Alap a talaj? IGEN!

Az idei év azokat a termelőket is elgondolkodtatta, akik eddig megszokásból, mondhatni, rutinból gazdálkodtak. Nem is lenne feltétlenül probléma a szokásainkkal, ha közben nem változtak volna meg a gazdasági, de még az éghajlati viszonyaink is.

A Phylazonit és az Axiál közös országjáró roadshow-ja, az – ALAP A TALAJ – öt alkalommal öt helyszínen került megrendezésre. A nagy sikerű, ingyenes rendezvénysorozat közel 600 látogatóval, előadásokkal, talajszelvény elemzéssel, gépi és művelési bemutatókkal szolgált a látogatók számára.

Mi volt a rendezvény fő célja?

A talajközpontú gazdálkodás szemléletének növelése, valamint a talaj termőképességének és vízháztartásának javítását és megőrzését támogató információk átadása, megismertetése.

Varga Sándor a Phylazonit szakmai vezetője, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, a növénytermesztés során keletkező melléktermékek jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta: a gazdálkodók várhatóan eddig nem látott problémákkal fognak szembesülni munkájuk során, ami új személetet követel tőlük. Alaposan fel kell mérniük minden rendelkezésre álló erőforrást, és azokat a leghatékonyabban kell használni.

A betakarítás után hátrahagyott szár- és levélmaradványokat, a gyökérzetet „melléktermék” megnevezéssel illetik, pedig ezek – megfelelő kezeléssel – valójában nagyon fontos erőforrásokká alakulnak át a talajban. A talajba visszajuttatott szervesanyaggal a felvehető tápanyagtartalom is nő.

E tápanyagok jelentős hányada már a vetésváltásban rákövetkező növény számára is hozzáférhető lesz. Ehhez persze az kell, hogy megfelelő mikrobiális élet legyen a talajban, ami képes feltárni a tápanyagokat. A talajszelvény vizsgálat és a szántóföldi gyakorlati bemutató (Miskolci Egyetem, MATE, HORSCH) rámutatott, hogy a kontinentális éghajlaton, nyáron a természetesen is szárazságra hajló területeken a gazdáknak tudatosan kell használni a 30 cm alatti mélyebb talajszintek adottságait, mert a gyökerek szinte minden vizsgált szelvény esetében 1 méter alá is elértek. El kell felejteni a 0-30 centiméterre alapozó szemléletet, mert a degradált szerkezet miatt a gyökértömeg is lefelé menekül, ahol az eredeti, bolygatatlan szerkezetű talajanyagban találja meg a víz és tápanyagfelvétel lehetőségét.

A szerkezeti degradáció nem csak a víz– és levegő háztartást teszi szélsőségessé, hanem ezzel párhuzamosan negatív kémiai, tápanyag gazdálkodási és biológiai folyamatok indulnak el. Ez azt is jelenti, hogy a szerkezet nem csak a túlműveléssel, hanem kémiai és biológia folyamatok negatív hatásainak eredményeképpen is rombolható.

A csökkenő szervesanyag bevitel csökkenő humusztartalmat, az pedig gyengülő szerkezeti elemeket eredményez. A rossz szerkezet miatt pedig csökken a beszivárgás és nő a felszíni elfolyás, ami lejtős területeken aszályhoz és sajnos jelentős erózióhoz vezethet.

Természetesen művelés és művelés között is nagy a különbség. A forgatásos művelés alatt találjuk a legjobban leromlott szerkezetet, míg a lazításos művelésre történő átállás már pár év alatt is jelentős szerkezeti változásokhoz vezet.

A legfontosabb üzenet a menetszám és az ezzel együtt járó bolygatás és taposás csökkentése, illetve a szerves anyag hozzáadás. Ez utóbbi esetében nemcsak a szerves anyag bekeverés, hanem az élő és elhalt gyökértömeg pozitív biológiai és fizikai hatásai eredményezik a legjelentősebb minőségi javulást.

Az egyértelműen látszott, hogy a gazdálkodók nyitottak az információra, az újdonságokra és szeretnének megoldást találni a tavalyi évben tapasztalt anomáliákra. Ezért úgy gondoltuk, hogy a talajközpontú szántóföldi bemutatóinkat 2023-ban is folytatjuk.

A pontos helyszínek és részletek kapcsán a következő számban tudunk pontos részletekkel szolgálni.