Effective Instrument for the Positioning of Cities?” ACE Architecture,” City and Environment 4: 12 (2010) 7–25. Monzon, A. (2015). Smart Cities Concept and Challenges: Bases for the Assessment of Smart City Projects. M. Helfert et al. (Eds.): Smartgreens 2015 and Vehits 2015, CCIS 579, pp. 17–31, 2015. T. Nam, and T.A. Pardo, “Conceptualizing Smart City with Dimensions of Technology, People, and Institutions,” Proc. 12th Conference on Digital Government Research, College Park, MD, June 12–15, 2011. H. Partridge, “Developing a Human Perspective to the Digital Divide in the Smart City,” Proc. of the Biennial Conference of Australian Library and information Association, Queensland, Australia, Sep 21–24, 2004. 67


J.M. Shapiro, “Smart Cities: Quality of Life, Productivity, and the Growth Effects of Human Capital,” Review of Economics & Statistics 88: 2 (2006) 324–335.

_A VÁROSVEZETÉS JELENTŐSÉGE • Brohman, J. 1996. Popular Development: Rethinking the Theory and Practice of Development. Oxford: Blackwell • • • • • • • • •

Publishers. Friend, G., and Associates. 1993. Building an Environmental Economy. Berkeley, Calif. Gran, G. 1987. An Annotated Guide to Global Development: Capacity Building for Effective Social Change. Pittsburgh: University of Pittsburgh Economic and Social Development Program. Institute, United Nations Environment Program, United Nations Development Program, World Bank. New York: Oxford University Press. Newman, P. and J. Kenworthy. 1999. Sustainability and Cities: Overcoming Automobile Dependence. Washington, DC: Island Press. Ontario Round Table on the Environment and the Economy (ORTEE). 1995. Sustainable Communities Resource Package. Toronto: ORTEE. Paehlke, R. and D. Torgerson, eds. 1990. Managing Leviathan: Environmental Politics and the Administrative State. Peterborough: Broad View Press. Pinkerton, E. 1996. “The Contribution of Watershed-Based Multi-Party Co-Management Agreements to Dispute Resolution: The Skeena Watershed Committee.” Environments 23(2): 51-68. Rabinovitch, J. 1996. “Integrated Transportation and Land Use Planning Channel Curitiba’s Roseland, M. et al. 2005. “Toward Sustainable Communities: A Resource Book for Municipal and Local Governments”, New Society Publishers Growth.” In World Resources 1996-97: The Urban Environment, World Resources Skinner, N. 1997. “Economic Development as a Path to Sustainability: The Berkeley Experience.” In Eco-City Dimensions: Healthy Communities, Healthy Planet, M. Roseland, ed. Gabriola Island, BC: New Society Publishers.

_VÁROSOK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGE • Dawley S.; Pike, A.; Tomaney, J. (2010) Towards the Resilient Region? Local Economy Vol. 25, No. 8, December 2010, • • • •

650–667 OECD (2009) Recession, Recovery and Reinvestment: the role of local economic leadership in a global crisis. Local Economic and Employment Development (LEED) (Paris: OECD). Pendall, R; Foster, K, and Cowell, M (2010) ‘Resilience and regions: building understanding of the metaphor’ Cambridge Journal of Regions Econ omy and Society (2010) 3(1): 71–84. Safford, S (2009) Why the garden club couldn’t save Youngstown: the transformation of the Rust Belt. Cambridge, Mass. Harvard University Press. Simmie, J. & Martin, R. (2010) The economic resilience of regions: Towards an evolutionary approach, Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 3(1), pp. 27–43.

_ÉPÍTETT KÖRNYEZET • DO THE RIGHT MIX: Sustainable urban mobility. http://dotherightmix.eu/ • The Sustainable urban mobility plan concept. http://www.eltis.org/mobility-plans/sump-concept • LAURA BLISS: Inside a Pedestrian-First ‘Superblock’. https://www.citylab.com/transportation/2018/08/inside-a• • • 68

pedestrian-first-superblock/566864/ FEARGUS O’SULLIVAN: Barcelona’s Car-Taming ‘Superblocks’ Meet Resistance https://www.citylab.com/transportation/2017/01/barcelonas-car-taming-superblocks-meet-resistance/513911/ LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról: http://epiteszforum.hu/lipcsei-charta-a-fenntarthato-europaivarosokrol


Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Városi Mobilitási Terve (SUMP): http://gov.pecs.hu/download/index. php?id=1028990

_KÖZLEKEDÉS • Településtervezés III. — A településtervezés gyakorlati kérdései – Tóth Zoltán, Hübner Mátyás, Pécs, 2009 ISBN: • • •

9637482172 Hansen, R., Rall, E., Chapman, E., Rolf, W., Pauleit, S. (eds., 2017). Urban Green Infrastructure Planning: A Guide for Practitioners. GREEN SURGE. Élhető települési táj: településépítészeti tanulmányok / [szerk. Körmendy Imre] (2012) Budapest : Budapesti Corvinus Egyetem, 2012 , 4D könyvek, ISBN 978 963 503 508 3

_FENNTARTHATÓSÁG ÉS JÖVŐKÉP • Couch, C.; Fraser, C.; Percy, S. 2003. Urban regeneration in Europe. Blackwell Publishing, Oxford, UK. • Lindgren, T.; Castell, P. 2008. Open space management in residential areas – how it is organised and why, Inter• national Journal of Strategic Property Management 12(3):141–160. • Pawson, H.; Hayhurst, W. 2003. Planning and the delivery of affordable housing: what works? School of the Built • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Enviroment, Heriot-Watt University Built Environment Research Paper No. 1 Malienė, V.; Malys, N. 2009. High-quality housing – A key issue in delivering sustainable communities, Building and Environment 44(2): 426–430. Malienė, V.; Howe, J.; Malys, N. 2008. Sustainable communities: Affordable housing and socio-economic rela-tions, Local Economy 23: 267–276. Mickaitytė, A.; Zavadskas, E. K.; Kaklauskas, A. 2007. The knowledge presentation according to the needs of the participants in the public refurbishment sector, Technological and Economic Development of Economy 13(1): 47–55 Mickaitytė, A.; Zavadskas, E. K.; Kaklauskas, A.; Tupenaitė, L. 2008. The concept model of sustainable build-ings refurbishment, International Journal of Strategic Property Management 12(1): 53–68. Aldous T. 1992. Urban Villages: a Concept for Creating Mixed–Use Urban Developments on a Sustainable Scale. Urban Villages Group: London. Al-Homoud M, Tassinary LG. 2004. Social interactions at the neighbourhood-level as a function of external space enclosure. Journal of Architectural and Planning Research 21: 10–23. Amin A. 2002. Ethnicity and the multicultural city: living with diversity. Environment and Planning A 34: 959–980. Barton H. 2000a. Confl icting perceptions of neighbourhood. In Sustainable Communities: the Potential for Eco– Neighbourhoods, Barton H (ed.). Earthscan: London; 3–18. Barton H. 2000b. The neighbourhood as ecosystem. In Sustainable Communities: the Potential for Eco– Neighbourhoods, Barton H (ed.). Earthscan: London; 86–104. Barton H, Davis G, Guise R. 1995. Sustainable Settlements: a Guide for Planners, Designers and Developers. University of the West of England and The Local Government Management Board: Bristol. Barton H, Grant M, Guise R. 2003. Shaping Neighbourhoods: a Guide for Health, Sustainability and Vitality. Spon: London. Blackman T. 2006. Placing Health: Neighbourhood Renewal, Health Improvement and Complexity. Policy: Bristol. Bramley G, Dempsey N, Power S, Brown C, Watkins D. 2009. Social sustainability and urban form: evidence from British cities. Environment and Planning A in press. 69


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 70

Bramley G, Morgan J. 2003. Building competitiveness and cohesion: the role of new housebuilding in central Scotland’s cities. Housing Studies 18: 447–471. Bramley G, Power S. 2009. Urban form and social sustainability: the role of density and housing type. Envi-ronment and Planning B 36: 30– 48. Brook Lyndhurst. 2004. Research Report 11: Environmental Exclusion Review. Offi ce of the Deputy Prime Minister: London. Burton E. 2000a. The compact city: just or just compact? A preliminary analysis. Urban Studies 37: 1969–2001. Burton E. 2000b. The potential of the compact city for promoting social equity. In Achieving Sustainable Urban Form, Williams K, Burton E, Jenks M (eds). Spon: London; 19–29. Burton E, Mitchell L. 2006. Inclusive Urban Design: Streets for Life. Architectural: Oxford. Carley M, Kirk K. 1998. Sustainable by 2020? A Strategic Approach to Urban Regeneration for Britain’s Cities. Policy: Bristol. Champion T, Fisher T. 2004. Migration, residential preferences and the changing environment of cities. In City Matters: Competitiveness, Cohesion and Urban Governance, Boddy M, Parkinson M (eds). Policy: Bristol; 111–128. Chan E, Lee GKL. 2008. Critical factors for improving social sustainability of urban renewal projects. Social Indicators Research 85: 243–256. Chiu RL. 2002. Social equity in housing in the Hong Kong Special Administrative Region: a social sustainability perspective. Sustainable Development 10: 155–162. Coleman JS. 1988. Social capital in the creation of human capital. American Journal of Sociology 94: S95–S120. Colomb C. 2007. Unpacking New Labour’s ‘urban renaissance’ agenda: towards a socially sustainable reurban-ization of British cities? Planning Practice and Research 22: 1–24. Darlow A. 1996. Cultural policy and urban sustainability: making a missing link? Planning Practice and Re-search 11: 291–301. Dempsey N. 2006. The Infl uence of the Quality of the Built Environment on Social Cohesion in English Neigh-bourhoods. Oxford Brookes University: Oxford. Dempsey N. 2008a. Does quality of the built environment affect social cohesion? Urban Design and Planning 161: 105–114. Dempsey N. 2008b. Quality of the built environment in urban neighbourhoods. Planning Practice and Research 23: 249–264. Duany A. 2003. Neighbourhood design in practice. In Urban Villages and the Making of Communities, Neal P (ed.). Spon: London; 84–101. Edwards R, Franklin J, Holland J. 2003. Families and Social Capital: Exploring the Issues. South Bank Universi-ty: London. Fischer CS. 1982. To Dwell among Friends. University of Chicago Press: Chicago, IL. Forrest R, Kearns A. 2001. Social cohesion, social capital and the neighbourhood. Urban Studies 38: 2125–2143. Fukuyama F. 2000. The Great Disruption: Human Nature and the Reconstitution of Social Order. Profi le: Lon-don. Gehl J. 2001. Life Between Buildings: Using Public Space. Arkitektens: Copenhagen. Giddings B, Hopwood B, O’Brien G. 2002. Environment, economy and society: fi tting them together into sus-tainable development. Sustainable Development 10: 187–196. Gordon D, Adelman L, Ashworth K, Bradshaw J, Levitas R, Middleton S, Pantazis C, Patsios D, Payne S, Town-send P, Williams J. 2000. Poverty and Social Exclusion in Britain. Rowntree: York. Haughton G. 1999. Environmental justice and the sustainable city. Journal of Planning Education and Research 18: 233–243. Healey P. 1997. Collaborative Planning: Shaping Places in Fragmented Societies. MacMillan: Basingstoke. Hirschfi eld A, Bowers KJ. 1997. The effect of social cohesion on levels of recorded crime in disadvantaged areas. Urban Studies 34: 1275– 1295. Holden E, Linnerud K. 2007. The sustainable development area: satisfying basic needs and safeguarding eco-logical sustainability. Sustainable Development 15: 174–185. Hopwood B, Mellor M, O’Brien G. 2005. Sustainable Development: mapping different and The Local Government Management Board: Bristol.


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Barton H, Grant M, Guise R. 2003. Shaping Neighbourhoods: a Guide for Health, Sustainability and Vitality. Spon: London. Blackman T. 2006. Placing Health: Neighbourhood Renewal, Health Improvement and Complexity. Policy: Bristol. Bramley G, Dempsey N, Power S, Brown C, Watkins D. 2009. Social sustainability and urban form: evidence from British cities. Environment and Planning A in press. Bramley G, Morgan J. 2003. Building competitiveness and cohesion: the role of new housebuilding in central Scotland’s cities. Housing Studies 18: 447–471. Bramley G, Power S. 2009. Urban form and social sustainability: the role of density and housing type. Envi-ronment and Planning B 36: 30– 48. Brook Lyndhurst. 2004. Research Report 11: Environmental Exclusion Review. Offi ce of the Deputy Prime Minister: London. Burton E. 2000a. The compact city: just or just compact? A preliminary analysis. Urban Studies 37: 1969–2001. Burton E. 2000b. The potential of the compact city for promoting social equity. In Achieving Sustainable Urban Form, Williams K, Burton E, Jenks M (eds). Spon: London; 19–29. Burton E, Mitchell L. 2006. Inclusive Urban Design: Streets for Life. Architectural: Oxford. Carley M, Kirk K. 1998. Sustainable by 2020? A Strategic Approach to Urban Regeneration for Britain’s Cities. Policy: Bristol. Champion T, Fisher T. 2004. Migration, residential preferences and the changing environment of cities. In City Matters: Competitiveness, Cohesion and Urban Governance, Boddy M, Parkinson M (eds). Policy: Bristol; 111–128. Chan E, Lee GKL. 2008. Critical factors for improving social sustainability of urban renewal projects. Social Indicators Research 85: 243–256. Chiu RL. 2002. Social equity in housing in the Hong Kong Special Administrative Region: a social sustainability perspective. Sustainable Development 10: 155–162. Coleman JS. 1988. Social capital in the creation of human capital. American Journal of Sociology 94: S95–S120. Colomb C. 2007. Unpacking New Labour’s ‘urban renaissance’ agenda: towards a socially sustainable reurban-ization of British cities? Planning Practice and Research 22: 1–24. Darlow A. 1996. Cultural policy and urban sustainability: making a missing link? Planning Practice and Re-search 11: 291–301. Dempsey N. 2006. The Infl uence of the Quality of the Built Environment on Social Cohesion in English Neighbourhoods. Oxford Brookes University: Oxford. Dempsey N. 2008a. Does quality of the built environment affect social cohesion? Urban Design and Planning 161: 105–114. Dempsey N. 2008b. Quality of the built environment in urban neighbourhoods. Planning Practice and Research 23: 249–264. Duany A. 2003. Neighbourhood design in practice. In Urban Villages and the Making of Communities, Neal P (ed.). Spon: London; 84–101. Edwards R, Franklin J, Holland J. 2003. Families and Social Capital: Exploring the Issues. South Bank Universi-ty: London. Fischer CS. 1982. To Dwell among Friends. University of Chicago Press: Chicago, IL. Forrest R, Kearns A. 2001. Social cohesion, social capital and the neighbourhood. Urban Studies 38: 2125–2143. Fukuyama F. 2000. The Great Disruption: Human Nature and the Reconstitution of Social Order. Profi le: Lon-don. Gehl J. 2001. Life Between Buildings: Using Public Space. Arkitektens: Copenhagen. Giddings B, Hopwood B, O’Brien G. 2002. Environment, economy and society: fi tting them together into sus-tainable 71


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 72

development. Sustainable Development 10: 187–196. Gordon D, Adelman L, Ashworth K, Bradshaw J, Levitas R, Middleton S, Pantazis C, Patsios D, Payne S, Town-send P, Williams J. 2000. Poverty and Social Exclusion in Britain. Rowntree: York. Haughton G. 1999. Environmental justice and the sustainable city. Journal of Planning Education and Research 18: 233–243. Healey P. 1997. Collaborative Planning: Shaping Places in Fragmented Societies. MacMillan: Basingstoke. Hirschfi eld A, Bowers KJ. 1997. The effect of social cohesion on levels of recorded crime in disadvantaged areas. Urban Studies 34: 1275– 1295. Holden E, Linnerud K. 2007. The sustainable development area: satisfying basic needs and safeguarding eco-logical sustainability. Sustainable Development 15: 174–185. Hopwood B, Mellor M, O’Brien G. 2005. Sustainable Development: mapping different approaches. Sustainable Development 13: 38–52. House of Commons ODPM Housing Planning Local Government and the Regions Committee. 2004. Social Cohesion: Sixth Report of Session 2003–04. Stationery Offi ce: London. Jacobs J. 1961. The Death and Life of Great American Cities. Penguin: Harmondsworth. Jacobs M. 1999. Sustainable development as a contested concept. In Fairness and Futurity: Essays on Envi-ronmental Sustainability and Social Justice, Dobson A (ed.). Oxford University Press: Oxford; 21–45. Jenks M, Dempsey N (eds). 2005. Future Forms and Design for Sustainable Cities. Architectural: Oxford. Jenks M, Dempsey N. 2007. Defi ning the neighbourhood: challenges for empirical research. Town Planning Review 78: 153–177. Kay A. 2005. Territorial justice and devolution. British Journal of Politics and International Relations 7: 544–560. Kearns A, Forrest R. 2000. Social cohesion and multilevel governance. Urban Studies 37: 995–1017. Kellaher L, Peace SM, Holland C. 2004. Environment, identity and old age – quality of life or a life of quality? In Growing Older: Quality of Life in Old Age, Walker A, Hagan Hennessy C (eds). Open University Press: Maidenhead; 60–80. Keller S. 1968. The Urban Neighbourhood: a Sociological Perspective. Random: New York. Lister R. 2000. Strategies for social inclusion: promoting social cohesion or social justice? In Social Inclusion: Possibilities and Tensions, Askonas P, Stewart A (eds). Macmillan: Basingstoke; 37–54. Littig B, Griessler E. 2005. Social sustainability: a catchword between political pragmatism and social theory. International Journal of Sustainable Development 8: 65–79. Lynch K. 1960. The Image of the City. MIT Press: Cambridge, MA. Macintyre S, MacIver S, Sooman A. 1993. Area, class and health: should we be focusing on places or people? Journal of Social Policy 22: 213–234. Maslow AH. 1954. Motivation and Personality. Harper: New York. Meegan R, Mitchell A. 2001. ‘It’s not community round here, it’s neighbourhood’: neighbourhood change and cohesion in urban regeneration policies. Urban Studies 38: 2167–2194. Mitlin D, Satterwaite D. 1996. Sustainable development and cities. In Sustainability, the Environment and Ur-banization, Pugh C (ed.). Earthscan: London; 23–61. Nash V, Christie I. 2003. Making Sense of Community. Institute for Public Policy Research: London. Offi ce of the Deputy Prime Minister (ODPM). 2006. UK Presidency: EU Ministerial Informal on Sustainable Communities Policy Papers. ODPM: London. Pacione M. 2001. Urban Geography: a Global Perspective. Routledge: London. Pahl R. 1991. The search for social cohesion: from Durkheim to the European Commission. European Journal of Sociology 32: 345–360. Pennington M, Rydin Y. 2000. Researching social capital in local environmental policy contexts. Policy and Politics 28: 233–249.


• • • • • • • • • • • • • • • •

Penninx R, Kraal K, Martinello M, Vertovec S. 2004. Introduction: European cities and their new residents. In Citizenship in European Cities: Immigrants, Local Politics and Integration Policies, Penninx R, Kraal K, Martinello M, Vertovec S (eds). Ash-gate: Aldershot; 1–16. Pierson J. 2002. Tackling Social Exclusion. Routledge: London. Pitts A. 2004. Planning and Design Strategies for Sustainability and Profi t. Architectural: Oxford. Portes A. 1998. Social capital: its origins and applications in modern sociology. Annual Review of Sociology 24: 1–24. Power A. 2004. Neighbourhood Management and the Future of Urban Areas. Centre for Analysis of Social Exclusion, London School of Economics: London. Power A, Houghton J. 2007. Jigsaw Cities: Big Places, Small Spaces. Policy: Bristol. Putnam RD. 1993. Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press: Princeton, NJ. Putnam RD. 2000. Bowling Alone. Simon and Schuster: New York. Ratcliffe P. 2000. Is the assertion of minority identity compatible with the idea of a socially inclusive society? In Social Inclusion: Possibilities and Tensions, Askonas P, Stewart A (eds). Macmillan: Basingstoke; 169–185. Relph E. 1976. Place and Placelessness. Pion: London. Shaftoe H. 2000. Community safety and actual neighbourhoods. In Sustainable Communities: the Potential for Eco– Neighbourhoods, Barton H (ed.). Earthscan: London; 230–243. Silburn R, Lucas D, Page R, Hanna L. 1999. Neighbourhood Images in Nottingham: Social Cohesion and Neighbourhood Change. Joseph Rowntree

73


74

Profile for PTE MIK - UP FEIT

Integrált Településfejlesztési Program - Tananyag  

A Pécsi Tudományegyetem, a varasdi University North és a Baranya Megyei Önkormányzat együttműködésével megvalósult, határon átnyúló projekt...

Integrált Településfejlesztési Program - Tananyag  

A Pécsi Tudományegyetem, a varasdi University North és a Baranya Megyei Önkormányzat együttműködésével megvalósult, határon átnyúló projekt...

Profile for pmmik
Advertisement