A kalciumpótlás alapvető szükséglet a sikeres termeléshez

Napjainkban az intenzív talajművelésnek köszönhetően a művelt talajainkat jelentős talajromboló hatások érik, amelynek következménye a nehezen művelhető, rossz víz és levegőgazdálkodású, tömörödött vagy éppen a szerkezet nélküli talajállapot, valamint az ezzel párhuzamosan kialakuló savanyú kémhatás.

Fontos tudnunk, hogy a talajsavanyodás a talaj kalciumvesztésének következménye, így a talaj pH-értékének emeléséhez a kalciumot kell elegendő mennyiségben pótolnunk.

A kalcium szerepe azonban kettős, mert a talaj szerkezet és pH emelése mellett kulcsfontosságú a növény számára is, mert a sejtfal és sejtmembrán felépítésében, tápanyagellátásban és stressztűrőképességben játszik meghatározó szerepet.

Ezért is mondhatjuk, hogy a kalcium a NPK után a negyedik legfontosabb tápelem. Mennyisége, felvehetősége jelentősen függ talaj tulajdonságoktól, az öntözéstől és a kijuttatott szerves és műtrágyák féleségétől. Fontos figyelembe venni a tápanyagvisszapótlás és talajjavítás tervezésekor a talajaink állapotát, melyről bővített talajvizsgálati adatok szolgáltatnak releváns információt.

A tervezés folyamatába a talaj és a termesztendő növény igényeinek szem előtt tartásával tudjuk az optimális hatást elérni. A tápanyag mennyiségének számolásakor vegyük figyelembe a talaj pH értékét, mert az enyhén savanyú talajokon a nitrogén- és kálium-hatóanyagok 15-20%-os veszteséggel hasznosulnak, míg a foszfor esetében ez akár az 50%-ot is elérheti. Erősen savanyú talajok esetében ez még jelentősebb, így a nitrogén és a kálium hatóanyagoknak már csak a fele, a foszfornak már csak a harmada tud a növény számára felvehetővé válni. Ha ezt számszerűsíteni szeretnénk, akkor egy 5,2-es kémhatású talaj esetében például az összes kijuttatott foszfor hatóanyagmennyiség 66%-ról le kell mondanunk, mert a savas közegben lekötődik és felvehetetlen komplexé alakul, míg a nitrogéntartalmú műtrágyák használatakor az összes hatóanyagnak csupán 43 %-a hasznosul, a többi kimosódik, illetve a légkörbe távozik. Öntözött területen vagy csapadékosabb időben a kimosódás foka ennél még magasabb is lehet. Ez azt jelentheti, hogy 100 kg DAP (18:46) kijuttatásakor csupán 15 kg P és 7,7 kg N hatóanyag mennyiséggel tudjuk támogatni a termesztett növényi kultúránk fejlődését.

Természetesen a tápanyaghasznosulás dinamikája a talaj kémhatásán kívül számos más tényezőtől, többek között a talajalkotó agyagásványok összetételétől, a talaj biológiai aktivitástól, talajélettől, a nedvességtől és a hőmérsékletétől is függ.

A kémhatást azért tekinthetjük mégis központi kérdésnek, mert számos talajtulajdonságra közvetlenül vagy közvetett módon hat. Ezért rendkívül fontos a termelésünk alapját jelentő talaj aktiválása, feljavítása.

A helyreállított talajkémhatás az egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelően és hosszú távon eredményesen művelhető, jó szerkezetű, jó víz és levegőgazdálkodású produktív talajállapotnak.

A talajjavítás mellet a növényi igények kielégítése is nagy szerepet kap az intenzív termelés során.

Az egyenletes tápanyagellátás és egészséges fejlődés biztosítása az alapja a sikeres növénytermesztésnek. Kalciumigényes termesztett növényeink közé tartozik az őszi káposztarepce, a szója, a lucerna, a napraforgó, a kalászosok közül az árpa de a többi növény fejlődéséhez is nélkülözhetetlen alapanyag a kalcium. Ahhoz, hogy a megfelelő hatóanyag időben rendelkezésre tudjon állni, szükséges a kalcium pótlása és a talajba való dolgozása még a vetés előtt, mivel a növény csak a talajból tudja ezt a mennyiségű hatóanyagot felvenni.

A felvehető kalcium biztosításához azonban ismerni kell a kalciumpótló (meszező) anyagok hatóanyagtartalmát, valamint azok oldódási, feltáródási, felvehetőségi összefügéseit. Tudjuk, hogy a nitrogén- és kálium-műtrágyázás savanyító hatású és fokozza a kalcium- és magnéziumveszteség mértékét, ugyanakkor egyes műtrágyaféleségek kijuttatásával kalciumot is rendszeresen juttatunk a talajokba. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy mi a karbonát (CaCO3) és az oxid (CaO) hatóanyagok közötti jelentős különbség. A karbonátok hatóanyagtartalma (CaO) kb. 45-50%-os és savak hatására (magasabb PH esetén hosszabban) oldódva szabadul fel a kalcium több év alatt szemcseméret függvényében, míg az oxid tartalmú kalciumpótló anyagok kb. 90-95% hatóanyagot tartalmaznak és vízben oldódva azonnal aktív kalciummal látják el a talajt.

Ez azt jelenti, hogy az oxid hatóanyagból fele anynyira van szükség, mint egy karbonátból és az oxid hatóanyaggal a 7 pH tartományban is eredményesen pótolhatjuk a szezon kalciumveszteségeit. Kalciumpótlással a savanyú talaj kémhatását a semleges irányba elmozdítva, aktiváljuk a talajéletet, javítjuk a talaj szerkezetét és vízháztartását, ezáltal a szélsőséges környezeti hatásokkal szembeni ellenállóságát és a műtrágya-hasznosulást. Aktívabbá tesszük a talajlakó hasznos szervezeteket, melyek segítik a tápanyagfelvételt és visszaszorítják a növényeket megbetegítő patogén szervezeteket, valamint segítenek elbontani a tarlómaradványokat.

A kalcium a talajban lezajló folyamatokon kívül a növényélettan területén is jelentős szerepet tölt be. A kalcium minden élő sejt fontos alkotóeleme. Ennek a sokoldalú molekulának jelentős szerep jut a sejtfal általános szerkezetének kialakításában és fenntartásában, a tápanyag-szállításban, a tápanyagfelvételben, az alumínium és mangán ionok okozta toxicitás elleni védelemben, a gyökérfejlődésben, bizonyos enzimrendszerek szabályozásában és a növényi szövetek tápanyag-egyensúlyának biztosításában. Emellett szerepet játszik a sejt mechanikai ellenálló képességének kialakulásában, ezen keresztül pedig a rovarok és a gombák elleni védelemben. Javítja a szövetek szakítószilárdságát, fokozza a hőtűrést és az abiotikus streszszel szembeni ellenállóképességet. A kalcium aktiválja a sejtek javító és védelmi mechanizmusait is.

Ezt a rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkező elemet érdemes újra előtérbe helyezni, mert a környezeti stresszhatások kiküszöbölésére és az egyenletes fejlődés biztosításához nélkülözhetetlen alapanyag. Tanuljuk meg használni és kihasználni!

Böhm Róbert