Komplex analízis Egzakt N meghatározás

Az idei év történelmi aszálya és a globális gazdasági válság nyomán bekövetkezett drasztikus műtrágya áremelkedés eredményeképpen a talajmintavételek és talajvizsgálatok szerepe jelentősen megnövekedett. Korábban sok szakember próbálta hangsúlyozni a talajvizsgálatok szerepét, azonban ezek a negatív hatások kellettek ahhoz, hogy a gazdálkodók rádöbbenjenek mezőgazdasági területeik megismerésének fontosságára.

A nitrogén különleges elem, mivel nem ásványi eredetű, mégis ásványi formában (NH4+-, NO3--ionok) veszik fel a növények. Egyetlen elem sem mutat olyan feltűnő hajtás- és termésnövelő hatást, mint a nitrogén, azonban feleslege is igen nagy kárt tud okozni, terméscsökkenéssel és minőségromlással.

A nitrogénfelvétel általában a növények gyökereinek segítségével a talajoldatból NH4+- és NO3--ionok formájában történik, ezért fontos a talaj összetételének megismerése.

Hazánkban mind a nitrátdirektíva, mind az Agrár-Környezetgazdálkodási Program a tápanyagutánpótlást talajvizsgálatra alapozottan, a növények tápanyagigényét figyelembe véve írja elő.

Mindkét rendelet 5 hektáronkénti mintavételi egységeket alkalmaz, azonban a közel 1 millió hektárt érintő Precíziós Pályázat már maximum 3 hektáros zónákat ír elő, mely a gyakorlatban inkább a 2 hektárhoz közelít, mivel - a különböző távérzékelési és helyszíni szenzoros módszerekkel megállapított - homogén zónák mintázása történik.

A mintavétel mélysége a mintavétel céljától függ.

A jogszabályi előírások alapján a talajmintákat szántóföldi kultúrák esetében a szántott rétegből (0-30 cm), ültetvények esetében pedig 2 rétegből (0-30, 30-60 cm vagy 0-20, 20-40 cm) veszik. Ezeket a rétegmintákat használják a talajminták felvehető tápanyag-tartalmának meghatározásához. A talaj nitrogénszolgáltató képességének vizsgálatához azonban a talajmintát mélyebb rétegekből (100 cm-ig) kellene venni, mivel az innen származó nitrogént is jól hasznosítják a növények. A mozgékony elemeket, mint a NO3--N és a SO4-t évente kellene vizsgálni legalább 60 cm-es mélységig. A kevésbé mozgékony elemek esetében elég a hazai gyakorlatban jellemző 3-5 évenkénti analízis a felső 30 cm-es rétegből. A német gyakorlat szerint a talajok tápanyag-tartalmának teljes körű laborvizsgálata 5-6 évente történik, azonban az ásványi nitrogén tartalmat kultúrától függően évente egyszer vagy kétszer elemzik a talajok felső 50 cm-es szintjéből.

A hazai műtrágyázási szaktanácsadási gyakorlatban az ásványi nitrogén meghatározása sajnos nem elterjedt, bár vannak törekvések ezen vizsgálat szerepének megerősítésére. A MÉM-NAK módszer megalkotása óta az összes szaktanácsadási rendszer a talaj N-szolgáltató képességét, nitrogénellátottságát a humusz%-értékből határozza meg, azonban ez a megközelítés nem pontos, nem megbízható, mivel rengeteg tényező határozza meg a nitrogénformák felvételét. Emellett a nitrogén esetében nem csak a mennyiségi meghatározás fontos, hanem az időbeni megosztás is.

Őszi kultúrák esetében a gazdálkodók között mindig is vitaalapot képezett az alaptrágyázás és a fejtrágyázás közötti arányok beállítása.

A szakszerű tápanyagutánpótlást befolyásolja a hőmérséklet, a csapadék, a műtrágya/szerves trágya típusa, valamint a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapota. A tápanyag mennyiségének meghatározásánál korrekciós tényezőket is figyelembe kell vennünk, mint pl. az elővetemény hatás, szárbedolgozás, öntözés, szerves trágya feltáródás, termőhelyi kategória, talaj biológiai aktivitás stb. Ezeken túl fontos az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított aránya is, hogy a szinergista hatásokat kihasználjuk és az antagonista folyamatokat visszaszorítsuk. Látható milyen sok tényezőtől függ a tápanyag-utánpótlás, ezért komplex szaktanácsadási rendszert kell alkalmaznunk.

Tavasszal a gyökérzónában rendelkezésre álló ásványi nitrogén mennyiségének meghatározására hazánkban már több mint 30 éve bevezetésre került az ún. N-min módszer. A módszer lényege, hogy tél végén - kora tavasszal, mikor a talaj hőmérséklete 5 °C alatti és a humuszból történő mineralizáció még nem kezdődött el, talajmintát kell venni a 0-30, 30-60 cm-es rétegből és vizsgálni kell az ammónium, nitrit és nitrát tartalmat. A kapott eredmény és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye alapján pontosan meghatározható a kijuttatandó nitrogén hatóanyag mennyisége.

Mivel számos tényező képes befolyásolni a tápanyag felvételt, ezért sok esetben célszerű a szaktanácsadási rendszerünkbe beépíteni egy növényanalízist is, mely megmutatja, hogy szükséges-e további hatóanyag kijuttatás, valamint információt kapunk a többi tápelem egymáshoz viszonyított arányáról is és ha szükséges lombtrágyával be tudunk avatkozni.

Az idei különösen költségérzékeny évben fontos megnéznünk, hogy ezek a többletinformációk mekkora plusz költséget jelentenek. Az N-min módszerhez szükséges ásványi nitrogén vizsgálat és kétrétegű mintavétel költsége kb. 2000-2200 Ft/ha, míg a növényanalízis költsége mintavétellel együtt kb. 1400-1600 Ft/ha. Látható, hogy ennek a 2 jelentős információ-tartalommal bíró vizsgálatnak a díja együttesen kb. 10-12 kg N-műtrágya árának felel meg, ami a hozzáadott értéket figyelembe véve elenyésző.

Idén számtalan esetben találkoztunk azzal, hogy a gazdálkodók félredobták a hagyományos termesztés technológiájukat, keresték az alternatívákat, komolyabb hangsúlyt fektettek a szaktanácsadás betartására és folyamatosan konzultáltak a szaktanácsadókkal.

2022 után még inkább biztosak vagyunk abban, hogy a gazdálkodóknak szüksége van egy komplex, minden befolyásolható tényezőt – különös tekintettel a méltánytalanul elhanyagolt talajbiológiára – figyelembe vevő szaktanácsadási rendszer bevezetésére.

Horváth Imre, tulajdonos-ügyvezető, talajvédelmi szakértő, HL-LAB Agrár és Környezetvédelmi Laboratórium - Mérnöki Iroda